Egerben aug. 12-én megkezdődött az Anyanyelvi Konferencia, Pomogáts Béla tartott elnöki beszámolót, kifejtette, hogy mindig az egyetemes magyar kultúra és a határok fölött érvényesülő nemzeti stratégia érdekeit tartották a szemük előtt. Tabajdi Csaba államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság munkájában meg kell találni az arányokat a nyugati és a kárpát-medencei magyarság között. Bárczi Géza-emlékéremmel jutalmazták Péntek János kolozsvári egyetemi tanárt és Szathmári István professzort. Vitaindító előadást tartott Nagy Károly /USA/, Gál Sándor /Felvidék/, Kötő József /Erdély/ és Dudás Károly /Vajdaság/. /Magyar Nemzet, aug. 13./ Pomogáts Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: felmerült benne, hogy a konferenciát pénzhiány miatt le kell mondani, de voltak, akik a tanácskozást megmentették: Tabajdi Csaba államtitkár egymillió forinttal, Magyar Bálint kultuszminiszter másfél millióval támogatta a konferenciát. /Magyar Hírlap, aug. 13./
1996. augusztus 12.
Kétszázötven határon túli, erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai, jugoszláviai és horvátországi magyar, illetve magyarországi szakember részvételével aug. 12-én Debrecenben megkezdődött az Ady Akadémia. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A kéthetes akadémián magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet, pedagógia és oktatásmódszertan, számítástechnika, közgazdaságtan, orvostudomány és zenepedagógia tárgykörökben neves szakemberek tartanak előadást. Orosz István professzor, az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke, az Ady Akadémia elnöke megnyitójában a reménység akadémiájának nevezte a nyári kurzusokat. Elmondta, hogy idén a rendezvény középpontjában az 1100 évvel ezelőtti honfoglalásra, az 1000 éves magyar iskolarendszerre, valamint az 1956-os forradalomra emlékeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Immár hetedik alkalommal rendezik meg tájékoztatott Pósán László, az akadémia szervezője. A történettudományi szekcióban Róna Tas András akadémikus, Fodor István a honfoglalásról beszélnek, Tabajdi Csaba államtitkár pedig a kisebbségi kérdésről. - Az Ady Akadémia pénzügyi háttere évről évre bizonytalan. /Magyar Nemzet, aug. 13./
1996. augusztus 14.
Aug. 12-én kezdődött el Bácsalmáson a Magyar Reformátusok Első Diaszpóra Világtalálkozója. Az erdélyi világtalálkozó utórendezvényét megnyitó istentisztelet után Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára köszöntötte a határokon innen és túl élő ezerfőnyi megjelentet. Kifejtette, hogy a magyar reformátusok világtalálkozója nemcsak a magyar felekezet erősségét mutatta meg, hanem a hitközösség szervező képességét is. Leszögezte, hogy a magyar-magyar találkozó legfontosabb üzenete Európa számára az, hogy a határon túl élő magyarok nemcsak Magyarország euroatlanti integrációját támogatják, hanem valamennyi szomszédos ország csatlakozását is. Bácsalmáson szakmai tanácskozást tartanak, a zárónapon Tőkés László püspök tart előadást a diaszpóra-helyzet megéléséről. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
1996. augusztus 14.
Aug. 12-én kezdődött el Bácsalmáson a Magyar Reformátusok Első Diaszpóra Világtalálkozója. Az erdélyi világtalálkozó utórendezvényét megnyitó istentisztelet után Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára köszöntötte a határokon innen és túl élő ezerfőnyi megjelentet. Kifejtette, hogy a magyar reformátusok világtalálkozója nemcsak a magyar felekezet erősségét mutatta meg, hanem a hitközösség szervező képességét is. Leszögezte, hogy a magyar-magyar találkozó legfontosabb üzenete Európa számára az, hogy a határon túl élő magyarok nemcsak Magyarország euroatlanti integrációját támogatják, hanem valamennyi szomszédos ország csatlakozását is. Bácsalmáson szakmai tanácskozást tartanak, a zárónapon Tőkés László püspök tart előadást a diaszpóra-helyzet megéléséről. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
1996. augusztus 22.
Vannak olyan értesülések, hogy az alapszerződés ügyében megkerülték Tabajdi Csaba államtitkárt és a HTMH-t, akik ezt nem vették jó néven, vetette fel Kepecs Ferenc, mire Kovács László külügyminiszter úgy válaszolt, hogy aug. 20-án találkozott Tabajdi Csabával és a HTMH elnökével, de nem érzékelt sértődöttséget. A HTMH megszüntetésének hírével kapcsolatban a külügyminiszter elmondta, hogy fölmerült a HTMH és a Nemzeti és Etnikai Hivatal összeolvasztása, de az is, hogy a két hivatal feladatköréből kiemelik és társadalmiasítják azokat a feladatokat, amelyek társadalmasíthatóak. A Magyarok Világszövetsége vagy az Illyés Alapítvány foglalkozhat bizonyos kérdésekkel, más kérdéseket a HTMH működéséből esetleg a Külügyminisztériuméba lehetne áttelepíteni. De ezek csak elképzelések, melyeket a kormány még nem tekintett át. /Kepecs Ferenc: Megszűnhet a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Népszava, aug. 22./ Kovács László tehát nem cáfolta, hogy megkerülte Tabajdit és a HTMH-t! Így is történt.
1996. augusztus 22.
Vannak olyan értesülések, hogy az alapszerződés ügyében megkerülték Tabajdi Csaba államtitkárt és a HTMH-t, akik ezt nem vették jó néven, vetette fel Kepecs Ferenc, mire Kovács László külügyminiszter úgy válaszolt, hogy aug. 20-án találkozott Tabajdi Csabával és a HTMH elnökével, de nem érzékelt sértődöttséget. A HTMH megszüntetésének hírével kapcsolatban a külügyminiszter elmondta, hogy fölmerült a HTMH és a Nemzeti és Etnikai Hivatal összeolvasztása, de az is, hogy a két hivatal feladatköréből kiemelik és társadalmiasítják azokat a feladatokat, amelyek társadalmasíthatóak. A Magyarok Világszövetsége vagy az Illyés Alapítvány foglalkozhat bizonyos kérdésekkel, más kérdéseket a HTMH működéséből esetleg a Külügyminisztériuméba lehetne áttelepíteni. De ezek csak elképzelések, melyeket a kormány még nem tekintett át. /Kepecs Ferenc: Megszűnhet a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Népszava, aug. 22./ Kovács László tehát nem cáfolta, hogy megkerülte Tabajdit és a HTMH-t! Így is történt.
1996. augusztus 26.
Aug. 26-án Horn Gyula miniszterelnök Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Somogyi Ferenc külügyi államtitkár társaságában fogadta az RMDSZ küldöttségét, Markó Béla elnököt, Tőkés László tiszteletbeli elnököt és Takács Csaba ügyvezető elnököt. A tervezettnél, hosszabbra, mintegy kétórásra nyúlt tanácskozás során nem közeledtek az álláspontok, amit az is jelzett, hogy a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a miniszterelnök nem jelent meg. A konzultáción a kormányfő megerősítette, hogy a kormány befejezettnek tekinti a dokumentumot, nem tervez változtatást. Az RMDSZ "teljes nem egyetértésével" találkozik a kollektív jogokkal kapcsolatos negatív, csonkító értelmezés, súlyos hiányosságnak tartják az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségvállalás kimaradását az alapszerződésből. Az RMDSZ nem ért egyet a szerződés aláírásának tervezett szeptemberi dátumával sem, mert kötelezettséget a leköszönő román kormány vállal. Tőkés László kifejtette, hogy a magyar kormány megszegte a júliusi magyar-magyar csúcstalálkozó nemzeti minimumának elvét, a romániai magyarságot pedig kész tények elé állította. Tőkés László úgy fogalmazott: "tudomásul vesszük a tényállást, nem akarunk konfrontálódni a magyar kormánnyal, inkább azt keressük, miképpen lehetne ezt az alapszerződést a javunkra fordítani". Hangsúlyozta, nem tettek le arról, hogy az alapszerződés szövege megváltoztatható. Az RMDSZ nem mond le arról, hogy mielőbb összeüljön a magyar-magyar csúcstalálkozó és vitassa meg az alapszerződés kérdését. A magyar külpolitikai prioritások egyensúlya megváltozott, előtérbe került az integrációs törekvés, ezáltal háttérbe szorult a kisebbségpolitika, állapította meg Tőkés László. Somogyi Ferenc cáfolta, hogy a magyar diplomácia hármas prioritása megváltozott, továbbá azt mondta, hogy soha nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy csak az RMDSZ révén véglegesítik az alapszerződést. Markó Béla a lábjegyzetet csonkításként értékelte, Somogyi Ferenc ellentmondott: a lábjegyzet nem értelmezi és nem szűkíti az ajánlást. Tabajdi Csaba szerint optimálisabb szöveget a magyar kormány is el tudott volna képzelni, de ennél többet nem lehetett elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28., Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, aug. 27. / Megjegyzés: Magyar vezető politikusok sokszor kijelentették, hogy az RMDSZ nélkül nem kötnek alapszerződést, például: - Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette: "Semmit sem fogunk megkötni a kisebbségek feje fölött." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. aug. 24./
1996. augusztus 26.
Aug. 26-án Horn Gyula miniszterelnök Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Somogyi Ferenc külügyi államtitkár társaságában fogadta az RMDSZ küldöttségét, Markó Béla elnököt, Tőkés László tiszteletbeli elnököt és Takács Csaba ügyvezető elnököt. A tervezettnél, hosszabbra, mintegy kétórásra nyúlt tanácskozás során nem közeledtek az álláspontok, amit az is jelzett, hogy a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a miniszterelnök nem jelent meg. A konzultáción a kormányfő megerősítette, hogy a kormány befejezettnek tekinti a dokumentumot, nem tervez változtatást. Az RMDSZ "teljes nem egyetértésével" találkozik a kollektív jogokkal kapcsolatos negatív, csonkító értelmezés, súlyos hiányosságnak tartják az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségvállalás kimaradását az alapszerződésből. Az RMDSZ nem ért egyet a szerződés aláírásának tervezett szeptemberi dátumával sem, mert kötelezettséget a leköszönő román kormány vállal. Tőkés László kifejtette, hogy a magyar kormány megszegte a júliusi magyar-magyar csúcstalálkozó nemzeti minimumának elvét, a romániai magyarságot pedig kész tények elé állította. Tőkés László úgy fogalmazott: "tudomásul vesszük a tényállást, nem akarunk konfrontálódni a magyar kormánnyal, inkább azt keressük, miképpen lehetne ezt az alapszerződést a javunkra fordítani". Hangsúlyozta, nem tettek le arról, hogy az alapszerződés szövege megváltoztatható. Az RMDSZ nem mond le arról, hogy mielőbb összeüljön a magyar-magyar csúcstalálkozó és vitassa meg az alapszerződés kérdését. A magyar külpolitikai prioritások egyensúlya megváltozott, előtérbe került az integrációs törekvés, ezáltal háttérbe szorult a kisebbségpolitika, állapította meg Tőkés László. Somogyi Ferenc cáfolta, hogy a magyar diplomácia hármas prioritása megváltozott, továbbá azt mondta, hogy soha nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy csak az RMDSZ révén véglegesítik az alapszerződést. Markó Béla a lábjegyzetet csonkításként értékelte, Somogyi Ferenc ellentmondott: a lábjegyzet nem értelmezi és nem szűkíti az ajánlást. Tabajdi Csaba szerint optimálisabb szöveget a magyar kormány is el tudott volna képzelni, de ennél többet nem lehetett elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28., Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, aug. 27. / Megjegyzés: Magyar vezető politikusok sokszor kijelentették, hogy az RMDSZ nélkül nem kötnek alapszerződést, például: - Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette: "Semmit sem fogunk megkötni a kisebbségek feje fölött." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. aug. 24./
1996. augusztus 27.
Fazekas János nyugalmazott miniszterelnök-helyettes miniszterelnökhöz levelet diktált az őt fölkereső újságírónak: "Kérem a Magyar Szocialista Párt vezetőségét, kötelezze Horn Gyulát, hogy vonja vissza nyilatkozatát. Kérem a magyar parlamentet, a magyar parlamenti pártokat, hogy ne fogadják el Horn Gyula álláspontját. Kérem, fogják le a kezét, hogy ne tudja aláírni a magyar nemzetet eláruló dokumentumot. Tudomására hozom a magyarságnak, Magyarország népének, hogy az erdélyi magyar szocialisták nem értenek egyet Horn Gyula és Kovács László magyarellenes álláspontjával." "Horn Gyula miniszterelnök úr, kár tovább fizetnie Tabajdi Csaba csapatát, hogyha Önt nem tudták felvilágosítani, mit jelent a kollektív nemzetiségi jog; s mit jelent az, hogy nemzeti közösség." "Kollektív nemzetiségi jog nélkül nincs biztosítva egyetlen kisebbségben élő nemzeti közösség fennmaradása sem." /Zsehránszky István: Nem ilyen ajándékot vártunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1996. augusztus 27.
Fazekas János nyugalmazott miniszterelnök-helyettes miniszterelnökhöz levelet diktált az őt fölkereső újságírónak: "Kérem a Magyar Szocialista Párt vezetőségét, kötelezze Horn Gyulát, hogy vonja vissza nyilatkozatát. Kérem a magyar parlamentet, a magyar parlamenti pártokat, hogy ne fogadják el Horn Gyula álláspontját. Kérem, fogják le a kezét, hogy ne tudja aláírni a magyar nemzetet eláruló dokumentumot. Tudomására hozom a magyarságnak, Magyarország népének, hogy az erdélyi magyar szocialisták nem értenek egyet Horn Gyula és Kovács László magyarellenes álláspontjával." "Horn Gyula miniszterelnök úr, kár tovább fizetnie Tabajdi Csaba csapatát, hogyha Önt nem tudták felvilágosítani, mit jelent a kollektív nemzetiségi jog; s mit jelent az, hogy nemzeti közösség." "Kollektív nemzetiségi jog nélkül nincs biztosítva egyetlen kisebbségben élő nemzeti közösség fennmaradása sem." /Zsehránszky István: Nem ilyen ajándékot vártunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1996. augusztus 29.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa újabb magyar-magyar csúcsot kezdeményezett, amelyet szept. 4-én Pápán rendeznek meg. Tabajdi Csaba államtitkár kijelentette, hogy a kormány nem tett csúcstalálkozó megszervezésére vonatkozó kezdeményezést, ő sem tartja indokoltnak a találkozót. /Magyar Nemzet, aug. 29./ A HTMH valószínűleg csupán megfigyelői szinten vesz részt a találkozón, mondotta Iván Károly, a HTMH szóvivője. A HTMH úgy tartja, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozó névvel bizonyos mértékben visszaélt az RMDSZ, amikor a pápai találkozóra küldött meghívón magyar-magyar csúcsnak nevezte az összejövetelt. - Tőkés László püspök a Ziua lapnak nyilatkozva közölte, hogy szept. 4-én Magyarországon tartanak csúcstalálkozót. /Esti Hírlap, aug. 29./
1996. augusztus 29.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa újabb magyar-magyar csúcsot kezdeményezett, amelyet szept. 4-én Pápán rendeznek meg. Tabajdi Csaba államtitkár kijelentette, hogy a kormány nem tett csúcstalálkozó megszervezésére vonatkozó kezdeményezést, ő sem tartja indokoltnak a találkozót. /Magyar Nemzet, aug. 29./ A HTMH valószínűleg csupán megfigyelői szinten vesz részt a találkozón, mondotta Iván Károly, a HTMH szóvivője. A HTMH úgy tartja, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozó névvel bizonyos mértékben visszaélt az RMDSZ, amikor a pápai találkozóra küldött meghívón magyar-magyar csúcsnak nevezte az összejövetelt. - Tőkés László püspök a Ziua lapnak nyilatkozva közölte, hogy szept. 4-én Magyarországon tartanak csúcstalálkozót. /Esti Hírlap, aug. 29./
1996. augusztus 30.
Az alapszerződés-ügynek az a hozadéka, állapította meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az aug. 26-i kolozsvári külpolitikai tanácsadó testületi ülésről, hogy "egységbe kovácsolta az RMDSZ-t a mérsékeltektől az úgynevezett radikálisokig, minden frakciót, platformot, sőt a különböző álláspontot képviselő személyeket is, Tokay Györgytől Katona Ádámig." Budapesten Horn Gyula Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkárok társaságában fogadta az RMDSZ küldöttségét. /Szilágyi Aladár: Interjú Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 30./
1996. augusztus 30.
Az alapszerződés-ügynek az a hozadéka, állapította meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az aug. 26-i kolozsvári külpolitikai tanácsadó testületi ülésről, hogy "egységbe kovácsolta az RMDSZ-t a mérsékeltektől az úgynevezett radikálisokig, minden frakciót, platformot, sőt a különböző álláspontot képviselő személyeket is, Tokay Györgytől Katona Ádámig." Budapesten Horn Gyula Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkárok társaságában fogadta az RMDSZ küldöttségét. /Szilágyi Aladár: Interjú Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 30./
1996. augusztus 31.
Az SZDSZ országos tanácsa aug. 31-i ülésén határozott: támogatják a frakció elképzelését, hogy az SZDSZ-es képviselők elfogadják az alapszerződés szövegét a szavazás alkalmával. Pető Iván pártelnök szerint a szerződés aláírása segítheti az erdélyi magyarság céljai magvalósulását. Leszögezte: a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan lenne a HTMH megszüntetése. Iván Károly, a HTMH sajtófőnöke számos tömegkommunikációs fórumon cáfolta, hogy a hivatal megszüntetéséről már szeptemberben döntés születne. Tabajdi Csaba államtitkár elmondta: a HTMH átvilágítására szeptemberben kormányvizsgálat kezdődik. Hozzátette: Iván Károlyt senki sem hatalmazta fel nyilatkozattételre. /Különleges ülésszak. = Vasárnapi Hírek, szept. 1./
1996. augusztus 31.
Az SZDSZ országos tanácsa aug. 31-i ülésén határozott: támogatják a frakció elképzelését, hogy az SZDSZ-es képviselők elfogadják az alapszerződés szövegét a szavazás alkalmával. Pető Iván pártelnök szerint a szerződés aláírása segítheti az erdélyi magyarság céljai magvalósulását. Leszögezte: a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan lenne a HTMH megszüntetése. Iván Károly, a HTMH sajtófőnöke számos tömegkommunikációs fórumon cáfolta, hogy a hivatal megszüntetéséről már szeptemberben döntés születne. Tabajdi Csaba államtitkár elmondta: a HTMH átvilágítására szeptemberben kormányvizsgálat kezdődik. Hozzátette: Iván Károlyt senki sem hatalmazta fel nyilatkozattételre. /Különleges ülésszak. = Vasárnapi Hírek, szept. 1./
1996. szeptember 3.
Az ellenzék indítványa alapján az Országgyűlés szept. 3-án délután egytől hajnalig tartotta rendkívüli ülését, vitanapját. A vita megkezdése előtt a házbizottságban nem született egyhangú megállapodás arról a javaslatról, hogy Markó Béla fölszólalhat-e az ülésen, az ellenzék hiába kérte ezt, a kormánypártok elvetették a javaslatot. Ennek alapján Markó Béla csak meghívott vendégként vehetett részt az ülésen. Kovács László külügyminiszter, Horn Gyula miniszterelnök ismételten kiállt az alapszerződés mellett, hasonlóan az SZDSZ nevében felszólaló Eörsi Mátyás. Az ellenzéki képviselők az alapszerződés jelenlegi szövegét vitatták. Orbán Viktor úgy vélte, hogy Eörsi Mátyás megvilágította mindenki előtt, hogy pártja miként gondolkodik a dokumentumról, amikor azt mondta: olyan alapszerződés nincs, amit az RMDSZ és Bukarest is elfogadhatónak tartana. A Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy az SZDSZ és a kabinet Bukarestét és nem az RMDSZ véleményét fogadta el. - Lezsák Sándor, az MDF vezérszónoka hangoztatta: a magyar kormány a magyar-román alapszerződés jelenlegi szövegével azt üzeni, hogy nincs többé lelkileg együvétartozó egyetemes magyarság, csak nemzetrészek vannak, amelyek külön életet élnek. Ha az erdélyi magyarok több jogot akarnak, vívják ki maguknak. - Tabajdi Csaba államtitkár szerint az alapszerződés vállalható kompromisszum.- A fideszes Németh Zsolt számon kérte a kormánytól, hogy a magyar álláspont kidolgozásánál nem vette kellő súllyal figyelembe a határon túli magyarság véleményét. - A törvényhozás végezetül hajnali két óra előtt néhány perccel, 71 támogató és 235 elutasító szavazattal, tartózkodás nélkül elvetette a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban benyújtott országgyűlési határozati javaslatot. /A Romániai Magyar Szó átvette az MTI részletes jelentését a rendkívüli ülésről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
1996. szeptember 14.
Kovács László külügyminiszter a külügyi bizottság ülésén ismertette Teodor Melescanu román külügyminiszter levelét, amely az elkobzott magyar egyházi és kisebbségi javak ügyének rendezésében tett lépésről tájékoztatta a magyar felet. A magyar kisebbség által többször megkérdőjelezett legitimitású Kisebbségek Tanácsa tervezetet készít az elkobzott vagyon rendezéséről. Csóti György /MDF/, a külügyi bizottság alelnöke vitába szállt Tabajdi Csaba államtitkárral, aki azt állította: "Nincs olyan RMDSZ-állásfoglalás, amely szerint számukra nem elfogadható az alapszerződés. Csóti György nemcsak ezt tartotta valótlannak, hanem azt is kifogásolta, hogy a külügyi bizottság nem hívta meg ülésére az RMDSZ-t. Az, hogy néhány szenátor nyílt levelet ír, nem azonos az RMDSZ állásfoglalásával, jelentette ki Kovács László. /Kárpótlás helyett levélváltás. = Új Magyarország, szept. 14./ Az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy az aláírás helyszínéül Temesvárt választották, Tabajdi Csaba szerint viszont a város az interetnikai megbékélés szimbóluma. /Népszava, szept. 14./ A külügyi bizottság résztvevői kézhez kapták a Magyar Hírlap aznapi /szept. 13-i/ számában megjelent, a Magyar Hírlap és a Curierul National bukaresti napilap megbízásából a Román Közvélemény-kutató Intézet által közölt felmérést. Eszerint mind a magyar, mind a román polgárok többsége úgy véli, hogy az alapszerződés kedvezőlen hat a két ország közötti kapcsolatokra. A Curierul National a román kormányhoz közelálló nacionalista lap, amelyet nem jellemez a magyar kisebbség iránti lojalitás. A romániai közvélemény-kutatás adatainak - amelyek nem erősítik az alapszerződés jelenlegi formájában történő aláírását nem támogató RMDSZ pozícióit - fenntartások nélküli közlésével kapcsolatban az Új Magyarország munkatársa szerette volna megkeresni a Magyar Hírlap nemrég kinevezett új főszerkesztőjét, Gazsó L. Ferencet, de nem sikerült. Helyettese, Martin József elmondta: úgy tudja, a Curierul National üzleti lap, azért esett rá a választásuk. Hozzátette: ez csak egy felmérés. /udvardy)[Udvardy Zoltán]: Csak egy felmérés... = Új Magyarország, szept. 14./ A Magyar Hírlapban Martin József foglalkozott ezzel a felméréssel, amely szerint a romániai magyarok 74 százaléka előnyösnek látja az alapszerződést. Ebből levonja a következtetést: a magyar etnikumban nem alapszerződés-ellenes a hangulat, szemben az RMDSZ vezérkarával. Martin József kiállt az alapszerződés mellett: "a Horn kormány azt tette, amit minden felelős magyar kormány tett volna". /Martin József: Mágikus vonzerő nélkül. = Magyar Hírlap, szept. 14./ Szentmihályi Szabó Péter is hozzászólt ehhez a felméréshez, amely szerint a magyarok 74 százaléka kedvezően ítéli meg az alapszerződést. A két lap felméréséből csak az nem derül ki, hogy a kérdezőbiztosok közül hány román és hány magyar volt. "Volt-e rajtuk egyenruha, vagy civilben voltak, románul kérdeztek vagy magyarul..." /Szentmihályi Szabó Péter: Szoborcsoport. = Új Magyarország, szept. 16./
1996. szeptember 16.
Szept. 16-án Temesváron Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu miniszterelnök aláírta a magyar-román alapszerződést. Az eseményen jelen volt Ion Iliescu államelnök, Teodor Melescanu külügyminiszter, Adrian Nastase képviselőházi elnök, az RMDSZ nem képviseltette magát legfelsőbb vezetői szinten, Dézsi Zoltánt, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét küldte, ezzel is jelezve fenntartásait. A román parlamenti pártok - a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt kivételével - képviseltették magukat. Magyar részről jelen volt Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkár. A magyar ellenzéki pártok távollétükkel fejezték ki egyet nem értésüket.Az aláírási ceremónia alatt Temesváron sokezer román tüntetett az alapszerződés és Iliescu elnök ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Az SZDSZ sem képviseltette magát /miután megszavazta és Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő az alapszerződés mellett hitet tevő cikket írt a másnapi Magyar Hírlapban/. Iliescu elnök beszédében éppen a Magyar Hírlap és a Curierul National felmérésére hivatkozott: mindkét ország közvéleménye támogatta az alapszerződést. Horn és Iliescu elnök megbeszélést tartott. Az aláírás után kezdődött a város római katolikus Milleneumi templomában az RMDSZ Temes megyei szervezte által szervezett Őrzők, vigyázzatok a strázsán című ökumenikus gyülekezés, amelynek vendégeként megjelent Lezsák Sándor, az RMDSZ elnöke is, ott volt az RMDSZ több vezetője, Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Bárány Ferenc parlamenti képviselő és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke. A felszólalók között volt Tőkés László, a gyülekezés kezdeményezője, aki hangoztatta: a romániai magyarságnak nem szabad lemondania sem a kollektív jogokról, sem az egyházi javakról, továbbá Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora is. "Befelé folynak a könnyek itt, a temesvári katolikus templomban" , nyilatkozta Udvardy Zoltánnak, az Új Magyarország munkatársának Lezsák Sándor. "Nagy önfegyelmet tapasztalok azon a napon, amikor két szocialista kormány szerződést köt az itt élő magyarok feje fölött". /Az aláírásról szóló tudósítások: Udvardy Zoltán: Szentesítették Trianont. Tőkés László: amiről egy nemzet lemond, azt végleg elveszíti. = Új Magyarország, szept. 17. - Nagy Iván Zsolt: Aláírták a román-magyar alapszerződést. Kedvező nemzetközi visszhang, ellenzéki bírálatok. = Magyar Nemzet, szept. 17. - Gyévai Zoltán: Aláírták az alapszerződést. = Magyar Hírlap, szept. 17. - M. Lengyel László: Aláírás Temesváron, tiltakozás itt és ott. = Népszabadság, szept. 17. -Baracs Dénes: Aláírták az alapszerződést. = Népszava, szept. 17./ Az Őrzők vigyázzatok a strázsán ökumenikus gyülekezést a felszentelésének 100. évfordulóját a közeljövőben ünneplő temesvári Milleniumi templomban tartották. Markó Béla lemondta a részvételt, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az őrállónak ma is az a kötelessége, hogy felhívja a figyelmet a veszedelemre. "Jogaink tekintetében nem alkuszunk és javainkról nem mondunk le. A közösségi jogok sem képezhetik alku tárgyát." Megdöbbentő, hogy "a magyar kormányzat sem vette figyelembe e jogokra vonatkozó álláspontunkat és véleményünket." Trianon óta már a harmadik szerződést kötötték meg a fejünk felett, miközben "megfosztottak javainktól, egyházi ingatlanainktól, földjeinktől, intézményeinktől, házainktól és jogainktól." "Mi az alapszerződés hívei vagyunk, de jó alapszerződés, de jó alapszerződést szeretnénk!" Dézsi Zoltán, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke Markó Béla üzenetét hozta: "Mi önmagunk felett rendelkezve akarunk bekapcsolódni a teremtett világ rendjébe. Hogy ezt megvalósíthassuk, össznemzeti összefogásra van szükség." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke kifejtette: a mai napig abban a hitben ringattuk magunkat: Magyarország a mi autonóm közösségünk állami szintű képviselője. Azonban Magyarország az aláírással ennek az ellenkezőjét bizonyította. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora biztosított mindenkit arról, hogy a határ túloldalán is aggódnak sorsukért. A helyi RMDSZ nevében felszólalt Balaton Zoltán, dr. Bárányi Ferenc, Toró T. Tibor, Bodó Barna és dr. Obest László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
1996. szeptember 21.
Magyar-magyar meg nem támadási egyezményt kell kötni, javasolta Kádár Béla a Szárszó'96 konferencia Budapesten rendezett tanácskozása /szept. 20-23./ második napján. A tanácskozást a Szárszói Baráti Kör, a Püski Kiadó és a Magyar Szellemi Védegylet kezdeményezte. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a zsúfolásig megtelt teremben a nemzeti minimum kidolgozását sürgette. Rámutatott: a legfontosabb a nemzeti belső bizalom, a türelem és az összefogás. Válságban tartanak bennünket, mondta, ezt a válságot nem kezelni kell, ahogy a Horn-kormány teszi, hanem meg kell szüntetni. "Az ellenzék összefog, ha itt lesz az ideje, mert nem engedheti, hogy olyan nemzeti kisebbség telepedjen rá a nemzet egészére, mely a jövőnket kockáztatja" - mondta Giczy György, a KDNP elnöke. Duray Miklós, az Együttélés elnöke megállapította, hogy a mai magyarországi politika a határon túli magyarság közéletét is gyengíti. Bíró Zoltán a rendszerváltás sajátos kudarcáért a neoliberalizmus világszellemét és Nyugatnak fölajánlkozó politikusokat tette felelőssé. Tabajdi Csaba politikai államtitkár levélben értesített a konferencia résztvevőit, hogy nem kíván fölszólalni. /Új Magyarország, Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, szept. 23./ Az egyik erdélyi résztvevő, Gagyi-Balla István beszámolt arról, hogy a Szárszó'96 találkozón mintegy tizenöt előadás hangzott el. Az előadók többnyire erős kritikával illették a jelenlegi magyar vezetést, amilyen képtelen a társadalmat nyomasztó kérdések megoldására. A megjelent erdélyi részvevői /Gazda József, Fülöp G. Dénes, Bodó Barna, Borbély Imre/ a romániai magyarság gondjait elemezték. /Gagyi-Barna István: Szárszó'96. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
1996. október 17.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke okt. 17-én Tabajdi Csaba államtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatót. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ nehéz helyzetbe került, mert nem kapta meg a pártoknak járó állami szubvenciót, több mint 300 millió lejt. Tabajdi Csaba elmondta: az RMDSZ fáziskéséssel ugyan, de felismerte, hogy vannak feladatok, amelyekre csak egy kisebbségi szervezet alkalmas. "A magyar kormány aggodalommal figyeli, hogy az RMDSZ egyes politikusai beavatkoznak a magyar belpolitikai életbe, és néhányuk saját személyi ambícióit a romániai magyarság érdekei fölé helyezi." /Magyar Hírlap, okt. 18./ A Romániai Magyar Szó a Magyar Nemzet tudósítását vette át, abban nem említették Tabajdi Csaba idézett véleményét, így erről nem számolt be a lap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1996. október 21.
Horn Gyula miniszterelnök okt. 21-én fogadta dr. Allen Kassoffot, a kisebbségi kapcsolatokkal foglalkozó amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ Alapítvány elnökét. A zárt ajtók mögötti megbeszélést követően Tabajdi Csaba államtitkár elmondta, hogy a PER már régóta nagy figyelemmel kíséri a Kelet-Európában zajló, kisebbségeket érintő eseményeket. Horn Gyula támogatja az alapítvány regionális fórumokat érintő kerekasztal-megbeszéléseit. /Magyar Nemzet, okt. 22./
1996. október 25.
Tabajdi Csaba államtitkár negatívan nyilatkozott a Magyarok Világszövetségéről /MVSZ/, éppen azon a napon, amikor kezdődik az MVSZ tisztújító közgyűlése. Szerinte az MVSZ nem minden esetben a határon túli magyarok legitim módon megválasztott képviselőivel tart kapcsolatot. Nem az RMDSZ képviselői, "hanem az RMDSZ-ből kiszorult politikusok töltenek be különböző tisztségeket az MVSZ-ben." Szerinte bizonyos erdélyiek "az MVSZ támogatásával egyesek megpróbálják errodálni az RMDSZ egységét." Tabajdi szerint kétséges, kell-e működtetni magyarországi tagszervezeteket. Az államtitkár szerint "az MVSZ nem a világban szétszórtan élő magyarok szövetsége, hanem csak a konzervatív eszmék képviselőit tömöríti". El kell gondolkodniuk, jelentette ki Tabajdi, hogy "milyen mértékű támogatásra lehet joga és igénye egy ilyen egyoldalú beállítottságú szövetségnek". /Papp János: "Aggodalommal figyelem az eseményeket". Tabajdi Csaba szerint kérdéses, hogy mennyire reprezentatív szervezet a Magyarok Világszövetsége. = Magyar Hírlap, okt. 25./
1996. október 25.
Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke visszautasította Tabajdi Csabának az MVSZ-ről szóló megjegyzéseit, miszerint az MVSZ a romániai magyarság és az RMDSZ megosztására törekedne. AZ MVSZ az 1992-es világtalálkozóra meghívta Konrád Györgyöt, Mészöly Miklóst és Esterházy Pétert, akik nem fogadták el a meghívást. Az lenne jó, ha Tabajdi Csaba itt lenne és bővebben kifejtené, mire gondol. /Magyar Nemzet, okt. 26./
1996. október 25.
Az MVSZ közgyűlésén Sütő András bejelentette, hogy lemond az MVSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéről és figyelmeztetett, hogy milyen veszélyeket rejt magában a magyar-román alapszerződés. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke visszautasította Tabajdi Csaba megállapításait, cáfolta, hogy az MVSZ kísérletet tett volna az RMDSZ errodálására, és kijelentette, hogy több RMDSZ-politikus is jelen van a küldöttgyűlésen. Az RMDSZ egységét a jelenlegi magyar kormány rontja meg, mondta Tőkés László. /Magyar Hírlap, okt. 26./
1996. október 26.
Okt. 25-én Budapesten megkezdődött a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ háromnapos tisztújító közgyűlése. Sütő András, az MVSZ tiszteletbeli elnöke beszédében feltette a kérdést: "Mihez igazodik az a nemzetstratégiai törekvés, amelynek váratlan fordulataiban a határon túli magyarság számára elfogadhatatlan alapszerződések születtek. Olyan kompromisszumok, amelyekben elemi nemzetiségi jogokat tagadó kormányok dicsőültek meg, és mondhatják el maguktól: etnicista, nemzetállami koncepciójukból jottányit sem kellett feladniuk." Sütő András az MVSZ legdrámaibb feladatának a határon túli magyarság "létveszélyének" elhárítását tartotta. Sütő András bejelentette, hogy lemond tisztségéről. Csoóri Sándor arról beszélt, hogy a magyar történelmi emlékezet sok mindentől megfeledkezik, ez pedig annak a veszélyét hordozza magában, hogy a nemzet nem érti meg jelenét, később pedig majd elveszti múltját. Magyarországon ma zűrzavar van, széthúzás, korrupciós botrányok látnak napvilágot, kulturált hazaárulás folyik. Annak érdekében, hogy vége legyen ennek a mélypontnak, szükség van egy olyan szervezetre, amely nem a politikai hatalom részese.- Csoóri Sándor az alapszerződésekről megállapította, hogy tartós békét csak egyenlő felek köthetnek. Az ülés szünetében Tabajdi Csaba politikai államtitkárnak a Magyar Hírlap okt. 25-i számában megjelent nyilatkozatára reagálva félreértésnek tartotta, hogy a MVSZ meg akarja osztani az RMDSZ-t. Tabajdi Csaba azon állítására, miszerint az MVSZ nem a világban szétszórtan élő magyarok szövetsége, hanem csak a konzervatív eszmék képviselőit tömöríti soraiba, Csoóri Sándor kijelentette: az lenne jó, ha Tabajdi Csaba itt lenne, és kifejtené, mire gondol. - Az MVSZ erdélyi küldöttei nyilatkozatot adtak ki, reagálva Tabajdi Csaba említett interjújára: ebben "olyan megtévesztő kijelentéseket tett, melyek minden alapot nélkül megkísérlik szembeállítani egymással" az MVSZ-t és az RMDSZ-t, ezt visszautasítják. Állításuk alátámasztását szolgálja az, hogy szinte valamennyien egyszerre tagjai az RMDSZ-nek és az MVSZ-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ Alapszabályba foglalták, hogy "az MVSZ legfőbb feladata a magyar nemzet integrációjának megteremtése az önrendelkezés elve alapján". Lényeges két új testület, a Világszövetség Védnökeinek Tanácsa és a Stratégiai Bizottság létrehozása. Sütő Andrást, Tőkés Lászlót és Teller Edét jelölték a Tanácsba, olvasható Gáspár Sándor beszámolójában. /Brassói Lapok (Brassó), nov. 1./
1996. november 7.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár és dr. Kovács István, a Magyar Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke Budapesten átnyújtotta Szakács Gézának a Honfoglalás emlékérmet. Szakács Géza /Marosvásárhely/ fiatal közgazdász. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
1996. december 9.
Dec. 8-án Debrecenben az Alapszerződések és regionális gazdasági együttműködés című konferencia megnyitásakor Tabajdi Csaba politikai államtitkár kifejtette: az alapszerződések nem csodaszerek, de nem is a nemzetárulás dokumentumai. A magyar, ukrán, szlovák, román és jugoszláv részvétellel kezdődött kétnapos /dec. 8-9./ konferenciát levélben köszöntötte Horn Gyula miniszterelnök. Az előadások témakörei: régiók közötti együttműködés, bankok szerepe a két- és sokoldalú együttműködésben, a nemzeti kisebbségek lehetőségei az együttműködésben. Bod Péter Ákos, a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank /EBRD/ kelet-közép-európai országokat képviselő igazgatója elmondta, hogy "elégtelen intenzitású kapcsolatok léteznek a kelet-közép-európai térségben". A tanácskozás szervezői - Miniszterelnöki Hivatal, határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Alapítvány - abból indultak ki, hogy a térség államai között létező politikai viszony és a határokon átnyúló gazdasági együttműködés minősége szorosan összefügg egymással. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10., Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./
1996. december 10.
Az Országgyűlés dec. 10-én 249 igen szavazattal, 53 ellenében, 12 tartózkodás mellett ratifikálta az alapszerződést. A név szerinti szavazáson a koalíciós pártok /MSZP, SZDSZ/ képviselői támogatták a dokumentumot /egy kivételével, Szűrös Mátyás (MSZP) tartózkodott/, az MDF, a Fidesz, az FGKP és a KDNP nemmel voksolt /az utóbbiból ketten tartózkodtak/, az MDNP /az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt/ tartózkodott. A vitában Horn Gyula miniszterelnök és Eörsi Mátyás /SZDSZ/ kiállt az alapszerződés mellett. Eörsi Mátyás szerint az egyezménynek köszönhetően lehetetlenné vált a választásokon a román nacionalisták manipulálása. A kisgazdák politikája Eörsi szerint életveszélyes, hatalomra kerülve fegyveres konfliktusba sodorhatnák az országot. Bírálta Giczy György KDNP-elnököt is, aki veszélyezteti a határon túli magyarok érdekeit, Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentését, hogy euroatlanti csatlakozásunk nem az alapszerződés aláírásától függ, felelőtlennek nevezte. Surján László /KDNP/ szerint szabaddemokrata képviselőtársa /Eörsi/ a belpolitikai csatározások szintjére alacsonyította le a külpolitikai párbeszédet. Tabajdi Csaba politikai államtitkár vállalható kompromisszumnak nevezte a szerződést. Rámutatott arra, hogy a kisebbségi ügyek rendezésének az alapszerződés szükséges, de nem elégséges feltétele. A közös kormányzás végre esélyt adhat arra, hogy a magyarság végre beleszólhat sorsa alakításába. Lezsák Sándor /MDF/ leszögezte, hogy a dokumentum tartalmilag veszélyesen hiányos. Hiányzik belőle a magyar közösség javainak visszaszolgáltatása, s elfogadhatatlan a kollektív jogokat értelmező lábjegyzet. Az MDF elutasító döntése azonban a múltat utasítja el, nem a jövőt. Az MDF a maga eszközeivel segíti a megbékélést a Kárpát-medencében. Jeszenszky Géza /MDNP/ kifejtette, hogy pártja "ha nem is támogatja, de nem ellenzi az alapszerződést". Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ kijelentette: az ellenzék kész volt, hogy részt vegyen az alapszerződés előkészítésében, azonban a kormánykoalíció az ellenzék egyetlen javaslatát sem fogadta el, s negligálta az RMDSZ véleményét is. Az egyházi kárpótlás alapkérdés, ettől függ, lesz-e magyar nyelvű oktatás Romániában. - Az ellenzéki pártok javasolták a ratifikálás elhalasztását addig, amíg a magyar-magyar csúcs záródokumentumának jogforrássá emelését célzó határozati javaslatot nem fogadja el a parlament. Eörsi Mátyás ezt elvetette, a ratifikálás elhalasztását a kormánytöbbség elutasította. - Az egyes frakciók képviselői megindokolták azt, hogyan szavaznak. Az MDF azért szavaz nemmel, indokolta Csóti György, mert a szerződést a romániai magyarok feje felett és akaratuk ellenére kötötték meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Kinek jó ez az egész magyarországi parlamenti ratifikációs vita az alapszerződésről, tette fel Nagy Iván Zsolt /a Magyar Nemzet munkatársa/ a kérdést, majd válaszolt rá, szerinte sem a kormánynak, sem az RMDSZ-nek, sem az ellenzéknek... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A Népszabadságban Aczél Endre dühödten kirohant a magyar ellenzéki képviselők ellen, amiért nem szavazták meg a ratifikálást és bátran kiállt a kormányzat mellett. /Aczél Endre: Konok magyar ellenzék. = Népszabadság, dec. 11./
1996. december 14.
Az 1989-es romániai események hetedik évfordulóján jogosultnak érzem magam, hogy azt mondjam: tartós, gyökeres megoldásokat kell keresni - jelentette ki Tőkés László püspök Budapesten, a Magyarok Világszövetségének székházában dec. 14-én Csoóri Sándorral, az MVSZ elnökével tartott sajtótájékoztatóján. Tőkés Lászlót a romániai magyar nemzeti közösség felemelkedéséért folytatott harcának elismeréséért Barcelonában a Kisebbségek és Nemetek Központja nagydíjával tüntették ki. "Fájdalom, hogy ma már csak pejoratív értelemben használják a 'radikális' jelzőt az erdélyi politikai paletta jellemzésekor" - utalt Tőkés László az 1989-es fordulat óta bekövetkezett változásokra, majd hozzátette - ezen az alapon Temesvárt is el lehet ítélni, amely radikálisan lépett fel egy diktatúra ellen. Tőkés László aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új román kormány programja nem tartalmaz kisebbségi tárgyú célkitűzéseket. - Csoóri Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy Tőkés László elsőként kapta meg a térségben a katalán szervezet nagydíját. - Tőkés László kiemelte, hogy 1996-ra a "radikális irányzat" bírálata ürügyén az anyaország részéről is támadások érik 1989 örököseit. A Magyar Televízió Sajtóklubjában kárhoztatják az "erdélyi magyar radikálisokat". Tőkés szerint Tabajdi Csaba a magyar kormánnyal együtt arra törekszik, hogy "leradírozza ezt irányzatot". 1996-ban ismét oroszlánrésze volt a magyaroknak a demokratikus átalakítás folyamatában, hangsúlyozta a püspök, hiszen Constantinescu az ő szavazatuk nélkül nem győzhetett volna. Az RMDSZ "alkalmazkodó magatartása" életveszélyes lehet az előállt új helyzetben. "Az új román kormány 1997 első félévre vonatkozó programjában egyetlen magyar vagy kisebbségi vonatkozású célkitűzés sem szerepel" - mutatott rá Tőkés László. Hozzátette, hogy az RMDSZ-t ennek ellenére sem lehet megosztottnak nevezni. /Udvardy Zoltán: Erdélyi paletta. Tőkés László értékel. = Új Magyarország, dec. 16./
