|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1913 találat | lapozás: 1-30 ... 991-1020 | 1021-1050 | 1051-1080 ... 1891-1913 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ponta, Victor 2014. május 19.Tőkés: megvalósulhat a magyar unió EurópábanElviekben most lehetőség nyílik arra, hogy az Európai Unióban megvalósuljon a magyar unió, hiszen bejuthat az európai parlamentbe romániai és szlovákiai, valamint a Fidesz-KDNP nemzeti listáján vajdasági és kárpátaljai magyar képviselő is az anyaországiak mellett – mondta hétfőn Marosvásárhelyen Tőkés László. A marosvásárhelyi Vártemplom Jókai utcai diakóniai központjának Bocskai-termében kezdte meg négy állomásból álló Unió, Erdéllyel! című fórumát Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki harmadik EP-mandátumáért a Fidesz-KDNP nemzeti listájának harmadik helyéről indul. „Habár sokan szeretnének erről megfeledkezni, Tőkés László volt az első, aki Romániában függetlenként EP-mandátumot nyert” – mondta felvezetőjében Kincses Előd ügyvéd, aki felelevenítette az 1989-es a kilakoltatási pert. „A temesvári református gyülekezetet akarta megfosztani lelki és szellemi vezetőjétől Papp László kollaboráns püspök, aki elindította a kilakoltatást, de csak a tulajdonos lakoltathat ki valakit. Ami 1989 novemberében még nem volt igazság, az 1990 januárjában már igazság lett, mert bíróság hozott végleges döntést ennek törvénytelenségéről”– ismertette Kincses Előd. „Akkor én a temesvári parókia autonómiájáért harcoltam, és hatékonynak bizonyult ez az önrendelkezés. A rendszerváltoztatás, nagy vargabetűkkel, azóta is tart, és folytatni kell idehaza és európai szinten is” – fogalmazott Tőkés László, aki vázolta az elmúlt évek magyar nemzetpolitikájának, nemzetegyesítésnek a fontosabb állomásait, és az „aknamunkát, bomlasztást, háttérerőket” is megemlítette. „Sokan el akarnak engem szakítani Erdélytől, mondván, azért indulok Magyarországon, mert elhagytam Erdélyt. Victor Ponta miniszterelnök az RMDSZ mellett foglalt állást, minden más magyart perifériára kényszerít. Az MPP afelé tart, hogy az RMDSZ egyik frakciója legyen, amolyan női tagozata. Másfél évet dolgoztunk azon, hogy ismét létrejöjjön a magyar összefogás listája. 2007-ben függetlenként, 2009-ben összefogással jutottam be az EP-be, mindkétszer 9 százalékot ért el a magyarság. Most koalíciót akartunk, de erre nem volt fogadókészség. Azért vállaltam az újabb mandátumot, hogy mentsük az erdélyi magyar képviseletet, ha az RMDSZ netán nem jutna be. Én ízig-vérig erdélyi képviselőnek érzem magam, és nem csorbul a hivatásom azáltal, hogy a néppárti csapattal a magyar érdeket is képviselem” – mondta Tőkés László, aki Marosvásárhely után Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is fórumot tart. Gáspár Botond. Székelyhon.ro 2014. május 19.Tovább pusztítanak az árvizek a BalkánonTovábbra is kritikus az árvízhelyzet Horvátország keleti részén, 15 ezer ember kényszerült otthona elhagyására, egy ember meghalt és kettőt eltűntnek nyilvánítottak – írja a Jutarnji list hétfőn. A kimenekített embereket sportcsarnokokba, iskolákba és magánházakba helyezték el. A kimenekítés továbbra is folyamatos, de gondot okoznak azok, akik nem hajlandóak a figyelmeztetések ellenére sem elhagyni lakhelyüket. Válságos a helyzet Slavonski Brodnál, ahol az egyik városrészből 715 embert menekítettek ki. Hrvatska Kostajnica városközpontja még mindig víz alatt van, ott az áradás óriási károkat okozott. Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök vasárnap Belgrádban katasztrofálisnak nevezte a szerbiai árvízhelyzetet, szerinte ezer éve nem volt ekkora ár a térségben. A Belgrádtól 30 kilométerre fekvő Obrenovacon, ahol még mindig a legsúlyosabb a helyzet, 12 holttestet találtak – közölte a miniszterelnök, hozzátéve: attól tart, az áldozatok végső száma ennél magasabb lesz. Az országban egyébként legalább harmincan vesztették életüket az áradásokban, akárcsak Bosznia-Hercegovinában. A településen a Kolubara folyó öntött ki, amely a helyi szénbányát elárasztotta. Ez a bánya látja el a Nikola Tesla hőerőművet, ezért fennállt annak veszélye, hogy megszűnik az ország áramellátása. A kolubarai szénbányában a becslések szerint 100 millió eurós kár keletkezett. Szerbia legnagyobb szénbányáját minél hamarabb újra kell indítani, hogy ne kelljen külföldről áramot importálni – mondta Vucsics. A Nikola Tesla hőerőmű az ország villanyáram-ellátásának a felét fedezi. Az energiaszükséglet további 20 százalékát a kostolaci erőmű adja, amelyet a megáradt Mlava folyótól mentettek meg. A rendőrség, a katonaság, valamint a szerbiai és a külföldi mentőalakulatok több mint 25 ezer embert mentettek ki az országban. Az előrejelzések szerint a Száva folyón szerdáig újabb árhullám várható, ezért a védekezést még nem szüntetik meg. Az országban még nem oldották fel a csütörtök kihirdetett rendkívüli állapotot. Eközben hétfőn Victor Ponta miniszterelnök és Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes sajtótájékoztatón számolt be a romániai árvízi előkészületekről. A kormányfő elmondta, Dragnea Cariovára utazik, ahol területi árvízvédelmi parancsnokságot hoz létre. Ponta szerint a Szerbia felől érkező dunai árhullám rendkívül veszélyes, ezért minden erőt be kell vetni. Dragnea szerint az árhullám levonulása hosszan tart majd, hetekig szükség lesz az árvízkészültség fenntartására az ország déli megyéiben. A gátakra akár négy-hat hétig is jelentős nyomás nehezedhet – mutatott rá. Ponta egyébként elmondta, hogy Románia szivattyút, takarókat és egyéb eszközöket küld segélyként az árvíz sújtotta Szerbiába. Székelyhon.ro 2014. május 20.Az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetének előzményeiTöbb mint két évtizedes előzménye van annak, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a Székelyföld autonómiájáról dolgoz ki törvénytervezetet: a készülő dokumentum egy kiszivárgott munkaváltozatát múlt héten ismertette az Erdélyi Napló hetilap és a Kolozsváron megjelenő Krónika című erdélyi napilap. Az 1989-es fordulat napjaiban szerveződött erdélyi magyar érdekképviselet hosszas belső viták után 1992 októberében fogadott el programnyilatkozatot (Kolozsvári Nyilatkozat) a nemzeti kérdésről, amelyben kimondta, hogy az etnikai, vallási közösségek sok évszázados autonómia-hagyományát folytatva a belső önrendelkezés útján akarja az erdélyi magyar közösség egyenjogúságát kivívni. Az 1993-as brassói kongresszuson az RMDSZ programjába is bekerült az, hogy az érdekképviselet különböző autonómiaformák törvénybe iktatásával kívánja elérni, hogy - az ország határait tiszteletben tartva - a magyar közösség maga dönthessen az őt érintő kérdésekről. Az autonómiaformák egyikét, az erdélyi magyarság egészét érintő kulturális önrendelkezés elvét a kisebbségi törvénytervezet tartalmazza: az erről készült törvénytervezet 2005 óta porosodik a bukaresti parlamentben. A legnagyobb, egy tömbben élő külhoni magyar közösség viszont területi autonómiát követel a Székelyföldnek. Ennek konkrét szabályozásáról elsőként Csapó József RMDSZ-szenátor dolgozott ki átfogó autonómiastatútumot a kilencvenes években. A tervezet a román állam területi egységét és szuverenitását elismerő sajátos jogállású régióként határozta meg a - ma is 75 százalékban magyar lakosságú, tízezer négyzetkilométernyi területű - történelmi Székelyföldet, amely a mai Hargita, és Kovászna megyét, valamint Maros megye egy részét foglalja magában. A saját, közvetlenül választott döntéshozó és ügyviteli testülettel rendelkező autonóm területen belül közigazgatási ranggal újraalakulnának a székely "székek" és hivatalos rangot kapna a magyar nyelv is. Az autonómia-tervezet ugyanakkor nem igényli a román államtól olyan hatáskörök átruházást, mint a védelem, vagy a külpolitika. A székelyföldi autonómiáról tíz évvel ezelőtt, 2004-ben került először törvénytervezet a bukaresti parlament elé, miután az RMDSZ autonómia-igény hangsúlyosabb képviseletét sürgető belső ellenzéke 2003-ban saját szervezetek építésébe kezdett. 2003-ban az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségétől megfosztott Tőkés László kezdeményezésére megalakult az Erdélyi Magyar Nemzet Tanács (EMNT), amelynek székelyföldi küldöttei létrehozták a Székely Nemzet Tanácsot (SZNT), elnökévé pedig Csapó Józsefet választották. Az SZNT által 2004-ben elfogadott autonómiastatútumot az RMDSZ (EMNT-hez és SZNT-hez közel álló) belső ellenzékének néhány parlamenti képviselője, Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly beterjesztette a román parlament elé. A tervezet rövid idő alatt, érdemi vita nélkül elbukott, miután a képviselőházban (2004 március 30-án) és a szenátusban is (2004 június 29-én) csak az RMDSZ frakció szavazta meg - többnyire szolidaritásból, nem meggyőződésből. Tokay György képviselő, az RMDSZ volt kisebbségügyi minisztere a szavazás után rámutatott: a frakció hitet akart tenni az autonómia mellett, de az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy hat képviselője egy "jogi és egyéb szempontból kifogásolható" tervezetet terjesztett szövetségi felhatalmazás nélkül a parlament elé. Az SZNT - a szakértőkből álló román törvényhozási tanács véleményezését figyelembe véve - kisebb változtatásokat eszközölt a tervezeten, amelynek újbóli beterjesztését Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső képviselő vállalta. A második székelyföldi autonómia-tervezetet 2005 október 12-én a román képviselőház ismét elutasította. A statútum a szenátusban hét évvel később, 2012 szeptember 25-én került napirendre, ekkor sem volt róla érdemi vita, és csak az RMDSZ jelen lévő öt szenátorának voksát kapta meg (több, az épületben lévő magyar honatya a szavazásnál nem volt a teremben), de - Fekete-Szabó András frakcióvezető szerint - ők sem látták értelmét, hogy a tervezet mellett érveljenek. Az akkor ellenzékben lévő RMDSZ 2013 májusában tartott csíkszeredai kongresszusán döntött arról, hogy törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök előbb 2013 végére, majd 2014 január végére ígérte a tervezet közvitára bocsátását, hogy egyhónapos nyilvános vita után a tervezetet benyújthassák a parlamentben. Idén márciusban az RMDSZ koalíciós megállapodást kötött a Victor Ponta miniszterelnök vezette szociáldemokratákkal és belépett a bukaresti kormányba. A koalíciós szerződésben nincs szó Székelyföld területi autonómiájáról, de az RMDSZ vezetői úgy nyilatkoztak: nem tettek le az autonómia-tervezetről, szakértőik dolgoznak rajta, de parlamenti beterjesztése és közvitája előtt tartalmáról a Magyar Polgári Párttal (MPP) is egyeztetni akarnak. Az egyeztetésből kihagyott, az RMDSZ autonómia iránti elkötelezettségét megkérdőjelező Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2014 márciusában nyilvános vitára bocsátotta saját autonómiakoncepcióját Székelyföld és a Partium sajátos jogállásáról. Az Erdélyi Napló hetilap a múlt héten szerezte meg, a Mensura Transylvanica politikai elemzőcsoport pedig már a kilátásba helyezett közvita előtt kielemezte az RMDSZ szakmai műhelyében készülő székelyföldi autonómiatervezetet. Az elemzőcsoport megállapította: az RMDSZ-tervezet jóval kevesebb hatáskört biztosít a székelyföldi régió számára, mint az SZNT, vagy az EMNP tervezete, de pénzügyi fejezete sokkal kidolgozottabb, mint a másik kettőé. szatmar.ro 2014. május 21.TerepszemlénBukarest valóságos ünnepként éli meg, hogy az Egyesült Államok alelnöke, Joe Biden kétnapos látogatásra a fővárosba érkezett, s a megtiszteltetéstől kissé megkukulva szóba sem hozzák, hogy a világhatalom első embere, Barack Obama elnök fontosabbnak tartotta, hogy két házzal arrébb, Lengyelországban tegye tiszteletét. Az ukrajnai válság kirobbanása óta szemmel láthatóan megnőtt a kelet-európai államok ázsiója, bár mára már az is világossá vált, olyan erős gazdasági érdekek kötik mind az USA-t, mind az Európai Uniót Ukrajnához, hogy egyáltalán nem érdekli őket az ott élő ukránok, oroszok, gagauzok véleménye, s bár folyamatosan szolidaritásukról és együttérzésükről biztosítják a lakosságot, a népszavazásokat nem ismerik el, a népakaratot félresöprik, s minden baj forrásaként az orosz terjeszkedő politikát, Putyin birodalmi vágyait jelölik meg. Nem akarják látni, hogy Ukrajnát vezetői kivéreztették, a narancsos forradalommal hatalomra került garnitúra is nyakig süllyedt a korrupcióban, hogy a Majdant nemcsak a jobb, tisztább országot kívánó emberek népesítették be, hanem a legszélsőségesebb nacionalisták is, kiknek első dolguk az volt, hogy a kisebbségek számára kidolgozott új nyelvtörvényt sutba vágják, hogy az orosz ajkú lakosság és más kisebbségek is megrettentek az új vezetéstől, és azt sem, hogy az USA, valamint az unió közbenjárása valójában a jogos indulatokat igyekszik elfojtani. Az európai és amerikai politikacsinálóknak az a fontos, hogy a második világháború után kijelölt határokon erő segítségével senki ne változtasson. Közben úgy tűnik, a Krímről mégis lemondtak, s Putyint gazdasági szankciókkal kívánják respektusra bírni. Ezt leplezendő most azt hangoztatják: legfontosabb, hogy az Észak-Atlanti Szövetség megerősödve kerüljön ki ebből a válságból. Tehát az ukrajnai csetepaté egyebek közt jó alkalom arra, hogy a kissé aluszékonnyá vált NATO-t felpezsdítsék, s arra kötelezzék az ernyője alatt viszonylagos biztonságban élő kisállamokat, hogy növeljék hadi kiadásaikat, korszerűsítsék megmaradt haderejüket, még akkor is, ha azt a tanügyre, egészségügyre vagy a falvak korszerűsítésére szánt pénz bánja. A hírek szerint Biden alelnök ma találkozik Băsescu elnökkel, Victor Ponta miniszterelnökkel s más nagyágyúkkal. Mint az szokásos, a fontos dolgokról zárt ajtók mögött beszélnek majd, s nekünk csak annyit kötnek az orrunkra, amennyit jónak látnak. A bukaresti sajtó tudni véli, hogy az ukrajnai helyzet elemzése mellett az ország energetikai biztonságáról és a korrupció visszaszorításáról tárgyalnak. No meg arról, hogy a NATO hamarosan újabb biztonságvédelmi felszereléseket telepít Romániába. Fegyvereket. Joe Bidennel nem a béke angyala szállt le Bukarestben. Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. május 21.Biden RomániábanA NATO-országok soha sincsenek egyedül Románia és az európai NATO-szövetségesek számíthatnak az Egyesült Államokra, a NATO- országok soha sincsenek egyedül – mutatott rá Joe Biden, az Egyesült Államok alelnöke kedden az otopeni-i légi támaszponton, külön hangsúlyozva, hogy Barack Obama elnök üzenetét tolmácsolja. Az amerikai alelnök kétnapos látogatásra érkezett Romániába. Első útja az otopeni-i légi támaszpontra vezetett, ahol közös hadgyakorlaton részt vevő román és amerikai katonák, valamint az Irakban és Afganisztánban elesett román katonák családtagjai előtt mondott beszédet. Az alelnöki repülőgépről öltönyben leszálló Biden már katonai zubbonyban lépett be a fogadására berendezett repülőgép-hangárba, ahol egy csapatszállító repülőgép és két katonai helikopter elé felállított szónoki emelvényről szólt vendéglátóihoz, de nemcsak hozzájuk intézte szavait. "Oroszország nemcsak Ukrajna szuverenitását sértette meg, hanem a huszadik század alapelvét is, miszerint soha többé nem szabad ez európai határokat erőszakkal megváltoztatni. Elítéljük a Krím félsziget illegális elfoglalását, és ha Oroszország folytatja Ukrajna de- stabilizálását, akkor növelnünk kell az Oroszországra nehezedő nyomást" – jelentette ki Biden. Kifejtette: a Románia közelében lezajlott krími agresszió bebizonyította, miért van szükség az Észak-Atlanti Szövetségre. Biden arról biztosította Romániát és a többi NATO- országot, hogy az Egyesült Államok stratégiája nem merül ki a tiltakozásban, hanem "újra életre akarja kelteni" a NATO-t, abban a reményben, hogy a védelmi szövetség megerősödve fog kikerülni a mostani válságból. Joe Biden a román katonák hősiességét méltatta és köszönetet mondott áldozatvállalásukért. Rámutatott: 25 román katona vesztette életét és 143 sebesült meg a nemzetközi missziókban, Afganisztánban pedig most is csaknem ezer román katona szolgál. A NATO-országok közös kötelessége, hogy megvédjék egymást, és a szövetségesek számíthatnak arra, hogy az Egyesült Államok állja a szavát – hangoztatta Biden. Az amerikai alelnököt Mircea Dusa védelmi miniszter fogadta az otopeni-i katonai repülőtéren. Joe Biden szerdán Traian Basescu államfővel és Victor Ponta miniszterelnökkel folytat megbeszélést, majd Ciprusra látogat. Népújság (Marosvásárhely) 2014. május 21.ParasztvakításMintegy harminc illeték eltörléséről döntött kedden a Ponta-kormány, míg a minisztériumok és állami hivatalok a jövőben további hatvan, nem adójellegű illetéket fognak kivezetni. A miniszterelnök indoklása szerint rendet akarnak vágni a hazai „adódzsungelben”, a most megszüntetett vagy összevont illetékekből befolyt bevétel amúgy sem jelentett lényeges tételt az államkasszában. A hasonló intézkedésnek bárhol a világon örül az adófizető, különösen Romániában, ahol közel négyszáz adó- és illetékfajta nyomja a magán- és jogi személyek vállát. A baj ott kezdődik, hogy a mostani lépést hatalmas adópolitikai bravúrként igyekszik eladni a kormány, miközben nem az, ráadásul éppen az európai parlamenti választások előtt néhány nappal. Holott az intézkedés amolyan nesze semmi, fogd meg jól, amitől az adófizetők sem fognak tudni spórolni, de a közismert romániai bürokrácia sem csökken látványosan. Igazság szerint a Ponta-kormányok nevéhez egyetlen markáns intézkedés sem fűződik az adó- és gazdaságpolitika terén, kivétel a kenyéráfa lefaragása, amelynek hatásairól azonban megoszlanak a vélemények. Victor Ponta a napokban tejjel-mézzel folyó Kánaánt vizionált a közel négyszázalékos első negyedévi gazdasági növekedés és az ország befektetésre alkalmassá nyilvánítása kapcsán, amit természetesen megpróbált a saját érdemeként eladni. Pedig a napnál is világosabb, hogy a jelenlegi hatalom azoknak a megszorításoknak a gyümölcsét aratja, amelyeket még a Boc-kormány foganatosított a gazdasági válság idején, és amelyeket ellenzékben Pontáék naponta kárhoztattak. Ha Bukarest akkor nem veti magát alá teljesen a Nemzetközi Valutaalap utasításainak, és nem húzza össze a nadrágszíjat, az ország menthetetlenül Görögország sorsára jut, és a munka neheze a baloldalnak jut. Merthogy sajnos Romániában sem a jobb-, sem a baloldalnak nincs határozott, világos elképzelése a gazdaság talpra állításáról, mindkét tábor az IMF szamárvezetőjére szorul. Előbbinek csak lefaragásra, utóbbinak pedig látszatintézkedésekre futja, és isteni szerencse, hogy eközben a gazdaság képes „önerőből” növekedni. Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár) 2014. május 23.A román külügyminiszter üdvözölte, hogy Tőkés László a Fidesz-KDNP listáján indulÜdvözölte Titus Corlatean román külügyminiszter, hogy Tőkés László a Fidesz-KDNP listáján indul a vasárnapi európai parlamenti választáson, mert szerinte Tőkés rossz szolgálatot tett Romániának eddigi EP-képviselői mandátumai alatt. A román külügyminiszter az erdélyi románság központjának tekintett Gyulafehérváron nyilatkozott erről. Az Agerpres román hírügynökség által idézett külügyminiszter szerint számos olyan helyzet volt a most véget ért európai parlamenti mandátumban, amikor romániai EP-képviselők egy szűk érdek nevében befeketítették Románia hírnevét. A hírügynökség szerint Corlatean Tőkés Lászlóra és a romániai korrupció visszaszorításának fő szorgalmazójára, Monica Macovei román néppárti EP-képviselőre utalt. A külügyminiszter örvendetes mozzanatnak nevezte, hogy Tőkés magyarországi pártlistán indul, mert „elfelejtette, hogy 2009-ben Romániában választották meg, tevékenysége pedig politikai jellegű károkat okozott Romániának és a románoknak, valamint ártott a megítélésüknek". „Ha újraválasztják, akkor az EP-ben marad, de legalább tudjuk, hogy a barikád túlsó oldalán van" – tette hozzá Corlatean. A szociáldemokrata külügyminiszter bírálta a jobboldali Traian Basescu államfőt amiatt, hogy még nem vonta vissza Tőkés Lászlótól a magas rangú állami kitüntetést. Ennek visszavonását a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök kezdeményezte tavaly, miután az EP-képviselő felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi" szerepet Erdély érdekében. Basescu februárban úgy nyilatkozott, hogy az ügy bíróság előtt van, és addig nem dönthet. MTI. Erdély.ma 2014. május 23.Ponta szerint az RMDSZ autonómiaterve csak kampányfogásVictor Ponta román miniszterelnök az RMDSZ kampányfogásának nevezte a Székelyföld területi autonómiájának tervét a Maros megyei Szászrégenben tett pénteki látogatásán – közölte az Agerpres hírügynökség. A miniszterelnök hozzátette, a koalíciós együttműködés során soha nem vetődött fel ez a téma, az RMDSZ soha nem kérte az autonómiát. Victor Ponta az RMDSZ „politikai projektjeként” jellemezte az autonómiát, és meggyőződését fejezte ki, hogy „a dolgok a természetes rendjük szerint" haladnak tovább. „Milyen Székelyföldjük van maguknak itt Szászrégenben? Én nem is hallottam ilyesmiről. A helyzet a következő: Románia minden itt lakó hazája: románoké, magyaroké, németeké és a többieké. Másodsorban én az együttélésben hiszek, nem a konfliktusban. Ők (az RMDSZ) is választási kampányban vannak. Soha még csak fel sem vetődött ez a kérdés (az autonómia), soha nem kértek effélét tőlünk” – idézte az Agerpres a miniszterelnököt. Victor Ponta azt is hozzátette, hogy az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásokon a Hargita megyei származású Mircea Duşa védelmi minisztert tekinti a főtárgyalónak. A román kormányfő ugyanakkor veszélyesnek tartotta Orbán Viktornak az ukrajnai magyar autonómiára vonatkozó kijelentését, és örömét fejezte ki, hogy nemcsak Románia, hanem más államok is tiltakoztak ellene. „Lengyelország, Szlovákia és az egész világ reagált a kijelentésre és felhívta Orbán úr figyelmét arra, hogy olyan körülmények között, amikor mindannyian küszködünk, hogy a keleti agresszió ellenére egyben tartsuk Ukrajnát, nagy baj lenne a másik oldalon is kést döfni a hátába. Nem változnak az európai szabályok, nem változnak a határok, és ebben a tekintetben Orbán urat leszámítva, talán valamennyi európai vezető egyetért” – jelentette ki Victor Ponta román miniszterelnök a Maros megyei Szászrégenben tett látogatásán. Székelyhon.ro 2014. május 23.Ott kell lenni, ahol a változás történikA május 25-i választás kampányának hajrájához közeledve kértük kolozsvári irodájában az RMDSZ elnökét, KELEMEN HUNORT némi helyzetértékelésre, kitérve az ukrajnai helyzetre, az euróbevezetés céldátumára, s a szatmári időközi parlamenti választás furcsa előzményeire. Simon Judit és Szűcs László interjúja. Mit gondol a mostani kampányról, akár a korábbiakkal összevetve, mennyire szól az EP-ről, illetve mennyire másról? Hónapokkal ezelőtt azt érzékeltük, valamiféle kiábrándulás van az Európai Unióból, ezt tükrözték a tavalyi közvélemény-kutatások is. Ennek talán legfőbb oka, hogy az elvárások nagyok voltak, a gazdasági válság a romániai csatlakozás után rögtön megviselte az Európai Uniót, és megviselte Romániát is. Ugyanakkor azt is látják az emberek, hogy nagyon sok helyen olyan fejlesztések voltak uniós pénzekből, amit saját költségvetésből, országos költségvetésből ennyi idő alatt biztos nem tudtak volna megcsinálni. Az emberek ezt már kezdik megérteni. Érdekes, hogy tavaly novembertől idén áprilisig, amikor készült egy újabb felmérés, azt látjuk, hogy növekedett a bizalom az Európai Unióban. Ebben sok minden közrejátszik, a magyarázatát aligha tudnánk egy bővített mondatba belefoglalni, de azzal is összefügg, hogy az elmúlt hónapokban hangsúlyosan beszéltünk az Európai Unióról, arról, hogy az az opció, amelyet Románia és az RMDSZ már 90-ben meghozott, hogy az európai nemzetek közé kell tartozni, az európai közösséghez, unióhoz kell csatlakozni, helyes döntés volt. Nincs más út, nincs más lehetőség. A II. világháború óta a nyugati országok, az európai közösség, a Szén és Acél Közösség, majd az Európai Közösség, később az Európai Unió ennek a kontinensnek – leszámítva a Balkánt, az orosz befolyást a keleti részen – békét és viszonylagos jólétet tudott biztosítani. Nem voltak emberáldozatot követelő konfliktusok nemzetek között, országok között. Ez a legfontosabb, hiszen az emberek arra vágynak, hogy békében, biztonságban éljenek, az életüket meg tudják tervezni. Ezt az Európai Unió tudta nyújtani, s az a helyes döntés, hogy ha valami nem működik az Unión belül, azt kell korrigálni. Vannak dolgok, melyek nem működnek, ezért ott kell lenni, ahol a változás történik. Mert ugyan igaz, nem azért jött létre, hogy a nemzeti közösségeknek, kisebbségeknek a sorsát rendezze, de igenis elérkezett az a pillanat, amikor erre is oda kell figyelnie. Fontos kell legyen az a 60 millió ember, akik valamilyen etnikai, nyelvi, vallási közösséghez tartoznak, az őshonos közösségekről beszélek. Ott kell lennünk, hogy amikor a változások történnek, akkor a szavunkat hallassuk és tudjunk partnereket szerezni, hogy az Európai Unió ezekkel a kérdésekkel foglalkozzon, a Bizottság a tagállamok számára valamiféle követendő normát írjon elő. Ezt próbáljuk megmagyarázni ez embereknek, akik 90 százaléka soha nem kérdezett meg minket ebben az időszakban, hogy mi van Băsescuval, mi van Pontával, miért szidják egymást? Mindig arról kérdeztek, mi van a munkahelyekkel, az infrastruktúrával, az autonómia-tervezetünkkel, mi van a kulturális autonómia tervezettel, mi van beruházásokkal, a MOGYE-vel? Nem az a legfontosabb problémájuk, amit a politikusok bután gondolnak, s az újságírók jelentős része bután gondol, hogy az embereknek az a fontos, ahogy a politikusok egész nap egymást szidják. Ez a nagy többséget teljesen hidegen hagyja, kiábrándítja a politikából. Új eszközöket, új módszereket kell találni, azon kívül, hogy az emberekhez el kell menni. Hiába várod egy irodában, hogy megkeressenek, és elmagyarázod, hogy mi a helyzet. A fiatalokkal kapcsolatosan látjuk, ha a közösségi médiát nem használod, mindazt, ami az internet által adott, nem tudsz eljutni hozzájuk. Vagy ha azt gondolod, elég megszervezni egy koncertet, amelyre eljön néhány ezer ember, s az mind a te szavazód, akkor rossz úton vagy. Jól érzik magukat, főleg, ha ingyen van, de másnapra annak a társaságnak a fele rég elfelejtette, hogy választások lesznek és esetleg arra szavazzon, aki meghívta. A 90-es években működtetett technikák ma már nem működnek. Lehet szerepe az EU felé fordulásban az ukrajnai válságnak? Nem annyira, mint ezt a sajtó sugallni próbálja, vagy egy-egy politikusi nyilatkozatból le lehetne szűrni. Romániát közvetlen veszély nem fenyegeti. A térségben mi az orosz befolyási övezet peremén vagyunk, akárcsak Magyarország, Lengyelország, a balti államok. Amit én tapasztalok és nem csak az erdélyi magyarok körében, hanem általában Romániában, hogy az oroszok iránti bizalmatlanság – nem mondok oroszellenességet, nem szeretnék ilyen kategorikusan fogalmazni – nagyon erős még most is, és ennek megvannak a maga okai. Oroszország, majd a Szovjetunió ennek a térségnek soha nem a szabadságot hozta el, soha nem a jólétet, a biztonságot, hanem a kiszolgáltatottságot, az alárendeltséget, a diktatúrát, a kommunizmust, a Gulágot. Az emberek ezt nem felejtették el, még az én nemzedékem sem, amely a kommunizmus végén szocializálódott, de az orosz, szovjet befolyást közvetlenül nem érezte úgy, mint szüleink, nagyszüleink nemzedéke. Ennek ellenére mindenki tudja, érzi, hogy nem onnan jön stabilitás, a fejlődés, a biztonság. Azért ez nem feledtetheti az Ukrajnában meglévő idegen- és kisebbségellenességet. Egy dolog biztosan látszik: a nyugat-ukrajnai, demokratikusnak tűnő politikai mozgalmak hihetetlenül nacionalisták, hogy mennyire demokratikusak, azt fenntartásokkal kezelem. Nyugat-Ukrajna van konfliktusban Kelet-Ukrajnával, amely ugyanannyira nem demokratikus és ugyanannyira nacionalista. Két erős nacionalizmus csap össze. Sőt, azt mondják a barátaim, akik jobban ismerik az ukrajnai helyzetet, hogy a történtek egyik megközelítése szerint ez oligarchák összecsapása. Másik megközelítési mód – és mindegyiknek igaza van valamilyen mértékben –, hogy Oroszország annyira megerősödött, hogy úgy érzi, ki fogja terjeszteni a befolyását a NATO határáig. A NATO és az Unió határa ebben a pillanatban Románia, Magyarország, Lengyelország, a balti államok, illetve hellyel-közzel Moldova. Ami Romániát ebben a kérdésben jobban érdekli, az Moldova helyzete, s hogy mi lesz Transznisztriával, az egy feszültségfészek, ahol bármikor kirobbanhat egy éles, vagy kevésbé éles, emberáldozatokat követelő konfliktus is. Romániát ez közvetlenül nem érinti, de az emberek, amikor a biztonságukat érzik veszélyben, rögtön odafigyelnek. A politikusoknak erre oda kell figyelniük, ez kötelessége annak, aki vezető funkciót vállalt, ugyanakkor kötelessége korrektül tájékoztatni az embereket. Nem szabad pánikot kelteni, nem szabad azt mondani, hogy tessék paszulykonzervet venni, mert lehet, holnaptól nem lesz az üzletekben élelmiszer. Nem szabad felelőtlenül ijesztgetni az embereket csak azért, mert választási kampány van. Noha nem kampánytéma a schengeni csatlakozás, felvetődött, hogy az ukrajnai válság gyorsíthatja fel a folyamatot. Mit gondol erről? Ezt így nem merném kijelenteni, nem látom a racionalitását. A schengeni csatlakozásról van egy világos álláspontom, amit többször elmondtam, hol finomabban, hol durvábban. A régi tagállamoknak meg kell érteniük, hogy ha egyszer valamiben megállapodtak, ha egy kritériumrendszert kitűztek, ha egy szerződést aláírtak és azt teljesíti Románia és Bulgária, akkor nem fogadható el, hogy újabb és újabb feltételeket, mondvacsinált ügyeket találjanak a csatlakozás elodázásához. Márpedig az összes technikai feltételt Románia teljesíti. Ilyen értelemben megalázó, elfogadhatatlan, amit tesznek. Folyton azzal riogatják saját választóikat, hogy a schengeni csatlakozással fogják a románok elözönleni Hollandiát, Nagy-Britanniát. Ez elfogadhatatlan. Másrészt az látszik, nem tud mit kezdeni az Európai Unió jelentős része azzal, hogy a saját határait, – nem a Románia által biztosított schengeni határokat – nem képes ellenőrizni. E miatt próbálnak valamilyen tamponzónát fenntartani ideig-óráig. A menekült bekerül Görögországba, onnan Bulgáriába, majd Romániába, ahol ki lehet szűrni valamennyit belőlük, de ez nem tisztességes megoldás. Ettől függetlenül azt mondom, 2014 vége, 2015 eleje után két lépcsőben, először a légi- és tengeri közlekedésben, utána a szárazföldiben meglesz a csatlakozás. Az ukrán helyzethez nem látom, hogyan kapcsolódna, mert az ukránoknak így is, úgy is vízum kell, a moldovaiknak már nem kell vízum. Magyarország, Lengyelország a schengeni övezethez tartozik és ugyanúgy határosak Ukrajnával, mint Románia. Érthetetlen, hogy Hollandia, Nagy-Britannia időnkét miért próbálja azt a látszatot kelteni, hogy a schengeni probléma oldja meg azt, ami egyébként nem schengeni kérdés, hisz a román állampolgárok ma is éppen úgy utaznak oda. Immár van hivatalos céldátum az euró bevezetésére: 2019. Ez mennyiben része a választási kampánynak, illetve van-e mögötte komoly kormányakarat, gazdasági realitás? Ha a maastrichti kritériumot és a konvergencia programot nézzük, akkor Románia 2019 végére képes teljesíteni azokat a feltételeket, melyek szükségesek, hogy az euróövezethez csatlakozzunk. Kérdés az, hogy a növekedés, a gazdaság helyzete milyen lesz öt év múlva? Ezt hihetetlenül nehéz megjósolni, még akkor is, ha az előrejelzések 2015-re jók. Kormányzati szinten olyan döntéseket kell hozni, amelyek az euróövezethez való csatlakozás feltételeit biztosítják, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan csatlakozni lehet vagy kell 2019-ben. Én ezt ambíciózus és teljesíthető határidőnek látom. A konvergencia-programhoz 2010 óta minden kormány tartotta magát, mind az infláció, mind a deficit, mind a gazdasági növekedés évnegyedekre lebontva, s éves bontásban benne van abban a kritériumrendszerben, ami szükséges. 2019-hez abban az esetben ragaszkodnék, ha minden feltétel teljesül és az Európai Unió tartós növekedési pályára áll, ami az jelenti, Románia is tartós növekedési pályán tud maradni. Visszatérve a május 25-i választásra, tart attól, hogy az erdélyi magyarok egy része átszavaz Magyarországra? Ez olyan kérdés, amit föltesznek az emberek, mert olvasták egyébként nem túl zseniális elemzők írásában, hogy akár úgy is lehet szavazni. Nem, mindenki a saját lakhelyén szavaz. Hiába van magyar állampolgársága valakinek, ha Romániában van a lakhelye, akkor itt szavaz. A két szavazás a Btk. szerinti büntetést von maga után. A szavazati joggal élni kell, minden alkalommal erre biztatjuk a választókat. A május 25-i választásokon egy lista van, az a romániai magyarság és az RMDSZ listája. Butaság az mondani, hogy lehet akár így, akár úgy, esetleg kétszer is szavazni. Ismétlem: nem lehetséges. Mi a véleménye arról, ami Szatmár megyében történt, ahol a szociáldemokrata koalíciós partner a liberálisoktól „kölcsönzött” egy jelöltet ahhoz, hogy az RMDSZ-t biztosan le tudják győzni az időközi választáson? Nem ezért kölcsönözték, ez csak a retorika volt, ami a PSD részéről hihetetlenül nagy butaság. Ilyen nyilatkozatokkal nem lehet erősíteni a koalíció kohézióját, másrészt nagyon nehéz lesz így az elnökválasztáson magyar szavazatokat szerezni. Ez azok közé a nyilatkozatok közé tartozott, amit az ember másnap már kicsit megbán, a kampány végén akár szégyelli is, ha elé teszik. Ami történik, az a román politika krónikus betegségét mutatja föl ismételten, amit nem tudnak orvosolni, hogy egyik pártból ugrálnak a másikba, pecsétekkel rohangálnak, ideológiai kérdések nem számítanak. Tulajdonképpen semmi sem számít, csak pozícióban lenni. Ezt mélyen elítélem, mert ezt megint a politikai osztály hiteltelenségét, kiszámíthatatlanságát mutatja. Ez már annyira kiszámíthatatlan, hogy a kiszámíthatatlanság lesz kiszámítható. Mindez mozgósítóan is hathat a magyar választókra? Így van, ez motiválhatja a magyar választókat. Ez nem olyan körzet, amit könnyen meg tudnánk nyerni, de nem is tartom kizártnak, hogy sikerül. A Szatmár megyei és szatmárnémeti magyarok, románok megtapasztalták, nem elegendő egy váltást azzal kieszközölni, hogy a magyarokat el kell hajtani az önkormányzatok éléről, és akkor a dolgok gyorsan jóra fordulnak. Két esztendő telt el az önkormányzati választás óta, és a helyzet sokkal rosszabb a liberális megyei elnökkel és szocialista városvezetővel. A magyarok és a románok is visszasírják Ilyés Gyulát és Csehi Árpádot. Biztos, hogy Victor Pontának nem volt szüksége erre a nyilatkozatra, tetszik, nem tetszik, ez később még szembe fog jönni vele. Erdélyi Riport (Nagyvárad) 2014. május 23.Kelemen Hunor: Az EU nem engedheti meg magának, hogy csak a kontinens egyik részén rendezik a kisebbségi kérdéseketAz Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy a kontinens egyik részén rendezik a kisebbségi kérdéseket, Európa közép-keleti részén pedig nem - mondta pénteki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor. A romániai miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke összegezte az RMDSZ választási kampányának tanulságait és legfontosabb üzeneteit. Kijelentette: az emberek, akikkel a kampány során találkozott, leginkább azt akarták tudni, hogy az Európai Unió mikor fog érdemben foglalkozni az őshonos nemzeti kisebbségek ügyével. Kelemen Hunor elmondta, az EU elődjének számító Szén- és Acélközösség nem azért jött létre az 1950-es években, hogy a kisebbségek problémájával foglalkozzon, de az Unió rengeteget változott fennállása során, és a jövőben is változásokra lehet számítani. "Nincs az rendben, hogy egy politikai, gazdasági konstrukción belül a kontinens egyik részén rendezik a kisebbségi kérdéseket, Európa közép-keleti részén pedig nem. Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy kétféle megoldást alkalmazzon. Azért kell ott lennünk, hogy az Európai Bizottság ne mondhassa, hogy a nemzeti kisebbségek problémáinak rendezése nem tartozik a hatáskörébe. Foglalkoznia kell vele, mert csak így képzelhető el hosszú távú béke és stabilitás" - idézte az RMDSZ közleménye Kelemen Hunort. Az RMDSZ elnöke azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a magyar emberek minél nagyobb számban menjenek el szavazni, hiszen csak így lehet erős kárpát-medencei magyar képviseletet biztosítani. Kelemen Hunor reagált Victor Ponta miniszterelnök szászrégeni kijelentésére is, mely szerint az RMDSZ részéről csupán kampányfogás az autonómia emlegetése. "Az autonómia nem jelent sem veszélyt, sem szakadárságot, sem szeparatizmust. Sőt! A román államot erősíti, ha az erdélyi magyarok, a nemzeti kisebbségek biztonságban és jól érzik magukat" - idézte az RMDSZ elnökét a szövetség közleménye. MTI 2014. május 26.Ponta a szociálliberális szövetség újraalakítását javasolta győzelmi beszédébenVictor Ponta miniszterelnök, az Európai Parlamenti (EP-) választásokon Romániában kategorikus győzelmet arató Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a szociálliberális szövetség (USL) újraalakítására tett ajánlatot vasárnap esti győzelmi beszédében a kormányából márciusban kilépett Nemzeti Liberális Pártnak (PNL). A PSD az exit pollok szerint a voksok több mint 40 százalékát és az EP-mandátumok felét szerezte meg, míg a kormányból az év elején kilépett PNL-t (amely az USL választási szövetség részeként 2012-ben még a mandátumok több mint 26 százalékát szerezte meg a bukaresti parlamentben) 13-15 százalékra taksálták a vasárnapi felmérések. A Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) koalícióra lépett szociáldemokraták nem szorulnak már rá a liberálisok parlamenti támogatására. Elemzők szerint Ponta az államfői tisztség megpályázására készül és azt próbálja a liberálisok legalább egy részének a kormányba csábításával megelőzni, hogy a magát jobboldali pártként meghatározó PNL a jobbközép pártokkal szövetkezzen ellene a novemberi elnökválasztáson. Crin Antonescu liberális pártelnök sietett leszögezni, a PNL-t nem lehet kormányzati funkciókkal megvesztegetni, politikusai minden erejükkel a „vörös bárók" hatalma, az egypártrendszer visszatérése ellen fognak harcolni. A PNL-ben azonban elégedetlen hangok is vannak, akik Antonescut hibáztatják az ellenzékbe vonulásért, a párt népszerűségének hanyatlásáért és – a szociáldemokraták által szenátusi elnökké választott – Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnököt látnák szívesebben a PNL élén. Antonescu korábban olyan kijelentést is tett, hogy lemond a pártelnökségről, ha a PNL nem ér el 20 százalékot az EP-választásokon. Az erre utaló kérdéseket vasárnap este azzal hárította el, hogy nem az exit pollok, hanem a hivatalos eredmények számítanak, beszédében pedig azt hangoztatta, hogy továbbra is PNL a legerősebb ellenzéki párt, amely köré tömörülve a jobboldal felveheti a harcot a szociáldemokratákkal szemben a novemberi elnökválasztáson. Hétfőn a román parlament két háza együttes ülésen vitatja meg a Ponta-kabinet elleni első bizalmatlansági indítványt, amelyet a liberálisok terjesztettek be. MTI. Erdély.ma 2014. május 27.Győzött a román baloldal, lemondott a PNL vezetőségeFölényes baloldali győzelmet hozott Romániában a vasárnapi európai parlamenti (EP) választás: 99,99 százalékos feldolgozottság mellett a kormányzó Szociáldemokrata Párt – Románia Fejlődéséért Országos Szövetség – Konzervatív Párt (PSD-UNPR-PC) szövetség 2 093 132 vokssal, a szavazatok 37,60 százalékát beseperve a legtöbb – szám szerint 16 – képviselőt küldheti az Európai Parlamentbe. Az RMDSZ 6,3 százalékos eredményt ért el. Korábbi feldolgozottságnál egy ideig úgy tűnt, esély lehet arra, hogy három képviselőt delegáljon az európai törvényhozásba, így a Fidesz–KDNP-listáról bejutott Tőkés Lászlóval együtt összesen négyen képviselhették volna az erdélyi magyar közösséget az EP-ben. A délutáni feldolgozottsági adatok alapján azonban bizonyosnak tűnik, végül két mandátuma marad. A második helyen a kormányból márciusban kilépett Nemzeti Liberális Párt (PNL) végzett 835.453 szavazattal, 15 százalékkal, ami 6 mandátumot jelent, a harmadik a Demokrata-Liberális Párt (680 759 voks, 12,23 százalék, 5 mandátum), mandátumhoz jut a Traian Băsescuhoz közeli erők által nemrég létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) is (345 908 voks, 6,21 százalék, 2 mandátum), sikeres volt az RMDSZ is, amely 6,30 százalékot ért el, és egyetlen független jelöltként a PNL-ből összeférhetetlenségi ügyei miatt kilépett volt művelődési miniszter, Mircea Diaconu is bejutott az EP-be, 379.528 szavazattal, 6,81 százalékkal. Victor Ponta miniszterelnök, a PSD elnöke már vasárnap este, az exit-poll eredmények közzé tételét követően ajánlatot tett a PNL-nek a liberálisok márciusi kilépésével megszűnt Szociálliberális Unió (USL) helyreállítására, Emellett az ország ügyeiről szóló egyeztetésre hívta a PDL-t és a Dan Diaconescu Néppártot (PPDD) is. Lemondott a PNL vezetősége, a párt átlép az EPP-be Crin Antonescu PNL-elnök viszont leszögezte: a PNL-t nem lehet megszelídíteni langyos kormányzati pozíciókkal, és a párt nem hagyja, hogy az ország a „vörös bárók” kezébe kerüljön, ezért az ország PSD-sítésének legfőbb ellenfele kíván lenni. Közölte: vállalja a felelősséget kudarc miatt, ugyanakkor a PNL mégiscsak a legjobb eredményt elérő jobbközép párt. A felelősségvállalás azt jelenti, hogy vele együtt hétfőn a párt teljes vezetősége felajánlotta lemondását, ám mivel nem akadt olyan politikus, aki vállalta volna a PNL ideiglenes irányítását, Antonescu tovább vezeti a pártot a következő kongresszusig. Antonescu leszögezte: egyesíteni kell a jobboldali erőket, és elmondta: a PNL a liberálisoktól átigazol a jobbközép erőket tömörítő Európai Néppártba (EPP). Erről hétfőn döntött is a pártelnökség. Egyes források szerint ezzel a PDL-vel való fúziót készítenék elő, amit azonban még egyik párt vezetői sem erősítettek meg. A kudarc nyomán amúgy Klaus Johannis, a PNL első alelnöke jelentette be először: távozik tisztségéből. Közben a pártvezetés döntött a Szatmár megyei szervezet feloszlatásáról, amiért az felajánlotta a visszafogadást Călin Popescu Tăriceanu volt pártelnök-kormányfő számára, aki azt követően lépett ki a pártból, hogy az felrúgta a koalíciót. Tăriceanut ki is küldték az ülésről, mondván: visszalépése, így párttagsága is szabályellenes. Marasztalná a PNL-t az ALDE Antonescu bejelentésére egyébként közleményben reagáltak az európai liberálisok (ALDE) vezetői, Guy Verhofstadt EP-frakcióvezető és Graham Watson elnök. Megfogalmazásuk szerint a „szerencsétlen” döntés figyelmen kívül hagyja, hogy a PNL még így is az egyik legerősebb párt lenne az ALDE-n belül, ami jelentős vezető tisztségeket hozna magával. A közlemény szerint az átállással a PNL a gyenge oldalát domborítaná ki az erősségei helyett, és Traian Băsescu oldalára állna. Vasile Blaga PDL-elnök szerint elfogadható a pártja által elért eredmény, de lehetett volna jobb. Közölte: a jobboldal egyesítéséről szóló tárgyalásokkal megvárják a végeredményt. Az egykori PDL-s Elena Udrea, aki nemrég állt át a PMP-be, úgy fogalmazott, a párt számára győzelem az eredmény, hiszen sikeresen teljesítette első választási megmérettetését. Felkérte a többi jobbközép pártot, hogy tárgyaljanak, és lépjenek fel közösen a novemberi államfőválasztáson. Nagyobb választási részvétel A részvételi arány 32,44 százalék volt, ami lényegesen jobb, mint öt évvel ezelőtt, amikor csupán a választók 27,2 százalékos volt a részvétel. Vasárnap városon 28,69, vidéken átlag fölötti, 36,88 százalékos volt a részvételi arány. A legnagyobb arányban a PSD felségterületének számító dél-romániai megyékben járultak urnához, Olt megyében 46,57 százalékos volt a részvétel. A további éllovasok: Ilfov (42,26), Mehedinți 840,17), Teleorman (39,84) és Giurgiu (39,12). A legalacsonyabb Máramaros megyében volt a részvételi arány (25,31). További sereghajtók: Tulcea (27,12), Ialomița (27,66), Temes (27,94) és Vaslui (28,22). Balogh Levente. Székelyhon.ro 2014. május 27.Lemondott Crin AntonescuLemondott a Nemzeti Liberális Párt (NLP) éléről Crin Antonescu és a párt teljes elnöksége, mivel az alakulat a várakozásokon alul szerepelt az EP-választásokon. A húsz százalék fölötti támogatottságot remélő NLP ugyanis a voksok csupán 15 százalékát szerezte meg, és Antonescu még a választási kampány előtt bejelentette, hogy amennyiben pártja nem haladja meg a húsz százalékot, lemond az NLP elnökségéről. Antonescu a liberálisok tegnapi tanácskozása után közölte, hogy a párt állandó tanácsa tudomásul vette az elnökség lemondását, amely ügyvivőként fogja vezetni a pártot a rendkívüli tisztújító kongresszusig. Hozzátette: az NLP állandó tanácsa elfogadta azt a javaslatot, hogy a párt EP-mandátumot szerzett hat képviselője kérje csatlakozását az európai néppárti frakcióhoz, így a nagyarányú szociáldemokrata győzelem ellenére Románia több EP-képviselőt küld a néppárti (16), mint a szocialista (15) frakcióba. Crin Antonescu kijelentette, az NLP kizár minden kormányzati vagy parlamenti együttműködést a Victor Ponta miniszterelnök vezette, az EP-választáson győztes Szociáldemokrata Párttal. „Victor Ponta nevetséges módon próbálja megosztani pártunkat és szétforgácsolni az ellenzéket. Pártunk nehéz pillanatban van, de álláspontunk továbbra is szilárd: nem működünk együtt a szociáldemokratákkal” – hangoztatta Crin Antonescu arra utalva: Ponta a választások után felhívást intézett a liberálisokhoz, hogy alakítsák újra a 2012-es választásokon győztes Szociál-Liberális Szövetséget. Antonescu úgy vélekedett, pártjának a jobboldali erőkkel kell összefognia az EP-ben és az őszi elnökválasztáson. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. május 27.Baloldali siker az időközi választásokon isHét újabb parlamenti képviselői mandátumot sikerült megszereznie a baloldali pártszövetségnek (PSD–UNPR–PC) a vasárnapi EP-választásokkal egyidőben rendezett időközi parlamenti választásokon. rendezett időközi parlamenti választásokon. Victor Ponta elmondta, jelöltjeik közül csupán Gabriela Szabónak nem sikerült mandátumot szereznie Ilfovban, a másik sportikon, Ilie Năstase ellenben bukaresti kerületben győzött. A polgármesteri mandátumokért folyó versenyből is a baloldali pártszövetség került ki győztesen: a 17 önkormányzatból 13-nak a vezetését sikerült megszereznie, közölte Ponta, az erdélyi megyékben elért jó eredményt hangsúlyozva. A baloldali pártszövetség jelöltje, Ovidiu Sliaghi volt közlekedési miniszter győzött a Szatmár megyei 2-es választókerületben, ahol az érvényes voksok közel 36 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ jelöltje, Nagy Szabolcs mindössze a szavazatok 28 százalékát tudhatta magáénak. „Nyerhettünk volna, ha a magyarság nagyobb arányban vesz részt a választáson” – fejtette ki Pataki Csaba megyei RMDSZ-elnök, aki szerint a szövetség táborának kishitűsége vezetett ehhez az eredményhez. Úgy vélte, ha minden második magyar megjelenik az urnáknál, és az RMDSZ jelöltjére szavaz, első helyen végezhetett volna jelöltjük. A kettes körzet a közel 30 százalékos magyar lakossággal hagyományosan az úgynevezett billegő körzetek közé tartozik, ahol az első körben általában egyik jelölt sem lépi át az 50 százalékot, így országos visszaosztással dől el a képviselői tisztség sorsa. A 2008-as voksoláson az RMDSZ-es színekben induló Kovács Máté végzett az első helyen 30 százalék körüli eredménnyel, azonban akkor külön jelöltet állított a Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Az elhagyott körzetében újfent induló Ovidiu Silaghi most a PSD–UNPR–PC jelöltjeként szállt ringbe, jelölt nélkül hagyva a PNL-t. A riválisok között egyébként felbukkant Dan Diaconescu, a PPDD elnöke is, aki mindössze paraszthajszállal (11,8%) maradt le a 12 százalékkal végzett demokrata-liberális párti induló, Ileana Blidar mögött. A kettes körzetben a Polgári Erő (FC) jelöltje 7, míg a Népi Mozgalom Pártja (PMP) közel 5 százalékot szerzett. Bár Szatmár megyében nem, a Brassó megyei Apácán sikerült nyernie az RMDSZ-nek, ahol Bölöni Lászlót választották polgármesternek. A hírt Kovács Péter adta hírül Facebook bejegyzésében. „A Brassó megyei Apáca községben megnyertük az időközi polgármester-választásokat. Bölöni László, az RMDSZ jelöltje a szavazatok 53%-át szerezte meg egy olyan településen, ahol a magyarok aránya csupán 36,8%” – fogalmazott a szövetség főtitkára. Apácán azért kellett kiírni időközi választásokat, mert tavaly áprilisban, 53 évesen elhunyt Bölöni Gyula polgármester. Az elöljáró három mandátumot szerzett az RMDSZ színeiben, 2000 óta állt a település élén. A tisztséget utána ideiglenes jelleggel Bölöni László töltötte be. Apáca jelenlegi polgármestere korábban alpolgármesterként és településmenedzserként dolgozott. A vasárnapi időközi választáson rajta kívül még hárman indultak: Corneliu Morar, a Polgári Erő (FC) színeiben méretkezett meg, Gheorghe Dorin Ganeát a szociáldemokraták, míg Gheorghe Drăgant a demokrata-liberálisok indították. Babos Krisztina, Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár) 2014. május 28.HírsalátaHATVANÉVES A KOLOZSVÁRI RÁDIÓ. Szubjektív, de reprezentatívnak szánt válogatással jelentkezik megalakulásának 60. évfordulóján a Kolozsvári Rádió. A Donát 160 Egyesülettel karöltve, digitalizált változatban adja közre az elmúlt 60 év felvételeit tartalmazó cédét, amelyet közönségtalálkozón mutatnak be ma 18 órától a Kolozsvári Rádió hangversenytermében (Kolozsvár, Donát út 160.). Ugyanitt levetítik az évfordulóra készült, Kolozsvári Rádió 60 című riportfilmet. A Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége céljának és feladatának tekinti a szalagtári felvételek folyamatos digitalizálását, megőrzését és közkinccsé tételét. HUSZONÖT ÉVE LOPJÁK ERDŐINKET. Románia a tizenharmadik helyen áll erdősítés tekintetében, ami 5,1 százalékkal alacsonyabb az európai átlagnál. A számvevőszék legutóbbi jelentéséből kiderül, naponta 41 hektár erdőt termelnek ki, zömüket törvénytelenül. 1990–2011 között 80 millió köbméter fát vágtak ki (366 000 hektár területről) az állami erdőkből, melynek értéke minimális áron számolva is meghaladja az 5 milliárd eurót. A fakitermelés éllovasa az az osztrák Schweighofer, mely épp most épít fafeldolgozó és -kitermelő üzemet Rétyen. (Puterea) FEJÜNK FÖLÖTT OROSZ REPÜLŐK. Orosz szakértők két egymást követő megfigyelő repülést hajtanak végre Románia és Magyarország területe felett a Nyitott Égbolt Szerződés alapján – közölte Szergej Rizskov, a nukleáris vészhelyzetek mérséklésével foglalkozó orosz központ vezetője. A fegyvertelen repüléseket május 25-e és 31-e között indítják, az orosz repülőgép a bukaresti, illetve a kecskeméti repülőtérről száll fel. Az ellenőrző repüléseket lehetővé tevő Nyitott Égbolt Szerződést 1992-ben írta alá 27 állam Helsinkiben, azóta további hét ország csatlakozott. (România liberă) ÁRAD A DUNA. Vészesen megnőtt a Duna vizének hozama az elmúlt napokban: 600 centiméterrel haladja meg az árvizet jelző szintet. (Cotidianul) NAGYOK KÖZÉ KÍVÁNKOZIK PONTA. Victor Ponta levélben kérte Traian Băsescut, hogy ő vehessen részt az Európa Tanács keddi ülésén, de a kérést az államelnök még válaszra sem méltatta. Különben e napon a miniszterelnök is Brüsszelben tartózkodik az európai szocialisták találkozóján. (TVR) ÖT ÉV, ÉS ITT AZ EURÓ. 750 millió eurót kölcsönöz Románia a Világbanktól az adóhatóság megreformálására. A hitelt egy új négyéves stratégiai partnerségi szerződéssel hagyta jóvá a nemzetközi hitelező. A megállapodás értelmében az adó- és pénzügyi rendszer megerősítése mellett az állami vállalatok teljesítményének javítására, a tőkepiac, az ingatlan- és energiapiac fejlesztésére költheti a kölcsönt Románia. A hitel futamideje 18 év. A szerződés is segíteni fogja Romániát, hogy mielőbb csatlakozzék az eurózónához. Románia a 2014-es konvergenciaprogram alapján 2019-ben vezetné be az eurót. (Mediafax) Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. május 28.Pontáékat erősíti a folytonos harcban álló jobboldalBeszélgetés Zsigmond Csilla politológussal – Hogyan értékeli a baloldali választási koalíció által elért eredményt? Milyen esélye lehet ezek után Victor Pontának az elnökválasztáson, amennyiben vállalja a jelölést? – Meggyőző fölénnyel végzett a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezette baloldali szövetség, még akkor is, ha nem érte el a remélt 40 százalékot az EP-választásokon. A PSD és Victor Ponta erejét nem is annyira a vasárnapi megmérettetésen szerzett támogatottságnak a mértéke jelzi. A 37,4 százalék távol áll az abszolút többségtől, de a megosztott ellenzék, az egymással állandóan acsarkodó, konfliktusban levő jobboldal erősíti a szociáldemokraták és a miniszterelnök pozícióját. Sz. K. Szabadság (Kolozsvár) 2014. május 29.Csata után, csata előttÁtrendeződni látszik a román politikai élet: új szövetségek, táborok születnek, alig járt le az európai parlamenti választás, máris az őszi megmérettetésre hangolnak a legfontosabb szereplők. Régi ellenfelekből lehetnek új társak, ádázul ugatnak egymásra tegnapi barátok. Ahogyan Romániában már megszokhattuk, az ideológia kevéssé számít, a pillanatnyi érdek mindent felülír. Vasárnap átütő győzelmet aratott a baloldal, ám az is kiderült, hogy az elért 37 százalék kevés lehet egy őszi államfő-választási diadalhoz. Főként, hogy ez az arány felső határnak tűnik, a bizonytalanok hatalmas táborából keveseket tudnak már meggyőzni, egyetlen esélyük a megosztott jobboldal lenne. Ám úgy tűnik, a liberálisok hirtelen irányt váltottak, és számukra már nem Traian Băsescu az egyes számú közellenség, hanem a „vörös veszedelem”. Crin Antonescu még az európai liberálisok táborát is hajlandó odahagyni, és besorolná pártját az Európai Néppártba, csak hogy megkaparintsa az államfői széket. Egymásra találni látszanak a demokrata-liberálisokkal, elkezdődtek az egyeztetések az egykori DA Szövetség újraalakításáról. Ha maguk mellé állítják a néhány százalékot elért kis pártokat is, arányuk közelíthet a szociáldemokraták által elért eredményhez, és komoly alternatívává nőhetik ki magukat őszig. Egyelőre kevés szó esik Traian Băsescuról, úgy tűnik, a két nagy tábor figyelemre sem méltatja. Frissen kreált pártja nem szerepelt túl fényesen, csakhogy Băsescut nem úgy ismerjük, mint aki könnyen feladja, tervei vannak még a román politikai életben, visszavonulása nem valószínű. Bomlasztani fog, kérdés, hogy jobb- vagy baloldalon, ádáz ellenségeinek melyik táborát próbálja majd felőrölni. Kézenfekvő volna az alakuló Blaga–Antonescu szövetséghez csatlakoznia, ám kevéssé valószínű, hogy tárt karokkal fogadják. Sikerül-e olyan elnökjelöltet találni, akit ő is emberének tekinthet? Ez még a jövő zenéje. Hónapok óta rebesgetik, hogy az őszi elnökválasztáson az RMDSZ lesz a mérleg nyelve, és ezt az elméletet erősíteni látszik a körvonalazódó helyzet, amely új kihívások elé állítja a szövetség vezetőit. A szociáldemokratákkal közösen kormányoznak, így adná magát, hogy ősszel is melléjük álljanak. Csakhogy az erdélyi magyarság inkább jobboldali, és már bizonyította, hogy nem terelgethető nyájként: 2008-ban például Markóék minden felhívása dacára sem voksolt Năstaséra, s nem valószínű, hogy most hajlandó Victor Ponta mögé felsorakozni. Kiderülhet, korai volt februárban csatlakozni az SZDP-kormányhoz, komoly alkupozíciót áldoztak fel az RMDSZ irányítói hataloméhségük miatt. Elúszhat ismét egy igen kedvező lehetőség, amelyet okosan, jól taktikázva, a magyar közösség javára fordíthatnának. Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. május 29.Létrejött a PNL–PDL-pártszövetségEldöntött ténynek tekinthető a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) együttműködése, majd összeolvadása a két párt vezetőinek szerdai tanácskozása nyomán. A megbeszéléseket követően szerda este kiderült: a két alakulat közös államfőjelöltet indít a novemberi választáson, majd döntenek arról is, hogyan valósuljon meg a fúzió. Vasile Blaga, a PDL elnöke a tárgyalásokat követően elmondta, a két párt megpróbál lépésről lépésre egy, nagy jobbközép párttá válni, ugyanakkor megjegyezte: ezt elég nehéz lenne az elnökválasztásig elérni. Mindazonáltal közös elnökjelöltet állítanak, akit alapos vizsgálódás alapján választanak majd ki. „Egy idővel megvalósuló fúzióról és az azonnali együttműködésről, gyakorlatilag szövetségről tárgyalunk, és úgy tekintjük, ma estétől szövetségesek vagyunk” – hangoztatta Blaga. Megjegyezte: mivel mindkét párt egyetért abban, hogy az eddigi választási szövetségek a román politikai osztály éretlensége miatt nem voltak sikeresek, nem lesz papíron rögzített megállapodás az együttműködésről, a végső cél ugyanis a fúzió. Abban is megállapodtak, hogy csütörtöktől a PNL és a PDL parlamenti frakciói közösen lépnek fel, és helyi szinten is megkezdődik az együttműködés. Crin Antonescu, a PNL elnöke elmondta: minden, a PNL és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti helyi együttműködést felbontanak, és a szocialisták helyett a PDL-lel próbálnak többséget kialakítani a helyi és a megyei önkormányzatokban. Antonescu azt is kifejtette, hogy eldöntötték: a lehető leghamarabb egy nagy pártot hoznak létre, a fúziót pedig paritásos alapon valósítják meg, ugyanakkor egyelőre nincs szó a pártok nevéről való lemondásról. „Léteznek olyan alapelvek és értékek, amelyek összekötnek bennünket, vannak pragmatikus elemek is, kiegészítjük egymás, és a politikai akarat is megvan, amelyet ma kifejezésre juttattunk” – mondta Antonescu. Ő is megjegyezte: anélkül, hogy az összefogást közjogilag is szentesítenék, a fúzióig a két párt nagyon közeli politikai szövetségesként működik majd együtt. Megjegyezte: a fúziót komoly hatástanulmánynak kell megelőznie, ami időbe telik. A két pártelnök közölte: amennyiben a két kisebbik jobboldali párt, az EP-választáson 2,6 százalékot szerző Polgári Erő (FC) és a Traian Băsescu államfőhöz közel álló, a PDL-ből kilépett politikusok által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) is részt akar venni az összefogásban, megteheti, ha beolvad az azt létre hozó pártokba. A kormányzó PSD eközben érzékeli, hogy a jobboldali összefogás veszélyt jelenthet rá, ezért még megpróbálja megakadályozni: Cătălin Ivan, a szociáldemokraták szóvivője jelezte, hogy pártja PNL-nek tett ajánlata, amely arra vonatkozik, hogy alakítsák újra a PNL kormányból való kilépése nyomán felbomlott Szociálliberális Uniót (USL), a liberálisok június végi tisztújító kongresszusáig érvényes, azonban érvényét veszti, ha a PNL úgy dönt, hogy „Băsescuhoz akar csatlakozni.” Victor Ponta miniszterelnök, a PSD elnöke ugyanakkor csütörtökön már azt mondta: a PSD-vel eddig fennálló területi együttműködések felrúgásával Antonescu „végképp megölte az USL-t”. Mint arról beszámoltunk, Crin Antonescu a vasárnapi európai parlamenti választáson elért gyenge, a kitűzött 20 helyett 15 százalékos eredmény miatt lemondott, és közölte: a PSD túlhatalmának megakadályozása érdekében össze kell fogni a jobbközép erőket, ezért tett javaslatot a PDL-nek az együttműködésre. Ponta: 2009-ben Antonescura szavaztam Victor Ponta kormányfő, a PSD-elnöke csütörtökön elmondta: pártja a soron következő kongresszuson nevezi meg államfőjelöltjét, és szerinte az elnök kiléte a második fordulóban dől majd el. Egyébként a párt ifjúsági tagozata előtt elárulta: az 1990-es államfőválasztáson nem a PSD későbbi államfőjére, Ion Iliescura szavazott, mint ahogy a 2009-es választás első fordulójában is Crin Antonescura voksolt, mert úgy gondolta, ő képviseli azt a változást, amelyre Romániának szüksége van, így csak a második fordulóban voksolt Mircea Geoanára, saját pártja jelöltjére. Hozzátette: most viszont a változás és Antonescu kapcsán úgy gondolja, hogy Antonescut le kell váltani. Balogh Levente. Székelyhon.ro 2014. május 30.Közzétették az EP- voksolás hivatalos végeredményétA Victor Ponta vezette PSD jelöltjei szerezték meg a Romániának járó 32 Európai Parlamenti (EP-) mandátum felét, az RMDSZ pedig két képviselőt küldhet Brüsszelbe – a voksolás hivatalos végeredményét csütörtökön tette közzé a központi választási iroda (BEC). A több mint 18 millió román választópolgár 32,44 százaléka adta le vasárnap voksát, az érvénytelen szavazatok aránya 5,83 százalék volt. Az érvényes szavazatok 37,6 százalékát a PSD (két kisebb kormányzati partnerével közös) választási listája kapta, így a román kormánypártok 16 képviselőt küldenek Brüsszelbe. A PNL 15 százalékos eredménnyel 6 mandátumot szerzett. A PNL képviselői – a párt állandó tanácsának hétfői döntése értelmében – már nem az EP liberális (ALDE) frakciójában, hanem az Európai Néppárt (EPP) soraiban kívánnak politizálni. A PDL 12,23 százalékkal 5 mandátumot, a Traian Basescu államfő védnökségével idén alakult PMP 6,21 százalékkal 2 mandátumot szerzett. Az RMDSZ-re 350.689-en szavaztak: a 6,29 százalékos eredmény 2 mandátum megszerzésére volt elég. Az RMDSZ képviseletében Winkler Gyula és Sógor Csaba kapott újabb ötéves brüsszeli megbízatást. Függetlenként jutott be az EP-be Mircea Diaconu színművész, a PNL-ből kilépett volt kulturális miniszter, aki az érvényes voksok 6,81 százalékát kapta. Az újonnan megválasztott 32 (16 szociáldemokrata, 15 néppárti és egy független) romániai EP- képviselő csütörtök délután vette át mandátumát a központi választási irodától. Népújság (Marosvásárhely) 2014. május 31.Nem lesz államfő AntonescuVisszalépett az államfőjelöltségtől is Crin Antonescu, a romániai Nemzeti Liberális Párt (PNL) távozó elnöke május 31-én, szombaton. Antonescu 2011-ben a szociáldemokratákkal szövetkezett a jobboldali Traian Basescu államfő ellen: a Szociálliberális Szövetségnek ő volt az államfőjelöltje, Victor Ponta pedig a miniszterelnök-jelöltje. Kormányra kerülésük után a két párt közötti feszültségek szakításhoz vezettek: a PNL idén ellenzékbe vonult, most pedig a jobboldallal fogott össze, hogy megakadályozza Ponta államfővé választását. Antonescu közölte: visszalépésével tisztázni szeretné, hogy nem személyes ambíciók vezérlik, és reméli, hogy így a jobboldali pártok gyorsabban meg tudnak egyezni egy olyan közös elnökjelölt személyében, akit mindenki elfogad. A román hírtévék szerint Antonescu a PNL elnökségére pályázó Klaus Johannis nagyszebeni polgármester államfőjelöltsége számára készíti elő a talajt. MTI. Erdély.ma 2014. május 31.Tőkés: Amerika nem szentel kellő figyelmet a kisebbségi kérdés rendezésénekSajnálkozását fejezte ki Tőkés László washingtoni tárgyalásai során, hogy az Egyesült Államok nem szentel kellő figyelmet a kisebbségi kérdésnek, pedig – mint hangsúlyozta – annak rendezése az autonómia a stabilitás kulcsa Kelet-Közép-Európában. A Fidesz-KNDP-listán megválasztott erdélyi Európai Parlamenti (EP)-képviselő helyi idő szerint pénteken beszélt az MTI-nek az amerikai fővárosban folytatott tárgyalásairól. Mint mondta, jelképes jelentőségű számára, hogy az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) közvetlenül az EP-választás után hívta meg Washingtonba, ahol a néhai Tom Lantos amerikai képviselővel és az amerikai Magyar Baráti Közösséggel együtt kitüntette őt. Értékelése szerint látogatása egyfelől a globális magyarság összetartozásáról, másfelől pedig az euroatlanti együttműködésről szólt. Felidézte, hogy HAC vezetői közül többen már 1989-ben felléptek az erdélyi magyarság védelmében, s ebben együttműködtek Tom Lantossal. Az összefogás sikeres példájaként említette, hogy elérték az amerikai legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megvonását Ceauşescu Romániájától. Tőkés találkozott az amerikai kongresszus Tom Lantosról elnevezett emberi jogi bizottságának két társelnökével, a demokrata James McGovern és a republikánus Frank Wolf képviselővel, valamint eszmecserét folytatott Rosa DeLauro demokrata képviselővel is, aki az erdélyi magyarok ügyét egykor felkaroló Christopher Dodd szenátor munkatársa volt. Szó esett arról, hogy az amerikai kongresszus és az EP emberi és kisebbségi jogi együttműködésének keretében ősszel a tervek szerint képviselőházi meghallgatást rendeznek. Az Amerikában megkülönböztetett figyelemmel kísért ukrajnai válsággal kapcsolatban Tőkés László elmondta, hogy miként a délszláv háborúnak, ennek is egyik kiváltó tényezője a kisebbségi viszonyok rendezetlensége. „Nagy kár, hogy az Egyesült Államok jó ideje nem szentel kellő figyelmet a kisebbségi kérdésnek, általában Kelet-Közép-Európa és a posztkommunizmus kérdéseinek” – mondta. Rámutatott, hogy Washingtonban már nem a demokrácia, hanem a stabilitás és a biztonság oldaláról közelítik meg a térséget. „Ez nagyon helyes, de a kisebbségi kérdések megoldása nélkül nemigen képzelhető el a stabilitás. Az amerikai politika a stabilitás jegyében sok kompromisszumot kötött, akkor is, amikor nem volt szükség rá” – tette hozzá. „A Kárpát-medence és a közép-kelet-európai térség biztonságának és stabilitásának kulcskérdése a kisebbségi helyzet rendezése” – jelentette ki a Kalmár Ferenc- és az Andreas Gross-féle európa-tanácsi jelentésekre hivatkozva, amelyek megállapították, hogy az autonómia konfliktusoldó és stabilizáló tényező. A kisebbségi egyházi vagyon visszaszolgáltatásával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy annak 25 év alatt csak harmadát teljesítette a román állam. Ilyen ütemben haladva egy évszázadra lenne szükség a kérdések rendezésére, de a politikus hangsúlyozta, hogy az ügyben Victor Ponta kormányzása idején visszarendeződés történt. Az eszmecserék témája volt a Tőkés László Románia Csillaga érdemrendjének visszavonására irányuló törekvés is. „Nem rólam van szó, nem az én kitüntetésemről. Ha csak arról lenne szó, nem is volna szóra érdemes, elszenvedném” – mondta. „A magyarellenesség felerősödésével együtt pattant ki ez az ügy. A lényegében az egész magyarságnak, a volt romániai forradalomnak és a temesvári népfelkelésnek szóló, ellenforradalmi előjelű megfélemlítési kampány tulajdonképpen az autonómiáról szól” – fogalmazott Tőkés László. Emlékeztetett, abból gerjesztettek mesterséges botrányt, hogy tavaly Tusnádfürdőn azt kérte Orbán Viktortól: Magyarország a Dél-Tirol ügyében kialakult osztrák-olasz mintára védhatalomként vegye pártfogásába romániai magyarság önrendelkezési törekvéseit. „Az erősödő magyarellenesség viszonyai között ez a támadáskampány az autonómiának szól, mint ahogy az a március 25-én elfogadott törvénymódosítás is, amely megkönnyítené az állami kitüntetések elvételét, például annak alapján, hogy valaki alkotmányellenes kijelentéseket tesz. A kérdés csak az, hogy ki dönti el az, hogy valami alkotmányellenes-e. Romániában ha valaki csak emlegeti az autonómiát, azt már alkotmányellenesnek tartják, tartanak tőle és úgy viszonyulnak hozzá, mint a vörös posztóhoz, pedig ez volna a jövő útja” – mondta. Az erdélyi politikus tájékoztatta a kongresszusi magyar caucus társelnökeinek munkatársait. Kongresszusi tárgyalásaira elkísérte őt Hámos László, az amerikai Magyar Emberi Jogok Bizottságának elnöke és Koszorús Ferenc, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke. Az utóbbi szervezet vezetőjének Tőkés átadta a neki, az Erdélyi Nemzeti Tanács által két éve odaítélt Báthory-díjat. A megbeszéléseken Tőkés László felvetette a marosvásárhelyi egyetem magyar főtagozata akadályoztatásának és az Erdélyi Magyar Néppárt-támogatók zaklatásának ügyét is. A washingtoni nagykövetség diplomatáival arról folytatott munkamegbeszélést, hogy miként képviselheti egy magyar külképviselet a leghatékonyabban a határon túli magyarok ügyét, ezen belül is az autonómia kérdését. „Mert Amerikában nem magától értetődő a külhoni magyarságnak ez a követelése” – mondta. A politikus találkozott Lee Edwardsszal, a washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány elnökével, akinek gratulált a testület megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. Az alapítvány most azon dolgozik, hogy a kommunizmus áldozatainak emlékmúzeumot hozzon létre az amerikai fővárosban. Az EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egymillió dolláros támogatást biztosít ehhez, és reményét fejezte ki, hogy ehhez az ügyhöz a közeljövőben más kelet-közép-európai volt kommunista országok is csatlakoznak majd. MTI. Székelyhon.ro 2014. június 3.Már csak Vass Levente maradtMár csak Vass Levente várja államtitkári kinevezését, miután hétfőn Victor Ponta miniszterelnök aláírta a Nagy Zoltán Levente és a Horváth Levente Ákos kinevezéséről szóló határozatokat. A marosvásárhelyi Studium Alapítvány ügyvezetőjét, Cseke Attila korábbi egészségügyi miniszter tanácsadóját, Vass Levente urológus főorvost 76 nappal ezelőtt nevesítette az RMDSZ az egészségügyi szaktárca államtitkári tisztségébe, azután, hogy a PSD oldalán a kormányra lépésről döntöttek. Kinevezését azonban mindmáig nem kapta meg, és helyette nem nevesítettek mást, így ő maradt az utolsó az RMDSZ által magas rangú tisztségviselői rangba jelöltek közül akit nem neveztek ki, hétfőn ugyanis Victor Ponta kormányfő aláírta két RMDSZ-es államtitkár kinevezését. Nagy Zoltán Leventét az Országos Környezetvédelmi Ügynökség államtitkári rangú vezetőjének – aki a Tăriceanu-kormány alatt vezette már az ügynökséget –, Horváth Levente Ákost pedig a munkaügyi minisztérium államtitkári tisztségébe nevezték ki. Utóbbi az aradi munkaerő-közvetítő ügynökség aligazgatójaként tevékenykedett, és Arad megye alprefektusi tisztségét is betöltötte már a Tăriceanu- és a Boc-kormányok idején, 2013 augusztusáig pedig egy kormányzati felügyelői tisztséget is betöltött, amikor Victor Ponta leváltotta. A koalíciós megállapodás értelmében az RMDSZ-nek 14 államtitkára vagy államtitkári rangú tisztségviselője lesz a harmadik Ponta-kormányban. Gáspár Botond. Erdély.ma 2014. június 3.Végleges: nem lesz aranybánya VerespatakonElutasították a cianidos aranybánya megnyitását elősegítő tervezetet. A szenátus után kedden a képviselőház is elutasította a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet, amit tavaly augusztusban a bukaresti kormány terjesztett a törvényhozói testület elé. Korábban a szenátus is elvetette a tervezetet, amely így a képviselőházi voksolás után végleg elutasítottnak tekinthető. A cianidos aranybánya megnyitását elősegítő jogszabályt először, tavaly novemberben az úgynevezett verespataki parlamenti különbizottság utasította el. A tervezet ellen akkor a még kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) érvelt. A liberálisok azt nehezményezték, hogy Victor Ponta miniszterelnök vezette kabinet a kormánykoalícióban lévő liberálisok tájékoztatása nélkül terjesztette a parlament elé a törvényt. Ez volt akkor Ponta és Crin Antonescu, a PNL most távozó elnöke között az egyik első olyan nagyszabású vita, amely végül a néhai Szociálliberális Szövetség (USL) idei felbomlásához vezetett. Romániában tavaly ősszel számos utcai tüntetés volt, Bukarestben több ezer ember vonult fel, és a beruházást elősegítő törvénytervezet megbuktatását követelte a parlamenttől. A tavaly novemberi különbizottsági és szenátusi elutasítást követően a képviselőház sokáig nem tűzte napirendre a tervezetet. Az USL ugyan megszűnt, de a pártok álláspontja nem változott, hiszen korábban a képviselőházban a cikkelyenkénti vita során szinte valamennyi frakció a tervezet ellen foglalt állást. A keddi végszavazáskor is 302 törvényhozó szavazott a beruházást elősegítő tervezet elutasítása mellett, egy az elutasítás ellen, és hárman tartózkodtak. A Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalat 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kibányászni Verespatak környékéről cianidos technológia alkalmazásával. A román állam nem mondott le végleg az ásványkincs kitermeléséről. MTI. Erdély.ma 2014. június 4.Egy újratemetés hullámaiSzövegértési problémák vannak a magyar sajtóban a marosvásárhelyi bíróság múlt heti döntése kapcsán. Az egyik erdélyi orgánum ezzel a címmel közölt írást: Jogerős: nem temethetik újra Nyirő Józsefet, a Népszabadság világhálós oldalán pedig Nyirő újratemetve márpedig nem lesz címmel foglalkoztak a témával. Pedig mindössze annyi történt, hogy másodfokon is jóváhagyták a Hargita megyei törvényszék két évvel ezelőtti ítéletét, semmisnek nyilvánítva a székelyudvarhelyi hivatal által kibocsátott, a Nyirő József nevére szóló temetkezési engedélyt. Aki nem ismerné a történetet: a Magyar Országgyűlés Hivatala másfél évnyi, a román féllel is folyamatos egyeztetés után 2012. május 27-én meg akarta szervezni a Madridban nyugvó erdélyi író újratemetését. A kihantolás rendben megtörtént az Almuneda temetőben, de időközben megbukott a román jobbközép kormány, és a helyükbe érkező baloldali Victor Ponta és csapata kiváló lehetőséget látott (ebben is) a magyarellenesség felélesztésére, és különféle adminisztrációs eszközökkel ellehetetlenítette az újratemetést. A formai ok: az RMDSZ vezetésű székelyudvarhelyi városvezetés – szándékosan vagy véletlenül – hibás temetkezési engedélyt állított ki, ezt a megyei prefektúra azonnal észrevette és megtámadta a bíróságon. A jogi megoldás már akkor, a két évvel ezelőtti újratemetési kísérlet napján is látszott: nem fellebbezni kellene, hanem kiállítani egy új, hibátlan engedélyt. A polgármester akkor nem volt elérhető – szolgálatait és az RMDSZ segítségét nem véletlenül köszönte meg egy közleményben a Ponta-kormány egy nappal a meghiúsult újratemetés után. A porhintés ráadásul folytatódik: pár napja a polgármester egy közleményben arról írt, hogy a polgármesteri hivatal részéről nem szükséges igazolás kiadása a hamvak temetése esetén, ezért semmi sem áll az újratemetés útjában. Ehhez képest furcsa, hogy pénzt és időt nem kímélve másodfokon is pereskedtek a hibás igazolás miatt – Viorela Bejan, a táblabíróság szóvivője az Agerpres hírügynökségnek arról beszélt, az ítélőtábla elutasította az udvarhelyi önkormányzat jogi képviselőjének az alapfokú ítélet eltörlésére vonatkozó javaslatát, így a másodfokú verdikt végleges és megfellebbezhetetlen. A történet legszomorúbb része, hogy nem ezen a jogi csűrés-csavaráson múlik az újratemetés. A jelenlegi román hatalom mindent megtesz, hogy megakadályozza a folyamatot, és árgus szemekkel figyelnek mindenkit, akinek szerepe volt az újratemetés előkészítésében. Ha én Székelyudvarhelyen járok (jelen írás szerzője volt az eseménysorozat kommunikációs megbízottja, és az újratemetés tervezett időpontja előtti napon a román hatóságok órákra feltartóztatták, átkutatták, és a csomagjában talált – üres – urnát felnyitották – a szerk.), és kimegyek a temetőbe a barátom sírjához, percek alatt sportos testalkatú „látogatók” érkeznek a közelembe. Egy udvarhelyi származású, de Budapesten élő operatőr (ő szintén részt vett a Nyirő újratemetés folyamatában) az édesapja sírjához látogatott ki decemberben, és két egyenruhás csendőrt kapott kíséretül. Tavaly év végén Fráter Olviér, a Magyar Országgyűlés megbízottja levélben érdeklődött a székelyudvarhelyi katolikus egyháznál, hogy elhárultak-e a jogi akadályai az újratemetésnek. Levelét a címzetteken kívül mások is olvasták: december tizedikén egy bukaresti parlamenti képviselő feljelentette a magyar állampolgárt a román ügyészségen azzal, hogy „háborús bűnöst” akar újratemetni! Vainer Aurel nemcsak politikus, hanem a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a vezetője is, és a feljelentésében arról ír: a magyar író újratemetése sérti a román kormány 31/2002-es sürgősségi rendeletét, amelyben megtiltják az béke és az emberiség elleni bűnök elkövetőinek kultuszát. A székelyudvarhelyi bíróság mellett működő ügyészség komoly vizsgálatot indított, és május ötödikén keltezett határozatában megszüntette a nyomozást Fráter Olivér ellen. A részletes indoklásban kifejtik: bekérték a román akadémiától, a Hargita, Maros, Kolozs, Szeben, Brassó és Bihar megyei állami archívumokból a bizonyítékokat arra, hogy Nyirő József népszerűsítette-e a fasiszta, a rasszista, a xenofób ideológiát, de a válasz minden esetben negatív volt. A sürgősségi kormányrendelet előírja, hogy háborús bűnösnek csak az nevezhető, aki ellen jogerős bírósági végzést hoztak. Nyirő esetében ilyet sem találtak sem Romániában, sem külföldön, és ezt az információt az Elie Wiesel Romániai Holokausztkutató Nemzeti Intézet is megerősítette az ügyészségnek. Mindezek értelmében a feljelentés nem volt jogos, az eljárást megszüntették. Az elmúlt napokban többször is megkerestem levélben és más módon Vainer Aurelt, hogy milyen bizonyítékokra alapozta a feljelentését. ő különben is notórius feljelentő: egy másik akciója nyomán meghurcoltak két gyergyószentmiklósi személyt, akik a helyi kultúrotthonban két székelyudvarhelyi alkotó, Tompa László és Nyirő József munkásságára emlékeztek, írásaikból olvastak fel. A januári kulturális esemény után ügyészségi eljárás indult Vainer feljelentésére, aki a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége nevében arról írt: „Bár nem volt tagja az 1944. októberi hatalomra kerülése után a budapesti zsidók ezreit halálba küldő szélsőséges és fasiszta Nyilaskeresztes Pártnak, Nyirő József a rezsim ideológiája propagandistájának számított”. Vainer szerint az író a múlt század negyvenes éveiben „a kolozsvári Tűzharcosok magyar félkatonai alakulat tagjaként részt vett a kincses város környéki román lakosság terrorizálásában”. Ez egyébként új elem a Nyirővel szemben felhozott vádak között, és minden bizonnyal légből kapott nettó hazugság. Amikor az első levelet írtam Vainernek (aki egyébként egyikre sem válaszolt), épp azt olvastam a hírekben, hogy Mircea Duşa jelenlegi bukaresti hadügyminiszter éppen Miron Cristea román pátriárkát dicsérte és állította az utókor elé követendő példaként a hősök napja alkalmával rendezett eseményen. Dusa – még maroshévízi polgármesterként – kezdeményezte a pátriárka szobrának a felállítását, amely azóta megtörtént. Ez azért érdekes, mert Miron Cristea kormányfőként 1938-ban 225.222 zsidó származású román állampolgárt fosztott meg az állampolgárságától és tett földönfutóvá – közülük sokan éppen Magyarországon kaptak menedéket. A politikus közben rendszeresen publikált antiszemita írásokat az akkori lapokba, egyebek között így fogalmazva: „nem lépni fel a zsidók ellen annyit tesz, hogy élve tartunk a pusztulás fele”. A zsidó vezetőt arról is megkérdeztem, tervez-e feljelentést tenni az aktuális román hadügyminiszter ellen háborús bűnösök kultuszának propagálása ügyében. Erre a levelemre sem válaszolt. Romániában nincs erő és akarat a holokauszttal való szembenézésre – a bukaresti politikusok minden eszközzel azt próbálják bizonyítani, hogy az ország mai területéről csak és kizárólag Észak-Erdélyben voltak zsidóellenes megmozdulások, így kizárólag a magyarok antiszemiták. A napokban avattak fel tizenkét táblát az erdélyi nagyvárosok vasútállomásain (erről majd szombaton, a Magyar Nemzet hétvégi Magazin mellékletében olvashatnak bővebben), amelyekből az derül ki, hogy a holokausztért a „horthysta fasiszta” magyarok a hibásak. 1967-ben Anthony Quinn főszereplésével készült egy film A huszonötödik óra címmel, amely egy román parasztember történetét beszéli el, akit zsidónak néznek, ezért koncentrációs táborba küldenének, és ő családjával Magyarországra menekült, mert ott érezte biztonságban magát. Bizonyára nem ez a bukaresti politikusok kedvenc mozija. Lukács Csaba Megjelent a Magyar Nemzet 2014. június 4-ei számában. Székelyhon.ro 2014. június 10.Az RMDSZ ellenzi a populista PPDD kormányba emelésétA Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzi a populista Dan Diaconescu-féle Néppárt (PPDD) kormányba emelését – derült ki kedden Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egy nyilatkozatából. A szövetség elnöke a román parlament folyosóján nyilatkozott erről újságíróknak, miután Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök a PPDD koalícióba való bevonásának szükségességéről beszélt. Kelemen Hunor kijelentette, hogy ez a lépés a kormánykoalíció megítélése szempontjából „katasztrófával" érne fel. Véleménye szerint a jelenlegi koalíciónak elegendő támogatottsága van a törvényhozásban, ezért nem indokolt a PPDD-vel való koalícióra lépés. Hozzátette: a megyei önkormányzatokban a PSD szövetkezhet Diaconescu pártjával, de ez nem teszi szükségessé, hogy együtt is kormányozzanak. Az RMDSZ elnöke szerint Ponta a keddi találkozójukon nem akart alapos tárgyalásba bocsátkozni erről, ami szerinte azt jelenti, hogy a PPDD koalícióba való bevonása nem tartozik az aktuális kérdések közé. Kelemen szerint Ponta azért sem kérte ki az RMDSZ véleményét, mert a szociáldemokratáknak a Diaconescu pártjával folytatott tárgyalásai többnyire a helyi önkormányzatokban való együttműködésről szólnak. Ponta korábban egy televíziós műsorban még amellett érvelt, hogy a kormánynak szüksége van nagyobb stabilitásra, és ezért célszerű bevonni a PPDD-t is a kormányba. Kedden délután a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalást követően azonban már kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy továbbra is szükségesnek tartja-e a populista politikai erővel a kormányzati megállapodást. A román média megállapította, hogy az RMDSZ ellenkezése mellett a PSD és a PPDD közötti viszony sem felhőtlen, mert Brassóban például Diaconescu pártja leváltotta az ottani szociáldemokrata alpolgármestert, az ellenzéki liberálisokat és a demokrata-liberálisokat támogatva. A múlt héten Ponta úgy nyilatkozott, hogy szerdán írhatja alá a PSD a PPDD-vel való megállapodást, de most a román média szerint ez késedelmet szenvedhet, vagy akár el is maradhat. A PPDD a 2012-es parlamenti választásokon került be először a bukaresti törvényhozásba. Sikeres választási szereplését annak köszönheti, hogy Dan Diaconescu alapító elnök a bulvármédiában műsorvezetőként és üzletemberként kétes népszerűséget szerzett. A választási kampányban Dan Diaconescu egyebek mellett a gazdagok vagyonának lefoglalását és szétosztását, és ingyen lakást ígért. MTI. Erdély.ma 2014. június 12.Nézetkülönbség Székelyföld és a Victoria palota közöttHat kérdést tartalmazó nyílt levelet írt a Székely Nemzeti Tanács elnöke Románia miniszterelnök-helyetteséhez, miután két ügyben is világossá vált, hogy a Victoria palotából teljesen másképp látszik a törvényesség és a magyarság helyzete, mint az autonómiáért harcoló Székelyföldről. A bukaresti fellebbviteli bíróságon múlt héten – június 5-én, csütörtökön – került sor a Székely Nemzeti Tanács által Victor Ponta miniszterelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, Crin Antonescu egykori szenátus-elnök és Traian Băsescu államfő ellen benyújtott diszkriminációs kereset újabb tárgyalására, az ügyet azonban érdemben nem vitatták meg, hanem halasztás történt – ismertette június 11-ei marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az SZNT elnöke, Izsák Balázs. „Mivel Liviu Dragnea csak egy példányban iktatta a tizenegy oldalas válasziratát, ezért a bíróság kötelezte, hogy azt velünk is közölje, ezért csak most tudok erről érdemben tájékoztatást nyújtani. Az világos, hogy a bukaresti kormány ezt a kérdést teljesen másként látja, mint mi. Az iratban a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos kormányterveket ismertetik, és szerintük egyetlen európai jogszabály sem kötelezi őket arra, hogy a magyar többségű régiónak autonómiát biztosítsanak. Ez a tizenegy oldalas dokumentum sem győzött meg arról, hogy nincs igazam, tehát a diszkrimináció létezik” – fogalmazott Izsák Balázs. Végül egy másik alperes, Victor Ponta kérését kivizsgálandó, halasztottak a perben, az újabb időpont szeptember 18. A miniszterelnök ugyanis kifogással élt, mert szerinte az SZNT a törvényes 15 napon túl, tehát késve nyújtotta be a keresetet. „Az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatát mi január 13-án kaptuk meg, a fellebbviteli bíróságon pedig január 24-én iktatták a panaszunkat. Ez nem több mint 15 nap, legalábbis Marosvásárhelyen, a Victoria palotában lehet, hogy másképp számolnak. Továbbá mi kértük a fellebbviteli bíróságtól, hogy kérje ki az Európai Unió luxemburgi bíróságának véleményét, amolyan előzetes döntést, értelmezést, erre ugyanis ilyen ügyekben lehetőség van, de Ponta és Dragnea ez ellen is kifogást emelt, mondván, hogy ez nem kötelező. Világosan látszik, hogy a román kormányfő nem akarja, hogy a bíróság az ügyet érdemben tárgyalja, és azt sem, hogy a luxemburgi bíróság asztalára kerüljön” – ismertette Izsák Balázs. A szóban forgó per közvetlen kirobbantó oka, hogy Ponta, Dragnea, Antonescu és Băsescu a közigazgatási átszervezés kapcsán egyaránt azt mondta: kizárt, hogy magyar többségű közigazgatási egység jöjjön létre Romániában. Az SZNT továbbá a napokban megkapta a román kormány válaszát a március 10-ei Székely Szabadság Napján megfogalmazott beadványra – miután írásban figyelmeztette a kormányt válaszadási kötelezettségére –, és úgy vélik, ennek sok eleme nem felel meg a nemzetközi joggyakorlatnak. „Örülök, hogy immár van írásos válasz, amely elég részletes és tételesen elemeznünk kell. Arra hivatkoznak, hogy nincs olyan kötelezettségük, hogy autonómiát biztosítsanak a kisebbségeknek. Viszont az uniós előírások egyértelműen leszögezik, hogy új közigazgatási egységek kialakításakor figyelembe kell venni a kulturális, történelmi adottságokat is, Románia pedig egyoldalú kötelezettséget vállalt ennek teljesítésére, és a csatlakozáskor tett vállalások kötelezőek a tagországokra nézve” – mondta az SZNT-elnök. Ezekben az ügyekben fordultak nyílt levélben Kelemen Hunor miniszterelnök-helyetteshez, „tekintettel arra, hogy az RMDSZ tagja Románia kormányának”. Hat kérdést tettek fel, amelyek Izsák szerint közérdekűek, és a válaszok a közösségre, a nyilvánosságra tartoznak: a választ egyeztette-e a kormány illetékese az RMDSZ-szel; mit fog tenni azért, hogy Románia teljesítse vállalt kötelezettségeit, tegyen eleget a felszólításoknak, és önálló fejlesztési régióvá váljon Székelyföld; vessenek véget a székely jelképek üldözésének; rá tudja-e venni koalíciós partnerét, hogy visszavonja az SZNT polgári kezdeményezése perében tett beavatkozását? Nem tudni mikor bocsátják közvitára az RMDSZ autonómia-tervezetét Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint „csak részben helyes azok álláspontja, akik a kormány nevében megírták az SZNT-nek címzett válaszlevelet”. A politikus rámutatott, valóban nincs olyan kötelező érvényű nemzetközi egyezmény, amelyik az Európai Unió bármelyik tagállamát arra kötelezné, hogy a területén belül szavatolja a területi autonómiát. „Az más kérdés, hogy Európában számtalan államban van autonóm régió, és hogy az autonómia még a román értelmező szótár szerint sem azonos a szegregációval” – fogalmazott a képviselő. Márton Árpád (fotó) ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a válaszlevél szerint a nemzetközi jog csupán a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogait szentesíti, amelyeket másokkal együtt is lehet gyakorolni. „A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája, melyet Románia is ratifikált, tulajdonképpen kollektív jogot szavatol, vagyis, hogy a kisebbségeknek joguk van a teljes körű nyelvhasználathoz. Ehhez képest a román jogászok azt mondják, hogy ez egyéni jog” – mondta a politikus. Márton Árpád a Krónika kérdésére nem tudta megmondani, hogy az RMDSZ által készített autonómia-törvénytervezetet mikor bocsátják közvitára, majd ezt követően mikor kerül a parlament asztalára. „A Magyar Polgári Párt politikusaival, de az RMDSZ-en belül is vitázunk a technikai részletekről, elsősorban arról, hogy milyen területről beszélünk a Székelyföld esetében. A másik kérdés, hogy mennyire kell illeszkednie a tervezetnek a jelenlegi alkotmányos kerethez, és hogy milyen garanciákat, védelmet kell nyújtani a kisebbségbe kerülő románoknak” – magyarázta, Márton Árpád szerint az RMDSZ több változatot is kidolgozott, ezek mindegyike a jelenleg hatályos dél-tiroli jogi norma elveit, megoldásait veszi alapul. „Ha Izsák Balázsnak lett volna türelme végigolvasni, láthatta volna, hogy annak a törvénynek a cikkelyeit fordítottuk le, és ahol kellett, behelyettesítettük a román törvénykezésben a megfelelő kifejezéssel. A tervezetek közötti különbségek csupán technikai részletek” – részletezte az RMDSZ parlamenti képviselője. Hozzátette, Izsák Balázs kifogásai nem helytállóak azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ tervezete szerint olyan román vidékeket csatolnának a Székelyföldhöz, melyek soha nem tartoztak ide. „A tervezet leszögezi, az autonóm terület létrehozását követő hat hónapban népszavazáson dönthetnek azok is, akik csatlakoznának, és azok is, akik nem kívánnak a Székelyföldhöz tartozni” – tette hozzá. Bíró Blanka, Gáspár Botond. Székelyhon.ro 2014. június 12.A kormány elégedett a helyzetünkkel"Az SZNT sajtótájékoztatója Tegnap a Deus Providebit Ház nagytermében tartott sajtótájékoztatón Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ismertette a közigazgatási egységek létrehozásával kapcsolatos per jelenlegi állását, valamint az RMDSZ vezetőségéhez intézett hatpontos nyílt levelét. Az elnök a bukaresti fellebbviteli bíróságon a Traian Basescu államelnök, Victor Ponta, miniszterelnök, Liviu Dragnea, Crin Antonescu, valamint a Diszkriminációellenes Tanács ellen benyújtott kereset újabb múlt héten tartott fordulójáról számolt be. Mint mondta, a sajtótájékoztató időpontja elhalasztásának egyik oka az, hogy Liviu Dragnea tizenegy oldalas válasziratát egyetlen példányban tette le, bár a törvény előírásai értelmében annyi példányban kell letenni, ahány érintett fél van egy perben. Dragnea részletekbe menően foglalkozik a közigazgatási átszervezés kérdésével oly módon, ami szöges ellentétben áll az SZNT elképzeléseivel, ugyanakkor Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival is. A bíróság ne tárgyalja az ügyet Nem volt érdemi tárgyalás, ugyanis Victor Ponta miniszterelnök szerint megkésve nyújtották be a keresetet, ami az SZNT-elnök szerint nem felel meg a valóságnak, mivel a Diszkriminációellenes Tanács határozatát január 13-án kapták meg, és a keresetüket a bíróság január 24-én iktatta, így a 15 napot nem lépték túl. Az elnök szerint a miniszterelnök azt szeretné elérni, hogy a bíróság ne tárgyalja, ne is foglalkozzon érdemben az üggyel. Egybehangzó véleményükkel a kormánytagok kijelentették, hogy Romániában kizárt a magyar többségű közigazgatási egység létrejötte, ugyanakkor nem érdekük, hogy a luxemburgi bíróság elé kerüljön az ügy. Az újabb tárgyalás határidejét szeptember 18-ára tűzték ki. Bár Románia kötelezettséget vállalt az 1201- es ajánlás betartására, és az uniós rendeletek alkalmazása kötelező, az SZNT-elnök úgy értékelte, hogy a kormány tagjai szerint az ajánlás betartása nem kötelező . "Románia kormánya elégedett a mi helyzetünkkel. Az Európa Tanács diszkriminációellenes bizottságának jelentése azonban árnyalja ezt a rózsaszínben feltüntetett helyzetet" – mondta az elnök. Az RMDSZ-vezetéshez intézett nyílt levél A Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek címzett nyílt levélben Izsák hat kérdést fogalmazott meg, melyben arra kérte az RMDSZ elnökét, tegye világossá a romániai magyarság számára, hogy a kormány tagjaként mit tud tenni a magyarság érdekében. A felsorolt kérdések között szerepel többek között, hogy az SZNT-nek írt válaszlevél megírásakor a kormány illetékese egyeztetett-e az RMDSZ vezetőivel? Mit tett és mit fog tenni az ország miniszterelnök-helyetteseként azért, hogy a kormány teljesítse vállalt kötelezettségeit, főképp az 1201-es számú ajánlás 11. cikkelyét? Miképp járul hozzá miniszterelnök- helyettesként ahhoz, hogy a Székelyföld önálló fejlesztési régióvá váljon? Az RMDSZ rá tudja-e venni koalíciós partnerét arra, hogy vessenek véget a székely jelképek üldözésének, valamint tud-e hatni a kormányra azt illetően, hogy egy másik, az SZNT által kezdeményezett, a nemzeti régiók perében az alperes oldalán beterjesztett beavatkozási kérelmét Románia visszavonja? Utolsóként az RMDSZ-hez intézett kérdéssorban az vár megválaszolásra, hogy igényli-e a nemzeti közösségnek, a világ demokratikus államainak, Kanada kormányának a támogatását, vagy elég erős ahhoz, hogy a román kormány tagjaként a kisebbségi jogokat kivívja, beleértve Székelyföld területi autonómiáját. Szer Pálosy Piroska. Népújság (Marosvásárhely) 2014. június 12.Veszélyes a prepay-kártya a román hírszerzők szerintA Román Hírszerző Szolgálat (SRI) támogatja, hogy a jövőben ne lehessen névtelenül mobiltelefon-feltöltőkártyát vásárolni. Dumitru Dumbravă SRI-tábornok a képviselőház távközlési bizottságának szerda délutáni ülésén azt mondta: az ország európai uniós partnerei már eddig is sokszor bírálták Romániát, amiért bárki a személyes adatainak megadása nélkül prepay-kártyához juthatott. „Bírálatokat kaptunk, amiért Románia sérülékenység-exportőrré vált, vagyis a rosszfiúk között elterjedt, hogy Romániában szabadon hozzáférhetőek a kommunikációs eszközök, anélkül, hogy a vevő felfedné a személyazonosságát, ezért beszerzik, és rossz célokra használják fel őket az EU-ban. Az EU-s partnerek megkérdezik, ki áll a gyanús kártya mögött, én pedig nem tudok válaszolni” – fejtette ki a meghallgatáson Dumbravă. Hozzátette: teljes mellszélességgel támogatja annak a kormány által tervezett jogszabálynak az elfogadását, amely véget vetne a személyi adatok megadása nélküli kártyavásárlásnak. „Égető nemzetbiztonsági kérdésről van szó, különös tekintettel az EU külső határai mentén bekövetkezett fejleményekre” – fogalmazott a tábornok. Rámutatott: bár már a 2008-as bukaresti NATO-csúcs idején fölmerült a névtelen kártyák okozta probléma, azóta sem történt semmi, bár már a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is felhívta a figyelmet a témára. Daniel Iane, a távközlési bizottság nemzeti liberális párti tagja ugyanakkor megjegyezte: eddig már kétszer vetették el a tervet, mivel Dumbravă nem tudta a honatyákat meggyőzni arról, hogy az általa említett fenyegetések valódiak. Szerinte a szolgáltatóknak és a felhasználóknak is sokba kerülne a jogszabály bevezetése, az elért haszon pedig nem állna arányban a rá költött pénzzel. Dumbravă szerint ugyanakkor egy uniós kollégáját idézte, aki szerint az első terrortámadás után a parlament biztosan megszavazza majd a SRI által kért összes törvényt. Mint arról beszámoltunk, a kormány április elején fogadta el a vonatkozó jogszabály tervezetét. Robert Cazanciuc igazságügy-miniszter akkor elmondta: a jogszabály hatályba lépést követően hat hónapon belül minden feltöltőkártya-tulajdonosnak regisztrálnia kell, ehhez pedig fel kell mutatnia valamely személyi okmányát, és szintén csak személyi igazolvánnyal lehet majd új SIM-kártyát vásárolni. Cazanciuc közölte, az intézkedés célja a nemzetbiztonsági kockázatok csökkentése. Amennyiben valaki nem regisztrál szolgáltatójánál, az mindaddig megszakítja a szolgáltatást, amíg nem pótolja a mulasztást. Victor Ponta miniszterelnök árnyalta a képet, mondván: a regisztrációs kötelezettség a jövőre vonatkozik, a bevezetéséről ugyanis a parlamentnek kell döntenie. „Volt egy beszélgetés a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT), ennek megfelelően dolgoztunk ki egy törvénytervezetet, amelyet továbbítunk a parlamentnek. A törvényhozás a vitát és a közvélemény tájékoztatását követően úgy dönthet, hogy a rendszer 2015. január elsejétől működésben lépjen” – mondta a kormányfő. Victor Ponta még tavaly, amikor először fölmerült a lépés lehetősége, arról beszélt, hogy a Legfelsőbb Védelmi tanács (CSAT) még 2012 nyarán, az izraeli turisták elleni bulgáriai merényletet követően döntött a felöltőkártyák tulajdonosainak regisztrálási kötelezettségének bevezetéséről. Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár) 2014. június 13.Tőkés kitüntetése – Elkezdődött a román becsületbíróság határozata ellen indított perElkezdődött pénteken Bukarestben az a közigazgatási per, amelyet Tőkés László európai parlamenti képviselő indított a román állami kitüntetésének visszavonásáról hozott becsületbírósági határozat ellen. Az első tárgyaláson a becsületbíróságot védő Lucian Bolcas ügyvéd – aki korábban a nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora volt – azzal érvelt, hogy a határozat nem minősül közigazgatási jellegűnek, ezért szerinte a felperes panasza elfogadhatatlan – tájékoztatta az MTI-t Kincses Előd, az EP-képviselő ügyvédje. A bíróságnak először a panasszal kapcsolatos kifogásról kell döntenie, és ezt követően kezdődhet el érdemben a tárgyalás. Tőkés László a romániai rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért kapta meg 2009-ben a Románia Csillaga érdemrendet, amelynek visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte, miután Tőkés tavaly Tusnádfürdőn felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében. Kincses Előd kifejtette, hogy szerinte azért kell ellenőrizni bírói úton a becsületbírósági határozatot, mert annak komoly jogi következményei vannak. Rámutatott: az államelnök csak abban az esetben vonhat vissza állami kitüntetést, ha ezt a becsületbíróság javasolja. Az ügyvéd megállapította, hogy 11 olyan másik kitüntetett személy van, akiket jogerősen elítélt a bíróság különféle ügyekben, de egyiküknél sem kezdeményezték az állami elismerésük megvonását. Kincses szerint a becsületbíróság határozata azért volt törvénytelen, mert a vonatkozó jogszabály szerint olyan személytől vonható meg a kitüntetés, aki tettei révén válik erre méltatlanná. Kincses szerint a nyilatkozatok nem sorolhatók a tettek közé. Traian Băsescu román államfő korábban kijelentette, hogy a kitüntetés megvonásáról csak azt követően dönt, ha véget ér ez a bírósági eljárás. MTI. Székelyhon.ro 2014. június 13.Miért háborog az RMDSZ?Hangos szóval tiltakozott az RMDSZ az ellen, hogy Victor Ponta bevonja a kormányzásba Dan Diaconescu zsebpártját, a román hírközlésekből már-már azt lehetett érteni, hogy választás elé állították a szociáldemokratákat: vagy ők maradnak, vagy Diaconescuék jönnek, ilyen párttal nem hajlandóak közösködni. Finnyásságuk érthető, kifogásaik helytállóak, ám az elmúlt napok, hetek, hónapok történéseinek tükrében mégis különös, hogy miért éppen ez a mozzanat késztette karakán kiállásra a szövetség vezetőit. Talán mert tudták, nem sokat kockáztatnak, igaz, más érdekek mentén, de társaik is akadtak a nagy felháborodásban, így Ponta kénytelen visszatáncolni. Érdekes azonban, hogy más, magyar szempontból fontos ügyek még csak megszólalásra is alig késztették az RMDSZ korifeusait. Jó másfél hetes késéssel kikelt Bogdan Diaconescu magyarellenes törvénykezdeményezései ellen Kovács Péter főtitkár, de senki nem ejtett szót az SZNT petíciójára adott kormányválaszról, és nem hallottunk felháborodott nyilatkozatokat a székely zászlók levetetése miatt sem. Nem hangzott el tiltakozás – a művelődési miniszter Kelemen Hunor részéről sem –, amiért Wass Albert könyveit begyűjtötte (minden jel szerint törvénytelenül) a csíksomlyói búcsún a rendőrség, nem emelt szót senki Bethlen Gábor nagyváradi szobrának meggyalázása miatt vagy a vasárnap felállított szovátai Wass Albert-szobor szintén rendőrségi eltávolításáért. A lista hosszú lenne, ha számba vennénk, hogy a kormányra kerülésük óta eltelt pár hónapban hány, a magyarságot, magyarokat ért igazságtalanság esetében hallgattak. Nem győzik hangsúlyozni, a magyarok küldték őket Bukarestbe, a hatalomban is e közösség érdekeit képviselik, ám a valóságban igen keveset látunk mindebből. Egy tapodtat sem lépett elébb az autonómia ügye, sőt, inkább hátrafelé araszolgatunk, egyre távolodva a céltól. Fura, hogy a Dan Diaconescu-féle párt kormányra hívása az RMDSZ ellenállásába ütközött, de nem emeltek szót az üzemanyag jövedéki adójának növelése, az oszlopadó kivetése ellen, pedig polgárok – köztük magyarok – millióinak zsebét terhelik ezen intézkedések. Az idő tájt éppen azzal voltak elfoglalva, hogy hűséges embereikkel feltöltsék a számukra kiutalt, jól fizetett minisztériumi, kormányhivatali helyeket. Legalább néhányuknak legyen jó dolga, ha már mindenkinek nem lehet – gondolhatták. Háttérbe húzódva, a Dâmboviţa-parti politizálásba belesimulva igyekszik helytállni az RMDSZ a hatalomban. Bólogatnak, ha kész tények elé állítják, hallgatnak, ha nem értenek egyet. Hűséges és kényelmes társak, kik talán előre bejelentik a mostanihoz hasonló lázadásaikat is. Jó ez így Pontáéknak, jó Kelemenéknek, de vajon mi hasznunk belőle nekünk? Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
