|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1808 találat | lapozás: 1-30 ... 1081-1110 | 1111-1140 | 1141-1170 ... 1801-1808 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kovács Péter 2011. március 30.Tudatosítási kampány: célcsoportok beazonosítvakérdezett:Kertész Melinda Az RMDSZ a vegyes házasságban, a szórványban élőket, a csángókat, svábokat, a magyar ajkú romákat és a közel 20%-os magyar lakosságú települések lakóit akarja elérni. Az idén esedékes, európai szintű, Romániában október 22-31. között zajló népszámlálás kapcsán egy határozatot fogadott el legutóbbi, februári Kongresszusán az RMDSZ. A dokumentum szerint az RMDSZ tájékoztatási kampányt indít annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a magyar identitás vállalásának fontosságára: így járulna hozzá ahhoz, hogy minél valósabb kép alakuljon ki a romániai magyarság számarányát illetően. A tájékoztatási kampány szervezésének részleteiről Kovács Pétert, az RMDSZ Népszámlálási Munkacsoportjának megyei szervezetekkel való kapcsolattartással megbízott tagját, kampányszervezőt kérdeztük. Kovács Péter: - Nem egy hagyományos választási kampány, ugyanis a mi előkészületünk éppen arra alapoz, hogy azokat a kiemelt célcsoportokat kell beazonosítanunk, akik úgymond kényesek, avagy sorsdöntőek lehetnek egy ilyen népszámlálásban. Hiába megyünk mi például Csíkszeredában ajtóról ajtóra arra buzdítani az embereket, hogy vállalják fel magyar identitásukat, mert ők így is úgy is megteszik. Ugyanúgy Kolozsváron sem a magyarul tanuló diákok csoportját kell megcélozzuk, mert nekik is szilárd a magyar identitásuk. Hiába hozunk le a Transindexen fizetett hirdetést, mert aki a portált olvassa, nagy valószínűséggel magyarnak fogja vallani magát. Éppen ezért hat olyan kiemelt célcsoportot azonosítottunk be, amelyeket a kampányunk által meg szeretnénk célozni. Az első célcsoport az olyan települések, ahol a magyarság aránya 20% körül billeg, és ahol a kisebbségi jogok gyakorlása szempontjából meghatározó fontosságú lehet az, hogy 19,99% avagy 20% lesz a népszámláláskor mért számarány. A másik kiemelt célcsoportot azok a, zömében magyarok által lakott települések, ahol magas számú magyar ajkú roma is él. Székelyföldön is nagyon sok az olyan település, ahol meghatározó számú roma él, azonban ők magyarnak szokták vallani magukat. A harmadik célcsoportunk a vegyes házasságban élők, a negyedik pedig a nagyvárosi, elsősorban a lakótelepi szórvány – nemcsak az RMDSZ-nek, hanem bármelyik más politikai pártnak a nagyvárosokban élő választóihoz a legnehezebb eljuttatni az üzenetét. A lakótelepek esetében tudjuk a legkevésbé betájolni a megcélzott embereket. Az ötödik célcsoportunk a csángók, a hatodik kategória pedig a svábok csoportja. Elsősorban Szeben és Szatmár megyében számos olyan német illetve sváb él, akik a családjukban magyarul beszélnek: egy részük svábnak, más részük magyarnak vallja magát. Ezeket a kiemelt célcsoportokat azonosítottuk be és ebben az időszakban azon dolgozunk, hogy miként lehetne a legkönnyebben megközelíteni őket. Ez azt jelenti, hogy mind a hat kategóriára külön stratégiát kell kidolgozni. Most még arra a kérdésre nem tudok válaszolni, hogy milyen kampányeszközöket fogunk használni, idáig még nem jutottunk el. - A Kisebbségkutató Intézet korábban készített egy olyan felmérést, amely révén megpróbálta beazonosítani a romák valós számát Hargita megyében. A felmérés kapcsán felmerült, hogy a népszámlálás során a kérdőívben szerepelhetne egy arra vonatkozó kérdés, hogy a válaszoló érez-e affinitást egy másik nemzeti identitáshoz, így árnyaltabb lenne a kép, amelyet a népszámlálás nyújtana Románia lakosságának nemzetiségi hovatartozási kérdésében. Várhatóan tartalmazza-e majd a kérdőív ezt a plusz kérdést? - Ebben a pillanatban az az űrlap, amelyet kitöltésre szántak, ilyen kérdést nem tartalmaz. Nálunk a prioritás – a kiemelt célcsoport beazonosítás mellett – egy másik fontos csapás, amelyen elindultunk és nekifogtunk dolgozni azok az űrlapra vonatkozó jogi vagy törvénykezési feladatok. Mint tudjuk, a népszámlálást az Országos Statisztikai Hivatal szervezi, a kormányt a szervező bizottságban Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője képviseli. Ő “házi feladatként” négy feladatot kapott. Az egyik feladata azt megoldani, hogy a népszámlálási űrlapok legyenek többnyelvűek. Erre az Európai Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája értelmében van lehetőség. Azt célozzuk, hogy a magyarok vagy németek által legalább 20%-ban lakott településeken az űrlapok legyenek kétnyelvűek, mert egyáltalán nem mindegy, hogy milyen nyelven hangzik el a kérdés még akkor is, ha a kérdezőbiztos beszél a kérdezett nyelvén. A Kisebbségkutató Intézet munkatársai már le is fordították magyarra a népszámlálási űrlapot, és ezt elő is terjesztettük. A másik jogi és törvénykezési feladat, az az állami hivatalos kommunikációnak a többnyelvűsége. Tehát amikor majd megjelennek a szórólapok, a rádió- tévé-, újsághirdetések, plakátok, amelyek tájékoztatják a lakosságot arról, hogy népszámlálás folyik, az a 20%-ban egy kisebbség által lakott településen legyen kétnyelvű. A harmadik fontos kérdés a kérdezőbiztosoknak a kétnyelvűsége: egyáltalán nem mindegy, hogy egy magyar nyelvű űrlappal egy magyar kérdezőbiztos vagy román űrlappal egy román kérdezőbiztos megy be egy vegyes házasságban élő, vagy egy roma családhoz: meghatározó különbségeket lehet elérni. Nekünk meggyőződésünk, hogy pozitívan tudja befolyásolni a magyarok megszámlálását, hogyha minden lehetőséget biztosítunk ennek érdekében. A negyedik feladat a tartósan külföldön élőknek a helyzete, hiszen ez a népszámlálás európai szintű: idén mind a 27 tagállamban megszámolják a lakosságot és ha valaki tartósan külföldön él, akkor azt külföldön számolják meg, mert ellenkező esetben kétszer kerülne megszámolásra, és Európai szinten nem kapnánk pontos adatokat. Ez a szempont a romániai magyarság számára előnyös lehet, mert arányaiban a magyaroknál több román dolgozik vagy tartózkodik huzamosabb ideig külföldön. - A tudatosítási kampány szervezését illetően hol tartotok? - Szervezési-logisztikai szinten négy síkon indítottuk el a munkát. Először is az önkormányzatainknak a felkészítése indult el. A magyar dominanciájú önkormányzatokat arra kértük, hogy figyeljenek oda az idővel kialakulandó népszámlálási bizottságok összetételére. Olyan embereket kell a népszámlálási bizottságba beválogatni, akik tudják, hogyan kell ezt a kérdést kezelni. Emellett a kérdezőbiztosok beszervezésekor oda kell figyelniük, hiszen elsősorban önkormányzati alkalmazottak, pedagógusok és vakáción levő egyetemi hallgatók fognak számolni, és minél több magyar kérdezőbiztost kell ezeknek a magyar dominanciájú önkormányzatoknak toborozniuk. Ahol nincs többségünk, ott is oda kell figyelni, hogy legalább egy magyar ember legyen a népszámlálási bizottságokban és minél több magyar kérdezőbiztost tudjanak toborozni. A megyei szervezeteink azt a feladatot kapták, hogy település-szinten vegyék fel a kapcsolatot a helyi véleményformálókkal, és kérjék fel őket, hogy vállalják el a kérdezőbiztosi szerepet, illetve hogy a kérdezőbiztosok kiválasztásakor tudjanak szerepet vállalni. Szervezési szinten továbbá felvettük a kapcsolatot az egyházakkal: nagyon fontos, hogy az egyházak pozitívan álljanak hozzá a népszámláláshoz, valamint az is, hogy együttműködjünk az ügyben. A negyedik kategória a társult civil szervezeteknek, illetve a társult civil szervezetek bevonása, hiszen általuk ki tudunk alakítani egy olyan hangulatot, amely elsősorban az említett hat kategória felé azt üzeni, hogy megéri vállalni a magyar nemzeti identitást. - Kilátásba helyeztetek-e egy olyan képzést, amely a tudatosítási kampányt lebonyolító önkénteseket igazítaná útba, például abban, hogy az általad említett kategóriák esetében miként közelítsék meg a nemzetiségre vonatkozó kérdést? - Amint minden választási kampányunkban, most is fentről lefele strukturált, és mind nagyobb és nagyobb tömegekhez elérő kampánygépezetet képzelünk el, most is a Főtitkárság szintjéről lesz irányítva ez a kampány. Minden megyei szervezetünk szintjén meglesz a felelős, az önkormányzataink szintjén, ahol van polgármesterünk, vagy alpolgármesterünk szintén lesz felelős. Ahol nincs önkormányzati vezetőnk, ott a helyi RMDSZ-szervezetek szintjén lesz bevonva az a személy, aki a kampányt lebonyolítja. Összeállítunk szakmai anyagokat arról, hogy miként kell elvégezni ezt a munkát, mire kell odafigyelni. Beterveztük azt, hogy a megyei szervezeteink esetében a Főtitkárság munkatársai tartják meg a képzést, és ők majd a legkisebb településre is eljuttatják ezeket az információkat. Transindex.ro 2011. március 31.MIÉRT: építjük Erdélyt, a szórványban és Partiumban isA sikeres székelyföldi szakasz után tegnaptól a szórványban és Partiumban folytatódik az RMDSZ ügyvezető elnöksége és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett Építjük Erdélyt elnevezésű, 18 hónapos képzéssorozat. Kovács Péter ügyvezető alelnök szerint a fiatalok szakmai felkészítésére fokozottan odafigyelnek. „Ezeken a területeken sok esetben az RMDSZ az egyetlen szervezet, amelyhez a magyar emberek fordulhatnak kéréseikkel, mindennapi gondjaikkal, és amely a magyar közösség érdekeit képviseli. Ez okból is kiemelten fontos, hogy kialakuljon egy ifjúsági réteg, amely közösségi vízió- és küldetésmeghatározó szerepet vállal, és amely aktívan részt vesz a társadalomszervezésben, a közösségi élet fejlesztésében" – fejtette ki. Az Építjük Erdélyt közösségi vezetőképző szakasza március-májusban párhuzamosan zajlik a két régióban, a problémakezelés, a konfliktusmenedzsment, a közpolitikák, valamint az imázs és kommunikáció témaköreiben. A 17, illetve 15 személyből álló csapatokat az őszre tervezett népszámlálási kampányba is bekapcsolják, hiszen itt a legnagyobb a kihívás, sok a vegyes házasság, nehezebb az identitásvállalás. Erdély.ma 2011. április 1.Borbély László lesz az RMDSZ politikai alelnöke, Kovács Péter tölti majd be a fõtitkári posztotA várakozásoknak megfelelõen alakította ki csúcsvezetõi csapatát az RMDSZ élére a február 26-27-i kongresszuson megválasztott Kelemen Hunor. A politikus csütörtökön bejelentette, hogy a politikai alelnöki posztra Borbély Lászlót, míg a fõtitkári tisztségre Kovács Pétert javasolja majd a Szövetségi Képviselõk Tanácsa (SZKT) szombaton Kolozsváron tartandó ülésén. Mint ismeretes, a két funkciót az alakulat nagyváradi tisztújító kongresszusán hozták létre Kelemen Hunor javaslatára, és ennek nyomán az eddigi ügyvezetõ elnöki tisztségbõl - amelyet jelenleg a tavaly februárban visszahívott Takács Csaba tölt be, miután a kulturális minisztérium élére kinevezett Kelemen összeférhetetlenség miatt felfüggesztette ez irányú tevékenységét - létesült a politikai alelnöki és a fõtitkári. Az RMDSZ elnökének akkori indoklása szerint helyettese majd az õ megbízásából végez majd feladatokat, míg a fõtitkár a szervezési kérdésekkel foglalkozik majd. Az 57 éves Borbély László jelenleg a környezetvédelmi minisztériumot irányítja a Boc-kormányban, az RMDSZ-ben pedig hosszú ideje betölti a kormányzati tevékenységért felelõs ügyvezetõ alelnöki tisztséget. Kelemen Hunor csütörtökön nagy tapasztalattal rendelkezõ politikusnak nevezte Borbélyt, aki szerinte képes megfelelni az alelnöki poszt jelentette kihívásoknak. A 36 éves Kovács Péter az RMDSZ területi szervezetekért felelõs ügyvezetõ alelnöke, kongresszusi biztosként pedig õ menedzselte le a szövetség nagyváradi fórumát is. Kelemen róla is elismerõ szavakkal beszélt: jó szervezõnek, megbízható embernek nevezte, aki ismeri az RMDSZ területi szervezeteit. Mindkét politikust kiváló csapatembernek tartom - jelentette ki a szövetségi elnök. Emlékezetes, a váradi kongresszuson Eckstein-Kovács Péter elnökjelölt ellenezte a legvehemensebben a politikai alelnöki poszt létrehozását, sõt annak várományosa kapcsán megjegyezte: nagyon nem szeretné ha Borbély kötelezné el politikailag az RMDSZ-t. Eckstein ugyanakkor a korteshadjárat során többször követelte Kovács Péter kongresszusi biztos leváltását amiatt, hogy nyíltan Kelemen megválasztását támogatta. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2011. április 1.�?j trió az RMDSZ élén - Borbély Lászlót javasolja politikai alelnöknek, Kovács Pétert, fõtitkárnak Kelemen HunortBorbély László környezetvédelmi minisztert javasolja a politikai alelnöki, Kovács Péter területi szervezetekért felelõs ügyvezetõ alelnököt pedig a fõtitkári tisztségre az RMDSZ szövetségi elnöke. Kelemen Hunor javaslatairól a Szövetségi Képviselõk Tanácsa (SZKT) szombati, kolozsvári ülésén szavaz. Interjú Borbély László politikai alelnökjelölttel Nyílt titoknak számít hónapok óta, hogy ön a politikai alelnöki tisztség várományosa. - Valóban, Kelemen Hunor szövetségi elnök már akkor felajánlotta a politikai alelnöki tisztséget nekem, amikor eldöntötte, hogy indul az elnöki tisztségért. Nem falrengetõ újdonság számomra ez a tisztség, kormányzati kapcsolatokért felelõs ügyvezetõ alelnökként eddig is ezt csináltam, ezután is ezt fogom csinálni, ezen felül csak bizonyos külpolitikai feladataim lesznek. Az ügyvezetõ elnöki tisztség kettéválasztása politikai alelnöki és fõtitkári tisztségre egyébként logikus lépés, így a fõtitkárnak több kapacitása marad a szervezési kérdésekkel foglalkozni, míg a politikai alelnök politikai kérdésekben vesz részt a döntéshozatalban. Ebben a többlépcsõs döntéshozatalban új elem a szövetségi elnökség. - A szövetségi elnökség létrejötte - amely szerintem szintén jó döntés volt - nagyban segíti ezt a többlépcsõs döntéshozatalt, hiszen a szövetségi elnökségben jelen van a szövetségi elnök mellett a politikai alelnök, a volt szövetségi elnök, illetve más szervezeti struktúrák is. �?s nagy nyereség, hogy ezeket a struktúrákat, a területi szervezetek vezetõit, a platformokat jobban bevonjuk a döntéshozatalba, mint ahogyan eddig történt. - Leendõ politikai alelnökként a szövetségi elnök után a politikai kérdésekben a legilletékesebb. Mint ilyent kérdezzük: mi a helyzet a bukaresti kormánykoalícióval? - Nagyon nehéz idõszaknak nézünk elébe. A kormányzati jelenlétet illetõen életbevágóan fontos volt a koalíciós protokollum megkötése, és a határidõk már ketyegnek, a koalíciós partnereknek ezeket be kell tartaniuk. Itt van máris a nyakunkon az elsõ határidõ, a kisebbségi törvényt az ülésszak végéig meg kell szavazni, és következik azután a régióátalakítási törvény is. - Budapesten, úgy tûnik, az RMDSZ irányában nem oldódott a fagyos légkör. - Meggyõzõdésem, hogy ki tudunk alakítani egy modus vivendit a magyar kormánnyal akkor is, ha bizonyos kérdésekben a legmarkánsabban eltér a véleményünk. Ilyen példa az új erdélyi magyar párt megalakulása. A közvéleménykutatások márpedig bennünket igazolnak. Azt, hogy az erdélyi magyarok mélységesen ellene vannak egy új magyar párt megalakulásának. - Tõkés Lászlót is meg lehet gyõzni arról, hogy nincs szükség új magyar pártra? - Tõkés László RMDSZ-színekben megválasztott európai parlamenti képviselõ, és neki saját magával kell megbeszélnie elsõsorban ezt a tudathasadásos állapotot. De én biztos vagyok abban, hogy megtaláljuk a megegyezés módját vele is, mint ahogyan megtaláltuk két évvel ezelõtt is, az EP-választásokon, a Magyar �?sszefogás révén. Interjú Kovács Péter fõtitkárjelölttel - �?n területi szervezetekért felelõs ügyvezetõ alelnökként az RMDSZ fõtitkári posztjának várományosa. Milyen tervekkel vág neki a feladatnak, amennyiben az SZKT megszavazza a jelölését? - Elõször is közelebb kell vinni a szervezetet az emberekhez, intenzívebb kommunikációt kell folytatni a közösségekkel, az emberek igényeire kell válaszolni a napi tevékenységben. - Melyek a fõ csapások ebben a tekintetben? - Az egyik fõ irány a területi szervezeteink segítése, hiszen vannak olyan területi szervezeteink, ahol növelni kell a hatékonyságot. A másik csapás: az önkormányzatok - tanácsosainkat, polgármestereinket, alpolgármestereinket jobban be kell kapcsolnunk az RMDSZ szervezeti vérkeringésébe. A harmadik vonulat a társadalomszervezés erõsítése, ami erõsebb magyar közösségeket eredményezne. A negyedik irány az ifjúság bevonása a szervezetbe, a fiatalok jelenlétének megerõsítése például az önkormányzatokban. �?s végül, de nem utolsósorban a szervezetkommunikációt kell erõsíteni: mind a belsõ, mind a külsõ kommunikációt át kívánjuk gondolni, és ez már a választásokra való felkészülés szerves része lesz. Kelemen Hunor szövetségi elnökké választása után erdélyi konzultációsorozat beindításáról beszélt. Ennek megszervezése, gondolom, a fõtitkár feladata is. - A konzultációsorozat megtervezése folyamatban van, a gyakorlati megvalósítást pedig valahogy úgy kell elképzelni, mint egy nagy közvéleménykutatást, amellyel több százezer emberhez eljutunk. Kapuról kapura menve, a sajtóban, a világhálón és más csatornákon keresztül próbáljuk megtudni, mi az emberek véleménye, hogyan ítélik meg a környezetüket, mit módosítanának mindezen. A másik nagy projekt idén a népszámlálás, az azzal kapcsolatos tájékoztatás. Vélhetõen összekötik a két kampányt. - Természetesen, hiszen idõben is az egyik után azonnal következik a másik. A kettõ között az a különbség, hogy a népszámlálási kampányban kiemelt kategóriákat célzunk meg, míg a konzultáció egyformán irányul mind a másfél millió erdélyi magyar felé. A népszámlálási kampányban viszont beazonosítottunk hat olyan kategóriát, amelyeket megpróbálunk megcélozni: a csángókat, a svábokat, a lakótelepi magyarokat, a vegyes házasságokban élõ magyarokat, a romákat, akik magyarul beszélnek, valamint szórványtelepüléseken élõ magyarokat. - A fõtitkárság leendõ munkatársai jórészt vélhetõen az ügyvezetõ elnökség jelenlegi alkalmazottai lesznek. Kikre számít? - �?t vagy hat fõtitkárhelyettessel mûködik majd a fõtitkárság, és az ügyvezetõ elnökségen jelenleg dolgozó alkalmazottak, osztályvezetõk, igazgatók közül mindazoknak a munkájára számítok, akik folytatni akarják az eddig végzett munkát. Formailag az SZKT szavazza meg következõ ülésén a fõtitkárhelyetteseket, de természetesen nem kell addig várni, hanem a fõtitkár javaslata alapján születõ ideiglenes szövetségi elnöki kinevezéssel már hétfõ reggeltõl el lehet kezdeni a munkát. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 6.�?j tisztségek, új elképzelések és új tervek az RMDSZ-benA Szövetségi Képviselõk Tanácsának (SZKT) április 2-i, szombati ülésén Borbély László környezetvédelmi minisztert, az RMDSZ volt ügyvezetõ alelnökét politikai alelnöknek, Kovács Pétert pedig, aki szintén a szervezet ügyvezetõ alelnöki szerepkörét töltötte be, a szövetség fõtitkárává választották. Az új tisztségviselõket terveikrõl, elképzeléseikrõl kérdeztük. Borbély László lapunknak elmondta: a kormányzati kapcsolattartás terén látványos változások nem lesznek, ugyanis ahogyan eddig, ezentúl is felelõssége marad a kormányzati kérdéskör, a kapcsolattartás az RMDSZ dekoncentrált intézményeivel, kinevezett tisztségviselõivel. Politikai alelnökként megfogalmazott bizonyos prioritásokat, amelyeket Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszterrel, a szövetség elnökével is egyeztetett. Tájékoztatott arról, hogy kormányzati hírlevél indult be annak céljából, hogy az RMDSZ önkormányzatai, területi szervezetei könnyített formában, több információban részesülhessenek a beruházásokról, kormányzati programokról. �?j elemnek minõsül a külügyi hatáskör, amelynek koordinálása a szövetség politikai alelnökére hárul. Ez három pillérre, éspedig a brüsszeli, vagyis az európai uniós kapcsolatrendszerre, a magyar-magyar viszonyra, valamint az RMDSZ többi külkapcsolataira épül - magyarázta Borbély László. Hozzátette: hamarosan megalakulnak az úgynevezett külpolitikai tanácsadó testületek, felelõsökkel, titkárokkal. - Aktív részesei leszünk a Kelemen Hunor által kezdeményezett erdélyi konzultációs folyamatnak, amelynek célja, hogy minél több emberrel találkozzunk, beszélgessünk, azonosítsuk a problémákat és nehézségeket - mondta a politikus. Kifejtette: februárban egy közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a romániai magyarság nem sokat tud az RMDSZ kormányzati szerepérõl, és mindazokról a kérdéskörökrõl, amelyekben a végrehajtó hatalomban szerepet vállaló magyar érdekképviselet a közösségen és az embereken segíthet. Borbély László hangsúlyozta: nem helytálló a kritika, miszerint a politikai alelnök tisztségének bevezetése háttérbe szorítja a szövetségi elnök hatáskörét. Mint kiemelte, az RMDSZ alapszabályzata értelmében a politikai alelnök feladatkörét az elnök megbízásából kapja, szó nincs arról, hogy autoritását megkérdõjelezné. Hozzátette: a vezetõség nem egyszemélyes, hanem csapatmunkát végez, amelyben mindenkinek megvan a maga meghatározott feladatköre. - Az ügyvezetõ elnökség fõtitkársággá való alakulásának lényege, hogy kiemelt hangsúlyt fektessünk a társadalomszervezésre, és a szervezeti ügyintézésre - mondta lapunknak Kovács Péter. Az ügyvezetõ elnökség politikai döntéshozó hatásköre megszûnt, kiemelt szerepet kap ellenben a szervezeti menedzsment, szervezetépítés és pénzügyigazgatás, a kommunikáció, a választási kampányokra való megfelelõ felkészülés, s természetesen a társadalomszervezés, azaz a közösségfejlesztõ kezdeményezések, tevékenységek koordinálása. A fõtitkárság keretében az egyes szakterületeket (önkormányzatok, kultúra, társadalomszervezés, oktatás, ifjúság, kommunikáció és kampány) négy-öt fõtitkárhelyettes koordinálja majd, akiknek kinevezésére rövidesen sor kerül. �?ket a fõtitkár javasolja, ideiglenesen a szövetségi elnök nevezi ki, majd a következõ, június végén tartandó SZKT fogadja el. A Kelemen Hunor szövetségi elnök megválasztásával elindított, úgymond fiatalítási folyamat a fõtitkárság keretében is érvényesül, a kinevezendõ fõtitkárhelyettesek által vezetett fõosztályoknak pontos határidõkre lebontott tevékenysége lesz, folyamatos programokkal - mondta Kovács Péter. Kiemelte: idén a fõtitkárság három nagymérvû programot szándékszik lebonyolítani: a következõ három hónap folyamán zajlik majd a Kelemen Hunor által kezdeményezett, mega közvélemény-kutatásként felfogható erdélyi konzultáció, amelynek során 250-300 ezer embert szándékoznak megszólítani, kétirányú párbeszédet elindítani az RMDSZ és a romániai magyar emberek között. - Célunk, hogy úgynevezett röntgenképet kapjunk arról, hogy a helyi közösségeknek milyen gondjaik, igényeik vannak, hogyan ítélik meg az RMDSZ helyi, megyei és országos szintû vezetõit, ezáltal pedig a további feladataink is körvonalazódnak - magyarázta Kovács Péter. Az általa vezetett fõtitkárság közvetlen találkozókat, rétegtalálkozókat, fórumokat szervez majd a fent említett cél megvalósítása érdekében, amelyben szerepet szánnak a sajtó közvetítésének, az internetes felületeknek is. A fõtitkárság elõtt álló másik nagy kihívás az október végén megrendezendõ népszámlálás kapcsán bontakozik ki: a testület nagymérvû tájékoztatási, tudatosítási kampányt indít annak érdekében, hogy minél több ember vállalja magyarságát. Végül a fõtitkárságra hárul a Kulturális Autonómia Tanács megalakításának feladata is, amely az említett társadalomszervezési tevékenység keretét képezné, érték-, és érdekegyeztetõ fórumként. A cél az, hogy laza hálót alakítsunk ki a partner civil szervezetekkel - részletezte Kovács Péter. Zay �?va Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 6.Tõkés László nyomoraNyilvános elszámolásra szólítja fel az RMDSZ-t Tõkés László európai parlamenti képviselõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Tõkés tegnapi közleményében kifejti, a magyarországi szociálliberális kormányzás alatt a Szülõföld Alap Erdélyre jutó támogatás-részét az RMDSZ kézivezérlésû kuratóriumai klientúraépítésre használták fel. Az EMNT elnöke az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok nevében azt is követeli, hogy a román költségvetésbõl a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel az RMDSZ ne csupán a Román Állami Számvevõszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetõk felé is számoljon el. Felszólítjuk az RMDSZ új vezetõségét - fogalmaz királyi többesben Tõkés -, hogy tételes formában, összegszerûen és öt évre visszamenõleg tegyék közzé, mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány, (...) mennyit fordított saját mûködésére (...), hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából (...) a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány, található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és (...) milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett? Kelemen Hunor RMDSZ-elnök már korábban visszautasította Tõkés vádjait. Az RMDSZ soha nem kapott pénzt egyetlen magyar kormánytól sem. Azok az alapítványok pedig, amelyek a magyarországi támogatásokat intézték, a román-magyar kormányközi megállapodás szerint minden évben elszámoltak a pénzzel. Az ilyen rágalmakat visszautasítjuk - jelentette ki a Szövetségi Képviselõk Tanácsa ülésén Kelemen. �?j Magyar Szó-replika Tõkés ezúttal sem mulasztotta el az alkalmat, hogy lapunkat - a budapesti kormánnyal szembeni kritikus hangneme miatt - minõsítgesse. Lapunk visszautasítja a minõsítgetéseket, és biztosítja Tõkést: a 2005 és 2009 között számunkra megítélt Szülõföld Alap-támogatásokat - amelyek arányaikban nem érték el költségvetésünk 5%-át sem - rendeltetésszerûen használtuk fel, s azokkal a pályázati szabályzatnak megfelelõen elszámoltunk. Az �?MSZ reményét fejezi ki, hogy Tõkés hasonló figyelemmel követi a Bethlen Gábor Alap által kiutalandó támogatások sorsát is, és töretlen lendülettel figyelmeztet majd a támogatási összegeket illetõ aránytalanságokra. Szintén a hétvégi SZKT-n kérte fel Tõkést Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-képviselõ: tisztázza a 2002-es Református Világtalálkozó, illetve az egyházi földvásárlások elszámolását. Ezen tisztázatlan elszámolások kapcsán tegnap az �?MSZ megkérdezte Toró T. Tibort, az EMNT ügyvezetõ elnökét, aki viszont azzal hárított, hogy Tõkés László püspöki minõségét nem kell összekeverni európai parlamenti képviselõi minõségével. Ahogy én ismerem õt, mindennel elszámolt annak idején, de errõl a püspökséget kell megkérdezni - tette hozzá Toró. Kovács Péter RMDSZ-fõtitkár tegnap este blogbejegyzésben reagált a Tõkés-féle közleményre. Kovács hangsúlyozza, az RMDSZ és az általa mûködtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak. A folyamatos ellenõrzések során soha, semmilyen állami szerv nem talált kivetnivalót az RMDSZ pénzügyvitelében. A fõtitkár szerint Tõkés alighanem azért rukkolt elõ ezzel az újabb támadásával, hogy elterelje a figyelmet a demokrácia-központokban, a magyarországi adófizetõk pénzén folyó pártépítési próbálkozásról. Vajon nem azért ködösít, hogy könnyebben pazaroljon forintszázmilliókat? Vajon van még valaki, aki elhiszi azt a maszlagot, miszerint az EMNT irodáiban boldog önkéntesek hada kizárólag a könnyített honosítással foglalkozik? Senki nem teszi fel azt a kérdést, hogy vajon hány ezer, hány tízezer közpénzbõl kifizetett forintba került egy párttámogató aláírás? Vajon nem a tolvaj kiállt tolvajt? - sorolja kérdéseit Kovács. Iskola Alapítvány helyett RMPSZ? A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) bízná meg a magyar kormány az oktatási-nevelési támogatások kezelésével - értesült a Krónika. A szervezet elnöke, a kolozsvári lapnak nyilatkozó Burus Siklódi Botond szerint Budapest még nem kereste meg õket ebben az ügyben, ám ha felkérik az RMPSZ-t, el tudnák látni a feladatot. Mint ismert, egy korábbi román-magyar kormányegyezmény értelmében az oktatási-nevelési támogatásokat jelenleg az Iskola Alapítvány kezeli. Az alapítvány igazgatója, Nagy Zoltán korábban azt nyilatkozta: az államközi egyezmény módosítására van szükség, ha ezen Budapest változtatni akar. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 7.EMNT-felszólítás: mi lett az állami pénzekkel? (Elszámolási csörte az EMNT és az RMDSZ között)Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) újabb felhívásban szólította fel az RMDSZ-t, hogy számoljon el mind a magyar, mind a román államtól kapott pénzekkel, mégpedig ne csupán a pénzt juttató szerveknek, hanem az erdélyi magyar közösségnek is, tételesen, összegszerûen és öt évre visszamenõen. A Tõkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor ügyvezetõ elnök aláírását viselõ dokumentumban másodszor intéztek felhívást az RMDSZ-hez. Tõkés László február 28-án szólította fel elõször a szövetséget: adjon számot az általa kezelt román és magyar költségvetési pénzekrõl. Az EMNT elnöke ráadásul a magyarországi elszámoltatási biztost kérte fel e pénzek erdélyi felhasználásának ellenõrzésére. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök legutóbb Kolozsváron visszautasította Tõkés feltételezését, miszerint a magyarok e szervezete ,,rosszul bánik a magyarországi pénzekkel. Erre reagálva adta ki Tõkés és Toró az újabb állásfoglalást, amelyben hangsúlyozzák, hogy felhívásuk a nyilvános elszámolásra irányult. A dokumentum aláírói azt is követelik, hogy az RMDSZ a román költségvetésbõl a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel is számoljon el, ne csupán a Román Állami Számvevõszéknek, hanem az erdélyi magyar közösségnek, saját választóiknak, vagyis a romániai adófizetõknek. Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára blogbejegyzésben reagált a felszólításra: ,,Az RMDSZ és az általa mûködtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak. A folyamatos ellenõrzések során soha semmilyen állami szerv nem talált kivetnivalót az RMDSZ pénzügyvitelében. A fõtitkár szerint Tõkés alighanem azért rukkolt elõ ezzel az újabb támadásával, hogy elterelje a figyelmet a demokráciaközpontokban a magyarországi adófizetõk pénzén folyó pártépítési próbálkozásról. Az EMNT tegnap újabb közleményben minõsítette Kovács Péter reagálását. ,,A fõtitkár blogbejegyzésben reagált felszólításunkra. (...) Sajnáljuk, hogy csak annyira méltatja választóit, vagy akár a sajtó képviselõit, hogy az alternatív nyilvánosságban félkézbõl odakent szöveggel fedi el a lényeget, pedig tanulhatott volna abból a 2008-as esetbõl, amikor az RMDSZ rövid idõre kiesett a hatalomból, és a Korrupcióellenes Fõügyészség rögtön vizsgálni kezdte a pénzügyeiket. Kovács Péter elhallgatja, ami számunkra rövid kutakodás után kiderült, hogy például a Hivatalos Közlönyben közölt adatok, illetve a román sajtó szerint 2010-ben az RMDSZ - mint az erdélyi magyar közösség erre kizárólagosan jogosult szervezete - közel 15 millió lejt kapott, a kormányfõtitkárság pedig ezt decemberben további 5,7 millió lejjel egészítette ki, adományokból, tagdíjakból 1,2 millió új lej gyûlt össze. Az adományokat kivéve ezek az összegek - mintegy 5 millió euró - a mi adólejeinkbõl származnak - áll a közleményben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által mûködtetett demokráciaközpontok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekbõl mûködnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jó szándékú támogatóinknak tartoznak, fogalmaznak az EMNT vezetõi. Ugyanakkor felszólítják Kovács Pétert, hogy tartsa tiszteletben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómiáját, és illetéktelenül ne csorbítsa pénzügyi és intézményi autonómiáját. Az EMNT kérdései - Mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve - amíg a pártpénzre is igényt tartott - az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány? - Ezen összegekbõl mennyit osztott vissza az erdélyi magyar közösségnek nyilvánosan; továbbá mekkora az az összeg, amit nem nyilvánosan juttatott ,,baráti igények kielégítésére; végül pedig mennyit fordított saját mûködésére? - Az RMDSZ mûködési költségei összegszerûen milyen tételekbõl állnak? - Hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából további közpénzek fölött rendelkezõ Progress Alapítvány, az Iskola Alapítvány, továbbá a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány? - Található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és amennyiben igen, milyen funkcióban, milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett? - A magyar és román közpénzek fölött rendelkezõ alapítványok utaltak-e adományokat az RMDSZ számlájára, és ha igen, mekkora összegeket? - A közpénzek elköltésérõl az elõbb felsorolt esetek és viszonylatok rendjén milyen erre hivatott grémiumok és mely költségvetési és mûködési szabályok alapján rendelkeztek? Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 7.Tõkés László: adatokat hallgat el Kovács PéterTõkés László, az EMNT elnöke nyilatkozatban reagált Kovács Péter kijelentéseire, és felrója az RMDSZ fõtitkárának, hogy elhallgatja az állami kisebbségi támogatásokkal kapcsolatos adatokat. Tõkés ismételten a közpénzekkel való elszámolásra szólítja fel az RMDSZ vezetõségét. Mint szerdai közleményében írja, Tõkés László sajnálja, hogy Kovács Péter csak annyira méltatja választóit, hogy az alternatív nyilvánosságban félkézbõl odakent szöveggel fedi el a lényeget blogbejegyzésében, amelyben reagál az EMNT-vezetõk arra irányuló felszólítására, hogy az RMDSZ a választói elõtt is számoljon el, mire költi a az erdélyi magyar közösségünk által befizetett adólejeket. [.] pedig tanulhatott volna abból a 2008-as esetbõl, amikor az RMDSZ rövid idõre kiesett a hatalomból, és a Korrupcióellenes Fõügyészség (DNA) rögtön vizsgálni kezdte a pénzügyeiket - írja Tõkés. Az EMNT-elnök felrója Kovács Péternek, hogy elhallgatja a Hivatalos Közlönyben és a román sajtóban közölt adatokat, amelyek szerint 2010-ben az RMDSZ - mint az erdélyi magyar közösség erre kizárólagosan jogosult szervezete - közel 15 millió lejt kapott (kb. 3,65 millió euró), a kormányfõtitkárság pedig ezt decemberben további 5,7 millió lejjel egészítette ki (kb. 1,39 millió euró), adományokból, tagdíjakból 1,2 millió új lej gyûlt össze (majdnem 300 000 euró). Tõkés hangsúlyozza: az adományokat kivéve ezek az összeget - mintegy 5 millió euró - a mi adólejeinkbõl származnak. Kovács Péter vonatkozó kérdéseire reagálva Tõkés leszögezi: az EMNT által mûködtetett demokrácia központok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekbõl mûködnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jó szándékú támogatóinknak tartozunk. Felszólítjuk Kovács Péter újonnan választott fõtitkárt, hogy tartsa tiszteletben szervezetünk autonómiáját, és illetéktelenül ne csorbítsa pénzügyi és intézményi autonómiánkat - olvasható Tõkés nyilatkozatában. Az EMNT elnöke ismét felteszi az egy nappal korábban megfogalmazott hat kérdését, abban a reményben, hogy az RMDSZ-fõtitkár hajlandó végre érdemben válaszolni ezekre, és nem alaptalan vádaskodásokkal próbálja elkenni azt a tényt, hogy mindenezekrõl saját választóik elõtt még soha nem tartották fontosnak és szükségesnek elszámolni. A kérdések listája kiegészül továbbá egy hetedikkel, arra vonatkozóan, hogy a közpénzek elköltésérõl [...] milyen erre hivatott grémiumok és mely költségvetési és mûködési szabályok alapján rendelkeztek? Krónika (Kolozsvár) 2011. április 7.Kovács Péter: lerágott csontot vett elõ Tõkés LászlóAz RMDSZ és az általa mûködtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak a pénzekkel - szögezte le Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára, aki szerint Tõkés László számára az a fontos, hogy belerúgjon a szövetségbe. Kovács Péter blogján reagált arra a felhívásra, amelyet kedden adott ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Tõkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezetõ elnök aláírásával, és amelyben az EMNT vezetõi sürgeti, hogy az RMDSZ tételesen, öt évre visszamenõleg számoljon el az erdélyi magyar közösség felé a kapott közpénzekkel. Az RMDSZ-fõtitkár szerint Tõkés László számára láthatóan nem jelent problémát, hogy egy számtalanszor lerágott csontot vett elõ, eszébe sem jut, hogy amikor kiborul az elmúlt évek támogatásaitól, több ezer jóhiszemû civil kezdeményezést tipor a sárba, aláz meg. Tõkés semmibe veszi, hogy az RMDSZ, vagy az általa mûködtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak, a folyamatos ellenõrzések során pedig soha, semmilyen állami szerv nem talált kivetni valót az RMDSZ pénzügyvitelében - írja Kovács a Tolvaj tolvajt kiált? címû blogbejegyzésében. Tõkés László nagyon jól tudja, hogy az RMDSZ és az alapítványai minden törvényt, pénzügyi elõírást betartottak és betartanak. �?t nem az igazság érdekli: számára az a fontos, hogy rúgjon egyet abba a szervezetbe, amelyet a jövõ évi választásokon le kíván gyõzni - olvasható a fõtitkár blogján. Vajon Tõkés László nem azért rukkolt elõ ezzel az újabb támadásával, hogy elterelje a figyelmet a demokrácia központokban, a magyarországi adófizetõk pénzén folyó pártépítési próbálkozásról? Vajon nem azért ködösít, hogy könnyebben pazaroljon forint százmilliókat? Vajon nem a tolvaj kiált tolvajt? Vajon van még valaki, aki elhiszi azt a maszlagot, miszerint az EMNT irodáiban boldog önkéntesek hada kizárólag a könnyített honosítással foglalkozik? Senki nem teszi fel azt a kérdést, hogy vajon hány ezer, hány tízezer közpénzbõl kifizetett forintba került egy párttámogató aláírás? - fogalmaz Kovács Péter, aki szerint ezekre a kérdésekre soha nem lesz válasz. Krónika (Kolozsvár) 2011. április 8.�?gyészségi vizsgálat folyik Olosz Gergely ellenA Krónika megbízható forrásokból szerzett információi szerint több mint fél millió euró csúszópénz elfogadásával gyanúsítja Olosz Gergely parlamenti képviselõt az Országos Korrupcióellenes �?gyészség (DNA). Lapunk úgy tudja, az RMDSZ háromszéki honatyája még évekkel ezelõtt az Országos Energiaszabályozó Hatóság elnökeként vette át az összeget annak fejében, hogy közbenjárjon egy dél-romániai cég érdekében, hogy hozzájuttassa a társaságot az elektromos energia forgalmazási jogához. �?rtesüléseink szerint a kenõpénzt a román cég egy Seychelles-szigeteki számláról utalta át egy Bécsben mûködõ tanácsadói cégnek, majd onnan továbbították az energiaszabályozó hatóság elnökéhez. Az összeget két tételben: euróban, majd lejben utalták, a csúszópénz összértéke pedig mintegy félmillió euró. A Krónika úgy tudja, Olosz Gergelyt a megvesztegetõ cég tulajdonosai jelentették fel a nyomozó hatóságnál, amely évek óta gyûjti a bizonyítékokat az ügyben. Lapunk tájékoztatásért fordult az ügyben az ügyészséghez, a DNA-tól azonban azt a választ kaptuk: a 2001/544-es számú, a közérdekû információkhoz való szabad hozzáférésrõl szóló törvény értelmében az általunk kért információk nem nyilvánosak. A Krónika szerette volna megszólaltatni az ellene zajló vizsgálat kapcsán az érintetett is, Olosz Gergelyt azonban csütörtökön többszöri hívásunk ellenére sem sikerült elérnünk, titkárnõje nem tudott információval szolgálni a honatya hollétérõl. Lapunk megtudta azt is, hogy az ügyészség már elrendelte a politikus-vállalkozó vagyonának zárolását. Az RMDSZ elsõ mandátumát töltõ 34 éves, közgazdász-végzettségû parlamenti képviselõje egyébként a törvényhozási tevékenység elõtt jelentõs állami intézményeket irányított. 2005 és 2007 között betöltötte az Országos Urántársaság elnök-vezérigazgatói tisztségét, 2007-ben két hónapig - ugyancsak az RMDSZ kormányzati pozíciójának köszönhetõen - vezette az Országos Gázárszabályozó Hatóságot, majd az év májusában átvette az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) irányítását, és ezt a feladatot 2008 novemberéig látta el. Akkoriban a Gardianul napilap szellõztette meg, hogy a politikus által irányított hatóság vezetõi a havibérüket többszörösen meghaladó összegeket vesznek fel prémiumok, pótlékok és egyéb juttatások formájában: az összesen 250 alkalmazottat foglalkoztató kormányügynökség bérkerete 52,1 millió lejre (15 millió euró) rúgott évente. Vagyonbevallása szerint például Olosz Gergely 2007-ben 115 449 lejt keresett az ANRE elnökeként, igazgatótanácsi és szakbizottsági tagként pedig további 21 ezret. Az ankét nyomán az Országos Feddhetetlenségi �?gynökség (ANI) vizsgálatot indított Olosz vagyongyarapodása kapcsán. Botrány övezte azt is, hogy az RMDSZ-es honatya nem volt hajlandó feloldani öszszeférhetetlenségét, és egy idõben volt parlamenti képviselõ és betöltötte az ANRE elnöki tisztségét is; Olosz végül 2008. október 13-án lemondott az energiaszabályozó hatóság élérõl. �?sszeférhetetlenségi nyilatkozata szerint különben Olosz Gergely kilenc kereskedelmi társaságban birtokol részvényeket, ezek közül több cég áll szerzõdéses viszonyban állami vállalatokkal. A sepsiszentgyörgyi Cleantech Kft. - amelyben Olosz 25 százalékos részvénycsomagot birtokol - például tavaly augusztusban közel 47 ezer lejes, 24 hónapra szóló megbízást kapott a megyeszékhelyen mûködõ Electrica Rt.-tõl takarítási szolgáltatások elvégzésére, az Electrica Distribuþie Transilvania Sud Rt.-vel 66 ezer lej, míg egy másik áramszolgáltató céggel 40 ezer lej értékben kötött szerzõdést. A Kovászna megyei egészségügyi igazgatósággal 25 ezer, míg a szebeni környezetvédelmi õrséggel hatezer lej értékben vállalt takarítási munkálatokat a Cleantech Kft. Tavaly novemberben kiállított vagyonnyilatkozata értelmében a Kovászna megyei politikus több tíz hektár mezõgazdasági, valamint belterület tulajdonosa Háromszéken, ingatlant birtokol Budapesten és Pécsett, lakóházakat és üzlethelyiségeket Sepsiszentgyörgyön, emellett két személygépkocsija van. OTP-bankfiókján 12 ezer euró kamatozik, testvérének 195 ezer lejt adott kölcsön, különbözõ pénzintézetektõl ugyanakkor 2006-tól kezdõdõen 13 ezer lejt és 143 ezer eurót vett fel hitelbe, parlamenti képviselõként tavaly 57 ezer lejt keresett. Olosz Gergely neve azután került be a köztudatba, hogy az RMDSZ februári tisztújító kongresszusán megpályázta a szövetségi elnöki tisztséget. A politikus a nagyváradi fórumon a harmadik helyen végzett Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter után 47 szavazattal. 2011. április 8.Folyik az elszámoltatási háború az RMDSZ és az EMNT közöttTõkés László európai parlamenti (EP) alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatban válaszolt Kovács Péternek, az RMDSZ fõtitkárának blogbejegyzésére, amelyben utóbbi a Tõkés és a Toró T. Tibor EMNT-ügyvezetõ elnök aláírását viselõ, immár kétrendbeli, az RMDSZ-nek címzett elõzetes felszólításaira reagált. Az EMNT az említett közleményekben a magyar és a román államtól kapott pénzekkel való nyilvános, tételes és összegszerû elszámolásra kérte fel az RMDSZ-t öt évre visszamenõleg. Az EP alelnöke által aláírt nyilatkozat ismét kiemeli: a felszólítás arra irányult, hogy az érdekképviseleti szervezet választói elõtt is számoljon el, mire költi az erdélyi magyar közösség által befizetett adópénzeket. - Sajnáljuk, hogy csak annyira méltatja választóit, vagy akár a sajtó képviselõit, hogy az alternatív nyilvánosságban félkézbõl odakent szöveggel fedi el a lényeget, pedig tanulhatott volna abból a 2008-as esetbõl, amikor az RMDSZ rövid idõre kiesett a hatalomból, és az Országos Korrupcióellenes Fõügyészség (DNA) rögtön vizsgálni kezdte a pénzügyeiket - olvasható Tõkés László válaszában. A politikus szerint Kovács Péter elhallgatja azt, ami az EMNT számára rövid kutakodás után kiderült: így például a Hivatalos Közlönyben közölt adatok, illetve a román sajtó szerint 2010-ben az RMDSZ - mint az erdélyi magyar közösség erre kizárólagosan jogosult szervezete - közel 15 millió lejt (kb. 3,65 millió euró) kapott, a kormányfõtitkárság pedig ezt decemberben további 5,7 millió lejjel (kb. 1,39 millió euró) egészítette ki, adományokból, tagdíjakból 1,2 millió új lej gyûlt össze, azaz majdnem 300 ezer euró. Az adományokat kivéve ezek az összegek - mintegy 5 millió euró - a közösség adójából származnak - részletezi a közleményben Tõkés László. Tõkés László nyilatkozatában kiemeli: az említett összegek felhasználása közérdekû információnak minõsül, vagyis adófizetõ polgárokként, illetve erdélyi magyarokként - akiknek képviseletében az RMDSZ alanyi jogon felveszi a pénzt - a kezdeményezõknek minden alapjuk megvan arra, hogy az RMDSZ megújult vezetõségétõl évi elszámolásainak a nyilvánosságra hozatalát elvárják. Kovács Péter blogbejegyzésében megfogalmazott felvetéseire, melyek szerint elképzelhetõ, hogy az EMNT önkéntesei nem csak kizárólag a könnyített honosítással foglalkoznak, illetve a párttámogató aláírásokat közpénzekbõl fizették, Tõkés László így válaszolt: az EMNT által mûködtetett demokráciaközpontok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekbõl mûködnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jó szándékú támogatóiknak tartozik. Felszólítjuk Kovács Péter újonnan választott fõtitkárt, hogy tartsa tiszteletben szervezetünk autonómiáját, és illetéktelenül ne csorbítsa pénzügyi és intézményi autonómiánkat. Ismételten feltesszük a konkrét kérdéseinket, hátha Kovács Péter fõtitkár hajlandó végre érdemben válaszolni ezekre, és nem alaptalan vádaskodásokkal próbálja elkenni azt a tényt, hogy mindezekrõl saját választóik elõtt még soha nem tartották fontosnak és szükségesnek elszámolni - összegzi a politikus. Tõkés László az RMDSZ vezetõségének intézett újabb felszólítással zárta nyilatkozatát: tételes formában, összegszerûen, öt évre visszamenõleg válaszolják meg a nyilvánosság elõtt a közpénzek mennyiségével, igazgatásával, leosztásával kapcsolatos, a korábbi közleményekben már ismertetett kérdéseket. Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 11.Elrejtené jelöltjeit az RMDSZMinden megyei szervezetnek már a nyáron tudnia kell, kiket indít a jövõ évi parlamenti és helyi választásokon - jelentette ki a hétvégén Gyergyószentmiklóson Kovács Péter. Az RMDSZ újonnan megválasztott fõtitkára ugyanakkor leszögezte, hogy a jelöltek személyét nem kell nyilvánosságra hozni, hogy más pártok ne járathassák le ezeket az embereket. Kovács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alakítandó Erdélyi Magyar Néppártban rejlõ veszélyekre is felhívta a figyelmet. Szerinte Tõkés új játékszerének egyetlen célja van: minél mélyebbre döngölni az RMDSZ-t. A tagsággal való közvetlen kapcsolattartásra, a választásokra való felkészülésre hívta fel a tagság figyelmét Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára a szövetség Gyergyó Területi Küldöttgyûlésén a hétvégén. Minden megyei szervezetnek már a nyáron tudnia kell, kiket indít a jövõ évi parlamenti és helyi választásokon - szögezte le Kovács. A fõtitkár ugyanakkor leszögezte, hogy a jelöltek személyét nem kell nyilvánosságra hozni, hogy más pártok ne járathassák le ezeket az embereket. Kovács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alakítandó Erdélyi Magyar Néppártban rejlõ veszélyekre is felhívta a figyelmet. Szerinte Tõkés új játékszerének egyetlen célja van: minél mélyebbre döngölni az RMDSZ-t. Két törpe egymás vállára állva sem éri el a legfelsõ ágat, hogy leszedhesse a gyümölcsöt - érvelt Kovács arra apropózva, hogy a parlamenti választások során a bejutáshoz szükséges választási küszöböt az RMDSZ esélyeit gyengítõ Magyar Polgári Párt, illetve az új, létesülõ Tõkés-féle párt együttesen sem éri el. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a politikusoknak fontos szerepük van a közhangulat alakításában, nekik kell elmondaniuk az embereknek, hogy az RMDSZ döntései mögött komoly érvek vannak. �?ppen ezért a területi szervezet tagjait arra buzdította, hogy közvetlen találkozókon hallgassák meg az emberek gondjait, véleményét. �?j fejezet kezdõdött ugyanis az RMDSZ életében, és a szövetség célkitûzése, hogy visszatérjen az emberekhez - szögezte le az újonnan megválasztott fõtitkár. Az ülésen Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök összefogásra szólította fel az egybegyûlteket. Az RMDSZ-nek nem kell tartania a konkurenciától sem Csíkban, sem Gyergyóban, sem Székelyudvarhely térségében. Nincs szükség Csík-Gyergyó-Udvarhely-konfliktusra - fogalmazta meg beszédében az RMDSZ-es politikus. A küldöttgyûlésén egyébként meghallgatták és elfogadták Bende Sándor területi elnök éves beszámolóját, SZKT-tagnak választották Mik József borszéki, Laczkó Albert Elemér gyergyóremetei, Gábor László gyergyószárhegyi polgármestereket, illetve Barti Tihamért, az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének elnökét. Jánossy Alíz Krónika (Kolozsvár) 2011. április 15.Erdélyiekkel konzultálnakMájus 4-én indítja az RMDSZ az Erdélyi konzultáció elnevezésû nagyszabású felmérését, amelyben arra keresi a választ, hogy mit vár el a lakosság az érdekvédelmi szervezettõl - tudtuk meg Kovács Péter fõtitkártól. Tájékoztatása szerint a felmérés nagy mintán végzett közvélemény-kutatásnak is tekinthetõ, melynek során ûrlapokat juttatnak el az erdélyi magyar emberekhez. Tájékoztatása szerint a felmérés nagy mintán végzett közvélemény-kutatásnak is tekinthetõ, melynek során ûrlapokat juttatnak el az erdélyi magyar emberekhez. A minta nagyságáról és az ûrlapba foglalt kérdésekrõl Kovács egyelõre nem kívánt részleteket elárulni. Korábban az Erdély FM-nek azt nyilatkozta: az ûrlapban arra is rákérdeznek, kik azok a politikusok, akikben az emberek megbíznak, ki az, akit le kellene cserélni. Az Erdélyi konzultáció sepsiszentgyörgyi része május 4-e elõtt, már hétfõn elkezdõdik. Antal Árpád polgármester tegnap közölte: ezen a napon indítják a Városi konzultáció nevû akciót, amelynek során a következõ fél évben 15-17 ezer lakót kérdeznek meg az igényeirõl és gondjairól, a város fejlesztésérõl és az RMDSZ-szel szembeni elvárásaikról. Tájékoztatása szerint az Erdélyi konzultációban alkalmazott ûrlap kérdései szerepelni fognak a Városi konzultáció során használt kérdõívben is. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy 2008-ban a helyhatósági választásokat megelõzõen már készített egy ilyen felmérést, és a lakosság által felsoroltakat próbálták megoldani. Antal Árpád kijelentette: az MPP korábban nyilvánosságra hozott felméréseibõl tudják, hogy a sepsiszentgyörgyiek többnyire elégedettek a városfejlesztéssel, csak nem mindig kötik össze a polgármester munkáját az RMDSZ-szel. Ezért tudatosítani szeretnék: az a tény, hogy a város jó irányba halad, nem csak az új városvezetésnek tulajdonítható, hanem annak is, hogy mögötte van sok más RMDSZ-struktúra a parlamentben és a kormányzatban. Sepsiszentgyörgyön a következõkben nyitnak a fiatalok és idõsebb generáció felé is. Létrehozzák a bölcsek tanácsát amely 25-30 tagú testület, és olyan emberekbõl áll, akik jól ismerik a várost, tettek is érte, és akik véleményét rendszeresen kikérik. Ugyanakkor minden sepsiszentgyörgyi utcában és tömbházban szeretnének kapcsolattartó személyeket kijelölni, akik rendszeresen tájékoztatják az RMDSZ-t és a városvezetést a kis közösség gondjairól. Mint ismert, az Erdélyi konzultációt megválasztása után Kelemen Hunor szövetségi elnök hirdette meg a nagyváradi kongresszuson. K. Zs. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 30.Népszámlálási fõpróbát tartanak májusban Kolozsváron - �?sszel a kisebbségi jogok érvényesítése a demográfiai felmérés tétjeOktóber 22-31. között népszámlálást szerveznek Romániában. A begyûjtött demográfiai adatoknak részletes és megbízható információkkal kell szolgálniuk az országos és helyi érvényû gazdaság- és közpolitikák, valamint az uniós fejlesztési tervek kidolgozásához. A május 7-16. közötti fõpróba éppen ezért fontos: a népszámlálási rendszer mûködési elveit, módszertanát, az adatrögzítés és kezelés gyakorlati szempontjait, a biztosok teljesítményének vizsgálatát célozza, az õszi akció esetleges szervezési hiányosságainak azonosítása és kiküszöbölése, a rendszer hatékonyságának növelése végett - magyarázta Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára. Hozzátette: az õszi népszámlálásnak nagy tétjei vannak a romániai magyar közösség kisebbségi jogainak érvényesítése szempontjából, így kiemelten fontos az adatfelvétel pontosságára való odafigyelés és az, hogy minden magyar ember vállalja nemzetiségét. A 2011-es az elsõ népszámlálás Románia uniós csatlakozása óta, így a felmérés eredményei részét képezik majd annak az információanyagnak, amely lehetõvé teszi az európai közösség emberi erõforrásainak, a tagállamok közötti migrációnak a megismerését, az unió munkaképes lakosságának felmérését. Az adatok összevetésének megkönnyítése érdekében valamennyi EU-tagállamban idén szervezik meg a népszámlálást. A mindenki számít mottó alatt szervezett hazai lakosságfelmérés alapgondolata, hogy valamennyi állampolgár, minden demográfiai adat fontossággal bír az uniós, országos illetve helyi szintû fejlesztési tervek, programok kidolgozásában. A népszámlálás költségei mintegy 193 ezer lejre rúgnak, a terepmunka elvégzésére több mint 120 ezer személyt alkalmaznak - derül ki az Országos Statisztikai Hivatal közleményébõl. A népszámlálás sikerét alapvetõen két tényezõ határozza meg: a kérdõíveket és a módszert kidolgozók szakértelme, másrészt a lakosság tulajdonképpeni részvétele a népszámlálásban (így a válaszok õszintesége). A népszámlálási biztos fogadása és a vele való kommunikáció törvényi és polgári kötelessége minden, a felmérés ideje alatt Romániában tartózkodó személynek, a válaszok viszont a személyi igazolvány adatait leszámítva, szabad és bizonyítást nem igénylõ nyilatkozatnak minõsülnek. A statisztikai elemzésekre felhasznált válaszok adatvédelme törvényileg szavatolt. Az õszi népszámlálás sikerének biztosítása érdekében május 7-16. között próbanépszámlálást szerveznek az ország valamennyi megyéjében: országszerte összesen 261 népszámlálási körzet létesül, és 282 biztos tevékenykedik. Kolozs megyében négy település érintett: Nádaskóród (Coruºu), Méra, Kolozs és Kolozsvár. A próbaakció célja egyrészt a szervezési tevékenységek és a módszertan kisléptékû tesztelése, a népszámlálási biztosok átlagos teljesítményének, munkanormájának felmérése a rendszer végsõ összetételének, méreteinek, a biztosok számának kidolgozása érdekében. Az akció fontos célkitûzése az adatok elektronikus rögzítésének kipróbálása is. Az adatokat mindössze az elõkészítés és felkészülés céljából használják fel - szögezi le a Statisztikai Hivatal tájékoztatója. A fõpróba népszerûsítése kizárólag a mintavételre kijelölt helységek polgármesteri hivatalaiban elhelyezett plakátok, valamint az interjúalanyok lakhelyére eljuttatott szórólapok, illetve a biztosok elõkészítõ jellegû látogatásai által történik. Akárcsak a valódi népszámlálás során, a biztosnak fel kell mutatnia megfelelõ azonosító okmányait. Ceruza helyett golyóstoll Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára lapunknak elmondta: a próbanépszámlálás fontossága elsõsorban a szervezési szempontok megfelelõ kidolgozásában rejlik, és az õszi végeredményt olyan értelemben befolyásolhatja, hogy az azt lebonyolító személyzet szakszerûbben fogja feladatait ellátni. A próbafelmérés során hasznos következtetések fogalmazhatók meg a rendszer mûködésére, a szervezési struktúrára, a szükségszerû átalakításokra vonatkozóan. A végsõ adatok pontossága az adatfelvétel minõségétõl függ - emelte ki. Mint elmondta, az alanyoknak elsõsorban az adatok rögzítésének pontosságára kell figyelniük majd, és arra, hogy a bejegyzések ne ceruzával, hanem golyóstollal történjenek, az utólagos adatmódosítás veszélyének elkerülése érdekében. Hangsúlyozta: az õszi népszámlálásnak valódi és nagy tétjei vannak a romániai magyar közösség szempontjából, így kiemelten fontos, hogy a nemzetiségre vonatkozó kérdésnél minden magyar ember magyarnak is vallja magát. A népszámlálás kapcsán az RMDSZ keretében is létrejött egy munkacsoport, az államigazgatás és a társadalom síkján érvényesülõ tevékenységgel: az etnikumközi kapcsolatok hivatalában Markó Attila államtitkár képviseli a népszámlálás megszervezésének adminisztratív, törvénykezési vonatkozásaiban a romániai magyar kisebbség szempontjait. Fontos például az állami intézmények kétnyelvû kommunikációjának érvényesülése a 20% fölötti magyarsággal rendelkezõ településeken - emelte ki Kovács Péter. Másrészt, az említett munkacsoport nagy hangsúlyt fektet a megfelelõ közhangulat kialakítására is annak érdekében, hogy az õszi népszámlálás alkalmával minden érintett vállalja majd magyarságát. - A kisebbségi jogok érvényesítése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy húsz százalék alá, vagy fölé megyünk egy adott településen, mint ahogyan az sem, hogy például a csángók milyen nemzetiségûnek vallják magukat - tette hozzá az RMDSZ fõtitkára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vegyes házasságban születetteknek is vállalniuk kell magyarságukat, annak ellenére, hogy családtagjaik más nemzetiséghez tartoznak. Ebben a vonatkozásban az RMDSZ klasszikus kampányt szándékszik lebonyolítani, és partnerként számít minden egyházra, ifjúsági és civil szervezetre a közös cél elérése érdekében. Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 4.Az RMDSZ nem foglalkozik többé a magyar igazolványok ügyintézésévelA magyar kormány május 2-án tájékoztatta az RMDSZ Fõtitkárságán mûködõ Központi Tájékoztató Irodát, hogy május 9-i határidõvel nem jogosult ellátni a magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolvány ügyintézésével kapcsolatos feladatát - közölte kedden az RMDSZ. Kovács Péter, RMDSZ-fõtitkár egyben tájékoztatja az érdeklõdõket, hogy a továbbiakban a szervezetnek nem áll módjában ellátni a magyar igazolvány megszerzésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, az érdeklõdõk forduljanak a magyar fõkonzulátusokhoz. A státustörvény romániai alkalmazását a román és a magyar kormány közötti megállapodás teszi lehetõvé. Ennek értelmében az RMDSZ javaslatára létrejött egy olyan szolgáltató rendszer, mely feloldotta a két ország közötti jogszabály alkalmazásával kapcsolatos ellentéteket, és biztosította közel tíz éven át a rendszer mûködését, gyakorlatilag hibamentesen - írja Kovács Péter. A fõtitkár szerint az irodahálózat mûködését, ennek adminisztrációs, koordinációs és munkáltatói feladatait, szorosan együttmûködve a magyar kormányzati hatóságokkal, az RMDSZ javaslatára a Progress Alapítvány látta el, teljes mértékben megfelelve a megállapodás elõírásainak. Az évek során az irodák több mint 540.000 személynek nyújtottak teljes körû szolgáltatást. Idõvel csökkent a magyar igazolványt igénylõk száma, ám az e téren kifejtett tevékenység és az ezzel járó dologi kiadások mértéke is csökkent valamelyest, de nem szûnt meg! - állítja Kovács. Mint mondja: továbbra is létezik egy jól bejáratott és kifogástalanul mûködõ rendszer, amely ma is ellátja minden jogosult személy ügyintézését. Kovács Péter azt is megjegyzi: a magyar fél annak ellenére szüntette be az együttmûködést, hogy ezt illetõen érvényes román-magyar kormányközi megállapodás van életben, illetve a magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolvány ügyintézésének rendszere is kifogástalanul mûködik. Krónika (Kolozsvár) 2011. május 4.Egyezségeket rúg fel a Fidesz?Az RMDSZ ellen irányuló politikai döntésként értelmezi Kovács Péter fõtitkár a magyar kormánynak azt a döntését, hogy május 9-tõl a Progress Alapítvány által mûködtetett úgynevezett státusirodák már nem jogosultak ellátni a magyarigazolvány ügyintézésével kapcsolatos feladatukat. Az RMDSZ ellen irányuló politikai döntésként értelmezi Kovács Péter fõtitkár a magyar kormánynak azt a döntését, hogy május 9-tõl a Progress Alapítvány által mûködtetett úgynevezett státusirodák már nem jogosultak ellátni a magyarigazolvány ügyintézésével kapcsolatos feladatukat. Errõl hétfõn értesítették a fõtitkárságon mûködõ Központi Tájékoztató Irodát a budapesti illetékesek, néhány nappal azután, hogy Kövér László magyar házelnök kabinetfõnöke megerõsítette: a Fidesz-kormány az oktatási támogatások pályázatainak lebonyolítását sem bízza többé az RMDSZ-közeli Iskola Alapítványra. A Fidesz-kormány mindkét döntése az RMDSZ ellehetetlenítését szolgálja - értékelte lapunk kérdésére az RMDSZ fõtitkára. Kovács Péter szerint a budapesti illetékesek szabályossági kifogások köntösébe burkolva fosztották meg eddigi jogosultságaitól a Progress Alapítványt. Arra hivatkoztak, hogy a magyarigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézést a kedvezménytörvényhez kell igazítani, így ezentúl ezt a feladatot csak Magyarország diplomáciai képviseletei láthatják el. Ez azért furcsa, mert a státusirodák román-magyar kormányközi egyezmény alapján fejtik ki tevékenységüket. Egy ilyen megállapodást nem lehet a magyar kormány egyoldalú üzengetésével felrúgni - jelentette ki Kovács. A fõtitkár szerint a kormányközi egyezményt a két félnek ugyancsak közös megállapodás révén kell felbontania. Kovács elmondta, a döntésnek a magyarigazolványok igénylõi látják kárát, mert május 9-tõl Kolozsvárra, Csíkszeredába vagy Bukarestbe kell utazniuk az okirattal kapcsolatos ügyintézésért. Ugyanakkor elismerte, az igénylõk száma mára már lecsökkent. Székely Istvántól, a Központi Tájékoztatási Iroda vezetõjétõl megtudtuk, a magyar kormány már tavaly december elseje óta nem támogatja anyagilag a státusirodák mûködését. Ám abban állapodtunk meg a budapesti illetékesekkel, hogy amíg technikailag módunkban áll, addig az ügyintézést ingyen és bérmentve elvégezzük. Május 9-tõl azonban ez a technikai lehetõség megszûnik - magyarázta az irodavezetõ. Mint ismert, továbbra is bizonytalanság övezi az oktatási-nevelési támogatásokat, mert a magyar kormány többszöri sürgetésre sem közölte, melyik romániai szervezetre bízza a pályáztatást. Ezt a feladatot eddig az Iskola Alapítvány végezte. Tegnap a szervezet közleményt adott ki, amelyben értetlenségét fejezi Budapest hallgatása miatt. Nagy Zoltán igazgató emlékeztetett, hogy egy román-magyar kormányközi egyezség értelmében a támogatási program megbízott lebonyolítójának az Iskola Alapítványt nevezték meg. Ezt a kormányközi egyezményt csak a felek közös beleegyezésével lehet felbontani, illetve módosítani. Cs. P. T. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 6.Gumicsizmás RMDSZ - Negyedmillió emberhez juttatják el a tegnap indított Erdélyi konzultáció kérdõíveitFigyelünk egymásra mottóval egész Erdélyre kiterjedõ felmérést indított tegnap az RMDSZ. Az Erdélyi konzultáció nevû közvélemény-kutatás során negyedmillió magyar emberhez szeretnének eljutni a következõ két hónapban, hogy egy kérdõív segítségével megtudhassák, melyek a romániai magyarság problémái, a szövetséggel szembeni elvárásai. Negyedmillió magyar embert keresnek fel a következõ két hónapban az RMDSZ helyi szervezeteinek munkatársai és önkéntesei azzal a céllal, hogy megtudják: melyek a romániai magyarság gondjai, prioritásai, a szövetséggel szembeni elvárásait. Kelemen Hunor szövetségi elnök és Kovács Péter fõtitkár tegnapi tájékoztatása szerint a Figyelünk egymásra mottóval indított, Erdélyi Konzultáció nevû kérdõíves felmérés célja a választásokra való felkészülés, valós kapcsolatok kiépítése az erdélyi magyarokkal. Mi azt mondtuk, hogy emberközeli RMDSZ-t építünk, elvisszük a szövetséget az emberekhez. Ez a szövetség minden romániai magyar emberé, az õ döntésük következtében létezik és fog létezni a következõ évtizedekben is. Valós párbeszédet folytatunk a magyar emberekkel, és problémáik megoldására építjük távlati politikai stratégiánkat - fogalmazott kolozsvári sajtótájékoztatóján a szövetségi elnök. Mint mondta, az Erdélyi Konzultáció során a felkeresett személyek õszintén elmondhatják, melyek a prioritásaik, ugyanakkor megjelölhetik azokat a feladatokat is, amelyekkel a jövõben megbíznák az érdekképviseleti szervezetet. Az RMDSZ-nek mindemellett másfél éves nehéz kormányzás után és egy évvel a választások elõtt, pontosan kell látnia, mit gondol a közösségünk a saját jövõjérõl, a szövetségrõl és annak munkájáról - fejtette ki a politikus. A felmérés nyolc kérdésre keresi a választ. Elsõként arra, hogy mennyire elégedettek az életkörülményeikkel, majd meg kell jelölniük azt a két legfontosabb problémát, amelyet meggyõzõdésük szerint településük polgármesterének meg kellene oldania. A válaszadóknak lehetõségük nyílik arra is, hogy a szövetség munkáját értékeljék: elõbb véleményt kell mondaniuk arról, hogy mivel kellene foglalkoznia az RMDSZ-nek országos szinten, majd elmondhatják, hogy milyen mértékben elégedettek a szövetség tevékenységével. A felmérésben részt vevõk megjelölhetik azt a politikai szervezetet, amelynek bizalmat szavaznak az önkormányzati választásokon, végül pedig megfogalmazhatják üzenetüket, gondolataikat az RMDSZ vezetõinek. A felmérés technikai részleteirõl szólva Kelemen elmondta, hogy az adatlappal a helyi szervezetek képviselõi és önkéntesek fogják felkeresni az erdélyi magyarokat. Az adatokat a nyár folyamán fogjuk feldolgozni, minek eredményeként településszintû, pontos problématérképpel fogunk rendelkezni - fogalmazott Kelemen. Kovács Péter fõtitkár tájékoztatása szerint az Erdélyi Konzultáció szervezése három szinten történik: a Fõtitkárságon zajlik a központi koordináció, ezt követi a megyei és a helyi szint. Elmondta, Erdély területérõl közel 1000 személy fog részt venni a program lebonyolításában. Elsõsorban az önkormányzati képviselõket fogjuk bevonni, hiszen ez a program az önkormányzati választásokra való felkészülés része, célunk egy problématérkép megrajzolása. Az önkormányzati képviselõink kell legyenek azok, akik ezeket a problémákat elsõként beazonosítják, és megpróbálják orvosolni helyi szinten, mellettük számítunk az irodai alkalmazottakra, az önkéntesekre is. Kovács bejelentette: a Fõtitkárság stratégiai partnerséget alakított ki a Magyar Ifjúsági �?rtekezlettel (MI�?RT). Mint mondta, szükség van arra a lendületre, amelyet a MI�?RT és közel 300 tagszervezete egy ilyen konzultációs folyamatba be tud hozni. A fõtitkár konkrét számadatokkal is szolgált: 250 ezer ûrlapot, 120 ezer szórólapot és 10 ezer plakátot nyomtattak ki. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 7.Tõkés együttmûködne, de nincs kivelMár a jövõ nyári önkormányzati választásokra együttmûködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tõkés László: elõválasztásokat kezdeményezne a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján közös listát indítana valamennyi magyar párttal. �?tletét mind az RMDSZ, mind az MPP elutasította. Az Európai Parlament egyik alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges támogató aláírások benyújtása után a Krónikának elmondta, hogy az új párt az erdélyi magyarok politikai eszköze kíván lenni. A romániai magyarság megmaradásához elengedhetetlen az önrendelkezés kivívása, de ennek kimunkálásához új eszközre is szükség van, ez pedig egy hatékony, kis költségvetésû, modern és európai néppárt lehet - szögezte le, hozzátéve, hogy az EMNP a legmodernebb párt lesz Romániában. A sokszínûség, a politikai pluralizmus európai, sõt, egyetemes érték - felelte arra a felvetésre, hogy a romániai magyarság érdekeit e pillanatban már két politikai formáció is képviseli. Olyan idõszakban, amikor az erdélyi közösség rendkívüli mértékben megosztott, több mint fele már el sem megy szavazni, vagy netán román pártokra voksol, olyan plurális összefogásra van szükség, amely még azokat is megmozdítja, akik eddig távolmaradásukkal jelezték, hogy megundorodtak a politikától - vallja a politikus, aki szerint az újfajta összefogás nemzeti korparancs, nélküle sem autonómia, sem magyar jövõ nem képzelhetõ el Erdélyben. Ennek céljából mindenkivel a közös nevezõ megtalálására törekszünk - fûzte hozzá. A romániai magyar elõválasztásokat a 2011 õszén tartandó romániai népszámlálás utánra idõzítené Tõkés, aki szerint fontos a parlamenti jelenlét, de ez nem minden. Törvényi garanciákra, törvénysértés esetén érvényesíthetõ szankciókra, illetve önálló intézményrendszerre van szükségünk, de arról sem szabad megfeledkezniük a romániai magyaroknak, hogy õk maguk is sokat tudnak tenni saját sorsuk jobbra fordításáért. Autonómiát csak önigazgatásra képes közösség tudhat kivívni magának. Téves az az álláspont, hogy a mi gondjainkat majd Bukarestben fogják megoldani - szögezte le. Tõkés nem gondolja komolyan a javaslatát, csak nagy elveket pufogtat hiszen az általa vezetett csoportosulás nem kívánt részt venni az RMDSZ által korábban szervezett elõválasztásokon - jelentette ki Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára, emlékeztetve arra, hogy az RMDSZ huszonegy éven át szervezett elõválasztást, amelyen megmérethették magukat a platformok, az ifjúsági szervezetek, bárki, aki ezt akarta. Tõkés számára ez nem volt fontos, amíg az RMDSZ javasolta, sõt, féltek a megmérettetéstõl, nem vállalták a közös listát. �?s ha most közös listát akarnak, akkor miért alapítanak új pártot? - kérdezte. Szász Jenõ, az MPP elnöke más érvekkel utasította el az ajánlatot: szerinte az önkormányzati választás önmagában is elõválasztást jelent, és alkalmas lehetõség annak felmérésére, hogy az RMDSZ, az MPP és a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt között milyenek az erõviszonyok, amelyek alapján majd a parlamenti választásokra készülhetnek. Megismételte azt a korábbi felvetését is, hogy az önkormányzati választásokon az RMDSZ jelöltjeivel szemben úgynevezett nemzeti alternatívát kellene felállítani, amely meglátása szerint az MPP, az EMNT (vagy EMNP) és a SZNT által indítandó közös jelölteket jelentené. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 9.RMDSZ, MPP - nem akarnak elõválasztásokatElutasítják az erdélyi magyar politikai szervezetek vezetõi Tõkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének azon javaslatát, hogy az erdélyi magyar politikai préri résztvevõi közös elõválasztásokon döntsenek a jövõ évi önkormányzati választások jelöltjeirõl. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyenesen komolytalannak minõsítette az EP-alelnök lapunknak adott nyilatkozatát, míg Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy nyilatkozott, értelmetlen és tét nélküli az elõválasztás. Kelemen Hunor a Krónikának úgy nyilatkozott, nem foglalkoznak azzal, amit az EMNT képviselõi a sajtón keresztül üzennek, hiszen az komolytalan. Az RMDSZ 2008-ig rendszeresen szervezett belsõ általános és elektoros elõválasztásokat, van ebben gyakorlatunk, sok esetben hasznosnak bizonyult, azonban amikor 2008-ban megjelent Szász Jenõ versenypártja, már nem láttuk értelmét - emlékeztetett a szövetségi elnök. Hozzáfûzte, nem hisz az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselõinek, szerinte ugyanis Tõkés László javaslata és a bejegyzés elõtt álló párt képviselõinek nyilatkozatai ellentmondanak egymásnak. Amikor új pártot jegyeznek be és képviselõik hangoztatják, hogy megméretik magukat az önkormányzati választásokon, nem tudom eldönteni, hogy nekik higgyek vagy a vezetõjüknek - nyilatkozta Kelemen Hunor. Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára eközben úgy véli, Tõkés László javaslata csak kommunikációs trükk, szerinte az EMNT elnöke nem akar elõválasztásokat. Szerinte a javaslat komolytalanságát az is jelzi, hogy korábban a Tõkés vezette politikai platformok nem voltak hajlandók részt venni az RMDSZ szervezte belsõ elõválasztásokon. Az erdélyi magyar elõválasztás ötletéért Szász Jenõ MPP-elnök sem rajong. Nem látom értelmét az önkormányzati választásokat megelõzõ elõválasztásoknak, tét nélkülinek érzem, ezzel nem lehet motiválni a választókat - nyilatkozta a Krónikának a polgári alakulat vezetõje. Hozzátette: az elõválasztásokat önmagában nem tartja rossz ötletnek, de szerinte erre nem az önkormányzati, hanem a parlamenti választások elõtt lenne szükség. A MPP elnöke szerint azonban ebben az esetben sem kell külön elõválasztásokat tartani, hanem az önkormányzati választásokat kell a parlamenti választások elõválasztásának tekinteni. Az önkormányzati választásokon kétpólusú rendszert látok jónak, ahol az RMDSZ a baloldali párt, és vele szemben indul a Magyar Polgári Pártból, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsból és a Székely Nemzeti Tanácsból álló nemzeti alternatíva. Nem hagynám annyiban az RMDSZ húszéves csõdpolitikáját - nyilatkozta Szász. Hozzáfûzte, akkor lenne teljes az erdélyi magyar rendszerváltozás ha a nemzeti oldal képviselõi a gyõztes önkormányzati választásokat követõen a parlamentbe is bejutnának. Krónika (Kolozsvár) 2011. május 11.Letölthető Word dokumentum (DOCX)Népszámlálás itthon: a magyarság egységét rombolják Alig kezdõdött meg az októberre esedékes népszámlálás fõpróbája Romániában, máris konfliktusok bontakoznak ki a felmérés körül: a Maros megyei prefektus, Marius Paºcan arra szólította fel a vidék lakosait, vallják magukat székelynek vagy éppen csángónak - lelkiismeretüknek megfelelõen. Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára az �?j Magyar Szónak azt nyilatkozta, nem véletlen, hogy már most megkezdõdött a hangulatkeltés, ebbõl látszik, hogy tétje van a statisztikai adatok gyûjtésének. A politikus szerint több forró pontja is van Erdélynek, ahol a magyar közösség egységét különbözõ eszközökkel megpróbálják megbontani, az RMDSZ arra készül, hogy az októberi népszámlálás közeledtével sokasodnak a konfliktusok. Régi csel A Maros megyei RMDSZ nyilatkozatban reagált a prefektus jó tanácsaira. A szervezet elnöke, Kelemen Atilla szerint Paºcan félrevezeti az embereket. Ez nyilvánvalóan rossz szándékú kísérlet, aminek a célja a megosztás, a következményei beláthatatlanok lehetnek. Ha az erdélyi magyarságot úgynevezett magyarokra, székelyekre és csángókra osztva számlálják, statisztikai aránymutatóink jelentõsen megváltozhatnak - hangsúlyozta Kelemen, aki arra kéri a megye magyar nemzetiségû polgárait, hogy ne engedjenek az alattomos megtévesztésnek, vállalják bátran és öntudatosan magyar identitásukat, illetve magyar anyanyelvüket. [.] Lesznek meglepetések Háromszéken a Maros megyeinél nyugodtabb körülmények között zajlik a próbanépszámlálás. Erdély András, a Kovászna megyei prefektúra szóvivõje elmondta: a 61 kérdést tartalmazó kérdõív jelentõs része az épületre, lakásra, családra és személyekre vonatkozó adatokat összesíti, de újdonságokat is tartalmaz a dokumentum a tíz évvel korábbihoz képest. Ezek közé tartozik például a megkérdezett memória-, vagy látási zavarait tisztázó kérdés. Lõrinczi Ferenc, a Kovászna megyei statisztikai hivatal szakembere hangsúlyozta, ezek az adatok nem kerülnek feldolgozásra, vagyis azokat is felkeresik majd õsszel, akikrõl most is begyûjtötték az adatokat. Erdély.ma, 2011. máj. 11. Magyarok vagy székelyek? Az õszre tervezett népszámlálási kérdõívek kijavítására szólítja fel az RMDSZ-t Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Ezekben a napokban országszerte próbanépszámlálás zajlik, amelynek kérdõívein az erdélyi magyarságot három kategóriában határozzák meg, magyarnak, székelynek vagy csángónak. Szász Jenõ szerint eközben a románságot nem osztják földrajzi népességekre, így mócokra, oltyánokra, moldvaiakra, havasiakra stb. Az MPP elnöke arra kéri az RMDSZ józan politikusait kormányon belül hassanak oda, hogy az õszi népszámláláson a magyarság egy kategóriaként jelenjen meg a kérdõívekben. �?j Magyar Szó, Erdély.ma 2011. május 11.Népszámlálás: a magyarság felvállalására buzdítanak az erdélyi magyar pártokNemzetiségük fenntartás nélküli felvállalására fogják buzdítani a népszámlálást megelõzõ idõszakban a romániai magyarokat a hazai politikai-érdek-képviseleti szervezetek. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusainak célkitûzése, hogy minél kevesebb erdélyi és moldvai magyar sétáljon bele a bizonyos hatósági személyek által ismét felállított csapdába, mely külön etnikumként határozza meg, és saját anyanyelvvel ruházza fel a székelységet és a csángókat. Utóbbiak esetében eltérnek az álláspontok arról, hogy minek is kellene vallaniuk magukat. közélet valamennyi szereplõjének erõteljes és egyértelmû fellépésére van szükség ahhoz, hogy a romániai magyarok elkerüljék az õsszel esedékes népszámláláson az 1992-ben, majd rá tíz évre újból felállított csapdát, mely több népcsoportra szaggatta a másfél milliós kisebbséget. Erre manapság is történnek kísérletek. A napokban Maros megye prefektusa, Marius Paºcan sajtótájékoztatón buzdította arra a térség lakóit, hogy vallják magukat bátran magyarnak, székelynek, csángónak. A Krónika megkeresésére mindhárom hazai magyar párt - a kormányzó RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) - az identitás vállalása mellett és a magyarság szétdarabolása ellen foglalt állást. Az RMDSZ Maros megyei szervezete sajtóközleményben is elítélte Marius Paºcan prefektus rossz szándékúnak nevezett megosztási kísérletét, melynek következményei beláthatatlanok kisebbségi helyzetünket illetõen, ugyanis ha az erdélyi magyarságot úgynevezett magyarokra, székelyekre és csángókra osztva számlálják, statisztikai aránymutatóink jelentõsen megváltozhatnak. RMDSZ, EMNT: óriási a tét Ha a román politikusoknak - gondolom, hogy a Maros megyei prefektust is közéjük sorolhatom - ennyire fontos, hogy keresztbe tegyenek a hazai magyarságnak, akkor ennek a népszámlálásnak számunkra is óriási a tétje - vélekedett Kovács Péter. A szövetség fõtitkára elmondta, hogy az RMDSZ hamarosan teljes erõvel beindítja azt a tudatosító kampányát, melynek során az identitásvállalás fontosságára kívánja felhívni a hazai magyarság figyelmét. Ez nem azt jelenti az RMDSZ felfogásában, hogy az erdélyi cigányságot, illetve a bákói vagy Neamþ megyei románokat is arra fogják rávenni, hogy magyaroknak, esetleg csángóknak vallják magukat. Legyen világos: nem fogunk nemzeti térítést végezni. De a vegyes közösségben vagy vegyes házasságban élõ magyarjainkat is arra biztatjuk, hogy vállalják nemzetiségüket - szögezte le Kovács Péter. A közelgõ népszámlálás tétjét az alakulófélben lévõ Erdélyi Magyar Néppárt is átérzi. �?ppen ezért a politikai alakulatot kezdeményezõ Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontja szerint a kérdésben nemcsak a politikai alakulatok illetékesek megszólalni; kötelezõ módon a történelmi egyházakat és a civil szférát is be kell vonni. �?ppen ezért mi nem fogunk külön kampányolni, hanem egységes fellépést szorgalmazunk - fejtette ki a Krónikának Toró T. Tibor. Az EMNT ügyvezetõ elnöke meggyõzõdésének adott hangot, miszerint ha a romániai magyarok minden egyes közéleti szereplõtõl, párttól, érdekvédelmi képviselettõl, egyháztól és szervezettõl azt hallják, hogy magyarnak kell vallaniuk magukat, ez meg is fog történni. Ha ez beválik, meggyõzõdésem szerint a romániai magyarság egységesen lép, és nem sétál be az 1992-ben, majd 2002-ben felállított csapdába - tette hozzá Toró. Egymásnak üzenget Szász és Kovács A múlt heti marosvásárhelyi incidens kapcsán Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt elnöke színvallásra szólította fel az RMDSZ-t. A polgári alakulat vezetõjének meglátásában ha az RMDSZ-szel kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) egyik prefektusa révén három különbözõ népcsoportra akarja osztani a romániai magyarságot, már fel kellene hogy merüljön a koalíció felbontásának kérdése. Nem tudom elfogadni azt a cinizmust, hogy az RMDSZ Bukarestben egy olyan párt mellett kormányoz, amely háromba szakítaná a magyarságot, miközben itthon, Erdélyben úgy tesz, mintha aggódna a magyarságért - fejtette ki lapunknak Szász. Az MPP-elnök szerint a népszámlálás és annak eredménye több mint pártpolitikai ügy. Valamikor az RMDSZ is így látta, emlékeztetett a polgári politikus, mondván, hogy a romániai magyar kataszter összeállításáról még 1993-ban döntés született. Szász Jenõ támadására reagálva Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára elmondta: valóban ki lehetne lépni a kormánykoalícióból és duzzogó szerepet vállalni, ám ettõl még nem oldódik meg egyetlen kérdés sem. El kell fogadnunk, hogy koalíciós partnereink nem tudnak egységesen lépni, vannak még embereik, akik idõnként úgymond félretrafálnak. Romániában egyetlen párt van, amelynek tagjai azt teszik, amit a vezetõjük mond, vagy akár csak kigondol, és ez éppen Szász Jenõnek a kézi vezérlésû alakulata - replikázott az RMDSZ-fõtitkár. Kovács megítélésében nem is meglepõ a Maros megyei prefektus nyilatkozata annak tudatában, hogy az elmúlt hetekben szinte egymást érték a magyarellenes kijelentések és megnyilvánulások. Kérdésünkre, hogy ezt az ügyet felhozták-e koalíciós partnerüknek, az RMDSZ fõtitkára csak annyit mondott: nincs errõl tudomása. MCSMSZ: több lesz a csángó A csángókérdésrõl szólva Kovács Péter beismerte, hogy ez 2011-ben is rendkívül kényes téma - fõként az érintettek esetében. Mi arra ösztönöznénk õket, hogy vallják magukat csángóknak - fejtette ki a szövetség elöljárója. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) álláspontja azonban némiképp eltér az RMDSZ politikusaiétól. A csángó szövetség elnöke, Solomon Adrián például azt szeretné, ha a csángók magyaroknak vallanák magukat. Tudatában vagyunk annak, hogy még a tömbben élõ és magyarul beszélõ csángókat is nehéz meggyõzni errõl. Mint ahogy arról is, hogy az általuk beszélt, úgynevezett csángó nyelv lényegében magyar, csak annak egy archaikus változata. �?ppen ezért mi nem fogjuk sem azt mondani, hogy vallják magukat magyarnak, sem azt, hogy románoknak mondják magukat - nyilatkozta lapunknak Solomon. Az MCSMSZ vezetõje bizakodónak mutatkozik: szerinte az idén sokkal többen fogják vállalni identitásukat, mint kilenc évvel ezelõtt. Akkor - akárcsak a korábbi népszámlálások alkalmával - a moldvai magyarok jelentõs része római katolikus vallású román nemzetiségûnek vallotta magát. A 2002-es népszámlálás eredményei óriási eltérést mutattak a hivatalos és valós adatokat illetõen. Mi azt szeretnénk elérni, hogy falvainkban korrekt személyek objektív népszámlálást végezzenek - tette hozzá Solomon Adrián. Kérdésünkre, hogy az MCSMSZ vagy a román kormányban jelen lévõ RMDSZ mit tehet ennek érdekében, a csángó szövetség elnöke nem kívánt nyilatkozni. Mint mondotta, erre vonatkozóan már elkészült a stratégia, viszont még nem alkalmas nyilvánosságra hozni. Horváth István: nincs szegregációs veszély Az identitás kérdése a csángókon kívül a székelység esetében is felmerül. A legutóbbi, 2002-es népszámláláson már sokkal kevesebben vallották magukat székelynek, mint tíz évvel korábban. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, 2011-ben még kevesebb erdélyi magyar ragaszkodik majd székelységéhez, véli Horváth István kolozsvári szociológus. Nem hinném, hogy ez a szegregációs veszély fenyegetne, bár az idõközben megalakult számos székely szervezet által kifejtett hatást még senki nem tanulmányozta - fejtette ki lapunknak a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke. Szerinte az úgynevezett székelyföldi brand hangoztatásától a Székely Nemzeti Tanács puszta jelenlétéig sok mindennek lehet vonzereje, még abban az esetben is, ha ezek közül egyik sem buzdítja arra a térség lakóit, hogy a népszámláláson székelyeknek vallják magukat. �?gy, ahogy a szászokat meg a svábokat a népszámlálás végsõ feldolgozásakor a németek közé sorolják, így történik a székelyekkel is. A részletes eredményekben ugyan még külön etnikumként jelennek meg, de ezekkel a számokkal csak a politikusok szoktak manipulálni. A hivatalos statisztika szerint a székelyek is magyarok - hangsúlyozta Horváth. Szucher Ervin Krónika (Kolozsv 2011. május 20.A romániai magyar elit fantomképeEgyedülálló felmérés nyomán dolgozta ki a romániai magyar elit fantomképét a miskolci egyetem szociológiai intézetének docense, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa által vezetett kutatócsoport. Kik a romániai magyar kulturális, gazdasági és politikai elit legismertebb, legbefolyásosabb képviselõi, melyek az elitgazdag illetve elitkibocsátó erdélyi városok - egyebek között ezekre a kérdésekre kapunk választ a Párhuzamos világok? Az erdélyi magyar gazdasági és kulturális elit szocio-demográfiai jellemzõi címû tanulmányban közölt felmérésbõl. Gazdasági, kulturális, politikai rangsorok Nagy általánosságban a romániai magyar elit fantomképét így írhatnánk le: mérsékelt jobboldali beállítottságú, egyetemi végzettséggel rendelkezõ férfi. Konkrétabban, a gazdasági és kulturális elit megkérdezett tagjainak válaszai szerint, a romániai kulturális elit kiemelkedõ tagjai között a listavezetõ Kányádi Sándor és Tompa Gábor; elõbbire a gazdasági és kulturális elitet képviselõk 24,6 illetve 40,7, utóbbira pedig 6,6 valamint 29 százaléka szavazott. A rangsor a következõben - a gazdasági elit szerint - Markó Béla, Gáspárik Attila, Szõcs Géza, és holtversenyben Kovács András Ferenc továbbá Tõkés László, a kulturális elit viszont a harmadik helyen Kovács András Ferencet, majd Egyed Ákost, Kántor Lajost és Bocsárdi Lászlót nevezte meg. Az úgynevezett gazdasági reputációs elit listájának elsõ helyét illetõen ismét megegyezik a gazdasági és kulturális személyek véleménye: mindkét csoport Verestóy Attilát nevezte meg 22,6 valamint 27,5 százalékos szavazataránnyal. A gazdaságiak szerint azonban a második helyen Teszári Zoltán áll, majd Pászkány Árpád, Szarvadi Lóránd, László János, Péter Pál és Kurkó János György következik, míg a megkérdezett kulturális személyiségek által felállított sorrendben Pászkány Árpád, Teszári Zoltán, Kurkó János György, Péter Pál, Szarvadi Lóránd, majd holtversenyben László János és Böszörményi Zoltán követi az RMDSZ szenátorát. A megkérdezettek felállították a közvéleményre legnagyobb hatással lévõ romániai magyar személyek rangsorát is, itt a gazdasági elit Tõkés Lászlót, a kulturális elit pedig Kántor Lajost helyezte az élhelyre. A politikai elit tekintetében a gazdasági és kulturális elit csoportjának véleménye az elsõ két hely esetében ismét megegyezik: 45,9 illetve 65,6 százalékban Markó Bélát, majd 42 valamint 57,7 százalékban Tõkés Lászlót nevezték meg. A sorrend ezután a gazdaságiak szerint így alakult: Borbély László, Kelemen Hunor, Frunda György és Verestóy Attila, a kulturális személyiségek pedig a továbbiakban a Kelemen Hunor, Borbély László, Frunda György és Eckstein-Kovács Péter sorrendet állították fel. Hol születik? �?rdekes módon, a gazdasági elit tagjainak túlnyomó része, 55 százaléka székelyföldi születésû, Hargita, Kovászna illetve Maros megyei, legtöbben közülük - 32,2 százalék - Hargita megyébõl származnak. A kulturális elit esetében Hargita megye viszont 19,5 százalékkal csupán a második helyen áll, a 22,1 százalékos Kolozs megyét - nagyrészt Kolozsvárt - követõen. A népszámlálási adatokkal összevetve világossá válik, hogy a kisebbségi elit - Kolozs megyén kívül - leginkább a viszonylag nagyobb magyar nemzetiségi aránnyal rendelkezõ régiókban tömörül. Ebbõl viszont azt a következtetést is le lehet vonni, hogy többnyire eltûnik a szórványmagyar területeken. A gazdasági és kulturális elit tagjainak közel fele kilenc helységben született: Brassóban, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben és Székelyudvarhelyen. A gazdasági elit közül legtöbben három városból: Marosvásárhelyrõl (8,2 százalék), Székelyudvarhelyról (7,7 százalék) és Kolozsvárról származnak. A kulturális elit legtöbb tagját szintén ugyanez a három város adta, csak a sorrend változik: Kolozsvárról 16,7 Marosvásárhelyrõl 9,9, Székelyudvarhelyrõl 4 százalék származik. Nemzetiségi, nyelvi kötõdés a családban A felmérésbõl az is kitûnik, hogy a gazdasági elit gyermekbarátabb a kulturális elitnél: 85,2 százalékának vagy gyermeke, utóbbiak 79,7 százalékos arányához képest. A kulturális elit viszont inkább választ magának magyar élettársat - részarányuk 93,4 százalék - a gazdasági elit azonban kevésbé ragaszkodik a házasság szempontjából nemzetiségi gyökereihez, csupán 82,8 százaléka él magyar házastárssal. Ezek után igen érdekes a következõ adat, miszerint mindkét csoport tagjai nagyjából hasonló arányban - 85-86 százalék - használják a magyar nyelvet otthonukban. Emellett az elittagok román és más idegen nyelven jobban beszélnek, mint az erdélyi magyarok általában. Adalékként még megemlíthetõ, hogy a kulturális elit a német, a francia, a spanyol és az orosz nyelvet beszéli jobban, a gazdasági pedig a román és olasz nyelvben jártasabb, az angoltudás részaránya viszont nagyjából mindkét csoport esetében azonos. A közösségi hovatartozás szempontjából fontos és jellemzõ adat: a gazdasági és a kulturális elitcsoport tagjainak mintegy kétharmada - 36,2 és 36,4 százaléka - elsõsorban erdélyinek, 26,3 illetve 32,7 százaléka pedig erdélyi magyarnak vallotta magát. Emellett a gazdasági elit 13,5 és 9,1 százaléka székelynek, illetve magyarnak tekinti magát, a kulturális elitnél ez a részarány 12,5 és 6,9 százalék - utóbbi esetében viszont a kulturális elit hozzáteszi a romániai jelzõt is. �?MSZ/Transindex �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 22.X. Jakabffy Napok SzatmárnémetibenAz Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület kezdeményezésére és szervezésében, Muzsnay Árpád alelnök kitartásának és elkötelezettségének köszönhetõen 2011. május 20-21-én immár tizedik alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napok néven ismertté vált kisebbségi tanácskozást, idén a lugosi származású és Szatmárnémetiben nyugvó Jakabffy Elemér politikus, író és lapszerkesztõ születésének 130-ik évfordulója alkalmából Kisebbségvédelem a XX. és XXI. században - Kisebbségi jogok a Népszövetségtõl az Európai Unióig - címmel. Kárpát-medencei magyar politikusok, kisebbség-kutatók és történészek részvételével a május 20-án, pénteken zajló tanácskozáshoz még egy jeles esemény tartozott, a késõ délutáni órákban az elõadók és meghívottak Szatmárhegyre, a néhai Kossuth-díjas Páskándi Géza szülõfalujába látogattak, s együtt koszorúzták meg a költõ, próza- és drámaíró szülõháza helyét megjelölõ emléktáblát és a falu központjában található mellszobrát. A X. Jakabffy Napok május 21-én, szombat délelõtt a Jakabffy Elemér, neves kisebbségi politikus sírjának és a Szamos parti városban található egykori lakóháza emléktáblájának megkoszorúzásával ért véget. A Szatmári Megyei Múzeum Vécsey-házi képzõmûvészeti részlegének I. emeleti termében a Kisebbségvédelem a XX. és XXI. században - Kisebbségi jogok a Népszövetségtõl az Európai Unióig címû tanácskozást a szervezõ Muzsnay Árpád, újságíró, az EMKE alelnöke nyitotta meg, és köszöntõt mondott Schönberger Jenõ, a római katolikus egyház szatmári megyéspüspöke. Varga Attila, jogász, parlamenti képviselõ vezetésével elsõként Szekernyés János, közíró, temesvári helytörténész Jakabffy Elemér, a kisebbségi jogok védelmének letéteményese címû elõadása hangzott el, majd Csapody Miklós, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa Jakabffy kultúrpolitikai felfogásáról értekezett. A kolozsvári Székely István, politológus, a Jakabffy által alapított Magyar Kisebbség folyóirat mai fõszerkesztõje a kulturális autonómia lehetõségeit és annak dilemmáit boncolgatta. Bálint-Pataki József, tanár, könyvtáros Budapestrõl Neve több volt, mint áruvédjegy - Határon Túli Magyarok Hivatala, mint kormányzati intézmény címû értekezése különösen izgalmas volt, hiszen Bálint-Pataki a HTMH-nak indulásától munkatársa, 2002-tõl néhány éven át az elnöke volt. Szili Katalin, a Magyar Országgyûlés korábbi elnöke, a Magyar Parlament Nemzeti �?sszetartozás Bizottságának alelnöke vezette a tanácskozás délutáni felét, ebben a részben négy utódállamból meghívott elõadó szólt a kisebbségpolitika más-más aspektusairól. Elsõként Göncz László, történész, Lendván élõ parlamenti képviselõ a szlovéniai kisebbségvédelem idõszerû kihívásáról, az általános nemzetiségi törvény elfogadásának esélyeirõl tartott elõadást. A jelenlevõk meghallgathatták Köteles Lászlónak, az MKP Szepsiben élõ politikusának elõadását Magyarként Csehszlovákiától Szlovákiáig - Kisebbségként a XX. századi Felvidéken témakörben, a kijevi Tóth Mihály, jogásznak Kisebbségi nyelvhasználati jogok és a nemzeti önazonosság megõrzése Ukrajnában valamint Varga Attila, romániai magyar parlamenti képviselõnek Az emberi méltóság és a kisebbségi léthelyzet címû elõadását. A tanácskozás délutáni folytatásában Katona Tamás budapesti történész, nyugalmazott nagykövet vezetésével elõadás hangzott el a kolozsvári Eckstein-Kovács Péter, jogász, elnöki tanácsostól Egy sajátos helyzetû kisebbség, a romák jogvédelme címmel. Tabajdi Csaba, EP képviselõ Az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének lehetõségeirõl és korlátairól Szili Katalin pedig Autonómiaformákról és lehetõségeikrõl Európában és a Kárpát-medencében fejtette ki gondolatait. �?ket követte Duray Miklós felvidéki politikus, közíró, akinek elõadása: Változatlanság a változóban - Hogyan befolyásolta az EU-hoz való csatlakozás az elszakított magyar nemzetrészek helyzetét címet viselte. A résztvevõk aznap még részt vettek a szatmárhegyi Páskándi-megemlékezésen, ahol megkoszorúzták a költõ szülõházának helyét jelölõ emléktáblát és a falu központjában lévõ mellszobrot. Köszöntõt mondott Daniel David, Szatmárhegy polgármestere, Huszti Gyula, a szatmárhegyi RMDSZ-szervezet elnöke, Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári fõkonzulja. A megemlékezés ünnepi szónokai a budapesti Csapody Miklós irodalomtörténész és a szatmárnémeti Felician Pop író voltak. A megemlékezésen közremûködtek a Szatmárhegyi Általános Iskola diákjai Kovács Franciska és Zilahi-Kató Klára tanerõk vezetésével, aki Páskándi Géza verseibõl adtak elõ egy összeállítást. Sor került ajándékkönyvek ünnepélyes átadására is a Szatmárhegyi Községi Könyvtárnak. Elsõként Kádas Jánosné Pásztor Katalin a Tolcsva Jövõjéért Közalapítvány nevében közel kétezer kötetet tartalmazó könyvcsomagot adott át, a szállításban Tolcsva önkormányzata segítkezett, a község elöljárói is részt vettek a megemlékezésen. Gazdagította a könyvtárat Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke és Csapody Miklós is. A könyvtárban megtekinthetõ a budapesti Petõfi Irodalmi Múzeum által összeállított kiállítás, amely Páskándi Géza életét, irodalmi munkásságát mutatja be az oda látogatóknak. Május 21-én Jakabffy Elemér szatmári sírjánál imát mondott Hankovszky Ferenc püspöki helynök, beszédet tartott Varga Attila, az RMDSZ szatmári parlamenti képviselõje és a szülõföld nevében Sallai István lugosi orvos. Jakabffy Elemér egykori lakóházának megkoszorúzásával ért véget a megemlékezés. A X. Jakabffy Napok és a Páskándi-megemlékezés az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület szervezésében került megrendezésre, amelyet Szatmár Megyei Tanács támogatta. A szervezést Muzsnay Árpád irányította. Felvidék.ma 2011. május 23.IX. Vándorcsizma néptáncfesztivál MedgyesenA medgyesi RMDSZ és a Szeben megyei EMKE szervezésében, a medgyesi Madisz (MI�?RT tagszervezet), valamint a Nefelejcs néptánccsoport közremûködésével idén május 25. és 29. közt kerül sor a kilencedik Vándorcsizma Néptáncfesztiválra Medgyesen. Az elmúlt években nagy népszerûségnek örvendõ hagyományõrzõ rendezvényen az idei évben több mint 180 táncos vesz részt itthoni és magyarországi néptánc csoportok képviseletében, melyek a medgyesi fellépéseken túlmenõen a környezõ településekre is ellátogatnak (Erzsébetváros, Küküllõalmás, Somogyom, Kiskapus) és elõadásokat tartanak. A néptánc csoportok fellépései mellett ugyanakkor négy napos, nagyszabású fesztivál változatos kulturális mûsorokkal, gulyásfõzõ-versennyel és sok-sok érdekességgel várja a népzene és a népi hagyományok kedvelõit. A rendezvény a szombat délután 16 órakor kezdõdõ elõadásokban csúcsosodik, melyek során 11 néptánc csoport lép fel. A fesztivál meghívottjai Tudor Neamþu, Medgyes polgármestere, Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára, Balázs Béla, a Szeben megyei RMDSZ elnöke, a Magyar Ifjúsági �?rtekezlet elnöksége továbbá más neves közéleti személyiségek. Vándorcsizma - egy táncfesztivál, amely mindenkit bevon körbe! Erdély.ma 2011. május 23.WikiLeaks: az RMDSZ-rõl is szivárogtattakAz RMDSZ-szel és a romániai magyarok helyzetével is foglalkoznak azok az amerikai nagykövetségi táviratok, amelyeket a WikiLeaks kiszivárogtató portál hozott nyilvánosságra. A hétvégén nyilvánosság elé került táviratok egyike 2005. július 22-i keltezésû, és az RMDSZ szerepével foglalkozik. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének munkatársai két csoportba osztották a romániai magyar politikai osztályt: a mérsékeltekre, akik fokozatosan kérnek több jogot és autonómiát, valamint a radikálisokra, akik gyorsabb reformokat szeretnének. A nagykövetségi tájékoztatás szerint, amelyet az amerikai külügyminisztériumnak küldtek, a Markó Béla vezette mérsékeltek 1993 óta a romániai pártokkal és politikusokkal folytatott együttmûködés és párbeszéd útján érték el céljaikat. A radikálisok ugyanakkor több táborra oszlanak, amelyek egykori, a szövetség nehézkessége és a fiatal politikusok háttérbe szorítása miatt elégedetlen RMDSZ-tagokat is soraik között tudnak. Egyesek szinte teljes területi autonómiát és oktatási szegregációt akarnak az ország közepén fekvõ Székelyföld számára. A radikális csoportok között az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a Magyar Polgári Szövetséget és a Székely Nemzeti Tanácsot említik meg. Markó Béla azóta leköszönt RMDSZ-elnököt a mérsékeltek vezetõjeként jellemzik, aki szoros együttmûködést alakított ki a román pártokkal, és középre pozicionált alkupárttá tette a szövetséget, amely baloldali és jobboldali koalíciókban is részt vett. A szerzõ szerint ez a politika gyümölcsözõnek bizonyult, hiszen önálló magyar iskolák jöttek létre, a magyar egyházak visszakapták egykori tulajdonukat, és a magyar nyelv is használhatóvá vált hivatalos fórumokon. Markó ugyanakkor nem volt hajlandó párbeszédbe bocsátkozni a Magyar Polgári Szövetséggel, sõt sikeresen megakadályozta, hogy induljon a választásokon. Egy másik távirat szerint Eckstein-Kovács Péter államfõi tanácsos arról beszélt, hogy Traian Bãsescu áll a Magyar Polgári Párt megalakulása mögött, mivel így akart bosszút állni az RMDSZ-en, amiért az megmaradt a Nemzeti Liberális Párttal kötött koalícióban. Szó esik arról is, hogy Eckstein szerint az RMDSZ-t is elérte a korrupció, ezért ódzkodnak egyes RMDSZ-es politikusok egy erõs korrupcióellenes intézmény létrehozásától. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2011. május 23.Rosszul áll az õshonos kisebbségek ügyeJakabffy Elemér politikus, író és lapszerkesztõ születésének 130-ik évfordulója alkalmából Kisebbségvédelem a 20. és 21. században - Kisebbségi jogok a Népszövetségtõl az Európai Unióig címmel tizedik alkalommal rendezték meg hétvégén Szatmárnémetiben a Jakabffy-napokat. Az ünnepség keretében kisebbségi tanácskozást is tartottak. Csökken a cigány népszaporulat A meghívottak hangsúlyt helyeztek a cigánysággal kapcsolatos problémákra, ezek köré szervezõdött Eckstein-Kovács Péter, a román államelnök kisebbségügyi tanácsosának mondandója is, aki hangsúlyozta: komoly elõrelépések történtek Romániában e téren. Kiemelte például a közösségi mediátorok eredményeit, akik munkája nyomán várhatóan csökkenni fog a romák szaporodási rátája. Eckstein szerint míg 20 évvel ezelõtt egy cigányasszony általában 3,6 gyereket szült, ez az arány a közeljövõben várhatóan 2,4-re csökken majd. A következõ népszámláláson azonban ennek ellenére a roma lakosság arányának növekedése várható, ugyanis a többi nemzet körében erõsen érezteti hatását a gyerekvállalási kedv csökkenése, illetve az elvándorlás. Az Unió nem szól bele Tabajdi Csaba MSZP-s európai parlamenti képviselõ Az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének lehetõségei és korlátai címû elõadásában kifejtette: az Uniónak lényegében nincsenek eszközei arra, hogy a tagországok esetében kisebbségi kérdésekben fellépjen. EU-n kívüli, illetve csatlakozási fázisban levõ országok esetén hallatja ugyan néha a hangját, a felvétel után viszont már nincs módja befolyása érvényesítésére. Példaként felhozta a lettországi oroszok esetében tapasztalható visszalépést illetve a magyar kisebbség jogait csorbító szlovák nyelvtörvényt. Vannak olyan ügyek, melyek elérik az Európai Unió ingerküszöbét, azonban ezek soha nem az õshonos kisebbségekkel kapcsolatosak - fejtette ki Tabajdi, rámutatva, hogy az egyesült Európa országaiban gond van a többségi identitással is. Ez akkor látszik élesen, amikor egy erõs identitású kisebbség, például a muszlimok megjelennek. A képviselõ szerint a gond az, hogy a vezetõ politikusok a többségi identitással kapcsolatos kérdésekre nem adnak választ, vagy rossz válaszokat adnak. Hangsúlyozta, még jogszabálytervezetek szintjén sincs rendezve az õshonos kisebbségek ügye. Elismerte ugyanakkor a magyar EU-elnökség idején kidolgozott romastratégiát, sok sikert kívánva a magyar kormánynak a magyarországi cigányok munkába állítását célzó törekvésekhez. Nemzetstratégiát sürgetett Szili Aki nem tudja, hogy merre hajózik, annak nincs jó szél - szögezte le Szili Katalin, utalva arra, hogy a magyarságnak égetõ szüksége van egy olyan nemzetstratégiára, amely mögé kivétel nélkül felsorakozik minden politikai erõ. A volt házelnök véleménye szerint nem szabad a magyarországi politikai közbeszédben olyan témáknak felmerülniük, amelyek árthatnak a határokon kívül élõ magyarságnak. Autonómiaformák és lehetõségeik Európában és a Kárpát-medencében címû elõadásában számos példát hozott fel közösségi önrendelkezési formákra. Mint rámutatott, körülbelül 50 európai közösség rendelkezik valamilyen formában autonómiával, és minden nyolcadik uniós polgár kisebbségi helyzetben él, azonban egyelõre nem beszélhetünk tipizálható autonómiamodellrõl, ezt kidolgozni a jövõ feladatai közé tartozik. A képviselõ szerint ahogy Magyarország vezetõ szerepet vállalt az európai romastratégia kidolgozásában, úgy kell kezdeményezniük a magyar politikusoknak a kisebbségi jogokra vonatkozó szabályzatrendszer kidolgozását is. Szili Katalin szerint a rendszerváltás óta egyetlen olyan eset ismeretes, amikor a magyarországi pártok egyként álltak ki a határon túli kisebbségek érdekében, ez pedig a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban történt, ez tekintendõ követendõ példának a jövõre nézve. Duray Miklós felvidéki író, politikus Változatlanság a változóban - Hogyan befolyásolta az EU-hoz való csatlakozás az elszakított magyar nemzetrészek helyzetét? címmel tartott beszédében kifejtette: a Kárpát-medencei, évtizedes etnikai konfliktusok a Szovjetunió szétesésével kiújultak. Hiába reménykedett abban a magyarság, hogy az ellentétek feloldódtak - a szocialista blokkba való tartozás idején a közös ellenségkép mindössze elfedte a mélyben húzódó problémákat. Rámutatott: nemcsak a nemzetiségi ellentétek terén ismétli magát a történelem, az igen erõs külföldi befolyás is megmaradt. Állítása szerint a szovjet-amerikai hidegháborút az nyerte, akinek több pénze volt, a szovjet hatalom titkosszolgálata pedig már a 80-as években elõre látta a vereséget. Ezért szervezte meg a '89-es rendszerváltásokat, a barbatrükköt a közép-kelet-európai országokban, melyek során lényegében a kialakuló demokratikus társadalmakba átmentette hatalmát - emberei befolyásos politikusokká, cégvezetõkké lettek a volt szocialista államokban. Duray szerint Magyarország esetében az elmúlt 8 év történései igen jól illeszkednek ebbe a sorba. Babos Krisztina Krónika (Kolozsvár) 2011. május 27.Lakatos Péter a Wikileaks-szivárogtatásról: nem korrupt az RMDSZA Wikileaks RMDSZ-rõl szóló kiszivárogtatásiból csak az igaz, hogy Traian Bãsescu az MPP keresztapja és hogy Tõkés László a román kommunista titkosszolgálathoz való közel kerülése miatt sodródott a szélre - véli Lakatos Péter RMDSZ-képviselõ. Kétféle információt tartalmaznak a romániai magyar politikumra vonatkozó, a Wikileaks internetes oldal által kiszivárogtatott dokumentumok: olyan, 2005 és 2008 között közszájon forgó állításokat, amelyek idõvel beigazolódtak, és olyanokat, amelyek nem - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a Bihar megyei parlamenti képviselõ. Lakatos Péter a beigazolódott információk között említi Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos kijelentését, amely szerint a Magyar Polgári Párt keresztapja (naºul) Traian Bãsescu államfõ. Szerinte az is beigazolódott, hogy Tõkés László, a romániai forradalom hõse azért sodródott a partvonalra, mivel kiderült: köze volt a román kommunista titkosszolgálathoz. Nem igazolta az idõ Adriana Sãftoiu liberális párti képviselõ azon állítását, hogy az RMDSZ nem éri el a parlamenti küszöböt, mert elvesztette szavazóbázisát, illetve azt sem, hogy a szövetségen belül elharapózott a korrupció, így nem áll érdekében egy korrupcióellenes törvény meghozása - véli a képviselõ. Mint arról tájékoztattunk, a Wikileaks szivárogtató portál nemrég olyan amerikai nagykövetségi táviratokat hozott nyilvánosságra, amelyek az RMDSZ-szel és a romániai magyarok helyzetével is foglalkoznak. Az egyik távirat szerint Eckstein-Kovács Péter államfõi tanácsos arról beszélt, hogy Traian Bãsescu áll a Magyar Polgári Párt megalakulása mögött, mivel így akart bosszút állni az RMDSZ-en, amiért az megmaradt a Nemzeti Liberális Párttal kötött koalícióban. Szó esik arról is, hogy Eckstein szerint az RMDSZ-t is elérte a korrupció, ezért ódzkodnak egyes RMDSZ-es politikusok egy erõs korrupcióellenes intézmény létrehozásától. Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár) 2011. június 1.Megalakult a fõtitkárságKovács Péter fõtitkár, Bodor László, Horváth Anna, Hegedûs Csilla és Székely István fõtitkárhelyettesek részvételével tegnap megtartotta alakuló ülését az RMDSZ fõtitkársága. A tanácskozáson az a döntés született, hogy a javában zajló Erdélyi Konzultációt kiegészítsék egy átfogó önkormányzati konzultációval - tudtuk meg Kovács Pétertõl. A fõtitkár tájékoztatása szerint a választói igények feltérképezésével párhuzamosan azt szeretnék felmérni, hogy milyen eredményei és kudarcai voltak az RMDSZ-es önkormányzatoknak, önkormányzati képviselõinknek az elmúlt idõszakban. Azt is szeretnénk minél pontosabban megtudni, hogy milyen terveik vannak polgármestereinknek, helyi és megyei tanácsosainknak az elkövetkezõ évekre - nyilatkozta Kovács. Az önkormányzati konzultáció eredményeit az Erdélyi Konzultáció végén kapott problématérképhez illesztik, minek következtében körvonalazódni fog, hogy miben különböznek, és miben közelítenek egymáshoz a lakossági elvárások és az önkormányzati tisztségviselõk által megfogalmazott tervek. Kovács kifejtette azt is, hogy az önkormányzati konzultáció része a jövõ évi helyhatósági választásokra való felkészülésnek is. Ennek lebonyolítása is hozzájárul ahhoz, hogy kiválasszuk a legmegfelelõbb jelöltjeinket - fogalmazott. Mint ismert, a fõtitkárság a fõtitkárból és öt helyettesébõl áll. Kovács Péter még nem nevezte meg azt a személyt, aki az oktatási kérdésekkel foglalkozó fõtitkár-helyettesi tisztséget fogja betölteni. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 3.RMDSZ-csapatok félemlítik meg az EMNP-támogatókat?Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) információi szerint az RMDSZ megbízásából csapatok keresik fel azokat a Kárpátokon túli megyékben élõ személyeket, akik kézjegyükkel látták el az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését támogató íveket. A nemzeti tanács képviselõi úgy értesültek, az aláírókat próbálják meggyõzni arról, nyilatkozzák azt, hogy a kézjegyüket meghamisították, vagy kényszerítették õket arra, hogy támogassák az új párt bejegyzését. A Háromszék címû Kovászna megyei napilap értesülései szerint az akció mögött Seres Dénes parlamenti képviselõ áll, a Szilágy megyei honatya azonban cáfolta, hogy ilyesmivel foglalkozna, mondván, az aláírók jegyzéke nélkül ezt nem is tehetné meg. Toró T. Tibor, a nemzeti tanács ügyvezetõ elnöke lapunk érdeklõdésére elmondta, az információknak nem tudnak utánajárni, az értesüléseket igazolandó bizonyítékuk sincs, de mint fogalmazott, reméli, hogy ilyesmire 2011-ben nem kerülhet sor. Bízom abban, hogy a jogállamiság eljutott arra a szintre, amikor nem kell attól tartanunk, hogy adminisztratív eszközökkel, hatalmi erõvel szorítanak le a pályáról, sem attól, hogy ilyen módszerekkel támogatókat félemlítenek meg. �?gy vélem az erdélyi magyar politikai kultúra is fejlõdött már annyit, hogy ne kelljen ilyenfajta torpedóakcióktól tartanunk - nyilatkozta az ügyvezetõ elnök. Emlékeztetett: hasonló RMDSZ-es akciókra volt már precedens 2004-ben, amikor a szövetség mindent megtett hogy megakadályozza a Magyar Polgári Párt bejegyzését, Temes megyében például a politikus rokonait is megfenyegették. Toró szerint érthetetlen, hogy az aláírók jegyzéke hogyan jutott el bárkihez. Az ívekhez a törvény szerint bírák és ügyészségi illetékesek férhetnek hozzá, magánszemélyek alapos indoklással kérhetik ki ezeket. Utánanéztünk, ennek írásos nyoma nincs, tehát egyértelmû, hogy aki hozzáfért, törvénytelen eszközöket használt. A pártbejegyzés ellen óvást emelõ Adrian Drãghici például indoklásában arra hivatkozott, hogy az ívek hamis aláírásokat is tartalmaznak, ilyesmit csak abban az esetben állíthat, ha tanulmányozta a jegyzéket, ez azonban hivatalos keretek közt nem történhetett meg - mutatott rá. Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára nem érti, hogy az EMNT képviselõi miért aggódnak, amikor bárki is megkérdõjelezi az aláírások hitelességét. Alaptalanok a vádak. Ha nem telefonkönyvbõl írták ki a neveket és nem csaltak, a pártot be fogják jegyezni - mondta a fõtitkár. Krónika (Kolozsvár) 2011. június 11.RMDSZ-esek ellenõrzik az EMNP aláíróitAz RMDSZ tisztségviselõi vizsgálták át az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési dokumentumait, aláírási íveit. A Háromszékhez eljutott dokumentumokból kitetszik, a pártbejegyzést megóvó magánszemély, Adrian Drãghici közjegyzõnél hatalmazta fel Novák Leventét, Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter és RMDSZ-elnök miniszteri tanácsadóját és Budai Richárdot, a szövetség bukaresti szervezetének elnökét a dokumentumok tanulmányozására. A hivatalos meghatalmazásban az is szerepel, hogy nemcsak tanulmányozni, de fénymásolni is joguk van a bukaresti törvényszéknél iktatott 2011/3/32654-es iratcsomót, és átvizsgálhatják a támogató aláírásokat is. A két érintett nem tagadta, hogy járt a törvényszéken, és megvizsgálta az EMNP bejegyzési iratcsomóját. Novák Levente elmondta, azért kérte ügyvédkollégája, Adrian Drãghici felhatalmazását, mert testvérét Nyárádszeredában megvezették, azt hitte, más dokumentumot ír alá, amikor kézjegyét adta az új párt bejegyzéséhez. A testvéremet a barátja kérte, írja alá az ívet, azt hitte, így azt támogatja, hogy az illetõ megõrizheti állását a Demokrácia Központban. Félrevezették, és õ jóhiszemûen aláírta. Ezt akartam ellenõrizni, és valóban ott volt a kézjegye - mondta el Novák Levente. Kétszer is bent járt két-három héttel ezelõtt, de tagadta, hogy másolatot készítettek volna az ívekrõl. Novák Levente megkerülte a választ arra a kérdésre, hogyan került kapcsolatba Drãghici-csel, ki kit keresett meg. Budai Richárd, az RMDSZ bukaresti elnöke elmondta, õt a kíváncsiság vezette Drãghici-hez, gyakran járt a bukaresti magyarok közé templomba, a Petõfi-házba, iskolába, de aláírásgyûjtésrõl nem hallott, ezért akarta látni, kik támogatták az új pártot. Megkereste ügyvédkollégáját, és meghatalmazást kért tõle - mondta el a Háromszék érdeklõdésére -, kétszer is bement a törvényszékre, fõleg a bukaresti aláírásokat tanulmányozta, és azt állapította meg, hogy alig akad magyar a támogatók között, no meg véleménye szerint a kézjegyek is eléggé egyezõek. Fénymásolatot a párt alapszabályzatáról, programjáról készített, az aláírásokról nem, de azt nem is tehette, mert a törvény nem engedi - mondotta. Meg is feddtek fentrõl, hogy miért kellett nekem odamennem, de felnõtt ember vagyok, és szabad akaratom van. Kíváncsi voltam, ezért néztem meg a dokumentumokat, és ez szerintem természetes - magyarázta, igaz, nem akarta pontosítani, milyen fentrõl és ki feddte meg. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezetõ elnöke - aki megbízottként irányítja az új párt bejegyzését - megdöbbenéssel értesült arról, hogy a jelek szerint az RMDSZ-nek mégis köze van az EMNP elleni óvásokhoz. Szerettük volna elhinni, amit Kelemen Hunor, Borbély László és Kovács Péter nyilatkozott, hogy nincs közük ehhez - mondta el Toró megkeresésünkre. Kiemelte, elemzik a helyzetet, látni kívánják a dokumentumokat, és azt követõen állást foglalnak az ügyben. Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését június 16-án tárgyalja érdemben a bukaresti törvényszék. Hárman, két párt és Adrian Drãghici magánszemélyként nyújtott be óvást, akkor mutathatják be bizonyítékaikat. A jogi személyként be nem jegyzett Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlõség és Egy Jobb Társadalomért Pártja az Európa Tanács alapjogi chartájának elõírásait kérte számon az EMNP-tõl. A Néppárt (Partidul Popular) azt kéri, hogy az új magyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó. Múlt héten már felröppent a hír, hogy RMDSZ-esek próbálják aláírásuk visszavonására biztatni a párt támogatóit, ám a szövetség legfelsõbb vezetõi akkor tagadták a vádakat, elhangzott, nem állt módjukban hozzáférni az aláírási ívekhez. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
