Nov. 12-14-e között zajlott le Székelyudvarhelyen a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ VII. kongresszusa. Az RMDSZ vezetése nem képviseltette magát, üdvözlő levelet sem küldtek. Jelen volt viszont Ráduly Róbert Hargita megyei parlamenti képviselő, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere és Pap Kincses Előd, a Reform Tömörülés alelnöke. Nagy Pált (Székelyudvarhely) újra elnökké választotta a kongresszus. A beszámolókból kiderült, hogy a szórványvidéket kivéve mindenhol feszült a hangulat a megyei RMDSZ-ek és ifjúsági szervezetek között. /Az RMDSZ nemlétezőnek tekintette. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ A zárónyilatkozat szerint a szövetség nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a tagszervezetek közötti együttműködés javítására, valamint a helyi RMDSZ-szervezetekkel való kapcsolattartásra. /MISZSZ-kongresszus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./
1999. november 16.
Az RMDSZ-en belül két, egymással nem ellentétes, de a politizálási stílusról eltérő véleményt valló vonulat különül el. Köztudott, hogy a szövetség legutóbbi kongresszusán Markó Béla ellenjelöltje Kincses Előd ügyvéd volt, akit a marosvásárhelyi románság az 1990-es események legradikálisabb magyar személyiségének tekintett, ezért sok évig nem térhetett haza, hiszen bírósági eljárást helyeztek ellene kilátásba. A kongresszuson Kincses alul maradt a megmérettetésben, de Maros megyében ő lett az elnök, Kelemen Attila ellenében. Kelemen Attila képviselő árgus szemekkel figyeli a megyei elnök munkáját, annál is inkább, mivelhogy az állatorvos-képviselő a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának (TKT) elnöke. A minap a helyi sajtóban megfogalmazta kifogásait. Ezzel kapcsoltaban kérte az újságíró Kincses Előd véleményét. Kelemen Atilla felvetette, hogy a Maros megyei RMDSZ-szervezetnek még mindig nincs idei költségvetése, holott immár novemberben járunk. Kincses elmondta, hogy mindaddig nem készíthetnek megyei költségvetést, ameddig az országos költségvetési leosztást nem kapják meg. Az elosztást a központi RMDSZ-től későn kapták meg, ezért nem tudták az idei első TKT-ra elkészíteni a saját költségvetésünket. A következő TKT- ülés a TKT-tagok hiányzása miatt nem volt határozatképes: kilenc olyan TKT-tag, akik egy nappal azelőtt jelezték: jelen lesznek, végül nem vettek részt az ülésen. Kelemen Attila kifogásolta, hogy a megyei vezetőség nem kezdte el a válogatást a helyhatósági választásra. Itt ütközik az RMDSZ-en belüli két koncepció, szögezte le Kincses Előd. Ő annak a híve, hogy előválasztás szükséges az RMDSZ polgármester- és tanácsos-jelöltjeit kiválasztására. Kelemen azonban úgy tesz, mintha szóba sem jöhetne az előválasztás, holott az SZKT-ban is a többség ezt támogatta. - Mélyült-e a szakadék helyi szinten a Frunda-Kelemen-Borbély-Markó-vonal és a Tőkés-Kincses tábor között, tette fel a kérdést Máthé Éva. Kincses Előd válaszában hangsúlyozta, ő a Kincses-vonalat képviseli, ez pedig azt jelenti: megpróbálja mind a két táborból azt hasznosítani, ami tökéletesíti a szövetség érdekképviseleti tevékenységét. - Kincses szorgalmazta, hogy az RMDSZ tisztségviselői, akik nem fizetik a megfelelő nagyságrendű tagságdíjat, ne bújhassanak ki ezen elemi kötelezettségük alól, hiszen státusukat, jólétüket kizárólag annak köszönhetik, hogy az RMDSZ tagsága különböző tisztségekbe juttatta őket. /Máthé Éva: "Én a Kincses-vonalat képviselem..." (mondja a megyei szervezet elnöke) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
1999. november 29.
Nov. 26-án ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsa /TKT/. Tőkés László jelenlétében emlékeztek meg a püspök temesvári kilakoltatási perének 10. évfordulójáról. Dr. Kelemen Atilla képviselő, a TKT elnöke elmondta, hogy a testület nem fogadta el Kincses Előd Maros megyei elnök jelentését, elvetette az ügyvezető elnök beszámolóját és a költségvetést sem hagyta jóvá. Szóba került a Burkhárdt Árpád alprefektus és megyei elnök között kialakult ellentét, a Kincses Előd által azokról az RMDSZ tisztségviselőkről készített lista, akik nem fizetnek tagdíjat, illetve nem támogatják anyagilag a megyei szervezetet és sok más egyéb. /Mózes Edith: A Területi Képviselők Tanácsa Elvetette a megyei elnök jelentését. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
1999. december 8.
Az RMDSZ erdőszentgyörgyi, nyárádszeredai, szovátai, gernyeszegi, marosludasi kerületeinek, valamint Marosvásárhely II. számú és V. számú körzeteinek választmányai véleménycserét folytattak a Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ nov. 26-i ülésén kialakult helyzetről, közös álláspontjukat nyilatkozatban tették közzé. A területi elnök /Kincses Előd/ jelentésének meghallgatása a küldöttgyűlés hatásköre. A TKT túllépte hatáskörét, amikor a területi elnök beszámolójának elfogadásáról szavazott. A területi szervezet alapszabályzatának elfogadása szintén a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. Így a TKT döntése, a TET létszámának 30%-os felső plafonjára vonatkozóan szintén meghaladja hatáskörét, és mint ilyen szabályzatellenes. A tisztségviselők anyagi hozzájárulásáról a küldöttgyűlés döntött, ezzel szemben a TKT az alapszabályzatból a küldöttgyűlés határozatát törölte. A tanácskozáson megállapították, hogy a területi képviselők sorozatos szabálysértései a hitelesség garanciáját jelentő jogszerűséget veszélyeztetik, hogy a TKT 1999 februári megalakulása óta nem foglalkozott a megye magyarsága számára alapvető fontosságú kérdéssel (a felekezeti oktatás visszaállítása, önálló magyar iskola stb./ ezzel szemben a megyei szervezet vezetésének lejáratását kísérelte meg. Mindezek miatt kezdeményezik a rendkívüli küldöttgyűlés összehívását. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./
1999. december 8.
Az RMDSZ Marosludas kerületi szervezete nov. 19-én tartott kerületi önkormányzati konferenciáján Kincses Előd megyei elnök és a megye parlamenti képviselőinek jelenlétében megemlékezett az 1989-es temesvári népfelkelés 10. évfordulójáról. Dr. Kincses Előd egykori védőügyvéd méltatta Tőkés László és a temesvári református gyülekezet történelemformáló szerepét. A jelenlévők egyértelműen kinyilvánították, hogy történelmi önvizsgálat szükséges: milyen mértékű az erdélyi magyarok felelőssége sorsuk alakulásában az elmúlt tíz esztendő alatt? "Mi bátorítja ellenségeinket az időről időre megújuló támadásokra", ami már nemcsak a romániai magyarság, hanem az összmagyarság, sőt a magyar állam ellen is irányul? A magyar nyelv nyilvános használata még vád lehet, amikor a román kormány tagjai között vannak magyar tisztségviselők? A konferencián ezeket a kérdéseket feltéve fordultak nyilatkozatukkal Tőkés Lászlóhoz. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./
1999. december 10.
1997 óta másodszor tartottak csereháti napokat Székelyudvarhelyen, a szombatfalvi református templomban dec. 8-án és 9-én. A résztvevők a csereháti /Székelyudvarhely/ még befejezetlen épület erőszakos - kormánytámogatással történt - elfoglalására emlékeztek, és beszéltek a város számára elfogadható megoldások esélyeiről. A házigazda szerepét betöltő Hegyi Sándor lelkipásztor meghívására jelen volt Kolcsár Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott unitárius esperes, az RMDSZ egykori Maros megyei elnöke, Király Károly politikus, Kincses Előd, a város csereháti ügyvédje, Szász Jenő polgármester és Sófalvi László alpolgármester. Szász Jenő polgármester elmondta, hogy a legutóbbi magyar és román miniszterelnöki találkozón, Budapesten napirenden volt a csereháti téma, és illetékes személyek szorgalmazzák az épület megvásárlását. Kincses Előd szerint ha az igazságszolgáltatást nem befolyásolná a politika Romániában, a tulajdonjog vitája egyszerű volna. Király Károly kemény hangnemben bírálta az RMDSZ egykori és mai csúcsvezetőségét. Incze Béla nyugalmazott gyárigazgató, egykori parlamenti képviselő másokhoz hasonlóan bírálta Verestóy Attila szenátort, Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselőket a csereháti kérdésben tanúsított passzív magatartásukért. /Csereháti napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./
1999. december 14.
Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke dec. 10-re összehívta a testület rendkívüli ülését. Előzőleg ugyanis a nov. 26-i TKT-ülés nem fogadta el a megyei elnök jelentését, az ügyvezető elnök beszámolóját és a költségvetést sem hagyta jóvá. Kincses Előd kifejtette, hogy szabályzatsértő dolog volt félóra alatt az ügyvezető elnöki beszámolóról és a költségvetési jelentésről egyszerre szavazni. Kolcsár Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke szerint amióta Borbély Lászlót nem választották be a parlamentbe, azóta lódult meg a világ. Továbbra is a klikk- és lobbiszellem határozza meg az RMDSZ legfelső vezetését. Heves vita folyt. Tőkés András végül indítványozta, hogy a testület szavazás alapján utalja vissza a TKT-nak a testület november 26-i döntéseit, vagyis tűzze napirendre a megyei szervezet alapszabályzat-módosításának újratárgyalását. Ezt a Területi Egyeztető Tanács többségi szavazattal elfogadta. /Lokodi Imre: Lobbifészek a Köcsög utcában? TET kontra TKT. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./
1999. december 20.
Kincses Előd 1989-ben Tőkés László temesvári lelkész kilakoltatási perének védőügyvédje volt. Ezekről az emlékekről kérdezte Tibori Szabó Zoltán. Az ügyvédi védelem ebben az ügyben bizonyos fokú személyes bátorságot feltételezett. - 1989. december 22-én azt hitték, megszabadultak a diktátortól, a gyűlölettől. Az elmúlt tíz évben megnőttek a romániai magyarság lehetőségei, de nem tudták mindezt kihasználni. Kincses Előd felidézte a per menetét. Hangsúlyozta, hogy 1989 után "Tőkés László volt az egyetlen olyan magyar, akire a román közvélemény felnézett és hallgatott rá. Mind a romániai, mind a magyarországi politikai elit nagyot hibázott akkor, amikor ezt a hihetetlenül nagy tőkét nem óvta jobban. Nem kellett volna a napi politikai csatározásokba belevonni Tőkés Lászlót. Ezt most utólag elmondhatjuk. S akkor talán az a hatalmas erkölcsi és politikai tőke megmaradt volna. Hozzá kell tennem azonban, hogy ez azért nem biztos, mert a román propaganda legnagyobb profijai készítettek arra tervet, hogy Tőkés László nimbuszát hogyan lehet rombolni, és eszközeikben nem válogattak. Ez teljesen egyértelmű. És sok esetben sajnos a magyarság körében is kaptak erre támogatókat." /Tibori Szabó Zoltán: Tíz éve történt. Beszélgetés Kincses Előd Maros megyei RMDSZ-elnökkel, Tőkés László egykori védőügyvédjével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
1999. december 29.
Az RMDSZ Maros megyei szervezetében az utóbbi évek során a szakadék egyre mélyült a mérsékelt és a magát pragmatikusan radikálisnak mondó, egyszerűbben fogalmazva: a Tőkés-párti és a Markó-párti csoportosulás között, állapította meg Máthé Éva újságíró. Az egyik oldalon a Kincses Előd irányítása alatti megyei vezetőség és a Területi Egyeztető Tanács /TET/ áll, a másik oldalon pedig a Kelemen Attila képviselő vezette TKT, vagyis a Területi Képviselők Tanácsa. Ez a megosztottság jellemezte a dec. 25-i megemlékező ünnepséget, ahol a téma az volt, hogy tíz évvel ezelőtt, éppen december 25-én jött létre - a szervezők szerint az országban elsőként - az akkor még Romániai Magyar Demokrata Fórumnak nevezett érdekvédelmi szervezet. Ennek egykori alelnökei: Béres András, a vásárhelyi magyar színitársulat vezetője, és dr. Kikeli Pál orvos, egyetemi előadótanár emlékeztek Kincses Előddel együtt. A másik vonal markáns személyiségei, Borbély László államtitkár, Kelemen Attila képviselő is jelen voltak. A hozzászólók figyelmeztetett: az RMDSZ-nek figyelnie kellene a legszegényebbek életkörülményeinek a javítására, és jó lenne megírni az eltelt tíz év hiteles történetét. A hangsúly a tiszteletbeli elnök, Tőkés László védelmére tevődött, akit az utóbbi időben újra sajtótámadások értek Romániában. Fülöp G. Dénes kifejtette: "Elszomorít, amikor az emberek megkérdik tőlem mostanában: Tőkés-párti vagy? Netán Markó-párti? Én a népem pártján vagyok!" - válaszolta. A megbékélésen munkálkodva bejelentette, hogy január 16-án Tőkés László püspök a marosvásárhelyi vártemplomban hirdet igét, utána pedig Fülöp G, Dénes kötetlen beszélgetésre hívta meg a két tábor markáns képviselőit. /Máthé Éva: Diskurálni kötelező! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
2000. január 8.
Jan. 8-án Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezésében vitafórumot tartottak. Az RMDSZ születésének 10. évfordulójára emlékeztek, és a "hogyan tovább" kérdésre keresték a választ. Mindenkit meghívtak, akik 1990. január 6-án részt vettek Kolozsváron az RMDSZ első országos alakuló ülésén, többek között az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségét is. Markó Béla szövetségi elnök nem jött el, távolmaradását azzal indokolta, hogy az előző napon Sepsiszentgyörgyön tartózkodott, másnap nem ért volna el Kolozsvárra. A vitafórumon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tartott előadást. Többek között kifejtette: nem érzi azt, hogy a jelenlegi RMDSZ a forradalom, a rendszerváltás "gyermeke" volna, hanem inkább alkalmazkodik az általános politikai magatartáshoz, és nem vállalja a rendszerváltás "radikalizmusát". Hangsúlyozta, hogy sokkal következetesebben, elvhűséggel kellene képviselni a kisebbségi jogok ügyét. "Elrománosodtunk, asszimilálódtunk a román politikához, a megalkuvás, a következetlenség útjára léptünk. Ez a kisebbségi kérdés terén példázható a legjobban. Olyan román politikát legitimizálunk akarva-akaratlanul, amellyel szemben sokkal inkább harcolnunk kellene" - mondta. Temesvár az erdélyi magyarság számára hatalmas "erkölcsi és politikai tőkét" jelent, az elmúlt tíz évben ezt a tőkét nagymértékben "elherdáltuk". "Nemcsak a román nacionalizmus akart megfosztani bennünket ettől az erkölcsi tőkétől, nemcsak a kommunista hatalom örökösei rabolták el tőlünk ezt a tőkét, hanem mi magunk is partnerek voltunk ebben" - mondta a püspök. "Nem akarok szemrehányásokat tenni, de semmivel sem viszonyult az RMDSZ másként Temesvárhoz, mint a román hatalom. Akárhányszor hívtuk az SZKT-t Temesvárra, sohasem akart eljönni. A tizedik évfordulón sem akarták itt tartani az SZKT-t. Valószínűleg akkor a Kereszténydemokrata Platform (amely a legutolsó SZKT-én Tőkés püspököt elítélő nyilatkozatot terjesztett elő - szerk. megj.) már készítette önálló kezdeményezését, és a mozgalom vezetőjének kínos lett volna éppen Temesváron felolvasni azt" -jelentette ki a püspök. "Vissza kell térni 1989-hez, a kolozsvári nyilatkozathoz, a valódi keresztény értékekhez, vállalnunk kell eredetünket, akkori önmagunkat" - mondotta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke Az RMDSZ egysége: áldás vagy átok? című előadásában rámutatott: az RMDSZ-nek az elmúlt tíz év alatt nem sikerült alapvető célkitűzéseit megvalósítania. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke szerint az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége "tudatosan bűnös úton jár". Szász Csaba, a kolozsvári műszaki egyetem tanára arra az óriási "szakadékra" hívta fel a figyelmet, amely az RMDSZ csúcsvezetősége és a romániai magyarság között tátong. A Maros megyei RMDSZ elnöke, Kincses Előd kifejtette: amennyiben az új kormányprogramba nem kerülnek be az RMDSZ alapvető célkitűzései, az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke szerint el kell számoltatni azt a vezetést, amely a brassói RMDSZ-kongresszus határozatait nem hajtotta végre. A fórum végén Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa december 2-i határozatát ismertette. Ebben megállapították, hogy elengedhetetlenül fontos a Református Egyház és az RMDSZ viszonyának rendezése. Az egyház csak olyan politikát tud támogatni, amely messzemenően érvényesíti a magyar történelmi egyházak, s ezzel együtt a romániai magyarság érdekeit. Ennek megfelelően az Igazgatótanács párbeszédet kezdeményez, és egyeztetésre törekszik az RMDSZ-szel. /Papp Annamária: Visszatérni az eredeti célkitűzésekhez RMDSZ-születésnapi vitafórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2000. január 13.
Az RMDSZ kolozsvári tanácskozásán, jan. 8-án nyilatkozatot adtak ki, ebben leszögezték, hogy nem lehet néhány személyre leszűkíteni az RMDSZ alapítóit. Vitathatónak tartják, ha az SZKT megkerülésével bárki önkényesen kiválasztott "alapító tagnak" kitüntetést osztogat. - Az aláírók: Bodó Barna, dr. Csapó József, Egyed Péter, Farkas Zoltán, Fülöp G.Dénes, Hajdó Csaba, Katona Ádám, Kerekes Sándor, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Kónya- Hamar Sándor, Mátis Jenő, dr. Papp Kincses Emese, Pillich László, Somai József, Szabó László, Tőkés András, Tőkés László, Vekov Károly. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Ezen nyilatkozattal kapcsolatban Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója elmondta, hogy a nyilatkozat tájékozatlanságról árulkodik. Az RMDSZ vezetősége ugyanis az RMDSZ első ideiglenes intéző bizottságának tagjait kívánja a jan. 15-i rendezvényen emlékoklevéllel és plakettel megtisztelni. Domokos Géza, Tőkés László, Király Károly, Sütő András, Lányi Szabolcs, Kányádi Sándor, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Demény Lajos, Balogh Edgár (post mortem), Sylvester Lajos és Horváth Andor, összesen tizenketten részesülnek az említett elismerésben. /Mózes Edith: Nyilatkozat tájékozatlanságból? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2000. január 13.
Jan. 13-án Marosvásárhelyen hét órás vita folyt az RMDSZ Maros megyei szervezetének döntéshozó testületében, a TKT-ban, ahogy Máthé Éva írta, a Markó- tábor és a Kincses-tábor között. Végül csak a 2000. év tevékenységének tervezetét fogadta el a TKT, és megvitatták a kampánystáb jelentését. A Maros megyei szervezeten belül a megyei ügyvezető elnökség valamint a TET (Területi Egyeztető Tanács) Kincses-párti, a TKT-ban pedig a Markó-vonal van fölényben. A testületek egymás határozatainak jogosságát megkérdőjelezik. - Kelemen Atilla leszögezte: Marosvásárhelyen tűrhetetlen dolgok történnek és követelte: a megyei szervezet ismerje el, hogy a legfontosabb döntéshozó szerv a TKT, és ezt tartsák tiszteletben. - Végül a 2000. év tervezetét nagy többséggel elfogadták. - A kampánystáb tevékenységéről szintén Kincses Előd számolt be. Nos, ha valami mégis működik RMDSZ-vonalon Maros megyében, akkor az a helyhatósági választási kampány. Egymást érik a vidéki és városi kampánygyűlések. - Két nappal a TKT-ülés előtt megjelent a helyi sajtóban az RMDSZ erdőszentgyörgyi, nyárádszeredai, szovátai, gernyeszegi, marosludasi, mezőcsávási kerületei, valamint három marosvásárhelyi körzet nevében egy nyilatkozat, amelynek az a lényege, hogy a TKT összetétele nem megfelelő, mivel a Maros megyei tömbmagyarság nincs kellőképpen képviselve a testületben. A nyilatkozat az ellenségeskedés megszüntetését sürgeti. A Markó-tábor viszont egyáltalán nem fogadta el a nyilatkozat pozitív üzenetét. Markó Béla hevesen ostorozta a nyilatkozat mögött rejlő kezdeményezést. /Máthé Éva: A marosvásárhelyi RMDSZ- ünnepség előtt. Ülésezett a TKT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2000. január 17.
Jan. 16-án Marosvásárhelyen, a Vártemplomban Tőkés László püspök, a Vártemplom tiszteletbeli lelkésze hirdetett igét. Az istentiszteleten részt vett Dávid Ibolya, Magyarország igazságügyminisztere, Szőcs Ferenc nagykövet, Burkhárdt Árpád alispán, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és több külföldi vendég. Tőkés László emlékeztetett: a mózesi intelmek ma is érvényesek "Ne félj és ne rettegj!". A püspök hangsúlyozta, hogy az elmúlt 40-50 esztendő a legbarbárabb időszak volt népünk életében, mert akkora pusztítást, mint a kommunizmus, még a falvakat felégető hódítók sem végeztek, mert ebben az időszakban elvették hitünket, reménységünket. Új honfoglalásra van szükségünk, hangsúlyozta. Megalkuvó nép vagyunk, jelentette ki. Merjünk már bátran kiállni, és kérni jogainkat, mondotta a püspök, aki ostorozta a megalkuvások sorozatát. Dávid Ibolya miniszter kifejezte örömét azért, hogy immár hatodik alkalommal lehet Erdélyben, s hogy újra eljött az idő, hogy egymásra találjunk és nemzetben gondolkodjunk. A magyar nemzet főbb történelmi pillanatait, a forradalmakat felvillantva, a miniszter asszony az 1989-es forradalomra és a rendszerváltásokra utalva egy dolgot emelt ki, éspedig azt, hogy elfelejtettük a lélek forradalmát. /(mezey): Tőkés László: Megalkuvó nép vagyunk! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./
2000. február 26.
Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke arról tájékoztatott, hogy Szente Ibolya továbbra is ügyvezető alelnök marad. A többi alelnök: dr. Vass Levente (tanügy), Ölvedi Zsolt (szervezés, ifjúság); Magos György (ideiglenes gazdasági alelnök, vallásügy); dr. Ráduly Levente (sajtó, kultúra, és a választási kampány idején ő felel a sajtóval való kapcsolattartásért). A korábban sajtó- és művelődési ügyekkel megbízott Ábrám Noémi megindokolta lemondását: leszavazták jelentését, ezt a bizalmatlanság jelének látta, ezért visszavonul az alelnöki tisztségből. Másrészt gyermeket vár. Ennek ellenére továbbra is felvállalja a Marosvásárhelyen felállítandó Petőfi-szobor ügyét, és azt ígéri: júliusban állni fog a szobor egy köztéren. - A Kincses Előd kinevezte ügyvezető csapat fő jellemvonása, hogy néhány tagja igen fiatal. (Hárman huszonévesek.) A megyei vezetőség munkájával elégedetlen TKT-tagok fő kifogása az, hogy szakszerűtlen a vezetőség tevékenysége. A kinevezett fiatalok orvosi egyetemre járnak, vagy éppen most végezték az orvosit. Hogy mennyire felelnek majd meg az elvárásoknak, ezután fog kiderülni. Lehet, jót tesz a vezetőségnek a drasztikus fiatalítás. De megtörténhet, a fiatalok tapasztalatlansága, egyoldalú képzettsége újabb okot ad majd a TKT-nak, a Maros megyei képviselőknek, szenátoroknak, az innen származó államtitkároknak és más RMDSZ tisztségviselőknek arra, hogy továbbra is megkérdőjelezzék a megyei vezetőség szakszerűségét. A hatékonyság mércéje pedig a helyhatósági és általános választások eredménye lesz. /Máthé Éva: Sorozatos lemondások és kinevezések a Maros megyei RMDSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2000. március 15.
Marosvásárhelyen, a Postaréten, a Székely Vértanúk emlékművénél rendezték meg az erdélyi magyarság központi márc. 15-i ünnepségét, amelyet a Magyar Televízió is egyenes adásban közvetített. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke üdvözölte a megjelenteket. Petőfi nem alkudott, és mi sem alkudhatunk meg, s ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy a nemzeti megmaradás zálogát képező programunkat teljes mértékben megvalósítsuk. Kell legyen bennünk annyi hit, hogy forradalmár elődeink mércéjéhez igazodva, ne csak beszéljünk, hanem cselekedjünk is - hangoztatta a szónok. Mugur Isarescu miniszterelnök üzenetét román illetve magyar nyelven Burkhárdt Árpád Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Orbán Viktor magyar kormányfő üdvözletét Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter olvasta fel. Ezt követően Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szólt az egybegyűltekhez. Nem a bezárkózás ünnepe ez, hanem a kitárulkozásé. Nem csak a magyar szabadságé, hanem a világszabadságé is, jelentette ki. "Azt is üzenjük mindenkinek, a velünk együtt élőknek is: kevesebbek lehetünk, mint ti, de kisebbek sohasem leszünk, kisebbségiek, ahogy ti neveztek minket, nem voltunk, nem vagyunk és nem akarunk lenni. Vagy ha szerintetek ez olyan jó, olyan nagyszerű dolog Romániában kisebbséginek lenni, gyertek, kedves többségiek, próbáljátok ki velünk együtt, milyen érzés, amikor itthon vagyunk, saját szülőföldünkön vagyunk, és mégsem vagyunk még mindig egyenlőek. Nemcsak az itthoni többség, hanem sokszor Európa főbiztosai és albiztosai is meg akarnak győzni minket, hogy milyen jó nekünk, milyen szabadok és milyen egyenlőek vagyunk, a testvériségről nem is beszélve. Nekik is csak azt mondhatjuk, tessék, próbálják ki, cseréljünk helyet!" Markó emlékeztetett 1990 márciusára. amikor "nagy írónk egyik szemének világát, de teljes emberi életeket is kioltani, sok-sok lelket örökre megsebezni sikerülhetett." "A bűnösöket még mindig nem büntették meg, arcukat még mindig homály fedi, bár jól tudjuk, kik ők. Hát mennyi idő kell ahhoz, hogy az igazságra fény derüljön? Innen, a marosvásárhelyi Postarétről követeljük mindannyian: ideje igazságot tenni, ideje a bűnösöket felelősségre vonni! Ideje lenne Sütő András szeme fényéért valakinek bocsánatot kérni!" Azóta sokminden történt, hiszen szabadon ünnepelhetnek. "De ez még nem elég. Kell magyar egyetem! Kell szabad nyelvhasználat! Kell a jog az önálló döntéshez és az önigazgatáshoz itt, a saját szülőföldünkön." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében kifejtette, hogy az ünnep magyarok és románok számára szóló központi üzenete két versben foglalható össze: Ébredj román! és Talpra magyar! "Tíz év után, az Úr születésének jeles 2000. esztendejében megint csak ott tartunk, hogy az igaz és szabad szólás joga mellett kell következetesen kiállanunk. Bush elnök (1990 márciusában) még kíváncsi volt a romániai magyarok sorsára iránt, Clinton elnök viszont ma már a kisebbségi kérdés romániai "megoldását" jószerint modellértékűnek ítéli, s az Amerikai Egyesült Államok, valamint a fejlett Nyugat többi országai kisebbségi nyomorúságainkról jószerint már hallani sem akarnak. Tíz év után igencsak aggályos és rendkívül bajos az erdélyi magyarság megoldatlan problémáiról és tovább tartó kisebbségi diszkriminációjáról szólni. Aki mégis ezt teszi az egyszerűen "szélsőségesnek" vagy a - jobbik esetben - radikálisnak minősül, akitől nem csak a román politikai többség, de a kormány részét képező - Romániai Magyar Demokrata Szövetség hivatalos vezetése is kénytelen- kelletlen elhatárolódik. Eközben az EBESZ kisebbségi főbiztosa, Max van der Stoel úr, a magyar állami egyetem helyreállításának demokratikus jogát figyelmen kívül hagyva, az ún. multikulturális egyetem kiépítésén fáradozik" - hangsúlyozta a szónok. "Abba a fonák helyzetbe kerültünk, hogy manapság az össztársadalmi elégedetlenség, az általános sztrájkok és tiltakozások idején, az erdélyi magyarság sorsával és helyzetével - látszólag - elégedettebb, mint példának okáért a tanügyiek, a vasúti munkások vagy éppenséggel a bányászok. A romániai magyarságot az eltelt tíz év alatt újból elaltatták. De az ország egész lakosságát, a románságot is folyamatosan, hasonlóképpen altatják, áltatják és vezetik félre." Ébredésre van szükség - mondotta a tiszteletbeli elnök, aki a következő szavakkal fejezte be beszédét: "Ideje van a szólásnak" - valljuk a Prédikátorral, ez esetben akár a tiszai cián- és ólomszennyezés sokkoló erejével. "Talpra magyar" - mondjuk Petőfivel, a szólás idején és jogán. És várjuk, reméljük, hogy ezután minden délben tisztán csendüljenek fel Európa harangjai..." Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere következett, aki Marosvásárhely korabeli történelmi eseményeit idézve a magyar, illetve román ifjak együttműködését emelte ki. Marosvásárhely polgármestere idézett abból a főkormányzónak írt felterjesztésből, amelyet Alexandru Papiu Ilarian is aláírt, s amelyben "minden külön ajkú nemzetnek nemzeti léte és ékes nyelve biztosítását" kérték. A ma is érvényes kérelmet 152 esztendő elteltével sem fogalmazhatnánk meg tömörebben - mondotta a szónok, majd kijelentette, hogy a szabadságot nem lehet sem államhatárokkal, sem nyelvi korlátokkal járomba terelni. A mai napig sem rendeződött a volt egyházi és más közösségi javak helyzete, a közigazgatás, a két- vagy többnyelvűség, az állami önálló anyanyelvi felsőoktatás kérdései. Fodor arra kérte a politikusokat: értsék meg, hogy megviselt magyarságunknak összefogásra van szüksége. Az ünnepi szónokok sorát Ölvedi Zsolt, az RMDSZ megyei szervezetének ifjúsági és szervezési alelnöke zárta. Ferenczi István Szentgyörgyi István-díjas színművész Farkas Árpád Fehéregyháza, Kilyén Ilka színművésznő Utassy József Zúgj március című versét szavalta. végül a tömeg a Himnuszt, majd a Székely Himnuszt énekelte. /(bodolai): Megyeszerte megünnepelték az 1848-as forradalmat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./
2000. március 20.
Marosvásárhelyen folytatódnak az 1990. évi véres márciusi eseményekre emlékező rendezvények. Kincses Előd, az RMDSZ megyei elnöke és Sasvári Szilárd, a magyar Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke márc. 19-én a Marosvásárhely melletti Teremiújfaluban megkoszorúzta az összecsapások egyik magyar halottja, Kis Zoltán sírját. Este a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban emlékműsort tartottak. - A marosvásárhelyi Pro Európa Liga márc. 19-én kezdődött egyhetes rendezvénysorozata keretében is megemlékeznek a tíz évvel ezelőtti véres eseményekről. - A Tolerancia Hete nevű rendezvény szintén márc. 19-én kezdődött a Nemzeti Színház kistermében. /Megemlékezések Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./
2000. március 21.
A márc. 20-i központi román lapok közül egyedül a Curierul National foglalkozott a tíz évvel ezelőtti marosvásárhelyi eseményekkel. A lap Fekete mementó című kommentárja azt hangsúlyozta: a "minden erdélyi kisebbséggel békében élni akaró románok megakadályozták, hogy a magyar irredenták visszaforgassák a történelem kerekét Erdélyben". A lap szerint a marosvásárhelyi eseményeket az tette lehetővé, hogy az 1989. decemberi forradalom mámorában Románia határai őrizetlenül maradtak, így bejuthattak az országba a románokkal szemben megátalkodottan ellenséges kémek, akiknek csak egy céljuk volt: az, hogy a magyar közösséget a román törvények ellen lázítsák. A Curierul National szerint Király Károly, Sütő András, Markó Béla, Frunda György, Kincses Előd, Fülöp Dénes, Veres Estera (sic!) és mások megszervezték a magyar nemzetiségűek lázadását Marosvásárhelyen. /Marosvásárhelyi mementó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2000. március 25.
Márc. 23-án A '90 márciusi konfliktus okai, következményei és tanulsága címmel tartott kerekasztal-beszélgetést Marosvásárhelyen a Pro Európa Liga. Smaranda Enache, Románia finnországi nagykövete, a Pro Európa Liga társelnöke hangsúlyozta, hogy tíz év után is érdemes a márciusi eseményekről beszélni. Az események okainak keresésével párhuzamosan a vétkeseket is meg kellene nevezni, hiszen vannak bűnösök. Elsősorban azok a politikai erők és csoportok, amelyek kezükben akarták tartani a társadalom irányítását. A meghívottak között volt Törzsök Erika, Molnár Gusztáv és Ágoston Vilmos Budapestről, Paul Philippi egyetemi tanár, Cs. Gyimesi Éva egyetemi előadótanár, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, a Pro Európa Liga, illetve a mass média képviselői. A vita során szó esett a sajtó szerepéről a hangulatkeltésben, illetve az események tálalásában. Az elemzések során egyebek között szó esett arról, hogy a román történelemben állandó ellenségként jelenik meg a magyarság. /(mózes): A Tolerancia Hete. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./
2000. április 15.
Az RMDSZ megbízásából az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja által március második felében készített közvélemény-kutatás átfogó módon térképezte fel a romániai magyarság helyzetét, elvárásait, politikai opcióit stb. A reprezentatív adatok szerint a romániai magyarok több mint 90 százaléka azt nyilatkozta, hogy részt venne a parlamenti választásokon. Az RMDSZ támogatottsága a romániai magyarság körében meghaladja a 94 százalékot, ugyanakkor egyetlen más alakulat sem kapott több mint 2 százalékos támogatottságot. Az elnökválasztás tekintetében 31,8 százalék azt nyilatkozta, hogy nem tudja, kire voksolna, vagy hogy nem megy el voksolni, Emil Constantinescu 43,6 százalékot kapott, Teodor Melescanu 6,4 százalékot, más jelöltek pedig jelentéktelen töredékeket. Arra, hogy az RMDSZ az elnökválasztáson indítson saját jelölte, 75,4 százalék igennel válaszolt, 9,4 százalék nemmel, 15,2 százalék pedig vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni. A kérdezőbiztosok kérésére megneveztek három olyan RMDSZ-es/romániai magyar politikust, akiben megbíznak. Az összesítés után a következő lista alakult ki: Frunda György (51,9%), Markó Béla (45,6%), Tőkés László (36,9%), Verestóy Attila (19,5%), Kincses Előd (6,8%), Takács Csaba (6,0%), Hajdú Gábor (4,1%), Eckstein Kovács Péter (3,3%), Tokay György (2,7%), Borbély László (2,1%), Király Károly (1,7%), Asztalos Ferenc (1,6%), Toró T. Tibor (1,6%), Bárányi Ferenc (1,4%), Csapó I. József (1,4%), Katona Ádám (1,4%). - A szavazók elvárásainak az RMDSZ-es képviselők és szenátorok nagyobb mértékben feleltek meg idén márciusban, mint tavaly februárban. A megkérdezettek 6,2 százaléka úgy érzi, hogy az a honatya, akinek mandátumát támogatta voksával, teljes mértékben megfelelt az elvárásainak, 42,3 százaléka pedig úgy, hogy részben megfelelt. /Wagner István: Felmérés a romániai magyarság körében. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./
2000. május 8.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa meghallgatta az Országos Kampánystáb jelentését, illetve a szövetségi elnök tájékoztatóját és elemezte a Maros megyei RMDSZ-ben kialakult helyzetet. Az Operatív Tanács megállapította, hogy Kincses Előd, a Maros megyei szervezet elnöke sorozatosan megsértette a Szövetségi Képviselők Tanácsának, az Országos Kampánystábnak és a Területi Képviselők Tanácsának a döntéseit, és az Országos Kampánystáb többszöri írásos figyelmeztetése ellenére sem volt hajlandó betartani a választási előkészületek szabályszerűségére, tisztaságára és hatékonyságára vonatkozó rendelkezéseket. A Maros megyei elnök, önös érdekeknek engedve, több testületi döntést megszegett, a megyei kampánystáb elnökeként pedig nem tudta kellőképpen előkészíteni és megszervezni sem a előválasztásokat, sem magát az önkormányzati választási kampányt. Mivel az Operatív Tanács véleménye szerint az így kialakult helyzet veszélyezteti a Maros megyei választások sikerét, a következő határozatot hozzuk: Felfüggesztjük Kincses Elődöt megyei elnöki tisztségéből; Ideiglenesen megbízzuk Kelemen Atillát, a megyei Területi Képviselők Tanácsának elnökét a megyei elnöki teendők ellátásával; Javasoljuk a Területi Képviselők Tanácsa mielőbbi összehívását; Javasoljuk, hogy a Területi Képviselők Tanácsa határozzon a tisztújító küldöttgyűlés önkormányzati választások utáni sürgős összehívásáról. Bukarest, május 8. Markó Béla /Az Operatív Tanács határozata. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 8. - 1716. sz./
2000. május 9.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke máj. 6-án határozatot hozott azzal kapcsolatban, hogy Kincses Előd, az előválasztás eredményét tartalmazó marosvásárhelyi tanácsosjelölt listát helyezte el a választási irodánál, és nem azt, amit a Maros megyei döntéshozó testület a TKT-val, illetve az Országos Kampánystábbal egyeztetett. Markó határozatában közölte: Kincses Elődtől, a Maros megyei RMDSZ szervezet elnökétől május 6-ától visszavonja összes jogkörét. Következésképpen Kincses nem intézkedhet és nem írhat alá a szervezet nevében sem pénzügyi, sem politikai, sem érdekképviseleti vagy érdekvédelmi jellegű dokumentumot. Az ügyvezető elnök javaslatára Kelemen Attila parlamenti képviselőt kinevezte az országos kampánystáb tagjává, Maros megyei felelős kampánybiztossá. - A TKT (elnök: Kelemen Attila) nyilatkozatot adott ki az üggyel kapcsolatban, melyben újra ismertették a marosvásárhelyi tanácsosjelöltek listájának megszületési folyamatát. (Május 2-án a TKT több órás vita és titkos szavazás után összeállította a névsort, majd az országos kampánytsáb Kolozsvárra kérette a szavazólapokat, mert a szavazással kapcsolatban kifogások voltak. 3 szavazólapot érvénytelenítettek, ami nem változtatott a végeredményen. A kampánystáb felszólította Kincses Elődöt: az így kialakult névsort adja be a választási irodába. Kincses olyan névsort iktatott be, amely még az előválasztás eredményét sem tartja tiszteletben.) A TKT kérte az országos vezetőséget: hozza meg a szervezet tevékenységét normalizáló intézkedéseket. /(Máthé Éva): Tovább gyűrűzik a Kincses-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A Szabadság Kincses Előd távollétében Szente Ibolyánál, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnökénél érdeklődött az ügy hátteréről. Az elnökasszony elmondta: korábban a Maros megyei kampánystáb úgy döntött, hogy csak akkor tekinthetők érvényesnek az előválasztások Marosvásárhelyen, ha a tagság részvételi aránya eléri a 20%-ot. (Szente Ibolyának nem voltak pontos információi arra vonatkozóan, hogy a megyei kampánystábnak egyáltalán jogában áll küszöbértéket megállapítani.) Ez minimum 8400 voksot jelentett, a szavazáson azonban csak 7000-en vettek részt. Tekintettel a kialakult helyzetre, a megyei vezetőség kompromisszumos megoldást ajánlott a kampánystábnak: ne érvénytelenítsék 7000 szavazó akaratát, hanem - megegyezés alapján - végezzenek néhány korrekciót a városi tanácsosi jelöltek listáján. A kampánystáb azonban érvénytelennek tekintette a szavazást, és a TKT-ra bízta a városi tanácsosi lista összeállítását. Az RMDSZ Maros megyei vezetősége nem értett egyet azzal, hogy a nagyrészt vidéki képviselőkből álló TKT bírálja fölül 7000 marosvásárhelyi akaratát. A TKT azonban módosította a listát, mégpedig jelentős mértékben. Ennek ellenére Kincses Előd úgy döntött: a 7000 marosvásárhelyi szavazatával kialakított városi tanácsosi listát tekinti érvényesnek, és azt jegyeztette be május 5-én a körzeti választási irodában. - A sajtóhoz eljuttatott nyilatkozatában Kincses így indokolja meg döntését: "Lelkiismeretemmel és demokratikus elkötelezettségemmel összeegyeztethetetlennek tartottam a TKT diktátummal meghatározott tanácsosi lista benyújtását, annál is inkább, mivel az országos kampánystáb több szavazólapnál az idegenkezűség alapos gyanúját állapította meg (...). A marosvásárhelyi előválasztások eredményét tiszteletben tartó döntésem meghozatalát a marosvásárhelyi körzetek egyértelmű felhívásain kívül nagyban megkönnyítette az, hogy a Maros megyei szabályzat-felügyelő bizottság kimondta: a marosvásárhelyi tanácsosi listát kialakító 2000. május 2-i TKT-határozat szabályzatsértő (...). Ezért a szabályzat-felügyelő bizottság a TKT vásárhelyi tanácsosi listát állító határozatát hatályon kívül helyezte. Egyúttal felhívott arra, hogy a marosvásárhelyi hivatalos tanácsosjelölt-listát és a jelöltek rangsorolását az előválasztási eredmények szerint állítsam össze. (...) Azoknak, akik szabályszerű döntésemet kifogásolják, azt válaszolom: a demokrácia ott kezdődik, hogy a törvényeket, szabályokat akkor is tiszteletben tartjuk, ha azok történetesen sértik pillanatnyi "politikai" érdekeinket." /Székely Kriszta: Felfüggesztették tisztségéből Kincses Elődöt, a Maros megyei RMDSZ elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ Máj. 9-én Toró T. Tibor aláírásával állásfoglalást hozott nyilvánosságra a Reform Tömörülés Elnöksége, amelyben Kincses Előd Maros megyei RMDSZ-elnök tisztségéből való felfüggesztését precedens nélkülinek, jogilag, erkölcsileg és politikailag elhibázottnak minősítette. "Nem kívánunk ennek szótlan résztvevői lenni, mert "vétkesek közt cinkos, aki néma" - áll a nyilatkozatban. Az RT szerint a Kincses elleni eljárás nem értelmezhető másként, mint "a szövetséget egyre inkább centralizált pártként működtető csúcsvezetés végleges leszámolási kísérletét a fősodortól eltérő véleményt és politikai gyakorlatot képviselő tisztségviselőjétől". Úgy értékelik: Kincses az egyetlen elfogadható megoldást választotta akkor, amikor a közösség közvetlen akaratát tartalmazó választási listát jegyeztette be. Az RT kérte az Operatív Tanácsot határozatának felülvizsgálására és visszavonására. - Takács Csaba ügyvezető elnök úgy nyilatkozott: semmilyen észrevételezést nem kapott az RT-től. Sajtón keresztül üzengető RMDSZ-tagszervezeteknek pedig nem szokott sajtón keresztül válaszolni - mondotta. /Állásfoglalás Kincses-ügyben Leszámolási kísérlettel vádolja a Reform Tömörülés Markóékat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2000. május 10.
Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó marosvásárhelyi szerkesztője fontosnak tartotta, hogy jelen legyen Székelyudvarhelyen az RMDSZ máj. 5-i kampánynyitó gyűlésén. Szükség van a jócskán megtépázott egységre. Kevesen jöttek el, a néhány száz ember nem töltötte meg az udvarhelyi sportcsarnokot. A pusmogásokból kiderült: Kincses Előd keresztbe tett... Szász Jenő, polgármester keresztbe tett: színházi bemutatót tartottak az RMDSZ-rendezvénnyel egy időben Udvarhelyen. A szószólók, Takács Csaba és Markó Béla vérszegények voltak. A hajnalig tartó buli 11 óra körül csendesen kimúlt... Markó Béla szövetségi elnök odaszólt Máthé Évának: "Ti csináltatok hőst Kincses Elődből..." Az újságírónő visszautasította ezt a megjegyzést, mondván, ő leírja mindkét fél véleményét. /Máthé Éva: Ünnepelni mentem, nem temetni... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2000. május 12.
A tisztségéből felfüggesztett Kincses Előddel való szolidaritás jegyében lemondott tisztségéről a Maros megyei ügyvezető elnökség négy tagja: Magos György, Ölvedi Zsolt, dr. Ráduly Levente és dr. Vass Levente alelnök. Szerintük mivel a megyei elnököt a megyei küldöttgyűlés választotta meg, csak ennek van joga őt leváltani e tisztségből. A négy aláíró a sajtónak eljuttatott levele szerint az RMDSZ Operatív Tanácsának eljárása megoszthatja a marosvásárhelyi és a Maros megyei magyarságot. Egyelőre megmaradt tisztségében Szente Ibolya ügyvezető elnök, akit erre a megbízott új elnök, dr. Kelemen Atilla kért fel, hiszen neki van könyvelőségi aláírási joga. - Az RMDSZ Maros megyei Reform Tömörülése nyilatkozatot adott ki, amelyben "önkényesnek és szabályzatellenesnek" tartja Kincses Előd megyei elnök felfüggesztését, de a választások közelsége miatt azok sikeréért igyekeznek tenni, együttműködve az újonnan kinevezett kampánybiztossal. "Felkérünk minden magyar egyházat, civil szervezetet, választópolgárt, hogy fenntartásaik, kételyeik, illetve negatív tapasztalataik, csalódásaik ellenére támogassák, szavazataikért erősítsék az RMDSZ-t" - áll az RT nyilatkozatában. /Az ügyvezető elnökök is távoztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2000. május 12.
Kincses Előd törvényesen járt el, amikor nem a Területi Képviselők Tanácsának /TKT/ listáját, hanem az előválasztáson kialakult listát adta le, mivel alkalmazkodott a Szabályzatfelügyelő Bizottság határozatához, amelynek betartása számára is kötelező - jelentette ki Magos Méta jogász, a bizottság elnöke. Magos Méta szerint Markó Béla elnök sértette meg az RMDSZ alapszabályzatát, amikor önhatalmúlag megvonta Kincses aláírási jogát. A másik szabálytalanság, amit a Maros megyei TKT elkövetett: az SZKT-tagok hivatalból bekerülnek a TKT-ba /az RMDSZ alapszabályzata értelmében/, de ők ezt nem fogadták el, így olyan SZKT-tagok, mint Tőkés András vagy Benedek István, nem kerültek be a TKT-ba. Ezzel szemben olyan személyeket vettek fel a TKT-ba, akik az alapszabályzat értelmében nem lehettek volna tagok. Mindezt írásban jelezte a Szabályzatfelügyelő Bizottság, de a jelzést figyelmen kívül hagyták. - Magos Méta emlékeztetett: egy tisztségviselőt csak az a testület válthatja le, amely megválasztotta. /Szucher Ervin: Kincses törvényesen járt el. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./
2000. május 12.
Máj. 10-én az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában Markó Béla találkozott a bukaresti magyar sajtó képviselőivel. Az önkormányzati választások, előválasztások, és a Marosvásárhelyen kialakult helyzet volt a téma. Az RMDSZ színeiben indul 313 polgármester-jelölt, 6817 helyi tanácsosjelölt és 652 megyei tanácsosjelölt. Az előválasztások ellenére akadnak helyenként független indulók is. Marosvásárhelyen rosszul szervezték meg az előválasztásokat. Baj volt a kampányolással, de a szavazók felkészítésével is. Becsapták az előválasztókat. Nem mondták meg nekik, hogy szavazólapjuk csak úgy érvényes, ha azon egy bizonyos számú név marad. Az érvénytelen előválasztás után dönteni kellett a jelöltlista felől. Szabály szerint ezt már csak a TKT tehette meg. Nagy viták, végül megtette. A végső határidő előtt pár perccel Kincses Előd, a megyei szervezet elnöke a választási körzethez olyan városi tanácsosi jelöltlistát adott le, amelyen megváltoztatott a TKT listájával szemben néhány nevet és sorrendet. Kincses Elődtől megvonták a delegáltság jogát. Ezt a döntést a Reform Tömörülés állásfoglalása másként gondolkodás elleni merényletnek minősítette. Cseke Péter, a Romániai Magyar Szó főtitkára szerint az RMDSZ-nek nem szabad engednie, hogy belső életét megfertőzze az ún. balkáni politizálási stílus. "A csalás, a hazugság." /Cseke Gábor: Feljegyzések egy töprengő vitáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2000. május 13.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke különvéleményt fogalmazott meg Kincses Előd Maros megyei RMDSZ-elnök tisztségéből való felfüggesztésével kapcsolatban. Tőkés László tagja az RMDSZ Operatív Tanácsának (OT), nem tudott részt venni a testület ülésén, mert a bukaresti tanácskozásra szóló meghívót késve kapta meg. A püspök sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: kényszerű távolléte ellenére is fontosnak tartja véleményét megfogalmazni. Szerinte az OT döntése törvénytelen, mert az RMDSZ alapszabálya nem ad lehetőséget arra, hogy ez a testület egy területi elnököt tisztségéből felfüggesszen. Ha Kincses Előd vétett, ügyének elbírálása csakis a szövetség fegyelmi szerveire, vagy a megyei szervezet illetékes testületének hatáskörébe tartozik. Leszögezte: "Kincses Előd közigazgatási úton való önkényes eltávolítása a tíz évvel ezelőtt megdőlt rendszer rossz ízű módszereinek emlékét idézi és a politikai leszámolás szándékának gyanúja alá esik". Kincses az RMDSZ legutóbbi kongresszusán jelöltként indult a szövetégi elnöki posztért Markó Béla ellenében. Felfüggesztése után pedig azt a személyt, nevezetesen Kelemen Attila képviselőt bízták meg a Maros megyei elnöki teendőkkel, aki 1998-ban a megyei elnökválasztáson alulmaradt Kincsessel szemben. Tőkés úgy vélte, az OT döntése az RMDSZ-t a pártosodás irányába taszítja tovább, és az elhibázott intézkedés erkölcsi, politikai károsodást okoz. /Tőkés: Törvénytelen az OT döntése. A püspök szerint Kincses önkényes eltávolítása nagy kárt okoz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2000. május 13.
Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: az a gyakorlat, hogy az RMDSZ előválasztásokon döntött a helyhatósági választáson indított polgármester- és tanácsos jelöltjeiről, a szövetségen belül közvetlenül gyakorolt demokrácia modellje. Véleménye szerint a helyi RMDSZ-szervezetek általában képesek voltak megszervezni az előválasztást, a jelöltek és programjuk bemutatását szolgáló kampányt viszont már kevésbé tudták végigvinni. Szerinte az RMDSZ vezetése hibát követett el: a Maros megyében alakuló helyzet láttán sokkal hamarabb kellett volna fellépnie. Markó hangsúlyozta, hogy Kincses Előddel szemben a testületi határozatok nyílt megsértése miatt hoztak szankciót. "A felfüggesztés meglepő volt, mert az RMDSZ nem szokott így eljárni, de nem volt példátlan, mert az 1996-os választáson is történt egy lényegében hasonló eset" - mondta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy több helyen magyar nemzetiségűek román pártok listáin szerepelnek, azaz sikeresnek látszik a román pártoknak az a taktikája, hogy az RMDSZ-en belüli megmérettetésben alulmaradt, vagy a szövetséggel szemben korábban függetlenként fellépett személyeket maguk mellé állítsák. Markó súlyos gondnak nevezte, hogy az RMDSZ egyik platformjának elnökhelyettese az RMDSZ hivatalos listájával szemben indított ellenlistát. A szövetségi elnök úgy fogalmazott, "látszik, hogy már vannak olyan romániai magyar politikusok, akik számára nem a legfőbb érték az RMDSZ tíz év alatt eszközként kivívott és megőrzött egysége". Véleménye szerint "a romániai magyar politikai elit tudatos döntése lesz nagyon hamar, hogy megtartja-e ezt az egységet". /Markó: Kívülről, belülről repesztik az RMDSZ-t. Az elnök szerint hamarabb kellett volna fellépni Maros megyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ Markó Béla megjegyzése, amely szerint a szövetség "egyik platformjának elnökhelyettese az RMDSZ hivatalos listájával szemben ellenlistát indított", Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterre, a Reform Tömörülés alelnökére vonatkozott, és az Udvarhelyért Polgári Egyesület nevű civil szervezet listájáról van szó. Szász Jenő a Szabadságnak úgy nyilatkozott: az egyesület létrehozásának ötlete, amelynek alapítói között vannak a magyar történelmi egyházak, a civil szféra több jeles képviselője, korábbról való. Célja: a polgári társadalom megteremtése Székelyudvarhelyen. Az RMDSZ önkormányzati hírlevele éppen Székelyudvarhely példájával élt, amikor a pártlista előnyeit magyarázta: a városban 1996-ban 10 RMDSZ-es, és 9 független jelölt jutott be a helyi tanácsba 7500, illetve 7300 szavazattal. A kényszerűség vitte rá őket arra, hogy alternatívát kínáljanak. Szász Jenő - 1996-hoz hasonlóan - maga is függetlenként indul a polgármesteri székért. Azért nem vállalta a megmérettetést az RMDSZ szervezte előválasztásokon, mert szerinte tavaly illegitim módon bonyolították le a székelyudvarhelyi RMDSZ-ben a tisztújítást. Kérték a szövetség illetékes szerveit az ügy kivizsgálására, de választ mindeddig nem kaptak. /Udvarhely "példája" Szász Jenő: Székelyföldön nem voltak sikeresek az előválasztások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2000. május 13.
Kincses Előd máj. 12-én tartott sajtóértekezletén kijelentette: felfüggesztése törvénytelen és megosztja a választókat. A törvényszékhez fordulhatna, de nem teszi, az RMDSZ-en belül keresi az igazát. Először az Operatív Tanácsot felkéri, tárgyalja újra az ügyét, végső esetben pedig az SZKT-hoz fordul. Kincses Előd Kelemen Attila kinevezett ideiglenes elnökkel nem akar vitába szállni, viszont a választások után, jún. 5-én felkéri őt, adja át a helyét. /Szucher Ervin: Ünnepi sajtóértekezlet a felfüggesztett elnöknél. Kincses pezsgőt bontott. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./
2000. május 15.
Máj. 13-án zárt ajtók mögött tartott rendkívüli ülést az RMDSZ Maros megyei szervezetének döntéshozó testülete, a Területi Képviselők Tanácsa (TKT). Az értekezlet után Markó Béla szövetségi elnök elmondta: nehezére esik nem válaszolni Kincses Előd legutóbbi kijelentéseire, mégis tartózkodik a véleménynyilvánítástól, mert úgy gondolja, jelenleg nem a polémia korszakát éli az RMDSZ, hanem a választási kampányét. Markó kifejtette, hogy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártról nagyon rossz a véleménye, és elítéli azokat a magyar embereket, akik az RMSZDP listáján jelöltették magukat. E párt csak a választások idején jelenik meg a politikai színtéren, és az a célja, hogy megossza a magyarságot, de ez általában nem sikerül neki. A pártot 1990-ben azért hozták létre, hogy megbontsa az erdélyi magyarság egységét. Köztudott, hogy ez a párt erkölcsi és talán más természetű támogatást is kapott azoktól, akiknek ez érdeke. - Székelyudvarhelyen nem egy új magyar párt, hanem csak egy egyesület jött létre, mely külön listát állított az önkormányzati választásra. "Ehhez joga van, de a cél ugyancsak a magyarság megosztása", mondotta a szövetségi elnök. - Dr. Kelemen Atilla, a TKT elnöke, ideiglenesen megbízott megyei elnök elmondta, hogy máj. 13-án a TKT megválasztotta az ügyvezető elnökséget és kijelölte az új kampánystábot. Az ideiglenesség arra vonatkozik, hogy közvetlenül az önkormányzati választás után Maros megyében küldöttgyűlést tartanak, várhatóan június 30-án, ahol megválasztják az új megyei RMDSZ-elnököt. Az új ideiglenes ügyvezető elnök Tatár Béla, alelnökök: Gál Éva (szervezés), dr. Kakassy Sándor (Dicsőszentmárton), dr. Iszlai Árpád (Szászrégen), dr. Benedek Erzsébet - önkormányzati alelnökök; dr. Benedek Imre (szociális ügyek, egészségvédelem), Kiss Annamária (kultúra, ifjúság). Kincses Előd ügyvezető elnöke, Szente Ibolya pénteken beadta lemondását. Az eddigi ügyvezető elnökségből senkit nem választottak be az új, ideiglenes elnökségbe. A TKT áttekintette a kampány jelenlegi helyzetét. Az RMDSZ-nek Maros megyében 51 polgármester-jelöltje van, és hetven helységben van részleges vagy teljes tanácsosi lajstroma, hatvanban teljes listával indul a szövetség. Összesen 1033 tanácsosjelölt indul Maros megyében a júniusi megmérettetésen, akik ellen sehol nem nyújtottak be óvást. A megyei kampánystáb elnökévé Virág Györgyöt, a Maros megyei tanács eddigi alelnökét nevezték ki. - Máj. 12-én a megyei elnöki és kampánystáb-elnöki tisztségéből felfüggesztett Kincses Előd tartott sajtótájékoztatót. Elmondta: felfüggesztését törvénytelennek tartja, de a törvényszéki jogorvoslat helyett inkább a szövetségen belül keresi a megoldást; felkéri az Operatív Tanácsot, vizsgálja felül döntését, s ha ez nem jár eredménnyel, úgy a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT) fordul. A helyette kinevezett Kelemen Atillával az önkormányzati választások előtt nem kíván vitázni, de június ötödike után visszaköveteli megyei elnöki helyét, mert jogtalanul állították félre, addig ennél fontosabb az önkormányzati választások jó kimenetele. /(Máthé Éva): Kampánycirkuszok. Kizárólag a választásra koncentrálnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2000. május 17.
A Krónika közölte, a Romániai Magyar Szó pedig ismertette Király Károly Még egyszer a radikálisokról és mérsékeltekről című tanulmányát. "A felső párvezetés által menesztett Kincses Előd" kapcsán ismételten visszatért a mérsékelt és radikális fogalom tisztázására. Király Károly leszögezte, hogy a római keresztény kultúrához tartozó erdélyi magyarságot a bizánci ortodox kultúrkörhöz, szellemiséghez csatolták. Bukarest mindent elkövet, hogy "az erdélyiekre ráerőszakolja a bizánci kultúrát, eszmeiséget és életvitelt." A "romániai magyar politizáló elit mindig elfogadta az alárendelt állapotot és lelkiismeretesen eljátssza a rá kiosztott szerepet." Király hangsúlyozta, hogy radikális politikai vonalvezetés nem létezik az erdélyi magyar társadalomban. A radikalizmust a konfrontáció jellemzi. "Ezzel szemben a radikálisnak titulált, bélyegzett erdélyi magyar politizáló elit az európai jogi, kisebbségi normák gyakorlatba ültetését szorgalmazza, beleértve a román és az erdélyi magyar elitek közötti nyílt párbeszédet is, amely a hangsúlyt a regionalizmusra helyezi a devolúció szubszidiáris megvalósításával, ami a centralizált nemzetállami forma ellenében egy decentralizált, nagyobb gazdasági, politikai, kulturális hatáskörrel felruházott közigazgatási formát jelentene a jelenlegi állam határain belül." Ezzel szemben "az RMDSZ jelenlegi, mérsékeltnek nevezett csúcs- és vonalvezetése tagadja a területi és más etnikai alapú autonómia rendszert, vagy, ha jobban tetszik, nem támogatja azt. Ettől mérsékeltek a mérsékeltek. A jelenlegi RMDSZ-vezetés egyetlen alternatívát, jövőképet ajánl az erdélyi magyarságnak: a bukaresti hatalmi politikától való teljes függőséget és alárendelt szerepet, amit kis lépéseknek, nonkonfrontatív szerepvállalásnak nevez." Az erdélyi magyar értelmiség bekapcsolódik a román és magyar párbeszédbe, de "az RMDSZ minderről nem vesz tudomást. Távol tartja magát mind az autonómiától, mind pedig a regionalizmustól." Király Károly erőteljesen bírálta az RMDSZ vezetését: "Az RMDSZ-ben mind jobban eluralkodik a totalitárius pártszellem, egyre nagyobb a versengés a pozíciókért..." - "Az erdélyi magyarság rendelkezik, mondhatnám bővelkedik rátermett, jól képzett politikusokkal. Engedjük, hogy jussanak mindannyian szerephez. Az erdélyi magyarságnak ebből csak haszna származik. Sajnos, átvettük a román szellemiségből azt, ami rossz, ami balkáni ízű. Nem valamiért harcolunk, küzdünk, hanem valaki vagy valakik ellenében. A nép által, választások útján biztosított szavazatok teremtette legitimitást nem mindig a szavazótábor érdekében használjuk fel." /Király Károly Még egyszer a radikálisokról és mérsékeltekről. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15., Radikálisokról, mérsékeltekről - még egyszer. Király Károly a romániai magyar politikai elitről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
