|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1808 találat | lapozás: 1-30 ... 1111-1140 | 1141-1170 | 1171-1200 ... 1801-1808 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kovács Péter 2011. június 11.Szemet szúró a magyar plakát KolozsváronPénzbírsággal sújtotta a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal azt a reklámcéget, amely az RMDSZ-szel kötött szerzõdést a szövetség által lebonyolított Erdélyi Konzultáció nevû országos kampány óriáspannókon való népszerûsítése érdekében. Kolozsváron két ilyen, a konzultációt népszerûsítõ óriáspannót helyeztek el. A polgármesteri hivatal szóvivõje, Oana Buzatu azt nyilatkozta: a pannó törvénytelen helyen volt kiállítva, majd egy törvényre hivatkozott, miszerint tilos csak idegen nyelvû feliratos pannókat elhelyezni. Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára szerkesztõségünkbe eljuttatott tiltakozó közleményében kifejti: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal újabb magyarellenes megnyilvánulásának lehetünk tanúi. A hivatal jogi kiskapukat keresve, képzelt vádak megfogalmazása által, a magyar nyelvû hirdetések eltávolítására törekedik. - A kolozsvári polgármester attól fél, hogy az RMDSZ közvetlen kapcsolatot tart fenn a magyar családokkal, a magyar közösség tagjaival! Veszélyt lát abban, hogy ezáltal megerõsödik nemzeti közösségünk, folyamatos párbeszéd alakul ki a magyar családok és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között! Meg akarja akadályozni, hogy az erdélyi, romániai magyar emberek sajátos gondjai, elvárásai, céljai a politika napirendjén szerepeljenek! Gáncsoskodik, amikor az RMDSZ választott tisztségviselõi, munkatársai, önkéntesei 250 000 magyar emberrel kívánnak közvetlen párbeszédet folytatni! Mit tett a polgármesteri hivatal, illetve a város polgármestere a Mátyás-szobor elé bizonyítottan törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla eltávolítása érdekében? Ebben az esetben miért huny szemet az egyértelmû törvénytelenség fölött? A város határában elhelyezett számtalan, kizárólag angol nyelvû hirdetés miért nem szúrja a hivatalosságok szemét? Ezekért miért nem aggódik senki? Végezetül a legnagyobb tisztelettel felkérjük a polgármester urat, hogy ne pufogtassa üres szlogenként a multikulturalitás fogalmát, hiszen egyértelmû, hogy nehezen tud beilleszkedni egy többkultúrájú közösségbe - áll Kovács Péter közleményében, aki lapunknak az ügy kapcsán azt is elmondta: az RMDSZ a pannók elhelyezése érdekében szerzõdést kötött az Amprenta Advertising reklámügynökséggel, amely jelentõs szakmai tapasztalattal rendelkezik e téren. Nem tehetünk egyebet, minthogy tiltakozzunk, hiszen a 148/2000-es romániai reklámtörvény nem tartalmaz semmilyen megszorítást a reklámanyagok nyelvére vonatkozólag - összegzett Kovács Péter. Román vagyok, de nem zavar a magyar szöveg Az Amprenta Advertising reklámcég képviselõje megkeresésünkre elmondta: igaz, hogy a pannót törvénytelenül állították fel, de ezért vállalják a felelõsséget. - A városban elhelyezett reklámpannók 90 százaléka törvénytelenül van ott, ahol van. A polgármesteri hivatal ugyanis annak és ott ad engedélyt reklámpannó elhelyezésére, ahol és akinek akar. Az említett pénzbírságról szóló értesítést még nem kaptuk kézhez, de ahogy ez megtörténik, tanácskozunk a cég ügyvédjével. Cégünk elhelyezett már a város területén kizárólag angol és német nyelvû pannókat is, de ezért soha nem volt semmi gond. Kíváncsi vagyok, milyen törvény alapján mondja a városháza azt, hogy törvénytelen a nem román nyelvû pannó elhelyezése? �?n román nemzetiségû vagyok, de akkor sem értem: a városvezetést miért zavarja ez a magyar nyelvû pannó? - nyilatkozta a reklámcég egyik vezetõ beosztású munkatársa, aki szerint az is elképzelhetõ, hogy beperelik a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalt. A városháza a magyarokat is képviseli? Tiltakozásának adott hangot a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) kolozsvári szervezete is. Piros lapot küldünk a mai nap folyamán Sorin Apostu polgármesternek, ugyanis a tegnap a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal szóvivõje, Oana Buzatu azt nyilatkozta, hogy megbüntetik az RMDSZ-t, illetve az RMDSZ megbízásából óriásplakátokat elhelyezõ céget, mivel magyar nyelvû plakátokat helyezett ki Kolozsvárt, annak ellenére, hogy a Polgármesteri Hivatal nem ad engedélyt, csak idegen nyelvû szövegeket tartalmazó plakátokra. Biztos vannak, akik emlékeznek, hogy Gheorghe Funar egykori polgármesternek is 1992-ben az elsõ intézkedései között volt megbüntetni az Apáczai Csere János Líceumot és a belvárosi Római Katolikus Plébániát, amelyek magyarul is kiírták az intézmény megnevezését. Az utóbbi hetek történései, illetve a Polgármesteri Hivatal tevékenysége súlyosan sértik a kolozsvári magyar közösséget, amely továbbra is megdöbbenéssel figyeli, hogy az a város, amely 2020-ban az Európai Kulturális Fõváros címre pályázik, néhány hét alatt feltámasztotta a funári idõk légkörét és hangulatát. Három hete eltüntették a város határain az �?dvözöljük Kolozsvárt! feliratot is tartalmazó táblákat; újra kihelyezték - Sorin Apostu elõbb hallgatólagos, majd nyílt támogatásával - a Iorga-idézetet a Mátyás szoborcsoportnál; a Városnapok alatt a nemrég felújított Mátyás király szoborcsoportot a városi rendõrök szeme láttára használták folyamatosan kilátóként, játszótérként a polgárok; a magyar énekesek fellépésének programját pedig az utolsó pillanatban megváltoztatva ékelték be az U szurkolótábor ünnepségét is a Fõtérre. Ez azért nem vezetett nagyobb problémához, mivel az egészet elmosta az esõ. Felhívjuk a kolozsvári Polgármesteri Hivatal figyelmét, hogy ez az intézmény nem csak a 79%-os román közösségnek a képviselete, hanem az itt élõ magyar közösségé is, amely igen is használja a magyar nyelvet, plakátokon, üzletekben, utcán és otthon is. Errõl a jogárról pedig nem fog lemondani! Egyben elvárja a Polgármesteri Hivataltól, hogy ne tekintse a magyar nyelvet idegen nyelvnek, illetve tetteiben és nyilatkozataiban vegye figyelembe, hogy a város több nemzetiségû és több kultúrájú település. Ezen felül felszólítjuk Sorin Apostut, hogy mihamarabb tegyen meg minden lépést a helyzet rendezésére, és a választási év elõtt ne gerjesszen mesterséges etnikai súrlódásokat politikai célból a kincses városban! - olvasható a KIFOR sajtóosztálya által kibocsátott közleményben. (N.-H.D.) Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 14.Toró: az RMDSZ kérjen bocsánatot az EMNP támogatóitól!Az ország új területi felosztásáról, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésérõl, valamint a Házsongárdi temetõben elkövetett sírgyalázásokról fejtette ki álláspontját június 14-i sajtótájékoztatóján az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetõ elnöke, Toró T. Tibor, valamint közép-erdélyi régióelnöke, Gergely Balázs. A közigazgatási átszervezés alapos elõkészítést kíván Az új közigazgatási felosztás kapcsán Toró T. Tibor elmondta: Románia mindig sokszínû, és egymástól eltérõ sajátosságokkal bíró régiókból állt, mint például a Bánság, a Partium, Máramaros, Közép-Erdély, a Székelyföld, Moldva, Havasalföld, Dobrudzsa vagy Olténia. Sokévi homogenizációs törekvések ellenére a regionális identitástudat él, tehát az új közigazgatási felosztás csakis a természetes régiók szerint képzelhetõ el. Az 1968-ban kialakított mai megyerendszer mesterséges képzõdmény, nem lehet az akkori mintát követve több mai megyét összerakosgatni. Még szerencse, hogy a kormánynak nincs ereje elképzelését keresztülvinni. Toró T. Tibor hozzátette: a területi átszervezést csak több lépésben lehet megtenni. Mindenekelõtt hatástanulmányokat kell készíteni, ezek nyomán nem csak a gazdasági, hanem a kulturális, történelmi, földrajzi és a nemzetiségi szempontokat is figyelembe véve kell megtervezni az új megyehatárokat, amelyeket minden érdekelt bevonásával közvitára kell bocsátani, majd népszavazással kell azokat megerõsíteni. A parlament csak ezeket a lépéseket követõen készítheti el az új közigazgatási felosztásról szóló törvénytervezetet, amelyben a magyarlakta térségek sajátos jogállását is szeretnénk látni - szögezte le Toró T. Tibor, aki a spanyolországi, olaszországi és franciaországi regionális sokszínûséget tartja figyelemre méltónak. Az RMDSZ kérjen bocsánatot az EMNP támogatóitól Az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzése kapcsán Toró T. Tibor elmondta: elegendõ bizonyíték van arra, hogy az RMDSZ áll az EMNP jogi bejegyzése elé gördített akadályok egyike mögött. Bár az RMDSZ csúcsvezetése, Kelemen Hunor elnök, Borbély László politikai alelnök és Kovács Péter fõtitkár mindannyian tagadták, hogy az RMDSZ-nek köze lenne az EMNP bejegyzésének akadályozásához, ma már egyértelmû, hogy a pártbejegyzést megóvó Adrian Drãghici bukaresti lakos az RMDSZ bukaresti elnökétõl, Budai Richárdtól, valamint Kelemen Hunor szövetségi elnök és mûvelõdésügyi miniszter tanácsadójától, Novák Leventétõl kapta ehhez az állítólagos bizonyítékokat. Nehezen hihetõ, hogy a beosztottak a fõnökök tudta, vagy rábólintása nélkül léptek volna - magyarázta Toró T. Tibor. A sajtótájékoztatón kiosztották Adrian Drãghici óvását, az általa Budai Richárd és Novák Levente nevére kiállított felhatalmazást a Bukaresti Törvényszékhez benyújtott pártbejegyzési iratok és támogató aláírások tanulmányozására és lefényképezésére, valamint utóbbiaknak a törvényszék elnökéhez benyújtott, erre irányuló kérvényét. Ez az eset a hazug ember és a sánta kutya esete. Kelemen Hunornak és kollégáinak egy lehetõsége van kimászni abból a hazugságból, illetve csõbõl, amelybe saját embereik húzták bele: a következõ június 16-i tárgyaláson vonassák vissza az EMNP bejegyzése elleni óvást, az EMNP bejegyzését támogató 30 000 embertõl kérjenek bocsánatot, és vegyék tudomásul, hogy az EMNP létezik. Ha pedig van egy kis eszük, lépjenek velünk szövetségre, mert az összefogás például éppen olyan kérdésben szükséges, mint az ország új közigazgatási felosztása - foglalta össze Toró T. Tibor. Az EMNT ügyvezetõ elnöke jelezte: még május 10-én levelet írt Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, arra kérve õt, hogy hívják össze az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórumot, és érdemben tárgyaljanak az erdélyi magyarság nemzeti kataszterének összeállításáról, a belsõ választások megszervezésérõl, valamint azokról a kérdésekrõl, amelyeket nem szabad pártpolitikai csatározások tárgyává tenni. Bár bõ egy hónap telt el azóta, semmilyen válasz nem érkezett, ezért is kerül most ezúton a nyilvánosság elé. Az ajánlat a tárgyalások elkezdésére még mindig áll, az egyeztetésre váró kérdések sora pedig azóta folyamatosan bõvül. Nemzetközi szintre emelni a Házsongárd ügyét Házsongárd nem csak kolozsvári, hanem nemzeti ügy. Ezt Gergely Balázs fogalmazta meg annak kapcsán, hogy a kolozsvári hatóságok semmit sem tesznek a sorozatos sírgyalázások megállításáért, valamint a vétkesek felelõsségre vonásáért. Elmondta: pünkösdkor az Iktári Bánffy család sírkertjében elhelyezett két, 19. századi tumbát, valamint Nagy Gyula néhai erdélyi református püspök sírkövét öntötték le fáradt olajjal ismeretlen tettesek. A Házsongárd Alapítvány munkatársait a temetõ alkalmazottai és vezetõi folyamatosan zaklatják, s ha a Mátyás-szoborra elhelyezett Iorga-tábla, valamint a város bejáratainál eltávolított ötnyelvû feliratok ügyét is beleszámítjuk, elmondhatjuk, hogy Kolozsvár mára valóban egyfajta Kis-Szlovákia - mondta Gergely Balázs. Hozzátette: Halottaink nem tudják megvédeni magukat, nekünk kell megvédenünk õket. Minden eszközbõl kifogytunk, éppen ezért a héten az egyházak és civil szervezetek vezetõivel fogjuk megbeszélni, milyen konkrét lépéseket tegyünk, nem zárva ki az utcára vonulást sem. Gergely Balázs bejelentette: a kolozsvári törvénysértéseket és magyarellenes bûntetteket a nemzetközi sajtó és a nemzetközi politika szintjére kell emelni, éppen ezért nemzetközi sajtóértekezletet, valamint az Európai Parlament néhány képviselõjének meghívásával városnézést terveznek. Kolozsvár, 2011. június 14. az EMNT sajtóirodája Erdély.ma 2011. június 14.Tõkés tiltakozik az EMNP-t támogató aláírások RMDSZ-es ellenõrzése ellenAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tiltakozik az ellen, hogy az RMDSZ egy kétes hátterû és ellenséges érzületû román magánszemély gyanús közremûködését veszi igénybe ahhoz, hogy ellenõrizze a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) dossziéját és a támogató aláírásokat. Mint hétfõi közleményében írja, Tõkés László, az EMNT elnöke megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését a bukaresti bíróságon megtámadó Adrian Drãghici román ügyvéd közjegyzõ elõtt hatalmazta fel Budai Richárdot, a bukaresti RMDSZ-szervezet elnökét, valamint Novák Leventét, Kelemen Hunor mûvelõdésügyi miniszter tanácsadóját arra, hogy az EMNP bejegyzési iratcsomóját tanulmányozzák és lefénymásolják. Tõkés emlékeztet: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke több ízben is leszögezte, hogy a szövetség a bíróságon nem akadályozza az EMNP bejegyzését, amit Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, valamint Kovács Péter fõtitkár is ismételten megerõsített. Ezt szem elõtt tartva, méltán fejezzük ki tiltakozásunkat aziránt, hogy az RMDSZ-párt egy kétes hátterû és ellenséges érzületû román magánszemély gyanús közremûködését veszi igénybe a vele szövetségben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett új párt bejegyzésével szembeni mesterkedésében annak céljából, hogy pénzt, fáradtságot - s talán minisztériumi apparátust - sem kímélve ellenõrizzék az EMNP dossziéját, ezen belül is a támogató aláírásokat - olvasható a közleményben. Tõkés szerint ezek után az is nehezen hihetõ, hogy az RMDSZ-es vezetésû Pénzügyõrség - hosszú heteken át - >a feketemunka elleni küzdelem< jegyében ellenõrizte az erdélyi demokrácia-központok könyvelését, és hogy nem megrendelésre >szivárogtatták ki< - egyébként törvénytelenül - egy központi román napilapnak (Evenimentul Zilei) az így begyûjtött pénzügyi adatainkat. Az EMNT elnöke ennek alapján úgy látja: az RMDSZ alias UDMR - ha önös érdeke úgy diktálja - sokkal közelebb áll többségi >partnereihez<, mint az erdélyi magyar közösségbõl való, saját Testvéreihez. Tõkés László szerint ez a politikai magatartás a demokrácia megcsúfolását jelenti. Bõ húsz esztendõvel a rendszerváltozás kezdete után senkinek sincs joga ahhoz, hogy egy ilyen gesztussal semmibe vegye mindazokat a demokratikus eszméket, amelyekért harcoltunk 1989-ben, és amelyekben 1990 óta minden romániai állampolgár hitt, és amelyekre alapozva erdélyi magyarságunk békés úton igyekszik kivívni önrendelkezését - írja Tõkés, majd felteszi a kérdést: milyen alapon kérhetnénk számon demokratikus jogainkat a többségi románság politikusaitól, hogyha - ezzel szemben - mi magunk sem tartjuk tiszteletben azokat?!. Az EMNT-elnök felszólítja az RMDSZ vezetõit, hogy az ilyen típusú akcióknak vessenek véget. Erdélyi magyarságunknak nem attól lesz erõs érdekképviselete, hogyha tûzzel-vassal fellépnek minden más magyar politikai képzõdmény ellenében, hanem attól, ha a szûkkeblû pártpolitikát félretéve és az önös érdekeink fölé emelkedve valamennyien egy irányba húzzuk a szekeret - vagyis hogyha minden politikai szereplõ részvételével sikerül megteremtenünk az érdemi összefogást - fogalmaz közleményében Tõkés László. Krónika (Kolozsvár) 2011. június 14.Az RMDSZ magyar nyelvû reklámpannói miatt bírságol a kolozsvári hivatalPiros lapot mutattak Sorin Apostu kolozsvári polgármesternek egy flashmobon, amelyet a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) szervezett szombaton a román színház elõtt. Szombaton este épp az Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) gálaestje zajlott a kolozsvári Román Nemzeti Színházban, amikor a szemközti Bocskai téren több tucatnyi kolozsvári magyar fiatal jelent meg, akik sípszóra piros lapokat és tiltakozó táblákat a magasba tartva tiltakoztak az utóbbi hetek magyarellenes megnyilvánulásai ellen. Facebook-on szervezett megmozdulás kezdeményezõinek az volt a célja, hogy a megmozdulással felhívják a kolozsvári polgármesteri hivatal és a városlakók figyelmét, hogy a magyar nem tekinthetõ idegen nyelvnek, és hogy a városháza sem tetteiben, sem nyilatkozataiban ne hagyja figyelmen kívül a város kulturális és etnikai sokszínûségét Magyarellenes cselekedetek A flashmobon résztvevõk többek között az ellen tiltakoztak, hogy a kincses város bejárataitól három hete eltávolították az RMDSZ-frakció által kihelyezett �?dvözöljük Kolozsváron! feliratú ötnyelvû táblákat. Azt is sérelmezték, hogy a polgármesteri hivatal újra elhelyezte a Mátyás-szoborcsoport talapzatánál a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a polgármester eleinte hallgatólagos, majd nyílt támogatásával valamint hogy a városnapok alatt a nemrég felújított emlékmûvet a városi rendõrök szeme láttára kilátóként, játszótérként használta a lakosság, illetve a magyar énekesek fellépésének programját az utolsó pillanatban megváltoztatva beékelték az U-szurkolótábor ünnepségét is. Hasonlóképpen az ellen is tiltakoztak, hogy a városháza az RMDSZ megbüntetését tervezi, mivel a szövetség magyar nyelvû reklámpannókat helyezett ki. A rendezvény után a rendõrség két tüntetõt igazolt és bekísért az õrsre. A Kifor közleményében elítéli a régi idõkre emlékeztetõ megfélemlítést. Sorin Apostu polgármester egyébként nem vett részt a TIFF-gálán. Szemet szúrt a reklámpannó A fiatalok az ellen is szót emeltek, hogy a polgármesteri hivatal megbírságolta az Amprenta Advertising reklámcéget, mivel az kizárólag magyar nyelvû reklámpannót helyezett el a városban, az RMDSZ erdélyi konzultációját népszerûsítõ óriásplakátja két helyen is látható. A szövetség közleményben tiltakozott a polgármesteri hivatal akciója ellen kifejtve: újabb magyarellenes megnyilvánulásnak lehetünk tanúi. Mit tett a polgármesteri hivatal, illetve a város polgármestere a Mátyás-szobor elé bizonyítottan törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla eltávolítása érdekében? Miért huny szemet az egyértelmû törvénytelenség fölött? A város határában elhelyezett számtalan, kizárólag angol nyelvû hirdetés miért nem szúrja a hivatalosságok szemét? Ezekért miért nem aggódik senki? - teszi fel a kérdést közleményében Kovács Péter fõtitkár, arra kérve Sorin Apostut, ne pufogtassa üres szlogenként a multikulturalitás fogalmát, hiszen egyértelmû, hogy nehezen tud beilleszkedni egy többkultúrájú közösségbe. Az Amprenta Advertising reklámcég képviselõje a Szabadság napilapnak úgy nyilatkozott, a cég számos, kizárólag angol és német nyelvû óriásplakátot helyezett el a város területén, de ez soha nem jelentett problémát. Kíváncsi vagyok, milyen törvény alapján mondja a városháza azt, hogy törvénytelen a nem román nyelvû pannó elhelyezése? �?n román nemzetiségû vagyok, de akkor sem értem: a városvezetést miért zavarja ez a magyar nyelvû pannó? - mondta a lapnak a cég neve elhallgatását kérõ, vezetõ beosztású munkatársa. A napokban egyébként olyan plakátok jelentek meg Kolozsvár utcáin, amelyeken Sorin Apostu Gheorghe Funar hírhedt exelöljáróval látható, a kép alatt pedig a Kluj Kapitalã Kulturalã (Kolozsvár Kulturális Fõváros) felirat olvasható. Az akciót senki nem vállalta magára. (Mátyás-szobor: hiábavaló tiltakozás. Nem érkezett hivatalos válasz a Mátyás-szobor elé elhelyezett Iorga-tábla elleni tiltakozásokra, ideértve a magyar állam tiltakozását is - nyilatkozta a Krónikának Szõcs Géza, Magyarország kulturális államtitkára, aki a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválra érkezett a kincses városba. Nagyon sok eszközünk nincs. Fölmerült ugyan - bár szerintem ez nagyon buta gondolat -, hogy Magyarország kérje vissza azt a mintegy 400 ezer eurós összeget, amellyel részt vett a szobor restaurálásában. Ezt én elfogadhatatlannak tartom, hiszen az ország egy nagyon jelentõs mûtárgy megmentésére szánta ezt az összeget, és arra is használták fel. Nem követelhetjük vissza a pénzt, még akkor sem, ha méltatlan az, ami a szobor körül történik, újrakezdik azt a nagyon régi történetet, amelynek már számos epizódját élhettük meg - fejtette ki lapunknak Szõcs Géza. Mint ismeretes, korábban Horea Uioreanu liberális párti parlamenti képviselõ javasolta, hogy a kolozsvári önkormányzat fizesse vissza a magyar államnak a Fadrusz-alkotás restaurálására fordított összeget, hiszen így a magyar hivatalosságoknak nem lenne okuk a helyi vezetés zaklatására. V. L.) Krónika (Kolozsvár) 2011. június 15.AZ EMNT szerint bizonyítható az RMDSZ gáncsoskodásaBizonyítékokat mutatott be kolozsvári sajtótájékoztatóján az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetõ elnöke, Toró T. Tibor arra vonatkozóan, hogy Budai Richárd, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke és Novák Levente, Kelemen Hunor kulturális miniszter tanácsadója felhatalmazást kapott az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését a bukaresti bíróságon megtámadó Adrian Drãghici román ügyvédtõl arra, hogy az EMNP bejegyzési iratcsomóját tanulmányozzák és lefénymásolják. Az EMNT ügyvezetõje elmondta, miután a szervezet több forrásból is arról értesült, hogy az új párt bejegyzéséhez szükséges, az öszszegyûjtött támogató aláírásokat is tartalmazó iratcsomókat az RMDSZ megbízásából tanulmányozzák, arra voltak kíváncsiak, hogy a Bukaresti Törvényszéken milyen nyoma van annak, hogy ki(k) és mikor kértek engedélyt a dosszié áttanulmányozására. A törvényszéken iktatott folyamodványokból kiderült, Adrian Drãghici május 17-én egy bukaresti közjegyzõnél hitelesítette azt az okiratot, amelynek alapján felhatalmazta Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnököt és Novák Leventét, hogy bármikor betekintést nyerjenek, vagy lefotózhassák az EMNP bejegyzését célzó, 32654/3/2001-es számú dossziét. Kiderült, a pártbejegyzés ellen óvást benyújtó Adrian Drãghici csupán a pártbejegyzést célzó dosszié és az aláírási ívek áttanulmányozását kérte a törvényszéktõl, az ügyvéd azonban soha nem élt ezzel a lehetõséggel, felhatalmazta Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnököt és Novák Levente minisztériumi tanácsost, akik valószínûleg pártfeladatot teljesítve vizsgálták át a dokumentumokat - mondta Toró T. Tibor. A hitelesített felhatalmazás alapján Budai és Novák már másnap, május 18-án írásban kért - majd ez alapján kapott - engedélyt a Bukaresti Törvényszék elnöknõjétõl a pártdosszié tanulmányozására és lefényképezésére. Az EMNT ügyvezetõ elnöke (a bejegyzés elõtt álló néppárt ideiglenes elnöke) szerint tisztességesebb lett volna Kelemen Hunor elnök, Borbély László politikai alelnök és Kovács Péter fõtitkár részérõl, ha nem tagadják, hogy az RMDSZ-nek köze van a pártbejegyzés megakadályozásához. Itt az alkalom, hogy Kelemen Hunor hívja vissza az embereit, akik hazugságban hagyták, ugyanakkor elvárjuk, hogy az RMDSZ kérjen bocsánatot attól a 30 ezer személytõl, akik kézjegyükkel látták el az aláírási íveket, és akiket csalással gyanúsítottak - jegyezte meg a politikus. Mint ismeretes, az új erdélyi magyar párt bejegyzése ellen a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlõségért Párt, a Nép Pártja és egy magánszemély, Adrian Drãghici nyújtott be óvást a Bukaresti Törvényszéken. Az utóbbi, egy bukaresti ügyvéd egyébként arra hivatkozva kérte az EMNP bejegyzésének elutasítását, hogy szerinte a 29 ezer kézjegyet sorjázó ívek hamis aláírásokat is tartalmaznak. A Krónikának korábban nyilatkozó Budai Richárd megerõsítette, hogy betekintést kapott az EMNP-dossziéba, mint mondta, arra volt kíváncsi, milyen az új alakulat támogatottsága a bukaresti magyarok körében. Budai ugyanakkor úgy nyilatkozott, az akcióról elõzetesen nem egyeztetett az RMDSZ-szel, emiatt a szövetség vezetõi leteremtették miután az ügy nyilvánosságra került. Az EMNT ügyvezetõ elnöke jelezte továbbá: még május 10-én levelet írt Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, arra kérve õt, hogy hívják össze az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórumot, és érdemben tárgyaljanak az erdélyi magyarság nemzeti kataszterének összeállításáról, a belsõ választások megszervezésérõl, valamint azokról a kérdésekrõl, amelyeket nem szabad pártpolitikai csatározások tárgyává tenni. Toró elmondta, bár több mint egy hónap telt el azóta, semmilyen válasz nem érkezett Kelemen Hunor részérõl, ezért úgy döntöttek, a levelet nyilvánosságra hozzák az EMNT honlapján. Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár) 2011. június 16.Kovács Péter: miért nem harcol értünk a magyar kormány?Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára sérelmezi, hogy a magyar kormány nem emeli fel a hangját a székelyföldi és partiumi magyarok beolvadása ellen. Miért nem harcol értünk a magyar kormány? - teszi fel a kérdést Kovács Péter szerdai blogbejegyzésében a regionalizációs vita kapcsán. Hosszú hónapok óta folyamatosan azt halljuk, hogy Budapest és Brüsszel majd megoldja a problémáinkat. Azt ismételik nekünk, hogy brüsszeli nyomásra a román kormány, a parlament beadja a derekát, és lesz autonómia, bõvül a kisebbségi jogok köre. A médiából az folyik, hogy ilyen jó viszonya soha nem volt a magyar és a román kormányoknak, hogy Orbán Viktor és Traian Bãsescu amiben megegyeznek, az meg is valósul, kitartás magyarok, mert Budapest közbenjár az ügyünkben. Na, itt az alkalom, és mégis nagy a csend - írja Kovács. Az RMDSZ-fõtitkár sérelmezi, hogy senki nem emeli fel a hangját a magyarok által is lakott nyolc megye ügyében. Miért nem mondja el egyetlen kétharmados magyar politikus sem, hogy a magyar közösségek számára a beolvadáshoz vezethet a székelyföldi és a partiumi >magyar< megyék egybeolvasztása olyan megyékkel, amelyekhez gazdasági, szociális, történelmi szempontból semmi közük? - olvasható a blogbejegyzésben. Kovács így folytatja: Ha Budapest meg tudja oldani a gondjainkat, akkor most mire vár? Tapsra?. A magyar kormány reakcióját Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is hiányolta a Románia közigazgatási-területi felosztásáról folyó vita kapcsán Egyelõre senki nem kérdezett semmit, és nem tudom, hogy a magyar kormányt érdekli-e e a régióátszervezés, vagy van-e valamilyen álláspontja ez ügyben. Meglepõnek tartom ezt, mivel a romániai magyar közösség sorsát érintõ kérdésekben a budapesti kormány általában közli álláspontját - mondta kedden Kelemen Hunor. (Répás Zsuzsanna: a kormány támogatja az RMDSZ és a magyarság erdélyi régiók felosztásáról szóló álláspontját. A kormány támogatja a romániai magyarság egységes álláspontját az erdélyi régiók felosztásáról - mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerdán Budapesten. Kiemelte: az RMDSZ megfogalmazott egy javaslatot, ami 16 megyére vonatkozna, ezzel szemben a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) egy nyolc régiós felosztást hirdetett meg. Ezt az RMDSZ egyértelmûen elutasítja, ahogy a többi magyar szereplõ is, mert az eddig hagyományosan magyar többségû területek elvesztését, és politikai visszalépést jelentene. A magyar kormány odaáll az egységes fellépés mögé, a magyar szereplõk számíthatnak támogatására - jelentette ki.) Krónika (Kolozsvár) 2011. június 17.Visszatértek Kolozsvárra a funári idõk?Gheorghe Funar szélsõségesen nacionalista kolozsvári expolgármester idõszakára emlékeztetett a június 14-i, keddi városi tanácsülés: ismét feszültség, botrány, cirkusz, tiltakozás, elégedetlenség, kivonulás. Sorin Apostu polgármester és csapata feltételezhetõen számított arra, hogy akárcsak korábban a megyei tanácsülés esetében, az RMDSZ ki fog vonulni a terembõl. Az ilyen gesztust csak végsõ esetben követi el egy érdekvédelmi szervezet vagy politikai párt: ily módon egyértelmû jelét adja annak, hogy a szóbeli tiltakozás már nem használ, és ekképpen fejezi ki módfeletti felháborodását. A kivonulás felidézte azt az idõszakot, amikor Funar folyamatosan ugratta, provokálta, sértegette a kolozsvári magyarságot, s az idõk során Eckstein-Kovács Péter, Molnos Lajos, Boros János és a többi városi tanácsos tiltakozott a szemtelen gesztusok miatt. Ha jól belegondolunk, az elmúlt hetekben kirobbant cirkuszok sorozata mindenkinek kedvez: a többségi kormánypártnak azért, mert felmutatja a magyar veszélyt, s ezáltal szavazatokat gyûjt. Az ellenzéknek is jól jönnek az egymást követõ botrányok, ugyanis bírálni tudja a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L) amiatt, hogy az RMDSZ-szel szövetkezik. Emellett az ellenzékiek is ki tudják játszani a nacionalista kártyát, s közös frontot alkotnak a többségi kormánypárttal. Az RMDSZ-nek mindez égi manna, ugyanis egyrészt hárítani tudja a kemény jobbnak nevezhetõ szervezetek (elsõsorban EMNT) részérõl érkezõ bírálatokat, s megmutatja, hogy akaratosan és határozottan is fel tud lépni. Másrészt pedig a kolozsvári magyarságot emlékeztetni tudja a funári örökségre, rávilágíthat a közös ellenségre, aki lassan-lassan a szélsõségesen nacionalista expolgármester nyomdokába lép. A funári szellem megidézése egyesítõ, frontállító hatással van a magyarságra - gyûlnek a szavazatok, érdekeltté válnak a választópolgárok, nõ a mozgósító erõ. Erre az oxigénpalackra nagy szüksége volt a helyi RMDSZ-nek, ugyanis László Attila alpolgármester enyhén szólva gyöngéd, sokszor félénk fellépése miatt valósággal vérszemet kaptak a helyi narancssárgák, s azt hitték, szinte bármit megtehetnek. Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnöke állítólag bekeményít. �?rzésem az, hogy a valódi kemény vonalat nem õ, hanem Csoma Botond RMDSZ-es városi tanácsos képviseli, aki nemrég polgári engedetlenséget helyezett kilátásba a Iorga-idézetet tartalmazó táblaügy miatt. Botond az új vonal megtestesítõje lehet, amennyiben kitartó, következetes munkát végez. Neki nincs sok veszteni valója, habár amennyiben valamilyen köztisztségre pályázna, amely a közösség szempontjából is fontos, akkor bizonyára a narancssárgák ellehetetlenítik majd a dolgát. A helyzetbõl a szélsõségesnek nevezhetõ különbözõ magyar szervezetek (EMI, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Magyar Gárda székely szakasza) is hasznot húznak, ugyanis próféciájuk bevált: lám-lám, a román többséggel szemben csak ilyen, és hasonló módszerekkel lehet fellépni. Számtalan ilyen jellegû hozzászólás érkezett magánblogomra (www.koliver.wordpress.com, megmondtuk, hogy a nyerspolgári, besimuló, egyeztetõs, koalíciós politikai út nem járható). Sõt, sokszor uszító, gyûlölködõ megjegyzéseket is tettek ebben a témában. De nézzük az összefüggéseket: a politikusok fellángoltak, ugyanis jövõre helyhatósági és parlamenti választások lesznek. �?nkritikának vagy tragikomédiának is nevezhetõ az, hogy: az egész helyzet a sajtónak is kedvez, ugyanis az uborkaszezon közeledtével folytonosan biztosított a téma. Hol sírgyalázás, hol kivonulás a megyei vagy városi tanács ülésérõl, hol a magyar feliratot is tartalmazó táblák tõbõl történõ kivágása, hol pedig idézetes tábla törvénytelen elhelyezése. �?gnek a képernyõk, szikrázik a levegõ a forró frekvenciáktól, egymásnak esnek a politikusok, nõ a nézettség. Máris itt a forró nyár! KISS OLIV�?R Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 20.Bognár Zoltán a Szabadelvû Kör új elnökeSzombaton tartották meg a Szabadelvû Kör 9. Országos Gyûlését, ahol új vezetõt választottak a küldöttek, mivel Eckstein-Kovács Péter már nem vállalt új elnöki mandátumot. Az új elnök a 30 éves Bognár Zoltán politológus lett. Bognár Aradon született, ott is érettségizett, majd a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetemen elvégezte a Politikatudományi Kart. Az elmúlt években politikai elemzõként több romániai és magyarországi sajtóorgánum kérte ki a véleményét. Létrehozta az elsõ romániai magyar politikai elemzõ céget. 2008-tól tagja a Szabadelvû Körnek, ám eddig nem vett részt a vezetõség munkájában. Bognár a sajtónak elmondta: elnökként az Eckstein-Kovács Péter által megkezdett úton halad; továbbá a szervezetépítésre, a fiatalság bevonására összpontosít. Fontos szerepet tulajdonít a pártokkal, a közvéleménnyel és a sajtóval való kommunikációra is. Részben megújult a Szabadelvû Kör elnöksége is. Eckstein-Kovács Péter vállalta a pártkapcsolatokért felelõs alelnöki tisztséget, az új ifjúsági alelnök Birtalan Csanád lett, Babóczi Imre pedig a területi csoportokért felelõs alelnöki tisztséget gyakorolja. A régi elnökség közül tisztségében maradt Czika Tihamér (szervezési alelnök), Magyari Nándor-László (külkapcsolati alelnök), Egyed Péter (oktatási alelnök), Péter Pál (gazdasági alelnök). A Szövetségi Képviselõk Tanácsában a Szabadelvû Kört Bognár Zoltán és Hegedûs Csilla képviseli. A Szabadelvû Kör gyûlésén módosították az alapszabályzatot is. Erre azért volt szükség, hogy az alapszabályzat összhangban legyen az RMDSZ-kongresszuson megváltoztatott alapdokumentummal. Három állásfoglalást fogalmaztak meg a gyûlésen: a romapolitikáról, a szélsõséges megnyilvánulások ellen és a kolozsvári multikulturális kérdésre vonatkozólag. Eckstein-Kovács Péter a platform leköszönõ elnökeként üdvözölte a résztvevõket, majd sorrendben Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szabó Annamária, a Nõk a Nõkért Platform elnöke, Gál �?va, a Szociál-Demokrata Platform elnöke és Kelemen Kálmán a Keresztény-Demokrata Platform elnöke köszöntötte az Országos Gyûlést. Eckstein-Kovács Péter beszámolt az utóbbi két év tevékenységérõl, eredményeirõl, így a Szabadelvû Kerekasztalokról, a Szabadelvû Kör szereplésérõl az RMDSZ Nagyváradi Kongresszusán, valamint a Szabadelvû Kör különbözõ egyéb politikai megnyilvánulásairól. A jelentést az Országos Gyûlés egyhangúlag elfogadta. Magyari Nándor alelnök a platform tagsága nevében megköszönte Eckstein-Kovács Péter 18 éves elnöki munkáját. Az Országos Gyûlés elfogadta a platform új Programját. A program 6 fejezetre oszlik: gazdaságpolitikai kérdések; emberi jogok; közpolitikák és államszervezés; oktatás, tudomány, mûvelõdés és médiapolitikák, illetve ifjúsági politikák és környezetvédelem. Etnikai feszültségeket gerjeszt a Kolozsvári Városháza Egyik állásfoglalásában a Szabadelvû Kör elítéli a Kolozsvári Városházának etnikai feszültségeket gerjesztõ provokációit, így a Iorga-tábla illegális kiállítását és a nemrég kiállított többnyelvû üdvözlõtábla levételét, valamint a Házsongárdi temetõben folytatott rombolást. Kifejtik: önkormányzatunk minden egyes döntését a törvényesség keretén belül kell meghoznia. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy úgy helyeztek el egy a Mátyás király emlékét sértõ táblát, hogy arra semmiféle engedély nem volt. Felszólítjuk Kolozsvár önkormányzatát, hogy távolítsa el ezt a táblát, az összes többi olyan táblával együtt, amelyeknek egyetlen célja a város két közössége egymás ellen való uszítása. Kolozsváron nincs helye olyan tábláknak, amelyek a történelem valós vagy vélt sérelmeirõl szólnak, amelyek egyik vagy másik nemzetiség ellen uszítanak. Táblákat arról kell kihelyezni, ami összeköt minket. -, áll a dokumentumban. Egy másik állásfoglalásban a Szabadelvû Kör a romániai közéletben egyre jobban erõsödõ etnikai alapú provokációkra és a szaporodó szélsõ jobboldali megnyilvánulásokra hívja fel a figyelmet: Aggasztó, hogy egyes önkormányzatok, egyházak és médiacsatornák teret és hitelt adnak a szélsõséges szervezetek megnyilvánulásainak, és az, hogy politikusok, pártok, sajtóorgánumok bejegyzett vagy be nem jegyzett szervezetekkel igyekeznek politikai tõkét kovácsolni a nacionalista indulatok gerjesztésébõl. A provokációk és szélsõséges megnyilvánulások soha nem hoztak és nem hozhatnak eredményt. A Szabadelvû Kör mindezekért híven eddigi elveihez és gyakorlatához racionális hozzáállást vár el a politikai és társadalmi élet minden felelõs szereplõjétõl. A Szabadelvû Kör továbbá romapolitikai kérdéseket tárgyaló állásfoglalásában a nemrég Kolozsváron lezajlott roma-kitelepítésekre reagálva kifejti: A Szabadelvû Kör többször hangsúlyozta: amit a közbeszéd romakérdésnek nevez, nem csak a romák, hanem az egész társadalom problémája. A gazdasági egyenlõtlenségek, a hátrányos megkülönböztetés, az elõítéletes megbélyegzés, a rasszizmus által hajtott gyûlöletbeszéd és intézményes diszkrimináció halmozottan hátrányos helyzetet teremtenek az élet minden területén: lakás- és egészségügyben, foglalkoztatásban, oktatásban. A Szabadelvû Kör szolidaritását fejezi ki mindazokkal a marginalitásban élõ roma etnikumú személyekkel szemben, akiket továbbra is veszélyeztet a kényszer-kilakoltatás. Felhívja az országos döntéshozó szerveket és helyi önkormányzatokat, hogy jogkörüknek megfelelõen, felhasználva az ez irányú uniós támogatást, hozzanak azonnali konkrét intézkedéseket, amelyek intézményesen támogatják a romák társadalmi, kulturális és gazdasági beilleszkedési szándékát. Az Országos Gyûlés elfogadhatatlannak tartja a Demokrata-liberális Párt által javasolt közigazgatási átalakítás tervezetét. �?gy döntött, hogy e kérdésben egy kerekasztal-beszélgetés során fogja kialakítani saját álláspontját. NAGY-HINT�?S DIANA Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 28.Pártkicsinálók - Válaszféle Markó BélánakMarkó Béla volt RMDSZ-elnök régi szokásához híven ismét az �?S-ben jelentkezett egy dolgozattal, és - nem gondoltam volna - ennek most kifejezetten örülök. Ugyanis a látszattal ellentétben nem annyira nagy élvezet a Facebookon szájkaratézni Kovács Péter újonnan választott RMDSZ-fõtitkárral, alig-alig szórakoztat, mert Kovács Péter fõtitkár egy vonásában emlékeztet Petõfire: egy gondolat bántja. De az nagyon. Markó Bélának viszont van stílusa, és ez ma már becsülendõ erény, cikke elején a lírai felvezetõ egészen megkapó. Lófõ õseire nem tudok rátromfolni, én a ványolós Demeterek közül való vagyok, nagyszüleim Lövétebányán éltek, mi Szentegyházán, akkoriban Vlahicának hívták, a tárgyszeretõ székelyekbõl éppen gyermekkoromban akartak sokoldalúan fejlett szocialista embert nevelni, hát érdekes kísérlet sikeredett, elvették tõlük, ami az övék volt, õk meg visszalopkodták az államtól darabonként, és aki nem ezt tette, arra azt mondták, hogy élhetetlen. Mai napig nyögjük ezt a pedagógiát, életerõs férfiak mennek seregszám idõ elõtt betegnyugdíjba, majd világgá - régebb Magyarba' - dolgozni, fiatalok várják a sommert nézem a gyermekkori pajtásaimat, amint az utcasarkon állva éppen semmit tesznek, és nem visz rá a lélek, hogy megmondjam nekik: az én adómból teszik azt a semmit, sokba van nekem az az utcasarok. Markó Bélával mégis van közös élményünk, azt a kenyeret az utolsó morzsáig meg kell enni figurát még én is éltem, nagyapám azt mondta, ne gazolj, fiam. Bár a jó öreg ritkán szólt hozzánk, unokákhoz, inkább a keze járt el, súlyos keze volt, meg kell hagyni, és néha én is örülnék annak, ha kinek-kinek a nagyapja a túlvilágról átnyúlna, és visszapofozná az unokát az életbe. Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese talán megbocsát nekem, ha egy triviális tétellel alapozom meg válaszomat: a politikai hatalom egyetlen legitimációja a választók akarata. Vagy legalábbis abban a politikai berendezkedésben, amit mind közönségesen demokráciának szoktunk nevezni, és ennél egyelõre magam sem tudok jobbat, így a XXI. században elég fura lenne, ha a miniszterelnök Istentõl eredeztetné a hatalmát. De azt valamiért mégsem tartjuk annyira furának, ha valaki mondjuk az �?sz felkent papjaként - a nagybötûs Igazság kizárólagos birtokosaként - formál igényt a vezetésre, pedig hát a XX. századra visszatekintve olyan nagyon nem gyõzött meg a teljesítményével ez a kaszt, hogyismondják, értelmiség. Tehát én eleve kételkedve fogadok minden olyan gondolatmenetet, amely indulásból lekezelõ módon viszonyul azokhoz, akiket megcéloz, egy tragikusan szûk látókörû politikáról van szó, írja Markó Béla, amely nemhogy a Kárpát-medencébõl, de még a hegyekkel nem árnyékolt magyar alföldrõl sem képes kitekinteni hát, e mondat tartalmát Magyarországon egy szóban foglalják össze, mucsai mucsai magyar politika, mintha ez köszönne vissza, Markó Béla író stilizál, pedig azt mondja tulajdonképpen, hogy bunkó mindahány. Nem szép, nem elegáns, hogy az igazságtartalomról ne is beszéljünk. De térjünk vissza a választói legitimációhoz, mert ez roppant fontos. Markó Béla volt RMDSZ-elnök számokat is idéz, és én a számokat nagyon szeretem, megmutatják igazukat, nincs annyi baj velük, mint a szavakkal. Nézzük tehát a számokat, most vegyük az országos választásokat: 1990-ben 991 601 szavazat jutott az RMDSZ-es parlamenti képviselõkre, 1 004 353 a szenátorokra, 1992-ben 811 290 magyar szavazott a képviselõkre, 831 469 a szenátorokra, 1996-ban 812 628 voks ment a képviselõkre, 837 760 a szenátorokra, 2000-ben 736 863-an járultak az urnák elé képviselõinket támogatván, 751 310-en a szenátoraink miatt, 2004-ben 638 125 erdélyi magyar adott felhatalmazást a képviselõinknek, 637 109-en a szenátoroknak, 2008-ban pedig 425 008-re fogyatkozott az RMDSZ-es képviselõk, 440 449-re a szenátorok választóinak a száma. Az utolsó népszámláláskor, 2002-ben 1 434 377 lelket számlált a romániai magyar közösségünk, szóval én ezen az adatsorokon nagyon elgondolkodnék, még mielõtt bárkire rá akarnám kenni a parlamentbõl való kiesés ódiumát. Továbbmennék: a miniszterelnök-helyettes úr felsorol néhány magyar, vagy magyarok lakta megyét, nézzünk körül hát saját portánkon, és itt most mutatónak a 2008-as helyhatósági választások RMDSZ-es eredményeit venném: a 223 750 lakosú Kovászna megyében, írja Markó Béla, 74 százalékos magyar többséget képez a 164 158 székely-magyar, na, 2008-ban ebbõl 37 648-en méltóztattak elmenni a megyei tanács RMDSZ-es elnökét megszavazni, 36 061-en szavaztak a megyei tanácsosi listára, helyi tulipános tanácsosokra 32 413-en voksoltak, a polgármesterekre 40 981-en. Hát ennyit talán az RMDSZ-rõl, és hogy ne érje szó a ház elejét, vegyük ide a Magyar Polgári Párt eredményét is, példának okáért - mert ez a legmagasabb szám - a polgármesterekre leadott szavazatokat: 18 304. Az összesen annyi, mint 59 285 magyar szavazat. Nem élnék vissza az olvasók türelmével, végig lehet venni a miniszterelnök-helyettes úr által említett megyéket, a 85 százalékos magyar többségû Hargita megyében, ahol 326 347 lakosból 2002-ben 276 038 vallotta magát magyar nemzetiségûnek, 2008-ban 67 448-an szavaztak RMDSZ-es polgármesterre, 58 536-an tulipános helyi tanácsosokra, 63 551-en a megyei tanácsosi listára és 67 353-en az RMDSZ-es megyei tanácselnökre. �?s így tovább. Ha mai fiatal lennék, akkor azt mondanám: ez nagyon gáz. Így csak csendesen hümmögök, ráment az életembõl huszonegy év. A másik felvetés, ami enyhén sántít Markó Béla ex-elnök sirámában, az az, hogy az Erdélyi Magyar Néppártot azért hozná létre dróton rángatott bábukból az a sok alföldi mucsai politikus, hogy az RMDSZ-t félrehajítsák. Emlékeztetném a t. miniszterelnök-helyettes urat Tõkés László EP-alelnöknek - a Néppárt védnökének - a nyilvános ajánlatára, melynek értelmében elõválasztások során kialakított közös listával lehetne indulni már az önkormányzati választásokon. �?s bár egyre valószínûbbnek tûnik, hogy nem ugyanazt értjük az összefogás szó alatt, szerintem ez a megközelítés inkább elvezet az összefogás lényegéhez, mint a kizárólagos egységretorika. Az összefogásra való felkérésre az RMDSZ érdemben nem reagált, megvitatni nem óhajtotta, horribile dictu: párbeszédbe bocsátkozni róla közvita keretében pláne nem volt hajlandó. Lehet ugyan az �?S-ben tilitolizni a szavakkal, t. miniszterelnök-helyettes úr, a haverek aggódó és megértõ bólogatásai között mutogatni a koporsót, de megjegyezném, innen kintrõl nézve nagyon hülyén néz ki, amint önkezükkel verik belé a szegeket. A végére hagytam a kedvenc tételemet: Nálunk is ez történne [mint Szlovákiában], ha ebben a pillanatban nem lenne ott az RMDSZ, ahol van. A maga önálló politikájával, önálló kompromisszumaival, önálló egyezkedéseivel és - igen! - önálló víziójával a romániai magyarság nemzeti integrációjáról egy erõs, cselekvõ bukaresti politikai jelenlét segítségével is. Ilyenkor rápillantok a gazdasági mutatókra, aggódó szemeimet az IMF-re vetem, végigolvasom a parlamenti jegyzõkönyveket, majd megbogarászom a politikusok vagyonnyilatkozatait, az oktatási reformokat már nyomon sem tudom követni - és igyekszem nem megbetegedni. Ha Székelyföldön megállít a rendõr - már ha nem ejt foglyul valamelyik tankcsapdányi gödör -, románul beszélek vele, a hivatalokban románul töltöm ki a papírt Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában egyaránt. Ha ez az RMDSZ víziója - márpedig 1996 óta kormányon vagy legalább hatalomközelben van -, akkor bocs, de nekem annyira nem jön be. �?n például el tudnám azt képzelni, hogy azt a százötven milliárd régi lejt, amit évente kap az RMDSZ az erdélyi magyarság képviselõjeként, arra fordítsam, hogy példának okáért a román nyelv minél jobb elsajátítása érdekében speciális tankönyveket írassak, nyomtassak és juttassak el ingyen minden magyar iskolásnak, ha már önálló politikával elértem, hogy ez lehetséges legyen, és ne akkor álljak neki vakarózni, amikor hosszú-hosszú küzdelem után talán tényleg elértem. Vagy azt sem tartanám ördögtõl valónak, hogy az önálló vízió része legyen minden erdélyi régió összehangolt térségfejlesztési stratégiája, olyan, amilyent az ott lakók magukéna 2011. július 6.EU Tábor: mit kívánnak az erdélyi magyarok?„Erdélyi identitás értékek nélkül nem létezik: értékek, amelyek évszázadok során alakultak ki” – mondta Kelemen Hunor a marosfői EU Tábor első napján tartott előadásában. A „Mit kívánnak az erdélyi magyarok?” című előadáson az RMDSZ elnöke két jellegzetes erdélyi értékről beszélt, egyiknek az önállóságot, másiknak pedig a szülőföldön való boldogulás szándékát nevezte. „Az erdélyi magyar politika egy hármas tengelyen valósul meg: Budapest – Bukarest – Brüsszel tengelyen. Ezek közül mindegyik életünk alakításának egy-egy meghatározott eleme. Fontos viszont ismerni a sorrendet, hogy kinek, melyik helyszínnek, avagy intézményrendszernek milyen szerepe van a döntéshozatalban, mivel az erdélyi magyar politikát Erdélyben kell meghatározni, itt kell eldönteni mi jó az erdélyi embereknek és ezeket Erdélyben kell érvényesíteni”. „A romániai magyar politikát itthon kell végezni a parlamenten, a kormányon és az önkormányzatokon keresztül” – mondta Kelemen. Szerinte ehhez hasznos Budapest odafigyelése, nincs szükség arra, hogy diktáljanak. Kelemen a régióátszervezés jelenlegi helyzetére reflektálva kiemelte: a közigazgatási átszervezésre szükség van, de oly módon, hogy az etnikai arányokat ne változtassa. Átgondolt, racionális döntést kell hozni, amely biztosítja, hogy a döntések nem kerülnek a közösségtől a messzi megyeközpontokhoz. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára úgy vélte:Kelemen Hunor megválasztása egy új fejezetet jelent, az Erdélyi Konzultáció nyomán a kisközösségek szintjén is kirajzológik egy problématérkép. Mint mondta: kideríthető, mit gondolnak az emberek a szervezetről, milyen problémákkal küszködnek, és mi kell az RMDSZ napirendjén szerepeljen. „Az új fejezetben bizonyítani akarjuk, hogy az RMDSZ képes tanulni a hibáiból és belülről megújulni” – mondta Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az említett Bukarest – Budapest - Brüsszel hármas tengely mára lassan, Erdéllyel kiegészülve egy négyes tengellyé alakul át, melyet a helyi közösségek decentralizáció által megnövekedett hatásköre is erősít. Krónika (Kolozsvár) 2011. július 7.Kelemen: ne Budapest diktálja, mi jó nekünk!Példátlan mozzanat ejtette gondolkodásba az immár 8-ik alkalommal, idén július 5. és 10. között szervezett EU-tábor résztvevőit: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Kovács Péter főtitkár előadása előtt Thunderbold 2 típusú szubszonikus sugárhajtású csatarepülőgépek repültek el Marosfő fölött. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Főtitkársága és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári kara szervezésében, valamint az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság és a Hargita Megye Tanácsának társszervezésében zajló, Erdélyinek lenni jó! mottójú rendezvény megnyitóján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a MIÉRT és az érdekvédelmi szervezet közti „erősítő párbeszédet méltatta. Kiemelte, hogy a szervezet »ugródeszka a politika irányába«. Szintén a megnyitón Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának a dékánja emlékeztetett: a felsőfokú oktatási intézmény immár a negyedik éve a rangos rendezvény társszervezője. Bodor László, a MIÉRT elnöke úgy ítélte meg, a politikusok legnagyobb kihívása, hogy megtalálják a válaszokat a közembereket foglalkoztató mindennapi kérdésekre. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke megjegyezte: Marosfőn a Mókus cukrászdán és a vasútállomáson kívül nem sok minden van, de az EU-táborban alkalom adódik a barátkozásra. Erdélyi konzultáció avagy Mit kívánnak az erdélyi magyarok című előadásában Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ-nek más-más választ kell adnia a tömbben és a szórványban, azaz az úgynevezett interetnikus környezetben élő erdélyi magyaroknak. – Erdélyi értékként fogalmazható meg az önállóság. Hármas tengely körül mozog az életünk: Bukarest–Budapest–Brüsszel. Az első fővárosban dőlnek el a minket érintő sarkalatos kérdések, Budapest az érdekérvényesítésben segít, Brüsszel pedig megtanított arra, hogy összehangolt döntéselőkészítést végezzünk – fogalmazott a politikus. Hozzátette: az erdélyi politikai irányvonalat, a célokat itt kell eldönteni. Szükség van Budapest tanácsára, egy valamire viszont nincs szükség: a magyar fővárosból diktálják, mi jó az erdélyi magyarságnak. Úgy ítélte meg, hogy az elmúlt másfél év kormányzati szerepvállalás bebizonyította, hogy az RMDSZ komoly feladatra vállalkozott. Szerinte a gazdasági válság miatti megszorító eszközök kemény diónak bizonyultak. – Viszont 2009-ben az évnyi ellenzéki státus bebizonyította, hogy pillanatok alatt visszaállítható az, amit 5, 6, 10 vagy akár 20 esztendő alatt sikerült elérnünk, így a kormányzati szerepet szinte bármilyen körülmények között vállalnunk kell – fogalmazott a szövetségi elnök Szerinte az erdélyi magyarság elsődleges akarata az, hogy a szülőföldjén maradhasson, s itt boldoguljon. – Azt várják el tőlünk, hogy megfelelő jogi, intézményi keretek között, barátságos, partneri környezetben éljék meg magyarságukat, s a szabadságot – mondta Kelemen Hunor. A román–magyar viszonyról szólva a szövetségi elnök úgy ítélte meg, hogy a kettős állampolgárságnak a kapcsolattartás, utazás vonatkozásában nincs konkrét gyakorlati haszna. – Szimbolikus jelentősége van, jóvátételt jelent. Sajnálom, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyintézésben a magyar állam nem tartott igényt a segítségünkre. A kettős állampolgárság nem lehet megoldás a magyarországi demográfiai deficit megoldására, azaz nem lehet a következménye, hogy kiürítjük Erdélyt. Ha ez volt a cél, akkor nem volt őszinte a szándék – jegyezte meg. Az Erdélyi Magyar Néppárt küszöbön levő bejegyzéséről szólva úgy fogalmazott: 2012-ben parlamenti képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság. – A megoldás az egységes képviselet. Mindent feltételt meg tudunk teremteni az összefogásra – hangsúlyozta. Ugyanazon című előadás keretében Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára azon véleményét fejezte ki, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt kudarcot vall ugyanúgy, mint azon korábbi próbálkozások, amelyek az RMDSZ-en belüli hatalomátvéltelről vagy a szervezeten kívüli hatalomra kerülési próbálkozásokról szóltak: Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISSZ), Reform Tömörülés, Magyar Polgári Párt. – Valóban 600 ezer magyar szavazó fordult el az RMDSZ-től 1990 óta, de ennek több oka van. 1990-ben 86 százalékos részvétel mellett 1 millió voksot kapott az RMDSZ. 2008-ban csak 400 ezren szavaztak ránk 39 százalékos részvételi arány mellett. Ne feledjük el, hogy mintegy 200 ezer erdélyi magyarral kevesebb van ma. Ugyanakkor sokan elfordultak a politikától. Tartsuk szem előtt azt is, hogy Tőkés László és Toró T. Tibor hosszú évekig az RMDSZ vezető politikusai voltak. Rájuk semmilyen felelősség nem hárul? – tette fel a kérdést a politikus. A főtitkár szerint 21 év alatt „a másik csoport” semmilyen kiemelkedő teljesítményt nem tudott felmutatni. – Még az autonómia szót is kifelejtették az új párt alapszabályzatából. Több munkára és kevesebb dumára van szükség – mondta a főtitkár. A Szabadság kérdésére válaszolva Kelemen Hunor arról számolt be, hogy a tárca a rendőrségen tesz feljelentést, amennyiben nem távolítják el a Mátyás-szobor talapzata elől a törvénytelenül elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó táblát. – Másodjára is arra kértem levélben Sorin Apostu kolozsvári polgármestert és Florin Stamatian prefektust, hogy a törvényességet tartsák be, és mihamarabb távolítsák el a táblát. Ha nem intézkednek, akkor a rendőrségen teszünk feljelentést a tábla törvénytelen kihelyezése miatt – hangsúlyozta Kelemen, hozzátéve: mivel a szobor nem képezi a kulturális tárca tulajdonát, jelen pillanatban ez az egyetlen dolog, amit tehetnek, az ügy kimenetele a továbbiakban a rendőrségi eljárástól függ. KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár) 2011. július 15.Konzultáció - félidőbenAz RMDSZ főtitkárságán már megkezdődött az erdélyi magyar közösség gondjainak és elvárásainak feltérképezésére indított Erdélyi Konzultáció nevű felmérés adatainak feldolgozása – tudtuk meg Kovács Péter főtitkártól. Több területi szervezet kérésére az adatgyűjtés július első felére tervezett határidejét kitolták augusztusra. Az RMDSZ főtitkárságán már megkezdődött az erdélyi magyar közösség gondjainak és elvárásainak feltérképezésére indított Erdélyi Konzultáció nevű felmérés adatainak feldolgozása – tudtuk meg Kovács Péter főtitkártól. Több területi szervezet kérésére az adatgyűjtés július első felére tervezett határidejét kitolták augusztusra. „Nem is az volt a célunk, hogy a határidőt betartsuk, hanem, hogy minél több emberhez eljuthassanak a kérdőíveink” – mondta Kovács. Az RMDSZ korábban 250 ezer kérdőívet nyomtatott, melyeket a magyarság számarányának megfelelő arányban osztott szét területi szervezetei közt. Kovács Péternek jelenleg nincs kimutatása arról, hogy a kérdezőbiztosoknak eddig hány személyhez sikerült eljutniuk. Tájékoztatása szerint az adatok digitalizált formában, folyamatosan érkeznek a főtitkárságra, a válaszok kódolása is már megtörtént. Hozzátette, reményeik szerint az adatok feldolgozása után, várhatóan szeptemberben már világos képet kapnak arról, hogy melyek az erdélyi magyarság legfontosabb gondjai és az RMDSZ-szel szembeni elvárásai. Pluszkérdőívek Magyarlétára Kolozs megyében a leosztott 17 ezer kérdőív fele jutott eddig el a címzettekhez – tudtuk meg Máté András Leventétől, az RMDSZ-szervezet elnökétől. „Azt szeretnénk, ha minden olyan településre eljutnának ezek az ívek, ahol legalább egy magyar család él. Eddigi tapasztalataink szerint az emberek többsége szívesen válaszol a kérdésekre. Egy részük további kitartásra buzdítja az RMDSZ politikusait, többen bírálják is a munkájukat” – tájékoztatott a politikus. Mint megtudtuk, a Tordaszentlászló községhez tartozó Magyarléta településre érkező 100 darab kérdőív kevésnek bizonyult, itt a kérdezőbiztosoknak további 15-20 darab ívet kellett igényelniük. Bihar megyei részében mintegy 20 ezer emberhez szeretnének eljutni a kérdőívekkel – mondta el az ÚMSZ-nek Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke. Eddig hatezer személyt kérdeztek meg a felmérés során, a fogadtatás mindenhol pozitív volt. A munkát július végére szeretné befejezni a megyei szervezet. Maros megyében több mint negyvenezer ívet osztottak szét – tudtuk meg a Maros megyei szervezet ügyvezető elnökétől. Brassai Zsombor tájékoztatása szerint a konzultáció a vége felé tart. A felmérésben a helyi tanácsosok vagy a helybéli választmány tagjai segédkeznek úgy, hogy elviszik a címzetthez a kérdőívet, majd néhány nap múlva utánamennek. „Mindenki maga tölti ki, csak abban az esetben segítenek, ha nem tudja az illető kitöltetni, azért, hogy ne legyen befolyásolás. Az eddigi tapasztalatok szerint az emberek nagyon kedvezően fogadták azt a lehetőséget, hogy elmondhatják a véleményüket, akár jót, akár rosszat a településük jövőjével kapcsolatosan” – mondta az ügyvezető elnök. Szerinte eddig az derült ki a konzultációból, hogy az emberek többségének rossz ugyan a közérzete, vannak kifogásolni valók az RMDSZ-szel szemben, ám nagy többségük továbbra is az RMDSZ-ben látja a politikai érdekképviselet valós esélyét. Kovászna megyében 10 ezer emberhez szeretnék eljuttatni a kérdőíveket. Tischler Ferenc, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az eddig megkeresett háromszékiek rendkívül pozitívan fogadták a szövetség képviselőit. „Üdvözlendőnek tartják, hogy az RMDSZ ennyire közvetlenül keresi fel támogatóit, és kéri ki azok véleményét” – magyarázta. Tájékoztatása szerint a felmérés Sepsiszentgyörgyön kiegészül a „Városi konzultációval”, amely ugyanarra a kérdéskörre épül, kiegészülve más helyi jellegű kérdésekkel is. „Az eddigi válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek többsége az ivóvíz- és csatornarendszer, az úthálózat, illetve a vidéki kultúrházak fejlesztését tartja prioritásnak” – mondta az ügyvezető elnök. Udvarhelyen nehezebben halad Udvarhelyszéken 12 500 háztartásba szeretnének eljutni a kérdőívvel a helyi RMDSZ-es tanácsosok, városi elnökségi tagok, körzeti elnökök és önkéntesek. Eddig a tervezett háztartások valamivel több, mint egyharmadához sikerült csupán eljutni. „Sajnos nagyon kevés önkéntes segédkezett a felmérésben, így az eddig meglátogatott székelyudvarhelyi családok száma alig haladja meg a négyezret” – tájékoztatta lapunkat Fehér István, a székelyudvarhelyi városi szervezet elnöke. Mint mondta, a legnagyobb csalódást a postaládákban hagyott ívek iránti érdektelenség okozta, mert csak 2 százalékban juttatták vissza a válaszokat a címzettek. Csíkszéken 12 ezer családhoz szeretnének eljutni, ám itt is lassan haladnak a felméréssel. A csíkszeredai városi RMDSZ-irodánál érdeklődve megtudtuk, a már kitöltött kérdőívekből kiderül, hogy Csíkszereda lakóit az utak állapota, a romák helyzete, a munkahelyek kérdése, a parkosítás, játszóterek és a kóbor kutyák helyzete foglalkoztatja leginkább. Tamás Mónika, az Erdélyi Konzultáció gyergyói koordinátora lapunknak elmondta: Gyergyószéken jó ütemben halad a felmérés, eddig közel hatezer családot kerestek fel. A gyergyószentmiklósiak általában a szegénységet, a munkanélküliséget, az utak állapotát, a por és szennyeződés jelenlétét, valamint a víz- és csatornahálózat elavultságát említették problémaként. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. július 20.Eckstein-Kovács: 100 százalékban meg kell védeni VerespatakotKelemen Hunor sakkot adott Borbély Lászlónak? Azt követően, hogy a Fehér megyei kulturális és örökségvédelmi igazgatóság kibocsátotta a Kirnyik-hegység egy részére vonatkozó régészeti mentesítési bizonylatot, ismét fellángoltak a kedélyek az évek óta sokat vitatott, verespataki aranykitermelésre irányuló beruházás kapcsán. A projektet ellenző, illetve az azt támogató számos nemkormányzati szervezet egymás után adja ki a nyílt leveleket, amelyekben elítéli vagy ellenkezőleg: megköszöni a mentesítési bizonylat kibocsátását, amelynek hiánya eddig az egyik fő akadályt jelentette a bányát megnyitni akaró Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyesvállalat útjában. A politikumnak sincs egységes véleménye, csak azzal van tisztában: a bányaterv az elmúlt tíz-húsz év legnehezebb döntése. Jelenleg úgy tűnik: az RMDSZ minisztereire hárul ez a kellemetlen feladat, amit Eckstein-Kovács Péter lapunknak adott nyilatkozatában igen sajnálatosnak tartott. Amint arról beszámoltunk, az Országos Régészeti Bizottság a július 12-i ülésén fogadta el a Kirnyik-hegység, Verespatak, Románia – verespataki bányászati tervcímű régészeti kutatási tanulmányt, amelynek alapján a Fehér megyei kulturális és örökségvédelmi igazgatóság kibocsátotta a régészeti mentesítési bizonylatot. A kulturális minisztérium közleménye szerint a terv fő célkitűzése a térség régészeti és építészeti öröksége 80 százalékának megmentése, amit az aranybányát megnyitni akaró Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat finanszírozna 70 millió dollárral, azaz az eredeti összeg duplájával. Az elképzelés alapján egy független szakértőkből álló bizottságot is létrehoznak, amelynek feladata lenne a bányakitermelés állandó felügyelete, és a munkálatok azonnali leállítása abban az esetben, ha a szakemberek eddig még nem ismert fontos régészeti leletekre bukkannak. Eckstein: komoly akadály hárult el Eckstein-Kovács Péter – aki a kezdetektől fogva ellenzője volt a projekt megvalósításának – a Szabadságnak adott exkluzív nyilatkozatában úgy vélte: komoly akadály hárult el a verespataki ciántechnológiával történő aranykitermelés útjából azáltal, hogy Kelemen Hunor aláírta a régészeti mentesítési bizonylatot, mi több, elfogadta a műemlékvédelemre fordítható összeg dupláját, s így kényszerhelyzetbe hozta saját magát, hogy jóváhagyja a végleges műemlékvédelmi engedélyt. Az RMDSZ politikusa ugyanakkor hangsúlyozta: Kelemen Hunor a bizonylat kibocsátása által kényelmetlen helyzetbe hozta Borbély László kollégáját, környezetvédelmi minisztert is, akinek a beleegyezése most már valószínűleg a végleges és utolsó akadálya a projekt megvalósításának, amely a Kolozs megyei volt szenátor szerint felbecsülhetetlen károkat okozna környezetvédelmi és műemlékvédelmi szempontból egyaránt. „Nem tudom elfogadni Kelemen Hunor azon állítását, hogy „megmentette” az épített örökség 80 százalékát, mivel kötelessége lett volna 100 százalékban megvédenie azt. Ugyanakkor sajnálatosnak tartom, hogy ennek a több mint vitatott projektnek a megvalósítása az RMDSZ kormánytagjain múlhat, akik közül Kelemen Hunor sarkalatosan ellentmondva eddigi nyilatkozatainak végül engedett a kétségtelenül létező nyomásnak, ami a nagy beruházó, illetve az őket támogató román politikusok irányából érkezett” – hangsúlyozta Eckstein-Kovács Péter, aki felhívta a figyelmet arra, hogy nem államelnöki tanácsosi minőségében, hanem a ciántechnológia ellenzőjeként és RMDSZ-es politikusként adott hangot a véleményének. Eckstein-Kovács kifejezte reményét, hogy Borbély László meg fogja akadályozni a projekt megvalósítását, amely meglátása szerint az egész környezetet nemzedékekre megpecsételheti, illetve azt, hogy ez az RMDSZ nevéhez legyen köthető. A PDL-ben is megoszlanak a vélemények A fő kormánypártnak – a Demokrata Liberális Pártnak (PD-L) – nincs egységes álláspontja arról, hogy hasznos-e a Verespatakon tervezett ciántechnológiás aranybánya megnyitása, vagy nem – jelentette ki a párt szóvivője hétfőn. Sever Voinescu elmondta, hogy a pártban megoszlanak a vélemények a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat által tervezett beruházásról, és közölte, hogy még nem született döntés a PD-L-ben a projekt engedélyezéséről. Voinescu szerint a bányaterv az elmúlt tíz-húsz év legnehezebb döntése a politikai osztály számára, amelynek azonban ezt előbb-utóbb meg kell hoznia. Tüntetés várható Kolozsváron is? A beruházás ellenzői hétfőn és kedden is a kulturális minisztérium előtt tüntettek, és Kelemen Hunor lemondását követelték azzal vádolva, hogy a régészeti mentesítési bizonylat „titokban” való kibocsátásával megsemmisül a Kirnyik-hegység régészeti öröksége a római kori bányajáratokkal együtt. A tegnapi tüntetést szervező tiltakozók interneten keresztül a projekt ellenzőit egy kolozsvári megmozdulásra is toborozták, amelyre állítólag ma délben 1 órakor kerülne sor a Főtéren. Az Alburnus Maior Egyesület a történtek kapcsán bejelentette: ismét bíróságon támadja meg a régészeti mentesítési bizonylatot, miután a korábbi változat megsemmisítését ilyen úton elérte. Az ellenzőkkel egy időben a bányaprojekt támogatói is aktív meggyőzési kampányt folytatnak a médián keresztül. Több ilyen egyesület közleményben üdvözölte hétfőn a kulturális minisztérium döntését. Ezt megelőzően az RMGC kiterjedt országos médiakampányt folytatott hónapokon keresztül a projekt hasznosságát hangsúlyozva. Az RMGC 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni ciántechnológia alkalmazásával Verespatakon, ahol Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervezi megnyitni. A beruházónak még egy fontos engedélyre, a környezetvédelmi jóváhagyásra is szüksége van, amit a jelenleg tanulmányozás alatt álló környezeti hatástanulmány alapján bocsáthat ki a kormány. P.A.M., B.B. 2011. július 23.Gyújtópontban – Mi mindenre alkalmas a „magyar kártya”?Tusványoson pénteken délután Valentin Stan, politológus, bukaresti egyetemi oktató, Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos és Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke a címben szereplő kérdésre kereste a választ, no meg arra, hogy depolitizálható-e vagy sem a román–magyar viszony. A rendkívül izgalmas, humoros, de ugyanakkor komoly és váratlan fordulatokkal tűzdelt előadást a hallgatóság több ízben harsány nevetéssel vagy tapssal díjazta. A vitát Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője moderálta. A trió „vette a lapot”, s kezdetben vicces élcelődéssel, majd komoly érvekkel és ellenérvekkel értekezett több kérdéskörről, így a pakliba más témák is be-bekerültek. Vitaindítójában Dénes László elővett egy „szűz magyar kártya csomagot”, s figyelmeztette a hallgatóságot arra, hogy magyarul a szónak kettős értelme van. – Időnként a riogatás céljából kijátsszák a magyar kártyát – mondta. A hallgatóságnak hízelgő kijelentéssel kezdte Valentin Stan: örömét fejezte ki, hogy Székelyföldön tartózkodik. Szerinte nem érjük meg azt az időt, amikor a román–magyar viszonyt sikerül depolitizálni – saját szóhasználatával élve: not in your lifetime. A kezdeti élcelődés és frappáns megfogalmazások kategóriába tartozott az államelnöki tanácsosnak azon észrevétele, amely szerint az idők során a Tusványos szervezői személyét igyekezték távolabb tartani a szabadegyetem és diáktábortól, holott ő „a kezdetek kezdetétől” a folyamat részese és kezdeményezője volt. – Értékelem a pengét, hogy az előadásomra éppen ez EMNT sátrában kerül sor, de ez csak egy helyszínt jelent, s nem többet – szögezte le. Fekete pontnak ítélte a szervezőknek az előadás címében megfogalmazott felvetését, miszerint depolitizálható a román–magyar viszony. – Szó sincs róla. Ez vicc, s hamis kérdés – mondta. Piros pontként értékelte viszont azt, hogy a kérdéskör ilyenszerű megfogalmazásával mozgásteret biztosítottak az előadóknak, ugyanis beszélhetnek az államközi, illetve az erdélyi románok és magyarok közötti viszony depolitizálásáról. Ami a kártyákkal kapcsolatos politikai vonatkozású elemeket illeti, Szilágyi Zsolt megjegyezte: megtörténik, hogy a román–magyar viszony esetében adott pillanatban többen, többféle kártyát játszanak. – Egyesek snapszert, mások pedig cruceát játszanak. Van, aki felcseréli az alsót az ásszal, esetleg egy teljesen más stílusú játékra használja a kártyákat, nevezetesen az itt a piros, hol a pirosra. Ugyanakkor természetes, hogy az ellenzék keményebben játssza ki a magyar kártyát. Úgy vélem, a román–magyar viszony vonatkozásában nem a depolitizálás a gond, hanem a problémák méregfogát kihúzó politikai akarat hiánya okoz fejfájást – fogalmazott. Valentin Stan provokáló kijelentéseket tett az államfőnek a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos kijelentései és cselekedetei kapcsán, folyton Eckstein-Kovács Péterre nézett, s időnként megkérdezte: ugye, Péter? Egyrészt elmondta, Traian Băsescu előszeretettel említi, hogy a magyarok szavazatainak köszönhetően lett államfő. – Jómagam az államfő tevékenységében két időszakot különböztetek meg: az Eckstein előtti és az ez utáni időszak. Sajnos azonban, az államelnök politikai diskurzusában nemigen történt elmozdulás a két periódus között. Egyrészt 2006. január 25-én az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén az államfő azt mondta, Romániában a legkiterjedtebb kisebbségvédelmi jogi háló áll rendelkezésre. Amikor valaki azt kérdezte, mi lesz az autonómiával, Băsescu európai példákat kért, ugyanis ő egyet sem talált. Micsoda pimaszság! – háborodott fel Stan. Az Eckstein előtti és utáni időszak párhuzamának második eleme a kisebbségi törvénytervezet volt. Stan elmondta: idén januárban az államfő azt mondta, nincs szükség a kisebbségek jogállását taglaló külön jogszabályra, mivel a tanügyi, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás működését szabályozó törvény megfelelő keretet biztosít a kisebbségeknek, nevezetesen a magyar közösségnek az önazonosság, a nyelvi és a kulturális örökség megőrzésére. A politológus érdekes elméletet fogalmazott meg: a kisebbségi törvény elfogadására az államfőben nincs politikai akarat, ezért előbb a területi átszervezéssel megpróbálta drasztikusan csökkenteni a magyar kisebbség arányát a különböző adminisztratív egységekben. Szerinte ezt az államfő azzal a céllal tette volna, hogy „feloldja az etnikai komponenst”, s ne alkalmazhassák a különböző jogszabályok által a kisebbségek számára biztosított jogokat, ugyanis az arányok megváltoztak volna. Azzal érvelt, hogy Traian Băsescu korántsem véletlenül kezelte ugyanazon csomagként a területi átszervezést és a kisebbségi törvényt egy közszolgálati tévéműsorban. Szilágyi Zsolt kezdetben sokak által értetlenül fogadott „bejelentést” tett: a román külügyminisztérium közleményt adott ki, miszerint mindaddig nem hajlandó fenntartani a kapcsolatot a magyarországi szaktárcával, amíg valamennyi tárgyalódelegációban nincsenek jelen az erdélyi magyarok képviselői, s nem egyeztetnek az autonómia, a román állam által finanszírozott önálló magyar egyetem és az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásáról. – Mi ezt várnák el, de ez számukra elfogadhatatlan. Ez is illusztrálja, hogy két párhuzamos síkon zajlik a politikai párbeszéd. Azt hiszik, ha leülnek velünk tárgyalni, azonnal engedményeket kell tenniük, s ez az egységes román nemzetállam felszámolásához vezethet. Még a mérsékelteket is gyanúsnak tartják. A magyarság képviselőit nem engedik oda a stratégiai szempontból fontos kérdések megoldásához. Nem lehet érdemi tárgyalást folytatni a román és a magyar fél között, ha a folyamatba nem vonják be az erdélyi magyarokat, illetve ügyüket nem képviselik – mondta, majd hozzátette: az eddigi tapasztalat szerint az autonómiának konfliktus megelőző hatása van. Eckstein-Kovács Péter egyetértett Németh Zsolt magyar államtitkárnak azon korábbi kijelentésével, hogy az utóbbi 90 évben nem volt ilyen jó a román–magyar államközi viszony. – Franciásan ez olyan bon mot, azaz jó szó, de valóban úgy tűnik, hogy minden rendben van. Együttes kormányülésekre került sor, közösen restaurálunk műemlékeket, együttműködünk a kőolaj- és gázvezetékek tekintetében. Ugyanakkor behívják a nagyköveteket a külügyminisztériumokba, a Mátyás-szoborcsoport körül gond van, elégetik Avram Iancu bábúját stb. Jó a felszín, de vannak „tulburenciák” is. Nagyon fontos, hogy a két ország jó viszonyban legyen. Ha balhé van, akkor mi vagyunk a hülye gyerekek, s mindkét fél üt rajtunk – fogalmazott Eckstein-Kovács. Úgy vélte: a román pártok aszerint viszonyulnak az RMDSZ-hez, hogy szükség van-e az érdekvédelmi szervezet szavazataira vagy sem. – A PD-L is előveszi a magyar kártyát, ha ellenzékbe vonul. A Nemzeti Liberális Párt megengedhetetlenül ellenséges kijelentéseket tett a magyarokkal, az RMDSZ-szel szemben – fakadt ki a politikus. KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár) 2011. július 28.Verespatak: az akadémia is ellenez, Kelemen magyarázkodikA Román Tudományos Akadémia elnöksége megerősítette korábban meghozott döntését, miszerint ellenzi a verespataki ciántechnológiás aranybánya-beruházást. Kelemen Hunor kulturális miniszter szerint a verespataki kulturális örökség tönkremegy, ha nem kötik meg a megállapodást, miszerint a beruházó 140 millió dollárt költ műemlékvédelemre. Az akadémia elnöksége felkérte a hatóságokat, teljes felelősséggel elemezzék a beruházási terv hatásait úgy, hogy az ország érdekei ne sérüljenek. Az akadémia fenntartja aggodalmát a terv közép- és hosszútávon fennálló lehetséges következményeivel és kockázataival kapcsolatban. A testület azt követően ismertette döntését, hogy a beruházás mellett foglalt állást három román akadémikus. A testület ezért leszögezte: ők csak magánvéleményüket fejtették ki, és álláspontjukat nem támogatja a Román Tudományos Akadémia tagjainak nagy többsége. A tudományos testület szerint a verespataki bányaberuházás ügyében népszavazást kellene tartani. Az akadémia már 2009-ben kifejtette, hogy a beruházás nem közérdekű, ezért nem indokolhatók a kitermeléssel együtt járó negatív hatások és kockázatok. Kelemen Hunor a Mediafax hírügynökségnek kifejtette, a Kirnyik-hegység régészeti mentesítési bizonylatának jóváhagyása még nem jelenti azt, hogy a beruházás meg is valósul. Ennek ellenére a megállapodás szerint a vállalat komoly pénzösszeget költ a kulturális örökség megmentésére. Kelemen újabban 140 millió dollárról beszélt, noha az általa vezetett minisztérium által a mentesítési bizonylat kibocsátásáról szóló közlemény még csak 70 millió dollárról tett említést. E szerint a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) 70 milliót költ a verespataki kulturális örökség megmentésére. Emellett létrehoznak egy másik 70 millió dollár értékű alapot is, amelyből a minisztérium más, országos érdekeltségű műemlékeket javít fel. A mentesítési bizonylat biztosítja a verespataki régészeti és építészeti örökség 80 százalékának megmentését, a ugyanakkor a Kirnyik-hegységben lévő értékes római kori leletek megsemmisülnének. Az interjúban Kelemen arról biztosította a lakosságot: a beruházó nem kapja meg a kitermelési engedélyt, ha a legcsekélyebb kétely is felmerül azzal kapcsolatban, hogy a beruházás veszélyes az egészségre és a környezetre. Kelemen szerint a kulturális miniszternek joga van személyesen leállítani a beruházást abban az esetben is, ha az RMGC nem hajlandó kifizetni az örökségvédelemre megígért összeget. A miniszter szerint a verespataki kulturális és régészeti örökség pusztulásra lenne ítélve, ha nem lépnek közbe most, és nem fogadják el a beruházó által felkínált alkut, sőt azt is kijelentette: a kulturális örökség megmentésének nincs köze a ciántechnológiával kapcsolatos vitához, vagyis szerinte még nem biztos, hogy a beruházó megkapja a kitermelési engedélyt annak ellenére, hogy a régészeti mentesítés értelmében a beruházónak 140 millió dollárt kell fizetnie. Hangsúlyozta: a beruházás engedélyezéséről nem az RMDSZ-nek, hanem a kormánykoalíciónak és a kormánynak kell döntenie. A Kirnyik-hegység régészeti mentesítési bizonylatának kibocsátása miatt civil szervezetek úgynevezett Hunoriádát indítottak, és tüntetéssorozatot hirdettek a kulturális miniszter ellen. Ők a lemondását követelik a mentesítési bizonylat kibocsátása miatt. A kulturális szaktárca döntését Eckstein-Kovács Péter, Traian Băsescu államfő tanácsadója is bírálta, aki RMDSZ-tagként annak a véleményének adott hangot, hogy Kelemennek a kulturális örökségnek nem csak a 80 százalékát, hanem 100 százalékát köteles megóvni. B. T. Szabadság (Kolozsvár) 2011. augusztus 4.Erdélyt és Magyarországot fenyegeti a ciánKelemen Hunor elgördítette az első követ a verespataki bánya megnyitásának útjából Heves indulatokat váltott ki Kelemen Hunor kulturális miniszter döntése, amikor régészeti mentesítési engedélyt adott ki a Fehér megyei településre. Egyes ellenzéki politikusok szerint ezzel a határozattal a román kormány gyakorlatilag engedélyezte a cián alapú bányászatot Verespatakon. A részletekről Eckstein Kovács Péter államfői tanácsossal beszélgettünk, aki korábban RMDSZ-es szenátori minőségében többször is felemelte szavát a környezetvédelmi katasztrófával fenyegető bánya megnyitása ellen. – A kedélyek azért borzolódtak fel, mert azáltal, hogy a kulturális minisztérium kiadta a feltárási engedélyt, meghatározó lépés történt a verespataki projekt megvalósításának az irányában, amit én csak elutasítani tudok. A tervezetet egyrészt a környékbeli lakosság támogatja, másrészt a bányavállalathoz kötődő érdekcsoportok. Az ott élők érthető módon rokonszenveznek a bánya megnyitásával, hiszen munkahelyeket ígértek nekik, de véleményem szerint más épeszű ember nem támogathat egy olyan projektet, amely visszafordíthatatlanul és súlyosan károsíthatja a környezetet. Ha biztonsági problémák vetődnek fel, a szennyezés Erdélyen kívül Magyarországot is sújthatja. Kilenc éve terítéken van ez a rendkívül népszerűtlen intézkedés, de időközben hiába váltakoztak a kormányok és a miniszterek, eddig senki nem merte kiadni a bánya megnyitásához szükséges engedélyeket. Ennek felelősségétől valósággal menekültek a politikusok, éppen ezért tartom rendkívül súlyosnak Kelemen Hunor döntését, aki gyakorlatilag egyet előre lépett ebben a kérdésben. Habár Kelemen a döntést miniszterként írta alá, és ez látszólag technikai kérdésnek tűnik, az ügy politikai vonatkozásai már a demokrata liberálisoknál is jelentkezni kezdtek, ezért az RMDSZ-nek is mihamarabb állást kellene foglalnia. – Úgy tűnik, az EU nem fog beleszólni a verespataki bányaügybe, tehát a végső döntés a román állam kezében van… – Kétségtelen, hogy az EP kibocsátott egy ajánlást az EB felé, amelyben meg szeretnék tiltani a cián alapú bányászatot az unió területén. A politikai manifesztumot a parlament nagy többséggel megszavazta, a bizottságban viszont, ahol az államok képviselői döntenek, bizonyos gazdasági érdekek miatt nagy az ellenállás. A tiltakozó hangok azokból az országokból érkeznek, ahol cián technológiával működő bányák léteznek, de ebben a pillanatban, amikor Németország például környezetvédelmi okokból be akarja fagyasztani az atomerőműveit, Románia nem engedheti meg magának azt, hogy zöld utat adjon egy olyan projektnek, ami szembe megy az EP akaratával, és potenciális veszélyforrást jelent az egész régió számára. – Lehet-e súlya a hazai civil szervezetek tiltakozásának a végső döntés meghozatalában? – A bányatársaság, az RMGC az utóbbi hónapokban rendkívül agresszív médiakampányt folytatott, azok a források pedig, amelyek kritikusan nyilvánulnának meg, valósággal eldugultak. Kulcskérdésnek találom tehát a civil szervezetek találékonyságát és meggyőzőképességét abban, hogy megakadályozzák ennek a katasztrófával fenyegető megaprojektnek a beindítását. – Tudomása szerint hány embert érintene közvetlenül a bánya megnyitása? – A hangsúly a potenciális munkahelyek számán van, a vállalat ugyanis főként ezzel próbálja kicsikarni a lakosság támogatását. Az RMGC korábban több ezer, ma már csak négyszáz-nyolcszáz munkahelyről beszél, és ami nagyon fontos: ezek csupán időleges állások lennének. A lényeg az, hogy amíg környezetbiztonsági szempontból a bánya nagyon sok embert érint, addig a munkalehetőségek szemszögéből a leendő bányában dolgozók száma rendkívül korlátozott. –Milyen eszközöket vetett még be az RMGC a lobbija során? – Kevesen írták meg, de hihetetlenül durva volt a magyarok ellen kijátszott kártyájuk. Annak idején, amikor Korodi Attila környezetvédelmi miniszterként, jómagam pedig szenátori és jogi bizottságelnöki tisztségemben tiltakoztunk a verespataki bánya megnyitása ellen, hallatlanul magyarellenes hangot ütött meg az RMGC. A ciántechnológia-ellenes törvénytervezetünket magyar összeesküvésnek nevezték, mondván, hogy szándékosan le akarjuk szegényíteni Romániát, és az aranyat mi akarjuk kitermelni, miután visszafoglaltuk Erdélyt. Nekem éppen ez a legnagyobb bajom a bányavállalattal, hogy a saját gazdasági érdekei miatt magyarellenes politikai feszültséget keltett. Amikor észrevették, hogy ez a kampányuk hatástalan, azonnal elkezdték keresni az erdélyi magyar választók és döntéshozók kegyeit, de a korábbi húzásuk akkor is megbocsáthatatlan. Persze értetlenül állok azon jelenség előtt is, amikor erdélyi magyar újságokban egész oldalas RMGC reklámokat látok. Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2011. augusztus 15.Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform állásfoglalásaKelemen Hunor Szövetségi Elnök úr és Kovács Péter Főtitkár úr figyelmébe 1. A Platformok Konzultatív Tanácsa június 24-ki ülésén, az SZKT előtti délután, az RMDSZ csúcsvezetői jelenlétében, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény-szociális–nemzeti elkötelezettségű platform nevében kifejtettük, hogy az egymást váltogató bukaresti kormányokkal immár másfél évtizede, 1996 őszétől cinkosságot vállalt Szövetségünk csúcsvezetése, amelynek tagjait személy szerint felelősség terheli nemcsak „az RMDSZ-miniszterek” gyarlóságaiért, hanem a botladozó kormányok valamennyi baklövéséért, az ország jelenlegi politikai és gazdasági csődhelyzetéért meg az egekig érő korrupcióért. Politikai-erkölcsi felelősségét nem oszthatja meg sem a Szövetség tagságával, sem választóival, még kevésbé a romániai magyar nemzeti közösséggel az RMDSZ csúcsvezetése, ugyanis „kézi vezérlés” jellemzi tevékenységét: döntései antidemokratikusak, önkényesek, amelyeket még az SZKT-val – a kongresszusok közötti legfelső döntéshozó testületünkkel is – minden nemű előzetes konzultáció nélkül, csak utólag hagyat jóvá. Továbbá: bevett gyakorlattá vált Szövetségünkben, hogy a csúcsvezetés válasz nélkül hagyja a tevékenységét minősítő RMDSZ tisztségviselőknek, testületeknek élőszóval, vagy írásban megfogalmazott javaslatait, kritikáit, akárcsak a közvélemény-formáló magyar és román tömegtájékoztatás helytálló bírálatait. Így történik ez évek óta – minden következmény nélkül. 2. Az EMK augusztus 5-én délután telefonüzenet útján értesült KOVÁCS Péter főtitkár úr igényéről: az RMDSZ csúcsvezetése nevében ajánlatot kért platformunktól a funkciójáról lemondott CSEKE Attila egészségügyi(= eü-i) miniszter utódlására. Válaszunkat elküldtük. Visszajelzést azonban máig nem kaptunk. 3. Enyhén szólva: a közelebbi hetekben „kényes” helyzetbe került az RMDSZ: két „miniszterünk” bukott. Az ártatlanabbat: Cseke Attila urat – mint ahogyan szokásos – Markó Béla meg Kelemen Hunor úr cserbenhagyta, mennie kellett. A másik: a „neptuni és verespataki” előnevet kiérdemlő, nepotizmusáról is elhíresült BORBÉLY László környezetvédelmi miniszter pedig, akinek politikai-közéleti nimbuszát évek óta nyilvánosan és alaposan megtépázta a média, most pedig az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), továbbra is bársonyszékében maradt. Sőt, legújabban környezetvédelmi szakembernek képzelve magát: a svédországi ciános technológiát „szakérti”. Természetesen, BORBÉLY László urat is megilleti – mint bárkit – az ártatlanság vélelme – egészen az ellene, a családtagjai és a bizalmi emberei ellen folyó kivizsgálások lezárulásáig –, de addig aligha láthatja el „a nép szolgája” (latinul minister = szolga) feladatkörét. 4. Az EMK szerint Szövetségünk csúcsvezetésnek mindenek előtt haladéktalanul vissza kellene hívnia a környezetvédelmi miniszteri posztról BORBÉLY László urat, és helyébe egy olyan személyt: környezet- védelmi szakembert kellene jelölnie, aki nem ciánoztatná el Verespatakot, aki tekintetbe venné a szaktudósok meg az anyaországunk vonatkozó igényét, és aki egyáltalán nem (vagy legalább részben nem) közpénzből kívánná fásítani az utóbbi két évtizedben letarolt hegyeinket, hanem mindazok vagyonának megcsapolása révén, akik természeti környezetünk pusztításában, így erdeink barbár letarolásában a fővétkesek. 5. Véleményünk szerint a Kulturális Minisztérium és az Országos Régészeti Bizottság botrányos „az aranyos históriája”; a korrupciós vádak körüli „paktum-titkosítások” föloldása; a lemondott eü-i miniszterünk tevékenységének mélyreható, széleskörű elemzése sokkal fontosabb és sürgősebb feladata az RMDSZ csúcsvezetésének, mint a kódoltan deficites eü-i tárca azonnali betöltése. Sem az RMDSZ, sem a romániai magyar nemzeti közösség nem veheti magára az ország egészének közvéleménye előtt, mint „a bozgorok történelmi vétkét” a Verespatak ciánozása minisztereink által történő jóváhagyásának és erdeink pusztításának bűnét! Szomorú tény, hogy csúcsvezetésünk lejáratta nemzeti közösségünk egészének jóhírét a hazai és külföldi közvélemény előtt. A Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívüli ülésének haladéktalan összehívására van szükség! 6. Számos orvos-ismerősünkkel, barátunkkal is konzultálva az a vélemény körvonalazódott, hogy nem célszerű, ha Szövetségünk csúcsvezetése az egészségügyi miniszter jelölésével kezdené másik „házi feladatának” megoldását. Mert hiszen az eü-i tárca jelenlegi csődjének tényleges oka legkevésbé sem a pénzügy- meg az eü-i miniszter személyi konfliktusa, netán összeférhetetlensége, tehát nem CSEKE Attila miniszter személyi alkalmatlansága. A gondok csupán miniszteri személycserével, bárki is legyen a jelölt, nem oldódnak meg, különösen nem a mai gazdasági, politikai helyzetben. Véleményem szerint többféle megoldás kívánatos és lehetséges. a/ Az RMDSZ-re rálőcsölt eü-i tárcát el kellene cserélni egy másikra, hiszen aligha megoldhatók az ország eü-i gondjai rövid távon. b/ Ha a minisztériumok cseréjét semmiképpen sem lehet elérni, bárki legyen Szövetségünk új eü-i miniszter-jelöltje, mindenek előtt a kormánytól szabad kezet kell kapnia a minisztériumi felső vezetés haladéktalan kicserélésére. Ez a garnitúra több rendben bebizonyította alkalmatlanságát. A levitézlett tanácsadói, államtitkári gárdának kicserélése és jelenleg a Demokrata Liberális Párt (PDL) által vezetett Országos Egészségbiztosítási Pénztár szénájának előzetes rendbe ttétele nélkül semmiképpen sem szabad újabb magyar közéleti embert bedobni a hazai eü. oroszlánketrecébe. Mivel a megoldandó konfliktushelyzet nem személyi-, sőt nem is CSAK pekuniális-, hanem intézményi-, szakmai-, illetve politikai-, sőt részben etnikai jellegű, tényleges javulás csak valamennyi tényező többlépcsős megszüntetése révén lehetséges. c/ Az RMDSZ csúcsvezetésének mindenek előtt a marosvásárhelyi orvosegyetem magyar szakembereivel kellene konzultálnia mindezekről az eü-i gondokról. Nem „a politikusok”, hanem a magasan képzett szakemberek kompetensek a jövő minisztere, továbbá a szaktanácsosok kijelölésére is! Szövetségünk döntéshozó testületeinek végre tudomásul kellene venniük, hogy a kormányzati tisztségek betöltéséhez mindenek előtt szükséges a jelöltek megfelelő szakmai felkészültsége meg erkölcsi, politikai feddhetetlensége és nem utolsó sorban a nemzeti közösségünkhöz való hűsége. A kormányzati tisztségek nem lehetnek a csúcsvezetéshez hűséges személyek hitbizomány-jellegű kiváltságai. 7. Továbbá: a romániai magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szövetségének felelős kormánytényezőként, a jelenlegi kormányzati válságot föl kellene használnia a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar professzorai és diáksága jogos törekvései támogatására. Ideje lenne végre fölszámolni az ország egyetlen magyar nyelvű orvosképzést biztosító egyetemén az 1990 első hónapjaitól máig uralkodó abnormális etnikai viszonyokat, ily módon is küzdve az ország társadalmának demokratikus fejlődéséért. Az EMK több ízben fölhívta csúcsvezetésünk és a nyilvánosság figyelmét – legutóbb Szövetségségünk nagyváradi kongresszusán – a vasgárdista „Nouă Dreaptă” szervezetnek, a hatalom cinkos közönye közepette tartott, provokatív demonstrációira még a székelyföldi települések utcáin is. Visszhangtalanul. Holott „a demokrata” Szövetségünknek alapvető kötelessége lenne határozott és egyértelmű állásfoglalással elérni a szülőföldünkön garázdálkodó minden xenofób, sovén közéleti szereplő és szerveződés megfékezését. Úgy vélem, nem „effajta sokszínűség” jegyében született az Európai Unió jelszava: Egység a sokszínűségben! 8. Úgy tűnik, Szövetségünk csúcsvezetése teljesen megfeledkezett a nemzeti közösségünk jövőjéről, megmaradásunk alapfeltételeiről, így az ún. Gross-jelentés alapján 1334/2003. számmal azév június 24-i EU Közgyűlési Határozatról. A múlt hónapban kitört marosvásárhelyi felvételi-vizsga botrány újra figyelmezteti a kormányzati pozíciókat elvállaló RMDSZ politikusokat alapvető demokratikus szabadságjogunk: belső önrendelkezésünk újabb csorbítására, a romániai magyar nemzeti közösség szülőföldjén való egyenjogúsításának nyilvánvaló hiányára, Erdély teljes elrománosításának veszélyére! Felsőfokú anyanyelvi oktatásunk esélyegyenlőségének biztosítása végett a MOGYÉ-n és a többi – „multi-kulturális” címkével büszkélkedő – erdélyi egyetemen olyan EU-konform egyetemi charták haladéktalan kialakítására van szükség, amelyek biztosítanák etnikumunk egésze számára a felsőfokú magyar nyelvű oktatást. Ez nem a „magyar medikusok belügye”, mint ahogyan nem volt az „a hodákiak látogatása” sem Vásárhelyen! A Magyar Orvos- és Gyógyszerész-képzésért Egyesület és a Bolyai Kezdeményező Bizottság által a történelmi egyházaink szolidaritásával szervezett, f. hó 11-én, a marosvásárhelyi vártemplomban megtartott ökumenikus imaest fölhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét is a MOGYÉ-n kialakult helyzetre: a magyar felvételiző medikusjelöltek negatív diszkriminációjára, az önálló magyar főtanszakok hiányára, továbbá arra, hogy az új Egyetemi Charta elfogadásakor az intézmény jelenlegi vezetése semmibe vette a közelmúltban érvénybe lépett romániai Tanügyi Törvényt. Újra sérültek elemi szabadságjogaink. A kialakult helyzetet jellemzi, hogy a város Polgármesteri Hivatala – ugyancsak semmibe véve az érvényes jogi szabályozást – megtiltotta az etnikai diszkriminálásunk ellen tiltakozó ökumenikus kezdeményezők utcai fölvonulását, továbbá hogy az imaest részvevőinek megfélemlítése végett rendőröket és csendőröket vezényelt a vártemplom köré a rendezvény idejére. Az imaesten Szövetségünk csúcsvezetése nem képviseltette magát. 9. Halaszthatatlan kormányzati feladat a közeledő tanévkezdés előtt a Sapientia Magyar Tudományegyetem akkreditálásának biztosítása is. A teljes körű és autonóm romániai magyar iskolarendszer keretében a magyar egyetemi oktatás visszaállítása két évtizedes politikai mulasztásunk! Ennek a történelmi jelentőségű adósságunknak törlesztésére most (a kormányválság alatt + Schengen előtt!) megnyílt a lehetőség. Az RMDSZ csúcsvezetése tovább nem halogathatja az – anyaországunk kormányzatával összehangolt – céltudatos küzdelem elkezdését a magyar tanítási nyelvű, teljes körű, állami felsőoktatási intézményrendszerünk megteremtése érdekében. 10. Ha nem sikerül elcserélni az eü-tárcát, dr. VASS Levente szakorvost, a MOGYE oktatóját jelölné platformunk az eü-i tárca élére, amint egy héttel ezelőtt hivatalosan már közöltünk az RMDSZ csúcsvezetésével. VASS Levente határozott, dinamikus személyiség, és mivel nem „az átkosban” szocializálódott: életkora is megóvta a „neptuni”, valamint „verespataki” etc. kalandoktól. Etnikai jogaink melletti nyílt állásfoglalással vett részt a vártemplombeli imaesten. Miniszteri jelölése mellett szól, hogy már szerzett tapasztalatot a bukaresti eü-i dzsungelben zajló küszködésben, mint CSEKE Attila miniszter szaktanácsadója. SZKT-tag és a marosvásárhelyi magyar polgármester-jelöltek között szerepel. Szerintünk azonban kár lenne a polgármester-választási vakvágányra állítani, hiszen a románok támogatása nélkül a kb.35 %-nyi magyar választó eleve nem versenyképes Marosvásárhelyen. VASS Levente politikai tisztánlátására vall, hogy az általunk évek óta folyamatosan követelt erdélyi magyar politikai közéleti akcióegység híveként nyilatkozott idén, Tusványoson: „Előre kell látni és kigondolni néhány lépést. Nem elegendő, hogy csak a választásokig fogjunk össze, hanem ez az összefogás hosszú távra kell szóljon, tovább kell lendíteni és gondolni az elkövetkezendő néhány évtizedre is.” 2011.augusztus14. Katona Ádám az EMK elnöke. Erdély.ma 2011. augusztus 22.A magyar államelnök egységre szólította fel az erdélyi magyar politikai szervezeteketSchmitt Pál köztársasági elnök hétfőn, kolozsvári látogatása második napján egység kialakítására szólította fel az erdélyi magyar politikai szervezeteket. A magyar államfő erről azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy reggel mintegy másfél órás eszmecserét folytatott az RMDSZ, az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőivel. Schmitt Pál hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar politikai szervezetekre három komoly feladat vár a jövő év végéig, s a romániai népszámláláson, valamint a helyhatósági és a parlamenti választásokon is egységet kell mutatniuk. A négy szervezetnek el kell érnie, hogy mindenki bátran, határozottan vállalja fel magyarságát az október-novemberi népszámláláson, a választások előtt pedig a legmegfelelőbb közös jelöltek felkutatására kell törekedniük a lehető legjobb eredmény érdekében - fejtette ki. A köztársasági elnök aláhúzta továbbá: ahogy most, úgy a jövőben, a Sándor-palotában is csak együtt ül le a négy erdélyi szervezet vezetőivel, mivel - mint fogalmazott - „ahogy Magyarországon hangsúlyozzuk a nemzet egységét, mert abban van az erő, ugyanúgy elvárhatjuk ezt a határon túli magyar szervezetektől is”. A találkozón az RMDSZ részéről Borbély László ügyvezető elnök és Kovács Péter főtitkár, míg az MPP-től Szász Jenő elnök és Simon Csaba alelnök, az SZNT képviseletében Izsák Balázs elnök és Bíró Zsolt alelnök, valamint Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke vett részt. Az államfő ezt követően a Kolozsvári Magyar Operában megnyitotta a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, s örömét fejezte ki, hogy a rendezvény fővédnökségét Traian Basescuval, Románia köztársasági elnökével közösen vállalhatta el. Schmitt Pál a továbbiakban úgy foglalt állást, hogy ma ismét felértékelődött a „sajátos, az egyedi, a nemzeti kultúra, (...) az embereknek mind nagyobb szükségük van olyan lokális, regionális világokra és újra megtalált közösségekre, ahol biztonságban és otthon érezhetik magukat”. Kiemelte továbbá, hogy a magyar nyelv védelmében mindenkinek jut feladat, a köztársasági elnöknek például a nyelvek és a kultúrák iránti érzékenység növelésére kell törekednie, hangsúlyozva a nyelvtanulás fontosságát. A köztársasági elnök vasárnap érkezett Erdélybe, ahol felkeresi a magyarpalatkai református iskolát, valamint a válaszúti szórványkollégiumot és a Mezőségi Néprajzi Múzeumot is. Schmitt Pál Kolozsváron találkozik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetőségével és állami kitüntetéseket is átad. Krónika (Kolozsvár) 2011. augusztus 23.Schmitt Pál a Krónikának: tizenötmillió magyarban gondolkodomA magyar állampolgárság felvételére, a magyar nyelv védelmére, továbbá legalább egy idegen nyelv elsajátítására buzdított tegnap befejeződött kolozsvári látogatása során Schmitt Pál. A köztársasági elnök egység kialakítására szólította fel az erdélyi magyar politikai szervezeteket, vidékjárása során ellátogatott Magyarpalatkára és Válaszútra, amellett magas rangú állami kitüntetéseket adott át. Schmitt Pál a Krónikának elmondta: a könnyített honosítás révén nő a magyar nemzet tagjai közötti szolidaritás. Kodály Zoltánt parafrazálva biztatott arra mindenkit tegnap Schmitt Pál Kolozsváron, hogy tanuljanak idegen nyelveket, hogy ezt a tudást felhasználva gazdagítsák anyanyelvüket. Kétnapos Kolozs megyei látogatása során a köztársasági elnök megnyitotta a 7. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, amelynek részvevői szerinte jelentősen hozzájárulnak a magyarságtudomány gazdagodásához. Beszédében úgy foglalt állást: ma ismét felértékelődött a sajátos, az egyedi, a nemzeti kultúra (...), az embereknek mind nagyobb szükségük van olyan lokális, regionális világokra és újra megtalált közösségekre, ahol biztonságban és otthon érezhetik magukat. Kiemelte, hogy a magyar nyelv védelmében mindenkinek jut feladat, a köztársasági elnöknek például a nyelvek és a kultúrák iránti érzékenység növelésére kell törekednie, hangsúlyozva a nyelvtanulás fontosságát, hiszen az idegen nyelvvel párhuzamosan újra lehet tanulni, gazdagítani a magyart. Traian Băsescu román államfő, a kongresszus másik fővédnöke üzenetét kisebbségügyi tanácsadója, Eckstein-Kovács Péter magyar nyelven tolmácsolta: a saját nyelv és kultúra biztos pont a gazdasági, szociális, politikai válságok közepette. Miközben Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár üdvözölte, hogy az ötévente megrendezett hungarológiai kongresszusnak az a kincses város ad otthont, ahol a magyar nyelv használata miatt sokakat megszólítanak az utcán, Florin Stamatian prefektus sajnálatát fejezte ki, hogy gyerekkorában csak annyit sikerült megtanulnia magyarul: „Kezicsókolom, nagymama, hol van Gyuri.” Schmitt Pál a tanácskozáson jelentette be, hogy védnöksége alá vett a kolozsvári levéltár által felfedezett felbecsülhetetlen értékű dokumentumok közül egy Mátyás királytól származó adománylevelet. Az államfő tegnap megbeszélést folytatott négy erdélyi magyar politikai-közéleti szervezet vezetőivel is, akiket egység kialakítására szólított fel, annál is inkább, mivel ősszel népszámlálást, jövőre pedig helyhatósági és parlamenti választásokat rendeznek Romániában. Kifejtette, a négy szervezetnek – EMNT, RMDSZ, MPP és SZNT – el kell érnie, hogy mindenki bátran, határozottan vállalja fel magyarságát a lakossági összeíráson, a választások előtt pedig a legmegfelelőbb közös jelöltek felkutatására kell törekedniük a lehető legjobb eredmény érdekében. Az elnök leszögezte: ahogy most a kincses városban, úgy a jövőben a Sándor-palotában is csak együtt ül le a szervezetek vezetőivel. Az államfő ezután megtekintette a Kolozsvár közeli Magyarpalatka visszaszolgáltatott református iskoláját, majd ellátogatott a Kallós Zoltán által létesített, a néprajzkutató nevét viselő válaszúti Mezőségi Néprajzi Múzeumba, továbbá a közel száz kisdiák oktatását-nevelését biztosító szórványkollégiumba. Kallós Zoltán „idegenvezetésével” a köztársasági elnök megismerkedett a tavaly megnyitott múzeum páratlan, a mezőségi, az erdélyi és a moldvai magyarság életmódját, értékrendszerét, népviseletét bemutató gyűjteményével. Schmitt elragadtatással szemlélte a magyarpalatkai, széki és más tájegységek kellékeiből álló tisztaszobák kincseit, a 18. századi magyar fanyerget, és tetszését különlegesen kivívta a kalotaszegi menyecske magyar címerrel ellátott ruhája. Nagyot derült az államelnöki delegáció annak a 19. századi tányérnak a feliratán, amely ezt üzente majdani tulajdonosának: „Végy meg, k…a, mert szép vagyok”. Schmitt Pál támogatásáról biztosította az elsősorban magyar állami finanszírozással épülő szamosújvári Kemény Zsigmond Oktatási Központot, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy jövőre hat unokájával tér vissza Válaszútra, hogy feltöltődjenek magyar nyelvvel, kultúrával. Lapunk kérdésére az államfő nagyon jó érzésnek nevezte, hogy mandátuma idején több tízezerrel nő a magyar állampolgárok száma. „Én tizenötmilliós nemzetben gondolkodom. A számunk nem nő, mert a nemzet ugyanakkora marad, de a kötődésünk, a köztünk lévő szereteterő, a jogi kötődés, a kohézió, a szolidaritás egyértelműen növekszik annak révén, hogy magyarságérzésüket, – tudatukat nagyon sokan a magyar állampolgárság felvételével is erősítik” – jelentette ki a Krónikának a köztársasági elnök. Az államfő tegnap megbeszélést folytatott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetőségével is. Ígéretet tett arra, hogy az akkreditáció kérdését ezentúl is prioritásként kezeli a felelős fórumokon, és elmondta, az RMDSZ vezetőitől pozitív visszajelzés érkezett az intézményi akkreditáció helyzetéről, így az erre vonatkozó végső döntést októberre várhatja az intézmény. Schmitt jelenlétében erdélyi magyarok tették le az állampolgársági esküt a kincses város magyar főkonzulátusán, megtekintette a Házsongárdi temetőt, ahol megkoszorúzta Dsida Jenő sírját. Kolozsvári látogatása záróakkordjaként Schmitt Pál tizenkilenc erdélyi magyar személyiségnek adott át állami kitüntetéseket. (Kitüntetett erdélyi magyarok. Schmitt Pál tegnap 19 erdélyi magyar személyiségnek adott át állami kitüntetést Kolozsváron. A Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjében részesült Czirják Árpád nyugalmazott érseki helynök, Cs. Erdős Tibor festő, grafikus, Pozsony Ferenc néprajzkutató, Schupler Tibor, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye gazdasági igazgatója és Somai József közgazdász, a köztársasági érdemrend lovagkeresztjében pedig Pallai Béla Miklós József görög katolikus lelkész, Heim András és Valovits László grafikus, Fodor Imre, Marosvásárhely volt alpolgármestere, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárdért Alapítvány elnöke, Juhász Tamás egyetemi tanár, Király László költő, Kristófi János festő, Hermann János egyháztörténész, Balázs Bécsi Gyöngyvér, a Kallós Alapítvány elnöke. Az érdemrend középkeresztjét Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, a köztársasági elnök érdemérmét Guttman Mihály zenetanár, karnagy és Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő kapta, míg elismerésben részesült Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen-kollégium igazgatója.) Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár) 2011. augusztus 23.Hatszáznál több magyarságkutató tanácskozik KolozsváronVII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Nyelv és kultúra a változó régióban címmel zajlik ezen a héten Kolozsváron a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus, amelyre több mint hatszáz, a világ minden tájáról származó, magyarságtudománnyal foglalkozó szakember érkezett. A Kolozsvári Magyar Opera nézőterén megtartott megnyitón beszédet mondott Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke, Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára, Andrei Marga, a BBTE rektora, László Attila alpolgármester, Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora. Felolvasták Traian Băsescu államfő és Kelemen Hunor művelődési miniszter üzenetét. Schmitt Pál három erdélyi magyar értelmiségit tüntetett ki elnöki érdemérmével: Czirják Árpád pápai prelátust, Pozsony Ferenc egyetemi oktatót és Somai József nyugalmazott közgazdászt. Az emeleti előcsarnokban székelyföldi fotósok székelyföldi tárgyú, egy napig látható kiállítást nyitottak, majd elkezdődtek a plenáris ülések. Magyarul köszöntötte a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus résztvevőit Tuomo Lahdelma, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság finn elnöke a Kolozsvári Magyar Opera nézőterén megszervezett nyitórendezvényen. Tuomo Lahdelma szerint ez a kongresszus azért jelent mérföldkövet, mivel olyan helyen szervezik meg, ahol sűrített módon van jelen a magyar múlt. Schmitt Pál, Magyarország elnöke beszédében örömét fejezte ki azért, hogy a román államfővel közösen vállalták el a fővédnökséget, majd azt hangsúlyozta: Erdélyben több, eltérő nyelvű népcsoport lelt otthonra, és alakították ki életterüket, ezért itt a hagyomány egyedülálló módon él. – A kongresszus fő témája a világban is időszerű kérdést vet fel. A XXI. század elején a sajátos kultúra újra felértékelődni látszik – hangoztatta Schmitt Pál, majd bejelentette: elvállalja a védnökséget az országos levéltár kolozsvári fiókjában található történelmi dokumentumért. Megtudtuk: az államfő védnökséget vállalt egy többkötetes szótár kiadásának támogatásáért is, amelynek 2006-ban már elkészült az első kötete. Schmitt Pál beszédében többször idézte Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszort, miszerint „Kolozsvár maga a sűrített Erdély”, illetve a kisebbségi és a többségi nyelv között létrejövő kapcsolat milyenségére vonatkozóan. Florin Stamatian prefektus felolvasta Traian Băsescu államfő üzenetét. Az román elnök szerint közös megértésre van szükségünk a mai gazdasági és önismereti válságban, ugyanakkor a nyelv és a kultúra meghatározó marad bármely nép életében. Stamatian megemlítette saját gyermekkorát, amelyet magyar barátok társaságában töltött el. Szerinte is fontos, hogy az anyanyelvet ne zavarják „európaizmusok”, és az, hogy Kolozsvár közös történelemmel rendelkező két kultúrája nem választható el egymástól. Eckstein-Kovács Péter elnöki kisebbségügyi tanácsos ismertette a román államfő üzenetének magyar tartalmát. Ezt követően Schmitt Pál három magyar erdélyi értelmiséginek nyújtott át Köztársasági Elnöki Érdemérmet: Czirják Árpád pápai prelátust az erdélyi magyarság identitásának megőrzéséért és az egyházi intézményrendszer kiépítéséért; Pozsony Ferenc egyetemi oktatót Moldva és Erdély népei néprajzi sajátosságainak feltárásáért; Somai József nyugalmazott közgazdászt tudományos és szakmai munkásságáért, az erdélyi magyar szervezetek építéséért. Czirják Árpád köszönő beszédében elmondta. – Megtisztelő, hogy ezen a rangos kongresszuson vehetem át ezt a kitüntetést. Az anyaország, az anyaföld és az anyanyelv az, ami éltet és öntudatra ébreszt bennünket. És ha öntudatra ébredünk, akkor betöltjük küldetésünket és elpusztíthatatlanok leszünk – mondta a pápai prelátus. Pozsony Ferenc egyetemi oktató úgy vélte: a kitüntetés nem csak neki, hanem a néprajzi tanszéknek és a néprajzi iskolának is szól, és igyekszik becsületes munkával meghálálni azt. Somai József kifejtette: ismeretlenül is barátsággal viseltetik az olimpikonok iránt, ezért többszörös öröm az, hogy Magyarország elnökétől veheti át a kitüntetést. Kelemen Hunor üzenetét Nagy Zoltán, az RMDSZ elnöki kabinetigazgatója olvasta fel. A művelődésügyi tárcavezető szerint ennek a kongresszusnak nagyon aktuális és indokolt a témája (Nyelv és kultúra a változó régióban). Anyanyelvi küzdelmünk a jövőben is fontos marad számunkra, a törvényes kereteket mindennapjaink során nekünk kell betöltenünk. Ebben nagy szerep hárul az erdélyi magyar értelmiségre. A Kós Károly által elképzelt transzszilván politikát kell visszaültetnünk, ami a kulturális autonómiát érvényesítheti. Ez a kongresszus majd választ ad arra, hogy mi a magyarságtudomány feladata – mondta Szőcs Géza államtitkár, majd így folytatta: „habár ebben a városban, ahol a lakosság közel 19 százaléka magyar, nem ajánlom senkinek azt, hogy magyarul szólaljon meg, hacsak a kérdező azt nem hallja, hogy a mellett lévők magyarul beszélnek”. Andrei Marga, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora angol nyelven köszöntötte a kongresszus résztvevőit. Beszédében a multikulturalitás és a többnyelvűség tiszteletére buzdított. – Egyetemünkön román, magyar és német nyelvű képzés folyik, ez pedig előrelépésnek tekinthető. Soha nem volt annyi magyar nyelvű hallgatónk, mint mostanában. A városban élő kultúrák sokszínűsége pedig ösztönző erővel hat ránk is – összegzett a rektor. László Attila polgármester-helyettes Kolozsvár magyarjainak húsz év utáni szabadabb megnyilvánulási lehetőségeire hívta fel a figyelmet, és gratulált a kongresszus szervezőinek. A részvevőknek pedig ezt kívánta: „Fedezzék fel az élő Kolozsvárt!” Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora kifejezte abbéli örömét, hogy a kongresszus résztvevői egy napot a Sapientia Marosvásárhelyi Karán töltenek, majd hangsúlyozta: a Sapientia olyan szakokon kínál magyar nyelvű oktatást – például a műszaki tudományok keretén belül – ahol a képzés fő nyelve valamelyik világnyelv. – Kisebbségi értelmiségiként, tanárként egyaránt fontosnak érzem a hungarológia számos kérdését – tette hozzá. A rendezvényen Liszt-műveket zongorázott Szép András zeneakadémiai hallgató és Csíky Boldizsár zeneakadémiai oktató. Az opera emeleti előcsarnokában Varázsképek, Székelyföld címmel egy napig tartó fotókiállítást nyitottak meg, amelynek keretében székelyföldi fotóművészek 74 alkotása által Székelyföld új arcát fedezhettük fel. A megnyitón Sántha Emőke egy népdalt énekelt. Pozsony Ferenc elmagyarázta: a székelyföldi magyarság nem csak sajátos kultúrát őrzött meg, de szerepet vállalt az erdélyi identitás megtartásában is. N.-H. D., Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár) 2011. augusztus 25.B. Nagy Margit emlékéreA Maros Megyei Múzeum nemrég megjelent művészettörténeti tanulmánykötetét mutatták be augusztus 22-én a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus keretében. A Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690–1848 között. Tanulmányok B. Nagy Margit emlékére című kiadvány B. Nagy Margit 1977-es tanulmánykötetének címét kölcsönzi, felújítva, újonnan feltárva azokat a témákat, képeket, amelyek bő harminc évvel ezelőtt az említett művészettörténész tanulmányainak alapját képezték. Az eseményt Orbán János művészettörténész, a kötet szerkesztője, a Maros Megyei Múzeum alkalmazottja nyitotta meg, aki elmondta, ugyanezzel a címmel 2009-ben Marosvásárhelyen művészettörténeti konferenciát szerveztek, ennek a végterméke a most bemutatott könyv. A kötetet Marosi Ernő, az MTA rendes tagja méltatta, aki részletesen ismertette a kötetben lévő tanulmányokat. Elmondta, hogy a kötet elején és végén, Orbán János, illetőleg Kovács András felvetik „a B. Nagy Margit-jelenséghez” hozzátartozó kérdéseket: „művészettörténeti sorskérdésekről, belső szakmai kérdésekről, módszertani kérdésekről és a magyar művészettörténet strukturális kérdéseiről van itt szó”, ezekre próbálnak tanulmányaikban a kötet szerzői érdemleges válaszokat adni. Marosi hangsúlyozta, hogy a kötet legszebb példái azok, amelyek nemcsak a pozitivista hagyományról, a levéltárban „a maga poros kötetéből kinézni nem tudó kutatónak a vak forrás-használatáról szólnak, hanem azokról az esetekről, ahol a 20. századnak a művészettörténeti írásaiban fölmerült nagy kérdések áttűnnek, és éppen ezek a nagy kérdések adnak forrásos igazolást”. A méltatást követte az Ács Kató Irodalmi Alapítvány 2011-es irodalmi pályázata I. díjának átadása. Nagy Gabriella, az alapítvány képviselője elmondta, a Repül a kedvem címet viselő irodalmi versenyre fele arányban erdélyiek neveztek be, a 323 beküldött pályázat közül pedig a kolozsvári diák, Kovács Péter került ki győztesként. Mint ahogyan Nagy Gabriella elmondta, a kongresszus és a könyvbemutató bizonyult a legmegfelelőbb alkalomnak ahhoz, hogy a százezer forintos ösztöndíjat az alapítvány személyesen átadhassa a nyertesnek. Az esemény végén Orbán János külön köszönetét fejezte ki azoknak, akik anyagiakban és szellemiekben támogatták az emlékkötet megjelenését. ADORJÁNI PANNA. Szabadság (Kolozsvár) 2011. augusztus 26.Cián mérgezte RMDSZ-es viszonyokMegmérgezte az RMDSZ-en belüli kapcsolatokat a Verespatakra tervezett bányakitermelés. Kelemen Hunor szövetségi elnök, művelődési és örökségvédelmi miniszter ultimátumot adott a ciántechnológiás beruházást hevesen ellenző Eckstein-Kovács Péternek: vagy RMDSZ-tagként viselkedik, vagy továbbra is elhatárolódik az alakulat elnökétől – ez esetben azonban „oda megy, ahová akar”. Kelemen nemtetszését az váltotta ki, hogy az RMDSZ volt szenátora a napokban Kolozsváron aláírta 77 romániai magyar civil szervezet közös nyilatkozatát, amelyben felszólítják a tárcavezetőt: vonja vissza a verespataki Kirnyik-hegyre kiállított régészeti mentesítési bizonylatot, ellenkező esetben mondjon le miniszteri tisztségéről. Eckstein riválisa volt Kelemennek az RMDSZ-kongresszuson Mint ismeretes, a Kelemen vezette minisztérium júliusban jóváhagyta a Fehér megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóságnak a színesfémlelőhelyben gazdag Kirnyik-hegységet célzó régészeti mentesítési bizonylatát, ezáltal jelentős akadály hárult el a Roşia Montană Gold Corporation beruházásának megvalósítása elől. Az intézkedés miatt környezetvédő szervezetek országszerte tüntettek a miniszter ellen, a magyar civil szervezetek szerint ugyanakkor Kelemen Hunor hozzáállása a bányaprojekthez és ennek megvalósulását támogató döntése „elfogadhatatlan és szégyenteljes”, amellyel „az egész romániai magyar közösséget kompromittálta”. A Kelemen elleni bírálatokat, valamint a ciántechnológiás beruházás környezeti, műemlékvédelmi, jogi és emberjogi, gazdasági, erkölcsi kockázatait sorjázó petíciót látta el kézjegyével Eckstein-Kovács, aki évekkel ezelőtt RMDSZ-es szenátorként törvénytervezetet terjesztett a parlament elé a ciántechnológia betiltásáról (a dokumentumot érdemben azóta sem vitatta meg a törvényhozás). Kelemen szerdán a Kolozs megyei Széken azzal védekezett: nem írta alá a Kirnyik-hegynek az A kategóriás műemlékek listájáról történő törlését, és mindezt nem is hajlandó megtenni, amíg újra nem tárgyalják a kanadai társaságnak a román állammal kötött bányakoncessziós szerződését. „Eckstein-Kovács Péter politikai tőkét kovácsol magának, amihez felhasználja a civil szervezeteket. Nem azzal van baj, hogy nem osztja a véleményemet, hanem hogy elhatárolódott az RMDSZ elnökétől, emiatt el kell döntenie, hogy a szövetségen belül folytatja-e tovább a pályafutását” – szögezte le Kelemen, akinek kezdeményezésére született az a cselekvési terv, amelyben az RMGC vállalta, hogy 140 millió dollárral finanszírozza a romániai, ezen belül pedig a verespataki régészeti és építészeti örökség megmentését. „Hosszabb ideje vagyok az RMDSZ-ben, mint Kelemen Hunor. Ha a szövetség vezetői úgy gondolják, hogy egy véleménykülönbség miatt, vagy mert nem szeretem a ciánt, kirúghatnak az alakulatból, hát tegyék, de én önszántamból nem távozom” – reagált Kelemen felszólítására Eckstein, hozzátéve: Verespatak kapcsán olyan témában fogalmazott meg személyes véleményt, amelyről az RMDSZ nem helyezkedett még hivatalos álláspontra. Eckstein – aki a februári RMDSZ-kongresszuson Kelemen egyik ellenfele volt az elnöki posztért vívott küzdelemben – helyzete amúgy e téren nemcsak az RMDSZ-ben kényes, hanem a Cotroceni-palotában is, hiszen a ciántechnológiás bányaberuházással szembeni elutasító álláspontja az államelnök kisebbségi tanácsadójaként homlokegyenest ellentétes a Traian Băsescuéval. Harminc környezetvédő szervezet egyébként csütörtökön felszólította az államfőt, vonja vissza a verespataki projekt gyakorlatba ültetésének szükségességét bizonygató nyilatkozatait, ezek révén ugyanis a civilek szerint megengedhetetlen nyomást gyakorolt az engedélyezésben illetékes hatóságokra. Eközben a România Liberă szerint Băsescu elhallgatja a verespataki arany kitermelésével járó kockázatokat és a román államot megillető nyereség bizonytalanságát. A napilap csütörtöki vezércikke rámutat: az államfő az RMGC „ügyeskedőit” támogatja abban, hogy rátegyék a kezüket az Erdélyi-szigethegységben rejlő aranytartalékokra, noha egyedüli érdemük az, hogy reklámokkal megvásárolták a romániai sajtó jelentős részének hallgatását. Miközben a szerző szerint senki nem tette fel a kérdést, hogy a román állam miért nem akarja feloldani a titkosítás alól a kanadai Gabriel Resources-szal kötött bányakoncessziós szerződést, az RMGC részvényesei adóparadicsomokban vannak bejegyezve, az anyavállalat pedig csak a tőzsdei befektetők manipulálása révén képes megélni. A lap szerint félő, hogy az ilyen adóparadicsomokban bejegyzett részvényesi körrel a vállalat képes nyomtalanul eltűnni, hogy az esetleges környezeti károkért ne legyen felelősségre vonható Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár) 2011. augusztus 27.Kelemen Hunor: létbiztonságot és egységet követel a magyarságAz RMDSZ elnöke exkluzív interjút adott lapunknak Immár fél év telt el az RMDSZ februári nagyváradi kongresszusa óta, amikor Kelemen Hunor személyében új elnököt választott az érdekvédelmi szervezet. Ez alkalomból készítettünk interjút az RMDSZ új vezetőjével, aki egyben a kulturális tárcát is irányítja. Kelemen Hunort egyebek mellett az RMDSZ-ben bekövetkezett változásokról és célkitűzésekről, valamint a kormányzati szinten zajló tevékenységről faggattuk. Az RMDSZ elnöke nyilatkozott az érdekvédelmi szervezetnek a Fidesszel és a hazai román pártokkal, de az erdélyi magyar politikai alakulatokkal való viszonyáról is, akárcsak a verespataki bányaberuházás körüli helyzetről, a közelgő népszámlálásról, valamint a jövő évi választásokról. Exkluzív interjújában beszámolt az Erdélyi Konzultáció következtetéseiről is, amelynek egyik fő üzenete, hogy megváltoztak az erdélyi magyarság prioritásai, a másik szerint pedig a megkérdezettek fontosnak ítélik a politikai egységet. – Hogyan értékeli az RMDSZ februári kongresszusa óta eltelt fél évet? – Az elmúlt hat hónap jó fél esztendő volt, olyan szempontból, hogy az alapvető változásokat, amelyeket előkészítettünk, végig tudtuk vinni. Egyrészt a Főtitkárságot illetően nemcsak fiatalítottunk, hanem a munkamódszereket is lényegesen megújítottuk. Új emberek kerültek be a Főtitkárság vezetőségébe, mint például Kovács Péter főtitkár, Horváth Anna önkormányzati, Hegedüs Csilla kulturális, Székely István társadalomszervezési és Bodor László ifjúsági főtitkárhelyettes. Terveink szerint szeptember folyamán az oktatási főtitkárhelyettes kinevezésével véglegesítődik ez a struktúra is, az oktatási alelnök fiatal ember lesz, aki az egyetemi szférából érkezik, és bizonyára jelentős változást fog hozni a szervezet életében. Sikerült befejeznünk az Erdélyi Konzultációt, amely az elnökválasztás óta eltelt első három hónapban az egyik nagy programunk volt. Az adatfeldolgozás jelentős része megtörtént, és úgy látom, hogy az akció jónak és sikeresnek bizonyult. Népszámlálási kampányunk előkészítését nagyjából befejeztük, és amíg szeptember 16-ra a népszámlálási biztosok toborzásának a határideje lejár, addig ezt a munkát is a célkitűzések szerint teljes mértékben el tudjuk végezni. Ezenkívül elkezdtük a felkészülést a jövő évi önkormányzati választásokra: a megyei és területi szervezetek elkészítették az elemzéseket, bizonyos helyeken már a főbb polgármester- vagy megyei tanácsi elnökjelölteket is nevesítették. Augusztus végéig, szeptember első feléig ez a munka is nagyrészt lezajlik, tehát az első fél esztendő ebből a szempontból is az elképzelések alapján alakult. – Az elmúlt időszakban milyen mértékben sikerült rendezni az RMDSZ viszonyát a Fidesszel? – Úgy érzem, hogy a magyar kormánnyal való kapcsolat kimozdult a holtpontról, ugyanis Tusnádon, a nyár folyamán volt egy hosszabb beszélgetésem Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével, és őszire tervezünk egy hivatalos RMDSZ–Fidesz találkozót is. Véleményem szerint a következő időszakban tovább tudunk javítani a kapcsolaton, mivel mindkét fél részéről a nyitottság és az együttműködési szándék fogalmazódott meg, amit nagyon jónak és helyesnek tartok. – Mire lehet számítani a jövőben az erdélyi magyar–magyar együttműködés terén? – A magyar–magyar együttműködést mindig konkrét eseményekre terveztük, így legutóbb a Kolozsvári Magyar Napokat is közösen szerveztük, és támogattuk. A népszámlálás népszerűsítését szintén együtt végezzük, hiszen közös érdekről, s nem pártpolitikai célról van szó. Az önkormányzati választások esetében is elindult a megyei szervezetek közti egyezkedés néhány olyan helyen, ahol a közös jelölt támogatása lehetséges. Itt elsősorban Marosvásárhelyt említeném, ahol egy jelöltet fogunk állítani, s bízom abban, hogy az illető személyt mindenki támogatni fogja. A Kolozsvári Magyar Napok megnyitóján nem lehettem jelen, mivel a miniszterelnökkel együtt Kínában tartózkodtam, de a kollégáim által tolmácsolt üzenetben jeleztem, hogy Kolozsvár is egy olyan hely, ahol úgyszintén el tudom képzelni a közös jelölt állítását. Nem vagyunk naivak, hiszen mindannyian tudjuk, milyen esélyei vannak annak, hogy megnyerjük a várost, az önkormányzatot és a polgármesteri tisztséget, de az összefogás erejét meg lehet és meg is tudjuk mutatni. Tehát rajtunk nem fog múlni az együttműködés azokon a helyeken, ahol erre szükség lesz. – Milyennek bizonyult az utóbbi időben a román pártokkal – koalíciós partnerrel és ellenzékkel egyaránt – történő együttműködés? – A román pártokkal való viszony az elmúlt hat hónapban az ismert paraméterekben mozgott: a Demokrata-Liberális Párttal együtt kormányzunk, és ez bizonyos értelemben egymáshoz közelít bennünket. Országos szinten ez a viszony jó, bár mindig voltak és vannak olyan vitás kérdések, amelyek akár feszültséget is szülnek. Megyei szinten, egyes helyeken elfogadható a kapcsolat, máshol egyáltalán nem létezik együttműködés, vagy amolyan finom vegyesnek tekinthető. Kolozsváron például a kezdetekben jó volt a koalíciós partnerrel való együttműködés, az utóbbi időben azonban ez megromlott, míg Bihar megyében, ahol rossz volt a viszony, most lényegesen javult. Számos más helyet mondhatnék, ahol az együttműködés az utóbbi időszakban hullámzott. Az ellenzéki pártokat illetően, több informális megbeszélés zajlott azok vezetőivel, Crin Antonescuval és Victor Pontával. Úgy véljük, hogy azokban a kérdésekben, amelyek az egész társadalmat és a magyar kisebbséget szintén jelentős mértékben érintik, párbeszédet kell folytatni az ellenzékkel is. Ezért nem tartom kizártnak, hogy szeptember folyamán hivatalosan is tárgyalunk a liberális és a szociáldemokrata párt képviselőivel. Úgy vélem, az alkotmány és a választási törvény módosítása, valamint a kisebbségi jogok kiszélesítése az a három nagy terület, ahol az összes, demokratikusnak tekinthető román parlamenti párttal fenn kell tartani a párbeszédet függetlenül attól, hogy az RMDSZ éppen kormánykoalícióban vagy ellenzékben van. Számunkra a dialógus mindig olyan érték volt az elmúlt húsz esztendőben, amit soha nem tagadtunk meg. – Viharosnak mondható kormányzási időszakot tudhatunk a hátunk mögött. Hogyan mérlegelné az RMDSZ eddigi kormányzati tevékenységét? – Lehetett volna jobb is az elmúlt időszak, de nem tudunk eltekinteni a gazdasági és a pénzügyi körülményektől. Nem csupán romániai vagy európai, hanem világszinten is gazdasági válság van, és ez nagymértékben befolyásolja, hogy milyen költségvetéssel s pénzügyi feltételek között tudunk mozogni. Ez nem hasonlítható össze a 2004–2008-as időszakkal, amikor volt egy erős gazdasági növekedés. Most számos megszorító intézkedést kellett életbe léptetni, amelyek nélkül a romániai polgárok ma sokkal nehezebb helyzetben lennének. Ezek nem kerültek el számos más országot – Magyarországot, Spanyolországot vagy akár Németországot – sem, ahol hasonló rendelkezéseket foganatosítottak. Ezekre a megszorításokra szükség volt, de 2012-ben már nem kell erre számítani, hacsak nem lesz olyan gazdasági visszaesés, ami nem Romániától függ. Tehát a kormányzati teljesítményünkkel csak olyan mértékben vagyok elégedett, amilyen mértékben a feltételek lehetővé tették, hogy előre haladjunk. Azt viszont nem tagadhatom, hogy ennél jobb gazdasági feltételek között sokkal sikeresebben és eredményesebben is lehetett volna kormányozni. Mindezek ellenére létezik néhány olyan terület, ahol sikerült előre lépnünk. Szerintem az oktatási törvény elfogadása nagy eredményt jelent: jövő héten be fogjuk mutatni az új magyar nyelvű történelem és földrajzkönyvet, ami időközben elkészült. Előrehaladtunk a decentralizáció terén, különösen az egészségügyben, akárcsak a nagyberuházásokat, elsősorban a környezetvédelmet illetően. A kulturális tárcánál a műemlék-felújítás terén léptünk nagyot előre, hiszen az erre vonatkozó országos programunkban jelentős arányban magyar műemlékek is szerepelnek. A színházak fenntartásában arra vigyáztam, hogy a kolozsvári magyar színháznál és operánál, illetve a marosvásárhelyi színháznál, amelyek a minisztérium kötelékébe tartoznak, a válság ellenére ne legyenek leépítések, és a megszorítások ne érintsék ezeket az intézményeket. Elindítottuk azt a programot, ami az elmúlt húsz évben nem működött: a kulturális-irodalmi folyóiratoknak – mint például Helikon, Korunk, Látó, Székelyföld és Várad – normatív támogatást nyújtunk, tehát az elmúlt időszakban jól sikerült élnünk a meglévő költségvetési forrásokkal. – Melyek lennének a következő időszak elsődleges kormányzati tervei, illetve a hamarosan kezdődő őszi parlamenti ülésszak főbb célkitűzései? – Módosítani kell a választási törvényt, a régióátszervezés, a decentralizáció kérdése úgyszintén napirenden szerepel, lekerült viszont az a változat, amely a romániai magyar közösség számára előnytelen lett volna. Egy dolog biztos: nem fogunk elfogadni olyan változatot, amely a magyar közösséget a mostaninál rosszabb közigazgatási helyzetbe hozná, úgymond az önkormányzatokból kikerülnénk. A helyhatósági választási törvényt módosítottuk, szerintem jó döntés volt, hogy a polgármestereket az első fordulóból válasszák meg, akárcsak a megyei tanácsok elnökeit. Most következik a parlamenti választási törvény módosítása, amelyről év végéig szintén dönteni kellene. – A PD-L a héten jelentette be újabb elgondolását, miszerint egyszerre szervezné meg a helyhatósági és a parlamenti választásokat. Hogyan viszonyul ehhez az RMDSZ, illetve mi a szövetség álláspontja ebben a kérdésben? – Ezt az elképzelést a koalícióban már régebb felvetettük, de akkor ennek nem akadt támogatója. Én három szempont miatt tartanám jónak az önkormányzati és a parlamenti választások összevonását. Egyrészt pénzügyi-költségvetési okok miatt, ugyanis egy kampánnyal lehetne megszervezni mind a két választást, ami nagy könnyebbséget jelentene az országos költségvetésnek. Hiszen egyszer kellene kampányolni, a választási körzeteket megszervezni, az urnabiztosokat beszervezni, tehát egyértelmű, hogy ez nagy megtakarítást jelentene. Másrészt nekünk mindig az volt a célunk, hogy a választásokon minél magasabb legyen a részvételi arány. Ha összehasonlítjuk az önkormányzati választásokat a parlamentivel, az előbbi esetében ez az arány az elmúlt években mindig picit magasabb volt. Amennyiben tehát összekapcsoljuk a két választást, nagyobb lesz a részvétel, ami nagyon jó, hiszen erősebb lesz a testületek legitimitása. Ugyanakkor, azért is fontos lenne a két választás összekapcsolása, mert a különböző koalíciók megkötését az önkormányzati választás nem befolyásolná. Nagyon sokszor előfordul, hogy önkormányzati választások után egyfajta koalíciók alakulnak ki a megyékben, városokban és településeken, majd ősszel a parlamenti választásokon viszont más országos együttműködési megállapodás születik. Mindez a kormányzati politikáknak az életbe ültetését is megnehezíti, ezért is jó lenne tehát egyszerre letudni a két választást, hiszen akkor pontosan tudni lehet, hogy milyen felállásban fog működni a kormány, a parlament és az önkormányzatok. A kérdés csupán az, hogy az önkormányzati választásokat toljuk-e el októberre, vagy a parlamenti választásokat hozzuk előre, május-júliusra? Alkotmánymódosítás nélkül a parlamenti választásokat csak úgy lehet előbbre időzíteni, ha a parlamentet feloszlatja az államelnök, amelynek azonban minimálisak az esélyei. Ezért sokkal egyszerűbb az önkormányzati választásokat kitolni néhány hónappal, mivel ahhoz nem kell az alaptörvényt módosítani, és nem kell feloszlatni a parlamentet. A többség mindenképpen azt támogatja, hogy a választásokra egyszerre kerüljön sor. Természetesen az is fontos, hogy miként módosul majd a parlamenti választásokat szabályozó törvény is, hiszen nem mindegy, milyen választási rendszer lesz. – Említette elnök úr, hogy lezárult az Erdélyi Konzultáció, és nagyrészt sikerült feldolgozni az adatokat. Milyen következtetés vonható le az eddigi összesítések alapján? – Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni a teljes adatfeldolgozás előtt, de néhány dolog már körvonalazódik. Egyrészt az erdélyi magyar társadalom az elmúlt két-három évben, a gazdasági válság hatására, nagyon megváltozott. Előtérbe kerültek a munkahellyel, a szociális létbiztonsággal kapcsolatos kérdések. Ha ezek eddig a magyar választók körében nem voltak az első helyen, most teljes mértékbe oda kerültek. A megkérdezettek azt is szeretnék, ha további előrelépések történnének a kisebbségi jogok területén. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartják a döntéshozatalban való részvételt, parlamenti és önkormányzati szinten egyaránt, de a kormányzati szerepvállalást is szorgalmazzák. Hangsúlyosan fogalmazódott meg továbbá az az igény, hogy egységes politikai képviseletre van szükség, de ennek nem szabad a politikai pluralizmus rovására történnie. Az erdélyi magyar emberek pontosan látják, hogy 6,5 százalékkal nem lehet három-négy pártot versenyeztetni. A politikusok vitatkozzanak, ez az ő dolguk, de amikor a magyarság képviseletéről van szó, akkor hagyják abba a veszekedést, és azon legyenek, hogy biztosítsák a politikai képviseletet. Valamelyest árnyalja a helyzetet a tömbben és a szórványban elő magyar közösségek helyzete. A szórványban élők joggal várnak arra, hogy a kisebbségi nyelvi jogok területén az érdekérvényesítés folyamatos legyen, míg a tömbmagyarság a kollektív jogokra helyezi a hangsúlyt, hiszen nekik a nyelvi jogokat ma már inkább használniuk kellene. Az Erdélyi Konzultáció üzenete tehát egyrészt az, hogy a prioritások megváltoztak, másrészt pedig, hogy az erdélyi magyarság meg akarja őrizni politikai képviseletét. Ezt olyan értéknek tartja, amelyről húsz év után sem akar lemondani, és tisztában van azzal, hogy enélkül kiszolgáltatottá válik. – Jelenleg három erdélyi magyar párt van, az egyik ugyan még csak bejegyzés előtt. Milyen esélyek vannak az együttműködésre, hogy az erdélyi magyarságnak az előbb említett ilyen vonatkozású igényét teljesíteni lehessen? – Nem szeretnék azért illúziókat táplálni. A Magyar Polgári Párttal (MPP) nem igazán létezik kapcsolat, helyi szinten imitt-amott. A most bejegyzés előtt álló politikai alakulattal kapcsolatosan az a tapasztalatunk, hogy sok szempontból ugyanazokat az értékeket valljuk, s ha egyszer meg tudtunk egyezni, akkor biztosan sikerül majd másodjára és harmadjára is. Ám amíg ők a pártalapítással vannak elfoglalva – amit én továbbra is téves elképzelésnek tartok –, addig ezt nem lehet összeegyeztetni az együttműködéssel. Előbb túl kell esniük a mostani kezdeményezési lázon, s akkor majd adottak lesznek az együttműködés feltételei. Nekünk az erdélyi magyar embereknek a célját és óhaját kell figyelembe vennünk, és ezeknek az igényeknek kell tevékenységünket alárendelnünk. Az Erdélyi Konzultációból azt is ki lehet olvasni, hogy a nehéz kormányzati időszak ellenére, a többség még mindig az RMDSZ-ben bízik, és a kormányzati részvételt is támogatja. Más – nem általunk rendelt – közvélemény-kutatás is kimutatta, hogy igazából, minden erőfeszítés ellenére, nem történt olyan törés és átrendeződés, ami a most pártot alapító, egykori RMDSZ-es kollégáinknak túlságosan nagy szárnyalást biztosítana. – Közeleg a népszámlálás, időnként ismételjük a jelszót, hogy „magyarnak lenni jó”, és próbáljuk megértetni az emberekkel, hogy vállalják az identitásukat. Ehhez mit tudna még külön hozzáfűzni, mit érdemes még ezen a téren szem előtt tartani? – Minden magyar ember számít, amikor a magyar közösségről és annak jövőjéről beszélünk. Ezért mindenki bátran vállalja a magyarságát, és amikor kitöltik azokat a bizonyos űrlapokat, ellenőrizzék, hogy a nemzetiségnél jó helyre jelölték-e be azt, amit ő mondott, és akkor én biztos vagyok benne: erős közösségként fogjuk tudni az elkövetkező évtizedet is megtervezni. Mert nagyon sokat számít, hogy a népszámlálási adatok mit mutatnak, mert ezek alapján terveznek meg sok mindent itthon és az unióban egyaránt. Nem mindegy, hogy a romániai magyarság milyen erős közösséget mutat. Fenntartások nélkül mondom tehát, hogy minden magyar ember számít, amikor a közösség jövőjéről beszélünk. Szeptember-október folyamán nagyon sokszor visszatérünk még üzenetekkel. Arra is felhívnám a figyelmet, hogy ez nem politikai kérdés, hanem közös érdek. Jelentős a szerepe annak, hogyan áll hozzá ehhez az ügyhöz az erdélyi magyar média, az egyházak, az erdélyi magyar értelmiség stb. Mi megkereséssel fordulunk a napokban több értelmiségihez, és kérni fogjuk őket, hogy ebben a kampányban az egyházakhoz hasonlóan vállaljanak szerepet. – A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatban felmerült a szavazati jog biztosításának a kérdése is. Ön szerint az állampolgársággal együtt kellene járnia a szavazati jognak? – Nem tudom elképzelni, hogy kétféle állampolgár legyen: az egyiknek van szavazati joga, a másiknak pedig nincs. Az más kérdés, hogy a szavazati joggal hogyan lehet élni, és milyen rendszerben fognak az anyaország határain túl élő állampolgárok szavazni. Magyarországnak is valamilyen megoldást kell találnia, erről a magyar miniszterelnökkel és más politikusokkal is beszéltem, körvonalazódik egy rendszer, s az ősz folyamán erről is egyeztetünk. Véleményem szerint nem lehet egyféle állampolgárságot adni azoknak, akik Magyarország határán kívül élnek, és másfajtát az ott élőknek. A fontos jelen pillanatban az, hogy az RMDSZ támogatja a magyar állampolgárság elnyerését, és egyfajta állampolgárság létezik, amit nem lehet kettőbe vagy háromba osztani. Az más kérdés, hogyan lehet majd a szavazati joggal élni. – Verespatak esetében az utóbbi időben nagyon ellentétes vélemények körvonalazódtak, a bánya megnyitásának lehetősége felszította a kedélyeket, az ellenzők és a pártolók körében egyaránt. A régészeti mentesítési bizonylat kibocsátása miatt sok támadás érte a kulturális miniszter személyét, aláírásokat gyűjtenek a bányaterv ellen, ugyanakkor önt, a szaktárca vezetőjét lemondásra szólították fel különféle röplapokon. Mi erről a véleménye? – Ez rettenetesen bonyolult történet. Szabad országban mindenki azt beszél, amit akar, nem azt, amit szabad, de nem fogok polemizálni nőszövetségekkel vagy más szervezetekkel, amelyek környezetvédelmi aktivitása az utóbbi időszakban nem volt ismert. Most kedvet kaptak, hogy aláírásokkal támogassák ezt a rosszul értelmezett, vádaskodó hangnemben megfogalmazott tiltakozó levelet. Verespatak esetében létezik a régészeti mentesítésről szóló engedély, és akinek egy kis jártassága is van a közigazgatásban – még ha a civil szervezeteknek nincs is, de néhány aláírónak igen, hiszen közöttük van egy államelnöki tanácsos, volt szenátor, ügyvéd – pontosan tudja, hogy ezt az Országos Régészeti Bizottság bocsátotta ki, és az érvényben levő jogszabályok szerint a Fehér megyei igazgatóság írta alá, és nem a miniszter. Egy ilyen engedély visszavonása miniszteri rendelettel nem lehetséges, ezt meg kell támadni a bíróságon, amit már eddig meg lehetett volna tenni, de nem ez volt a cél, hanem az, hogy egyrészt belém rúgjanak, másrészt pedig egyesek a saját imázsukat építsék. A történet másik része, hogy a régészeti mentesítési bizonylat alapján a Kirnyik-hegységet le kellene venni az A-kategóriás műemlékek listájáról, amit viszont valóban a miniszternek kell megtennie, de ezt „a miniszter” nem írta alá. Ebben a pillanatban nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni arról, hogy később mi fog történni, mert nem a kulturális miniszter adja meg a bánya-kitermelési engedélyt. Miután megismertem a régészeti bizottság tagjainak a véleményét, megpróbáltam kialakítani azt a feltételrendszert, hogy ha elkezdődik a kitermelés, akkor a kulturális örökségnek minél nagyobb részét lehessen megmenteni. De ebben a pillanatban a Kirnyik-hegység védelmét nem szüntettem meg, és ez nincs is szándékomban. Aki azonban elmegy oda, láthatja, hogy tragédia, ami ott van, s ennél én sokkal jobbat is el tudok képzelni. Amíg a kormányzat nem dönt arról, hogy mi a szándéka Verespatakkal, és az állami részesedést nem tárgyalják újra, addig én nem fogok továbblépni. Ez a régészeti mentesítési bizonylat nem elegendő ahhoz, hogy a beruházási projektet folytatni lehessen, de megteremtette azt a feltételrendszert, hogy ha esetleg a kitermelés beindul, akkor a kulturális örökség megmentése legalább 80 százalékban teljesüljön. – Van-e valamilyen fejlemény a kolozsvári Mátyás szoborcsoport elé törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla ügyében? – Mi letettük a feljelentést, de nem kaptunk visszajelzést az ügyészség és a rendőrség részéről. Nekem ezek voltak a lehetőségeim, ennek keretében tudtam csak eljárni. – Milyen esélyek vannak arra, hogy ősszel megszülessen a kisebbségi törvény? – A törvénytervezetről ősszel folytatjuk a bizottságban az egyeztetéseket: akkor fogunk kisebbségi törvényt elfogadni, amikor olyan jogszabályt lehet megszavazni, amelyet meg tudunk tölteni tartalommal. A kulturális autonómia intézménye működőképes lesz, a döntési jogkörök átkerülnek ide, és törvénybe iktatják mindazokat a kérdéseket, amelyek az eredeti tervezetben is szerepeltek. Nem tudom, hogy ez mikor fog megtörténni, de ezek azok a feltételek, amelyek nélkül nem érdemes kisebbségi törvényt elfogadni. Az RMDSZ egyébként az elmúlt esztendőkben bebizonyította, hogy nem mond le a programjába foglalt egyetlen célkitűzésről sem, ehhez megkeresi a megfelelő partnereket, és amikor a feltételek megteremtődnek, akkor lép. Az oktatási törvényre is sok-sok évet kellett várni, és sokat gyomrozni a román partnereket, hogy azt elfogadják. PAPP ANNAMÁRIA, ÚJVÁRI ILDIKÓ. Szabadság (Kolozsvár) 2011. augusztus 29.Ingyenesen hívható telefonvonalat működtet az RMDSZ a népszámlálás lebonyolításáigAz RMDSZ Főtitkársága a mai naptól kezdve zöld vonalat üzemelt be, amely október végéig tartó népszámlálási folyamat lezárulásáig működik – jelentette be Kolozsváron Kovács Péter, a szövetség főtitkára. "A 0800-802009 számú telefonvonal által az a célunk, hogy a népszámlálást helyi szinten lebonyolító önkormányzatok mellett, a kérdezőbiztosok és a válaszadók számára is naprakész információkat nyújtsunk. Kovács Péter tájékoztatásából kiderült, hogy az RMDSZ megyei szervezetei megnevezték azokat a felelősöket, akik a saját területükön segítik a népszámlálási munkát. Sokszor a személyes beszélgetések, a közvetlen kapcsolat által könnyebben be lehet azonosítani, és meg lehet oldani egy-egy problémát – hangsúlyozta a politikus, majd elmondta, hogy az rmdsz.ro oldalon megtalálható a megyei felelősök névsora, telefon és e-mail címe, valamint irodai elérhetősége. Romániában a népszámlálásra 2011. október 20-31. időszakban kerül sor. (hírszerk.) Transindex.ro 2011. augusztus 30.Magyartankönyv-láz: szamárfültől vadonatújig„Jó értelemben” folyik tűzoltás a tankönyvfronton Kovács Péter RMDSZ-főtitkár szerint: megfeszített munkával készítik elő a következő tanévre a magyar nyelvű földrajz- és történelem-tankönyveket. Ötezer kötetet a Communitas Alapítvány segítségével ingyen kaphatnak a hazai diákok, akinek pedig nem jut támogatott kiadvány, vásárolnia kell magának. „Tűzoltás folyik” – foglalta össze Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a tanévkezdés előtti tankönyvellátás ügymenetét. A politikus szerint azonban a sietségnek alapos oka van, hiszen a cél az, hogy a lehető leghamarabb ellássák magyar nyelvű taneszközökkel a magyar diákokat. Mint Kovács hozzátette: az idei tanévben még a régi, oktatási reform előtti tanterv van érvényben, ezért szeptembertől maradnak a régi tankönyvek, történelemből és földrajzból pedig az eddig használt könyvek magyar nyelvű fordítását kapják kézhez a diákok. „A Communitas Alapítvány 5000 kötetet bocsát a rászorulók rendelkezésére, a kiadványok elosztásáról a megyei tanfelügyelőségek, illetve az iskolák gondoskodnak” – tájékoztatott Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára reményét fejezte ki, hogy a 2012/2013-as tanévben már kifejezetten a kisebbségi oktatásban résztvevők számára készült tankönyvek kerülnek forgalomba. Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője lapunk megkeresésére megerősítette, hogy a földrajz és történelemtankönyvek elkészültek. „A megyei tanfelügyelőségek által kijelölt pedagógusbizottság döntött arról, hogy melyik forgalomban lévő tankönyvet fordítsuk le, . A nyolcadikosok számára ingyenes a kiadvány, mert ők még a kötelező oktatásban vesznek részt. Azok a líceumi végzősök pedig, akikhez nem jut a Communitas által támogatott példányokból, megvásárolhatják a köteteket” – mondta Dáné. A magyar tankönyvek árát még nem rögzítették, de várhatóan 25 lejbe kerül majd egy „kisebbségre szabott” kötet. Dáné az új „reformtankönyvek” kiadásával kapcsolatban nem osztotta Kovács Péter optimizmusát. „Már most is késő van ahhoz, hogy a 2012-2013-as tanévre meghirdessék és lefolytassák a tankönyvek előállításához szükséges eljárást” – figyelmeztetett a tankönyvkiadó vezetője. Hozzátette: nemcsak a kiadványok megírása jelent gondot, hanem a szerzői jogok rendezése. „Utoljára ilyen jellegű eljárást 2006-ban folytattak, azóta uniós taggá váltunk, és a tankönyvkiadás feltételei jelentősen megváltoztak. Nagyon sok időt vesz igénybe például, hogy az illusztrációk, az idézetek közlésének a szerzői jogát rendezzük” – emlékeztetett Dáné Károly. A magyar történelem- és földrajzkönyvek a létező román nyelvűek fordításai Magyarul drágább Nem csak az okoz gondot a következő tanévben, hogy mi kerül a magyar diákok padjára, hanem az is, hogy mennyibe kerülnek a kisebbségi kiadványok. A magyar anyanyelvű tanulóknak szánt oktatási eszközök ugyanis jóval drágábbak, mint a román kiadványok, így csak nagyon kevés új tankönyv kerülhet iskolakezdéskor a padokra. „Idén 259 ezer lejt költhetett a Hargita megyei tanfelügyelőség tankönyvek pótlására. Ez a pénz eleve kevesebb a szükségesnél, a kisebbségi oktatás pluszköltségeit semmiképpen sem fedezi” – magyarázta a beszerzés nehézségeit lapunknak Waczel Ferenc. A Hargita megyei tanfelügyelő úgy tudja, a különbség a tankönyvárak között kötetenként akár 5-7 lej is lehet. Míg egy román nyelvű ábécéskönyv darabja 1-2 lej, a magyar kisdiákok hasonló könyve 6-9 lejbe kerül. „Sajnos az idén alig jut pénz új könyvekre” – vont mérleget Waczel Ferenc. A tanfelügyelő emlékeztetett, hogy a különbség elsősorban az előállítási költséggel magyarázható. „Nem mindegy, hogy mekkora példányszámban nyomnak egy könyvet. Ha nagyobb tétel kerül forgalomba, és nem változik a tartalom, akkor kevesebbe kerül az utánnyomás” – magyarázta. Waczel az idei nehézségek ellenére is abban bízik: mindenkinek lesz, amit az iskolatáskába tennie. Teljesen új tankönyvekből az első osztályba induló kisdiákok tanulhatnak, a második és negyedik osztályosok tankönyvei sincsenek régóta forgalomban. Problémát jelent viszont az általános iskola felső tagozatának az ellátása. Ötödiktől nyolcadikig nagyon kevés új kötet lesz elérhető, tizenegyedik és tizenkettedik osztályban pedig a diákoknak kell megvásárolniuk a kiadványokat. Arról, hogy Hargita megyében hogyan osztják el a magyar nyelvű földrajz- és történelemkönyveket, a tanfelügyelő nem tudott érdemi információval szolgálni. „A minisztérium kérésére múlt hét végén küldtük el a tankönyvszükségletre vonatkozó kimutatást. De arról semmit sem tudunk, hogy mikor érkeznek, ha érkeznek a kötetek” – tette hozzá Waczel Ferenc. Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség vezetője az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta: még nincs a kellő információk birtokában a tankönyvelosztásról. „Nemhivatalos forrásból úgy tudom, hogy a hétvégén Marosvásárhelyen találkoznak a főtanfelügyelők, földrajz- illetve történelemszakos pedagógusok, hogy a tankönyveket érintő kérdéseket tisztázzák” – osztotta meg velünk információit Burus. Drágább a magyar tankönyv, háromszor kerülnek többe a kisebbségi kiadványok Kitört a tankönyvfrász „Felháborítónak tartom, hogy érettségi előtt kell tankönyvet vásárolnunk” – minősítette az érvényes eljárást a marosvásárhelyi Sipos Péter, akinek lánya jövőre érettségizik. Ez azt jelenti, hogy nincs mindenkinek egyforma esélye felkészülni az érettségire, a gazdagoknak könnyebb helyen áll az oklevél. Van, aki a magyar nyelvű könyvek fordításával elégedetlen. „Örömmel hallom, hogy lesznek magyar nyelvű földrajz- és történelemkönyvek, de a tapasztalataim azok, hogy a forgalomban lévő román kiadványok minősége is súlyosan kifogásolható. Attól tartok, nem jó üzlet lefordítani ezeket” – vélekedett Kulcsár István pedagógus. „Mindegy, hogy ezeket eredetileg magyarul írták, vagy csak fordítások, a lényeg az, hogy a gyerek most már az anyanyelvén tanulhat. Ez nagyon nagy előrelépés” – vélekedett Sántha Gyula, akinek általános iskolás fia Marosvásárhelyen kezdi a nyolcadik osztályt. Kádár Erzsébet szerint mindenki a tankönyvekről beszél, de legalább olyan lényeges kérdés, hogy lesz-e elég munkafüzet, kiegészítő tananyag, alternatív tankönyv. „Bár az általános iskolákban a tankönyvek ingyen vannak, a munkafüzetek jelentős részét a szülők vásárolják meg, és ez is nagyon nagy teher” – emlékeztetett a kétgyerekes szülő, aki elmondta: tavaly harmadikos és negyedikes fiai számára százötven lejt fizetett ki különböző munkafüzetek, gyakorlókönyvek beszerzésére. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. augusztus 30./vezércikk/A búza és a konkoly Gyávasággal vádolta a tegnap Verespatakra rajtaütésszerűen érkező Traian Băsescu államfő azokat a politikusokat, akik szerinte „nem merték” – hozzá hasonlóan – nyíltan támogatni a ciános technológiával történő bányaberuházást. Traian Băsescu szerint ugyanis bátorság kell ahhoz, hogy valaki lelkesedjen azért, hogy az Erdélyi Szigethegység szívében a környezetet veszélyeztető hatalmas méregkatlan jöjjön létre. Ráadásul úgy, hogy ezzel eltörölnek a föld színéről egy több évszázados települést, nyomtalanul eltüntetnek értékes építészeti örökséget, templomokat, római kori tárnákat. Nos, az államfőnek (megint) igaza van. Valóban bátorság kell ilyesmihez, főleg a 2000-es tiszai szennyezés tragikus következményeinek ismeretében. Vagy nevezzük inkább vakmerőségnek? Erőszakoskodásnak? A remélt anyagi haszon – amely egyébként is kétséges – elég érv lehet vajon ilyen mértékű környezeti és kulturális romboláshoz? Traian Băsescu szerint igen. Az ő politikai alapelve szerint ugyanis a cél szentesíti az eszközt. Ezt tudtuk, tudomásul vettük mandátuma(i) hosszú és végeérhetetlennek tűnő évei alatt. De innen odáig, hogy az államfő gyávának, bűnösnek nevezzen valakiket – konkétan: környezetvédelmi és kulturális minisztert, történetesen RMDSZ-eseket – azért, mert nem rajonganak feltétel nélkül a verespataki ciános kitermelés ötletéért, igencsak hosszú út vezet. A ciánról egyébként tudtuk, hogy mérgező, de azt hittük, hogy csak akkor, ha az élő szervezettel közvetlenül érintkezik. Nos, a verespataki cián, minden jel szerint akkor is mérgez, ha csak beszélnek róla: a Roşia Montana Gold Corporation vállalat által az erdélyi településen alkalmazni kívánt vegyianyag máris megmérgezte az RMDSZ-en belüli légkört. A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és a hosszú évekig Eckstein-Kovács Péter által vezetett Szabadelvű Kör jelenlegi elnöke közti nyíltlevél-váltás szinte előzménytelen módon tárja a világ elé a szövetség belső ügyeit, hogy ne mondjuk: szennyesét. Szomorúan kell konstatálnunk, hogy az aranyláz láthatóan megfertőzte a magyar érdekvédelmi szervezetet is: Traian Băsescunak sikerült elhintenie a konkolyt az RMDSZ-ben. Hamupipőkének való munka lesz kiszemelni azt a búzából. Hozzá kellene látni... Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. szeptember 2.Bűzlik az arany Cotroceni-ben (Lemondott Eckstein-Kovács Péter)A verespataki aranybánya-beruházás miatt lemondott tisztségéről Eckstein-Kovács Péter, Traian Băsescu államfő kisebbségügyi tanácsadója. Az RMDSZ-es politikus ellenzi a verespataki ciántechnológiás aranykitermelést, az elnök viszont az elmúlt napokban nyílt kampányt folytat a projekt mellett. Álláspontja miatt Eckstein Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel is összetűzésbe került néhány nappal korábban. Az államfőt egyébként rendre hagyják el tanácsadói: csak a második mandátumában 14 munkatársa hagyta ott a Cotroceni-palotát. Eckstein-Kovács Péter tegnapi nyilatkozataiban elmondta: lemondása oka, hogy Traian Băsescu államfő támogatja a bányaberuházást, ő maga viszont ellenzi; egy tanácsadónak pedig támogatnia kell az államfő kezdeményezéseit. "Államelnöki tanácsadóként az államfő véleményét kell tolmácsolnom és népszerűsítenem. A verespataki aranybánya esetében ezt nem tudtam vállalni, hiszen évek óta következetesen a ciántechnológia ellen foglaltam állást" – fejtette ki. Mint mondta, lelkiismereti kérdésről van szó, Traian Băsescut szóban tájékoztatta döntéséről, ő pedig elfogadta lemondását, melyet hétfőn írásban is benyújt. Gesztusát Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nem kívánta kommentálni. Olyan döntésről van szó, amelyet el kell fogadni, nem kommentálni kell, hiszen az államfő és tanácsosa közötti nézeteltérésről, konfliktusról, feszültségről van szó. Hozzáfűzte: Eckstein Cotroceni-beli lemondása után is politizálni fog. A szabadelvű RMDSZ-es politikus egyébként nem csak az államfővel, hanem Kelemen Hunor szövetségi elnökkel is összetűzésbe keveredett, miután aláírta a verespataki bánya megnyitását ellenző hetvenhét romániai magyar civil szervezet állásfoglalását. Ebben a dokumentumban a civilek amiatt tiltakoztak, hogy a Kelemen Hunor vezette kulturális minisztérium lehetővé tette a Kirnyik-hegységre vonatkozó régészeti mentesítési bizonylat kibocsátását. A nyilatkozat aláírása után Eckstein elmondta: azért csatlakozott a kezdeményezéshez, mert véleménye szerint a verespataki befektetés káros Románia számára. Az aláírók azt kérték Kelementől, vonja vissza a bizonylatot, vagy – ha ezt nem teheti meg – mondjon le miniszteri posztjáról. Ezt követően Kelemen leszögezte: az engedélyt nem lehet visszavonni, és nincs szándékában megszüntetni a régészeti mentesítésre előterjesztett Kirnyik-hegy törvényes védettségét mindaddig, amíg nem tisztázódik, milyen arányban vesz részt az állam a verespataki kitermelésben. Felszólította Ecksteint, egyértelműsítse álláspontját, döntse el: vagy RMDSZ-tagként viselkedik, vagy továbbra is elhatárolódik az RMDSZ elnökétől, ez esetben azonban "szabad az út, oda megy, ahova akar". Válaszként Eckstein azt mondta: hosszabb ideje tagja az RMDSZ-nek, mit Kelemen Hunor. "Ha a szövetség vezetői úgy gondolják, hogy egy véleménykülönbség miatt, vagy mert nem szeretem a ciánt, kirúghatnak az alakulatból, hát tegyék, de én önszántamból nem távozom" – szögezte le, majd hozzáfűzte: Verespatak kapcsán fogalmazott meg személyes véleményt olyan kérdésben, amelyben az RMDSZ még nem alakította ki hivatalos álláspontját. Az RMDSZ-es politikus 2009-től töltötte be a tanácsadói tisztséget, amelyet Băsescu azt követően ajánlott fel neki, hogy 2008-ban nem jutott be szenátorként a parlamentbe. Eckstein évek óta küzd a bányászati ciántechnológiák betiltásáért, korábban társkezdeményezője volt egy olyan törvénytervezetnek, amely a betiltást írta elő, de a parlamentben nem sikerült elfogadtatni ezt a jogszabályt. A kolozsvári politikus a 14. tanácsadó, aki Băsescu második mandátumában lemondott. Az államfőt egyébként első mandátuma idején is rendre otthagyták munkatársai, különféle okokból olyan ismert személyiségek távoztak a Cotroceni-palotából, mint Renate Weber, Andrei Pleşu, Adriana Săftoiu vagy mostanság Cătălin Avramescu, Sebastian Lăzăroiu. Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. szeptember 2.BBTE-vezetőből főtitkárhelyettesMagyari Tivadart, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatvezető rektor-helyettesét nevezte ki Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettesének. A kinevezés Kovács Péter főtitkár előterjesztése alapján történt. A nevesítést a Szövetségi Képviselők Tanácsának is meg kell erősítenie, erre 2011. szeptember közepén kerül sor. Magyari Tivadar lapunknak elmondta, az RMDSZ főtitkára még a nyár folyamán megkereste azzal a kéréssel, hogy vállalja el a tisztséget. „Úgy döntöttem, vállalom, mivel úgy éreztem, kár lenne nem kamatoztatni mindazt a tapasztalatot, amit az évek folyamán rektor-helyettesként felhalmoztam” – jelentette ki az új főtitkár-helyettes. Magyari megerősítette: nem vállal újabb rektor-helyettesi mandátumot, ám továbbra is a BBTE oktatója marad. Mint ismert, az RMDSZ főtitkárságán öt főtitkárhelyettesi poszt van, s már csak az oktatásért felelős szakember kinevezése hiányzott ahhoz, hogy „teljes felállásban” működjön az intézmény. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. szeptember 2./vezércikk/Eckstein példája Amikor az elveszített 2008-as parlamenti választások után Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor elszegődött Traian Băsescu mellé kisebbségügyi tanácsosnak, az RMDSZ éppen akkor került ellenzékbe. A volt kisebbségügyi miniszter úgy vált tehát részévé az államelnök gyakorolta hatalom köreinek, hogy alakulata ellenzékben volt kénytelen politizálni. Akkor a politikus gesztusát sokan oportunistának titulálták – e sorok írója is –, és azt vágták a fejéhez, hogy a hatalomból kiszorult RMDSZ-t cserben hagyva „lepaktált” a Cotroceni-palota urával Most, majdnem három év után, fordult a kocka: az RMDSZ van kormányon az „elnöki párt” oldalán, és Eckstein-Kovács Péter „vonult ellenzékbe” azzal, hogy lemondott magas cotroceni-i posztjáról. A volt szenátor elvi okokkal indokolta lemondását: Traian Băsescuval szöges ellentétben ő ellenzi a verespataki bányaberuházást, és ez a nézetkülönbség lehetetlenné teszi az együttműködést közöttük más kérdésekben is. Eckstein gesztusa mindenképpen üdvözlendő, még akkor is, ha felmerül a kérdés: miért csak most, és miért éppen most kerül rá sor? Az államfő ugyanis már a korábbi években is egyértelműen értésre adta vélekedését ebben a kérdésben – legutóbb a 2009-es államelnöki választási kampányban, amikor az ellenfelével, Mircea Geoanával lefolytatott tévévitában ország-világ előtt kinyilatkoztatta: ő az aranykitermelés híve. Ha tanácsosa már akkor nyilvánosan elhatárolódik tőle, ha akkor lemond, a gesztusnak azonnali, akár a választások végkimenetelére is kiható politikai következményei lettek volna. Így azonban marad az igencsak kevés konkrét gyakorlati következménnyel járó becsületbeli lemondás, aminek értékéből levon valamelyest a késői „eszmélés” ténye is. Arról nem is beszélve, hogy abban a kérdésben, amelyikben Eckstein-Kovács Péter valóban illetékes – a kisebbségvédelem terén – nem sok eredményt mutathatott fel a Traian Băsescu oldalán eltöltött szűk három év alatt: az államfő továbbra is a caracaliakéval egyenrangúnak tartja a székelyföldi emberek autonómiaigényét (egy lemondást ez is megért volna!), az e területen elért eredmények pedig sokkal inkább köszönhetőek az RMDSZ kormányzati, mintsem Eckstein cotroceni-i szerepvállalásának. Egyébként,ha már párhuzamot vontunk az RMDSZ és volt szenátora által leírt politikai ívek között, tegyük fel a kérdést: ha már annakidején – nem sokkal Eckstein után – a szövetség is az elnök és pártja mellé állt, megtörténik-e ugyanez most is, ellenkező irányban? Érdekes fordulata lenne ez a politikai életnek. Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. szeptember 2.Tőkés Eckstein-Kovács Péter lemondását követendő példának nevezte –Péntek délelőtt nagyváradi EP-irodájában sajtótájékoztatót tartott Tőkés László európai parlamenti alelnök és Szilágyi Zsolt kabinetfőnök. Felvázolták az EP-alelnök főbb célkitűzéseit. Szilágyi Zsolt kabinetfőnök elmondta: mivel lezárult egy időszak, és elkezdődött az Európai Parlament őszi ülésszaka, fontosnak tartották, hogy összefoglalják Tőkés László eddigi EP-képviselői és alelnöki tevékenységét, és felvázolják a főbb célkitűzéseket. Szerintük a következő tárgykörök és ügyek képezik ezek lényegét: a nemzeti és keresztény értékek képviselete, a kelet-közép-európai rendszerváltoztatás előmozdítása, a kisebbségi közösségi jogok kivívásáért folytatott küzdelem egy európai kisebbségvédelmi rendszer kialakítása távlatában, a kárpát-medencei magyarság érdekeinek védelme a közép-európai nagyrégió helyreállítása és kiépítése keretében, az üldözött keresztények és kisebbségi közösségek védelme, a Lisszaboni Szerződés vallási párbeszédre vonatkozó 17. cikkelyének az életbeléptetése, illetve az intézményes európai-egyházi kapcsolatok kiépítése, a nyugat-balkáni és a keleti partnerséghez tartozó országoknak az EU-hoz történő csatlakozásának támogatása, Románia schengeni övezethez való csatlakozásának az elősegítése és az országhatárok átjárhatóságának munkálása, a cigányság jogainak védelme és emancipációja az európai cigánystratégia létrehozása és életbe léptetése által, a közvetlen polgári demokrácia eszközrendszerének kialakítása az állampolgársági kezdeményezés elfogadásával és alkalmazásával, valamint az európai környezetvédelem globális kitekintésű érvényesítése a cián alapú bányakitermelés betiltásával (Verespatak). Egyaránt képviseli Tőkés László hangsúlyozta: az Európai Parlamentben egyaránt képviseli a magyar és a romániai érdekeket. „Szívügyének” tekinti Románia schengeni csatlakozást, de ugyanúgy felvállalta a magyar érdekképviseletet is, például az anyaország féléves EU-elnöksége alatt. Úgy fogalmazott: számára természetes, hogy magyarként a magyar nemzeti, román állampolgárként pedig Románia érdekeit képviseli, hiszen e két ügy egy egyesült Európában nem lehet ellentétben egymással. Ugyanakkor pozitív politikai konjukturának nevezte, hogy a néppárti frakciónak a tagja, mely tömörülésnek Schmitt Pál és Traian Băsescu államelnökök is a hívei, illetve a PDL és az RMDSZ EP-képviselői is ezen csoport széksoraiban foglalnak helyet. A volt püspök magyar-magyar összefogásra buzdított, mert megítélésében ez „categoricus imperativus”, azonban szerinte „nem fog menni, ha folytatódik az RMDSZ verespataki politikája, amit Kelemen Hunor és Borbély László, az RMDSZ vezető emberei testesítenek meg, ha továbbra is a hatalom fogságában maradnak, ha gátolják az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését, és ha a magyar nemzetpolitika ügyében nem tisztázzák álláspontjukat”. Újságírói kérdésre válaszolva az EP-alelnök követendő példának nevezte Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos lemondását, meglátásában ezen tettével indirekt módon az RMDSZ opportunista és megalkuvó politizálására figyelmeztetett, mellyel nagy károkat okoz az erdélyi magyarságnak. Tőkés László Verespatakkal kapcsolatban megjegyezte: az európai regionalitás szellemében elképzelhetetlen lenne, hogy a fővárosban hozzanak egy ilyen jelentős, az egész Kárpát-medence szempontjából fontos döntést, anélkül, hogy megkérdeznék a helybélieket. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro. Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
