|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1211 találat | lapozás: 1-30 ... 1111-1140 | 1141-1170 | 1171-1200 | 1201-1211 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Szent (I.) László /magyar király/ 2017. szeptember 26.Országos tankönyvmizériaNem kezdődött zökkenőmentesen a tanév az ötödik osztályos diákok számára. Nincsenek tankönyveik, ráadásul az akkreditált tankönyvek között is van olyan, amelyik nem jó. Megváltozott az ötödik osztályos tanmenet, aminek velejárója többek között az is, hogy az új tanmenethez igazodó tankönyveket kellett kiadni. Mivel azonban a tanügyminisztérium által elfogadott tankönyveket sorra megfellebbezték a konkurens kiadók, addig nem használható semmiféle tankönyv, míg a fellebbezéseket el nem bírálják. Az így előállt patthelyzetet egy olyan, ún. kompendiummal próbálta áthidalni a szaktárca, amelyben több tantárgy első nyolchetes tananyaga van egybefoglalva. A magyar tannyelvű osztályokat különösen hátrányosan érinti ez a probléma, hiszen ezt a kivonatot sebtében kellett lefordítani magyarra. A nagyváradi magyar tannyelvű iskolák képviselői lapunknak elmondták, hogy nagy gondot okoz nekik a segédanyagok betiltása, valamint az ötödik osztályos tankönyvek hiánya. Bár azt mindannyian elmondták, hogy megkapták a kompendiumot, valamint a román, a magyar és a katolikus vallás tankönyvet, de Cseresznyés Dorottya, az Ady Endre Líceum könyvtárosa lapunknak jelezte, hogy az iskola romántanárainak a véleménye szerint az ötödikes román tankönyv nagyon rossz, holott létezik olyan tankönyv is, amiből sokkal könnyebben lehetne tanítani a román nyelvet a nem román anyanyelvű diákok számára is; azt a tankönyvet azonban nem akkreditálta a minisztérium… A hazai oktatási rendszer egyik legnagyobb gondját a most elkezdődött tanévben az ötödik osztályos tankönyvek biztosítása jelenti. Ennek kapcsán Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes lapunk kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a tankönyveket helyettesítő kivonatot, a hírhedt kompendiumot Bihar megyei pedagógusok lefordították és Kovászna megyei pedagógusok lektorálták, ez azonban csak elektronikus változatban van meg, ezt a változatot már elküldték minden iskolának. „A már létező és elbírált tankönyvek (az ötödikes román, magyar és katolikus vallás tankönyvek – szerk. megj) az iskolákba jutottak, újabb elbírálásról egyelőre nem kaptunk jelzéseket” – fogalmazott a főtanfelügyelő-helyettes. Mint mondta, vannak még elbírált, de fellebbezés alatt álló tankönyvek, és amíg le nem zárul a fellebbezés, addig nyomdába sem kerülhetnek ezek a tankönyvek, amelyek ráadásul csak román nyelven vannak meg, tehát azokat is le kell majd fordítani a magyar tannyelvű osztályok számára. Kérdésünkre válaszolva Kéry Hajnal aláhúzta: „megvan a veszélye annak, hogy letelik a nyolc hét és nem lesz idő az elbírált és elfogadott tankönyvek kinyomtatására és lefordítására. A minisztérium azt mondta, hogy ha eltelik a nyolc hét, és nem tudják a meglévő könyveket kinyomtatni, akkor meg fog jelenni egy újabb kompendium”. Körkép A nagyváradi magyar tannyelvű iskolák mindegyike küzd a tankönyvproblémával. Zsíros Anikó, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium igazgatónője kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy hozzájuk megérkezett az ötödik osztályos román-, magyar-, és katolikus hittan tankönyv, ugyanakkor tájékoztatást kaptak arról, hogy megrendelhetik az angol tankönyvet. A kompendium magyar fordítását már megkapták, úgyhogy a tanév első nyolc hetében most abból tanítanak a tanárok. Elmondta továbbá, hogy harmadik és negyedik osztályban az angol tankönyvön kívül nincs egyetlen magyar nyelvű tankönyv sem, de ez már több éve fennálló probléma a kis osztályokban. A felsőbb osztályok tankönyvellátásával összességében nincsenek gondok, ezzel szemben nagy probléma az, hogy segédanyagokat nem lehet használni. „A minisztérium még a több mint száz éves Gazeta matematica folyóiratot is betiltotta” – jelezte Zsíros Anikó, aki elmondta, hogy egyes tantárgyak esetében a tanárok úgy próbálják áthidalni ezt a problémát, hogy kivetítőn közvetítik az információkat, vagy az interneten mutatják meg a gyerekeknek azt, mit szükségesnek látnak, de mindez nem pótolhatja a megfogható, nyomtatott információforrásokat. No segédanyag Konrád Katalintól, a nagyváradi Szent László Teológiai Líceum igazgatónőjétől azt tudtuk meg, hogy a közgazdaság, valamint a közélelmezés profilú középiskolai osztályokban és a szakosztályokban egyáltalán nincsenek szaktankönyveik, például könyvelés tankönyvnek híre hamva sincs, ami persze nagyon megnehezíti a tanárok, diákok dolgát egyaránt. A román nyelvű kompendium megérkezett a Szent László Teológiai Líceumba. A felsőbb osztályokban általában nincs gond a tankönyvellátással, hacsak annyiban nem, hogy az elhasznált tankönyvek helyett nem kapnak annyi új könyvet, amennyit az iskola kért. Viszont „nagyon hátráltat bennünket az, hogy nem használhatunk segédanyagokat. Vannak munkatársaink, akik szerzői ilyen munkafüzeteknek, és mégsem használhatják azokat, mert visszavonták az akkreditációt, és most mindent újra kell akkreditálni. Reméljük, hogy újra akkreditálják ugyanazokat a munkafüzeteket, és nem kérnek módosításokat” – fogalmazott Konrád Katalin. Salátakönyv Cseresznyés Dorottyától, a nagyváradi Ady Endre Líceum könyvtárosnőjétől megtudtuk: „minden ötödikes megkapta a salátakönyvet – azaz a kompendiumot –, igaz, csak a román nyelvű változatot, valamint a román és a magyar tankönyveket, és azóta kiosztottuk a katolikus vallásúaknak az ötödikes katolikus valláskönyvet”. A könyvtárosnő elárulta, hogy az iskola romántanárai elégedetlenek az akkreditált román ötödikes tankönyvvel, hiszen van annál sokkal jobb román tankönyv is, amelyben huszadik századi, érthető, rövid szövegek vannak, míg az akkreditált, magyar tagozatos diáknak szóló tankönyvben nagyon nehezek az olvasmányok. Tőle megtudtuk azt is, hogy zene tankönyve nincs egyik évfolyamnak sem, rajz tankönyv van az általános iskolai évfolyamokban és a tizedik osztályban. „A Technológiai ismeretek tankönyvből csak az 5. és a 6. osztályos könyv létezik, a 7. és a 8. osztályos tankönyvet elfelejtették lefordítani magyarra” – mondja a könyvtárosnő. Az Adyban is gondot okoz a segédanyag-tilalom. „Ez nagyon hátráltatja az iskolát, mert a tankönyvek általában nem megfelelőek, a munkafüzetek pedig szakmailag felkészült csapat által készültek, és pontosan követik a tantervet. Nagyon jó lenne, hogyha használhatnánk ezeket, mert a tankönyvekben nem elégséges a feladatok száma, a munkafüzetekben pedig igen. Az iskolából senki nem rendelt munkafüzetet, pedig a hatodik és hetedik osztályos fizika munkafüzet, a matematika munkafüzetek nagyon fontosak lennének, és ezek magyarul is vannak” – sorolja a problémákat Cseresznyés Dorottya. Csak félig kivétel A Mihai Eminsecu Főgimnázium csak annyiban kivétel a fentebb említett iskolák közül, hogy ott nincs általános iskolai oktatás, tehát őket nem érinti az ötödik osztályban jelentkező tankönyvprobléma. Hochhauser Enikő aligazgatónő kifejtette, hogy a segédanyagok tilalma sem okoz akkora fejtörést számukra, mivel általában nem használnak ilyesmit az iskolában. Etekintetben kivételt képez az angol és a német tantárgy, annál is inkább, mert nincs is a minisztérium által akkreditált német nyelv- és irodalom tankönyv. Hozzátette, hogy eddig Németországból rendelt tankönyveket használtak a magyar tagozaton, de most ezek ezeket is félre kell tenni, amíg nem dől el a segédanyaghasználat ügye. Azokban az osztályokban, ahol gondot okoz a tankönyv-, vagy segédanyag-hiány, a tanárok munkalapok készítésével hidalják át a problémát. Az aligazgató jelezte, hogy a legfőbb problémát számukra az jelenti, hogy jelenleg nincs olyan matematika tankönyv, ami megfelelne a tananyagnak. „De évek óta ezzel küszködünk, ez nem mostani probléma. Megszoktuk mi már a tanügyben a felfordulást, ha nem a tankönyvek körül, akkor egyéb körül van gond” – fogalmazott Hochhauser Enikő. Pap István / erdon.ro 2017. szeptember 27.Medgyes is készül a Szeben Megyei Magyar NapokraOktóber 14-én, szombaton veszi kezdetét a Szeben Megyei Magyar Napok három hetes programsorozata. Az események négy helyszínen zajlanak, Medgyesen lesz Szent László-freskókat bemutató kirándulás, szüreti bál és Hobó-koncert is, közölték a szervezők. Erzsébetvároson és Nagyszebenben a Medgyesi Gyöngyvirág Néptánccsoport - A táncoló topánka című előadását tekintheti meg a közönség, de Somogyomban is a hagyományőrzés kap majd főszerepet. A medgyesi programokat a Kőfaragók bástyájában nyíló Medgyes és környéke című szociofoto-kiállítás nyitja. Október 20-án, péntek délelőtt, a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput társulata a Traube teremben adja elő Moha és Páfránycímű bábjátékát, amely kifejezetten az óvódás és kisiskolás gyereknek szól. Este hét órától a Szigligeti társulat várja a közönséget Arany János születésének kétszázadik évfordulója alkalmából összeállított, prózai és dalos Honnan és hova című előadásárára. Október 21-én, szombaton reggel 10 órától rövid kirándulást szerveznek a Medgyestől alig pár kilométerre lévő Darlacon és Ecelen található középkori templomokba, a még fennmaradt Szent László freskók megtekintésére. Mindazok, akik inkább egy kis sportolással töltenék el a délelőttöt, ping-pong vetélkedőn vehetnek részt, a Romgaz asztalitenisz termében 11 órai kezdettel. A szombati nap kosaras szüreti bállal zárul, az Automechanica rendezvénytermében. A bált a Medgyesi Gyöngyvirág Néptánccsoport csőszei nyitják meg, az egész este tartó jó hangulatról pedig Dj Pici és a Szászcsávási cigányzenekar gondoskodik majd. Október 22-én, vasárnap 10 órától ünnepi istentiszteletre és az 56’-os forradalomban elhunytak emlékére tartandó, megemlékező koszorúzásra várják a medgyesi lakosokat. A Szeben Megyei Magyar Napok programsorozata Medgyesen Földes László Hobo egyéni előadásával zárul vasárnap este hattól a Shuller Ház rendezvénytermében. maszol.ro 2017. szeptember 27.Árpád-házi Szent László kultuszáról tartottak előadástA hit és a haza bajnoka Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete az EMNT Arad Megyei Szervezetének a társszervezésével a Szent királyok nemzetsége rendezvénysorozat keretén belül Csillagok közt támadt új csillag címmel előadást tartott a Jelen Ház nagytermében hétfőn este Szent László magyar király életéről és kultuszáról. Az esemény házigazdája Murvai Miklós, a meghívott előadó Olasz Angéla Kölcsey-díjas nyugalmazott tanár volt. A videóvetítéssel egybekötött előadás sok érdeklődőt vonzott a terembe. Bevezetőbeszéde után, Murvai Miklós Prohászka Ottokár római katolikus püspök Szent Lászlóról írt tanulmányáról folytatta értekezését: „(...) László uralkodásáig a kereszténység olyan volt, mint egy földbe ültetett fa. István könnyeivel, az apostolok, illetve a hittérítők szenteltvízzel, a vértanúk pedig vérrel locsolták. Meg is fogant ez a fa. De sajnos nem tudott meggyökerezni e csemete, mert nem tudta magába szívni a földnek a színét, a jellegét. Ezen elemek hiányában nem is tudott magyarrá válni. Prohászka szerint egy nemzet csak akkor válhat kereszténnyé, ha az eszményei is kereszténnyé vállnak. Ezért a magyar életformába gyökerező eszményképeket kellett kereszténnyé tenni. Ezt végezte el Szent László. (...) Az az érdekes, hogy Szent László nem tanított, nem volt apostol, ellenben ő harcolt és győzött a kereszténységért. László szent harcos volt, és megjelenése a csatában Isten kegyelmének a záloga és a győzelem biztosítása volt” – mondta Murvai Miklós. Ezt követően Tóthpál Eszter, a Csiky Gergely Főgimnázium tanulója felolvasta Arany János Szent László című versét. A vers felolvasása után Olasz Angéla meghívott előadó vette át a szót. A történelmi tények felsorolása mellett kiemelte a királyról szóló legendák és mondák fontosságát, azt is hozzátéve, hogy egyetlen királyunkat és szentünket sem magasztalták és dicsőítették annyira, mint Szent Lászlót. „Fontos megeleveníteni a történelmi tények mellett a legendákat és mondákat is, amelyek által a szent király, kinek személyében tükröződik a nomád harcos és az európai lovagideál máig fennmaradt a nép ajkán. Mert a XI. század végén, a Szent Istvánt követő nehéz időkben sikerült a hit és a haza bajnokává válnia, megerősítenie mindazt, amit első szent királyunk alapított” – mesélte az előadó. Ezt követte a számos legendák és mondák bemutatása, amely képvetítéssel egybevonva emlékeztette az aradi közönséget a szent királyra. Minden egyes történetet egy freskó vagy egy festmény kísért a vetítővásznon. A magas színvonalú esemény a rendezvénysorozat III. részeként, a Szent László-emlékév keretén belül került megrendezésre a magyar keresztény államot megszilárdító szent királyról. Ferenczi Arnold / Nyugati Jelen (Arad) 2017. szeptember 28.„Koldus” a magyar opera KolozsváronCsaládi tündérmese, erdélyi vígopera és Fekete Péter Nulla költségvetéssel vág neki az új évadnak a Kolozsvári Magyar Opera, de nagy örömmel fogadták az alkalmazottak béreinek közép-európai szintre való növelését – jelentette be Szép Gyula igazgató az évadnyitó sajtóértekezleten. A szűkös anyagiak dacára két premierrel készülnek az idén: az Oberon országos és a Boldogasszony lovagja vígopera ősbemutatójával. A bravúros hangprodukciókat ígérő Oberon, a tündérkirályt operaként nagyon kevesen ismerik, ám tele van közismert slágerekkel. A bemutató előadás szeptember 28-án, csütörtökön este fél 7-től lesz. Közönségmágnesként pedig az 1920-30-as évek slágereivel jeleskedő Fekete Pétert hozzák az évad második felében. Harmincadik évadját kezdi Szép Gyula a magyar operában. Mint mondta, az egyik szeme sír, a másik nevet: a művelődési minisztérium látványosan megnövelte az intézmény alkalmazottainak bérezését, de a másik kezével ellehetetlenítette az előadások létrehozását, a produkciók működtetését, júliusban ugyanis elfogyott a költségvetési keret, s hiába reménykedtek, a múlt heti költségvetés-kiegészítéskor sem született korrekció. Ilyen körülmények közepette minden leleményességre szükség volt a premierek megvalósításához. A Boldogasszony lovagjának költségeit a Budapesti Művészetek Palotája fedezi, az Oberont pedig meglévő anyagokból, raktárból, régebbi előadásokból oldották meg. Adósságra dolgozunk – mondta az igazgató, azaz most nem fizetik ki az előadásban együttműködési szerződéssel közreműködő három személyt. Selmeczi György rendező szerint „Hihetetlen paradoxon, hogy kilóg a fenekünk a gatyából, az Oberont mégis valamilyen csoda és a munkatársak bámulatos kreativitása folytán annyira látványosra és izgalmasra lehetett hangolni, mintha dúsgazdag cég vagy nagyon jól eleresztett operaház lennénk.” A csütörtöki bemutató rendezője Jankó Zsolt karmesterrel egyetértésben elmondta, hogy Carl Maria von Weber Oberonja egészen elképesztő vokális terhelést jelent az énekeseknek, ilyeténképpen különleges alakításra számíthatunk főleg a hőstenor és a vezető szoprán részéről, ugyanakkor az énekkar tagjai is változatos karaktereket alakítanak majd. Mint Selmeczi György elmondta, az Oberon az egész családnak szól, ugyanakkor Shakespeare Szentivánéji álmát úgy ötvözi azEzeregyéjszaka meséivel, hogy a keleti és nyugati kultúrák (ma különösen aktuális – szerk. megj.) összekötése által a primér globalizmus gondolatát hordozza. – Ha Mozart megkomponálta a Varázsfuvolát, akkor Weber megkomponálta a Varázskürtöt – mondta Jankó Zsolt karmester, hiszen a nyitány kürt szignál szólóval indul, ez többször megjelenik a darabban és nagyon fontos szerepet játszik. Első vígoperáját alkotta meg Selmeczi György, a Boldogasszony lovagjában egy Szent László történetet kapunk. A kora középkorban játszódó cselekmény egy Nagyvárad melletti kicsi faluból indul, amelynek lakói templomot építenek, és Szent Lászlónak szentelnék, a bökkenő csak az, hogy a nagy királyt akkor még nem avatták szentté, a falu ezért felkerekedik, és humoros kalandok közepette elmegy a püspökségre „elintézni az ügyet”. A szerző szerint a történet üzenete: a hit a csodában, az maga a csoda. Szép Gyula igazgató a továbbiakban elmondta, az évad első felében Kodály Zoltán előtt tisztelegnek, hiszen nemcsak Szent László, de Kodály-emlékév is van. Az 1956-os forradalom emlékére például aPsalmus hungaricust adják, majd novemberben a Székely fonót láthatjuk, előtte pedig ínyencségként a Székely fonó megírását megelőzően Kodály által gyűjtött eredeti népzenéből a Tokos zenekar ad koncertet. Novemberben a kolozsvári magyar hivatásos zenés színház 225 évét bemutató összefoglaló gálát és kiadványt terveznek. Az Otelló újratervezéssel születik, a költségvetés kiapadása miatt a 2017 júniusára tervezett bemutatóra jövő év március végén kerül majd sor. Kerekes Edit / Szabadság (Kolozsvár) 2017. szeptember 28.Sziklahitű Szent László – Ősbemutató a Puck BábszínházbanAz idei évad első bemutatójában a Puck Bábszínház magyar tagozatának minden színésze szerepet vállalt. A Sziklahitű Szent László című előadást Szentirmai László írta, tervezte és rendezte, a jelenleg Romániában egyedülálló bábtechnikára épített koncepció létrehozásában Szent László történelmi alakja és a hozzá fűződő legendák inspirálták. Az előadás ősbemutatója szeptember 30-án, szombaton délelőtt 11 órakor lesz – áll a bábszínház szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. „Koncepciója ötvözi a kódexek képi világát, a tanítási vágyat és a papírszínház iránti szeretetet. Témája Szent László legendás történelmi alakja. Történelemlecke és varázslatos mese egyben. Egyedi élmény, hiszen hazánkban jelenleg az egyetlen kizárólag síkbábokkal létrehozott produkció.” – ígérik a társulat tagjai. „Az ilyen előadásoknak minden jelenetét sorra papírra kell vetni, ezeknek a szereplőit és háttereit pedig külön-külön meg kell rajzolni egy dramaturgiai struktúra szabályai szerint” – olvasható a közleményben. Szentirmai László a magyarországi Sárospatakon él és dolgozik, a 67 éves szakember a bábszínház teoretikusaként közismert. Földrajz és rajz szakos tanárként kezdte pályafutását, majd bábjátékos művészeti oktató lett a sárospataki egyetemen. A magyarországi UNIMA elnökségének tagja volt 1990–1994 között, 1998 óta a Magyar Bábjátékos Egyesületnek az alelnöki, 2011-től pedig az elnöki tisztségét tölti be. Számos bábos könyv, tankönyv és tanulmány szerzője. A kolozsvári bábszínház tagjai 2016 nyarán egy hatnapos workshopon ismerkedtek meg a pedagógus-rendezővel. Az együttműködést követően született meg egy előadás terve, amelyből a Sziklahitű Szent László című produkció lett. Az előadás zenéjét és akusztikai világát Kötő Áron szerezte, előadják: Balogh Dorottya, Giriti Réka, László Réka, Patka Ildikó, Pünkösti Laura, Rekita Rozália, Domokos Szabolcs, György László, Okos Attila Ákos, Urmánczi Jenő. Szabadság (Kolozsvár) 2017. október 3.Orbán Viktorral találkoztak az EMNP vezetői NagyváradonOrbán Viktorral találkozott hétfőn Nagyváradon – a Partiumi Keresztény Egyetem hivatalos megnyitója alkalmával – Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, Zatykó Gyula, az alakulat alelnöke és Csomortányi István, a néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke. Az alakulat közleménye szerint a néppárti vezetők átadták a miniszterelnöknek a szervezet által idén nyáron kezdeményezett Szent László Terv első csomagját, mely az elkövetkező évek nagyváradi cselekvési stratégiáját foglalja magában. Az erdélyi politikusok elmondták: az elmúlt évtizedekben folyamatosan és drámaian csökkent a nagyváradi magyarság lélekszáma, s e tendencia gyorsulóban van, így égetően szükségessé vált egy átfogó terv kidolgozása, mely megoldást nyújtana a nagyváradi magyarság megmaradásához, kulturális örökségének megmentéséhez és gazdasági megerősítéséhez. A terv tartalmaz egy nagyváradi vállalkozástámogatási elképzelést, valamint több, a helyi magyar vállalkozói szféra számára fontos javaslatot. Továbbá kiemelt hangsúllyal foglalkozik a város magyar oktatási kérdéseivel, és hosszútávú beiskolázási terv elkészítésére tesz javaslatot, amelynek eredményeként újraindítható lenne a magyar általános iskolai oktatás két városrészben is. Fontos elemei a tervnek a hivatalos magyar nyelvhasználat és a történelmi magyar utcanevek ügye, valamint néhány, a város kiemelt műemlékével kapcsolatos javaslat is megfogalmazódott. Egyúttal rögzítésre került az is, hogy Nagyvárad magyarsága szeretné ismét a megyeszékhely főterén felállítani a városalapító Szent László király lovasszobrát. A kötetlen találkozó alkalmával dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja átadta Orbán Viktor miniszterelnöknek, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek és Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének a Partiumi Kutatótintézet és a Partiumi Autonómiatanács által elkészített, a partiumi történelmi régiót első ízben közigazgatási egységként értelmező térképet és a régió zászlaját. Az alakulat tájékoztatása szerint Orbán Viktor miniszterelnök arról biztosította a néppárt politikusait, hogy a nagyváradi magyarság továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására. Krónika (Kolozsvár) 2017. október 4.Miniszterelnöki magánlátogatásErdélyi körútja záróakkordjaként október 2-án magánlátogatást tett a római katolikus püspöknél Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, illetve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Orbán Viktor a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségéről érkezett a Püspöki Palotába, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kíséretében. Böcskei László megyés püspök munkatársaival a palota bejáratánál fogadta a vendégeket, majd a díszteremben, egy történelmi, kulturális és művészeti szempontból is reprezentatív helyen folytattak beszélgetést. Az egyházmegye elöljárója ismertette a palota visszaszolgáltatásának részleteit, kiemelve Tempfli József püspök érdemeit ezen a téren. Lakatos Attila történész a katolikus egyháznak a régióban betöltött szerepét mutatta be, kihangsúlyozva a Püspöki Palota fontosságát és célját, amit az építők megálmodtak számára. A díszterem bemutatása után Csorba Sándor levéltáros vette át a szót, aki a palota felújítási tervét mutatta be, röviden ecsetelve azokat a funkciókat, amelyek által az értékmegőrzés és a közösségépítés helye lesz ez az épület. Egyrészt a Püspöki Palota falai között folytatódik az egyház több évszázados jelenléte és tevékenysége, a kiállító- és előadótermek által közkinccsé válik az egyház kulturális öröksége, a különböző műhelyek biztosítják majd a tehetségek felkarolását, a tervezett vendéglátóipari egységeket pedig szintén a közösség szolgálatába állítják majd. A megyés püspök köszönetet mondott a magyar kormánynak az anyagi támogatásért, amely nélkül lehetetlen volna a tervezett felújítás megvalósítása. Személyes beszélgetés Egy személyes beszélgetés során Orbán Viktor kormányfő külön kitért a magyar nyelvű katolikus oktatás helyzetére, a más kisebbséghez tartozó hívek lelkipásztori ellátására, illetve a szórványban tapasztalható egyéb kihívásokra. A püspöki kápolna bemutatását követően a vendégek megtekintették a palota bejáratánál kiállított Szent László lovasszobor makettjét, majd a Varadinum Alapítvány kuratóriumának képviselői a szoborra vonatkozó tájékoztatót adtak át a miniszterelnöknek. A látogatás lezárásaként a küldöttség a Székesegyházba látogatott, ahol lerótták tiszteletüket Szent László király ereklyéje előtt. A magyar kormány kétmilliárd forinttal támogatja a nagyváradi püspöki palota felújítását, az alapító király örökségének megőrzését. A három évre tervezett és beütemezett munkálatok idén ősszel kezdődnek el. erdon.ro 2017. október 4.A Szent László szoborról is egyeztettek Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos látogatáson járt hétfőn Váradon, ahol részt vett a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitóján, majd részvételével felavatták az egyetem új épületét. Kora délután a miniszterelnök a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségre látogatott, ahol Böcskei László megyéspüspök fogadta, majd találkozott a Varadinum Kulturális Alapítvány vezetőivel, Koncsek Zita kuratóriumi elnökkel, Fodor József kuratóriumi taggal és Szabó Ödönnel, a Festum Varadinum rendezvénysorozat programkurátorával. Orbán Viktor és a Varadinum Alapítvány képviselői rövid, de tartalmas párbeszédet folytattak. Több téma is napirendre került, közöttük a Nagyváradon felállítandó Szent László-szobor ügye. Böcskei László megyéspüspök tájékoztatta a kezdeményezésről a miniszterelnököt, megmutatta a szobormakettet, aki nyitottnak mutatkozott a váradi királyszobor ügyében megvalósult váradi társadalmi összefogás támogatására és megerősítésére. Egységben Mint köztudott, a városalaptó szent király tiszteletére kezdeményezett szoborállítás teljes egységet teremtett a történelmi magyar egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ nagyváradi és Bihar megyei szervezetei és más politikai alakulatok között és együttesen a Varadinum Kulturális Alapítványt jelölték meg az ügy hivatali ügyintézőjeként. Az első körben végzett adománygyűjtés révén már elkészült a Deák Árpád által elkészítendő szobor makettje, amit nemrég Böcskei László megyéspüspök mutatott be. A szoborállítás kezdeményezői elmondták Orbán Viktornak, hogy a Szent László emlékévben szeretnék elkészíteni a városalapító lovagkirály szobrát. A középkorban már állt ott egy lovasszobor, a Kolozsvári fivérek munkája, amelyet a török pusztítás során, a váradi vár bevételekor semmisítettek meg. A Varadinum Alapítvány és a társult egyházi és civil szervezetek, kiemelten a Szent László kultusz ápolásáért áldozatos munkát vállaló Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye fontosnak tartja, hogy a város és a váradi püspökség megalapítójának méltó köztéri szobra állhasson Nagyváradon, eleget téve ezzel a nagyváradi magyarság régi óhajának is. Orbán Viktor miniszterelnöknek Szabó Ödön adta át azt a díszkötésben elhelyezett tájékoztatót, amely a Szent László-szobor állítására vonatkozik, valamint tartalmazta a nagyváradi magyarság néhány fontos célkitűzését. A magyar kormányfő odafigyeléssel fordult a Bihar megyei közéleti, egyházi és civil képviselők igényei felé. Támogatói jegyek Szabó Ödön ugyanakkor elmondta, ők maguk sem tétlenkednek a segítségre várva, hisz már elindult az a gyűjtési akció, amely révén bárki tehetsége szerint hozzájárulhat a szobor felállításához. Az RMDSZ parlamenti képviselője kiemelte, hogy a korábban már bemutatott szobormakett a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség székhelyén megtekinthető, és biztatott mindenkit arra, hogy látogasson el, nézze meg és járuljon hozzá lehetőségei szerint a közös álom megvalósításához. Szabó Ödön tudatta, a megyei RMDSZ-székházban, valamint az egyházaknál megvásárolhatók a támogatói jegyek, melyek, ha úgy tetszik, lekövetik a valós bankjegyeket, és így öt-, tíz-, ötven-, száz-, kétszáz- és ötszázlejes címletekkel lehet támogatni a közös célkitűzést. Az érdekvédelmi szövetség ügyvezető elnöke, Szabó Ödön elmondta, hogy természetesen bárkihez, bárhová elmennek a támogatásért. A támogatási szándékukat a következő telefonszámon jelezhetik: 0259/432–884. erdon.ro 2017. október 5.Ösztöndíj magyar iskolakezdő gyerekeknekA Rákóczi Szövetség a 2004-ben indított Beiratkozási Program által támogatásban részesíti azokat a családokat, akik gyermekeiket magyar tannyelvű iskolába íratják. A hét folyamán Bihar megyében 58 helyszínen ünnepélyes keretek között adják át ezeket a támogatásokat A szerdai nap folyamán Nagyvárad tizenegy olyan oktatási intézményében adták át a Rákóczi Szövetség támogatását, ahol magyar nyelvű oktatás folyik: a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumban, a Szacsvay Imre Általános Iskolában, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban, a Dimitrie Cantemir Általános Iskolában, a Ioan Slavici Általános Iskolában, a Juhász Gyula Általános Iskolában, a Lucreţia Suciu Általános Iskolában, a Nicolae Bălcescu Általános Iskolában, a 11. számú Általános Iskolában, a 16. számú Általános Iskolában és a Bonitas Speciális Iskolaközpontban. Így Nagyváradon megközelítőleg 340, gyermekét magyar nyelvű osztályokba adó család 10.000 forint (146 lej) értékű anyagi támogatást kapott. Megyei szinten összesen 1200 iskolakezdő gyermek és családja részesült ebben a támogatásban. Külön érdekesség, hogy a Szent László Római Katolikus Líceumban egy olaszországi és venezuelai, missziós munkát végző család is támogatásban részesült, ők ugyanis az iskola magyar tannyelvű osztályaiba adták gyerekeiket, akik így az alapoktól kezdve ismerkednek a magyar nyelvvel. Felvidékről indult Csáky Csongor, a szövetség főtitkára elmondta, a program Felvidékről indult, annak okán, hogy ott sokan nem magyar nyelvű iskolába íratták gyerekeiket, ez a program azonban a sikerességre tekintve kibővült, és immár erdélyi, kárpátaljai, délvidéki településeken élők is a részeseivé váltak. A támogatás értéke túlmutat a pénzösszegen, a főtitkár olyan szimbolikus összegnek nevezte a támogatást, amely egyben a magyar összetartozás jelképe. A Rákóczi Szövetség ugyanakkor más programokat is szervez, amely szintén a magyar–magyar kapcsolattartást segíti elő. János Piroska / erdon.ro 2017. október 7.Az Örmény Kultúra Napjai MarosvásárhelyenSzent László emlékezete és a magyarok kaukázusi kapcsolatai témában szervezi meg a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület és a Visegrádi Szent György Lovagrend helyi szervezete az Örmény Kultúra Napjait Marosvásárhelyen, 2017. október 14-15-én. A rendezvény fő előadója dr. Hidán Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, magyar őstörténet- és Szent László-kutató, a Duna TV Rendhagyó történelemórájának szerkesztője és előadója. A történelmi előadás-sorozat október 14-én, szombaton 11 órakor kezdődik a Kultúrpalota kistermében Szteppei lovasok kaukázusi ábrázolásokon. Örmény, grúz harci viselet és magyar vonatkozásai címmel. Az előadást megelőzően Ősz Domokos, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia fúvósa dudukon kaukázusi dallamokat ad elő. Délután 5 órai kezdettel a Bolyai téri unitárius egyházközség Dersi János termében dr. Hidán Csaba Szent László király uralkodása címmel tart előadást. Vasárnap délben 12 órakor a Dersi János teremben Kelemen Ferenc megnyitja Gámentzy Zoltán marosvásárhelyi örmény származású festőművész kiállítását, amely két hétig lesz látogatható. A rendezvények partnere a Maros Megyei Múzeum. A belépés ingyenes, a szervezők mindenkit szeretettel várnak. Népújság (Marosvásárhely) 2017. október 9.Sokakat hívott táncba, hadba a huszárok toborzójaVitézek, vöröskeresztesek, huszárlányok, táncosok, hadfik; hetvenegy szekérnyi utazó, százhúsz lovas huszár – az esős napok ellenére vidám, színpompás volt a tizenkettedik őszi hadjárat. Idén az aradi vértanúk és a székely határőrök mellett a százötven éve történt kiegyezésről is megemlékeztek. Egyre nagyobb érdeklődés övezi a Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület és a gyermekfilharmónia közös rendezvényét. A szépszámú fiatal részvétele jelzés: felveszik a harcot a feledés ellen. Pénteken a Szent András-plébániatemplomban tartott szentmise után a Templom téri megemlékezésen Molnár Tibor, Szentegyháza polgármestere az aradi vértanú honvédtisztek haza- és családszeretetéről, lelkületéről szólt. Az 1848–49-es történelmi események eszményeinek megismerése a magyarságtudatot erősíti. Vallja, a történelem most is íródik, gyermekeinknek, unokáinknak jegyezzük. Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja a szabadságszeretet, a helytállás erényét emelte ki. Az őszi hadjárat által közelebb kerülünk ennek igazságához, és a felcsendülő huszártoborzó Kossuth-nóta mindenkor felhívás: ha még egyszer azt üzeni… Az 1867 elején született megállapodások, az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennállt politikai, jogi és gazdasági kapcsolatok rendezése, azaz a kiegyezés évfordulójának évében „a haza bölcsére”, Deák Ferencre emlékeztek az őszi hadjárat résztvevői. Mottójául híres mondását választották: „Kockáztathatunk mindent a Hazáért, de a Hazát kockáztatni semmiért nem szabad.” A százötven évvel ezelőtt történtek mának szóló üzenete: mindenkori helyzetünkben mindig a legbölcsebb döntést hozzuk meg. A történelmi visszapillantás után Benedek Szilárd kísérte tárogatón a huszárcsapatnak a tizenhárom aradi vértanúról szóló éneklését. A nap másik fénypontja a Szent László-emlékév alkalmából a Gábor Áron Művelődési Házban megnyitott kiállítás, valamint a helyi huszárok és a Fili közös hangversenye volt. Szombaton a vonuló és érdeklődő sokaság előbb Szentkeresztbányán, majd Kápolnásfaluban pillanthatott bele, milyen lehetett a huszárcsapatok mozgása, a verbuválás Kossuth idejében. A lelkesítő toborzóbeszéd sokakat hívott előbb táncba, majd hadba. A tervezett útvonalba kissé „beleszólt” az eső, de a haditerv megvalósulását, a szekeres-lovas, zenés, nótázós, színpompás vonulást, a bajtársias együttlétet, a bográcsozást, a „hosszan tartó énekórákat” nem tudta elmosni. Az esti huszárbálon kiértékelték a napot, emléklapot és az aradi vértanúkat ábrázoló emlékérmet kaptak a részvevők – tudtuk meg Mihály József kapitánytól. Vasárnap a kicsi misét követően a művelődési házban egész napos program zajlott, a főzőversenyt a sportpályán tartották meg. Hétfőn vesznek búcsút a távolabbról érkezettektől. Molnár Melinda / Székelyhon.ro 2017. október 10.Igazi csemege hitről, legendákról az operábanKortárs vígopera ősbemutatójával csatlakozik a Szent László-évhez a Kolozsvári Magyar Opera: a budapesti Művészetek Palotájával együttműködve állítják színpadra Selmeczi György Boldogasszony lovagja című művét – derült ki hétfőn az intézmény sajtótájékoztatóján. „Minden opera életében rendkívülinek számít, ha ősbemutatót sikerül színre vinni”, mondta Szép Gyula igazgató, kiemelve, ez a bemutató a kolozsváriaknak más szempontból is fontos, hiszen Selmeczi György fontos szerepet játszik az intézmény 1989 utáni történetében. „A 27 éves múltunkban Selmeczi meghatározta az opera életét, műsorpolitikáját, több irányvonalat ő szabott meg” – mondta az opera vezetője. A Boldogasszony lovagja című alkotás már a harmadik a szerző hat operájából, amelyet Kolozsváron mutatnak be, ez a mű pedig igazi csemege – tette hozzá Szép Gyula. A produkciót Novák Eszter, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti vezetője rendezi, aki a sajtótájékoztatón elmondta, jól ismeri a szerző zenei gondolkodását, hiszen együtt oktatnak a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A rendező szerint a történet nagyon szerethető: egy kis falu lakói Szent Lászlónak szeretnének szentelni egy templomot, ám László király akkor még nem volt szentté avatva. A falu lakói küldöttséget hoznak létre, akiknek feladatuk bebizonyítani, tanusítani a király csodatételeit, elérve, hogy szentté avassák. Az opera több legendát jár körül, a kun leánnyal való históriát részletesen is bemutatja. – A mű a hit erejéről szól. A csoda a lelkekben, hitben jön létre, nem feltétlenül kell fizikai megtestesülése is legyen, hogy azt elfogadjuk – mondta Novák Eszter. A zenében keveredik a profán és a szakralitás, a komikum és az emelkedettség, így az ember nem tudja eldönteni, sírjon vagy nevessen – jegyezte meg a rendező. Selmeczi György az opera zenéjét Béres Attila szövegeire írta, a librettó alapjaként egy rádiójáték szolgált. – A zene alátámasztja a szöveget – mondta el a sajtótájékoztatón Szabó Sipos Máté karmester. Úgy vélte, Selmeczi zenéje rafinált, a karakterzene és a színházi zene határai között mozog. – A Boldogasszony lovagjában a szerző sok stílus keveredik – kamarazene, népzene, koráll, himnusz, gregorián ének – , ám mindez alaposan átgondolt, „nagyon kialált zene” – jegyezte meg Szabó Sipos Máté. Az ősbemutatóra október 12-én, csütörtökön, 18:30-tól kerül sor a Kolozsvári Magyar Operában. Sarány Orsolya / Szabadság (Kolozsvár) 2017. október 11.Kiállításmegnyitó, és Harangozó Imre néprajzkutató előadása NagyváradonA Magyar Polgári Egyesület szervezésében, a Polgári Esték rendezvénysorozat keretében kiállításmegnyitóra és előadásra kerül sor a Partiumi Keresztény Egyetemen, a Városháza / Primăriei u. 27. szám alatt október 18-án, szerdán 18 órától. A Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére hirdette meg a magyar Miniszterelnökség a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a Szent László emlékévet. Az emlékév Tanácsadó Testülete kezdeményezésére több kiállítás is készült Szent László kultuszához kapcsolódva. Nagyváradon a „Tiszta hittel erős kézzel” Szent László emlékezete és kultusza című kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás 12 tablón keresztül mutatja be lovagkirályunk életét és a korszakot, amelyben élt. A kiállításmegnyitón köszöntőt mond Holló Barna képzőművész és Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke. A kiállítást megnyitja: Okos Márton, a Szent László-év Tanácsadó Testület tagja, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke A kiállításmegnyitót követően előadást tart Harangozó Imre néprajzkutató, tanár, hitoktató „Csillagok közt fényességes csillag...” – A magyar hagyomány lovagkirálya, Szent László címmel. A Bethlen Gábor Alap támogatásával megvalósuló rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. itthon.ma/kult 2017. október 11.Fellobogózták Nagyvárad főterétEz a cím akár 1940 szeptember hatodika után is születhetett volna, és magyarként akkor még örülhetnénk is neki. Valójában erről szó sincs, a partiumi nagyváros vezetése 1944 október 12 évfordulójára készülődik, ennek szól a román trikolór tömeges megjelenése az egykori Szent László téren. A román történelmi narratívában ez a dátum következetesen mint a város „felszabadulásának" napja szerepel. Hogy ki alól is szabadították fel a kemény, több hetes harcok következményeképpen benyomuló szovjet és román egységek a várost? A már említett narratíva szerint az „ideiglenes horthyfasiszta megszállás” alól. Valójában persze csak annyi történt, hogy megszálltak egy 91%-ban magyarok lakta várost, amit utóbb Romániához csatoltak, előbb kommunistává, majd pedig három évtized alatt román többségűvé változtattak. Így hát, ha felszabadulásról beszélünk, a várost magyar lakói, ezeréves magyar múltja alól „szabadították fel”. Ezt a kifordított, és cseppet sem dicsőséges eseménysorozatot ünnepelteti Nagyvárad városvezetése minden év október 12-én, a „város napja" címszó alatt. Sajnálatos, de tény, hogy Nagyvárad magyarságának jó része nem tudja mit is ünnepeltetnek vele, ennél pedig már csak az a sajnálatosabb, hogy egy része a váradi magyaroknak pontosan tudja ezt, de nem érdekli. Pedig a nagyváradi városháza falán található roppant ízléstelen és történelemhamisító emléktábla mindannyiukat megalázza, mint ahogyan az a tény is, hogy a város urai pont ezt a napot választották a város napjává. Az emléktábla eltávolítása, és egy semleges nap a város ünnepévé történő „kinevezése" a magyar-román megbékélés és harmonikus együttélés előfeltétele kellene legyen. Persze ehhez az is kellene, hogy a nagyváradi magyarokban tudatosuljon, mi is történt azon a bizonyos napon 1944-ben ... Barta Béla / itthon.ma/erdelyorszag 2017. október 11.A kun vitéz és a kozmikus küzdelemKiállításmegnyitóra hívja a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség az érdeklődőket 2017. október 18-án, 17 órakor, a Püspöki Palota dísztermébe. Athleta Patriae címmel, a kun legyőzésének erdélyi falkép ábrázolásaiból való válogatást mutatják be a szervezők. A kiállítás a Magyari Hunor fotós munkáiból valósult meg. Szent László király egyike a legismertebb magyar szenteknek. Kultusza, ennek képzőművészeti lenyomatai a Kárpát-medence szinte minden vidékén feltűnnek a középkortól egészen napjainkig. László király 13-15. századi képzőművészeti ábrázolásai közül a Sancti reges Hungariae hármas tagjaként, illetve az elrabolt lány megmentésének legendájában jelenik meg a leggyakrabban. A kun vitézzel folytatott párviadal motívumának népszerűsége nem véletlen, ugyanis ez a párviadal túlmutat két vitéz minden szempontból hősi összecsapásának képi ábrázolásán. Szimbolikusan a kereszténység, azaz a jó, az erkölcs, a fény időtlen győzelmét örökíti meg a pogányság, vagyis a rossz, a sötétség felett. Ebben a kozmikus küzdelemben vehet részt szemlélőként a látogató, aki a középkori Erdély freskóinak tolmácsolásában nézi végig az egykori küzdelemnek a kor elképzeléseit tükröző, művészi ábrázolásait. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2017. október 11.Rákóczi-utat alakítanak ki és szobrot állítanak a fejedelemnek MezőpanitbanSzoboravatással kezdik a mezőpaniti II. Rákóczi Ferenc-emlékút kialakítását: a terv első „stációjaként” október 14-én, szombaton a fejedelem büsztjét helyezik a süttői mészkőből készített talapzatra a községháza elé. Pogány Gábor Benő szolnoki képzőművész bronzba öntött alkotása ajándékként érkezik a Marosvásárhely közelében fekvő faluba. Az ígéretek szerint a két adományozó, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és L. Simon László országgyűlési képviselő, volt államtitkár is jelen lesz az avatóünnepségen. A szoborállítással járó további költségeket közadakozásból állják, míg az önkormányzat az épülete előtti kis parkban biztosított területtel járul hozzá. Történelmi források alapján II. Rákóczi Ferenc 1707-ben haladt át Mezőpaniton, egyes feljegyzések szerint nagyjából ismert is az a hely, ahol az uralkodó és kísérete a székely falu határában megpihent. A fejedelem Radnótról jövet, Mezőbánd és Marosvásárhely között állt meg Paniton, mielőtt az április 5. és 21. közötti országgyűlésre ért volna. A vártemplomban a küldöttek teljhatalommal ruházták fel, történelmi döntésükkel pedig Erdély elszakadását jelezték a Habsburg-háztól. „Valamikor a tanáraink minket is kivittek arra a helyre, ahol Rákóczi megpihent. Ezt a szokást szeretnénk ismét feleleveníteni, megtanítani a mezőpaniti gyermekeknek, hogy Erdély és a magyarság történelmének egy apró kis része a falunkhoz kötődik. Ezért második lépésként majd egy emlékhelyet is állítanánk a határban, majd egy Rákóczi-utat alakítanánk ki, a falu központjában utcát vagy teret neveznénk el a fejedelemről” – számolt be a Krónikának terveiről Bodó Előd Barna, a település új polgármestere. A fiatal elöljáró hálával említi a faluból származó Barabási Endre küküllővári református lelkész, valamint Ráduly Csongor történelem szakos tanár nevét. Előbbi a Rákóczi-kultusz megteremtésének ötletével, utóbbi néhány fontos tanulmánnyal szolgált. Ezekből kiderült, hogy a település másik határában, a Mezőmadaras felé vezető út mellett, 1708-ban az utolsó jelentősebb kuruc–labanc harc folyt. A helyiek egy harmadik történelmi eseményt – vagy inkább legendát – is kiaknáznának: az öregek ugyanis tudni vélik, hogy szintén Paniton keresztül haladt át valaha Szent László is. Sokáig egy róla elnevezett kút „igazolta” a király jelenlétét. A kút már rég nem létezik, de Bodó Előd Barna jó ötletnek tartja annak visszaállítását és egy további emlékhely kialakítását. Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár) 2017. október 11.Fogolyánok emlékezeteTúlzás lenne történelmi igazságtételnek nevezni, de mindenképp szükséges cselekedet a kormányhivatalnak otthont adó Fogolyán-ház emléktáblával való megjelölése. Hiszen a Fogolyán család, kiemelten annak két orvos tagja, dr. Fogolyán Kristóf és dr. Fogolyán Miklós nem csupán a gyógyításban, az életmentésben, hanem a sepsiszentgyörgyi közéletben is kiemelt szerepet vállalt. A Fogolyán család három jeles képviselőjének, Fogolyán Kristóf kereskedőnek, dr. Fogolyán Kristóf orvosnak és szintén orvos fiának, dr. Fogolyán Miklósnak állít emléket az a nagy méretű emléktábla, melyet tegnap délután avatott fel a két unoka, Nagy Réka színművész és Szotyori-Nagy Áron mérnök. Az ünnepségen beszédet mondó Sebastian Cucu prefektus mindenekelőtt az egy nappal korábbi holokauszt emléknapra utalva néma főhajtást kért az összegyűltektől a több millió áldozat emlékére. Elmondta, mikor az épület résztulajdonosa, Szotyori-Nagy Áron megkereste az emlékállítás ötletével, azonnal pártolta, hiszen a Fogolyán család meghatározó szerepet töltött be Sepsiszentgyörgy életében, olyan emberek voltak, akik hozzájárultak a közösség fejlődéséhez, hűek voltak közösségükhöz és az államhoz, ezért kiérdemlik ezt a megtiszteltetést. A prefektus úgy vélte, a Fogolyán-ház építtetői büszkék lehetnének arra, hogy egykori lakóházukban ma egy olyan zászlóvivő intézmény működik, amely a közösséget szolgálja. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a rendezvény fővédnöke, nem lehetett jelen az ünnepségen, üzenetét Okos Márton tolmácsolta. Rövid levelében Kelemen Hunor felidézte, az RMDSZ mindig is fontosnak tartotta a többség–kisebbség viszonyát holtpontról kimozdító követendő példák felmutatását, az emléktáblával megjelölt személyiségek pedig épp az erdélyi értékek tudatosítására vállalkoztak 1920 után. Nem kívántak ők sem többet, mint mi ma: olyan Erdélyt, amelyben nem veszély-, hanem értékforrásként tekintenek ránk – írta Kelemen Hunor. A zsidó közösség nevében Rosner Herman fejezte ki mélységes elismerését azért a humanitárius munkáért, melyet dr. Fogolyán Miklós végzett a második világháborúban, több munkaszolgálatos életét mentve meg, és emlékeztetett, ezért Izrael állam hivatalos elismerésben részesítette, a Yad Vashem Emlékmúzeum elismerő levélben köszönte meg erkölcsi, emberközpontú magatartását. A Fogolyán család örmény származású, az örmény közösség nevében felszólaló Kalamár György kiemelte, a tegnap felavatott emléktábla várostörténeti igazságtétel, hiszen ezek az emberek tettek értünk, közösségünkért – mindhármójukra illik dr. Fogolyán Kristóf jelmondata: semper bonis artibus, azaz mindig jót cselekedni. Az emléktáblát megáldó főtiszteletű Berszán Lajos atyát személyes kapcsolat is fűzi dr. Fogolyán Kristófhoz: édesanyja nagybeteg lévén, azt kérte a fehér angyalnak becézett főorvostól, szabadítsa meg kínjától. Dr. Fogolyán Kristóf ellenben azt mondta, ha bizonyos lenne abban, hogy hasában a gyerek halott, azonnal megszabadítaná fájdalmától, de hátha él a gyermek, kicsit tűrjön még, kérte az asszonyt – és így születhetett meg ő. Szent Lászlóra utalva ünnepi férfiúnak nevezte az esperes dr. Fogolyán Kristófot, azt kívánva, sok ilyen ünnepi férfiúja legyen népünknek, akik az életet szolgálják, és az életet szolgálva áldássá válnak. Az emléktábla megkoszorúzását, illetve az épületben berendezett Fogolyán-emlékszoba meglátogatását megelőzően még Szotyori-Nagy Áron mondott köszönetet az őt segítőknek, hozzátéve, nemcsak elődei iránti tiszteletből érezte kötelességének az emlékállítást, hanem azért is, hogy az igazi történelmet mindenki megismerhesse. Váry O. Péter / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. október 11.Szeben Megyei Magyar NapokOktóber 14-én, szombaton veszi kezdetét a 2017-es, Szeben Megyei Magyar Napok programsorozata. A három hetet felölelő és számos színes programmal körülfont rendezvény, ez alkalommal négy helyszínen várja majd a régió lakóit. Erzsébetvároson és Nagyszebenben a Medgyesi Gyöngyvirág Néptánccsoport – A táncoló topánka című előadását tekintheti meg a közönség, de Somogyomban is a hagyományőrzés kap majd főszerepet. Medgyesen a Városi Múzeumba nyíló ,,Medgyes és környéke” című szociófotó kiállítással startol az idei program. Október 20-án, péntek délelőtt, a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput társulata a Traube teremben adja elő Moha és Páfrány című bábjátékát, amely kifejezetten az óvódás és kisiskolás gyereket számára szól. Este hét órától a Szigligeti társulat várja a nézőtérbe a közönséget, az Arany János születésének kétszázadik évfordulója alkalmából összeállított, prózai és dalos előadására, a Honnan és hovára, amely egyik legnagyobb magyar költőnk, hullócsillagfutás szerű életébe nyújt betekintést, azt az illúziót hagyva maga után, hogy Arany még ma is velünk él. Október 21-én, szombaton reggel 10:00 órától, egy rövid kirándulásra hívunk minden kalandvágyót, a Medgyestől alig pár kilométerre lévő Darlacon és Ecelen található középkori templomokba, az ott lévő festett örökségünk, a még fennmaradt Szent László freskók megtekintésére. Mindazok, akik inkább egy kis sportolással töltenék el a délelőttöt, Ping-pong vetélkedőn vehetnek részt, a Romgaz asztalitenisz termében 11:00 órai kezdettel. A szombati nap kosaras szüreti bállal zárul, az Automechanica rendezvénytermében. A bált a Medgyesi Gyöngyvirág Néptánccsoport csőszei nyitják meg, az egész este tartó jó hangulatról pedig Dj Pici és a Szászcsávási cigányzenekar gondoskodik majd. Október 22-én, vasárnap 10:00 órától ünnepi Istentiszteletre és az 56’-os forradalomban elhunyak emlékére tartandó, megemlékező koszorúzásra várjuk a medgyesi lakosokat. A Szeben Megyei Magyar Napok programsorozata városunkban, Földes László Hobo egyéni előadásával zárul, vasárnap este 18:00 órától, a Shuller Ház rendezvénytermében. Rendezvénysorozatunk összeállításával kulturális örökségünk és őseinktől ránkmaradt hagyományaink megőrzésének fontosságát kívánjuk hangsúlyozni, ezúton is meghívva minden kedves olvasót, a XIX. Szeben Megyei Magyar Napokra. Szórvány.info; Erdély.ma 2017. október 13.Kettős szoboravatás Kolozsváron – Márton Áron és Jakab Antal püspökök emléke előtt tisztelegtekKolozsváron a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata keretében működő Szent Kamill Szociális Otthon udvarán 2017. október 7-én kivételes eseménynek lehetett tanúja az alkalomra összegyűlt ünneplő közösség: az intézet impozáns szoborparkja két újabb alkotással, Márton Áron és Jakab Antal püspökök mellszobrával gyarapodott. Pakot Áron farkaslaki népi faragó kőmunkájának kivitelezését Borsos Géza József, a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke támogatta, a Jakab Antal Keresztény Kör pedig csatlakozott a nemes kezdeményezéshez. Az ünnepség az otthon kápolnájában az Ausztriából hazalátogató Vencser László igazgató, valamint a Kolozsvár-Monostoron szolgáló id. Kádár István címzetes esperes és a kisbácsi Kovács Árpád plébános által bemutatott szentmisével kezdődött, majd a szoborparkban ünnepi műsorral folytatódott. Megnyitószavaiban Tokay Rozália, az intézet elnöke elmondta: a szobrok állításához a két nagy püspök iránti tisztelet kifejezésének a szándéka vezette, amihez Borsos Gézától nagyfokú megerősítést és támogatást kapott. A Felső-Ausztriában élő dr. Vencser László morálteológus, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola volt tanára és vicerektora, a Jakab Antal Keresztény Kör társalapítója köszöntőjében elmondta: mindkét főpásztor maradandót alkotott, nagy elődjük, gróf Mailáth Gusztáv Károly püspök által az egyházmegyében lerakott fundamentumokra építkezve. „Az idő múlásával az őket övező megbecsülés és tisztelet egyre növekszik. A mai nap is ennek bizonyítéka” – fogalmazott Vencser László. Hozzátette: a szobrok, domborművek, emléktáblák és a különféle emlékjelek segítenek minket abban, hogy ne feledjünk. „Nagyjaink számunkra fontosak voltak életünkben és fontosak ma is. Nem akarjuk őket soha elfeledni, emléküket őrizzük ma és továbbadjuk a jövő nemzedéknek” – emelte ki. Végül megállapította: szükségünk van ma is a Márton Áron és a Jakab Antal lelkületét hordozó emberekre, szükségünk van olyan személyekre, akik az ő szellemük és tanításuk szerint beszélnek és cselekednek. „Legyen a mai napnak Rózsafüzér Királynője és a holnap ünnepelt Magyarok Nagyasszonya ebben segítség és támasz mindazok számára, akikhez eljut a mai nap eseményének üzenete” – zárta szavait a szónok. Dr. Ónody Rita Éva, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzul asszonya ünnepi beszédében úgy találta: ezen a különleges helyszínen, ebben az egyre jelentősebbé váló szoborparkban kiváló társaság közé kerül Márton Áron és dr. Jakab Antal mellszobra. „Nagyjaink ezeken a mindent bíró kőlábazatokon a jövő nemzedékeinek is üzenik: magyarnak lenni jó, magyarnak lenni érték, s hozzon a sors bár földi poklot, bármily vészt, mi, magyarok együtt megyünk előre, emlékezünk s erőt merítünk a holnapokhoz a tegnapok igaz magyarjainak példáiból” – hangsúlyozta. A konzul asszony emlékeztetett: bármilyen veszedelem, megpróbáltatás jutott is a magyarságnak osztályrészül, minden kornak megvoltak a maga kiemelkedő, szívükben megtörhetetlenül szilárd személyiségei, akik továbbvitték nemzetünk értékeit, hitet, reményt és példát adva az őket követőknek. „Ez a két, most még letakart szobor és ez a mai délután engem mindig arra fog emlékeztetni és tanítani, hogy csak a másokat elfogadó, nyíltszívű, de töretlen hozzáállás – amely Márton Áront és Jakab Antalt is jellemezte – hozhat a magyar nemzet számára örömteli jövőt” – vélelmezte Ónody Rita. Varga Gabriella Budapesten élő újságíró, Jakab Antal püspök unokahúga, a Jakab Antal Keresztény Kör társalapítója kifejtette: Márton Áron és Jakab Antal összetartoztak, egy úton jártak, ezért illő, méltó és igazságos, hogy az utókor is együtt emlegesse őket. Áttekintette a két püspök kapcsolatát, egymáshoz viszonyulását 1926-tól, gyergyószentmiklósi találkozásuktól kezdődően 1980-ig, Márton Áron haláláig bezárólag. Üdvözölte, hogy ez alkalommal „kettejük egyszerre emelt mellszobrát egyszerre leplezzük le”. Borsos Géza József, a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke az eseményt így nyugtázta: „Szívünkben elégtétellel állunk itt, hisz’ Istennek tetsző dolgot cselekszünk. Abból az adósságból törlesztünk, amellyel nemcsak nagy püspökeink emlékének, hanem azoknak az értékeknek, erkölcsi magatartásnak és szellemiségnek is tartozunk, amit – Márton Áron és Jakab Antal – képviseltek, megvalósítottak és amellyel közösségünket gazdagították. Történelmi adósságunkból törlesztünk egy csekélységet.” Rávilágított: mindenekelőtt azért állítunk szobrot, mert azonosulni tudunk és akarunk azzal az értékrenddel, amelyet a szobor alanya képviselt, azzal a móddal, ahogyan cselekedett, ahogyan életében ezeket az értékeket megvalósította. De a szoborállítással a tisztelet és emlékezés mellett kötelezettséget is vállalunk, hisz’ a szobor emlékeztet és egyben késztet is mindarra, amiért Márton Áron és Jakab Antal küzdött. Ezt a két „emberkatedrálist” – hallhattuk –, azon túl, hogy mindketten a székely nép sarjai és egymást követve vitték egyházunk ügyét félévszázadon át, a hitből fakadó népszolgálat köti össze. Borsos Géza rámutatott: a szobor emlékeztet és üzen. A szobornak erőtere, lelke van. A szobor a gondolatok, a szeretet erővonalainak találkozása. Nemcsak az alkotó megálmodott emberi munkája van benne, de magában hordozza mindazok gondolatát, érzését, akik akarták vagy éppen nem akarták létrejöttét. Ez a szobor is szellemi misztérium, maga a csoda, melynek vonzása, üzenete és parancsa van, hiszen székely szívek összefogásával született és székely kéz faragta a szülőföld termette kőből. Felhívta a figyelmet arra is: a szobor nem fénykép, nem az élet adott pillanatát örökíti meg. A szobor jel; múlt, jelen és jövő egysége. Lelkeinket, gondolatainkat köti össze térben, időben és eszmeiségben. Összefogja mindazokat, akiknek akaratából és hozzájárulásával megszületett. A szobor a múltat a jövővel, az égieket a földiekkel kapcsolja össze. Ha majd ránézünk, ennek szimbolikus jelét is láthatjuk. Bajor Andor Nem mi választjuk ki a szentjeinket című verse – amelyet Fuchs Tünde közjegyző tolmácsolt a jelenlévőknek –, majd a Kovács Árpád plébános vezetésével közösen elénekelt, Van egy jó hely, odamegyek kezdetű ének után a szobrokat Bányai Csilla és Pál Karsai András leplezte le, áldást pedig Vencser László kért az alkotásokra. Az ünneplés befejező pillanataiban a jelenlévő szervezetek, intézmények képviselői elhelyezték a szobroknál a kegyelet koszorúit. A kolozsvári Szent Kamill Szociális Otthon kertjében jelenleg Boldogasszony anyánk, Árpád-házi Szent Margit, Dr. Anton Gots kamilliánus szerzetes, Szent István király, Petőfi Sándor, Attila, Csaba, Árpád, Nimród, Hunor és immár Márton Áron, illetve dr. Jakab Antal szobra áll, továbbá a szemlélő Szent László, Szent Márton, Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály és Kölcsey Ferenc domborművét is megtekintheti a falakon. Az alkotások sora a közeljövőben továbbgazdagodik: 2017. november 18-án Árpád-házi Szent Erzsébet szobrának avatására hívják majd az érdeklődőket. Székely Pálma Erdély.ma 2017. október 14.Nem Szent László leányának ereklyéit csókolgatják az ortodox románokNem Szent László leányát tisztelik Moldva védelmezőjeként a román ortodox hívők, ám az görögkeleti szentek sorában a bizánci császárnévá lett magyar királylány is megjelenik Magyarországi Szent Irén (Eiréne) néven. Nem Szent László király leányának, Piroskának az ereklyéihez zarándokolnak október 14-én a romániai ortodoxok – erősítette meg a Krónikának Marton József pápai prelátus, egyetemi tanár. A gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet oktatóját annak kapcsán kérdeztük, hogy a Maszol hírportálon olyan cikk jelent meg, miszerint a napokban „románok tízezrei tolonganak megcsókolni egy magyar királynő ereklyéit Iași-ban”. Az egyháztörténetet is oktató egyetemi professzor elmondta, bár az ortodox vallásban Szent László király leányát, Piroskát is szentként tisztelik, nem azonos a román ortodoxok egyik legnagyobb szentjével, akinek ereklyéit Iași-ban őrzik. Mint mondta, Szent László király leánya bizánci császárnéként tért át az ortodox hitre és az Eiréné (Irén) nevet kapta. Szentté avatása az egyházszakadás után történt, így a római katolikus egyházban nem örvend akkora tiszteletnek, az ortodoxok – így a romániai görögkeleti vallásúak is – ellenben szentként tisztelik. A Wikipédia szerint az 1088–1134. augusztus 13. között élt Árpád-házi magyar királylány, Piroska, Szent László magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő elsőszülött leánya 1104-ben II. (Komnénosz) János bizánci császár felesége lett. Ő a konstantinápolyi Mindenható Megváltó Krisztus (Pantokrátor) monostor és a hozzá tartozó karitatív kórház alapítója. Magyarországi Szent Irén (Eiréne) néven az ortodox egyházakban szentként tisztelik, mozaikképe a Hagia Szophia székesegyházban is látható. Emléknapját az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják. Kultuszát később a római és görög katolikus egyház is átvette. A román ortodoxok egyik legfontosabb szentje, Szent Piroska (Prea Cuvioasa Maica Paraschiva) szintén a 11. században élt, ellenben Trákiában, a Konstantinápolytól nem messze található Epivat faluban született, gazdag szülők gyermekeként. Ő azonban a szegénységet választotta, szerzetesnek állt, majd a Szentföldre zarándokolt és apácaként ott élt. Ereklyéit 1641-ben Vasile Lupu moldvai uralkodó hozta el Iași-ba, az általa alapított templomba, de azokat 1889 óta az érseki székesegyházban őrzik. A román ortodox egyházban – de más keleti rítusú egyházakban is – csodatevőként és gyógyítóként tartják számon, Moldva védőszentjeként tisztelik. Ünnepét október 14-én tartják, a nép Szent Péntek (Sfânta Vineri) néven is emlegeti. Ünnepnapján hívők tízezrei zarándokolnak el ereklyéjéhez, a Hotnews hírportál szerint idén több mint 40 ezer személy látogatott el Iași-ba, és péntekről szombatra virradóra öt kilométeres sor alakult ki az ereklyénél. A hideg és a kimerültség miatt az éjszaka folyamán több mint száz személy szorult orvosi ellátásra. Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár) 2017. október 14.Megnyílt a Szent László-örökség út, egyelőre negyvennégy helyszínnelKiépült a negyvennégy erdélyi és magyarországi települést tömörítő, a lovagkirályhoz kapcsolódó kulturális, természeti és építészeti értékeket egyaránt bemutató Szent László-örökség út, amit pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán nyitottak meg. Az ünnepségen Kelemen Hunor, a programot elindító RMDSZ elnöke elmondta, a kezdeményezés Szent László örökségének megőrzésére és megerősítésére, legendájának továbbvitelére irányul. A cél, hogy a horvát és a lengyel, vagy - a lovagkirály elsőszülött lányán, Szent Piroska bizánci császárné örökségén keresztül - akár a román szálat felvéve, a kultúrák közötti értékek cseréjén keresztül közelítsük egymáshoz a nemzeteket - mondta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke kifejtette, az örökségút megnyitása csak az első lépés, a következő évekre több tematikus rendezvényt terveznek, a program segítségével pedig akár műemlékeket és Szent László-freskókat is helyre lehetne állítani. Azt a legendát kellene éltetni, amely évszázadokon keresztül kulturális, nemzeti és vallási örökségünknek része lett és amitől a 21. században nem szabad eltekinteni - mondta Kelemen Hunor. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa hangsúlyozta, Szent László és elődje, Szent István király munkája az, ami a mai napig megtartotta a magyarokat, vallási, tájegységi és hitközösségeit, illetve kultúráját. Az emlékév során saját magunknak is megfogalmazhatjuk a feladatainkat Európában és azon belül Magyarországon – jelentette ki Navracsics Tibor. Hozzátette: az ezeréves magyar államnak - miként Szent László idejében, úgy mai is – az a dolga, hogy a közép-európai térség békéjét, harmóniáját és prosperitását biztosítsa a gyengék védelmével és az erősek felelősségének érvényesítésével. Az örökségút Erdélyben és Észak-Magyarországon negyvennégy helyszínt tartalmaz, Erdélyből egyelőre Bihar, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Maros és Szilágy megye harminckét települése, Magyarországról pedig tizenkét település, köztük Kisvárda tartozik bele. Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a programot ismertetve kifejtette, azok a települések kerülhettek be az örökségútba, ahol például épített vagy természeti örökség található, hozzájuk a Szent Lászlóról szóló mondavilág valamely eleme köthető, valamilyen formában a lovagkirály nevét viselik, illetve követelmény volt, hogy éljenek ott magyar emberek is. A kezdeményezés keretében interaktív honlap, mobilapplikáció és útvonaltervező készült, hogy a múlt értékeinek megismerése mellett az erdélyi magyar emberek is megmutathassák értékeiket, legyen szó akár pálinkafőzésről vagy lekvárkészítésről - mondta Hegedüs Csilla, hozzátéve, a tervek szerint az örökségutat a jövőben a teljes Kárpát-medencére kiterjesztenék. Az ünnepség után egy alkalmi kiállítást nyitott meg Navracsics Tibor és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, ezen a szervezők lehetőséget biztosítottak az örökségút honlapjának kipróbálására. MTI; Krónika (Kolozsvár) 2017. október 14.Havazás előtt BorospatakánAz idén a szokásosnál egy héttel korábban nyitotta meg kapuit a művésztelep Borospatakán. Így a csíkszeredai Szász házaspár, István és Marika működtette népszerű skanzen alkotó vendégei még azelőtt hazautaztak, mielőtt a Gyimesekben lehullott volna az októberben szinte menetrendszerűen érkező első hó. Különleges látvány, amikor a völgy fölött a zöld meredeket befedi a fehér lepel, a festők, grafikusok, szobrászok, fotósok, díszítőművészek azonban nem hiányolták, a ragyogó ősz annyi egyéb ihlető élményt kínált, hogy azok közül is nehéz volt választani. Egy hét, tíz nap hamar eltelik, ezt a szobrászművészek tapasztalják meg a leginkább, mennyiségileg nem lehet akkora teljesítményt nyújtani, mint amennyit szeretnének. De aki nyomon követhette őket, láthatta, mindent megtettek, hogy az alkotói termés minél gazdagabb és a lehető legjobb legyen. Nem is lehetett hibát találni benne. Az október 3-i zárókiállításon a két méltatónak, Banner Zoltán művészettörténésznek és Nagy Miklós Kund művészeti írónak igazán bőven volt mit kiemelnie. Harminc művész állított ki legalább két munkát, a tábor két művészeti irányítója, a kiállítást megrendező Gaál András és Márton Árpád ismét remekelt, amikor a képeket, szobrokat, textíliákat, tűzzománcokat, fotókat elhelyezte, hiszen ha közös volt is az ihletforrás, minden résztvevő más-más stílusban dolgozó, öntörvényű, erős művészegyéniség, nem egyszerű a műveiket úgy összehangolni, hogy azok ne egymást zavarva, hanem kisugárzásukat megőrizve fokozzák az összhatást, erősítsék a műegyüttes üzenetét. A művésztelepnek megvan a törzsgárdája, ők nagyon ritkán hiányoznak a névsorból, de a házigazdák nem feledkeznek meg a fiatalításról sem. Az idősebb mesterek mellett most is dolgozott Borospatakán néhány újabb fiatal, az egyensúly ilyen tekintetben se billent meg. De az életkornak mintha nem is lenne jelentősége, olyan lendülettel kapcsolódnak be a munkába a korosabbak is. A közösségi szellem kihangsúlyozottan van jelen a művésztelepen. A köztudott gyimesi tenni akarás az alkotótáborra is jellemző, a teremtés szelleme élénken érzékelhető a művésztelepen, és kilenc év teltével nyugodtan elmondható, hogy a skanzenben összpontosult szellemi, művészeti pezsgés jótékonyan terjed át az egész tájegységre. A stílustörekvések, műfajok, témák sokaságából az idén talán a szakralitás került ki győztesen. A telepen épült kis kápolna mind szebb lesz általa. Bráda Tibor, Egri István pompás üvegfestményei, Kádár Tibor nagyszerű Stáció sorozata a kortárs művészet kis gyöngyszemévé alakítja a templomot. Szent István, Szent László, Szent András portréja, egyéb szakrális fogantatású alkotások mellett nyilván számos más jellegű munka hívta fel magára a figyelmet. A népélet, a vidék szépsége, megannyi helyi sajátosság ihlette a táborlakókat. Kitartás és erőpróba tekintetében a szobrász Ferencz Ernő vitte el a pálmát, egy hét alatt elkészült faragott fakompozíciója valóban csúcsteljesítmény. Szepessy Béla míves óriásmetszete, a Tükör által homályosan ugyancsak kiérdemelte az egyöntetű elismerést. Ezt hozta magával a nyíregyházi grafikus, a táborban ilyen grafikai megoldásokra egyelőre nincs lehetőség, a művész érdemei ettől nem csökkennek. Keményen, teljes odaadással, a legjobb színvonalukra hangolódva dolgoztak a művésztelep marosvásárhelyi vendégei, Bandi Kati, Csíky Szabó Ágnes, Hunyadi László és Bálint Zsigmond is. Mindannyian nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy erre az idei tárlatra is sokáig emlékezzen a közönség. Az elmélyült összbenyomást hatványozottan tetézte a záróeseményen a gyimesi férfikórus műsora. Rendkívüli élményt nyújtott. Egyben azt is előrevetítette, hogy máris lehet gondolkozni, mi lesz jövőre a tizedik, jubileumi táborozáson. Biztosak lehetünk, hogy Szászék, akik mindenre figyelve éltetik ezt az értékteremtő, fontos „intézményt”, idejében és teljes képességükkel felkészülnek rá. Nagy Miklós Kund / Népújság (Marosvásárhely) 2017. október 15.Szent László alakja közép-európai ügySzombaton Rex Admirabilis – Szent László király műve és tisztelete címmel tudományos konferenciát szervezett a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség a Püspöki Palota dísztermében. A magyar történeti és művészettörténeti kutatás öt meghatározó alakja vett részt a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség idei egyháztörténeti konferenciáján, melynek a Püspöki Palota díszterme biztosított helyszínt az elmúlt szombaton. Az előadások során új megközelítések, szempontok kerültek reflektorfénybe a Szent László művének és tiszteletének témakörben, akinek az alakja – ahogy az egyik neves meghívott fogalmazott - közép-európai ügy. A Váradról, Kolozsvárról és Gyulafehérvárról érkezett érdeklődők nem csupán ismeretekkel gazdagodtak, hanem az elhangzottak talán hozzájárultak ahhoz is, hogy olyan megőrizendő értékként tekintsenek a szent életű király örökségére, melyre alapozni lehet, ki kell állni érte és megvédeni szükségeltetik annak érdekében, hogy egy tartalmas jövőt tudjunk építeni. A köszöntőbeszédében Böcskei László megyés püspök felidézte: a rendezvény egy 1999-ben útjára indított, később egyháztörténeti konferenciákká átalakult szép kezdeményezés folytatása, a Szent László jubileumi évben pedig reményeik szerint az élményszerű megközelítéseken túl amolyan szükséges kiegészítésként sikerül még jobban tudatosítani azt, hogy Szent Lászlónak az üzenete napjainkban is aktuális, mondanivalója van a mai ember számára is. Nekünk pedig nyitottaknak kell lennünk ennek befogadására: nem elég ha csak ösztönszerűen rácsodálkozunk, hanem konkrét cselekedetekkel és magatartásvállalással kell mi is a gyakorlatba ültetnünk. Lakatos Attila, a püspökség kulturális referense, főszervező kifejtette: legutóbb 1878-ban volt együtt ennyi híres és elismert középkorkutató Nagyváradon, amikor Rómer Flóris kanonok szervezett egy régészeti konferenciát és kiállítást itt. Öt előadás Marosi Ernő professzor emeritus (ELTE), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja arról értekezett, miként jelenik meg Szent László király alakja a művészettörténetben. Solymosi László professzor emeritus (ELTE, Debreceni Egyetem), akadémikus az előadásában Szent László életére, uralkodására, és szentté avatására fókuszált. Többek közt arra hívta fel a figyelmet: Szent László 1095-ben távozott az élők sorából, és sírhelyét a források egyértelműen meghatározták: az uralkodót az általa alapított váradi székesegyházban temették el. Mátyás Flórián (1818-1904) történész azonban 1900. június 11-én az MTA felolvasóülésén egy ettől eltérő, merőben új elképzelést ismertetett, miszerint először a szintén általa létrehozott somogyvári bencés apátságban temették el, ahonnan a földi maradványait később, valamikor 1192 előtt vitték Váradra. Ez a vélemény aztán gyorsan elterjedt, és állításának napjainkig csak kevesen mondtak ellent. A hibás nézet egy pápai bulla téves értelmezésére vezethető vissza – magyarázta a meghívott, aki később arról is beszélt, hogy valójában nem tudjuk, hol halt meg Szent László, a források szerinte bizonyára azért említik Nyitrát, mert ez a cseh határ közelében van, és a halálakor éppen azon a környéken tartózkodott Szent László. Madas Edit egyetemi tanár, az Országos Széchényi Könyvtár főmunkatársától megtudtuk: a 13. század második felétől maradtak fel olyan beszédek, melyek tárgyát képezhetik a középkori prédikációirodalomnak és Szent Lászlóval kapcsolatosak. Ezekben mint egy Istentől rendelt, ideális uralkodó van bemutatva, aki értékes és tanulságos erényekkel rendelkezik, és királyként a cselekedeteivel Isten tervének és akaratának a megvalósítását szolgálta. Klaniczay Gábor, a budapesti CEU Középkori Tanszékének oktatója Szent László kultuszát vázolta fel európai összehasonlításban. Kuriózumként megjegyezte: ötletként felmerült a hasonló hangzás miatt, hogy a legendás kerekasztal-lovag, Lancelot nevének és alakjának ihletője esetleg Szent László lehet, ami tényleg érdekes és furcsa, de bizonyára Szent László se tiltakozott volna ez ellen. Jékely Zsombor, a Károli Gáspár Református Egyetem Művészeti Tanszékének vezetője, az Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese a kerlési (cserhalmi) csata falképciklusairól tartott prezentációt. Mint elhangzott, ezek közül a legrégebbi évszámos emlék eddigi tudomásunk szerint a kakaslomnici – 1317, a bántornyai – 1389, a székelyderzsi – 1419 és a póniki – 1478. A meghívottaknak emlékéremmel és különféle kiadványokkal köszönte meg a jelenlétet a váradi egyházmegye főpásztora. Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ro 2017. október 15.Szent László-évi emlékülés BudapestenSzent László Emlékülést tartott a Szent László-év Tanácsadó Testülete és a Pro Patria Egyesület szerdán, október 11-én az Országgyűlés felsőházi termében. Megjelenteket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Gaal Gergely, a tanácsadó testület elnöke köszöntötte. Az emlékév eddigi rendezvényeit és eredményeit dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár ismertette. Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövetének előadását Gedeon Márta, a diplomata felesége olvasta fel, majd prof. dr. habil. Szakály Sándor DSc. történész és ft. Böjte Csaba ferences rendi szerzetes előadását hallgathatták meg a jelenlevők. Az emlékülést dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke vezette le. A felszólalók méltatták a Szent László-év eseményeit, többek között a nagyváradi Szent László Napokat is. Nagyváradról a Szent László Egyesület részéről meghívást kapott és részt vett az eseményen: Zatykó Gyula, Csomortányi István, Habineac István, Asztalos Attila és Havran Gábor. A Szent László Egyesület sajtóirodája; erdon.ro 2017. október 18.Ősbemutató a Kolozsvári Magyar OperábanA Kolozsvári Magyar Operában ősbemutatóra került sor. Október 12-én Novák Eszter rendezésében Selmeczi György Boldogasszony lovagja című vígoperáját mutatták be. Külön nagyszerű élmény – mondta Szép Gyula, az intézmény igazgatója – hogy hozzánk közelálló barátunk, munkatársunk művét mutatjuk be, aki az elmúlt 27 évben meghatározta az opera életét, politikáját. Selmeczi György (1952, Kolozsvár) Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész. A Boldogasszony lovagja című vígopera a budapesti Művészetek Palotájával gyümölcsöző együttműködésnek az eredménye, amely anyagilag is támogatta a produkció létrehozását. A Kolozsvári Magyar Opera a Selmeczi-művel bekapcsolódik a Szent László emlékév programsorozatába. Az operaelőadás a Budapesti Őszi Fesztivál programjában is szerepel. A Művészetek Palotájában október 17-én tekinthette meg a nagyérdemű a Kolozsvári Magyar Opera előadását, Selmeczi György Boldogasszony lovagja című művét. A hit – emberi létünk megtartó csodája A Boldogasszony lovagja vígoperát Béres Attila rádiójátéka ihlette. Szövegét saját eredeti hangjátékából Béres Attila írta. Selmeczi Györgynek az első vígoperája. Gyermekkori élményt jelentett számára a Szent László-kultusz. „Úgy érzem, Szent László példájára ma is szükség van, mint ahogyan a lovagi ideálokra is… Foglalkoztatott ennek az európai rangú történelmi személyiségnek a jelenléte a hétköznapi tudatban, az emberi képzeletben. Mindenben arra törekedtem, hogy kicsit közel hozzam, játékossá tegyem a nagyközönség számára.” A zeneszerzőnek ez a harmadik műve, amelyet a Kolozsvári Magyar Opera bemutatott. A vígopera történetét kedveli a közönség. Nagyvárad melletti kis falu, Bátorfa lakói templomot építettek. A falu közössége László királyunknak akarja szentelni a templomot. Azonban László nem szent. Elmennek a nagyváradi püspökséghez, ahol a küldöttség a maga naiv módján előadja a kérésüket. 1191-ben járunk, a falu népe elhatározza, hogy bemutatja azokat a csodákat, amelyek bizonyítják László csodatevését, tehát szentté lehet avatni. A Selmeczi-mű a hitről szól. „Nincsen csoda hit nélkül, maga a hit, ami emberi létünk, viselkedésünk és viszonyulásunk megtartó csodája. Nélküle sivatagban vándorolnánk egy életen át.” A kortárs zene is élvezhető A darab rendezője Novák Eszter színházrendező, egyetemi tanár. A budapesti Színház és Filmművészeti Egyetemen osztályvezető tanár. 2015-től a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulatának művészeti vezetője. A vígoperával kapcsolatban fogalmazta meg: „A történet egyszerre szórakoztató, mulatságos és felemelő. A zene emberközpontú, örömet nyújt a kevésbé zeneszerető hallgatónak, de egyszersmind kulináris áthallásokra és a zenében rejlő humorra nyitott fülnek is.” Egyesek megijednek, mikor a „kortárs” kifejezést hallják, mert „kellemetlen” szóval társítják. Nem úgy van a Selmeczi-mű esetében – mondta a rendező. A zeneszerző hitvallása: az opera szerepe, hogy szórakoztassa az embereket. A nézők kedvelik a vígopera történetét, a zenéjét, amelyben komikus és emelkedett mozzanatok keverednek. „Újabb bizonyíték a nagyközönség számára, hogy a kortárs zene nem egyenlő az élvezhetetlennel.” A nézőknek nem kell attól tartani, hogy nem élvezik az előadást. Mint mondta, az előadás a hit erejéről szól. A csoda a lelkekben jön létre. „A zene tele van sziporkázó ötletekkel” Szabó Sipos Máté karmester dirigálja az előadást. Mint írja, régi barátság és munkakapcsolat fűzi Selmeczi Györgyhöz. A vígoperáját izgalmas darabnak tartja. A szöveget a zene alátámasztja. „Régen nem olvastam már ilyen megejtően bájos, egyszerre naiv és magasztos, komikus és megindító szövegkönyvet. A zene tele van sziporkázó ötletekkel, bátran karcos, egyéni, gazdag hangzásképpel, amely remekül erősíti a szöveg játékosságát és finoman árnyalt mélységét.” Szabó Sipos Máté a Debreceni Csokonai Színház opera tagozatának zenei vezetője, az Egri Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, a Kodály Kórus Debrecen vezető karnagya. Az előadás látványossága, a díszlet, a korhű jelmezek érdekessé, közönségvonzóvá teszik a produkciót. Az előadás díszlettervezője Ianis Vasilatos. Szerinte Selmeczi muzsikája játékos. „Arra törekszem, hogy az előadás díszlete tökéletesen szolgálja a zeneszerző zenéjében fellelhető dallamosságat. A zene ott kell legyen a díszletben is!” Ianis Vasilatos a két nagyváradi színház látványtervezője. Az előadás alkotói Rendező: Novák Eszter. Karmester: Szabó Sipos Máté. Szövegét írta: Béres Attila. Díszlettervező: Ianis Vasilatos. Jelmeztervező: Florina Bellinda Vasilatos. Karigazgató: Kulcsár Szabolcs. Szereplők: Kovács István / Sándor Csaba, Laczkó Vass Róbert, Szilágyi János, Wittinger Gertrúd, Antal Lívia, Szabó Levente, Rétyi Zsombor, Peti Tamás Ottó. Az előadás vendégszereplői: Kovács István, Wittinger Gertrúd budapesti operaénekesek és Szabó Sipos Máté karmester. A Kolozsvári Magyar Opera társulata októberben két bemutatóval – országos- és ősbemutatóval – várta a nagyérdeműt. „A sikeres ősbemutató a világ bármely operaháza számára jelentős, olykor egyenesen rendkívüli esemény” – fogalmazta meg Szép Gyula. A közönség érezte, hogy az opera „igazi csemegével” várta. Derűs vidám, zenei élményekkel gazdagodott. Hosszantartó vastapssal fejezte ki elismerését a rendkívüli előadásért. Csomafáy Ferenc / erdon.ro 2017. október 19.Díjátadó ünnepség volt a katolikus püspökségenA 2017-es Szent László Jubileumi Év alkalmából kiadott Szent László-emlékérem aranyozott változatával és oklevéllel ismerte el Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök a Bihari Napló közössége és Rais W. István főszerkesztő munkáját is. Az október 18-án, szerda délután az Athleta Patriae – Válogatás a kun legyőzésének erdélyi falkép ábrázolásaiból című kiállítás megnyitója előtt a Püspöki Palota dísztermében zajlott gálán az egyházmegye főpásztora nagyrabecsülését fejezte ki azon személyek és intézmények felé, akik/amelyek sokak véleménye szerint kitartóan munkálkodnak Szent László örökségének megőrzése és továbbadása terén. Beszédében Böcskei László megyés püspök hangsúlyozta: egy sajátságos, személyesebb jellegű momentuma ez a Szent László-évnek, és természetesen kötődik azokhoz az eseményekhez, melyek az elmúlt hónapokban sokakat megszólítottak, megérintettek, és amikre később szívesen emlékezünk majd vissza, hogy erőt merítsünk, táplálkozhassunk ezekből. Sokféle rendezvényekkel próbálta ugyanis a püspökség a figyelem központjába helyezni Szent László vonásait, erényeit, kiválóságait annak érdekében, hogy tanuljunk tőle, és felvállaljunk valamit mindabból, amiben az élen járt. Ebben az összefüggésben ugyanakkor közben említésre kerültek olyan emberek és intézmények is, akik/amelyek ilyen vagy olyan formában őrzik az örökséget, illetve az elmúlt időszakban partnerként közreműködtek. A csúcspont az egyházmegyei zarándoklati nap volt, amikor sok protokollvendég is tiszteletét tette Szent László városában, hogy a gyökereknél való megújulás jegyében közösen és méltóképpen ünnepeljen, ami sikerült is. Itt voltak a magyar kormány jeles képviselői, több ország püspökkari konferenciáinak méltóságai, a polgármesteri hivatal és kulturális intézmények vezetői, reprezentánsai, akiknek a megfelelő időben már kinyilvánították a köszönetüket a támogatásukért, a helyt- és kiállásukért. Ez az ünnepség most viszont egy olyan lehetőségre ad alkalmat, hogy azok odaadó tevékenységét is elismerjék, akik mindezidáig nem kerültek említésre, reflektorfénybe, de szükség van erre, hiszen az elmúlt években, évtizedekben ők is jeleskedtek abban, hozzájárultak a munkájukkal ahhoz, hogy Szent László mint példakép álljon előttünk. Így született meg az a gondolat, hogy egy őket tartalmazó névsor is legyen összeállítva, mindazokról a személyiségekről és közösségekről, akik az élet különböző területein dolgozva szintén fontosnak tartják, hogy Szent László öröksége vonzó és követhető legyen. Ezzel tulajdonképpen nem csak az egyházat szolgálják, hanem a várost és a régiót is, s ezen teljesítményüket mások is értékelik, hiszen ez a valóság. A kitüntetettek Huszonegyen vehettek át a Szent László-év alkalmából kiadott jubileumi emlékérem aranyozott változatát, és az ehhez kapcsolódó oklevelet, a laudációkat Lakatos Attila, a püspökség kulturális referense olvasta fel. Íme a lista: H. Kolba Judit régész, muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főosztályvezetője, Balogh Mihály, a nagyváradi Székesegyház nyugalmazott karnagya, Emődi János régész, helytörténész, Pásztai Ottó premontrei öregdiák, vegyészmérnök, dr. Boka László irodalmár, irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, Péter I. Zoltán helytörténész, megyei tanácsos, dr. Fleisz János történész, egyetemi tanár, Dukrét Géza helytörténész, nyugalmazott tanár, műemlékvédő, Voiticsek Árpád és Ilona nyomdászok, vállalkozók, Raáb Rudolf fogtechnikus, műgyűjtő, dr. Budaházy István főgyógyszerész, gyógyszerészet-történész, Ovi D. Pop fotóművész, dr. Ramona Novicov műkritikus, művészettörtész, a Tibor Ernő Galéria alkotóközössége, a Nagyváradi Ifjúsági Fúvószenekar Deé Róbert tanár vezetésével, a Bihari Napló és Rais W. István főszerkesztő, az Erdélyi Mária Rádió Szatmári Ferenc elnök vezetésével, a Reggeli Újság napilap, Benedek Ramóna hitoktató, módszertanos, a Partiumi Háló Egyesület Konrád Katalin vezetésével, Erdei János szilágysomlyói történelemtanár. Mellettük külön elismerésben részesült a püspök részéről (egyházmegyei érdemérem bronz fokozata kitűzővel) Zalder Éva magyartanárnő, volt igazgatónő a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum ügyéért végzett szolgálatáért. Három kitűző A rendezvényen a zenei momentumokról Oláh Gabriella és Székely Boglárka (hegedű) gondoskodtak. Az együttműködés jegyében kitűzőt és Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspök életéről szóló DVD-t vehetett át Angela Lupşea (Vár- és Várostörténeti Múzeum), dr. Aurel Chiriac (Körösvidéki Múzeum) és Mihai Jurca (Nagyvárad Önkormányzata, A Régió és a Város Turizmusát Népszerűsítő Egyesület – APTOR). Szót kapott még Pásztai Ottó, aki köszönetet mondott a püspöknek, premontrei öregdiáktársainak és a feleségének. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2017. október 24.Megújulunk, de a bensőnkben hordozzuk a múltunkatA közelmúltban az „Ötágú síp” Kulturális Egyesület, a szegedi alsóvárosi ferences templom melletti kolostorban tartotta meg a VII. Szögedi Nemzet rendezvényt, a Szegedről kirajzott települések találkozóját, amelyen a környékünkről 5 falu képviselői vettek részt. Azért tartják ott az ódon, boltíves falak között ezt az összejövetelt, mert amikor elindult egy-egy csoport a leendő településük felé, e kolostor előtti téren gyűltek össze szekereikkel, és ott áldotta őket meg a pap. Az esemény a templomban, Gyulai Endre ny. püspök által celebrált misével kezdődött, majd a házigazda ferencesek nevében, László testvér köszöntötte a találkozó résztvevőit. Utána dr. Horváth István Károlyné, az „Ötágú Síp” Kulturális Egyesület elnöke köszöntőjében beszámolt az elmúlt év rendezvényeiről, és bemutatta a találkozó programját, résztvevőit. Előbb Fehér Viktor egyetemi hallgató: Szögediek az Aranka közben című dolgozatát mutatta be a dél-bánsági magyar keresztelési, lakodalmi és temetkezési szokásokról. A szintén délvidéki Virág Laura egyetemi hallgató A Magyarság megmaradása a déli végeken c. dolgozatában sok statisztikai adattal, elszomorító helyzetet ecsetelt. A tartomány 36 magyar településéből 17-ben ma 10-en aluli a magyar lakosok száma, de a többiben sem sokkal jobb a helyzet. Öt nagyobb településen 50% feletti a magyar lakosok száma, másik 5-ben 20%-on felüli és 9-ben 10%-on felüli. Hogy javuljon a hangulat, a kisiratosi Almási Vince kapott szót, aki bemutatta faluját, annak gazdasági és kulturális helyzetét, a sok igen szép eredményt, amelyekből még az anyaországiak is tanulhatnak. Szót kapott még Gesztes Olympia tanár, a Három királyfi, három királylány nevű mozgalom képviselője, aki az egyesület azon céljáról beszélt, hogy megszülessenek a kívánt, a tervezett gyermekek, mivel kutatásaik során megbizonyosodtak arról, hogy a fiatal házasok több gyermeket terveznek, mint amennyi később megszületik. Az előadások utáni megbeszélésen sokan szóltak a vázolt témákról, mint pl. Harangozó Imre újkígyósi néprajzos (az ő beszédéből vettem az írás címét), ft. Heinrich József óteleki plébános, a kisvarjasi Szabó István, valamint jómagam is. Én azt is felvetettem, hogy mivel nemsokára ünnepeljük falvaink megalapításának 200-ik évfordulóját, ideje tervezni az ünnepségeket. Azt javasoltam többek között, hogy kisebb szobrot, emlékművet is állíthatnánk, az évforduló alkalmából. A találkozó végén minden résztvevő egy szép, Szent Lászlót ábrázoló érmét kapott, amit Vitéz Mihály Árpád szobrász készített. A barátok meg is vendégeltek a maguk mordján, az aznapra kitervezett ételükből főztek többet: marhahús pörköltet tarhonyával és túrós lepényt kaptunk. Jankó András / Nyugati Jelen (Arad) 2017. október 25.Történészkonferencia Szent László megidézésévelA Szent László emlékév tiszteletére szervezte idén a hagyományos Nemzetközi Történészkonferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyergyószentmiklósi fiókegyesülete és a Gyergyói Népfőiskola. Történészek, művészettörténészek, néprajzkutatók és egyházi író világítottak rá a szent király korára. „Aki nem tanul az elődök tapasztalatából, az óhatatlanul megismétli ugyanazokat az iránytévesztéseket” – üdvözölte a történészkonferenciát, és méltatta Garda Dezső történész szervezői munkáját Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. A villongásokkal teli időszakban stabilitást teremtő, az országot függetlenné tevő Szent Lászlóról elmondta: a valláserkölcsi értéket nemcsak a magánéletében tartotta fontosnak, hanem a közigazgatásban, az ország építésében is érvényesítette, tartós békét teremtett egész Közép-Európa számára. A keresztény király ma is példakép, keresztény hite, erkölcsi szilárdsága iránymutatást ad. Szent László korának és életének felelevenítését szolgálták az előadók: Tringli István, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutató Központ tudományos főmunkatársa, Csukovits Enikő, az MTA Bölcsészettudományi Kutató Központ tudományos tanácsadója, Jánó Mihály, Kovászna megyei művészettörténész, valamint Garda Dezső történész, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyetemi docense. A rendezvényszervező történész nagy örömmel fogadta a középiskolásokat és tanárukat a hallgatóság körében, viszont sajnálatát fejezte ki, hogy a BBTE gyergyószentmiklósi tagozatának egyetemistái nem lehetnek jelen a kulturális turizmusban is jelentős előadásokon. Érték, erő, kereszténység Mi az a Szent László-i hagyaték, ami ma is érték a magyarság számára? – tettük fel a kérdést Pál Antal Sándor történésznek, a történészkonferenciák minden évben visszatérő előadójának. „Ez a kérdés elgondolkodtató a szakemberek és a hétköznapi halandók számára is. Ha visszagondolunk azokra az időkre, amikor Szent László uralkodott, mi történhetett akkor, hogy ilyen legendák maradtak fenn róla. Azt hiszem, hogy nem véletlen, hogy e konferencia az ő nevéhez fűződik. „Szükséges, hogy ne feledjük, mit köszönhetünk neki, mert nem csak a múltunk, a jövőnk is másképpen alakulna, ha ő nem létezik. Ma is üzen nekünk, akár a Szent László pénze legendával: ha valamiért igaz szívvel küzdünk, harcolunk, az úgynevezett pénzzé, azaz értékké válhat” – fejtette ki a történész. „A magyar népnek üzen ma is Szent László kultusza: elsősorban azt, hogy erő kell a megmaradáshoz. Nem feledjük el, hogy ő egy katona szent volt – válaszolta a kérdésre Tringli István történész. Az ő kultuszából ugyanakkor lényegesen kiemelkedik a kereszténység megőrzésének fontossága, és amikor a magyar kormány úgy döntött, Szent László emlékév lesz a 2017-es, akkor emögött nagyon komoly politikai szándék volt. Tehát erő és kereszténység, ez a kettő az emlékév üzenete székelynek, magyarnak egyaránt. Csukovits Enikő e témakör kapcsán egy másik részletre is rávilágított. Előadásában elmondta, a zarándoklat Magyarországon egyidős a kereszténységgel. A szent királyok sírjához is rendszeresen volt zarándoklat az 1000-es évek elején. Szent István és Imre székesfehérvári, Szent Margit margitszigeti, Szent Gellért csanádi sírhelyét viszont korántsem keresték fel annyian, mint ahányan Nagyváradra zarándokoltak. Az új királyoknak illett koronázásuk után Szent László sírjához zarándokolni. Ennek tükrében nekünk sem megengedett, hogy ne hajtsunk fejet a valláserkölcsi értékek fontosságáról máig üzenő király előtt. A konferencia folytatódik Csütörtökön további előadásokat hallgathatunk a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ Karancsi Sándor termében. Kutatásait ismerteti Kisné Portik Irén és Balázs Lajos néprajzkutató, Vetési László egyházi író, szórványkutató, Pál Antal Sándor, Rüsz Fogarasi Enikő és Garda Dezső történész. Balázs Katalin / Székelyhon.ro 2017. október 25.Szacsvay Imre mártírjegyzőre emlékeztekKedden délután az RMDSZ Bihar megyei szervezete közösen emlékezett Szacsvay Imre mártírjegyzőre halálának 168. évfordulóján, a róla elnevezett iskolával és a történelmi egyházakkal. A Szacsvay-szobornál megjelenteket Borsi Imre Lóránt, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető alelnöke köszöntötte, majd rövid műsort adtak a Szacsvay Imre Általános Iskola Vincze Melinda és Kiss Tünde tanárnők által felkészített diákjai. Beszédében Botházy Nándor, az RMDSZ Nagyvárad városi szervezetének ügyvezető elnöke hangsúlyozta: szép hagyomány mostanság a magyarság életében, hogy évente megemlékezünk nemzetünk hőseiről és azok dicső tetteiről. Hála Istennek tehetjük, nem úgy mint egykoron, alig pár évtizeddel ezelőtt, amikor már csak a nagyjaink előtti tisztelgés kósza gondolatát is gyülekezési szándéknak, rendszer ellenes lázításnak és hazaárulásnak minősítették, illetve büntették. Ezután fellapozva Szacsvay Imre életének idézőjeles regényét, megemlített egy-két fontosabb adatot, történést az életéből, munkásságából. Helyt álltunk Összegezve kicsit gondolatait, arra a következtetésre jutott: mindhárom októberi megemlékezési helyszín, mind a három történelmi esemény, vagyis Nagysándor József, a Szent László-hidat védő katonák és Szacsvay Imre élete is egy biztos történelmi tényt támaszt alá, éspedig azt, hogy mi nagyváradiak ott voltunk, a nemzet számíthatott ránk, amikor a magyarságnak szüksége volt hősökre. Helyt álltunk az igazán nehéz időkben, nem csüggedtünk, és nem futamodtunk meg. Ránk, váradiakra számíthatott a haza, és büszkék lehetünk a történelmünkre, mert dicsőségét generációk hirdetik. De vajon hogy állunk a jelennel? -tette fel a kérdést. Miként és hogyan próbálunk felnőni, mi egyszerű lakosai ezen urbisnak, az említett elődök tetteihez? Melyik az az általunk meglendített lapátcsapás, amivel nemzetünk hajója előbbre jut? Mit teszünk mi a hétköznapokban, hogy közösségünk erősödjön? Elég-e ez, és tehetnénk-e többet? Úgy fogalmazott: napjainkban természetesen senki nem várja el, hogy életünket és boldogulásunkat adjuk a célért, „de hiszem, ha minden egyes váradi lakos hozzáteszi azt a kis erőfeszítést, amit munkája, ereje és ideje enged, akkor a közösségünk hajója újra lendületet és erőt kaphat, és elsőnek futhat be a képzeletbeli célvonalba.” És ha így lesz, akkor mi is sikeresek tudunk majd lenni, és legalább olyan örökséget tudunk majd utódainkra hagyni, mint amilyet nagy elődeink ránk – tette hozzá. A rendezvény koszorúzással és főhajtással ért véget, díszőrséget álltak a szentjobbi huszárok. Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ro 2017. október 26.Múlttisztázás és jelenismertetés a történészkonferenciánFolytatódott a Nemzetközi Történész Konferencia csütörtökön Gyergyószentmiklóson. A Kisné Portik Irén néprajzi és a Vetési László egyházi író előadása a figyelmet a múltról a jelenre terelte, az értékőrzés hiányosságait sem takargatva, és szembeállítva az ősök azon törekvéseivel, hogy a falvak fejlődjenek, várossá váljanak Marosvásárhely, Kolozsvár és Gyergyószentmiklós fejlődését követhettük nyomon három előadó – Pál Antal Sándor, Rüsz Fogarasi Enikő és Garda Dezső – jóvoltából a történészkonferencián. Ez jelentette a kétnapos rendezvény zárását. A konferenciaszervező Garda Dezső összegzett: elmondta, már nem tudja számon tartani, hányadik történészkonferencia ért véget csütörtök délután, hiszen ennek sorozatát 1976-ban kezdte a 83-as betiltásig, aztán 1990-ben indította újra, és nem egy olyan év volt, amikor kétszer is összehívta a múltkutató szakembereket. Nem csak az emlékév miatt tartotta fontosnak, hogy Szent László tiszteletére szervezze az idei történészkonferenciát: „Szent László a székelység számára egy rendkívül meghatározó egyéniség. Hiszem, és hozzá bizonyítékokat is keresünk, hogy Szent Lászlóval kezdődött meg a székelyek Erdély felé indulása, itteni letelepedése. Az egykoron székelyek lakta településeken ma is őrzik a Szent László-emlékeket, és ez nem csak Szászföldön, Erdélyben van így, hanem Magyarországon is, hiszen a székelységnek csak egy része telepedett le Székelyföldön, nagy része Magyarországon beolvadt a magyarságba. Így ez a konferencia Szent Lászlóról, de a székelységnek is szólt. Az egykori értékek romba dőlése több előadásnak is témáját képezte. Ezek kapcsán említette meg Garda Dezső a szárhegyi Lázár-kastélyt, a múlt következményeit mutatva be a jelen állapottal. „Rendkívül sok emberi tévedésnek, okoskodásnak és önzésnek a termékeivel szembesülhetünk ma. Ezek egyik eredményét tükrözi a bezárt Lázár-kastély, annak ellenére, hogy sokan akartak azzal dicsekedni, hogy ők őrizték meg az utókornak. A partizánakciók futtatták mellékvágányra, ami ma van, az katasztrófa.” Ezeknek a tényeknek is helyük van a múltidézéskor, vallotta be, és nemcsak konferencián hallhatunk a tényekről, hanem kötetben is rögzítik az elhangzott előadások anyagát. Igaz, késéssel, hiszen a tavalyi konferenciakötet még félkész. Történészeink túlterheltek, egyik rendezvényről a másikra hívják őket, kevés idejük marad, hogy kutatásaikat nyomdakész állapotúra szerkesszék, elküldjék. Oka az is, hogy Gyergyószentmiklós nem a világ közepe, az itt megjelenő tanulmányköteteknek nincs akkora sajtós visszhangjuk, mint egy nagyvárosban kiadottnak. De nem szeretnék felhagyni a kötetsorozat folytatásával, a tudománynépszerűsítéssel.” Konferencia lesz jövőre is, ígéri Garda Dezső, akinek az újabb téma felől sincsenek kétségei: „1848 évfordulója következik, és Gyergyószentmiklósnak óriási az adóssága. Itt követték el a legnagyobb bűnt akkor, amikor Kiss Antal, a szabadságharc egyik legkiválóbb vezetőjének sírját pusztán egy kopjafával jelölték meg, ráadásul más személyt is rátemettek. Az örmény temetőben Görög Joachimnak impozáns emlékhelye van. Ilyen kegyhely és élő tisztelet illetné meg tetteiért Kiss Antalt is. Balázs Katalin / Székelyhon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
