Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 191 találat lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-191
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Olosz Gergely

2013. május 8.

A székelyföldi erdőkért – Több helyen tiltakoztak a rétyi fűrészüzem létrehozása ellen
Erdély tizennégy más településéhez hasonlóan tegnap este nyolc órakor a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban is ezer gyertyát gyújtottak meg tiltakozásul az osztrák Holzindustrie Schweighofer által Rétyre tervezett fűrészüzem létrehozása ellen.
Az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági partnerszervezete, a Minta által kezdeményezett akción a megyeszékhelyen száznál valamivel többen vettek részt, köztük számos fiatal, kisgyermekkel érkező családok.
Kolcza István, a Minta megyei elnöke ismertette a tizenöt helyszínen egyszerre zajló megmozdulás részleteit, kiemelve: Háromszék mellett Hargita, Maros, Szatmár megyében is gyertyát gyújtottak. Elmondta azt is, a Maksa községhez tartozó Eresztevény közelebb esik a tervezett gyár helyszínéhez, mint maga Réty, de az ott lakókat senki nem kérdezte meg a beruházásról, ezért ők is csatlakoztak a megmozduláshoz.
Az akció legfontosabb üzenete: védjük természeti értékeinket, ne engedjük, hogy kevés ígéretért cserébe megfosszanak természeti erőforrásainktól. Nem mindegy, hol laksz, mit eszel, milyen levegőt szívsz – hangoztatta Tatár Imola, az ifjúsági szervezet sepsiszentgyörgyi elnöke, aki szerint a környezetvédelem elhatározás kérdése. Engem érdekel, mi történik a Rétyi Nyírrel, Verespatakkal, a palagáz-kitermeléssel – szögezte le, hangsúlyozva: nem csupán helyi ügyről van szó, a tervezett beruházás következményei sokrétűek, kihatnak a környezetre, életminőségünkre, helyi mezőgazdasági termelőkre, fontos tehát, hogy minél többen hallassák hangjukat. Nemes Előd, az EMNP sepsiszentgyörgyi elnöke felolvasta az alkalomra megfogalmazott petíciót, melyet a beszédek után a résztvevők aláírhattak.
Ebben egyebek mellett kifejtik: az évi 800 ezer köbméternyi farönk feldolgozására képes üzem hatalmas csapás lenne a székelyföldi fafeldolgozó iparra, a helyi kis- és középvállalkozások kénytelenek lesznek bezárni kapuikat, aminek egyenes következménye lesz a munkaerő elvándorlása. Szóvá teszik, hogy a feldolgozott fa négyötödét exportálják, főként az ázsiai piacra, a szállítás során naponta 148 nehéz jármű lépné át az üzem kapuját. Aggodalmuknak adnak hangot az állatvilágért és a projekt egészségügyi hatásaiért is, megjegyezve: amióta Szászsebesen elindították a hasonló fafeldolgozót, a térségben megnőtt a légúti, asztmás és allergiás megbetegedések száma. Székelyföldön sikerült megőrizni a tiszta levegőt és környezetet, ezek az értékek a legfontosabbak – áll a petícióban, melyben felvetik: nemcsak a Rétyi Nyír, de más idegenforgalmi célpontok értéke is csökkenne.
„Nincs az az érv, amellyel megmagyarázható lenne, hogy egy ilyen jellegű beruházás miért hoz fejlődést Székelyföldnek, hiszen országos monopolhelyzetre pályázó, kíméletlen nyersanyag-kiaknázó óriáscégről van szó, amelynek nem számítanak a helyi közösségek hagyományai, jövője, törekvései” – áll a dokumentumban. Leszögezik továbbá: nem támogatják a gyár felépítését, és további tiltakozásokat kezdeményeznek. A petíció felolvasása után Czegő Zoltán sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő szólalt fel, szót emelt az erdők kivágása ellen, sérelmezve azt is, hogy a tervezett gyár a kitermelt nyersanyagot nem itt dolgozza fel, nem helyben készül például bútor belőle. Ezt követően – immár sötétben – a résztvevők közösen meggyújtották az ezer gyertyát, melyből kirajzolódott a megmozdulás célja és mottója is: A székelyföldi erdőkért.
Tizenkilencen Rétyen
Egy híján húsz fiatal állt ki a székelyföldi erdők védelmében a tegnap esti rétyi tüntetésen. A tiltakozók zöme a borosnyói EMI-szervezet tagja, de voltak közöttük megyeszékhelyiek is. Nem gyújtottak ezer gyertyát, de a polgármesteri hivatal előtti aszfaltra gyertyákkal rajzolták ki A székelyföldi erdőkért feliratot, ugyanezt papírlapokra írt betűkkel is megjelenítették. Helybeliek nem vettek részt a rendezvényen, a kíváncsiak az utca túloldaláról figyelték a fejleményeket, többen gúnyos megjegyzéseket is tettek a fiatalok kezdeményezését, a felolvasott kiáltványokat illetően. Látható módon közönnyel, sőt, ellenszenvvel viszonyultak a tüntetés iránt. Réty község helyi tanácsának mindkét EMNP-s képviselője ott volt falustársaik között, de nem állt a tüntetők oldalára. (Bokor)
Kézdivásárhelyieknek is fontos a környezet
Tegnap este nyolc órakor mintegy hetvenen – zömében az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Ifjak tagjai – gyűltek össze Kézdivásárhelyen a főtéri Gábor Áron-szobor mögött gyertyákkal tiltakozni az osztrák befektető Rétyre tervezett beruházása ellen. Fél óra alatt az önkéntesek meggyújtott gyertyákból A székelyföldi erdőkért szavakat írták ki. Kádár Károly munkanélküli elmondta: a tiltakozó akcióra nagyon várták, hogy ne csak kampányidőszakban, hanem most is jelenjen meg Olosz Gergely szenátor és Fejér László Ödön képviselő, akit a tulipán színeiben választottak honatyává, akinek Kézdiszék népe bizalmat szavazott. Szerinte az RMDSZ a háttérből támogatja ezt a beruházást, amely a székelyföldi erdőket veszélyezteti. Incze Johanna, az EMI kézdivásárhelyi elnöke megjegyezte, számára is fontos, hogy környezetünkben ne szennyezzék a levegőt, nem óhajt olyan területen élni, ahol nincs fa, ahol nagyméretű fakitermelést szándékoznak a jövőben végezni. (Iochom)
Mindennél lényegesebb az erdő
Az Erdélyi Magyar Ifjak a baróti református templom előtti téren kis égő mécsesekkel figyelmezettek az osztrák Holzindustrie Schweighofer Rétyre tervezett beruházásának környezetvédelmi hatásai ellen. Mint fogalmaztak, a ma nemzedékének nem szabad rövidtávon gondolkodnia, hiszen tetteink gyermekeink és unokáink jövőjét is befolyásolják, a tiszta levegő megőrzését olyan értéknek mondták, mely fontosabb minden vagyonnál. Az EMI-sek és a tiltakozó barótiak közösen gyújtottak gyertyát, s közben az erdő és a környezetvédelem fontosságáról beszélgettek. A fiatalok szüleik munkahelyét féltették: a helyi fűrésztelepek évek óta megélhetést biztosítanak családjuknak, ám azt egy ipari méretekben dolgozó cég könnyűszerrel tönkreteheti, mások azon szörnyülködtek, hogy a megnövekvő teherforgalom tönkreteszi útjainkat, házainkat. Egy idős házaspár több gyertyát hozott otthonról: égjen minél több, látsszék, mily sokan nem értünk egyet az osztrák faipari cég letelepedésével. A Baróton nyaraló dabasi diákok azért vettek részt a figyelemfelhívó megmozduláson, mert hisznek a környezetvédelem fontosságában, illetve mert szolidarizálni kívántak a székelyföldi tiltakozókkal.
(hecser) Farcádi BotonD
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. május 13.

Lemondott szenátori mandátumáról Olosz Gergely
Olosz Gergely a bukaresti felsőház plénuma előtt hétfőn bejelentette, hogy lemond szenátori mandátumáról. Az RMDSZ háromszéki honatyája azzal indokolta döntését, hogy az elmúlt időszakban lejárató kampány indult ellene, amely azonban a szövetséget célozza.
„Az elmúlt hetekben-hónapokban országos hadjárat indult az RMDSZ és személyem ellen egy háromszéki beruházás kapcsán. Azért támadnak, mert az teszem, amivel a háromszéki emberek megbíztak, hogy ipart és munkahelyeket teremtsünk. Támadóim ugyan engem céloznak, de az RMDSZ-nek akarnak ártani. Ezért alapos mérlegelés után arra a következtetésre jutottam, hogy a mai napon lemondok szenátori mandátumomról. Meggyőződésem, hogy ezzel a döntésemmel tiszta helyzetet teremtek. A szövetséget többé nem érheti támadás azért, mert egyik szenátorát azzal vádolják, hogy munkahelyet akart teremteni” – indokolta Olosz Gergely. Hozzátette, döntéséről tájékoztatta a szövetségi elnököt, az RMDSZ Kovászna megyei elnökét és a szenátusi frakcióvezetőt, ugyanakkor találkozott szenátori körzetének polgármestereivel is, akiknek ismertette a kialakult helyzetet és a döntés indokait.
Mint ismeretes, az osztrák Holzindustrie Schweighofer az RMDSZ politikusának lobbija nyomán döntött úgy, hogy 150 millió eurós beruházás keretében fafeldolgozó üzemet nyit a Kovászna megyei Rétyen.
Kelemen Hunor szövetségi elnök ugyancsak hétfőn közölte, Olosz Gergely tájékoztatta arról, hogy le kíván mondani mandátumáról. „Érveit meghallgattam, azokat elfogadtam. Egyetértek vele abban, hogy a személye ellen zajló támadások az RMDSZ-t is célba veszik, ártanak a szövetségnek, ezért helyeslem a döntését. Olosz Gergely az elmúlt években sokat tett a Háromszék gazdasági fellendüléséért, új vállalkozások oda vonzásáért, munkahelyek teremtéséért. Szándékai szerint ezt a tevékenységét immáron vállalkozóként folytatja majd, ehhez a magam részéről sok sikert kívánok neki” – jelentette ki Kelemen Hunor.
szekelyhon.ro

2013. május 15.

Fejér László Ödön helyettesíti Olosz Gergelyt a szenátusban
Nem marad képviselet nélkül Kézdi- és Orbaiszék Olosz Gergely lemondása miatt, az időközi választások kiírásáig Fejér László Ödön RMDSZ-es képviselő vállalta a térség ügyes-bajos dolgainak intézését, a polgármesterekkel való kapcsolattartást, a bukaresti közbenjárást – mondta el lapunk kérdésére Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke.
Tudomásul vették Olosz Gergely döntését, melyet néhány nappal korábban közölt velük, s melyről tárgyaltak a szövetségi elnökkel is. Nem tudják, mikorra írja ki a kormány az időközi választást, de több körzetben alakult ki hasonló helyzet, így várható, hogy a közlejövőben lebonyolítják. Amíg nem születik döntés, addig az RMDSZ terveiről, elképzeléseiről sem beszélhet – közölte Tamás Sándor.
Elmondta, hétfőn a térség polgármestereit is tájékoztatták a fejleményekről, és bíznak benne, egy új szenátor megválasztásáig sem lesz fennakadás. Olosz Gergely hétfőn délben jelentette be a szenátus plénuma előtt, hogy lemond mandátumáról. Azzal indokolta lépését, hogy az elmúlt időszakban a rétyi faipari beruházás miatt lejárató kampány indult ellene, amely azonban a szövetséget célozza.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. május 16.

Elveszíthet egy szenátori mandátumot az RMDSZ
Olosz Gergely lemondásával elveszíthet egy szenátori mandátumot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – írta csütörtökön a Maszol.ro című romániai magyar internetes lap. A Felső-háromszéki (Kovászna megyei) politikus hétfőn jelentette be lemondását, arra hivatkozva, hogy az osztrák Holzindustrie Schweighofer háromszéki beruházásával kapcsolatban lejárató kampány indult ellene, és így akarja elkerülni, hogy ellenfelei ezzel az RMDSZ-nek is ártsanak. A maszol.ro szerint azonban előfordulhat, hogy nem írnak ki időközi választást a felső-háromszéki szenátori választókerületben, ugyanis hamarosan életbe lép a honatyák jogállását szabályozó törvény, amelynek értelmében csak a képviselet nélkül maradt választók küldhetnek mandátumüresedés esetén más politikust a parlamentbe. Ebben a választókerületben azonban Olosz Gergelyen kívül – visszaosztás révén – egy liberális jelölt, Marius Obreja is mandátumot szerzett, így a kerület szenátori kerület nem maradt képviselet nélkül.
„Ha a kormány kiírja az időközi választásokat még a honatyák jogállásáról szóló törvény hatályba lépése előtt, akkor lesznek időközi választások. Ha nem írja ki, akkor nem lesznek. A döntés a miniszterelnök kezében van” – nyilatkozta a portálnak Márton Árpád háromszéki parlamenti képviselő. A választási törvény szerint a kormánynak a mandátum üresedésétől számított 90 napon belül kell kiírnia időközi választásokat. Romániában a választókerületek egynegyedéből, (csaknem 120 kerületből) két-két jelölt jutott mandátumhoz a decemberi választásokon a sajátos román választási törvény miatt.
Az RMDSZ hétfőn lemondott szenátora ellen tavaly októberben vádat emelt befolyással való üzérkedés miatt a román korrupcióellenes ügyészség. A vádhatóság szerint 2010-ben négy vállalkozó lefizette Olosz Gergelyt, hogy cégeik kedvező kereskedelmi szerződésekhez jussanak a segítségével.
A politikus az MTI-nek nyilatkozva hétfőn cáfolta, hogy lemondásának köze lenne az ellene zajló bírósági ügyhöz. A Gandul című – a kormánnyal és ellenzékkel egyaránt kritikus – bukaresti lap viszont időnyerési próbálkozásnak tartja az RMDSZ politikusának lemondását, az ítélethirdetéshez közeledő ügy ugyanis ezáltal a – törvényhozók esetében illetékes – legfelső bíróságtól egy alacsonyabb szintű másik bíróságra kerül, amelynek elölről kell kezdenie az ügy tárgyalást.
MTI
Erdély.ma

2013. május 17.

A bukaresti táblabíróságra került Olosz Gergely korrupciós ügye
A bukaresti táblabíróságra került a Romániai Magyar Demokrata Szövetég (RMDSZ) volt szenátora, Olosz Gergely ellen korrupció gyanújával indított per, miután a romániai legfelső bíróság a pénteki tárgyaláson megállapította, hogy nem illetékes már az ügyben.
Olosz Gergely hétfőn mondott le a decemberi választásokon szerzett szenátori mandátumáról.
A korrupcióellenes ügyészég (DNA) tavaly októberben befolyással való üzérkedéssel vádolta meg az akkor még parlamenti képviselő Olosz Gergelyt. Az ügyészségi közlemény szerint négy üzletember 2010 májusa és 2011 februárja között félmillió eurónyi csúszópénzzel vásárolta meg Olosz befolyását azért, hogy vállalkozásaikat tisztességtelen módon jutassa előnyös üzleti szerződésekhez.
MTI
Erdély.ma

2013. május 18.

Az aranykor böjtje
Alapjaiban rázhatja meg az RMDSZ-t az a letartóztatás- és vizsgálatsorozat, amely e hét elején zúdult a tulipános alakulatra. Borboly Csaba Hargita megyei önkormányzati elnök és néhány munkatársa ellen bekeményített a korrupcióellenes ügyészség, Olosz Gergely letette a szenátori terheket, vélhetően azért, hogy megússza a rangjabeliek számára a Legfelsőbb Bíróságon fenntartott számonkérés cseppet sem irigylendő kirakatát. És ki tudja, merre kanyarog még a hasonló ügyek vége?
Pártállástól és ideológiai meggyőződéstől függetlenül aligha örül bárki magyar ezeknek az eseményeknek. Egyrészt azért, mert a magyar közösség képviselőit érő zaklatások láttán bizonyos mértékben saját komfortérzetünkben is érintve érezzük magunkat, kisebbségi sorsunkban mindannyiunknak fáj, ha bántják a magyart. Kicsorduló könnycseppünket letörölve azonban már arra kell gondolnunk: mi van, ha igazak azok a vádak? Persze minden közösségnek megvannak a maga botladozói, ezúttal azonban a legnagyobb választói tömegek bizalmát birtokló érdekvédelmi szövetség néhány prominenséről van szó. Ők azok, akik az eddigi hatalmi beágyazódások „lakóiként” még mindig rengeteg emberrel hitetik el, hogy az eddigi út az egyetlen járható. És ha jólesően rádiózva suhanunk az Oklánd és Vargyas közötti, már csak néhány átereszre és felfestésre váró, a legutóbbi magyar világot követően negyven éven át építőmunkást nem is látó úton, egy percre talán hajlamosak is vagyunk helyeselni. Ha viszont az állandó fenyegetettség, a zsarolhatóság a hasonló megvalósítások ára, aligha éri meg a dolog.
Tudomásul kellene végre venni, hogy veszélyes dolog egyetlen pillérre helyezni közösségi és emberi sorsokat. A magyar érdekképviselet pozíciókkal és pénzosztogatási kompetenciákkal kirakott aranykorának böjtje most kezd elérkezni. Nem csak a pénzcsapok elzárásával, hanem régi rossz alkuk felemlegetésével, bűnügyi dossziék meglobogtatásával, vagy – mint most Borboly esetében – azok fellapozásával.
Az RMDSZ középtávú jövőjének „kinevelt”, a kor elvárásainak megfelelő tudással, eszköztárral és erkölcsi mércével felfegyverzett fiatal farkasai vergődnek a különböző hatóságok hálójában. Nem tudjuk, bűnösök-e vagy sem. Ami bizonyos, hogy kálváriájuk révén egy egész közösség mundérján is folt esett. Ha annak drukkolunk, hogy ártatlanságuk bebizonyosodjon, jelentős mértékben magunkért szorítunk. No meg azért, hogy végre kopjon el a kocsmapolitizálás veretes bölcsessége, miszerint aki háborúba megy, számoljon azzal, hogy a túloldalról is lőnek.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2013. május 29.

A zöldek tiltakoznak és a Schweighofer tárgyalni kezd
A zöld szervezetek is tiltakoznak a rétyi fafeldolgozó ellen. A Zöld Székelyföld és Zöld Erdély Egyesületek is állást foglaltak a Rétyre tervezett Schweighofer beruházás ellen. A két civil szervezet közleménye szerint, minden civil mozgalmi és jogi eszközzel fellépnek az „erdőpusztító nagyüzem” magvalósulása ellen.
Románia területének mintegy 27 százalékát borítják erdők, lemaradva a 32 százalékos európai átlagtól. Az utóbbi tíz évben 280 ezer hektár erdő tűnt el nyomtalanul, ami óránként 3 hektár veszteséget jelent. „A jelenség Székelyföldet nagymértékben érinti, felbecsülhetetlen környezeti és gazdasági károkat okozva”- olvasható a Csonta László a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke és Kovács Zoltán Csongor a Zöld Erdély Egyesület elnöke által aláírt közleményben.
A civil szervezetek szerint, Kovászna megye 45 százalékát borítja erdő, tehát kivételesen jó helyzetben van. Felhívják a figyelmet, hogy a Rétyre tervezett Schweighofer fűrészüzem évi 800.000 köbméteres faigénye, az országosan jelenleg kitermelt famennyiség 5%-a.
„Ekkora mértékű szívóerő betelepítése Székelyföldre elfogadhatatlan mértékben megnövelné az erdőkitermelést a régióban.”- szögezik le a közleményben. A két civil szervezet vezetője arra kér minden székelyt, hogy segítsen leállítani az erdőket kizsákmányoló beruházást, a politikusokat pedig arra intik, hogy az ügyet ne süllyesszék meddő pártpolitikai csatorozássá.
Schweighofer szakmai szervezetekkel tárgyal
Szakmai és nem érzelmi alapon vitázna az osztrák faipari befektető. A Schweighofer minden szakmai ellenérvet hajlandó megcáfolni, a cég képviselői találkoznak az ellenzőkkel és tiltakozókkal, hogy a tévhiteket szétoszlassák, mondta el a Sláger Rádiónak Olosz Gergely. Olosz Gergely – aki korábban éppen azzal indokolta, hogy lemondott szenátori mandátumáról, hogy az általa támogatott Schweighofer beruházás miatt túl sok támadás érte az RMDSZ-t – elmondta, továbbra is cselekvően segíti a rétyi üzem létrejöttét, hogy a több mint 600 új munkahely megvalósulhasson. Olosz Gergely úgy tudja, több szakmai és érdekvédelmi csoport kezdeményezett egyeztetést az osztrák cég képviselőivel, találkozókra került sor.
Olosz Gergely leszögezte, nem támogatja a nyilvános közmeghallgatásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, mert sokan rátelepedtek a témára, és hangosan tüntetőkkel nem lehet szakmai érvek mentén vitatkozni. Kisebb találkozók, egyeztetések már voltak, például a rétyiek is meglátogatták a szászsebesi gyárat, azután döntötték el, hogy beengedik a gyárat a településre, mondta Olosz Gergely. A volt szenátor szerint, hamarosan az tagjaival és a Kovászna megyei Faipari Szövetséggel (KOFA) is találkozik a Schweighofer képviselete.
Az osztrák cég hosszútávra tervez, nem fog saját érdekei ellen dolgozni, tehát nem az erdőirtást, hanem az erdőgazdálkodást támogatja. Ezt a famennyiséget mindenképpen kivágják, csak ezután nem rönkként eladják Kínában, hanem egy helyben működő feldolgozó vásárolja fel, szögezte le híradónknak Olosz Gergely.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

2013. július 17.

Hét év letöltendő Olosznak
Befolyással való üzérkedés miatt hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Olosz Gergely volt RMDSZ-es szenátort a bukaresti törvényszék.
Olosz Gergely A vádirat szerint a 37 éves háromszéki politikus – aki 2007 és 2008 között az Országos Energiaszabályozó Hatóságot (ANRE) vezette – befolyását felhasználva szerződésekhez juttatott négy céget, ennek fejében pedig több mint 500 ezer eurót és 400 ezer lejt kért. Olosz ellen – aki másfél éve az RMDSZ-elnöki tisztségért is versenybe szállt – 2011 elején indított vizsgálatot az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Az ítélet nem végleges, Olosz a bukaresti ítélőtáblán fellebbezhet.
A vádirat értelmében a négy cég képviselője bűnszövetkezetben vett részt 2010. május és 2011. február között, hogy megvásárolják Olosz Gergely befolyását, és ezáltal cégeik állami szerződésekhez jussanak. Olosz 2010. május és 2010. szeptember között 516 ezer eurót kért a cégügyvivőktől, a tranzakció pedig a Bîrcină-csoport által ellenőrzött Power Plus Kft. és egy offshore cég közötti consulting-szerződés formájában történt meg – áll a vádiratban. A DNA szerint az Olosz által kért összegből a Power Plus Kft. 384 ezer eurót utalt át az offshore cégnek, a Cătălin Stan által megírt pénzátutalási dokumentumok alapján.
Olosz Gergely egyébként májusban bejelentette: lemond a szenátori tisztségéről, döntését pedig azzal indokolta, hogy lejárató kampány indult ellene, amely szerinte az RMDSZ-t célozza. Amint arról beszámoltunk, az osztrák Holzindustrie Schweighofer Olosz lobbija nyomán döntött úgy, hogy 150 millió eurós beruházás keretében fafeldolgozó üzemet nyit a Kovászna megyei Rétyen. A beruházást azonban több civil szervezet és háromszéki fafeldolgozó ellenzi.
Olosz lemondása azonban inkább a DNA-vizsgálattal köthető össze. A Krónika napilap egyébként már 2011 áprilisában feltárta az Olosz ellen zajló vizsgálatot, ám a politikus akkor szemenszedett hazugságnak, alaptalan rágalomnak nevezte a napilap értesüléseit. Tekintve, hogy a szenátort mentelmi jog védte, Olosz pere első lépésben a bukaresti legfelsőbb bíróság elé került, ám lemondása után ügyét már az alapfokú bíróság tárgyalta.
Gyergyai Csaba
Székelyhon.ro

2013. július 22.

Ki is Olosz Gergely?
Rövid időn belül látványos karrier, érezhető befolyás, sok támogató. Majd egy tapadós korrupciós ügy, ami mintha senkit nem lepne meg. Ami a Wikipediáról kimaradt.
Befolyással való üzérkedés miatt alapfokon hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Olosz Gergely volt szenátort szerdán a Bukaresti Törvényszék. A hír különösebben nem rázta meg a közvéleményt, a volt szenátor viselt ügyei miatt úgy tűnik, már az RMDSZ is leszámolt a politikussal. Kelemen Hunor nem állt ki Olosz ártatlansága mellett és nem biztosította az RMDSZ támogatásáról – ezt korábban eltérő hangsúlyokkal, de megtette Nagy Zsolt, Borbély László vagy Markó Attila kapcsán. Az RMDSZ-beli hangulatot jól példázza a május 25-én, Csíkszeredában, az RMDSZ 11. Kongresszusán Korodi Attila felszólalása is, melyben arról beszélt, nehéz úgy dolgozni a közéletben, hogy a román állam egyes szervei folyamatosan ellehetetleníteni próbálják ezt a tevékenységet. Utalt a Mikó-ügy miatt börtönbüntetésre ítélt Markó Attila, és a DNA által a bíróság elé állított Borboly Csaba esetére, Olosz Gergelyt azonban nem említette. Olosz befolyással való üzérkedés vádja miatt került bíróság elé: a volt szenátort azzal vádolták meg, hogy 2007-2008 között, az Energiaszabályzó Országos Ügynökség (ANRE) élén töltött időszakban bizonyos cégek képviselőit nagy összegű szerződések elnyeréséhez segített hozzá. A vádirat része volt néhány, a sajtónak kiszivárogtatott telefonbeszélgetésű átirata is, amelyekben az ügylet részleteit tárgyalták ennek szereplői. Az egyik vállalkozó egy telefonbeszélgetés során azt mondta Oloszról: „rosszabb, mint egy uzsorás”.
Mit tud a Wikipédia Olosz Gergelyről?
A Wikipédia óvatosan tükrözi vissza Olosz történetét. Sepsiszentgyörgyön született 1976. szeptember 30-án. Erdélyi magyar politikus, 2008-tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség felső-háromszéki képviselője. Az oldalról elfeledkezhettek az adatközlők, hiszen Olosz a képviselői mandátuma óta már egy szenátori mandátumot is elnyert, majd le is mondott róla. Az általános iskolát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd Magyarországon folytatta a tanulmányait: a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban fejezte be a középiskolai tanulmányait, 1998-ban a győri Széchenyi István Főiskolán közgazdasági oklevelet, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi szakokleveles közgazdászdiplomát szerzett. A bukaresti Horia Hulubei Fizikai és Nukleáris Mérnöki Intézet kutatói és fejlesztési karán szerzett szakképesítést 2005-ben, Lugoson 2006-ban mesterizett a Drăgan Európai Egyetem közintézményi menedzsment karán. 2010-ben a Szegedi Tudományegyetem Jogi és Államtudományi karán avatták doktorrá. Vállalkozó, elsősorban menedzsmenti munkakörökben tevékenykedett. Közgazdászként dolgozott 1998-tól a Boieso Kft.-nél, később a Carpat-Graf Rt. igazgatója, majd a 2000-ben megalakult Quattro Consult Rt. gazdasági igazgatója lett. 2003-2004-ben a Terra Prest Rt.-nél vezérigazgatói tisztséget töltött be – írja a Wikipédia. Kormányzati tisztségeket is betöltött, 2004-ben az Országos Urániumtársaság igazgatójának, 2007 tavaszán a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnökévé nevezték ki, majd 2007 májusában az Országos Energiaügyi Hatóság vezetésével bízták meg. Kicsoda valójában Olosz Gergely? Rövid idő alatt, fiatal kora ellenére óriási pályát futott be. Romániai és magyarországi magas rangú politikusok, és nem utolsó sorban befolyásos családjának támogatását élvezve elérte azt, hogy fontos állami intézményeket bíztak rá. Sikeresen építette gazdasági-politikai érdekcsoportját. A szervezeti szamárlétra végigjárásának mellőzésével majdhogynem egyik napról a másikra jelent meg a politikai porondon. Olosz Gergely apja 1989 előtt a lakásgazdálkodási hivatal (ICRAL) vezetője volt, ezt követően vállalkozó, majd 2000-2004 között Kovászna megye alprefektusa. Olosz 2004-ben indult az RMDSZ előválasztásán, ahol Antal Árpád mögött végzett, de a „megmérettetés” okán „egyéb fontos funkcióra” alkalmassá vált. Hirtelen aszcendenciáját a háromszékiek édesapja megyeszintű vállalkozói és politikai befolyásának tulajdonítják. 2004-ben az európai uniós előcsatlakozási mezőgazdasági segélyek elosztásával foglalkozó SAPARD ügynökség vezetői tisztségébe javasolták, azonban Olosz elesett a tisztségtől egy procedurális probléma miatt: nem fogadták el magyarországi okleveleit. Fél évvel később honosíttatta okleveleit, így elfoglalta a frissen felajánlott Urániumtársaság igazgatói tisztségét. Olosz Gergely 2007 márciusában a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnöke lett. Azért esett Oloszra a választás, mert olyan személyre volt szükség, aki „állja a sarat”, ugyanis ez az intézmény, mint általában az energetika ipar az „okos fiúk” területeként volt elkönyvelve Bukarestben. Áprilisban a kormány döntése alapján felszámolták a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóságot, tevékenységét az újonnan létrehozott Energiaszabályzó Hatóság (ANRE) vette át. Az új intézmény élére, nyilván erős RMDSZ hátszéllel, Oloszt nevezték ki. 2008-ban a képviselő Antal Árpád elnyerte Sepsiszentgyörgy polgármesteri tisztségét, parlamenti helyét a választási listán utána következő Olosz Gergely foglalta el. Azokban a napokban Olosz éppen egy országos méretű botrány középpontjában találta magát: kiderült ugyanis, az Energiaszabályzó Ügynökség vezetői fizetésük többszörösét vették fel különböző prémiumok és juttatások formájában. A sajtó arról beszélt, hogy Olosz havonta 50 ezer eurót keresett az ANRE elnökeként. Olosz a botrány hatására lemondott az ANRE éléről, ám tagadta a vádakat. Visszalépését azzal magyarázta, hogy az „indokolatlan támadások árthattak volna az intézmény közmegítélésének”. Két hónappal később, a decemberi parlamenti választásokon újabb képviselői mandátumot nyert el, vagyis ekkor még élvezte a megyei RMDSZ támogatását. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy nem igen voltak jó alternatívák, Kovászna megyében folyamatos a „káderhiány”.
2012-ben, szenátorrá válása ennél érdekesebb körülmények között zajlott. Olosz Gergelyről köztudott, hogy Semjén Zsoltnak, a KDNP elnökének pártfogoltja, barátja. Semjén több alkalommal is Olosz vendége volt Háromszéken, ahol rendszerint vadászatok során fűzték szorosabbra a barátságukat. A szolid katolikus identitású Semjén a bencés gimnázium véndiákjáról alkotott jó véleményét az a tény is alátámasztja, hogy a legutóbbi parlamenti választásokat megelőzően Székelyföldön egyengette Olosz parlamenti jelöltségéhez vezető útját, noha már a sajtóban is keringtek az információk: az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály vádat készül emelni a háromszéki politikus ellen. Meg nem erősített források szerint Semjén nem tulajdonított jelentőséget azoknak az explicit jelzéseknek, amelyeket Olosz viselt ügyeiről kapott, továbbra is támogatta a politikust. A KDNP elnöke előbb Kelemen Hunort kereste meg azzal a kéréssel, hogy Oloszt jelöljék egy szenátori vagy egy képviselői mandátumra, azonban a szövetségi elnök hárított azzal, hogy az ügyben a háromszéki RMDSZ-vezetők az illetékesek. A háromszéki RMDSZ vezetősége nem mondott nemet a KDNP elnöke kérésére és megszavazta azt, hogy Olosz jelöltként induljon a felső-háromszéki szenátori választókerületben. Hogy miért álltak mellé a háromszékiek? Semjén kérése fontos volt a számukra, és ekkor Olosz gazdasági-politikai érdekcsoportja már jelentős befolyással bírt, az Antal-Tamás páros pedig már sem kiköpni, sem lenyelni nem tudta. Az október 4-i vádemelést követően az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, éppen ezért nem tartja indokoltnak újratárgyalni vagy módosítani a háromszéki RMDSZ-szervezetnek Olosz indítására vonatkozó döntését. Mivel az RMDSZ nem léptette vissza Oloszt, a szenátori tisztség elnyerése borítékolható volt. A politikus ugyanis számos háromszéki polgármester támogatására számíthatott, amelyet többek között a PDL-RMDSZ kormány idején szerzett meg az Elena Udrea által vezetett Regionális Fejlesztési és Turisztikai minisztériumban, a miniszter tanácsadójaként tevékenykedő fivérének, Olosz Szabolcsnak is köszönhetően. Információink szerint a Traian Băsescuhoz és Elena Udreához köthető bukaresti kapcsolatait kihasználva Olosz Gergely maga juttatta a tanácsadói tisztségbe testvérét. Egyébként az Udrea-Băsescu páros a bevett gyakorlattal ellentétben nem az RMDSZ vezetőire bízta a magyarlakta megyék fejlesztésére kiutalandó pénzek elosztását, hanem főleg közvetlen kapcsolatépítés révén ítélte meg az összegeket, ebben a kontextusban Olosz Szabolcs tanácsadói tevékenysége felértékelődött. Az Olosz érdekcsoport az akkori PDL székelyföldi trójai falovaként tesztüzemelt.
Olosz legvakmerőbb kísérlete az volt, amikor az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségére pályázott. A Fidesz-KDMP és az Udrea-Băsescu vonal támogatására számítva valamilyen módon be kellett bizonyítania, hogy befolyásos, első vonalbeli politikusként tekint önmagára.
Olosz Gergely a Fidesz-szel, de elsősorban a KDNP-vel kialakított jó viszonyaira, illetve a PDL-vel meglévő jó kapcsolatára alapozva pályázta meg az RMDSZ elnöki tisztségét. A 2011 februárjában Nagyváradon tartott tisztújító kongresszust megelőzően egy olyan cselhez folyamodott, amely némileg felborzolta a kedélyeket. Olosz Szabolcs számos, a kongresszuson küldöttként résztvevő polgármesterrel telefonon közölte, szavazzanak fivérére, ha továbbra is igényt tartanak a Bukarestből érkező támogatásokra. A felháborodás akkor hágott tetőfokára, amikor a Fidesz küldöttjeként jelen levő Pelcné Dr. Gáll Ildikó nyíltan arra biztatta a jelenlevőket, hogy szavazzanak Olosz Gergelyre. „A Fidesz alelnökeként biztosíthatom önöket, ha ma a változás mellett döntenek, akkor mi segítő kezet fogunk nyújtani önöknek” – mondta a magyarországi politikus, a teremben levők szavaira hurrogással válaszoltak.
Gáll Ildikó aligha tehetett volna többet annak érdekében, hogy a küldöttek elenyésző része szavazzon Olosz Gergelyre. A kongresszus előtt egyértelmű volt, hogy Olosz a második, Eckstein-Kovács Péter a harmadik helyen végez majd. A terembeli hangulat azonban Olosz ellen fordult, és Ecksteint hozta ki második helyen.
A kongresszus helyszínén pedig kézfogások és vállveregetések közepette, mosolygósan várta az érkező küldötteket a jelölt, majd mindegyikükkel váltott egy-két szót. Ez a fajta magatartás egyébként is jellemző volt a politikusra: a Háromszék egy 2010-ben megjelent véleményanyagában így írt Oloszról: „Sólyom László körül tavaly például mindig úgy gravitált, hogy minden fotón felismerhető legyen”. Egy évvel korábban ugyancsak kétes módszerhez folyamodva érte el azt, hogy az RMDSZ képviselői frakcióvezetővé válasszák. Ekkor Olosz a választási rendszer kiszámíthatatlansága miatt véletlenszerűen tisztséghez jutott képviselők támogatásával ejtette meg a Márton Árpád frakcióvezető elleni „puccsot”. Információink szerint tíz képviselő támogatását szerezte meg különböző, megkérdőjelezhető becsületességű módszerekkel, majd a gyanú elterelése érdekében repülőre ült és síelni ment Németországba. Az elterelő hadművelet olyan jól sikerült, hogy az egyik RMDSZ-es kormánytag a szavazáson való jelenléte fontosságát firtató kérdésére Márton Árpád azt válaszolta, nyugodtan hiányozhat. A meglepetés annál is nagyobb volt, mert az ülésre váratlanul betoppant Olosz, és terveinek megfelelően a szavazáson el is nyerte a frakcióvezetői tisztséget. Úgy tudjuk, a szavazás után Olosz még visszarepült síelni Németországba.
Transindex.ro

2013. augusztus 7.

Olosz Gergely: kafkai rémálom
A sajtónak küldött tájékoztatóban közölt pontosításokat Olosz Gergely tegnap, miután előző nap nyilvánosságra került az ügyében hozott ítélet bírói indoklása. Mint ismert, Olosz Gergely volt felső-háromszéki RMDSZ-es szenátort befolyással való többrendbeli üzérkedésért ítélte hét év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti törvényszék, a július 17-én hozott döntést Olosz másnap megfellebbezte. Tegnapi közleményében Olosz Gergely kifejti: „a bírói indoklás nyilvánosságra kerülését követően a sajtóban számos csúsztatás látott napvilágot, amelynek kiigazítását fölöttébb szükségesnek tartom”. Felidézi, hogy 2008. október 20-ig volt az energiaügyi hatóság elnöke, a Korrupcióellenes Ügyészség pedig 2010. november 10-én kezdte el a nyomozást „egy olyan ügylet kapcsán, amely a vádirat szerint 2010 májusában kezdődött. Tehát a hatóság elnökeként semmiféle befolyással nem üzérkedhettem, és ez a vádban sincs megfogalmazva. Az ügylet, amit célkeresztjébe vett a korrupcióellenes ügyészség, két magáncég között zajlott, semmiféle közpénz nem szerepel benne” – állítja Olosz Gergely. Hozzáteszi, a korrupcióellenes ügyészség feljelentés nélkül, azaz „hivatalból” kezdte el a nyomozást, és kiemeli: az első idézést a 2011-es RMDSZ-kongresszus előtti napon kapta kézbe, a vádiratot pedig akkor adták át a bírósági szerveknek, amikor bejelentette indulását a szenátori tisztségért. A továbbiakban a tárgyalás menetében zajlott furcsaságokra hívja fel a figyelmet, megmagyarázhatatlannak nevezve, hogy „a Bukaresti Törvényszéken mindössze 18 munkanap alatt tartottak öt tárgyalást, és már a második tanúmeghallgatási napon megszületett az ítélet, anélkül hogy ismertették volna velem a vádat, miközben minden, a védelmemet alátámasztó bizonyíték bemutatását elutasították”. „Minden, ami eddig történt, számomra egy kafkai rémálommal ér fel, de nem adom fel a harcot, mert ártatlan vagyok” – zárja közleményét Olosz Gergely.

Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. október 4.

Érvénytelennek nyilvánították Olosz Gergely büntetését
A Fellebbviteli Bíróság érvénytelenítette Olosz Gergely, volt RMDSZ-szenátor 7 év letöltendő börtönbüntetésre vonatkozó ítéletét. A bíróság azzal indokolta döntését, hogy nem tartozott a Bukaresti Törvényszék hatáskörébe, hogy meghozza ezt az ítéletet, mivel a volt szenátor foglalkozására nézve ügyvéd, tehát az ítéletet a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságnak kellett volna meghoznia.
Olosz Gergelyt július 17-én befolyással való üzérkedés miatt hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte alapfokon a Bukaresti Törvényszék. A volt szenátort azzal vádolták, hogy 2007-2008 között, az Energiaszabályzó Országos Ügynökség (ANRE) élén töltött időszakban bizonyos cégek képviselőit nagy összegű szerződések elnyeréséhez segített hozzá.
Július 26-án megfellebbezték az ítéletet, ezt pedig október 2-án elfogadták és érvénytelenítették az ítéletet. Az ügy visszakerül a Bukaresti Fellebbviteli Bírósághoz.
gandul.info
Erdély.ma

2013. november 17.

Antal bocsánatot kért a románoktól
Nyilvánosan kért bocsánatot Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a román közösségtől szombaton a tavalyi kampányban elhangzott kijelentése miatt, az EMNT által szervezett autonómia-konferencia kerekasztal-beszélgetésén.
A megyeszékhely elöljárója bocsánatkérését a MaghiaRomania blog egyik szerzője kérdése nyomán fogalmazta meg. A blogíró arra volt kíváncsi, az Autonómia-az évtized kihívása címet viselő, a két etnikum közeledését szolgáló konferencia központi célja, a párbeszéd megindítása miként lehetséges, miközben maga a városvezető riogatott románveszéllyel tavaly a parlamenti választások során. Sever Ioan Miu, aki Olahus álnéven szerkeszti a portált, pontosan idézte a polgármester 2012-ben elhangzott szavait, melyek szerint azok a választók, akik nem az RMDSZ-re szavaznak, hanem az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltjeire, azok tulajdonképpen a román jelöltek esélyeit növelik. Mindezt olyan kontextusban, hogy az EMNP-nek nincs reális esélye a parlamentbe jutásra. A polgármester, aki egyben a megyeszékhely RMDSZ-szervezetének elnöke, ráadásul hangsúlyt helyezett arra, hogy kijelentse, nem akarja, hogy Sepsiszentgyörgynek román képviselője legyen a törvényhozásban.
Antal Árpád elismerte, hogy egy, a kampány hevében elhangzott szerencsétlen kijelentésről van szó, és a magyar-magyar választási belharc járulékos áldozata lett a megye románsága. Az elöljáró elismerte, hogy már a kijelentése elhangzását követően tisztában volt azzal, hogy előbb vagy utóbb szembesülnie kell majd ennek következményeivel. Antal hozzátette: ez az első alkalom, hogy lehetősége nyílik nyilvánosan elnézést kérni ezért.
A kerekasztal meghívottai közül Toró T. Tibor, a EMNT-elnök, valamint Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt városi képviselő-testületi tagja szóltak hozzá a témához. Előbbi szerint nem csak a román választóktól kellene bocsánatot kérni. Toró felidézte, hogy Olosz Gergelynek a RMDSZ-szenátori minőségről való lemondását követően a kézdiszékiek tulajdonképpen magyar felsőházi képviselő nélkül maradtak, jelen pillanatban ugyanis Marius Obreja USL-s színekben, a voksok újraosztása nyomán bekerült politikus képviseli őket. Az elnök ugyanakkor reméli, hogy az elkövetkezendő megmérettetésen a román veszélyre való hivatkozás kimarad a repertoárból.
Guruianu egyrészt üdvözölte Antal gesztusát, kijelentve, elfogadják a nyilvános bocsánatkérést, amelyre talán korábban is sor kerülhetett volna, igaz, a személyes megbékélés már korábban megtörtént. A liberális politikus ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy egyáltalán ilyen megnyilvánulásokra sor került a kampányban, hiszen ezzel egyúttal egy igen értékes román fiatalembert – a szintén jelenlévő Emil Pantelimont – fosztották meg egy lehetőségtől. Guruianu úgy véli, ő lett volna az, aki többek között a helyi románság üzenetét is a valóságnak megfelelően tudta volna tolmácsolni Bukarest irányába.
Nagy D. István
Székelyhon.ro

2014. január 16.

Néma tiltakozó akció a Schweighofer üzeme ellen
Kétszáz környezetért aggódó civil gyűlt össze szerda délután a Kovászna megyei önkormányzat székháza elé, hogy tiltakozzon a rétyi Schweighofer fűrészüzem engedélyeztetése ellen. A beruházást ellenző Indigó csoport nevű társadalmi szerveződés felhívására Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Barótról és Csíkszeredából érkeztek résztvevők a több órás néma tiltakozó akcióra. A szervezők korábban felkérték a tiltakozókat, hogy semmilyen szimbólumot, jelképet ne vigyenek magukkal. Ez így is történt, érkezésükkor a tiltakozók átvették a szervezők által biztosított táblákat, amelyeken többek között „Állítsátok meg Székelyföld letarolását!” „Döntés a közösség ellen egyenlő árulás” „Követeljük az építkezési engedély visszavonását” feliratú táblákat tartottak magasba, illetve sötétedéskor mécseseket, fáklyákat gyújtottak.
Toró Attila a tiltakozás kezdeményezője a Sláger Rádiónak elmondta: a megmozdulással azt szerették volna bizonyítani, hogy közösségi támogatottsága van a rétyi fűrészüzem megvalósítása elleni tiltakozásnak. Emlékeztetett, hogy korábban több mint 7000 aláírást gyűjtöttek a beruházást ellenzőktől, de ezeket az engedélyezés során nem vették figyelembe.
Az Indigó csoport képviselője leszögezte: megmozdulásuk nem az osztrák beruházó ellen irányul, hanem azért aggódnak, mert szerintük a gyár súlyosan veszélyezteti a környezetét, tevékenysége erdőirtáshoz vezethet, csődbe viszi a térség faipari kisvállalkozásait, illetve veszélyezteti a közeli Rétyi-nyír természetvédelmi területet és rossz hatással lesz a turizmusra. Toró Attila hozzátette: amennyiben nem sikerül megállítani a rétyi fűrészüzem megvalósítását, folyamatosan monitorizálják és dokumentálják majd annak építkezési fázisait, majd tevékenységét is, és minden olyan esetet közzé tesznek, amikor emiatt sérül a környezet.
A tanácsülés keretében szó esett a Holzindustrie Schweighofer rétyi beruházásáról is. Tamás Sándor felszólalásában leszögezte: „Nem létezik olyan törvényes követelmény, amelynek a külföldi beruházó ne tett volna eleget. Több mint 40 szakmai engedélyre van szükség az üzem felépítéséhez, a Schweighofer pedig beszerezte ezeket. A beruházást a helyi közösség is akarja, mindenki emlékszik arra, hogy a tavaly nyáron rendezett közmeghallgatásokon egy kérdést tettek fel a rétyi emberek, mégpedig azt, hogy mikor lehet alkalmazásért jelentkezni. Munkahelyekre van szükség a megyében – ha valamilyen mondvacsinált okkal megtagadtuk volna az építkezési engedély megadását, akkor azt értük volna el, hogy a faipari cég jogi úton érvényesítette volna velünk szemben az igazát, és megtagadtuk volna a munkalehetőséget olyan emberektől, akik kenyeret akarnak családjuk asztalára tenni."
Ugyancsak a tüntetést megelőzően érkezett egy közlemény a háromszéki sajtóhoz, amelyben András Nagy Róbert a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója arról tájékoztat, hogy az osztrák Gerald Schweighofer, a Holzindustrie Schweighofer cég tulajdonosa, Olosz Gergely javaslatára adott 223.770 lejes támogatást a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórháznak. A közlemény szerint ez az adomány lehetővé teszi, hogy felújítsák a gyermek fertőzőbetegségek osztályát, mely évente több mint 1.000 beteg gyermeket lát el Kovászna megye területéről.
Egyébként a rétyi beruházás elleni akcióba hangsúlyosan beszállt a Greenpeace természetvédelmi szervezet is, amely korábban interneten gyűjtött aláírást a Kovászna megyei Környezetvédelmi Hivatal vezetőjének menesztése érdekében. Mivel ezt az akciót az érintett intézmény félresöpörte, a Greenpeace szerdán, a sepsiszentgyörgyi tüntetés előtt a Környezetvédelmi Minisztériumhoz fordult, és azt kérte váltsák le Gheorghe Neagu igazgatót, aki szerint évi egy millió fa kivágása nincs hatása a környezetre. Kovács Zsolt
Szöveg és fotók forrása: slagerradio.ro
Erdély.ma,

2014. február 5.

Sipos Zoltán
IDŐ VASFOGA
Megnéztük: a "magyar" ügyek nem évülnek
Az új Büntetőtörvénykönyvnek köszönhetően számos "húzós" név úszhatja meg a börtönbüntetést. Magyarok nem igazán lesznek közöttük.
Számos nagy név, többek között Miron Mitrea és Mihai Necolaiciuc büntetőügye is elévülhet 2014-ben, az új Büntetőtörvénykönyv életbe lépésével.
Ennek oka az, hogy a Btk. egy sor bűncselekmény esetében kisebb büntetéseket ír elő, az elévülés ideje pedig az adott bűncselekményre kiszabható maximális büntetéstől is függ.
Mivel a Mikó-ügyet és Nagy Zsolt privatizációs dossziéját leszámítva viszonylag újkeletűek, a magyar vonatkozású büntetőügyek nem évülnek el egyhamar.
A Mikó-ügy határeset
Valószínűleg csak a Mikó-ügy egyik vádlottja, Marosán Tamás lélegezhet fel az új büntetőtörvénykönyv életbe lépésével. Az ő helyzete azért más, mert nem volt köztisztviselő az épület visszaszolgáltatásának pillanatában.
A Mikó kollégium épületét visszaszolgáltató bizottság másik két tagja, Markó Attila és Silviu Clim ügye azonban várhatóan nem fog egyhamar elévülni. Mivel a vád szerint az okozott kár nagy összegű, a hivatali visszaéléssel vádolt tisztségviselők maximális lehetséges büntetése több, mint 10 év.
Az új Btk. szerint az ilyen bűncselekmények elévülési időszaka 10 év, és ezt a nyomozás elkezdésének a pillanatától (2007) kezdve számolják. Így tehát Markó Attila ügye leghamarabb 2017-ben évülhet el.
A stratégiai privatizációs dossziéról nem tudni
Mivel az ügyészség sehol nem részletezi, hogy mi volt azon bűnszövetkezet célja, amit a vád szerint Nagy Zsolt és Kerekes Gábor támogatott, ezért ennek az ügynek az elévülési idejét nem lehet kiszámolni. A Legfelsőbb Bíróság (ICCJ) indoklása a december 7.-i ítéletről fogódzót nyújthat, erre azonban egyelőre még várni kell.
Valószínűleg Olosz Gergely sem menekül
A befolyással való visszaéléssel vádolt RMDSZ-es volt honatya, Olosz Gergely ügye sem fog elévülni. Az új btk. szerint a befolyással való visszaélés maximális börtönbüntetése 7 év – ennek a bűncselekménynek az elévülési ideje 8 év. Mivel a Korrupcióellenes Ügyészség 2010-ben kezdett el nyomozni Olosz villamos energia-ügyletével kapcsolatban, az elévülés 2018-ra várható. Borboly Csaba ellen tavaly emeltek vádat
A Hargita megyei tanácselnök és vádlottársai esetében – mivel tavaly emeltek vádat ellenük – az elévülés igazából fel sem merül.
A 131-es megyei út felújításával kapcsolatban az ügyészség egy sor vádat fogalmazott meg Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, Sófalvi László volt tanács-alelnök, Pálffy Domokos tanácsos és Csiszér Botond-Benedek, a megyei tanácsnak alárendelt útügyi igazgatóság ügyvezetője ellen. Többek között hivatali visszaélés, okirathamisításra való felbujtás, illetve Pálffy esetében összeférhetetlenség a vád.
Szintén nem áll fenn az elévülés lehetősége abban a dossziéban, amelyben Borbély László volt környezetvédelmi miniszter tanácsosa, Szepessy Szabolcs ellen emeltek vádat, befolyással való üzérkedés segítése miatt. Az ügyben a politikus feleségét, Borbély Melindát hamis tanúzással vádolják. Borbély László ellen azért nem emeltek vádat, mert a képviselőház plénuma leszavazta a büntető eljárás elkezdését.
A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által összeállított vádirat szerint Borbély László környezetvédelmi miniszter két vállalkozót segített állami közbeszerzéseket nyerni. Cserében a Lescaci Com Srl. felújított egy olyan bukaresti lakást, mely a vád szerint de facto a miniszter birtokában van. A másik vállalkozó, Molnar Anton Petru a vád szerint felújította és kibővítette a miniszter marosvásárhelyi házát. A DNA azt állítja, a miniszter egyik esetben sem fizette ki a munkálatok ellenértékét.
Mivel saját rokonaikat alkalmazták képviselői irodájukban, Máté András Levente és Kerekes Károly képviselők ellen is folyamatban van egy-egy ügy. Mivel azonban az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség 2011-ben tett feljelentést, ezen ügyek elévülésében kár reménykedni.
Transindex.ro,

2014. június 18.

Frontmegye lett Háromszék Tamás Sándor szerint
A politikai viszonyok tekintetében Háromszék frontmegyének tekinthető – véli Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke az EP-választások tanulságairól, az RMDSZ és a Fidesz közeledéséről és az „autonómiázásról” beszélt az Erdélyi Riportnak adott interjúban.
Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi kampányzáró sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy Háromszéken lesz a legnagyobb a részvétel az EP-választásokon. Végül a részvételi arány jóval az országos átlag alatt volt Kovászna megyében. Mi történt?
Szeretnék néhány tévhitet eloszlatni az eredményeinkkel kapcsolatban. A részvételi arány Háromszéken valóban az országos átlag alatt volt, de a megye lakosságának 25 százaléka román nemzetiségű, ők nyilván román pártokra szavaztak. Ha megnézzük a településekre lebontott adatokat, akkor azt látjuk, hogy a szinte száz százalékban románok lakta Bodza-vidéken ötven százalékkal alacsonyabb volt a részvétel, mint a magyarok lakta régiókban. Ha a magyar többségű településeket nézzük, akkor éppen az országos átlagon vagyunk. Háromszék lakosságának 71,5 százaléka magyar, az RMDSZ-re pedig 76,7 százalék szavazott.
De elégedett az RMDSZ háromszéki eredményével?
Hiba volt a részünkről, hogy ennél többet vártunk el magunktól, és nyilván mások is többet vártak el tőlünk. Azért voltak nagyok ezek az elvárások, mert az elmúlt években a korábbi időszakhoz képest sokkal jobban teljesített az RMDSZ Háromszéken. Nagyon mélyről indultunk. Az RMDSZ a 2007-es európai parlamenti választásokon 20 ezer szavazatot kapott, most közel kétszer annyit. A helyhatósági választásokon is sokkal jobb eredményeket értünk el a 2007 előtti választásokhoz képest. Az is igaz, hogy 2009-ben, az összefogás révén már sokkal több szavazatot kapott a Tőkés László vezette RMDSZ-lista Kovászna megyében. A kérdésre válaszolva: az elégedettségem átlagos. Sokkal nagyobb volt a remény, nem akarok szépíteni. Ám tizedesre pontosan olyan arányban járultunk hozzá az RMDSZ mostani sikeréhez, mint amilyen arányban laknak magyar szavazók Háromszéken.
Háromszéken forró téma az osztrák Schweighofer rétyi beruházása, amelynek a megyei tanács megadta az építkezési engedélyt. Zöld szervezetek perelik is emiatt a megyei önkormányzatot. Ezt a beruházást sokan az RMDSZ-hez kötik. Volt-e ennek hatása a szavazási hajlandóságra?
Nem volt. A beruházás elleni kampányt olyan szervezetek, személyek kezdeményezték, akik már korábban az is az RMDSZ ellenzékéhez tartoztak. Az EMNP gyakorlatilag megpróbálta civil, szakmai köntösbe bujtatni a politikai megnyilvánulásait. Ami a beruházást illeti: senki nem beszél arról például, hogy jelenleg Háromszékről sokkal több farönk megy Kínába, mint amennyit a Schweighofer eddig elvitt a szászsebesi üzemébe, vagy amennyit ezután szállítana a rétyi gyárába. A kínai export után pedig nem marad semmi Háromszéken. Az osztrák beruházó azonban munkahelyeket teremt, adót fizet Kovászna megyében, és háromszéki beszállítói körének kialakításával újabb állásokat hoz létre.
Csakhogy a beruházást furcsaságok lengik körül. A napokban jelent meg tényfeltáró cikk a Transindexen arról, hogy az osztrák cég egy fontos RMDSZ-es politikushoz, az időközben szenátori mandátumáról megváló Olosz Gergelyhez közel álló cégtől vásárolta meg a beruházáshoz szükséges földterületeket. Nem lesz ennek egy politikai ára?
Nem értek hozzá, nincsenek információm a földvásárlásokról. De pontosan tudom, hogy ez egy kényes ügy. Azt is tudom, hogy jómagam és a munkatársaim is az építkezés engedélyeztetésének folyamatában törvényesen és tisztességesen jártunk el. Ebből a szempontból nyugodtan alszom. Sokat mérlegeltük egyébéként ezt a beruházást. Először is megkérdeztük a rétyieket, és 97 százalék rábólintott a befektetésre. Ám megkérdeztük a szakmát, az erdőtulajdonosokat és erdőgazdálkodókat, a közbirtokosságok vezetőit, a fakitermelőket, -szállítókat, -felhasználókat is. Senki nem fogalmazott meg negatív véleményt. Természetesen rengeteg kérdésük volt, összehoztuk őket a beruházóval, és találtak olyan közös pontokat, amelyek révén mindenki jól járjon. Ezek után nem okozott semmilyen gondot az, hogy az építkezési engedélyt – a törvények betartásával – megadjuk a beruházónak.
A kampány hajrájában Orbán Viktor Kelemen Hunor szövetségi elnökkel együtt buzdított Szatmárnémetiben szavazásra. Hogyan látja, volt-e a magyar kormányfő gesztusának mozgósító hatása?
Orbán Viktor és Kelemen Hunor szatmárnémeti kézfogása a választások tétjén túlmenően korszakváltást jelentett az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatában. Rendkívül fontos nemzetpolitikai döntésnek tartom azt, hogy a Fidesz elnöke és az RMDSZ elnöke közös üzenetet fogalmazott meg a választások előtt három nappal, ismerve a korábbi időszak hűvös viszonyait. Nyilván, ez a döntés nem egyik napról a másikra született meg, hanem hosszú politikai munka eredménye volt. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a közös mozgósító üzenet nem befolyásolta döntő módon az erdélyi magyarok szavazási hajlandóságát. Sok időnek kell eltelnie ugyanis addig, amíg a szatmárnémeti kézfogás híre eljut mondjuk Kézdikővárra. Faluhelyen a pénteki újságot hétfőn kapják meg, ráadásul a felmérések szerint az emberek harminc százaléka egyáltalán nem olvas újságot.
Mi a magyarázata annak, hogy ennyire megváltozott a Fidesz viszonyulása az RMDSZ-hez?
Mind a két fél részéről kellett hozzá egy fogadókészség. Ez megvolt Kelemen Hunorban és Orbán Viktorban is.
Köztudott, hogy több székelyföldi politikus – köztük ön is – jó személyes kapcsolatokat ápol a Fidesz vezetőivel. Ez is hozzájárult a Fidesz és az RMDSZ viszonyának javulásához?
Biztos, hogy igen, de ezt nem lehet mérni. Nyilván, a politikusok döntéseit is befolyásolhatják a barátságaik, az emberi kapcsolataik. Én akkor sem rejtettem véka alá, hogy Fidesz-támogató vagyok, amikor az RMDSZ-en belül snassz volt ezt kimondani. Azért volt erről snassz beszélni, mert az RMDSZ döntéshozó testületeinek nyolcvan százaléka másként gondolkodott. Tapasztaltam azt már azonban évekkel ezelőtt, hogyan tódultak a Fidesz-kongresszusra azok az RMDSZ-es politikusok, akik előtte és utána is szapulták Orbán Viktorékat. Én sohase se jártam baloldali pártok rendezvényeire, mert nem értettem egyet azzal, amit ezek a pártok képviselnek. Ez nem jelenti azt, hogy néhány politikusukkal – például Tabajdi Csabával – nem volt jó az együttműködésünk.
Akkor most én kérdem: nem snassz egy olyan párt, a Fidesz, támogatója lenni RMDSZ-es politikusként, amely politikai szervezeteket hozott létre Erdélyben az RMDSZ ellenében?
Szét kell választani a napi politikai hergelődést a nemzetpolitikai kérdésektől. Én ezen túl tudtam tenni magam, pedig volt eset 2008-ban, amikor Sepsiszentgyörgy főterén Orbán Viktor és Tőkés László a mi ellenfeleinknek kampányolt. A lényeget ott látom, hogy mi mindezek ellenére meg tudtunk állni a talpunkon. Az elmúlt évek munkája, politikai és gazdaságfejlesztési eredményei Székelyföldön minket igazolnak. Jól esik, hogy ezt még komoly magyarországi államférfiak is belátják. Most pedig azt látom, hogy a napi politikai kérdések kezdenek összhangba kerülni a nemzetpolitikai kérdésekkel.
Az utóbbi hónapokban, években konfliktusoktól hangos Háromszék: a székely zászló és a trikolóros kislány ügye, az EMNP és az RMDSZ közötti csatározások, szélsőséges erők (a Noua Dreapta és a Hatvannégy Vármegye) tüntetései és még sorolhatnám. Ezt mivel magyarázza?
A politikai viszonyok tekintetében Háromszék frontmegye, Sepsiszentgyörgy pedig frontváros. Frontmegye vagyunk, ha a román politika befolyásolási kísérleteit, Brassó közelségének negatív hatásait nézzük, de frontmegye vagyunk az erdélyi magyar politikai élet szempontjából is. Miközben az RMDSZ vezetői a Duna Tv-ben az EMNP-vel csatároztak, nekünk itt Háromszéken meg kellett vívnunk a politikai harcot a Néppárt elnökével, aki itt indult a parlamenti választásokon. Könnyű nyilatkozni a mikrofonnak, amikor nem a te területeden folyik a legnagyobb politikai küzdelem. Mi egyébként helyálltunk, politikai küzdelmünket az EMNP-vel megnyertük. Most arra törekszünk, hogy Háromszéken valamilyen módon nyugalmat teremtsünk. maszol/erdelyiriport.ro

2014. június 19.

Ki koordinálta a Schweighofer rétyi földvásárlását? (Fizetett hirdetés)
Homályos tulajdonosi hátterű cég vásárolta fel, majd adta tovább a Holzindustrie Schweighofernek azt a 70 hektárnyi földterületet Réty határában, ahol az osztrák cég új fűrészüzemének építkezési munkálatai jelenleg is zajlanak. A történetben a számtalan kérdőjel mellett egy visszatérő elem van: Olosz Gergely háromszéki üzletember, aki a földvásárlás idején még az RMDSZ szenátora volt, jelenleg a Schweighofer ügyvédje.
Bár a volt politikus közvetlenül nem köthető az ügylethez, számos jel utal arra, hogy jóval nagyobb volt a szerepe a rétyi befektetés megvalósulásában, mint amennyit eddig a közvélemény elé tárt. Ez azért problémás, mert a képviselők és szenátorok jogállásáról szóló, 2006/96-os törvény 16. cikkelye 2. bekezdésének f alpontja kimondja: a honatyák nem lehetnek tagjai gazdasági érdekcsoportoknak. A beruházásról szívesen nyilatkozó Olosz korábban azt állította, az osztrák cég vezetőjével fenntartott személyes kapcsolatainak köszönhető, hogy a Schweighofer a Kovászna megyei település mellett döntött. Azt is hangoztatta, hogy ő maga egy évvel a bejelentés előtt tudta: Rétyen létesül majd a Schweighofer következő fűrésztelepe. A telkeiket eladó vagy elcserélő rétyi gazdák némelyike feltételezte, a beruházás bejelentése előtt néhány hónappal elkezdődött földvásárlást Olosz koordinálta, volt, aki ugyanis vele egyeztetett. Tény, hogy az üzletet nyélbe ütő Rutega Kft. székhelye Olosz Gergely személyes lakhelyére volt bejegyezve. Később pedig egy olyan címre, ahol egy másik, az Olosz család érdekeltségébe tartozó cég is működik, és ahol a bérleti szerződést Olosz Gergely testvére, Olosz Szabolcs írta alá. Ugyanakkor nem tudni, ki nyert az üzleten: minden jel arra mutat, hogy mind a Rutega Kft.-t, mind annak tulajdonosát, a svájci Rutega AG-t strómanok révén irányítják a háttérből. A történet 2012 augusztusában indul, amikor egy három évvel azelőtt alapított kis ingatlanfejlesztő cég, a Rutega Kft. áttette székhelyét Kolozsvárról Sepsiszentgyörgyre, a Kórház utca 16/B-re. Ez Olosz Gergely személyes lakcíme.
A cég 2012 végén, 2013 elején elkezdte felvásárolni a Réty határában, a vasút mentén található telkeket. A Rutega fáradságot és pénzt nem kímélve türelmesen kibogozta a bo-nyolult telekviszonyokat, kezelte akár az örökösi konfliktusokat, tárgyalt a néhol magukat megmakacsoló helyiekkel, és minden költséget állt.
A gazdák többnyire szívesen adtak túl földjükön. Annál is inkább, mert – mint megtudtuk – a Rutega korrekt árat (hektáronként 10–20 ezer lejt) ajánlott, vagy pedig másfél-kétszer akkora, jó minőségű termőföldet adott cserébe.
A Rutega két helyi közvetítővel dolgozott. Úgy tudjuk, a szerződéseket maga a Rutega igazgatója, Horhát Kund Lehel intézte. Egyik gazda azonban Olosz Gergellyel is beszélgetett, amikor Sepsiszentgyörgyre, a Kórház utcába kellett elvinnie egy iratot. A politikus-üzletember arról érdeklődött tőle, hogy lehetséges-e a földeket ott felvásárolni, és tudott arról is, hogy neki (mármint a gazdának) cserébe más földek kellenek.
Az ilyen módon felvásárolt, összesen 70 hektárnyi földterületet kitevő, közel ugyanennyi telekkönyvön szereplő mintegy 90 parcellát a Rutega Kft. 2013. március 29-én továbbadta az osztrák fafeldolgozó vállalat romániai cégének, a szászsebesi Holzindustrie Schweighofer Kft.-nek, amely azokat egy telekkönyvre, a 24859 számúra tette át.
Mire elérkezett a projekt bejelentésének napja, az összes földterület a Rutega Kft. nevén szerepelt; az utolsó területekre március 27-én kötöttek adásvételi szerződést. Március 28-án háromszéki politikusok, Olosz Gergely, Tamás Sándor tanácselnök és Mircea Duşă Hargita megyei képviselő sajtótájékoztatót tartottak, ahol a Holzindustrie Schweighofer bejelentette szándékát, hogy Rétyen újabb fűrésztelepet hoz létre.
A létesítmény évi 800 ezer köbméter rönkfát lesz képes feldolgozni, a beruházás összértéke 150 millió euró, és 650 új munkahely létrehozását jelenti Kovászna megyében – hangzott el a sajtótájékoztatón. Gerald Schweighofer cégvezető többek között kijelentette, Olosz Gergely szenátor győzte meg, hogy ebben a térségben építse új gyárát.
Gerald Schweighofer elmondása szerint nem dolgoznak offshore cégekkel, a profitot nem külföldre küldik, tavaly a legnagyobb adófizetők közt voltak Romániában, a profit 90 százalékát az országban fektették be az utóbbi tíz évben.
A bejelentés másnapján a Rutega a szisztematikusan felvásárolt területeket egyben eladta a Holzindustrie Schweighofernek. A fafeldolgozó cég megkeresésünkre nem árulta el, mennyiért vásárolta meg a területet.
A Rutega Kft. egy svájci cég, a Rutega AG százszázalékos tulajdonában áll, azonban egy jogi kiskapunak köszönhetően nem tudni, hogy ennek a cégnek ki a tulajdonosa, és így végső soron ki profitált a rétyi telekügyletből. Annyit tudunk, hogy a cég igazgatótanácsának vezetője és egyedüli tagja 2010 óta egy Lino Luciani nevű személy, akinek jelenleg 15 cégben van valamilyen funkciója, 2006 óta pedig több mint 30 céghez volt köze.
Nem tudni, ki a telekügylet végső haszonélvezője. A Rutega AG ún. „bearer share” (bemutatóra szóló részvény) alapon működő cég: ez azt jelenti, hogy a tulajdonos az a személy, akinek a birtokában van ez a részvény.
A bemutatóra szóló részvény nem névre szóló, és bármikor átruházható, a tranzakciónak pedig semmilyen nyoma nem marad. Egy tulajdonosváltás ebben a konstrukcióban egyszerűen annyi, hogy a részvényt a maga fizikai valójában átadják az új tulajdonosnak. Így gyakran előfordulhat az, hogy még az igazgató és az igazgatótanács sem tudja, ki a tulajdonosa a cégnek, melyet vezet. A Rutega AG kérdésünkre azt válaszolta, hogy Olosz Gergelyt Kovászna megyei szenátorként ismerték meg. „Olosz úr ismeri a helyi gazdasági infrastruktúrát és ennek az országnak a lehetőségeit” – áll a válaszban. Horhát Kund Lehel, a romániai cég ügyvezetője azt írta, „Olosz Gergely szenátor urat a Schweighofer csoport által ismertem meg, arról pedig, hogy a Schweighofer csoport milyen támogatást kapott Olosz úrtól, nem rendelkezem konkrét információkkal” – így Horhát. A Transindex.ro portálon megjelent tényfeltáró riport rövidített változata. A teljes szöveg ezen a linken olvasható: https://itthon.transindex.ro/?cikk=23339. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. augusztus 21.

Szent István-búcsú a Perkőn
Ismét megszólalt tegnap a perkői kápolna kis harangja, búcsúra szólítva a Szentföld falvainak hívő katolikus népét. Előző nap a hagyományokhoz híven Kiskászon ifjúsága díszítette fel a Szent István-kápolnát és környékét. Perkői szentbeszédében Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános úgy vélekedett, a magyarság letért a Szent István által kijelölt útról.
A Szent István-búcsú tegnap 10 órakor Kézdiszentlélek központjában, az öt évvel ezelőtt felavatott egész alakos Szent István-szobor előtti téren kezdődött mintegy kétszáz felső-háromszéki, erdélyi és határon túlról érkezett zarándok jelenlétében. Kézdiszentlélek testvértelepüléseinek – Budapest XI. kerülete, Piliscsaba, Alsónyék, Szentgál és Nyéklábháza – küldöttei is együtt ünnepeltek a kézdiszentlélekiekkel. A Szent Gellért Lovagrend Márton Áronról elnevezett erdélyi rendtartományának négy tagja állt díszőrséget a szobornál. Magyarország csíkszeredai főkonzulátusát Ónody Rita Éva konzul képviselte. Márton Árpád parlamenti képviselő mellett Olosz Gergely volt képviselő és exszenátor is jelen volt, akit Kézdiszentlélek barátjaként konferáltak be.
A szent király kőszobránál az egyházi kórus fellépése után házigazdaként Balogh Tibor polgármester, Nagy Károly Zoltán, Magyarország bukaresti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, majd Bándi Lilla Enikő és Voloncs Attila, a Magyar Nyelvért Benedek Elek Emlékdíj idei és tavalyi díjazottja mondott ünnepi beszédet, ezt követően Thiesz Katalin és Bartók Botond énekelt. Koszorúzás után a több száz fős tömeg egyházi énekeket énekelve, templomi zászlókkal elindult a szent hegy felé, útközben elvégezték a keresztúti ájtatosságot a 2012-ben felállított kőkereszteknél. A nagy meleg ellenére mintegy kétezren vonultak a szabadtéri oltár elé, hogy meghallgathassák a másfél órás ünnepi szentmisét, előtte a Dávid Emil kézdiszentléleki kántor által vezényelt egyházi énekkar szent királyunk emlékét idéző énekeket adott elő. A búcsús szentmise főcelebránsa Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános volt, aki szentbeszédében arra kérte a jelenlevőket, legyenek hűségesek őseink szent hitéhez, nemzetünk gyökeréhez. Mint mondta, a magyarság letért a Szent István által kijelölt útról, a tévelygő nyáj a mai világban pedig nehezen tér magához. „Korunk ellentmondása, hogy magasak az épületek, de kicsinyes a természetünk. Szélesebbek útjaink, de szűkebb látókörünk. Nagyobbak házaink, de kisebbek családjaink. Több a kényelmünk, de kevesebb az időnk. Több képzettséggel, de kevesebb értelemmel, több tudással, de kevesebb belátással rendelkezünk. Több a szakértő és mégis, több a gondunk. Több a gyógyszerünk, de kevesebb és gyengébb az egészségünk. Túl keveset nevetünk, túl gyorsan vezetünk. Túl sokat beszélünk, túl ritkán szeretünk. Túl gyakran gyűlünk, túl ritkán imádkozunk. Éveket adunk az élethez, nem pedig életet az évekhez. Nagyobb dolgokat teszünk, nem pedig jobb dolgokat” – hangsúlyozta a kolozsvári főesperes.
A szentmise végén Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános házigazdaként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a szentmise megszervezéséhez és lebonyolításához, külön kiemelve, hogy az ünnepségen a Máltai Lovagrend brassói képviselői is jelen voltak. Áldás után az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. szeptember 4.

Réty az új Verespatak (Fizetett hirdetés)
A famaffia-hálózat tagjai, avagy miért is volt jelen a megyeháza gyűléstermében Mircea Dusa honvédelmi miniszter 2013. március 28-án, amikor Olosz Gergely és Tamás Sándor megyeitanács-elnök bejelentette a rétyi fenyővágóhíd-projektet?
Gyergyó környékén egész hegynyi erdők tűntek el az utóbbi évtizedekben néhány ember aljasságának és kapzsiságának köszönhetően. A korrupcióellenes ügyészség nyomozása következtében letartóztatták Majeczki Izabella gyergyószentmiklósi főügyészt, akit éveken keresztül még Románia parlamentjében is azzal vádoltak, hogy a famaffia hivatalos védője. A főügyész folyamatosan akadályozta a több éve az illegális erdőkitermelés hátterében álló két kulcsfigura törvényes felelősségre vonását. Az egyik a Hargita megyei rendőr-felügyelőség vezetője, Radu-Sandu Moldovan, aki a kommunista években, 1989 előtt kínzó-vallató rendőr volt Csíkszeredában, a másik pedig Mircea Duşa, szakmája szerint erdész, volt maroshévízi pártaktivista, majd polgármester, később, a dicső demokráciában pedig Hargita megye prefektusa, parlamenti képviselő, jelenleg védelmi miniszter…
A jelentés megemlíti, hogy Mircea Duşa rokoni kapcsolatban áll Dragoş Duşával, a maroshévízi erdészet volt igazgatójával. Ebben a városban a jelenlegi védelmi miniszter éveken keresztül volt néptanácsos (89 előtt), később polgármester (89 után). A közvélemény a környékbeli szervezett falopások egyik kulcsfigurájaként tartja számon. 2011-ben a falopások ellen irányuló eljárás során több erdészeti igazgatót is letartóztattak, összesen 13 személyt, akik közreműködtek a környékbeli faanyag illegális kitermelésére és értékesítésére szakosodott szervezett bűncsoport létrehozásában és működtetésében. Akkoriban az erdészeti hivatal igazgatója Maroshévízen Dragoş Duşa, Tölgyesen pedig Mihăilă Duşa, mindketten a védelmi miniszter rokonai. A nyomozási akták szerint Sandu Moldovan, a Hargita megyei rendőr-felügyelőség vezetője, valamint Mircea Duşa tehető felelőssé a bűnszervezet felpártolásáért és működéséért, amely 2006 és 2007 között közel 300 hektár erdőt termelt ki törvénytelen módon, a Genex Kft. és Industrial Group Kft. faipari cégeken keresztül. Ez utóbbinak három évvel ezelőtt megközelítőleg 900 ezer euró üzleti forgalma volt, a becsült kár értéke pedig 4 millió euró.
Vonzó számok, reményteljes meggazdagodási lehetőség, avagy mi vonzza a rablógazdálkodókat? A fakitermelő- és -feldolgozóipar Romániában 6,5 millió hektár erdőalapból gazdálkodik, ezzel a számadattal Románia Európában a 13. helyen áll. Az ágazat csúcsán idegen cégek találhatóak, főként ausztriaiak, amelyek több százmillió euró ráfordítással az ágazati nyereség közel 50 százalékát tudhatják magukénak. Az országos kitermelésből származó 4 milliárd euró forgalomból a Schweighofer, Kronospan és Egger faipari cégek összesen 1 milliárd eurót valósítottak meg 2013-ban, mintegy kétszeresét az előző évi forgalomnak.
A fa útja a Romsilvánál, közbirtokosságoknál, erdőtulajdonosoknál kezdődik, amelyek eladják a nyers faanyagot. Következnek a kitermelő cégek, amelyek a fa kivágásáért és az erdőből való elszállításáért felelnek. A „fa-lánc” a feldolgozócégekkel ér véget, amelyek hasznosítják a kitermelésből származó faanyagot. Tavaly a Romsilvának 326 millió euró forgalma volt, és jelenleg a faipar legnagyobb nyersanyag-beszállítója.
Érdekes, hogy azoknál a cégeknél, melyek erdőgazdálkodással és -kitermeléssel foglalkoznak, mennyivel kisebb a forgalom és a nyereség, mint azoknál, akik a fa alapfeldolgozásával foglalkoznak. A 40 314 alkalmazottat foglalkoztató kitermelő cégek, amelyek a faipari ágazat közel felét adják (40 százalék), egyharmad akkora forgalmat bonyolítanak le, mint a fafeldolgozással és értékesítéssel foglalkozó cégek.
A történet folytatódik: 2013. március 28-án a megyeháza gyűléstermében Mircea Duşa honvédelmi miniszter, Olosz Gergely és Tamás Sándor megyeitanács-elnök bejelenti a rétyi fenyővágóhíd-projektet. Itt egy osztrák óriáscég szolgál az egyéni ambíciók és érdekek közösség rovására menő kielégítésére. A kialakult helyzet kísértetiesen hasonlít a verespatakira: a helyi önkormányzat és a lakosság a munkahelyteremtés ígéretétől elvakultan támogatja a külföldről érkező beruházók környezetkárosító tevékenységét, nem mérve fel az egész megyékre kiható kockázatot. Az is már hónapok óta egyértelmű a beruházást ellenzők körében, hogy ezt a csatát már csak a bíróságokon lehet megnyerni, aminek egyébként nem elhanyagolható az anyagi vonzata.
Mint ismeretes, a bukaresti Bankwatch Románia Egyesület és a fogarasi Neuer Weg Egyesület április elején indította el a pert a fűrésztelep tavaly decemberben kiállított építési engedélyének visszavonására. A Kovászna megyei önkormányzat, illetve a Holzindustrie Schweighofer fafeldolgozó ellen benyújtott keresetet a civilek június végén elveszítették, de a küzdelem tovább folytatódik. Újabb per következik, ezúttal már az engedély érvénytelenítését kérve a felelősöktől. A fűrésztelep területrendezési terve számos jogszabályt sért, egyebek mellett a környezetvédelmi, a védett területekre és természetes élőhelyekre vonatkozó törvényeket, nem utolsósorban veszélyezteti az itt élő közösség hosszú távú életlehetőségeit.
A per folytatódik, de ez nem jelenti azt, hogy nyugodtan hátradőlhetünk a karosszékben, várva, amíg egy bíró majd kimondja a boldogító igent követelésünkre. Ez mindannyiunk küzdelme, mindenkinek tennie kell érte. A közakarat befolyásolja a folyamatot, a politikai döntéshozatalt és igazságszolgáltatást. Felmutatható igény nélkül nincs eredmény. Csak együtt érhetünk el sikert.
(Források: zf.ro, anchetespeciale.ro, Foter.ro,
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. október 27.

Első erdélyi emlékjel – Főnixmadár Hatolyka szülötteinek
A szentkatolnai egyházközséghez tartozó Hatolykán tegnap tartották az egyházközség búcsú ünnepét. A Mindenszentek tiszteletére épült műemléktemplomban, a ft. Tamás József püspök úr által celebrált szentmise befejezéseként megáldották a hatolykai születésű lelkészeknek és szerzeteseknek állított emlékművet.
A főnixmadárról mintázott kompozíciót Ft. Pakó Benedek nyugalmazott plébános kanonok tervezte és készíttette el, s a témaválasztás nem véletlen: a keresztény irodalomban a feltámadás és az örök élet jelképeként jelenik meg. Az ünnepségen a hatolykai hívek és vendégek mellett részt vettek papok a Kézdi-Orbai főesperesi kerületből, Szentkatolna polgármestere, Tusa Levente, Fejér László RMDSZ-képviselő, Olosz Gergely vállalkozó és más meghívottak.
A megáldás szertartása előtt Pakó Benedek atya elmondta: azért álmodta és készíttette ezt a művet, hogy emléket állítson a volt egyháziaknak, hiszen nagyon könnyen elfelejtik őket – de azért is, hogy a fiatalokban felébressze a vonzalmat az istenes élet elkötelezettségére. A rövid templomi műsor után a hívő sereg az emlékműhöz vonult, amelyet a püspök úr megáldott. A zord idő ellenére mindenki ott volt, aki részt vett a búcsús szentmisén, a szép és fölemelő ünnep a himnusz eléneklésével fejeződött be.
Opra István plébános
Székely Hírmondó
Erdély.ma

2014. december 5.

A pattogó mérce
Kies hazánkban már nem csak különböző mércék működnek azonos cselekedetek megítélésére, de a sokfajta mérce is kalimpálhat kedvére, ha a földkerekség legfelelőtlenebb hon­atyái kezébe kerül. Itt van az alsóház sepsiszentgyörgyi képviselőjének, Markó Attilának az ügye. Miután felháborító módon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az elhíresült Mikó-ügyben, most újra bíróság elé kerül, lévén, hogy tagja volt egy visszaszolgáltatási-kártérítési testületnek, mely – állítólag! – egy fővárosi ingatlanért úgy állapított meg jóvátételi összeget, hogy mértéktelenül felértékelte azt.
Az alulértékelés és a túlbecslés bevett szokás nálunk felé, az egyiket akkor alkalmazzák, ha a cimboráknak kell elkótyavetyélni köztulajdonokat, a másik a kártérítések esetében működik. Ennek az áldozata lett most Markó Attila, akinek bűnéül nem tudnak egyebet felróni, mint azt a tényt, hogy ott ült ebben a restitúciós testületben.
A Mikó-ügyben Markó „járulékos áldozatnak” érezheti magát, és még így is örvendezhetne, hogy felfüggesztettel megúszta, de ott nem az ő bezáratása volt a cél, hanem a Mikó visszaállamosítása. Ezt az újabb históriát viszont egyáltalán nem biztos, hogy megússza, holott semmilyen konkrét vádról nem tudunk, melyet személyesen ellene lehetne felhozni, sem csúszópénzről, sem befolyással való üzérkedésről, sem hivatali visszaélésről. Annyi történt, hogy valószínűleg ő is rábólintott egy olyan kárpótlási tételre, melynek részleteit talán nem is ismerte. 
Amit a „pattogó” mércéről mondtam, az – lám-lám! – fényesen beigazolódott a román képviselőházban, amely ugyanabban az ügyben nem vonta meg Cătălin Teodorescu képviselő mentelmi jogát, tehát ő nem vonható bűnvádi eljárás alá. Markó igen! Pedig a bizottságban még pont fordítva történt, ott Teodorescut elmarasztalták, Markó Attilát nem. De azóta az RMDSZ bejelentette szándékát, miszerint kilép a kormányból.
Ennek az egész Markó-ügynek, sajnos, van egy kellemetlen itthoni kihatása is. Háromszék újabb magyar nemzetiségű képviselőt veszít el – reményeink szerint csak időlegesen! –, s a megválasztott felsőháromszéki szenátor, Olosz Gergely visszalépése, majd a mostani történet után, csaknem felére csökken itteni magyar képviseletünk a bukaresti törvényhozásban. Ezen kell gondolkodni!
Magyari Lajos
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2015. február 26.

További 47 név az ANI-listán
További 47 képviselővel szemben merült fel összeférhetetlenség gyanúja.
A stiripesurse.ro hírportál szerint az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) nem csak a jelenleg képviselői mandátummal rendelkező politikusok esetében jár el, hanem azokat is vizsgálja, akik 2008–2012 között voltak a parlament tagjai és családtagjaikat, közeli rokonaikat alkalmazták. A 47-es listán rajta van Béres István volt máramarosi RMDSZ-képviselő, Kelemen Attila Maros megyei és Seres Dénes Szilágy megyei képviselők, Olosz Gergely volt Kovászna megyei képviselő, majd szenátor, valamint Kolozs megye egykori képviselője, Pálfi Mózes Zoltán, aki sajnos már nincs közöttünk.
Amint arról korábban tudósítottunk, február elején a legfelső bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Kolozs megyei Máté András Levente képviselőt és a Maros megyei Kerekes Károlyt, amiért törvényellenesen rokonaikat alkalmazták. Az ANI mindeddig 25 képviselő és szenátor esetében állapított meg érdekellentétet családtagjaik alkalmazása miatt, az ügyészség 19 politikust állított bíróság elé.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. április 17.

Visszatekintés RMDSZ-kongresszusokra
Tizenkettedik kongresszusát tartja hétvégén /17-18-án/ az RMDSZ, a negyedszázad alatt voltak vízválasztó, jelentős változásokat hozó fórumok, de olyanok is, melyek csupán az addigi vezetést, irányt erősítették meg. Minden jel szerint a most soron következő ez utóbbi kategóriába tartozik, ám jó alkalom röviden áttekinteni az érdekvédelmi szövetség kongresszusainak legfontosabb eseményeit. A számbavétel során felhasználtuk Márton János politológus 2007-ben készült összefoglalóját, kordokumentumokat és a lapunkban megjelent beszámolókat.
1990. április 21–22., Nagyvárad. Az 1989-es fordulat után létrehozott magyar szövetség első kongresszusa, amelynek legfontosabb hozadéka, hogy kimondta: az RMDSZ-nek egységesen és önállóan kell fellépnie a romániai politikai környezetben, nem folytatja a szoros együttműködést az egyre nacionalistább Nemzeti Megmentési Fronttal.
Már ekkor jelentkeznek a különböző elképzelések, belső törésvonalak, és ezt tükrözi a vezetésre pályázók személye, azok háttere is: Domokos Gézát elsősorban a helyi és megyei szervezetek támogatták, Szőcs Gézát főleg a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) radikálisabb tagjai. Kompromisszumos megoldás született: Domokos Gézát az RMDSZ elnökévé, Szőcs Gézát pedig főtitkárává választották. A kettő között integráló szerepet volt hivatott betölteni a tiszteletbeli elnöknek megválasztott Tőkés László. Ekkor és éppen ezért döntenek arról is, hogy az elnöki hivatal székhelye Bukarestben, a főtitkárság székhelye Kolozsváron lesz.
1991. május 24–26., Marosvásárhely. Itt már nyíltan megjelent a latens módon korábban is meglévő „mérsékelt-radikális” ellentét, mely elsősorban a romániai magyarság jogállására vonatkozó eltérő elképzelésekben nyilvánult meg. Az RMDSZ radikálisabb küldöttei a romániai magyarság társnemzeti státusának programba foglalását szorgalmazták, a követelendő jogok egyértelmű megfogalmazását kérték, és ezek elérése érdekében a külföldi nyomásgyakorlás mellett érveltek. Ezzel szemben a mérsékeltebb küldöttek kompromisszumra kész, kooperatív, Bukarestben elérendő eredményekre koncentráló politizálás mellett tették le a voksukat.
Ez a kongresszus adott alkalmat Szőcs Géza és Domokos Géza nyílt összecsapására, és nem hiányzott a cirkusz sem: a 252 küldött szavazatának első összeszámolása után kiderült, Szőcs 122, Domokos 121 voksot kapott, ám két szavazócédula hiányára hivatkozva elrendelték az ismétlést. Ez már Domokos Gézának kedvezett, 129 szavazattal 123 ellenében ismét ő lett az RMDSZ elnöke. Szőcs Gézát nagy többséggel politikai alelnöknek, Tőkés Lászlót pedig újból tiszteletbeli elnöknek választották. A kongresszuson elfogadott alapszabályzat szerint az Országos Elnökség 11 tagúra csökkent. 1993. január 15–17., Brassó. Ez a szervezeti reform kongresszusa volt, amely egyben Markó Béla elnökségének kezdetét is jelentette. Alapszabályzatba iktatták az állammodellelvet, azaz az RMDSZ-en belül létrehozták a hatalmi ágak szétválasztásának megfelelő struktúrákat. Ennek megfelelően a belső törvényhozó testület szerepét a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) töltötte be, az operatív vezetés feladata az Ügyvezető Elnökség (ÜE) hatáskörébe került, a szövetséget pedig a kongresszus által megválasztott szövetségi elnök képviselte.
Az elnöki tisztségért Markó Béla és Mina László versengett (a korábbi egyezségekhez tartva magát Tőkés László visszalépett Markó javára), a kongresszusi képviselők nagy többsége Markónak szavazott bizalmat. Tőkés Lászlót ismét tiszteletbeli elnöknek választották. A brassói kongresszuson döntöttek arról, hogy két éven belül megszervezik a belső választásokat (erre azóta sem került sor), és meghirdették a belső pluralizmus elvét, amely a platformoknak szánt nagyobb szerepet. Ekkor kerül tételesen is a szövetség programjába a belső önrendelkezés, a helyi és regionális önigazgatás, a személyi és kulturális autonómia.
1995. május 26–28., Kolozsvár. Első alkalommal mutatkoztak az RMDSZ pártosodás irányába történő elmozdulásának jelei. Az önkormányzati modell továbbra is működési alapelvként szerepelt, de az alapszabályzatot a belső pluralizmus rovására módosították: bővítették a szövetségi elnök és az Operatív Tanács hatáskörét, létrehozták a Területi Képviselők Tanácsát (TEKT). A szövetségi elnöki tisztségre Markó Béla, Borbély Imre és Kónya-Hamar Sándor jelentkezett. Markót 226 szavazattal újból elnöknek választották, míg ellenfelei 51, illetve 57 szavazatot szereztek. Tőkés Lászlót a kongresszus negyedszer is megerősítette tiszteletbeli elnöki tisztségében. Hosszú vita után elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését, a nemzeti kisebbség helyett pedig a nemzeti közösség elnevezés használatát hagyták jóvá.
1997. október 3–4., Marosvásárhely. Rendkívüli kongresszus, amely megkésve ugyan, de az RMDSZ kormányzati szerepvállalását hivatott hitelesíteni. Legjelentősebb momentuma: elfogadták azt a dokumentumot, amelyben megfogalmazzák a szövetség kormánykoalíciós cselekvési prioritásait. A szervezeti struktúrában számottevő változások nem történtek, tisztújításra sem került sor. 1999. május 15–16., Csíkszereda. Az egyre pártszerűbben működő RMDSZ belső ellenzéke még egy kísérletet tesz, hogy több jelentős változtatást elfogadtasson, melyek elsősorban az RMDSZ Erdély-centrikus politizálásának kialakítását célozták, valamint a több éve húzódó tisztújítás kérdését rendezték volna. A javaslatok közül néhány bekerült a programba is: az Erdély-központúság és az erdélyi regionális érdekek hangsúlyozása. A várt tisztújításra azonban nem került sor. A kongresszuson a tisztségben levő elnököt, Markó Bélát újraválasztották a küldöttek 274 szavazatával, míg ellenjelöltje, Kincses Előd 157 szavazatot szerzett.
2003. január 31.–február 2., Szatmárnémeti. Ez az igazi nagy törés kongresszusa, ekkor indult el a belső ellenzék kiválásának, az új magyar pártok létrehozásának folyamata. A belső ellentéteket elsősorban az RMDSZ kormánypárti politikája táplálta (ekkor éppen az SZDP-t támogatták a parlamentből), de a már tíz éve halogatott belső választások elmaradása is. Szatmárnémetiben szüntették meg a Tőkés László által betöltött tiszteletbeli elnöki tisztségét, a TEKT mellett pedig létrejött a Platformok Konzultatív Tanácsa. Határozat született a belső választásoknak májusig történő megtartásáról, bővült az Operatív Tanács létszáma, döntöttek arról, hogy a képviselők és szenátorok alanyi jogon az SZKT tagjaivá válnak, továbbá arról, hogy az RMDSZ valamennyi döntéshozó testületében az ifjúsági szervezeteknek 15 százalékos képviseletet biztosítanak. Újraválasztották a szövetségi elnököt: az ezúttal ellenjelölt nélküli Markó Bélának a küldöttek 326:68 arányban szavaztak bizalmat.
2007. március 2–3., Arad. Fegyelmezett, immár egyértelműen a pártosság jegyében zajló kongresszus. Markó Bélát 91 százalékos arányban erősítik meg az elnöki tisztségben, az alapszabályzati módosítások pedig a központosítottabb szervezet kialakítását célozták meg. A belsőből immár külsővé vált ellenzék megjelenése miatt az autonómiakérdés ismét hangsúlyosan helyet kap a szövetség programjában, határozatot is elfogadnak a kulturális és területi autonómiáról. Az új alapszabályzat szerint kétévente rendes kongresszusra, négyévente pedig tisztújító kongresszusra kerül sor, a Szövetségi Egyeztető Tanács helyét a Kulturális Autonómia Tanács veszi át, a Szövetségi Operatív Tanács helyett pedig létrejön a nagyobb hatáskörű Szövetségi Állandó Tanács. 2009. április 25., Kolozsvár. Tét, azaz tisztújítás nélküli kongresszus, kevés eseménnyel, kis nyitási szándékkal: az alapszabályzatot úgy módosították, hogy lehetővé tegyék, az EMNT és más kulturális szervezetek is helyet kapjanak a Kulturális Autonómia Tanácsban, és elfogadtak egy dokumentumot, amely leszögezi: a nemzeti identitás megőrzését és továbbvitelét csak a különböző autonómiaformák szavatolják.
2011. február 26–27., Nagyvárad. Markó Béla leköszönésével ennek a kongresszusnak a legnagyobb eseménye az új elnök megválasztása volt. Markó Kelemen Hunort jelölte ki utódjaként, ő az érvényes 536 voksból 371-et szerzett meg, Eckstein-Kovács Péterre 118-an szavaztak, Olosz Gergelyre 47-en. Kelemen kinyújtott kezet ígért az erdélyi magyar szervezetek felé. Jelentősen módosították a szövetség szerkezeti felépítését, az ügyvezető elnökséget főtitkársággá alakították, és egy Borbély Lászlóra szabott politikai alelnöki funkcióval is kiegészítették a csúcsvezetést. Ugyanekkor hoztak létre még egy új vezetői tisztséget, a volt szövetségi elnökét, bővült a legfelsőbb döntéshozó testületek sora, a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) 26 tagja lett, de létrehozták a 18 tagú Szövetségi Elnökséget (SZE), amely a tulajdonképpeni döntéseket hozza két SZÁT-ülés között.
2013. május 25., Csíkszereda. Különösebb tétje ennek a kongresszusnak sem volt, inkább méretei voltak monumentálisak, majdnem nyolcszáz küldött gyűlt össze. Jelentős változásokat nem hozott, kicsit szigorítottak a szervezeten, még jobban központosították a döntéshozatalt, és helyenként a jelenhez igazították a szövetség programját. Legfontosabb momentum: a kongresszus elfogadta, hogy az RMDSZ törvénytervezetet dolgozzon ki Székelyföld területi autonómiájáról, és azt nyújtsa be a román parlamentbe.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. április 29.

Nyakunkon a pusztulás
Két évvel ezelőtt, március végén jelentették be hivatalosan, hogy hatalmas beruházás érkezik Háromszékre, az osztrák Holzindustrie Schweighofer 150 millió eurós befektetéssel korszerű fűrészüzemet épít Réty határában, hatszázötven új munkahelyet teremt, fellendül a térség gazdasága, folyik majd a pénz, elérkezik a Kánaán. Néhányan már akkor felkapták fejüket az évi nyolcszázezer köbméter fa feldolgozásának hallatán, ám az akadékoskodó zöldeket gyorsan leintették a hivatalosságok: az erdőket így is, úgy is irtják, ha nem adnak otthont az új gyárnak, majd valamelyik szomszéd megye nyer belőle, s mi csak a kárral maradunk.
A gyár felépült, ötven hektáron éktelenkedik, a fával megrakott teherautók már érkeznek, és hamarosan beindul a termelés. Hivatalos megnyitó nélkül, Schweighofer ódzkodik a nyilvánosságtól. Döbbenetes oknyomozó riportot mutatott be vasárnap este az Antena3 televízió a Holzindustrie Schweighofer áldatlan romániai tevékenységéről. Az csak egyik oldala az éremnek, hogy gond nélkül átveszik és feldolgozzák a törvénytelenül kitermelt, akár természetvédelmi területről származó fát, de letarolt erdők, megszűnt munkahelyek százai, sínylődő gazdaság, tüzelő nélkül maradt, kivándorlásra kényszerített, megfélemlített helybeliek, nyersanyag hiányában csődbe ment kisvállalkozások maradtak nyomában. Mindeközben az osztrák tulajdonos gazdagodik, 2009-ben profitja még „csak” 22 millió euró volt, 2013-ban már 93 millió.  Az elmúlt két évben süket fülekre talált minden, Schweighofer elleni tiltakozás. Hiába próbált szemet, agyat nyitogatni néhány civil szervezet, hiába kongatta a vészharangot a sajtó, lepergett azokról, akik tehettek volna bármit is. Pár tucatnyian, százan gyűltek össze tüntetni az erdők védelméért, és a fejlődés akadályozóinak nevezték őket, hangsúlyozván, túl szegények vagyunk, hogy természetvédők igényeinek engedjünk, az ilyen úri fakszni a gazdagok kiváltsága. A kapzsiság, az önzés hozta nyakunkra az osztrák fenyővágóhidat, a nemtörődömség, a közöny engedte megtelepedni. Nehezen hihető, hogy azok, akik jó pénzért segítették, ne ismerték volna tevékenysége árnyoldalát. Olosz Gergely egykori szenátor jó üzletet kötött, tetemes jövedelemre tett szert, és furcsa módon szemet hunytak a már korábban is felmerülő visszásságok láttán a megye vezetői, a különböző hivatalok, gyorsan elhallgattak a korábban lázongó kis fafeldolgozók, Réty pedig mint égi áldást, várja a millió eurós évi adót, amelyből majd a falut fejlesztenék. S ha majd bekövetkezik itt is, ami a mócoknál, nézhetjük könnyes szemmel a letarolt erdők hűlt helyét, s kérdezhetjük, ki engedte ide az osztrák nagyvállalatot, amely örömöt ígért, de ürömöt hozott, felvirágzás helyett pusztulást.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. május 11.

Megmozdult Sepsiszentgyörgy
Magyar, román, német és angol feliratú táblákat emelt a magasba az erdők védelmében szervezett tüntetés mintegy ezer résztvevője szombat este Sepsiszentgyörgyön a prefektúra előtt, az esemény szónokok által is megfogalmazott legfőbb üzenete pedig az volt: véget kell vetni a felelőtlen, törvénytelen erdőirtásnak, le kell állítani a Réty határában megtelepedett Holzindustrie Schweighofer fűrészüzem működését.
Állítsátok le a Schweighofert!, Ki a maffiával az országból!, Nem ilyen jövőt akartunk!, Állítsátok le Székelyföld letarolását!, Védjük gyermekeink jövőjét!, Ne lopjátok el zöldaranyunkat! – ilyen és ehhez hasonló, több nyelven megfogalmazott feliratokkal üzentek a tüntetők az osztrák nagyvállalatnak, valamint a helyi és az országos döntéshozóknak. A civilek által kezdeményezett eseményen rengeteg fiatal jelent meg, de minden korosztály képviseltette magát, a szervezők felhívását betartva pártjelképeket senki sem hozott magával.
Hans Hedrich, a törvénytelen fakivágás ellen küzdő Neuer Weg Egyesület alelnöke igen kemény szavakkal ostorozta a Holzindustrie Schweighofert. Törvénytelenül épült meg Réty határában a fenyővágóhíd, az osztrák vállalat pedig már működteti is azt, ugyancsak illegálisan, működési engedély hiányában, ráadásul törvénytelenül kivágott, lopott fát is feldolgoznak – sorolta. Nem volt valódi közvita a rétyi fűrészüzemről, Kovászna megye tanácsának elnöke december 24-én, karácsony szombatján állította ki az építkezési engedélyt – idézte fel a civil aktivista, mire hurrogással válaszolt a tömeg –, de egy sor európai előírást is megszegett a környezetvédelmi hivatal a hatástanulmányok kapcsán, emiatt be is perelik az intézményt. A mi erdeinkről van szó, Székelyföld, Erdély, Románia erdeiről, de európai ügy is ez, ezért a zöldek készek az Európai Bizottsághoz fordulni. Hans Hedrich ismertette azokat a jogi lépéseket, amelyeket a Neuer Weg Egyesület a bukaresti székhelyű BankWatch egyesülettel közösen kezdeményezett az ügyben. A bíróság sokáig nem akarta kitűzni a tárgyalás időpontját, közben viszont Réty határában épült a hatalmas fűrészüzem – ebből is egyértelművé vált számukra, hogy az osztrák cég kész tények elé akarja állítani a bírákat. Kitért az erdőtörvényre is, amelyet, mint ismert, az államelnök újraelemzés végett visszaküldött a parlamentnek. A jogszabálynak a piaci részesedést 30 százalékra korlátozó előírása ellentétes a monopóliumra törő osztrák vállalat érdekeivel – magyarázta Hans Hedrich –, ezért a Holzindustrie Scheighofer azt akarja elérni, hogy még a törvény alkalmazása előtt beinduljon rétyi üzeme. Miután törvénytelenül kivágott fát is feldolgoznak, már nem is lehet gazdasági tevékenységnek nevezni mindazt, amit a Schweighofer folytat, sokkal inkább szervezett bűnözésről van szó, amit le kell állítani, fel kell számolni – érvelt Hans Hedrich. Kitért arra is, hogy a tömegben nem látja képviselőinket, vezetőinket: Tamás Sándort, Olosz Gergelyt, Korodi Attilát vagy éppen Mircea Duşát. Majd taps közepette leszögezte: nem hátrálnak meg, a harcot folytatják jogi úton és tiltakozásokkal. A megmozdulás egyik szervezője, a sepsiszentgyörgyi Toró Attila arra kérte a résztvevőket, fogalmazzák meg üzeneteiket a helyi és országos hatóságoknak a helyszínen levő kartonlapokra, ezeket megmutatják majd a világnak és továbbítják az illetékeseknek. Azt is elmondta: amikor szükség lesz rá, újabb tiltakozást szerveznek.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. május 15.

Politikusi erdőmaffia
Nagy erdővédő-harcosok lettek politikusaink, oly hevesen oltalmazzák a fákat, mintha nem lennének felelősek az elmúlt huszonöt esztendő pusztításaiért. Pártállástól függetlenül, igaz más érvekkel, de minden témában megszólaló politikus az irtások ellen ágál, bizonygatja, hogy amit ő akar, az az igazi, a másik tábor sunyi módon a további szabad prédát törvényesítené.
Victor Ponta hirtelen zöld aktivistává változott, a legdrasztikusabb megoldásoktól sem riad vissza, egyenesen betiltaná a rönkexportot. Három éve miniszterelnök, mostanáig eszébe sem jutott bármilyen lépést tenni, mi több, mentora, Adrian Năstase és apósa, Ilie Sârbu felelős a Holzindustrie Schweighofer romániai megtelepedéséért, pártja vezető politikusai kapcsolódnak így vagy úgy az erdőbizniszhez. A liberálisok az új törvény ellen szónokolnak, szerintük nem elég erős, nem biztosít elegendő védelmet, elnöküket, Klaus Johannist próbálják menteni, aki visszadobta a jogszabályt, de ártatlan báránynak ők sem mondhatóak, soraikban többen is belekeveredtek valamilyen módon erdeink végletekig történő kiszipolyozásába. Nehéz vétlennek és önzetlennek nevezni az RMDSZ-t is, hisz nagy hatalmú szenátorát, Verestóy Attilát ma is „Isten druzsbájaként” emlegetik, de az elmúlt évtizedekben több magyar környezetvédelmi miniszter regnált, s keveset hallottunk arról, hogy megálljt parancsoltak volna az erdők letarolásának, mi több, Háromszéken az RMDSZ aktív közbenjárásával vethette meg lábát az osztrák nagyvállalat, Olosz Gergely volt szenátor segítette megtelepedésüket, Tamás Sándor megyeitanács-elnök pedig nemcsak boldogan asszisztált bemutatkozó sajtótájékoztatójukon, de az engedélyeztetés elől is hárította az akadályokat. A legnagyszájúbb erdővédők tehát éppen azok, akik saját zsebüket vagy érdekcsoportokat kiszolgálva, tudatosan, esetleg nemtörődöm módon hozzájárultak a jelenlegi áldatlan helyzethez. Csontig kellett hatolnia a késnek, és beigazolódnia, telhetetlenségük határtalan, eszük ágában sincs az új törvénnyel megálljt parancsolni a pusztításnak, hogy mozgolódni kezdjen a civil társadalom, és ezrek vonuljanak utcára az erdők védelmében. Nem tökéletes a jelenleg napirenden lévő erdőtörvény, de az eddiginél sokkal jobb, mindent nem orvosol, de gátat vet a gátlástalan kitermelésnek, és jó alap, melyre megfelelő alkalmazási normákkal tovább lehet építkezni.
A politikusokra nem számíthatunk, mindig mindent jól meghatározott érdekeik szerint csűrnek-csavarnak, és csupán szerencse, ha ez egybeesik a közérdekkel. Rá kell őket kényszeríteni, hogy ne hátráljanak ki az erdőtörvény mögül, s a múlt szombati megmozdulás igazolta: a civil nyomás eredményes lehet.
A holnapi tüntetésen még többen kell lennünk, hogy lássák, érezzék, nincs visszaút, a szöveg már kevés, tettekre van szükség, ha még egyszer voksunkat szeretnék.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. július 23.

Feszültségek az MPP-ben: a lét a tét
Sokan megütközhetnek találkozva a pártoknak azzal a pofonegyszerű, funkcionális oldalról történő meghatározásával, miszerint „a párt az a társadalmi szervezet, amely indul a választásokon”. Hol van itt a hatalom akarása, az ideológiakötöttség, a szervezeti bázis és egyéb ismérvek? Márpedig e meghatározás mégis pontos, mert a lényeget ragadja meg.
A modern európai demokrácia logikájába belefér az is, hogy egy pártnak ne legyen ideológiakötöttsége, de az is, hogy látszatideológiája legyen. Ez utóbbi a magukat balra soroló, de gazdasági szempontból sokkal inkább jobboldali, azaz piac- és globalizációpárti, a nagytőke és a pénztőke érdekét képviselő magyar kommunista utódpártok esete. Ezeknek nincs semmiféle koherens ideológiájuk, legfeljebb pótideológiájuk, mint a testetlen és meghatározatlan „antifasizmus”, aminek eszközjellegét egyik-másik őszintébb képviselő el is ismerte.
Létezhetnek „potyapártok” is, amelyeknek nem céljuk sem a hatalom megszerzése, sem bármiféle értékrend képviselete, csak a vezető pártoligarchia megélhetésének biztosítása. Az elmúlt huszonöt esztendő alatt tanúi lehettünk annak is, hogy miként válik a rendszerváltás (módszerváltás, gengszterváltás) legreménytelibb, a nemzetért tenni akaró magyarokat leginkább képviselő, közösségi felelősségtudattal átitatott pártból, a Magyar Demokrata Fórumból utódkommunista társutas párt, majd selejt a történelem szemétdombján. Mert sok mindent meg lehet etetni a választópolgárral, de azért akármit mégsem. Az MDF-szavazóknak Bokros, valamint az SZDSZ-szel kötött szövetség már sok volt.
Karaktergyilkosságok
Valami hasonlót tapasztalhatunk napjainkban Erdélyben. Helyi szinten több városban – így Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön – is kialakult a két nemzeti erő, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt között egy gyümölcsözőnek ígérkező egyezség, amely a jövő évi választások kimenetelét is befolyásolhatta volna. Erre mi történik? Az MPP vezetése hatalmi szóval „fentről” befütyül, és letiltja azt. Annak a pártnak az elnöke teszi mindezt, amely azért jött létre, hogy a parlamentszerű, választásokon nem induló autonomista szerveződések (Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Székely Nemzeti Tanács) mellett, azok eszmei hátszelét felhasználva alternatívát nyújtson a helyhatósági és az országos megmérettetéseken a választópolgárok számára az RMDSZ Bukarest-vezérelt politikájával szemben.
S teszi ezt most, midőn a korrupcióellenes harc elérte az RMDSZ-t is, a szervezet presztízse romokban hever, a sikertelenség pedig látványos. A magát szövetségnek nevező párt erre úgy reagál, hogy felmentést és retorikai védelmet ad valamennyi megtámadott emberének – lásd Kelemen Hunor legutóbbi nyilatkozatát arról, hogy a korrupcióellenes harc álcája mögé bújva a román hatalom „politikai karaktergyilkosságokat” követ el magyar tisztségviselőkkel szemben. Miközben a napnál is világosabb, hogy Kiss Sándor vagy Olosz Gergely ügye nem vehető egy kalap alá a koncepciós per elébe néző Ráduly Róbertével vagy a szintén koncepciós perben elítélt Markó Attilával. Sajátos perverz fordulat a történetben, hogy az RMDSZ balliberális ihletésű hetilapja Ráduly Róberten köszörüli a nyelvét, vélhetően azért, mert a volt csíkszeredai polgármester soha nem nyilatkozott az autonómia ellen, támogatta az SZÉKELY NEMZETI TANÁCS csíkszéki megalakulását, több ízben is fesztív módon kiállt a székely zászló mellett. Azaz közösséghű magyar vezetőként tette a dolgát. Ami egy nemzetellenes fórum ítélőszéke előtt súlyos vétek.
Az MPP-re visszatérve: a jelenség nem új keletű. Az EMNP megalakulása óta érzékelni lehetett, hogy az MPP éppen úgy e pártot tekintette vetélytársának, mint ahogy az RMDSZ is képes volt sikeresnek nevezni a 2008-as és 2012-es helyhatósági választásokat, mert a párt megőrizte dominanciáját a magyar térfélen, miközben érzékeny veszteségeket szenvedett a román féllel szemben. Miközben mindhárom pártnak azon kellene munkálkodnia, hogy a többségi nyomás csökkenjen, hogy kifele – Brüsszel és Bukarest felé egyaránt – egységes magyar akaratot mutassunk fel.
Az MDF útján
Túlzás nélkül leszögezhető: az MPP léte a tét. De ez nem újdonság, így volt ez akkor is, amikor Szász Jenő vezetésével a 2009-es botrányos gyergyószentmiklósi küldöttgyűlésen szavazati jogot adtak az elnök által kiválasztott, de senki által meg nem választott meghívottaknak, akik történetesen többen is voltak, mint a legitim küldöttek. Ezek után sajátos módon a törvényességhez ragaszkodók több ízben is békeköveteket menesztettek a szabálytalanul megválasztott elnökhöz, aki viszont ragaszkodott hozzá, hogy döntsön a bíróság. A bíróság döntött, Szászék rovására, a pártból mégis azokat távolították el, akiknek a bíróság igazat adott. Akkor sem számított a párt léte, most sem számít. Vagy olyan legyen az MPP, amilyennek a páros akarja, vagy inkább ne legyen egyáltalán.
Az MPP léte három tényezőn múlik. Az egyik, hogy Szász–Biró a román ügyészség mikor lép, s helyezi törvényen kívül a pártot, amely nem indult két egymást követő országos választáson. A másik, hogy a középgárda meddig tűri, hogy az ideológiamentes, csoportérdekek által vezérelt vezetés az autonomista testvérpárt helyett az RMDSZ-szel szövetkezzen, azzal kössön alkukat és stratégiai szövetséget. „Az MPP egyre inkább az elmúlt 22 évre jellemző háttéralkuk, a magyar nemzetpolitikai célokat háttérbe szorító konjunkturális és elvtelen egyezkedések irányába sodródik, elveszítve és elbizonytalanítva tagsága és szavazótábora egy részét. Szilárd meggyőződésünk, hogy szervezeti egységünket, önállóságunkat megőrizve az egységes erdélyi magyar nemzeti oldal megteremtésén kell közösen munkálkodnunk, ütőképes, hatékony alternatívát felmutatva a posztkommunista erőket toborzó és a beolvadást elősegítő erőkkel szemben” – áll abban a 2013 januárjában írt nyílt levélben, amelyet az MPP két országos alelnöke, több városi elnöke, valamint megyei alelnöke, volt alelnöke és sokan mások aláírtak. Egyszóval a polgári párti középgárda azon tagjai, akik a pozíciónál fontosabbnak látták az elvek melletti kiállást.
A nyilatkozat közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a 2012-es választásokon mind az MPP akkori, mind a korábbi elnöke arra biztatta a szavazókat, hogy az RMDSZ-re adják a voksukat. Ha sikerül közös frontot alkotnia a tisztességes, következetes, autonomista MPP-s derékhadnak, a vezetés RMDSZ-hű része magára marad. És dönthet: tovább megy az MDF útján, megmarad a párt önmagából való kifordításának pászmáján, ami előbb-utóbb felmorzsoltatáshoz vezet, vagy visszatér a 2008-ban meghirdetett eszmékhez és természetes szövetségesével, az EMNP-vel alkot közös frontot.
A harmadik nagy kérdés: mikor ébrednek fel a választók? Az MPP legutóbb 2012-ben mérettetett meg a helyhatósági választásokon. A párt akkor érzékeny veszteségeket szenvedett, de sikerült jobb eredményt elérnie, mint frissen alakult autonomista vetélytársának, az EMNP-nek. A nagy önfeladó lépések, a csatlakozás az RMDSZ-hez az országos, majd az európai parlamenti választásokon, valamint az RMDSZ-szel kötött stratégiai partneri szövetség csak ezután következtek. A választóknak nem volt eddig lehetőségük véleményt formálni e következetlen, a párt létértelmével ellentétes politikáról.
Akárhogy is legyen, legkésőbb egy év múlva megtudjuk a választ. A probléma csak az, hogy miközben az erdélyi magyar politikai elit önmagával elfoglalt, az idő telik, közösségünk pedig fogy.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2015. augusztus 7.

Többtucatnyi honatyai mandátum szűnt meg
Összesen 43 képviselő vagy szenátor mandátuma szűnt meg a jelenlegi parlament 2012-es megválasztása óta. A Mediafax hírügynökség által készített összesítésből kiderül: az érintettek több mint felének azért kellett a törvényhozói tisztségtől megválnia, mert bűnvádi eljárás indult ellene, és vagy jogerősen elítélték, vagy önszántából mondott le – írja összeállításában Balogh Levente a kronika.ro-n. Tizenhárom honatya ugyanakkor azért távozott, mert jobban fizető állással „kínálták meg”. Nyolc esetben jogerős ítélet született, tizenegy mondott le önszántából az ellene zajló bűnvádi eljárás miatt, négy honatya mandátuma pedig összeférhetetlenség miatt szűnt meg.
Az ismertebb képviselők között szerepel George Becali (képviselői mandátuma egy hároméves szabadságvesztésről szóló jogerős ítélet miatt szűnt meg), Relu Fenechiu volt közlekedési miniszter, akit öt évre ítéltek, Gheorghe Coman, aki egy évet kapott, miután tetten érték vesztegetés elfogadása közben. Különleges eset Gigi Neţoiu volt PPDD-képviselőé, akit két év szabadságvesztésre ítéltek az illegális labdarúgó-átigazolások ügyében, azonban a bürokrácia miatt még egy évig betöltötte tisztségét. Az ismertebb szenátorok között található Antonie Solomon, akit vesztegetés elfogadása miatt ítéltek három évre, illetve Sorin Roşca Stănescu, aki a Rompetrol-ügyben kapott két év négy hónapot.
Magyarok is vannak az igazságszolgáltatással szembekerült politikusok között. Markó Attila ügye premier, ő ugyanis az első romániai képviselő, aki ellen Interpol-körözést adtak ki. Mint ismeretes, Markó Budapestre költözött, és lemondott mandátumáról, miután azzal vádolták meg, hogy illegális visszaszolgáltatási ügyekben működött közre a restitúciós testület tagjaként.
Ugyancsak lemondott mandátumáról Olosz Gergely, akit korrupcióval gyanúsítanak, de szintén az ellene zajló bűnvádi eljárás miatt távozott a parlamentből a kormányzó Szociáldemokrata Párt egyik legbefolyásosabb politikusa, Viorel Hrebenciuc. Összesen 23 olyan képviselő vagy szenátor van, akinek bűnvádi eljárás miatt kellett megválnia mandátumától. Hárman személyes okokból mondtak le mandátumukról, és szintén hárman elhunytak – adja hírül a kronika.ro.
Erdély.ma

2016. március 3.

Három év letöltendőt kapott Olosz Gergely 
Három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte alapfokon a bukaresti táblabíróság Olosz Gergelyt, az RMDSZ volt szenátorát egy korrupciós ügyben – adta hírül a Mediafax hírügynökség. A csütörtökön kihirdetett ítélet – amelyet a táblabíróság még nem tett közzé honlapján – mindazonáltal nem jogerős – adja hírül Rostás Szabolcs a kronika.ro-n.
Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) elnöki tisztségét 2007 és 2008 között betöltő háromszéki politikust többrendbeli befolyással üzérkedés vádjában találták vétkesnek. A táblabíróság 384 ezer euró és 400 ezer lej elkobzását is elrendelte Olosztól, fenntartva a vádlott bankszámláinak zárolásáról 2011-ben hozott döntést.
Ugyanebben a korrupciós ügyben 2013-ban a bukaresti törvényszék hét év letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta az egykori RMDSZ-es honatyát.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 2012-ben emelt vádat Olosz ellen. A vádhatóság szerint 2010-ben – amikor parlamenti képviselő volt – négy vállalkozó lefizette, hogy különböző szerződésekhez juttassa cégeiket, kihasználva azt, hogy Olosz az energiaár-szabályozó hatóság elnöki tisztségét töltötte be. A vádirat szerint az RMDSZ-es politikus összesen félmillió eurónak megfelelő jogtalan anyagi haszonban részesült különböző formában.
A három évvel ezelőtti ítélet indoklásában a törvényszék bírája úgy ítélte meg, hogy Olosz Gergelyt gyakorlatilag „falhoz állították” a másod- és harmadrendű vádlottak, akik beismerő vallomást tettek. Olosz az időhúzás taktikájával próbált élni, azt remélve, hogy időközben életbe lép az új büntető törvénykönyv, amely alapján enyhébb büntetésre számíthatott volna. „Olosz fittyet hányt annak a közösségnek az érdekeire, amely a magas tisztségbe juttatta, s azt úgy értelmezte: gyorsan és hatékonyan kell lépnie azért, hogy tisztességtelen eszközökkel olyan óriási összegekhez jusson, amelyekről az adófizetők többsége nem is álmodik” – szerepelt az akkoriban a Mediafax hírügynökség által közzétett bírói indoklásban.
A 2013-ban született első alapfokú ítéletet azonban ugyanabban az évben az ítélőtábla a vádlottak fellebbezése nyomán érvénytelenítette, a táblabíróság szerint ugyanis a törvényszék nem volt illetékes ebben az ügyben, mivel Olosz ügyvédi státusszal is rendelkezik. A per ezért alapfokon újrakezdődött a táblabíróságon, amely most, két és fél év elteltével hozta meg újabb első fokú ítéletét. A Mediafax tájékoztatása szerint Oloszon kívül egy év és négy hónap letöltendőt kapott Ion Bîrcină, míg az ügy többi vádlottja – Costin Iliescu, Cătălin Stan és Ovidiu Ionel Badea – felfüggesztett börtönt kapott.
Olosz Gergely az első, hét év letöltendőt kimondó ítéletet követően, 2013 májusában lemondott szenátori mandátumáról, miután vita alakult ki az osztrák Holzindustrie Schweighofernek a háromszéki Rétyre tervezett beruházása körül. A volt szenátor jelenleg a faipari társaság ügyvédjeként tevékenykedik. Olosz Gergely 2011 elején megpályázta az RMDSZ elnöki tisztségét, ám alulmaradt Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel szemben – írja a kronika.ro. Erdély.ma

2016. május 11.

Tisztességes, hasznos politizálást (Néppárti kampányindító)
Szerény, de lelkes kampányindítót tartott tegnap a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében az Erdélyi Magyar Néppárt háromszéki szervezete. Az alakulat polgármester- és tanácstagjelöltjei a közpénzek hasznosabb, tisztességesebb, átláthatóbb elköltését ígérték, korrupció- és spágamentes politizálás mellett szálltak síkra. Szilágyi Zsolt országos elnök nem kímélte az RMDSZ-t.
A magyar himnusz eléneklése után Kocsi Hunor Tibor, az EMNP sepsiszentgyörgyi ügyvezető elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Balázs Attila megyei elnök ismertette a polgármester- és tanácstagjelöltek névsorát. Fazakas Péter közgazdász, a megyei önkormányzati képviselőjelöltek listavezetője azt hangsúlyozta: hasznosabban és tisztességesebben kell elkölteni a közpénzeket. Többek között utalt arra, hogy hatalmas összegeket költöttek megyei utak javítására, de rossz minőségben elvégzett munkát is átvettek, ugyanígy sok pénz ment el a megyei kórház felújítására, mégis elégedetlenek az ellátással. Szóvá tette, hogy sok helyen nem zárult le a visszaszolgáltatás, mert a polgármesterek akadályozzák azt, hogy maguk vagy közeli barátaik olcsón megvehessék a földeket. Kátai Zsuzsanna tanácstagjelölt a kommunizmus áldozatait megillető kártérítések érdekében általa indított eljárásokról szólt, kiemelve: négy év alatt alapfokon 150 ilyen pert nyertek meg. Benedek Erika megyei önkormányzati képviselőjelölt leszögezte: az elmúlt évek egyik legnagyobb beruházása Háromszéken a Holzindustries Schweighofer rétyi fűrészüzemének a beindítása volt, de túl nagy árat fizetünk a munkahely-ígéretekért, a gazdasági biztonság megteremtésében nem az a jó irány, hogy utolsó természeti erőforrásainkat feláldozzuk, inkább a kis- és közepes vállalkozások, a háztáji gazdaságok megerősítése lenne a járható út.
Bálint József sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt azt mondta: vállalkozói és alpolgármesterként szerzett tapasztalatait értékesítené a városvezetésben. Antal Árpád polgármesterről, az RMDSZ jelöltjéről annyi jót tudna mondani, hogy akár kampányolhatna is neki, de azok között, akiket ő támogatott, sokaknak meggyűlt a baja a törvénnyel. Tenni akar azért, hogy Sepsiszentgyörgy élhető város legyen mindenki számára. Korrupció- és spágamentes politizálást, tisztességes, hasznos városvezetést ígért.
Johann Taierling kézdivásárhelyi polgármesterjelölt azt hangsúlyozta: a Néppárt feltámadt, van esély a győzelemre, mert aki következetesen dolgozik, előbb-utóbb célba ér. Szilágyi Zsolt országos elnök az RMDSZ Biztonságot a közösségnek, plakátokon szereplő jelszavára utalva sajnálattal állapította meg: 26 évvel 1989 után még mindig arról kell beszélni, hogy megpróbálják visszacsempészni a félelmet az emberek szívébe, mi több, most már magyar fél magyartól – beszámolója szerint az RMDSZ Biharban, Kolozs megyében, de Háromszéken is próbálta megfélemlíteni jelöltjeiket. Kitért arra is, hogy az RMDSZ a közösség tudta és beleszólása nélkül, titokban költi el, lenyúlja a magyar közösségnek szánt évi 4–5 millió eurós támogatást. Megjegyezte ugyanakkor: abból az 5 millió euróból nem futja propagandára, amelyben megmagyaráznák, miként maradt román szenátorral Felső-Háromszék, miután korrupció miatt Olosz Gergelyt elítélték.
A kérdések során egyebek mellett az autonómia fontossága, a terrorváddal fogva tartott kézdivásárhelyi fiatalok melletti kiállás szükségessége merült fel, az esemény a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. június 2.

Lakossági fórum Tőkés Lászlóval ( Kézdivásárhelyi EMNP) (Választási kampány)
Hétfőn Sepsiszentgyörgy volt az első állomása Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt fővédnöke háromszéki kampánytámogató körútjának, kedden Árkos, Gelence és Kézdivásárhely következett, majd betegsége miatt meg kellett szakítania székelyföldi körútját.
A kézdivásárhelyi Vigadó színháztermében mintegy százhúszan, zömében párttagok, szimpatizánsok és önkormányzati képviselőjelöltek fogadták az európai parlamenti képviselőt, a 20 órára meghirdetett fórum félórás késéssel kezdődött. Tőkés László mellett Toró T. Tibor, az EMNP országos alelnöke, Johann Taierling, a párt kézdivásárhelyi polgármesterjelöltje, Fazakas Péter közgazdász, a megyei önkormányzati lista vezetője és Balázs Attila, a Néppárt megyei elnöke foglalt helyet. A magyar himnusz eléneklése után Johann Taierling polgármesterjelölt ismertette választási programját. A város első számú problémájaként az elvándorlást jelölte meg, elmondta, alig van család, amelyikben valaki ne külföldön dolgozna. Taierling a megoldást új és jól megfizetett munkahelyekben látja. A két ipari parkot és a csavargyári üresen álló csarnokokat említette, ahová befektetőket kell csalogatni annak érdekében, hogy a fiatalok itthon maradjanak. Johann Taierling azt is elmondta: az utolsó tizenhat év mulasztásai nyomokat hagytak a csavargyáron, de még mindig óriási értéket képvisel. A csarnokok összfelülete több mint 2,5 hektár, ez 25 ezer négyzetmétert jelent. Csak összehasonlításként vont párhuzamot azzal, hogy az egyik új ipari parkban rendelkezésre álló csarnokok összfelülete kb. 0,6 hektár (6500 négyzetméter). A csavargyár csarnokaiban megfelelő befektetéssel és sok jóakarattal munkahelyek ezreit lehetne teremteni – hangsúlyozta. A megoldásra váró feladatok között a víz minőségét, a zöldségpiac jelenlegi állapotát, egy strand létesítését említette.
Fazakas Péter a rétyi „fenyőfavágóhíd” ellen emelte fel szavát, elítélve azokat a politikusokat, akik a székelység nyakára hozták az osztrák céget. Toró T. Tibor arról szólt, hogy a Néppárt jelöltje öt év alatt, amióta megismerte, látványosan jobban megtanult magyarul és gondolatai is letisztultak. Toró arra is kitért, hogy Olosz Gergely volt RMDSZ-es szenátor három éve faképnél, azaz szenátor nélkül hagyta Felső- Háromszéket. Arról is beszélt, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége eltávolította vagy önként távoztak a szövetségből mindazok, akik annak idején első alkalommal beterjesztették a román parlamentben az autonómiastatútumot.
Tőkés László a két vármegyés ellen készülő kirakatperről és az RMDSZ ellenzéket megosztó politikájáról szólt, a tőle megszokott kemény hangon bírálta a román hatalommal kiegyező szövetség vezetőit. A fórum második felében a Néppárt védnöke a résztvevők által felvetett közérdekű kérdésekre válaszolt. A fórum elején és végén a kézdiszentléleki Sebestyén Rita végzős tanuló két saját versét szavalta el. A rendezvény a székely himnusz közös eléneklésével fejeződött be.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-191




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998