Újra tárgyalóasztalhoz ült a négy tanügyi szakszervezet az oktatási tárca és a pénzügyminisztérium képviselőivel, mivel a szakszervezetek elégedetlenek a pedagógusok béralapját nyolcszázmillió lejjel csökkentő költségvetés-kiigazítással. A tanügyi szakszervezetek az elmúlt hetekben országszerte aláírásokat gyűjtöttek, melynek alapján kijelentették: a szakszervezeti tagok többsége a május 5-én megrendezendő általános sztrájk mellett döntött. Végül megállapodtak abban, hogy a sztrájkot felfüggesztették, az egységes félévi dolgozatírást május 7-re halasztották, a tárgyalások pedig folytatódnak. Ecaterina Andronescu tárcavezető szerint a napokban aláírhatnak egy megállapodást, melynek értelmében az oktatási tárca költségvetésének csökkentése nem érintené az ágazatban dolgozók béreit. /Sztrájkba fulladt az egységes félévi dolgozatírás? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2009. május 6.
Ecaterina Andronescu oktatási tárcavezető és a négy tanügyi szakszervezet vezetői május 5-én megállapodtak a béreket illetően, az általános sztrájkra vonatkozóan május 6-án dönt a négy tanügyi szakszervezet együttes ülésén. A most megkötött egyezség szerint a tanügyben dolgozók bére és többletjuttatása változatlan marad, nem lesznek elbocsátások. A négy tanügyi szakszervezet végül elállt attól a szándékától, hogy május 5-én, amikor a hetedikes és nyolcadikos diákok egységes félévi dolgozatot írtak volna, általános sztrájkot hirdessen. /Egyezséget kötöttek a tanügyisek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
2009. május 12.
Utcára vonulnak a magyar pedagógusok, ha a minisztérium nem módosítja azon rendelkezését, miszerint román vezetőt nevezett ki a Hargita megyei tanfelügyelőség élére. „A Ceausescu-korszak legsötétebb éveit idézi a Boc-kormány intézkedése” – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke Ecaterina Andronescu oktatási miniszter intézkedésére vonatkozóan, hogy leváltotta Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelőt és helyére Anda Elena Ianosit nevezte ki, aki nem tud magyarul. Lászlófy levélben tiltakozott a rendelkezés ellen. Az intézkedést Borboly Csaba megyei tanácselnök is elítélte, az RMDSZ és az Magyar Polgári Párt is tiltakozik a döntés ellen. A Hargita megyei tanfelügyelőség élén a megye megalakulásától, 1968-tól kezdve mindig magyar vezető állt, csupán 1984–1989 közötti öt év alatt volt román főtanfelügyelő az intézmény élén. A Magyar Polgári Párt (MPP) a Thamó Csaba Hargita megyei tanácsos jegyezte tiltakozásában a miniszteri rendelet visszavonását követelte, és magyar főtanfelügyelő kinevezését kérte. „Az RMDSZ számára teljességgel elfogadhatatlan a tanügyi rendszerben zajló politikai tisztogatás, a szövetség minden eszközzel azon lesz, hogy megakadályozza a magyar tanfelügyelők leváltását” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök május 9-én Marosvásárhelyen, a magyar tanfelügyelők tanácskozásán. Az RMDSZ határozottan fel fog lépni az etnikai arányosság betartása érdekében minden olyan intézmény esetében, amelynek közvetlen hatása van a helyi közösségek életére. Bondor István főtanfelügyelőnek, Bartolf Hedvig és Constantin Costea főtanfelügyelő-helyetteseknek felbontották a szerződését, Anda Elena Ianosit nevezték ki főtanfelügyelőnek, a két helyettesi tisztséget pedig Kálmán Ungvári Zsófia – aki 2000–2004 között főtanfelügyelő volt –, illetve Elena Mandru sajtószóvivő tölti be. /Jánossy Alíz: Tiltakoznak Hargita megye új, román főtanfelügyelője ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./
2009. május 12.
A Kovászna megyei tanfelügyelőség még nem kapta meg Ecaterina Andronescu miniszter rendeletét, amely módosítaná az intézmény vezetőségének összetételét, jelezte Keresztély Irma főtanfelügyelő. Keresztély Irma szerint román szakember nehezen vagy egyáltalán nem tudja ellátni a magyar többségű megyékben a tanfelügyelőségek vezetését. Egy 85 százalékban magyarlakta megyében az oktatás szerkezete is speciális, így a főtanfelügyelőnek ismernie kell a magyar nyelvet. /Bíró Blanka: Miniszteri rendeletre várnak Kovászna megyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./
2009. május 13.
A magyar politikusok és a romániai magyar pedagógustársadalom egyaránt tiltakozik az ellen, hogy Ecaterina Andronescu oktatási miniszter román vezetőt nevezett ki a Hargita megyei tanfelügyelőség élére. Lakatos András, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke közölte, Bondor István leváltása és román vezetővel történő helyettesítése a magyar főtanfelügyelők és főtanfelügyelő-helyettesek múlt hétvégi, marosvásárhelyi találkozóján is felzúdulást váltott ki. Az ülésen részt vett Markó Béla RMDSZ-elnök is. „Markó arra tett ígéretet a pedagógusoknak, hogy leül tárgyalni a Hargita megyei helyzetről a szociáldemokraták elnökével, Mircea Geoanával és Ecaterina Andronescu miniszterrel. Van egy megállapodásunk ugyanis a kormánypártokkal arról, hogy vezetőváltáskor vegyék figyelembe az etnikai arányokat” – mondta Lakatos. Lakatos szerint „Nem kell visszariadnunk semmilyen tiltakozási formától, az éhségsztrájktól és az utcára vonulástól sem, hogy a helyzeten változtassunk. ” Az utcára vonulás lehetőségét fontolgatják a székelyföldi tanárok. /Pedagógus-éhségsztrájkkal a magyar főtanfelügyelőért? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2009. május 29.
Jövő héten, június 3-án a marosvásárhelyi sportcsarnok előtti téren újabb tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ és az EMNT, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a román kormány túlkapásaira a dekoncentrált intézmények magyar vezetőinek leváltása kapcsán. – „Szégyenteljes, hogy Bihar megyében, ahol magyar, szlovák, német diákok ezrei tanulnak, a tanfelügyelőségen senki sem képviseli őket. Romániában törvény ismeri el, sőt kötelezi a kisebbségek tanfelügyelőségi képviseletét. Ezért határozottan kérjük a jelenlegi kormányt a már említett törvényrendelet okozta helyzet újragondolására, kérjük továbbá, hogy minden megyében, ahol kisebbségi nyelvű oktatás zajlik, egy szaktanfelügyelő képviselje a kisebbség érdekeit” – áll abban a levélben, amelyet Pető Csilla intézett Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez. Kovászna megyében a helyettes főtanfelügyelői tisztségből eltávolították Farkas Csabát, és egy olyan személyt /Ligia Dalila Ghinea/ neveztek ki a helyébe, aki a magyar iskolák ellenőrzésével fenyegetőzött, mert a magyar diákok nem tanultak meg románul. A Kovászna megyébe érkező beruházási összegek 60 százaléka a románok által lakott Bodzafordulóra érkezik, a maradék 40 százalékon osztozik a megye többi része. Sepsiszentgyörgyön a román pártok által irányított intézmények összes alkalmazottját kirendelték a hősök napi megemlékezésekre – figyelmeztetett Tamás Sándor. A háromszéki megyei tanácselnök emlékeztetett arra, hogy Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor egy 1938-ban kiadott alkotmányjogi tankönyvből idézve azt mondta, hogy „meg kell erősíteni az állam hatalmát”. A 28 éves Grosu Ciprian a háromszéki ifjúsági igazgatóság új vezetője félmeztelen fotói és telefonszáma is szerepeltek egy román társkereső honlapon, de a sajtóban való megjelenésük után a hirdetés eltűnt az oldalról. A gyanúba keveredett háromszéki magyar intézményvezetők határozottan visszautasították, hogy be akarnak lépni a Demokrata–Liberális Pártba (PD-L). Dan Suciu, a kormánypárt háromszéki ifjúsági szervezetének elnöke kifejtette: a tisztségben hagyott magyar igazgatók közül ketten-hárman is jelezték pártba lépési szándékukat. /Antal Erika, Kovács Zsolt, Totka László: Erdély-szerte tiltakoznak a leváltások ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2009. június 12.
Ecaterina Andronescu oktatási tárcavezető többször is figyelmeztetett, tilos pénzt gyűjteni a végzős diákoktól az érettségiztető tanárok „lekenyerezésére”, Erdélyben tovább él az a hagyomány, hogy a vizsgadolgozatok javítása közben „figyelmességből” a szülők és a diákok gondoskodnak a javítást végző pedagógus „etetéséről és itatásáról”. /Lakoma diákpénzen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2009. július 2.
Újabb tanügyi reformra készül az oktatási minisztérium: Ecaterina Andronescu tárcavezető a kilencedik osztályos felvételi, illetve az érettségi vizsgák rendszerének megváltoztatásáról nyilatkozott. Eszerint a hetedikes és nyolcadikos diákok esetében megszűnnének az eddigi egységes félévi dolgozatok, amelyek eredménye alapján lehetett jelentkezni a líceumba, és a korábbi képességvizsgához hasonló módszerrel mérnék fel a tanulók felkészültségét. Az érettségi vizsgákat illetően a szóbeli vizsgákat a miniszter már a tizenkettedik osztály második félévének során megejtené, míg az írásbeliket megtartaná a jelenlegi formájukban. Andronescu tervezete 11 évesre bővítené a jelenleg tízosztályos kötelező oktatást, iskolai évként számolva az eddig az óvodai oktatás részét képező felkészítő évet. Ezzel a módosítással tehát az iskolai oktatás összesen 13 évesre bővülne. /Antal Erika: Oktatás: reform reform hátán. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
2009. július 16.
Ecaterina Andronescu tanügyminiszter bejelentette, hogy a tárca végleg visszavonja a Spiru Haret magánegyetem százezer hallgatójának az oklevelét. A tárca honlapján az érdeklődők megtekinthetik, hogy melyek a Spiru Haret akkreditált képzési formái, és melyek azok a szakok, amelyek engedély nélkül működnek. /Felfüggesztett diplomák. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
2009. július 20.
Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter székébe kerülhet, hogy nem konzultált pártjával a Spiru Haret Egyetemen szerzett diplomák érvényességéről, és kijelentette, előfordulhat, a magánegyetem végzőseinek egy másik, államilag akkredikált tanintézményben kell megvédeniük államvizsga-dolgozatukat. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kategorikusan elutasította azt a lehetőséget. Viorel Hrebenciuc, a szociáldemokraták képviselőházi frakcióvezetője szerint nem vetődött fel a pártban a bizalom megvonása Ecaterina Andronescutól. /Moldován Árpád Zsolt: Pártja támadja Andronescut. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
2009. július 22.
A Spiru Haret magánegyetem által eddig kibocsátott oklevelek érvényesek és érvényesek maradnak – jelentette ki július 21-én Ecaterina Andronescu tanügyminiszter. Elmondta, bizonyos esetekben ellenőrzik az oklevelek érvényességét. A miniszter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az egyetem nem működik együtt a tárca ellenőrző testületének tagjaival, akik a felsőfokú oktatási intézmény által kibocsátott oklevelek hitelességét és érvényességét ellenőrzik. /Érvényesek a Spiru Haret oklevelei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./ Romániában a politika mindent legyőz, mindent ural. Itt van példának Ecaterina Andronescu miniszter asszonyról esete a Spiru Haret Egyetemmel. A diplomagyárként ismert Spiru Haret Egyetem akkreditálás hiányában működő, látogatás nélküli és távoktatásos tanulmányi vonalainak diplomásait szerette volna öt éven belül szakmai ellenőrző vizsgára kötelezni. Azonban a szigorúan szakmai kérdésbe beleszól a párt, az elnökjelölt Mircea Geoana. Országos cirkuszt rendezni és megalázni egy minisztert, miközben korábban tudásközpontú társadalomról szónokoltak a pártok iskolázottabb aktivistái, enyhén szólva is különleges. /Simó Erzsébet: Mindenható pártpolitika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./
2009. július 23.
Ecaterina Andronescu tanügyminiszter néhány kezdeti lépést tett a Spiru Haret magánegyetem zavaros jogi helyzetének tisztázása érdekében. Behívatták a hölgyet a (szociáldemokrata) pártközpontba egy kis fejmosásra. Amennyiben nem ismerik el bukaresti diplomagyár engedély nélküli fakultásain végzettek diplomáját, az több százezer szavazatvesztést jelenthet Geoana pártelnöknek. Bizonyára megsúgták a miniszter asszonynak, hogy a nevezett egyetemen igen sok pártpolitikus professzoroskodik jó pénzért, az ő köreiket sem szabad zavarni, s nemcsak azért, mert az említett professzori címek jogosultsága is megkérdőjelezhető. A diplomagyár botránya ugyanúgy fog végződni, mint a többi botrány Romániában. Találnak majd valamilyen fél- és látszatmegoldást. Elgondolni is nehéz, mekkorára duzzadt volna e botrány, ha a hazai magyar felsőoktatás bocsátott volna ki nem több tízezer, hanem csak néhány diplomát illegálisan. /Kilin Sándor: Fejmosás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./
2009. július 24.
Háromhetes ultimátumot adott Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszternek Emil Boc miniszterelnök, hogy kidolgozza azt a törvénycsomagot, amely alapjaiban reformálná meg a tanügyi rendszert. A tárcavezetőnek ugyanakkor jelentést is kell készítenie a Spiru Haret Egyetem jogi helyzetéről, és megoldási javaslatot kell tennie. Traian Basescu államfő élesen támadta Ecaterina Andronescut, szerinte a tárcavezető „elfogadhatatlan kompromisszumokat kötött”, ezáltal blokkolva a tanügyi reformot. „A politikusok és a szakszervezetek egyaránt felelősek az oktatási rendszer mai állapota miatt” – fejtette ki az államfő. /M. Á. Zs. : Oktatási reformot kér Boc. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2009. július 28.
Országszerte tizenkétezer helyettesítő tanár állását szüntetik meg a megyei tanfelügyelőségek. Az oktatási szakszervezetek kifogásolják, hogy az Oktatási Minisztérium a szakszervezetekkel való konzultálás nélkül döntött e kérdésről. A tanügyi szakszervezetek érvénytelennek tartják a szaktárca döntését, állításuk szerint a minisztériumnak minden fontosabb kérdésben előzetesen velük kell egyeztetnie. Ecaterina Andronescu tárcavezető állítása szerint a címzetes tanári állások nincsenek veszélyben, mindössze a szakképzetlen helyettesítő oktatókat építik le. /Tizenkétezer helyettesítő pedagógus állása szűnik meg. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./
2009. július 31.
„Megváltozik a professzorok és egyetemi tanárok kinevezési módja” – jelentette be Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, amikor a felsőoktatási reform újabb lépéseit ismertette. „Ha ma valaki megszerezte a professzori címet, akkor annak élete végéig tulajdonosa marad, függetlenül attól, hogy teljesít-e tudományosan, vagy megreked azon a szinten, amelyen a fokozatot elérte. Tekintettel arra, hogy a professzori címet ma Romániában akár a harmincas évei elején is megszerezheti valaki, túl hamar következhet be a szakmai elkényelmesedés” – magyarázta Ecaterina Andronescu. Idén az első félévben 172 professzor és 322 docens kinevezésére került sor. Romániában jelenleg 5772 professzor és 5122 docens dolgozik a felsőoktatásban. /Túl sok a professzor. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
2009. augusztus 10.
Folytatódnak a beiratkozások a Spiru Haret Egyetem távoktatásos rendszerű szakjaira, annak ellenére, hogy Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter e képzési forma megszüntetését javasolta a Spiru Haretről készített jelentésében. Az egyetem vezetősége bejelentette, hogy a legfelsőbb bíróságon támadja meg a minisztériumi dokumentum következtetéseit. „A helyzet sokkal súlyosabb, mint eddig gondoltuk, rendkívül szigorú intézkedésekre van szükség – nyilatkozta Ecaterina Andronescu. A tárcavezető szigorító javaslatai között olyan alternatívák szerepelnek, amelyek az egyetem távoktatási központjainak felfüggesztését kezdeményezik az ország határain kívül és belül. Ecaterina Andronescu emellett hároméves szigorított ellenőrzést javasol, hogy az akkreditált szakok minőségellenőrzése is biztosított legyen. „Bezárjuk az egyetemet, ha nem lép a törvényesség útjára” – mondta Andronescu. /P. B. : Ellentámad a Spiru Haret. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
2009. augusztus 13.
Vannak olyanok, akik puszta megjelenésükkel már zűrzavart keltenek. Ilyen személyiség a cikkíró számára Ecaterina Andronescu tanügyminiszter, aki a portáján egyre másra tornyosuló botrányok miatt lassan többet szerepel a központi tévékben, mint a bemondónők. A román tanügyi rendszer már lassan húsz éve folyamatos reformon megy keresztül – persze úgy, hogy ahány miniszter, annyiféle elképzelése van a reformról, és mindig kiderül, hogy amit az előző tárcavezető elképzelt, az nem jó. Húsz év alatt kiderült, hogy nem jó a IX. osztályba való felvételi, inkább kisérettségi kell a nyolc osztályt végzetteknek, aztán mégse jó a kisérettségi, hanem egységes dolgozatok kellenek, és most már azt is tudni vélik, hogy az egységes dolgozat sem jó. /Forró-Erős Gyöngyi: Szakmája: káoszgeneráló. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./
2009. augusztus 15.
A héten Ecaterina Andronescu oktatásügyi tárcavezető bemutatta az általa vezetett szakmai csoport – benne a tanügyi szakszervezetek, a diáktanácsok és a szülői szövetségek képviselői is – oktatási törvénytervezetét. Amennyiben ez a jogszabálytervezet életbe lép, akkor a nemzeti kisebbségek esetében változhat a román nyelv oktatása az V–VIII. osztályban. Eszerint a többségi gyerekekhez képest differenciált módon – külön tanterv és tankönyv alapján – kell majd oktatni a román nyelvet és irodalmat. Azonban, a törvénytervezet egyetlen cikkelye sem foglalkozik a felekezeti oktatással. „Az Andronescu tárcavezető által kidolgozott háromszáz oldalas oktatási törvénytervezet VIII. fejezete foglalkozik kimondottan a nemzeti kisebbségek oktatási kérdéseinek szabályozásával” – tájékoztatott Pásztor Gabriella, az oktatási minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója. Nincs változás Románia földrajzának, illetve a románok történelmének oktatását illetően. Ezeket a tantárgyakat továbbra is románul tanulják majd a nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek. Az Andronescu-törvénytervezetben is szerepel az, hogy ha a szakoktatás és a posztliceális képzés magyarul zajlik, akkor a szakszavakat magyarul is tudni kell. „Az általános rendelkezésekben az is szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek oktatásának finanszírozásában lesznek külön költségek, ezeket bele kell foglalni az alapfinanszírozásba” – fejtette ki a vezérigazgató. A törvénytervezet kidolgozói előzőleg nem egyeztettek a történelmi magyar egyházakkal a felekezeti oktatásról. Ebből az szűrhető le, hogy a kormány nem veszi figyelembe az oktatásban érintett felek – például az egyház – nézőpontját. „Az Erdélyi Református Egyházkerület többször is eljuttatta az RMDSZ-hez a felekezeti oktatással kapcsolatos, írásba foglalt álláspontját, így hát nem rajtunk múlt, hogy a tervezetbe nem kerültek be a felekezeti oktatással kapcsolatos cikkelyek” – közölte Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese. /Nagy-Hintós Diana: Nem esik szó a felekezeti oktatásról az Andronescu-féle törvénytervezetben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2009. augusztus 15.
Ecaterina Andronescu oktatási miniszter visszavonulót fújt a Spiru Haret Egyetem ügyében, s pártja nyomására úgy határozott, hogy nem érvénytelenítteti a törvénytelenül kibocsátott diplomákat. Az egyetem bírósági úton elérte a szaktárca ama rendeletének érvényesítését, amely megtiltotta, hogy újabb felvételit szervezzenek az akkreditációval nem rendelkező szakokon. A minisztériumnak ez a döntése főként a távoktatást érintette, hiszen ennek az oktatási formának köszönhetően növelte az elmúlt években a Spiru Haret több mint ötszázszorosára a beiskolázott diákok számát. A Spiru Haret egy másik fronton is pert nyert. A galati-i ítélőtábla megsemmisítette a Vrancea megyei tanfelügyelőségnek a versenyvizsga eredményeit jóváhagyó iratát, és arra kötelezi a tanfelügyelőséget, hogy újabb versenyvizsgát írjon ki a címzetes állásokra. /(borbély): Újabb fordulat a Spiru-botrányban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2009. augusztus 19.
A Mircea Miclea vezette elnöki szakbizottság tanügyi törvénytervezetét támogatja inkább az RMDSZ a három tervezet közül, melyek közvitája megkezdődött a parlamentben. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter tervezete nem változtat azon, hogy Románia történelmét és földrajzát a továbbiakban is románul oktatják. Lászlófy Pál a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint teljességgel elhibázott a jogszabály, amely nem csak megalapozatlan, szakmailag hibás javaslatcsomag, hanem az 1995-ös jogszabályhoz való indokolatlan visszatérés. Lászlófy sérelmezte, hogy az RMPSZ a legnagyobb szakmai szervezetek egyike, mégsem kereste meg a minisztérium egyszer sem egyeztetés céljából. „A tárcához tavasszal eljuttatott javaslatokra a minisztérium még csak nem is válaszolt, ilyen körülmények között nincs túl sok értelme a vitában való részvételnek” – mondta az RMPSZ elnöke. /Oktatás: Miclea tervezete többet ígér a kisebbségeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
2009. augusztus 20.
A tavalyinál 240-nel kevesebben fognak dolgozni az új tanévtől a megye elemi és középfokú oktatási intézményeiben, mondta el Ianosi Anda Elena, Hargita megye főtanfelügyelője. Ecaterina Andronescu tanügyminiszter arról értesítette a helyi vezetőséget, hogy az új tanévtől 6533 – tehát 240-nel kevesebb – állást fog finanszírozni a központi költségvetésből. A szaktárca vezetője azt is szorgalmazza, hogy az elemi iskolák osztályainak létszáma legalább 20 tagú, az általános osztályoké pedig 25 tagú legyen. „A csíkmindszenti iskolában az elmúlt tanévben csupán 12, a kobátfalviban 11, Hidegségen 13, Kányádon pedig 12 gyerek járt egy-egy osztályba” – példálózott Ianosi. Néhány rendellenességre is felfigyeltek az illetékesek. Kiderült például, hogy bizonyos iskolákban a kisegítő személyzet száma azonos, vagy meghaladja a szakképzett tanárok számát. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban harminchét személy kisegítőként, harminchat pedig tanárként dolgozik. Ugyanez az eset áll fenn a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban is. Az utóbbi esetek azzal magyarázhatók, hogy ezekben az oktatási intézményekben bentlakás és konyha is működik. /Kozán István: Csökkentik a tanügyben dolgozók számát. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./
2009. augusztus 24.
Vizsgáljuk a román nyelv idegen nyelvként való oktatásának lehetőségeit, jelenleg azon dolgozunk, hogy miként lehetne azt gyakorlatba ültetni az I–VIII. osztályosok számára – jelentette be augusztus 23-án, vasárnap Csíkkozmáson Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, aki Mircea Geoana, a szenátus elnökének társaságában látogatott az alcsíki községbe. /Bukaresti politikusok Kozmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./
2009. augusztus 26.
Viták zajlanak arról, hogy maradjon-e alaptantárgy a vallás az új tanügyi törvényben, melynek a közvitája ezekben a napokban zajlik. Ecaterina Andronescu miniszter javaslatai mindent hagynának a régiben, a Miclea-féle törvénycsomag a szülőkre és a gyerekekre bízná: kérnek-e az iskolai vallásos nevelésből. A magyar egyházak szeretnék biztosítani az egyházi nevelést, az ÚMSZ által kérdezett szülők és diákok inkább gyakorlati tudást és hasznot várnak a közoktatástól. Daniel pátriárka ortodox egyházfő szerint az új tanügyi törvényben kötelezővé kell tenni a vallásoktatást. Ecaterina Andronescu miniszter tervezete alaptantárggyá tenné a vallásoktatást. A jelenlegi tanügyi törvény szerint a vallásoktatás az iskolában opcionális, vagyis a vallás a „kötelezően választott tantárgyak” egyike. Marosvásárhelyen volt olyan eset volt, amikor a szülő írásban kérte az iskolavezetőséget, hogy gyereke a vallásóra helyett más tantárgyat választhasson. A háromszéki református lelkészek és vallásoktatók egyaránt az alaptantárgyak között szeretnék látni a hitoktatást. Bocz Rita hitoktató elmondta, 14 éves munkássága alatt mindössze két szülő kérte, hogy gyereke ne vegyen részt a vallásórán. A magyar történelmi egyházak már a tavaly megfogalmazták álláspontjukat ebben a kérdésben. „Az erkölcsi nevelés szükségességét szorgalmazzuk. Azt szeretnénk, ha a vallás a tananyag törzseként opcionális lenne. Ha azonban a szülő úgy döntene, nem szeretné, ha gyermeke vallásórákra járna, a diáknak legyen lehetősége más, erkölcsi nevelést szorgalmazó tantárgy közül választani” – nyilatkozta korábban a magyar egyházak nevében Vörös Alpár unitárius nevelési előadótanácsos. /Antal Erika, Kovács Zsolt: „Alap”-kérdéssé vált a hazai vallásoktatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
2009. szeptember 1.
Találkozót kért Emil Boc miniszterelnöktől Markó Béla, az RMDSZ elnöke miután a koalíció úgy döntött: a kisebbségekre nézve hátrányosabb, Ecaterina Andronescu-féle tanügyi törvényért vállalna felelősséget a kormány. Markó Béla arról próbálta meggyőzni a kormányfőt, hogy a tervezet végső változatánál vegyék figyelembe az RMDSZ módosító javaslatait. Kötő József szerint az RMDSZ azt szeretné, ha a tanügyi törvény a Mircea Miclea által vezetett bizottság elképzeléseire épülne. /Cseke Péter Tamás: Tanügyi törvény: Andronescu győzött. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
2009. szeptember 7.
Augusztus 27-30. között zajlott Bukarestben a romániai tanügyi dolgozók és határon túl élő, román nemzetiségű nevelők és oktatók 30. kongresszusa Kb. 900 pedagógus – óvónő, tanító, tanár, tanfelügyelő, iskolaigazgató, egyetemi tanár- közülük 75 külföldi meghívott gyűlt össze megvitatni a tanügyi törvénytervezet. Traian Basescu államfő és Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony mellett több államtitkár és szenátor is részt vett a rendezvényen. A háromnapos tanácskozás után egy kiáltvány született, mely a javasolt törvénytervezet-módosításokat tartalmazza. A kiáltvány követeli többek között: rövid távú tanulmányokkal rendelkező tanárként alkalmazzák a tanítóképző főiskolát végzetteket, a bolognai első ciklus végzettjeit, hosszú távú tanulmányokkal rendelkező tanárként alkalmazzák azokat, akik a bolognai rendszer második ciklusában szereztek diplomát neveléstudományok szakon és a tanítóképző líceum vagy tanítóképző főiskola után elvégzett hosszú távú felsőoktatásban végzett tanerőket. /Szabó Ágnes, tanítónő: Tanügyi kongresszust tartottak Bukarestben augusztus 27-30. között. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 7./
2009. szeptember 8.
A PD-L–PSD koalíció képviselői eldöntötték, hogy a kormány szeptember 15-én vállal felelősséget a parlament előtt az oktatási törvénycsomagért, az egységes bérezési törvényért és a kormány alárendeltségébe tartozó ügynökségek átszervezését előíró törvényért. /Szeptember 15-én vállal felelősséget a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./ A kisebbségek számára rossz hír, hogy az új tanügyi törvény vonatkozó előírásai alig jelentenek előrelépést a jelenleg érvényben lévő jogszabályhoz képest. A tervezet Ecaterina Andronescu miniszter elképzeléseit vette át a kisebbségi oktatásról szóló fejezetében. Eszerint Románia földrajzának és történelmének tanítása továbbra is az állam nyelvén történne. Kisebb előrelépést jelent, hogy a román nyelv és irodalom oktatása immár nemcsak 1–4., hanem az 5–8. osztályban is külön tanterv szerint történne, a középiskolában azonban maradnának a román diákoknak szóló tankönyvek és a tanterv. Az RMDSZ módosító indítványokat nyújt be a tanügyi törvényhez – jelezte Kelemen Hunor ügyvezető elnök. /Cs. P. T. : Aggódó kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2009. szeptember 16.
Októberében beindul az egyetemi oktatás Sepsiszentgyörgyön a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szemerja negyedi saját épületében. Meghívják azokat a megnyitóra, akik támogatták az új épület felépítését. Első helyen dr. Andrei Marga rektort említette Fazakas József egyetemi tanár, a BBTE Sepsiszentgyörgyre kihelyezett Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának vezetője, de Ecaterina Andronescu tanügyminisztert is várják, valamint olyan személyiségeket, mint Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank elnöke, dr. Rédey Ákos professzor, a Veszprémi Egyetem rektora. Egy új létesítmény létrehozása mindig nagy ünnep egy város, egy közösség életében. Ősztől bentlakási lehetőséggel és étkezdével fogadják a hallgatókat. A már meglévő mesterképzés mellett folytatják a felsőfokú képzést az Üzletkötés- és Fejlesztési Menedzsmenten is, ami kétéves mesteri képzést jelent. /Czompó János: Új egyetemi épület Sepsiszentgyörgyön (Interjú Fazakas József egyetemi tanárral, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának vezetőjével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./
2009. szeptember 18.
Számos erdélyi iskolaigazgatót érint Ecaterina Andronescu tanügyminiszter rendelete, amely eltörli azt az előírást, hogy a főtanfelügyelők ideiglenesen iskolaigazgatókat nevezzenek ki. Az új rendelet szerint a tanfelügyelőségek javaslata nyomán, az oktatási tárca rendeletével nevezik ki a tanintézmények vezetőit. Ecaterina Andronescu saját hatáskörébe vonta az iskolaigazgatók kinevezését A minisztérium személyzete ellenőrizni fogja az igazgatók szakmai felkészültségét bizonyító dokumentumokat. Ha az illető személy felkészültsége nem megfelelő, a miniszter rendelettel új igazgatót nevez ki. Országszerte 16 ezer olyan iskolaigazgató és tanfelügyelő tevékenykedik, akit versenyvizsga nélkül neveztek ki az üresen maradt tisztségekbe. Bihar megyében például 94 iskolaigazgató és 21 tanfelügyelő szerepel az ideiglenesen kihelyezettek listáján. Nem foglalkozhatunk azzal, hogy leváltsunk 200 tanintézmény-vezetőt, nem akarunk változást – szögezte le Anda Elena Ianosi Hargita megyei főtanfelügyelő, hozzátéve, hogy ugyanazokat a személyeket fogja javasolni a tisztségek betöltésére, akiket a tanfelügyelőség korábban már kinevezett. Sorin Ionescu Temes megyei főtanfelügyelő kijelentette, nem kíván tudomást venni a minisztériumi rendeletről. Dorel Luca Bihar megyei főtanfelügyelő ugyanazokat a személyeket fogja javasolni, akik jelenleg is betöltik a tisztségeket. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter úgy nyilatkozott, éppen a politikai szempontból történő kinevezéseket szeretné kiküszöbölni a rendelettel. /Gyergyai Csaba: Lemondásra szólították fel az oktatási minisztert. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2009. szeptember 18.
A PD-L egyik képviselője azzal vádolja Ecaterina Andronescut, az oktatási tárca vezetőjét, hogy „választási ügynököket” akar kinevezni az iskolák élére, ezért kérte a kormányfőtől, hogy mentse fel tisztségéből az oktatási minisztert. Waczel Ferenc, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség személyzeti osztályvezetője megerősítette: kaptak egy minisztériumi rendeletet, amely előírja: az eddigi gyakorlattal ellentétben nem a főtanfelügyelő, hanem a minisztérium fogja kinevezni a versenyvizsgával nem rendelkező iskolaigazgatókat, aligazgatókat és tanfelügyelőket. Hargita megyében 125 személyről van szó, a főtanfelügyelő már kinevezte ezeket az igazgatókat és aligazgatókat. Most módosítás nélkül ezeket a kinevezéseket küldték el a minisztériumba. /Még nem dőlt el az iskolaigazgatók sorsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./
2009. szeptember 19.
Miután Ecaterina Andronescu szeptember 16-án rendeletet bocsátott ki arra vonatkozóan, hogy menesztik azokat a tanintézet-vezetőket, akik egyéves kihelyezéssel kerültek tisztségbe, Emil Boc kormányfő kilátásba helyezte, hogy eltávolítja a tárcavezetőt, ha életbe lépteti az intézkedést. Andronescu ígéretet tett arra, hogy visszavonja a rendeletet. /N. -H. D. : Mégis maradnak a tanintézet-vezetők? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
