|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3976 találat | lapozás: 1-30 ... 1501-1530 | 1531-1560 | 1561-1590 ... 3961-3976 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kelemen Hunor 2012. május 8.Magyartagadó” kormányBizalmat szavazott tegnap a parlament a szociálliberális Ponta-kabinetnek Bizalmat szavazott tegnap este a parlament a szociálliberális kormánynak. A Victor Ponta vezette kabinet tartózkodás nélkül 284 igen, 92 nem szavazatot kapott. Parlamenti beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi 22 évben nem volt még olyan kormány, amely még utalás szintjén sem tér ki programjában a kisebbségek helyzetére. Bizalmat szavazott tegnap este a parlament a szociálliberális kormánynak. A Victor Ponta vezette kabinet 284 igen, 92 nem szavazatot kapott. A délután folyamán a parlament szakbizottságai alkalmasnak tartották mandátumuk teljesítésére a miniszterjelölteket, köztük Ioan Mang szociáldemokrata szenátort, az oktatási tárca vezetői tisztségének várományosát is, akit az utolsó pillanatban – vasárnap este – javasolt a megbízott kormányfő a sajtóban sokat bírált Corina Dumitrescu helyére. „Ti nem léteztek” Az RMDSZ nem szavazott bizalmat a Ponta-kabinetnek. A parlamentben mondott beszédében Kelemen Hunor szövetségi elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi 22 évben nem volt még olyan kormány, amely 53 oldalas programjában egy mondatot se áldozott volna az ország 18 nemzeti kisebbségére. „Az új kormány üzenete, számunkra, romániai magyarok számára egyértelmű: ti, nemzeti kisebbségek, nem léteztek. Ez a kormány a múlt évszázad legsötétebb időszakát idézi: egyszerűen tagadja a kisebbségek létét” – jelentette ki a politikus. Kelemen közölte, hogy az RMDSZ ellenzékben marad. „Nem tudjuk elfogadni, hogy visszatérjünk abba a korszakba, amikor a kisebbségeknek nem volt más választásuk: hallgattak, vagy elmentek. Mi nem fogunk hallgatni, hanem a párbeszéd útját választjuk” – jelentette ki a szövetségi elnök. Kelemen ugyanakkor leszögezte: az RMDSZ támogatja a közalkalmazotti bérek növelését, az arányos képviseletet biztosító választási rendszer bevezetését és az előrehozott választásokat. Az RMDSZ elnökének kemény beszéde nem maradt válasz nélkül: Victor Ponta, Călin-Popescu Tăriceanu volt liberális kormányfő és Crin Antonescu liberális pártelnök is elutasította a beiktatásra váró kormányt érintő vádakat. Mérgezett ajándék a kisebbségeknek A megbízott kormányfő a délelőtt folyamán találkozott a nemzeti kisebbségek képviselőivel és az RMDSZ vezetőivel is. Victor Ponta az előbbieknek az évek óta elfektetett kisebbségi törvénytervezet megszavazását ígérte, azzal a kitétellel, hogy a tervezetből töröljék a kulturális autonómiára vonatkozó részt. Cserében a nemzeti kisebbségek képviselői együttműködési megállapodást kötöttek a Szociál-Liberális Szövetséggel, és megígérték, hogy támogatják kormánya beiktatását a bizalmi szavazáson. Az RMDSZ vezetőivel folytatott konzultáció után Victor Ponta elmondta, az USL az RMDSZ-t tekinti a romániai magyarság legitim képviselőjének. „Nem fogunk semmi olyat tenni, ami bátorítaná azokat a szélsőséges erőket, amelyek megjelentek a romániai magyarok soraiban. Folytatjuk a párbeszédet akkor is, ha hatalmon leszünk, az RMDSZ pedig az ellenzéki padsorokban foglal helyet” – mondta a Victor Ponta. Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke az USL miniszterelnök-jelöltjével folytatott megbeszélés után bejelentette, nem szavazzák meg a Ponta-kormányt, a kisebbségi törvényt pedig nem tudják elfogadni a kulturális autonómia nélkül. „Olyan kisebbségi törvényt nem tudunk támogatni, megszavazni, amelyet kiürítenek a valós tartalmától, amely nem tartalmazza a kulturális autonómiát mint intézményt, és nem ad ennek valós jogköröket a kultúra, az oktatás területén” – mondta Kelemen Hunor. Mint ismeretes, a nemzeti kisebbségek kerettörvényének tervezetét 2005-ben terjesztette a parlament elé a Tăriceanu-kormány, ám a tervezet nem jutott túl a törvényhozás szakbizottságain. A jogszabály kulturális autonómiát adna a kisebbségeknek: anyanyelvű intézményeiket a közösség által megválasztott autonómiatanácsok igazgatnák. Ezt az önállóságot azonban a román pártok egyike sem volt hajlandó támogatni. Restitúcióbarátabb lesz a Victor Ponta vezette kormány? Victor Ponta nem ért egyet a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok után fizetendő kárpótlások korlátozásával. Szerinte folytatni kell az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását is. Mint mondta, „alkotmányos és méltányos” megoldást kell találni ennek a kérdésnek a rendezésére. Ponta szerint méltányos megoldást jelent például a természetbeni visszaszolgáltatás folytatása azokban az esetekben, ahol ez még lehetséges. Hangsúlyozta: hátrányos megkülönböztetésben részesítenék a kárpótlásokra még váró személyeket azokkal szemben, akik „szerencsés módon” már megkaphatták az egykori ingatlanjuk értékének teljes egészét. Ponta ugyanakkor nem részletezte, konkrétan milyen megoldást javasol a kárpótlásokra. A korlátozás azért merült fel, mert Romániának nincs elég pénze arra, hogy belátható időn belül teljesítsen valamennyi kárpótlási igényt. A strasbourgi bíróság lényegében azt állapította meg, hogy a román kárpótlási rendszer működésképtelen. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. május 10.RMDSZ-es népvándorlás a hatalombólRMDSZ-es tisztviselők „népvándorlása” vette kezdetét Bukarestből Erdélybe annak nyomán, hogy a parlamentben megbukott Ungureanu-kormányt váltó balliberális hatalom nekilátott a kádercserének az állami és a kormányapparátusban. A kisebb megszakítással 1996 óta folyamatosan hatalmon lévő magyar alakulat számára jelentős érvágást jelent, hogy ellenzékbe került, hiszen miniszterelnök-helyettesi, három miniszteri és több mint tíz államtitkári poszttal rendelkezett a menesztett kormányban, ezenkívül politikusai több mint 40 kormányzati intézményben és számos prefektúrán töltöttek be vezető tisztségeket, és tanácsosok, irodavezetők, szakértők százainak adtak munkát. Mennek. Ungureanuval együtt az RMDSZ is távozik a Victoria palotából (fotó: www.gov.ro)A jelenlegihez hasonló leváltási hullámban legutóbb 2009-ben, a Tăriceanu-kormány bukásakor volt része az RMDSZ-nek, amikor szintén ellenzékbe került a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták alkotta nagykoalíció nyomán. Akkoriban tüntetésekre is sor került az állami intézmények területi kirendeltségei élén álló magyar tisztviselők eltávolítása miatt. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára tegnap lapunknak elmondta, mintegy 200 magyar tisztségviselőt érint közvetlenül a mostani kormányváltás, ennyien dolgoztak többek között tárcavezetőként, államtitkárként, helyettes államtitkárként vagy más beosztásban a leköszönő Ungureanu-kormány hivatalaiban. Kovács kérdésünkre hozzátette, erdélyi viszonylatban ugyanakkor több ezer közalkalmazottról van szó, az érintettek többsége esetében a leváltás kérdése a hatályos törvények miatt nem egyszerű. „A miniszterek, államtitkárok és azok helyetteseinek, illetve a különböző kabinetek szakértőinek kinevezése miniszterelnöki aláírástól függ, vagyis politikai vonalon tisztségbe kerülő vezetőkről van szó. Léteznek viszont – Erdély mellett a fővárosban is – hivatalukat versenyvizsgával elnyert tisztségviselők, akiknek a helyzete törvényileg nem egyszerű. A Victor Ponta kormányfő által nemrég kifejtett, véleményem szerint meglehetősen populista kijelentés szerint a decentralizált megyei intézmények vezetőinek leváltása szakmai alapon történik majd. Ezzel kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy reményeink szerint nem fog végbemenni etnikai tisztogatás az állami hivatalokban” – fogalmazott a szövetség főtitkára, aki a három évvel ezelőtti személyzeti cserének maga is „szenvedő alanya” volt, hiszen elvesztette az Országos Ifjúsági Hatóság elnöki posztját. Az alprefektusokat is leváltják Kovács Péter főtitkár közölte, a prefektusokon kívül a magyar alprefektusokat is leváltják, az érintetteket a kormány várhatóan kormányfelügyelői tisztségekbe nevezi ki. „A prefektusok és helyetteseik nem lehetnek tagjai egyetlen pártnak sem, ők úgynevezett főköztisztviselők, ebből a testületből pedig nem lehet őket letávolítani. Az új kormány minden bizonynyal kinevezi majd a leváltott magyar prefektusokat és alprefektusokat valamilyen tisztségbe, ez azonban semmilyen valós hatáskörrel nem jár majd, nem lesz semmiféle súlya a magyarság érdekeinek képviselete terén” – magyarázta a főtitkár. A prefektusok leváltásáról szóló elvi döntés egyébként a Victor Ponta vezette kormány első, keddi ülésén megszületett. Az ország 41 megyéje közül Arad, Brassó, Hargita, Hunyad, Kovászna, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy, Temes és Vaslui megyék élén áll az RMDSZ által javasolt prefektus vagy alprefektus. Ladányi László-Zsolt Hargita megyei prefektus az MTI-nek tegnap szintén úgy nyilatkozott, a leváltott hivatalnokokat minden bizonnyal kormányellenőri tisztségbe nevezik ki. „Azt, hogy ki milyen megyébe kerül majd, nem lehet tudni, a kormányellenőrök ugyanis már nem a belügyminisztériumhoz, hanem a kormányfőtitkársághoz tartoznak, ott döntik el, hogy ki milyen feladatkört kap majd” – magyarázta Ladányi. Több száz leváltott közalkalmazott A kormányváltás miatt a tárcavezetők, államtitkárok és államtitkár-helyettesek mellett minden bizonnyal a különböző államtanácsosokat, kabinetvezetőket is meneszti majd az új balliberális kormány. A kulturális minisztériumban például Kelemen Hunor volt tárcavezető, az RMDSZ elnöke mellett négy magyar tanácsos, két sajtótanácsos és egy kabinetigazgató dolgozott, míg a környezetvédelmi tárcánál Korodi Attila exminiszter mellett hét magyar tanácsos, egy jogtanácsos, egy kabinetigazgató és egy főtitkár-helyettes tevékenykedett. Az egészségügyi minisztériumban négy tanácsos és egy főtitkár segítette Ritli László volt tárcavezető munkáját, Markó Béla leköszönő miniszterelnök-helyettest pedig öt tanácsos, három államtanácsos, illetve egy államtitkár. Markó munkatársai közül egyébként tegnap Nagy Zoltánt, Tudor Veronkát, Pásztor Gabriellát és Péter Zsuzsannát menesztették, ugyanakkor leváltották Dézsi Attila kormányfőtitkárt is, akit egyúttal a Hunyad megyei közigazgatásért felelős kormányellenőrnek neveztek ki. Mindemellett meneszthetik a több tucat kormányzati intézménynél vezető beosztást betöltő RMDSZ-es tisztségviselőt is, például az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság alelnökét, az Országos Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnökét, illetve kabinetigazgatóját, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnökét és további három alkalmazottját, vagy az Országos Építkezési Felügyelőség főfelügyelőjét. Ugyanakkor leválthatják az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság alelnökét, az Országos Statisztikai Intézet alelnökét, a Közbeszerzéseket Szabályozó és Felügyelő Országos Hatóság alelnökét, illetve a Kórházak Akkreditációjáért Felelős Országos Tanács elnökét, az említettek személyek ugyanis kivétel nélkül az RMDSZ javaslatára tölthetik be funkciójukat. Különben a Bukarestben dolgozó magyar kormányzati tisztségviselők várható menesztése kapcsán Kelemen Hunor a napokban úgy nyilatkozott: ez a politikában így szokott történni, egyik nap kormányon vagy, másik nap nem, erre föl kell készülni minden politikai szervezetnek. „A kormányon kívül is van élet, politikai munkánk ezzel nem ért véget. Rengeteg kormányzati tisztségviselőt fog ez érinteni, rengeteg szakpolitikusunk dolgozott a minisztériumokban, a különböző kormányzati intézményekben, és gondolom, egy új kormány, amennyiben az RMDSZ nincs kormányon, ezeket az embereket váltani fogja” – mondta az MTI-nek a szövetségi elnök. Kőrössy Andrea. Krónika (Kolozsvár) 2012. május 10.RMDSZ-aggály MOGYE-ügyben„Természetes kötelessége a kormánynak, hogy amikor megtámadják valamilyen döntését, akkor fellebbez, ha erre lehetőség van. Az új kormány eltért ettől” – mondta az ÚMSZ-nek Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt szövetségi elnöke annak kapcsán, hogy a Ponta-kabinet első ülésén visszavonta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának felfüggesztését kimondó bírósági határozat elleni fellebbezést. „Természetes kötelessége a kormánynak, hogy amikor megtámadják valamilyen döntését, akkor fellebbez, ha erre lehetőség van. Az új kormány eltért ettől” – mondta az ÚMSZ-nek Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt szövetségi elnöke annak kapcsán, hogy a Ponta-kabinet első ülésén visszavonta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának felfüggesztését kimondó bírósági határozat elleni fellebbezést. Ezt a miniszterelnök kedden este jelentette be. Markó Béla elmondta, nem érti, ha már megtörtént a fellebbezés, hogy lehet mégis visszavonni. „Azt sem értem, miért nem várják meg, hogy mit dönt az igazságszolgáltatás a fellebbezésről, és utána mit dönt érdemben erről a kérdésről. Ez a visszavonás egyfelől egyfajta bizalmatlanságot fejez ki az igazságszolgáltatással szemben, másfelől pedig beváltották azt a fenyegetésüket, amelyet még beiktatásuk előtt megfogalmaztak, éspedig, hogy MOGYE-vel kapcsoltos határozat visszavonása lesz az első döntésük” – fejtette ki Markó. A volt szövetségi elnök lapunknak elmondta, az RMDSZ a továbbiakban minden olyan eszközzel élni fog, ami egy ellenzékben levő politikai alakulatnak a rendelkezésére áll. „Tehát ha szükséges, az igazságszolgáltatás útján, ha szükséges, politikai állásfoglalás útján járunk el” – fogalmazott. Markó Béla arra is felhívta a figyelmet, hogy ellenzékben sokkal kevesebb mód van ennek a kérdésnek a mielőbbi, megnyugtató rendezésére. „Amikor kormányon voltunk, akkor is nehezen tudtuk elérni, hogy ez a kormányhatározat megszülessék. A volt kormány és a koalíció is recsegett-ropogott a MOGYE magyar karával kapcsolatos vita miatt” – nyilatkozta Markó. A politikus azt látja a legaggasztóbbnak, hogy ha az új kormány bizonyos kisebbségi jogokat visszavesz vagy megcsonkít, akkor a Szlovákiáéhoz hasonló helyzet állhat elő Romániában is. Ami Markó szerint könnyen azt jelentheti, hogy lezárul Romániában egy több mint két évtizedes korszak, „amikor lassabban, vagy gyorsabban”, de előrelépések történtek a kisebbségi jogok bővítése útján. „Azt kellene most megakadályozni, hogy visszaforduljon a történelem. Remélem, miután az új kormány első indulata elmúlik, felelősen ők is végiggondolják, hogy ez milyen következményekkel járhat” – vonta le a konzekvenciát Markó Béla. Dr. Benedek István, a MOGYE oktatója tegnap sajtótájékoztatón beszélt arról a visszás helyzetről, amit a kormány teremtett azzal, hogy visszavonta a fellebbezést. Hozzátette: Ioan Mang új oktatási miniszter és Andrei Marga külügyminiszter mai, marosvásárhelyi látogatásától várja az ügy jobbra fordulását. „A Babeş–Bolyai Tudományegyetem volt rektoraként Marga érti, miről van itt szó, mit akarunk. Remélem, segít abban, hogy létrehozzuk a magyar kart” – mondta Benedek. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az MTI-nek tegnap adott interjúban kifejtette, nem tartja megnyugtatónak, hogy a konfliktus rendezésére a Marosvásárhelyre utazó kormányküldöttségnek a külügyminiszter is tagja lesz. „Andrei Marga tagja egy pártszövetségnek, egy kormánynak. Nem tudom elképzelni, hogy ebben a kérdésben más utat járna, mint a pártelnök, a kormányfő” – jelentette ki Kelemen Hunor. Antal Erika. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. május 11.RMDSZ: etnikai tisztogatás jöhetEtnikai tisztogatástól tart Kovács Péter a minisztériumoknak alárendelt székelyföldi intézményekben. „Nem a tisztogatás véres változatára gondolok, hanem arra, hogy a magyar embereket le fogják váltani” – jelentette ki az ÚMSZ-nek az RMDSZ főtitkára a kormányfőnek azt a kijelentését kommentálva, miszerint a szakmai teljesítmény lesz az egyetlen kritérium az intézmények vezetőinek kinevezésekor. Etnikai tisztogatástól tart Kovács Péter a minisztériumoknak alárendelt székelyföldi intézményekben. „Nem a tisztogatás véres változatára gondolok, hanem arra, hogy a magyar embereket le fogják váltani” – jelentette ki az ÚMSZ-nek az RMDSZ főtitkára a kormányfőnek azt a kijelentését kommentálva, miszerint a szakmai teljesítmény lesz az egyetlen kritérium az intézmények vezetőinek kinevezésekor. Ponta a Gorj megyei dekoncentrált intézmények vezetőivel tartott szerdai tanácskozáson beszélt erről. Hangsúlyozta, nem várja el az intézményvezetőktől, hogy a hatalmon lévő pártok politikáját folytassák, az egyetlen elvárás, hogy betartsák a törvényeket és tisztességes módon szervezzék meg a választásokat. Az RMDSZ főtitkára populista nyilatkozatnak tartja a kormányfő kijelentését. „Sokan bedőlnek Victor Ponta nyilatkozatának, és azt mondják magukban: végre egy olyan kormány került hatalomra, amely a szakmai felkészültséget, nem a politikai hovatartozást tartja elsődlegesnek. Ezeknek a szavaknak nem szabad bedőlni. Szép lassan az előző kormány mandátuma alatt kinevezett intézményvezetők mindegyikéről kiderül, hogy szakmailag nem felel meg a poszt betöltésére, ezért eltávolítják őket” – magyarázta Kovács Péter. Hozzátette: szerinte a Ponta-kormány „mindenkit elsöpör majd útjából”, akiket az előző kabinet helyezett tisztségbe. „El tudom például képzelni azt, hogy a székelyföldi megyékben etnikai tisztogatás lesz a minisztériumoknak alárendelt intézményekben. Nyilván, nem a tisztogatás véres változatára gondolok, hanem arra, hogy a magyar embereket le fogják váltani” – mondta a politikus. Kovács szerint az utóbbi években sikerült elérni, hogy a székelyföldi megyék minisztériumoknak alárendelt intézményeiben a magyarság „majdnem” a számarányának megfelelően legyen képviselve, az etnikai arányok azonban hamarosan meg fognak fordulni. „Egy csöppnyi kétségem sincs afelől, hogy ez meg fog történni” – jelentette ki. Az RMDSZ főtitkára megjegyezte: a tisztségviselők leváltása jogi szempontból nem lesz problémamentes az új kormány számára. „Ne feledjük, hogy ezek az emberek versenyvizsgával jutottak posztjukhoz” – jegyezte meg. Román prefektusok a székely megyékben Victor Ponta Gorj megyében hét prefektus megtartásáról beszélt. Ladányi Zsolt Hargita megyei prefektus nincs közöttük, és utódját is homály fedi. Ladányi a jelenlegi alprefektusra, Andrei Jean-Adrian volt alprefektusra tippel. „Az elmúlt huszonkét év alatt soha nem történt még meg, hogy a prefektusi intézmény vezetőségi tagjai között ne lettek volna magyarok, de úgy néz ki, hogy most egy ilyen időszak következik, és most ezzel kell szembenézni” – kommentálta a fejleményeket Ladányi, hozzátéve: a magyar többségű megyékben, mint Hargita megye is – ahol a lakosság 85 százaléka magyar ajkú – a hivatalt magyarra kellene bízni, hiszen a prefektusi munka technikai, nem politikai jellegű. Mint korábban írtuk, Kovászna megyében a magyarellenességéről hírhedt Codrin Munteanu váltja György Ervint a prefektusi székben. „Nem sok jót ígérnek” Az RMDSZ aggódva figyeli azt, ami az országban történik, hiszen a Ponta-kormány döntései nem sok jót ígérnek az erdélyi magyarságnak, de az országnak se – jelentette ki tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor. Az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: azt tapasztalták, hogy az ellenzéki retorika megváltozik, ha egy párt megkezdi a kormányzati munkát, de a Szociál-Liberális Szövetség (USL) kormánya nem így indult. A szövetségi elnök ugyanakkor azt reméli , hogy Crin Antonescu liberális pártelnök nacionalista nyilatkozatait nem követik kormányzati döntések. Az RMDSZ nem tűri a választási törvény módosítását Kelemen Hunor elmondta: a szenátus által elfogadott új választási törvényt a képviselőházban megpróbálják módosítani. Az új jogszabály révén ugyanis előfordulhat, hogy egy 20-22 százalékkal rendelkező párt nem jut be a parlamentbe. A Szociáldemokrata Párt rájött, a 40-45 százalékos támogatottságával akár 75 százalékos parlamenti képviseletet szerezhet, ezért az egész belpolitikai rendszert át akarja írni. Hozzátette, ha a képviselőházban nem tudják érdemben módosítani a választási törvényt, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. május 11.Krónika: Az RMDSZ kormány elleni pereket javasol az önkormányzatoknakA Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kormánnyal való pereskedésre szólítja fel azokat az önkormányzatokat, amelyektől a Ponta-kabinet vissza akarja venni a kormány tartalékalapjából április elején, még az Ungureanu kormány által kiutalt pénzt - derült ki az erdélyi Krónika című napilap egyik pénteki számában közölt beszámolójából. A lap Kelemen Hunor RMDSZ elnök sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletéről szóló cikke szerint a szövetség jogászai dolgoznak azon, hogy az önkormányzatok a keresetet egységesen tudják benyújtani a közigazgatási bíróságon. Kelemen Hunor szerint a Ponta-kormány rendeletét formai okokra hivatkozva kell megtámadni, hiszen semmilyen előírásnak nem felel meg, például többek között nem bocsátották 30 napos közvitára. „Eltévelyedett intézkedésnek tartom, hiszen már ezeket a pénzeket bevették a helyi költségvetésbe, szerződéseket írtak alá, adósságokat törlesztettek belőle” – idézi a Krónika Kelemen Hunort. A Romániában kormányra került szociálliberális szövetség (USL) egyebek mellett azzal vádolta az előző Ungureanu-kabinetet az ellene beterjesztett és el is fogadott bizalmatlansági indítványban, hogy kampánycélokra használt fel közpénzeket. Az Ungureanu-kormány, amelyben az RMDSZ is részt vett, április elején 150 millió eurót utalt ki különböző önkormányzatoknak - közöttük magyarlakta településeknek -, hogy felhalmozott adósságaikat és az uniós beruházásaik önrészét finanszírozzák. Az USL szerint az elosztás az önkormányzatok politikai színezete alapján történt, azzal a céllal, hogy segítse az akkori kormánypártok önkormányzati választási kampányát. A hét elején hivatalba lépett Ponta-kormány egyik első sürgősségi rendeletével visszavonta az önkormányzatoknak április 3-án kiutalt összegeket. Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke korábban közölte: közigazgatási bíróságon támadja meg a Ponta-kormány - véleménye szerint felelőtlenül kibocsátott - rendeletét. A megyének kiutalt mintegy másfél millió euró egyebek mellett a sürgősségi mentőszolgálat korszerűsítését célzó uniós projekt önrészére kell, amiről Hargita megye nem mondhat le. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a tartalékalapból származó pénz kiutalásakor az MTI-nek úgy nyilatkozott: több mint száz, magyarok által lakott erdélyi település is található a támogatott önkormányzatok listáján, a nekik megítélt összeg pedig eléri a 20 millió eurót. MTI 2012. május 12.Kincses Előd a jogi útban bízikJúniusra halasztották tegnap a Megyei Törvényszék Közigazgatási Részlegén annak a keresetnek a tárgyalását, amelyet a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) indított az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ellen. A keresetben azt kérik, hogy az igazságügyi fórumon tekintsék semmisnek a MOGYE új chartáját, mivel annak megalkotásakor nem tartották be az érvényben levő jogszabályt. A kereset másik pontja, hogy a szakminisztérium jóváhagyásával nem rendelkező charta alapján megtartott 2012. február 8-i választásokat érvénytelenítsék, és a törvényes előírásoknak eleget tevő új szabályzat alapján szervezzék újra azokat. A per állásáról Kincses Előd, a felperes ügyvédje nyilatkozott: – A tavaly novemberben benyújtott közigazgatási eljárásnak a tárgyalását csak május 11-re, azaz a mai napra tűzték ki. A rövidebb határidőre vonatkozó kérésünket, amellyel az volt a célunk, hogy még az idei egyetemi év során érvényes és törvényes chartája legyen az egyetemnek, kedvezőtlenül bírálták el. Elutasították a Legfelsőbb Ítélőtáblához intézett kérésünket is, amely az eljárás más megyébe költöztetésére vonatkozott, arra hivatkozva, hogy Marosvásárhelyen biztosított a tárgyilagos és politikamentes bíráskodás. A május 11-re kitűzött tárgyaláson kézbesítették a MOGYE jogi képviselőjének, Sabau Ioan-Pop ügyvédnek azt a három beavatkozást, amellyel az RMOGYKE kérését támogatja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt. Ezek nevében Tőkés László, Toró Tibor és Szász Jenő írta alá az ügyvédi meghatalmazásom. Ugyanakkor benyújtottam a keresetmódosítást, amelyben a charta legújabb (2011. dec. 7-i) változatának a módosítását kérem. Még fontosabb és komoly jogi következményekkel kell járjon az a kérés, hogy állapítsák meg a február 8-i szenátusi választás semmisségét, hiszen azt egy törvénytelen charta alapján ejtették meg. A tanügyi törvény határozottan kimondja azt, hogy a charta csak a tanügyminisztérium jóváhagyása után lép érvénybe, ami köztudottan nem létezett. Nyilvánvaló, hogy érvénytelen charta alapján érvényes választásokat nem lehet tartani. Jelenleg a charta kérdése a 22-es csapdájába került, hiszen a törvénytelenül megválasztott szenátus nem fogadhat el új chartát, a régi szenátus által elfogadott charta pedig olyannyira törvénysértő, hogy annak a semmisségét is meg kell állapítania a közigazgatási bíróságnak. Az új kar létrehozására vonatkozó kormányrendeletet vagy visszavonja a kormány, vagy megsemmisíti a közigazgatási bíróság, tehát a politikai út nem járható, így kizárólag a jogi megoldás marad. Nagyon remélem, Markó Béla és Kelemen Hunor is ráébred arra, hogy csak jogi úton lehet érvényt szerezni a magyar nyelvű orvosképzés iránti jogos igénynek és beavatkoznak a perbe akár a saját nevükben, ha nem akarnak az RMOGYKE támogatójaként szerepelni. Erre bőven van idejük, hisz a következő tárgyalást június 18-ra tűzte ki a Maros Megyei Törvényszék. Eredetileg szeptemberi határnapot jelölt meg a bíró, de amikor kifejtettem, hogy mindkét oktatási vonalnak az az érdeke, hogy az egyetemnek még az új tanév megkezdése előtt törvényes chartája legyen, érvelésemet elfogadta és rövid, egy hónapos halasztást rendelt el. A perrendtartás szerint a tárgyalást mindenképpen el kellett halasztani azért, hogy a ma kézbesített iratokat a felek tanulmányozhassák és azokra megfelelő választ fogalmazhassanak meg – nyilatkozta Kincses Előd. (b.gy.) Népújság (Marosvásárhely) 2012. május 13.Megosztást vagy összefogást eredményez-e a kormányváltás?A romániai magyar politikusok eltérően vélekednek a választások után hatalomra került új kormány magyarokat érintő retorikájáról és intézkedéseiről. Elemzők szerint Romániában már azzal a retorikával elindult a visszarendeződés, ami a parlamentben a pártelnökök felszólalásaiból érezhető volt a kormány beiktatásakor. Ez a hangulat- és retorikaváltás leginkább a nemzeti liberális párt részéről érezhető. A kormánypozícióból most ellenzékbe kényszerült Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kelemen Hunor szerint az elmúlt 22 év eredményei veszhetnek kárba, a magyar kisebbség helyzete fordulhat rosszabbra azáltal, hogy képviselői kikerültek a hatalomból, s így már nem tudják közvetlenül befolyásolni a döntések meghozatalát. A nacionalista, magyarellenes retorika most a kormányzati döntésekben is kezd megjelenni, mondta a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Kelemen Hunor, aki aggasztónak tartja, hogy visszavonják a költségvetésből az önkormányzatoknak törvényes módon kiutalt támogatásokat. Ezt a kormányrendeletet megtámadják a közigazgatási bíróságon, tette hozzá. A kisebbségi törvénytervezetet a kulturális autonómiára vonatkozó rész nélkül készül elfogadni az új román kormány. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta, olyan kisebbségi törvényre nincsen szükség, amely a kulturális autonómiáról nem rendelkezik, s nem ad valós hatásköröket az oktatás, a kultúra, a média területén. A választási rendszer átszervezésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ezáltal elérhető, hogy 20-25 százalékos támogatással rendelkező politikai pártok ne jussanak be a parlamentbe, vagy csak néhány mandátumot szerezzenek. Az RMDSZ parlamentbe jutását ugyan nem veszélyezteti a választási törvény, de ezzel a rendszerrel a szórványban nem lehet majd mandátumhoz jutni, a szórványban élők szavazatai elvesznek, s ez hosszú távon olyan helyzetet teremt, amellyel eltolódhatnak az erdélyi magyar politika hangsúlyai. Romániában a kisebbségek ügyében vége szakadt a nyugatot megtévesztő látszat-politizálásnak, vélekedik a romániai kormányváltás magyarokat érintő változásairól a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nem lát lényeges különbséget a mostani és a korábbi román hatalom között. Az egyes politikai erők legfeljebb abban különböznek egymástól, hogy melyik helyez nagyobb hangsúlyt a látszatra. Annyi változott csupán, hogy Romániában a kisebbségek ügyében most vége szakadt a nyugatot megtévesztő látszat-politizálásnak. Izsák Balázs szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kijárásos politikája 16 év alatt sem vezetett eredményre, s úgy véli, nem a román kormány volt a legfőbb akadálya az autonómia elérésének, hanem az, hogy 16 éven keresztül Románia fel tudta mutatni a világnak, a magyarság helyzete megoldódott azzal, hogy az államhatalom minden intézményében képviselve van. A Székely Nemzeti Tanács elnöke épp ezért nem tartja feltétlenül rossz iránynak a mostani váltást, mert szerinte tiszta helyzetet teremt, amelyben minden politikai erőnek össze kell fognia az autonómia elérése érdekében. hirado.hu/Kossuth Rádió. Erdély.ma 2012. május 14.Kelemen Hunor: társadalmi feszültségeket okozhatnak a MOGYE-fejleményekhez hasonló döntésekA szociálliberális kormány nacionalista retorikája, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) kapcsán született döntések „súlyos feszültségeket” okozhatnak a társadalomban – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton. Az RMDSZ elnöke Besztercén tartott sajtótájékoztatóján elmondta: ha a Ponta-kormány első intézkedései ilyen ütemben haladnak tovább, akkor súlyos feszültségeket okozhatnak a társadalomban. „Az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatosan is súlyos aggályok merülnek fel. Ha csupán az elmúlt napokban hozott két döntésre gondolok, amelyek a MOGYE-ra vonatkoztak, akkor megállapíthatom, hogy a bíróság nem a törvényesség helyreállításán dolgozik, hanem ellenkezőleg, tovább erősíti az illegalitást ebben az ügyben” – utalt Kelemen Hunor arra, hogy a Marosvásárhelyi Táblabíróság előbb felfüggesztette a MOGYE magyar nyelvű karának megalakulásáról rendelkező kormányhatározatot, majd érvénytelenítette a tanügyminisztérium februári átiratát, amelyben a szaktárca közölte az egyetem vezetőségével, hogy nem ismeri el az egyetem chartáját. „A MOGYÉ-n való anyanyelvű tanulás nem az RMDSZ politikusainak jó, mert nem valószínű, hogy ők akarnak egyetemre járni, hanem az orvosnak, gyógyszerésznek készülő erdélyi magyar fiatalnak. Az RMDSZ az erdélyi magyar közösségnek próbálja biztosítani az anyanyelven való tanulást. Azok, akik a megszerzett jogok visszavonásán dolgoznak, nem az RMDSZ-nek ártanak, hanem a romániai magyar embereknek” – szögezte le Kelemen. Krónika (Kolozsvár) 2012. május 14.RMDSZ: erőltetett menetbenMegkezdték a hétvégén választási kampányukat a pártok. Az RMDSZ megyei és területi szervezetei sorra bemutatták a tanácsos- és polgármesterjelöltjeiket. Kelemen Hunor szövetségi elnök pozitív kampányt szorgalmazott. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a hétvégén „erőltetett menetben” látogatta végig a szövetség különböző megyei szervezeteit, hogy nagyobb súlyt adjon a helyhatósági választásokon induló jelölteket bemutató rendezvényeknek. A szövetségi elnök tegnap a Kolozs megyei jelöltek bemutatkozásán vett részt . Beszédében „barátomnak” nevezte Eckstein-Kovács Péter polgármesterjelöltet, aki korábban, az RMDSZ tisztújító kongresszusán az egyik ellenfele volt a szövetségi elnöki székért zajló versenyben. Arra kérte a jelölteket, pozitív kampányt folytassanak, s ne hagyják cserben „egyetlen szövetségesüket, az erdélyi magyarságot”. Eckstein-Kovács Péter – némi derültséget keltve – harsányan köszöntötte a kolozsvári Agapé vendéglőben megjelent nagy számú érdeklődőt, akiket arra kért, segítsék őt a polgármesteri tisztség elnyerésében. „Kolozsvár volt már Mátyás király városa, Funar városa, Boc városa, miért ne lehetne Eckstein városa is?” – mondta a jelölt, aki román nyelven is tartott beszédet. Arra kérte Kolozsvár román lakosait, szavazzák meg „Ecksteint, a magyart”, aki „szavatartó, jó gazda lenne a város élén”. Borboly: Csíkban kétharmad a cél A Csík-térségi önkormányzati jelölteket Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szervezetének elnöke társaságában mutatta be Kelemen Hunor. „Az elkövetkezendő négy hétben nem fogunk negatív kampányt folytatni, mélységesen elítélem azokat, akik ilyen módon próbálják a helyi közösségeket meggyőzni” – üzent a magyar versenypártoknak az RMDSZ elnöke. Borboly Csaba elmondta, arra számítanak, hogy a jelöltek mandátumot fognak szerezni. „A megyei tanácsosi listán a cél a kétharmad, mert láthattuk, milyen sokat számít, amikor egy szavazat hiányzik. Ezért arra kérjük a választókat, szavazzanak és tegyék lehetővé, hogy kétharmadban vegyünk részt a megye irányításában, hisz most, hogy ellenzékben vagyunk, többet és még jobban számítunk az európai uniós pénzekre, amelyek érdekében rengeteg tanácshatározat elfogadására van szükség” – mutatott rá Borboly. „Mindketten rontják az esélyeimet, és Dorin Florea mostani polgármester esélyét erősítik. Mivel május 8-tól formálisan már nem lehet visszalépni, csupán annyit tehetnének, hogy kijelentik, mindenki szavazzon az esélyesebb jelöltre. De nem hiszem, hogy ezt megtennék” – vélte Frunda György, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje Benedek Imre MPP-s és Smaranda Enache EMNP-s jelölttel kapcsolatban. A Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnökkel közösen tartott szombati kampánynyitó sajtótájékoztatón Frunda elmondta, mindkét ellenfelével egyeztetett, de egyikük se látta be, mekkora kár okozhat. „A legnagyobb erőnk a tanácsokban van” Beszterce-Naszód megyében 21 teljes listát tettünk le, összesen 374 jelöltünk van – ismertette a „sarokszámokat” Décsei Attila, a szövetség megyei szervezetének elnöke. A jelöltek bemutatásakor jelenlévő Kelemen Hunor bizakodását fejezte ki, hogy a szövetség idei eredményei nem lesznek semmivel sem rosszabbak a 2008-ban elérteknél. Mint kifejtette, az RMDSZ idén átlépte a bűvös határt, és több mint 10 ezer önkormányzati jelöltje van, 320 polgármesterjelölttel száll versenybe, és 13 megyében indít megyei tanácselnökjelöltet. „Bízom benne, hogy június 10-e után azt tudjuk mondani, hogy több mint 280 települést vezetünk, hiszen továbbra is azt vallom, hogy az önkormányzatokban van a legnagyobb erőnk. A szórványban is nagyon sokat jelent számunkra, ha a magyar közösség képviselői jelen vannak a helyi önkormányzatokban” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Hozzátette: az idei önkormányzati választásokon az elért eredményekre fognak építeni és azokra az emberekre, akik már bizonyítottak, és visszautasítja a negatív kampányt, a sárdobálást. A Bánságban is számít minden magyar „Az elért jogokat nem elég megszerezni, meg is kell védeni azokat, az eredményeket nem elég elérni, meg is kell tartani azokat. Ezért az RMDSZ által biztosított képviselet minden szinten kulcsfontosságú. Ezért van most az ébredés ideje, ezért van most az RMDSZ zászlaja alatti szolidaritás és összefogás ideje” – hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő szombaton, Temesváron, ahol részt vett Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnökének meghívására, a megyei kampányindító rendezvényen és a Bánsági Magyar Napok záróestjén. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. május 14.Tíz éves a besztercei Magyar HázEgy évtizede működik Besztercén a Magyar Ház Egy évtizede működik Besztercén a Magyar Ház. Fennállásának tízéves évfordulója alkalmából a Beszterce-Naszód megyei és Beszterce városi RMDSZ, a Pro Hereditatem Egyesület és a besztercei MADISZ jubileumi emléknapot szerveztek Beszterce város polgármesteri hivatala és a Communitas Alapítvány támogatásával. Az elmúlt tíz év alatt a besztercei Magyar Ház krónikája színes, érdekes és tartalmas tevékenységekkel és eseményekkel gazdagodott, hiszen a Magyar Ház nem csak egy épület, hanem alkotóműhely, kiállítóterem, táncház, szerkesztőség, valamint több civil szervezet székhelye. „Az RMDSZ az elkövetkező időszakban a szórványra kiemelten figyel, hiszen a Székelyföldön, ahol jelen vagyunk az önkormányzatokban, az ellenzéki periódus nem olyan nehéz, mint interetnikus környezetben. Székelyföldnek a felelőssége sokkal inkább felerősödött az elmúlt időszakban a szórvány fele, nekünk az egyensúlyt kell megőriznünk a következőkben is” – mondta el felszólalásában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az Élet a Szórványban elnevezésű konferencia megnyitóján. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. május 15.Perelnek az önkormányzatok a kormánypénzek visszavonása miattTöbb erdélyi és partiumi önkormányzat is megtámadja a bíróságon azt a kormányrendeletet, amellyel a balliberális kormány visszaköveteli az önkormányzatoktól az év elején kiutalt kormánytámogatást. A Ponta-kabinet 250–300 millió lejt vonna vissza a polgármesteri hivataloktól és a megyei tanácsoktól, ezt az összeget az Ungureanu-kabinet a tartalékalapból utalta át az intézményeknek. A sürgősségi kormányrendelet már kedden este megjelent a Hivatalos Közlönyben, így – a szabályozás értelmében – múlt pénteken járt le a háromnapos határidő a pénzek visszafizetésére. Megvonás. A Ponta-kabinet intézkedése miatt Erdély-szerte számos intézményfelújítás fog szünetelni Kelemen Hunor szövetségi elnök bejelentette, az RMDSZ is bírósághoz fordul a kormányrendelet miatt, mivel az Ungureanu-kabinet által kiutalt támogatásokat nem politikai alapon, hanem az önkormányzatok szükségletei alapján osztották ki. „A forráskiegészítéshez joguk volt az önkormányzatoknak, de a rendeletet formai okokra hivatkozva kell megtámadni, hiszen kibocsátása nem felel meg az előírásoknak, például közvita sem előzte meg” – szögezte le Kelemen Hunor. Az RMDSZ kezdeményezését a Demokrata-Liberális Párt (PDL) is támogatja. Vasile Blaga, a PDL főtitkára szerint ha az önkormányzatok beperelik a kormányt, akkor egészen biztos, hogy vissza fogják nyerni a Ponta-kormány áltat visszaigényelt pénzeket. A PDL első embere, Emil Boc volt miniszterelnök úgy véli, alkotmánysértő a szociálliberális kabinet határozattervezete, mivel sérti az önkormányzati autonómiát. „A kormány nem politikai alapon osztotta szét ezeket az összegeket, hanem az önkormányzatoknak alárendelt intézmények fele irányuló tartozások kiegyenlítésére, valamint hozzájárulásként fontos európai uniós projektek elkezdéséhez” – mutatott rá az ellenzékbe vonult párt elnöke. Victor Ponta miniszterelnök azonban megfenyegette a PDL és az RMDSZ azon polgármestereit, akik perre mennének a kormánnyal az előző, PDL-kabinet által kiutalt, de az új kormány által visszakért pénzek ügyében. Ponta szerint nem nyerhetik meg a pereket, viszont gondoskodik arról, hogy a perköltséget is nekik kelljen kifizetniük. A miniszterelnök szerint a kiutalások politikai alapon történtek, és a pénzeket az önkormányzatok egy része választási kampányra költötte volna. Az összegek odaítéléséről szóló kormányrendelet értelmében azonban ezeket az aktuális kiadások fedezésére, valamint EU-s pályázati beruházásokra költhették volna az önkormányzatok. A kormányfő szerint a visszakövetelt pénzeket bér- és nyugdíj-kiegészítésre kellene fordítani. Az Ungureanu-kormány országos szinten összesen mintegy 648 millió lejt utalt ki az önkormányzatoknak április elején. A háromszékiek már léptek Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Krónikának elmondta, már megtámadták a sürgősségi kormányrendeletet. „Minden érintett háromszéki önkormányzat így tett, és tudomásom szerint az országban minden olyan településen az igazságszolgáltatáshoz fordulnak, ahol az elöljáró az RMDSZ vagy a Demokrata-Liberális Párt tagja” – szögezte le a polgármester. Rámutatott: ha a bíróság egyetlen esetben is a felperes önkormányzatnak ad igazat, a sürgősségi kormányrendeletet felfüggesztik vagy eltörlik, és akkor már mindenki elköltheti a pénzt, addig viszont nem lehet hozzányúlni, mondta Antal. Korábban Borboly Csaba Hargita megyei és Tamás Sándor háromszéki tanácselnök is azt mondták, nem adják vissza a pénzeket, perre mennek. Hargita Megye Tanácsa 6 millió lejt kapott az Ungureanu-kabinettől, Kovászna megye 4,8 millió lejt, Sepsiszentgyörgy pedig 10 millió lejt. A székely önkormányzatok még nem költötték el a pénzt, mert az európai uniós beruházások önrészeként akarták felhasználni. Tamás Sándor kifejtette, pimaszság visszavenni a kormánytámogatást, amit lehet, hogy más megyékben „rendezvényekre már elkótyavetyéltek”, viszont ők megspórolták, hogy azt rendeltetésszerűen, európai uniós beruházásokra fordíthassák. Udvarhelyen nincs mit visszaküldeni A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal 400 ezer lejt kapott a tartalékalapból, de semmit nem utal vissza az államnak, ugyanis a pénzt már elköltötte az önkormányzat – tudtuk meg Bunta Levente polgármestertől. A városvezető elmondta, gondoskodtak róla, hogy hamar elköltsék a pénzt, az összeg megérkezése után azonnal kiutalták azt a Borvizek Útja projekt munkálataira, ugyanis az elvégzett munka értékének egy részével még tartoztak a kivitelezőnek. Nem volt egy nagyon jelentős pénzösszeg a kiutalt keret, de ez a kis öszszeg is fontos lett volna az önkormányzatnak. „Láthatatlan” támogatások A Maros megyei polgármesterek sem utalják vissza a kormány számlájára azt a pénzt, amit önkormányzataik költségvetés-kiegészítésként kaptak. Lapunk érdeklődésére, miszerint követi-e Hargita és Kovászna megyei RMDSZ-es kollégái példáját, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke elmondta, hogy ő is arra biztatta a térség polgármestereit, hogy, amennyiben lehet, ne utalják vissza a kormány által kért összegeket. Mint hozzátette, a megyei önkormányzat jogi osztályának munkatársai már megóvták az új kabinet döntését. „Az ügy azonban nem egyértelmű: egyrészt több közigazgatási egység már hozzányúlt ahhoz a pénzhez, és különböző uniós pályázatok önrészét fedezte. Másrészt ezt a kormánypénzt nem úgy kell elképzelni, hogy az önkormányzatok kasszájában áll. Az összegek nagy része az önkormányzatok kincstári számláján van, s az új kabinet akár azt is elrendelheti, hogy ne adják ki nekünk” – vélekedett a jogász-politikus. Lokodi Edit Emőke szerint az önkormányzatoknak nagy szükségük van az Ungureanu-kormány által megszavazott összegekre, hisz azokat nem kampánycélokra, hanem uniós pályázatok önrészeként használnák. Félbemaradt munkálatok Szatmárnémetiben Iskolai felújítási munkálatok és járdajavítás marad el Szatmárnémetiben az új kormány által eszközölt pénzvisszavonás miatt. Ilyés Gyula polgármester szerint ez a városnak 560 ezer lejes kiesést jelent. Mint elmondta, négy iskola udvarán terveztek munkálatokat, elsősorban aszfaltozást, továbbá a Carpaţi I és Carpaţi II lakótelepeken szerették volna a járdákat rendbehozni, azonban ez egyelőre minden valószínűség szerint elmarad. „Belefoglaltuk ezeket az összegeket a városi költségvetésbe, azonban kénytelenek leszünk kivenni a büdzséből, ha a pénzügyminisztérium visszavonja a támogatást” – magyarázta az elöljáró. Hozzátette ugyanakkor, erkölcsileg elfogadhatatlannak találja az USL hozzáállását ehhez a kérdéshez, mivel máris azzal kampányolnak, hogy csakis akkor jönnek majd központi pénzek Szatmárnémetibe, illetve Szatmár megyébe, ha rájuk szavaznak, mivel ők vannak kormányon. Az elöljáró szerint ezzel a húzással a kormány nem az ellenzéki pártokat rövidítette meg, hanem a helyi közösségeket, hiszen például egy járdafelújításnak pártállástól függetlenül minden szatmári örülne. Krónika (Kolozsvár) 2012. május 15.Kincses Előd: a MOGYE szenátusának a feloszlatását kérjük a táblabíróságtólAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt is beszállt abba a perbe, amit a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület (RMOGYKE) kezdeményezett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ellen. Beadványában a felperes most már nemcsak a charta módosítását, hanem az egyetemi szenátus feloszlatását is kéri. „Mihelyt a marosvásárhelyi táblabíróság a május 11-én hozott ítéletében törvényesnek nyilvánította az egyetemi chartát, és kötelezte annak elfogadására az oktatásügyi minisztériumot, azt jelenti, hogy az egyetemi szenátus februári megválasztása még az érvénytelen alapokmány szerint történt – érvelt Kincses Előd, az RMOGYKE jogi képviselője, aki tegnapi sajtótájékoztatójára elhozta az önálló magyar tannyelvű Bolyai Egyetem megalapításáról szóló, 1945. május 28-án aláírt királyi rendelet berámázott másolatát is. – Éppen ezért arra kértem a törvényszéket, hogy érvénytelenítse a február 8-án lezajlott választás eredményeit, mivel az egyetemnek november óta nem volt elfogadott chartája, az újat pedig csak most, a törvényszék döntése következtében kénytelen jóváhagyni a minisztérium.” Mint ismeretes, miután a magyar nemzetiségű tanerők úgy döntöttek, nem vesznek részt a szerintük törvénytelenül szervezett választásokon, az egyetem vezetőségi testületébe a magyar közösség egyetlen képviselője sem került be. Azt a hat magyar nevű tanárt, aki a román kollégáinak köszönhetően vált az új szenátus tagjává, a közösség nem tekinti sem jogos, sem hiteles képviselőjének. Kérdésünkre, hogy miután Tőkés László, Toró T. Tibor és Szász Jenő aláírták az általuk vezetett szervezetek perbe való avatkozását, számít-e az RMDSZ beszállására is, Kincses nem tűnt túlságosan derűlátónak. „Én egyszer már felkértem Markó Bélát, aki akkor még az oktatási ügyekért felelős helyettes miniszterelnök volt, és Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, hogy avatkozzanak be a perbe, de ők még csak válaszra sem méltatták az RMOGYKE levelét. Ennek ellenére remélem, utólagosan belátják, hogy az általuk erőltetett politikai út nem juttat sehova, pontosabban a kormány bukásához vezetett” – nyilatkozta. Kincses szerint ha az RMDSZ képes az önkormányzatoktól visszakért pénzekért pert indítani, akkor illene, hogy hasonlóan járjon el az anyanyelvű oktatás érdekében is. Az ügyvéd az eredetileg kért chartamódosításról sem mond le, azt kérve a MOGYE vezetőitől, hogy foglalják az egyetem alapokmányába a tanügyi tárca által is követelt, a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó passzusokat. A per legközelebbi tárgyalására június 18-án kerül sor. Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár) 2012. május 15.Kelemen: k atasztrofális az USL javaslataKatasztrofálisnak nevezte tegnap Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) törvényjavaslatát, amelynek értelmében bevezetnék az egyfordulós, egyéni választókerületes rendszert. Mint arról beszámoltunk, az USL kedden a szenátusban már el is fogadtatta a törvénymódosítást, amelyről döntéshozó kamaraként még a képviselőháznak is szavaznia kell. „Ez katasztrófa Románia számára, politikai katasztrófa és politikai cunami. Huszonkét évig arányos képviseletet biztosító rendszer működött, olyan, amilyen egész Európában működik, Nagy-Britannia kivételével, de ők is a választási rendszer reformján gondolkodnak. Ha voltak is olyan dolgok Romániában, amelyek nem működtek, a választási rendszer mégis jól működött és működik, függetlenül attól, hogy listás vagy a 2008-tól alkalmazott egyéni választókerületes rendszerről van szó” – hangoztatta Kolozsváron Kelemen. Az RMDSZ vezetője rámutatott: az USL által javasolt rendszer felborítja az egyensúlyt, ezért az RMDSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy a javaslatot ne fogadják el. „Elfogadhatatlan, ezért nem is támogatjuk az egyensúlyt felborító rendszert. A választópolgárok mintegy 20–25 százaléka ugyanis parlamenti képviselet nélkül maradna. Ez elfogadhatatlan. Egy 40–45 százalékos támogatottságú párt akár a mandátumok 70 százalékát is megszerezheti a parlamentben, míg egy 20–25 százalékos támogatottságú ki is maradhat. Azaz hiába szavaz valaki a baloldalra, a képviselet akkor is a jobboldalé lesz, és fordítva” – hangoztatta Kelemen. Megismételte az RMDSZ azon álláspontját, hogy amennyiben a képviselőház mégis megszavazza a jogszabályt, akkor a szövetség alkotmánybíróságon támadja meg azt. Márton Árpád, az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője a Krónikának még a múlt héten elmondta: egyrészt azért tartják a tervezetet alkotmányellenesnek, mert az alaptörvény kimondja: a parlamentnek a nemzet arányos képviselő-testületének kell lennie, másrészt azért, mert alkotmánybírósági ítélet is kimondja: tizenkét hónappal a választások előtt nem lehet alapjaiban módosítani a választási rendszert. Victor Ponta kormányfő tegnap közölte: a képviselőház várhatóan kedden szavazhat a tervezetről, addigra ugyanis elkészül a jogi bizottság állásfoglalása. Közölte, a nemzeti kisebbségek frakciója több módosító indítványt is benyújt majd a tervezethez, amelyeket az USL is támogat majd. Ezek egyike a kisebbségi képviselők megválasztásának módját érinti, egy másik pedig a parlamenti küszöb eltörlését. Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár) 2012. május 15.Kelemen Hunor mérleget vont a megvalósításokrólA kulturális és örökségvédelmi minisztérium, valamint annak élén folytatott két és fél éves tevékenységét, megvalósításait összegezte tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor volt művelődésügyi tárcavezető, az RMDSZ elnöke, aki a Ponta-kabinet beiktatását követően a miniszteri széket Mircea Diaconunak adta át. Kifejtette: az általa irányított szaktárca elsőrendű feladatának tartotta, hogy kiegyensúlyozza az erdélyi magyar és román kulturális értékek, intézmények támogatásai között mérhető különbségeket. A 2009-re kiéleződött gazdasági és pénzügyi válság körülményei közepette a minisztérium a szükséges reformok végrehajtása mellett a kulturális intézményrendszer fenntarthatóságának biztosítására törekedett, és megkezdte egy összefüggő törvénykezés kidolgozását a kulturális örökség védelme érdekében – részletezte Kelemen Hunor. A szaktárca 2009–2012 közötti tevékenységének hangsúlyos összetevője volt az örökségvédelem, a kulturális projektek támogatása és a kulturális befektetések megvalósítása – emelte ki beszámolójában Kelemen Hunor. Emlékeztetett: 2009-ben még alig szerepeltek magyar vonatkozású elemek a minisztérium támogatásával felújított, vagy felújítás alatt levő műemlékek listáján, de a tárca múlt heti átadásakor elmondhatta: 356 (köztük több mint 30 százalékban magyar vonatkozású) műemléken folynak 70 millió lejes költségvetéssel helyreállítási munkálatok. Míg 2009-ben a magyar emlékekre csupán 0,9, 2010-ben 7,9, 2011-ben 14,2, 2012-ben már 33,53 millió lejt irányozott elő a minisztérium. A politikus szerint hasonló szellemű finanszírozásra lenne szükség több éven át, hogy felszámolják a korábbi időszakban kialakult aránytalanságokat. Úgy vélte, a paradigmaváltás az elmúlt két és fél évben megtörtént, és bízik abban, hogy az elkezdett jelentős projekteket utódja is folytatja. A tárca támogatásával sikerült restaurálni például a gyulafehérvári székesegyház szentélyét, a püspöki palota homlokzatát. A minisztérium kezdeményezésére Erdély minden megyéjében elkezdődött a közösség számára kiemelt fontosságú műemlék épületek felújítása, legyen szó a csíkszeredai Mikó-várról, a koltói Teleki-kastélyról, az ákosi, tasnádi, menyői, zilahi, vagy a kolozsvári kétágú református templomokról. Kelemen Hunor emlékeztetett: Gyulafehérvárhoz kötődik a szaktárca által támogatott régészeti feltárás, amelynek során Erdély legrégebbi, X. századi templomának maradványaira bukkantak a kutatók. A megvalósítások sorában említette a Házsongárdi temető 397 síremlékének műemlékké való nyilvánítását is. Két – magyar szempontból – fontos ügyiratot is benyújtottak az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez, az UNESCO-hoz – tájékoztatott a politikus. Az egyikben azt kérték, hogy a világörökség részének nyilvánított magyarországi Hollókő minősítését terjesszék ki az erdélyi Torockóra is. A világörökségi listán ugyanis Európa túlreprezentált, ezért kellett ilyen megoldáshoz folyamodni. Mindemellett Románia első ízben nyújtott be olyan dossziét az UNESCO-hoz, amely a magyar szellemi örökség egy kiemelt rendezvényének, éspedig a csíksomlyói pünkösdi búcsúnak nemzetközi elismerését kéri. A már leadott ügyiratokat visszavonni ugyan nem lehet, de a kormányváltás adott esetben hátráltathatja elfogadásuk folyamatát, mivel az UNESCO szakbizottságaiban, és a szervezet közgyűlése előtt a tárca képviselőinek kell majd fenntartaniuk a javaslatokat – magyarázta újságírói kérdésre Kelemen Hunor. A minisztérium 2009–2012 között több mint 440 kulturális eseményt támogatott jelentős összegekkel (2010-ben 2,6 millió, 2012-ben 5 millió lej értékben). Míg 2009-ben csupán 4 magyar vonatkozású rendezvénynek ítéltek támogatást, 2010-ben a magyar projektek száma már 25-re emelkedett, a magyar zenei fesztiváloktól kezdődően a film- és színházfesztiválokig, tánc- és alkotótáborokig. A 2012 májusáig aláírt magyar kulturális eseményekre vonatkozó támogatási szerződések teljes összege meghaladja a 760 ezer lejt. Mint kiderült, megtörténhet, hogy lekerülnek magyar rendezvények a támogatási listáról, ugyanis jellemző módon a funkcióban levő miniszter állapítja meg a tárca prioritásait, bár a már aláírt szerződéseket nehezebben lehet felbontani. Az Országos Kulturális Alap idén csaknem 4 millió lejt fordított könyvek, folyóiratok és kulturális tartalmú honlapok finanszírozására, az összeg több mint 14 százalékát magyar pályázóknak ítélték – összegezte a politikus. A volt tárcavezető kezdeményezésére 2010-től évente több mint 2,5 millió lejt kapnak a magyar és román kulturális kiadványok a kormány tartalékalapjából. A program keretében támogatásban részesültek a Korunk, a Látó, a Székelyföld, a Várad és a Cimbora folyóiratok. „Bízom benne, hogy Mircea Diaconu miniszter úr nem fogja leállítani az elkezdett programokat, de erre mérget nem mernék venni” – mondta a politikus. Kelemen Hunor kudarcként említette, hogy nem sikerült befejezni a kulturális örökség törvénykönyvét. Hangsúlyozta, a büntetések szigorítását tartja szükségesnek azok esetében, akik tudatosan rombolják a kulturális örökséget. Az Országos Filmterjesztő Vállalat (RADEF) tulajdonából, a 293 moziépületből Kelemen Hunor miniszteri mandátuma alatt 93-at vettek át a helyi önkormányzatok azzal a feltétellel, hogy az ingatlan vetítésre is alkalmas kulturális központ maradjon. – Véleményünk szerint az elmúlt két és fél évben megtettünk mindent, amit a gazdasági válság körülményei között megtehettünk, bízunk benne, hogy az elkezdett projektek folytatódnak, és a jelenlegi tárca a politikai megfontolásoktól eltekintve, kiegyensúlyozottan gondozza majd a társadalom kulturális örökségét, támogatja a kulturális alkotómunkát – összegezte Kelemen Hunor. ------------------------------------------------------------------------------- Újságírói kérdésre Kelemen Hunor kifejtette: a Szociálliberális Szövetség (USL) által javasolt, egyfordulós, egyéni választókörzetes választási rendszer „politikai katasztrófának” bizonyul Románia számára. Mint mondta, ha a szenátus által elfogadott törvénytervezetet az RMDSZ által összegzett érvek ellenére a képviselőház is elfogadja, az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Elfogadhatatlan az aránytalanságokat eredményező választási rendszer, amelynek alkalmazása nyomán a szavazóközönség 20-25 százaléka törvényhozási képviselet nélkül marad, és amely nem az össztársadalmi, hanem a pártérdeket szolgálja – hangsúlyozta Kelemen Hunor. A politikus emlékeztetett, néhány hónapja még az USL is az RMDSZ javaslatát támogatta, egy vegyes, az országos lista és az egyéni választókörzetek szavazatait ötvöző választási rendszerre vonatkozóan. Mint ismeretes, a felsőház május nyolcadikán szavazta meg a törvénytervezetet, amelynek értelmében azok a képviselők és szenátorok szereznek mandátumokat, amelyek választókörzeteikben megszerzik a szavazatok többségét. A társadalombiztosítási járulék csökkentésére irányuló, az USL által előrevetített szándékra vonatkozóan Kelemen Hunor megállapította: „jó dolognak” tartja a kezdeményezést, amelyet elő kellene készíteni, hogy 2013-tól gyakorlatba is lehessen majd ültetni. Hozzátette: a járulék csökkentését az RMDSZ is támogatta, szándékukban állt kivitelezése. A többkulcsos adórendszer esetleges bevezetését illetően kifejtette: a szövetség még nem elemezte a kérdést, de szerinte az egykulcsos rendszer javallott. Kelemen Hunor 2009. december 23. és 2012. május 7. között vezette a művelődésügyi minisztériumot. A tárca 2010-ben 730, 2011-ben körülbelül 800 millió lejjel gazdálkodott. A 2012-es költségvetésből 713 millió lejt irányoztak elő számára, amit várhatóan pozitív irányban módosítanak. ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár) 2012. május 15.Kelemen Hunor: A MOGYE-n bukott a kormányVictor Ponta kormányának konstruktív ellenzéke lesz az RMDSZ – szögezte le az Erdélyi Riportnak a szövetségi elnök, aki úgy véli, az Ungureanu-kabinet elsősorban a MOGYE magyar karát létrehozó kormányhatározat miatt bukott meg. Mivel utóbbit a bíróság felfüggesztette, a politikus szerint nincs értelme, hogy az új hatalom a jogszabállyal foglalkozzon. KELEMEN HUNORT az ellenzéki szerepről Cseke Péter Tamás kérdezte az Erdélyi Riport 2012/18. számában. - Ellenzékbe kerültek. Melyek az előnyei és melyek a hátrányai az új helyzetnek az RMDSZ számára? - Amikor a magyar érdekképviseletet vállaltuk, azt mondtuk, hogy a politikai eszköztár teljes egészét használni kívánjuk. A kormányzás is eszköz, amit legjobb tudásunk szerint használtunk, és szerintem hatékonyan használtunk, a gazdasági válság közepette is. Az ellenzékben is van élet, az ellenzékiség is a parlamenti politizálás eszköze. Ellenzéki pártként ugyancsak a magyar közösség érdekeit fogjuk képviselni, anélkül hogy a helyzetből eredő előnyökre vagy hátrányokra gondolnánk. A cél a közösségi érdekek képviselete, a többi ehhez képest mellékes. Nyilván, nem lehet annyira hatékonyan képviselni a közösség érdekeit ellenzékben, ezt belátom. Ám ez nem jelenti azt, hogy a kormányzást mindig, minden áron, bármilyen körülmények között vállalni kell. Sőt azt gondolom, vannak olyan helyzetek, amikor a kormányzást nem lehet vállalni és nem kell vállalni, például akkor, amikor egy kormánykoalíciónak elfogyott a parlamenti többsége. - Hogyan látja, miért bukott meg a kormány? - Elsősorban a marosvásárhelyi magyar orvosképzéssel kapcsolatos kormányhatározat miatt. Ez a jogszabály volt a fő oka annak, hogy a Szociál-Liberális Szövetség (USL) benyújtotta a bizalmatlansági indítványt. Persze, nem tagadom, hogy az Ungureanu-kormány bukásában más elemek is közrejátszottak: például az, hogy a Demokrata-Liberális Párt széteső párttá vált, elkezdődött az elvándorlás az alakulatból, aminek a parlamenti többség megszűnése lett a következménye. Ám az az elvi álláspont, amit mi képviseltünk a magyar nyelvű felsőoktatás kérdésében, az nagyon határozott és tisztességes álláspont volt. Néhány nap távlatából is azt mondhatom, hogy a MOGYE magyar karának a létrehozása nem csak ürügy volt a kormány megbuktatására, ahogy egy nagyon híres magyar politikus állította, hanem ez volt az igazi oka, hiszen a megbízott miniszterelnök bejelentette, hogy első dolga a kormányhatározat visszavonása, a fakultás megszüntetése lesz. Tehát nem fizetésemeléssel, nem nyugdíjemeléssel, nem az életminőség javításával kezdik a kormányzást, hanem egy megszerzett jog megnyirbálásával. Ezért az olyan kiváló kortárs politikusainknak, mint Toró T. Tibor, az EMNP elnöke, csak azt tudom mondani, ne foglalkozzanak azokkal a kérdésekkel, amelyekhez nem értenek. - Ezek szerint nem ért egyet Emil Boc PD-L-elnöknek azzal a kijelentésével, hogy a kormányt a nemzeti kisebbségek képviselői buktatták meg? - Nem. Semmilyen körülmények között nem fogadom el azt, hogy ujjal mutogassanak a nemzeti kisebbségek képviselőire, akkor sem, ha lehetett egy-kettő közülük, aki a bizalmatlansági indítványt megszavazta. Kontraproduktív, értelmetlen a kisebbségekre mutogatni akkor, amikor PD-L-ben olyan állapotok vannak, amilyeneket ismerünk. - Hogyan viszonyul az RMDSZ a hatalomra került pártokhoz? - Informális találkozóink a kormány megbuktatása előtt és után is voltak már az USL vezetőivel. Nem szakítottam meg a párbeszédet sem Victor Pontával, sem Crin Antonescuval, különösen Pontával nem. Nem titok az, hogy gyakran beszélgettünk, gyakran találkoztunk. A kormányról szóló szavazás napján lesz formális találkozónk is az USL vezető politikusaival. - Pontáék ezeken az informális találkozókon is megerősítették, hogy szándékukban áll visszavonni a MOGYE-határozatot? - Az informális találkozókon elhangzottakról nem szokásom beszámolni a sajtónak. Ám mindaz, ami az új kormány MOGYE-vel kapcsolatos szándékairól eddig nyilvánosságot kapott, árnyalati különbségekkel, de az informális találkozóinkon is elhangzott. - Miről tud egyáltalán tárgyalni az RMDSZ az USL-vel, ha már kormányzásuk kezdetén egy szerzett jog visszavonására készülnek? - Végig fogjuk beszélni azokat a kérdéseket, amelyek most bennünket foglalkoztatnak: a kisebbségi jogok, a szerzett jogok, a választási rendszer. Az RMDSZ nem fog olyan megállapodást kötni az USL-vel, mint amilyet a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a nemzeti kisebbségek frakciója kötött. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a szocialista–liberális kormány ellenzéke lesz. Hozzáteszem azonban, hogy nem olyan ellenzéke lesz, mint amilyenhez a román politikában hozzászoktunk, hanem konstruktív ellenzék. Minden egyes kérdést megvizsgálunk, mindegyikről véleményt mondunk, jobbító szándékkal. Ha olyan kérdések merülnek fel, amelyekről úgy gondoljuk, hogy nem képezhetik politikai viták tárgyát a kormányoldal és az ellenzék között, akkor tárgyalásokat kezdeményezünk róluk. Tehát ellenzékben leszünk, nem szavazunk bizalmat ennek a kormánynak, de ez nem jelenti azt, hogy géppuskával állunk majd egymással szemben. - Melyek azok a kérdések, amelyek nem képezhetik politikai vita tárgyát? - A kisebbségi jogok, a szerzett jogok nem lehetnek politikai perpatvar tárgya. De tudok adni egy másik példát is: a pénzügyi egyezségről szóló uniós tervezet. Mindannyiunk érdeke, hogy Románia aláírja az uniós fiskális paktumot. A mi kormányunk folytatta le a tárgyalásokat a tervezetről, a mi kormányunk döntötte el, hogy Románia számára fontos részes lenni ennek az uniós egyezségnek. Attól, hogy ellenzékben leszünk, ezt a kérdést nem fogjuk másképpen szemlélni. - Az USL szándékaitól függetlenül vagy sem, a Maros Megyei Ítélőtábla felfüggesztette a MOGYE magyar karáról szóló kormányhatározatot, ám a per érdemi tárgyalása csak decemberben kezdődik. Ezt hogyan kommentálná? - A rendszerben van egy alapvető hiba, és ezt mi már többször elmondtuk. Jogállamban a közpolitikákat, a törvény alkalmazását a kormánynak és a parlamentnek kell meghatároznia, és ezt az igazságszolgáltatásnak csak akkor lenne szabad felülbírálnia, ha a vitatott intézkedés országos érdekeket sért, akkor is csak nagy fenntartásokkal. Másképpen a bíróság átveszi a kormány és a parlament szerepét. Gyakorlatilag ebben a pillanatban a kormány a táblabíróság függeléke. Az igazságszolgáltatás korábban hozott olyan ítéleteket is, amelyek a költségvetést is érintették, például a bírák fizetésével és nyugdíjával kapcsolatban, de az ítéletek végrehajtásához szükséges anyagi fedezetet nem biztosította. Ezért mondom, hogy a rendszerrel baj van. Ennek ellenére meg kell várnunk az indoklást, s fel kell készülnünk arra, hogy a decemberi érdemi tárgyaláson olyan érveket sorakoztassunk fel, amelyek megállják a helyüket. Mivel a bíróság ezt a kormányhatározatot amúgy is felfüggesztette, a Ponta-kormánynak már nem kellene ezzel foglalkoznia. - Az USL-nek szándékában áll bevezetni a tisztán egyéni választókerületes választási rendszert, amely nem biztosítana arányos képviseletet a magyarságnak a román parlamentben. Hogyan kommentálná ezt a szándékot, figyelembe véve azt is, hogy korábban az akkori ellenzék is támogatta az RMDSZ számára is kedvező vegyes rendszert? - Nagyon sok vitát vált ki az, hogy lehet-e választási évben módosítani a választási törvényen. Számomra nem kérdéses: nem lehet. Ennek ellenére megtörténhet, hogy hozzányúlnak a törvényhez. Mi azonban csak olyan választási rendszert tudunk elfogadni, egyáltalán olyan választási törvényről tudunk érdemben tárgyalni, amely megtartja az arányos képviselet elvét. Az elv betartása nélkül bármilyen választási rendszer a politikai képviselet teljes torzulásához vezethet. Az Európai Unió országaiban, nagyon kevés kivételtől eltekintve, az arányos képviseleti rendszer különböző módozatai működnek. Huszonkét esztendő után Romániának sem kellene más rendszerre áttérnie. - Most, amikor ez az interjú készül, Ön a Szatmár megyei RMDSZ-es jelöltek bemutatására indul Szatmárnémetibe, ahol Ilyés Gyula polgármesterjelöltnek magyar (MPP-s) ellenjelöltje is van. Hogyan befolyásolja az RMDSZ jelöltjeinek esélyét az, hogy több erdélyi településen magyar–magyar verseny lesz a helyhatósági választásokon? - Azok, akik nem érdekeltek a magyar képviseletben, és tudják, hogy semmi esélyük nyerni a választásokon, csak azért indítanak jelölteket, hogy minél rosszabb legyen az RMDSZ-nek. Ez nagyon rossz megközelítés. Minden egyes jelölt, olyan településeken, mint Szatmárnémeti vagy Marosvásárhely, ahol 50 százalék alatt van a magyarság, befolyásolja az esélyeinket, ennek ellenére én abban bízom, hogy a 2008-as eredményeinket tudjuk hozni. Erdélyi Riport (Nagyvárad) 2012. május 19.Jó ötlet, de nem elég!A kisebbségeknek ajánlott kedvezményes parlamenti képviseletről Victor Ponta kormányfő a választójogi reformnak szentelt közéleti fórumon csütörtökön azt javasolta, hogy Románia biztosítson parlamenti helyeket minden egyes megyében azon nemzeti kisebbségek számára, amelyek aránya eléri ott az összlakosság hat százalékát. Ezt az új kormánytöbbség által szorgalmazott egyfordulós többségi választási rendszerbe építenék be, amely ellen azért tiltakoznak az erdélyi magyarság képviselői, mert nem biztosítja a közösség arányos képviseletét. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke figyelemre méltó gesztusnak tartja a miniszterelnök által javasolt, kedvezményes parlamenti képviseletet. "A magyar képviselet arányosságát bizonyos mértékben helyreállítaná, visszahozná, figyelemre méltó gesztusnak tartom. Ez egy jó kiindulópont, de még nem elégséges" – kommentálta a kormányfői javaslatot Kelemen Hunor. Szerinte ez jó esélyt teremt arra, hogy Kolozs, Máramaros, Arad, Brassó és akár Temes megyében is legyen magyar képviselő, azokon a székelyföldi és partiumi megyéken kívül, ahol a magyar jelölteknek amúgy is esélyük van egyéni választókerületben az élen végezni. Az RMDSZ elnöke szerint azonban még mindig megoldatlan marad a Fehér megyei, Hunyad megyei, Beszterce megyei magyar szavazatoknak a sorsa. "Nekünk az a legfontosabb, hogy az arányos magyar képviseletet biztosítani tudjuk, és a javaslatunk az lesz, hogy a 2002-es népszámlálási adatokra építsünk, mert a 2011-es népszámlálási adatok csak a jövő év elejére lesznek hivatalosak" – mondta Kelemen. Az új cenzusról megjelent ideiglenes adatok szerint a szórványmagyarság aránya több megyében is a kormányfő által javasolt hatszázalékos képviseleti küszöb alá csökkent az utóbbi évtizedben, így ha a 2011-es népszámlálási adatokat vennék alapul, még a kedvezményes mandátumszerzési lehetőség sem juttatná parlamenti képviselethez ezeket a magyar közösségeket. A miniszterelnök által javasolt kedvezményes parlamenti képviselet helyett inkább az etnikai arányosság elvét kéne beépíteni a választási rendszerbe – nyilatkozta pénteken Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Toró szerint egyértelmű, hogy a kormány így akarja a Hargita és Kovászna megyében kisebbségben élő románok parlamenti képviseletét bebiztosítani, és ezt nem tudnák diszkriminációtól mentesen másképp megoldani. Ezzel együtt óvatos optimizmussal tekint a javaslatra, amelyben a hatszázalékos küszöb számára nagyvonalú ajánlatnak tűnik: ezzel a kedvezménnyel olyan megyékben is képviselethez juttathatna a magyarság, ahol szórványban él. Toró kifejtette: a pozitív diszkriminációval a többi kisebbség megkapná a maga egy-egy helyét, a nagyobb közösségekre pedig az arányosság elvét alkalmaznák. Mint mondta, a magyar és a roma kisebbség lehet érdekelt ebben. A miniszterelnök javaslatát Toró átmeneti megoldásként elfogadhatónak tartja, abban az esetben, ha demokratikus módszerekre építik és nem "etnobiznisz" alapon emelik be a választási törvénybe, azaz nem valamely kiváltságos kisebbségi szervezetnek kínálják fel ezeket a helyeket. Népújság (Marosvásárhely) 2012. május 22.Engedmény a magyarságnak (Választási törvény)képviselőház jogi bizottsága elfogadta tegnap a választási törvény tervezetéhez benyújtott módosításokat, melyek enyhítenek az egyfordulós, tiszta egyéni választókerületes rendszer szigorán, több esélyt biztosítanak a magyarságnak a parlamentbe jutásra. Eszerint azokban a megyékben, ahol valamely nemzeti kisebbség eléri a lakosság hét százalékát, hivatalból képviselői mandátumot kap az illető kisebbségnek az a jelöltje, aki a legtöbb szavazatot nyerte el. A módosítással a választási törvény "jobb, de nem jó" lett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint, a szövetség ugyanakkor azt szerette volna elérni, hogy ötszázalékos lakossági számarányhoz kössék a kisebbségi mandátum megszerzését. A Szociál-Liberális Szövetség és támogatóik tizennégy igen, a Demokrata Liberális Párt (DLP) öt ellenszavazatával és az RMDSZ képviselőjének tartózkodásával fogadta el a képviselőház jogi bizottsága azt a módosítást, mely értelmében a lakossági számarányhoz képest hétszázalékos nemzeti kisebbség megyénként képviselői mandátumot nyerjen, a szociáldemokrata Florin Iordache szerint "az természetes, hogy azokban a megyékben, ahol a magyar lakosság meghaladja a hét százalékot, mint Brassó vagy Kolozs, a magyar kisebbség kapjon egy képviselői mandátumot, amennyiben nem nyert egyetlen választókörzetben sem". Hozzátette, ugyanez az elv érvényes Hargita és Kovászna megyében a számbeli kisebbségben élő román lakosság esetében. A jogi bizottság elfogadta a Szociál-Liberális Szövetségnek a választási küszöb eltörlésére vonatkozó javaslatát is, valamint hogy a választókerületek ugyanazok maradjanak, mint a 2008-as parlamenti választásokkor. A bizottság elutasította viszont a DLP-nek azt a javaslatát, hogy a parlament háromszáz fős legyen, a vita során Mircea Toader DLP-s képviselő bejelentette, alakulata így nem fogadhatja el a választási törvényt, mert az nem tükrözi a nép akaratát a parlament létszámának csökkentéséről, illetve olyan módszert vezet be, amelynek köszönhetően valamelyik párt erőszakkal előnyösebb helyzetbe kerülhet. Florin Iordache ugyanakkor felhívta a figyelmet, a bizottság által elfogadott, a nemzeti kisebbségeknek biztosított helyekkel a parlament legtöbb tíz képviselővel gyarapodik. Victor Ponta egy múlt heti, a választójogi reformnak szentelt fórumon javasolta, hogy biztosítsanak parlamenti helyeket a nemzeti kisebbségeknek azokban a megyékben, ahol számarányuk eléri a hat százalékot (a kormányfő javaslatában még ez az érték szerepelt). "A magyar képviselet arányosságát bizonyos mértékben helyreállítaná, visszahozná, figyelemre méltó gesztusnak tartom. Ez egy jó kiindulópont, de még nem elégséges" – kommentálta Ponta javaslatát pénteken Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint ez jó esélyt teremt arra, hogy Kolozs, Máramaros, Arad, Brassó és akár Temes megyében is legyen magyar képviselő, azonban még mindig megoldatlan marad a Fehér, Hunyad, Beszterce megyei magyar szavazatok sorsa. Korábban Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese azt nyilatkozta, a szövetség megpróbálja elérni, hogy az arányt szállítsák le ötszázalékosra, így ugyanis Fehér, Hunyad és Beszterce megye is küldhetne magyar képviselőt a parlamentbe. Felhívta a figyelmet azonban arra is, azokban a megyékben, ahol az új választási rendszerrel nem tud érvényesülni a magyarok politikai akarata, a szlovákiai Most – Hídhoz hasonló vegyes pártok jelenhetnek meg, amelyek azonban képtelenek a kisebbségi ügyeket úgy felvállalni, mint az etnikai pártok. A szenátusban már megszavazták az egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerre való áttérést, amelynek értelmében minden választókerületből a legtöbb szavazatot szerző jelölt jut be a parlamentbe, míg azok, akik a többi jelöltre szavaztak, képviselet nélkül maradnak. A választási törvényt – a tegnap elfogadott jogi bizottsági módosításokkal – ma véglegesítik a képviselőházban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. május 23.„A győztes mindent visz”Megszavazták az egyfordulós, egyéni választókerületes, többségi választási rendszert Hacsak az Alkotmánybíróság meg nem vétózza, új rendszer szerint tartják Romániában az őszi parlamenti választásokat, amely a „győztes mindent visz” elvén alapul. E szerint automatikusan mandátumhoz jut az a jelölt, aki megnyeri a választókerületét, a többi jelöltre adott szavazat azonban elvész. Egyfordulós, egyéni választókerületes, többségi választási rendszerben választanák meg a parlament tagjait: ezt tartalmazza a választási törvény módosítása, amelyet tegnap szavazott meg a képviselőház. A jogszabály már idén ősszel életbe lép, előírásai szerint a választókerületek nem módosulnak, viszont eltörölik az 5 százalékos bejutási küszöböt. A törvénymódosítást a Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnökei, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök és Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke terjesztették elő. A tervezetet a szenátus már korábban megszavazta. Az RMDSZ képviselői tartózkodtak a kezdeményezés alsóházi szavazásakor, a jogszabályt végül 180 támogató és 30 ellenző szavazattal fogadták el. Erős kormánytöbbség A parlamenti vita során Crin Antonescu PNL-elnök kijelentette, így érvényesül a legjobban a választók akarata, hiszen az első helyezett jelölt minden esetben nyer. A politikus beszéde közben a karzaton helyet foglaló civil jogvédő szervezetek képviselői molinókkal és bekiabálásokkal is tiltakoztak az új választási rendszer ellen. Álláspontjuk szerint egy ilyen horderejű törvényt nem lett volna szabad társadalmi vita nélkül, választási évben, fél évvel a voksolás előtt elfogadni. Tegnapi pillanatkép az RMDSZ képviselőházi frakciójának padsoraiból: Kelemen Hunorék a vidámság ellenére bírálták a törvénymódosítást Kelemen Hunor szövetségi elnök a képviselőház plénuma előtti felszólalásában leszögezte, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) által javasolt tervezet tönkreteszi a politikai és választási rendszert. „Hiba a választási rendszer megváltoztatása néhány hónappal a választások előtt. Mégpedig egy olyan hiba, ami bumerángként fog visszavágni azok ellen, akik ezt elfogadják” – mondta az RMDSZ elnöke a szavazás előtti általános vitán, és rámutatott, a javasolt választási rendszer értelmében több százezer polgár elveszíti politikai képviseletét Románia parlamentjében. A törvény értelmében minden egyéni választókerületből a legtöbb szavazatot összesítő jelölt jut a törvényhozásba. Rajtuk kívül minden olyan megyében, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya eléri a lakosság legalább hét százalékát, de a közösség egyik jelöltje sem nyert választókerületében, az érintett kisebbségnek hivatalból biztosítanak egy pluszhelyet a képviselőházban, amelyet a legjobban szereplő kisebbségi jelölt foglalhat el, függetlenül attól, hogy a többi választókerületi vetélytársához képest hányadik helyen végzett. A kedvezmény a szenátusra nem vonatkozik. A választási törvény módosítása a képviselőház tegnapi ülésén180 igen szavazatot kapott, az RMDSZ tartózkodott Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint a magyar képviselet arányosságát ez a kitétel bizonyos mértékben helyreállítaná. „Ez jó esélyt teremt arra, hogy Kolozs, Máramaros, Arad, Brassó és akár Temes megyében is legyen magyar képviselő, azokon a székelyföldi és partiumi megyéken kívül, ahol a magyar jelölteknek amúgy is esélyük van egyéni választókerületben az élen végezni. Azonban még mindig megoldatlan marad a Fehér megyei, Hunyad megyei, Beszterce megyei magyar szavazatoknak a sorsa” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. A lapunknak nyilatkozó Márton Árpád képviselő, az RMDSZ választási szakértője szerint a jogszabály „rossz, alkotmányellenes” törvény. A politikus véleményén a kisebbségeknek adott engedmény sem változtat. Márton hangsúlyozta, az engedmény ellenére is könnyen előfordulhat, hogy a magyar–magyar verseny miatt akár Sepsiszentgyörgyről is román jelölt jusson be a parlamentbe. „Erre a veszélyre hívnám fel mindazok figyelmét, aki számára az új törvény üzenete az, hogy szabad a magyar–magyar verseny” – mondta a képviselő. Márton számításai szerint az új törvénnyel „nulla és hat között” nőhet a parlamenti mandátumok száma. Nem tudta megjósolni azonban, hogy az RMDSZ-frakció létszáma hogyan alakul. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. május 24.Az EMNP bűnügyi feljelentést tesz a rendőrség ellen a megfélemlítések miattBűnügyi feljelentést készül tenni a rendőrség ellen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos vezetősége. Toró T. Tibor elnök tegnap Marosvásárhelyen bejelentette, hogy tagjaik és támogatóik zaklatása és fenyegetése miatt panaszt emelnek a hatóság ellen. Mint arról korábban beszámoltunk, a rendőrség tizenkét megyében kezdett bűnügyi vizsgálatot a demokrácia-központok munkatársai ellen. A történet 2011 tavaszára vezethető vissza, amikor még a párt bejegyzés előtt állt. Ekkor Buta Levente marosvásárhelyi polgár azt állította, hogy a helyi demokrácia-központ alkalmazottjai rá akarták venni, aláírásával támogassa az EMNP-t. „Ez a bizonyos személy sem a támogatók listáján, sem a magyar állampolgárságért folyamodók között nem szerepel. Feljelentésében mégis azt írta, hogy amikor betért a Klastrom utcai hivatalba, a demokrácia-központ munkatársai megpróbálták meggyőzni, hogy aláírásával támogassa a néppárt bejegyzését. Azóta embereinket folytonosan zaklatja a rendőrség” – számolt be a történtekről Toró. Mint elmondta, legutóbb Szatmár, Beszterce-Naszód és Szeben megyében hívatták be a rendőrségre vagy hallgatták ki otthonukban, munkahelyükön a demokrácia-központok alkalmazottjait, illetve a párt tagjait, támogatóit. Az elnök példákkal is szolgált: egy nagyszebeni aláírónak a hatóság embere a tudtára adta, hogy a következő rendőrségi látogatására az ügyvédjét is vigye; a bethleni Kerekes Zoltánt írásban esküdtették meg, hogy a támogató íven szereplő aláírás valóban az övé. Az EMNP egyik ifjú tagja attól tart, hogyha a rendőrségen vállalja aláírásának hitelességét, az információ eljut a település RMDSZ-es alpolgármesteréhez is, aki bosszúból ejtheti a fiataloknak épült lakások várólistájáról. Toró szerint bosszantó, hogy sok helyen a román nyelvet kevésbé ismerő idős személyekkel íratnak alá különböző nyilatkozatokat. Tivadar Dénes, az EMNP Szatmár megyei politikusa nemrég arról számolt be, hogy a megye több településén mintegy harminc olyan esetről szereztek tudomást, amikor a párt tavalyi nyilvántartásba vételét aláírásukkal támogató civileket zaklattak a hatóságok. Hozzátette: nem tudja, miként juthattak a támogatói ívek a román rendőrség birtokába, de abban biztos, hogy a hatóság politikai utasításra cselekszik. Az elmúlt év végén az EMNP Hunyad megyei aktivistáit kérették be a dévai rendőrségre. Szász Péter, az alakulat egyik regionális szervezője, a beidézett aláírásgyűjtők egyike elmondta: az önkéntes fiatalokat abszurd módon aláírás-hamisítással, valamint az aláírásokért cserébe nyújtott pénzösszegek felajánlásával vádolták. Mint kiderült, valamenynyiüket az a bukaresti Adrian Drăghici ügyvéd jelentette fel, akinek a nevéhez fűződik a bejegyzési folyamat első szakaszában benyújtott, a néppárt bejegyzési szándékát támadó másik feljelentés is, melyet a fővárosi törvényszék elvetett. Drăghici egy évvel ezelőtt közjegyzőnél hatalmazta fel Novák Leventét, Kelemen Hunor volt művelődésügyi miniszteri tanácsadóját és Budai Richárdot, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnökét a néppárt bejegyzését támogató aláírási ívek tanulmányozására és fénymásolására. Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár) 2012. május 25.Az RMDSZ természetesnek tartja Nyirő József újratemetését, de nem vesz részt az eseményenGazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek nincsen kifogása Nyirő József hamvainak a székelyudvarhelyi újratemetése ellen, de átpolitizáltsága miatt politikusai nem vesznek részt a vasárnapi ceremónián - jelentette be Kelemen Hunor, a szövetség elnöke péntek délután egy székelyudvarhelyi sajtótájékoztatón. Kelemen Hunor elmondta, azt tartotta volna természetesnek, hogy a romániai és a magyarországi írószövetség szervezze meg a ceremóniát, és tartsák azt távol a politikától. Az RMDSZ elnöke cáfolta, hogy a szövetség akadályozná az újratemetést. Példaként említette, hogy Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es színekben megválasztott, és újabb mandátumra pályázó polgármestere pénteken kibocsátotta a temetkezési engedélyt Nyirő József nevére. Az MTI kérdésére Kelemen Hunor elmondta, április végén szóban hívta meg Kövér László házelnök az újratemetésre, írásos meghívót nem kapott. Elmondta, akkor még a szervezők abban gondolkoztak, hogy a két kormány kulturális minisztere mondjon beszédet az eseményen, és őt romániai kulturális miniszterként keresték meg a javaslattal. Nem sokkal ez után azonban megbukott az Ungureanu-kormány, és a szervezők elvetették eredeti elképzeléseiket. Kelemen Hunor úgy vélte, a mostani ceremóniával a szervezők csúfot űznek Nyirőből. "Nem vehetünk részt Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Párt elnökének a kampányrendezvényén" - jelentette ki az RMDSZ elnöke. Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere az MTI-nek elmondta, a romániai törvények szerint bármilyen temetéshez az illetékes polgármesteri hivatalnak kell temetkezési engedélyt kibocsátania függetlenül attól, hogy temetésről vagy újratemetésről van szó. Az újratemetés szervezői pénteken fordultak a polgármesteri hivatalhoz a kérelemmel, a hivatal pedig azonnal ki is bocsátotta az iratot. A polgármester szerint a benyújtott iratcsomóban szerepelt egy olyan dokumentum is, amely azt tanúsítja, hogy Nyirő József földi maradványait május 22-én Budapesten elhamvasztották. MTI 2012. május 25.Az RMDSZ szerint Gergely Balázs félretájékoztat a kolozsvári Kétágú templom ügyébenGergely Balázs félretájékoztat, és a kolozsvári magyarság megvezetésén dolgozik - áll abban a közleményben, amelyet az RMDSZ elnöki hivatala bocsátott ki azok után, hogy az EMNP kolozsvári polgármester-jelöltje azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszteri minőségében, illetve a város alpolgármestere rekord-idő alatt engedélyezte a templom mögötti telken történő építkezést. Kelemen Hunor szövetségi elnök, volt kulturális és örökségvédelmi miniszter arra figyelmeztet, hogy az önkormányzati választások kampány-hevében az EMNP a közvélemény megvezetésén dolgozik, teljes mértékben félretájékoztat. A Ne használják ócska kampányfogásokra a kolozsvári Kétágú Templomot! című közleményben a kolozsvári Kétágú templom ügyében a volt kulturális tárcavezető közli, tavaly került a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumhoz az az engedélyeztetési dokumentáció, mely szerint a Kétágú templom mögé tornatermet építtetne a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség. A közlemény szerint, mivel a dokumentáció tartalmazta a Református Egyház képviselőjének az egyetértését (amelyet 2010. július 26-án írt alá a Kolozsvár Alsóvárosi Református Egyházközség nevében Székely József lelkész és Kudor Pál-András főkurátor), Kelemen Hunor tárcavezető jóváhagyta a tervet. "Miután Kolozsvár polgármesteri hivatala az építkezési engedélyt is kibocsátotta, kiderült, hogy a református egyház mégsem ért egyet a tervvel. Ekkor Kelemen Hunor 2011. július 26-án utasította a Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóságot, hogy állítsák le a munkálatokat, és régészeti kutatást rendelt el a területen" - áll a közleményben. A szövetségi elnöki hivatal által kibocsátott dokumentum szerint Kelemen Hunor miniszteri mandátuma alatt az építtető és a beruházó nem kapott jóváhagyást a kulturális tárcától a munkálatok folytatására, mivel valószínűsíthető volt, hogy a telken értékes régészeti leletek vannak, amelyeket in situ kell megőrizni. "Amennyiben a kolozsvári Alsóvárosi református egyházközség idejében, még az építkezési engedély kibocsájtása előtt jelezte volna írásban a polgármesteri hivatalnak, hogy nem ért egyet az építkezéssel, az el sem kezdődhetett volna. Azonban ez nem történt meg. Mindezek ellenére Kelemen Hunor tárcavezető mindent megtett annak érdekében, hogy az egyház utólagos kérését teljesítse, a műemlék templom környezetét megvédje" - áll a közleményben. A dokumentum szerint komoly tájékozatlanságra vall az a kijelentés, hogy a kulturális tárcavezető építkezési engedélyt ír alá. "Ugyanakkor visszautasítunk minden olyan félretájékoztatást, amely a tények elferdítésére és a kolozsvári magyar emberek megvezetésére összpontosulnak. Felhívjuk a politikai élet szereplőit, viselkedjenek és nyilatkozzanak felelős politikus módjára, hagyjanak fel a hamis kampánytémákkal!" - szólítja fel az illetékeseket a közlemény. A közlemény továbbá beszámol arról, hogy a kolozsvári Kétágú templom tornyainak helyreállítási munkálatai 2011 áprilisában kezdődtek el a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium támogatásával. "A tárca fontosnak tartotta a templom felújítását, hisz annak építése és karbantartása mindeddig a felekezet tagjainak adományaiból történt, s emiatt is Kolozsvár magyar lakosságának egyik szívügye a templom. A tervezési költségeket az egyházközség fizette, a kulturális minisztérium pedig a kivitelezési munkálatokat támogatta 530.000 lej értékben. Ebből az összegből a tornyok helyreállítása valósul meg. Kelemen Hunort tavaly, a helyszínen tájékoztatták, hogy a helyreállítás során kiderült, a kőelemek károsodottabbak, mint gondolták, de ez csak a torony felállványozása után derült ki. A kőelemek javítási tervét tavaly májusban adták le az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz engedélyeztetés végett. Az engedélyt néhány napra rá írta alá Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter. Emellett további 550 000 lejjel támogatta a tárca a tornyok kőelemeinek javítását, azaz összesen 1.080 000 lejjel támogattuk a templom helyreállítását. Kolozs megyében a kolozsvári Kétágú templom volt az első, elkezdődött kivitelezés, amelyet a Kelemen Hunor által vezetett tárca finanszírozott. A többi helyszínen - a kalotaszegi református templomok (Gyerőmonostor, Magyarvalkó), a tordai katolikus templom, az ótordai református templom, a kolozsvári unitárius püspöki palota, az evangélikus-lutheránus templom, a kolozsvári Kakasos templom, a kolozsmonostori Kálvária templom - esetében a tervek készítése illetve az engedélyeztetésük történik" - áll még a közleményben. (hírszerk.) Transindex.ro 2012. május 26.LapszemleHunyad Megyei Hírmondó 2012. május, 142. szám Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű havilapja megpróbálja összefoglalni a térség legjelentősebb politikai, kulturális és közéleti eseményeit. A májusi szám részletesen foglalkozik az április végén, május elején megtartott Hunyad Megyei Magyar Napok eseményeivel. Ugyanakkor közelednek a helyhatósági választások, erre készülve az első oldalon fényképes beszámoló tudósít a Déván megtartott kampánynyitóról. Az első és második oldalon szerkesztőségi interjú olvasható Kelemen Hunorral, az RMDSZ szövetségi elnökével. A második oldalon Deák Levente jogász magyarázza, mennyire volt alkotmányellenes a 2006. évi egészségügyi törvény 259. szakasza, és ismerteti a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos jogait. A harmadik oldalon Winkler Gyula, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a helyi és parlamenti választások fontosságáról ír. Az oldal második felében Csatlós Erzsébet beszélget Kun Kriza Ilona óvónővel, aki több mint 38 év pedagógiai tevékenység után a tanév végén nyugdíjba vonul. A negyedik és ötödik oldalon interjúkat, beszámolókat olvashatunk a III. Hunyad Megyei Magyar Napok eseményeiről. Így beszámolnak a vajdahunyadi hivatalos megnyitóról, ahol fellépett a népszerű Republic együttes. Majálisoztak május elsején Déván, erről számol be László Anna tanárnő. A vulkáni eseményekről Illyés Katalin, a lupényiról Antal Amália tudósít. Csernakeresztúron májusfát állítottak, olvashatjuk a negyedik oldalon. Három könyvbemutatóról is szó esik: Vajdahunyadon Könczey Elemér karikatúráiból összeállított könyvet ismertettek, Markó Béla új kötetét is bemutatták, és egy 19-20. századi Vajdahunyadról készült képeslapgyűjteményt is közkinccsé tettek. Dr. Hauer Erich a VII. Hauer Erich fizika-emlékversenyről ír, amelyet a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban tartottak. Az utolsó oldalon a családi vasárnappal zárult Magyar Napok rendezvénysorozat összefoglalója olvasható. Végül az utolsó oldalon találjuk Kun Árpád ismertetőjét a 14. században épült nagyrápolti református műemléktemplomról. Ebben a régi gyülekezetben, ahol a múlt század első felében még önálló lelkészi állás volt, ma a hívek számát két kezünkön is megszámlálhatjuk. A lapot Csatlós Erzsébet szerkesztette. Szabadság (Kolozsvár) 2012. május 26.Minden jogi akadály elhárult (Nyirő József újratemetése)A székelyudvarhelyi polgármester kiadta a temetkezési engedélyt, és úgy tudja, hogy az író hamvai már megérkeztek, ezt a szervezők nem erősítették meg, Szász Jenő alpolgármester azonban cáfolta. Nyirő József újratemetése ügyében tegnap is egymást követték a nyilatkozatok, és több egyeztetés történt. Miközben az újratemetés kommunikációs vezetője, Lukács Csaba Budapesten azt jelentette be, hogy minden jogi akadály elhárult, Bukarestben Victor Ponta kormányfő úgy vélekedett, hogy Nyirő József a tevékenysége miatt nem részesülhet nyilvános tiszteletadásban Romániában. Az RMDSZ természetesnek tartja az újratemetést, de nem vesz részt az eseményen. "A magyar parlament elnöke arra hivatkozott, hogy a korábbi román kormány egyetértett Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésével. Nos, a tisztségben lévő kormány, a miniszterelnök, a külügyminiszter és a belügyminiszter nyilvánvalóan kifejezte ellenkezését ezzel kapcsolatban" – fogalmazott Victor Ponta. A külügyminisztérium kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy engedélyköteles-e Nyirő József hamvainak közúton történő szállítása Romániában. Lukács Csaba, az újratemetés kommunikációs vezetője azonban budapesti sajtótájékoztatóján felolvasta a román külügyminisztérium honlapján található ismertetést, miszerint emberi hamvak szállításához nincs szükség konzuli engedélyre. Arra a kérdésre, hogy a hamvak megérkeztek-e Székelyföldre, megértést kérve nem válaszolt. Közölte: Nyirő József földi maradványainak elhamvasztása szabályosan és a kegyeleti szempontok messzemenő figyelembevételével, katolikus pap jelenlétében és katolikus szertartás szerint május 22-én Csömörön történt. Tegnap délben a székelyudvarhelyi polgármester is kiadta az anyakönyvi bizonylatot, s ezzel minden jogi akadály elhárult az újratemetés elől – vélekedett. Megjegyezte, hogy a bizonylatot kiállító személyeket ezt követően behívták a rendőrségre. A hamvak hollétéről civil és egyenruhás rendőrök csütörtökön ötször kérdezősködtek a székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébánián. Lukács Csaba szerint politikai eszközökkel lehet gátolni az újratemetést, de nem értik, hogy miért kellett ilyen eszközöket egy kegyeleti esemény kapcsán elővenni és használni. Azt gondolják ugyanakkor, a két ország közötti kapcsolatok vannak olyan jók, hogy ez nem okozhat további feszültségeket. Mégis arra kérte a román hatóságokat, ne zaklassák a zarándokokat. A vasárnapi újratemetésre megfelelő számú szervezővel és biztosítással készülnek, és bíznak abban, hogy atrocitásra nem kerül sor. A temetésen részt vesz Kövér László házelnök, és beszédet mond Szőcs Géza kulturális államtitkár. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester emlékeztetett arra, hogy a romániai törvények szerint bármilyen temetéshez vagy újratemetéshez az illetékes polgármesteri hivatalnak kell temetkezési engedélyt kibocsátania, és a szervezők ezt csak tegnap kérték, az elhamvasztási iratot is csatolva. Azonnal meg is kapták, bár Bunta szerint az újratemetés nem képezheti egyes pártok választási kampányának részét, mert így "a kegyeletsértés veszélye is fennáll". Javasolta, hogy a hamvak átadása Székelyföld határában történjék meg, és a székelyek gondoskodjanak a kegyeletteljes újratemetésről, mert "Székelyföld a székelyeké". Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt tartotta volna természetesnek, hogy a romániai és a magyarországi írószövetség szervezze meg a ceremóniát, és tartsák azt távol a politikától. Cáfolta, hogy a szövetség akadályozná az újratemetést: nincs kifogásuk ellene, csak átpolitizáltsága miatt tartózkodnak a részvételtől. Azt is elmondta: április végén szóban hívta meg Kövér László házelnök az újratemetésre, írásos meghívót nem kapott. Ekkor még a szervezők abban gondolkoztak, hogy a két kormány kulturális minisztere mondjon beszédet az eseményen, őt is e minőségében keresték meg; a kormány bukása azonban átírta a terveket. Kelemen szerint a mostani ceremóniával a szervezők csúfot űznek Nyirőből. A Mediafax hírügynökség tegnap este már úgy értesült, hogy az újratemetést szervezők a külügyi tárca tiltakozása nyomán több csatolt esemény megtartásáról lemondtak. Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. május 29.Kelemen Hunor még jóváteheti tévedésétA Kétágú templom ügyében Kelemen Hunor volt kulturális és örökségvédelmi miniszter hibát követett el, hiszen aláírásával hozzájárult az emberek döntő többsége által elutasított beruházás elkezdéséhez – áll az EMNP kolozsvári szervezetének közleményében. A dokumentum szerint Kelemen „ködösítő és valótlanságokat tartalmazó válaszával egyik utolsó esélyét is eljátszotta, hogy a Kétágú templomot féltő kolozsvári emberek mellé álljon, hiszen ahelyett, hogy tévedését beismerve az aláírásgyűjtés szükségességére hívta volna fel a figyelmet, ő más utat választott: azt az utat, amelyet a hatalom arroganciájának szoktak nevezni. Ez az út nem más, mint foggal-körömmel ragaszkodni a legrosszabb döntésekhez is. A legtöbb kárt az embereknek pedig pontosan azok a döntések okozzák, amelyekről mindenki tudja, hogy rosszak és kártékonyak, de a hatalom mindezek ellenére ragaszkodik hozzá”, vélekedik a Néppárt. „Habár már nem rendelkezik a hiba kijavításához szükséges hatalmi eszközökkel, mi az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői hiszünk abban, hogy Kelemen Hunornak még mindig van esélye jó útra térni, és ez még sokba sem kerül neki. Egy dolog ehhez azonban elengedhetetlen. Az RMDSZ elnökének bocsánatot kell kérnie a kolozsváriaktól”, fogalmaz a közlemény. Szabadság (Kolozsvár) 2012. május 31.A város reneszánsza? Vagy valami (egészen) más?Kolozsvár reneszánszáról természetesen többféleképpen lehet – vagy nem lehet – beszélni. Művészettörténészeink néhány éve (újabb) választ adtak a históriai kérdésre, kutatásaik eredményét a Kolozsvár Társaság kis könyvben jelentette meg (magyarul és román fordításban). Hogy ez lett volna, mármint az európai reneszánsz Erdélybe, Kolozsvárra is eljutott irányzata építéstörténetileg, művelődéstörténetileg városunk nagy korszaka? Ezt a legelfogultabb lokálpatrióták sem igen állítják. De akkor hol keressük Kolozsvár nagy korszakát? A napokban hozta el nekem a posta a Kaposvárt megjelenő, Somogy című folyóirat idei első (január-márciusi) számát, benne találok egy tanulmányt, pontosabban esszét, ezzel a címmel: Kolozsvár nagy korszaka. Hát persze, most már felidézem a körülményeket is, a felkérést, az alkalmat, amely létrehozta. Ugyanis a szöveget (és a címet), jóval korábban, én követtem el, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság ünnepi rendezvényére készült. A bevezetőt Pomogáts Béla tartotta (Városos Magyarország), és olyan mai meg hajdani magyar (vagy részben magyar) városokról hangzottak el előadások, mint Pécs, Debrecen, Budapest, Pozsony – és Kolozsvár. Én egy közelmúltbeli, már irodalomtörténetinek mondható (?) szakaszt választottam: a 20. század hatvanas éveinek végén, a hetvenesekben itt született, itt megjelent verses és szépprózai alkotások, drámák sorát, no meg akkoriban elég élénk irodalmi életünket vettem számba (lapjainkkal, az Utunkkal, Korunkkal, Echinoxszal, a Fellegvár oldalt megjelentető Igazsággal, a Kriterion Könyvkiadóval, annak kolozsvári fiókszerkesztőségével és persze a Pezsgő-díjjal), Szilágyi Domokos Búcsú a trópusoktól című verskötetétől, Bodor Ádám novelláitól Páskándi Géza történelmi drámáiig s a Bretter-tanítványok antologikus fellépéséig (Szövegek és körülmények) sorjáztatva érveimet. És hogy ez reneszánsz volt-e? Abban mindenesetre biztos vagyok, hogy nem akármilyen megújulás – ezt 2012 májusának legvégén is merem állítani, amikor különféle újjászületések reményében, ígéretének ízlelgetésében várjuk a nyár első hónapját. Irodalomról is szó van meg más művészetekről és nyilván politikáról, várospolitikáról. Térfoglalás – könyvekkel A városi (és országos?) térfoglalásnak természetesen nem elsődleges eszköze, lehetősége az irodalom. Korántsem elsődleges eszköz – és ez természetes – , noha lehet, hogy tartósabb jelet adhat, mint sok más kísérlet. Mindenesetre a kolozsvári tér(vissza)foglalásnak örvendetes mozzanata az, ami Mátyás király szülőháza előtt történik, és aminek újabb érdemleges eseményére készülünk júniusban. A tavaly sikerrel elindított, idén – hetven évvel egy emlékezetes májusi-júniusi kolozsvári irodalmi-művészeti ünnepségsorozat után, amelyen Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Márai Sándor és Cs. Szabó László is jelen volt (és hetveneggyel az 1941-es kolozsvári könyvnapot követően, melynek vendége Móricz Zsigmond!) –, szóval a 2012-ben újra sorra kerülő Kolozsvári Magyar Könyvnapokon alkalom kínálkozik sok mindenen elgondolkodni. (Csak zárójelben egy igényes emlékeztetőről: Poszler György akadémikus, Kolozsvár szülötte a 42-es Művészeti Hetekről írt tanulságos esszét, Eufóriahullámon túl – illúzióvesztésen innen címmel. Megtalálható a KOMP-PRESS kiadta kötetben, A „másik” városban.) Nem úgy általában kell elmélkednünk, siránkoznunk vagy örvendeznünk, hanem új kiadványokkal a kezünkben, nem utolsósorban az elmúlt napok tapasztalataival gazdagabban. (Még egy rövid zárójel a 2012. májusi Szabédi Napok és a kolozsvári Hitel folyóiratra emlékező budapesti konferencia alkalmából: Szabédi László a Hitelben méltatva az 1942-es könyvnapokat, a magyar önvizsgálat fontosságára hívta fel a figyelmet.) A visszhangos, erdélyi megjelenésű (önvizsgáló) könyvek közül most csupán kettőt emelnék ki. A második kiadásban hozzáférhető, 639 oldalas összefoglalását az erdélyi történelmi családok kastélyainak („Isten segedelmével udvaromat megépítettem...”) A csíkszeredai fiatal Gutenberg Kiadónak köszönhető óriásalbumnak van kolozsvári vonatkozása, például a Bánffyak, különösen pedig a Házsongárd (sírjai) révén. A másik, hangsúlyosan Kolozsvárhoz kötődő kiadvány, a Könyv, grafika, könyvművészet Erdélyben (1919-2011) – a Korunk jelentette meg – látványos szakmai siker, az idei budapesti Könyvnapokon adják át a szép könyvek versenyében elnyert oklevelet az alkotóknak. Van hát mire büszkének lenni, már azért is, mert helybeli és más erdélyi városok kiadóival, friss címeivel gazdagíthatnánk a felsorolást, népszerűbb, illetve szaktudományos darabokkal, sorozatokkal (így az Erdélyi Múzeum-Egyesület Tudományos Füzeteivel, amelyekben fiatal kutatók juthatnak, az idősebbek mellett, megjelenéshez). A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2012-t azért sorolnám ide, mert ahogy épp a Szabadság ismertetőjében olvasom, a külvárosokban élő magyarsághoz kíván szólni, márpedig pontosan ezt a réteget nehéz megszólítani (könyvvel, illetve egyéb, ott bizonyára sokkal hatásosabb utakon). Szeretnék hinni H. Szabó Gyulának, a Kriterion igazgatójának, aki szerint a kalendárium azt bizonyítja, hogy be tudjuk lakni ezt a várost. Térfoglalás – a nagyváros terében Helyhatósági választások előtt ennek az igénynek, az igény okos hangoztatásának különös súlya van. Érthető, hogy ez áll a kampány(ok) fókuszában. A jelenlegi (PDL-es) városvezetés, bizonyára nem függetlenül a 2012.júniusi megmérettetéstől jó ideje nekikezdett a Sétatér átrendezésének – a fák alapos megnyirbálásával, a belső utak kövezésével-aszfaltozásával, a padok kicserélésével (nem funari módra!), a hosszú időn át parlagon hagyott Kaszinó épületének restaurálásával (a tó jobb hasznosítása további terv) – és ami hetek óta a járműveken közlekedők és a gyalogosok (meg a környéken lakók) bosszantására igencsak alkalmas: a villamossínek kicserélése van folyamatban, az úttesti mély alapozással, ez pedig útelzárásokkal jár, a fő útvonalakon. Egyelőre tehát a városi közlekedés teljes felborulása az eredmény. Nemsokára megtudhatjuk, ha befejeződnek a nagymértékű munkálatok, hogy az újraindult villamossal jobb, könnyebb lesz-e a város élete, vagy jobb lett volna trolibuszokra költeni a pénzt. Bízzunk benne, mégis jobb lesz. (Útelzárás nélkül biztosan.) A Karolina teret az autók kitiltása után birtokba vehették a fiatalok (a kávézók és sörözők melegedő időben kiköltöztek szabadtérre – ahogy ez a Deák Ferenc utca Főtértől számított bal oldalán is történik). Természetesen van még birtokba, használatba veendő épület a belvárosban. „Visszaadom a New York Szállót!” – ígéri Eckstein-Kovács Péter a legutóbbi tulajdonostól elhagyott, lezüllött Continental előtt állva. És rokonszenves polgármesterjelöltünk szellemes ötlettel megnyitotta a Szent Mihály templom bejáratával szemben az „Eckstein-patikát” (egy üresen állt üzlethelyiségben), gyógyírt kínálva panaszainkra. A kolozsvári kertek programját ígéri választóinak, magyaroknak, románoknak egyformán. EMNP-s ellenjelöltje a Kétágú református templom mögötti telken nyilatkozik, és a Hójában ifjúsági-kulturális teret alakítana. Gergely Balázs és megméretkezésre készülő pártja eleve a fiatalításra hivatkozik – jóllehet a (város)politikában a tapasztalat sem árt, ebből viszont az RMDSZ-jelölt Eckstein-Kovács Péternek összehasonlíthatatlanul több van. Ami pedig a térfoglalást illeti, emlékeztetnék a Bolyai Egyetem egykori központi épületéhez közeli, a Kolozsvár Társaság által kezdeményezett és felállított 1956-os emlékműre. Ehhez a végül (tanácsosaink által támogatott) sikeres akcióhoz kapcsolódtak az októberi, úttörést jelentő Kolozsvári Napok (amiről Gergely Balázs folyamatosan elfeledkezik). Noha eltartott egy ideig a szoborállítás engedélyeztetése – akár a Márton Áron szoboré a Főtéren, a templom parkjában –, mégis az összefogásnak sikerült legyőznie a polgármesteri huzavonát. Végül is az utóbb kezdődött Kolozsvári Magyar Napok ugyancsak így bizonyultak sikereseknek. Térfoglalásilag még két, egyértelműen a művelődési élethez kapcsolódó példát említenék. A napokban már esedékes 11. TIFF, a kolozsvári tereket ugyancsak bekapcsoló Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál román rendező kezdeménye, de az egész város dicsősége – terv szerint Törőcsik Mari, Geraldine Chaplin és Claude Lelouch lesz a 2012-es TIFF-életműdíjas. Nem ér hát minket eleve diszkrimináció, mint ahogy a Jókai utcában (hivatalos nevén ugyan a Napocában) két fontos közösségi tér (az Erdélyi Múzeum-Egyesület tanácsterme mellett) szintén nem „ellenünkre” nyitott – éppen ellenkezőleg. A Quadro Galéria kiállításai, legújabban pedig a Minerva Alapítvány emeleti (a Kós Károly Akadémiának is otthont adó) és alagsori termében tartott tárlatmegnyitók, könyvbemutatók, különböző érdeklődésű embereket vonzó találkozók igazolni látszanak H. Szabó megjegyzését: valóban kezdjük belakni (újra!) ezt a várost, még ha számbelileg fogytunk is. Csak ne csökkentsük – hiúságból, hatalomvágyból – itt-ott (netán a polgármester-választáson is?) jelentkező esélyeinket... Nyirő József és a végakarat Ez persze nem kolozsvári, nem elsősorban kolozsvári ügy, de tanulságaiban természetesen ránk tartozik. Minden erdélyire, minden magyarra. És nem csupán magyarra. Aki végigkövette 2012. május 27-ig, 28-ig az eseményeket, a Duna TV adásait is beszámítva, az egyrészt felháborodhat, másrészt alaposan elgondolkodhat az (elmaradt, illetve ökumenikus emlékezéssel behelyettesített) újratemetési histórián. Felmondani az egészet fölösleges, közvetítésekből és kommentárokból bőven lehetett részünk. A Ponta-kormány a MOGYE magyar (magyar-angol) fakultásának megtorpedózásával már kimutatta foga fehérét, legutóbbi, a Nyirő-újratemetést ellenző irányított (külügyes és prefektusi) intézkedésével, majd újabb nyilatkozatával sikerült ismét nacionalista bizonyítványt kiállítania magáról. Választások előtt vagyunk, ugye, országos parlamenti választások előtt is. No meg Szász Jenő és pártja közvetlenül a helyi választás előtt... Emlékezzünk azért arra is – ezt ugyanis a május 27-i szónokok nem említették –, hogy Nyirő József végakaratában első helyen Kolozsvár szerepel, az itteni temetés, ha pedig ez nem lehetséges, Székelyudvarhelyen legyen a végső nyughelye. Kolozsvárral senki nem próbálkozott, pedig igazán méltó írói helye lehetett volna (vagyis nem politikusként) a házsongárdi panteonban, Bánffy Miklós hamvai, Reményik Sándor, a Benedek Elek „székely fiai” közül Szentimrei Jenő, Kacsó Sándor vagy a transzszilvanizmus fő képviselője, Kós Károly sírja közelében. A magyarországi és a romániai írószövetség összefogásával – politikamentesen – talán meg is valósulhatott volna a házsongárdi temetés. (Egy ilyen írószövetségi lebonyolítás feltételezését Kelemen Hunortól olvashattuk.) A székelyföldi újratemetést természetesen senkinek nincs joga kifogásolni – a „második szándék” (mármint a Nyirőé) akár elsőnek vehető, székely elkötelezettségű életműve ismeretében. A szónokokat, kommentátorokat hallgatva, egy apró kiegészítést még szükségesnek vélek Nyirő József 1990 előtti erdélyi recepcióját, állítólagos teljes elhallgatását illetően. Kétségtelenül igaz, hogy évtizedeken át Nyirő a kitagadottak közé számított, például Reményik Sándorral együtt. 1969-ben azonban Marosi Péter Utunk-szerkesztő (a pesti tévésként most szerepeltetett Marosi Péter nagybátyja) felkért mint ifjú kritikust, hogy írjak a lapba a három székely prózaíró, Tamási Áron, Nyirő József és Kacsó Sándor novelláiról. Népiség – mítosz – novella címmel elkészült egy hosszabb, méltató és kritikai tanulmány, az Utunk vállalkozott a közlésre, és a Kriterion első kiadói évében, 1970-ben bekerülhetett Alapozás című kötetembe. Ennél fontosabb, beszédesebb egy 1980-as évekből származó emlék. Domokos Gézával, a Kriterion alapító-igazgatójával éppen székelyudvarhelyi író-olvasó találkozón jártunk, kevéssel Az építész fia című Reményik-kötet megjelenése (1983) után. Domokos ott mondta el, hogy nemsokára lesz a Kriterionnak Nyirő-kötete (engem már felkért, Reményik-kötetünk sikeres, bár csonkított kiadását követően, hogy válogassam és előszavazzam a Nyirő-novellákat). A tervet keresztülhúzta a cenzúra – a Ceauşescu-diktatúra már éberebbnek bizonyult. Politikusoktól nem – irodalomtörténésztől a múlt teljesebb ismeretét várná el az ember. Röviden a bakui fesztiválról Csak azért keverem ide a „könnyű” műfajt, mert a nemzeti önismerettel kapcsolatba hozható. Hosszú versenysorozat előzte meg a 2012-es Eurovíziós Dalfesztivál bakui döntőjének világközvetítését. Bevallva a tökéletes kívülállást adott témában – ami nem zárja ki nemzeti elkötelezettségemet, az egészségesnek vélt szurkolást a „mieinknek” –, a Compact Disco magyar képviselőként történt kiválasztását éppúgy furcsálltam, mint a korábbi küldött (hölgy) előzetes magyar feldicsérését. Nyilván elavult az én könnyűzenei ízlésem, próbáltam elkönyvelni az idei (magyar) döntést. Aztán Bakuban, a második fordulóban a 26 továbbjutott közül sikerült az együttesnek megszereznie a kiváló 24. helyet. Valószínűleg a zsűri ízlése is elavult és természetesen más országokban a tévés szavazóké. (Nemzeti szabadságharc volna ez is? Compact Disco?) Valamivel jobban járt, ám ugyanúgy csalódott a Romániát képviselő Maninga. Pár órával korábban a román közszolgálati tévében még azt hallottam, hogy az első ötbe, de akár az első helyre is esélyes a román csapat (kubaival megspékelve). Végül a 12. helyen végeztek. (Mínusz 14 – a 26-hoz mérve.) A nemzeti önismeret a könnyű műfajban is könnyűnek bizonyul? Vagy Baku ugyanolyan messze van tőlünk, a Kárpátok övezetétől, mint Svédország? KÁNTOR LAJOS. Szabadság (Kolozsvár) 2012. június 1.Könyv az egykori püspök botrányos magánéletérőlTőkés: van-e tovább? „Két ember kezében van Tőkés László sorsa: Orbán Viktoréban és Kelemen Hunoréban.” Így összegezte a napokban megjelent új Tőkés-kötet következményeit Kelemen Attila, a kolozsvári Transindex kiadója, aki vitairattal reagált a kiadványra. PARÁSZKA BORÓKA írása. A Tőkés László magánéletéről szóló könyv nem érte váratlanul az erdélyi magyar közösséget. Nem is lepte meg, hiszen olyan információkat tartalmaz, amelyek évek óta ott éltek a köztudatban. Az egykori püspök vitákkal, botrányokkal kísért válása majdnem teljesen a nyilvánosság előtt zajlott. Az ahhoz vezető konfliktusokról, a későbbi EP-alelnök viselkedéséről válófélben lévő felesége, Joó Edith juttatott el feljegyzéseket a sajtónak, egyházi elöljáróknak. Ezeknek jelentős része az Andrassew-könyv törzsanyaga, s évek óta fent van a világhálón, érintőlegesen cikkezett azokról a romániai magyar sajtó is. Mindaz, amivel most szerkesztett, rendszerezett formában szembesült az olvasó, ismert, de sokak által, sokféle megfontolásból mellőzött információ volt. A kötet megjelenése annyiban teremtett új helyzetet, hogy tartalma immár nem tekinthető semmisnek, lényegtelennek: a könyv a boltokba került, megrendelhető, terjeszthető. Nagyon sokan meg is rendelik, terjesztik: ez lett az első erdélyi magyar politikai botránykönyv. A Tőkés mögött álló Erdélyi Magyar Néppárt öt nappal a kötet megjelenése után sajtónyilatkozatban tiltakozott a kiadvány és annak „liberális gyűlöletimportja” ellen. A néppárti szöveget Sándor Krisztina az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként ellenjegyzi, és úgy fogalmaz, hogy a szerző, illetve a kötetet Budapesten bemutató Kuncze Gábor „hazugságkampányt folytat az erdélyi magyarok ellen, Andrassew és Kuncze ismét bizonyítja, hogy a hazugság az ő igazi otthonuk, s mert Magyarországon már senkinek sem kellenek, ezért most másutt próbálkoznak. Joggal tehető fel a kérdés: ugyan miért most, kampányban folyamodnak a Securitate által kedvelt eszközhöz, a hazugság fegyveréhez? Ki volt a megrendelőjük? Kitől kapta Andrassew és Kuncze a megbízást? Ki pénzelte őket? Kinek az érdekeit képviselik a förtelmes, erkölcsileg minősíthetetlen munkájukkal? Ki fizetett azért, hogy Erdélyben minden lelkészhez, paphoz, polgármesterhez eljusson postai úton a szerény számítások szerint is több ezer kötet – ismeretlen feladótól?” – sorolja a vádló kérdéseket a kommüniké. Tőkés László személyesen érdemben nem reagált a könyvre, de pert indított a szerző, illetve a romániai terjesztők ellen. Romániában azért, mert rontja a hitelét a május eleje óta tartó választási kampányban a kiadvány. Szembesült azonban azzal, hogy milyen következményei lehetnek a dokumentumok megjelentetésének. Három nappal a kötet budapesti bemutatója után, Szilágy megyei kampánykörútján két fiatal lépett hozzá, és dedikáltatni akarta vele a róla szóló kötetet. Szemtanúk szerint Tőkés úgy reagált: „farizeusok”, és feldúltan visszavonult az őt kísérő EMNP-s csapat körébe. Nem kommentálta egyelőre az RMDSZ sem az ellenzékének kampányoló Tőkés László botrányos ügyét. A szövetség láthatólag igyekszik távolságot tartani, hiszen deklaráltan nem kíván negatív kampányeszközökhöz folyamodni az idei választási harcban. Demeter Szilárd, Tőkés sajtóközpontjának irányítója úgy tudja, ismeretlen feladó több ezer ingyenpéldányt küldött szét a könyvből lelkészeknek és olyanoknak, akik részt vesznek a romániai magyar közéletben. Ilyen „terítés” tényét egyelőre nem bizonyították, Demeter azt állítja, szúrópróbaszerűen kérdeztek meg embereket, és többektől kapták azt a választ, hogy érkezett hozzájuk a könyvből. Az EMNP-ből többen tudni vélik: nem az országos RMDSZ-kampány része a kötet, azt csupán a Tőkéssel éles ellentétben álló Bihar megyei tagszervezet támogatta és terjeszti. Andrassew Iván nem zárja ki annak lehetőségét, hogy valakik kampánycéllal terjesztik a művét, de az ismeretlen feladókról semmit sem tud, mint ahogyan azt is hangsúlyozza: dokumentumkötetét nem a romániai kampányra időzítette, eredetileg azért írta, mert felmerült: esetleg Tőkés László lehet Schmitt Pál utódja. Szintén EMNP-s vélemény azonban, hogy az időzítés azért történt, hogy „megakasszák” az RMDSZ ellenzékének a kampányát. Demeter Szilárd úgy tudja: a kötet előkészítéséről és megjelenéséről tudott a Kövér László által támogatott Szász Jenő, aki mögött a romániai magyar szavazatokért az EMNP és az RMDSZ mellett harmadikként ringbe szálló Magyar Polgári Párt áll. Szász – ugyancsak Demeter Szilárd szerint – maga terjesztette a Joó Edith által rendelkezésére bocsátott, leleplezőnek szánt dokumentumokat a sajtónak. Az utóbbi hetekben élesedik a konfliktus nemcsak az RMDSZ és az ellenzéke kötött, de a két ellenzéki párt is egymásnak feszült: a Tőkés körüli botrányra – amelyet közvetve tehát Szász Jenő és Kövér László gerjeszt – ezért is irányul most rendkívüli figyelem. A könyv megjelenésének fontosságát sem a bírálók, sem a támogatók nem vitatják. Andrassew Iván korábbi nyilatkozataiban azt hangsúlyozta, Tőkés tulajdonképpen „karakter-öngyilkosságot” követett el, mert bár tudomása volt a magánéletéről szóló információk terjedéséről, azokra nem reagált. Demeter Szilárd azt mondja: az egykori püspök, EP-alelnök készült a magánéletét érintő „coming outra”, de ennek lehetőségét elvette tőle a most megjelent kötet. A könyvet ismertető vagy bíráló szerzők, mint például a Kolozsváron élő szociológus-politológus, Magyari Nándor László úgy fogalmazott, a munka „fércmű”, és így valójában alkalmatlan a Tőkés életművével, politikai-közéleti felelősségével kapcsolatos szembesítésre. Ugyanakkor megsért egy olyan, két évtizede általánosan elfogadott erdélyi magyar közéleti normát, amelyet eddig pártállástól függetlenül mindenki tiszteletben tartott: a politikai vita részévé emeli a politikus magánéletét. Kelemen Attila szintén azt hangsúlyozza: egy jobban átgondolt, alaposabban megírt munkával, amely tényleg látni engedi Tőkés László valódi személyiségét, környezetét, a közéleti szereplései mögötti magánéletét, hatékonyabb lehetett volna ez a vállalkozás. Andrassew Iván a felvetésekre úgy reagált: ezt a könyvet igazából egy erdélyi szerzőnek kellett volna megírnia, erre a feladatra azonban a romániai nyilvánosságban dolgozók – jelentős részben az Erdélyben tapasztalható öncenzúra, továbbá a Fidesz miatti, határon átszivárgó félelem miatt – nem vállalkoztak. Kelemen Attila viszont úgy látja: míg Magyarországon már majdnem mindent lehet, ha politikai vitákról, érdekekről van szó, hiszen szétestek a normarendszerek, addig Erdélyben még tartja magát néhány elv, ezért bírálja Andrassew könyvét tulajdonképpen az erdélyi baloldali-liberális elit is. Függetlenül az Andrassew-kötet megítélésétől, tény: a szellem kiszabadult a palackból. Tőkés László politikai jövője több szempontból is megkérdőjelezhetővé vált. Nemcsak azért, mert rávetül a családon belüli erőszak árnyéka, hiszen a gyanú szerint méltatlanul bánt feleségével és gyermekeivel. Megítélése azért romlik érezhetően napról napra, mert a kirobbant botránnyal sem tud mit kezdeni: a radikalizmusáról, határozott fellépéséről ismert politikus egyre bizonytalanabbnak, politikai szempontból egyre erőtlenebbnek mutatkozik. Láthatóan kicsúszott a kezéből saját magánéletének az irányítása. Eddig egyetlen nyilatkozata volt az Andrassew-kötettel kapcsolatban. „Nem olvastam. Nem méltó, hogy ilyesmivel foglalkozzak. Hányingerem van az olyan politikai támadásoktól, amelyek belegázolnak az ember magánéletébe” – fogalmazott Tőkés. Aki, úgy tűnik, még nem tudja, van-e tovább élet számára a kötet után – politikán innen és magánéleten túl. 168 Óra 2012. június 2.Kelemen: Kövér nyilatkozatai nem az RMDSZ-nek, hanem Magyarországnak tettek rosszat„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség fennállása óta a politikai párbeszéd, a tolerancia és a kölcsönös tisztelet elkötelezett híve. Ismételten megállapíthatom és leszögezhetem, hogy az erdélyi magyar közösség problémáit itthon, Romániában lehet és kell megoldani. Bárki, aki abban a hitben él, hogy erős nyilatkozatokkal meg tud oldani valamit, mélységesen téved. A magyar közösség problémáit helyi és országos szinten csak párbeszéddel, érvekkel és megegyezésekkel lehet megoldani” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök aradi sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ elnöke újságírói kérdésre válaszolt, mely szerint Ioan Rus belügyminiszter szombaton azt nyilatkozta, Magyarországnak bocsánatot kell kérnie Romániától Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnökének kijelentései miatt. Kelemen Hunor kijelentette: „nem értek egyet Kövér László nyilatkozataival és stílusával, ez őt jellemzi. Kövér Lászlónak nem lett volna szabad beavatkoznia a romániai önkormányzati választások kampányába. A múlt héten kialakult helyzetért mind a Nyirő József újratemetésének szervezőit, mind pedig a román kormányt felelősség terheli. Kövér László nyilatkozatai nem az RMDSZ-nek, hanem Magyarországnak tettek rosszat. Úgy vélem, pénteken, Bukarestben létrejöhetett volna egy kétoldalú találkozó Victor Ponta és Orbán Viktor kormányfők között, akik számos témáról egyeztethettek volna, ezek közül nagyon sok az erdélyi magyar közösség sorsát is érinti. Remélem, hogy egy kétoldalú találkozóra minél hamarabb sor kerül.” Kelemen Hunor hozzátette, neki személyesen korrekt kapcsolata van Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, ugyanakkor emlékeztetett Martonyi János külügyminiszter tavaszi, bukaresti látogatására, amikor az határozottan kijelentette, Magyarország nem avatkozik be semmilyen módon a romániai választásokba. A szövetségi elnök emlékeztetett ugyanakkor Wilfried Martensnek, az Európai Néppárt elnökének a nyilatkozatára is, aki aggodalmának adott hangot az erdélyi magyar közösség megosztására irányuló törekvések miatt, ennek érdekében pedig párbeszédet kezdeményez Magyarország vezető pártjával. Az RMDSZ elnöke ismertette továbbá a Szövetség önkormányzati kampányának országos helyzetét, leszögezve: az a cél, hogy az RMDSZ minden magyarlakta településen rendelkezzen önkormányzati képviselettel, hiszen a helyi tanácsok jelentős jogköröket kaptak az elmúlt időszakban, az itt meghozott döntések egyenes módon érintik és befolyásolják a közösség életét. „Bízom abban, hogy az RMDSZ 2012-ben is ugyanolyan jó eredményeket ér el, mint a 2008-as önkormányzati választásokon. Politikai szövetségeket az eredményhirdetés után kötünk, és remélem, hogy az RMDSZ tanácsosai kellenek a tanácsi többségek kialakításához azokon a településeken, ahol a magyarság nincs számbeli fölényben. Az RMDSZ a teljes közösség érdekében kíván cselekedni úgy, hogy a magyar emberek identitáshoz fűződő igényeit sem téveszti szem elől” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, egy héttel az önkormányzati választások előtt nagyon fontos a magyar közösség mozgósítása, a 2012-es önkormányzati választásokon való részvétel fontosságának a tudatosítása. Bognár Levente, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, aradi polgármesterjelölt ismertette: a Szövetség a megyében 17 településen állított polgármester-jelöltet és helyi tanácsosi listát, a megyei tanácsosi listát pedig Faragó Péter parlamenti képviselő vezeti. (közlemény) Transindex.ro 2012. június 4.Összefogásban rejlő erőÖrömmel nyugtáztuk, hogy több év után Sepsiszentgyörgyön a magyar pártoknak sikerült összehangolniuk a trianoni békediktátum évfordulója alkalmából szervezett megemlékezéseket... ...és június 4-e legalább városunkban azzá válhat, amivé a magyar Országgyűlés nyilvánította: az összetartozás napjává, melyen a múltban történt nemzeti tragédia fölötti siránkozás helyett a jövőbe vetett hitre, az előttünk álló feladatokra összpontosíthatunk. Valamiféle büszkeséggel kiáltottuk világgá a hírt, remélve, ragadós lesz a példa, Erdély más vidékein is képesek lesznek bár egy napra félretenni viszálykodásaikat vezetőink, hisz szükség van arra, hogy megmutassák: nemzeti jelentőségű ügyekben képesek a közös fellépésre. Különösen fontos lenne az erő felmutatása most, amikor a nemrég hivatalba lépett Ponta-kormány első intézkedéseivel bizonyította, még a Magyarországgal való jószomszédi kapcsolatok megrontása árán sem képes kordában tartani nacionalista indulatait, és a legkülönfélébb intézkedések révén próbálja csorbítani a magyarság megszerzett jogait. A hatalomátvétel után néhány héttel már ott tartunk a korábban mindkét fél által nagyon jónak minősített magyar–román kapcsolatokban, hogy Victor Ponta és belügyminisztere nyilvános bocsánatkérést vár a magyar kormányfőtől Kövér László országgyűlési elnök azon kijelentései miatt, amelyekkel a román hatóságoknak a Nyirő József tervezett újratemetése ügyében tanúsított magatartását kifogásolta. Valami megváltozott hát a romániai magyar–román viszonyban éppúgy, mint az államok közti kapcsolatban – és ezért is lenne oly jó demonstrálni azt, amit az Orbán-kormány törvénybe is iktatott: a magyar nemzet összetartozását. Ehelyett azonban az RMDSZ elnöke a választási kampány hevében, néhány órával az összetartozás napja előtt éppenséggel arra látta elérkezettnek az időt, hogy Kövér Lászlót oktassa ki, azt fejtegetve, az Országgyűlés elnökének kijelentései Magyarországnak ártanak, nem az RMDSZ-nek. Mindamellett, hogy Kelemen Hunor időzítése sem a legjobb, nyilatkozata a szövetség vezetőinek az összetartozással kapcsolatos magatartásáról is árulkodik. Arról a meggyőződésről, mely szerint csakis ők tudják a legjobban, mi a jó az erdélyi magyarságnak, és arról az ösztönről, hogy hamarabb keresik a kompromisszumot a román hatalommal is, mintsem a megegyezést erdélyi vetélytársaikkal vagy anyaországi szövetségeseinkkel. Alighanem ezeken kellene változtatniuk elsősorban ahhoz, hogy a magyar szervezetek közötti együttműködés létrejöhessen, és az összetartozásban rejlő, eddig kihasználatlan erő megnyilvánuljon. Micsoda dolgokra lehetnénk képesek, ha minden erdélyi magyar párt, civil szervezet, egyház, karöltve a budapesti hatalommal, a többi Kárpát-medencei magyar tényezővel együttesen lépne fel jogaink védelme, bővítése, autonómiánk kivívása érdekében... Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. június 4.Nem csitul a Nyirő-ügy"A magyar kormány szerint a kegyeleti ügyek nem férnek össze a politikai minősítésekkel, márpedig a magyar kormány erre az ügyre továbbra is kegyeleti kérdésként tekint" – közölte az MTI érdeklődésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke vasárnap annak kapcsán, hogy Victor Ponta miniszterelnök szerint Orbán Viktornak kötelessége lenne elhatárolódnia Kövér László házelnök Romániával kapcsolatos kijelentéseitől. "Orbán Viktornak kötelessége világosan elhatárolódnia kollégáitól, ha jó kapcsolatokat szeretne Románia és Magyarország között, és azt szeretné, hogy a két ország úgy viselkedne, mint két európai uniós ország. Úgy vélem, bocsánatot kell kérnie Magyarország nevében" – idézte Ponta miniszterelnök szombati, egy krajovai választásikampány-rendezvényen elhangzott szavait a Mediafax. Ponta – utalva ezzel az emigrációban elhunyt Nyirő József erdélyi író múlt hét végére tervezett székelyudvarhelyi újratemetésére – hozzátette, Románia nem fogadja el románellenes, antiszemita és fasisztaszimpatizáns személyek ünneplését. Szombaton Ioan Rus belügyminiszter is azt mondta egy kolozsvári sajtóértekezleten, hogy a budapesti hatóságoknak bocsánatot kell kérniük a magyar parlament elnökének "Romániát ócsárló kijelentéseiért", és kitért arra is, hogy a maga részéről arra számított, hogy ez pénteken meg is történik abból az alkalomból, hogy mindkét miniszterelnök részt vett az unió kohéziós politikájáról rendezett bukaresti csúcsértekezleten. Szombaton Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is kitért a Nyirő-ügyre egy aradi rendezvényen, szerinte Kövér Lászlónak nem lett volna szabad beavatkoznia a romániai önkormányzati választások kampányába, és a magyar házelnök nyilatkozatai nem az RMDSZ-nek, hanem Magyarországnak tettek rosszat. Népújság (Marosvásárhely) 2012. június 5.Bocsánatkérést vár Kövér László kijelentései miatt Victor Ponta miniszterelnökVictor Ponta miniszterelnök szerint Orbán Viktor magyar kormányfőnek kötelessége lenne elhatárolódnia Kövér László házelnök Romániával kapcsolatos kijelentéseitől, s bocsánatot kellene kérnie Magyarország nevében. Hasonlóan vélekedett Ioan Rus belügyminiszter is, aki „Romániát ócsárló” kijelentésről beszélt. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint Kövér Lászlónak nem lett volna szabad beavatkozni a választási kampányba, nyilatkozatai nem az RMDSZ-nek, hanem Magyarországnak tettek rosszat. Victor Ponta Budapest bocsánatkérésére számít „Orbán Viktornak kötelessége világosan elhatárolódnia kollégáitól, ha jó kapcsolatokat szeretne Románia és Magyarország között, és azt szeretné, hogy a két ország úgy viselkedne, mint két európai uniós ország. Úgy vélem, bocsánatot kell kérnie Magyarország nevében" – jelentette ki Victor Ponta egy krajovai kampányrendezvényen. Hozzátette: Románia nem fogadja el románellenes, antiszemita és fasisztaszimpatizáns személyek ünneplését, utalva ezzel az emigrációban elhunyt Nyirő József múlt hét végére időzített székelyudvarhelyi újratemetésére. „Nem hallottam egyetlen nyilvános állásfoglalást sem a magyar kormány részéről, pedig úgy vélem, ez természetes lenne. Ha valaha a román parlament elnöke - és most képviselőház elnökére, Roberta Anastasera gondolok - megsértene egy szomszédos és baráti államot, az Európai Unió tagállamát, én bocsánatot kérnék” - mondta Victor Ponta. Kövér László Székelyudvarhelyen tett nyilatkozatában - amely azt követően születet, hogy a szervezők a temetési engedély felfüggesztése miatt kénytelenek voltak elhalasztani Nyirő újratemetését - akkor arról beszélt, hogy hosszú hónapokon keresztül ment nyugodt, csöndes mederben a szervezés, és „derült égből villámcsapásként jött az új román kormánynak ez a meglehetősen barátságtalan, civilizálatlan, barbár viselkedése”, miszerint egy halottól akarják megtagadni azt a jogot, hogy a saját szülőföldjében nyugodhasson. Kövér szerint „a komikum határát jócskán túllépte az a hajtóvadászat”, amit a román belügyminisztérium folytatott Nyirő hamvainak felkutatása érdekében. Szombaton Ioan Rus belügyminiszter is azt mondta egy kolozsvári sajtóértekezleten, hogy a budapesti hatóságoknak bocsánatot kell kérniük a magyar parlament elnökének „Romániát ócsárló kijelentéseiért” és kitért arra is, hogy a maga részéről arra számított, hogy ez - előző nap - pénteken meg is történik abból az alkalomból, hogy mindkét miniszterelnök részt vett az unió kohéziós politikájáról rendezett bukaresti csúcsértekezleten. A Nyirő-ügyre egy aradi kampányrendezvényen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is kitért. Kifejtette: Kövér Lászlónak nem lett volna szabad beavatkoznia a romániai önkormányzati választások kampányába. „A múlt héten kialakult helyzetért mind a Nyirő József újratemetésének szervezőit, mind pedig a román kormányt felelősség terheli. Kövér László nyilatkozatai nem az RMDSZ-nek, hanem Magyarországnak tettek rosszat. Úgy vélem, pénteken, Bukarestben létrejöhetett volna egy kétoldalú találkozó Victor Ponta és Orbán Viktor kormányfők között, akik számos témáról egyeztethettek volna, ezek közül nagyon sok az erdélyi magyar közösség sorsát is érinti. Remélem, hogy egy kétoldalú találkozóra minél hamarabb sor kerül” - mondta az RMDSZ elnöke. Nyirő József május 27-re tervezett székelyudvarhelyi újratemetése azért maradt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásáig a hatóságok érvénytelennek tekintik a tervezett temetés előtt két nappal kiadott, formai hibát tartalmazó temetési engedélyt. A szervezők - az Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány - közölték, maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért a temetést elhalasztották, és május 27-én csak egy megemlékezést tartottak Székelyudvarhelyen. Közleményükben a szervezők Bunta Leventét, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármesterét tették felelőssé a hibás temetkezési engedély kiadásáért. MTI. Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
