Dec. 11-én Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban, László Ferenc muzikológus mutatta be a Zenetudományi Írások újabb /1998-as/ kötetét. Ez a sorozat V. kötete, amely egyben a 75. életévét betöltött Benkő András zenetörténészt köszöntötte. A Zenetudományi Írások megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. A László Ferenc által szerkesztett könyv a Kriterion Könyvkiadó és a MTA Zenetudományi Intézet kettős kiadásában jelent meg, ami lehetővé teszi a határon túli terjesztést is. Benkő András 1980-tól a szerkesztette a Zenetudományi Írások köteteit, ezzel a nehéz időkben zenetudományos műhelyt sikerült életben tartania. /Kulcsár Gabriella: Zenetudományi Írások Benkő András 75. születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
1999. december 21.
Dec. 18-án tartotta Kolozsváron évi közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség, melyet a tiszteletbeli elnök, Guttman Mihály nyitott meg. A szövetség 1999-ben új kórusokkal, zenei együttesekkel, pártoló tagokkal gyarapodott, így 20 vegyeskart, 6 kamarakórust, 4 férfikart, 4 gyermekkart, 3 leánykart, 2 nőikart, egy fúvószenekart, régizene együttest, népzene- és néptánc együttest, gregorián scholát, gyermekfilharmóniát, összesen 44 kórust és zenei együttest tart nyilván, ami több mint 2100 tagot jelent. A szövetség népzenei, iskolai, gregorián és egyházzenei szakosztályokat létesített és megalakult a Jagamas János Dalegylet, amely a Kalotaszeg környéki és az Aranyos menti kórusokat tömöríti. Célja: kórustalálkozók szervezése, karvezetők továbbképzése, egy szórványban levő település, gyülekezet felkarolása és egy évben egyszer e szórványtelepülés meglátogatása. A Jagamas János Dalegylet a Romániai Magyar Dalosszövetség keretében működik, székhelye Tordaszentlászló. Átadták a szövetség 1999-es díjait. A díjazottak: Tárkányi János (Székelyudvarhely) - post mortem, Dénes Csaba ref. lelkipásztor (Sepsibodok), Murár Mária (Marosvásárhely), Haáz Sándor (Szentegyháza), Klára Mária (Brassó). /Díjak és dicsérő szavak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21., Kulcsár Gabriella: A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2000. január 8.
Magyari Zita 1990-ben kezdte tanári pályafutását: zeneelméletet, összhangzattant, zenetörténetet tanított, zenekart vezetett. Megalapította a Visszhang és Kós Károly kórusokat. Magyari Zita zeneszerző Csipike lakodalma című meseoperáját 1991-ben mutatták be, amely azóta a gyermekek kedvence lett. A kolozsvári magyar színjátszás 200 éves jubileumára meghirdetett zeneszerzési verseny egyik díjnyertes műve A lyukas markú tündér című gyermekoperája, szeretné, ha ezt is bemutatnák. /Kulcsár Gabriella: Azt teszem, amit szeretek. Beszélgetés Magyari Zita zeneszerzővel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2000. február 12.
Benkő András zenetörténészt a Zeneakadémián hallgatói élő lexikonnak tekintették. Benkő András zenetanári tevékenysége mellett végzi zenetörténeti kutatómunkáját. Összeállította Seprődi János és Lakatos István zenei könyvészetének jegyzékét. Egyéni kötetei: A Bolyaiak zeneelmélete, Zenei kislexikon, Bartók Béla romániai hangversenyei, A református egyházi ének története, Zoltán Aladár-monográfia, gyűjteményes kötetekből a Romániai Bartók-interjúk és az ő gondozásában jelent meg Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. 1977-89 között a Zenetudományi Írások szerkesztője. A Romániai Irodalmi Lexikon és a Londonban megjelenő Grove-lexikon munkatársa. Lakatos István 1973-ban ment nyugdíjba, akkortól Benkő András egyedül végezte a négy évfolyamon a zenetörténet magyar nyelvű tanítását. - Benkő András fő kutatási területe az erdélyi magyar zene, kéziratanyag feltárása-ismertetése, intézmények története és monográfiák készítése. A Zenetudományi Írások szerkesztését azért vállalta el, mert ez volt az egyetlen lehetőség, amelyben főiskolai szinten az utánpótlást biztosítani lehetett, főleg, amikor a zenetudományi szak is létrejött. A már befutott generáció - Lakatos István, Jagamas János, Szenik Ilona, Angi István - állandóan közölt írásokat, s ez ösztönzőleg hatott a fiatal, kezdő zenekutatókra /Fancsali János, Vermesy Péter, Dávid István, Farkas Sándor, Fejér Kálmán, Valádi Enikő, László Bakk Anikó, Balla Kemenes Csilla, Szalay Zoltán, Benkő Judit/. - Nagyon hosszú ideje szünetel a magyar felsőfokú zeneoktatás, ez nyomot hagy elemi és középfokú zenei oktatásban, fájdalmasan érzékelteti hatását az anyanyelvi zeneoktatásban. Benkő Andrást 1985-ben nyugdíjazták a Gh. Dima Zeneakadémián. A Református Teológia vallástanári fakultásán még 8 évet tanított: egyházi éneket, az egyházi énektanítás módszertanát, egyházi zenetörténetet, egyházi zenekultúrát. Ennek egy részét bedolgozta a jövőre megjelenő Az európai egyházi zene története című könyvébe.- Dolgozik még a Márkos Albert-monográfián és befejezte a Lakatos István-monográfiáját. /Kulcsár Gabriella: Szürke hétköznapokban, ünnepi pillanat. Beszélgetés dr. Benkő András zenetörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2000. március 1.
Kolozsváron, a VIII. Mátyás-napok alkalmával a Szent Mihály-templomban fellépett a Schola Gregoriana Monostorinensis, a kolozsmonostori egyházközség gregorián énekegyüttese. Vezetőjük, Jakabffy Tamás elmondta: az együttes 1998-ban létesült azzal a célkitűzéssel, hogy a gregorián éneket újra funkcionális liturgikus zenévé avassa. A Schola Gregoriana Monostorinensis a Romániai Magyar Dalosszövetség tagja, az "amatőr" csoportja két-háromhetente liturgikus keretek között énekli a cantus planust, "profi" csoportja pedig alkalomról alkalomra bemutató énekléseket tart a gregorián megismertetésére, népszerűsítésére. Jakabffy Tamás rövid összekötő szöveggel, magyarázattal ismertette a különböző típusú gregorián dallamokat, amelyek előadási sorrendben a kinyomtatott műsorlapon is fel voltak tüntetve. /Kulcsár Gabriella: VIII. Mátyás-napok. Veni Sancte Spiritus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2000. március 7.
Kolozsváron, márc. 4-én, Mátyás király szülőházában tartották a VIII. Mátyás-napok ünnepi zárórendezvényét. A Mi végre vagyunk a világon című kerekasztal-beszélgetésen Demény Péter moderátor megkérdezte, hogy a megjelentek között van-e reneszánszkutató. Kiderült, hogy hivatalos keretek között sem Magyarországon, sem Romániában nincs ilyen képzés. Kisvárdán viszont már az alapképzésbe sikerült bevonni a reneszánsz kort, kamarazene osztályok létesültek. László Bakk Anikó elmondta, hogy a kolozsvári Corvin Klubban a reneszánsz emberben tudatosodott homo ludens minőséget próbálják újraéleszteni és tovább éltetni. Ha egyszer valakinek szenvedélyévé vált a régizene, akkor megtalálja a módját, hogy a gyermekeknek, fiataloknak "egyfajta kulcsot" nyújtson egy más kor, egy más világ felé. Szőcs István a Hunyadiak családtörténete címen tartott előadást. A Musica Historica (Budapest) régizene együttes műsora a középkor, reneszánsz, barokk és verbunkos kor bordalaiból nyújtott ízelítőt. Az ünnepi napokat a hagyományos táncház zárta. /Kulcsár Gabriella: VIII. Mátyás-napok. Ünnepi zárórendezvények. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
2000. március 21.
Ötvenéves a kolozsvári zenelíceum, azonban, hogy a kolozsvári zeneoktatásnak évszázados hagyománya van. Báró Bánffy György támogatásával 1819-ben alakul meg az első magyar zeneiskola, a Zenekonzervatórium. A két világháború között működő Marianum leánynevelő intézet (1932-ig) az Állami Zenekonzervatórium (a későbbi Zene- és Drámaművészeti Akadémia), a Magyar Zenekonzervatórium (1920-tól) olyan előzmények voltak, amelyre felépülhetett a háború utáni zeneoktatás. 1948-ban Zeno Vancea tanügyminiszter 9 városban indíttatott zene-középiskolát. A Kolozsvári Művészeti Szakközépiskola - zenei, képzőművészeti és koreográfiai szakokkal - 1949. szeptember 13-án nyitotta meg kapuját. Az új iskola székhelyéül a felszámolt Ferenc-rendi zárda 1430-1450 között épült gótikus épületét jelölték ki. Az első évben rendszeres tehetségkutatással sikerült megalakítani az osztályokat. Az iskola igazgatását 1950-től Guttman Mihály vette át. 1955 körül a többi városokban megszűntek a zeneiskolák. 1966-tól az iskola a Kolozsvári Zenelíceum nevet viselte 1979-ig, amikor a három művészeti profil közös Művészeti Líceum néven egyetlen hatalmas művészeti szakközépiskolában tömörült. A 80-as években a magyar tagozat első osztályaiban /elemei/ megszüntették az anyanyelvű tanítást, a magyar osztályok csak 1990-ben létesültek újra. 1990-től a művészeti szakközépiskolák újból különváltak. Jelenleg a zenelíceum 786 diákkal működik, amelyből 201 magyar tagozatos. /Kulcsár Gabriella: Ötvenéves a kolozsvári zenelíceum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2000. április 18.
Ápr. 15-én a kolozsvári Állami Magyar Opera termében zajlott le a magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója, melyet a Romániai Magyar Dalosszövetség szervezett. Arany fokozattal minősítették a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Szkóláját, a kolozsvári Református Kollégium vegyes karát, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum vegyes karát, a gyulafehérvári Gróf Mailáth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium fiú kórusát és a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző leánykarát. Ezüst fokozattal tüntették ki a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium vegyes karát, bronz fokozatot nyert a kolozsvári Apáczai Csere János Tanítóképző leány kara, a kolozsvári Unitárius Kollégium vegyes kara, a székelyudvarhelyi Református Kollégium "Collegium Musicum" vegyes kara, valamint a marosvásárhelyi Református Kollégium vegyes kara. /Kulcsár Gabriella: Magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2000. május 16.
Dallos Csilla hegedűművésznő, végzős zeneakadémiai hallgató mutatkozott be a közönségnek május 12-én Kolozsváron. A fiatal hegedűművésznő tehetségét szüleitől örökölte, édesapja a Román Opera első csellistája, édesanyja a zenelíceum egyik legkedveltebb korrepetitora. Dallos Csilla neve nemcsak új név, de új csillag is a kolozsvári hegedűművészetben. /Kulcsár Gabriella: Új név, új csillag. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2000. november 9.
Nov.7-én Kolozsváron, a Zeneakadémia stúdiótermében Sántha Huba fiatal zongorista tehetség lépett fel nagy sikerrel. Több hazai verseny első díjasa, koncertezett már hazai filharmóniákkal, és három hónapos képzésen vett részt Görögországban, ahol egyéni zongoraestet is adott. Jelenleg a főiskola V. éves hallgatója. /Kulcsár Gabriella: Appassionata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
2000. november 21.
A Transylvania Barokk Együttest Nagy István alapította 1995-ben. Minden tagja kiváló zenész, és egyben a régizene autentikus megszólaltatásának elkötelezett híve. Nagy István a Román Opera első fuvolistájaként évtizedekig játszott a legnagyobb európai városokban, több évig tagja volt az Europa Symphonie zenekarnak. Majó Zoltán szintén a Román Opera fuvolistája és a zeneakadémia tanára. Erich Türk kiváló tehetségű orgona- és csembalóművész, jelenleg a zeneakadémia tanára. Az ötéves barokk együttes több sikeres hazai és külföldi turnéval büszkélkedhet, idén jelent meg első CD-felvételük. Legutóbb a Bánffy-palotában léptek fel. /Kulcsár Gabriella: Rég múlt idők muzsikája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
2000. november 21.
Az 1993-ban, László Bakk Anikó vezetésével létrejött Amaryllis reneszánsz zene- és táncegyüttes /Kolozsvár/, idén augusztusban, a Régizene Krakkója című XXV. nemzetközi fesztivál vendége volt. Az Amaryllis virágzó együttessé nőtte ki magát. Zenészeinek java része főiskolai szinten tanulja a régizenét, táncosai között, sok más egyetemről idesereglett diák mellett, találni zeneakadémiai hallgatót is. Nov. 18-i bemutatójuk volt ez az első olyan önálló műsoruk, amelyben a zene és tánc találkozott. /(kulcsár) [Kulcsár Gabriella]: Virágzó Amaryllis. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
2001. február 28.
Sikerrel folynak Kolozsváron a Mátyás-napok. Hangzó kövületek címmel Öllerer Ágnes (Bukarest) tartott előadást febr. 24-én. Az előadás a középkori és reneszánsz dallamemlékek és a magyar népdal között kereste a közös vonásokat. /Kulcsár Gabriella: IX. Mátyás-napok. Hangzó kövületek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2001. március 1.
A Mátyás Napokon a nagykárolyi Collegium régizene együttes és az Amaryllis zene- és táncegyüttes lépett fel. A Collegium együttes 1977-ben alakult Deák Endre zenetanár vezetésével, leginkább a reneszánszkort kedvelik. Számos európai országban, többek között a híres németországi Bodensee Festivalon is felléptek. A közel 24 éves működésük alatt kb. 380 hangversenyt tartottak. Az Amaryllis zene- és táncegyüttes tagjai minden Mátyás-napi rendezvénysorozat lelkes résztvevői. /Kulcsár Gabriella: IX. Mátyás-napok Dallal, tánccal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2001. március 28.
Tízéves az ifjúsági kiadványokra szakosodott Tinivár Kiadó /Kolozsvár/. Dr. Bartha Zoltán igazgató ismertette tevékenységüket, munkájukat. Eddig száz kiadott kötetük és három folyóiratuk van. 1991 decemberében a Tinikoktél című lappal kezdődött, mely azonban anyagi okok miatt hamar megszűnt. Követte a most is élő Diákabrak, a középiskolások lapja. A Géniusz ismeretterjesztő szemle első száma 1999-ben jelent meg. Kiadványaikat saját eszközeikkel terjesztik Erdély kétszáz magyar tannyelvű középiskolájában. Sikerkönyveik: a Diákévkönyvek, a Maturandusok, Szabó Csaba három kisregénye, Lászlóffy Csaba-Varga Domokos: A magyarság rövid története (4 kötet), Zsakó Magdolna Afrikai útijegyzetei (3 kötet), Kulcsár Gabriella: Zene és játék stb. Az ünnepségen beszélt még Molnos Lajos, a Diákabrak főszerkesztője, Józsa T. István, a Géniusz főszerkesztője, László Ferenc, a közismert sportszerkesztő is. /Tízéves a Tinivár Kiadó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2001. április 10.
Elhunyt dr. Benkő András /Fejérd, 1923. jan. 21. - Kolozsvár, 2001. ápr. 9./ zenetörténész professzor. Mindvégig dolgozott, legutóbb Az európai egyházi zene történetén munkálkodott. Jelentős munkái: A Bolyaiak zeneelmélete, a Zenei kislexikon, Bartók Béla romániai hangversenyei, Zoltán Aladár-monográfia, Az egyházi ének története. Ő volt a Zenetudományi Írások szerkesztője. A kolozsvári Gh. Dima Zeneművészeti Akadémia zenetörténeti tanszékén 35 évet tanított. /Kulcsár Gabriella: Isten Önnel, tanár úr! Búcsú dr. Benkő András zenetörténész professzortól (1923-2001). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2001. április 12.
Kolozsvárnak önálló diákzenekara született: a Gh. Dima Zeneakadémia diákjai alkotják Sinfonietta Transsylvanica együttes tagjait, az együttes a KMDSZ kötelékeiben működik. Bemutatkozó fellépésük ápr. 9-én volt. A diákzenekarban a főiskola magyar és román diákjai muzsikálnak egyetértésben. A Sinfonietta Transsylvanica nem óhajt a főiskola védnöksége alatt működni, önálló zenekar szeretne maradni, így próbáit nem az akadémián tartja. Egyelőre, díjmentesen, a Diákművelődési Ház nyújt "otthont" a 45 tagú zenekarnak. A zenekar szervezésében Makkai Dávid, Flórián Gergely, Réman Tibor, Leitman Zsolt és Kolcsár István oroszlánrészt vállalt. A bemutatón a szólista Székely Attila volt, a kolozsvári közönség egyik kedvenc zongoraművésze. /Kulcsár Gabriella: Sinfonietta Transsylvanica. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2001. május 4.
Ápr. 30-án Kolozsváron, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban pécsi és kolozsvári gyermekek néptáncokkal szórakoztatták a közönséget. Kolozsvár testvérvárosa, Pécs, közel tíz éve hívja/várja a kolozsvári kulturális csoportokat, és a kolozsváriak is szeretettel köszöntik minden alkalommal pécsi barátaikat. Most a pécsi Szivárvány Gyermekház tánccsoportja tartott bemutatót. Művészeti vezetőjük, Molnár János visszatekintett: 1993-ban léptek fel először Kolozsváron, most negyedszer érkeztek. Kapcsolatban vannak a helyi Kisbogáncs együttessel. /Kulcsár Gabriella: Szivárvány és Kisbogáncs. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2001. december 1.
Nov. 29-én Kolozsváron bemutatták Terényi Ede kolozsvári zeneszerző, zenetudós legújabb könyvét: Paramuzikológia /Gloria Nyomda, Kolozsvár, 2001/. A bemutatón zenei aláfestésként CD-felvételekről Terényi-művek szóltak. Esszékötetében, a zenéről és zeneszerzésről írta meg gondolatait. A könyvben soha sem hallott, vagy rég elfelejtett zenetörténeti csemegék sorjáznak, ugyanakkor helyet kapnak a hang és idő kapcsolatát vizsgáló filozófiai-esztétikai fejtegetések. /Kulcsár Gabriella: Rendhagyó bemutató. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2001. december 6.
Dec. 4-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban, a Kolozsvári Népfőiskola szervezésében Márkos Albert (1914-1981) zeneszerzőre emlékeztek, halálának 20. évfordulóján. Dr. Angi István zeneesztéta ismertette egykori tanárának, Márkos Albert zeneszerzőnek, a magyar nemzeti iskola egyik kiváló erdélyi képviselőjének életpályáját. Márkos írt népi játékot, balettet, népdalszvittet, kamaraműveket és szimfonikus műveket. Az 1989-es események után ifjabb Márkos Albert, a filharmónia koncertmestere a zeneműveket előadva őrizte az emlékét. /Kulcsár Gabriella: Márkos Albert zeneszerzőre emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2002. február 26.
1992-ben, amikor a Mátyás-szoborra durva kezek felszegezték az "igazságos" eszményképét lerombolni hivatott plakettet, a magyarság néma körmenettel tiltakozott. Ekkor született meg az Amaryllis alapítójában, László Bakk Anikóban a Mátyás Napok ötlete. Idén immár tizedszerre gyújtotta meg László Bakk Anikó a Mátyás Napok gyertyáit. Febr. 22-én a Ferencesek templomában az ünnepi mise után, a Schola Gregoriana Monostorinensis énekléssel köszöntötte a X. Mátyás Napok közönségét, majd dr. László Ferenc beszédében emlékezett a templomépítő, a könyvtáralapító, kultúrát pártfogoló igazságos Mátyás királyról. Febr. 23-án a budapesti Kobzos Kiss Tamás és a Canlar együttes török zenével ismertette meg a Mátyás szülőházában összegyűlt érdeklődőket. Febr. 24-én a Zeneakadémián Székely Sebestyén diavetítéses előadása képet nyújtott a reneszánszkori Firenzéről. Ezután a Musica Historica együttes reneszánszkori zenéjére az Amaryllis tánccsoport udvari táncokat mutatott be. /Kulcsár Gabriella: X. Mátyás Napok. Múlt a jelenben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2002. november 2.
Két új kottakiadvány látott napvilágot az Arpeggione Kiadónál: Márkos Albert két kamaraműve Buzás Pál gondozásában. A Márkos Albert (1914-1981) kamaraműveinek szentelt sorozat első füzete a zeneszerző egyetlen zongoradarabját tartalmazza. /Kulcsár Gabriella: Új erdélyi kottakiadványok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
2003. május 27.
Máj. 23-án a Kolozsváron, a Zeneakadémia Stúdiótermében Lászlóffy Réka Schumann-estet tartott. Választása ez alkalommal kizárólag Schumann zongoraműveire esett. Lászlóffy Réka a Gh. Dima Zeneakadémia II. éves mesterképzőjét végzi, Csíky Boldizsár zongoraművész-tanár irányításával. Főiskolai továbbképzésével párhuzamosan a Zenelíceumban korrepetítor tanár. /Kulcsár Gabriella: Karnevál májusban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2003. június 9.
Néhány hónappal ezelőtt új erdélyi kottakiadványok láttak napvilágot, az Arpeggione Kiadó akkor Márkos Albert két kamaraművét adta ki, mindkettőt Buzás Pál gondozásában. Az elmúlt napokban a fent említett kiadó jóvoltából a Márkos Albert (1914-1981) műveinek szentelt sorozat harmadik füzete, A táncban című, hegedűre és zongorára írt kamaramű is napvilágot látott. Az elhunyt zeneszerző fia, ifj. Márkos Albert hegedűművész, a Transilvania Filharmónia koncertmestere, a kottakiadványok bemutatójára kis koncertet szervezett a Zeneakadémián. A nemrégiben Szabolcsi Bence-díjjal kitüntetett zenetudós, dr. László V. Ferenc a szülőföldjéhez mindig hű Márkos Albertre emlékezett. A táncban című, hegedűre és zongorára komponált miniatűr, László V. Ferenc szavaival, ritkaság, amelyben a folklór pentatóniája a természet visszhangjaként ötlik fel. /Kulcsár Gabriella: A táncban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2003. szeptember 24.
Szept. 20-án Kolozsváron, a Bánffy-palotában Terényi Ede új monodrámájának az Amor Sanctus című misztériumjátéknak a bemutatóján, egy hely sem maradt üres. A 19 zenei képsorozatból álló hármas tagolású melodrámának egyetlen énekes főszereplője van. Ezt a nehéz kihívást Carmen Vasile szoprán vállalta, aki már több Terényi-művet mutatott be sikerrel az elmúlt évek során. A sokoldalú Terényi Ede zeneszerző a képeket is megfesti zeneművéhez, ezt albumban szeretné megjelentetni. /Kulcsár Gabriella: Menny és pokol Terényi új monodrámájában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2003. november 15.
Angi István zeneesztéta, filozófus, egyetemi előadótanár a napokban töltötte 70. életévét. A Gh. Dima Zenekonzervatóriumban enciklopédikus tudásával lenyűgözte tanítványait, akiket mindig bátorított, kutató munkára ösztökélt. Ennek érdekében rendszerint saját, hihetetlenül gazdag könyvtárát is "közhasználatra" bocsátotta. Angi István Kézdivásárhelyen elvégezte a mezőgazdasági középiskolát, onnan ment egyetemre, és két évet elvégzett, amikor Nagy István zeneprofesszor felfedezte őt, akkor kezdődött a zenei képzése, közben elvégezte az agronómia szakot. Zsurka Péternél hegedült tovább. Volt kamarazene-együttese is, vonósnégyese. Angi István az egyetemen esztétikával kezdett foglalkozni gyakornokként, később kiküldték Moszkvába, s ott doktorált esztétikából. Azóta főleg zeneesztétikával foglalkozik, elméleti vonalon, emellett állandó kapcsolatban maradt az élő zenével. Most, vén fejjel is a Schola Gregoriana Monostorinensisben énekel, mert nem bírta ki, hogy ne énekeljen. Zeneesztétika mellett más diszciplínákkal is foglalkozik, zeneretorikával, modern művészetelméletekkel és zenepszichológiával. Első tanulmánykötete 1975-ben látott napvilágot Zene és esztétika címen. Hosszabb szünet után, 2001-ben az Ariadné-sorozatban jelent meg Az esztétikum zeneisége, a Korunk Baráti Társaság segítségével. Most jelent meg legújabb kötete "A zenei szépség modelljei" címmel. Zenei téren Kiss Elek volt a hegedűtanár, aki Marosvásárhelyen elindította őt, azután Nagy István karmester, hegedűművész-professzor egészen az államvizsgáig irányította tevékenységét. - Angi István 45 éve tanít esztétikát. Tanít a Babes-Bolyai Egyetemen, a Sapientián és a Partiumi Egyetemen. A munkát nagyon korán, hajnalban elkezdi. Sajnos, a Zeneakadémián ma sincs magyar zeneoktatás, de a Babes-Bolyai Egyetem teológiai-didaktikai fakultásán, a református karon létrejött egy zenei "modul", azaz a hitoktatók második szakként felvehetik a zenét. Ezenkívül a Nagyváradi Partium Egyetem már a harmadik-negyedik zenetanár generációt bocsátja útra! /Kulcsár Gabriella: A holnap maga a reménybe fogant várakozás, Beszélgetés dr. Angi István zeneesztétával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2004. június 22.
A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem magyar zenetanári szakot indít az új tanévben. Figyelembe véve, hogy Kolozsváron a Gh. Dima Zeneakadémián több évtizede szünetel a magyar zenepedagógus képzés, és hogy a szak visszaállítására irányuló minden eddigi kezdeményezés/próbálkozás sikertelennek bizonyult, a Nagyváradon működő egyetem mellett a most induló marosvásárhelyi magyar zenetanári szak hiánypótló. A szak olyan neves tanári karral várja a hallgatókat, mint Szalmán Lóránt (karvezetés), Csíki Boldizsár (összhangzattan), Almási István (folklór), Fejér Elemér (szolfézs), Angi István (esztétika), V. Cazan (partitúra olvasás), Csíki Boldizsár–Szegő Péter (ellenponttan), Hencz József (formatan), Ana Rusu (ének), Elekes Márta (zenetörténet), Kovács Zsuzsa (zongora). /Kulcsár Gabriella: Magyar zenetanári szak indul. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2005. május 18.
Kolozsváron a Farkas utcai református templomban immár negyedszer rendezték meg a pünkösdöt megelőző hangversenysorozatot. Balázs Ágnes és Balázs Attila, a templom kántor-orgonistája, illetve fiatal lelkésze, magas színvonalú művészi műsort valósított meg a május 9–14. között lezajló koncertsorozattal. Többek között Lantos István budapesti zongora- és orgonaművész koncertezett, a hangversenysorozat zárókoncertjén a budapesti Magyar Rádió Énekkara lépett fel. Az est fénypontját Kodály remekművei alkották. /Kulcsár Gabriella: IV. pünkösdi hangversenysorozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2006. február 28.
Február 26-án délután került sor a Kulcsár Gabriella által kezdeményezett Zenélő Kolozsvár második előadására, amelynek díszvendége a zeneiskola alapító igazgatója, a 80. életévéhez közeledő Guttman Mihály volt. J. Haydn G-dúr trióját Kállay Zsófia, Kállay Lilla és Kállay Panna zeneiskolás tanulók előadásában hallhatta a közönség. Végül Kállay Tünde tanár vezényletével a zeneiskola IX–X. osztályos tanulói Vermesy Péter hat kórusát adták elő. /Nagy-Hintós Diana: Zenélő Kolozsvár II. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2006. október 19.
Buzás Pál művész-tanár Szórakaténusz című zongoradarab-gyűjteménye 2004-ben jelent meg az Arpeggione Kiadónál. Ebben néhány zeneművet adott közre erdélyi magyar zeneszerzők munkáiból. Nemrégiben megjelent Buzás Pál Szórakaténusz II. című zongoradarab-gyűjteménye, ezzel is bizonyítva, hogy létezik erdélyi zeneszerzés. Buzás Pál feltérképezi azt a zenekincset, amelyet az erdélyi magyar zeneszerzők hagytak ránk, vagy amelyet frissen alkotnak. Buzás Pál fellépésein is népszerűsíti ezeket zongoradarabokat. Az új kötet előszavában, mint minden Buzás-kottakiadványban, dr. László Ferenc muzikológus ajánlja az erdélyi szerzők műveit. /Kulcsár Gabriella: Szórakaténusz II. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
