A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa június 23-án Bukarestben tartotta meg soros negyedévi plenáris ülését. A Tanügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke tájékoztatott azokról a kiszállásokról, amelyek során a bizottság tagjai Temes, Máramaros, Hargita, Krassó- Szörény, Suceava és Arad megyében, valamint Bukarestben a helyszínen tájékozódtak a kisebbségi oktatás helyzetéről. A bizottság tagjai kisebbségi nyelven oktató iskolákat látogattak meg. Megállapíthatták a kisebbségi iskolák tankönyvellátásának megoldatlanságát. A résztvevők elhatározták, hogy ezt a kérdést a következő plenáris ülés napirendjére tűzik. A Kisebbségek Tanácsa a sajtóban megjelenő kisebbségellenes, idegengyűlölő, antiszemita megnyilatkozásokról nyilatkozatot adott ki, amelyben felhívta a figyelmet a jelenség káros voltára, felszólítva minden illetékes intézményt, hogy határozottan foglaljon állást ezekkel a jelenségekkel szemben, illetve alkalmazza a Büntetőtörvénykönyv nemzetiségellenes, uszítást tiltó és büntető paragrafusait. Egy másik nyilatkozat szerint a Kisebbségek Tanácsa támogatja mind a Helyhatósági Törvény, mind a Tanügyi Törvény módosítását. A Kisebbségvédelmi Hivatal ismertették a tavaly létrehozott Kisebbségi Tárcaközi Bizottság és annak Roma Albizottsága eddigi tevékenységét. Az ülésen javasolták a kisebbségi művelődési központ és a kisebbségi vállalkozókat tömörítő gazdasági egyesület létrehozását, továbbá a kisebbségi szervezetek vezetői közvetlen tanácskozásának intézményesítését. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter bejelentette, hogy kezdeményezte a kormányprogramban szereplő Kisebbségkutató Intézet mihamarabbi létrehozását. /Bartunek István: Tájékoztató - Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal -Közönség- és sajtókapcsolatok főosztálya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa jún. 23-i ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben a tanács képviselői aggodalmuknak adtak hangot a szélsőséges megnyilvánulásoknak nagy teret engedő kiadványok rohamos növekedése miatt. A dokumentumban felszólították a sajtószerveket, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos sajtóközleményekben a lehető legobjektívebben tükrözzék az eseményeket. Továbbá megjegyezték: az illetékes állami hatóságoknak jobban oda kellene figyelniük a jelenségre, és felelősségre kellene vonniuk a vétkes személyeket. /Tiltakozik a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1999. július 20.
A tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem második napján, júl. 20-án a téma Nemzeti kultúra, multikulturalitás, etnokulturalitás csere volt. A meghívott előadók közül jelen volt Eckstein-Kovács Péter, a Nemzeti Kisebbségi Hivatal tárcanélküli minisztere, Péter József, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, valamint Alexandru Cistelecan irodalomkritikus. Eckstein-Kovács Péter szerint Romániában még nem zajlott le a multikulturalitás vitája. A központi kérdés az volt, van-e joga a magyar kisebbségnek anyanyelvén tanulni. Amíg más egyetemek terjeszkedtek és magánegyetemek tucatjával alakultak, addig "mi az építkezés helyett a politikai viták eredményével maradtunk" - állapíthatta meg Eckstein-Kovács Péter. Péter József arról beszélt, hogy a történészek olykor a politikusok kiszolgálói lesznek. Alexandru Cistelecean szerint a járható út a történelem demitizálása. Délután az 1999-es Frankfurti Könyvvásár és a magyar díszvendégi státus kapcsán beszélgettek a könyvekről és a könyvpiacról. Magyarország határok nélkül címmel mutatkozik be a könyvvásáron a magyar kultúra, a hátáron túli magyarság is helyet kap a bemutatkozásra. A frankfurti vásáron jelen lesz Kányádi Sándor, Sütő András, Lászlóffy Aladár, Kovács András Ferenc és a sor még folytatódhat. /Jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem - kedd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Alexandru Cistelecan, a marosvásárhelyi Vatra című irodalmi lap főszerkesztője megjegyezte, az itteni magyar írókkal ellentétben, akik otthonosak a román irodalomban, román kollégáik nem ismerik a magyar irodalmat, és az iskolai oktatás sem egymás megismerését szolgálja. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter szerint a multikulturalitás szorosan összefügg a migráció kérdésével, ugyanis a nyugati országokban a hetvenes évek elején kezdtek arról beszélni, hogy a vendégmunkások és családjaik nem térnek haza, s az őshonos lakosság etnikailag és kulturális szempontból idegen elemekkel vegyült. Az érintett államok a multikulturalitás eszközeivel próbálták keresni az együttélés módját. Hivatalának tevékenységéről szólva az RMDSZ minisztere elmondta: két törvénytervezeten dolgoznak, egyik a diszkriminációt tiltaná, másik az országos roma stratégia kialakításával kapcsolatos. Pál József kijelentette: jelen pillanatban Európában új történelmi helyzet van, idejét múlta a kultúrák egymás elleni kihasználása, amikor a globalizáció a mindennapi életben is érzékelhető. A magyar kultúrát egységesnek tekintjük - hangsúlyozta -, anyagilag támogatjuk, hosszú távon az autonóm, kreatív közösségek létrejötte vezethet eredményre. Az előadásokat hozzászólások követték. Kelemen Hunor kijelentette, nem gondolja, hogy a Babes-Bolyai egyetem multikulturális, Eckstein kisebbségügyi miniszter elmondta: megjelent egy magyar nyelvű tankönyv Erdély történetéről, a román tankönyvek megújulása viszont továbbra is vitatott. Az elfogadott oktatási törvényről megjegyezte: magánegyetemekre, önálló karokra, fakultásra vonatkozó tiltás nincs, ám a kolozsvári magyar tudományegyetem jelen pillanatban megvalósíthatatlan. /Tusnádi krónika. A multikulturalitás értelmezései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./ Szilágyi Zsolt képviselő kifejtette, hogy a Bálványosi Folyamat - ma már így nevezzük - 1990-ben indult útjára. Ekkor volt az első Bálványosi Nyári Szabadegyetem. A Fidesz és az akkor dinamikusan fejlődő MISZSZ (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége) szervezésében egy olyan folyamat indult be, amiről ma, tíz év után nyugodtan elmondhatjuk, hogy példaértékű a térségben. A magyar-román kapcsolatokat, a két ország és a térség más országainak demokratizálódását és átmenetét kívánták nagyító alá venni. A Bálványosi Folyamat állandó fórummá vált: a magyar-román kapcsolatok állandó és megbízható fóruma. Az elkövetkezőkben intézményesíteni akarják, hogy megteremtsék a keretet, a magyar-román tabumentes párbeszéd lehetőségét. /Bálványostól Tusnádig. Szilágyi Zsolt a folyamatról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./
1999. július 31.
Emlékezetes volt az idei Petőfi ünnepségsorozat, mely a költő halálának 150. évfordulóján július 31-én Fehéregyházán a Múzeum kertben teljes alakú Petőfi szobor leleplezésével teljesedett ki. Ezt megelőzően Maros megye szerte rangos rendezvényeken idézték fel a költőóriás alakját, életművét. Július 27-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében a Szabadság, szerelem című megemlékezésen Petőfiről Bölöni Domokos író és Nagy Miklós Kund lapszerkesztő beszélt. Július 29-én szintén Marosvásárhelyen, a Bernády téren az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, valamint Petőfire emlékezve a költő arcképével domborművet avattak fel, melyet a budapesti Puskás Jenő szobrászművész készített, s mely Szokai Imre Márton magyar állampolgár ajándéka Marosvásárhelynek. Segesváron a háromnapos ünnepi program július 30-án a Petőfi Emlékhelyek 15. Találkozójával kezdődött. Dr. Oláh Pál a kiskunfélegyházi Petőfi Múzeum igazgatója, a magyarországi Petőfi Sándor Társaság elnöke elmondotta, hogy ez alkalommal első ízben került sor az anyaország határain kívül Petőfi- emlékhely találkozóra. Dr. Mircea Popa, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára vette számba a Petőfi örökség román vonatkozásait, Kozma Dezső bölcsészkari professzor a költő kultuszáról értekezett, Dávid Gyula író, egyetemi tanár pedig sajnálkozva állapította meg: tapasztalata szerint Petőfi költészetének mondanivalója eléggé kiesett a köztudatból. Júl. 31-én Fehéregyházán ökumenikus istentiszteletet tartottak, melyen történelmi egyházaink elöljárói hirdették az igét. Délben kezdődött a Múzeum Kertben az ünnepi megemlékezés, melyen részt vettek Martonyi József, a magyar kormány külügyminisztere, Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Eckstein-Kovács Péter, kisebbségügyi miniszter, Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, RMDSZ-es államtitkárok, szenátorok, képviselők, prefektusok, PEN-klubosok, jelen volt továbbá Sütő András író, Kányádi Sándor költő, Ana Blandiana költőnő, a püspök, hazai meg az anyaországi közélet számos jeles képviselője. A több ezres ünneplő sokaság előtt Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetője nyitotta meg az ünnepséget. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az egész alakos Petőfi szobrot, Kiskunfélegyháza ajándékát Ficsur József polgármester hozta el Fehéregyházára. Hámori József miniszter hangsúlyozta: nem véletlen, hogy ez a 150 évfordulóhoz illő megemlékezés szándéka egybeesett kormányzati, önkormányzati szinten és egybecsengett a civil közösségek, polgárok akaratával határokon innen és túl. Petőfi nélkül mások lennénk mint nemzeti közösség. Ezért van róla annyi utca elnevezve, ezért van ott az emlékműve mindenütt, és ezért marad ő a mi szívünkbe addig, amíg a világon magyar ember él. Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetsége elnöke, valamint Dávid Ibolya miniszter asszony nevében is Patrubány Miklós, a VET elnöke lépett az ünnepi emelvényre. Szabadok vagyunk-e? - tette fel a kérdést Patrubány Miklós. Semmiképpen nem teljes a szabadságunk, jelentette ki. Elég, ha az 1989-es pekingi nagy diáktüntetésekre gondolunk. És amikor a harckocsik rájuk törtek, akkor a kínai egyetemisták ajkukon szabadság, szerelem e kettő kell nekem kezdetű Petőfi vers kínai fordításával mentek a halálba. Szinte egész Kínában ismerik ezt a verset. Egy tízmilliós nép költője egy egymilliárdos nép szabadságeszményévé vált. Ez pedig legméltóbb és legdicsőségesebb kiteljesedése Petőfi vágyának: a világszabadságnak. A román kormány nevében Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Ezután került sor a szoboravatásra. Miután lehullt róla a lepel, a szobrot történelmi egyházak püspökei áldották meg és ugyancsak ez alkalommal nyílott meg a teljesen felújított Petőfi Emlékház is. /Bögözi Attila: Petőfi halálának 150. évfordulója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
1999. augusztus 19.
A Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiójának vezetősége ismertette annak az 56 személynek a névsorát, akik meghatározatlan idejű munkaszerződéssel a tévénél maradhatnak a jelenlegi 120-ból. Az 56 között maradna a ma még 11 tagú magyar szerkesztőségből 2, továbbá 1 magyar vezetőségi tag és 1 operatőr, a német nyelvű adásnál viszont senki. Ennyi emberrel nem lehetne műsort készíteni. Az átszervezést a Román Televízió Társaság szeptember 15-én kívánja életbe léptetni. A szakszervezet jogtanácsosa szerint a tervezett átszervezést bírósági úton megtámadják, és 99 százalékos eséllyel meg is tudják akadályozni. A magyar szerkesztőség azon dolgozik, hogy az RMDSZ és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter segítségével elérjék egy úgynevezett kisebbségi szerkesztőség felállítását, mert ez, a jelenlegi szabályozások szerint, legkevesebb 15 emberből állna. /3-4 emberrel magyar állami tévé? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
1999. szeptember 3.
A kormány szept. 2-i ülésén elfogadta a határozattervezetet az aradi vértanúk emlékművének visszaadásáról az Assisi Szent Ferenc-rendnek. Mint ismeretes, a Zala György és Huszár Adolf által készített szoborcsoportot 1890-ben leplezték le a tizenhárom aradi vértanú emlékére. Az I. C. Bratianu által vezetett román kormány utasítására később lebontották, és alkotóelemei azóta több aradi gyár raktárában megfordultak, jelenleg pedig egy helybeli kaszárnyában találhatóak. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta, hogy a kabinet ülésén szó volt a továbbiakról is, tehát arról, amiben a román és a magyar miniszterelnök korábban megegyezett, nevezetesen, hogy létrehozzák a kiegyezés emlékparkját, amelyben helyet kapna a szóban forgó szoborcsoport is. Így a tegnapi kormányhatározat gyakorlatilag az első lépést jelenti e terv megvalósításának útján. /Az aradi vértanúk emlékműve a minorita rendhez kerül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1999. szeptember 7.
Szept. 7-én Bukarestben sajtóértekezletet tartott Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségügyi miniszter. Elmondta, hogy Turnu Severinben is megnyílt a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal területi irodája, amely főleg e vidék legnépesebb nemzeti kisebbsége, a romák kérdésével foglalkozik. A miniszter sürgősségi kormányrendelet-tervezetet terjesztett a kormány elé a 118. számú törvény-rendelet módosítására. A törvény-rendelet a múlt rendszer üldözötteinek nyújtandó kárpótlásról szól. A módosítás beveszi a kárpótlásra jogosultak közé az 1940. szeptember 14. és 1944. augusztus 23. között üldözött személyeket is, így a Transznisztriába deportált romákat és zsidókat. Kb. 2000 személy részesülhet majd ebből a kártérítésből. A miniszter beszámolt az állami televízió nemzetiségi adásainak szerkesztőivel folytatott beszélgetésről. Eckstein-Kovács Péter nem osztja az egykori külügyminiszter, Teodor Melescanu véleményét, miszerint a külügyminisztérium hivatalos irataiban csak cigányoknak szabad nevezni a romákat. Az Európa Tanács irataiban kettős megnevezést használnak: "roma/cigány", az lenne a helyes, ha ezt a gyakorlatot követnék. /(Zsehránszky István): Kisebbségvédelmi hivatal Turnu-Severinben is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
1999. szeptember 20.
Mind a magyar, mind a román külügyi szóvivő a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi légkörétől idegennek tartja Kolozsvár polgármesterének múlt heti megnyilvánulását. Horváth Gábor, a magyar külügyminisztérium szóvivője elmondta: a kolozsvári új magyar főkonzul, akit a város polgármestere kémkedéssel vádol, egyike volt azon magyar diplomatáknak, akiknek a Ceausescu-rezsim döntése alapján "hamis vádak" miatt távozniuk kellett Romániából. A magyar külügyminisztérium szerint az Alföldi László ellen felhozott vádak "fényévnyire" találhatók a román-magyar kapcsolatok jelenlegi légkörétől.- Simona Miculescu román külügyi szóvivő kijelentette: a külügyminisztérium nem hagyja magát belevonni a politikai okok miatt kirobbant agitációba. "A román külügyminisztérium a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében érdekelt" - mondta a szóvivő. - Az Emberi Jogokat Védő Liga (LADO) kolozsvári fiókja által szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásában kifejtette: "Gheorghe Funar akciója törvénytelen cselekedet, és a polgármester durván túllépte a 69-es törvényben foglalt hatáskörét". - Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter szerint a polgármester minősíthetetlen cselekedete egy olyan provokáció, amelynek célja a lakosság egy bizonyos rétegének felheccelése. Szerinte ennek jogi következményei is kell legyenek. /Jogi következményei lehetnek a polgármester gyalázkodásának - véli Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./
1999. szeptember 23.
Az elkövetkező napokban Gheorghe Funar polgármester újabb akciókat szervez Alföldi László magyar főkonzul hivatalba iktatása ellen: felhívást intézett "polgártársaihoz" a tiltakozásra figyelmeztető levelet küldött a városi ügyészséghez és a Román Hírszerző Szolgálat SRI/ kolozsvári irodájának vezetőjéhez, tüntetésre hívta a város polgárait. Végül bejelentette: a sintérközpont máris szabadon engedte az első, piros-fehér-zöldre festett kóbor kutyákat. Funar Kolozsvár lakosságához intézett felhívásában a polgármester kifejtette: "mindaddig, amíg a kolozsvári magyar főkonzulátus élén Alföldi László, a magyar kémszolgálat magas rangú tisztségviselője lesz, akit 1988-ban országunk és nemzeti érdekeink ellen kifejtett kémtevékenység miatt kiutasítottak az országból, ne kerüljenek kapcsolatba az intézménnyel és a kém főkonzullal. A büntető törvénykönyv 155-ös cikkelye értelmében ugyanis egy kémmel való kapcsolatteremtés árulásnak számít, és az elkövetőknek pedig el kell viselniük a megfelelő büntetést". Funar arra kérte Constantin Serbant, az RHSZ kolozsvári fiókjának vezetőjét, hogy éjjel-nappal tartsák megfigyelés alatt Alföldit. A polgármester felszólította a városi ügyészséget is, "hozzanak intézkedéseket a főkonzulátus képviselőivel kapcsolatot felvevő valamennyi személy azonosítására, mivel a büntető törvénykönyv értelmében árulással vádolhatók". - Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője szerint a polgármester intézkedései kimerítik a hatalommal való visszaélés bűncselekményét. Ez hivatalból üldözendő bűncselekmény, amelyet az ügyészség kötelessége kivizsgálni - mondta. A kóbor kutyák befestésével kapcsolatban Liviu Medrea, a Közterület-Fenntartó Vállalat igazgatója kijelentette, hogy a sintérközpont egyetlen kutyáját sem fogják lefesteni. /Kiss Olivér: Újabb támadásba lendült a polgármester. A városháza a lakosság megfélemlítésével próbálkozik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
1999. szeptember 24.
Szept. 24-én Gheorghe Funar polgármester megtartotta az újabb tiltakozó gyűlését. Kolozsváron, a Városháza nagytermében szervezett nyilvános összejövetelre a polgármester Alföldi László magyar főkonzult is meghívta, aki természetesen nem ment el. A résztvevőknek szétosztották a polgármester Göncz Árpád magyar államfőnek írt levelét. A levél szerint szándékosan nem tudatták Göncz Árpáddal, hogy a kolozsvári magyar főkonzulátus élére a magyar hírszerző szolgálat volt kommunista tisztjét nevezték ki, akit 1988-ban kémkedés vádjával kiutasítottak az országból. Funar szerint "a magyarokat gyávaság jellemzi", ezért nem jött el Alföldi László erre a gyűlésre. Funar arról értesült, hogy Eckstein-Kovács Péter és Frunda György segítségével Alföldi pert akar indítani ellene. "Alig várom, hogy a bíróság elé kerüljünk" - mondta. Funar bemutatta a hajdani 0110-es kémelhárító osztag vezetőjét Ion Serbanoiut, akit arra kért, fedje fel a magyar főkonzulátuson 1988 előtt zajlott kémtevékenységet. Serbanoiu elmondta: feladata a Ceausescu által beszüntetett kolozsvári magyar főkonzulátuson zajlott kémtevékenység felderítése és elhárítása volt. "Elmondhatom Önöknek, hogy 1988-ban a román állam valóban nem nyilvánította nemkívánatos személynek a magyar főkonzulátus alkalmazottait, mert a testvéri kapcsolatot fenntartó szocialista országok között ez nem történhetett meg. De ez nem azt jelenti, hogy nem foglalkoztak kémkedéssel és románellenes tevékenységgel" - mondta. Funar bejelentette: szeptember 28-án utcai tüntetést szervez. /Tiltakozó gyűlés a Városházán. Göncz Árpáddal "levelezik" a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
1999. október 4.
Okt. 3-án, vasárnap tartották a Partiumi Keresztény Egyetem ünnepélyes évnyitóját. Tőkés László püspök mondott beszédet. Dr. Kovács Béla, az immár Partiumi Keresztény Egyetemmé vált felsőoktatási intézet rektora arról beszélt, hogy az elmúlt kilenc év nehézségei ellenére az intézmény fennmaradt, végre önállóvá vált. A Pro Universitate Partium Alapítványt szept. 20-án a törvényszék is jóváhagyta. Az akkreditációs törvény értelmében kérik a Partiumi Keresztény Egyetem működési engedélyét, amelynek elnyerésére reális esély van. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter beszédében méltatta a kezdeményezést. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője Németh Zsolt külügyi államtitkár nevében is szólt "az iskolák fölöttébb szükséges voltáról", Apáczai Csere János gondolatainak időszerűségéről. Alföldi László magyar kolozsvári főkonzul Orbán Viktor miniszterelnöknek a nevében is köszöntött mindenkit, majd a magyar kormány támogatásáról, odafigyeléséről biztosította az alakuló egyetemet. /Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./
1999. október 7.
Megállapítható, hogy gondosan megszervezték a sovinizmus erősítését a közvéleményben. Ion Iliescu október 5-én telefonált Radu Vasile kormányfőnek, tiltakozva Vasile részvétele ellen az aradi rendezvényeken. A kampány hamarabb kezdődött: az Antena 1 csatornáján Ion Cristoiu nekitámadt Eckstein Kovács Péter kisebbségi miniszternek, amiért Arad népe a magyar igazságügyminisztertől tudta meg az itteni román-magyar emlékpark tervét, és hogy újra felállítják a Szabadság-szobrot. Október 3-án a Tele 7 ABC-ben Corneliu Vadim Tudor, a Nagy- Románia Párt elnöke támadta Radu Vasile kormányfőt az aradi park terve, a Szabadság-szobor újraállítása miatt, és bejelentette, hogy pártja október 6-án ellentüntetést szervez. Október 4-én a Román Televízió, a Tele 7 ABC és az Antena 1 híradóiban Ion Cristoiu rohamosztagos lajbiban Arad népét és egyben a román nemzeti méltóságérzést védelmezte az aradi ünnepségek tervével szemben. Adrian Nastase kijelentette: mielőtt az aradi tizenhárom tábornokot "lelőtték" az osztrákok, a magyar hadsereg élén végigpusztították az erdélyi román falvakat, templomokat, kolostorokat. Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke követelte, hogy Magyarország kérjen bocsánatot Romániától, addig nem lesz béke se Aradon, se másutt. Corneliu Vadim Tudor politikai nyilatkozata a Szenátusban: magyar bűnök, gyilkosok, ártatlan román vér, tizenhárom hóhér Aradon. Este elhangzott tévényilatkozata: ha visszaállítják Aradon a Szabadság-szobrot, rövidesen felrobbantják. És újra Ion Cristoiu: Aradon a román nemzeti méltóságérzet ellen szerveznek merényletet. - Az újságíró, Barabás István feltette a kérdést: az Országos Audiovizuális Tanácsban az RMDSZ-t képviselő Magyari Lajos próbál-e választ keresni ezekre a tendenciózus tévés szereplésekre? /Barabás István: Furcsa "véletlenek" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1999. október 13.
A nagyszalontai középiskolai oktatás több mint 300 éves múltra tekinthet vissza. A ma működő líceum okt. 16-án lesz 90 éves. Az évfordulóról ünnepséggel emlékeznek meg az elméleti középiskola vezetői, ennek során tudományos szimpóziumot tartanak. Újból fölvetődött, hogy a tanintézet visszavegye az Arany János nevet. 1948-1992 között a város nagy szülöttéről volt elnevezve a középiskola. Hét éve az akkori vezetőség azzal az indokkal tüntette el az Arany János nevét hirdető táblát, hogy az iskolacsoporttá átalakuló tanintézetnek nem lehet neve. Az iskola folyosóiról fokozatosan lekerültek a magyar nyelvű feliratok is, a több száz magyar diák már egyet sem talál belőlük. A Csonka-torony centenáriumán részt vevő kisebbségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter segítséget ígért az ügyben. Az iskola magyar tanulói kérik a névvisszaadást, de a tanárok nem állnak ki mellette egyöntetűen, félnek a helyi feszültségektől. /Kilencvenéves a középiskola. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 13./
1999. október 25.
A Teodidaktos Alapítványt Vizi Imre hozta létre, és ő irányítja. Az ökumenikus alapítvány a kolozsvári magyar iskolák tanulói számára kollégiumot-bentlakást biztosít. Egyelőre csak leánybentlakásuk van. A fiúk bentlakását még ki kell építeni. A 31 személyes lánykollégiumban 6 megyéből vannak lányok. A kollégium öt éve működik. Az évfordulós ünnepségre eljött Eckstein Kovács Péter kisebbségi miniszter, Kötő József államtitkár, Magyarországról Lakner Zoltán államtitkár és itt volt Buchwald Péter prefektus is. /Ötéves a Teodidaktos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
1999. október 29.
Okt. 28-án a kormányülésen visszavonták Vasile Salcudean jelölését Kolozs megye prefektusi tisztségébe. Alexandru Farcas prefektus felmentése után az új prefektus kinevezése miatt belharc robbant ki a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) kolozsvári szervezeténél. - A kormány tartalékából kétmilliárd lejhez jutottak a magyar történelmi egyházak. E határozat a magyar egyházfőknek Radu Vasile miniszterelnöknél tett múlt heti látogatásának eredménye. A pénzt elsősorban a lelkipásztorok fizetésének kiegészítésére fordítják. - Sepsiszentgyörgyön az Árkádos-házat, amelyben eddig az állami levéltár működött, a Művelődési Minisztériumhoz utalták, az ingatlan a Keleti-Kárpátok Múzeumának ad majd otthont. /Kiss Olivér: Kétmilliárd lej a magyar egyházaknak Visszavonták Salcudean jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./ Puskás Bálint Zoltán szenátor okt. 29-én, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy borúlátó Románia EU-csatlakozását illetően. Kijelentette, hogy mind az előző, mind a jelenlegi kormánykoalíció felelős, amiért a pénzintézetek és külföldi befektetők Románia szavahihetőségének elvesztése miatt maradnak távol. Közölte, hogy a magánosítás során 26 millió német márkával, 1,4 milliárd USA-dollárral és 14 684 milliárd lejjel lett gazdagabb az államkassza, de ennek felhasználásáról hallgat a pénzügyi tárca. Hozzátette azt is, hogy Romániában pillanatnyilag becslések szerint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 55-60 százalékát teszi ki a feketepiac. A szenátor elmondta, hogy a levéltárnak otthont adó sepsiszentgyörgyi Lábasházat a belügyminisztériumtól a művelődésügyi tárca venné át a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter közbelépett, és ezt egyelőre megakadályozták. A Lábasházban töltötték életük utolsó napjait a forradalom újbóli kirobbantásáért létrehozott ún. Makk-féle összeesküvésben való részvételért 1852-ben halálra ítélt és kivégzett Váradi József és Bartalis Ferenc székely vértanúk. Ezért szorgalmazzák, hogy a ház a megyei vagy a városi tanács tulajdonába kerüljön. /Minden egyezség felborul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./ Előzmény: Radu Vasile miniszterelnöknek kinevezése utáni első útja Kovászna és Hargita megyébe vezetett. 1998. április 16-án Sepsiszentgyörgyre érkezett és megbeszélést folytatott a helyi vezetőkkel és találkozott a helyi román szervezet, az Andrei Saguna Liga tagjaival. A Liga képviselői azt szorgalmazták, hogy az állam támogassa a Román Szellemiség Múzeumának létrehozását, intézkedjen, hogy legyen román tannyelvű osztály minden iskolában, azaz szüntesse meg "az elkülönítést", védje meg a románságot az autonómiatörekvésekkel szemben, érje el, hogy minden helyi intézményben legyenek románok, és szavatolja a román nyelv hivatalos jellegét. /Szabadság (Kolozsvár), 1998. ápr. 17, 18./ A tervezett Román Szellemiség Múzeumát Keleti Kárpátok Múzeumának is nevezték.
1999. november 1.
Okt. 30-án A romániai magyar politikai elit és a hatalom (1989-1999) címmel vitafórumot szervezett a Szabadelvű Kör Kolozsváron. A rendezvényt Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, a liberális platform vezetője nyitotta meg. Ezután Egyed Péter, Bakk Miklós, Magyari Nándor László és Székely István tartott előadást, majd a vita követekezett. Eckstein-Kovács Péter szerint a vitafórum eredményes volt. /Erdei Róbert: Eszmecsere a romániai magyar politikai elit és hatalom viszonyáról Vitafórumot szervezett a Szabadelvű Kör. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
1999. november 4.
Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter közleményben tiltakozott Kolozsvár városi tanács Antonescu-emlékmű állításáról rendelkező határozata ellen. Antonescu tudtával és cinkosságával meggyilkoltak, illetve haláltáborba hurcoltak nagyszámú zsidót és romát. "Nemzeti kisebbségügyi miniszteri minőségben tiltakozom a kolozsvári polgármester azon kezdeményezése ellen, amely sérti mindazok emlékét, akiket üldöztek és megöltek pusztán azért, mert valamely nemzetiséghez, illetve etnikumhoz tartoztak. Kérem Kolozsvár városi tanácsát, hogy vizsgálja fölül ezt a határozatát, s amennyiben kérésem teljesítését megtagadja, az állam illetékes szerveihez fordulok, hogy lépjenek közbe e határozat semmissé nyilvánítása érdekében, mert ezt több Romániában érvényben lévő törvény megszegésével hozták." /Az Antonescu-szobor felállítása ellen tiltakozik a kisebbségügyi miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1999. november 11.
Az RMDSZ politikája sérti Románia nemzeti integritását - nyilatkozta a román sajtónak Madalin Voicu, a romák parlamenti képviselője. Ezzel szemben a romákban túlárad a hazafias szellem, s ez valószínűleg zavarja a magyarokat. Voicu szerint az RMDSZ a romániai magyarság érdekeinek védelmezése közben gyakran figyelmen kívül hagyja más kisebbségek érdekeit. A romák parlamenti képviselője Aurel Rosianuval, a Romák Pártjának alelnökével együtt több nyilatkozatban is támadta Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi minisztert. Szerintük a miniszter gáncsolja a romák által a Kisebbségvédelmi Hivatalhoz benyújtott tervezeteket. Eckstein-Kovács felháborítónak tartja ezeket a vádakat. Elmondta, hogy a Romák Pártja a román költségvetésből a kétszeresét kapja annak az összegnek, ami fölött az ő kormányhivatala rendelkezik. A miniszter elmondta: hivatali idejének, illetve közéleti szereplésének 80%-át a roma kérdésre fordítja, s minden kezdeményezést, amely a részükről jön, támogat. /Erdei Róbert: Eckstein-Kovács Péter felháborítónak tartja Voicu képviselő vádjait A roma közösség diszkriminációról panaszkodik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
1999. november 17.
November 16-án Bukaresten sajtóértekezletet tartott Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségügyi miniszter. Ismertetéséből kiderült: ebben az évben a Roma Párt 4,6 milliárd lej állami támogatásban részesül. A fajgyűlölet, antiszemitizmus, xenofóbia és türelmetlenség elleni kampányra kiutalt alap 90 százalékát a roma szervezetek kapják. A közös programokra és pályázatokra szánt állami alapból - 2,8 milliárd lej -, a többi 16 nemzeti kisebbség szervezetei mellett jelentős mértékben részesültek a roma szervezetek. A miniszter ismételten tiltakozott az ellen, hogy Kolozsváron - a polgármester kezdeményezésére - felállítsák Antonescu szobrát. /Sajtóértekezlet a kisebbségügyi miniszternél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1999. november 19.
Nov. 19-én ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület elfogadta a helyhatósági választások előkészítésének szabályozására vonatkozó határozattervezetet, melyet a Szövetségi Képviselők Tanácsa következő ülése elé terjesztenek. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter tájékoztatás adott a történelmi magyar egyházak és a magyar nemzeti közösség aktuális problémáiról. Az ÜE foglalkozott Tőkés László tiszteletbeli elnök sajtóbeli nyilatkozatával, mely szerint az RMDSZ "egy kommunista jellegű párt", annak "vezetőségét kommunista jellegű megnyilvánulás, totalitarizmus és intolerancia jellemzi". Az ÜE ezzel kapcsolatos állásfoglalásában visszautasította ezeket az állításokat. Az ÜE megbeszélésre hívta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét soron következő ülésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 19. - 1606. sz./
1999. november 19.
Nov. 19-én tartották Kisbácson az RMDSZ-es polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok hagyományos vándortalálkozóját a Kolozs megyei RMDSZ szervezésében. Többek között jelen volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Buchwald Péter alprefektus, Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, rövid ideig részt vett Vasile Salcudean, Kolozs megye frissen kinevezett prefektusa is. /Magyar polgármesterek találkozója Kisbácsban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
1999. november 22.
Eckstein-Kovács Péter miniszter bejelentette, hogy a romániai nemzeti kisebbségek vallási felekezetei által birtokolt javak visszaszolgáltatására készek sürgősségi rendeletet a kormány elé terjeszteni. A szenátus előtt levő általános restitúciós törvény ugyanis nem tért ki az egyházi és a kisebbségi ingatlanok ügyére, azzal az indoklással, hogy azt külön törvény fogja szabályozni. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy éppen ennek a törvénynek kellene szabályozni az egyházi és közösségi ingatlanok kérdését. Szükséges lenne, hogy a szenátusi vita során módosítsák a törvénytervezetet. Amennyiben ez nem sikerülne, a tárca be fog terjeszteni egy erre vonatkozó dokumentumot. - 1996 óta egyébként a bukaresti kormányok négy rendeletet hoztak a kisebbségek felekezeteit megillető ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Ezek nyomán 57 épületnek kellett volna visszakerülnie tulajdonosához, azonban a rendeletek végrehajtása késik. /Szeghalmi Örs: Felekezeti javak visszaszolgáltatása. Sürgősségi rendelet a megoldás? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./
1999. november 22.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke román újságíróknak tett nyilatkozatában az állította, hogy az RMDSZ-re a kommunista pártok reflexei jellemzőek, Markó Béla pedig kommunista típusú pártvezér, aki hatalmát a körülötte kialakult, kialakított klikk segítségével gyakorolja stb. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője körkérdést intézett az RMDSZ vezetőségének tagjaihoz, állami tisztségviselőihez, létezik-e egy Markó-klikk. Gyarmath János neveket említett, a teljesség igénye nélkül: Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter és elődje, Tokay György, Birtalan Ákos egykori turisztikai miniszter, Demeter János, a kormány főtitkárhelyettese, Bara Gyula, a kormány tanácsosa, volt államtitkár, Kötő József, Borbély László, Kelemen Hunor, Pete István államtitkárok, Lányi Szabolcs egykori államtitkár, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökség elnöke, Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke, Erőss Viktor, az ÁVA alelnöke, Varga Gábor, a Találmányi és Védjegy Hivatal igazgatója, Neményi József államtitkár, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, Czédly József, Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhárdt Árpád, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv, Winkler Gyula alprefektusok, Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Péter Elek, Reisz Péter, Antal István János országos társasági, illetve egyedárusági, Tőkés Elek kultuszigazgatósági, Reman Domokos György mezőgazdasági minisztériumi, Markó Attila igazgatók, Nagy Ágnes, az RNB igazgatótanácsi tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a számvevőszék tanácsosai, Kozsokár Gábor, az alkotmánybíróság bírája, Gálfalvi Zsolt és Boros Zoltán, a tévé-, illetve a rádiótársaság igazgatótanácsának tagjai, Magyari Lajos, az Országos Audiovizuális Tanács igazgatója. Gyarmath az említetteknek kérdéseket tett fel: egy kommunista típusú párt tagjainak érzik magukat, mivel érdemelték ki tisztségüket, talán a Markó-klikk tagjai? Mit tudtak megvalósítani? /Gyarmath János: RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
1999. december 1.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa nov. 29-én kezdett négynapos látogatást Romániában. Útjának célja, hogy felmérje miként és milyen mértékben alkalmazzák a multikulturalitás gyakorlatát az egyetemi oktatásban. A kisebbségi főbiztost romániai látogatására elkíséri három, a multikulturális oktatásban jártas professzor, az angliai Schöpflin György, a belgiumi de Groof professzor és a kanadai Beillard professzor, akik Kolozsváron megvizsgálták, milyen konkrét lehetőségeket biztosít a nemzeti közösségek számára az új tanügyi törvény. /Max van der Stoel romániai látogatása. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30. - 1613. sz./ Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa Kolozsváron tárgyalt egyetemi tanárokkal, majd azt nyilatkozta, hogy a multikulturalitás elvének továbbfejlesztése, gyakorlatba ültetése azt fogja eredményezni, hogy a magyar és német diákok is jól érezzék magukat az egyetemen. Példaértékűnek tartotta a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, hozzátéve, hogy a multikulturalitás elvét ki kell terjeszteni a jogi és közgazdasági oktatásra is. Szilágyi Pál ideiglenes rektor a főbiztos tudomására hozta a romániai magyarságnak az önálló állami magyar egyetem alapítására való törekvését, amit az tesz indokolttá, hogy jelenleg nincs olyan struktúra, ami biztosítaná a magyar nyelvű oktatás tartós fennmaradását. /Max van der Stoel példaértékűnek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Dec. 1-jén Markó Béla szövetségi elnök, Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Kötő József tanügyi államtitkár az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában fogadták Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát és a küldöttségében levő oktatásügyi szakértőket. Az EBESZ főbiztosa beszámolt arról is, hogy javasolni fogja az Európa Bizottságnak: jelentős anyagi támogatást biztosítson a Babes-Bolyai Tudományegyetem számára multikulturális jellege fejlesztése, a kisebbségi tannyelvű tanszékek és karok kiépítése céljából. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ kitart az önálló állami magyar egyetem gondolata mellett. A BBTE esetében a multikulturalitáshoz a magyar oktatást kell bővíteni, elsősorban a jogi és a közgazdasági karon, valamint a döntéshozatali struktúrák létrehozására a magyar oktatási vonal esetében. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ közpénzekből fenntartott magyar nyelvű oktatás fejlesztéséért küzd, ezért a megalakulandó egyházi hátterű magánegyetem nem lehet alternatívája a magyar nyelvű állami egyetemnek. /Markó Béla találkozott Max van der Stoel kisebbségi főbiztossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
1999. december 8.
Közel kétéves tárgyalás, vita, véleményezés, elemzés előzte meg a Constantin Ticu Dumitrescu szenátor által javasolt törvénytervezet véglegesítését, amelynek eredményeként az eredeti szöveg jóval eltér a szenátor elképzelésétől. A "saját iratcsomó" (dosszié) hozzáférhetőségének, és a Szekuritáté politikai rendőrség szerepének leleplezési törvényét Emil Constantinescu államfő dec. 6-án írta alá. Nyilatkozatában kiemelte, hogy ez az első jogszabály, amelyben elismerik, hogy az 1945. március 6-a utáni kommunista hatalom rémuralmat gyakorolt az állampolgárok alapvető szabadságjoga felett, és a Szekuritáté tulajdonképpen politikai rendőrségként tevékenykedett. Sokan bírálták a törvényt, az államelnök szerint még mindig jobb egy utólag javítható jogszabály, mint semmi. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségügyi miniszter kifejtette: amint a törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben, hatályba lép. A törvény azonban olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nem teszik lehetővé, hogy egyszerre alkalmazni lehessen előírásait. A dossziékhoz ugyanis a volt Szekuritáté irattárának tanulmányozó tanácsa révén lehet hozzájutni, a tanácsot egy bizottság vezeti, és ez kezeli majd a szóban forgó dossziékat is. Valószínűleg csak a tavaszi ülésszakon történik a bizottság kinevezése és megválasztása. Az előírások itt még a német törvénynél is engedékenyebbek, ugyanis nem csupán betekintést engednek, hanem az iratokat ki is kérhetik, és felfedhetik a besúgók kilétét. Amennyiben egy tisztségviselőről bebizonyosodik besúgói múltja, a bizottság felkéri, hogy mondjon le, ellenkező esetben felfedik korábbi tevékenységét. /Constantinescu: nincs szó bosszúállásról Az államelnök aláírta a Szekuritátét leleplező törvény közzétételét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
1999. december 8.
Az SZKT legutóbbi ülésén Kerekes Károly képviselő javaslatára a 105/1999-es számú kormányrendelet hiányossága során előálló helyzetet is megvitatták. A képviselő hangsúlyozta, a Kisebbségvédelmi Hivatal kezdeményezte kormányrendelet nem teszi lehetővé a romániai magyarság számára is a történelmi igazságtételt, a kormány ezzel a gesztussal csak a romániai zsidóságnak szolgáltatott történelmi igazságtételt. A jogszabály az 1940. szeptember 14. és 1944. augusztus 23. közötti időszakban nemzetiségi okokból üldözött személyek kárpótlását írja elő, és nem vonatkozik az 1944. augusztus 23-át követően egészen 1945 márciusáig súlyos sérelmeket szenvedett romániai magyarságra is. Emlékeztetett: abban az időszakban értelmiségieket, diákokat internáltak a Targu-Jiu-i koncentrációs táborba, a román hatóságok Erdély-szerte hurcolták el a békés lakosság ezreit a földvári haláltáborba, és súlyos, véres megtorlásokra került sor. A képviselő szerint figyelembe véve, hogy a kormányrendelet kezdeményezője éppen a Kisebbségvédelmi Hivatal, nem kiterjeszteni a kárpótlást a romániai magyarságra is, több mint hiba, egyenesen bűn. Kerekes Károly felvetésére Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter válaszolt: semmi lehetőségét nem látták annak, hogy kiterjesszék ezt az időszakot 1945. március 6-ig. Az így megfogalmazott kormányrendelet azonban lehetőséget teremtett arra, hogy legalább Dél-Erdélyben üldözött magyarokat, illetve más nemzetiségűeket is kárpótlásban részesítsék. /Papp Annamária: Történelmi igazságszolgáltatást a romániai magyarságnak is. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
1999. december 9.
Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, a Nemzeti Kisebbségek Napja /dec. 10./ alkalmából közzétett üzenetében méltatta az elmúlt időszakban elfogadott, a nemzeti kisebbségek jogaira is vonatkozó törvényes rendelkezéseket, ezek között említve a kisebbségi oktatásra, valamint a kisebbségek nyelvhasználati jogára vonatkozóan, illetve egyes egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. 1999-ben jelentősen javult a nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteinek állami költségvetésből eredő támogatása - az 1997. évinek ötszörösére nőtt, és eléri a 31,6 milliárd lejt. A hangsúlyozta, hogy a jövőben szükséges a nemzetiségi törvény elfogadása, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálása, a kisebbségi egyházi és közösségi javak visszajuttatásának lezárása, a gyanakvás és intolerancia megszüntetése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9. - 1618.sz./
1999. december 10.
Bukaresten dec. 10-én A felekezetek és kisebbségi közösségek ingatlan javainak visszaszolgáltatása Közép-Európában címen tartottak nemzetközi konferenciát. Jelen voltak Eckstein-Kovács Péter és Ion Caramitru miniszterek, Szőcs Ferenc magyar nagykövet és a romániai történelmi egyházak képviselői. A rendezvényről a sajtó nem adott megfelelő tájékoztatást. Eckstein-Kovács Péter miniszter kifogásolta az államosított kisebbségi és egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedését. Ion Caramitru művelődési miniszter konkrét eseteket ismertetett annak érzékeltetésére, milyen nehéz gyakorlatba ültetni a restitutio elvét. A római katolikus egyház visszakapta nagyváradi püspöki palotát, de az épületben 25 éve működik a Kőrösvidéki Múzeum, egyetlen megoldás lenne új épületbe költöztetni, de erre nincs pénz. Magyarország részéről Ravasz Levente, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Egyházi Tulajdonrendezési Főosztálya nevében tartott tájékoztatót. Ismertette a vonatkozó törvény hátterét, a 12 érintett egyház érdekét szolgáló végrehajtást: az itteni ingatlanrendezés folyamata összességében mintegy 163,7 milliárd forint értékű ingatlanvagyont érintett, beleértve a magyarországi román ortodox egyházét is. Iffiú Mihály, a nagyváradi római katolikus püspökség jogtanácsosa ismertette egyházkerülete államosított ingatlanjainak jegyzékét: 2554 ha mezőgazdasági terület, egy püspöki palota, 50 elemi iskola, 6 középiskola, 2 kórház, 33 épület lakásokkal, 6 kolostor stb., amiből mind ez idáig szinte semmi sem került vissza használatba. Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Minisztérium igazgatója ismertette a három vonatkozó kormányrendeletet, szólt arról is, miképpen lehetne lebonyolítani a kárpótlást. /Nemzetközi konferencia az egyházi és közösségi javak sorsáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./
1999. december 11.
Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, a Nemzeti Kisebbségek Napja, december 10. alkalmából ünnepi üzenetet tett közzé, amelyben méltatta az elmúlt időszakban elfogadott, a nemzeti kisebbségek jogaira is vonatkozó törvényes rendelkezéseket, ezek között említve a kisebbségi oktatásra, valamint a kisebbségek nyelvhasználati jogára vonatkozóan, illetve egyes egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. 1999-ben jelentősen javult a nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteinek állami költségvetésből eredő támogatása - az idén ez a támogatás az 1997. évinek ötszörösére nőtt, és eléri a 31,6 milliárd lejt. Különösen az utóbbi időben megkülönböztetett figyelmet fordított a kormány a roma kisebbség helyzetének javítására. A támogatás összege az azonos időszakban csaknem tízszeresére, 4, 6 milliárdra nőtt, s ugyanakkor a roma kisebbség több állami költségvetésből és az Európai Bizottság által finanszírozott programok haszonélvezője. A miniszter üzenetében hangsúlyozta, hogy el kell fogadni a nemzetiségi törvényt, ratifikálni kell a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját, és biztosítani kell a törvények alkalmazását lehetővé tevő társadalmi légkört, továbbá a kisebbségi egyházi és közösségi javak visszajuttatását teljesíteni kell. /Bőven van még tennivaló A kisebbségügyi miniszter üzenete a Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
1999. december 14.
Emil Constantinescu államelnök dec. 12-én, vasárnap találkozott a koalíciós pártok vezetőivel. Megbeszéléseik egyik témája volt a kormányátalakítás, esetleg Radu Vasile kormányfő leváltása. Dec. 13-án a parasztpárt vezetőségi ülésén hét miniszter hivatalosan bejelentette lemondását. A parasztpárt megvonta a politikai támogatást, követelte Radu Vasile lemondását. Ezután három liberális párti miniszter is bejelentette kiválását a kormányból. Radu Vasile dec. 13-án esti nyilatkozatában visszautasította a lemondatására irányuló próbálkozást. Emil Constantinescu széles körű konzultációra hívta a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőit és Radu Vasilét, "a krízis azonnali megoldása" érdekében. /Palotaforradalom a parasztpártban. Inog Radu Vasile kormányfő bársonyszéke. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke azt nyilatkozta, hogy Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter lemondott, s a Bukarestbe érkező Hajdú Gábor egészségügyi miniszter is követni fogja példáját. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./
1999. december 15.
A kormányfő lemondásáról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy nincs szó politikai válságról. Kormányválság van. Ebben a kérdésben a kormánykoalíció egységes álláspontot foglal el. Azon a véleményen van, hogy új miniszterelnököt kell kinevezni minél hamarabb. Az RMDSZ szolidáris a koalícióval, Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter is bejelentette lemondását, Hajdú Gábor egészségügyi miniszter csupán azért nem tette még meg, mert szabadságról van visszatérőben. /Mózes Edith: Markó Béla szerint rosszul kezelt válságról van szó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
