Népi imádságokat közöl a Történelmünk új száma, a csíksomlyói Szűz Mária szoborról pedig részletet hoz dr. Boros Fortunát újranyomtatott könyvéből /Csíksomlyó, a kegyhely/. /Történelmünk (Sepsiszentgyörgy) - Független kulturális-történelmi folyóirat, jún. III. évf. 6. szám, szerkeszti: Kádár Gyula/
1998. június folyamán
Május utolsó napjaiban Ottawában tartotta ülését az 1984-ben alakult Kanadai Magyarságtudományi Társaság, melynek tagjai a magyarság kultúráját, történelmét akadémiai szinten kutatják. Titkárságuk a Torontói Egyetem Magyar Tanszékén van. Dr. Tari Andor, a Guelphi Egyetem professzora, a Kanadai Magyarságtudományi Társaság elnöke József Attiláról tartott előadást, a Nápolyi Egyetem tanára, Amadeo Francesco gyönyörű magyarsággal ismertette egyik legújabb, Erdéllyel foglalkozó tanulmányát, Dreisziger Nándor, a kingstoni Katonai Akadémia történelem tanára Sztálin 1939 és 1945 közötti, Erdélyre vonatkozó terveiről beszélt. A hivatalos publikációk között látott napvilágot Galántha H. Judit rövid összehasonlító tanulmánya a ladakhi és erdélyi szokásokról, a Kőrösi Csoma Sándor korára vonatkozó közoktatási hasonlóságokról. - 1999-ben a québeci Sherbrooke városka melletti Bishop Egyetem látja majd vendégül a Kanadai Magyarságtudományi Társaságot. /Galántha H. Judit: A Kanadai Magyarságtudományi Társaság konferenciája. = Nyugati Magyarság (Budapest, Montréal), jún./
1998. június folyamán
A választások után a "távozófélben levő kormány nem éppen sikerágazattal foglalkozó szerve sajtótájékoztatót tartott. A Határon Túli Magyarok Hivataláról van szó, amely többek között különböző - a legjobb indulattal is ambivalensnek nevezhető - alapszerződések előkészítésével, elmaradt magyar-magyar csúcstalálkozó-sorozattal, a kisebbségi magyar szervezetek megosztásával írta be nevét az elmúlt négy év politikatörténetébe." A sajtótájékoztatón bemutatták a felvidéki, erdélyi és kárpátaljai magyarság helyzetéről szóló jelentésüket. /Székely András Bertalan: A HTMH hattyúdala. = Nyugati Magyarság (Budapest, Montréal), jún./ Előzmény: a HTMH sajtóértekezlete jún. 10-én volt.
2000. február folyamán
2002. szeptember folyamán
Csoma György sok adattal mutatta be Erdély népességét, a népesség megoszlását a régi népszámlálásoktól kezdve. Beszédes a számsor: magyarok Romániában 1920-1977. 1920: 1.463.573 magyar, 1977: 1.671.100 magyar lélek. És 1992-ben: 1.603.926. /Csoma György. Szisszenetek. Voltunk és ... vagyogatunk! = Erdélyi Féniks (szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóirat, Nagybánya), szept./
1998. november folyamán
Újraindult a Besztercei Híradó. 1991 májusában jelent meg az első száma, Jakab Mihály szerkesztésében, az RMDSZ lapjaként. 1993 februárjától 1997 augusztusáig Fazekas István szerkesztette, kiadója a Besztercei Művelődési Alapítvány volt. Másfél éves kényszerszünet után most újra jelentkezett a Besztercei Híradó, az EMKE helyi szervezetének kiadásában. /Besztercei Híradó (Beszterce), nov.- Harmadik sorozat 1 sz./
1998. november folyamán
Lemondott Jakab Mihály Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-elnök, aki 1993 óta töltötte be ezt a tisztséget. Az okt. 24-én megtartott elnökválasztáson Szilágyi János kertészmérnököt választották elnökké. /Besztercei Híradó (Beszterce), nov.- Harmadik sorozat 1 sz./
1998. folyamán
1995. június folyamán
A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/
1995. június folyamán
1969. novemberében tartották meg az első Nyárádmenti Kórustalálkozót Somosdon. A találkozók 1972-ig voltak rendszeresek, majd abbamaradtak. 1990 májusában tartották meg a jobbágyfalviak felhívására a IX. Nyárádmenti Kórustalálkozót. Időközben magyarországi kórusok is eljöttek egy-egy találkozóra. 1991-ben tíz énekkar képviselői megalakították a Nyárádmenti Kórusszövetséget, majd 1992-ben Karácsonyfalván, Ákosfalván és Nyárádszeredán megrendezték az első Országos Magyar Kórustalálkozót, több mint 50 énekkar részvételével. 1994-ben Szovátán került sor a Testvértelepülések Nemzetközi Kórustalálkozójára, melynek védnökségét a Magyarok Világszövetsége vállalta magára, Magyarországról 13 kórus érkezett. 1995-ben, a XIV. Nyárádmenti Kórustalálkozó keretében a népdalkutató Bartók Bélára emlékeztek, foglalta össze tevékenységüket Nagy Ferenc karnagy, a kórusszövetség elnöke. /Zene Szó (Budapest), jún./
1995. február folyamán
Bányai László vezetésével 1945-ben az ún. "Erdélyi százak" memorandumot írtak alá, amelyben Petru Groza miniszterelnök rábeszélésére kijelentették, hogy az erdélyi magyarság a Romániához való tartozás mellett döntött. Dr. Venczel József egyetemi tanár társaival, Korparich Edével, a Hangya szövetkezeti elnökével, Búza László egyetemi tanárral, Juhász Istvánnal, a kolozsvári teológia rektorával, Nagy Gézával, az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkárával és Márton Áronnal elhatározták, hogy egy másik memorandumot készítenek és azt eljuttatják a békeszerződés magyar tárgyaló delegációjának. Abban kölcsönös lakosságcserét javasoltak és a határok olyan módon való meghúzását, hogy a kétmillió magyarból 1,2 millió a magyar állam területén maradjon. A román hatóságok nagy kirakatperben ítélték el a résztvevőket. Az utolsó szó jogán dr. Venczel József elmondta, hogy a térképet ő készítette, "ez a térkép a békeszerződést tárgyaló nagyhatalmak elé kerül, és ezért nagyon pontos és becsületes akartam lenni, hogy senki se tudja az általam feltüntetett adatok ellenkezőjét állítani." "Mi meghalhatunk a börtönben, de ettől az erdélyi magyarság problémája nem lesz megoldva. Ezt a tényt nem lehet börtönnel megoldani, csakis a tárgyalóasztalnál, kölcsönös áldozatokkal." Venczel József 12 év után, súlyos betegen szabadult. /Mátrai Béla: Megemlékezés egy prófétáról. = Erdélyi Magyarság (Budapest), 21. sz., január, február, március/
1995. február folyamán
Rekviem 2800 erdélyi magyar orvosért címen ír Lázár László arról, hogy ennyi magyar orvos és gyógyszerész hagyta el Erdélyt. Döntő többségük Magyarországra települt át. /Erdélyi Magyarság (Budapest), 21. sz., január, február, március/ Mire az írás megjelent, Lázár László újságíró meghalt.
1995. február folyamán
Borbáth Erzsébet számolt be tapasztalatairól /Csángó gyermekek kétnyelvűsége/, aki Csíkszeredában tanítja a bentlakó csángó iskolás gyermekeket. /Erdélyi Magyarság (Budapest), 21. sz., január, február, március/
1995. február folyamán
A Besztercei Híradó a negyedik évfolyamába lépett, a februári a 25. száma. Felelős szerkesztője Fazekas István, a lap megjelenését a Beszterce Művelődési Alapítvány segíti. /Besztercei Híradó (Besztercebánya), febr. - IV. évf. 2. sz./
1995. február folyamán
Beczásy István önéletírása Bekerített élet /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad, 1995/ címmel a közeljövőben jelenik meg, ebből olvashatunk egy részletet. Beczásy János dálnoki földbirtokos tizenhárom évet töltött Dobrudzsában, kényszermunkán. A földbirtokos családok megpróbáltatásai, szenvedései tárulnak fel a könyv lapjaiból. Elhurcolás, fizikai bántalmazás, embertelen körülmények hosszú éveken át. Beczásy a szenvedés mélységeiben is megőrizte emberségét, becsületét. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), jan.-febr./
1995. február folyamán
A Délnyugat folyóirat 1994-ben indult, első évfolyamában /1994-ben/ tíz száma jelent meg. Felelős szerkesztője, aki egyben a cikkek zömét írja, Makay Botond református tiszteletes. A többi cikk Dercze Ferenc szerkesztőségi titkártól és Szánthó Lehel főszerkesztő-helyettestől van. Még Fülöp Lívia mondható rendszeresen közlőnek, amint a lap statisztikájából kitűnik. A Délnyugat költségeit a dévai Corvin Magazin Bt. és a magyarországi Pro Professione Alapítvány vállalta magára /akárcsak a Hunyadvármegye folyóiratot/, hogy újsághoz jussanak a szórványban élő magyarok. /Délnyugat (Resicabánya), febr. - II. évf. 2. sz./
1995. február folyamán
A Hunyadvármegye felelős szerkesztője Barra Réka. A mostani számból megtudhatjuk, hogy a csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület febr. 11-én nagy sikerrel vendégszerepelt a lakodalmas jelenettel Pusztakalánban, majd Igazfalván. /Hunyadvármegye (Déva), febr. - II. évf. 2. sz./
1995. február folyamán
A Hunyad Megyei Hírmondót Hauer Erich szerkeszti. A vajdahunyadi RMDSZ vezetősége jan. 5-re rendkívüli ülést tartott, melyre meghívtak minden olyan tagot, aki az elmúlt öt évben választmányi tag volt. Emlékeztek a megtett útra, megállapítva, hogy a kezdeti lelkesedésből kevés maradt, a tervekből sok minden nem valósult meg. Zudor Endre tanár, az RMDSZ vajdahunyadi szervezetének első elnöke a közösségek önrendelkezésének fontosságáról beszélt. A folyóiratban Nits Árpád cikkét olvashatjuk /A diverzió nagymesterei/ az évek óta szüntelenül folyó Tőkés László elleni hangulatkeltésről. A forradalom szikrájából először "az a pópa" lett, nemsokára magyarbérenc, KGB-ügynök, CIA-ezredes, végül - szekus. /Hunyad Megyei Hírmondó (Déva), jan. - II- évf. 1. sz./
1995. február folyamán
A Kelet-Nyugat első száma 1990. febr. 9-én jelent meg. Nagyváradnak a fordulat utáni első irodalmi-művészeti lapja népszerű lett, a "hőskorban" elérte a 24-26 ezres példányszámot, felelős szerkesztője Tőke Csaba volt. Neves hazai és külföldi írógárda gyűlt a lap köré, emlékezik a kezdetre Indig Ottó. Az infláció azonban egyre nagyobb lett, míg azután 1991. nov. 23-án /a II. évfolyam 33. számában/ Fábián Imre főszerkesztő kénytelen volt bejelenteni, hogy a lap szünetelteti megjelenését. Nyolc hónap múlva Fábián Imre megkísérelte újraéleszteni - kéthetenkénti megjelenéssel - a lapot, 1992. aug. 6-án, 27-én, majd szeptemberben napvilágot látott három szám, de több nem ment az anyagi gondok miatt. 1993 májusától folyóiratként újra megjelent a Kelet-Nyugat, Horváth Andor egyetemi tanár lett a főszerkesztő. Újra veszélybe került a lap 1995 elején. Szőcs Géza segítségével utcára kerülhetett az újabb, összevont szám. Horváth Andor kivált a lapból, a felelős szerkesztő Indig Ottó. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), jan.-febr./
1995. november folyamán
Sz. Farkas Jenő tanulmányában írta, hogy Cioran volt az utolsó nagy öreg a "román származású francia írók" közül. Egy évtizeddel ezelőtt hunyt el a vallástörténész-író Mircea Eliade, tavaly a drámaíró Eugéne Ionesco, és most Cioran. - Az első világháború alatt Romániából érkezett Párizsba a dadaizmus egyik megteremtője, Tristan Tzara, majd a regényíró Panait Istrait és több avantgard költő. 1937 körül ösztöndíjjal került ki Párizsba Ionesco és Cioran. Mircea Eliade a háború után került ki Párizsba. Két évtized alatt, 1970 és 1990 között több mint kétszázszázötven író hagyta el Romániát. Az első világháború után a fiatal román gondolkodók az agresszív nacionalizmusban látták a kiutat. Mircea Eliade 1927-ben Szellemi útirány címmel vázolta fel az ifjú nemzedék programját. Szerinte a szellemnek szüksége van miszticizmusra. Ezek a fiatalok 1933 után Corneliu Zelea Codreanu vezette vasgárdista mozgalom szellemi vezéreivé váltak, megalkotva az "új nacionalizmust". A Vasgárda gondolata az "etnikai alapokra épülő állam", a kereskedelem románosítása és az idegengyűlölet. Mircea Eliade belépett a Vasgárda soraiba, támadott minden jelentősebb román írót, ugyanúgy tett Ionesco is. /Sz. Farkas Jenő: Az örök eretnek. Emlékezés Emil Cioranra/ Hitel (Budapest), nov./
1999. február folyamán
Márton Áron püspökké szentelésének 60 éves évfordulója alkalmából a Szövétnek több írással emlékezett a püspökre. Márton Áront 1939. február 12-én Cassulo Andrea apostoli nuncius szentelte püspökké a kolozsvári Szent Mihály templomban. A társszentelő püspökök: Pacha Ágoston - Temesvár és Fiedler István - Szatmár-Nagyvárad. /Szövétnek (Arad), febr. - III. évf. 1. sz./
1999. február folyamán
Ódry Mária /sz. Arad, 1953. febr. 16./ festőművész Temesváron végzett, az egyetem rajz fakultásán. Több kiállítása volt, többek között Budapesten és Torontóban. /Szövétnek (Arad), febr. - III. évf. 1. sz./
1999. április folyamán
Gulyás Tünde pszichológus Aradon a szenvedélybetegekkel foglalkozik a Bonus Pastor Alapítványnál, a Református Mentő Misszió háttérintézményénél. A Református Mentő Missziót Csiha Kálmán püspök megbízásából Horváth Levente lelkipásztor hozta létre. A munkatársi közösség 1996-ban létrehozta a Bonus Pastor Alapítványt, hogy a munkához szükséges jogi keretet biztosítsa. Ez valójában egy evangéliumi lelki segítségnyújtó szolgálat. Jelenleg Erdélyben 9 támogató csoport létezik: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Zilahon, Szilágycsehen, Csíkszeredában, Erdőszentgyörgyön, Baróton és Felsősfalván. /Szövétnek (Arad), ápr. - III. évf. 2. sz./
1999. április folyamán
Az ötvenes években Romániában egymást érték a papi perek. Az ártatlanul meghurcolt papoknak senki sem szolgáltatott elégtételt, a román állam a legkevésbé. "Még azt sem tudjuk, hány papunkat érintette a szocialista jogtiprás. hiszen mindeddig nem készült el egyetlen kimutatás sem arról, mennyit raboskodtak ártatlanul lelkipásztoraink, lelkészeink a kommunista diktatúra negyven esztendeje alatt... " - állapította meg Ujj János. A papok "méltósággal, zokszó nélkül viselték a meghurcoltatás krisztusi töviskoronáját..." - A nemzetiségi papok közül egyedül a csángó földi papok álltak a román hatalom szolgálatába. /Ujj János: Méltósággal viselték a krisztusi töviskoronát. = Szövétnek (Arad), ápr. - III. évf. 2. sz./
1999. április folyamán
A Keleti-Kárpátokon túl élő csángóknak még a létszámát sem ismerjük pontosan - írta Faludi László a Jel című lapban -, csak a legkülönbözőbb forrásokból származó, egymástól jelentős mértékben eltérő becslésekre hagyatkozhatunk. Becslések szerint még mindig legalább százezren őrzik csángómagyar nyelvüket. A középkori moldvai püspökségek részei voltak a korabeli magyar egyházszervezetnek. A csángók államjogi kapcsolata a Magyar Királysággal a XVI. században szűnt meg; eddig tartott a középkori magyar állam fennhatósága Moldvában. A csángómagyar népesség három földrajzilag jól elkülöníthető térségben telepedett le. A legrégibb nyelvet és ezzel szoros összefüggésben levő kultúrát az északi csángó községek őrzik, melyeknek központja: Szabófalva. A mai többszázezres nagyvárostól és ipari központtól, Bákótól délre több település adja a déli csángók falucsoportját, amelynek része például Bogdánfalva, Trunk, Gyoszény stb. S harmadik néprajzi egység a székely csángók csoportja. Õk őrzik legjobban származástudatukat, nyelvjárásukat, székelyföldi kapcsolataikat. Ehhez tartozik például a Tartos völgyében fekvő Diószeg, a Beszterce menti Lészped; Pusztina, ahol a település védőszentje Szent István királyunk és Onyest. /Faludi László: Csángó sors az ezredfordulón. = Jel (Budapest, katolikus folyóirat), ápr./
1999. június folyamán
Sok helyen csak I-IV. osztályos magyar iskola van, mint például Vadászon, Pankotán, Simándon, Németszentpéteren, Gyorokon. Már korábban az összevont magyar I-IV. osztályt is felszámolták Radnán, Tornyán, Szederháton és Munáron. Néhány évvel ezelőtt Borosjenőn a magyar szülők megpróbáltak magyar nyelvű tagozatot indíttatni az iskolában. A tanfelügyelőség rosszindulata miatt meghiúsult a magyar tagozat megindítása. Ezután elhatározták a helyiek, hogy szavalóversennyel megpróbálják összefogni a környék magyar fiataljait. Idén május elején már ötödször tartották meg a város szülöttéről, a színész Horváth Béláról elnevezett szavalóversenyt. /Ujj János: Anyanyelvük becsülete. = Szövétnek (Arad, az Alma Mater Alapítvány időszakos kiadványa), június - III. évf. 3. sz./
1999. június folyamán
Megjelent Ujj János /Arad/ Valahol (Kelet-)Európában /Arad, 1998/ című, a szerző publicisztikai írásait tartalmazó kötete. A könyvet Pécskán a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Társaság szervezésében mutatták be. /Szövétnek (Arad), június/
1999. június folyamán
A Korunk júniusi számát a színháznak szentelte. A folyóiratban sorakozó írások - Kántor Lajos főszerkesztő liberális felfogásának megfelelően - csak a modern színházi felfogás mellett állnak ki. Igazi színházi szemle akkor lett volna ez a szám, ha megszólalhatott volna például Szőcs István is, aki már többször figyelmeztetett arra, hogy ezzel az erőltetett modernkedéssel elveszítik a színházi közönséget. Sajnos, így történt. A kolozsvári színházba kevesen járnak. Tompa Gábor színházigazgató viszont párizsi bemutató sikerére hivatkozik. Ezért Szőcs István nem szerepel a lapban, nincs ellenvetés, nincs gond. Ebben a számban olvasható Hadházi András Úgy tűnik... című írása, amely így kezdődik: "Úgy tűnik, végre kezdünk megszabadulni attól a funkciótól, mely egyáltalán nem a Színház sajátja: a nemzeti-politikai missziótól, és visszatalálni azokhoz a kifejezési eszközökhöz, melyek csakis erre a művészeti ágra jellemzők." Bíró Béla /akinek írásait sokszor közölte a Magyar Hírlap/ posztmodern hitvallást tett a Korunkban Preposztmodern címmel. Moliere Don Juanjáról ír, aki az eget is kihívja maga ellen. "Mindez azonban számunkra, posztmodernek számára, lerágott csont ma már. Mi réges-régen leszámoltunk már az Éggel, a metafizikával, mindenfajta irracionális teljességekkel és univerzalizmusokkal, istenségből meg /ha lenne is efféle/ több tucatnyit ismerünk. Nemcsak választani lenne fárasztó közöttük, de a választási kényszert mint olyat sem vagyunk hajlandók elfogadni, hiszen tapasztalatból tudjuk: a választás a totalitarizmus szálláscsinálója. Mi a nyelvek, diskurzusok, alternatívák egyenértékűségében hiszünk. Persze egészen addig, amíg nem bőrünkre megy a játék..."-- "A ?nagy történet? a racionális és irracionális gyökerű metafizikai konstrukciók halálával maga is jobblétre szenderül. Örökre és visszavonhatatlanul lehetetlenné vált. Az irracionálist már régen kidobtuk a hajóból. Isten halott. A rációról "mára kiderült, hogy hamis istenség. Mi posztmodernek mégis bölcsebbek vagyunk minden elődünknél, hiszen mi már elfogulatlanul kimondhatjuk: minden ismeret ideológiai meghatározottságú konstrukció." "Egyetlen igazságunk van, hogy nincs igazság." /Korunk (Kolozsvár), jún./
1999. szeptember folyamán
A Tudóstalálkozó - 2000 a milleneumi ünnepségek szerves része lesz. Ennek előkészítését szolgálja a szept. 15-i programadó konferencia. Az előadók között van Benkő Samu akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ aktívan részt vesz az előkészítésben. - Megjelent a Firka idei 1. száma, a fizika, a kémia és informatika tárgyköréből vett tanulmányokkal. /EMT Tájékoztató (Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kiadványa, Kolozsvár), szept. - 9. sz./
1999. szeptember folyamán
Hajdu Győző saját folyóiratában, az Együttben ünnepeltette saját magát 70. születésnapja alkalmából. Jellemző, hogy hajdani társa - szolgatársa -, Adrian Paunescu, Ceausescu udvari költője írt hozzá köszöntőt, ezt közölte olvasók nélküli folyóiratában. Hajdunak van budapesti híve is, Baranyi Ferenc költő, akinek az Együttben olvasható verses köszöntője. - Hajdu Győző évtizedeken át volt az erdélyi magyar irodalmi folyóirat, az Igaz Szó főszerkesztője. A leleményes Hajdu sok-sok idézetet hozott az elmúlt évtizedekben hozzá /főszerkesztőhöz/ írt levelekből. /Együtt-Imreuna (Bukarest), augusztus-szeptember - IX. évf. 8-9.sz./
