Béres István Lászlót választották meg a hét végén a Történelmi Máramaros területi RMDSZ-szervezet elnökévé. A tisztújító közgyűlést a Történelmi Máramaros RMDSZ-szervezet március óta halogatja, a Gerstmayer József volt elnök jelölése körül támadt bonyodalmak miatt. Gerstmayer jelölését a választási bizottság akkor elutasította, arra hivatkozva, hogy az elnök hamis támogató aláírásokat is tartalmazó jelentkezési aktacsomaggal jelöltette magát. Gerstmayer József közismerten az RMDSZ belső ellenzékével szimpatizál. /Salamon Márton László: Béres István László az új elnök. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./
2003. szeptember 4.
Az első félévben már semmiképpen nem kerülhet sor a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozására, miután Andrei Marga rektor szept. 3-án a szenátus novemberi ülésére halasztotta a kérdés megtárgyalását. - Mindeddig nem létezett egyetlen olyan probléma sem a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, amely ne lett volna megoldható a multikulturális szerkezet keretén belül, a román, magyar és német tagozat teljes autonómiája révén - hangsúlyozza Andrei Marga. A BBTE rektora elismételte többek között azt, amit a BBTE román tagozatának tegnapelőtti állásfoglalása tartalmaz: "A kolozsvári egyetem megmaradása a pártérdekeken túlmutató, nemzeti és nemzetközi jelentőségű ügy. A politikai tranzakciókat nem lehet az egyetem rovására végrehajtani." Marga szerint egyetlen romániai egyetem sem tett annyit az etnikumok közötti egyetértés érdekében, mint a kolozsvári. A két magyar kar létrehozását célzó politikai nyomásra utalva a rektor elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyetem román, magyar, német és zsidó tanárainak és diákjainak sok éves munkája hozzá nem értő személyek beavatkozása révén vesszen kárba. "Ebben a helyzetben, az egyetemi autonómia elvének figyelembe vételével, összehívom az egyetem román-magyar-német vegyes bizottságát, amely elemzi majd a BBTE multikulturális szerkezetének működését" - fejtette ki Marga.A Demokrata Párt is csatlakozott az ellenzők kórusához: a Demokrata Párt elutasítja a Babes-Bolyai Tudományegyetem etnikai alapon történő felosztását - jelentette ki Traian Basescu, a PD elnöke. Egy nappal korábban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szervezete tiltakozott a BBTE magyar karainak létrehozása ellen. /Salamon Márton László: Marga novemberre halasztja a döntést. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2003. szeptember 15.
Az Országgyűlés szervezésében szept. 11-13. között Budapesten került sor a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozójára. Medgyessy Péter miniszterelnök felhívta a parlamenti küldöttség figyelmét, hogy politikai tevékenységük eddigi sikerének záloga az egységes fellépés volt, és ezt a jövőben sem lenne szabad alárendelni semmilyen más érdeknek. Markó Béla szövetségi elnök köszönetét fejezte ki az első magyar-magyar parlamenti csúcs megszervezéséért, és reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időszakban ez rendszeressé válik. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalició Pártjának elnöke rámutatott a kisebbségi jogvédelem beépítésének szükségességére az európai alkotmányba. /Egységes fellépést - nem a megosztottságot! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A parlamenti küldöttségek tagjai a Külügyi-, az Integrációs, a Gazdasági-, valamint a Kulturális és Sajtó, illetve Önkormányzati Bizottságok vezetőségével folytattak szakmai eszmecserét. A gazdasági bizottság ülésén az RMDSZ küldöttsége által felvetett kérdések között szerepelt a Bukarestet Budapesttel összekötő, Erdélyen áthaladó autópálya kérdése, a romániai privatizációs folyamatban való aktívabb részvétel, a jogharmonizációval kapcsolatos problémák, valamint a szorosabb gazdasági kapcsolatok, illetve az erdélyi beruházások szorgalmazásával összefüggő kérdések. Szintén az RMDSZ javaslatát tolmácsolta Frunda György szenátor, aki egy magyar bank Romániában való létesítésének szükségességét hangsúlyozta. Az Országgyűlés Kulturális és Önkormányzati bizottságának az RMDSZ az iskolák és önkormányzatok kapcsolatának kérdését, Kereskényi Sándor pedig a határon túli kulturális örökség felleltározásának követelményét vetette fel. Az Integrációs bizottság ülésén az RMDSZ küldöttsége e szakmai tapasztalatcserék intézményesítését szorgalmazta. /Egységes nemzetstratégiát kell kidolgozni. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 13., 2531. sz./ A státustörvény módosítása nemzetstratégiai célokat is felad - jelentette ki a határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozóján Duray Miklós MKP-alelnök. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a kettős állampolgárság kérdésénél arra is figyelmet kell fordítani, hogyan viszonyul e probléma az autonómiához.Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette: egyeztetést kezdeményez a magyar-magyar parlamenti találkozók rendszeressé tételéről, ezzel kapcsolatosan levelet intéz Szili Katalin házelnökhöz. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja. Markó kiemelte: "nemzetpolitikát csak úgy tudok elképzelni, ha arról valódi konszenzus alakul ki". Elmondta: a határon túli magyarok politikai céljaik megvalósításához, az egységes cselekvéshez, oktatásukhoz költségvetési és gazdasági kérdésben várnak támogatást az anyaországtól. Szavai szerint a módosított kedvezménytörvény elfogadható, de sok múlik a jogszabály alkalmazásának módján. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte: a jogszabályról a Romániával kötött megállapodás lényegileg és tartalmilag "jónak látszik". Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) alelnöke kitért arra, hogy a Felvidéken működtetett információs irodahálózat megszüntetését meg kell akadályozni, de a jövő évre tervezett költségvetési keret meglehetősen szűkös. Németh Zsolt kijelentette, hogy a szomszédságpolitikában megtorpanás tapasztalható. Úgy vélte, a kettős állampolgársággal kapcsolatos ellenérvek csupán ürügyek, az Európai Unió joggyakorlatában a kettős állampolgárság általános. Az Ukrajnával és Szerbia-Montenegróval kötött vízummegállapodásról úgy fogalmazott: "megnyugtató megoldás látszik kialakulni". Az MDF-es Csapody Miklós üdvözölte a vízummegállapodást, támogatta a kettős állampolgárság bevezetését. Szóba hozta a javaslatot, amely szerint megalakulna a parlament határon túli magyarokkal foglalkozó állandó bizottsága. A Fidesz, az MDF, az MKP, az RMDSZ, a VMSZ és a Horvátországi Magyarok Közössége állásfoglalást fogadtak el, amelyben többek között "kifejezik szándékukat a magyar parlamenti képviselők találkozóinak rendszeresítésére". /Salamon Márton László: Markó: konszenzus kell a nemzetpolitikában. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./
2003. szeptember 17.
Még 2003-ban fel kell állítani az aradi Szabadság-szobrot - fogalmazták meg a Területi RMDSZ-elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) szept. 16-i bukaresti ülésén. Két területi elnök is kötött mandátummal érkezett a megbeszélésre, és éppen ez a két területi elnök, az aradi Király András és a Fehér megyei Rácz Levente képviselte a legsarkosabb véleményt a tanácskozáson.Az Arad megyei szervezet operatív tanácsa elhatározta, ha szeptember 30-ig nem születik kedvező döntés a szobor felállítása ügyében, felfüggesztik az együttműködést a kormánypárttal. Szerintük "a szobrot még ebben az évben fel kell állítani a Tűzoltó téren, ott, ahol a városi tanács kijelölte a helyet számára. Beleegyezünk a megbékélési park létesítésébe, de azt nem lehet összekötni a szobor ez évben történő felállításával." Rácz Levente, a Fehér megyei szervezet elnöke elmondta, Fehér megyében a megbékélési parkot nem tartják megoldásnak a Szabadság-szobor felállítására. "A szobor felállításának az esetleges elmulasztása a PSD-vel való együttműködés szakítópróbája. Ez az utolsó csepp a pohárban. Erről a szimbólumról lemondani nem lehet - jelentette ki Rácz Levente. - A kollégáimhoz máris számtalan arra utaló visszajelzés érkezett, hogy az emberek nem tudják elképzelni a Szabadság-szobrot egy olyan emlékparkban, amelyikben mondjuk Axente Severnek vagy Avram Iancunak is emléket állítanak. Fehér megyében ma nekik köszönhetően van szórványban a magyarság - magyarázta az elnök. - Félő, hogy a javasolt hibridmegoldás az egykori Petőfi-Schiller Egyetem tervéhez hasonlítana."Verestóy Attila udvarhelyszéki RMDSZ-elnök szerint "Megjelent a román elit részéről egy kőkemény nacionalizmus". Verestóy hangsúlyozta, mindez azért jelenhetett meg, mert az ellenfelek megérezték a magyarság széthúzását. A szenátor a belső széthúzással kapcsolatos dolgok mielőbbi rendezését tartja a legsürgetőbb feladatnak. "Ha létezik és egyértelmű a szolidaritás a romániai magyarság körében, ha az RMDSZ valóban be tudja tölteni azt a szerepet, amiért létrehoztuk, meg tudjuk oldani a Szabadság-szobor ügyét, el fogjuk érni az alkotmány kedvező módosítását, és létre tudjuk hozni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar karokat - sommázta véleményét. Egyvalamit kinevezni szakítópróbának arra utalna, hogy nem látnánk a magyarság szélesebb érdekeit - magyarázta Verestóy. A Kolozs megyei szervezet elnöke, Kónya-Hamar Sándor a határozott fellépést szorgalmazta annak érdekében, hogy a szobor még az idén a talapzatra kerüljön. Meglátása szerint azonban a kormánypárttal kötött megállapodást már csak azért sem lehet felmondani a Szabadság-szoborra való hivatkozással, mert a szobor felállítása nem szerepel az idei évre kötött megállapodásban./Gazda Árpád: Határidő a szoborállításra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szabadság-szobor okt. 5-re történő felállítását nem látja reálisnak. Felmerült, hogy a Szabadság-szobor ügye veszélyezteti a protokollumot, de egyelőre olyan javaslat, hogy felbontsák a megállapodást, nem született, mondta. Az újságíró közbevetette, hogy az aradi RMDSZ már kilátásba helyezte a megyei protokollum felfüggesztését. Markó erre helyesbített: Országos szinten nem hangzott el ilyen javaslat. Valószínűleg határidőhöz kötött "igen" válasz várható, mondta, hozzátéve, nem szeretné megelőlegezni az Operatív Tanács döntését. /Salamon Márton László: Markó feltételekhez kötött "igen"-re számít az Operatív Tanács ülésén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./
2003. szeptember 20.
Harmadik nekifutásra hitelesítette a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról az Országos Választási Bizottság. A magyar nemzetiség megállapítására az MVSZ a magyarigazolványt javasolja. A Magyarok Világszövetségének népszavazási kérdése a következő: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot kapjon az a nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"Ha a Magyar Közlönyben való közzétételétől számított 15 napon belül nem érkezik a határozat ellen óvás, elkezdődhet a népszavazás kiírását szolgáló aláírásgyűjtés. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke a Krónika kérdésére elmondta, a kedvezményes honosítás a mai magyar állampolgársági törvényben is létező fogalom. "A kedvezményes honosítás azoknak a határon túli magyaroknak jár, akiknek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt. A gyakorlatban jelenleg ez azt jelenti, hogy az illető személyek a magyarországi letelepedést követő egy éven belül kérhetik a magyar állampolgárságot. Ez a kitétel vonatkozik tehát az erdélyiekre, felvidékiekre, kárpátaljaiakra stb., de nem vonatkozik például a csángókra, hiszen Moldova soha nem volt a magyar királyság része" - magyarázta Patrubány. "A mi kérésünk a Magyarországon kívüli területekről nyugatra szakadt magyarságot is szolgálná, hiszen a jelenlegi törvények szerint ők nem szerezhetnek magyar állampolgárságot ugyanolyan kedvezményesen, ahogyan a Magyarország területéről emigráltak tehetik" - vélte Patrubány Miklós. "A magyarigazolványt azért vettük be a népszavazási kérdésbe, hogy ne kelljen újrakezdeni a vitát: ki a magyar, és ki nem az? - szögezte le Patrubány. Korábbi ülésein az Országos Választási Bizottság - formai kifogásokra hivatkozva - kétszer is elutasította az MVSZ népszavazási kezdeményezésének érdemi tárgyalását. A testület által támasztott két formai észrevétel egyike azt kifogásolta, hogy az aláíróíven feltüntették a kezdeményező szervezet nevét és címét. Időközben kiderült, hogy a Választási Bizottság nem volt következetes e kérdés megítélésében, hiszen az idén már jóváhagyta az állatkínzás bűncselekménnyé való nyilvánítását kérő népi kezdeményezést, amelynek aláíróívén ugyancsak fel volt tüntetve a kezdeményező állatvédő szervezet neve. /Salamon Márton László: MVSZ-indítvány a kettős állampolgárságért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./
2003. október 9.
A Krónika munkatársa interjút készített Adrian Paunescu kormánypárti szenátorral, aki a Realitatea Tv által sugárzott Harc Romániáért című műsort vezeti. Borbély László felületessége és felindultsága rovására tudta be Adrian Paunescu kormánypárti szenátor, hogy az RMDSZ-es képviselő okt. 7-én a képviselőházban politikai nyilatkozatban ítélte el a szenátor vezette tévéműsorok magyarellenes hangvételét. Paunescu szerint nem nevezhető magyarellenességnek, hogy gyilkosoknak tartja az aradi tizenhárom vértanút, akik románokat öltek meg, román falvakat égettek fel. Szerinte nem összeférhetetlen a szenátusban betöltött kulturális bizottsági elnöki tisztség és a műsorvezetői beosztás. "Én könyveket írtam, a román és az európai kultúrában karriert értem el, és a második világháború utáni román irodalom - ha nem is egyetlen, de mindenképpen jelentős - képviselője vagyok." Borbély László képviselő felrótta, hogy a kommunista rezsim idején Paunescu a Ceausescu házaspár "udvari költője" volt. Erre Paunescu válasza: Borbély hülyeségeket beszél. /Salamon Márton László: "Gyilkosok voltak az aradi tábornokok". = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./
2003. november 4.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács vizsgálatot indít a Székely Nemzeti Tanács autonómia-plakátok miatt meghurcolt vezetőinek ügyében. Nyomásgyakorlásra is számítani lehet a kormánypárt és az RMDSZ részéről egy olyan testület irányába, amelyet együtt alakítottak meg két évvel ezelőtt. A diszkrimináció elleni küzdelem Romániában gyermekcipőben jár. Szinte bármelyik hazai napilapban meglepően sok kifogásolható passzus van. Világuralomra törő, pénzsóvár zsidók a viccekben, karikatúrákban, mosdatlan, erőszakos cigányhordák a szocioriportokban, Erdélyt elszakító, revizionista magyarok a publicisztikákban, a Kárpátokon túlról betelepülő, elmaradott románok a szórványfalujáró beszámolókban, sorolta Salamon Márton László. /Salamon Márton László: Gyerekcipőben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4/
2003. november 5.
Az Országgyűlés úgy döntött: nem veszi tárgysorozatba a magyar állampolgársági törvény módosítására vonatkozó indítványt, amelyet az MDF-frakció terjesztett elő. Az október 28-i szakbizottsági ülésen a javaslatot az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly indokolta.Az ülésről azonban a bizottság MDF-es tagjai hiányoztak. Az MDF-es képviselők távolmaradása állásfoglalásra késztette a Magyarok Világszövetségét, amely sajtóközleményében feltette a kérdést: hogyan lehet az, hogy az MDF-nek nem érdeke a kettős állampolgárságról szóló saját indítványának a támogatása. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke elmondta, az ügy szempontjából döntő fontosságú bizottsági ülésen az indítvány azon bukott meg, hogy az MDF mindkét képviselője hiányzott, és a helyettesítés jogával sem élt. A Magyarok Világszövetségének elnöke szerint a Magyar Demokrata Fórum mindvégig következetlenül járt el a kettős állampolgárság ügyében. "Az MDF megfontolatlan módon az Országos Választási Bizottság által jóvá nem hagyott aláírásgyűjtésbe kezdett, nemcsak párthoz, de civil szerveződéshez sem méltó módon" - jelentette ki a Krónikának Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. Szerinte az MDF fellebbezte meg a magyar Országos Választási Bizottságnál az OVB azon döntését, amellyel a testület hitelesítette a Magyarok Világszövetsége népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról. A Világszövetség elnöke szerint Dávid Ibolya, az MDF elnöke egyik rádiós nyilatkozatában elárulta magát azzal, hogy az óvás benyújtása előtt néhány nappal már tényként kezelte a fellebbezést. "Bár Dávid Ibolya ezt váltig tagadja, minden jel arra mutat, hogy az MDF torpedózta meg az MVSZ kezdeményezését" - szögezte le Patrubány. /Salamon Márton László: Meddő MVSZ-MDF perlekedés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./
2003. november 22.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem chartája biztosítja az egyetem tagozatainak autonómiáját - hangsúlyozta nov. 21-én Andrei Marga. A BBTE rektora a magyar és a román tagozat képviselőivel tárgyalt. A magyar tagozattal való egyeztetés Néda Árpád rektor-helyettes kezdeményezésére történt. Leszögezte, a román-magyar-német vegyes bizottság bármikor összeülhet, és megvitathatja a három tagozat valamelyikén felmerülő esetleges problémákat.Sajtóközleményében a BBTE titkársága közölte: az oktatási minisztériumtól nem érkezett egyetlen olyan írásos rendelkezés az egyetemhez, amely a BBTE tizennégy karának szerkezeti átalakítására vonatkozna. A magyar oktatók kérésére tartott tanácskozáson a rektor elismételte a magyar karok létrehozása ellen korábban már felsorakoztatott érveit. Marga kiemelte: 1993 óta egyetlen, etnikai diszkriminációra vonatkozó panasz sem érkezett az egyetem vezetőségéhez. Marga hangsúlyozta: az egyetem szenátusa a magyar oktatók minden kérésére megkereste és megtalálta a megfelelő megoldást; legutóbbi, novemberi ülésén a testület újabb szakokon tett lehetővé magyar nyelvű magiszteri és doktori képzést. A román oktatók a tagozat szept. 2-i nyilatkozatát tartják mérvadónak a magyar karok ügyében. Az akkori közlemény szerint a román tanárok "az európai szellemmel ellentétesnek tartják az egyetem karainak etnikai kritériumok szerinti átszervezését". A nyilatkozat ellen a magyar tanárok tiltakoztak, Kása Zoltán rektor-helyettes egyenesen uszításnak minősítette az etnikai feszültségekre való utalást. /Salamon Márton László: Meddő egyeztetések. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./
2003. november 24.
Nov. 22-én kiosztották a Gábor Dénes Főiskola erdélyi végzőseinek oklevelét Kolozsváron A magyarországi székhelyű tanintézet hét erdélyi távoktatási helyszínének eredményeit értékelve Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta, bár a Gábor Dénes Főiskola által nyújtott informatikai képzés lehetővé teszi a végzősök számára, hogy a világon bárhol elhelyezkedjenek a szakmájukban, a fiatal erdélyi magyar informatikusoknak itthon kellene érvényesíteniük tudásukat, hiszen ez "előbb vagy utóbb megtérül". "A Gábor Dénes Főiskola nagyon nehéz körülmények között, ellenséges hangulatban kezdett működni Erdélyben. Az RMDSZ akkor csak az állami magyar egyetem ügyét támogatta, a magyar magánegyetem tabutéma volt" - fogalmazott Boros János kolozsvári alpolgármester. Zárda Sarolta, a főiskolát működtető Gábor Dénes Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében kifejtette, Selinger Sándornak, a főiskola romániai vezetőjének érdeme, hogy a román oktatási minisztérium főiskolai oklevélként és mindössze nyolc különbözeti vizsgával egyetemi oklevélként ismeri el a Gábor Dénes végzőseinek diplomáját. Az ünnepségen kiosztották a főiskola kolozsvári, nagyváradi, szatmárnémeti, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi végzőseinek oklevelét. /Salamon Márton László: Tabutémából eredményes tanintézet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./
2003. november 25.
Raoul Sorban kolozsvári professzor, közíró a Szekuritáté besúgója volt, derül ki Tudor Bugnariu egykori kolozsvári polgármester, disszidens értelmiségi szekus dossziéjából. A 91 éves Sorban szerint a dosszié nem több egyszerű hamisításnál, és "a magyarok műve". - Raoul Sorban volt, aki a megtorló hatalom kezére juttatta a férjemet - szögezte le Lucian Blaga lánya. Az 1944-ben kifejtett zsidómentő tevékenységéért izraeli állami elismerésben részesített Sorban kapcsán idézik Randolph Braham amerikai holokauszt-kutatót: Sorban érdemtelenül kapta meg a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-kutató intézet által megítélt Népek Igaza kitüntetést: Carmilly-Weinberger Mózes egykori kolozsvári főrabbival együtt alaptalan állításokkal csapták be a közvéleményt, miszerint mentési akcióban vettek részt. /Salamon Márton László: CNSAS: Raoul Sorban is besúgó volt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./
2003. november 27.
Tüntetően elhagyta a termet nov. 25-én a parlament épületében tartott európai uniós csatlakozási fórumon Markó Béla. Az elnöki hivatal által szervezett rendezvényen az RMDSZ-elnök nehezményezte, hogy - miután Corneliu Vadim Tudor fél óráig szónokolt - ő nem kapott szót. Markó gesztusát látva Ion Iliescu bejelentette: a felszólalók névsorát nem ő állította össze, és egyébként is, kérésre bármelyik résztvevő szót kaphat. "Voltaképpen nem azt nehezményeztem, hogy nem szerepeltem a felszólalók listáján, hiszen a szervezők elmulasztottak ilyen névsort készteni - fejtette ki Markó Béla -, hanem azt, hogy Corneliu Vadim Tudornak megadták a lehetőséget, hogy majdnem fél órán keresztül minősíthetetlen színvonalon szónokoljon, kampánybeszédet mondjon egy olyan fórumon, amelynek célja megbeszélni az EU-integrációval kapcsolatos teendőket." Az RMDSZ-elnök nem értelmezi a kormánypárt és a szövetség közötti elhidegülés jeleként ezt az incidenst. /Salamon Márton László: Malőr vagy elhidegülés? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ Románia EU-csatlakozási szándékából származó feladatok listázása volt a fő témája a nov. 25-én Bukarestben megrendezett fórumnak. A tanácskozást Ion Iliescu államfő kezdeményezett a belpolitikai vihart kavaró EB-országjelentést követően, a politikai pártok, a szakszervezetek, a munkaadók, a civil társadalom és az ortodox egyház képviselői, valamint a kormány tagjai, a szociáldemokrata párt vezető politikusai kaptak meghívást. Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint pártja mindenben támogatja a kormány azon intézkedéseit, amelyek Románia EU-integrációját sürgetik. Emil Boc, a Demokrata Párt alelnöke ezt a kételyét fogalmazta meg, miszerint a 2004-es választási évben a kormány folytatja a csatlakozási feltételek teljesítéséhez elengedhetetlen reformot. Az európai integráció ügyére nemrég "felesküdött" Nagy-Románia Párt nevében C.V. Tudor pártelnök szólalt fel, aki szintén az elhatalmasodó korrupcióra hívta fel a figyelmet. Emil Constantinescu, a Népi Akció elnöke azzal vádolta a kormányfőt, hogy a Románia EU-csatlakozásáról folytatott tárgyalások nem voltak kellőképpen átláthatók. A felszólalók listájáról lemaradt Markó Béla RMDSZ-elnök. A rendezvény befejezése előtt távozó szövetségi elnök helyett Verestóy Attila szenátor emelkedett szóra, aki kifejtette: ahhoz azonban, hogy Románia EU-konformmá váljon, alapvető mentalitásváltásra van szükség. /Integrációs fórum Bukarestben. Markó Bélát kihagyták a felszólalók közül. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2003. december 3.
Elégedettséggel nyugtázták a Vajdaságban és Erdélyben Mádl Ferenc köztársasági elnök állásfoglalását a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése kérdésében. Csapody Miklós képviselő szerint Mádl álláspontjában az MDF a saját nézeteit ismerte fel.Miután a Mádl Ferenc által felkért szakértői testület megállapította: nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi és az európai jog alapján a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése, a törvényhozásnak kell módosítania az állampolgársági törvényt ahhoz, hogy magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül szerezhessenek magyar állampolgárságot azon személyek, akiknek felmenője magyar állampolgár volt. Az RMDSZ támogatja azt az elképzelést, hogy a határon túli magyarok könnyebben juthassanak magyar állampolgársághoz, mint ahogy azt a jelenlegi állampolgársági törvény lehetővé teszi. "Ezt a javaslatot annak idején az RMDSZ is aláírta" - emlékeztetett Markó. Az RMDSZ-elnök elmondta, léteznek már olyan felmérések, melyek a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztésének a lehetséges hatásait vizsgálják, és ezek eredményeit hamarosan nyilvánosságra is hozza az RMDSZ. A szövetség vezetői augusztus végén jelentették be, hogy az ügyvezető elnökség irányítása alatt szakértői bizottságot hoztak létre a kettős állampolgárság lehetséges hatásainak a kivizsgálására. E bizottság azóta sem ült össze, de a mulasztásra figyelmeztető, két héttel ezelőtt közölt Krónika-interjú után Takács Csaba ügyvezető elnök a bizottság valamennyi tagját a kérdés elemzésére kérte fel. Az RMDSZ egyébként a 2000-es választási kampányban hirdetett aláírásgyűjtést a külhoni magyar állampolgárság támogatására, az aláírási íveket azonban máig sem összesítette a szövetség. Markó Béla korábban a Krónikának azt nyilatkozta, az akkor megfogalmazott igényt ma is érvényesnek tekinti. Az Erdélybe látogató Mádl Ferenc államfő viszont októberben a Krónikának kijelentette, a romániai magyarság képviselői nem kérték, ezért Magyarország nem foglalkozik az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának kérdésével. Csapody elmondta, az MDF új javaslatot készül beterjeszteni az állampolgársági törvény módosítására azzal a céllal, hogy megkönnyítsék azokat a feltételeket, amelyekkel a határon túli magyarok magyar állampolgársághoz juthatnak. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) mérföldkőnek tekinti Mádl Ferenc nyilatkozatát. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) szintén üdvözölte a nyilatkozatot. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Az Országgyűlés térfelén a labda. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
2003. december 11.
Az államelnöki hivatal elősegítheti az RMDSZ és a PSD közötti "eldugult" kommunikációs csatornák újramegnyitását - nyilatkozta Gheorghe Constantin elnöki tanácsos. Az aradi Szabadság-szobor ügyében az elnöki hivatal csakis közvetítő szerepet vállal. Az elnöki hivatal máris kezd visszakozni, ugyanis az elnöki hivatal szerint a szoborról a művelődési minisztérium illetékeseivel kell tárgyalni, az államelnöki hivatal ebbe nem szólhat bele. Constantin szerint a probléma hamarosan megoldódik. "Ha nem decemberben, akkor januárban, ha nem januárban, akkor februárban: egy-két hónap semmin nem változtat." /Salamon Márton László: "Olaj a tűzre". = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./
2003. december 13.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek leszögezte: Látni kell, hogy román oldalról milyen ravasz módon próbálják megosztani a magyarságot, megfosztani parlamenti képviseletétől. Markó ezzel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakításának kezdeményezőire utalt, akik szombaton Kolozsváron tervezik életre hívni az erdélyi autonómiát szorgalmazó testületüket. /Szombaton összeül az RMDSZ "parlamentje". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13.//Salamon Márton László: Támogatást támogatásért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./
2003. december 13.
Nem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásával foglalkozik szombati marosvásárhelyi ülésén a Szövetségi Képviselők Tanácsa - szögezte le Markó Béla RMDSZ-elnök. Nem javasol az SZKT-nak semmiféle állásfoglalást az EMNT-vel kapcsolatosan. Az EMNT alakuló ülésének szervezői az RMDSZ vezérkarát is meghívták, a szövetség vezetősége azonban nem képviselteti magát a kolozsvári magyar színházban tartandó rendezvényen./Salamon Márton László: Támogatást támogatásért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./
2003. december 19.
Benjamin Netanjahu izraeli pénzügyminiszter Romániába látogatott. - Új partnerségi viszony van kialakulóban Izrael és az új Európa között, amelynek Románia is része - jelentette ki dec. 18-án Bukarestben. Az exkormányfő azután nyilatkozott így, hogy az izraeli sajtóban felröppent a hír: a Likud-párti tárcavezető ezekben a napokban arról tárgyal a román kormánytagokkal, hogy izraeli cégek román vállalatokon keresztül vegyenek részt az iraki újjáépítési tendereken. A háromnapos romániai látogatáson levő Netanjahu nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy tárgyalt volna erről a kérdésről Adrian Nastase miniszterelnökkel, Mircea Geoana külügyminiszterrel és Miron Mitrea szállítási miniszterrel. Benjamin Netanjahu elmondta: a román kormánytagokkal tárgyalt a romániai zsidók által visszaigényelt, a II. világháború és a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról, ám nem sikerült határidőt szabni a restitúciós folyamat befejezésére, csupán ígéretet kapott annak felgyorsítására: "Ez nagyon érzékeny kérdés, hiszen azokban az ingatlanokban bérlők laknak, a történelmi igazságtétel elve azonban azt kívánja, hogy az egykori tulajdonosok vagy leszármazottaik visszakaphassák elkobozott vagyonukat" - nyilatkozott Netanjahu. Netanjahu elmondta, különleges élmény volt számára a román miniszterelnökkel együtt meggyújtani a hanukagyertyákat és a karácsonyfa égőit ebben az országban, ahol az egykor ötszázezer lelket számláló zsidó közösségnek nehéz időket kellett átélnie a történelem során. "Amikor a nyugati, dekadens Európában az antiszemitizmus kezd újjáéledni, itt, az új Európában azzal ellentétes, igen biztató folyamatok zajlanak" - szögezte le az izraeli pénzügyminiszter. Romániai látogatása során Netanjahu felavatta a Lauder Alapítvány által Bukarestben működtetett Lauder-Reut Zsidó Gimnáziumot. /Salamon Márton László: Új partneri viszony. Romániában Izrael egykori kormányfője. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./
2003. december 20.
Romániában a kormány aláírta a Bechtel amerikai céggel az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést. Az RMDSZ válasza: a magyarlakta területeket érintő sztráda megépítését a szövetségnek sikerült kilobbiznia. Valójában a jóval könnyebben keresztülvihető kérdésekben is bebizonyosodott (lásd: Szabadság-szobor, BBTE-s magyar karok), az RMDSZ-nek nincs ekkora befolyása a kormánypártnál, szögezte le Salamon Márton László, hanem gazdasági érdekek állnak a dolgok mögött. Benjamin Netanjahu izraeli pénzügyminiszter nem azért jött Bukarestbe, hogy hanukagyertyákat gyújtson meg. Netanjahu arról tárgyalt a román kormánytagokkal, hogy a megrendeléshiányban szenvedő izraeli cégek román vállalatok révén vegyenek részt az iraki újjáépítésben. /Salamon Márton László: Egy autópályaterv puzzle-darabjai. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./A kormány és az amerikai Bechtel International vállalat közötti, dec. 19-én aláírt szerződés értelmében 2004. júl. 4-én kezdődik és 2012-ben fejeződik be az Észak-Erdélyt átszelő autósztráda építése. A dokumentum minden idők legnagyobb romániai befektetéséről, mintegy 2,5 milliárd dolláros beruházásról szól. A munkálatok költségeit külföldi hitelekből fedezik, amelyek törlesztéséért a kormány vállalt kezességet. Az autópálya nyomvonala Brassó és Bors között halad majd el, és olyan nagyvárosokat érint, mint Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad. A beruházás kivitelezéséhez a kormány összesen 2,8 milliárd euró külföldi hitelhez folyamodik. Tekintettel arra, hogy "az autópálya nemzetbiztonsági és stratégiai jelentőségű", a jogszabály "eltekint" attól, hogy közbeszerzés esetében több cégnek kell versengenie a munkálatok elvégzéséért. A kormány választása többek között azért eshetett a Bechtelre, mert a világ egyik vezető beruházásszervező és lebonyolító vállalatáról van szó, amelyik az egyik fővállalkozó Irak újjáépítésében. Az észak-erdélyi autópálya gondolata az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán került be a szövetség programjába a Reform Tömörülés platform javaslatára. Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök román kollégájával, Adrian Nastaséval 2001. július 28-án Marosvásárhelyen folytatott megbeszélésén jelezte: ha a pálya Észak-Erdélyen halad át, Magyarország is beszáll a befektetés finanszírozásába. A Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-szakasz kivitelezési tervén az Iptana Rt. dolgozik. A pálya Nagyvárad- Berettyószéplak-Zilah-Kolozsvár-Tordaszentlászló-Aranyosgyéres-Marosvásárhely irányában halad. /Benkő Levente, Cseke Péter Tamás: Minden idők legnagyobb hazai befektetése. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2004. január 5.
Néhány hónapja felmerült, hogy az aradi Szabadság-szobor ügye miatt az RMDSZ egyoldalúan felbontja a PSD-vel kötött együttműködési egyezményt. A 2003-as RMDSZ–PSD egyezmény felbontása végül elmaradt. Az a baj, hogy a szövetség politikájáról szóló, mértékadó román és magyar értelmiségiek részvételével zajló érdemi vita is elmaradt. A közeledő helyhatósági, majd parlamenti választások előtt a PRM választói felé is kacsingató PSD-nek el kell döntenie: 2004-ben is folytatni kívánja-e az együttműködést? /Salamon Márton László: Fogas kérdések. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 16.
Január 15-én Brassóban C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke leleplezte Ytzak Rabin volt izraeli miniszterelnök mellszobrát. A ceremónián megjelent Tudor izraeli tanácsosa, Nati Meir is. C. V. Tudor elmondta: mindig is csodálója volt a zsidó népnek, és távol áll tőle az antiszemitizmus. Előzőleg a zsidó közösségek, élükön Ytzak Rabin családjával, elítélték az antiszemita pamfletjeiről híres C. V. Tudor köpönyegforgató magatartását. /Mégis felavatták Rabin szobrát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ Két dolgot gyűlölök: a xenofóbiát és a magyarokat – ebben foglalható össze Corneliu Vadim Tudornak a brassói Rabin-szobor-avatáson elhangzott beszéde. Corneliu Vadim Tudor tizennégy évig kendőzetlen zsidóellenességével tűnt ki a romániai politikai porondon. A zsidó közösség nem fogadta el Tudor gesztusát, világi vezetői nem tettek eleget a Nagy-Románia Párt meghívásának. /Salamon Márton László: A lóláb. = Krónika (Kolozsvár), jan.16./ „Vannak szobrok, amelyek uszítanak és vannak szobrok, melyek a békét szolgálják” – mondta beszédében Tudor. Uszító jellegűként a brassói Cenkről 1916-ban eltávolított Árpád-szobrot jelölte meg, szemben a Rabin-szobor igazságot szolgáló szándékával. Jichak Rabin gyilkosát Sztálinhoz, Néróhoz, Attilához, Báthory Erzsébethez és Horthy Miklóshoz hasonló vérengzőknek nevezte a PRM vezére, ugyanakkor a zsidó–palesztin kérdés rendezését az olyanszerű elhatárolódásban látja, amilyen a Iuliu Maniu által véghezvitt, a románok magyaroktól való teljes elszakítása volt. /Dénes Jónás: Vadim látványos pálfordulása. = Krónika (Kolozsvár), jan.16./
2004. január 20.
Markó Béla tanulmányáról vitáztak január 19-én a budapesti Teleki László Alapítvány találkozóján. „Ez az első alkalom, hogy egy politikus nyíltan kimondja azt, amire eddig csak utalások történtek: Magyarországnak nincs egységes nemzetstratégiája” – jellemezte Kántor Zoltán, a budapesti Teleki László László Alapítvány kutatója Markó Béla RMDSZ-elnök tanulmányát, melyben a magyarországi értelmiséget szólítja meg. A szervezők szándékosan nem politikusokat hívtak meg, hanem a kisebbségi kérdéssel régóta foglalkozó szakértőket. Markó Béla vitaindítóját követően a felkért szakértők az RMDSZ-elnök által felvetett kérdésekre reflektáltak. Balogh András elmondta, meglátása szerint az utóbbi években szűnt meg az a konszenzus, amely a magyarországi pártok között a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdésekben a kilencvenes években létezett. Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének vezetője és Szász Zoltán, az MTA Történelemtudományi Intézetének kutatója nem értettek egyet a Markó-tanulmány azon tételével, miszerint az erdélyi magyarság megosztottsága magyarországi sugallatra alakult ki. „Egy másfél milliós közösségtől nem várható el, hogy az azt alkotó valamennyi egyén azonos véleményen legyen bármilyen kérdésben. A megegyezéshez szükséges minimumot ennek a pluralizmusnak a keretében kellene megtalálni” – hangsúlyozták a felkért szakértők. A jelen levők egyetértettek a közös nemzetstratégia kialakításának szükségességében, ennek gyakorlati megvalósíthatóságával kapcsolatban többnyire szkeptikusnak mutatkoztak. /Salamon Márton László: Kerekasztal a nemzetstratégiáról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./
2004. január 29.
Január 28-án az egyeztetésen nem született döntés Nagyváradon az RMDSZ-szel szemben a választásokon indulni szándékozó, polgári erdélyi szervezetek országos szövetségének létrehozásáról. Szász Jenő, az elsősorban Székelyföldön tevékenykedő Magyar Polgári Szövetség elnöke a partiumi szervezeteknek az MPSZ-be való beolvadásaként képzeli el a szövetkezést, míg a Nagyváradon bejegyzett, Arad és Temes megyében is tevékeny Magyar Polgári Egyesület vezetője, Sárközi Zoltán csak valamiféle ernyőszervezet létrehozását tartja lehetségesnek. Sárközi szerint néhány napon belül sikerül létrehozni az egységes magyar érdekképviseletet. „Szász Jenő, MPSZ-elnök közölte, hogy a Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei szervezetei az MPSZ-be való beolvadásról döntöttek, és képviselőik jelen lesznek a jan. 31-i székelyudvarhelyi MPSZ-kongresszuson. /Salamon Márton László: Még nem jött létre az egységes képviselet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./
2004. február 2.
Január 29-én Székelyudvarhelyen tartotta a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusát. – A romániai magyarság számára biztosítani kell a "választás szabadságát" – így foglaltak állást a küldöttek, hitet téve az erdélyi magyarság autonómiatörekvései mellett, elhatározva, hogy a szövetség saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. Több mint ötszáz ember volt jelen, ebből 240 regisztrált küldöttként. Ezen a napon csatlakozott a tavaly nyáron Székelyföldön létrehozott szövetséghez a nagyváradi, szatmári, nagybányai, szilágysági és kalotaszegi polgári kör. Nagy tapssal fogadták Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Tőkés beszédében a "politikai önszerveződés fontos állomásának" nevezte a kongresszust. Élesen bírálta az RMDSZ-t, amely szerinte "véglegesen kisiklott", a román kormánypárttal való együttműködésében partnere lett a "bársonyos kommunista visszarendeződésnek". Szász Jenő, az MPSZ elnöke a romániai magyarság két táborra szakadásáról beszélt. Azokon a helyeken pedig, ahol csak a magyar szervezetek összefogása biztosíthat eredményt – tette hozzá –, az MPSZ kész együttműködni minden magyar szervezettel a képviselet szavatolása érdekében. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke hangsúlyozta: eljött a "magyar nemzeti újraegyesítés" ideje. A magyar kormányhoz címezve szavait hangoztatta: nincs többé "határon túli magyar ügy", csak magyar ügy létezik. Az egyik a "választás szabadságáról" szól, a második az MPSZ programjának alapelveit rögzíti, különös tekintettel az autonómia megvalósításának konkrét feladataira. A harmadik határozat értelmében a kongresszus Tőkés László javaslata alapján felkéri a Fideszt, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy Románia európai integrációját az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa. /Saját jelölteket indít az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusa Kössük újra a szövetséget! címmel fogadta el az MPSZ programjának alapelveit. A választás szabadsága című dokumentum leszögezte: az MPSZ az idei helyhatósági választásokon „Székelyföldön visszaadja a magyar választópolgároknak a választás szabadságát". Levélben üdvözölte a kongresszust dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Czirják Árpád érseki helynök, valamint Szűrös Mátyás, a magyar Történelmi Szociáldemokrata Párt elnöke. /Sarány István: A Magyar Polgári Szövetség kongresszusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./ Egységesen kívánják felvenni a versenyt az RMDSZ-szel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben az Erdélyben megalakult polgári egyesületek, körök, csoportok. Meghívták és helyet tartottak fent Markó Bélának, az RMDSZ elnökének, a Kovács Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt elnökének, és Kuncze Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége elnökének. Sárközi Zoltán nagyváradi MPE-elnök bejelentette, hogy egyesülete erősíteni akarja a Szász Jenő vezette szövetséget. Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő az ezer tagot számláló, Szatmár megyei Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület csatlakozását jelentette be. Megjegyezte, nagykárolyi polgármesterjelöltjük, Kovács Jenő a Német Demokrata Fórum támogatását is élvezi. Dénes András a nagybányai polgári körök, Papp Lajos a „közel 309 tagot számláló” szilágysági polgári egyesület, Kusztos Tibor pedig az 544 tagú kalotaszegi polgári csoport csatlakozását jelentette be. A marosvásárhelyi Tőkés András kijelentette, a mai magyar hatalom tulajdonképpen Bukarest eszköze az erdélyi magyarság kézbentartására. Az alapelvekben megfogalmazták, hogy a Magyar Polgári Szövetség „nemzeti-keresztény gondolkodású, a polgári értékrendet magának valló, a romániai magyar egyének és közösségek érdekvédelmi és közképviseleti szervezete”. A kongresszus felkérte a Fideszt és az MDF-et, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia európai integrációját. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Hadrendbe állt az RMDSZ ellenzéke. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./
2004. február 3.
Egyetértenek az egyetemes magyar nemzetpolitika kialakításának szükségességével a Markó Béla RMDSZ-elnök által megszólított magyarországi politikai pártok Krónikának nyilatkozó politikusai. Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című tanulmányában Markó kifejtette: a határon túli magyarok ügyét behálózta a pártpolitika, holott olyan közös nemzetpolitikára lenne szükség. “Az utóbbi években újabb és újabb „megoldások“ röppennek fel, mint többek között a státustörvény, az autonómia vagy a kettős állampolgárság, ám ezeket nem kivitelezhetőségük, hanem ilyen-olyan morális szempontok szerint fogadjuk vagy ítéljük el” – szögezte le az RMDSZ elnöke. A tanulmány kapcsán a budapesti Teleki László Intézet január 19-én tanácskozásra hívta az RMDSZ vezetőjét és a határon túli magyarok ügyében járatos szakértőket. „Már önmagában az is fontos volt, hogy a média véleményvezérei tudomásul vehették a tényt: Markó Béla visszatért, mint írástudó” – fejtette ki Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) képviselője. „Arra a kérdésre, hogy az erdélyi magyar társadalomban keletkezett konfliktusok kirobbantó oka a magyarországi politikai megosztottság-e, egyértelmű nemmel lehet válaszolni” – szögezte le Csapody. „Elemzés, programadás, figyelemfelhívás, segélykiáltás egyben ez a cikk” – jellemezte Markó Béla írását Tabajdi Csaba MSZP-képviselő, aki teljes mértékben egyetért a tanulmányban felvetett kérdésekkel, és alapvetően a válaszokkal is. „Csak üdvözölni tudunk minden olyan törekvést, amely az erdélyi magyarság összefogására, és nem a megosztására irányul. A magyar–magyar egyetértésre azonban csak akkor van esély, ha a magyarországi politikusok nem szítják az ellentéteket a határon túli közösségekben” – nyilatkozta Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli magyarokért felelős szakértője. Németh Zsolt /Fidesz/, az Országgyűlés külügyi bizottságának a Budapest Analyses elemzésére hívta fel a figyelmet. A Budapest Analyses szerint Magyarországon a tanulmánnyal Markó Béla leginkább a Fideszt próbálja megszólítani. „Ennek legfőbb oka az, hogy a Fidesznek és különösen Orbán Viktornak elsöprő a népszerűsége az erdélyi magyarok körében – véli a szakértői csoport. – Ugyanakkor a Markót támogató erdélyi magyar üzletemberek nyomására az RMDSZ aktívan beavatkozik a magyar belpolitikába, és kommunikációja a jelenlegi magyar ellenzékkel megszűnt.” A Budapest Analyses szerint nem bizonyított Markó Béla azon állítása, hogy a megosztottságot Magyarországról gerjesztik. /Salamon Márton László: Nemzeti ügy, pártpolitika. Négy parlamenti párt Markó Béla tanulmányáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./
2004. február 5.
Háromtagú romániai küldöttség lobbizott február 4-én Brüsszelben Románia uniós integrációja érdekében. Románia számára kedvező határozattervezetről szavaz február 5-én az Európai Néppárt (EPP) szintén Brüsszelben tartott kongresszusa is. Az Európai Néppártnak az a célja, hogy kiküszöbölje a kereszténydemokrata politikai családon belüli súrlódásokat, bár ezeknek a nézeteltéréseknek az orvoslása nem mindig lehetséges – nyilatkozta a Krónikának Edward Steen, az Európai Néppárt (EPP) sajtószóvivője. „Figyelembe véve a 2004-es romániai választások fontosságát, illetve azt a tényt, hogy az RMDSZ hosszú ideje tagja EPP-nek, az Európai Néppárt teljes mellszélességgel támogatja az RMDSZ azon törekvését, hogy megszilárdítsa parlamenti és helyi képviseletét” – áll a sürgősségi határozattervezetben. Surján László, a Fidesznek a kongresszuson jelen levő képviselője cáfolta, hogy bármiféle nézeteltérésre került volna sor az RMDSZ és a Fidesz között. Az RMDSZ-t többek között Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, illetve Niculescu Tóni integrációs alelnök képviseli. Az erdélyi Magyar Polgári Szövetség múlt heti kongresszusán határozatot fogadott el, melyben felkérte a Fideszt: az EPP kongresszusán vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia EU-integrációját. A felkérés Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének javaslatára történt. /Salamon Márton László: RMDSZ–Fidesz súrlódások az EPP-ben? = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 6.
Csalódást jelent számomra az, ahogyan az Európai Unió egyik-másik bürokratája viszonyul az észak-erdélyi autópálya kérdéséhez – jelentette ki a Krónikának Markó Béla. Az RMDSZ-elnök szerint az erdélyi magyarságnak alapvető érdeke, hogy a sztráda a magyar közösség által lakott területeken haladjon át. /Salamon Márton László: Markó Béla csalódott az „európai uniós bürokratákban”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 14.
Székhely nélkül maradt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának kolozsvári irodája Hetek óta lakásán végzi a munkáját a hivatal alkalmazottja, György Somai Gyöngyvér, az intézménynek ugyanis ki kell költöznie az eddig használt irodahelyiségből. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala területi irodájának a Kolozs megyei prefektúra nem hajlandó székhelyet biztosítani. Az etnikumközi hivatal területi irodáit még Tokay György RMDSZ-es kisebbségügyi miniszter hozta létre, 1997-ben. Később a Kisebbségvédelmi Hivatal fennhatósága alá kerültek, majd a 2000-es kormányváltás után az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához. /Salamon Márton László: „Házimunka” az erdélyi kisebbségvédelem. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2004. február 20.
A Kolozs megyei prefektúrával való – mindeddig eredménytelen – levelezés folytatása mellett döntött az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetősége a területi irodák alkalmazottaival Bukarestben tartott megbeszélésen. György Somai Gyöngyvér, a hivatal kolozsvári területi irodájának alkalmazottja hetek óta lakásán végzi a munkáját, az intézménynek ugyanis ki kell költöznie a református egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanban levő irodahelyiségből. György Somai Gyöngyvér abban reménykedik, hogy az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának március 20-án, Kolozsváron tartandó rendezvényére ellátogató Cristian Jura államtitkár, a hivatal vezetője személyesen is meggyőződik majd arról, hogy a területi iroda állapota tarthatatlan, és intézkedni fog. Az etnikumközi hivatal kolozsvári irodájához tartoznak az erdélyi, partiumi és bánsági megyék, összesen tizenöt megye. Ezek szükségleteit az otthoni telefonját és saját számítógépét használó egyetlen alkalmazott látja el. /Salamon Márton László: Továbbra sincs irodája György Somai Gyöngyvérnek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./
2004. február 20.
A Kolozs megyei RMDSZ megkérdőjelezi, hogy Bánffyhunyadon több mint félezer híve lenne a Magyar Polgári Szövetségnek. Kusztos Tibor református lelkész az MPSZ székely-udvarhelyi kongresszusán 544 támogató aláírásról beszélt. „Tudomásunk szerint Kusztos Tibor a külhoni állampolgárságért 2000. őszén Bánffyhunyadon összegyűjtött aláírásokat mutatta fel Udvarhelyen” – jelentette ki a Krónika várfalvi olvasótalálkozóján Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök. Kónya elmondta, bánffyhunyadi RMDSZ-berkekben nagy a felháborodás a lelkész fellépése miatt. „A Bánffyhunyadon összegyűjtött 544 aláírást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak a kolozsvári Farkas utcai templomban tavaly március 14-én tartott fórumán osztogatott ívekre adták az emberek” – mondta Varga András, a helyi polgári körök elnöke. „Az aláírók kijelentik, hogy egyetértenek az autonómia ügyével, amelyet a Magyar Polgári Szövetség is zászlajára tűzött. Az EMNT-nek és az MPSZ-nek ugyanaz tehát az alapelve, és mindkét szervezetet Tőkés László neve fémjelzi” – nyilatkozta a Krónikának Varga András, a bánffyhunyadi Polgári Kör elnöke. Varga okfejtése szerint, aki támogatja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, az feltétlenül híve a Magyar Polgári Szövetségnek is. /Salamon Márton László: Csúsztatás vagy logika? = Krónika (Kolozsvár), február 20./
2004. február 25.
Az előválasztások kétharmadán van túl a Temes megyei RMDSZ, amely – a szórványmegyékben alkalmazott általános gyakorlattól eltérően – a legtöbb településen közvetlen, álló- vagy mozgóurnás előválasztásokon dönt az RMDSZ-jelöltek személyéről. A szórványközösségek nem közönyösek a romániai magyar politikai élet iránt – jelentette ki a Krónikának Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök. Eddig 17 településen tartottak előválasztást. Ebből 16-ban teljesült a megyei RMDSZ által határozatban rögzített azon kitétel, mely szerint a helyi tanácsosjelöltekre vonatkozó előválasztás akkor érvényes, ha a 2000-es választásokon az RMDSZ listájára szavazók legalább fele most is szavazott” – fejtette ki Halász Ferenc. A Temes megyei városok közül Dettán és Zsombolyán sikeres volt az előválasztás – Zsombolyán Kaba Gábor polgármester szerezte meg a szavazatok túlnyomó többségét. A megyei tanácsosjelöltek listáját elektoros szavazás révén állítják össze/Salamon Márton László: Nem közönyösek a választók. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
