Megjelent a Ziua magyar nyelvű hetilapja, A Nap 12. száma. A magyar változat főszerkesztője Kállai László, magyar szerkesztői. Hajdu Katalin, Torma Katalin, a hetilap magyar tudósítói: Nagyvárad: Bodnár Andrea, Kőrösi B. István. A lap részletesen beszámol az eseményekről. Ebben a számban például a címlapon szalagcímmel jelezte: Tőkés László október 24-re hívta össze az érmihályfalvi fórumot. A második oldalon közölte Tőkés László püspök meghívóját. Az A Napban olvasható még: Orbán Viktor kormánya támogatja az RMDSZ autonómia-követeléseit. - Részletek Csiha Kálmán 1997-es püspöki jelentéséből. /A Nap (Temesvár), okt. 22./
1998. november 5.
Nov. 5-én Bukarestben a bíróság újabb tárgyalási napot tartott az Agache-ügyben. 1989. decemberében a népharag végzett Agache milicistával, özvegye pert indított. Akkor a többi helyi milicistának haja szála sem görbült, csak Agachénak, aki pisztollyal a kezében fordult a tüntetők ellen. Jellemző, hogy nyolc éven át az ügyészség nem is tudott előállítani tetteseket. - A tárgyaláson megjelent Petre Turlea képviselő, a hírhedt magyarellenes Har-Kov ügy egyik szószólója. A két vádlottat, Paizs Ottó és Reiner Antal kézdivásárhelyi lakosokat Frunda György és Fazekas Csilla védi. Fazekas Csilla elmondta, hogy az akkori tömegből önkényesen kiragadott két embert nem lehet elítélni. Frunda György elmondta, hogy ilyen hamis, célzatosan összeállított vádiratot még nem látott, emellett az ügyész nem tisztázta, hogy a harmadik vádlott, Konrád János mit cselekedett. A két védőügyvéd újabb tanúk beidézését kérte, köztük van Agache egykori főnöke, aki hajlandó ismertetni Agache viselt dolgait. /Béres Katalin: Az Agache ügy a fővárosi bíróságon. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 13./Előzmény: Brassói Lapok (Brassó), okt. 16.
1998. november 17.
Nov. 17-én befejeződött az oktatási sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitája, minden változatot leszavaztak, a két ház közötti egyeztető bizottságra maradt a döntés. A nemzetiségi kisebbségek nyelvén folyó állami főiskolai oktatásról szóló cikkely megrövidült. Elvetették az első bekezdését, tehát a szenátusi változatot is és a képviselőházi szakbizottság szövegét is. Mint ismeretes, a szenátusi változat már nem tette lehetővé önálló karok és főiskolák, egyetemek létesítését a kisebbségek számára - pontosabban a kisebbségek nyelvén folyó állami oktatás keretében. Megállt a kollégiumoknál. A képviselőházi szakbizottság szövegében már a kollégiumok sem szerepeltek, a kisebbségi diák számára csak csoportok és szakok működhetnek anyanyelvén De mi az, ami megmaradt ezek után? - tette fel a kérdést az újságíró. A cikkelyhez hozzábiggyesztett (2.) bekezdés, miszerint "Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát, hogy a törvénynek megfelelően saját magánfőiskolai intézeteket létesítsen." Ez sem semmi... - Nov. 17-én a parlamentben megismételték az egy héttel ezelőtti szavazást - és most már minősítetté vált az első bekezdés elutasítása. Ezután sorra vették a szakbizottság által elvetett javaslatokat. Kezdték a Iuliu Furoéval, aki kizárólag román nyelvű főiskolai oktatást kért. Elvetették. Aztán Asztalos Ferenc ismertette Varga Attila szabályosan benyújtott - és képviselőházi szakbizottsági szinten elvetett javaslatát, amely a 36. számú sürgősségi kormányrendeletben lévő szöveg visszaállítását szorgalmazza, amely biztosítja a romániai nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvükön működő önálló állami egyetem létesítését is. Indoklása közismert: a romániai magyarság ezt kívánja - 500 000 aláírás bizonyítja ezt a kívánságot; az 1989-es hatalomváltás utáni helyzet lehetővé teszi ezt: benne van a kormányprogramban a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatással szembeni korlátozások megszüntetése, a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatás keretének bővítése - a teljes vertikum megvalósulásáig; mert a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények és megállapodások szerint való ez. Mindez süket fülekre találtak a román képviselőházban. Most viszont nem a xenofóbiát nyíltan hirdető, zászlójukon hordó nemzeti-kommunista utódpártok: a PRM, PUNR, PDSR vagy a Melescanu-féle "független" politikai csoportosulás volt süket ezen érvek hallatán, ők ugyanis ott sem voltak a teremben. A teremben csak a kormánykoalícióbeli partnerek voltak: a parasztpárt, a liberális párt, a demokraták stb. És ők egyhangúlag és egyöntetűen elvetették a magyar javaslatot. Ez elgondolkoztató és - nyílt színvallás. A két ház közötti egyeztető bizottság hozhat ezután úgynevezett "közös szöveg"-et, amit aztán megszavaz vagy elvet majd a két ház. /Zsehránszky István: Ez sem semmi... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ Az RMDSZ képviselőházi frakciójának döntése hibának bizonyult, hogy az addig frakció alelnöki tisztséget betöltő Asztalos Ferencet éppen erre az időszakra nem választották újra. A román lélek alapjában tekintélytisztelő, ezért Asztalos többre jutott volna a bizottságban. Feltűnő volt, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter nem szólt hozzá a vitához. Úgy tűnt, hogy az RMDSZ frakció vezetősége magára hagyta Asztalos Ferenc és Garda Dezső küzdelmében. Megszólalhattak volna a nagy tekintélynek örvendő képviselők, mint Kovács Csaba, Birtalan Ákos, Vida Gyula és mások. Nem érezte kötelességének részt venni a vitán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bolyai Társaság, de távol volt Kötő József államtitkár is. A magyar püspökök viszont jelen voltak a parlament karzatán, így Jakubiny György érsek és Csiha Kálmán püspök, akik kötelességüknek tartották a részvételt és azt, hogy nyilatkozzanak a magyar oktatás ügyéről. /Béres Katalin: Befejeződött az oktatási kormányrendelet vitája. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 17./
1998. november 28.
Nyelvművelés, nyelvápolás, nyelvi tervezés címmel szakmai tanácskozást tartott az Anyanyelvápolók Szövetsége a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke előadásában átfogó képet nyújtott a nyelvhasználat, illetve a nyelv mai állapotáról. A nemzetközpontú nyelvművelés feladatairól beszélt. A közösség szempontjából igenis szükség van a nyelvi karbantartásra, az anyanyelvi mozgalomra, szögezte le a professzor, utalva a magyarországi vitára, amely megosztotta a nyelvészeket. Az egyik tábor hívei szerint nem kell beavatkozni a nyelv életébe, a többség viszont azon van, hogy szükséges a tudatos beavatkozás. Az előadók között volt Cs. Nagy Lajos, a kolozsvári egyetem vendégtanára, Vetési László református lelkész, teológiai tanár, szórványkutató, Brauch Magda aradi, Komoróczy György székelyudvarhelyi nyelvművelő és Zsigmond Győző egyetemi adjunktus. A tanácskozás jó megszervezéséért elismerés jár Török Katalinnak, az AESZ alelnökének és Ördögh Gyárfás Lajos főtitkárnak. /Aranka György nyomdokain. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./
1998. december 7.
Még szorosabb együttműködésről állapodtak meg Románia, Moldávia és Ukrajna titkosszolgálatai a dec. 4-én Cernauti városban tartott megbeszélésükön. A tárgyaláson Romániát Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnöke és Catalin Harnagea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője képviselte. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 7./
1999. január 22.
Az Agache-per jan. 18-i tárgyalásán megjelent Paizs Ottó vádlott, nem tudott eljönni Héjja Dezső, a másik vádlott, mert ágyhoz kötött súlyos beteg. Filip Orbán Daniela és Konrád János vádlottak tartózkodási helye ismeretlen. A vádlottak védője Fazakas Forró Csilla. - A tárgyaláson megjelent Petre Turlea képviselő, a hírhedt magyarellenes Har-Kov ügy egyik szószólója. A mostani tárgyaláson Paizs Ottót hallgatták ki, aki elmondta, hogy azon a napon maximum tíz percre hagyta el munkahelyét, el a borbélyüzletet. Paizs Ottó elmondta: maga az ügyész is gondban volt vele, hogy felmentse vagy ne. A tanúk elmondták, hogy Paizs Dezső nem is ment a verekedés közelébe. A felperes tanúi az áldozat testvérei voltak, akik arról szóltak, hogy milyen sokba került a temetés /később kiderült, hogy belügyminisztériumi temetést rendeztek/. Az özvegy egymilliárdos kártérítést követelt, továbbá a temetési költségeket. Fazekas Forró Csilla védőbeszédében kitért arra, hogy 1989 decemberében máshol is sor került hasonló cselekményekre, de csak Hargita és Kovászna megyében ítélkeznek a - vélt - elkövetők felett. /Béres Katalin: Az Agache-per. Eskü - Biblia nélkül. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 22-28./ Előzmény: 1989. decemberében a népharag végzett Agache milicistával Kézdivásárhelyen, özvegye pert indított. Jellemző, hogy nyolc éven át az ügyészség nem is tudott előállítani tetteseket. /Béres Katalin: Az Agache ügy a fővárosi bíróságon. = Brassói Lapok (Brassó), 1998. nov. 13./
1999. február 4.
Febr. 4-én Washingtonban, a Woodrow Wilson Klubban előadásában Catalin Harnagea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója román szemszögből elemezet a koszovói válságot. "Ha Szerbia keretein belül valósítanák meg Koszovó autonómiáját, akkor Vajdaság azonnal hasonló jogállást követelne, és ez Szerbia föderalizálásához vezetne" - jelentette ki. Koszovó függetlenségének szorgalmazása Harnagea szerint elszakadási törekvések láncolatát indítaná meg. "Nem lehet kizárni a víz felkavarását néhány romániai etnikai közösség szintjén sem" - tette hozzá. /A hazai hírszerzés vezetője a balkáni válságról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
1999. február 15.
Háromszori halasztás után febr. 15-én a bukaresti táblabíróság ítéletet hirdetett az Agache-perben: Filip Orbán Daniela hét év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó négy év, Reiner Anton három év, Konrád Jánost felmentették. A négy elítélt összesen tízmillió lejt köteles fizetni Agache Ileanának, az özvegynek a temetés és a síremlék költségeire, ötvenmilliót az özvegynek és külön ötven-ötven milliót az elhunyt négy gyermekének, továbbá meg kell fizetniük a perköltséget is. Frunda György védőügyvéd hangsúlyozta, hogy az ítélet igazságtalan, a tárgyaláson is elmondta: az ártatlanul megvádoltak esetében szó sincs bűncselekményről. Markó Béla kifejtette: "számomra egyértelmű, hogy az ügy hátterében politikai szándékok húzódnak meg. Az eljárásnak "van politikai, de etnikai jellege is." /Béres Katalin: Az ítélet. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 19./ Előzmény: 1989. decemberében a népharag végzett Agache milicistával Kézdivásárhelyen, özvegye pert indított. Jellemző, hogy nyolc éven át az ügyészség nem is tudott előállítani tetteseket. /Brassói Lapok (Brassó), 1998. nov. 13./
1999. február 17.
Megjelent Vákár Katalin A gyimesi fonáján varrott /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1999/ című könyve, amely hozzáférhetővé teszi a gyimesi csángó díszítőművészet legjellegzetesebb motívumkincsével rendelkező hímzést, a fonáján varrottat. Vákár Katalin: A gyimesi fonáján varrott. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./
1999. február 26.
Az Agache-perben Fazakas Forró Csilla védőügyvéd benyújtotta a fellebbezést az ítélet ellen. Az egyik elítélt, Paizs Ottó idegösszeroppanást kapott, az öngyilkosság határán állt, kórházba kellett vinni, a másik, Héjja Dezső gyakorlatilag mozgásképtelen volt eddig is, kórházba kellett szállítani. Az ítélet elrendelte az elítéltek három napon belüli letartóztatását. Febr. 23-án Paizs Ottó felesége, Paizs Margit és fia, Paizs Ferenc, továbbá Boldizsár Béla kézdivásárhelyi lakossal együtt bejelentették, hogy az igazságtalan ítélet elleni tiltakozásul éhségsztrájkba kezdenek. Tiltakozó nyilatkozatot adott ki Tamás Sándor képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke győzelemként fogadta az ítéletet, hasonlóan Petre Turlea képviselő. Elmondták, hogy pártjuk adott pénzt Agache özvegyének a perköltségekre. /Béres Katalin: Az Agache-per újabb fejleményei. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./ Kézdivásárhelyen Tamás Sándor képviselő kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult az Agache-perben vádlottak támogatására. Egyelőre függőben marad a letartóztatási parancs, ezért a négy kézdivásárhelyi febr. 26-án felfüggesztette az elítéltek védelmében indított éhségsztrájkját. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./
1999. március 9.
Megjelent Vákár Katalin A gyimesi fonáján varrott /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1999/ című könyve, amely hozzáférhetővé teszi a gyimesi mintakincset. A könyv előszavát János Pál nyugalmazott múzeumigazgató írta. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./
1999. március 23.
Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének megyei küldöttei Bethlenben üléseztek márc. 20-án, kijelölve küldötteiket a májusi RMDSZ-kongresszusra: Szilágyi János megyei elnök, dr. Kerekes Zoltán MKT elnök, dr. Szántó Árpád mezőgazdasági alelnök, Székely Pál MKT alelnök, Toók Katalin MKT alelnök, Köő Márton, Árpástó polgármestere, dr. Fehér Gábor MKT-tag. A küldöttek egyhangúlag Markó Béla szövetségi elnökké jelölése mellett szavaztak. /Beszterce Markó Bélát támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
1999. május 11.
Csaknem háromévi holland és helyi együttműködés nyomán Koronkán máj. 9-én felavatták a református egyházközség gyülekezeti központját. A parókia 30 négyzetméternyi gyülekezeti teremmel, teakonyhával, négy kétágyas vendégszobával, társalgóval és fürdővel bővült. Az avatáskor fénymásolót és könyvadományt is ajándékoztak a gyülekezetnek, hogy Koronkán falufolyóirat is születhessen. /Járay Fekete Katalin: "...mint élő kövek, épüljetek lelki házzá..." = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
1999. június 5.
Közel tíz esztendő telt el az 1989 decemberi fordulat óta, de a magyar történelmi egyházak még mindig nem jutottak hozzá elkobzott javaik töredékéhez sem. Azért bontakoznak ki oly nehézkesen a temesvári római katolikus egyházmegye védőszárnya alatt létrejött intézmények és civil szervezetek is. Jól példázza ezt az állapotot a temesvári Katolikus Nőszövetség júniusi számvetése. A lelkes közösség erejét meghaladó munkát végez. Ismerik a Szent Katalin plébániához - és nem csak ehhez - tartozó városrész nyugdíj nélkül vagy csekélyke segélyből tengődő magányos, idős embereket. Közülük kerültek fel a segélyezendők jegyzékére azok, akik a legnehezebben élnek. A Katolikus Nőszövetség tagjai a szó szoros értelemben adakozásból, a saját zsebükből fedeztek minden kiadást. Ezt gyarapítja adományokkal néhány külföldön élő egykori temesvári család. /Júniusi számvetés a Katolikus Nőszövetségben. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), jún. 5./
1999. június 7.
Marosvásárhelyen jún. 6-án a Vártemplomban vehették át a városban működő Református Kántortanító-képző Intézet oklevelét mindazok, akik 1994 és 1998 között kántori képesítést szereztek. 220-an végeztek az intézetben, közülük 150-en szereztek oklevelet, az idei tanévben 27 növendékből 23-an vizsgáztak sikerrel. Dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét. "Hitünkből, zsoltárainkból építsétek a református Erdély templomát, népünknek lelki templomot, tiszta szívű, összetartó, szeretetet árasztó, Jézus Krisztushoz közel álló magyarságot." - mondta beszédében. /Járay Fekete Katalin: "Hitünkből, zsoltárainkból lelki templomot" = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./
1999. június 14.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű újságírói szakán idén tíz hallgató végez. A diákok szervezte vasárnapi, jún. 13-i ballagási ünnepségen, a szokásostól kissé eltérő módon, néhány tanár kiselőadása hangzott el. Cseke Péter, a politikatudományi és közigazgatási kar dékán-helyettese és Albert Júlia színművésznő egy-egy szakkönyvet mutatott be, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a kis ünnepségnek teret biztosító Egyetem utca eleji volt jezsuita rendház történetéről beszélt, de útra való jó tanácsokkal látta el a ballagókat Csép Sándor, a Kolozsvári Televízió magyar adásának vezető szerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke is. A hallgatók átvehették a MÚRE, az Anyanyelvi Konferencia és az Erdélyi Magyar Műemlékrestaurátorok Egyesületének díjait, valamint az elsőévesek ajánlotta "fegyvert": egy-egy lúdtollat. A ballagók neve mind ismert már a lap hasábjairól: Agyagási Levente, Boni Csilla, Illyés Ágota, Járai Albert, Nyéki Judit, Szőke Katalin, Tamás Kinga, Tófalvi Zselyke, Vass Enikő, Zsugán Gyula. Mind a megnyitóbeszédet mondó Cseke Péter, mind pedig az egyetemtől búcsúzó Zsugán Gyula - megjegyezte, hogy ez a fajta újságíróképzés, ami ma Kolozsváron magyarul folyik, még mindig nem a legtökéletesebb. /Újságíró szakosok búcsúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1999. június 23.
Jún. 23-án megkezdődtek a harmadszor megrendezett Marosvásárhelyi Napok. A Kultúrpalotában fogadták a külföldi vendégeket, a testvérvárosok küldöttségeit Budapestről, a német Ilmenauból, Kisinyovból, Kecskemétről, Szegedről, Zalaegerszegről és egy török településről. Átadták a Város Díszpolgára és a Pro Urbe díjakat. Előbb - post mortem - azok a személyek kaptak diszpolgári címet, akik marosvásárhelyiek ugyan, de az 1989-es forradalom idején az ország más településein áldozták életüket a demokratikus átalakulásért. Most Adrian Mare, Puczi András, Szentkovics Erika, Takács László és Toma Calin kapott díszpolgári címet. Majd négy olyan marosvásárhelyi kimagasló személyiség vehette át a városi tanács által odaítélt diplomát és emlékérmet, akik munkásságukkal hozzájárultak a település hírnevének öregbítéséhez, lakói életének jobbításához, illetve életük példaértékű a vásárhelyiek számára: a 78 éves Fülöp György, aki évtizedekig a vásárhelyi Bolyai Farkas Líceum sportrészlegének igazgatója volt, Léstyán Ferenc érseki vikárius, aki a marosvásárhelyi katolikus plébánián 38 évig teljesített szolgálatot. Még hetvenéves korában is fáradhatatlanul járta kerékpárján a kórházakat, az otthon kezelt betegeket, öregeket, hogy lelki megbékülést vigyen a rászorulóknak. Ugyancsak e kitüntetésben részesültek Ioan Popa és Maximilian Liviu Sabau görög katolikus papok, akik a kommunista rendszer megbélyegzettei, üldözöttei voltak, mivel nem voltak hajlandók áttérni az ortodox vallásra. /Marosvásárhelyi Napok ?99. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1999. június 23.
Jún. 22-én Marosvásárhelyen, a Bolyai-Gauss könyvesboltban, az immár nyolcadik évtizedében járó marosvásárhelyi író, Erőss Attila mutatta be új könyvét /1993 óta ez a nyolcadik kötete/. Remények bölcsője, álmok temetője /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 1999/ című próza- és színműkötetét Simon Endre marosvásárhelyi képzőművész illusztrálta, Mészáros József lektorálta és szerkesztette. Erőss Attila így összegezte munkásságát: "Valamennyi írásomnak, és elsősorban verseimnek forrása az erdélyi magyarság kisebbségsorsa. Az a kisebbségsors, mely mindenkor és mindenhol diszkriminációt jelent, néha burkoltan, néha nyíltan, és, sajnos, esetenként, agressziót is kiválthat." /Járay Fekete Katalin: Remények bölcsője, álmok temetője. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./
1999. július 2.
1927. június 24-én alakult meg a 'Mihály Arkangyal' Légiója. Annak idején, fénykorában, a mai állítások szerint mintegy 1 000 000 tagja volt. Ma, 72 évvel késõbb - sajtójelentések szerint - Bukarestben valamivel több mint 100 legionárius szimpatizáns gyûlt össze meghallgatni Catalin Zelea Codreanut és Nicanor Zelea Codreanut. Az elõbbi testvére, a második unokája a legendás "kapitánynak", Corneliu Zelea Codreanunak, aki nevével a mai napig is fémjelzi ezt a fasiszta jellegû mozgalmat. - A Romániai Legionárius Mozgalom vezetõje, Serban Suru Kolozsváron kijelentette: "Reméljük, nem telik el sok idõ, és a legionáriusok hatalomra kerülnek". Jún. 25-én összegyûltek a kolozsvári legionárius szimpatizánsok, az újságírókat leszámítva 32-en. Késõbb még csatlakozott hozzájuk 6 személy. A találkozó szervezõje a "Sarmisegetuza" - 1999 Kulturális Alapítvány volt. A Bukarestbõl érkezett Serban Suru legionárius líder majdnem egyórás beszédében elmondta, hogy a legionárius mozgalom ereje a múltba nyúló legendájában van. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy jelenleg a legionárius mozgalomnak nincs még 2000 tagja sem. /Csomafáy Ferenc: Az Arkangyal hamiskás mosolya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1999. július 19.
A milleniumi rendezvényekről adott tájékoztatót Kálóczy Katalin /magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma/. A határon túli támogatások összegéből, az évi 200 millió forintból csaknem 70 millió forintot a kisebbségi színházak kapnak, majdnem ugyanennyit a könyvkiadás, a fennmaradó összeg pedig közművelődési célokat szolgál. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tavaly június elején alakult meg ebben a formában - addig a művelődés és az oktatás a egy tárcához tartozott Magyarországon. A változás közelről érintette a minisztériumon belül működő Határon Túli Magyarok Főosztályát is, amely a maga során szintén kettévált, a kultuszminisztériumon belül létrejött a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály, ez koordinálja a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyarok művelődési ügyeit, valamint a hazai civil társadalom fejlesztésének a programjait. Az összes milleniumi pályázatban részt vesznek a határon túliak is: a minisztérium a pályázatokat eljuttatta a partnerszervezetekhez, Erdélyben többek között az EMKÉ-hez, ugyanakkor nagyon sok személyi kapcsolatuk is van. A pályázati témakörök rendkívül sokfélék, van külön kastélyprogram és a történeti kertek, parkok, temetők, történelmi emlékhelyek megóvását célzó program, ezenkívül a régészeti lelőhelyek feltárását, bemutatását célzó pályázat. Egy másik témakör a múzeumok, könyvtárak, levéltárak és tudományos műhelyek szellemi örökségének felkutatása, összegyűjtése és közkinccsé tétele. Van külön könyvkiadói pályázat, szépprózaírói és drámaírói pályázat, a támogatott rendezvények között színházi bemutatók, játékfilmek, helyi ünnepségek és fesztiválok, könyvbemutatók és konferenciák egyaránt szerepelnek. Több ezer pályamunka érkezett be eddig az anyaországból és a határon túlról (Erdélyből, a Felvidékről és Délvidékről, Szlovéniából és a Kárpátaljáról), a zsűribizottságok folyamatosan értékelnek és döntenek a több száz millió forint rendeltetési helyéről. A pályázók között ott találjuk az Erdélyi Múzeum Egyesületet, az Erdélyi Műemlékrestauráló Egyesületet, szintén Erdélyből megyei kulturális központokat és iskolákat, műemlékvédő társaságokat, diákszervezeteket, s nagyon sok az egyházi, valamint az egyéni pályázó is. És végül néhány érdekesség: a Magyar Színházak Fesztiválja ezúttal egyesíti a kisvárdai Határon Túli Színházak Fesztiváljának és az Országos Színházi találkozónak a hagyományait, 2000-ben Miskolc, 2001-ben pedig Budapest lesz a rendezvény helyszíne. A Milleniumi Könyvtár sorozatban hét kiadó 156 kötetes válogatást ad közre 2001 augusztus 20-ig a magyar irodalom gyöngyszemeiből, "Szent István intelmei"-től kezdve egészen az ezredvég irodalmáig (a kötetek ebben az évben 500 forintos áron jelennek meg). A kultuszminisztérium nemzetközi pályázatot hirdet Európa legnagyobb harangjátékának felavatására - a zsűri 1000 harangra várja a nyertes zeneművet, amelyet az elképzelések szerint 2000 karácsonyán mutatnak be, a magyar kereszténység ezzel a művel kívánja megajándékozni a világ kereszténységét. /(ágopcsa) [Ágopcsa Mariann]: A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyetemes magyarságban gondolkodik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 19./
1999. augusztus 16.
A Határon Túli Magyarok Hivatala remélhetőleg hosszú időre befejezi eddigi vándoréletét és végleges otthonba költözik: a külügyminisztérium Budapest, I. kerületi, Bérc utca 13-15 sz. alatti épületébe, alig valamivel a Citadella alatt. A székház ünnepélyes átadását f. év augusztus 19-e, déli 10 órára tervezik az illetékesek, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök Szt. István nap előestéjén felavatja a hivatal új otthonát. Az ünnepi eseményen jelen lesznek a határon túli magyarság vezetői, köztük Markó Bélával és az RMDSZ más tisztségviselőivel, továbbá egyházi vezetők és magyarországi politikusok. Az átadási ünnepség hangulatát emeli az a tárlatnyitás, amely a Bérc utcai székházban 33 határon túli képzőművész munkáit mutatja be a Hortobágyi Alkotótábor gyűjteményéből. A kiállítók a következők: Babinec József (Ungvár), Bartos József (Munkács), Bulecza Gábor (Ungvár), Földessy Péter (Munkács), Ilku Marion József (Lemberg), Jaskina Ludmilla (Ungvár), Micska Zoltán (Ungvár), Olesz Figol (Lemberg), Patyk Volodomir (Lemberg), Strauszt Katalin (Munkács), Ábrahám Jakab (Brassó), Balázs József (Gyergyóújfalu), Fazakas Tibor (Vajdahunyad), Gaál András (Csíkszereda), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Márton Árpád (Csíkszereda), Mátyás József (Déva), Molnár Dénes (Marosvásárhely), Molnár Ilona (Marosvásárhely), Sütő Éva (Déva), Szabó Vilmos (Zilah), Székely Géza (Kolozsvár), Véső Ágoston (Nagybánya), Zsigmond Attila ? (Marosvásárhely), Gabrics Sinisa (Újvidék), Gyurkovics Hunor (Szabadka), Moják Aranka és Péter (Pétervárad), Salamon Árpád (Konjice-Szlovénia), Hedda-Vidmar Salamon (Konjice- Szlovénia), Duncsák Attila (Kassa), Balogh Zoltán (Ulm- Németország), Szotyori Z. Edit (Németország.) /Mi újság? Új otthonba költözik a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
1999. augusztus 19.
Aug. 15-én Sajószentandráson, ahol 1992-ben 103 magyar élt, az összlakosság 22 százaléka, falutalálkozót rendeztek. A településen nincs magyar nyelvű oktatás, saját lelkipásztoruk is alig egy éve van a szentandrásiaknak. /(Toók Katalin): Sziget az óceánban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
1999. augusztus 25.
Megszakításokkal több mint 20 éve képzőművészeti alkotótábor működik a Maros megyei Makfalván. Oda igyekezett két évtizeddel ezelőtt a Nagy Pál festőművész vezette kis csapat is: Varga Katalin, A Hét, és Kemény Zsuzsa, az Új Élet munkatársai. Nem érkeztek meg, autóbaleset áldozatai lettek mind a hárman. Az idei táborzárás névadói ünnepség is volt, az alkotóműhely felvette Nagy Pál nevét. /S. Muzsnay Magda: Nagy Pál Alkotóműhely Makfalván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
1999. szeptember 3.
Marosvásárhelyen pince-színházat alakítanak ki. A bábszínház épülete a református egyházé volt és pincéjét borpinceként használták. Most is jó állagú. Itt lesz a kísérleti színház, a nézőtér maximum 25-30 személy befogadására alkalmas. /Járay Fekete Katalin: Pince-Thália Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
1999. szeptember 16.
Szept. 11-12-én harmadízben tartottak Szilágycsehben Tövisháti Napokat. Vida Katalin, a Tövishát Társaság titkára elmondta, hogy az építő munka eredményeit számba vették. A Magyar Ház belső felújítása utáni avatóját is most tartották. A Magyar Házban a város huszadik századi alakulását bemutató fotókiállítás nyílt. Bajusz István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a Szilágyság volt várairól, a tájegység középkori történelméről tartott előadást. /Fejér László: Tövisháti napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
1999. szeptember 23.
Szeptember 25 és 26-án Bogdándon, a tövisháti községben tartja vándorgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság. A kétnapos rendezvény - társszervezői a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Partiumi Műemlék és Emlékhely Bizottság - első napján Erdélyi tájházak fejlesztésének lehetőségei címmel néprajzi tanácskozás lesz. Olyan neves hazai és magyarországi szakemberek tartanak előadást, mint Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Major Miklós szilágynagyfalui, Gergely Katalin gyergyószentmiklósi, Antal Mária gyimesbükki, Olosz Katalin marosvásárhelyi, Mihály Zita és Kardalus János csíkszeredai, Balogh Ferenc kolozsvári, valamint Magyari Márta debreceni, P. Szojka Emese és Bárth János kecskeméti, Bíró Friderika és Cseri Miklós szentendrei néprajzkutatók. A vándorgyűlés résztvevői megtekintik a bogdándi tájházat, a helybéli temetőt, s egy lakodalom lezajlásának megfigyelésével a helyi népszokásokkal ismerkednek. A rendezvény második napján kirándulást tesznek, melynek főbb állomásai Hadad, Szilágycseh, Kraszna, Récse, Kecel, Krasznahorvát és Zilah lesznek. /A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./
1999. szeptember 27.
Szept. 26-án, vasárnap ünnepelték Szovátán a református templom fennállásának hatvanadik évfordulóját. Az ünnepségre a magyarországi Mezőtúr-testvérgyülekezet, a nagyvárad-olaszi gyülekezet, valamint volt szovátai lelkészek is hivatalosak voltak. A templomépíttetőkre emlékezve kopjafát állítottak és emléktáblát lepleznek le. Baczoni Szilárda, lelkésznő a templomnak dr. Dávid László, segesvári lelkipásztor leírása alapján összeállított művészettörténeti jellegét és értékeit ismertette. Ezt követően, a templomkertben a Király Csaba által faragott kopjafa illetve az emléktábla előtt tisztelgett a gyülekezet. /Járay Fekete Katalin: 60 éves a szovátai református templom. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
1999. október 4.
Okt. 4-én van a tanévnyitó a marosvásárhelyi színiakadémián. Kovács Levente, az akadémia Szentgyörgyi István tagozatának vezető tanára arról tájékoztatott, hogy idén tizennégy hallgató kezdi meg tanulmányait a színész szakon, hét fiú és ugyanannyi lány. Közülük tízen ingyenes oktatásban részesülnek, míg négyen tandíjkötelesek. A teatrológia szakon 5 hallgató kezd, amelyből négy ingyenes helyre, egy pedig fizetéses helyre jutott be. Felvettek még két rendező szakost is, akiket a budapesti főiskolával kidolgozott közös program keretén belül oktatnak.- Egyelőre kidolgozatlan a művészeti intézmények alapfinanszírozása. Nem vették figyelembe, hogy két oktatási vonal létezik, a román és magyar tagozat, tehát az órákra kiszámított költségek megkétszereződnek. - A tanári háttér megvan, de takarékossági szempontból csökkentették az óraszámot. /Mezey Sarolta: Tanévkezdés a színiakadémián. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./ Calin Florian, a színiakadémia rektora a nehéz helyzetet ecsetelte: a tanárok a nyár folyamán nem kaptak fizetést, az akadémia /valójában egyetem, de megszokott neve a színiakadémia/ minimális anyagi szükséglete az idén 5 milliárd lej, és egész évre 2,5 milliárdot kaptak. Idén nem lesz pénz a vizsgaelőadások színre vitelére. - Arra kérik a marosvásárhelyieket, ha tehetik, adakozzanak. Az újságban felsorolták, mi mindenre lenne szükségük /vázák, lámpák, függönyök, stb./ /Máthé Éva: Évadnyitó a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1999. október 9.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és marosvásárhelyi fiókegyesülete közös rendezésében okt. 8-án Marosvásárhelyen tartotta 1999. évi vándorgyűlését. A rendezvény témája az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben, annak előzményei, lefolyása és következményei. Egyed Ákos kolozsvári történész köszöntötte a megjelenteket. Fodor Imre polgármester külön köszöntötte a város díszpolgárát, a vándorgyűlés korelnökét, főtisztelendő Léstyán Ferenc érseki helytartót. Benkő Samu professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy nem a nemzetiségek egymásnak feszülése a negyvennyolcas idők lényege, hanem az, hogy vége szakadt a több száz éves feudalizmusnak, a forradalom szabad utat nyitott a modern polgári törekvéseknek. Az utolsó erdélyi rendi országgyűlésről Egyed Ákos (Kolozsvár), Széchenyi Stádiumáról és Vörösmarty Szózatáról Murvai Olga (Bukarest), a forradalom és szabadságharc erdélyi akadémiáiról Szabó Miklós (Marosvásárhely), az erdélyi katolikus papság áldozathozataláról Léstyán Ferenc (Gyulafehérvár), a székelységtudat változásairól Hermann Gusztáv Mihály (Székelyudvarhely), az ideiglenes közigazgatás bevezetéséről Tóth Béla (Budapest), a szabadságharc utáni erdélyi magyar közgondolkodásról Csucsulya István (Kolozsvár) tartott előadást. A Történelemtudományi Szakosztály ülésszakán Demény Lajos, Ábrám Zoltán, Tófalvi Zoltán, Cserey Zoltán, Bíró Dónát és Sebestyén Mihály, míg a Nyelv-és Irodalomtörténet, Néprajz Szakosztály ülésén Egyed Emese, Gaál György, Nagy László, Adorján Károly, Olosz Katalin, Bónis Johanna, Pál Judit és Pál-Antal Sándor voltak az előadók. Okt. 9-én a Történelemtudományi Szakosztály tovább folytatja tudományos ülésszakát. /(lokodi): EME-vándorgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./
1999. október 28.
Véget ért a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Kör, valamint a Megyei Tanfelügyelőség által a magyartanároknak szervezett továbbképző Kolozsváron. Az okt. 24-én kezdődött továbbképző tanfolyamra olyan neves szakembereket hívtak meg a rendezők, mint Petőfi S. János egyetemi tanár, Benkes Zsuzsa, a nyelvtudományok doktora, Stollár Katalin főiskolai tanár, Wacha Imre egyetemi adjunktus, Pethő Ágnes és Cs. Nagy Lajos egyetemi tanárok. /Szabó Csaba: Sikeres volt a magyartanárok kolozsvári továbbképzője. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
