- Úgy kellene felállítani a szoborcsoportot, hogy nehogy újra ledöntsék – sommázta véleményét Kányádi Sándor tavaly szeptemberben. A szobor talapzatánál a román kormány nevében minden bizonnyal az a Razvan Theodorescu kultuszminiszter mond ünnepi beszédet, aki kilenc hónappal ezelőtt megakadályozta a szoborállítást. /Gazda Árpád: A szobor fundamentuma. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./
2004. május 8.
A 75 éves Kányádi Sándor a vele készült interjúban emlékezett ifjúkorára. Felvették a színművészeti főiskolára. Fél év múlva önszántából otthagyta a főiskolát, átment a Bolyai Egyetemre. Azután 1955-ben került a Dolgozó Nő folyóirathoz, 1960-ban ment át a Napsugár gyermeklaphoz, ott volta a nyugdíjazásáig. Kányádi Sándor az író-olvasó találkozókon a leggyakrabban fellépő magyar költő volt. A Napsugárnál kezdtek el olvasótalálkozót tartani – Benedek Elek nyomán. Régebben 60–70 találkozót tartott évente, most, amióta nyugdíjas, száznál is többet. /Karácsonyi Zsolt: Kicsorbult igék élezője – interjú a 75 éves Kányádi Sándorral. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2004. május 8.
Máj. 6-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó nyolc kötet neves szerzőit vonultatta fel. Dávid Gyula az Írók, művek, műhelyek Erdélyben című irodalomtörténeti kötetéről, Pomogáts Béla az Erdélyi tetőnről, Péntek János az Anyanyelv és oktatás című könyvéről, Kozma Mária a Vérkápolna című történelmi regényéről, Tompa Gábor a Noé színháza című kötetéről, Kovács András Ferencnek a Tengerész Henrik búcsúzik című kötete húsz évi utáni újrakiadásáról, Kányádi Sándor a Dél keresztje alatt és Küküllő kalendárium című verseskötetéről beszélt. /Ö. I. B.: Hét szerző, nyolc könyv. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2004. május 13.
Száz romániai író-költő, ezen belül tíz magyar alkotó sorában a Ceausescu-rendszert kiszolgáló Hajdu Győző is állami elismerésben részesült. Szabó Gyula szerint az elismerést nem azok kapják, akiknek munkássága feddhetetlen. Az érdemdíj havi 8,4 millió lejes juttatást jelent, amelyet az állami költségvetésből fizetnek. A jogosultságot az Országos Bizottság dönti el. A testület tagjai többek közt a szenátus és az alsóház művelődési, egyházügyi és tömegtájékoztatási bizottságának elnökei, köztük Adrian Paunescu szenátor. A testületnek egyetlen magyar tagja sincs. Az írók mezőnyében 100 érdemdíjas között 10 magyar szerepel. Balogh József bukaresti szerkesztő mellett Domokos Géza, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Hajdu Győző, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Sütő András, Szász János és Szilágyi István a kitüntetett. A képzőművészek sorában Baranyai Ferenc és Gergely István kapott érdemdíjat, a 135 színművész között pedig Boér Ferenc, Csíky András, Lohinszky Loránd, Senkálszky Endre és Tarr László, a 126 zeneszerző-zenész között Bács Lajos, Hary Béla, Ruha István és Valkay Ferenc a magyar kitüntetett. A sportolók 45 fős mezőnyében érdemdíjban részesült Szász Éva Sára, Szemányi Margit, Balló Ferenc, Stefanescuné Ugron Jozefina, Stanisel Stark Anna, Bíró Anna Ilona, az edzők sorában Barcany Pál, Paneth Farkas és Fűrész Géza. Érdemdíjas a Román Akadémia tagjává választott Lászlóffy Aladár és Jakó Zsigmond is. A Kolozsváron élő Szabó Gyula úgy tudja, a román írószövetség őt is javasolta érdemdíjra, de a jogosultságot elbíráló országos bizottságban Adrian Paunescu Hajdu Győzőt támogatta, így maradt ő ki a lajstromból. Hajdu Győző feltétlen kiszolgálója volt a bukott kommunista diktátornak, Nicolae Ceausescunak és rendszerének. Szabó Gyula szerint az ő mellőzése annak köszönhető, hogy Képek a kutyaszorítóból című, az utóbbi években megjelent négykötetes memoárjában sokak számára meglehetősen kényelmetlen tényeket tárt fel. Hajdu Győző úgy véli: megérdemelte az elismerést, mert az ő főszerkesztésében megjelenő Együtt-Impreuna magyar–román nyelvű kulturális lap „rendkívül fontos küldetést betöltve a magyar kultúrát népszerűsíti Bukarestben”. /Benkő Levente: Ellenvéleményeket szült az érdemdíj. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./
2004. május 14.
Megjelent Kányádi Sándor: Noé bárkája felé /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete az író hetvenöt éves születésnapja alkalmából. A verseket Kovács András Ferenc válogatta. A válogatás az 1960-as, ’70-es és ’80-as években született verseket is tartalmazza, azokat, amelyek nem jelenhettek meg Erdélyben az akkori idők cenzúrája miatt. A nagy alakú kötetet Deák Ferenc, Munkácsy-díjas grafikus illusztrálta. /Kányádi Sándor: Noé bárkája felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2004. május 15.
Kányádi Sándor költő 75. születésnapját ünnepelte Kolozsváron máj. 14-én, a Magyar Színházban, a magyarországi Kaláka együttes koncertjeivel. A zenekar Kányádi sok versét megzenésítette. /Kányádi Sándort köszöntötték 75. születésnapján. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
2004. június 5.
Mádl Ferenc köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozta a 75. születésnapját ünneplő Kányádi Sándor Kossuth-díjas írónak, költőnek, a kitüntetést a kormányfő adta át jún. 4-én a Parlamentben. /Magyar állami kitüntetés a 75 éves Kányádi Sándornak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 5./
2004. szeptember 23.
Kányádi Sándor keserű verse jut eszébe Borbély Lászlónak a Hargita Népe szerkesztőjének a kettős állampolgárságról kiírandó magyarországi népszavazással kapcsolatos véleményekről. Valóban a hajdani szegénylegény sorsára jutnak a határon túli magyarok: nem kellünk mi „sem itten, sem ottan"? Van aki kételyeit fogalmazza meg, más meg nyílt ellenpropagandába kezd. A Népszabadság vezető publicistája /Aczél Endre/ arról írt, hogy ő nem hajlandó fizetni sem az orvosi kezelését, sem a nyugdíját a magyar állampolgársághoz jutott külhoninak. /Borbély László: Nadrágszíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./
2004. szeptember 30.
Szept. 29-én kezdődött a Határon Túli Irodalom Hete Székesfehérvárt.Erdélyi, felvidéki, vajdasági és magyarországi írók, költők, irodalomtörténészek gyűltek össze immár negyedik alkalommal, az idei téma: Mítosz és transzcendencia a határon túli magyar irodalomban. Az istenkereséstől az imádságig című bevezető előadásában Pomogáts Béla irodalomtörténész arra kereste a választ, hogy van-e egyáltalán értelme a vallásosságnak, az istenhitnek, kell-e, lehet-e ezzel a fogalommal foglalkozni az irodalom értelmezésekor. Az előadó kitért Balassi, Zrínyi, Vörösmarty, Babits, Juhász, Ady, Áprily, Szabó Lőrinc költészetére, illetve az úgynevezett katolikus irodalomra, amelynek legjelentősebb képviselője Sík Sándor volt. Pécsi Györgyi Határon járok örökké című értekezésében a metafizikai végtelenség és racionális hit problémáját taglalta Szilágyi Domokos költészetében. Szabó Ferenc költő az istenkeresésről értekezett a modern irodalomban. A találkozón az erdélyi irodalmat Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese, Ferences István, a Székelyföld főszerkesztője, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Lászlóffy Aladár költő, illetve Sebestyén Mihály író képviseli. Láng Gusztáv előadásában a Tamási Áron novelláiban található népi hiedelmek és mitológiai ősképek szerepét emelte ki. Ferenczes István Csíksomlyó, a titok, a mindenség, a csoda címmel értekezik, Bakonyi István Kányádi Sándor költészetéről tart előadást. /Antal Erika, Székesfehérvár: Istenhit és irodalom. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./
2004. november 1.
Irodalomtörténészt, költőt és történelemtudóst jutalmazott idén az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA): Ilia Mihály szegedi professzor Hídverő-, Kányádi Sándor Életmű-, Egyed Ákos történész pedig EMIA-díjat kapott. A díjátadó ünnepségre okt. 30-án Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István-termében került sor. Lőrincz György, az EMIA elnöke köszöntötte az ünnepelteket és ünneplőket. Ilia Mihály sokrétű munkásságát Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke; Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese és Kántor Lajos nevében Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője méltatta; Egyed Ákos történész gazdag termésű életpályáját tanítványa, Hermann Gusztáv és Domokos Géza értékelte; Kányádi Sándor költészetéről Gálfalvi Zsolt olvasta fel esszéjét. Rászolgáltak az elismerésre – erősítette meg a laudálók szavait Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke. /Borbély László: Jó ügyekre kész emberek. – Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díjkiosztó ünnepsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./
2004. november 4.
Rendkívüli magyarórán vehettek részt a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium diákjai nov. 3-án. A tanár ezúttal Kányádi Sándor költő volt. Kányádi Sándor a száz éve született Illyés Gyulára emlékezett a Zrínyi, a költő című verssel. Illyés Gyuláról szólva, felidézte a költő és Márton Áron püspök barátságát, és nem kis büszkeséggel mesélte, hogy magyarországi látogatásai során ő hozta Illyés Gyula ajándékát, egy-egy üveg tokaji aszút Márton Áronnak. A találkozó második részében Sinka István népi költő és Horváth Imre emlékét idézte. Verset mondott, balladát tanított alkalmi tanítványainak, majd versfordításaiból, verseiből olvasott fel. /Takács Éva: Magyaróra Kányádi Sándorral. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./
2004. november 12.
A X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár zsűrije díjazta a vásár legszebb könyveit. Az első díjat Kányádi Sándor 75. éves születésnapjára kiadott: Noé bárkája felé című verseskötete (illusztrálta: Deák Ferenc, nyomtatta a csíkszeredai Alutus nyomda), míg a második díjat Domokos Géza: Apályban. Napló – ezerkilencszáznyolcvannyolc (borító- és könyvterv Hajdú Áron igazgató, nyomtatta a csíkszeredai Alutus nyomda) című könyv kapta. /Legszebb Könyv – 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2004. november 17.
Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője Kányádi Sándor versének aggódó, féltő sorait idézte a Magyar Állandó Értekezlet 8. ülése kapcsán: most sem kellünk sem itt, sem ott, „sem inde, sem unde". A ’80-as évek óta – akkor írta a költő A bujdosni sem tudó szegénylegény énekét – Erdélyben változott a helyzet, a nemzeti közösség jogainak érvényesítésében értek el eredményeket. Hát odaát kellünk-e? – tette fel a kérdést. A kettős állampolgárság lehetőségének törvénybe foglalását elutasító magyar kormánypárti reagálás ezt kérdésessé teszi. Továbbtart a riogatás. Akik tartanak a kettős állampolgárság következményeként esetleg előálló áttelepülési hullámtól, megfeledkeznek a határon kívülről érkezett munkaerő hasznáról, s nem utolsósorban a keresete után fizetendő adóról. „Egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla" – olvasható a Határon Túli Magyarok Hivatalának a MÁÉRT 8. ülésére kiadott dokumentum gyűjteményében. A MÁÉRT-en a kormány szülőföld-programot, új nemzetstratégiát hirdetve elzárkózott a kettős állampolgárság lehetőségétől. A határon túli magyar szervezetek képviselői, a magyarországi ellenzéki pártok mindvégig határozottan kiálltak a kettős állampolgárság mellett, álláspontjukat alternatív nyilatkozatban rögzítették. Az MSZP és az SZDSZ nem fogadta el közös nyilatkozatként. Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét, a népszavazás kezdeményezőjét be sem engedték az ülésre. Mádl Ferenc köztársasági elnök leszögezte: „Sem a nemzetközi, sem a magyar jog nem zárja ki a magyar állampolgárság kérelemre történő megadását magyarországi állandó lakhely, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül sem". Befejező szavai: „Én arra szólítanám fel Magyarország választópolgárait, vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot megosztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával." Orbán Viktor Fidesz-elnök bejelentette: november 27-re nagy népgyűlést terveznek, így erősítve a hitet a kétkedőkben, hogy minden magyar jó lelkiismerettel mondhasson igent a népszavazáson. /Borbély László: Kellünk vagy nem kellünk? Szavak és tettek ütközése a kettős állampolgárságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./
2004. november 19.
Minden romániai magyar szavazatára szükség van ahhoz, hogy ez a közösség a jövőben is biztosíthassa képviseletét a román parlamentben – ezt fogalmazta meg nov. 18-án közzétett felhívásában tizenhét vezető erdélyi értelmiségi. A dokumentumot Ágoston Hugó, Dávid Gyula, Domokos Géza, Egyed Péter, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Jakobovits Miklós, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Ferenc, Parászka Miklós, Sütő András, Székedi Ferenc és Varga Gábor írta alá. "Egy erősen központosított országban, ahol a politikai mentalitások és cselekvésmódok többsége is erősen centralizált, a jelenlét a parlament döntéshozó folyamatában – az ehhez tartozó intézményrendszert is figyelembe véve – különösképpen nélkülözhetetlen" – állapítják meg az aláírók, hangsúlyozva, hogy ehhez minden magyar szavazatra szükség van. "Lehetnek közöttünk véleménykülönbségek világnézeti, politikai, magatartásbeli kérdésekben, beleértve az RMDSZ eddigi politikai gyakorlatának megítélését is" – fejtik ki a dokumentum szerzői, de hozzáfűzik: most nem egyszerűen az egyik vagy a másik politikai álláspontra, hanem az érdekképviseleti szövetség egészére, az erdélyi magyarság érdekvédelmének további lehetőségére és folyamatos érvényesítésére kell szavazni. /Értelmiségiek felszólítása a szavazásra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2004. november 23.
Kányádi Sándor Kossuth-díjas író, költő, műfordító kapta az idei Maecenas-díjat nov. 22-én Budapesten. Maradandó költői életművéért, mély humánumáért, az összmagyarság nemzettudatának erősítéséért, az örök és egyetemes emberi értékek melletti példamutató elkötelezettségéért ítélték Kányádi Sándornak a díjat. Az elismerés átadásakor Kányádi Sándort Szántó György Tibor, a Maecenas Kiadó igazgatója, a Maecenas-díj Bizottság titkára köszöntötte. A díjátadás után a Kaláka együttes megzenésített Kányádi-verseket adott elő. Kányádi Sándort /sz. Nagygalambfalva, 1929/ 1993-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 2000-ben a Közép-európai Irodalmi és Kulturális Társaság (CET) millenniumi különdíját, 2002-ben a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíját nyerte el, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át. /Kányádi Sándor kapta az idei Maecenas-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
2004. november 25.
Kányádi Sándor is kiállt amellett, hogy az RMDSZ-re kell szavazni. /Kányádi Sándor: Azt kell nézni, mi a tétje! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./
2004. december 6.
Kányádi Sándor a Duna Televízió Régiók című műsor dec. 3-i kiadásában mondta: Ha a népszavazáson nem az igen győz ha az nem lesz érvényes és eredményes, nem történik semmi különös Erdélyben, a Székelyföldön vagy a Partiumban, s merjük remélni, a Vajdaságban és Kárpátalján sem, hisz eddig is minden határon túlra szakadt magyar nemzeti közösség jórészt saját erejéből élt, próbált megmaradni, fejlődni, felzárkózni. A népszavazás valójában arra volt jó, hogy felmérjük, akad-e ma Magyarországon kétmillió ember, aki azonosulni tud azzal a több mint nyolc évtizedes fájdalommal és méltánytalan helyzettel, amit a trianoni döntés hozott a határon túliakra. Nem akadt. Megalázó volt hallgatni Kuncze Gábor vagy Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc vagy Hiller István és párttársaik nem melletti korteskedését, a magyar kormány felelős tisztségviselőinek hazugságoktól hemzsegő számadatait, állapította meg Simó Erzsébet, a lap munkatársa. A népszavazás alkalmával Kádár és Gyurcsány népe olyat tett, ami példátlan az európai nemzetek történetében: elutasította 3–4 millió testvére feléje nyújtott kezét. /Simó Erzsébet: Igen, de nem! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
2004. december 10.
2002-ben jelent meg az első monográfia, műértelmező pályarajz Kányádi Sádortól Ködöböcz Gábortól: Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében a szegedi Kossuth Egyetemi Kiadó gondozásában, az egyetem Csokonai Univesitas Könyvtár 26. köteteként. A pozsonyi Kalligram Könyvkiadó Tegnap és Ma – Kortárs magyar írók című kismonográfia sorozatában látott napvilágot Pécsi Györgyi Kányádi Sándor /Kalligram, Pozsony, 2003/ című kötete. Márkus Béla összeállításában megjelent 2004-ben Tanulmányok Kányádi Sándorról című gyűjteményes kötet. /Bertha Zoltán: Monográfiák Kányádi Sándorról. = Helikon (Kolozsvár), dec. 10., 23. sz./
2004. december 20.
Dec. 18-án gálaesten az Erdélyi Magyar Írók Ligája kiosztotta idei díjait. Irodalomtudományi díj: Boka László, Irodalmi Jelen Prózadíja: Lőrincz György, Irodalmi Jelen Költészeti díja: László Noémi, Méhes György Debütdíj: Magyari Ágnes, Méhes György Nagydíj: Fekete Vince, Szindbád díj: Anamaria Pop, Misztótfalusi Kis Miklós életműdíj: Lászlóffy Csaba, valamint életműdíj: Kányádi Sándor. /E-MIL díjak 2004. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2005. február 11.
A nagyváradi Erdélyi Riport hetilap egy esztendeje hirdette meg az „Aranyalma díj az erdélyi magyarságért” megalapítását. Az Aranyalma-díjat azok a személyiségek kapják, akik a politika, közélet, a gazdaság, a kultúra, a társadalom területén az adott évben a legnagyobb teljesítményt nyújtották az erdélyi magyarságért. A lap külön díjazza azokat a magyarországi magyar és romániai román személyiségeket, akik az olvasók, illetve a szerkesztők megítélése szerint a legtöbbet tették a magyar közösségért. A kijelölt hat kategóriában – a szerkesztőség jelölései alapján – 2004 folyamán az olvasók és a szerkesztők havonta voksoltak. Szavazataik alapján a következő személyiségek részesülnek a 2004. évi Aranyalma díjban: Markó Béla államminiszter, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy Zsolt miniszter, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Halász János, az ITDH bukaresti irodavezetője, dr. Csányi Sándor, az OTB Bank elnök-vezérigazgatója, Kányádi Sándor költő, Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár, nyelvész, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, Calin Popescu Tariceanu, Románia miniszterelnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Szabó Vilmos, a magyar kormány határon túli magyarok ügyeiért felelős államtitkára. A díjátadás március 11-én lesz Nagyváradon, a Continental Szállodában. /Aranyalma díj – 2004. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2005. február 14.
Február 13-án került sor a Kolozsvár Társaság szervezte vasárnapi irodalmi matinéra. A rendezvény meghívottja ezúttal Kányádi Sándor költő volt. A Kossuth-díjas költők jókedvűen elevenítette fel a régmúlt ifjúkori „sztorijait”. /Oláh Levente: Költők városa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2005. február 18.
Kányádi Sándor-estet rendezett február 16-án Kolozsváron a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre. A költő kiállt az egészséges erdélyiség mellett, többször is rámutatott az anyaországi magyarság bizonyos rétegeinek műveletlenségére. A Kossuth-díjas költő az olvasásról is beszélt Zsil völgyi, felvidéki, vajdasági, dél-amerikai élményei alapján. /Schneider Tamás: Választűzben Kányádi Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2005. február 19.
Gelu Pateanu, Gyalu, az „énlaki remete” /Kolozsvár, 1925. jún. 3. – Budapest, 1995. márc. 25./ Bukarestben élt, termékeny szerző és fordító volt. A nyolcvanas évek végén Énlakára menekült. Gyalu – ezt a megtisztelő nevet Kányádi Sándor ajándékozta neki – 1981-re már 51 kötetet tett le az asztalra, köztük Mikes Törökországi leveleinek román fordítását. Eljárt a környék olvasótalálkozóira is. Ezt írta a korondi irodalmi kör naplójába: „Ha odanyújtod a jobb kezed, cserébe kapod a székelynek mind a két kezét.” Arany Toldiját is lefordította, de ez idáig nem akadt kiadója. A kistáj értelmiségijei június 4-5-én Gyalu Napokat tartanak, a Kőrispatakért Alapítvány szervezésében. Szeretnék meghívni Sütő Andrást, Pomogáts Bélát, Gálfalvi Györgyöt, és persze a román értelmiség egy-két jeles képviselőjét. /Bölöni Domokos: Napló. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
2005. március 10.
Február 20-án tartották a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tisztújító közgyűlését. Az egyesület új elnöke Szabó József, a korábbi alelnök lett. Az egyesületet 15 éve alapított Gábos Dezső, Kányádi Sándor örökébe lépve, tiszteletbeli elnökként erősítheti a vezetőséget. /Máthé Attila, Fehéregyháza: A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tisztújító közgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2005. március 14.
Március 11-én Nagyváradon tartották meg az Aranyalma Díj – 2004 díjkiosztó ünnepi rendezvényt. Az Aranyalma Díj alapítását tavaly februárban hirdette meg az Erdélyi Riport hetilap szerkesztősége azzal a szándékkal, hogy az olvasók szavazatai alapján eldőljön, kik voltak azok a személyiségek, akik a maguk területén a legtöbbet tették a romániai magyarságért 2004-ben. A díjazottak között van Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Halász János, az ITDH romániai kirendeltségének vezetője, Kányádi Sándor költő, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy Zsolt, az RMDSZ kampányfőnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Szilágyi N. Sándor nyelvész, egyetemi docens, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Tempfli József római katolikus megyés püspök. /Kiosztották az Erdélyi Riport Aranyalma díjait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
2005. április 8.
Új tagokkal gazdagodott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). A nemrégiben megtartott közgyűlés döntése szerint az akadémia ötven határon túli magyar művészt vett fel soraiba. Az MMA, amelynek elnöke Makovecz Imre, 15 éve alakult, ma már csaknem száz tagja van, közöttük írók, költők, képzőművészek, zeneművészek, építészek. Az intézmény adományokból tartja fenn magát, jelenleg nem fogad el kormánytámogatást. A mostani döntést Makovecz Imre a tavaly december 5-i népszavazás végeredményével magyarázta, mint mondta, ezzel a lépéssel a Magyar Művészeti Akadémia a Kárpát-medence magyar művészeti akadémiájává válik. Az Akadémiának eddig is voltak határon túli tagjai, mint például Sütő András író, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár költők és Terényi Ede zeneszerző. Gyurkovics Tibor, az akadémia alelnöke úgy fogalmazott, hogy a mostani bővítés jelképes gesztus az „elmaradt ölelés miatt”. A határozat szerint az MMA tagjai sorába felveszik az irodalom berkeiből, többek között, Farkas Árpádot, Ferenczes Istvánt, Király Lászlót, Lászlóffy Csabát és Sigmond Istvánt, valamint Kallós Zoltán néprajzkutatót, Murádin Jenő művészettörténészt, Jakobovits Márta keramikust, Páll Lajos festőművészt, költőt és Zakariás Attila építészt. Az oklevelek ünnepélyes átadására április 10-én lesz. /A Magyar Művészeti Akadémia új tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
2005. április 8.
A vers emlékmű szerzője: Kányádi Sándor. Címe: Nyergestető. Nyergestetőn az 1897-ben felavatott emlékmű áll, ez a hely egyik leglátogatottabb Kárpát-mendencei zarándokhellyé vált. A kőobeliszkkel szemben sírkert létesült. Ez a kegyhely az év minden szakában, de különösen március idusán és augusztus elsején – a nyergestetői csata évfordulóján – tovább építi magát, mondhatni spontán ösztönösséggel. A kegyeleti hely folyamatosan új elemekkel gyarapodik. Az ideérkezők tízével helyezik el a faragott fejfákat, kopjákat, emlékkereszteket, és ezekre rögzítik az emléktáblákat, plaketteket és egyéb szimbolikus jeleket. A kegyhelyet a Kárpát-medence egészének magyarsága a magáénak tartja, sőt, a nyugati szórványban élő magyarok is elhelyezik a kegyelet kopjáit, keresztfáit. A nyergestetői közösségi alkotásnak párja is van: a Muhi csata keresztekkel teletűzdelt emlékdombja a csonka országban. Ez egy statikus alkotás, amely köré a folytonosan frissülő virágok és az egymást váltó látogatók visznek mozgást. A Kányádi-vers szerint ,,Végre csellel, árulással / délre körülvették őket, / meg nem adta magát székely, / mint a szálfák, kettétörtek”. A Kányádi-verset négy évtizede mondják, szavalják, értelmezik, a vers emlékmű a nemzeti azonosulás és önazonosság mementójaként épült a köztudatba, a közemlékezetbe. Az ehhez a közösséghez tartozók úgy látták, hogy ,,Nem csak szép, de híres hely is, / fönn a tetőn, a nyeregben / ott zöldellnek a fenyőfák / egész Csíkban a legszebben, / ott eresztik legmélyebbre / gyökerüket a vén törzsek, / nem mozdulnak a viharban, / inkább szálig kettétörnek.” Ha nincs ez a vers, akkor a helybéliek kegyeleti helye maradt volna továbbra is a Nyergestető. /Sylvester Lajos: Vers emlékmű a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./
2005. április 9.
Mindenhol a nagyvilágban ahol magyar él, ezekben a napokban megemlékeznek József Attila születésének 100. évfordulójáról. Néhány rendezvény: a Csíki Játékszín művészeinek előadásában Tedd a kezed... című emlékműsor; Fiatal életek indulója – a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művészeinek előadásában a Salamon Ernő Gimnáziumban; József Attila-napok a költő nevét viselő csíkszeredai iskolában; Összmagyar szavalóverseny József Attila verseiből a Magyar Rádió és a Veszprémi Petőfi Színház szervezésében magyarországi, erdélyi, felvidéki, vajdasági művészek részvételével; József Attila-versek a marosvásárhelyi rádióban; Nagyváradon felállítják József Attila egész alakos bronzszobrát, nyáron Székelyudvarhelyen is bemutatják a költő életművéből ízelítőt nyújtó vándorkiállítást; április 11-én, a költő születésnapján 25 jeles magyar költő és író – köztük Kányádi Sándor – mondja el legkedveltebb József Attila-versét, stílszerűen a budapesti József Attila Színházban; április 11-én koszorúzás lesz a Kerepesi temetőben; este Költészetnapi Versfesztivál a Nemzeti Színházban... A Hargita Népe művelődési oldalainkon hetek óta közölte József Attila kevésbé ismert verseit. Április 11. József Attila születésének 100. évfordulója. Egy idő óta a Magyar Költészet Napjaként él a köztudatban. /100 éve született József Attila. Megemlékezések, ünnepségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./
2005. április 29.
Április 29-án veszi át a bécsi egyetem dísztermében Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem akadémiai tanácsának elnöke a Herder-díjat. A rangos kitüntetést Marga az európai kulturális örökség megőrzéséhez és gyarapításához való hozzájárulásért kapja. Több román és magyar neves alkotó is megkapta már ezt a díjat, köztük Constantin Daicoviciu történész, valamint Adrian Marino irodalomtörténész, aki a Szabadságot működtető Minerva Egyesület alapító tagja volt. Az erdélyi magyar személyiségek között található többek között Kányádi Sándor és Sütő András, a magyarországiak között pedig Csoóri Sándor érdemelte ki a díjat. /B. T.: Ma veszi át Andrei Marga a Herder-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2005. május 12.
A 82 évesen is dolgozó Lövith Egon kolozsvári művész, a főiskola nyugalmazott tanszékvezető tanára, a sokoldalú művész – szobrász, festő, grafikus és keramikus – festményeiből nyílik kiállítás május 14-én Kolozsváron a Korunk Galériában. Kántor Lajos ismerteti Németh Júlia Lövith Egonról írt monográfiáját. Kányádi Sándor Erdélyi jiddis népköltészet című kötetéből Hatházi András színművész olvas fel. /Lövith-kiállítás a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
