|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 131894 találat | lapozás: 1-30 ... 100261-100290 | 100291-100320 | 100321-100350 ... 131881-131894 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: 2013. június 24.Gondolatokból épült szoborValóra vált a Sütő András Baráti Egyesület és az író tisztelőinek vágya: vasárnap délután felavatták az első hazai Sütő-szobrot. Sütő András bronzból készült mellszobra a székelyudvarhelyi Művelődési Ház előtti téren, Tomcsa Sándor és Széchenyi István emlékművének társaságában kapott helyet. A szoborállítással nem csak a kezdeményezők és támogatók álma valósult meg, hanem mindazoké is, akik számára Sütő András élete és munkássága példaértékű – hangzott el a vasárnap délutáni ünnepélyes avatón. A Zawaczky Walter-Levente székelyudvarhelyi szobrászművész által megtervezett, a Lázár Imre udvarhelyi műhelyében bronzba öntött mellszobor hivatalos leleplezése a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd közéleti, irodalmi személyiségek, a történelmi egyházak képviselői méltatták az erdélyi írófejedelem életművét, emberi és alkotói nagyságát. Bunta Levente polgármester köszönetet mondott a szoborállítóknak, felidézve a néhai íróhoz kötődő emlékeit. Szerinte a gazdag Sütő-életmű a legékesebb bizonyítéka annak, hogy az író számára „erkölcsi kötelesség volt az igazszólás minden időkben", helytállása megtartó erő volt a sötét időkben, és példája ma is „máglyaként világít" közösségünknek. „A mai napon sokszor elhangzott: ma avatjuk fel Sütő András első szobrát Erdélyben. Ez tényként így van, de ha az irodalom fogalmában és világában gondolkodunk, akkor mindnyájan tudjuk azt, hogy Sütő András szobra már rég áll Erdélyben és mindenütt, ahol magyarul beszélnek és olvasnak. Ez a szobor nem fémből, bronzból, gipszből készült, ez a szobor szavakból, gondolatokból, és nem utolsó sorban abból a magatartásból épült ki, amelyet Sütő András alakított ki olvasóinak, nézőinek százezreiben" – fogalmazott beszédében Gálfalvi Zsolt irodalomtörténész. Mint mondta, a Sütő-életmű egyik legnagyobb érdeme, hogy a legnehezebb időkben is arra tanított lehet félelem nélkül is élni, „szobra ezért él mindenfelé, ezért épül a mi lelkünkben, tudatunkban". „Ez a szobor kivétel (...), mert alapzatát egy írói életmű támasztja alá, biztosít arról, hogy ez a mű sugárzik mindannyiunk felé" – mondta Gálfalvi, aki befejezésül az író ravatalánál elmondott gondolatait idézte: „Ezért gondolom úgy, hogy ezzel a nyelvvel és ebben a nyelvben kell úgy élnünk, hogy ne vessünk egymásra árnyékot, hanem fényt. Úgy vélem, hogy ez a szobor csak egy percre is, de hozzájárul ahhoz, hogy a cselekvő remény fényben fürösszük meg arcunkat" – tette hozzá. Az íróra és a jó barátra emlékezett az emlékét „hittel és szeretettel" őrző Nagy Pál, a marosvásárhelyi Sütő András Baráti Egyesület elnöke, aki örömmel üdvözölte a szoborállíttást és baráti szavakkal köszönte meg a kezdemnyezők, megvalósítók munkáját. „Számomra Sütő András nem csillag a máglyán, el-elhalványuló fénnyel, hanem álló csillag, az Esthajnal, vagy a Dél Keresztje " – mondta Lőrincz György író, az adománygyűjtést szorgalmazó Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány elnöke. Az író úgy emlékezett Sütőre, mint aki „a felemelt fejű sorsvallató emberek fajtájából volt, s aki felemelt fejű hősöket teremtett", olyanokat, akik „majd' egy évtizeden át reményt adtak az erdélyi magyarságnak". Szavait, gondolatait ma már szállóigeként idézzünk, és most már jelenthetjük: szobra „áll az emlékezés örök jogán". „Szerette a tájat és az embereket, s a táj és az emberek viszontszerették őt" – idézte fel büszkeséggel az író harmadik otthonában, Sikaszóban, a Bakó-patak partján levő házban töltött időket Zetelaka polgármestere, Nagy Attila, aki reményét fejezte ki, hogy a község, amelynek Sütő András az egyetlen díszpolgára, a jövőben szintén méltó emléket fog állítani neki. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke szerint az udvarhelyiek büszkék lehetnek rá, hogy az írónak itt ígérhetett könnyű álmot édesanyja, jó, hogy itt virágozhatott ki számára a könyvek nyelve, a mesékből örök igazságokat nemesítő, csodálatos magyar szó. Az elnök szerint "a szobrok csak látszatra vannak kőből, vagy bronzból, az igazi szobrokat "vérből, szívből és álmokból, megpróbáltatásokból, emlékezésekből és hitbéli igékből formálja az ítélkező idő szobrászi segítséggel". „Egy álomból valóság lett" – summázta a szoborállítást kezdeményező Ferenczy Ferenc, gykori udvarhelyi polgármester, az esemény jelentőségét. Ferenczcy felelevenítette a szoborállítás történetét, név szerint mondott köszönetet mindazoknak, akik az ügyet segítették, adományaikkal támogatták, köszöntötte az avatót személyes jelenlétével megtisztelő Szabó Sándort, Kalifornia állam református püspökét és a Sütő András sírján levő kopjafa faragóját, a sepsiszentgyörgyi Balázs Antalt. Emlékeztetett, hogy Sütő András a polgármestersége idején, 1992-ben kapta meg a város díszpolgára címet, emlékének ápolását ezért is érezte személyes kötelességének. Beszédét követően Lőrincz György íróval közösen leleplezték a közel 320 kiló bronzból megöntött a mellszobrot, amelyre a történelmi egyházak képviselői adták áldásukat. A koszorúzás után a közel 300 fős tömeg a Székely Dalegylet Férfikórusával együtt elénekelte a Szózatot és a Székely Himnuszt, majd Bunta Levente átvette Ferenczytől azt az adománylevelet, amellyel a szobrot állíttatók hivatalosan Székelyudvarhelynek adományozták az alkotást. Lázár Emese Uh.ro/itthon/közélet 2013. június 24.Vörösmarty első szobra ErdélybenErdélyben elsőként állítottak szobrot Vörösmarty Mihálynak június 23-án a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkén. Az ötszáz lelkes magyarlakta szórványtelepülésen 1998-ban avatták fel a Cserhalom-emlékművet, Kolozsi Tibor szobrászművész közel tíz méter magas alkotása Szent László – a kunok felett 1068-ban aratott – győzelmének állít emléket az egykori csatamező közelében. A Cserhalom Művelődési Egyesület most a győztes csatát Cserhalom című eposzában megéneklő költő előtt tisztelgett, Zawaczki Walter Levente székelyudvarhelyi szobrászművész alkotása a református templomkertben kapott helyet. „Cserhalom nem a veszteségről szól, Cserhalom arról szól, hinnünk kell abban, hogy győzni lehet" – jelentette ki Vetési László lelkész az ünneplőkkel megtelt református templomban, ahol a helyiek mellett a 14. Lármafa-találkozó felvidéki és székelyföldi résztvevői töltötték meg a padokat. Az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója prédikációjában személyes élményeiből kiindulva idézte fel a Szent László-legenda különböző helyszíneit, szülőfalujából, Bögözből kiindulva, a Tordai-hasadékon át, egészen az esemény helyszínéig, ahol a győztes cserhalmi csata zajlott. Az igehirdető azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak győztes csaták vannak, példaként a környéket lakó szász közösséget említve, amely „már minden csatát elveszített". Azonban nemcsak az omladozó szász templomokat hozta fel veszteségként, hanem a besztercei szórvány üresen maradó magyar templomait is. Ahogy vesztes csataként értékelte azt is, hogy a Spanyolországban, Olaszországban felnövő unokák nem ismerik nagyszüleik nyelvét, hogy „a magyar leányok kun vitézzel építik a jövőt, a magyar vitézek kun leányt követnek". „Cegőtelke a példa, hogy túl lehet élni, ha ott van a győzelemre vezető király hite, ha tudjuk, melyik hegyoldalba kell kapaszkodni" – mondta a település fekvésére utalva. Vetési útravalóul és mintegy emlékeztetőül a Tordai-hasadékból hozott „Szent László pénzével" ajándékozta meg a jelenlévőket. Székely Pál, a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke a történelmi helyszínt és az ennek ápolására létrehozott civil szervezet munkáját ismertette, rámutatva: régi álmuk teljesül azzal, hogy a magyar kormány és a helyiek támogatásával emléket állíthattak a győztes csatát megéneklő költőnek, aki ismertté tette Cserhalom nevét. A Lármafa-találkozó résztvevőinek nevében Beder Tibor, a Juliánusz Alapítvány elnöke és Füzék Erzsébet, a Csemadok képviselője köszöntötte a helyieket, majd a cegőtelki iskolások és fúvószenekar műsora következett. Vörösmarty Mihály életét és munkásságát Rémán István belényesi lelkész ismertette, majd leleplezték és megáldották a műalkotást, illetve a sírkertben található Cserhalom-emlékművet is megkoszorúzták. Az ünnepség a Szent László, légy velünk! című rockopera bemutatásával zárult. Krónika (Kolozsvár) 2013. június 24.Leleplezték Sütő András szobrát SzékelyudvarhelyenA Sütő András Baráti Társaság székelyudvarhelyi tagjainak és az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) kezdeményezésére, számos irodalombarát támogatásával vasárnap késő délután leplezték le Udvarhelyen Sütő András hét éve elhunyt Kossuth-díjas író első romániai szobrát. A Székelyhon beszámolója szerint az avatóünnepség kettős könyvbemutatóval vette kezdetét, majd a Nyáresti medvenézőben című Sütő-mű alapján készített film levetítése után a népes tömeg a Művelődési Ház mellé, a leleplezésre váró szoborhoz, Zavaczky Walter helyi szobrászművész alkotásához vonult. A magyar himnusz eléneklése után Székelyudvarhely polgármestere, Bunta Levente mondta el köszöntőbeszédét. „Szobrot emeltünk annak az embernek, aki nem csupán szóval, gondolattal, hanem akár élete árán is hajlandó volt védelmezni, oltalmazni jogainkat. Műveiben bizonyította, számára az igazmondás erkölcsi kötelesség minden időben” – hangsúlyozta az elöljáró. Folytatásként Gálfalvi Zsolt irodalomtörténész osztotta meg ünnepi gondolatait, mondván: habár az udvarhelyi Sütő András első szobra Erdélyben, „de ha az irodalom világában gondolkodunk, akkor mindnyájan tudjuk azt, hogy Sütő András szobra már rég áll Erdélyben és mindenütt, ahol magyarul beszélnek és olvasnak”. „Ez a szobor nem fémből, bronzból, gipszből készült, hanem szavakból, gondolatokból és nem utolsó sorban abból a magatartásból épült, amelyet Sütő András alakított ki olvasóinak százezreiben” – fejtette ki. A közeli Zetelaka község polgármestere, Nagy Attila kiemelte: Sütő András a kölcsönös tisztelet és szeretet jegyében volt Zetelaka egyetlen díszpolgára, valamint kifejezte abbéli reményét is, hogy a közeljövőben a község is méltó emléket állíthat majd az írónak. „Sütő Andrásnak választott szülőföldje volt a Hargita, a Zetelakához tartozó Sikaszóban volt a hétvégi háza, Ferenczy Ferenc polgármestersége idején pedig, aki egyébként a szoborállítást is kezdeményezte, Székelyudvarhely díszpolgára lett. Mi úgy tartottuk, hogy hozzánk tartozik" - magyarázta az MTI-nek Lőrincz György, az EMIA elnöke, hogyan kötődött Sütő András Székelyudvarhelyhez. „Az erdélyiek büszkék lehetnek arra, hogy Sütő Andrásnak itt ígért könnyű álmot édesanyja, itt virágzott ki számára a könyvek nyelve, a mesékből örök igazságokat nemesítő csodálatos magyar szó” – mondta Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke. A történelmi egyházak képviselőinek áldása után a leleplezett mellszobrot megkoszorúzták a jelenlévők, a Székely Dalegylet Férfikórusának közreműködésével az ünnepség a székely himnusz és a Szózat eléneklésével zárult. Krónika (Kolozsvár) 2013. június 24.Erdélyi társulatok a kisvárdai fesztiválonElkezdődött a hét végén és szombatig tart a Magyar Színházak XXV. Kisvárdai Fesziválja, amely öt ország 23 társulatát látja vendégül, köztük több erdélyi társulatot. A rangos seregszemlét a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója nyitotta meg pénteken, a közönség Spiró György művét, Az imposztort láthatta a háromszékiek előadásában. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió közös produkciójaként Székely Csaba Bányavakság című darabját mutatták be, a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata pedig John Millington Synge A nyugati világ bajnoka című előadásával érkezett a szemlére. A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata a Liam Clancy, Mary Reich, Yolande Snaith, Shahrokh Yadegari, Tompa Gábor: Romok igaz menedék című táncszínházi előadásával szerepel a versenyprogramban. A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem a Két lengyel darab című előadással állt színpadra Kisvárdán. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az Arany-légy, a Csíki Játékszín az Isten pénze, a temesvári Csiky Gergely Színház a Parasztopera, a nagyváradi Szigligeti Színház pedig A sevillai borbély című produkcióját mutatja be. Az Aradi Kamaraszínház Üvöltés a zsenikért első ciklus: Oroszok, a kolozsvári Váróterem Projekt a hajléktalanokról szóló cím nélküli előadással és a GroundFloor Group Dívák című előadásával lép fel. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Gogol Egy őrült naplójával érkezik a kisvárdai fesztiválra. A rendezvény ideje alatt fotó- és dokumentumkiállítás tekinthető meg az idén jubiláló fesztivál múltjáról, de szakmai programokon, valamint gasztronómiai bemutatón és borkóstolón is részt vehetnek a látogatók. A fesztiválra olyan előadásokkal lehetett nevezni, amelyeket a romániai, ukrajnai, szerbiai és szlovákiai magyar színházak 2013 február végéig mutattak be vagy addig repertoáron tartottak. A produkciókat az előválogatón Sebestyén Rita író, színházi esztéta, Hizsnyan Géza színikritikus és Nagypál Gábor író, műfordító értékelte, majd végül Nánay István kritikus állította össze a versenyprogramot és a versenyen kívüli előadások listáját. Krónika (Kolozsvár) 2013. június 24.Évadot zárt a Csíki JátékszínÜnnepélyes keretek közt zárta tizennegyedik évadját pénteken a Csíki Játékszín, a rendezvény keretében a gálaműsor szórakoztató jeleneteit láthatta a nagyérdemű, ugyanakkor a közönség, illetve a színészek értékeléseit is nyilvánosságra hozták. "Ebenézer Scrooge, az Isten pénze főszereplője a musical zárójeleneténél szórni kezdi addig összekuporgatott pénzét, mivel rájött arra, hogy pusztán a pénz nem boldogít" – elevenítette fel ünnepi beszédében az évad legsikeresebb előadásának tanulságát Parászka Miklós színházigazgató. Természetesen – ahogy az esti műsor-összeállításból kiderült – a pénzhiány sem varázsolja örömtelivé életünket, mert a világ a pénz körül forog – erről szóltak a gálán a társulat tagjai által elénekelt dalok, illetve Csehov Jubileum című rövid szatírája és Vadnai László vidám jelenete. Csíkszeredában igényli a közönség a színházat – fogalmazott Parászka Miklós, hozzátéve, hogy ezt a városi önkormányzat is így látja, hiszen 1 millió 300 ezer lejjel támogatta a Csíki Játékszín ezévi működését, a közel negyvenezer néző pedig 300 ezer lejjel. Egy élni akaró város polgárai színházba járnak, mondta a vezető, majd hozzátette, hogy mindig örülni szokott a telt háznak, ahogy ez történt az évad utolsó bérletes előadásán, a Képmutatók cselszövésén is. Ezúton is megköszönte a csíkszeredai származású Bogdán Zsolt érdemes művésznek, hogy vállalta az előadás főszerepét. A Képmutatók cselszövése lett a második legnépszerűbb előadás, a harmadik az Othello Gyulaházán, legkevesebb elismerést a nézők körében pedig a Karnebál váltotta ki. A színészek a kisegítő munkatársak közül ebben az évadban Pál Mária ruhatáros és Szabó Noémi közönségszervező tevékenységét értékelték, ők kapták megosztva a Kulissza-gyűrűt. A szakmai elismerést, a Hunyadi László-díjat Vass Csabának ítélték oda. A közönség ebben a színházi szezonban Fülöp Zoltánt minősítette a legjobb színésznek, a fiatal Kiss Bora pedig a színésznőknél lett messzemenően a legnépszerűbb, ugyanis a nézőktől kapott 967 szavazatból 519-et gyűjtött be. Szőcs Lóránt Krónika (Kolozsvár) 2013. június 24.Kamerákkal a nacionalisták rombolása ellen (Térfigyelő rendszer a vereckei emlékműnél)A magyar állam támogatásával kiépített térfigyelő kamerarendszert avattak fel és helyeztek üzembe a magyar honfoglalás millecentenáriumi emlékművénél a kárpátaljai Vereckén (képünk). Avatóbeszédében Takács Szabolcs, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy Vereckének, ahol a honfoglaló magyarok átkeltek a Kárpátokon, szimbolikus jelentése van, s egyúttal fontos összekötő kapocs a magyar és az ukrán nép között. Mint kifejtette, a magyar kormány fontosnak tartja a vereckei honfoglalási emlékmű meglétét, s mindent megtesz megőrzése érdekében. Ezt a célt szolgálja a három kamerából és a kapcsolódó műszaki háttérből álló térfigyelő rendszer, amellyel – mint fogalmazott – Magyarország azt üzeni az emlékművet korábban többször is megrongáló ukrán nacionalistáknak, hogy Budapest a két ország, a két nép együttműködésében, Ukrajna prosperitásában, európai integrációjában érdekelt, s váltsanak irányt, mert a 21. században a bezárkózás, a befelé fordulás nem vezet sehová. A helyettes államtitkár fontos összekötő kapocsnak nevezte a 150 ezres kárpátaljai magyarságot Ukrajna és Magyarország között. Utalva a Kárpátokon átkelő, honfoglaló magyarok stratégiai jelentőségű döntésére, hangsúlyozta: „a magyarság szíve a Kárpát-medencében dobog, de tekintetét keletre, a Kárpátokon túlra veti”. Takács a magyarok iránti bizalom megnyilvánulásaként értékelte, hogy a Vereckei-hágó környékéről hét ruszin-ukrán település polgármesterei is részt vettek a térfigyelő rendszer átadásán. A térfigyelő rendszer kiépítését magára vállaló, a honfoglalási emlékművet tulajdonló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Kovács Miklós hangsúlyozta, hogy a kamerák felszerelésével a magyar állam és a kárpátaljai magyarság a modern technikai eszközökkel 21. századi választ ad az ukrán nacionalisták emlékműromboló 19. és 20. századi indulataira. Hozzátette: remélhetőleg hamarosan mindenki valós idejű üzemmódban láthatja majd az interneten három kameraszögből a vereckei honfoglalási emlékművet és háttérként a Kárpátok panorámáját. Úgy vélte, a nyilvánosság megfelelő visszatartó erővel bír majd azokkal szemben, akik rossz szándékkal viszonyulnak a magyar emlékjelhez. A térfigyelő kamerák felvételei egyelőre a KMKSZ irodájában és Magyarország ungvári főkonzulátusán követhetők. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. június 24.Erdélyi kiállítás lesz az Európai Parlamentben„A nagyvilág számára Erdély valami ködös, misztikus hely, zordon hegyekkel, ahol Drakula gróf szívta hajdanán áldozatai vérét. Nos, ebből a hegyek tényleg igazak. Még a misztikum is igaz lehet, hogyha úgy értjük, hogy Erdély a hétköznapi, a természeti és a spirituális csodák földje – a 20. század egyik legjelentősebb magyar írója, Móricz Zsigmond nem véletlenül nevezte »Tündérkertnek«…” – ezzel a gondolattal indítja Tőkés László EP-képviselő azt a napokban megjelenő tájékoztató füzetet, amelyet a Bálványosi Intézet adott ki Európa tündékertje: Erdély címmel – áll a politikus mai sajtóközleményében. „A nagyvilág számára Erdély valami ködös, misztikus hely, zordon hegyekkel, ahol Drakula gróf szívta hajdanán áldozatai vérét. Nos, ebből a hegyek tényleg igazak. Még a misztikum is igaz lehet, hogyha úgy értjük, hogy Erdély a hétköznapi, a természeti és a spirituális csodák földje – a 20. század egyik legjelentősebb magyar írója, Móricz Zsigmond nem véletlenül nevezte »Tündérkertnek«…” – ezzel a gondolattal indítja Tőkés László EP-képviselő azt a napokban megjelenő tájékoztató füzetet, amelyet a Bálványosi Intézet adott ki Európa tündékertje: Erdély címmel – áll a politikus mai sajtóközleményében. A dokumentum szerint az Erdély rövid történetét, tájegységeinek és néphagyományainak sokszínűségét, kulturális és turisztikai értékeit bemutató füzet annak a rendhagyó kiállításnak az alkalmából lát napvilágot, amelynek a megnyitójára 2013. június 26-án Tőkés László EP-képviselő szervezésében kerül sor az Európai Parlament Antall József miniszterelnökről elnevezett épületszárnyában. A tárlat huszonkét, gazdagon illusztrált mozgóplakáton mutatja be azokat a hagyományos történelmi tájegységeinket, valamint jellegzetes településeinket, melyek alapján egy szülőhazánkkal ismerkedő idegen hiteles képet alkothat magának Erdélyről, ezen belül az erdélyi magyar kultúránk és hagyományaink gazdagságáról – fogalmaz a közlemény. Székelyföld, Belső-Erdély és a Partium egyforma hangsúllyal képviselteti magát a brüsszeli kiállításon. Mindhárom erdélyi régióból kézművesek és hagyományőrzők mutatják be a vidékükre jellemző hagyományos mesterségeket. Az érdeklődők ugyanakkor az erdélyi gasztronómia jellegzetes ételeit és italait is megízlelhetik. Az ilyenkor elmaradhatatlan muzsikáról és táncról a kalotaszegiek gondoskodnak – áll a dokumentumban. Szabadság (Kolozsvár) 2013. június 24.Kudarc, oklevéllelFelavatták a főtéri pavilont?! – álmélkodtam nemrég kollégám szemrehányó megjegyzésén. Dehát nincs is kész, hiszen nincs befedve! – érveltem bosszúsan. Pedig igazán tudhatnám, hogy nálunk mindent fel lehet avatni, még mielőtt elkészül: hány szalagot vágtak már át így politikusaink, ha éppen választások szele fújt… Csak hát a fiatal építészhallgatókkal szemben nagyobb elvárásaim voltak. [Szóljon hozzá!] Azóta is mindig mérgelődök, amikor a Főtéren áthaladok, és látom az építményt. Tipikus hazai alkotás. Az eleve kudarcra ítélt projektek emblematikus jelképe ez a félresikeredett, befejezetlenül felavatott pavilon egy olyan országban, ahol szinte minden projekt félresikerül, mellékvágányra kerül, perek tárgyává válik, vagy egyszerűen csak késik. Szűkebb környezetünkben is tapasztalhatunk ilyen példákat bőven. Ott van mindenekelőtt az észak-erdélyi autópálya esete, amelyből alig néhány kilométeres útszakasz készült el az évek során hatalmas költségekkel, és amelyet egyébként idén kellene átadni teljes (!) hosszában. Ott van a kolozsvári repülőtér új kifutópályájának ügye is: a telekkisajátítások elhúzódása miatt úgy néz ki, annak a határidejét sem lehet tartani, s még csak a befektetés első, 2100 méteres szakaszánál vagyunk. Kérdés, lesz-e egyáltalán pénz, állami finanszírozás a további 1400 méterre, amihez a Szamost is el kell terelni. De az előbbieknél lényegesen kisebb projektek is döcögnek: tavaly még azt hangoztatták az optimisták, hogy már júniusban átadják a kolozsvári automata kerékpárkölcsönző rendszert a kibővített bicikliút-hálózattal együtt, de főleg ez utóbbi terv helyben topogása miatt nehéz lesz behozni a lemaradást augusztus közepéig, vagyis a szerződésbe foglalt határidőig. És folytathatnánk a sort a sétatéri új sportcsarnokkal, a még hiányzó, de eredetileg már tavalyra ígért további „lila” villamosokkal, az évtizede húzott-nyúzott sürgősségi kórházzal, a Filharmóniának is székhelyt biztosító kulturális központtal, a kolozsvári körgyűrűvel, a megyei utak felújításával… Nagyító alá vehetnénk ugyanakkor a már megvalósult és átadott projekteket is. Hány volt közülük olyan, amely időben megvalósult, amelyben nem lehet kivitelezési vagy tervezési hibát kapni? Jobb, ha nem számoljuk; s ha mégis, a kapott eredményen nem kellene meglepődnünk: elvégre törvény szerint a közbeszerzések során a döntő kritérium a legkisebb ár. Pedig olcsó húsnak híg a leve – s ezt már rég tartja a mondás, talán a politikusoknak is tudniuk kellene. És lehet, tudják is, de mégis, úgy tűnik, pont erre esküsznek. Már-már egyenesen országos elvárás, hogy semmi se menjen zökkenőmentesen, gördülékenyen, hogy ne a minőségen legyen a hangsúly, hogy semmilyen határidő ne legyen betartva. Ezért bosszankodom én a Főtéren áthaladva a pavilon miatt: mert pontos tükörképe mindannak, ami országos szinten nem működik. Ez a jelenség, úgy tűnik, már az egyetemi oktatást és így a fiatalabb generációt is megfertőzte. Mert mit tanulnak ebből a projekt kivitelezésére vállalkozó építészhallgatók? Hogy hiába a jó terv, úgysem lesz rá pénz. De ez még nem ok arra, hogy ne fogjunk hozzá: megépítjük félig, majd felavatjuk. Ezután kiderül, hogy nem lehet használni (elmosta az eső a pavilonban kialakított „lounge”-t a TIFF Nemzetközi Filmfesztiválon!), így valamit tákoltak rajta: az eredetileg tervezett pikkelyutánzatú tetőzet helyett közönséges melegház-fóliát szegeztek rá. Most már csak a paradicsompalánták hiányoznak alóla… Láttam az eredeti látványterveket, amelyekből úgy tűnt: a pavilon életképes alternatíva lett volna a főtéri rendezvények alkalmával felhúzott műanyagsátrakra. Egyedi szerkezetet képzeltek el, amellyel meg akarták mutatni, hogy ki lehet lépni a megszokott sablonokból, építészeti korlátokból. A szerkezet tekintetében ez sikerült. De korlátok bőven vannak még. Olyanok, amelyek áttörése elsősorban nem szakmai feladat, de amelyek szorításában folyamatosan kudarcra lesznek – leszünk – ítélve. Szabadság (Kolozsvár) 2013. június 24.Székely Csaba drámája nyerte a Weöres Sándor drámapályázat fődíjátSzékely Csaba drámaíró Vitéz Mihály című drámája nyerte el a Weöres Sándor országos drámapályázat fődíját - jelentette be Szőcs Géza szombaton este a költő születésének századik évfordulója alkalmából tartott díszelőadás után. Székely Csaba a fődíj elnyeréséről szóló oklevelet átvéve, megköszönte azt, majd - félig tréfásan, félig komolyan - annyit mondott: még nem is tudják, hogy a színház milyen méhkasba nyúl a darabbal, de majd bebizonyosodik, ha bemutatják. Alexa Károly irodalomtörténész, zsűritag az MTI érdeklődésére elmondta: a darab arról a Vitéz Mihályról szól, aki a XVI. század legvégén elfoglalta Erdélyt és egyesítette Havasalfölddel és Moldvával. Jordán Tamás, a Weöres Sándor Színház igazgatója elmondta: a drámapályázatra összesen 174 érvényes pályamű érkezett, ezek közül egyet visszavontak. Így az előzsűri a maradékból választotta ki azt a nyolcat, amelyről végül a zsűrinek döntenie kellett. Hozzáfűzte: a színdarabot a 2014-2015-ös évadban tűzi műsorára a szombathelyi Weöres Sándor Színház. MTI Nyugati Jelen (Arad) 2013. június 24.Erősödött a magyar jelenlét az európai kisebbségi ernyőszervezetbenErősödött a magyar jelenlét az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN), miután a kisebbségi ernyőszervezet dél-tiroli kongresszusán Vincze Lorántot, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjét választotta egyik alelnökévé, illetve felvette tagjai sorába a felvidéki Magyar Közösség Pártját (MKP) - derült ki az RMDSZ vasárnapi hírleveléből. A FUEN ismét a dániai német kisebbséget képviselő Hans Heinrich Hansent választotta elnökévé. A jelentős mértékben megújult elnökségnek első ízben van erdélyi magyar tagja Vincze Loránt, az RMDSZ nemzetközi titkára személyében, aki a - FUEN közgyűlésen pénteken hivatalosan útjára indított - kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés előkészítésében vállalt szerepet. "A több mint hatvanéves tevékenységgel büszkélkedő FUEN-nek a kisebbségi jogok területén az uniós intézmények megkerülhetetlen partnerévé kell válnia. Ennek esélyét pedig a kisebbségi európai polgári kezdeményezés teremtette meg. Az RMDSZ az otthoni jogérvényesítés mellett már hosszú ideje az uniós jogi háttér megteremtésén dolgozik, és ennek élén Európában a kisebbségi ernyőszervezetnek kell állnia: ezt kívánom az RMDSZ megbízásából segíteni a FUEN elnökségében betöltött tisztséggel" - idézte Vincze Lorántot az RMDSZ hírlevele. A FUEN közgyűlése elfogadta az Otthon a mi régiónkban, erősek Európában című programadó nyilatkozatot. A Brixenben (olasz nevén Bressanone) elfogadott dokumentum a negyvenhét európai országban élő 340 őshonos nemzeti közösség közel százmillió polgárának jogérvényesítését állította a FUEN tevékenységének középpontjába. A nyilatkozat szerint az európai intézményrendszernek többletértékként kell elismernie az őshonos kisebbségek nyelvi és kulturális sokszínűségét. Ezt célozza az RMDSZ és partnerei által elindított európai polgári kezdeményezés, amely egymillió európai polgár aláírásával kívánja előmozdítani az őshonos kisebbségekre vonatkozó uniós keretszabályozás kidolgozását - tudatta az RMDSZ vasárnapi hírlevele. MTI Nyugati Jelen (Arad) 2013. június 24.A kisvárdai fesztiválon vendégszerepel a temesvári ParasztoperaAz utóbbi évek hagyományaihoz híven a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén is részt vesz a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján. A temesvári magyar társulat idén a nagysikerű Parasztopera című előadását mutatja be, melyet hétfőn, június 24-én 21 órától a Várszínpadon (versenyen kívül) láthat a közönség. A huszonötödik alkalommal megszervezett, június 29-ig tartó színházi fesztiválon öt ország 23 társulatának produkcióit tekintheti meg a közönség. Romániából Temesvár mellett, Arad, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti és Székelyudvarhely is képviselteti magát. A fesztivált követően a temesvári színészeket a jól megérdemelt szabadság várja, ám nem mindenki örülhet a felhőtlen kikapcsolódásnak, hiszen közülük néhányan Upor László rendező vezetésével már javában készülnek a Martin McDonagh Leenane szépe című előadásra, amely a 2013/2014-es évad első bemutatója lesz. Nyugati Jelen (Arad) 2013. június 24.Román zászlókat osztogat az ortodox püspökség SzékelyföldönKét kilométer román nemzeti színű vásznat vásárolt a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség. Ioan Selejan püspök szerint ebből az anyagból a csíkszeredai apácák több száz román lobogót varrnak, amiket majd ingyen osztanak szét a román közösség tagjainak – írja az Agerpres. A hírügynökségnek az ortodox püspök azt nyilatkozta: a román nemzeti lobogókat idén nyáron a templomokban megáldják, és ingyen osztják majd ki a Kovászna és Hargita megyei hívőknek. Az első 350 darab román zászlót ma hétfőn osztották szét a Kovászna megyei Nagypatakon, mondta Ioan Selejan. A püspök leszögezte: egyelőre két kilométer piros-sárga-kék színű vásznat vásároltak, de ha szükség lesz rá, még vesznek, hiszen azt szeretnék, hogy minden házra jusson egy lobogó. „Megáldjuk a zászlókat, mielőtt kiosztanánk, és az ortodox papok imádkoznak az ország javáért” – mondta Ioan Selejan ortodox püspök. Kovács Zsolt Maszol.ro 2013. június 24.Hatéves gyerektől tagadták meg az anyanyelvi segélynyújtástMegtagadta az anyanyelvű segélykérést a marosvásárhelyi Víkendtelepen működő vakációs rádió (Radio Vacanța) egyik munkatársa a szekelyhon.ro szerint. Az online újság szombati kiadásában részletezi, hogy K. E. marosvásárhelyi lakos Wehrmann Vince, Berlinben élő hatéves kisunokája eltűnését szerette volna bejelentetni pénteken délután 4 óra körül a víkendtelepi hangosbemondón. Mivel a Németországban született fiúcska csak németül és magyarul ért, a nagyapa arra kérte a szolgálatos műsorvezetőt, hogy e két nyelv egyikén szóljon a gyerekhez vagy engedje meg neki, hogy szólítsa ő az unokáját. A szolgálatos műsorvezető elutasította a kérést, mondván, hogy az ottani rádión csak románul szabad beszélni. Ioan Chiorean, a víkendtelepi strandot működtető önkormányzat sajtósa sajnálatát fejezte ki a történtek miatt. K. E. jogi lépéseket fontolgat; a férfi azt tervezi, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz és az audiovizuális tanácshoz fordul a jogsértés miatt. Maszol/szekelyhon.ro 2013. június 24.Augusztus 1-től regisztrálhat 440 ezer külhoni a magyar választásokraVárhatóan három hét múlva kezdi el postázni a budapesti Nemzeti Választási Iroda (NVI) a határon túli, kettős állampolgárságú magyarok regisztrációs nyomtatványait a 2014 tavaszi országgyűlési választásra - erről az intézmény vezetője számolt be az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfői ülésén. A levelek kiküldésével, valamint a választásokhoz kapcsolódó közbeszerzések kiírásával lényegében megkezdődik a jövő évi választások előkészítése. Pálffy Ilona közölte: a határon túli magyarok regisztrációja augusztus 1-jével indul, ezért küldi ki a választási iroda legalább két héttel korábban a megkereső leveleket és a nyilatkozatokat, amelyeken az érintettek visszajelezhetnek, ha regisztrálni akarják magukat a választásra. Regisztrálni elektronikus úton is lehet majd - mondta, hozzátéve, hogy a regisztrációs eljáráshoz szükséges miniszteri rendeletet és a nyomtatványt még júniusban szeretnék megjelentetni a Magyar Közlönyben. Május közepéig több mint 440 ezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítás iránti kérelmét, közülük 360 ezren már letették az állampolgársági esküt - közölte Wetzel Tamás miniszteri biztos. Elmondta, hogy őszre valószínűleg elérik a félmilliós kérelemszámot is. A növekvő érdeklődést jól jelzi, hogy az idén eddig 35 százalékkal többen nyújtották be a kérelmet, mint 2012 hasonló időszakában. Az irodavezető az OVB tagjai előtt arról is beszélt, szeretné, ha az előkészítő munka minél nagyobb nyilvánosságot kapna, és tervezi, hogy abba véleményezőként bevonja a testületet is. Ez azt jelenti, hogy minden miniszteri rendelettervezetet és esetleges jogszabály-módosítási tervezetet előzetesen megmutatna az OVB tagjainak. Mint Pálffy Ilona elmondta, bízik abban, hogy a jogalkotás nyilvánosságának köszönhetően kevesebb támadás éri majd az választási irodát, és így az egyébként igen feszített munka könnyebb lehet. Az NVI vezetője beszámolt arról is, hogy miután az Országgyűlés nemrég elfogadta a költségvetésüket, már el is indítottak több, a választáshoz szükséges közbeszerzési eljárást. A május elején megszűnt Országos Választási Iroda (OVI) feladatait átvevő NVI kilenc évre kinevezett vezetője azt a feladatot kapta, hogy kiépítse a mindenkori kormánytól független új intézményt, és a részben kibővített munkatársi gárdával elindítsa a működését. Pálffy Ilona korábban az MTI-nek azt mondta, várhatóan 70-80 munkatársa lesz majd az NVI-nek. Az OVI-hoz hasonlóan az NVI feladata az is lesz, hogy segítse az Országgyűlés által választott, illetve pártok által delegált tagokból álló választási bizottság munkáját, tehát ellássa a testület titkársági feladatait. A jelenlegi OVB-t szeptembertől váltja fel a Nemzeti Választási Bizottság. Az NVI feladatai közé tartozik, hogy a jövőre esedékes négy választást - tavasszal az európai parlamenti és az országgyűlési, ősszel az önkormányzati és nemzetiségi választást - előkészítse és lebonyolítsa. Maszol/MTI 2013. június 24.NyilatkozatAz európai őshonos nemzeti közösségek kollektív jogainak biztosítása, a kulturális örökség védelme, valamint a hagyományos régiók sajátos jogállása tárgyköreiben benyújtandó európai polgári kezdeményezések (EPK) ügye immár több mint két éve a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) napirendjén szerepel. Tavaly májusi találkozójukon a KMAT tagszervezetei úgy döntöttek, hogy minden olyan polgári kezdeményezést egyöntetűen támogatnak, amely az Európai Bizottság jogi főosztályának szűrőjén átjut. Az eltelt egy évben, Erdélyből induló kezdeményezések vonatkozásában a következőkről számolhatunk be: ● Elsőnek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) lépett. Közös tervezetünket március 22-én nyújtottuk be jogi elővéleményezés céljából az EB jogi szolgálatához. A Bizottság június közepén kelt válaszában azt közölték, hogy a kérdés tagállami hatáskörbe tartozik. Ennek ismeretében a kezdeményezőknek kell dönteniük a kezdeményezés további útjáról, illetve szövegének módosításáról. ● A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) saját tervezetét a napokban terjesztette be, ennek megfelelően a jogi szakhatóság válasza mintegy két hónapon belül várható. ● Az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEN) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) együttműködésével véglegesített EPK-szöveg elkészültét június 21-én, a FUEN kongresszusán jelentették be. Noha a teljes dokumentumot még mindig nem hozták nyilvánosságra, a szerzők nyilatkozata alapján az valószínűsíthető, hogy júliusban ez utóbbit is benyújtják. Annak ellenére, hogy eredetileg egyetlen, egységes polgári kezdeményezésben gondolkoztunk, a kialakult helyzetet figyelembe véve és az egyes kezdeményezők akaratát tiszteletben tartva, ezennel bizakodással üdvözlöm, hogy benyújtását követően mindhárom, hosszú hónapok szakértői munkájával kidolgozott szövegnek elvi esélye van arra, hogy az EB jogi szűrőjén túljutva, elindulhasson az egymillió aláírás összegyűjtésének fáradságos útján. Amennyiben a három szövegváltozat közül bármelyik is túljut a regisztráció sorompóján, tavalyi állásfoglalásunknak megfelelően, arra szólítunk fel mindenkit, akit illet, hogy aláírásával támogassa ezeket a kezdeményezéseket. Az Európai Parlament képviselőjeként minden lehetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy mind a kisebbségi frakcióközi munkacsoport (intergroup), mind pedig a kisebbségi ügyek iránt elkötelezett európai képviselők hatékony támogatásukban részesítsék kezdeményezéseinket. Az egyesülő Európának és tagországainak közös érdeke, hogy a lakosságuknak jelentős részét kitevő őshonos kisebbségek védelmét és jövőjét az egész Unióra érvényes kerettörvény szabályozza, mely az egyéni állampolgári jogokkal együtt a kisebbségi közösségi jogoknak is helyt ad. Nagyvárad, 2013. június 24. Tőkés László EP-képviselő, a KMAT elnöke erdon.ro 2013. június 24.Erdélyi kiállítás lesz az Európai Parlamentben„A nagyvilág számára Erdély valami ködös, misztikus hely, zordon hegyekkel, ahol Drakula gróf szívta hajdanán áldozatai vérét. Nos, ebből a hegyek tényleg igazak. Még a misztikum is igaz lehet, hogyha úgy értjük, hogy Erdély a hétköznapi, a természeti és a spirituális csodák földje – a 20. század egyik legjelentősebb magyar írója, Móricz Zsigmond nem véletlenül nevezte »Tündérkertnek«…” – ezzel a gondolattal indítja Tőkés László erdélyi EP-képviselő azt, a napokban megjelenő tájékoztató füzetet, amelyet a Bálványosi Intézet adott ki Európa tündékertje: Erdély címmel. Az Erdély rövid történetét, tájegységeinek és néphagyományainak sokszínűségét, kulturális és turisztikai értékeit bemutató füzet annak a rendhagyó kiállításnak az alkalmából lát napvilágot, amely megnyitójára 2013. június 26-án Tőkés László EP-képviselő szervezésében kerül sor az Európai Parlament Antall József miniszterelnökről elnevezett épületszárnyában. A tárlat huszonkét, gazdagon illusztrált mozgóplakáton mutatja be azokat a hagyományos történelmi tájegységeinket, valamint jellegzetes településeinket, melyek alapján egy szülőhazánkkal ismerkedő idegen hiteles képet alkothat magának Erdélyről, ezen belül az erdélyi magyar kultúránk és hagyományaink gazdagságáról. Székelyföld, Belső-Erdély és a Partium egyforma hangsúllyal képviselteti magát a brüsszeli kiállításon. Mindhárom erdélyi régióból kézművesek és hagyományőrzők mutatják be a vidékükre jellemző hagyományos mesterségeket. Az érdeklődők ugyanakkor az erdélyi gasztronómia jellegzetes ételeit és italait is megízlelhetik. Az ilyenkor elmaradhatatlan muzsikáról és táncról a kalotaszegiek gondoskodnak. Nagyvárad, 2013. június 24. Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája erdon.ro 2013. június 25.Székely Sziget helyett idén Székely Sziget Családi Nap lesz – PROGRAMSzékely Sziget helyett idén Székely Sziget Családi Napot szerveznek a „vármegyések”. Bár nem sikerül összehozni egy, a tavalyihoz hasonló többnapos rendezvényt, a szervezők nem engednek a hatóságok nyomásának, és új helyszínt kerestek az egynapossá zsugorodott, Székely Sziget Családi Nap néven népszerűsített rendezvénysorozatnak. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi elnöke, Szőcs Zoltán, kézdivásárhelyi elnöke, Szőcs Csongor, valamint a mozgalom erdélyi szóvivője, Tóth Bálint csütörtök délben a Székely Vendéglőben tájékoztatták a sajtót a szervezés körüli bonyodal- makról. Elmondásuk szerint a tavaly a 4. Székely Szigetnek is helyet adó, a kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ ügykezelésébe tartozó, katrosai Erdős Vidéki Iskola (EVITA) tábor használatára idén nem kaptak engedélyt. Gábor Rezső igazgató két hónappal ezelőtt értesítette őket, hogy gondok adódtak az engedélyekkel, a tavalyi országos botrány miatt nem tudja vállalni, hogy helyet adjon a rendezvénynek. „Csalódottak vagyunk, és fel vagyunk háborodva” – mondták a vármegyések, akik szerint tavaly nem történt rendbontás, minden engedélyük rendben volt. Ennek ellenére rendezvényüket lerohanta a gazdasági rendőrség, több mindent ellenőriztek, de nem találtak semmi kifogásolnivalót. A Székely Sziget Családi Nap rendezvénysorozata június 29-én, szombaton 10 órakor kezdődik a kézdivásárhelyi Sportcsarnokban, mottója: „Gyáva népnek, nincs hazája”. A programban előadások, koncertek, népi tánc, kiállítás, kézműves-foglalkozás, vásár és harcművészet-bemutató szerepel, este a Kárpátia és a Romantikus Erőszak lép színpadra. A belépőjegy egész napra 14 lejbe kerül, gyermekeknek ingyenes. A Székely Szigetet a tervek szerint jövőre Erdővidékre költöztetik. 2013. június 25.Székelyföldi fiatalok szimbólumaink védelmébenKözös nyilatkozatban álltak ki szimbólumaink, konkrétan Hargita és Kovászna bíróságon elutasított megyezászlóinak védelmére a Székelyföldön működő ifjúsági ernyőszervezetek. A Csík Területi Ifjúsági Tanács, Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács, Háromszéki Ifjúsági Tanács és az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács vezetői – Kozma István, Magyari Levente, Szőcs Endre és Antal Lóránt – elégedetlenségünket fejezik ki a székely szimbólumok megszüntetése céljából indított támadásokkal szemben, és úgy vélik, hogy etnikai álproblémák létrehozásával próbálják elterelni a figyelmet az ország valós gondjairól. Az aláírók szomorúan veszik tudomásul, hogy „az elmúlt időszakban a kisebbségi közéleti diskurzus egy nem kívánt síkra terelődött, mi több, ennek kihatásai vannak az igazságszolgáltatásra is, aminek egyértelmű üzenete, hogy a kisebbségek másodrangú állampolgárai ennek az országnak” – ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a székelyföldi fiatalság is részt vesz szülőföldje építésében, és ennek szerves részét képező szimbólumairól semmilyen körülmények között nem mond le. Végezetül arra kérik az erdélyi magyar fiatalokat, hogy legyenek szolidárisak Székelyfölddel, hiszen „a belső anyaországként működő romániai magyar sziget megmaradásunk egyik fontos záloga”. Háromszék Erdély.ma 2013. június 25.VálaszútonAhogy szorul a hurok, úgy nő az ellenállás, és egyre szaporodnak az ideges, jogokat semmibe vevő válaszreakciók. Az vitathatatlan, a romániai magyarság válaszúthoz érkezett, s akár megmaradása múlhat azon, mely irányba tér: kiáll minden formában az őt megillető jogokért, vagy hallgat, meghúzza magát, s reménykedik, talán nem lesz rosszabb. A marosvásárhelyi magyarok elmúlt huszonhárom évét meghatározta 1990 márciusa, az akkori történések megtizedelték őket, a maradók kompromisszumkészsége pedig látszólag a végtelenségig fokozható. Úgy tűnt, eredményes az RMDSZ politizálása, apró sikerek kikövezte úton haladtak, s amíg kormányon gyakorlati eredményekkel (infrastrukturális fejlesztésekkel, sportpályákkal) is sikerült megkoronázni mindezt, csend volt. Csakhogy a magyarok által sorra elveszített polgármester-, majd megyeitanácselnök-választások, az orvosi egyetemen kialakult kilátástalan helyzet s újabban a vegyes iskolák életét tarkító botrányok jelzik: csak látszatbéke honol a székely fővárosban, a türelmetlenség, a gyűlölet ott lappang a fű alatt, s bármikor életre kelthető. Legutóbb egy kétnyelvű iskola évzáróján kerekedett cirkusz, a román szülők nem akarták elfogadni a törvényes jogaikat követelő magyar szülők csendes, békés demonstrációját. Pedig kifüggesztett molinójukon nem állt egyéb, csak annyi: Kétnyelvűség az Európai Unióban. Az eltelt több mint két évtized nem oldotta fel az ellentéteket, s jól látszik: akik ma vérben forgó szemmel acsarognak minden magyar szó láttán, hallatán, akkor nyugodnának meg, ha teljesen eltűnnénk e tájról. Hiú ábránd, hamis önvigasztalás, hogy ha csendben ülünk, meghúzzuk magunkat, nem bántanak bennünket. Békében valójában akkor hagynak, ha látják, tervük eredményes lehet. S ha sikerül megvalósítaniuk regionális átszervezési elképzeléseiket, akkor nyugodtan hátradőlhetnek, a következő évtizedek megoldják a romániai magyarság kérdését. A marosvásárhelyi kompromisszumos politizálás azt mutatja, nem ez a járható út, örökös védekezőállásban nem lehet haladni, fejlődni, csak vegetálni egy darabig, s aztán szépen mindent feladni. Maradt hát a másik megoldás: kiállni nemcsak azért, ami már megillet bennünket, hanem követelni azt is, ami megmaradásunk miatt elengedhetetlen. S igazunk tudatában oda sem figyelni az ellenünk ordibálókra. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. június 25.Támogatásra szólít TőkésAz egyesülő Európának és tagországainak közös érdeke, hogy a lakosságuknak jelentős részét kitevő őshonos kisebbségek védelmét és jövőjét az egész unióra érvényes kerettörvény szabályozza, mely az egyéni állampolgári jogokkal együtt a kisebbségi közösségi jogoknak is helyt ad – áll abban a nyilatkozatban, amelyet Tőkés László EP-képviselő a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) elnökeként adott ki tegnap Nagyváradon, arra biztatva „mindenkit, akit illet”, hogy aláírásával támogassa a „regisztráció sorompóján” túljutott európai polgári kezdeményezést, bármelyik erdélyi szervezet kezdeményezéséről legyen szó. Tőkés emlékeztet arra, hogy „az európai őshonos nemzeti közösségek kollektív jogainak biztosítása, a kulturális örökség védelme, valamint a hagyományos régiók sajátos jogállása tárgyköreiben benyújtandó európai polgári kezdeményezések ügye” már több mint két éve szerepel a KMAT napirendjén, és ennek tagszervezetei tavaly májusban határozták el, hogy minden olyan polgári kezdeményezést egyöntetűen támogatnak, amely az Európai Bizottság jogi főosztályának szűrőjén átjut. Az EMNT és az EMNP idén márciusban nyújtott be közös tervezetet az EB jogi szolgálatához, ahonnan (június közepén) azt a választ kapták, hogy a kérdés tagállami hatáskörbe tartozik. Az SZNT a napokban terjesztette elő saját változatát, erre két hónapon belül várható válasz; az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) kongresszusán, június 21-én jelentette be, hogy véglegesítette kezdeményezését – sorolja Tőkés, aki szerint „mindhárom, hosszú hónapok szakértői munkájával kidolgozott szövegnek elvi esélye van arra, hogy az EB jogi szűrőjén túljutva, elindulhasson az egymillió aláírás összegyűjtésének fáradságos útján”, és EP-képviselőként ő maga is mindent meg fog tenni azért, hogy „mind a kisebbségi frakcióközi munkacsoport, mind pedig a kisebbségi ügyek iránt elkötelezett európai képviselők hatékony támogatásukban részesítsék kezdeményezéseinket”. Háromszék(Sepsiszentgyörgy) 2013. június 25.Újraválasztotta Izsák Balázst az SZNTSzombaton a Kultúrpalota nagytermében 171 küldött egyhangúlag Izsák Balázst választotta újra a Székely Nemzeti Tanács elnökévé. A tanácskozáson megjelent és beszédet mondott Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere. Az elnöki beszámoló, majd az azt követő felszólalások és a jelentés elfogadása után a testület újra bizalmat szavazott Izsák Balázsnak. Ez követően határozatot fogadott el Székelyföld önálló közigazgatási régió címmel, amelyben felszólítja Románia kormányát, "ne kényszerítse bele a székelységet egy olyan konfrontatív spirálisba, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek, és ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek az elmúlt hetven évben kialakult, az európai békét és biztonságot erősítő folyamatokkal, köztük a helsinki folyamattal is ellentétesek". Ugyanakkor "felkéri Magyarország kormányát, szólítsa fel Románia kormányát a két ország között megkötött államközi szerződés tiszteletben tartására, és maradéktalanul szerezzen érvényt a Romániával megkötött alapszerződésbe foglalt rendelkezésnek". Az SZNT meghatalmazta az Állandó Bizottságot, hogy "széles körű társadalmi egyeztetéseket folytasson tiltakozó megmozdulások megszervezésére Székelyföldön és szerte a nagyvilágban, amennyiben a román kormány nem áll el a Székelyföld területi integritását sértő intézkedéstől, és annak gyakorlatba ültetését megkezdi", illetve "amennyiben a helyzet megköveteli, hirdesse meg a Székely Nemzetgyűlés összehívását, hogy az határozzon más ellenlépések megtételéről a jogfosztó kormányzati intézkedéssel szemben". Felszólítja továbbá az erdélyi magyar szavazókat, hogy "amennyiben a Székelyföld területi integritását sértő közigazgatási terv nem változik meg, minden erejével akadályozza meg az alkotmánymódosítást, még akkor is, ha az a magyarság számára látszólagos engedményeket tartalmaz". Egy másik határozat, Együtt ki tudjuk vívni Székelyföld autonómiáját!, támogatja egy konszenzuson alapuló statútum parlament elé terjesztését, és vállalja, hogy annak előkészítésében aktívan részt vesz, illetve megbízza az SZNT elnökét, hogy az erre vonatkozó tárgyalásokon képviselje a Székely Nemzeti Tanácsot. Ugyanakkor azt javasolja a hazai magyar politikai pártoknak, hogy a benyújtandó statútumtervezet alapja a 2004-ben a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott tervezet legyen. Az Európai mozgalom a nemzeti régiók védelmében című határozat leszögezi: "A polgári kezdeményezést, annak sikere esetén is, csak egy olyan széles körű európai mozgalom egyetlen fejezetének tekinti, amelyet az említett régiók összefogásával el kell indítani. A mozgalomnak elő kell mozdítania eme régiók között a szoros együttműködést, meg kell teremtenie minden európai régió között a teljes és tényleges egyenlőséget és az esélyegyenlőség intézményi kereteit, valamint a regionális kultúrák fenntarthatóságának feltételeit". Az SZNT-tanácskozás határozatba foglalta, hogy március tizedikét, a székely vértanúk kivégzésének napját a Székely Szabadság Napjává nyilvánítja. Felkérte Marosvásárhely, illetve Marosszék Székely Tanácsát, hogy minden évben ezen a napon szervezzenek egész Székelyföldre kiterjedő megemlékezést a Székely vártanúk emlékművénél. A Kárpátok Őre szobrának felállítása ügyében elhatározta, hogy támogatja a szobor felállítását Csíkcsomortánban, a szoboravatáson képviselteti magát, és segít az esemény népszerűsítésében. Az SZNT végül határozatban támogatja a háromszéki önkormányzat Sepsiszentgyörgy Európa kulturális fővárosa kezdeményezését azzal a meggyőződéssel, hogy ez a cél Székelyföld értékeinek nemzetközi megjelenítését fogja szolgálni, és lendületet ad a székely városok fejlődésének. Izsák Balázs székfoglaló beszédében kijelentette: a Székely Nemzeti Tanácsnak katonai szellemre lenne szüksége, fegyelemre, céltudatosságra, szervezettségre és bajtársiasságra. – A következő négy évben, ha úgy építjük fel a Székely Nemzeti Tanácsot, hogy minden székely faluban legyen küldött, akkor 700 tagú lesz az SZNT – majdnem egy ezred. És egy ezred székely katonával bevesszük a lehetetlent is – mondta egyebek között a frissen újraválasztott elnök. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2013. június 25.Sütő Andrásnak állítottak szobrot SzékelyudvarhelyenAz erdélyiek büszkék lehetnek arra, hogy Sütő Andrásnak itt ígért könnyű álmot édesanyja, itt virágzott ki számára a könyvek nyelve, a mesékből örök igazságokat nemesítő csodálatos magyar szó – mondta vasárnap Székelyudvarhelyen a hét éve elhunyt Kossuth- díjas író első romániai szobrának felavatásán Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MAA) elnöke. "Sütő Andrást az egyetemes, az oszthatatlan magyar művészet – a beszéd, a zene, a formák és színek – követének tekintjük a szerzők feletti égi trónus előtt, mert igen nagy szükségünk van arra, hogy a múltbéli érdemekre a Teremtő jelenkori biztatásokkal válaszolhasson" – jelentette ki beszédében Fekete György. Sütő András bronzból készült mellszobra – Zavaczky Walter helyi szobrászművész alkotása – az udvarhelyi Művelődési Ház mellett kapott helyet, Széchenyi István és Tomcsa Sándor emlékműve társaságában. "Sütő Andrásnak választott szülőföldje volt a Hargita, a Zetelakához tartozó Sikaszóban volt a hétvégi háza, Ferenczy Ferenc polgármestersége idején pedig, aki egyébként ezt a szoborállítást is kezdeményezte, Székelyudvarhely díszpolgára lett. Mi úgy tartottuk, hogy hozzánk tartozik" – mondta Lőrincz György, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) elnöke, hogyan kötődött Sütő András Székely-udvarhelyhez. Hozzátette: a Sütő András Baráti Egyesület székelyudvarhelyi tagjai és az EMIA tavaly gyűjtést kezdeményeztek, a szoborállítás anyagi fedezete udvarhelyi és zetelakai adakozók, valamint a Communitas alapítvány támogatásából gyűlt össze. A mezőségi Pusztakamaráson 1927-ben született Sütő András a szülőföldről, magyarságról és megmaradásról írt lírai vallomással, az 1970-ben megjelent Anyám könnyű álmot ígér című esszéregénnyel tört be a magyar irodalom élvonalába. A kiállásra, emberi tartásra tanító drámái – a Csillag a máglyán, a Káin és Ábel, az Advent a Hargitán – vagy az anyanyelv szakrális erejét hirdető Engedjétek hozzám jönni a szavakat című könyve bátorítást jelentettek a Ceausescu-diktatúra nemzeti elnyomásával ellenszegülő erdélyi magyarságnak. Közéleti szerepvállalásával, az anyanyelvi oktatás melletti kiállásával a román nacionalizmus célpontjává vált: az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom során félholtra verték, fél szemére megvakították. Nyelvújító, közösségmegtartó szerepe előtt tisztelegve az erdélyi anyanyelvápolók Sütő Andrásról nevezték el a nyelvőrzés díját. (MTI) Népújság (Marosvásárhely) 2013. június 25.TanévzáróNem hozott számottevő újdonságot a romániai közoktatás számára a napokban véget ért 2012/2013-as tanév. Az ígéretek, tervek ellenére az oktatási körülmények semmivel sem javultak, lényeges, a közoktatás minőségét emelő változtatásokra sem került sor. Ma kezdődik a nyolcadikosok szakaszzáró vizsgája, és alig egy hét múlva szervezik meg az írásbeli érettségi vizsgákat. Nehéz két hét előtt állnak tehát az iskolások és szüleik: a gyerekek fáradtak, a nagy melegben még nehezebb összpontosítani. A nyolcadikosok, és a tizenkettedikesek számára szervezett próbavizsgák nem vetítettek elő jobb helyzetet a tavalyinál – bár a jóhiszeműek még reménykednek abban, hogy idén elfogadhatóbb eredmények születnek, mint 2012 nyarán. Hogy mennyire volt hiú ábránd, az hamarosan kiderül. Azt viszont már most elmondhatom, és a vizsgaeredmények közzététele után ez talán hangsúlyosabbá válik, hogy a társadalom szinte minden rétegéből süt a felháborodás, a rosszallás a közoktatás és a tanintézetek felé. (Már akit érdekel, hogy mi lesz a gyermekével...) Az oktatás mindhárom tényezője – a gyermek és családja, továbbá a pedagógusréteg – elégedetlen az oktatási körülményekkel: túl sok a tananyag, túl nehéz a tanulnivaló, az iskola nem nevel, csak oktat, az iskola nem az életre nevel, rosszak a tankönyvek, túlzsúfolt maga a tanrend. A tanárokat továbbra is a hatalmas bürokrácia sújtja: a minisztérium a megyei tanfelügyelőségeket, ezek az tanintézményeket, az iskolák a pedagógusokat sanyargatják több kilónyi irat megírásával, benyújtásával. Azt hiszem, kevesen vannak, akik meg tudják mondani: mire jó az a sok kimutatás, jelentés. A gazdasági, politikai és egyéb nehézségek ellenére sokan várják el azt, hogy 23 évvel a rendszerváltás után oktatási rendszerünk minőségi legyen. Cinikusan feltehetjük a kérdést: a folyamatos belpolitikai viszály, a gyengén teljesítő gazdaság, a büntetlenül maradó nagykorrupciós ügyek közepette miért pont az oktatás működne jól? Ilyen elszomorító tények mellett egércincogásként hat a „tanulj, gyermekem, tanulj!” szlogen. A fiatalok közel fele nem látja értelmét a (tovább)tanulásnak, a tisztességes munkának. Ez utóbbinak főleg nem itt... És akkor szembe kell néznünk azzal, hogy (tanult vagy akár tanulatlan) fiataljaink nem itt valósítják meg a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. Meg sem haragudhatunk rájuk ezért. Vajon a mindenkori kormány mikor döbben rá arra, hogy a rendszerváltást követő negyedszázados tartalmatlan, következetlen politizálásuknak a fiatalok isszák meg a levét? Az a fiatalság, akire, ugye, számítunk, számítanunk kellene és lehetne. Nagy-Hintós Diana Szabadság (Kolozsvár) 2013. június 25.XIV. Lármafa találkozó CegőtelkénÜnnepélyes keretek között került sor immár tizennegyedik alkalommal a Lármafa találkozóra Cegőtelkén, vasárnap. A magyar történelmi emlékhely, amely Besztercétől 25 km-re fekszik, közvetlen szomszédságban van a cserhalmi csatatérrel, ahol Salamon király, Géza és László herceg fényes győzelmet aratott a kunok felett 1068-ban. Az évente megtartott rendezvény immár jól ismert forgatókönyvét az idén egy kiemelt programpont egészítette ki: Vörösmarty Mihály mellszobrának felavatása. Az alkotás Zavaczki Walter Levente szobrászművész munkája (képünkön). Ezt követte a cserhalmi dombon levő emlékmű koszorúzása, majd a cegőtelki kultúrotthon udvarán a résztvevők megtekinthették a Szent László, légy velünk! című rockoperát, amelyet Papp-Kincses Emese írt és rendezett színpadra a Role együttes megzenésítésében. Szabadság (Kolozsvár) 2013. június 25.Lohinszky Loránd(Kolozsvár, 1924. július 25. – Marosvásárhely, 2013. június 22.) Mesterünk volt. Tanítónk. Féltem tőle, mint az ördögtől, de bíztam benne, mint az Istenben. És szerettem, nemcsak azért, mert a kevés igazán nagy erdélyi színészek egyike. Most hosszú útra indul. Míg kötéltáncol egyet ég és föld között, még egyszer megvigyázza, hagyakozva, szeretteit. https://www.youtube.com/watch?v=Qvv_YQ5MSvU Majd számba veszi a tanítványait. Aztán a Főrendező utasításait követi fegyelmezetten: elegánsan, mosolyogva, balra el. Közönsége emlékezni fog rá, mert úgy tartozik Vásárhelyhez, mint a régi fényes Maros, az örök cementlapok, a mindig Köteles utca, és a tavaszban kényeskedő magnóliák. De eztán csak azok maradhatnak kapcsolatban vele, kiknek lelkébe olyan fészket rakott, ahol a kemény munka, az igényes lét, a világot boncolgató emberi kíváncsiság és a játékos bohócok szeretetre éhes fiókái laknak. Ugye, Tanár úr – „fiam, ha hívnak, menni kell” – van égi színház? Ha igen, kérem, tessék szíves ott egy helyet, a közelében. Én már 33 éve hűséges ama – első – földihez, ahova szolgálatra elindított. De hívásra, első harangszóra, – ígérem, nem fogok késni! – odafent leszek. Egyszer majd mennünk kell nekünk is, a most kolozsvári tanítványoknak: Bács, Bodolai, Buzási, Bíró, Hatházi, Kézdi, Keresztes, Panek, Váta. És bizonyára elindulnak majd a többiek is, Erdély-szerte. Amint eljön az idő, szolgálatra jelentkezünk: Tanár úr, ott leszünk, a tanítványok, mind egy szálig. * Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk, a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk, olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomunkba lép, végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad és lépdelünk a csillagok mögött a menny abroncsain, tornyok fölé, olyik még visszanéz és látni vágy, hullott almát a kertben, vagy egy bölcsőt talán ajtó mellett, piros ernyő alatt, de késő már, gyerünk, ahogyan a harangok konganak, mind ballagunk mindig másként a csillagok mögött, a puszta körfalán, ahányan végre így együtt vagyunk, mind elmegyünk. (Weöres Sándor: Bolero) Panek Kati Szabadság (Kolozsvár) 2013. június 25.Iskolaalapítás román ellenszélbenDúl a román–magyar vita Marosvásárhelyen az Unirea Főgimnázium kettéosztásáról. A marosvásárhelyi tanács következő ülésének napirendjére tűzné a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását célzó javaslatot az RMDSZ. A szövetség reméli, hogy az iskolaalapítás körüli magyarellenes hisztéria dacára a koalíciós partnerek is támogatni fogják a tervet. Brassai Zsombor megyei elnök szerint egy új magyar középiskola az egészséges versenyszellemet szolgálná, és az egyházi épületben működő Unirea Főgimnáziumnak is jót tenne. A római katolikusok hajlanak a kompromisszumra: amennyiben újra létrehozhatják a kommunista rendszer által felszámolt iskolájukat, az Unirea is az épületben maradhatna. Az Unirea Főgimnáziumnak otthont adó épületet, amelyben az államosítást megelőzően is tanintézet működött, a rendszerváltást követően visszakapta annak jogos tulajdonosa, az erdélyi római katolikus egyház. Annak ellenére, hogy az egyházi vagyont kezelő Erdélyi Római Katolikus Státus jelképes összeget – négyzetméterenként 1,50 lejt – kért bérleti díjként, és a befolyt pénzt az iskolaépület javítására fordította, a polgármesteri hivatal soha nem törlesztette időben a számláit. Az önkormányzatnak a mai napig is tartozásai vannak az egyház fele. Közben a főgimnázium kisebbik épületrészének a meghosszabbított bérleti szerződése is lejárt. Ebben a Klastrom (Mihai Viteazul) utcai ingatlanban szeretne az egyház egy új, önálló, magyar nyelvű katolikus iskolát indítani, úgy, hogy a román többségű iskola maradhatna az épület nagyobbik részében. Bizonyos termeket és laboratóriumokat a két tanintézet közösen használna. A tizenkét osztályos iskola a Bolyai Farkas Gimnáziumban tanuló katolikus osztályok átköltöztetésével és az Unireában működő, magyar tannyelvű osztályok átíratásával jönne létre. A román politikum és a hatóságok azonban vehemensen ellenzik a magyar tagozat önállósulását. Rombolás vagy iskolaalapítás Corneliu Grosu, Maros megye prefektusa elfogadhatatlannak és nacionalistának nevezte az egyház kezdeményezését. Mint kijelentette, sosem fog egyetérteni egy olyan „romboló kezdeményezéssel, amely a kultúra és oktatás valamely templomában kerítéseket emel vagy szakadást idéz elő". A kormánymegbízottat a város polgármestere, Dorin Florea követte, aki a középkorba való visszatérésnek nevezte az egyház szándékát. Az elöljáró ugyanakkor felkérte az egyházi vagyont kezelő státust, hogy hagyjon fel követeléseivel, és hagyja békében tanulni az egyébként elitiskolának számító Unirea Főgimnáziumban a román és magyar gyerekeket. Az iskolának jelenleg mintegy ezer diákja van, ennek 70 százaléka román tannyelvű osztályban tanul. Az egyházi ingatlant albérlőként foglaló iskola vezetősége is felháborítónak tartja a katolikusok szándékát, és a tolerancia hiányaként értékeli azt. Peti András, Marosvásárhely egy héttel ezelőtt választott alpolgármestere nem érti azt a pszichózist, ami ez ügy miatt a városban keletkezett, mert szerinte az egyháznak joga van arra, hogy önálló oktatási intézményt hozzon létre részben katolikus, részben világi osztályokkal – főleg a saját épületében, ahol az 1948-as államosításig is katolikus iskolát működtetett. Az egyház rendkívül fontosnak tartja, hogy Erdélyben végre Marosvásárhelyen is beindítsa a saját iskoláját. Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség általános helynöke Jézusnak a feltámadás utáni, az apostolokhoz intézett szavait idézte: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek – mondta az Úr. A római katolikus egyház tudatában van annak, hogy az evangélium hirdetésének az egyik eszköze az iskola. Nekünk pedig rendkívül fontos a keresztény életre való nevelés." Lapunknak nyilatkozva Potyó elutasította és rosszindulatúaknak nevezte az afféle cinikus megjegyzéseket, hogy nem létezik külön katolikus matematika vagy katolikus irodalom. „Hajdanán a római katolikus kántoriskolában Simon István tanárunk megismertette velünk az összes olyan katolikus írót, aki nem szerepelt a hivatalos tananyagban" – hozta fel a kisszeminárium pozitív példáját a pápai káplán. Nem adják fel a küzdelmet A nacionalista hisztériakeltés után a hetekkel ezelőtt még rendkívül derűlátónak bizonyuló Holló László optimizmusa is alábbhagyott. Az Erdélyi Római Katolikus Státus igazgatótanácsának az elnöke ma már nem tudja megítélni, mennyi esély van az iskola újjáalakítására. „Tény, hogy mi nem mondunk le a szándékunkról, és folytatjuk a küzdelmet" – jelentette ki lapunknak. Kérdésünkre, hogy amennyiben a nacionalista erők megakadályoznák az iskola beindítását, az egyház lemond a tervéről vagy jövőre újra próbálkozik, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem keretében működő teológia kar tanszékvezetője kifejtette, hogy eszük ágában sincs meghátrálni és lemondani jogos követelményükről. Holló szerint az Unirea Főgimnáziumnak is érdeke lenne kompromisszumot kötni az egyházzal, ha továbbra is a nagyobbik épületben szeretne maradni. „Mi a továbbiakban is teljesen jóhiszeműen, a közös megoldásban gondolkodunk, ami nekünk is, a bérlőnek is előnyére válhat" – szögezte le a docens. Szintén a békés egyezségben látja a megoldást Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő is. Mint mondotta, bár Romániában a kisebbségi jogok alkalmazásában bármit meg lehet akadályozni, ebbe a kérdésbe a tanfelügyelőségnek szinte semmi beleszólása nem lehet. „Az új iskola létesítését az épület tulajdonosának és a benne működő iskolának kell kérnie. Azt tudjuk, hogy az Unirea iskola vezetősége nem fogja kérni. A döntést mint a tanintézetek fenntartója, az önkormányzat hozza meg" – magyarázta a Krónikának Illés. Kérdésünkre, hogy mi történik abban az esetben, ha az ingatlanban működő állami főgimnázium nem hajlandó átadni a magyar osztályokat, a tanfelügyelőnő nem tudott választ adni. Mint mondta, az oktatási törvény nem fogalmaz egyértelműen. Peti András is bízik a párbeszédben, szerinte a felek érdeke megköveteli, hogy megegyezésre jussanak, ő alpolgármesterként pedig felvállalja a közvetítői szerepet. Kérdésünkre, hogy milyen mértékben lehet számítani a kisebbségi kérdésekben eddig felemás álláspontot képviselő koalíciós partnerre, Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke elmondta, hogy eddig normális hangnemben tudtak tárgyalni a Szociálliberális Unióval (USL). „Úgy tűnik, megértették a kérdés lényegét, ám érezhető, hogy szegregációtól tartanak. Tudtukra adtuk, hogy az épület- és az iskolaügy megoldása közös érdek" – számolt be az eddigi egyeztetésekről Brassai. A szövetség megyei vezetője azonban érzékeli, hogy a román vezetők közül senki nem vállalja fel nyíltan az ügyet. A döntéshozói pozícióban lévők afféle pingpongmeccset játszanak az egyházzal. „Senki nem utasított el, de azon vitáznak, hogy kinek van jogi kompetenciája az iskolaalapítás kezdeményezésében" – mondta el Brassai Zsombor. Időszerű intézményalapítás „Ezt az iskolát nem most, hanem évekkel ezelőtt újra be kellett volna indítani" – mondta a Sanctus Emericus Egyesület alelnöke, Bányász Sándor. Az elmúlt években az öregdiákokból álló civil szervezet volt az, amely a leginkább szorgalmazta az iskola újjáindítását. A Gyulafehérvárra küldött beadványokra az érsekség minden évben vagy elutasító, vagy az ügyet halogató választ adott. Egy adott pillanatban az egyház még az épület eladására is hajlott, amit Bányász szerint ma is tisztségben lévő vásárhelyi magyar politikus is támogatott. Egyik, 2009. december 4-én keltezett levelében Jakubinyi György érsek arról tájékoztatta az öregdiákokat, nincs meggyőződve afelől, hogy egyáltalán szükség lenne az épület visszavételére. „Ezért jobb lett volna eladni és az árát befektetni valamilyen hasznosabb dologba. A helyiek érzékenységére való tekintettel ezt nem tettük meg" – ismerte be levelében az érsek. „Szerencsére időközben az érsekségnek változott az álláspontja, amit Jakubinyi György az egyesületünkhöz címzett levele is alátámaszt. Az érsek úr ebben elismeri, hogy egy adott ponton valóban az épület értékesítésén gondolkodtak, ám látván, hogy Marosvásárhelyen még mindig sokan szívügyüknek tekintik a római katolikus iskola felélesztését, lemondtak az anyagilag jóval kecsegtetőbb tervükről" – fogalmazott Bányász, aki szerint teljesen megalapozott az iskolaalapítási szándék, hisz a helyi magyarságnak a múltban is két, nagy hagyományú középiskolája volt, a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és a Református Kollégium. Beszüntetésükig a két tanintézet között egészséges versenyszellem uralkodott. Másrészt mindkét egyházi iskola minden nemzet fia előtt nyitva tartotta kapuit. A római katolikus gimnáziumban érettségizett például a '48-as forradalom egyik román kulcsfigurája, Alexandru Papiu Ilarian is. Az egyház ugyanakkor arra törekedett, hogy a hátrányosabb helyzetű gyermekeken is segítsen. „Ezek után tényleg nem értem azokat a román nacionalisták, akik fűt-fát a magyarokra meg a római katolikus egyházra hordva, azon fáradoznak, hogy az épület tulajdonosát megakadályozzák, hogy az eredeti célra használja az ingatlanját" – mondta el Bányász Sándor. A nyugdíjas történelemtanár emlékeztetett: az egykori Klastrom utcában, a vár és a Bástyasétány felső része között, a vásárhelyi magyarság négy tanintézményt épített. Ezek közül ma kettőt a Petru Maior Egyetem, egyet az Alexandru Papiu Ilarian Főgimnázium használ, ahol magyar tagozat egyáltalán nem működik. „Olyan nagy kérés, ha a negyedik ingatlanban, annak is a kisebbik részében egy magyar iskolát hoznánk létre?" – fogalmazta meg a költői kérdést a pedagógus. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2013. június 25.Megújul az Ady-emlékházMegújul Ady Endre érmindszenti szülőháza – a Szatmár Megyei Múzeum egy európai uniós projekt révén az Ady-emlékház mellett az apai Vasile Lucaciu-emlékházat is rendbe teszi, továbbá az aranyosmeggyesi régészeti lelőhelyen is végrehajtanak több turisztikai célú beruházást. Amint azt Szőcs Pétertől, a múzeum igazgatóhelyettesétől megtudtuk, a projekt keretében meg kívánják teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a hideg időszakban se kelljen a látogatóknak kényelmetlenségeket elszenvedniük. Kutat fúrnak és vízöblítéses vécét alakítanak ki, modernizálják az Ady-kiállítást, melyben interaktív, digitális eszközök is helyet kapnak, restaurálják a bútorzatot az emlékházban, az ennek szomszédságában levő szülői házat pedig teljesen felújítják. Fűtés is lesz ezentúl a termekben, ahol elektromos készülékek révén megpróbálják majd télen is tartani a múzeumi tárgyak tárolásához szükséges 15 fokot. Szőcs Péter szerint hasonló munkálatokra készülnek az Apa községben levő Vasile Lucaciu-emlékházban is. Emellett az aranyosmeggyesi régészeti lelőhelyen egy kis régészeti parkot alakítanak ki, melyben őskori, illetve antik lakóházakat is megtekinthetnek majd az érdeklődők. A telep legértékesebb része, a több 100 kemencéből álló dák fazekastelepet is bemutatják a parkban. Itt geofizikai módszerekkel fedezték fel a kemencéket, melyből hatot feltártak és bemutattak, egyet pedig rekonstruáltak, hogy használat közben is megtekinthető legyen az égető. Szőcs Péter szerint mindemellett azt is be kívánják majd mutatni a látogatóknak, hogy miként éltek itt az emberek az őskorban, illetve az antik korban, azaz az időszámításunk előtti első századtól az időszámításunk szerinti 3-4. századig.Krónika (Kolozsvár) 2013. június 25.Elhunyt Rafi Lajos szárhegyi költőNegyvenkét éves korában, hétfőre virradóra vonat gázolta el Rafi Lajos szárhegyi cigány költőt. Első kötete 2007-ben jelent meg Földhöz vert csoda címmel, majd a 2012-ben napvilágot látott, második, Az élet számlája című kötete. Rafi Lajos nemrég a gyergyószentmiklósi irodalmi kör meghívottja volt, ahol a második kötetének előszavát jegyző Ferenczi Attila barátja, volt iskolatársa érdekes figuraként jellemezte az embert és a költőt egyaránt. „Nem Rafi verseiről, hanem a versek Rafijáról kell beszélnünk" – mondta akkor Ferenczi a bádogos, költő Rafi Lajosról. Érdekes beszélgetés alakult ki, miközben Rafi verset olvasott és vallott életéről. Gyerekkoráról is mesélt, a szép megismeréséről, a szeretet megtapasztalásáról, a lámpa melletti éjszakai tanulásokról, a cigánysors traumáiról. „Amikor a költészet kereskedelmi áru lesz, olyanná válik, mint egy fél kenyér" – jelentette ki Rafi, de a hétköznapi problémákra is kitért, kiemelte az iskola fontosságát: „A cigány nagyon szelíd, primitív, tanulatlan" – fogalmazott. A tanulás és a fejlődés szükségességét hangsúlyozta, hogy a következő nemzedékeknek ne legyenek gondjaik a más nemzetekkel való együttéléssel. Rafi Lajos 1970-ben, Marosvásárhelyen született cigány kovácscsaládban. Egyéves korában került Gyergyószárhegyre a Nyárádmentéről. Iskoláit Gyergyószárhegyen és a gyergyószentmiklósi mezőgazdasági szakközépiskolában végezte. 1989-ben érettségizett, ekkor jelent meg nyomtatásban első verse. Hat gyermek édesapja volt. Bádogosságból tartotta fenn családját, Szárhegyen élt. A földhöz vert csoda című kötete 2007-ben jelent meg a budapesti L'Harmattan Kiadó gondozásában, a kötetet svéd nyelven is kiadták Stockholmban, Owe Berglund fordításában. A második, Az élet számlája című kötet megjelenését többen is támogatták. Versei olvashatók a Találkozások című antológiákban, roma költők verseit tartalmazó gyűjteményes kötetekben és internetes irodalmi portálokon. Úgy tartotta, hogy a kritika „az élet mozgatórugója". Baricz Tamás Imola Krónika (Kolozsvár) 2013. június 25.Kritika és felelősségTorlódnak a szerkesztőségben az épített örökséggel kapcsolatos témák, egyik a másik után érkezik, keresni sem kell, hisz mindenki látja, hogy szotyog a vakolat a tavaly felújított vagy éppen tíz éve helyreállított templomról, templomtoronyról, és jelzik az olvasók, hogy nincs ez így rendben. Ahogy a csíkszeredai Szabadság téren sem, hogy már cserélni kell az egyik fajta térkövet, vagy hogy már több padot, illetve padaljzatot megrongáltak. Kezdenek többen figyelni környezetükre, annak állapotára, helyzetére, és ehhez az utóbbi években a városban végzett felújítások, új építések is hozzájárultak, látjuk, hogy van szép, szebb is annál, ami volt. Ehhez az újfajta igényességhez a kritikus hozzáállás is hozzátartozik, egyre többen látják, ha valami nincs rendben, és szóvá is teszik azt. És legyünk őszinték, gyakran van is, mit szóvá tenni. Valami „szegény rokoni” szemérmetes szerénységgel nem szoktunk például beszélni arról, ha leomlik a külföldi támogatással egy évtizede restaurált templomtoronyról a vakolat, vagy igyekszünk a kis rossz mellett a nagyobbik jót nézni ilyenkor, például azt mondjuk, hogy bár már esik le a vakolat a tavaly felújított templom faláról, belül akkor is szép. Valahogy nem illett kritizálni eddig a készt, az ajándékba kapottat, a köz számára létrehozottat, de az az érzésem, hogy ez a mentalitás változik, egyre többen érzik úgy, hogy igenis, el kell mondani, ha valami nem jó, ha például már romlik az állaga egy tavaly felújított közösségi épületnek, vagy ha otthagytunk az enyészetnek egy néhány éve szépen kialakított parkot. Ennek az újfajta, kritikus hozzáállásnak viszont felelőssége is van: vigyáznunk kell arra, ami van. Akár úgy, hogy nem tépjük le köztérről a rózsát, akár úgy, hogy igenis, megszólítjuk a facsemetét lerúgó suhancot, akár úgy, hogy megírjuk az újságba, ha a műemlék templomra „termopán” ablakot szerelnek. R. Kiss Edit Székelyhon.ro 2013. június 25.Tiltakozik katolikus egyház a nagyváradi Olaszi temető átnevezése ellenKözgyűlésén Nagyvárad Helyi Tanácsa az RMDSZ-frakció ellen-szavazata mellett elfogadta, hogy a várad-olaszi parkot Mihai Viteazulra kereszteljék át. A püspökség közleményt bocsátott ki az ügyben. Kedden kibocsátott közleményében Exc. Böcskei László római katolikus megyés püspök a következőket írja. „Nagyvárad városi tanácsának az egykori olaszi temető, jelenlegi olaszi park átnevezésére vonatkozó határozatával kapcsolatosan a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség elégedetlenségét és tiltakozását fejezi ki és olyan döntésnek tartja, amely súlyosan sérti a kollektív emlékezetet, hisz egy, a város történelmétől és hagyományától idegen elnevezést alkalmaz egy történelmi közterület megnevezésére. Tiltakozásunkat fejezzük ki nem csak az átnevezéssel, hanem az önkormányzat gyakorlatával kapcsolatosan is: a városi önkormányzat a civil csoportosulások, a szóban forgó területen tulajdonjoggal bíró történelmi egyházak megkérdezése nélkül, önkényesen döntött ebben az ügyben, amely nyilvánvalóan szélesebb körű konzultációt igényelt volna. Illő lett volna A szóban forgó terület soha nem képezte teljes egészében a római katolikus egyház tulajdonát. Amikor azonban a kommunista rendszer idején a temetőt felszámolták, az itt nyugvó katolikus hívek és neves személyiségek földi maradványait más nyughelyekre szállították át. Majd egy területcsere révén a kialakított park egy része a római katolikus egyház tulajdonába került. Ezen a területen jelenleg az egyházmegyei Caritas létesítménye működik, illetve egy fennmaradó rész az önkormányzat kérésére parkrendezési célból a város használatára lett bocsátva. Erre való tekintettel illőnek és szükségesnek tartottuk volna egyházunk megkérdezését az átnevezés ügyében, viszont ilyen irányú megkeresés nem történt, és az állítás, miszerint a városvezetés megkérdezte volna a telektulajdonosokat, nem felel meg a valóságnak. A társadalmi, kulturális és morális válság egyik oka az egyén identitásának krízise, a történeti folytonosság erőszakos megtörése. Ezért a római katolikus egyház továbbra is kéri és sürgeti városunk vezetőségét, hogy vegye figyelembe a helyi közösség szándékát és a fent jelzett határozattal kapcsolatban kifejezett nemtetszését. Kérjük, hogy tartsák tiszteletben városunk kollektív emlékezetét, beleértve a város arculatát meghatározó történelmi közterületneveket, hiszen ezek is gazdagítják Nagyvárad egész közösségét." erdon.ro Erdély.ma, (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
