Év végi beszámolót tartott Sepsiszentgyörgyön a helyi RMDSZ, dec. 18-án összehívta a területi RMDSZ polgármestereit és helyi elnökeit. Albert Álmos területi elnök elmondta, hogy inkább az ingatlanok visszaszolgáltatására helyezték a hangsúlyt, ez a törekvésük a földterületek esetében sikeresnek tekinthető, ellentétben az erdők és egyházi ingatlanok restitúciójával. Alsó-Háromszék magyar lakosságának harminc százaléka nyújtotta be kérését magyar igazolványra. A választásokra készülődve saját lapot ad ki az RMDSZ . A polgármester elmondása szerint a Háromszéki Ifjúsági Egyeztető Tanácsot bízták meg a szerkesztéssel, ők készítették a próbaszámot. /Farkas Réka: Lapot ad ki a helyi RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2004. január 9.
Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, területi RMDSZ-elnök kijelentéseit bírálta január 8-i sajtótájékoztatóján a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) két vezetője, Tulit Attila és Kónya Ádám, mindketten városi tanácstagok. Egyúttal bejelentették, hogy a helyhatósági választásokon külön polgármesterjelöltet állít az MPSZ ,,Sepsiszentgyörgyön és minden olyan településen, ahol erre igény mutatkozik”, Székelyföld-szerte. /(demeter): Külön polgármesterjelölt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./
2004. január 13.
Az Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester zászlóperei különféleképpen alakulnak. Az első, 2002 nyarán kezdődött ügyben – amikor a prefektus azért rótt ki 50 millió lejes büntetést a polgármesterre, mert hiányzott a trikolór a polgármesteri hivatal tornyának csúcsáról, és ugyancsak 50 milliót azért, hogy a hivatal kétnyelvű fejléces papírt használt levelezésében –, a bákói törvényszék a prefektúrának adott igazat. Albert Álmos megfellebbezte az ítéletet, a kényszervégrehajtás elodázását kérve. Időközben a bákói törvényszék újra napirendjére tűzte a pert és maradt az ítélet, miszerint ki kell fizetnie a százmilliót. A polgármester elmondta, tovább fog fellebbezni a hazai fórumokon, illetve a strasbourgi Emberjogi Bíróságon is. A második, szintén 2002-ben indított zászlóper tárgyalásai Nagyszebenben zajlottak, ott a törvényszék jobb belátásúnak bizonyult. A szebeni törvényszék az első vádpontot visszautasította, arra hivatkozva, hogy bizonyíthatatlan a zászlók állapota, a második vádpontot viszont megalapozottnak találta, fenntartva a 15 milliós büntetés jogosságát. Ezzel az ítélettel a prefektus nem ért egyet, fellebbezett. /(vop): Egy vesztett, egy félig nyert (Zászlóperek) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
2004. január 21.
Nem válhat a napi politika színterévé március 15-ének a megünneplése – véli a Magyar Polgári Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete, ezért javaslatot tett az ünnepségek közös szervezésére. „Az MPSZ társszervezőként kíván részt vállalni az ünnep programjának összeállításában, ennek érdekében együttműködne az RMDSZ-szel és a civil szervezetekkel” – jelentette be Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke egyetért azzal, hogy ne engedjék a napi politikát eluralkodni a magyar nemzeti ünnepen. A Krónika kérdésére elmondta, polgármesterként lényeges szerepet vállal a szervezésben, és nagyon fog figyelni arra, hogy se az egyik, se a másik tábor szónokai ne használják ki az ünnepet. /Farkas Réka: Közösen ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 26.
Sepsiszentgyörgyön szervezett anyanyelvi konferenciát január 27-én az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Nyelvpolitika és anyanyelvhasználat címmel. Péntek János, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke kiemelte, hogy egy nyelv csak akkor demokratikus, ha azt nem korlátozzák. Szilágyi N. Sándor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora a nyelvészek és politikusok együttműködésének fontosságáról beszélt. Varga Attila parlamenti képviselő az állampolgárok és az önkormányzatok közti anyanyelvi kommunikáció fontosságát említette. Veress Emőd jogász a nyelvi jogok biztosításáról beszélt. Mint mondta, Romániában nincs anyanyelvű jogászképzés, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban tapasztalható anyanyelvhasználat „borzalmasan gyenge”. Albert Álmos polgármester elmondta: az anyanyelvhasználat jogát korlátozza, hogy az önkormányzatoknak román nyelven kell a polgármesteri közleményt megírni, a magyar fordítást pedig közjegyzőnek kell hitelesítenie. Benő Attila nyelvész a kisebbségi nyelvi jogok kodifikációjáról beszélt, Péntek János egyetemi tanár pedig a magyar nyelv regionális nyelvi státusának megszerzéséről szólt, rámutatva: erre Európa számos országában van már példa. /Demeter Virág-Katalin: Mikor demokratikus a nyelv? Anyanyelvi konferenciát szerveztek Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./
2004. február 14.
Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere három mandátum után júniusban ismét indul a választáson. Közeledik az az idő, amikor önkormányzati hatáskörbe kerül az oktatatás, ezért hosszú távra kell kialakítani a stratégiát. Tulit Attila /Sepsiszentgyörgy/, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke szerint az RMDSZ már nem képviseli a magyarság egészét. Az MPSZ a választáson kitér majd az autonómiatörekvésekre. /Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2004. február 17.
Több mint százhúsz résztvevője volt a Krónika-karaván február 15-i sepsiszentgyörgyi író-olvasó találkozójának, amelyen az RMDSZ, illetve a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői először vállalták a nyilvános vitát. Az autonómia szükségességét senki nem vitatta, ám ennek megvalósítási módját másképp látták a felek. Az RMDSZ képviselői – Albert Álmos, Demeter János – a gazdasági megerősödést tartanák elsődlegesnek, és véleményük szerint csak ezt követően lehetne autonómiát létrehozni. Az MPSZ reprezentánsai – Tulit Attila, Kónya Ádám, Ferencz Csaba, Kovács István – azonban amellett érveltek, hogy nincs idő a várakozásra, a népességfogyás, a székelyföldi területek, ingatlanok románok általi felvásárlása, illetve a nemzetközi helyzet mind azt igazolja, hogy síkra kell szállni az autonómiáért. Márton Árpád képviselő megjegyezte, veszélyesnek tartja a külön történő megmérettetést. Az MPSZ egy majdani szövetségben gondolkodik, a parlamenti választásokat pedig egy alkunak kell megelőznie, amelyen mindkét fél a júniusi voksoláson elért eredményei szerint tárgyalhat. /RMDSZ–MPSZ vita az olvasótalálkozón. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./
2004. február 26.
Budapest kedvezően bírálta el a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum diáktanácsának Medgyessy Péter kormányfőhöz intézett levelében megfogalmazott tiltakozást amiatt, hogy a nagykorú diákok nem kapnak támogatást a kedvezménytörvény alapján. Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke jelezte, hogy a kedvezménytörvény alkalmazását felügyelő kolozsvári iroda arról tájékoztatta, hogy ettől a héttől a 18. életévüket betöltött diákok is igényelhetik a 20.000 forintos támogatást. A magyar kormány ugyanakkor elutasította a diáktanács kérését azzal kapcsolatban, hogy a támogatásokat terjesszék ki az óvodásokra is. /A nagykorú diákoknak is jár a kedvezmény. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
2004. február 27.
A véglegessé vált döntés után a megyei pénzügy kiküldte az értesítést Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének: az első zászlóperként elhíresült ügyben Albert Álmosnak ki kell fizetnie a százmillió lejes büntetést. 2002-ben első ízben azért rótt ki bírságot a prefektus a polgármesterre, mert eltűnt a román trikolór a városháza tornyának csúcsáról, és mert a hivatal levelezésében kétnyelvű fejléces papírt használt. Albert Álmos a büntetést nem fizette ki, a prefektúra pert indított, és meg is nyerte. Hiába érvelt az alperes, hogy a törvény előírta helyeken – a hivatal bejáratának két oldalán – egy percig sem hiányoztak a zászlók, azt pedig semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy az épület csúcsán is lobognia kell egy trikolórnak, illetve, hogy a leveleknek csak a fejlécén írta román és magyar nyelven a hivatal megnevezését, a bíróság, majd a törvényszék is a prefektusnak adott igazat. Albert Álmos közölte: még nem döntött, hogy milyen formában fizeti ki a százmilliót, annyi bizonyos azonban, hogy az ügyet – ezen a szinten – most a fizetéssel le kell zárni (a százmillió egyébként a polgármester rendelkezésére áll, egy testvérvárosi adományból, illetve helyi vállalkozók adakozásából már régebb összegyűlt a pénz). Albert Álmos a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul. /(vop): Fizetnie kell Albert Álmosnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./
2004. március 3.
Horia Grama prefektus elrendelte el Tulit Attila sepsiszentgyörgyi magyar tanácsos leváltását. Hangsúlyozta, ebben a kivételes esetben példásan együttműködött a város vezetésével. Tulit Attila példátlannak nevezte, hogy egy magyar polgármester, Albert Álmos a román prefektus segítségét kéri egy megválasztott magyar tanácsos eltávolításában. Albert Álmos úgy érvelt, hogy törvény által előírt kötelességét teljesítette, de elismerte, személyes nézeteltérések állnak az ügy hátterében. Tulit Attila megfellebbezi a prefektus döntését. Úgy látja, ezáltal nemcsak városi tanácsosi tisztségétől akarják megfosztani, hanem attól is, hogy indulhasson az idei önkormányzati választásokon. /„Összeférhetetlenségre” hivatkozik Grama. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
2004. március 5.
Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke márc. 4-én kifejtette: a Magyar Polgári Szövetség RMDSZ-hez is tartozó tagjai azt várják, hogy a szövetség kizárja őket soraiból, de erre nem fog sor kerülni. Tulit Attila, az MPSZ alelnöke azt állítja: többé nem tagjai az RMDSZ-nek. "Ha nem fizetjük az RMDSZ alapszabályzatában előírt tagsági díjat, többé nem vagyunk a szövetség tagjai", szögezte le Tulit. /Az RMDSZ nem zárja ki köreiből az MPSZ tagjait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./
2004. március 16.
Sepsiszentgyörgyön szép számban jelentek meg a márc. 15-i ünnepségen a városközpontban. Kellemes színfolt volt a zalaegerszegi hagyományőrző huszárok felvonulása s a megyeszékhely és a környező települések lovas fogatainak, valamint a Kováts Sándor Cserkészcsapatnak a bevonulása. Gazda Zoltán elmondta: Március 15. a sötét éjben fényes csillaga volt és marad a magyarságnak. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte, jó, hogy együtt ünnepelünk. Székelyföld tudja, hol lesz a helye, megfogalmaztuk magunkat, részt kérünk magunknak, számíthatnak ránk – zárta beszédét a polgármester. Az egyesített kórusok fellépése és a szavalatok után dr. Darkó Jenő történészkandidátus /Budapest/ mondott beszédet. Az ünnepség a székely és a magyar himnusz eléneklésével zárult. /(s): Sötét éjben fényes csillagunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./
2004. március 24.
Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere hat év után újra kezdeményezi az 1918. December 1. sugárút átnevezését Petőfi Sándorra. Albert Álmos elmondta, készíti a dokumentációt a javaslat előterjesztésére a városi tanácsban. A polgármester hat évvel korábban próbálkozott először az utcanév megváltoztatásával. A Kovászna megyei prefektúra megtámadta a döntést, a Legfelsőbb Bíróság pedig végleges döntésben kimondta, hogy a sugárút elnevezése továbbra is 1918. December 1. /Petőfi Sándor nevét viselheti a sepsiszentgyörgyi December 1. sugárút. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./
2004. március 26.
Öt nap alatt több mint négyezer, az MPSZ választásokon való indulását támogató aláírást sikerült összegyűjtenie a Polgári Szövetségnek Háromszéken. Az MPSZ egyébként úgy döntött, nem a törvény által kért 25 ezer, hanem legalább 35 ezer aláírást gyűjt össze az esetleges utólagos támadások esetére. Tulit Attila, az MPSZ megyei elnöke leszögezte, az aláírás nem a szervezetbe való belépést jelenti, hanem azt, hogy az aláíró egyetért azzal, hogy az MPSZ jelölteket indítson a helyhatósági választásokon. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke szerint az MPSZ elvtelen eszközökhöz folyamodik az aláírásgyűjtés során. Példaként Zágont említette, ahol tudomása szerint arról is kikérik az emberek véleményét, hogy a jelenlegi polgármester ellen vagy mellett szavaznának. Az MPSZ vezetői szerint teljesen alaptalanok a Zágonnal kapcsolatos vádak – mivel a településen 50 százaléknál kisebb a magyarok aránya, nem indítanak polgármesterjelöltet. /Farkas Réka: Albert Álmos szerint elvtelen az akció. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./
2004. április 2.
Sepsiszentgyörgyön elindította az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalma előválasztási kampányát. A KDM bemutatta Kelemen Tibort, sepsiszentgyörgyi polgármester-jelöltjét. Hangsúlyozták, hogy nem a Polgári Kör jelöltje és nem a jelenlegi polgármester, Albert Álmos ellen történt Kelemen Tibor jelölése, hanem a városért. /(Éltes Enikő): Beindult az előválasztási kampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2004. április 27.
Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor kiemelkedő sikernek nevezte, hogy Háromszéken az állóurnás előválasztásokon közel ezren vettek részt, és megyei tanácstagokat kijelölő küldöttgyűléseken a részvétel megközelítette a 90%-ot. Puskás Bálint a Kereszténydemokrata Mozgalom megyei vezetőjelként kitért a sepsiszentgyörgyi előválasztásokra. /(Flóra Gábor): A Kereszténydemokrata Mozgalom támogatja Albert Álmos polgármesterré választását. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2004. május 8.
Máj. 7-én tartották Nagyváradon, a Szigligeti Ede Állami Színházban az RMDSZ országos kampánynyitóját. Markó Béla elmondta: alapjában véve a romániai magyarság továbbra is egységes, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy hat százalékos a szövetség támogatottsága. Szerinte az alternatív szervezeteknek is az RMDSZ-ben van a helyük. – Az RMDSZ a legutóbbi választások eredményei alapján 145 polgármesterrel és kétezer négyszáz önkormányzati képviselővel rendelkezik. A június 6-án tartandó romániai helyhatósági választásokon az RMDSZ növelni szeretné városvezetőinek a számát. A romániai önkormányzatokban a legutóbbi törvénymódosítások szerint csökkenni fog ugyan a képviselők száma, a szervezet viszont arányaiban véve mindenképpen növelni szeretné. Markó Béla felsorolta az RMDSZ megvalósításait: az egyházi ingatlanok valamint, a föld- és erdőtulajdon visszaszerzése, a kétnyelvű táblák, valamint a Szabadság-szobor visszaállítása. A továbbiakban Kelemen Attila (Marosvásárhely), Ilyés Gyula (Szatmárnémeti), Albert Álmos (Sepsiszentgyörgy), Ráduly Róbert (Csíkszereda), Ladányi László (Székelyudvarhely), Kovács Attila (Brassó) valamint Bíró Rozália (Nagyvárad) polgármester-jelöltjeinek rövid bemutatkozó beszédét hallgathatták meg a jelenlevők. Az ünnepségen Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök is felszólalt. /Borbély Tamás: Országos RMDSZ kampánynyitó Nagyváradon. Minél nyitottabb és befogadóbb szövetségre van szükség – véli Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2004. május 11.
Sepsiszentgyörgyön nyolc polgármesterjelölt indul a választáson, a jelenlegi polgármester, Albert Álmos az RMDSZ jelöltje. A jelöltek között román pártok képviseletében indulnak magyarok is: ifj. Rétyi Ödön közgazdász, Szociáldemokrata Párt és Milik Ottó almérnök, Román Nemzeti Liberális Párt. A tanácsi helyekért indulók között hasonló a helyzet: a Román Ökologista Párt jelöltjei között van Ferenczi Tibor közgazdász és Zsigmond Zoltán menedzser, az SZDP /a kormánypárt/ listáján ifj. Rétyi Ödön és Imre-Dávid Attila, a Román Humanista Párt jelöljei között Korda Elena orvos és Horváth Ion raktáros, a Román Nemzeti Liberális Párt listavezetője Milik Ottó, további jelöltjei között található Józsi Kinga könyvelő és Deák Attila kereskedő, a Demokrata Párt listáján szerepel Fábián László-Szabolcs közgazdász és Vajda Dalma Andrea. /s): Nyolc polgármesterjelölt Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./
2004. május 13.
Erdély fontosabb városaiban az RMDSZ a polgármesteri tisztség elnyeréséért a következő személyeket indítja: Marosvásárhely – dr. Kelemen Atilla, Brassó – Kovács Attila, Nagyvárad – Biró Rozália, Szatmárnémeti – Ilyés Gyula, Zilah – Veres Ernő, Nagykároly – Bekő Tamás, Tasnád – Bendel József, Nagyszalonta – Török László, Székelyudvarhely – Ladányi László, Csíkszerda – Ráduly Róbert, Sepsiszentgyörgy – Albert Álmos, Gyergyószentmiklós – Pap József, Székelykeresztúr – Benyovszki Lajos, Szentegyháza – Burus Ella. /Együtt szabadon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2004. május 26.
Nem pályázhattak a háromszéki városok vízhálózat-felújításra. Ismét napirendre került a SAMTID-programon a Háromszék által elveszített hatmillió euró ügye. Megjelent a Hivatalos Közlönyben azoknak a megyéknek a listája, amelyek pályázhatnak a kisvárosok vízhálózatának bővítésére, és a névsorból hiányzik Kovászna megye. Az önkormányzatok Horia Grama prefektust vádolják, ő azonban úgy véli: a testületek elsősorban önmagukat hibáztathatják. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester az önkormányzat nevében tisztázó ülésre hívta Gramát, aki azonban nem jelent meg. /Farkas Réka: Búcsú a hatmillió eurótól. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2004. május 31.
Sepsiszentgyörgyön máj. 29-én emléktáblát helyeztek el a Kőrösi Csoma Sándor utcai Kőrösi Csoma Sándor Óvoda falán a névadó tiszteletére. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató méltatta Kőrösi Csoma Sándor munkásságát. Beszédet mondott Albert Álmos polgármester és Prezsmer Imola szaktanfelügyelő. /(vop): Emléktábla Kőrösi Csoma Sándornak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./
2004. június 2.
„Sepsiszentgyörgy román kézbe kerülhet!” – olvasható egy szórólapon. „Tudja-e, hogy: A román PSD Sepsiszentgyörgy irányításának átvételére készül?; Ezért a PSD polgármesterjelöltje egy megvásárolt magyar?; A román PSD a magyar jelölt indításával téveszt meg bennünket?” Többen azt mondták, hogy Albert Álmos polgármester, területi RMDSZ-elnök tudtával szórták szét ezt, de Albert Álmos visszautasította, hogy tudott róla. /Csinta Samu: Durva kampány Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./
2004. június 4.
Albert Álmos 12 éve Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ támogatásával negyedszer kér bizalmat. Következetes kiállásáért sok támadás érte, méltatlan büntetéseket is zúdítottak rá. Polgármesteri elfoglaltsága mellett felvállalta a területi RMDSZ-elnöki megbízatással járó gondokat is. /Flóra Gábor: A tulipán színeiben. Albert Álmos negyedszer vállalja a megmérettetést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2004. június 8.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere függetlenként 52 százalékos szavazataránnyal győzte le a Ladányi Lászlót, az RMDSZ jelöltjét, aki 40,7 százalékot könyvelhetett el. A választások talán legfeszültebb légköre ebben a városban alakult ki Erdélyben világos volt, hogy az RMDSZ mindent elkövet Szász megbuktatásáért. Szász Jenő emlékeztetett, hogy nyolc évvel ezelőtt, mindössze huszonhét éves korában választották meg először. Sepsiszentgyörgyön 42,2 százalékos volt a választási részvételi arány. Albert Álmos, az RMDSZ polgármesterjelöltje a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, őt követi Rétyi Ödön (SZDP) 23,1 százalékkal. Kovásznán a több mint 5000 szavazó közül 1800-an Gazda Istvánra (RMDSZ), mintegy 1600-an pedig a független Zsuffa Leventére adták voksukat. Baróton a polgármester-választás második fordulójában Albert Dénes és Nagy István független jelöltek mérkőznek meg. Csíkszeredában Ráduly Róbert már az első fordulóban nyert, a szavazók 73,6 százaléka voksolt rá. Őt követi a függetlenként induló Tamás Sándor János 9 százalékkal. Csíkszeredán a tanácsban az RMDSZ 13 mandátumhoz, a liberálisok és a kormánypárt 2-2 mandátumhoz jutott, és bekerült további két magyar független is, akik nem indulhattak a Magyar Polgári Szövetség színeiben. A Gyergyóban induló független jelöltek, akik nem indulhattak az MPSZ színeiben, jó eredményeket tudhatnak magukénak. Csomafalván Barabás József polgármesterjelölt a szavazatok több mint 77,4 %-ával megnyerte a választást. Gyergyóditróban Bardócz Ferenc polgármesterjelölt a szavazatok 53,5%-ával újabb mandátumot szerzett. /Orosz Antal: Funar bukása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./
2004. június 12.
Ha Albert Álmos csak tizedannyit szerepelt volna az elmúlt két-három esztendőben a Duna TV-ben, mint Szász Jenő, akkor már az első fordulóban ismét övé a város első emberének járó szék Sepsiszentgyörgyön. Ám neki nincs annyi barátja Pesten és Budán, mint a székely anyaváros polgármesterének, s talán olyan sztárokra jellemző fellépése sem – írta Sike Lajos, a lap munkatársa. Szerinte Ilyés Gyula Szatmárnémetiben annak köszönheti első fordulóbeli sikerét (a 46 százalék szavazatot), „hogy távol tartotta magától a magyarkodást”. A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ néhány tagja függetlenként indult Szatmár megyébe, de „valósággal lemosták a választók”. /Sike Lajos: Lemosták őket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2004. június 15.
A 2002-es népszámlálás szerint Sepsiszentgyörgy lakossága nem egészen 63 ezer, míg a rendőrség által összeállított szavazási névjegyzékben 55 ezer név szerepel. Albert Álmos polgármester – kételkedve az adatok helyességében – ellenőrizte az adatokat. A városháza adatai szerint Sepsiszentgyörgy közigazgatási területén 13 034 kiskorú lakik, ezt a számot hozzáadva a szavazásra jogosultakéhoz kiderül, hogy a város lakossága mintegy ötezer fővel több a népszámláláskor sepsiszentgyörgyi lakhellyel rendelkezőknél. Albert Álmos a rendőrség lakosság-nyilvántartójától kért magyarázatot, az illetékesek pedig azt válaszolták: a szavazási névjegyzéken feltüntetett ,,plusz” ötezer név a városból elköltözött, de lakhelyét hivatalosan még nem módosított személyeké. A választási megfigyelők szerint elhunytak neve is felkerült a listákra, ami már csak azért is érthetetlen, mert a városháza anyakönyvi hivatala rendszeresen továbbítja a rendőrségre az adatokat. /(vop): Az eltávozottak is szavazhattak volna. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./
2004. június 16.
Jún. 15-én Sepsiszentgyörgyön a Sugás vendéglőben a két polgármester-jelölt, Albert Álmos és Rétyi Ödön vitázott egymással. Székelyföld területi autonómiáját mindkét polgármesterjelölt támogatja. A sepsiszentgyörgyi magyar egyetem létesítésével szintén egyetértenek. /(vop): Ringben a jelöltek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./
2004. június 18.
Jún. 20-án, vasárnap összesen 1843 településen kerül sor második fordulóra. Az első fordulóban országszerte 1294 polgármestert választottak meg a 3137-ből. Ebből 900 mandátumot a kormánypárt /SZDP-jelölt/, 148-at az RMDSZ, 107-et az NLP, 71-et a DP, 12-t a Román Humanista Párt, 7-et a Nagy-Románia Párt, 5-öt a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jelöltje nyert el, a többi különböző kis pártok, kisebbségi szervezetek között oszlott meg. Független jelöltet 32 településen választottak. A második fordulóban az RMDSZ további 80 polgármesterjelöltje méretkezik meg, a szövetség számításai szerint közülük legalább 15-en biztos győztesként kerülnek majd ki a küzdelemből. Az erdélyi nagyvárosok közül 3-ban jutott tovább RMDSZ-jelölt. Nagyváradon Biró Rozália a demokrata Petru Filippel "mérkőzik" – kevés eséllyel. Szatmáron Illyés Gyula ellenfele Radu Bud (NLP). Bár alig néhány százalékon múlott, hogy az RMDSZ jelöltje már az első fordulóban győzzön, az eddigi tapasztalatok szerint második fordulóban a román pártok támogatói sikeresen összefognak a magyar jelölt ellen. Sepsiszentgyörgyön a magyarok számaránya 76 százalék, az RMDSZ jelöltjének, Albert Álmos polgármesternek azonban nem sikerült az első fordulóban nyerni, ezért június 20-án Rétyi Ödönnel, az SZDP jelöltjével verseng a városvezetői tisztségért. Szilágy megyében 39, Beszterce-Naszód megyében 1, Fehér megyében pedig 1 RMDSZ-es polgármesterjelölttől vár jó eredményt a szövetség. /Sz. K.: Vasárnap következik a második forduló. A legnagyobb "meccs" Kolozsváron várható. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2004. június 19.
„Folytatódik a Hargita–Kovászna megyei románok drámája; bármely pillanatban etnikai konfliktus robbanhat ki; Ráduly Róbert románellenes nyilatkozataitól már csak egy lépés van az etnikai tisztogatásig" – írta a Flacara lui Adrian Paunescu című bukaresti hetilap 23-as és 24-es száma. A Flacara két, egymást követő számában Claudiu Sere, a csíkszeredai ex-Jurnalul de Transilvania exfőszerkesztője, volt belügyes tiszt írásában a Hargita Népe napilap románellenes veszélyforrásként szerepel. Sere azzal vádolta a lapot, hogy a megyéből Fidesz-sugallatra el akarja űzni a románokat. Az éber szerző szerint a román titkosszolgálatoknak drasztikusan intézkedniük kellene ezen agitátorok ellen.. „Nagyon veszélyes, amit a Hargita Népe és a Krónika művel, mert etnikai konfliktust robbanthat ki.” Hargita és Kovászna megyében a magyar radikálisok az autonómia ürügyén államot akarnak teremteni az államban, ahol a románoknak nincs mit keresniük. E törekvésben Claudiu Sere szerint élen jár Ráduly Róbert, Szondy Zoltán, Albert Álmos, Kurkó János, Salamon Attila, miközben azokat a becsületes embereket, akik védelmezik az itteni románság érdekeit, bezárják, vizsgálatot indítanak ellenük. Ezek közé tartozik Csibi István, aki rendszeresen támogatta a székelyföldi román közösséget, ezért van most őrizetben. A Flacara 24-es számában Sere fájlalta, hogy Ráduly Csíkszereda polgármestere lett, hiszen „úgy egy évvel ezelőtt" robbanásveszélyes nyilatkozatot tett: ha a Székelyföld nem vívhatja ki az autonómiát, nem lesz baj, ha itt is az történik majd, ami Koszovóban történt. Szondy Zoltán pedig „egy alkalommal" azt nyilatkozta, hogy az ortodox egyháznak és a titkosszolgálatnak /SRI-nek/ nincs mit keresnie Csíkszeredában. Claudiu Sere tehát légből kapott „nyilatkozatok" alapján állítja, hogy Ráduly Róbert, Szondy Zoltán, valamint a Hargita Népe államellenes tevékenységet folytat. /Barabás István: Dilettáns riadó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./
2004. június 22.
Az RMDSZ helyhatósági választásokon elért eredményei meghaladták a szövetség várakozásait és előrejelzéseit, nyilatkozta jún. 21-én Markó Béla. A szövetségi elnök szerint az etnikai szavazás nem szűnt meg, mégis történt valamiféle mentalitásváltás. Az RMDSZ legfeljebb húsz polgármesteri mandátumot remélt a második fordulótól, az eredmények azonban azt mutatják, hogy a szövetség 38 jelöltje került ki győztesen a megmérettetésből, így az RMDSZ-nek összesen 186 polgármestere van, ami 40-nel több mint 4 évvel ezelőtt. A szatmárnémeti polgármesteri tisztség elnyerése fontos győzelem, tekintettel arra, hogy a város magyar lakosságának számaránya 39-40 százalék. Hozzáfűzte: hasonlóan alakult a helyzet két kisebb városban is, a Bihar megyei Margittán és a Maros megyei Szászrégenben, valamint néhány községben, ahol a magyar lakosság nem alkot többséget, de a polgármesterválasztást RMDSZ-jelöltek nyerték meg. Markó elismerte, az RMDSZ kudarccal is szembesült az idei helyhatósági választásokon. "Nem sikerült megvalósítanunk célkitűzésünket Marosvásárhelyen", mondta. Hangsúlyozta, hogy Kolozsvár nem a kudarcokhoz sorolandó, hiszen Gheorghe Funar leváltása sikert jelent. Az RMDSZ jelöltje lett a befutó Sepsiszentgyörgyön, Albert Álmos, aki eddig is betöltötte a polgármesteri tisztséget. Székelykeresztúron Benyovszki Lajos diadalával gyarapodott az RMDSZ polgármestereinek a száma, a román többségű Szatmárnémetiben is eldőlt Ilyés Gyula győzelme. RMDSZ-jelölt kerekedett felül Szászrégenben Nagy András, és Margittán Pocsaly Zoltán személyében. akárcsak Nagykárolyban, ahol Bekő Tamás hódította el a szavazatok többségét. /Markó: Az etnikai szavazás nem szűnt meg. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
