|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 191 találat | lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 | 181-191 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Blaga, Vasile 2012. július 4.Takarítanak a szociálliberálisok (Rendkívüli parlamenti ülésszak)A tegnapra összehívott rendkívüli parlamenti ülésszak a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) nagytakarításáról szólott: leváltották a nép ügyvédjét, a szenátus és a képviselőház elnökét, s a szövetség berkeiből kiszivárogtatott hírek szerint következő lépés az államfő felfüggesztése lesz. Traian Băsescu szerint azonban a várhatóan még a héten kezdeményezett felfüggesztése csak köztes lépés a végcél eléréséhez: a bíróság fölötti befolyás megszerzéséért. A SZLSZ „menetelése” azonban nem csak az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (DLP) szerint államcsíny, vagy a demokrácia halála Romániában, hanem európai fórumok, illetve az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete is aggodalmát fejezte ki. Előbb a nép ügyvédje A parlament két házát tegnap azért hívták össze rendkívüli ülésre, hogy megválasszák a közszolgálati rádió és televízió elnök-vezérigazgatóit, és Victor Ponta miniszterelnök beszámoljon az Európai Tanács júniusi üléséről. Az együttes ülés után azonban az SZLSZ a rendkívüli ülésszak napirendjére vetette a parlamenti házelnökök és a nép ügyvédjének a leváltását is. Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata alelnöke kijelentette, az SZLSZ „az alkotmány és a törvények megszegése miatt” kérte a nép ügyvédje, Gheorghe Iancu leváltását. Hírforrások szerint a kormánytöbbség ezzel is az államfő eltávolításához készíti elő a terepet, a nép ügyvédjét azért kellett eltávolítaniuk, mert neki van joga a sürgősségi kormányrendeletek ellen panaszt emelni az alkotmánybíróságon – miként azt megtette, amikor a Ponta-kabinet az Elnöki Hivatal alárendeltségéből a szenátuséba helyezte át a román kulturális külképviseletek ernyőszervezetét, a Román Kulturális Intézetet. A parlament két házának közös ülésén 236 igen, egy ellenszavazattal és 19 tartózkodással váltották le Gheorghe Iancut, a nép ügyvédje tisztséget átmenetileg Valer Dorneanu látja el. Házelnökök eltávolítása Az SZLSZ ezt követően benyújtotta a kérést Vasile Blaga, a szenátus, illetve Roberta Anastase, a képviselőház elnökének leváltására. A szenátus elnökének pártállása azért fontos, mert ha a parlament Traian Băsescu felfüggesztéséről dönt, akkor – a leváltásról rendezendő népszavazásig – a szenátus elnöke tölti be az ideiglenes államfői tisztséget. Vasile Blaga szenátuselnök leszögezte, ő nem fog rendkívüli szenátusi ülést összehívni azért, hogy leváltsák tisztségéből, és abba sem egyezik bele, hogy a már meghirdetett rendkívüli ülés napirendjét kibővítsék a szenátuselnök leváltására irányuló kérésével, mivel az SZLSZ ez irányú kérése „alkotmányellenes és törvényellenes”. A szenátus Állandó Bizottsága (ÁB) azonban úgy döntött, rendkívüli ülést hív össze délutánra Vasile Blaga házelnök leváltása és új elnök megválasztása érdekében. Az ÁB Vasile Blaga házelnök hiányában ült össze, 11 tagja közül heten voltak jelen az ülésen (a DLP-sek nem vettek részt), és Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata alelnöke szerint a jelenlevők egyöntetűen megszavazták a rendkívüli ülés összehívását. Vasile Blaga szerint az ÁB összehívása is törvénytelen, a bizottságot csak ő hívhatta volna össze. A szenátus plénuma délután aztán titkos szavazással leváltotta tisztségéből Vasile Blaga házelnököt: Ion Chelaru ülésvezető ismertetése szerint hetven igen, egy tartózkodó vokssal menesztették a DLP pártelnökét. Ezt követően Mario Oprea liberális szenátor bejelentette, az SZLSZ szenátusi frakciói Crin Antonescut javasolják a felsőház elnöki tisztségébe, más frakció pedig nem tett javaslatot. Crin Antonescu liberális pártelnököt ezt követően 73 igen szavazattal választották meg a szenátus elnökévé, egy szavazatot semmisnek nyilvánítottak. Vasile Blaga az Alkotmánybíróságon fellebbezte meg a leváltásáról szóló határozatot. Tegnap késő este sor került a képviselőház elnökének leváltására is, miután az alsóház jogi bizottságában az SZLSZ-es és független képviselők a Roberta Anastase eltávolításához szükséges szavazást egyhangúlag elfogadták. Az SZLSZ előzetes bejelentése szerint helyére Valeriu Zgoneat, a Szociál Demokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetőjét jelölik. Súlyosabb a bányászjárásnál Tegnap este Traian Băsescu államfő szűkszavú nyilatkozatot tett, melyben felszólította az SZLSZ társelnökeit, Victor Pontát, Crin Antonescut és Daniel Constantint, a kormányt támogató független képviselők csoportjának vezetőjét, Gabriel Opreát és az RMDSZ elnökét, Kelemen Hunort, azonnal hagyják abba támadásaikat az állam intézményei ellen. Az államfő úgy értékelte: a kormány és a parlamenti többség cselekedetei súlyosan sértik az Európai Unió alapértékeit, véleménye szerint az ország törvényeinek súlyos megsértésével rendkívül nehéz helyzetbe hozták Romániát – olyanhoz, melyet az 1990. júniusi bányászjáráshoz hasonlított. Az államfő úgy értékelte, az SZLSZ tisztogatásának végcélja nem a tisztségéből való felfüggesztés, az csupán köztes állomás, hanem az igazságszolgáltatás fölötti hatalom megszerzése. „Meg kell érteniük, hogy eljött az ideje, amikor az igazságszolgáltatás előtt a politikusok egyformák bármely más állampolgárral” – mondta Băsescu. Az államfő beszéde után Victor Ponta és Crin Antonescu – immár a szenátus elnökeként megszólalva – is azt nyilatkozta, felkérik Traian Băsescut, hagyja abba a megfélemlítést, a fenyegetést, és hagyjon fel azzal, hogy mindenkinek diktálni akarjon. Antonescu hozzátette, nem félnek Băsescutól, ha féltek volna tőle, ma Romániában nem létezne demokrácia. Kelemen Hunor szintén reagált az államfő vádjára, visszautasítva azt, hiszen az RMDSZ nem szavazta meg a nép ügyvédjének leváltását, és a parlament két háza vezetőinek lecseréléséről szóló szavazáson a szenátusban és a képviselőházban is jelen voltak, de nem szavaztak. Államcsíny? Diktatúra? Az ellenzék több politikusa államcsínyként értékelte az SZLSZ tegnapi erőfitogtatását. Mihai Răzvan Ungureanu korábbi kormányfő a holnapi kormányellenes tüntetésre szólított fel, szerinte a Forradalom téren tartandó rendezvény nem a DLP megmentésére irányul, „mert a párt elég hibát követett el, amelyekért most fizet, de sohasem gondolt arra, hogy egymás után számolja fel az állam intézményeit, mint teszi a mostani hatalom”, mondta, hozzátéve: ami most történik, a két világháború közti időszak sötét történéseire emlékeztet. „Ponta és az SZLSZ lábbal tiporja az alkotmányt, a törvényeket, a demokratikus intézményeket. Ítéletidőt élünk, mely a demokrácia építésének huszonkét évét sepri el. Ma Ponta és az SZLSZ államcsínyt követett el, a törvényeket saját zsarnoki vágyaikkal helyettesítették” – áll Monica Macovei DLP-s EP-képviselő nyilatkozatában, aki szerint a nép ügyvédjének és a két házelnöknek a leváltása, a törvény értelmében elmozdíthatatlan alkotmánybírák leváltása, a közszolgálati televízió és rádió elnöki tisztségeinek megszerzése a diktatúra előkészítéséhez vezet. Raluca Turcan, a DLP alelnöke szerint a Ponta–Antonescu páros folytatja a Ceauşescu–Iliescu–Năstase-vonal demokráciaellenes politikáját, és az SZLSZ az állami intézmények politikai meglincseléséhez fogott. Cezar Preda, a DLP másik elnökhelyettese szerint „Ponta és Antonescu elindította a dzsihádot a demokratikus Románia ellen”, úgy véli, a házelnökök után az alkotmánybíróság és az ellenzéki honatyák felmentése, a szabad sajtó és az értelmiségiek elhallgattatása következik, mindez pedig „két, lopáson és plágiumon tetten ért, alkalmatlan pártvezér diktatúrája felé vezet”. Európa figyelmébe Az Európai Néppárt (ENP) romániai delegációjának vezetője, Theodor Stolojan minden EP-képviselőt levélben tájékoztatott az SZLSZ-kormány „félrecsúszásairól” – közölte Cristian Preda, a DLP első alelnöke, hozzátéve, folyamatosan tájékoztatják az Európai Bizottság tagjait is. „Ami most történik, súlyosabb, mint Iliescu mineriádái” – jelentette ki. Joseph Daul, az ENP EP-képviselőcsoportjának vezetője kijelentette, felkéri az Európai Bizottságot, vizsgálja ki, mennyire törvényesek a Romániában zajló politikai változások. „Nagyon felháborított, ami történik. A nép ügyvédjének, a két házelnöknek a leváltása, az alkotmánybíróság törvényének megváltoztatása és két alkotmánybíró kicserélése bámulatos lépések, komoly okot adnak arra, hogy a romániai demokráciába vetett hit megdőljön. Az Európai Unió egyetlen állama sem tiporhatja így a jogállamiságot, az összes demokratikus elvet” – mondta. Viviane Reding, az Európai Bizottság jogi ügyekkel megbízott alelnöke is aggodalmát fejezte ki az alkotmánybíróságot ért támadások miatt. Az alkotmánybíróság egyébként a Velencei Bizottsághoz és más európai intézményekhez fordult, mert a taláros testület az alkotmányosság felszámolására irányuló törekvésként értelmezi a kormány ellene irányuló támadásait: Victor Ponta az utóbbi napokban több ízben kijelentette, hogy az alkotmánybíróság Traian Băsescu államfő befolyása alatt áll, akadályozza a kormány munkáját, és ezért az új kormánytöbbségnek megoldást kell találnia a testület összetételének megváltoztatására. Gittenstein is aggódik Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Mark Gittenstein tegnapi közleménye szerint „mélységesen foglalkoztatja minden, a demokratikus intézmények függetlensége ellen intézett támadás”, kijelentve, az állami intézményeket ért bármilyen „manipulálási kísérlet vagy támadás” az egyesült államok kormányának „aggodalomra ad okot”. Figyelmeztetett, az ilyen kísérletek a pénzügyi piacok figyelmét is felkeltik – ami meg is történt, tegnap már gyengítette a román befektetési eszközök súlyozására adott ajánlását a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltatócsoport, azzal a véleményével indokolva az átértékelést, hogy a várható romániai politikai fejlemények valószínűleg kedvezőtlenül hatnak majd a román gazdaság növekedési kilátásaira és a folyamatban lévő EU/IMF-programra. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. július 5.Az RMDSZ elutasítja az államfő vádjait, de nem zárja ki, hogy szavazni fog a Băsescu felfüggesztése ügyébenKelemen Hunor visszautasította Traian Băsescu kedd esti kijelentését, miszerint az RMDSZ is részt vesz az állami intézmények elleni támadásokban, és kilátásba helyezte, hogy a szövetség szavazni fog az államfő tisztségből való felfüggesztése ügyében. Az RMDSZ elnöke szerint az államfőt vagy rosszul informálták, vagy szándékosan keltett zavart, amikor kedden este azt mondta, hogy más pártok mellett az RMDSZ és Kelemen Hunor is támadja az állam intézményeit. „Úgy vélem, az államelnököt téves információkkal látták el. Az RMDSZ és a magam nevében határozottan visszautasítom kijelentéseit. A szövetség szenátusi frakciója nem vett részt sem a Vasile Blaga leváltására vonatkozó szavazáson, sem a két ház együttes ülésén napirendre kerülő, a nép ügyvédjének leváltásáról szóló voksoláson, mert úgy véltük, a felhozott indokok nem voltak kellőképpen megalapozottak. A tartózkodás nem jelent igen szavazatot egyetlen esetben és egyetlen parlamentben sem. Biztosítom az államelnököt, hogy az RMDSZ esetében mellélőtt" – idézi a szövetségi elnöki hivatal közleménye Kelemen Hunor nyilatkozatát. Az RMDSZ elnöke hozzátette: az RMDSZ-frakciók a képviselőház elnökének, Roberta Anastasénak a leváltásáról tartott szavazáson is tartózkodtak. Azt is elmondta, hogy az RMDSZ nem fogadja el alkotmánybírák esetleges visszahívását sem. „Azt is el kell mondanom, hogy az RMDSZ ebben a pillanatban nem része a parlamenti többségnek. Én határozottan visszautasítom a minket ért vádakat, mert valótlanok, nem tartom becsületesnek azt, hogy az államfő olyan nyilatkozattal állt elő, amelyre nincs egyetlen megalapozott érve sem” – szögezte le az RMDSZ elnöke a közlemény szerint. Traian Băsescu felfüggesztése kapcsán Kelemen azt mondta: az RMDSZ egyelőre nem foglalkozott a kérdéssel, álláspontját pedig csak azt követően alakítja ki, hogy ismeri annak kezdeményezésnek a tartalmát, amelyet a kormányoldal szerdán készül benyújtani a parlamentben. Újságírói kérdésre válaszolva kilátásba helyezte, hogy az RMDSZ törvényhozói jelen lesznek és az eddigiekkel ellentétben szavazni is fognak, ha a parlamentben az államfő felfüggesztéséről kell dönteni. Kelemen Hunor szerint sok minden indokolhatja Băsescu felfüggesztését. Krónika (Kolozsvár) 2012. július 7.Megalakult a Jobbközép Polgári KezdeményezésMihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök pénteken bejelentette a Jobbközép Polgári Kezdeményezés (ICCD) nevű ernyőszervezet megalakulását, amelyet a román jobboldal egyesítése reményében hozott létre. Az új civil szervezet bemutatkozásán több alapító vett részt, közöttük Monica Macovei európai parlamenti képviselő, volt igazságügy-miniszter, Cristian Preda, a Demokrata Liberális Párt (PDL) elnökhelyettese és Teodor Baconschi volt külügyminiszter. "Az ICCD ellentéte mindannak, ami ma történik Romániában, elítéli a Szociál-Liberális Szövetséget (USL), amely kisajátította az intézményeket, tönkretette a jogállamot és még az alkotmányt is a szemétkosárba dobta" – jelentette ki Ungureanu. A volt kormányfő közölte: a kezdeményezés ősszel választási szövetséggé alakulhat, amely részt vesz a parlamenti választásokon. "Itt az ideje, hogy egyesítsük erőinket. Az ICCD azokat akarja összefogni, akiknek fontos a jogállam, az erkölcs, a becsület, akik karrierjüket saját tehetségükre és érdemeikre alapozva építették" – mondta a kezdeményezés bemutatkozása alkalmával Ungureanu. Hozzátette, véletlen egybeesés, hogy aznap bocsátják útjára a jobbközép ernyőszervezetet, amikor Basescu államfő felfüggesztéséről szavaz a parlament, de ha már így alakult, azt üzenik az USL-nek, hogy nem fogják többé szótlanul tűrni "az ország kisajátítását". Ungureanu április elején, még miniszterelnökként beszélt először a nyilvánosság előtt arról, hogy a jobboldal hitelének visszaszerzését egy új mozgalomban, a politikusokban csalódott jobboldali érzelmű emberek mozgósításában látja, amelyben az őszi választásokig megtestesülhet a jobboldali összefogás. A PDL-ben sokan benne látták a súlyos népszerűségvesztéssel küzdő párt talpra állásának, tiszta lappal való újjászervezésének reményét, de Ungureanu nem kérte felvételét a PDL-be, amely az önkormányzati választások után Vasile Blagát választotta elnökévé. A PDL a jelek szerint partner abban az elképzelésben, hogy az ICCD egyesítse a román jobboldalt: csütörtökön a PDL tüntetésén, amelyet az USL-kormányzat ellen és a jogállam védelmének a jelszavával rendeztek, Ungureanu is a szónokok között volt, Vasile Blaga és Monica Macovei társaságában. Ungureanu a külföldi titkosszolgálat éléről került februárban a kormány élére, és azóta egyre többen a jobboldal lehetséges államfőjelöltjeként emlegetik. Népújság (Marosvásárhely) 2012. július 10.Alkotmánybíróság: érvényes Băsescu felfüggesztése, Crin Antonescu az ideiglenes államfőÉrvényesnek nyilvánította az alkotmánybíróság a parlament pénteki döntését Traian Băsescu államfő felfüggesztéséről, és Crin Antonescut, a szenátus múlt kedden megválasztott új elnökét nevezte meg ideiglenes államfőként. Az alkotmánybíróság további négy, az államfő felfüggesztésével kapcsolatos kereset ügyében is döntött. Az alkotmánybíróság közölte: „elhárította a keresetet”, amelyben Băsescu az ő és a parlament közötti, alkotmányos jellegű jogi konfliktus megállapítását kérte a taláros testülettől. Băsescu szerint a parlament csak az alkotmányt sértő súlyos tettekért függeszthette volna fel őt, nem pedig nyilatkozatokért. Az alkotmánybíróság közleménye nem teszi egyértelművé, hogy az alkotmánybírák illetékességüket hárították el, vagy érdemben megvitatták Băsescu keresetét és azt utasították el. Egy harmadik és negyedik határozatban a taláros testület elutasította a múlt héten leváltott két ellenzéki házelnöknek, Vasile Blaga volt szenátusi és Roberta Anastase volt képviselőházi elnöknek az alkotmányossági óvását. Ők a leváltásukról szóló parlamenti határozatokat támadták meg. Az alkotmánybíróság ötödik döntésében alaptörvénybe ütközőnek minősítette azt a törvénymódosítási tervezetet, amely az alkotmánybíróság hatáskörét szűkítené. A szenátusban június 25-én fogadták el azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében az alkotmánybíróság nem vizsgálhatná többé a parlamenti határozatok alkotmányosságát. Ezt a jogszabályt már akkor megtámadta a taláros testületnél az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL). Mivel azonban a parlament által elfogadott jogszabály az óvás miatt nem lépett hatályba, holott Băsescu felfüggesztéséhez szüksége volt rá a kormányzó Szociál-Liberális Szövetségnek (USL), a kormány múlt héten sürgősségi rendeletet is hozott ugyanilyen tartalommal, amely azonnal hatályba lépett. Ezt csak az ombudsman támadhatta volna meg az alkotmánybíróságon, de az USL által egy nappal korábban kinevezett biztos nem élt ezzel a jogával. Az alkotmánybírósági döntés nem tér ki arra, hogy a sürgősségi rendelettel elfogadott jogszabály hatályos marad-e, olyan körülmények között, amikor az alkotmánybíróság által elfogadott óvás egy másik, azonos tartalmú jogszabályra vonatkozott. Az alkotmánybíróság keddi ülésén dönt egy másik hasonló - parlamentben is elfogadott, és sürgősségi rendeletben is kiadott - jogszabály ügyében, amely a népszavazási törvényt módosította oly módon, hogy nem a választói névjegyzékben szereplő polgárok többségének (több mint kilenc millió embernek), hanem a referendumon részt vevők egyszerű többségének a voksával is leválthatják július 29-én Băsescut. Victor Ponta miniszterelnök az alkotmánybírósági döntésről azt mondta: ezzel világossá vált, hogy Băsescu és a PDL emberei alaptalanul rágalmazták Romániát az alkotmány megsértésével és a jogállamiság felrúgásával. A kormányfő felszólította az ellenzéket, hogy szüntesse be az európai partnerek félretájékoztatását, amelynek során mindenkivel - de „főleg a német kereszténydemokratákkal” - elhitették, hogy Romániában valamiféle „államcsínyt” hajtott végre az USL. Krónika (Kolozsvár) 2012. július 12.Antonescu, Basescu és az RMDSZ-gerinc, avagy ki(k)től kellene megszabadulniArkhimédész szerint nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni – de ezt az igazságot érdekvédelminek és szövetségnek mondott parlamenti képviseletünk sikeresen cáfolja. Akárcsak 2007-ben, most is felzárkózik az államelnököt meneszteni akarók sorába. Úgy látszik, elfelejtették Markó Béla igencsak savanyú arckifejezését, amikor a balsikerű leváltási kísérlet után Traian Basescu megköszönte az RMDSZ-szel szembefordult magyar választók bizalmát. Nem árt felidézni az új buldózerhatalom és annak elnökjelöltjének magyar- és demokráciaellenes megnyilvánulásait. Az Ungureanu-kormány megbuktatásában magyarellenes hangulatkeltésüknek döntő szerepe volt és választási ígéreteik közül szinte csak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának megakadályozását tartották be. Leváltották a magyar prefektusokat stb. – még a székelyföldi népszavazási kezdeményezéseket megtorpedózó György Ervint is –, s helyette azt a Codrin Munteanut ültették a háromszékiek nyakába, aki be szeretné tiltani a székely szó használatát… Anélkül, hogy hasra esnénk Traian Basescu elnöki tevékenysége előtt, nem feledhetjük, hogy a rendszerváltozás óta ő volt az első olyan román politikus, aki kijelentette, hogy a román nyelvet és irodalmat magyar iskolákban másként kell oktatni, mint anyanyelvi román közegben. Köztudottan az embernek csak egy anyja van – ez alól egyetlen kivételt ismerek, dr. Gabos-Grecu MOGYE-professzort, aki anyanyelvként a "româno- maghiara"-t (rommagyart?) jelölte meg. Az elnök a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztését elősegíthető, a jelenlegi ideiglenes hatalom által sokat támadott 2011. évi 1-es tanügyi törvényt most is határozottan védelmébe vette. A tévében láttuk, amikor felszólította Ecaterina Andronescu ismételten kinevezett tanügyminisztert, hogy ne nyúljon hozzá a törvényhez. Ha a tanügyi törvény 135. szakasza érvényben marad, akkor a MOGYE magyar nyelvű és irányítású oktatási vonala a plagizáló rektorok és fegyverhordozóik minden igyekezete ellenére létre fog jönni! Ilyen előzmények után kezdett hozzá az USL az árulók árulói és az átálló szövetségesek segítségével a büntetőjogi felelőssége elől menekülő "Felix" Voiculescu által elhatározott felfüggesztési eljárás beindításához. A törvényhozási roham során számos alkotmány- és szabályellenes intézkedést hoztak, amelyek létrejöttét az RMDSZ sajnálatos és rövidlátó módon támogatta. Jellemző, hogy amikor Vasile Blaga és Roberta Anastase szabálytalan leváltására sor került, azért, hogy ezt a lépést meg lehessen hozni, képviseletünk (?) bennmaradt a teremben, kizárólag azért, hogy biztosítsa a határozatképességet. Kvázi nem vett részt a határozat megszavazásában, de ezzel a magatartással tevőlegesen hozzájárult annak meghozatalához. Ezek után Kelemen Hunor a sajtónak az RMDSZ gerincességét emelte ki. Mindig azt hangsúlyoztam, hogy a kisebbségi képviselet etikusan, elvszerűen, a demokratikus játékszabályokat védelmezve kell politizáljon – ha eszerint járt volna el az RMDSZ, akkor most Berlintől Washingtonig mindenki elismeréssel szólna róluk, mint a romániai demokratikus rend védelmezőiről. Nem lesz könnyű az Európai Néppártnak elmagyarázni a néppárti szövetséges és a demokratikus játékszabályok kijátszását, semmibevételét. Befejezésül felteszem a kérdést: kire szavazzunk július 29-én? A válasz előtt, Crin Antonescu bejelentése következtében, miszerint ha Traian Basescut nem meneszti a népszavazás, lemond, meg kell vizsgálni azt, hogy kettőjük közül kitől ajánlatosabb megszabadulni. Számomra evidens, a jelenlegi elnök utolsó mandátumát tölti, tehát tőle rövidesen megszabadulunk. Ezért sokkal üdvösebb lenne a magyarellenes, hisztérikus, egyetemi hallgatóként éveket ismétlő, idegen nyelveket nem beszélő, csak a balkáni politikai stílusban otthonos Crin Antonescutól tehermentesíteni a romániai politikai életet! Ennek érdekében a július 29-i népszavazáson ellenszavazatot leadva vagy akár távol maradva, egyaránt Crin Antonescu politikai kiiktatását segíthetjük elő. Kincses Előd Népújság (Marosvásárhely) 2012. július 17.Kelemen Hunor félretájékoztatással vádolja Tőkés LászlótKelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke levélben tájékoztatta Wilfried Martenst, az Európai Néppárt elnökét, Joseph Daul frakcióvezetőt és Antonio Lopez-Isturiz főtitkárt a romániai belpolitikai helyzetről és az RMDSZ álláspontjáról. Mint írja, az elmúlt napokban Tőkés László független európai parlamenti képviselő több ízben is megtévesztő szándékú leveleket tett közzé a szövetségről és annak politikai cselekedeteiről. "A Romániai Magyar Demokrata Szövetség továbbra is az Európai Néppárt által képviselt politikai értékek mentén cselekszik. Az elmúlt hetek politikai csatározásai közepette a szövetség képviselői és szenátorai tartózkodtak a képviselőház és a szenátus elnökeinek leváltásáról szóló szavazáson, ugyanígy tettek a nép ügyvédjének leváltásakor is. A szavazáshoz szükséges többség az RMDSZ jelenléte nélkül is megvolt, ezt a kormánypárt képviselői és szenátorai biztosították. Ami pedig a Traian Basescu államelnök leváltását célzó parlamenti szavazást illeti, az RMDSZ Szövetségi Elnöksége valamint a frakciókkal való hosszas egyeztetés után kiderült, nem lehetséges egységes álláspontot kialakítani. Ezért az RMDSZ képviselői és szenátorai lelkiismeretük szerint szavaztak. A romániai magyar közösségen belül is megoszlanak a vélemények Basescu államelnököt illetően, de nem a klasszikus jobb- és balodali politikai nézetek szerint. A felfüggesztett államfőnek hívei is, ellenzői is vannak a közösségben, attól függően, hogy ki mennyire ért egyet Basescu elnök vezetési stílusával és az elnöki intézmény súlyával Romániában." Kelemen Hunor szövetségi elnök a Néppárt vezetőinek címzett levelében utalt arra, hogy az erdélyi magyar emberek képesek racionálisan dönteni ebben a kérdésben, ezért mindenkit arra fog biztatni, hogy a lelkiismerete szerint szavazzon a népszavazáson. Leszögezi, az RMDSZ továbbra is a jogállamiság mellett száll síkra, és soha nem fog olyan döntést támogatni, amely gyengíti az állam alapintézményeit, ugyanakkor aggodalommal szemléli Románia hitelvesztését az Európai Unióban és a nemzetközi politikai életben. Kelemen Hunor tájékoztatta továbbá az Európai Néppárt vezetőit, hogy a hét elején konstruktív párbeszédet folytatott Orbán Viktor magyar kormányfővel, a beszélgetés egyik témája szintén a romániai belpolitikai helyzet és az RMDSZ álláspontja volt. "Sajnálattal kell megállapítanom, hogy Tőkés László független parlamenti képviselő az elmúlt napokban mindent megtett annak érdekében, hogy az önkormányzati választásokon csúfos vereséget szenvedett pártjának rövid távú politikai nyereséget szerezzen, annak ellenére, hogy az erdélyi magyar emberek szavazatukkal egyértelműen kinyilvánították a Romániai Magyar Demokrata Szövetségbe vetett bizalmukat" – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke levelében biztosítja az Európai Néppárt vezetőit, hogy folyamatosan egyeztetnek romániai néppárti testvérpártjukkal, a Demokrata-Liberális Párttal és új elnökével, Vasile Blagával. A két néppárti alakulat közösen dolgozik annak érdekében, hogy sikeres legyen az Európai Néppárt őszi, bukaresti kongresszusa. Népújság (Marosvásárhely) 2012. július 20.Belföldi hírekBűnvádi panasz Băsescu ellen Az SZLSZ bűnvádi panaszt nyújtott be Traian Băsescu felfüggesztett államelnök és további 14 személy ellen tegnap „hamis információk terjesztése, az ország és a nemzet hírnevének rongálása, illetve a nemzetgazdaság biztonságának és a lej stabilitásának veszélyeztetése” miatt. Bűnvádi eljárás elindítását kérik Emil Boc, Monica Macovei, Cristian Preda, Mihai Răzvan Ungureanu, Vasile Blaga, Sever Voinescu, Cezar Preda, Cristian Boureanu, Anca Boagiu, Raluca Turcan, Nicuşor Păduraru, Ioan Oltean, Sebastian Lăzăroiu, Andreea Paul ellen is. Félkész autópálya-darabok Két új autópálya-szakaszt nyitottak meg a forgalom előtt tegnap: az egyiket Bukarest és Ploieşti, a másikat Medgidia és Cernavoda között. A 65, illetve 20,5 kilométeres új utak még nem készültek el teljesen – a lehajtók és egyéb biztonsági elemek is hiányoznak –, ezért csak korlátozással lehet közlekedni rajtuk: a fővárostól északi irányba két sávon, legtöbb 100 km/órás, a tengerpartra vezető pályaszakaszon azonban csak egy sávon, és legfeljebb 80 km/órás sebességgel. Feloszlik az Új Jobboldal Megalakulása után 12 évvel belső feszültségek miatt feloszlik a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal egyesület; a feloszlatást az alapító Mihai Rapcea kezdeményezte, aki eláll pártalapítási szándékától is. Rapcea nem nézte jó szemmel, hogy az egyesület vezetősége a mozgalmat nemzeti-bolsevik tendenciák felé sodorta, a vezetőség pedig azzal vádolja Rapceát, hogy az igen vitatott tevékenységű, pornográfiával is gyanúsított MISA jógaegyesület tagja, személyes blogján az urofíliát reklámozza, és könnyű drogokat népszerűsít. Az Új Jobboldal többek között felvonulásai által vált ismertté. Ezrek ivóvíz nélkül Az aszály miatt három Fehér megyei község mintegy 3000 lakosa maradt ivóvíz nélkül: Berve, Székásszabadja és Diód lakóinak a hatóságok minden reggel ciszternákkal szállítják az ivóvizet. Henningfalván egyetlen kútban maradt víz, ennek is 24 óra kell, hogy megteljen. A vízhiány több mint 20 000 hektárnyi ültetvényt károsított Fehér megyében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. augusztus 3.Belföldi hírekJobbközép szövetség készül Elkezdődtek a tárgyalások a Demokrata Liberális Párt, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, az Új Köztársaság, a Közép-Jobb Polgári Kezdeményezés és a Keresztény-Demokrata Alapítvány között, és a legszerencsésebb esetben három-négy hét múlva létrejöhet a jobbközép választási szövetség – jelentette ki tegnap Cristian Preda DLP-s EP-képviselő. Az említett szervezetek a parlamenti választásokon indulnának egy közös szövetség égisze alatt. „Van néhány pont, melyekben egyeznek a vélemények: 1. a szövetség célja, hogy alternatíva legyen a Szociál-Liberális Szövetséggel szemben; 2. mindegyik alakulat megtartja politikai identitását, de közös kritériumokat fogadnak el a jelöléseket illetően; 3. több munkacsoport foglalkozik a politikai és jogi részletek kidolgozásán, ha elkészülnek, a legszerencsésebb esetben három-négy hét múlva létrejöhet a jobbközép választási szövetség” – állítja Preda. Vasile Blaga a DLP elnöke szerdán jelentette ki, Mihai Răzvan Ungureanuval, Mihail Neamţuval, Aurelian Pavelescuval és Adrian Papahagival megállapodtak, hogy egy jobbközép platform felépítése érdekében létrehoznak egy politikai csoportot, amely elkészíti a politikai és a kormányprogramot. Romániába látogat XVI. Benedek pápa A közeljövőben Romániába látogat a pápa, a látogatás előkészületeiről és lebonyolításának részleteiről szeptemberben tárgyalnak a Vatikánban – jelentette be Andrei Marga. A román fél a bukaresti római katolikus érsekséggel együtt keresi a megoldásokat olyan érzékeny kérdésekre, mint a Plaza Katedrális építkezési munkálatai körül zajló viták vagy a görög-katolikus egyház javainak visszaszolgáltatása. Marga hangsúlyozta, a kormány együttműködik a romániai egyházakkal a vallásoktatás fejlesztése területén. „Elégedettek vagyunk a tekintetben, hogy jól haladnak a Szentszékkel való tárgyalások az általános együttműködési egyezmény kidolgozása terén, folyamatban egy román tanulmányi tanszék létrehozása a római Pápai Keleti Intézetben, és véglegesítési fázisban a bukaresti egyetem és a lateráni egyetem közötti együttműködési egyezmény aláírása” – sorolta a külügyminiszter. Mint ismert, legutóbb 1999-ben II. János Pál járt országunkban, akkor a hatóságok látványosan távol tartották a római katolikus hívők több mint felét adó magyar liturgikus nyelvű gyulafehérvári érsekségtől. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. augusztus 29.Összefognak a román jobbközép pártokKözösen állítanak jelölteket Romániában az év végi parlamenti választásokon a jobbközép pártok és civil mozgalmak – erről írt alá szándéknyilatkozatot szerdán öt politikai szervezet Bukarestben. A jobboldali összefogásban a legutóbbi parlamenti választásokon győztes Demokrata Liberális Párt (PDL), a Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök által alapított Jobbközép Polgári Kezdeményezés (ICCD), az 1996 és 2000 között kormányzó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), a nemrég alakult Új Románia Párt (PNR) és a Keresztény-demokrata Alapítvány (FCD) vesz részt. A szándéknyilatkozat szerint a jobboldali szervezetek szeptemberben választási szövetségbe tömörülnek, hogy politikai alternatívát teremtsenek a májusban kormányra került Szociál-Liberális Szövetséggel (USL) szemben. Vasile Blaga, a PDL elnöke kijelentette, pártjának eltökélt szándéka, hogy egyesítse erőit a demokrácia és jogállam mellett elkötelezett szervezetekkel. „Az ellenfelünk a baloldali USL, amely maga alá gyűrte a jogállamot és igazságszolgáltatást. A baloldal felelőtlensége elszigetelt minket a demokratikus országok családjától, hagyományos partnereinktől, a Európai Uniótól és NATO-tól. Most azért fogunk össze, hogy visszaadjuk Románia hitelét" – jelentette ki a legnagyobb ellenzéki párt vezetője. Az öt szervezet elnöke által szerdán aláírt dokumentum szerint az USL megkérdőjelezte Románia európai elkötelezettségét, politikai válságot okozott és aláásta az állami intézményeket, ezért az összefogás résztvevői egy jobboldali alternatívát, tisztességes munkán alapuló politikai programot kínálnak a román társadalomnak. A jobbközép választási szövetségnek kollektív vezetése lesz és egy etikai bizottság gondoskodik arról, hogy a jobboldali összefogás kizárólag feddhetetlen jelölteket indítson a parlamenti választásokon – jelentették be a kezdeményezők a szerdai rendezvényen. Az etikai bizottságot várhatóan Monica Macovei európai parlamenti képviselő, a romániai politikai korrupció ellen keresztes hadjáratot hirdető volt igazságügy-miniszter fogja vezetni. Mihai Razvan Ungureanu, a jobboldali összefogást kezdeményező volt miniszterelnök korábban jelezte, hogy együttműködésükbe megpróbálják bevonni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is. Kelemen Hunor, a szövetség elnöke erről a Transindex hírportálnak a napokban úgy nyilatkozott, semmiféle lehetőséget nem lát arra, hogy választások előtt az RMDSZ bármiféle szövetséget kössön. „Az RMDSZ nem szokott választások előtt szövetséget kötni, az elmúlt 22 évben nem volt erre példa, és idén sem kívánjuk ezt a hagyományt megszakítani. Van lehetőség az együttműködésre, de előbb látni kéne, mivé válik Ungureanu kezdeményezése. Jónak és fontosnak tartom Ungureanu aktív jelenlétét a politikában és a közéletben, hiszen ő mindig szavatartó korrekt embernek bizonyult" – mondta az RMDSZ elnöke. MTI Erdély.ma 2012. szeptember 16.Az EMNP szerint a küszöb ügyében csúsztat az RMDSZAz RMDSZ szerint rontaná a decenberi parlamenti választási siker esélyeit, ha koalíciót kötnének a kisebb magyar pártokkal. Utóbbiak szerint az RMDSZ csúsztat. Romániában ma jár le a választási szövetségek bejegyzésének határideje. A célegyenesben sikerült a jobboldalnak tető alá hoznia azt az összefogást, amellyel a kormányzó szociálliberális szövetségnek kíván politikai alternatívát teremteni a december 9-i romániai parlamenti választásokon. Választási szövetségre lépett három jobboldali párt Romániában: az Igaz Románia Szövetség(ARD) megalakulását rögzítő jegyzőkönyvet Vasile Blaga, a Demokrata Liberális Párt(PDL), Mihai Razvan Ungureanu, a Polgári Erő(FC) és Aurelian Pavelescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt(PNTCD) elnöke írta alá vasárnap Bukarestben. Az ARD a május óta kormányzó Szociál-Liberális Szövetséggel(USL) szemben kíván egységes politikai alternatívát teremteni a december kilencedikei parlamenti választásokon. Az új pártszövetség jele a szív, vezetését pedig a három tagpárt elnöke társelnöki minőségben közösen látja el. A részt vevő pártok megállapodtak arról, hogy közös jelöltlistákat állítanak a választásokon. Az ARD-t bejegyezték a Központi Választási Irodánál. Az Igaz Románia Szövetséggel a Demokratikus Liberális Párt (PD-L) igyekszik új csomagolásban visszaszerezni a választók bizalmát, hiszen a másik két aláíró, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Erő (FC) önállóan aligha jutna be a parlamentbe. Ilyen módon viszont a jobboldal legnépszerűbb politikusát, Mihai Razvan Ungureanu volt román miniszterelnököt tolták előtérbe. A magyar pártok nem kopogtatnak a központi választási iroda ajtaján, hogy választási együttműködést jegyezzenek be. A Kelemen Hunor vezette Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), arra hivatkozva hárította el a két kisebb magyar párt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) koalíciós ajánlatát, hogy az RMDSZ a magyar közösség csaknem 90 százalékának bizalmát élvezi. Összefogás esetén pedig félő, hogy a három magyar párt szövetsége nem tudná átlépni a koalíciók esetén érvényes magasabb parlamenti küszöböt. Az EMNP szerint a küszöb ügyében csúsztat az RMDSZ, az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét semmi sem fenyegeti. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke közölte, pártja összefogás híján is indul a választásokon, hogy az RMDSZ-ből kiábrándult magyar szavazóknak is legyen kire voksolniuk. Az MPP tisztújításra készül, és nem közölte, részt vesz-e a decemberi parlamenti választásokon. hirado.hu/Kossuth Rádió Erdély.ma 2012. szeptember 17.Új politikai szövetségVasárnap BukarestbenVasile Blaga, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnöke, Mihai Răzvan Ungureanu (Polgári Erő) és Aurelian Pavelescu a Keresztény-Demokrata Nemzeti Parasztpárt (PNŢCD) aláírta az Igaz Romániáért Szövetség létesítését kimondó megállapodást. Az alapító iratot hamarosan benyújtják a Központi Választási Irodához (BEC) is. A három párt elnöke elmondta: az elkövetkező időszakban véglegesítik a szövetség platform-programját és a kormányprogramot, amelyet vélhetőleg már szeptember végén aláír a három politikai alakulat vezetője. Kifejtették továbbá, hogy az új szövetségnek nem esik majd nehezére közös jelöltlistát állítani a december 9-i parlamenti választásokra. Eredetileg egy negyedik tagja is lett volna a pártalakító csapatnak, ám a Mihail Neamţu nevével fémjelzett Új Köztársaság (Noua Republică) elnevezésű pártot nem sikerült bejegyezni a törvényszéken, ezért ez az alakulás előtt álló politikai párt és vezetője nem vehetett részt a vasárnapi alakuláson. A parlamenti választásokra vonatkozó előírások értelmében a pártszövetségeket máig kell bejegyeztetni, a politikusok ezért siettek eme új politikai szövetség létrehozásával. Szabadság (Kolozsvár) 2012. szeptember 28.Belföldi hírekA Mikó-ügy az EBESZ előtt Tájékoztatta az RMDSZ az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Bukarestben tartózkodó küldöttségét a sepsiszentgyörgyi Mikó-ügyről, mert fontosnak tartja, hogy a nemzetközi szervezetek hiteles ismertetőt kapjanak. A találkozón Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára angol nyelvű beszámolót adott át a Mikó-ügyről, ismertetve: az ügyben született bírósági döntés sérti az egyéni jogokat, ellentmond az európai értékeknek, és magyarellenes. A főtitkár hangsúlyozta: az ilyen jellegű döntések azt a szomorú üzenetet közvetítik a romániai magyar közösség számára, hogy huszonhárom évvel a rendszerváltás után még mindig elvehetik a megszerzett jogokat. Rámutatott: az ügy megkérdőjelezi a román igazságszolgáltatás függetlenségét. MOGYE: folytatódik a tiltakozás További három hétig folytatódik a műtőruhás, esernyős demonstráció az oktatási minisztérium előtt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen működő magyar tannyelvű oktatás hátrányos megkülönböztetése elleni tiltakozásul – ismertette tegnap a megmozdulás szervezője, Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület titkára. A két hete kezdődött tiltakozó akció résztvevői eredetileg a hónap végéig kaptak engedélyt arra, hogy a szaktárca székháza előtt demonstráljanak. Ádám Valérián szerint a magyarság számára is elfogadható egyetemi chartát kell jóváhagynia a MOGYE szenátusának, s addig folytatják a tüntetést. Hozzátette: jövő héten megkezdődik az új tanév, és a magyar fizetéses helyek számának növelése legfeljebb október 10-ig segítene az idei felvételizőkön, de fontos, hogy legalább a jövőre nézve az egyetemi chartában rögzítsék az államilag támogatott és tandíjköteles helyek egyenlő elosztását a román és a magyar tagozat között. „Mi azt kérjük, hogy fogadják el a magyaroknak is megfelelő chartát, és alakítsák meg a magyar főtanszékeket még a decemberi parlamenti választások előtt” – mondta az RMOGYKE titkára. Használt harci repülőket vásárolnak A nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelső Védelmi Tanács tegnap jóváhagyta azt a tervet, amelynek értelmében Románia harci repülőgépeket fog vásárolni. Az amerikai F–16-os gépek megvásárlását az ország már két éve tervezi, ugyanis a légi haderő által használt MIG–21-es harci gépek elavultak. Corneliu Dobriţoiu védelmi miniszter vasárnap ismertette: Románia tizenkét használt harci repülőgépet vásárolna Portugáliától 600 millió dollárért, amit részletekben törlesztene. Az F–16-osokat 2016-tól kezdődően venné át, amikorra befejeződne a pilóták kiképzése. A védelmi miniszter szerint azért lenne előnyös a használt, negyedik generációs amerikai gépek beszerzése, mert így könnyebb lenne az áttérés az ötödik generációs F–35-ösökre. Antonescu marad a házelnök Elutasította az alkotmánybíróság a Demokrata Liberális Párt óvását, amellyel megtámadta Vasile Blaga felsőházi elnök eltávolítását tisztségéből, így helyén maradhat Crin Antonescu jelenlegi szenátusi elnök. A testület tegnap hozta meg a döntést, miszerint Blaga – akit július elején váltott le a Szociál-Liberális Szövetség által ellenőrzött parlamenti többség – nem térhet vissza a szenátus élére. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. október 1.Megalakult a jobbközép pártok választási szövetségeHivatalosan is megalakult szombaton a jobbközép pártok választási szövetsége, amelyet Igaz Románia Szövetség (ARD) néven szeptember 12-én már bejegyeztek a központi választási irodánál. Az ARD-ben a Vasile Blaga vezette Demokrata-Liberális Párt (PDL), a Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök vezette Polgári Erő (FC) és az Aurelian Pavelescu vezette Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNŢCD) vesz részt, amelyek így akarnak egységes választási alternatívát teremteni a kormányzó Szociálliberális Szövetséggel (USL) szemben. A választási szövetség jele a szív, vezetését pedig a három párt vezetője társelnöki minőségben közösen látja el. Az Igaz Románia Szövetség vezetői hangsúlyozták, a baloldali kormánykoalíció előnye nem ledolgozhatatlan, ha megkapják azok szavazatait, akik tisztességes munkából, jogállami keretek közt akarnak élni. A három párt megállapodott arról, hogy közösen állítanak jelölteket a december 9-i parlamenti választásokon. A képviselő- és szenátorjelöltek erkölcsi alkalmasságát egy etikai bizottság fogja átvilágítani, Monica Macovei európai parlamenti képviselő, volt igazságügy-miniszter vezetésével. „Az ARD a jogállamot akarja megerősíteni. Romániának normalitásra van szüksége. Alig öt hónapos kormányzása alatt a szocialista baloldal bebizonyította alkalmatlanságát. Mi Románia újjászületésére és hitelének visszaszerzésére szövetkeztünk” – mondta Blaga az ARD hivatalos alakuló ülésén. Szabadság (Kolozsvár) 2012. október 17.Áttörés a kisebbségi jogérvényesítésben (Az Európai Néppárt kongresszusa)A leköszönő elnökség ülésével kezdődött tegnap Bukarestben az Európai Néppárt (ENP) 21. tisztújító kongresszusa, amelyen újabb három évre elnökké választották az ENP-t két évtizede irányító Wilfried Martenst, és az ENP húsz év után új politikai programot fogadott el, melybe – az RMDSZ kezdeményezésére – beiktattak egy, a nemzeti kisebbségekről szóló fejezetet is. Ezt Kelemen Hunor szövetségi elnök áttörésként értékeli. A tegnapi nap folyamán Orbán Viktor megbeszélést folytatott az RMDSZ elnökével, melynek során a magyar miniszterelnök kifejtette, keresik „a közös együttműködés lehetőségét”. Tőkés László európai parlamenti képviselő pedig azt javasolta, az Európai Unió fordítsa kisebbségvédelmi célokra a Nobel-békedíjjal járó pénzösszeget. Megnyílt az út A kongresszus Wilfried Martens pártelnök, Joseph Daul frakcióvezető megnyitóbeszédével, illetve Vasile Blaga és Theodor Stolojan DLP-vezető és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédével kezdődött. Az RMDSZ áttörésként értékeli, hogy az ENP kongresszusán kisebbségvédelmi célkitűzéseket iktat politikai programjába – emelte ki Kelemen Hunor, hozzátéve, a programba az RMDSZ javaslatára kerültek be az őshonos kisebbségek védelmére vonatkozó célkitűzések. A dokumentum több mint négyszáz cikkelye közül kettő foglalkozik a kisebbségvédelemmel és egy a hagyományos régiók szerepével. Az ENP programtervezete kimondja, hogy az őshonos kisebbségeket – amelyek nemzedékek óta ugyanazon a területen laknak, miközben az államhatárok megváltoztak térségükben – segíteni kell identitásuk, anyanyelvük védelmében. A tervezet ugyanakkor szorgalmazza, hogy az Európai Unió építse be a kötelező érvényű közösségi jogba a kisebbségek védelmét. „Ez áttörés, hiszen az Európai Néppárt, általában az Európai Unió intézményei és politikai családjai nem foglalkoztak a kisebbségvédelemmel. A kisebbségek hozzájárultak az európai konstrukcióhoz, államalkotó tényezőknek kell őket tekinteni, és fontos, hogy az EU szintjén előbb-utóbb megszülessen egy olyan keretszabályozás, amely az őshonos kisebbségek számára identitásuk megőrzését garantálja. Az uniónak kötelezővé kell tennie bizonyos kisebbségvédelmi normákat a tagállamok számára. Ezért tartjuk áttörésnek (az ENP célkitűzését), mert így remény van rá, hogy ez a kérdés az európai intézményekben napirendre kerül” – magyarázta. Kisebbségvédelemre a békedíjat A kongresszusra 40 ország 73 pártjának küldöttsége érkezett Bukarestbe, őket a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség szimpatizánsai (az utcán) és politikusai (a rendezvény helyszínéül szolgáló parlament épületében) fogadták, magukra akasztott feliratokkal tiltakozva az ellen, hogy a román nép által „valójában leváltott” Traian Basescu államfő úgymond „európai néppárti segítséggel” őrizte meg hatalmát. A küldöttek tegnap délelőtt az ENP és a párt európai parlamenti frakciója által közösen szervezett A válasz: több Európa című szemináriumon vettek részt, amelyen a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió, valamint a regionális fejlesztés témakörében hangzottak el előadások. A szemináriumon felszólalt többek között Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki kifejtette: a hátrányos helyzetű régiók felemelésében jó eszköz az unió kohéziós politikája. Példaként Székelyföldet említette, hozzátéve, hogy a regionális politika sikeréhez a regionális kisebbségek jogainak garantálása is szükséges, hogy a gazdasági célkitűzések ne bukjanak el etnikai, társadalmi feszültségeken. Tőkés László a vita után rögtönzött sajtótájékoztatóján bejelentette, javasolni fogja, hogy az Európai Unió fordítsa kisebbségvédelmi célokra a Nobel-békedíjjal járó pénzösszeget annak elismeréséül, hogy a kontinens békéjéhez a kisebbségek felelősségteljes politizálása is hozzájárult. Kifejtette: az európai kisebbségek is hozzájárultak a Nobel-békedíjhoz, hiszen az esetek többségében békés politikai küzdelemmel próbálják jogaikat érvényesíteni. Mint mondta: ez különösképpen jellemző a romániai magyarságra, amely még a háborús időkben sem ragadtatta magát erőszakos cselekményekre. „Megbékélést szeretnénk a románokkal és a magyar politikai közszereplőkkel, sajnáljuk, hogy ez most nem sikerült. Bár a 2009-es európai parlamenti választás jó példája volt annak, hogy sikerülhet összefogni: ezáltal jutottunk be hárman az EP-be, és ennek az együttállásnak is nagymértékben köszönhető, hogy az ENP kongresszusán a programba bekerülhet néhány olyan paragrafus, amely az őshonos európai kisebbségekkel és a regionális kisebbségek ügyével foglalkozik, és ezzel elindul a kisebbségi kérdés az uniós jogi kodifikáció útján” – mondta Tőkés László. Szorosabb együttműködést Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök megbeszélésén Orbán Viktor üdvözölte, hogy az ENP elfogadta az RMDSZ kisebbségvédelemre vonatkozó javaslatait az alapprogram módosításakor. Kelemen Hunor a parlamenti választások előkészületeiről tájékoztatta Orbán Viktort, hangsúlyozva, 2013-ban olyan rendkívüli horderejű változásokra készül a romániai törvényhozás (alkotmánymódosítás, régiók átszervezése), amelyek teljes mértékben szükségessé teszik a romániai magyar érdek-képviseleti szövetség jelenlétét a parlamentben. „Számunkra létszükséglet a parlamenti jelenlét” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. „Erős parlamenti képviselete van az erdélyi magyarságnak Bukarestben, az RMDSZ stabil politikai hátteret biztosít” – állapította meg Orbán Viktor miniszterelnök, majd hozzátette, „az RMDSZ-szel keressük a közös együttműködés lehetőségét”. Magyarország változatlanul elkötelezett a határon túli magyar közösségek felé – jelentette ki a magyar kormányfő, aki a kétoldalú találkozó során Magyarország belpolitikai és gazdasági helyzetéről tájékoztatta az RMDSZ elnökét. Közös érdeke mind az RMDSZ-nek, mind a Fidesznek, hogy a romániai belpolitikába ne térjenek vissza a régi, rossz politikai reflexek – értettek egyet a felek. Orbán Viktor egyébként ma mond beszédet az ENP-kongresszuson, melyben – Szijjártó Péter tájékoztatása szerint – a miniszterelnök világossá akarja tenni, hogy a válság után semmi sem ugyanolyan a világban, mint volt korábban, és azt is világosan kell látnia mindenkinek, hogy azokkal az eszközökkel, amelyek magát a válságot okozták, nem lehet megoldani a válságot, tehát új eszközök kellenek a kezeléséhez. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. október 17.XXI. Kongresszusát megelőzően és azzal párhuzamosan, az ENP európai parlamenti frakciója is tanulmányi napokat rendezett Bukarestben, a román parlamentben. Európai parlamenti képviselőként, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnökének minőségében Tőkés László mindkét rendezvényen részt vett. A kongresszusra meghívást nyertek továbbá Toró T. Tibor, az EMNP elnöke és Szilágyi Zsolt alelnök.Az első tanulmányi napon Marian-Jean Marinescu, az EP néppárti politikai csoportjának alelnöke moderálta a Regionális fejlődés és szociális kohézió tárgyában tartott kerekasztalt, melynek előadói voltak – többek között – Johannes Hahn, a regionális politika európai biztosa és Dacian Cioloş mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. Felszólalásában Tőkés László angolul, románul és magyarul köszöntötte a vendégeket: „Welcome! Bine aţi venit! Isten hozott!” Szimbolikus jelentésűnek nevezte, hogy „az európai kohézió barátai”, valamint az európai regionalizmus támogatói a Nép Házának (Casa Poporului) nevezett, azon épületben találkozhatnak és tanácskozhatnak a demokratikus Európa jövőjéről, melyet egykori – időközben megbukott – építtetője, Nicolae Ceauşescu saját dicsőségére, a nacionál-kommunista diktatúra „bástyájaként” emelt. A túlcentralizált, régi önkényuralmi rezsimmel szöges ellentétben erdélyi képviselőnk az európai régiók, a regionalizmus fontosságára hívta fel a figyelmet – különös tekintettel a gazdaságilag elmaradott (1), valamint az őshonos nemzeti kisebbségek által lakott (2) térségek kohéziójának és társadalmi felemelésének szükségességére. Henrik Lax finn anyanyelvű, svédországi politikust, volt EP-képviselőt idézte, aki szerint: „Európa nem lehet képes gazdaságilag hatékony lenni, amennyiben – egyebek mellett – nem oldja meg a hagyományos kisebbségek problémáit. Ennek az ügynek a helyes kezelése nélkül, a társadalmi kohézió aligha valósítható meg.” Hasonlóképpen a hátrányos helyzetű régiók bevonására – ezenképpen a társadalmilag leszakadt cigányság felkarolására – is ki kell terjednie az európai kohéziós politikának, mondotta képviselőnk, majd így folytatta: A regionalizmus egy olyan egyetemleges európai ügy, mely ugyanakkor egész Kelet- és Közép-Európának, ezen belül pedig Romániának is egy sajátlagosan fontos kérdése. Ez különösképpen élesen vetődik fel országunk küszöbön álló területi-adminisztratív átszervezése, illetve Székelyföld és más erdélyi térségek természetes területi egységének, továbbá az új európai fejlesztési régiók kialakításának viszonylatában. Európai képviselőnk a jól működő német föderalista modellt ajánlotta a néppárti fórum figyelmébe, mely Románia számára is politikai „inspirációs forrásként” szolgálhat – a szubszidiaritás, a regionális fejlődés, a helyi autonómia és az önrendelkezés Európában honos formái összefüggésében. A délelőtti szemináriumot követően, illetve a néppárti kongresszus elkezdését megelőzően Tőkés László az EMNP elnökének és alelnökének társaságában tartott rögtönzött sajtóértekezletet a parlament előcsarnokában. Az Európai Unió Béke Nobel-Díjjal való kitüntetését méltatva, az ENP, valamint az európai nemzeti kisebbségek ebben szerzett érdemeit is kiemelte, azt javasolva, hogy a magas kitüntetéssel járó – inkább jelképesnek mondható – pénzösszeget az Unió az európai kisebbségek támogatására fordítsa. A kongresszus megszervezése, valamint az annak napirendjén szereplő programmódosítás vonatkozásában erdélyi képviselőnk gratulált az RMDSZ-nek, elégtétellel üdvözölve, hogy európai parlamenti együttműködésüknek köszönhetően néhány kisebbségvédelmi cikkely is bekerült a módosító javaslatok közé. Idehaza, Erdélyben is a brüsszelihez hasonló magyar együttműködés volna kívánatos és szükséges – hangsúlyozta Tőkés László a közelgő parlamenti választásokra való tekintettel. Délután Vasile Blaga, a Demokrata-Liberális Párt elnökének, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, valamint Wilfried Martens, az ENP elnökének megnyitó beszédeivel vette kezdetét kontinensünk legnagyobb politikai pártcsaládjának programalkotó és tisztújító kongresszusa. Bukarest, 2012. október 17. Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája K Ö Z L E M É N Y Az Európai Néppárt (ENP) 2012. október 18.Az Európai Néppárt kongresszusa Bukarestben"Újabb nyelvi, kisebbségi jogokat kívánunk a következő esztendőkben törvénybe iktatni" Az Európai Néppárt (EPP) tegnap reggel 9 órakor kezdődött kongresszusán Vasile Blaga, Wilfried Martens, Joseph Daul, Kelemen Hunor, Theodor Stolojan és az EPP főtitkára, Antonio Lopez-Istuuz mondott üdvözlőbeszédet a küldöttek előtt. Kelemen Hunor a hazai belpolitikai helyzetről beszélt és azokról a kihívásokról, amelyek előtt a romániai társadalom áll. – Amikor kormányon voltunk, felelősen nehéz intézkedéseket hoztunk meg, és ezeknek megvannak már az eredményei, amelyeket nem szabad kockára tenni később, mert az embereknek a lemondása, áldozata árán jöttek létre ezek. Ezt az áldozatot nem szabad eljátszani. A választások után Romániában alapvetően három-négy területen komoly reformokra van szükség: az első az alkotmány, hisz 23 év után, főleg 2007 után nagyon pontosan látszanak azok a repedések, ahol az alkotmány már nem működik, ahol az alkotmányos berendezkedésen javítani kell, ahol konfliktusok vannak az intézmények között, és általában a rendszer hibái kiütköznek. Egy olyan reformra van szükség, amely a fejlesztési régiókat újragondolná, mert a fejlesztési régiók ebben a formában nem képesek ellátni azokat a feladatokat, amelyekért megszülettek és az Európai Uniós források lehívása a 2014-2020 közötti ciklusban nem lesz javítható ebben a struktúrában. A kisebbségi jogok területén 23 év alatt történtek előrelépések, bár a ritmus lassúbb, mint amire mi számítottunk, ezen kell javítani, és újabb nyelvi, kisebbségi jogokat kívánunk a következő esztendőkben törvénybe iktatni és gyakorlatba ültetni – mondta az RMDSZ elnöke, aki a Népújságnak kijelentette, az EPP alapdokumentumába bekerül a kisebbségi fejezet, az őshonos kisebbségeknek a védelméről egy általános megfogalmazás, "ami minden bizonnyal hatással lesz a román politikumra – nem holnaptól, nem holnaputántól, de a következő esztendőkben igen". (antalfi) Kelemen Hunor az állam- és kormányfők találkozóján Az EPP-kongresszus plenáris ülése előtt Kelemen Hunor szövetségi elnök, Borbély László politikai alelnök és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő találkozott a magyar sajtó képviselőivel. A szövetségi elnök politikai szempontból is jelentősnek nevezte az eseményt, mert 20 év után először módosítja az alapprogramot a Néppárt, és ebben az alapprogramban megtalálhatók az RMDSZ javaslatai is. Ezek a javaslatok a kisebbségvédelemre és az őshonos kisebbségekre vonatkoznak, mondta az elnök, hozzátéve, hogy ez egy hosszú, másfél éves munka eredménye: az RMDSZ ezt rendkívüli áttörésnek tekinti. Kelemen szerint azért is rendkívül fontos ez a bukaresti kongresszus, mert az RMDSZ a Néppárt teljes támogatását élvezi, ami nem elhanyagolható körülmény a közelgő választások tekintetében. Elmondta, hogy kedden hosszabb beszélgetést folytattak Wilfried Martensszel, akit tájékoztattak a romániai belpolitikai helyzetről, az RMDSZ helyzetéről, kilátásairól és azokról a kihívásokról, amelyekkel Románia szembesül 2013-tól, a választásokat követően. – Azt gondolom, az RMDSZ számára sem érdektelen, hogy a Néppárt milyen üzenetet fogalmaz meg. Csütörtökön lesz egy közös sajtótájékoztatónk Wilfried Martens elnök úrral, ahol elmondja a Néppárt üzenetét, és amely a parlamenti képviselet fontosságáról, folytonosságáról fog szólni és arról, hogy a kisebbségek védelmében az RMDSZ milyen szerepet játszott az elmúlt esztendőkben. A felvidéki magyarok helyzetéről beszélgettek a Magyar Közösség Pártja elnökével, illetve délután Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel találkoztak, más kétoldalú találkozókra is sor került, este pedig az állam- és kormányfők találkozóján vett részt házigazdaként Vasile Blagával együtt. Oda kell figyelni a romániai magyarságra! Borbély László az RMDSZ számára is történelmi pillanatnak nevezte a kongresszust, egyrészt mert társszervezőként lehet itt, és a legmagasabb szinten lehet ott olyan találkozókon, ahol 16 államelnök és miniszterelnök lesz jelen, másrészt pedig lehetősége adódik elmondani a romániai magyarságot érintő problémákat. – Nagyon érdekel mindenkit, hogy mi lesz a választásokon, hogy mi az RMDSZ álláspontja azzal kapcsolatban, ami az utóbbi hónapokban történt Romániában, és ezért kihasználjuk ezt az alkalmat, hiszen több testvérpárt elnökével, alelnökével fogunk találkozni – mondta. Leglényegesebb üzenetnek nevezte, hogy oda kell figyelni a romániai magyarságra, oda kell figyelni arra, hogy a romániai magyarságnak egységes és erős parlamenti csoportja legyen a választások után. – Nagyon lényegesnek tartom, hogy az RMDSZ-t nemcsak elfogadják és támogatják, hanem azt is elismerik, hogy az RMDSZ 93 óta a legrégebbi romániai politikai alakulata a Néppártnak a Parasztpárt mellett. Mi ott vagyunk, és nem váltottunk színt, ahogy más pártok tették körülöttünk, és ez nemcsak stabilitást jelent, hanem azt, hogy az EPP és Martens elnök is támogatásáról biztosított. Ez azt is jelenti, hogy az RMDSZ-t figyelembe veszi nemcsak Románia politikai élete, hanem az Európai Parlament is, ahol eldöntik, hogy mi lesz Európában a következő néhány évben. Keretszabályozás az őshonos kisebbségek ügyében Winkler Gyula az RMDSZ által megfogalmazott és az EPP alapprogramjába belefoglalt javaslatokat ismertette. – Az új alapprogramját fogadja el az Európai Néppárt, 20 év után először módosul ez a program, tehát jelentős eseményről van szó. A régi programot 1992-ben fogadták el, amikor az Európai Unió, Kelet-Európa és a Balkán is másként nézett ki, mint ma. A mi szempontunkból az elmúlt három év munkája most érik be, mert olyan kisebbségi kitételek kerültek be a Néppárt programjába, amelyek egyrészt meghatározzák az őshonos, államalkotó kisebbség fogalmát és azt, hogy mit jelentenek az új, migráns kisebbségek, például a kínai közösségek. Meghatározza tehát az őshonos kisebbség fogalmát és azt, hogy Európai Uniós szintű keretszabályozás szülessen meg az etnikai őshonos kisebbségek ügyében, amely kötelező érvényű legyen a tagállamok számára. Ez nem más, mint amit az EP-képviselők és maga az RMDSZ az európai parlamenti választási programjában vállalt. Ez természetesen csak egy köztes lépés, hiszen akkor mondhatjuk, hogy elértük ezt a célkitűzést, amikor az Európai Unió fog egy ilyen keretrendelkezést megvitatni és elfogadni. Viszont nyilván, tudva azt, hogy az Európai Néppárt a legnagyobb, legbefolyásosabb mind az Európai Parlamentben, mind az Európai Bizottság szintjén, úgy gondoljuk, jelentős lépés, ami a kongresszuson történik, és közelebb hoz céljaink megvalósításához, jelentette ki Winkler Gyula. Mózes Edith Erősebb gazdasági és politikai integrációt sürget az Európai Néppárt Az Európai Néppártot (EPP) összetartó európai értékek, a gazdasági válság negatív hatásait enyhítő intézkedések meghozatala, a régiók közötti különbségek áthidalása, az innovatív vállalkozások támogatása, munkahelyteremtés, Európa versenyképességének növelése, a fiatalok körében a munkanélküliség csökkentése – ezek voltak azok a témák, amelyekről az EPP kongresszusának tegnap délutáni, első plenáris ülésén a felszólalók szinte kivétel nélkül fontosnak tartottak hangsúlyozni. A plenáris ülést a házigazda szerepet vállaló Demokrata-Liberális Párt elnöke, Vasile Blaga és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyitotta meg. Vasile Blaga megtiszteltetésnek nevezte, hogy Bukarestben szervezhették meg e fontos politikai rendezvényt. Hangsúlyozta, Európa gazdasági fellendülésére szükség van, ebben pedig fontos szerepet játszhat az Európai Néppárt politikai programja, cselekvési tervei. Beszélt a pártot egységben tartó értékekről – a család, szolidaritás, felelősség, az emberi méltóság tisztelete, a szubszidiaritás elve – és utalt a régiók, államok közötti egyenlőtlenségek, egyensúlyhiány áthidalásáról, a populista pártok térnyerésének veszélyeiről. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az RMDSZ és az általa képviselt romániai magyarság nevében köszöntötte a küldötteket. Hangsúlyozta, a kommunizmus bukását követően az RMDSZ az első pillanattól az európai, az euroatlanti integráció és a demokratikus jogállam értékeinek elkötelezett híveként van jelen a romániai politikai életben. Az elmúlt évek gazdasági válsága kapcsán kijelentette, a PDL–RMDSZ- kormány két és fél év kormányzás alatt úgy hajtotta végre a legszükségesebb reformokat, hogy az ország polgárai a gazdasági válság hatására sem fordítottak hátat Európának. "Mi itt Romániában nem kívánunk elszigetelődni, és bízunk abban, hogy európai jövőnk jóban és rosszban is közös. Tudjuk, hogy az Európai Uniónak és azon belül az Európai Néppárt vezetőinek azonos gazdasági és politikai-társadalmi kihívással kell szembenézniük. Tudjuk azt is, hogy országaink külön-külön nem boldogulnak. Nem lehetnek egyesek nyertesek, míg a többség vesztes, leszakadó, elmaradó. Ezért bátran és meggyőződéssel mondom: nem kevesebb, hanem több Európára van szükségünk, több együttműködés hozhatja meg társadalmaink számára a sikert, a szoros és felelős integráció vezethet ki a válságból!" – tette hozzá. Az RMDSZ elnöke szerint "hosszú távon erős, hatékony föderális Európára van szükség, olyan Európára, amelyben a sokszínűség, a többnyelvűség, a kultúrák közötti párbeszéd és tolerancia lesz a meghatározó, amely a szabadságra, az emberi méltóságra és a közös felelősségre épít. Egy erős, föderális Európai Unióban vagyunk érdekeltek, mert csak egy ilyen szövetség tud megvédeni bennünket a gazdasági válság súlyos következményeitől" – mondta Kelemen Hunor, aki szerint az erős, föderális Európa erős Romániát és benne egy erős magyarságot jelent, amely azt szeretné, hogy nemzeti identitáshoz kötődő kérdésekben saját maga dönthessen. Az EPP elnöke, Wilfried Martens Románia erőfeszítéseit méltatta, amelynek köszönhetően az ország elfoglalta az őt megillető helyet az EU-ban, hangsúlyozva, hogy a történelmi eredményeket nem szabad veszélybe sodornia egyetlen politikai szereplőnek sem. "Az EPP nem tűri el az európai értékek, a jogállamiság elleni támadásokat senki részéről" – jelentette ki Martens. A gazdasági válság hatásainak leküzdését nevezte a legnagyobb kihívásnak, megoldásnak pedig "az erősen gazdasági és politikai integrációt", ami a jólét és biztonság alapját képezi Európában. Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely) 2012. október 18.Programjába iktatta az EPP az őshonos kisebbségek védelmétEurópa legfőbb vezetőit látta vendégül a román főváros Az Európai Néppárt (EPP) vezetőinek megnyitó beszédeivel kezdődött el tegnap a román fővárosban az európai jobbközép pártok ernyőszervezetének 21. tisztújító kongresszusa. Az EPP két házigazda tagpártja nevében Vasile Blaga és Theodor Stolojan demokrata-liberális párti vezetők, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke köszöntötték a 40 ország 73 pártjának képviselőit. A leköszönő elnökség zárt ajtók mögött zajló tanácskozása után helyi idő szerint 15 órakor kezdődött el a plenáris ülés, amelynek napirendjén szerepelt az EPP régi-új elnökének, Wilfried Martensnek az újraválasztása, aki az egyedüli jelölt volt a tisztségre. Mindemellett az EPP húsz év után új politikai programot terjesztett elő, amely kimondja, hogy az őshonos kisebbségeket segíteni kell identitásuk és anyanyelvük védelmében. Tegnap kora estére Bukarestbe érkezett Angela Merkel német kancellár és Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Szabadság (Kolozsvár) 2012. november 25.Kelemen: elismerem, veszélyben van az RMDSZ parlamenti jelenléteA december 9-i választás meglepetést okozhat a romániai politikai színpadon. Az RMDSZ-t az fenyegeti, hogy 22 év után nem jut be a parlamentbe. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az adevarul.ro-nak elmagyarázta, milyen tényezők vezettek ehhez a helyzethez, de azt is, milyen szövetségesek lehetségesek december 9-e után. Kelemen felhívja a figyelmet annak veszélyére, hogy az USL abszolút többséget szerezhet a parlamentben, de megjegyezte, hogy Traian Băsescunak a kormányfő kinevezésekor figyelembe kell majd vennie ezt a tényt. - Mi a véleménye Vasile Blaga javaslatáról egy PDL–PNL és RMDSZ közötti szövetségről? - Volt már ilyenfajta szövetség, valójában Romániában már minden lehetséges szövetséget kipróbáltak. A jövőben sem lesz másképp, mint most. De találni kell majd egy megoldást. Választás előtt semmilyen szövetséget nem szeretnénk kommentálni. Egy dolog világos: mindenki együttműködött mindenkivel, a Romániában demokratikusnak tekintett pártokról beszélek. Nem beszélek Dan Diaconescuról, a Nagy-Románia Pártról (PRM), vagy mit tudom én milyen csodabogarakról. E tekintetben nincs semmilyen újdonság. Továbbra is a mostani keretek között fogunk mozogni: PSD, PDL, PNL, RMDSZ. Most persze számításba kell vennünk a PC-t, a Polgári Erőt (PFC), vagy más járulékosan érintett pártokat is. A választásig semmilyen szövetséget nem fogok kommentálni, mert pillanatnyilag más elsődlegességeink vannak. Azután majd bármilyen változatról beszélhetünk. - Crin Antonescu azt mondta, nem akar szövetséget az RMDSZ-szel? - Rendben, azután mást is mondott. Azt hiszem, a választási kampányok alatt olyan kijelentéseket kell tenni, melyek a kampány után nem ártanak bizonyos jövőbeni konstrukcióknak. Láttam én már pártelnököt bibliára tett kézzel esküt tenni, hogy soha nem fog együttműködni az RMDSZ-szel (Emil Boc – RS). Nos, a választás után leültünk, még együtt is kormányoztunk. A kampányokban szoktak ilyeneket nyilatkozni. Az a fontos, hogy ne lépj át egy bizonyos határt, ahonnan már nincs visszaút. - Ez az első alkalom, amikor az RMDSZ jelentős versenyben van. Mi a véleménye erről a csatáról? - Ez az egyik fontos aspektus, az, hogy versenyben vagyunk ugyanazokért a választókért. Ez e pillanatban nagyon súlyos dolog. Ezt nagyon világosan, nagyon egyértelműen ki kell mondjam. A helyhatósági választás alkalmával volt alkalmunk nagyon világosan megmutatni, ki támogat kit. A magyarok 86 százaléka ránk szavaz, 14 százalék pedig a másik két pártra (EMNP és MPP – a szerz.). Persze, ha nem csak 6,5 százaléknyi magyar lenne Romániában, ha 15-20 százalék lenne, akkor egy ilyenfajta verseny nem zavarna bennünket. Nem veszélyeztetné a magyarok erős parlamenti képviseletét. Jelen pillanatban pontosan ez a cél van veszélyben. Ők nem fognak egyetlen mandátumot sem szerezni, ezzel a támogatottsággal nem szerezhetnek, de veszélyeztetik a mi parlamenti jelenlétünket, vagy veszélyeztetik az erős jelenlétünket. Ez újdonság, de ezért vagyunk kampányban, hogy meggyőzzük a választókat, folytassuk ugyanazt az utat, amin 23 éve haladunk. - Ha fennáll ennek a veszélye, az RMDSZ aránya pedig kisebb lesz, akkor miért lenne az USL-nek szüksége egy RMDSZ-szel létrehozandó szövetségre? - Fennáll annak a veszélye, természetesen idézőjelben, hogy olyan nagy többségük lesz, amivel már senkire nem lesz szükségük. Nem hiszem, hogy ez jó lenne. Nem hiszem, hogy Európa ezen részében, beleértve Romániát is, jó dolgok lennének az abszolút többségek, a kétharmadhoz közeli többségek. Itt az intézmények és főleg a demokratikus értékek nincsenek megszilárdulva. Egy abszolút hatalom, amiben senkit sem kell figyelembe venni, egy ilyenfajta hatalom kisiklásokra hajlamos. Ezért mondom, hogy ami a 90-es évek elején történt, amikor a Nemzeti Megmentési Frontnak (FSN) nagy többsége volt, sok rossz dolog történt és közép- és hosszú távú következményei voltak. Meggyőződésem, hogy a 20 év a demokratikus értékek és elvek megerősödését jelentette, de még mindig nem jött el az ideje annak, hogy valakinek abszolút többsége legyen. - Egy sor fontos döntésről beszélt. Mire utalt? - Románia jövőre olyan döntéseket fog meghozni, melyeknek nemcsak egy mandátumra, hanem sokkal több évre lesz hatásuk. Az alkotmány módosításáról van szó, ami nem egy négyéves mandátumra történik, a regionalizálásról, ami nem egy mandátumra történik, hanem 20–30 évre. Olyan dolgokról van szó, melyek hozzá távra befolyásolják a társadalmat. - Victor Ponta kormányfő egy nyolcrégiós felosztást javasolt. Mi az RMDSZ véleménye a regionalizálásról? - Ez a nyolcrégiós nem működik. Ez azt jelenti, hogy semmilyen változtatást nem végzünk, mert most is nyolc régió van. Nem hiszem, hogy a dolgok javításához elég úgy hagyni őket, ahogy vannak és más nevet adsz nekik. Mi továbbra is úgy hisszük, ahhoz, hogy életképes régióink legyenek, a hangsúlyt a történelmi régiókra kell helyezni és mindegyiknek rendelkeznie kell az összes komponenssel: társadalmival, gazdaságival, történelmivel. Minden régióban koherenciának kell lennie. Mi olyan felosztást tudunk elképzelni, amiben minden régiónak kb. 1,2–1,5 millió lakosa van. Mi 13–14 régiót tartunk elképzelhetőnek. Volt egy 16 régiós kezdeményezésünk, de semmi sincs kőbe vésve. - Sokat beszéltek egy etnikai kritériumok szerinti regionalizálásról. - Vannak, akik állandóan etnikai konnotációt adnak neki, Isten őrizz, mit csinálnak a magyarok Romániával. Uram, a magyarok nem csinálnak semmit Romániával. A magyarok adót fizetnek, örülnek az életnek, a sorsukon siránkoznak, élnek, pont úgy, mint a románok. Nem akarják ellopni sem Erdélyt, sem a Bánságot, semmit. Aki etnikai konnotációt ad a gazdasági fejlesztési régiók reformjának, az valójában nem akar semmit sem csinálni. Ő a jelenlegi formát akarja rögzíteni. Ez nagyon jó érv, sajnos, még a XXI. században is, az etnikai kritériumra hivatkozás. Ha valaki még mindig azt hiszi, hogy van valami veszély a román államra nézve, ha alegységek jönnek létre, akkor azt úgy hiszem, hogy egy klinikába, pszichológushoz kell küldeni. - Traian Băsescu elnök azt mondta, olyan kormányfőt fog kinevezni, aki a nemzeti érdeket fogja szolgálni. Ön szerint, kire gondolt? - Valószínűleg rám. Rendben, viccen kívül. Nem kommentálom az elnök nyilatkozatait. Ha a választás tisztességes és becsületes lesz, akkor lehet bármilyen véleményed. Ha valakinek többsége van és ahogy az a felmérésekben látszik, az USL közelít a 60 százalékhoz, akkor nagyon sok változaton gondolkodhatsz, de figyelembe kell venned a román társadalmon belüli valóságot. Ez nem jelenti azt, hogy ellentmondunk az elnöknek, vagy bárki másnak. Először is szeretném megtudni a nemzeti érdek meghatározását. - Alacsony részvétellel is számolnak. Az RMDSZ számára mit jelentene egy erős részvétel? - Ne legyen kisebb, mint az országos szintű arány. Ez erős részvételt jelent. A gondok akkor jelentkeznek, ha a magyarok kisebb számban jelennek meg, mint a románok. Ha országos szinten 50 százalékos részvételünk van, akkor ilyennek kell lennie a magyaroké is. És ha 80 százalékos, akkor a magyaroknál is legyen 80 százalékos. - Az RMDSZ számára ellenzéki időszak következhet. Miként értelmezi ezt a szerepet az RMDSZ? - A politikában mindig fel kell legyél arra készülve, hogy ellenzékbe is kerülhetsz és arra is, hogy kormányra. Bármely párt, bármely választásokon elinduló politikai erő kormányozni akar. A döntéshozó hatalom oldalán akar lenni. Aki azt mondja, hogy ő nem, akkor üdvözöljék és mondják neki, viszontlátásra! Ezt akarjuk mi is, de ellenzékiségre is fel kell készülnünk. És ha ellenzékbe kerülünk, akkor az nem világvége. Ha bekerülünk a kormányba, akkor az még jobb. Nem tudom megmondani, mi lesz december 9-e után. A két változat bármelyikére fel vagyunk készülve. Lucian Negrea eurocom.wordpress.com/adavarul.ro Erdély.ma 2012. december 10.Egyértelmű többséget szerzett az USL a bukaresti törvényhozásban, az ARD a mandátumok 20 százalékára számítAz RMDSZ 5 százaléka a célfotón dől majd el Nagy előnnyel nyert a Szociálliberális Szövetség (USL). Öt exit poll igazolta vissza a közvélemény-kutatások előrejelzéseit, miszerint a Szociáldemokrata Pártból (PSD), a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) és a Konzervatív Pártból (PC) álló választási szövetség több mint 50 százalékos kényelmes többséget szerez a képviselőházban és a szenátusban. A második helyen a kisebb jobboldali pártokat és a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) tömörítő Igaz Romániáért Szövetség (ARD) áll, a harmadik a Dan Diaconescu vezette Néppárt (PP-DD), majd az RMDSZ, amely néhány tizedszázalékkal haladja meg az öt százalékos parlamenti bejutási küszöböt. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerepléséről nincsenek adatok. A részvétel (36,54 százalék az országos átlag a 19.30-kor közreadott adatok szerint) néhány százalékkal nagyobb, mint 2008-ban (34,48 százalék.) Lapzártánkkor Victor Ponta kijelentette: ma tárgyal az RMDSZ-szel a parlamenti többség létrehozásáról. Vasárnap egyfordulós parlamenti választásokat rendeztek Romániában, amelyen 315 képviselői és 137 szenátori választókerületben választották meg az ország kétkamarás parlamentjének törvényhozóit. A választásokon 12 párt és pártszövetség több mint 2400 jelöltje indult. Tegnap valamennyi erdélyi megyében az országos átlagnál alacsonyabb arányban járultak az urnákhoz a választópolgárok a parlamenti választásokon, a székelyföldi megyék a sereghajtók között voltak a részvétel tekintetében. Az esti órákban az RMDSZ-es politikusok SMS üzenetekben arra buzdították a magyar választópolgárokat, menjenek szavazni. A voksolást leginkább az időjárási viszonyok – a havazás és hófúvás – akadályozták. Az első órákban tucatnyi szavazóhelyiség nem nyitott ki, mert még az urnabiztosok sem tudták megközelíteni a szavazóhelyiséget. Megbüntették, mert alkoholt fogyasztott a mellékhelyiségben Kolozsváron és Kolozs megyében eddig kisebb incidensekkel zajlott a szavazás. Az egyik szavazókörzetben eltűnt egy pecsét, Bánffyhunyadon pedig több helyen hosszú percekig szünetelt az áramszolgáltatás. Érdemes megjegyezni, hogy Kolozsváron az egyik szavazókörzet elnökének helyettesét megbüntették, ugyanis ittasan találták meg az egyik mellékhelyiségben. Ehhez az is hozzáadódik, hogy szintén Kolozsváron két szavazókörzeti elnök és két helyettese kisebb közúti balesetet szenvedett: az egyikük által vezetett személygépkocsi megcsúszott az útfelületet borító hórétegen, és egy oszlopnak ütközött. A mentősök a helyszínen ellátták a sérülteket, így gond nélkül elértek a szavazókörzetekhez, s időben megnyitották azokat. Leadták voksukat vasárnap a magyar pártok vezetői a parlamenti választásokon, és polgártársaikat is arra biztatták, járuljanak minél nagyobb számban az urnákhoz. A tegnapi parlamenti választásokon két magyar párt indult. Az RMDSZ az ország mind a 452 választókerületében, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – 77 – főleg erdélyi – választókerületben állított jelölteket. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szülőfalujában, a Hargita megyei Csíkkarcfalván szavazott, amely ahhoz a képviselői választókerülethez tartozik, amelyben a politikus negyedik mandátumára készül. – Abban reménykedem, hogy olyan eredménnyel fogjuk zárni a mai napot, amely az erős parlamenti képviseletet megőrzi, és olyan parlamenti frakcióval fogunk rendelkezni, hogy a magyarság ne legyen megkerülhető a következő esztendőkben, ugyanis nagyon fontos döntések születnek a parlamentben. Arra kérek mindenkit, hogy a rossz idő ellenére is menjen el szavazni, hisz ma rajtunk múlik, ma minden magyar ember szavazatán múlik, hogy lesz erős parlamenti képviseletünk, vagy nem lesz – mondta a voksolást követően újságíróknak nyilatkozva az RMDSZ elnöke. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke Sepsiszentgyörgyön adta le voksát, abban a választókerületben, ahol szenátorjelöltként indul. – Az autonómiára szavaztam és arra, hogy minden magyar nyerjen. Erre biztatok mindenkit, aki még nem választott. Remélem, elegendő sokan leszünk, és akkor minden magyar nyer” – mondta az EMNP elnöke a szavazóhelyiségből való távozásakor. Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Nagyváradon voksolt. Rámutatott, egy öntudatos, romániai magyarnak erkölcsi kötelessége elmenni választani, hogy erősítse a magyar képviseletet a romániai parlamentben. „Azzal lennék elégedett, ha szakítani tudnánk a romániai magyar politika két évtizedes engedményjogokkal megelégedő, araszoló, veszteglő politikájával, és új lendületet tudnánk adni a rendszerváltoztatásnak, amelyet 89-ben kezdtünk el Temesváron” – mondta Tőkés László. Alacsonyabb részvétel Erdélyben Délután 14 óráig a választási névjegyzékben szereplő 18 millió 300 ezer választópolgár 20 és fél százaléka adta le voksát. Brassó kivételével valamennyi erdélyi megyében az országos átlagnál alacsonyabb arányban járultak az urnákhoz a választópolgárok, a székelyföldi megyék is a sereghajtók között voltak a részvétel tekintetében. A voksolást hófúvás és esőzés hátráltatta országszerte. A zord időjárás főleg az ország nyugati részén, a Bánságban okozott gondot. Az áramellátásban is fennakadások voltak: kora délután 180 szavazóhelyiség maradt több órára villanyáram nélkül az országban. Ezek a körülmények is közrejátszhattak abban, hogy az utóbbi két évtizedben először nem a falusiak, hanem a városlakók szavaztak nagyobb arányban. A választásokon öt közvélemény-kutató cég készített országos exit pollt. A választóhelyiségekből távozók nyilatkozatai alapján készülő becslést 21 órakor, közvetlenül az urnazárás után ismertették. Az első részeredményeket a tervek szerint hétfő délelőtt teszi közzé az országos választási iroda. Kelemen Hunor: az RMDSZ bejutott a parlamentbe Az RMDSZ biztosan ott lesz a következő parlamentben, mind a képviselőházban, mind a szenátusban – jelentette ki az RMDSZ csíkszeredai kampányközpontjában exit poll mérések alapján Kelemen Hunor, a szövetség elnöke. Kelemen Hunor hozzátette: az RMDSZ nem egy „ötszázalékos” párt, amint azt a közvélemény-kutatások mutatják, hanem az erdélyi magyar közösség képviselője. Crin Antonescu, a Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke röviddel 21 óra után értékelte a pártszövetség által az exit poll eredmények szerint elért eredményét. Elsősorban köszönetet mondott azoknak a választópolgároknak, akik a sűrű hóhullás dacára elmentek szavazni, és az általa is vezetett politikai alakulatokra adták le a voksukat. Kifejtette: az 1989 előtti diktatorikus rendszer és a jelenlegi demokratikus államforma közötti alapvető különbség a szavazati jog biztosítása. – Amennyiben Önök nem léteznének, nem lenne USL. 2012 az Önök támogatása révén lett a győzelem éve. A politikai ellenfeleink által megfogalmazott rágalmak, intrikák ellenére is jelentősen növeltük a népszerűségünket. A december 9-i voksolás által elért eredmény nem csupán egy politikai alakulat győzelme, ez a győzelem ugyanabban a pillanatban Traian Băsescu legyőzése – fogalmazott az USL társelnöke. Hozzátette: szerinte 2013-nak a válság elleni győzelem évének kell lennie. Kijelentette: semmi kételye afelől, hogy Victor Ponta lesz továbbra is a kormányfő. Ponta már beszélt Kelemen Hunorral Victor Ponta, a Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke kijelentette: már beszélt Kelemen Hunorral, az RMDSZ szövetségi elnökével, s ma elkezdik a tárgyalásokat egy parlamenti többség létrehozásáról. A hírt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök megerősítette. – Stabilitásra, koherens döntésekre, s nem veszekedésre és steril politikai vitákra van szükség – nyilatkozta az érdekvédelmi szövetség vezetője. Komoly munka áll az Igaz Romániáért Szövetség (ARD) által elért közel 20 százalék mögött – nyilatkozta Vasile Blaga, a jobboldali pártok szövetségének társelnöke, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnöke. „Közel egy hónapja a Szociálliberális Szövetség (USL) kemény sajtókampányt indított ellenünk, mindent megtett, hogy eltorzítsa a valóságot, s a jobboldal ellen hergelje a közvéleményt. Ilyen körülmények között az Igaz Romániáért Szövetség által elért eredmények érthetőek”, nyilatkozta Blaga, aki szerint bizonyosak lehetünk afelől, hogy a szövetség a parlamenti mandátumoknak 20 százalékát tudhatja majd magáénak. „Az ARD parlamenti képviselői hűek maradnak a kampányban tett ígéretükhöz, és mindvégig kiállnak a jogállam, az igazságszolgáltatás függetlensége, az európai Románia érdekében – idézi az Agerpres Vasile Blagát, aki maga is csak nagy nehézségek árán tudta leadni szavazatát. A Temes megyében voksoló politikus alig ért el a szavazókörzetbe a nagy havazás miatt. Lapzártakor: Kisebb eltérésekkel, de valamennyi exit poll az USL győzelmét jelzi. A Realitatea hírtelevízió által bemutatott Geopol-felmérés alapján az USL 57 százalékot, az ARD 18 százalékot, a PPDD 14 százalékot, az RMDSZ 5 százalékot ér el. Az Antena 3-as téváadó a CCSB adataira hivatkozott. Eszerint: USL 56,8 százalék a képviselőházban, 58,3 százalék a szenátusban, az ARD esetében 19 százalék- 19,6 százalék az arány, PPDD 13,8 százalék – 14,1 százalék, RMDSZ 5,1 százalék – 5,2 százalék. A TVR a CURS-ra alapoz: USL 56,96 százalék – 57,58 százalék, ARD 18,12 százalék – 18,27 százalék, PPDD 11,95 százalék – 13,09 százalék, RMDSZ 5,19 százalék – 5,16 százalék. A Romania TV szerint az USL a szavazatok 57 százalékát, az ARD 21 százalékát, a PPDD 11 százalékát, az RMDSZ pedig 5 százalékát szerezte meg. A B1 TV a CSOP exit pollját ismerteti: USL 54 százalék – 55 százalék, ARD 19 százalék – 19 százalék, PPDD 10 százalék – 10 százalék, RMDSZ pedig 5 százalék – 5 százalék. A Központi Választási Bizottság (BEC) által 11 óra 30 perckor nyilvánossá tett, reggel 10 órára vonatkozó adatai szerint országos szinten a választópolgárok 5,52 százaléka adta le voksát. 14 órakor ez az arány 20,56 százalék volt, 18 órára 36,54 százalékra emelkedett. A BEC 22 óra 30 perckor közölte a 21 órára vonatkozó országos adatokat: ekkor a részvételi arány 41,72 % volt. Szabadság (Kolozsvár) 2012. december 10.Ponta: hétfőtől tárgyalunk az RMDSZ-elMegkérdőjelezhetetlen győzelmet aratott a román Szociál-Liberális Szövetség (USL), amit az ellenzék is elismer – jelentette ki Victor Ponta, az USL társelnöke a vasárnapi romániai parlamenti választások után. Bejelentette azt is, hogy beszélt telefonon Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, és megállapodtak, hogy hétfőtől tárgyalásokat kezdenek egy kétharmados alkotmánymódosító parlamenti többség kialakításáról. Az ARD abban bízik, hogy a választások végleges eredménye szerint meghaladják a 20 százalékot. A Központi Választási Iroda által közölt végleges részvételi adatok szerint a szavazásra jogosult állampolgárok 41,72 százaléka járult az urnák elé. Megkérdőjelezhetetlen győzelmet aratott a román Szociál-liberális Szövetség (USL), amit az ellenzék is elismer – jelentette ki Victor Ponta, az USL társelnöke a vasárnapi romániai parlamenti választások után. Ponta szerint a választók akarata „példátlanul egyértelmű és világos” volt, így az USL abszolút többséget szerzett. Ponta jelezte, hogy felelősséggel viszonyul majd az ellenzékhez, amelyet tisztelni fog. Bejelentette azt is, hogy beszélt telefonon Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, és megállapodtak, hogy hétfőtől tárgyalásokat kezdenek egy kétharmados alkotmánymódosító parlamenti többség kialakításáról, amely képes végrehajtani a reformokat. Később egy televíziós nyilatkozatban hozzátette, hogy beszélt már erről az USL másik két társelnökével, a liberális Crin Antonescuval és a konzervatív Daniel Constantinnal. Megegyeztek, hogy szövetséget alkotnak az RMDSZ-szel, amellyel sokszor voltak szövetségesek és ellenfelek egyaránt, de amely „egy jelentős romániai nemzeti kisebbséget képvisel”. Ponta szerint Kelemen Hunor megerősítette, hogy az RMDSZ részt akar venni az USL által alakított „parlamenti és kormányzati” többségben, amely kétharmados többséggel rendelkezik majd. Crin Antonescu szerint az USL „elsöprő győzelme” a Băsescu-rezsim végleges legyőzését jelenti. A román ellenzéki, jobbközép Igaz Románia Szövetség (ARD) abban bízik, hogy a vasárnapi parlamenti választások végleges eredménye szerint meghaladják a 20 százalékot – jelentette ki urnazárást követően Vasile Blaga, az ARD társelnöke. A szövetség legnagyobb erejét alkotó, Traian Băsescu államfőt támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) elnökeként is megszólaló Blaga arra biztatta a szavazókörzetekben lévő embereiket, hogy kövessék figyelemmel a szavazatszámlálást. Blaga reméli, hogy a szövetség meghaladja a 20 százalékot, hiszen az exit pollok szerint az ARD a voksok 18-21 százalékát kapta. „Ez nem diadalmas eredmény, hiszen azt a célt tűztük ki, hogy 20 százalék fölé kerüljünk, és meggyőződésem, hogy végül sikerül ezt teljesíteni” – mondta Blaga. A román központi választási iroda által közölt végleges részvételi adatok szerint a vasárnapi választáson a szavazásra jogosult állampolgárok 41,72 százaléka járult az urnák elé. Krónika (Kolozsvár) 2012. december 14.Megszűnt létezni a román jobbközép választási szövetségMegszűnt az Igaz Románia Szövetség (ARD), amely vereséget szenvedett a romániai parlamenti választásokon – jelentette be Vasile Blaga, a szövetség egyik társelnöke. Blaga – aki a Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke is – azt követően nyilatkozott, hogy a jobbközép szövetség fő erejét alkotó, Traian Basescu államfőt támogató PDL megtartotta pénteken első ülését a vasárnapi romániai parlamenti választások óta. Az ARD a voksok csaknem 17 százalékát gyűjtötte össze, ami kudarcnak számít, hiszen a szavazatok több mint 20 százalékára számítottak. Az ARD-t a PDL mellett két kis parlamenten kívüli párt, a Mihai Razvan Ungureanu vezette Polgári Erő (FC), valamint a Keresztény-demokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) alkotta. Blaga bejelentette, hogy az ARD lényegében a választások napján megszűnt létezni, hiszen az választási szövetség volt, így a törvények szerint már december 10-től nem létezik. Hozzátette: a szövetséget alkotó pártok a továbbiakban eldöntik majd külön-külön, hogy folytatják-e az együttműködést, és azt milyen formában teszik. A PDL elnöke ugyanakkor az új parlamenti frakciójukba hívta azokat a képviselőket, akik a másik két párt részéről jutottak be a bukaresti törvényhozásba az ARD színeiben. A PDL vezetői közül korábban többen is úgy nyilatkoztak, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az ARD, és a PDL önálló pártként való megmaradása mellett érveltek. A PDL várhatóan a román parlament meghatározó ellenzéki pártja lesz. Bár a választás utáni napokban a párt több vezetője Vasile Blaga lemondását követelte, a pénteki ülésen csak két alelnök – Cristian Preda és Sever Voinescu – mondott le tisztségéről, akik az ARD-szövetség megalakítását szorgalmazták. A PDL vezetősége úgy döntött pénteki ülésén, hogy májusban tartja tisztújító kongresszusát, addig helyén marad a jelenlegi vezetőség, így Vasile Blaga is megmaradt pártelnöknek. MTI Erdély.ma 2012. december 14.Elsöprő baloldal, koalícióra törekvő RMDSZMindent elsöprő szociálliberális győzelem és a jobboldali pártszövetség súlyos veresége jellemzi a december 9-i romániai parlamenti választások eredményeit. Az 5 százalék fölötti eredményt elérő RMDSZ elveszített néhány képviselői mandátumot, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig nem jutott be a parlamentbe. A kormányzó Szociálliberális Unió (USL) tarolt a december 9-i parlamenti választásokon. Pártszövetség esetében a közel 4,5 millió szavazat a rendszerváltás óta a legjobb eredmény, amely kétharmados képviselőházi és szenátusi többséget biztosít az USL-nek. Ezzel párhuzamosan padlóra került a jobboldal, az Igaz Románia Szövetség (ARD) a szavazatoknak mindössze a 16,5 százalékát kapta. Az egykori Demokrata-Liberális Párt (PDL) és néhány kisebb, parlamenten kívüli párt szövetségeként a választások előtt létrejött politikai tömörülés kevesebb mint 1,3 millió voksot kapott. Az ARD ugyanakkor egyetlen választókörzetben sem nyert fele plusz egy szavazattal, így valamennyi parlamenti és szenátusi mandátumát visszaosztásból kapja meg, ami egyelőre bizonytalanná teszi a törvényhozásba bekerülő politikusok listáját. Harmadik helyen a populista Dan Diaconescu Néppártja (PPDD) végzett: közel 1,1 millió szavazattal 14 százalékon áll. A parlamenti küszöböt átlépő utolsó pártra, az RMDSZ-re leadott 388 ezer szavazat 5,25 százalékot jelent. Az Erdélyi Magyar Néppárt nem jutott be a parlamentbe: egyetlen választókörzetben sem nyert, az országosan elért szavazataránya a parlament esetében 0,64, a szenátusban 0,79 százalék. A választásra jogosult állampolgárok 41,72 százaléka járult az urnák elé, legtöbben a déli megyékből, legkevesebben Erdélyből. Magyar eredmények Az RMDSZ 12 képviselői és 6 szenátori körzetben nyert abszolút többséggel, azaz 50 százalék plusz egy szavazattal. Első körben 18 képviselőt juttatott be a román törvényhozásba. Lapzártakor a megyei és a töredékszavazatokból történő újraosztás nyomán a szövetség vezetői további 9-10 képviselői és szenátori helyre számítottak, ami a négy évvel ezelőtti eredményhez képest legalább 3-4 mandátumnyi veszteséget jelent. Az RMDSZ 50 ezer szavazattal kapott kevesebbet mint 2008-ban, az EMNP a helyhatósági választásokon szerzett voksokhoz arányítva valamivel többet, közel 60 ezer szavazatot könyvelhet el. Alkotmányozó kétharmad Az USL alkotmányozó többséget szerzett az 550 fősre duzzadó parlamentben. A hozzávetőleg 80 honatyával népesebb új román törvényhozás a jelenlegi választási rendszer nyomán duzzad fel. A választási törvény szerint a mindenkori ellenzéknek azokból a megyékből is jár mandátum, ahol a taroló párt az összes képviselői és szenátori körzetben nyert. A több mint 20 déli és moldvai megyében győzedelmeskedő USL-képviselet így ellenzéki mandátumokkal is kiegészül. Victor Ponta, a kormányfői tisztség várományosa szerint azonban a törvényhozás jövő évi költségvetése nem növekszik. Ponta már a választások estéjén bejelentette, kész koalícióra lépni az RMDSZ-szel, ami másnap nagy vihart kavart a liberálisok körében. Elemzők szerint azonban semmi meglepő nincs az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalásában, még akkor sem, ha az USL nem feltétlenül szorul magyar segítségre. Aromán elemzők egyféle stabilitást látnak az RMDSZ kormányrészvételében, többségük szerint ez elsősorban külföld számára jó üzenet. Széteső jobboldal A PDL fennállásának legnagyobb válságát éli. Több területi szervezet az országos tanács sürgős összehívását, illetve Vasile Blaga pártelnök leváltását követeli. Elena Udrea szerint hibás döntés volt a jobboldali pártszövetség megalakítása. Elemzők azonban a jobboldal vereségének okát abban látják, hogy a PDL hagyományos erdélyi szavazótábora cserbenhagyta a pártot, nem ment el szavazni. A hagyományosan demokrata-liberális elkötelezettségű Kolozs, illetve Arad megye idén országos kullogó volt a szavazási részvétel tekintetében. Az RMDSZ képviselői és szenátorai Háromszék: Králik László és Olosz Gergely szenátor, Markó Attila, Márton Árpád és Fehér László Ödön képviselő. Hargita megye: Verestóy Attila és Táncos Barna szenátor, valamint Kelemen Hunor, Korodi Attila, Moldován József és Antal István képviselő. Maros megye: Markó Béla szenátor, Borbély László és Kelemen Atilla képviselő. Bihar megye: Biró Rozália szenátor és Cseke Attila képviselő Szatmár megye: Pataki Csaba szenátor és Kereskényi Gábor képviselő Szilágyság: Seres Dénes képviselő A leadott szavazatok visszaosztásából Erdei Dolóczki István (Szatmár), Szabó Ödön (Bihar), Bónis István (Máramaros), Kerekes Károlz (Maros), Máté András (Kolozs) és Molnár Zsolt (Temes) jutott be a képviselőházba. A visszaosztásból mandátumot kapott szenátorok: Végh Sándor (Szilágy), Pataki Csaba (Szatmár) és László Attila (Kolozs). Makkay József Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2012. december 28.Zűrzavaros esztendőAz év tüntetésekkel kezdődött, január 12-től Raed Arafat menesztése ellen tiltakoztak az emberek országszerte. A megmozdulások radikalizálódtak, és Emil Boc, valamint Traian Băsescu menesztését követelték. Február 6-án Emil Boc lemondott, de a február 9-én létrehozott, Mihai Răzvan Ungureanu vezette koalíciós kormány sem volt hosszú életű, vesztüket elsősorban az okozta, hogy a sajtó kiderítette: a minisztériumok vezetését a párt fontos embereinek inasai vették át. Április 27-én, alig 78 nap után a szoclibek bizalmatlansági indítványa megbuktatta a kormányt, s május 7-én a parlament megszavazta a Victor Ponta vezette kabinetet, hála Gabriel Oprea pártja átállásának. A SZLSZ fölényesen megnyerte a helyhatósági választásokat, közben folyamatosan romlott a kormány és a Cotroceni-palota viszonya, Pontának nem sikerült elérnie, hogy az Európai Bizottságban ne az államelnök, hanem ő képviselje Romániát, és kipattant plágiumbotránya is sokat rontott helyzetén. Sikerült egyetlen hét alatt leváltani a szenátus éléről Vasile Blagát, a képviselőház elnökét, Roberta Anastasét, s átvették a Hivatalos Közlöny kiadási jogát, kormányrendelettel megszüntették a népszavazás érvényességét szabályozó jelenléti határt, majd a SZLSZ, az Oprea-féle párt és az RMDSZ összefogása révén július 6-án felfüggesztették Traian Băsescut. Július 11-én az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az államelnök felfüggesztésére kiírt népszavazás csak akkor érvényes, ha azon megjelenik a választójoggal rendelkező állampolgárok fele plusz egy személy, így bár több mint 8,5 millió ember részt vett a népszavazáson, ez csak 46,24 százalékot jelentett, így Traian Băsescu augusztus végén visszatért a Cotroceni-palotába. Időközben az Európai Unió rátette a nyerget a Ponta-kormányra, az ugyan meghajolt akarata előtt, s vállalta, hogy a kormányzása alatt eleget tesz a Jose Manuel Barosso által közvetített tizenegy pontos elvárásnak, de így is fölényes többséggel megnyerte a parlamenti választásokat. A korábban fenyegetőző Traian Băsescunak sem volt más választása, mint Victor Pontát megbízni a kormányalakítással. Az RMDSZ ezúttal – állítólag a közvélemény nyomására – kimaradt a hatalomból. Pontáék – a nyugodt kormányzás érdekében – együttműködési szerződést írtak alá az államfővel, azóta Traian Băsescu telel és hallgat, a legnépesebb parlament beiktatta az ország legnagyobb kormányát, mely gyökeres változásokat ígér. 2013-ban kiderül, be tudja-e váltani ígéreteinek legalább egy részét. (Ziare.com/simó) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. december 28.Négy kormány, három kormányfő, két választásPolitikai szempontból a kilencvenes évek eleje óta a legmozgalmasabb volt az idei esztendő, amelynek során négy kormány, három kormányfő váltotta egymást, két választást és egy referendumot tartottak. Ötödik Boc után Ungureanu Az év elején a gazdasági-társadalmi válság, de a rossz kormányzás által megkövetelt megszorító intézkedések következtében a Boc-kormány és vele együtt a kabinetért szinte kezességet vállaló Traian Băsescu népszerűsége meredeken zuhanni kezdett. Az utolsó döfést talán az év elején az államfő Raed Arafat elleni támadásai jelentették, amelynek következtében a romániai rohammentő-szolgálatot megalapító palesztin orvos lemondott az egészségügyi tárcánál betöltött államtitkár-helyettesi tisztségéről. Az ennek nyomán beindult tüntetések alkalmával a résztvevők az elején még csak Arafat mellett álltak ki, néhány nappal később azonban már a Boc-kormány és Traian Băsescu ellen skandálták jelszavaikat, így aztán már a doktor államtitkár-helyettesi tisztségébe való visszahelyezése sem elégítette ki őket. Mindennek következtében Emil Boc február 6-án lemondott ötödik kormányfői tisztségéből. A hatodik Boc-kormány kinevezését Traian Basescu úgy látszik, már nem tartotta lehetségesnek, ezért a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatóját, Mihai Răzvan Ungureanut nevezte ki a kormány élére, akit február 9-én meg is szavazott a parlament. Ungureanu – alighanem az államfőtől kapott utasítások szerint – megpróbálta „átkozmetikázni” a kormányt, igyekezett a Boc-kormányokban még nem szerepelt tárcavezetőket kinevezni. Kísérletét azonban a sajtó meghiúsította: az újságírók „kiszimatolták” ugyanis, hogy az új tárcavezetők a régi miniszterek kezes emberei voltak. Így nem csoda, hogy mindössze 78 napnyi országlás után Ungureanu kormánya csúfosat bukott a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok által benyújtott bizalmatlansági indítvány nyomán, amelyet megszavaztak a nem magyar kisebbségek, de a demokrata liberálisoktól az ellenfélhez átállt politikusok is. Hatalomra került ellenzék Mindezek után Traian Băsescu államfő már jónak látta azt, hogy ha a kormányalakításnál lemond a teljesen népszerűtlen demokrata liberálisokról, így az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség legnagyobb pártjának elnökét, a szociáldemokrata Victor Pontát bízta meg az újabb kabinet felállításával. Kormányát május 7-én szavazta meg a törvényhozás, a kabinetet mellé állt a korábban a demokrata liberálisokat és Traian Băsescut támogató Országos Szövetség Románia Haladásáért nevű tömörülés is. Victor Ponta tisztában volt azzal, hogy Raed Arafat elmozdítása csak ürügy volt a tüntetésekhez, a lakosság ugyanis teljes mértékben elégedetlen volt Bockék egymást érő megszorító intézkedéseivel, ezért országlását a demokrata liberálisok által 25 százalékkal megkurtított bérek visszaállítását ígérve indította, az első lépésben nyomban 8 százalékos béremeléssel kezdve. Ennek nem kevés serepe volt abban, hogy a Szociál-Liberális Szövetség a helyhatósági választásokat a szavazatok 50 százalékával, a legtöbb megyeitanácsi elnökséget és a legtöbb polgármesteri tisztséget megszerezve nyerte meg. Egy hét, amely megrengette Romániát Időközben tovább romlott Traian Basescu államfő és a Szociál-Liberális Szövetség vezetői közötti amúgy sem felhőtlen viszony, aminek nem használt az a körülmény sem, hogy Victor Ponta akarta képviselni Romániát az Európai Tanácsban az államfő helyett – az alkotmánybíróság azonban az államfőnek adott igazat. Ezért a Szociál-Liberális Szövetség megkezdte Traian Băsescu államfői tisztségből történő újabb felfüggesztésének folyamatát, amelyet igyekezett a legrövidebbre szabni. Így alig egy hétre volt szükségük a szociálliberálisoknak ahhoz, hogy elmozdítsák a két ház demokrata liberális elnökét, Vasile Blagát és Roberta Anastasét, őket Crin Antonescuval és Valeriu Zgoneával helyettesítették. Az addig a parlament ellenőrzése alatt álló Hivatalos Közlönyt Victor Ponta kormányának felügyelete alá helyzeték, leváltották a népügyvédet, akinek joga volt felülbírálni a kabinet döntéseit. Emellett a kormány kiadott egy sürgősségi rendeletet, amelynek értelmében lecsökkentették a felfüggesztett államfő sorsáról döntő népszavazáson való részvételi arányt. Mindezek után a parlament július 6-án felfüggesztette tisztségéből Traian Basescut. Győztesek vereségei Csakhogy a szociálliberálisok ezt követően néhány vereséget szenvedtek. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a népszavazás csakis akkor érvényes, ha az összes választók több mint a fele az urnákhoz járul. Így a referendum, bár a résztvevők hatalmas többsége, közel 83 százaléka szavazott Traian Basescu ellen, nem volt érvényes, mivel a részvétel mindössze 46,2 százalékos volt. Ezt még romániai szempontból nézve is különös csatározás követte: a kormány amolyan „mini-népszámlálást” kívánt végrehajtani, amelynek nyomán megállapították volna, hogy a lakossági csökkenéssel arányosan visszaesett a szavazati joggal rendelkező állampolgárok száma is. Az alkotmánybírák azonban a kabinetnek ezt a szándékát is keresztülhúzták. A választási listák módosítására tett sikertelen kísérletei nyomán lemondott tisztségéből a közigazgatási és belügyminiszter, Ioan Rus, valamint a tárca közigazgatási feladatokért felelős megbízott minisztere, Victor Paul Dobre. Az alkotmánybírák mindezek után augusztus 12-én érvénytelennek mondták ki a népszavazást, így az államfő, 52 napig tartó felfüggesztés után visszatérhetett tisztségébe. „Meg nem támadási” paktum A Cotroceni palotába visszatérve Traian Băsescu novemberig kerülte a nyilvánosságot, a parlamenti választási kampány beindulásakor azonban már előtt több alkalommal is kikelt a szociál-liberálisok ellen, egyebek között azt is hangoztatva, hogy semmiképpen sem fogja majd kormányfőnek kinevezni Victor Pontát. A nyugati kancelláriákat – akárcsak Traian Băsescu felfüggesztése idején az alkotmányosság és a jogállam kérdései – ez úttal az államfői intézmény, valamint a választások nyomán vélhetően kialakuló, szociálliberális többséget összesítő parlament és szociálliberálisok kormány közötti háborúzás aggasztotta. A választások igazolták a papírformát: a szociálliberálisok 60 százalékkal győztek, a parlamenti mandátumok kétharmadát megszerezve. Traian Băsescu lehetősége teljes mértékben beszűkültek, így kénytelen volt másodjára is kormányfőé kinevezni Victor Pontát. Brüsszel és Washington megnyugtatására azonban a miniszterelnök és az államfő „békés egymás mellett élési” megállapodást írt alá. A dokumentum tisztázza az államfő és a kormányfő feladatait: előbbi felelősségébe tartoznak a külpolitikával, a biztonság- és védelmi politikával kapcsolatos feladatok, valamint az ország képviselete az Európai Tanácsban, míg utóbbi a gazdasági és társadalmi politikákkal, az ország kormányzásával, a napirenden lévő problémákkal foglalkozik. A felek azt is megfogadták, hogy kerülik az egymás elleni nyilvános támadásokat. A második Ponta-kormányt pedig a parlament 402 igennel 120 nem ellenében beiktatta. 2012: politikai eseménynapló Időpont Mi történt 01.12. Megindulnak a tüntetések Raed Arafat államtitkár-helyettesi tisztségéből történt elmozdítása ellen 02.06. Emil Boc lemond miniszterelnöki tisztségéből 02.09. Az Ungureanu-kormányt beiktatja a parlament 04.27. Az Ungureanu-kormányt megbukik a bizalmatlansági indítvány során 05.07. A parlament megszavazza Victor Ponta kormányát 06.10 A szociál-liberálisok 46,9 százalékos győzelme a helyhatósági választásokon 07.05. A Ponta-kormány csökkenti a referendumon való részvétel arányát 07.06. A parlament felfüggeszti államfői tisztségéből Traian Basescut 07.11. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a szavazók több mint felének részvétele szükséges a referendum hitelesítéséhez. 07.29. Érvénytelennek mondják ki az államfő felfüggesztésére kiírt referendumot 08.29. Traian Basescu ismét elfoglalhatja helyét az államfői palotában 12.09.A szociál-liberálisok 60 százalékkal nyerik a parlamenti választásokat 12.21. A második Ponta-kormányt beiktatja a parlament Maszol.ro 2013. február 26.HírsalátaŐSI ZÁSZLÓK. Gheorghe Funar szerint a székelyek ellopták a dákoktól zászlójuk szimbólumait, a holdat és a napot, Victor Ponta megjegyezte, hogy jó kezekben van Antonescunál a Kelemen Hunor ajándékozta lobogó, mert amúgy is a liberálisok színét viseli, Markó Béla pedig Juszt László Magánbeszélgetésében egyértelműsítette: az RMDSZ zászlója négy esztendővel idősebb a székely zászlónál. NEM TÉR JOBB BELÁTÁSRA Crin Antonescu a Kelemen Hunor ajándékozta székely zászlótól. Ismét elmondta: a nemzetállamiságot, a románt mint az állam hivatalos nyelvét kívánják hangsúlyozni az alkotmánymódosítás során. Kétkamarás parlamenti rendszert javasolnak, a képviselőház és szenátus hatáskörének egyértelmű elkülönítésével. Az alsóházként működő képviselőháznak legfennebb 300 tagja lenne, a szenátus a régiókat képviselné. (Mediafax) BAJBAN ISMERSZIK MEG A JÓBARÁT. Meglátogatta a börtönben Adrian Năstasét Emma Nicholson bárónő, az Európai Parlament 2000–2004 közötti raportőre, aki különösen jó viszonyt ápolt az akkori miniszterelnökkel. Nicholson érdeklődött Năstase börtönviszonyairól, az intézmény vezetőinek viselkedéséről, s azt a volt miniszterelnök a lehetőségekhez képest elfogadhatónak ítélte. Emma Nicholsont elkísérte a fegyházba Dana Năstase. A rács mögött lévő ex-miniszterelnök megajándékozta látogatóját saját, börtönben írt könyveivel. (Jurnalul naţional) LÓHÚST TALÁLTAK A TARNICAI TÓBAN, de biztosat csak azután tudnak mondani, miután megkapják a bukaresti laboratóriumi vizsgálatok eredményét. A hatóságok szombaton este egy halász bejelentése nyomán érkeztek a helyszínre, ahol 800–1000 kilogrammnyi húst találtak a vízparton és a vízben. (Mediafax) REFORMEREK JELÖLTJEKÉNT Monica Macovei is megpályázza a Demokrata Liberális Párt közelgő kongresszusán az elnöki széket. Bejelentette, ő az úgynevezett reformisták nevében szeretne a párt élére állni. Az eddigi jelöltek, Vasile Blaga és Elena Udrea nem repesnek az örömtől, mi több, Blaga azt is kilátásba helyezte, ha Macovei nyer, ő elhagyja a pártot. (Cotidianul) NINCS KÜLÖNÖSEBB JELENTŐSÉGE a kormány kisebbségvédelmi politikája szempontjából annak, hogy Klaus Johannis, a Német Demokrata Fórum volt elnöke vezető tisztséget kapott a Nemzeti Liberális Pártban – vélekednek az RMDSZ-es politikusok. A liberális párt elnöke Klaus Johannis segítségével elsősorban Angela Merkel német kancellár kegyeit keresi, akivel Nagyszeben polgármestere kiváló kapcsolatokat ápol. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2013. március 10.Csíkszeredában járt Vasile BlagaA Demokrata Liberális Párt (PDL) országos elnöke, a párt elnöki tisztségére ismét pályázó Vasile Blaga Csíkszeredában is bemutatta szombaton választási programját. A március 23-i belső választásokra készülő elnökjelöltet több parlamenti és európai parlamenti képviselő kísérte, a Kossuth utcai galériában a párt Hargita megyei tagjaival, vezetőivel találkoztak. Blaga szerint a szociálliberális kormány hibát hibára halmoz, elképzelések nélkül, felelőtlenül vezeti az országot, és nem tartja be ígéreteit. Úgy vélte, a PDL most ismét erős, egységes, alapvető értékekre építő és hiteles párttá kell váljon, és ennek már a 2014-es európai parlamenti választásokon eredménye lesz, a 2016-os helyhatósági és parlamenti választásokon pedig meg kell szereznie a győzelmet. Hozzátette, pártja célja a teljes európai integráció, beleértve a schengeni csatlakozást és az euró bevezetését, a mezőgazdasági termelőkre és kisvállalkozókra kivetett átalányadót pedig büntetésnek nevezte. „A hazai helyzetet példázza az is, hogy Európában ebben az évben Romániában a legnagyobb az infláció, és a legnagyobb mértékű az áremelkedés” – hívta fel a figyelmet. A Székelyföld autonómiájára, a székely zászlóra, a magyar nyelv használatára vonatkozó újságírói kérdésekre a pártelnök egyértelmű választ adott, szerinte a román alkotmány első cikkelye, az, hogy Románia egységes nemzetállam, nem lehet vita tárgya. Hozzátette, a magyaroknak előnyére válik, ha megtanulnak románul, ő is szeretne megtanulni magyarul. Leszögezte azt is, hogy az ország hivatalos és kötelező nyelve a román, a törvények betartását pedig az erre hivatott intézményeknek kell felügyelniük. Székelyföld.ro, 2013. április 2.Basescu egy alapítvány köré próbálja gyűjteni a jobboldali szavazókatMarian Predát, a Bukaresti Tudományegyetem szociológia karának dékánját kérték fel a kezdeményezők annak a Népi Mozgalom elnevezésű alapítványnak a vezetésére, amellyel Traian Basescu román államfő próbálja mozgósítani a jobbközép szavazókat – közölte Cristian Diaconsecu elnöki tanácsadó. Az alapítvány létrehozását egy hete jelentették be a román elnöki hivatal tanácsadói, miután a Demokrata Liberális Párt (PDL) nem a Basescu által nyíltan támogatott Elena Udreanak, hanem Vasile Blaga eddigi pártelnöknek szavazott bizalmat a párt tisztújító értekezletén. A látványos kudarc után Basescu videóüzenetben közölte, hogy végleg szakít egykori pártjával, és egy „másik jobboldali megoldásnak" szenteli energiáit. Néhány napja Basescu egy tévéinterjúban elismerte, hogy ő áll a tanácsadói által kezdeményezett alapítvány mögött, amellyel a választásoktól korábban távol maradt, jobbközép szemléletű választópolgárokat akarja megszólítani. Az elnök nem zárta ki, hogy a Népi Mozgalom párttá alakulhat, ugyanakkor leszögezte, hogy semmilyen tisztséget nem vállal a szervezetben. A Népi Mozgalom megalakítását bejelentő Cristian Diaconescu elnöki tanácsadót, volt külügyminisztert azzal kezdték ki ellenfelei, hogy egykori baloldali (volt szociáldemokrata) politikusként nem a legalkalmasabb egy „alternatív" jobboldali politika irányítására. Hétfőn Diaconescu internetes blogján megerősítette azt a sajtóértesülést, hogy Marian Preda szociológust kérték fel a Népi Mozgalom vezetésére, aki korábban az elnöki hivatal társadalmi és demográfiai kockázatokat elemző szakértői bizottságát irányította. A Preda-féle bizottság egyebek mellett a könnyűdrogok fogyasztásának (de nem terjesztésének) engedélyezését és a prostitúció legalizálását javasolta, a fertőzések terjedésének könnyebb megakadályozására hivatkozva. A 49 éves, gépészmérnöki és szociológusi oklevéllel is rendelkező Marian Preda korábban az ENSZ és a Világbank szakértőjeként dolgozott. MTI Erdély.ma. 2013. május 27.Régi szövetség új utakon (RMDSZ-kongresszus Csíkszeredában)Fegyelmezetten, olykor pátosszal megtűzdelve, kritikai hangot alig hallatva zajlott le szombaton Csíkszeredában az RMDSZ 11. kongresszusa. Bár jelentősebb tétje nem volt a nagygyűlésnek – szigorítottak ugyan kicsit a szervezeten, még jobban központosították a döntéshozatalt, és itt-ott csöppet a jelenhez igazították a szövetség programját is –, soha nem látott tömeget toboroztak, majdnem nyolcszáz küldött hitelesítette az „új irányt”. Kelemen Hunor szövetségi elnök kongresszus utáni sajtótájékoztatóján jelentette be: törvénytervezetet nyújt be az RMDSZ a román törvényhozásban Székelyföld területi autonómiájáról. Az RMDSZ által „feladatkijelölőként” jellemzett kongresszust a magyar, a székely, a román és az európai himnusszal nyitották meg tíz óra után alig néhány perccel, a 777 küldöttet, a több mint száz meghívottat és csaknem kétszáz újságírót köszöntő Ráduly Róbert polgármester pedig egy székely zászlót terített a szónoki pulpitusra. Bejelentette azt is, a rendezvény helyszínéül szolgáló sportcsarnokot a Himalájában eltűnt Erőss Zsolt hegymászóról, a város szülöttjéről nevezik el. Román és magyar politikusok egész sora vonult fel a kongresszuson. Victor Ponta miniszterelnök kifejtette: a Romániát nemzetállamként meghatározó alkotmány első cikkelyének megváltoztatására nincs reális esély, de olyan módosításra igen, amely garantálja, hogy a romániai magyarok az ország részei, egyenlő és legitim polgárai. Az RMDSZ-t a magyar közösség egyetlen választói legitimitással rendelkező képviseletének nevezte, és elengedhetetlennek minősítette, hogy a román kormány mindig párbeszédet folytasson vele. A székely zászlóra utalva rámutatott: egy olyan szabályozást javasolt nemrég az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében elmondott beszédében, amely a román és az EU-zászló mellett elismeri a helyi jelképeket. A régiók kialakításáról szólva Victor Ponta miniszterelnök azt mondta: megérti, hogy a magyarság nem akar olyan óriásrégiót, amelynek központja távol esik, és amelynek irányításában a közösség képviselői kisebbségben vannak. „Azt a formát keressük, amely az identitás megőrzését és a fejlődést is biztosítja” – ígérte. A marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyében Ponta kijelentette: az oktatási miniszternek „felelőssége és jogköre”, hogy érvényt szerezzen a román és a magyar tanárok között tavaly született megállapodásnak. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke rámutatott: senki sem akar a romániai magyarságra egy másik történelmet, egy másik nyelvet ráerőltetni. Azt mondta: egy erősebb magyar közösség erősebb Romániát is jelent. A jobbközép ellenzék képviseletében jelen lévő Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök nyilvánosan felvállalta magyar gyökereit, és néhány mondatban magyarul is köszöntötte az RMDSZ-t mint volt koalíciós partnerét. Románul folytatott beszédében hangsúlyozta: az RMDSZ képviselői mindig hűséges és megbízható partnereknek bizonyultak azokban a politikai szövetségekben, amelyekben részt vettek, a szövetség által képviselt politika pedig európai. Vasile Blaga, a DLP elnöke elmondta, az RMDSZ iránt érzett tiszteletből érkezett a kongresszusra, egyértelműen megfogalmazta: a régiókat a történelmi, földrajzi és kulturális kritériumok figyelembevételével kell kialakítani. Óvatosan kell a regionalizációt végrehajtani, ellenkező esetben a régióközpontok és a vidék között, illetve a különböző nagyvárosok között is megnőhet a szakadék – hangsúlyozta. Magyarországi támogatás Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, és az erdélyi magyarság szülőföldjén otthon érezze magát – jelentette ki Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. Kiemelte: a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. Nyomatékosította: a magyar kormány alkotmányos felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, támogatja őket céljaik elérésében. Ha más nemzetiségeknek lehet területi autonómiájuk az EU-ban, akkor a magyaroknak is lehet. „Magyarország számít önökre, és bármi történik, önök mindig számíthatnak Magyarországra” – zárta köszöntőbeszédét Semjén Zsolt. Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője „a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének” tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait. Az MSZP üzenetét Ujhelyi István, a magyar Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: „a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára”. Az RMDSZ-szel közösen indított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke. Az RMDSZ kongresszusát Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte. Irányt mutat az elnök Az RMDSZ-nek meg kell teremtenie mind a területi, mind a kulturális autonómia jogi kereteit, ennek érdekében a magyar politikai tényezőknek meg kell állapodniuk, hogy csatározásaikban az autonómia ügyét nem használják fegyverként – hangoztatta Kelemen Hunor elnöki beszámolójában. Olyan hallgatólagos vagy írásos megállapodást kellene kötni, amelyet mindenki elfogad, „mert a legtöbb kárt akkor tudjuk okozni egymásnak, és különösen a mi közös ügyünknek, ha azt a látszatot keltjük, hogy vannak igazi autonómiaharcosok, és vannak olyanok, akik ezzel szemben állnak” – mondta az RMDSZ elnöke. Fontosnak nevezte, hogy egy eddigieknél részletesebb tervezetet terjesszenek a román parlament elé a Székelyföld státusáról. Rámutatott: az RMDSZ-nek partnereket kell keresnie a román társadalomban az európai példákra és az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés ígéreteire hivatkozva. Az RMDSZ elnöke kijelentette: Románia alkotmányának módosítása nem kényszer, hanem lehetőség arra, hogy Románia leszámoljon a nemzetállam 19. századi fogalmával, és a nemzeti közösségek államává lépjen elő. „Olyan alkotmányt akarunk, amely végre államalkotó tényezőként ismeri el a nemzeti kisebbségeket, amely szabad használatot biztosít nemzeti szimbólumainknak, és amely megteremti a közösségi autonómia lehetőségét. Szorgalmazzuk továbbá, hogy a hivatalos román nyelv mellett regionálisan a kisebbségek nyelve is legyen hivatalos” – hangoztatta Kelemen Hunor. A megválasztása óta eltelt két évet összegezve az RMDSZ elnöke egyebek közt az új oktatási törvényt említette, amely minden szinten biztosítja az anyanyelvű tanulás lehetőségét a magyar gyerekek számára. Rámutatott, az RMDSZ többéves küzdelme nyomán fogadta el a román parlament a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációját, alakított a bukaresti kormány önálló magyar kart a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Hozzátette: az RMDSZ kormányzati szerepvállalása idején tízszeresére növelték a magyar érdekeltségű műemlék épületek felújításának költségvetését. Az RMDSZ előtt álló célkitűzésekről szólva Kelemen Hunor határidős feladatnak nevezte a jövő évi európai parlamenti választásra való felkészülést. Autonómiastatútum készül A következő két év tennivalóit az RMDSZ a kongresszuson elfogadott nyolc dokumentumban jelölte meg. Ezek alkotmánymódosításról, a régiók szervezéséről és gazdasági kérdésekről szólnak, Székelyfölddel és a szórvánnyal kapcsolatosak, egy-egy előterjesztett határozat az európai állampolgári kezdeményezésre, illetve az európai parlamenti választásokra vonatkozik, és megszavaztak egy szolidaritási állásfoglalást is. A székelyföldi autonómiával kapcsolatos dokumentumot Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere mutatta be. Nincsenek illúzióink, de nem szabad karba tett kézzel várni a csodát, dolgozni kell – hangsúlyozta. Bár tudatában vannak, hogy Székelyföld autonómiájának kivívása nem egy azonnali eredménnyel kecsegtető célkitűzés, a kongresszusi határozat kimondja, hogy a közjogi rendezéssel párhuzamosan folytatni kell azokat a lépéseket, amelyek különálló fejlesztési régióként fogalmazzák meg Székelyföldet, regionális szinten hivatalossá teszik a magyar nyelvet, biztosítják a nemzeti szimbólumok szabad használatát, valamint az etnikai arányosság elvét a közigazgatás minden területén. A dokumentumban leszögezik, hogy folytatják azokat a fejlesztési programokat, amelyek Székelyföld infrastruktúrájának és gazdasági környezetének javítását célozzák, megerősítik az önazonosság kiteljesedése szempontjából meghatározó intézményeket. Az MTI és az RMDSZ-tájékoztató felhasználásával összeállította: Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. május 27.Számadás és tervezésCsíkszeredában tartotta 11. kongresszusát az RMDSZ "A tervek szerint alakult a kongresszus: minden egyes dokumentumot elfogadtunk, lefolytattuk a politikai vitát, elfogadtuk az RMDSZ módosított programját és alapszabályzatát. Kiszélesítettük az állandó tanácsot az önkormányzati képviselettel, hisz azt tapasztaljuk, hogy ebben az időszakban az önkormányzatokra sokkal nagyobb szerep hárul, mint akkor, amikor kormányon voltunk. Az önkormányzatok ereje növekvőben van, és én bízom abban, hogy egyre nagyobb erejük, pénzügyi értelemben is nagyobb mozgásterük lesz, és így a feladatokból is többet tudnak vállalni" – nyilatkozta a szombaton Csíkszeredában közel 800 küldött és meghívott jelenlétében zajlott kongresszus végén tartott sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Elmondta, hogy az elnökséget leszűkítették, az elnökség fogja meghozni a gyors, operatív döntéseket, de a tartalmi, lényeges kérdéseket az Állandó Tanács és a Szövetségi Képviselők Tanácsa fogja elfogadni. – Nagyon fontosnak tartom, hogy a meghívottak – Victor Ponta miniszterelnök, Crin Antonescu, a szenátus elnöke, Vasile Blaga, a PL és Mihai Razvan Ungureanu, a Polgári Erő elnöke – eljöttek a kongresszusra, és mindegyik azt hangsúlyozta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mint az erdélyi magyar közösség legitim képviselője, megbízható, komoly partner, akivel az ország általános kérdéseiről, és az erdélyi magyarság sajátságos kérdéseiről akár kormánykoalícióban, akár ellenzékben egyeztetni kell. Ugyanennyire fontosnak tartom, hogy elfogadta a meghívást Semjén Zsolt magyar miniszterelnök- helyettes, a KDNP elnöke, Rogán Antal, a Fidesz alelnöke, Újhelyi István, az MSZP alelnöke, akik üzeneteikben megfogalmazták, hogy a magyar kormányzat, a magyar politikai pártok támogatnak minden egyes törekvésünkben, és hogy az RMDSZ-re úgy tekintenek, mint a romániai magyarság legitim képviseletére. Miután megköszönte a médiának, hogy velük tartott, pontosított egy hírfolyamot arról, hogy Hargita megyei politikusok sokasága kérte, hogy a szervezet elhatárolódjon Borboly Csabától amelyet álhírnek, manipulációnak nevezett. – Ez nem igaz, egyetlenegy RMDSZ-es politikus, egyetlen RMDSZ-tag sem kérte, és arra kérjük a sajtó képviselőit, hogy ha lehetséges, akkor ezt a pontosítást tegye meg. "A területi autonómia biztosítása becsületbeli kérdés" A kongresszus házigazdája, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere a székely zászló felmutatásával kezdte beszédét megemlékezve Csíkszereda szülöttéről, Erőss Zsoltról és társáról, majd megköszönte a magyar kormánynak, hogy többek között Csíkszeredában is létrejött a Sapientia egyetem. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy Victor Ponta és Crin Antonescu rendezi azt, amit már 95 éve rendezni kellett volna. A polgármester beszélt a beruházásokról, megvalósításokról, de beszélt a kudarcokról, a leépítésekről, bérlevágásokról, az uniós pályázatok késleltetett elszámolásáról, illetve arról, hogy "fé-lelemkeltés, állami terror" nehezedik az állami intézményekre: – Egészpályás támadást intéznek ellenünk, bűnnek tartják a saját történelmünk megismertetését, bűnnek tartják a magyar nyelv ismeretét, hivatásos feljelentők támadják a székely tankönyvet, ízekre szedik a székely vásárt, a csíkszeredai főépítész magyar nyelvtudásának elvárása diszkriminációt jelent Bukarestben, jelentette ki hozzátéve, hogy a parlamenti kétharmad felelőssége, hogy Románia végérvényesen rendezze Székelyföld helyzetét. – Vissza kell menni az 1918-ban megfogalmazott jogokhoz. A területi autonómia biztosítása be-csületbeli kérdés, mi nem akarunk sem többet, sem kevesebbet, mint kulturális autonómiát az egész magyarságnak, és területi autonómiát a Székelyföldnek. Felállva tapsolta meg a kongresszus Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét, aki rövid köszöntőjében csak annyit mondott: "nagyon jólesik, hogy itt lehetek önökkel, jólesik, hogy itt vannak önök is." Ha megállunk, porladunk, mint a szikla! Dolgozni jöttünk Csíkszeredába, nem ünnepelni. Számadásra és tervezésre. Sok a tennivalónk. És nem azért, mert lazsáltunk az elmúlt két évben – éppen ellenkezőleg. Új fejezetet ígértünk, és bőven vannak eredményeink, amelyekre büszkék lehetünk. Dolgozni kell, mert a kisebbségi lét ilyen: ha megállunk, porladunk, mint a szikla – lassan, de folyamatosan – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök A minden magyar számít jelszó értelmében a szolidaritást alapértékként fogalmazta meg, kijelentve, nincs fontosabb és kevésbé fontos tagja ennek a közösségnek. – A szolidaritás azt is jelenti, hogy megvédjük egymást, kiállunk egymásért. Azt is jelenti, nem hagyjuk, hogy a múlt erői levadásszanak bennünket. Megvédünk kicsit és nagyot. Politikust és civil aktivistát. Megvédünk mindenkit, aki magyar, és akit azért támadnak, mert a közösségért dolgozik. Az RMDSZ működése másik elvének a sokszínűség elismerését nevezte. – A sokszínűség, a mások iránti nyitottság és tisztelet ennek az erdélyi magyar közösségnek az egyik legrégebbi és legtiszteletreméltóbb hagyománya. Ezt látniuk és tudniuk kell azoknak, akik azt gondolják, hogy másságunk egy kellemetlen állapot, amit meg kell szüntetni, jelentette ki az elnök. A továbbiakban arról szólt, hogy az önkormányzatok az RMDSZ politikájának zászlóvivői: – Mióta közel egy éve az RMDSZ kikerült a kormányból, az önkormányzatok nem csak a helyi közösség dolgaiban illetékesek, hanem a napi politikánk zászlóvivői lettek. A három regionális önkormányzati tanács megalakulása segítette a régiók érdekeinek hatékony megjelenítését, az előttünk álló feladatok pontosabb meghatározását. A helyi és megyei szervezetek, a parlamenti frakciók mellett a magyar önkormányzatok, polgármesterek, tanácsosok a magyar érdekek őrzői és védelmezői Ákosfalvától Zsibóig, Nagyiratostól Kézdialmásig. Kelemen Hunor szerint 2012 választásai ismét megerősítették, csak magukra számíthatnak, és minden magyar ember szavazata kell ahhoz, hogy az RMDSZ megőrizze az erős, egységes magyar képviseletet. A kormányzásban 2009 végétől eltöltött két évet eredményesnek nevezte. Véleménye szerint az RMDSZ kihasználta a lehetőségeket, áttörést ért el a magyarság jogaiért folytatott harcban, és hozzájárult az ország gazdasági stabilizálásához. "Olyan alkotmányt akarok, amely végre egyenrangúságot ad az erdélyi magyar közösségnek" A kongresszusi dokumentumokról szólva kiemelten beszélt az alkotmánymódosításról: – Olyan alkotmányt akarunk, amely a nemzetállam fogalmának törlése mellett végre államalkotó tényezőként ismeri el a nemzeti kisebbségeket, amely szabad használatot biztosít nemzeti szimbólumainknak, és amely megteremti a közösségi autonómia lehetőségét! Szorgalmazzuk továbbá, hogy a hivatalos román nyelv mellett regionálisan a kisebbségek nyelve is legyen hivatalos. (…) Ennél kevesebbért nem érdemes küzdenünk. Nekem személy szerint is elegem van abból, hogy még mi magyarázkodunk a székely zászló kapcsán. Nem magyarázkodni akarok, hanem olyan alkotmányt, amelyik végre egyenrangúságot ad az erdélyi magyar közösségnek. Az európai parlamenti választásokra való felkészülés, véleménye szerint, részben becsületbeli ügy, részben stratégiai kérdés, amennyiben az európai képviselet a hatékony kisebbségvédelem egyik fontos eszköze. Az európai polgári kezdeményezésről szólva kijelentette: – Nem kevesebbre vállalkoztunk, mint hogy Európa egymillió polgárának aláírása által támogatva az Unió napirendjére tűzzük a kisebbségek ügyét. Ha össze tudjuk gyűjteni az egymillió aláírást, az Unió nem térhet ki a kérdés tárgyalása – és előbb vagy utóbb – a kisebbségek számára megnyugtató rendezése elől. Székelyföld számára a továbblépés az autonómia – Székelyföld számára a továbblépést a kisebbségben élő európai nemzeti közösségek jogállásához hasonló autonómiák kivívásában látjuk, közösségünk megmaradásának és gyarapodásának ez a záloga. Mind a területi, mind a kulturális autonómia jogi kereteit nekünk kell megteremtenünk. Látnunk és tudnunk kell, hogy bármilyen megoldás is körvonalazódik, azt a románokkal együtt lehet elképzelni és elfogadtatni. Ne áltassuk magunkat: ajándékba senki sem fogja elhozni az autonómiát. Sem Brüsszel, sem Washington, sem Budapest. Segíteni tudnak, szükség is van minden segítségre, de elsősorban nekünk a románokat kell meggyőznünk céljaink helyességéről, igazságosságáról. Akkor járunk el helyesen, ha a mi belső csatározásainkban az autonómia ügyét nem használjuk fegyverként egymás ellen. Határozottan állítom, hogy ez kellene az első olyan hallgatólagos vagy írásos megállapodás legyen, amit mindenki elfogad, mert a legtöbb kárt akkor tudjuk okozni egymásnak és különösen a mi közös ügyünknek, ha azt a látszatot keltjük, hogy vannak igazi autonómiaharcosok és vannak olyanok, akik ezzel szemben állnak. Bátran mondom, hogy az autonómia egymás elleni használata, szavazatszerzési célból csodafegyverként való előrántása nem csak hogy nem visz közelebb a célhoz, hanem minden egyes esetben eltávolít attól. Egymásról feltételeznünk kell, hogy a közös cél érdekében cselekszünk, hogy jóhiszeműek vagyunk és nem egymás politikai életére törünk az autonómia fegyverével, mondta a szövetségi elnök. A Kongresszus több dokumentumot fogadott el alkotmánymódosításról, régióátszervezésről, gazdaságpolitikáról, a Székelyföld és a szórvány stratégiájáról, az európai parlamenti választásokról, és az európai polgári kezdeményezésről. Ezek a dokumentumok határozzák meg a következő esztendőkben az RMDSZ cselekvési stratégiáját. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2013. május 27.RMDSZ-kongresszus Oscar-gálás körítésselA résztevők számát és a körítést tekintve az eddigi legnagyobb szabású, „21. századi” kongresszusát tartotta szombaton a csíkszeredai sportcsarnokban az RMDSZ. A politikai rendezvényt felvezető reggeli sajtótájékoztatóján Kovács Péter kongresszusi biztos adatokkal illusztrálta ezeket a jelzőket: 777 küldöttet, száznál több meghívottat, 166 sajtóst várnak. A szervezők megadták a módját: az alkalomra külön okostelefon-alkalmazás készült, a sportcsarnokban Oscar-gálára emlékeztető vörös szőnyeget helyeztek el, a küldötteket nagykivetítős animációkkal, fénykép-összeállítással hangolják az eseményre, amelyet az RMDSZ honlapján élőben lehet követni. Kovács Péter „feladatkijelölőnek” nevezte ez a kongresszust, amelyen értékelik a szövetség elmúlt két évét és megszabják a következő két év prioritásait. A program- és alapszabályzat-módosítás mellett a bemutatják az RMDSZ új irányelvei és céljai alapján megfogalmazott dokumentumait az alkotmánymódosítás, Székelyföld, szórvány, európai parlamenti választások, gazdaság, európai polgári kezdeményezés témában. „Erős, ütőképes, egységes RMDSZ-t szeretnénk” – utalt a sajtótájékoztatón Kovács az alapszabályzat-módosítás lényegesebb elemeire: a Szövetségi Elnökség karcsúsítására, a Szövetségi Állandó Tanács kibővítésére, a platformok számának csökkentésére és a női szervezet megalapítására. A délelőtt a meghívottaké volt a kongresszuson. Nagy várakozások előzték meg Victor Ponta kormányfő és Crin Antonescu szenátusi házelnök, illetve a magyarországi kormánypártok vezető politikusainak köszöntőbeszédét. Kovács a sajtónak azt ígérte: a rendezvény 18 órakor véget ér, így mindenki elérheti majd a Bayern-Dortmund Bajnokok Ligája döntőt. Zengett a székely himnusz Tíz után néhány perccel a magyar, székely, román és európai uniós himnusz elénekésével kezdődött meg a kongresszus: a székely himnusztól zengett a leghangosabban a terem. A küldötteket házigazdaként Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester köszöntötte, aki bejelentette azt is, hogy a sportcsarnok felveszi a Himalájában eltűnt hegymászó, Erőss Zsolt nevét. Vastapsot kapott Borboly Csaba, amikor mikrofonhoz lépett, ám Hargita Megye Tanácsának elnöke – vélhetően az ellene indult bűnvádi eljárásra való tekintettel – igen rövid beszédet mondott. Közölte: megtisztelőnek érzi, hogy jelen lehet a rendezvényen. A mikrofont Kelemen Hunor vette át. A szövetségi elnök név szerint köszöntötte a meghívottakat: Victor Ponta kormányfőt, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettest, Crin Antonescu szenátusi házelnököt, Rogán Antalt, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét, Vasile Blagát, a Demokrata Liberális Párt elnökét, Hans Heinrich Hansent, a FUEN elnökét, a Polgári Erő elnökét, Mihai Razvan Ungureanut, Ujhelyi István MSZP-s képviselőt, a magyar országgyűlés alelnökét, Berényi Józsefet, az MKP elnökét. "Az elmúlt 24 év a problémamegoldásról szólt, van olyan cél, amit elértünk, van amit nem. Mi a parlamenti eszközöket, párbeszédet választottuk, ami nem mindig könnyű, de nem lehetetlen. Victor Ponta olyan partner, akivel az utóbbi időben többször le tudtunk ülni a gondjainkról beszélni, és empátiával fogadta kéréseinket" -- szólította mikrofonhoz a kormányfőt Kelemen Hunor. Ponta kompromisszumokat ígért Victor Ponta megbecsüléséről biztosította az erdélyi magyar közösséget és az RMDSZ-t pedig az erdélyi magyarság érdekeinek egyetlen legitim politikai képviselőjének nevezte. A miniszterelnök egy sor ígéretet tett a küldötteknek, és kompromisszumkeresésre kérte az RMDSZ-t az alkotmánymódosítás és a régiók kérdésben. A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu akkor aratta a legnagyobb tapsot, amikor kijelentette: „Románia csak akkor tud erős lenni, ha a magyar közösség is erős. Elmentek a németek, a zsidók és az ország ezáltal gyengébb lett”. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. Hangsúlyozta, Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, és az erdélyi magyarság szülőföldjén otthon érezze magát. Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője "a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének" tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) üzenetét Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: "a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára". Az alelnök rendkívül fontosnak tartotta az RMDSZ-nek és partnereinek azt a szándékát, hogy az európai polgári kezdeményezés eszközével élve fogadtassanak el kisebbségvédelmi keretszabályozást az Európai Unióban. Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke tolmácsolta a határon túli magyar szervezetek üzenetét. A felvidéki politikus jelzésértékűnek nevezte, hogy az RMDSZ csak az MKP-t hívta meg Szlovákiából a kongresszusra, ezzel is megerősítve a két alakulat közötti stratégiai partnerséget. Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke az RMDSZ-szel közösen indított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta. Az RMDSZ kongresszusát Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte. Kelemen: meg kell küzdenünk a jövőnkért A meghívottak üdvözlő beszédei után Kelemen Hunor megtartotta politikai beszámolóját az eddigi mandátumáról és a szövetség előtt álló feladatokról.A szövetségi elnök elöljáróban emlékeztetett azokra az alapelvekre és értékekre, amelyek – mint mondta – zsinórmértékként működtek az RMDSZ utóbbi két évének tevékenységében. Bemutatták a dokumentumokat Kelemen Hunor beszámolója után a kongresszusi dokumentumok bemutatása következett. A felszólalók sorrendben az alkotmánymódosítással, a régiók átszervezésével, az európai polgári kisebbségvédelmi kezdeményezéssel, az európai parlamenti választásokkal, a szórvánnyal és a Székelyfölddel kapcsolatos RMDSZ-álláspontot ismertették. Tulipán és székely zászló A dokumentumok bemutatása után a küldöttek hozzászólásai következtek. Felszólalásra összesen 37-en iratkoztak fel, mindegyikük 4 perc tíz másodpercben fejthetett ki gondolatait. Ahogy az lenni szokott, kevés küldöttnek sikerült beleférni az időkorlátba. Elsőként Markó Béla szenátor, volt szövetségi elnök lépett mikrogonhoz, aki beszédében kifejtette: az RMDSZ azért maradhatott sikeres, azért őrizhette meg előnyét az újonnan alakult versenypártokkal szemben, mert a politikai küzdelem mellett társadalomszervezéssel is foglalkozik. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint azért is volt fontos a kongresszus, mert ismételten bebizonyosodott, hogy a legfontosabb román és magyar pártok az RMDSZ-t tartják a romániai magyarság legitim szervezetének. „Nem voltak protokolláris beszédek, számon is kérjük rajtuk” – fogalmazott a szövetség politikai alelnöke. Kovács Péter beszédében hangsúlyozta, hogy bár az RMDSZ a mindennapi politika szintjén pártként viselkedik, de a romániai magyar közéletben ennél sokkal több, hiszen olyan feladatokat lát el, amelyek nem tartoznak egy klasszikus értelemben vett politikai párt hatáskörébe. „Egy nagybetűs Szövetségnek, mint amilyen a mi Romániai Magyar Demokrata Szövetségünk, kötelessége a partnereivel együtt a helyi közösségek felkarolása és megerősítése, a kisrégiós identitás és az ezzel járó jellegzetességek előtérbe helyezése, az Erdélyiség hangsúlyozása. Egy pártnak mindezek nem számítanak”- fejtette ki az RMDSZ főtitkára. Megszavazták a dokumentumokat A hozzászólások után szavazásra bocsátották az alapszabályzat- és a programmódosító javaslatokat, illetve a kongresszusi dokumentumokat. A küldöttek nagy többséggel mindegyiket elfogadták. Bár nem volt személyi tétje, az RMDSZ kongresszusán a küldöttek a szervezet jövőjére nézve alapvető dokumentumokat fogadtak el – összegzett a politikai rendezvény végén Kelemen Hunor. Szabadság (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
