|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1808 találat | lapozás: 1-30 ... 1531-1560 | 1561-1590 | 1591-1620 ... 1801-1808 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kovács Péter 2014. október 21.Nem magyar divat a pártváltásNem hozott jelentős változásokat a romániai magyar politikai szervezetek szempontjából a helyi elöljárók pártváltását engedélyező rendelet. A szociáldemokrata kezdeményezés következtében azonban gyarapodott az RMDSZ-es önkormányzati képviselők tábora. Az erdélyi magyar politikai szervezetek számára nem hozott lényeges változásokat az a sokat vitatott kormányrendelet, amely következmények nélkül tette lehetővé a helyi elöljárók pártváltását augusztus 28. és október 17-e között. Az alakulatok lapunk által megkérdezett képviselői beismerték, nem követték figyelemmel az átigazolásokat. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a Krónikának elmondta, a szövetség nem készített összesítést ezzel kapcsolatban, a szövetséget érintő pártváltásokról a médiából értesült. „Hozzánk két információ futott be: tudunk arról, hogy Háromszéken 12 helyi tanácsos kérte a felvételét az RMDSZ-be, és arról is, hogy a gyergyótölgyesi, RMDSZ-színekben megválasztott helyi önkormányzati képviselő, Dimény Csaba átigazolt a Szociáldemokrata Pártba (PSD)" – mondta Kovács Péter. Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is úgy nyilatkozott, nem készítettek statisztikát a szerinte „elvtelen" kormányrendelet hatásairól. Szerinte egy párt biztosan nem attól lesz jobb vagy rosszabb, ha átcsábít embereket, vagy ha más alakulatba igazolnak a tagjai. Hasonló véleményt fogalmazott meg a Krónikának Benedek Erika, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megyei elnöke is, aki etikátlannak nevezte a Liviu Dragnea PSD-s közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes kezdeményezte rendeletet. „Ez a kezdeményezés gyakorlatilag módosítja a 2012-ben született önkormányzati választások eredményeit, mi éppen emiatt nem kerestünk meg senkit, hogy csatlakozzék a néppárthoz" – fogalmazott Benedek Erika. A megyei pártelnök elmondta, a sajtóból értesült arról, hogy Kovászna megyében az EMNP négy helyi tanácsosa az RMDSZ-ben folytatja tevékenységét. „A rendelet egyébként úgy van megalkotva, hogy csak a befogadó párthoz kell bejelentkezni, a másik alakulattól nem kell elbúcsúzni. Én inkább mindezt egy tisztulási folyamatnak tekintem: aki úgy érezte, hogy értékrendileg nem tartozik közénk, annak távozása számunkra nem jelent veszteséget" – mondta az EMNP Kovászna megyei elnöke. Amint arról beszámoltunk, Kovászna megyében tizenkét önkormányzati képviselő állt át az RMDSZ-be a rendelet szabta határidőt kihasználva. Hatan a Magyar Polgári Párt (MPP), négyen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), ketten pedig a Demokrata-Liberális Párt (PDL) kötelékéből igazoltak át. Taroltak a szociáldemokraták Hargita megyében egyetlen magyar vonatkozású pártváltásról tudnak a politikai alakulatok, a gyergyótölgyesi Dimény Csaba esetéről, aki az RMDSZ-ből a PSD-hez igazolt át. A 63 éves politikus egyébként az első olyan megválasztott tisztségviselő, aki az RMDSZ-ből román pártba igazol át. Hargita megyében a PSD az egyetlen olyan politikai szervezet, amely kihasználta saját kezdeményezését: a rendelet által megszabott 45 nap alatt 3 polgármestert és 21 önkormányzati képviselőt csábított át kormánypárti táborba. A Mediafax készítette megyei összesítés szerint Radu Ţăran galócási és Ion Rizea gyergyóvárhegyi polgármester a Nemzeti liberális Pártból (PNL), míg Gyergyóhollóban Nicuşor Drugă a Demokrata-Liberális Pártból (PDL) lépett át a Victor Ponta miniszterelnök vezette PSD-be, amely a nem végleges országos összesítés szerint több száz tanácsost csalt át a táborába. Maros megyében hetvenegy választott tisztségviselő állt át az ellenzékből a kormánypártokhoz. A PSD-be 57-en álltak be, közülük 7 polgármester, 4 alpolgármester és 46 települési önkormányzati képviselő, míg az Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) 1 alpolgármesterrel és 13 tanácsossal lett „gazdagabb". A Dragnea-féle rendelet elfogadásának következtében a megye 102 önkormányzatából immár 32-nek az élén szociáldemokrata politikus áll. Az RMDSZ-nek egyébként 38 polgármestere van a megyében. A legtöbb pártot váltó településvezető vagy helyettese a „közösség érdekeinek" szem előtt tartására hivatkozva állt át a kormányzó pártok soraiba. A PNL megyei vezetője és az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) megyei társelnöke, Ciprian Dobre úgy véli, a 2012-ben megválasztott tisztségviselők több mint 90 százaléka nem váltott pártot, és az idő majd őket fogja igazolni. „Ez nem elvekről, érdekekről szól" Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke nem tud róla, hogy a helyi önkormányzatokban mandátummal bíró párttagjaik számában változást hozott volna a sürgősségi kormányrendelet, mint ahogyan Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei vezetője is rámutatott arra, hogy az esetleges távozók híre nem jut el hozzájuk. Érkezőkről viszont utóbbi beszámolt, a Magyar Polgári Párt két szalacsi tanácsosa ugyanis átigazolt az EMNP-be, így az MPP Bihar megyében egy köröstárkányi és két bihari községi tanácsossal maradt. Szatmár megyében mindhárom magyar politikai szervezettől távozott egy-egy községi tanácsos, az RMDSZ viszont új tagokat toborzott. Amint Pataki Csabától, a szövetség megyei elnökétől megtudtuk, Vetésen a Magyar Polgári Pártból (MPP), Érszakácsiban pedig a Demokrata-Liberális Pártból (PDL) igazolt át egy-egy személy hozzájuk, míg Lázáriban az Erdélyi Magyar Néppárttól (EMNP) és a PDL-től is átiratkozott az RMDSZ-be egy-egy tanácsos. Emellett távozott is a szövetségtől egy önkormányzati képviselő – Kökényesden Peleskei Pál függetlenként folytatja. Szilágy megyében egyetlen magyar vonatkozású átigazolásról tud Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei területi szervezetének elnöke. A Krónika érdeklődésére elmondta, Krasznán egy EMNP-s tanácsos igazolt át az RMDSZ-be. „A választások után már az RMDSZ frakcióval dolgozott együtt, ezért amikor kérte a felvételét, a helyi szervezet rábólintott" – mondta Seres, emlékeztetve, hogy a szövetség helyi képviselői nem értenek egyet a politikai migrációval, ezért az ezt lehetővé tevő törvényt nem is szavazták meg. „Aki átigazol egy pártból a másikba, az nem az elvek mentén, meggyőződésből politizál, hanem az érdekek vezérelik. Az RMDSZ nem politikai párt, így minden erdélyi magyarnak közöttünk a helye, így azt, aki már két éve úgyis velünk dolgozik, természetesen befogadtuk" – kommentálta Seres Dénes. Mint ismeretes, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kezdeményezte rendeletet – amely 45 napot adott a polgármestereknek és a helyi önkormányzati képviselőknek, hogy eldöntsék, melyik pártban kívánnak tovább politizálni, és erre az időszakra felfüggesztette a mandátumvesztést – az ellenzéki pártok hevesen bírálták, mivel álláspontjuk szerint ez csupán arra volt jó, hogy a PSD zsarolás vagy ígérgetések révén magához csalogassa az ellenzéki elöljárókat. Liviu Dragnea egyébként azzal indokolta a tervet, hogy az új pártok megjelenésével, a Szociálliberális Unió (USL) felbomlásával és a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) megalakulásával átrendeződött a politikai térkép, és számos önkormányzatban felborultak az erőviszonyok. A rendeletet az RMDSZ is szükségtelennek és érthetetlennek nevezte. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint a politikusok migrációja súlyos problémát jelent, és veszélyezteti a stabilitást Babos Krisztina, Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Vásárhelyi-Nyemec Réka Krónika (Kolozsvár) 2014. október 25.Maradjon kormányon az RMDSZAz államelnök-választás, a választási kampány volt a fő téma az RMDSZ Kolozs megyei küldöttek tanácsa (MKT) pénteki ülésén. Máté András Levente képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: nagyon sok függ attól, hogy az RMDSZ hogyan mozgósítja tagjait a november másodikai választáskor. A szövetség a második forduló előtt „a romániai magyar közösség támogatásának bizonyítékával akar tárgyalóasztalhoz ülni”. Az RMDSZ még nem döntött arról, hogy kit támogat az államelnök-választás második fordulójában, amelyre vélhetőleg november 16-án kerül majd sor. A mozgósítás fontosságát hangsúlyozta Eckstein-Kovács Péter ügyvéd, volt szenátor is. Oláh Emese RMDSZ-es városi tanácsos a választási tudnivalókat ismertette. A közel száz tagú gyűlés előtt bemutatkozott az új magyar főtanfelügyelő-helyettes, Török Zoltán, Szabó Gábor, a Kolozs megyei magyar elemi tagozatért felelős szakember pedig a megye közoktatási gondjait részletezte. Megszavazták: november 21-én alapszabályzat-módosító küldöttgyűlést tartanak. Szabadság (Kolozsvár) 2014. november 6.Meghallja az erdélyi „magyar hangokat” az RMDSZ?Kolozsváron ül össze ma délben az RMDSZ állandó tanácsa, hogy megvitassa és döntsön arról, melyik jelöltet támogatja az elnökválasztás második, november 16-án esedékes fordulójában: kormánykoalíciós partnerét, a szociáldemokrata Victor Ponta jelenlegi kormányfőt, vagy a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltjét, Klaus Johannist. Lapunk Frunda Györgyöt, Victor Ponta tiszteletbeli tanácsadóját és Eckstein-Kovács Pétert, Traian Băsescu volt kisebbségi tanácsosát kérdezte arról, hogy véleményük szerint mi lenne a helyes út, amelyet az RMDSZ-nek most követnie kellene. Mint ismeretes, Nagyszeben polgármestere fölényes győzelmet aratott Erdélyben a szociáldemokraták jelöltjével szemben, aki mögé újabban a román szélsőséges nacionalista pártok is felvonultak. Frunda György szerint az RMDSZ-nek el kell döntenie, hogy kit támogat az elnökválasztás második fordulójában. NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár) 2014. november 6.Klaus Johannis számít az RMDSZ-reKlaus Johannis, a jobbközép oldal államfőjelöltje szerint írásos megállapodás kötelezi az Európai Néppárt romániai tagpártjait, hogy őt támogassák a második fordulóban. Az RMDSZ illetékese a Krónikának nyilatkozva ezt cáfolta. A szövetség csütörtökön dönt arról, hogy Johannist vagy a szociáldemokrata Victor Pontát támogatja. Az Európai Néppárt (EPP) tagpártjai között írásos megállapodás van arról, hogy egymást támogatják a választásokon – jelentette ki Klaus Johannis, a jobbközép Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) második fordulóba jutott államfőjelöltje, hozzátéve: éppen ezért a második körben a szintén EPP-tag RMDSZ támogatására is számít. Johannis szerint nem opcionális lehetőségről van szó, az írásos megállapodás egyértelműen egymás támogatására kötelezi a jobbközép, konzervatív pártokat tömörítő európai pártszövetség tagjait. Azt is elmondta, hogy hétfőn Romániába érkezik az EPP elnöke, Joseph Daul. Temesváron vitázna Pontával Johannis Nyilvános vitára hívta ki szerdán Klaus Johannis Victor Pontát. Az ACL jelöltje szerint a vita színhelyéül Temesvárnak kellene szolgálnia abból az alkalomból, hogy idén huszonöt éve robbant ki a forradalom a Bánság fővárosában. Johannis kitért az első forduló eredményére is. Szerinte az, hogy a dél-romániai megyékben gyengébben szerepelt, a PSD dezinformációs kampányának tudható be. Egyébként az alkotmánybíróság szerdán mind a tizenkét, az első forduló eredménye ellen benyújtott óvást elutasította. Ezzel szemben Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára szerdán a Krónika megkeresésére határozottan cáfolta, hogy létezne ilyen írásos megállapodás. „Csak annyit tudok mondani: nincs ilyen egyezség" – mondta Kovács, hozzátéve: nem tudja, Johannis milyen alapon hivatkozik egy ilyen megállapodásra. Annak kapcsán, hogy Joseph Daul közleményben szólította fel az EPP-tagpártokat Johannis támogatására, Kovács lapunknak elmondta: Kelemen Hunor az első fordulót megelőzően is találkozott Daullal, akinek elmagyarázta: az RMDSZ álláspontja az, hogy egy kisebbség politikai képviselőete, amelynek szavazóbázisa állandó, nem engedheti meg magának, hogy érzelmi alapon döntsön, minden egyes alkalommal racionálisan kell eldöntenie, ki mellé áll. „Daul ezt megértette" – mondta Kovács. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kedd esti koalíciós egyeztetést követően azt mondta: az RMDSZ még nem döntötte el, kit támogat a második fordulóban, erről csak csütörtökön, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülésén születik határozat. Egyben azt is kijelentette: a szövetség részese kíván maradni a koalíciónak a továbbiakban is, akkor is, ha Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt államfővé választják, mivel az általa a miniszterelnöki tisztségre kiszemelt Călin Popescu-Tăriceanuval kapcsolatosan pozitívak a tapasztalataik abból az időszakból, amikor koalícióban kormányoztak a Tăriceanu vezette kormányban. Kormányzati ellenőrzés Szeben megyében Kampányízű vizsgálatot indított a hét elején a Victor Ponta miniszterelnök alárendeltségébe tartozó kormányzati ellenőrző hivatal az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóságnál (ANRP). A hivatal emberei több településen, köztük a nagyszebeni ingatlan-visszaszolgáltatások ügyében is vizsgálódnak az ANRP szerint „állampolgári bejelentések" alapján. Az ellenőrző testület szerint 2010-ben kifizetett kárpótlások ügyében vizsgálódnak. Egyébként arra is érkeztek panaszok, hogy 2005 és 2012 között „nagyon sok" történelmi ingatlant adtak vissza egyházaknak és kisebbségi szervezeteknek. Mint ismeretes, Klaus Johannis, Ponta második fordulós ellenfele 2000 óta Nagyszeben polgármestere. Mint arról beszámoltunk, Joseph Daul még hétfőn arra buzdította a néppárt romániai tagjait, hogy a második fordulóban Klaus Johannist támogassák. Az EPP elnöke támogatásáról biztosította Johannist és a néppárt valamennyi romániai tagját, így PMP-t és az RMDSZ-t is arra buzdította, Johannist segítsék győzelemre. „A történtek alapján arra buzdítom a néppárt valamennyi romániai tagját, hogy Johannist támogassák. Az eredménye azt igazolja, hogy erős és versenyképes jelölt, aki győzni fog két hét múlva" – olvasható a közleményben. Fontosnak nevezte a jobbközép szavazók mozgósítását és azt is, hogy Johannis a többi romániai EPP-tagok jelöltjei által felvetett célokat is felkarolja a második fordulóban. „A jobbközép pártoknak egységeseknek kell maradniuk, ha győzni akarunk november 16-án" – olvasható a közleményben. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2014. november 11.Burkolt RMDSZ-bírálat Joseph DaultólBurkoltan bírálta az RMDSZ-t kedden Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, aki azért érkezett Bukarestbe, hogy Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje mellett kampányoljon, és a jobbközép pártok vezetőivel tárgyaljon. A francia politikus azt követen, hogy a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) székházában Johannisszal tárgyalt, újságírói kérdésre válaszolva véleményt nyilvánított arról is, hogy egyes jobbközép pártok nem támogatják egyértelműen Johannis elnökké választását. Daul rámutatott: volt olyan párt, amely megmagyarázta, hogy jobb, ha nem támogatják közvetlenül Johannist, a közvetett támogatás hasznosabb, és ezt számadatokkal is igazolták, ezért elfogadta. Ezzel a Népi Mozgalom Pártra (PMP) utalt, amelynek elnöke, Elena Udrea csak annyit mondott a választóinak: menjenek el szavazni, és voksoljanak Ponta ellen. Ugyanakkor az RMDSZ álláspontjára utalva – nem ejtve ki a szervezet nevét – úgy fogalmazott: „Másoknak azt mondtam, hogy ez nem normális.” „A jobbközép családnak egységesnek kell lennie. De tudják milyen ez, a népes családokban mindig van egy fenegyerek (enfant terrible), de azon vagyunk, hogy a család egységes maradjon” – mondta Daul. Mint ismeretes, az RMDSZ nem állt ki egyik jelölt mellett sem, hanem azt javasolta szavazóinak, hogy a lelkiismeretük szerint szavazzanak. Ugyanakkor Kelemen Hunor Victor Ponta és a PSD érdemeit méltatta, Johannist pedig keményen bírálta. Kelemen kedden is jelezte: az RMDSZ álláspontja változatlan. Daul viszont már korábban arra szólította az EPP romániai tagpártjait, hogy Johannist támogassák. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára múlt héten úgy nyilatkozott a Krónikának: Kelemen Hunor még a választás első fordulója előtt arról tájékoztatta Dault, hogy az RMDSZ kisebbségi pártként nem érzelmi, hanem racionális alapon választja ki, kit támogat, Daul pedig ezt megértette. Daul egyébként Johannis érdemeiről szólva emlékeztetett: maga is egy község polgármestereként kezdte, és a polgármesteri tapasztalat a legjobb ahhoz, hogy valaki országos politikus legyen. Ezzel arra utalt, hogy Johannis Nagyszeben polgármestere. Daul szerint Johannis államfővé választása lehet a garancia arra, hogy Romániában független marad az igazságszolgáltatás, érvényesül a jogállamiság és folytatódik a korrupció elleni harc. Daul reggel Traian Băsescu államfővel találkozott, majd Aurelian Pavelescuval, a parasztpárt elnökével tárgyalt, megpróbálva meggyőzni, hogy a jobbközép Klaus Johannist támogassa az államfőválasztás második fordulójában. Pavelescu azonban közölte: egyik jelöltet sem támogatja, és alkotmányos monarchiát szeretne. Daul találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, valamint Monica Macovei független EP-képviselővel, aki már Johannis mellé állt, és Elena Udreával, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnökével is. Balogh Levente Székelyhon.ro 2014. november 17.Részeredmény (99,07 százalék): Johannis nyert – Ponta már gratuláltVictor Ponta vasárnap késő este beismerte vereségét és gratulált Klaus Johannis államfőjelölt győzelméhez. „A népnek mindig igaza van” – közölte a kormányfő. A szavazatok 99,07 százalékának feldolgozása után Johannis 54,5 százalékkal vezet, Ponta 45,49 százalékon áll. A Székelyföldön tarolt a jobboldal szász jelöltje. „A népnek mindig igaza van. Felhívtam Klaus Johannist, és gratuláltam a győzelméhez” – nyilatkozta Victor Ponta miniszterelnök, államfőjelölt nem sokkal 23 óra után. Pedig a romániai elnökválasztás második fordulójának első hivatalos részeredményeit csak szűk három órával később jelentették be. A Központi Választási Iroda (BEC) hajnali 2 órakor közölte, éjfélig a voksok 32,97 százalékát sikerült feldolgozniuk: Johannis ekkor a szavazatok 55,79 százalékát tudhatta magáénak, míg Ponta 44,2 százalékot gyűjtött. Hétfő délelőtt 11 órakor már 99,07 százalékos feldolgozottságnál tartott a szavazatszámlálás: a 9 óráig beérkezett adatok szerint a jobboldal államfőjelöltje 54,5 százalékkal vezetett, Ponta 45,49 százalékon állt. Ponta: nem mondok le A kormányfő vasárnap éjjeli rövid nyilatkozatában közölte: Románia demokratikus ország, ezért elfogadja ezt az eredményt, és reméli, hogy azok is elfogadják, akik tüntetni akarnak, mert nincs okuk tiltakozni. Hangsúlyozta, hogy továbbra is végzi a kötelességét kormányfőként. Leszögezte, kategorikusan elutasítja annak a gondolatát, hogy lemondjon a kormány éléről addig, amíg párttársai nem kérik ezt. Ponta hozzátette: eddig senki nem kérte tőle. Liviu Dragnea, a PSD főtitkára később azt közölte, hogy pártja párhuzamos szavatszámlálása szerint Johannis 53, Ponta pedig 47 százalékot szerzett. Röviddel azután, hogy Ponta bejelentette, már gratulált ellenfelének, Johannis és stábja a közösségi portálokon kihirdette, hogy ő nyert. „Győztünk! Visszafoglaltuk az országunkat!" – írta a Facebookon az ellenzéki jelölt. A külföldi szavazók meghurcolása miatt elkezdődött szimpátiatüntetések végül országszerte örömünneppé alakultak át. A nagyszebeni szász polgármester nem sokkal éjfél előtt megjelent a Bukaresti Egyetem téren, ahol több tízezer támogatójával együtt ünnepelte a meglepetésszámba menő választási sikerét. Időközben a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) azt közölte, hogy párhuzamos szavazatszámlálásuk szerint – mintegy 90 százalékos feldolgozottságnál – Johannis 54,4 százalékon állt. A BEC a tervek szerint legközelebb 11 órakor közöl hivatalos eredményeket. A szász jelölt tarolt a Székelyföldön A végleges, nem hivatalos adatok szerint Kovászna és Hargita megyében a szavazók több mint háromnegyede Klaus Johannisra voksolt a második fordulóban: Hargitában 79,78, Kovásznában 77,95 százalékkal nyert a jobboldal jelöltje. Maros megyében a szavazók 68,63 százaléka támogatta Johannist, míg Kolozsban 73,82, Szebenben pedig 79,47 százalékkal nyert. Kovács Péter: köszönettel tartozunk a választóknak „Köszönettel tartozunk a választóknak, amiért ilyen nagy számban járultak az urnákhoz” – fogalmazott vasárnap este az RMDSZ kolozsvári székházában Kovács Péter főtitkár a Maszol.ro hírportál beszámolója szerint. A szövetség főtitkára a magyarlakta megyékben leadott szavazatokat is megköszönte, hozzátéve, hogy hétfőn ismertetik az RMDSZ álláspontját az elnökválasztással kapcsolatban. Mint ismeretes, az RMDSZ egyik jelöltet sem támogatta az államfőválasztás második fordulójában. Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban Johannisról azt mondta, nem támogathatnak olyan jelöltet, aki „arrogáns módon elutasított mindenfajta tárgyalást”, és csak „a voksainkat akarja, de nem képviseli a céljainkat”, míg Pontát korrekt és megbízható partnernek nevezte, de a támogatásával kapcsolatos döntést az befolyásolta, hogy a magyarellenes Corneliu Vadim Tudor is mögé állt. Az exit pollok szoros csatát jeleztek előre A vasárnapi döntő forduló urnazárása után közzétett, a szavazókörzetekből távozó választók megkérdezésén alapuló, a 19 óráig begyűjtött adatokat figyelembe vevő exit poll-kutatások közül három még Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő kevesebb mint egyszázalékos, két felmérés ugyanakkor Klaus Johannis nagyszebeni polgármester, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltjének ugyanilyen arányú győzelmét jósolták. Az Antena 3 hírtelevízió megrendelésére készült, a választópolgárok opcióinak 19 órás helyzetképét tükröző felmérés szerint Ponta a voksok 50,9, míg Johannis 49,1 százalékát szerezte meg. A Romania Tv szerint a miniszterelnök a szavazatok 50,72, míg a szebeni polgármester 49,28 százalékára számíthat, miközben a Realitatea csatorna egyformán 50-50 százalékot valószínűsített a jelölteknek. Két felmérés szerint az erdélyi politikus költözhet a Cotroceni-palotába: a közszolgálati televízió (TVR) által bemutatott kutatás Johannisnak 51,50, Pontának 48,50 százalékos eredményt, míg a Digi 24 hírtévé közlése szerint Johannis megszerezte a voksok 50,90, Ponta pedig a 49,10 százalékát. Utóbbi a 21 óráig begyűjtött összes adat feldolgozása után 51,60–48,40-re módosította az állást Johannis javára. Rostás Szabolcs, Páva Adorján Krónika (Kolozsvár) 2014. november 17.Röviden az RMDSZ bukásárólAz RMDSZ belefutott egy hatalmas pofonba. „Megerősödött a Szövetség és választói közötti kötelék. Most is bebizonyítottuk, akárcsak eddig minden alkalommal, hogy politikai programunkat megértették a magyar emberek, hiszen ez a program az erdélyi magyar közösség, választóink programja. Ezek a szavazatok biztosítják az RMDSZ-nek a munka folytatásához szükséges erejét, hátterét a következő időszakra” – ezeket mondta Kelemen Hunor november 2-án este, az államfőválasztás első fordulójának urnazárása után. Hogy mennyire erősödött meg az RMDSZ és választói közötti kötelék, azt jól mutatják a második fordulós eredmények. A magyarok alacsonyabb arányban mentek ugyan szavazni, de mintegy. 80 százalékuk Klaus Johannist választotta. Hiába biztatta az RMDSZ távolmaradásra az embereket, hiába próbáltak finoman üzenni, hogy Pontát látnák szívesebben az elnöki székben, hiába kampányoltak aztán egyre nyíltabban Victor Pontának, hiába küldözgették a polgármesterek több településen a nyílt felszólítást Ponta támogatására, a közösség szembement vezetőivel és lekevert egy istenes maflást nekik, ugyanúgy, mint öt évvel ezelőtt, amikor az RMDSZ Mircea Geoană támogatására buzdította híveit. Johannis győzelme, a magyarok „átszavazása” kihúzta a szőnyeget az RMDSZ jelenlegi vezetésének lába alól. Ezzel elmerült az RMDSZ-t az utóbbi huszonöt évben vezető gárda, és velük együtt megy a süllyesztőbe egy egész irány, egy egész politizálási módszer, egy beszédmód, egy paradigma. Mindennél jobban jelzi, hogy az RMDSZ lába alól kifutott a talaj, hogy a vasárnap esti urnazárás után Kovács Péter főtitkár belenyilatkozott a közelgő éjszakába egy teljesen értelmetlen mondatot: „köszönettel tartozunk a választóknak”. Ehhez nincs mit hozzáfűzni. Végül muszáj megemlíteni azt a szánalmas húzást, amely talán a Victor Ponta és Călin Popescu-Tăriceanu székelyföldi végighordozásánál, és a Ponta mellett kiálló polgármesteri leveleknél is világosabban bizonyítja, hogy az RMDSZ mennyire összejátszott a PSD-vel a második forduló előtt (is), és hogy mennyire hülyének nézte a saját választóit. Amikor az RMDSZ kiderítette, hogy a Markó Béla és Kelemen Hunor képével díszített és az RMDSZ nevében osztogatni tervezett szórólapokat a PSD rendelte, Kelemen Hunor nagy garral bejelentette, hogy feljelentést tesznek az ügyben. Meg is történt, a feljelentés szövege nyilvános. Csakhogy az a papír nem feljelentés. Ha az lenne, nem a Polgári törvénykönyv előírásaira hivatkozna benne Kelemen Hunor, hanem a BTK-ra. Bűncselekmény gyanúja nélkül ugyanis nincs feljelentés. Hiába nyújtotta be tehát az RMDSZ a rendőrségen a „feljelentést”. Polgárjogi ügyekben nem a rendőrség, hanem a bíróság az illetékes. Elképzelhetetlen, hogy ezt ne tudnák az RMDSZ jogászai. Mindez pedig arra utal, hogy szándékosan történt így, az egész szórólaposdiban pedig nyakig benne volt az RMDSZ is. A nyilvánosság előtt eljátszották az áldozatot, mert mutatni kellett a népnek a harcos kiállást, de valójában hideg fejjel kitervelt aljas mutyizásról van szó, amit részletesen, előre lerendeztek a PSD-vel, szándékosan félrevezetve saját szavazóikat. Akkor is, ha az RMDSZ valamilyen úton-módon ott virít majd a következő kormányban, ezt úgy hívjuk: bukás. Fall Sándor foter.ro/cikk 2014. november 18.Az RMDSZ reménykedve pesszimistaEddigi megnyilatkozásai alapján kisebbségi ügyekben nem sokat remél az új román államelnöktől, de reméli, idővel be kell majd látnia tévedését – mondta Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a keddi Ma reggelben. Romániában Klaus Johannis, a jobbközép Keresztény-Liberális Szövetség jelöltje, Nagyszeben szász polgármestere magabiztosan megnyerte az elnökválasztást. Az országos választási iroda a szavazatok 96 százalékos feldolgozottsága után közölte: Johannis csaknem tíz százalékkal előzte meg szociáldemokrata ellenfelét, Victor Pontát. A romániai elnökválasztás második fordulójában a választópolgárok 62 százaléka voksolt. Minden politikai szereplőnek le kell vonnia a következtetéseket a választás eredményéből – jelentette ki az újonnan megválasztott román államelnök. Klaus Johannis egyebek mellett a választási törvény módosítását, a rosszul megszervezett külföldi voksolás miatti felelősségre vonást és a korrupt politikusoknak kedvező amnesztiatörvény elutasítását kérte a parlamenttől. Az RMDSZ kisebbségi ügyekben nem sokat remél az új román államelnöktől. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy vélekedett, Klaus Johannis megválasztásával hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok romániai érvényesülésében. A politikus hozzátette: ha a jobboldali Johannis nem akarja uralni a parlamentet és a kormányt, ha keresni fogja a konszenzusos megoldásokat, akkor sikeres elnöki mandátum elé nézhet. Az Erdélyi Magyar Néppárt szerint történelmi jelentőségű, hogy az 1989-es rendszerváltás óta először lehet erdélyi elnöke Romániának. A Magyar Polgári Párt azt írta: a jobboldali jelölt sikere bizonyítéka annak, hogy a magyarok körében nincs hitele az egyéni érdekeket követő hintapolitikának. A Székely Nemzeti Tanács szerint Klaus Johannis államelnökké választásával új korszak kezdődhet a magyar-román viszonyban. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a keddi Ma reggelben azt mondta, borúlátásukat elsősorban Johannis önéletrajzi könyvére és nyilatkozataira alapozzák. Az új államelnök ugyanis korábban a kisebbségi kérdések kezelése szempontjából Európa mintaországának nevezte Romániát, azt írta, hogy a nemzetet nem etnikai, hanem jogi szempontból tekinti, azaz nem az anyanyelv, a vallás, a kultúra a meghatározó, hanem az állampolgárság, Katalóniát pedig a regionalizáció rossz példájának tartja, miközben az RMDSZ számára éppen ez a jó példa az autonómia szempontjából az Európai Unióban. A labda mindenesetre most az új államelnök térfelén pattog, és a következő időszakban kiderülhet, mit fog tenni a kisebbségi jogok területén. Az RMDSZ reméli, talán azt is be kell ismernie, hogy tévedett – fogalmazta meg Kovács. Elmondta azt is, az RMDSZ szorongatott helyzetben volt a két forduló közt. A romániai magyarok több mint 80 százaléka azt várja tőle, hogy kormányon legyen, ehhez pedig talán a baloldali jelölt támogatása kellhetett volna, azt is tudták ugyanakkor, hogy egy nagyon jelentős rész voksol majd Johannisra, ezért – meggyőződése szerint helyesen – arra kérték szavazóikat, hogy belátásuk szerint szavazzanak. A kérdésre, maradnak-e a kormányban, Kovács azt mondta, a következő napokban elemzik majd ki a választási eredményt, és döntenek a szerepvállalásukról. Az biztos, hogy Romániának politikai stabilitás kell, aminek feltétele, megszűnjék végre az államelnök és a kormány közti civakodás – jelentette ki az RMDSZ főtitkára az M1 reggeli műsorában. hirado.hu Erdély.ma 2014. november 22.Kovács Péter: az RMDSZ elhatárolódik Frunda Györgytől"Frunda György évek óta nem képviseli az RMDSZ állápontját. A kampányban és a napokban tett nyilatkozataival nem tudunk azonosulni" – írta péntek este a Facebook-oldalára Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára arra reagált, hogy a volt Maros megyei szenátor, a miniszterelnök jelenlegi tiszteletbeli tanácsosa a második forduló előtt nyíltan kampányolt Victor Pontának. Mint ismert, korábban az RMDSZ a választói belátására bízta, hogyan szavazzanak az elnökválasztás második fordulójában. maszol.ro 2014. november 25.Közszolgálat régen és ma (45 éves a magyar adás)Miként lehetett a valóságot bemutatni, értéket csempészni a magyar adásba a cenzúra idején? Milyen kihívásokat hozott az öt év kényszerszünet utáni újrakezdés? Hogyan lehet felvenni a versenyt a kiszélesedett médiakínálattal? Mit tehet a magyar adás szerkesztősége pénz nélkül, a nézők és a politikum kegyvesztettjeként? – ezek voltak a Román Televízió magyar adása fennállásának negyvenöt éves születésnapját ünneplő egész éves rendezvénysorozat záróeseménye, a vasárnap Sepsiszentgyörgyön tartott fórum fő témái. 1969. november 23-án szólalt meg először magyar bemondó a román közszolgálati televízióban. Tizenhat év sugárzás után a magyar adást a hatalom megszüntette, a rendszerváltáskor, huszonöt évvel ezelőtt újraindult. Eme kettős évforduló jegyében nyitotta meg a vasárnapi vitafórumot Mosoni Emőke, a magyar adás jelenlegi főszerkesztője, menedzsere, aki szerint „a közszolgálatról manapság egyre kevesebb szó esik, ha mégis, akkor rendszerint elmarasztaló hangnemben.” A főszerkesztő úgy véli, ez a megítélés érinti a magyar adást is, de ennek ellenére van, mit felmutatniuk. „A negyvenöt év nem telt el nyomtalanul, megvan, dokumentumértékű. De vajon mit hoz a következő negyvenöt év? Úgy gondoltuk, az évforduló megfelelő alkalom arra, hogy nyíltan beszéljünk közös dolgainkról.” Háromszék a tévében Nehéz közszolgának lenni – hangsúlyozta köszöntőjében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki bízik abban, hogy a jelenlegi helyzet nem rendíti meg hitében a magyar adás szerkesztőségét. A fórum első részében Háromszéken készített felvételekből vetítettek részleteket, amelyekről Kacsó Edith beszélgetett a meghívottakkal. Elsőként a Völgyesi András rendezte, 1976-os Csongor és Tünde képsorai villantak fel, majd a Bocsárdi László rendezésében 2000-ben, a Háromszék Táncegyüttessel közösen színre vitt Vérnászt idézték meg, amely egyfajta vízválasztó is volt a sepsiszentgyörgyi színház életében. Bocsárdi László említette azokat az időket, amikor a színház sokak számára egyfajta menekülés volt az önkifejezés valamilyen formájába, ellenben később, a kísérletezés útjára lépve születtek meg azok az előadások, amelyek révén folyamatosan frissíti eszköztárát. Váry O. Péter, lapunk munkatársa arról beszélt, hogy a Háromszék mindenkor különös odafigyeléssel követte a színházi történéseket, az előadásokról közölt írások közönségnevelő hatásúak. A Kőrösi Csoma Sándor útját megjáró, korán elhunyt Jakabos Ödönről vetített filmrészletet követően a nagy utazóra testvére, Rácz Éva emlékezett, majd a sepsiszentgyörgyi cigarettagyár 2011-es bezárása ürügyén Ferencz Csaba, lapunk gazdasági ügyvezetője beszélt a magánosítás útvesztőiről, a fiatalság jelenlegi lehetőségeiről. A cenzúra idején Szilágyi-Gödri Ildikó azzal vezette fel a magyar adás 1969–1985 közötti, megszüntetésig tartó időszakának ismertetését, hogy „az erdélyi magyarság meghatározó közéleti fóruma volt”, amit Tomcsányi Mária, Simonffy Katalin és Józsa Erika a helyszínen is megerősített, és ami kiderül a hármuk által szerkesztett, A mi magyar adásunk című kötetből is. „Felmutattuk értékeinket, bemutattunk embereket, és ebből lett a magyar adás. Minket így neveltek, hogy valamilyen hivatást, küldetést kell teljesíteni” – hangsúlyozta Tomcsányi Mária. Józsa Erika elmondta, bár a szerkesztőségi gyűléseken nem hangzott el, hogy értéket mentenek, népművelők, de azokban a falvakban, ahová a szerkesztőség elment filmezni, „azért egy-egy lakodalmi népszokás fennmaradt”. Simonffy Katalin szerint diktatúrában könnyebb volt televíziózni, egészen más töltete volt, amit akkor egy-egy adásban elmondtak, a nézők pontosan értették, hogy mi a mögöttes tartalom. Simonffy szerint „mindenki egyszemélyes intézményként vállalta feladatát”. A szóban forgó időszak képkockái forogtak: Csáky Zoltán egy tragikusan végződő bicskázásról szóló filmjéből, Csép Sándor a kalotaszegi egykézés okát boncolgató dokumentumfilmjéből, majd Józsa Erika meglepetésként bejátszotta Bodor Pál egykori főszerkesztő videoüzenetét, aki szerint nem volt hiábavaló ez a „szinte eszelős elképzelés”, amit a magyar adás jelentett, és megköszönte minden egykori munkatársának a kitartást. Az újrakezdés Az 1989. december 21., 22. és 23-ai eseményekre Boros Zoltán és Simonffy Katalin emlékeztette a vitafórum hallgatóit, rövid bejátszásban idézték fel a fordulat utáni első jelentkezést a Szabad Román Televízióban. Egy hónapig nyolc-tízezer ember is tartózkodott a televízió épületének udvarán, onnan is lőttek, oda is lőttek – emlékezett Boros Zoltán, az újrakezdés utáni főszerkesztő, aki egykori és új kollégáival igyekezett a valóságról tájékoztatni a közvéleményt. Ebben kiváló munkatársra talált Koczka György személyében, aki 1989 decemberében a szabadságot mikrofonnal a kezében élte meg a temesvári rádiónál, majd mindvégig azon volt, hogy kiderüljön az igazság az akkori történésekről. Ez sarkallta akkor is, amikor 1990 fekete márciusában a marosvásárhelyi eseményekről és annak következményeiről forgatott filmet, az ő mikrofonja előtt vallotta be ország-világnak a libánfalvi Mihai Cofariu, hogy nem maguktól mentek Marosvásárhelyre, hanem a pap küldte, hogy megvédjék a „békésen tüntető románokat” a magyarokkal szemben. Az akkori események következtében börtönbe zárt Cseresznyés Pállal Galbács Pál készített interjút, ebből is láthatott részletet a fórum vasárnapi közönsége, mindkettőt Kacsó Sándor filmezte, Tófalvi Zoltán pedig a véres napok előzményeit ismertette, hangsúlyozva, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak március 7-én megkezdett ülősztrájkja indította el a lavinát. Szerinte 1990 fekete márciusát „jobban ki kellett volna használni a magyar jogkövetelések szempontjából”. A magyar adás operatőrei ott voltak kameráikkal a Bukaresti Egyetem téri tüntetéseknél, a bányászjárások alkalmával, a televízió alkalmazottjainak megszorítások elleni tiltakozásánál, valahányszor az utcára ment a tömeg, nemcsak megörökítették, hanem bizonyos helyzetekben befolyásolták is az eseményeket – szögezték le a szerkesztők. Versenyhelyzet és túlélés Az 1990-es évek nem csak a társadalomban hoztak változást, a média is jócskán átalakult, a televíziózásban pedig más fogyasztói szokások honosodtak meg. Kábeltelevíziók, helyi televíziók sugároztak átvett, illetve saját készítésű magyar nyelvű műsorokat, ezekkel nehéz volt felvennie a versenyt az egyre szűkülő anyagi lehetőségekkel működő hazai közszolgálati magyar adásnak. Kacsó Sándor, aki Boros Zoltántól vette át az adás főszerkesztését, folyamatosan azzal szembesült, hogy az eladósodott Román Televízió magával rántja a magyar adást is, a felgyűlt adósságok miatt egyre kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk. Mosoni Emőke már ilyen szűk pénztárcájú szerkesztőséget vett át, jelenleg három csatornán heti hat óra adást kell készíteniük mind kisebb költségvetésből. A megkérdőjelezett jövőről a fórum negyedik témakörében beszélgettek a meghívottakkal. Ferencz Judit egy korábbi adásban Márton Árpád képviselőt faggatta a törvénykezés bonyolultságáról, ebből láthattunk részletet, a lehetőségekről pedig Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács egykori tagja, valamint Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter, mondott néhány ötletet. Gáspárik szerint újra kell fogalmazni a közszolgálatiságot, és élni kell a digitális média lehetőségeivel, mert a televíziózás, miként az egész média globális átalakulásban van. Eckstein-Kovács Péter azt javasolta, keressenek olyan egyéniségeket a műsorok elkészítéséhez, akik „viszik az adást”. Szerinte a politika mindig bele akar avatkozni, hogy mit mondjon a média, az adott szerkesztőség vezetőségének a dolga, hogy megtalálja és megőrizze függetlenségét, hitelességét. Arra a kérdésre, hogy lesz-e közszolgálatiság öt, tíz év múlva, mindannyian azt válaszolták, hogy lesz, de azt senki nem tudta, milyen pénzből, hogyan, miként? Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője felvetette, az információdömpingben elvész a tartalom, ezért nem olyan derűlátó, mint kollégái. Válaszul mondta Gáspárik Attila, ha lett volna, ha lenne erős érdekvédelmi szakmai szervezete a hazai magyar médiának, amely kiáll a közszolgálatiság mellett, akkor most nem itt állnánk. Mosoni Emőke azzal zárta a magyar adás 45 éves születésnapját ünneplő, kissé keserédesre sikerült – nem alaptalanul és nem véletlenül – fórumot, hogy annyi biztos, „a tartalom mögött előállítás van, amihez pénz kell. A tartalom akkor ér valamit, ha azt nézik. Az utóbbi években kiestünk a nézők kegyeiből. Ami azt jelenti, hogy kiestünk a politikum kegyeiből is. (…) Közösen kell megtalálnunk a megoldást a kollégákkal, hogy ne kössünk olyan kompromisszumot, amelyet aztán életünk végéig bánunk. Első lépésként valahogy vissza kell kerülnünk a köztudatba”. Megfogalmazása szerint az évforduló éve ünnep is, de jó alkalom visszatérni a gyökerekhez. „Arra támaszkodunk, amink van, amire kíváncsiak az emberek. Így próbálunk visszakerülni a nézők kegyeibe. Hogy lássák, ma is készülnek a magyar adásban olyan anyagok, amelyek sehol máshol nem. És érdemes megnézni, mert nekik szól.” Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. december 2.Újratervezést sürget az MPPCsődöt mondott az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) közti együttműködés – állítják az MPP háromszéki vezetői, akik szerint szervezetük csúcsvezetésének inkább a nemzeti oldal megerősítésén kellene fáradoznia. Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke keddi sajtótájékoztatóján rámutatott: az RMDSZ nem támogatta a polgáriak által múlt szombaton Sepsiszentgyörgyön szervezett tömegrendezvényt – melynek résztvevői az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban tett ígéretek betartását követelték –, mi több, úgy tudják, hogy a szövetség a rendezvény ellen kampányolt. „Ez a gesztus arra világított rá, hogy a polgári párt nem tud nemzeti ügyekben együttműködni az RMDSZ-szel, mint ahogyan azt a március 21-én megkötött paktumban rögzítették a szervezet vezetői. Az úgynevezett stratégiai partnerség inkább stratégia volt, mint partnerség, és így utólag kijelenthetjük, hogy csak káros hatásai voltak az MPP-re” – fogalmazott Bálint József. A Konzervatív Párt (PC) képviselőinek kijelentésére utalva, miszerint a párttörvény alapján az MPP-nek fel kellene oszlania, mivel nem indult két egymást követő parlamenti választáson, a háromszéki politikus megjegyezte: a polgári párt mindkét alkalommal azért lépett hátra, hogy ne veszélyeztesse az erdélyi magyarság képviseletét. „Úgy látszik, pozitív gesztusainkkal nem találtunk partnerre” – jegyezte meg. Biró Zsolt, az MPP országos elnöke megkeresésünkre úgy fogalmazott, továbbra is szeretnék nemzeti kérdésekben megtalálni a közös hangot az RMDSZ-szel, mert fontosnak tartják az erős fellépést, ám furcsállják, hogy a szövetség nem találta időszerűnek a polgári párt szombati akcióját. „Ha az RMDSZ továbbra is így viszonyul a nemzeti kérdésekhez, el kell gondolkodnunk azon, hogy ők mennyire veszik komolyan az együttműködést” – jelentette ki Biró Zsolt. Az MPP elnöke szerint egyre többen beszélnek arról, hogy újratervezésre van szükség az erdélyi magyar jobboldalon. „Mi megmutatjuk az utat” – összegezte az MPP elnöke. A téma kapcsán Kovács Pétert, az RMDSZ főtitkárát is megkerestük, aki szerint az MPP-vel megkötött „hosszú távú megállapodásban hosszú távú célokat” fogalmaztak meg, melyek szerinte továbbra is vállalhatók. A múlt szombati MPP-s tömegrendezvény kapcsán megjegyezte: a helyi RMDSZ-es vezetők mellett a magyar történelmi egyházak vezetői is egyetértettek abban, hogy nem időszerű a rendezvényen való részvétel. „A választások utáni hetekben hihetetlenül megerősödött a román és a magyar emberekben az erdélyi érzés, hogy elsősorban erdélyiek és csak másodsorban romániaiak. Ez a tüntetés pedig egyértelműen magyar ügy, egy jogos magyar igényt fogalmazott meg. Ha összekötjük december elsejével, háttérbe szorította volna az erdélyiséget” – magyarázta Kovács Péter, aki szerint az RMDSZ korábban más időpontot javasolt az MPP-nek. Bíró Blanka Székelyhon.ro 2014. december 11.Kovács Péter: felháborító a himnuszéneklés miatti bírságMegdöbbentőnek és felháborítónak nevezte Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a háromszéki prefektus azon döntését, miszerint ötezer lejes büntetést rótt ki a magyar himnusz egy rendezvényen való elénekléséért. "Precedens nélküli esettel állunk szemben. Az RMDSZ 2002-ben a nemzeti szimbólumok szabad használatára vonatkozó kormányhatározat elfogadásáért dolgozott, a határozat elfogadása óta pedig nem volt a mostani esethez hasonló visszaélés" – idézi a főtitkárt az RMDSZ közleménye. Kovács azt mondta, háromszéki prefektusok "hagyományosan túllihegik a nemzetféltést, és nem értik meg, hogy amikor a szövetség kisebbségi jogokról beszél, akkor ezzel nem vesz el semmit a román többségtől". Kovács Péter megítélése szerint egy olyan prefektus, aki ezt nem érti meg, nincs, mit keressen Székelyföldön. A főtitkár kijelentette, az RMDSZ ebben az esetben is kiáll a magyar ügyért, és minden eszközt ki fog használni annak érdekében, hogy az ilyen visszaéléseket megfékezze. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke szerdán bejelentette, Marius Popica Kovászna megyei prefektus az MPP-t ötezer lejre bírságolta, amiért június 4-én, a sepsiszentgyörgyi Trianon megemlékezésen köztéren elénekelték a magyar himnuszt. Popica az MTI-nek azt mondta, eredetileg nem akart bírságot kiróni a júniusi megmozdulás szervezőire, de azt tapasztalta, hogy az MPP júniusban is, majd a november 29-én is olyan megmozdulást szervezett, amely túllépte a törvényes keretet. „Mostantól hajthatatlan leszek minden zavaró esetben, akár a magyar, akár a román közösséggel kapcsolatos” - jelentette ki a prefektus. (hírszerk.) Transindex.ro 2014. december 13.Megszavazta az SZKT az RMDSZ kormányról való kilépésétA testület három ellenszavazat és hét tartózkodás mellett fogadta el a Szövetségi Állandó Tanács erre vonatkozó javaslatát. Megszavazta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa a kormányról való kilépést. A testület három ellenszavazat és hét tartózkodás mellett fogadta el a Szövetségi Állandó Tanács erre vonatkozó javaslatát. A szombaton, Marosvásárhelyen ülésező SZKT-nak a kormányról való távozás mellett a kulcsszava az újraterezés volt: az RMDSZ 25 év után újra ki kell találja a céljait, kommunikációját, közösséggel való kapcsolattartását. Az ülés Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójával indult, ezt követte az államelnök-választási kampány kiértékelője, majd politikai vita, a szövetség jövő évi kongresszusával kapcsolatos döntések meghozatala, valamint a 25 évvel ezelőtti rendszerváltás évfordulójával kapcsolatos nyilatkozat elfogadása. A szombati eseményen, az ülés első részében kiosztották az Ezüstfenyő-díjakat. Kelemen Hunor 27 személynek köszönte meg a "szülőföld visszaszerzéséhez" való hozzájárulását, a romániai magyarságért, a közösségért végzett munkáját, majd átadta az Ezüstfenyő-díjat. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök politikai beszámolójában értékelte az RMDSZ elmúlt 25 évét. Elmondta, negyedszázaddal a kommunizmus bukása után a világ megváltozott, az RMDSZ sem tehet úgy, mint aki a vonaton utazik, és azt hiszi, hogy ő egy helyben áll, csak a táj változik körülötte. A kommunizmus bukása után felnőtt egy új generáció, amelynek teljesen más a világképe, mint szüleinek. Az RMDSZ-nek ezeket a fiatalokat meg kell szólítania, hiszen ez a generáció nem elfordult a politikától, hanem eddig nem is érdeklődött iránta. Újratervezésre van szükség, hiszen a világ változik, és ez a változás az RMDSZ-t sem kíméli - mondta a szövetségi elnök. Kelemen olyan politikai eseményekről beszélt, amelyek premiernek számítanak. Elmondta, felbomlott az USL, ez nem volt újdonság, viszont az számított premiernek, hogy ezt követően az RMDSZ a szociáldemokratákkal vállalt kormányzati szerepet. Az is premier volt, hogy két magyar jelölt indult az államelnök-választáson, illetve az, hogy a kommunizmus bukása után első ízben választottak meg nem ortodox és nem román államfőt Romániában. A mai SZKT fő témájára áttérve Kelemen elmondta, az is premiernek számít, hogy az RMDSZ nem kormánybuktatás miatt, hanem egy belső elemzés eredményeként dönt úgy, hogy kivonul a kormányból. Elmondta, emellett nóvumnak számít az is, hogy 25 esztendő után először „visszaállamosítás” történt, a Székely Mikó kollégiumot igazságszolgáltatási eszközöket használva a demokratikus intézmények álruhájában „visszaállamosították”. Kelemen elmondta, amikor „választási esztendőben jóhiszeműen” vállalták a kormányzást, akkor még nagy többség támogatta a szövetség kormányzati részvételét. „Sok hibát követhet el egy politikai vezető. Elkövetheti azt a hibát, hogy soha nem figyel oda a választókra, de azt is, hogy nem képes döntéseket hozni, mert folyton azon gondolkodik, hogy erre a választók hogyan fognak reagálni. Éppen ezt szeretnénk elkerülni azáltal, hogy a SZÁT azt a javaslatot terjesztette elő, hogy lépjünk ki a kormányból” – mondta. Kelemen elmondta, hogy az RMDSZ közvélemény-kutatást rendelt a második forduló után, amelynek eredményei alapján a kormányból való kilépés mellett döntöttek. „Ez volt a választók üzenete, és bízom abban, hogy helyesen döntünk, hogy meghallgatjuk ezt. A közvélemény-kutatásból mindössze néhány konklúziót emelek ki: a második fordulóban több romániai magyar szavazott, mint az elsőben. És mindezt úgy, hogy egyetlen román jelölt sem szólította meg őket. Nem igaz, hogy a magyar-magyar verseny mozgósító hatása van, mint állították ezt régebben egyesek pártalapítási szándékkal. Hazudtak, térdre akarták kényszeríteni az RMDSZ-t, és átvenni a helyét” – mondta. Kelemen elmondta, hogy a magyar választók szavazatai protesztszavazatok voltak, és drámaian csökkent rövid idő alatt a kormányzást támogatók száma. „A magyar választók egy részét egyik magyar jelölt se tudta megszólítani. Nem bíztak bennünk, és ezzel szembe kell nézni, ki kell mondani, őszintén. Nekünk kell változnunk, változtatnunk” – mondta. Elmondta, hogy a kormányzás nem kerül veszélybe a kilépéssel, és hogy az ellenzék nem akar kormányozni, sőt: arra próbálták rávenni az RMDSZ-t, hogy ne lépjenek ki a kormányból. Kelemen szerint nem esélyes az alkotmánymódosítás, ha azt tekintjük, hogy az USL a kétharmadával sem tudta átvinni azt. A választási törvénykönyv megváltoztatása szerinte csak annak a belátása, amit az RMDSZ hét évvel ezelőtt mondott, hogy ez a választási rendszer nem jó. Kelemen szerint az RMDSZ-nek hosszú távú célkitűzésekben kell gondolkodnia, amiket nem ír felül az alkotmánymódosítás, és amiket elvárnak az adófizetők, mint az oktatási, egészségügyi kérdések, vidékfejlesztés és infrastrukturális befektetések, a többség-kisebbség viszony hosszútávú rendezése. „Szükség lenne egy olyan megállapodásra, amellyel a többség garantálná, hogy nem fogja csorbítani a kisebbség jogait” – mondta. Felhozta a Mikó-ügyet példaként, és azt mondta, annak ellenére, hogy Romániában nem létezik a precedens fogalma jogi értelemben, ezt egy precedensként lehet értékelni a visszaállamosításra. „Mit üzennek ezzel? Megbélyegeznek egy egyházat azzal, hogy azt mondják ki, nem a jogos tulajdonát kapta vissza. Elítélnek olyan embereket, akik jóhiszeműen alkalmazták a törvényt a parlament és a kormány megbízásából, tehát nem loptak vagy csaltak. Ezt burkolt formában visszaállamosításnak lehet értékelni, amit nem hagyhatunk szó nélkül. Nem nyomást akarunk gyakorolni az igazságszolgáltatásra, de szolidaritást szeretnénk vállalni az elítéltekkel” – mondta. A székely zászlókat és a magyar himnusz éneklését támadó prefektusoknak – Marius Popica Kovászna megyei prefektusnak – Kelemen azt üzente, hogy nem lehet háborút megnyerni himnusz, nyelvhasználat vagy szimbólumok ellen. Kelemen elmondta, hogy a prefektus négyszemközt beszélt arról, hogy utasításra cselekedett. „El kell mondanunk azt, hogy ezek a kérdések értelmezhetetlenek 25 évvel a rendszerváltás után” – mondta. Kelemen azt is elmondta, hogy az Egyesült Államokkal, az EU-val való szoros partnerség mellett, egy német származású elnökkel nem lehetnek a romániai magyarok a „járulékos veszteség”. „A közösség jövőjét garantálni kell, és ehhez szükségünk van némi újratervezésre. Nem elég, hogy hiszünk az érdekképviseletben. Az lenne a jó, ha minden romániai magyar hinne ebben. Az a dolgunk, hogy megerősítsük a hitet azokban, akik hisznek bennünk és visszaadjuk azoknak, akik elvesztették azt. Hitelesnek, rugalmasnak és odafigyelőnek kell lennünk. Változni kell, mert a világ is változik. Nem föladni kell, újra kell kötni a szövetséget. A választóinknak szövetségesre van szüksége, megbízható partnerre. Értékekre kell újjáépíteni a szövetséget” – mondta Kelemen. A politikai beszámolót követően a szövetség fórumai képviselőinek hozzászólások következtek. Elsőként Victor Ponta miniszterelnök jelenlegi tanácsosa, Frunda György lépett mikrofonhoz. Frunda szerint nem jó döntés az, hogy az RMDSZ kilép a kormánykoalícióból csak azért, mert a szavazói egy részének a kedvére akar tenni. Szerinte senkiföldjére jut az RMDSZ, ha kilép a kormányról, és elveszti egyik legfontosabb eszközét. Kritizálta az RMDSZ-t továbbá azért is, mert nem mondta meg az embereknek a második forduló előtt, hogy kire kell szavazni. Szerinte „több mint hiba volt” ez, úgy, ahogy az is hibának számít, hogy nem adta meg az RMDSZ az irányvonalat az embereknek a Basescu leváltására vonatkozó népszavazáskor sem, és akkor is tévedett, amikor a polgármestereire bízta azt, hogy részt vesznek-e vagy sem a Székelyek Nagy Menetelésén, és hagyta, hogy az SZNT legyen a szervezője az eseménynek, ahelyett, hogy a kezdeményezés élére állt volna. Szerinte nem a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT), azaz nem a mintegy 30 RMDSZ-vezető kellene döntsön a nagy horderejű kérdésekben, a nehéz döntéseket az SZKT-ra kell bízni. Szerinte nem jó az sem, hogy az SZKT csak félévente gyűl össze, ismét negyedévente kellene összehívni a testületet, vissza kell térni a közösséghez, hiszen ha ez nem történik meg, akkor az utóbbi választásokon begyűjtött, precedens nélküli alacsony számú szavazatnál is kevesebb voksot fog kapni az RMDSZ a 2016-os választások során. „Nem nyertünk abból, hogy Klaus Johannis nyert, mert nem fogja azokat a kisebbségi kérdéseket felvállalni, amelyeket Victor Ponta felvállalt volna” - sommázott Frunda György. Szabó József, a MIÉRT elnöke szerint újra kell tervezni a jövőt, de úgy, hogy közben nem kellene kidobni az RMDSZ történetéből azt a fejezetet, amely az előző 25 évről szól. Kiemelte, az eredményeket együtt érte el a szövetség, együtt kell megtervezni a jövőt, anélkül, hogy ez régiós politikák vagy generációs kérdések mentén történne. „A különböző régiók, települések vitái nem kellene meghatározzák ezt az újratervezést” - fogalmazott Szabó. Hozzátette, a következő periódusban a belső és külső kommunikációra kell koncentráljon az RMDSZ, az 1990 után született és mára már felnőtt generáció egy olyan világba született bele, amikor már létezett az RMDSZ, és elképzelhető, hogy nem értik, miről szól a szövetség. Egyéni hozzászólásában Verestóy Attila elmondta, nincsenek kételyei, hogy az SZKT megszavazza a SZÁT javaslatát, azonban a nem politikai funkciókat meg kell tartani. A SZÁT döntését egy koraszülött, ám életképes gyerekhez hasonlította, akit segíteni kell. Elmondta, újratervezés szükséges, de együtt, egységben, szövetségben kell fellépni. "Mindenki fejezze be azt, hogy három politikai párt létezik Erdélyben. Mi nem párt vagyunk, hanem a romániai magyarság érdekképviselete" - hangsúlyozta. Hegedüs Csilla kulturális miniszter megköszönte, hogy a szövetség bízott benne, amikor a kulturális minisztérium vezetésére javasolta. Bejelentette, a szövetségi elnök művelődési tárcavezetői munkája során elérte azt, hogy minden olyan köztéri műalkotáson, amelyet magyar ember alkot, magyar felirat is szerepeljen. Borboly Csaba szerint az RMDSZ-nek alternatívákat kell felmutatnia, perspektívákat kell nyújtania, és azon kell dolgoznia, hogy az emberek problémáit megoldja. Szabó Ödön szerint a kormányzást nem isteníteni vagy kárhoztatni kell, hanem használni, mint eszközt. A Markó Attila elleni második eljárásra is kitért, szerinte szemfényvesztés történik, az a látszat, hogy minden rendben van, de úgy indul eljárás állampolgárokkal szemben, hogy az okmányokon, ami alapján az eljárás indul, nem szerepel az aláírásuk. Sógor Csaba elmondta, hogy az EP-ben napirenden kívüli felszólalásában fel fogja hozni a Mikó-ügyet és a székely zászlók ügyét is. Eckstein-Kovács Péter szerint az RMDSZ két helyes döntést hozott. Azt, hogy a második fordulóban nem támogatják egyik jelöltet sem, és hogy kilépnek a kormányból. Miért lépünk ki, ha továbbra is támogatjuk a Ponta-kormányt? – tette fel a kérdést, és azt mondta, hogy helyes döntéseket helyes tettek kell kövessék. Elmondta, hogy feljelentette magát a DNA-nál, mert ő kezdeményezte a kormányrendeletet, amivel visszaadták a Mikó épületét. Végül arról értesítették, hogy nem indítanak pert ellene. Elmondta, hogy ezt a dokumentumot átadta Markó Attilának, hogy használja fel a perében. Bunta Levente szerint vissza kell térni az alapokhoz, és meg kellene erősíteni azokat. Szerinte a hatalommal mint eszközzel nem élni „nem a leghelyesebb”. Brassai Zsombor azt méltatta, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a katolikus Státus aláírta a dokumentumot, amelynek a keretében huszonöt év után elindulhatott a harmadik marosvásárhelyi magyar nyelvű iskola, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium. Szerinte ehhez nem volt elég a kormányzás, helyi politizálás. Az RMDSZ mindenkori érdeke a magyar érdek; a cél az, hogy erős maradjon az erdélyi magyar érdek, és szükséges a Kelemen által emlegetett újratervezés - tette hozzá. Szerinte a kilépés nem a „semmibe lépést” jelenti, hanem ellenzékbe lépést jelent. Szerinte az ellenzékben sokkal nyíltabban, sokkal bátrabban lehet majd beszélgetni. Kolozsvár alpolgármestere, Horváth Anna elmondta, zsigeri félelmet érzett akkor, amikor Markó Attila esetében a második ügyben is eljárás indult. Eszébe jutott a Markó családja, majd saját családja, hiszen minden tisztségviselő – dolgozzon önkormányzatnál vagy egyéb köztisztségben – naponta „vásárra viszi a bőrét”, nem érezheti magát biztonságban. Elmondta, ez ellen a helyzet ellen tenni kell, újra kell gondolni a közösség és a román állam közötti viszonyt. Kelemen Hunor visszatért Frunda György kijelentésére: „Az volt az érzésem, nem ugyanabban az országban élek, mint Frunda György” - mondta, és hozzátette, nem igaz Frunda állítása, mely szerint az RMDSZ-nek kevesebb lenne a köztisztviselője, mint a korábbi ciklusban. „Elképedve hallgattam azt, hogy az RMDSZ-nek meg kell mutatnia az utat. Nem lehetünk annyira pökhendiek, hogy azt gondoljuk: a közösség üzenetével nem kell foglalkoznunk, mert tudjuk, hogy merre van az arra. Akkor is felelősséget vállalunk, amikor kormányozunk, és az is felelősségvállalás, hogy nem kormányozunk. Szerinte a kormányról való kilépés nem a szociáldemokratákról vagy az ideológiákról szól, az RMDSZ-nek nem szabad abba a tévedésbe esnie, hogy pártként gondol magára. „Ha kiszálltunk a kormányról, akkor nem a senki földjére megyünk. Az RMDSZ párbeszédet akar és tud folytatni a román politika szereplőivel” - fogalmazott. Az SZKT ezután nyilatkozatot fogadott el a 25 évvel ezelőtti rendszerváltás évfordulójával kapcsolatban, és állást foglaltak a Székely Mikó Kollégium „visszaállamosítása” ellen. Az SZKT kongresszusi biztosnak választotta meg Kovács Pétert, akinek javaslatára elfogadták, hogy az RMDSZ kongresszusát 2015. április 17-18. között, Kolozsváron tartsák. K. M., F. J. maszol.ro 2014. december 15.Kilép a kormányból az RMDSZ (Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT)Vitásra sikeredett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati ülése, élénk szócsata alakult ki a kormányból való távozásról, ám a végeredmény önmagáért beszél: 113 képviselő közül csupán hárman szavaztak a Szövetségi Állandó Tanács által javasolt megoldás ellen, heten tartózkodtak. Kelemen Hunor elnök újratervezésről beszélt, meg kell találniuk a módját, hogy visszaszerezzék az emberek bizalmát, mert ha nem teszik, két év múlva kockázatossá válik a parlamenti bejutás. Kelemen Hunor leltárral kezdte beszámolóját, szükségesnek nevezte az elmúlt 25 év eredményeinek és kudarcainak számbavételét. „Vannak – és nem kevesen –, akik 25 év alatt eltávolodtak az RMDSZ-től, és felnőtt egy új generáció, amely soha nem is fordult még a politika irányába, mindkét kategóriát meg kell szólítanunk, ezért van szükség a negyedszázada meghatározott alapértékekre épülő újratervezésre. Nem tehetünk úgy, mint aki a vonatban ülve azt hiszi, hogy ő egy helyben áll, csak a táj változik körülötte” – fogalmazott. A szövetségi elnök 2014-et a politikai premierek évének nevezte: az RMDSZ először vállalt kormányzást a szociáldemokratákkal; először indult két magyar jelölt az elnökválasztáson; Klaus Johannis nagyarányú győzelme, illetve a SZÁT döntése a kormányból való kilépésről. Ötödik premierként említette a Mikó-kollégium újraállamosítását. Változtatni kell A februári kormányra lépés kapcsán Kelemen Hunor elmondta: eszköznek tekintették, mert az év elején választóik többsége is támogatta a kormányzást. „Ma is azt állítom, hogy az akkori elemzésünk és döntésünk helyes volt.” Egy politikai vezető hibát követ el, ha nem figyel oda a polgárok üzenetére, de akkor is, ha csak arra koncentrál, hogy mindenkinek tetsző döntést hozzon. Az elnökválasztás eredményeit elemezve, közvélemény-kutatást is segítségül hívva arra jutottak, „hogy ma a választóink akaratához legközelebb eső döntés a kormányból való kilépés”. Figyelemre méltónak nevezte, hogy a második fordulóban több magyar ember vett részt, mint az elsőben. Mindez olyan körülmények között, hogy egyik román jelölt sem szólította meg a magyarokat. Bebizonyosodott: hazudtak azok, akik azzal magyarázták pártalapítási szándékukat, hogy a magyar–magyar verseny mozgósító hatással bír, és kudarcot vallott az a szándékuk is, hogy „az RMDSZ-t térdre kényszerítve átvegyék a politikai érdekképviseletet”. Elemzésük szerint a magyar választók nagy többsége a második fordulóban protesztszavazó volt, megmozdult egy olyan réteg, „amelyet, el kell ismernünk, sem mi, sem egy másik magyar jelölt nem tudott megszólítani.” „Ők azok, akik valami miatt nem bíznak bennünk, nem vagyunk vonzóak a számukra, nem vagyunk hitelesek a szemükben, és ezzel a ténnyel szembe kell néznünk. Fájdalmas tény, de őszintén ki kell mondanunk, ezt meg kell értenünk, és nekünk kell képesnek lennünk változni és változtatni.” A közvélemény-kutatás azt is megmutatta: nagyon rövid idő alatt drámaian csökkent azoknak a száma, akik még hittek a kormányzásban. „Úgy kormányozni, hogy annak egyre kisebb a támogatottsága, úgy kormányozni, hogy a jó kormányzás lehetőségében mi magunk is kételkedünk, úgy kormányozni, hogy az a két év múlva esedékes választásokon a parlamenti jelenlétünket kockára tegye, nem szabad” – hangsúlyozta Kelemen. Beszélt a hogyan továbbról is: hosszú távú célkitűzéseket kell megfogalmazni a társadalom néhány fontos területén, ezek között az oktatást, egészségügyet, a közúti és vasúti infrastruktúra-, vidékfejlesztést és többség–nemzeti kisebbségek viszonyának hosszú távú rendezését említette, amely garantálná, hogy semmiféle politikai változás nem csorbítja a megszerzett jogokat. A Mikó-ügy kapcsán kiemelte: a bírósági döntés precedenst teremt, megkérdőjelezi minden visszaszolgáltatás törvényességét. Szólt arról is: értelmezhetetlen az a háború, melyet a Kovászna megyei prefektus indított himnusz, zászló, felirat, azaz szinte minden ellen, ami magyar. „Az erdélyi magyarság és közös ügyeink nem lehetnek járulékos áldozatai sem a jogállamiságnak, sem a korrupcióellenes harcnak” – mondta. Kint vagy bent? Az elnök politikai beszámolóját követő vita során a hozzászólók többsége támogatta a kormányból való távozást, ellene szólt azonban Frunda György, Victor Ponta miniszterelnök tanácsosa. Úgy vélte, a szövetség nem ellenzékbe, hanem „a senki földjére” kerül, elveszíti egyik legfontosabb eszközét csak azért, mert a szavazói egy részének a kedvére akar tenni. „Nem nyertünk abból, hogy Klaus Johannis nyert, mert nem fogja azokat a kisebbségi kérdéseket felvállalni, amelyeket Victor Ponta felvállalt volna” – mondotta Frunda György. Burkoltabban fogalmazta meg nemtetszését Verestóy Attila és Borbély László, ők elsősorban a Bukarestben tisztséget betöltő magyar emberekért aggódtak, mindketten azt szorgalmazták, hogy tovább végezhessék a munkát a különböző kormányhivatalokban az RMDSZ bizalmából oda került szakemberek. Verestóy szerint a történet vége csakis az lehet, hogy a szövetség visszakerül a kormányba. Helyeselte viszont a kormányból való kilépést Hegedüs Csilla két hete kinevezett kulturális miniszter, miniszterelnök-helyettes is. A kormányzás utolsó eredményeként jelentette be annak a miniszteri rendeletnek az elfogadását, mely szerint valamennyi magyar vonatkozású műemlék épületen magyar nyelvű tájékoztató feliratot is el kell helyezni. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélekedett, hogy nem a kormányból való kilépés volt koraszülés, hanem a belépéskor kellett volna védekezni, a Szociáldemokrata Párttal való együtt kormányzás ugyanis beszűkítette az RMDSZ mozgásterét. A polgármester azt javasolta, hogy az RMDSZ megelőlegezett bizalommal viszonyuljon Klaus Johannis megválasztott elnökhöz. Sógor Csaba kifejtette, hogy az EP-ben napirenden kívüli felszólalásában fel fogja hozni a Mikó-ügyet és a székely zászlók ügyét is. Eckstein-Kovács Péter pedig elmondta: feljelentette magát a Korrupcióellenes ügyészségen, mert ő kezdeményezte a kormányrendeletet, amivel visszaadták a Mikó épületét, ám végül arról értesítették, hogy nem indítanak pert ellene. Ezt a dokumentumot átadta Markó Attilának, hogy használja fel a perében – hangsúlyozta. A vitát követően az SZKT nyilatkozatot fogadott el a 25 évvel ezelőtti rendszerváltás évfordulójával kapcsolatban, és állást foglaltak a Székely Mikó kollégium visszaállamosítása ellen. Döntöttek arról is, hogy az RMDSZ 2015. április 17–18-án Kolozsváron tartja tisztújító kongresszusát. Támogatás feltételekkel A szavazás utáni rögtönzött sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor újságírói kérdésre elmondta, a szövetség ellenzékbe vonul, de lehetnek olyan törvénytervezetek, amelyeket az ellenzék is megszavaz. A költségvetés tervezetét még nem ismerik, nem tudják, hogy támogathatják-e a parlamentben. Az Etnikumközi Hivatal élén az Oktatási Minisztériumban akkor is tisztségben maradt egy-egy magyar államtitkár, amikor a szövetség ellenzékben volt. A miniszterelnök döntése, hogy megmaradhatnak-e ezeken a tisztségeken szakembereik. Kelemen Hunor szerint a Kovászna megyei prefektusnak a magyar himnusz elleni fellépése kétségessé tette, hogy megszavazzák-e a kormány új felállását. Elmondta, jelezte a miniszterelnöknek a kérdéssel kapcsolatos elégedetlenségét. Ez olyan súlyos kérdés, amire a következő napokban a kormánynak valamiféle választ kell adnia. „Csak ezt követően tudunk beszélni arról a frakciókban, hogy miként járunk el a kormány beiktatásakor” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. december 16.RMDSZ-feljelentés Vasile Oprea Maros megyei prefektus ellenFeljelentést tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) Vasile Liviu Oprea Maros megyei prefektus ellen az RMDSZ – adja hírül a kronika.ro. Kovács Péter főtitkár elmondta, az érdekvédelmi szervezet a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálathoz érkezett bejelentés alapján panaszolta be a kormánymegbízottat, mivel az a Bánffy-örökösök visszaszolgáltatási perének áthelyezését kérte, arra hivatkozva, hogy a magyarok mint a grófok leszármazottjai, veszélyforrást jelentenek az erdélyi, és főként a szászrégeni bíróság függetlenségére. „Az RMDSZ, mint a romániai magyar közösség érdekvédelmi szövetsége kötelességének tartja, hogy felhívja a hatóságok figyelmét a diszkriminatív megnyilvánulásokra, és felkéri a diszkriminációellenes tanácsot, hogy vizsgálja ki az ügyet, valamint tegye meg a szükséges intézkedéseket” – hangsúlyozta a főtitkár. Kovács Péter szerint a Maros megyei prefektus nyíltan diszkriminál, pejoratív jelzőkkel illeti a magyarságot, és ezzel több pontban is vét – többek között – az emberi jogok európai egyezménye, a diszkrimináció megelőzéséről és visszaszorításáról szóló 2000/137-es kormányhatározat és a Románia alkotmányába foglaltak ellen. Mint arról beszámoltunk, Vasile Liviu Oprea a legfelsőbb bíróságnak címzett beadványában többek között azért kérte a Bánffy-örökösök perének áthelyezését, mert „Maros megyére (meg általában Erdélyre) az jellemző, hogy itt magyar közösség is él, és a magyarok mint a grófok leszármazottjai 9323 hektár erdőt igényeltek vissza” – írja a kronika.ro Erdély.ma 2014. december 17.Eljárást indított az ügyészség az SZKT-n elhangzottak miattBűnvádi eljárást indított a Szervezett-bűnözés és Terrorizmus Ellenes Ügyészség (DIICOT) a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülésén elhangzott állítólagos fenyegetőzések miatt. A DIICOT szerdai közleménye szerint az ügyészek egyelőre nem konkrét személyek elleni, hanem úgynevezett "in rem" eljárást indítottak el hivatalból, vagyis a gyanú megalapozottságát vizsgálják a Marosvásárhelyen felszólaló RMDSZ-es politikusok nyilatkozatai alapján. A közlemény szerint az SZKT ülésén olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyek a gyanú szerint – a terrorizmus megelőzéséről szóló törvénynek megfelelően – kimeríthetik a fenyegetőzés bűncselekményének fogalmát. "Aggasztó, hogy 25 évvel a rendszerváltás után a román állam egyik intézménye, a terrorizmus visszaszorítására vonatkozó törvényre hivatkozva vizsgálódik az RMDSZ ellen, amiért egy nyilvános ülésen több politikusa – vállalva az elhangzottakat – elmondta a véleményét" – reagált a DIICOT bejelentésére Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára a maszol.ro kérdésére elmondta: még nem tudják, hogy melyek voltak azok az SZKT ülésen elhangzott kijelentések, amelyek miatt az ügyészek hivatalból vizsgálódnak. "Reméljük, hogy a követekező napokban megtudjuk, mire gondoltak" – tette hozzá. A politikus tragikomikusnak nevezte az ügyészség magatartását. "Lehet, az a probléma, hogy az RMDSZ jövőre egy héttel az ortodox húsvét után tartja a kongresszusát, és ezáltal földbetiporjuk az ortodoxizmust és a román nemzeti büszkeséget" – jegyezte meg ironikusan, Kovács Péter emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ 25 éve a politikai párbeszéd útját választotta célja elérésért. "Végig kitartottunk amellett, hogy a érdekérvényesítést a politikai tárgyalóasztalnál kell megtenni, önkormányzati, kormányzati, parlamenti szinten. Minden egyes alkalommal őszintén, dokumentumokban rögzítve ismertettük a céljainkat. Arról is minden egyes alkalommal tájékoztattuk a közvéleményt, hogy milyen eszközökkel akarjuk a céljainkat elérni" – fogalmazott az RMDSZ főtitkára. Kelemen nem érti az ügyészeket Kelemen Hunor szerint az SZKT szombati ülésén elhangzott politikai nyilatkozatok nem jelentenek veszélyt Romániára. Az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: értetlenül áll a DIICOT vizsgálata előtt, amelynek részleteit ő maga sem ismeri. Mint mondta, ha az ügyészség az SZKT-én elhangzott beszédekre gondol, akkor nem érti az egészet, hiszen ott politikai nyilatkozatok hangzottak el. Hozzátette: ezek nem jelentenek veszélyt Romániára, és nem hangzott el semmi olyan, amit az elmúlt 25 évben már ne mondtak volna el. Arra a kérdésre, hogy lát-e összefüggést az RMDSZ-nek a kormányból való kilépése és a mostani vizsgálat között, Kelemen Hunor leszögezte: nem keres ilyen összefüggéseket, mert nem rendelkezik olyan információkkal és bizonyítékokkal, amelyek megengedhetnék számára, hogy ilyen feltételezésbe bocsátkozzon. Cs. P. T. maszol.ro 2014. december 17.A rendszerváltás esélyeMiért kell támogatnia az RMDSZ-nek a kormányt? Mit üzentek a választók? Mit is mondott Horn Gábor? Az utóbbi hetek katasztrofális kommunikációja, a zavart és irányt vesztett téblábolás arra enged következtetni, hogy az RMDSZ-en belül valamilyen zavar történt az Erőben. Valakik a szövetségben annyira nem akarnak tudomást venni a valóságról, hogy az már-már az abszurditás határát súrolja. A néhány hónapja nagy lendülettel elővett autonómiázás mögött hideg politikai számítás és kampánymanipuláció volt, mert valakik az RMDSZ-ben azt hitték, hogy sokadszorra is le lehet nyomni a választók torkán ugyanazt, mint korábban, hogy aztán a kampány után megfeledkezzenek mindenről. Azóta politológusok és politikai elemzők részletesen kifejtették, hogy a magyarok nem a valakik logikája szerint szavaztak az RMDSZ-re az elnökválasztás első fordulójában. A második forduló utáni pofára esés, a több napos néma csend szintén azt jelzi, hogy a valakik az RMDSZ-ben köszönőviszonyban nincsenek a valósággal. Aztán nagy nehezen megfogalmazódott az, amit azok a bizonyos valakik úgy fordítottak le a maguk nyelvére, hogy a választók azt üzenték: ki kell lépni a kormányból. Csakhogy ezt a lépést sikerült lenullázni néhány nappal korábban, mikor az RMDSZ látatlanban is támogatásáról biztosította a kormányt, majd bizalmat szavazott neki a parlamentben. Minden bizonnyal ugyanazok a valakik döntöttek ismét, akik a nyáron Kelemen Hunort kivonták a kormányból, de az RMDSZ-t nem. Más következtetést nem nagyon látok, csak azt, hogy azoknak a valakiknek valamilyen okból létfontosságú, hogy a kormány közelében lehessenek. Mindenáron, akárkikből áll a kabinet, akárki a miniszterelnök, és akármit tesz a bukaresti vezetés. Akkor is, ha Markó Attila gyakorlatilag az élete épen maradt darabjaiért küzd. Akkor is, ha a református egyháztól elvették tulajdonát. Akkor is, ha a Kovászna megyei prefektus elképesztően durva és primitív támadásokat intéz a közösség ellen. Akkor is, ha Maros megyében a kollektív megbélyegzés jegyében a magyar grófok leszármazottainak nevezik és gyakorlatilag bűnözőknek tekintik a közösséget. Akkor is, ha a terrorellenes hatóságok nyomozást indítanak az SZKT-n elhangzottak miatt. Mindezekre eddig pusztán annyi volt a válasz, hogy azok a valakik kiállították Kovács Péter főtitkárt a mikrofon elé, ő pedig elmondta a „megengedhetetlen” és „felháborító” szavakat. Ceauşescu szűk 24 évig volt Románia kondukátora. Az RMDSZ-beli valakik lassan 26 éve próbálják érdekeiket érvényesíteni. Bőven megérett az idő a lelépésükre. A jelek szerint erre rájött az ébredező közösség is. Mert az a bizonyos üzenet, amit az RMDSZ választói a Johannisra szavazással fogalmaztak meg, nem az volt, hogy a szövetség lépjen ki a kormányból. A lassan érő, de egyre határozottabb üzenet annál több. Ahhoz hasonló, amit Horn Gábor fogalmazott meg a 2008 tavaszán tartott magyarországi vizitdíj-népszavazás után Gyurcsány Ferenc magyarázkodása kapcsán: „Nem azt mondták Feri, hanem azt, hogy menj a picsába! Valljuk be!” Hát valljuk be. És akkor végre a magyar közösség is megkapná a rendszerváltás esélyét. Fall Sándor foter.ro/cikk 2014. december 18.Terrorizmus gyanúja miatt vizsgálódik az ügyészség az SZKT-n elhangzottak miattTerrorizmus gyanúja miatt vizsgálódik a szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes ügyészség olyan nyilatkozatok ügyében, amelyek az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülésén hangzottak el – közölte szerdán a vádhatóság. Kovács Péter: elképzelhetetlen és megengedhetetlen, hogy sorozatosan magyarellenes támadások érjék közösségünket Az RMDSZ a sajtóból értesült arról, hogy a Szervezett-bűnözés és Terrorizmus Ellenes Ügyészség kivizsgálást indított az SZKT szombati ülésén elhangzottak miatt. A törvény, amire hivatkoznak, a terrorizmus megelőzésére vonatkozik. ,,A Szövetség 25 év alatt a politikai színtéren minden egyes alkalommal a párbeszédet választotta, olyan körülmények között is, hogy Románia határain túl ebben az időben nem minden esetben ez történt" – nyilatkozta tegnap Kovács Péter az RMDSZ főtitkára. ,,Ha viccnek szánták, akkor kacagunk rajta, ha pedig nem az, akkor itt nagyon fontos kérdésről van szó. 2014-ben elképzelhetetlen és megengedhetetlen, hogy sorozatosan magyarellenes támadások érjék a magyar közösséget, legyen az a háromszéki és a Maros megyei prefektus intézkedése vagy ez a mostani ügy"– hangsúlyozta Kovács Péter. A főtitkár kijelentette, kétségbeejtő, hogy valakit a nyilvánosan elmondott álláspontja miatt terrorizmus gyanújával vádoljanak, főként azért is, mert ez a vélemény egy olyan testületi ülésen hangzott el, ahol mindig is betartották a demokrácia szabályait. ,,A következő napokban bizonyára meg fogjuk kapni, hogy pontosan mivel vádolnak minket, hiszen a sajtóközleményükből nem derül ki, hogy kinek a nyilatkozatára, állásfoglalására vagy SZKT- határozatra gondolnak. Az RMDSZ Kongresszusát jövő év áprilisában tartjuk, egy héttel az ortodox húsvét után. Remélem, nem arra gondoltak, hogy ezzel veszélyeztetjük a román nép és az ortodoxia egységét és erejét" – fejtette ki. 2014. december 19.Az RMDSZ méltányolja a prefektusok leváltásátMéltányolja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a román kormánynak azt a döntését, hogy leváltotta a Kovászna és a Maros megyei prefektusokat – jelentette ki pénteken az MTI-nek Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. A politikus elmondta, a két megye prefektusával kapcsolatban kifogásokat fogalmaztak meg, amit Victor Ponta miniszterelnöknek is tolmácsoltak. Méltányolják a kormányfő lépését, aki „elfogadva a szövetség érveit cserélte le a prefektusokat”. A Hargita megyei magyar prefektus leváltása és alprefektussá való kinevezése azzal áll összefüggésben – magyarázta –, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonult. Kovács Péter szerint az RMDSZ számára elfogadható ez a csere. Emlékeztetett, hogy jogilag a prefektusok ugyan nem pártpolitikai érdekeket képviselnek, de bejáratott rendszer, hogy az éppen hivatalban lévő kormány nevezi ki őket, így gyakorlatilag politikai funkciónak számít a kormánymegbízotti funkció. Felidézte, hogy az RMDSZ-nek Marius Popica Kovászna megyei volt prefektussal szemben volt leginkább kifogása. Kovács Péter szerint a legutóbbi kormányülésen prefektussá kinevezett alprefektus csak ideiglenes jelleggel tölti be a funkciót. „Bízunk abban, hogy olyan személy kerül majd erre a posztra, aki ismeri a helyi viszonyokat, a helyi román és magyar közösséget” – mondta a főtitkár. Az MTI kérdésére elmondta: Vasile Oprea leváltott Maros megyei prefektus személyével szemben két kifogásuk volt. Az egyik az, hogy a Bánffy-örökösök egyik erdő visszaszolgáltatási perének áthelyezését kérte egy nem erdélyi bíróságra. A prefektus arra hivatkozott, hogy a magyarok mint a grófok leszármazottjai, veszélyforrást jelentenek az erdélyi és főként a szászrégeni bíróság függetlenségére. Az RMDSZ számára második, elfogadhatatlan lépése az volt – mondta Kovács Péter –, hogy miután politikai megállapodás született a marosvásárhelyi önkormányzatban a magyar tannyelvű II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium megalapításáról, akadályt gördített ez elé, megtámadva a közigazgatási bíróságon az önkormányzat döntését. Marius Popica volt Kovászna megyei prefektus megbírságolta a Magyar Polgári Pártot (MPP) amiatt, hogy a június 4-ei trianoni megemlékezés résztvevői csak a magyar himnuszt énekelték el, és a román nem hangzott el. A romániai magyar politikai pártok szerint a prefektusnak nem volt jogalapja kiróni a bírságot. Emellett Kovászna megyében hosszú ideje tart a magyar és a székely szimbólumok használatával kapcsolatos vita a kormánymegbízott és a magyar többségű önkormányzatok között. MTI Székelyhon.ro 2014. december 19.Kelemen Hunor: az RMDSZ tanácskozásán elhangzott politikai nyilatkozatok nem jelentenek veszélyt RomániáraA Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati ülésén elhangzott politikai nyilatkozatok nem jelentenek veszélyt Romániára – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A politikus elmondta: értetlenül áll a szervezett bűnözés és terrorizmusellenes ügyészség vizsgálata előtt, amelynek részleteit ő maga sem ismeri. Mint mondta, ha az ügyészség az SZKT-n elhangzott beszédekre gondol, akkor nem érti az egészet, hiszen ott politikai nyilatkozatok hangzottak el. Hozzátette: ezek nem jelentenek veszélyt Romániára, és nem hangzott el semmi olyan, amit az elmúlt 25 évben már ne mondtak volna el. A vádhatóság szerdán közölte, hogy hivatalból bűnvádi eljárást indított ismeretlen gyanúsított ellen az RMDSZ tanácskozásán a pulpitusról elhangzott nyilatkozatok ügyében, amelyek kimeríthetik a terrorista jellegű fenyegetőzés bűncselekményét. Arra a kérdésre, hogy lát-e összefüggést az RMDSZ-nek a kormányból való kilépése és a mostani vizsgálat között, Kelemen Hunor leszögezte: nem keres ilyen összefüggéseket, mert nem rendelkezik olyan információkkal és bizonyítékokkal, amelyek megengedhetnék számára, hogy ilyen feltételezésbe bocsátkozzon. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára aggasztónak vélte, hogy 25 évvel a rendszerváltás után a román állam egyik intézménye a terrorizmus visszaszorítására vonatkozó törvényre hivatkozva vizsgálódik az RMDSZ ellen azért, mert egy nyilvános ülésen több politikusa elmondta véleményét. Az RMDSZ főtitkára emlékeztetett, hogy az RMDSZ 25 éve a politikai párbeszéd útját választotta céljai elérésére. "Végig kitartottunk amellett, hogy az érdekérvényesítést a politikai tárgyalóasztalnál kell végezni, önkormányzati, kormányzati, parlamenti szinten. Minden egyes alkalommal őszintén, dokumentumokban rögzítve ismertettük céljainkat. Arról is mindig tájékoztattuk a közvéleményt, hogy milyen eszközökkel akarjuk ezeket elérni" – fogalmazott az RMDSZ főtitkára. A román média tudni véli, hogy Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nyilatkozata ügyében indult az eljárás. Az elöljáró azt kérte Victor Pontától, utasítsa a Kovászna megyei prefektust, hagyja békén a magyarokat, különben megismétlődhet Székelyföldön az 1990-es marosvásárhelyi román-magyar véres etnikai konfliktus. Népújság (Marosvásárhely) 2014. december 23.Államtitkári tisztségeket tart meg az RMDSZNoha az RMDSZ kormányról való kivonulásával az államtitkárai is távoznak, az Etnikumközi Hivatalt továbbra is RMDSZ-es államtitkár vezeti, és az oktatási minisztériumban is lesz szövetségi államtitkár – közölte Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, aki elmondta: az RMDSZ-es államtitkárok egy része már lemondott, a másik része helyére napokon belül nevez ki más politikusokat a Ponta-kabinet. A miniszterelnökkel folytatott egyeztetés értelmében az oktatási tárca keretében és az Etnikumközi Hivatalnál az RMDSZ nevesít politikust. Egyébként ebben a két tisztségben „hagyományosan” RMDSZ-es politikus tevékenykedik, függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányon vagy ellenzékben van. Az RMDSZ márciusi kormányra lépését megelőzően is szövetségi politikus látta el a teendőket a két államtitkári tisztségben Laczikó Enikő és Király András személyében. nyugatijelen.com / Transindex Erdély.ma 2015. január 13.Kovács Péter: a Frunda-féle médiabalett helyett dolgozni kellNem lehet médiabalettel pótolni az érdemi munka hiányát – nyilatkozta hétfőn Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára Frunda György tiszteletbeli miniszterelnöki tanácsos elmúlt napokban elhangzott sajtónyilatkozatairól. A politikus többek között a volt szenátornak azokra a kijelentéseire reagált, miszerint hiba volt az RMDSZ kilépése a kormányból, a szövetség pedig az elmúlt években eltávolodott a választóitól. ,,Frunda a szövetség történelmének első évtizedében, elsősorban a két államelnök-jelöltsége által nagy népszerűséget és ismertséget szerzett magának, mostanra azonban jelentősen megkopott, nincs hatással az RMDSZ irányára, döntéseire, nyilatkozataiban nem az RMDSZ álláspontját, hanem saját véleményét képviseli” – hangsúlyozta a főtitkár. Kovács szerint miközben az RMDSZ-t és vezetőit bírálja, Frunda György elfelejti, hogy 2012-ben a marosvásárhelyi polgármesteri kampányban az elmúlt 22 év leggyengébb eredményét érte el, mind a megszerzett szavazatszám, mind az elért százalék tekintetében. „Arról sem beszél, hogy szintén 2012-ben, éppen abban az egyéni választókerületben veszítette el a szenátori mandátumát, ahol lakik, ahol politikai és szakmai tevékenységének meghatározó részét fejti ki, ahol a szavazók a legjobban ismerik” – fogalmazott a politikus. "Már nem bíznak Frundában" A főtitkár emlékeztetett: jelenleg Frunda György a kormányon maradás élharcosa, hosszasan ecseteli a kormányzati szerepvállalással járó előnyöket és lehetőségeket, hibának tartja az RMDSZ kormányból való kilépését, azonban arra nem tér ki, hogy 2011 májusában éppen az ellenkező álláspontra helyezkedett: akkor amellett kardoskodott, hogy az RMDSZ lépjen ki a Boc-kormányból. ,,Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Frunda György az őszi államelnök-választás két fordulója között azt nyilatkozta: aki bízik benne, szavazzon Victor Pontára. Ezt a véleményét fizetett újsághirdetésben is népszerűsítette. A választási eredmények azt igazoltak vissza, hogy a magyar emberek döntő többsége nem bízik Frunda Györgyben” – nyomatékosított Kovács Péter. A főtitkár igazat adott abban a volt szenátornak, hogy szorosabbra kell fűzni az RMDSZ és a magyar emberek közötti kapcsolatot. „Ez viszont kitartó és hosszadalmas munkával jár, nem a Frunda által választott médiabalettel” – fogalmazott a főtitkár. Frunda szerint nem vele van a baj Kovács Péter már tavaly novemberben elhatárolódott az RMDSZ nevében Frunda Györgytől. A főtitkár akkor a maszol.ro-nak azt nyilatkozta, hogy a volt szenátor nézetei – a magyaroknak az SZKT döntése ellenére Victor Pontára kellene szavazniuk – nem azonosak az RMDSZ-ével, és ártott a szövetségnek a állásfoglalásaival. Akkor Frunda megkeresésünkre azt mondta: szerinte nem az ő állásfoglalásai jelentik a problémát, hanem az, hogy az RMDSZ jelenlegi vezetősége nem tud kommunikálni, nem tudja meggyőzni a tömegeket, és amikor fontos ügyekben döntést kell hozni, a választói belátására bízza a döntést. „Ez a baj, nem velem van a baj. Tudtommal én még a Szövetségi Képviselők Tanácsának a tagja vagyok, elmondtam a véleményemet. Hogyan engedi meg magának a főtitkár, hogy azt mondja: az RMDSZ bármelyik tagjának a véleménye nem az RMDSZ-é. Kovács Péter tanulhatna a régi politikusoktól” – fogalmazott a politikus. maszol.ro 2015. január 15.Belföldi hírekNem dönthetnek a megyei tanácsok A kormány egy tegnap hozott határozattal kiiktatta a megyei önkormányzatokat a települési költségvetések kiegyensúlyozási folyamatából. Amint Darius Vâlcov pénzügyminiszter ismertette, a települések ezentúl közvetlenül a pénzügyminisztériumtól kapják meg a költségvetéseik kiegyensúlyozására szánt összegeket, amelyek megállapításánál a közigazgatási egység lakosainak számára, területének méretére, útjainak a hosszára lesznek tekintettel. A kormányhatározat ugyanakkor biztosítja, hogy a községek költségvetése legkevesebb 1,5 millió lej, a városoké legkevesebb 6 millió lej, a megyei jogú városoké legkevesebb 20 millió lej, a megyeszékhelyeké legkevesebb 50 millió lej legyen, a megyék számára pedig 80 millió lejben állapítja meg a költségvetés alsó határát. A miniszter úgy vélte, hogy az új rendszer kizárja a politikai beavatkozásokat a költségvetés kiegyenlítésének folyamatából, hiszen a megyei önkormányzatok nem szólhatnak már bele ebbe. Vâlcov szerint az ország 3180 települése közül több mint 2000-nek nő meg jelentősen a költségvetése. Hozzátette, hogy a rendszer elsősorban a szegény településeket segíti. „Ha négy évig megőrizzük ezt a költségvetés-kiegészítési rendszert, a legszegényebb vidékek polgármestereinek nem marad 2018-ra mentségük arra, hogy a településeiken esetleg nincsen ivóvíz és szennyvízhálózat, nincsenek korszerűsítve az iskolák” – jelentette ki a miniszter. RMDSZ-es konzultáció Megkezdte nyilvános konzultációját az RMDSZ alapszabályzatának és programjának módosításáról, eszerint „bárki jelezheti és elküldheti észrevételeit a dokumentumokkal kapcsolatban, emellett civil szervezetek, egyházak, szakmai csoportok képviselőit és véleményformálókat kérünk fel arra, hogy meglátásaikkal segítsék munkánkat. Célunk, hogy széles társadalmi alapokon nyugvó programot, valamint a hatékony működés előfeltételeit megteremtő alapszabályzatot dolgozzunk ki” – nyilatkozta Kovács Péter. A főtitkár ismertette a kongresszusi ütemtervet: március 17-én zárul a jelentkezés azok számára, akik megpályázzák a szövetségi elnöki tisztséget, az alapszabályzat- és programmódosító javaslatokról március 28-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa szavaz, a szövetség 12. Kongresszusa április 17–18-án, Kolozsváron kerül megszervezésre. Hitelgarancia első otthonra A kormány tegnapi ülésén 2,5 milliárd lejben állapította meg az Első otthon lakásvásárlási ogramra fordítható hitelgarancia keretét. A program folytatása mellett arról is döntés született, hogy a bankok számára tavalyra megállapított és megmaradt államilag garantált hitelkeretet felhasználhatják idén is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. január 15.Vizsgálja a DIICOT Antal Árpád SZKT-s beszédétA Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Ügyészség (DIICOT) írásban kérte a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), hogy bocsássa rendelkezésére Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesternek a Szövetségi Képviselők Tanácsa december 13-i ülésén elhangzott beszéde hanganyagát – közölte csütörtöki hírlevelében az RMDSZ. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára közölte, a szövetség eleget tett az ügyészség keddi kérésének. „Reméljük, hogy a DIICOT-nak elküldött hangfelvétel, valamint a felszólalás írásos kivonatának román változata elegendő bizonyíték arra, hogy a Szövetséget, Antal Árpádot ne vizsgálják ki terrorizmus gyanújával, illetve a mondvacsinált eljárást berekesszék” – jelentette ki Kovács Péter. Az ügyészség decemberben közölte, hogy hivatalból bűnvádi eljárást indít az SZKT ülésén elhangzott felszólalások ügyében. A hatóság akkor nem tisztázta, hogy konkrétan melyik nyilatkozat alapján vizsgálódik, csak annyit közölt, hogy a terrorizmus visszaszorítása és megelőzése elleni törvény alapján vizsgálja, hogy az elhangzottak kimerítik-e a fenyegetés bűncselekményét. Az RMDSZ főtitkára csütörtöki nyilatkozatában nevetségesnek tartotta az ügyészségi vizsgálatot. Emlékeztetett arra, hogy a szövetség 25 éve a párbeszéd útján próbálja képviselni az erdélyi magyarság érdekeit a romániai politikában. A román sajtó korábban Antal Árpádnak az SZKT ülésén elhangzott kérését idézte a vizsgálattal összefüggésben. A román nyelvű híradások szerint a polgármester azt kérte Victor Pontától, utasítsa a Kovászna megyei prefektust, hogy hagyja békén a magyarokat, különben megismétlődhet Székelyföldön az 1990-es marosvásárhelyi román-magyar véres etnikai konfliktus. Később az Active Watch bukaresti civil szervezet hívta fel a figyelmet arra, hogy a román sajtó rosszul fordította Antal Árpád kijelentését. Az RMDSZ által is közzétett felszólalásában Antal Árpád a következőket mondta: „Végül pedig Frunda tanácsos úrnak szeretném mondani, kérje meg a főnökét, a miniszterelnök urat, utasítsa helytartóját, hogy ne provokálja az erdélyi magyarokat. Mert az, amit Kovászna megye prefektusa tesz, minősíti a miniszterelnök urat is. És ha valakinek nem az az érdeke, hogy a románok és a magyarok Sepsiszentgyörgyön, Háromszéken, Székelyföldön valahol esetleg megint olyan helyzetbe kerüljenek, mint Marosvásárhelyen 1990-ben, akkor minimális tiszteletet nyújtsanak irányunkban.” MTI Székelyhon.ro 2015. január 16.Hallgatózik az ügyészségEgy hónapos hallgatás után „hallgatózásba” fogott a bukaresti főügyészség Szervezettbűnözés- és Terrorizmusellenes Főosztálya (DIICOT) Antal Árpád nagy port kavart nyilatkozata ügyében. Az RMDSZ csütörtöki bejelentése szerint a nyomozó hatóság a napokban írásban kérte az alakulatot, hogy bocsássa rendelkezésére Sepsiszentgyörgy polgármesterének a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) december 13-ai ülésén elhangzott beszéde hanganyagát. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára közölte, eleget tettek a vádhatóság kérésének. „Reméljük, hogy a DIICOT-nak elküldött hangfelvétel, valamint a felszólalás írásos kivonatának román változata elegendő bizonyíték arra, hogy a szövetséget, Antal Árpádot ne vizsgálják ki terrorizmus gyanújával, illetve a mondvacsinált eljárást berekesszék” – idézte Kovácsot a szövetség hírlevele. A politikus emlékeztetett decemberi kijelentésére, miszerint az RMDSZ 25 év alatt a politikai színtéren minden egyes alkalommal a párbeszédet választotta, olyan körülmények között is, hogy Románia határain túl ebben az időben nem minden esetben ez történt. „Ezért is nevetséges az ügyészség kivizsgálása” – tette hozzá a főtitkár. Hasonlóképpen vélekedik Antal Árpád is, aki a Krónika kérdésére csütörtökön kifejtette: ha az ügyészek meghallgatják a beszédét, megértik, hogy alaptalan a vizsgálódásuk. Sepsiszentgyörgy polgármestere megerősítette, hogy az SZKT-n elhangzottakat továbbra is fenntartja. „Furcsa, hogy most, amikor egész Európa a szólásszabadság korlátozásának veszélyeiről beszél, Romániában felmerül, hogy egy politikai nyilatkozatért bűnvádi eljárást indítsanak” – állapította meg a polgármester. A DIICOT decemberben jelentette be, hogy terrorizmus gyanúja miatt vizsgálódik az RMDSZ miniparlamentjének marosvásárhelyi ülésén elhangzott felszólalások miatt. A nyomozó hatóság akkor nem tisztázta, hogy konkrétan melyik nyilatkozat alapján vizsgálódik, csak annyit közölt, hogy a terrorizmus visszaszorítása és megelőzése elleni törvény alapján vizsgálja, az elhangzottak kimerítik-e a fenyegetés bűncselekményét. Antal Árpád az SZKT ominózus ülésén arról beszélt, hogy a prefektusok provokálnak a himnuszéneklés és a szimbólumhasználat miatt kiszabott bírságokkal. „Végül pedig Frunda tanácsos úrnak, Victor Ponta miniszterelnök tanácsos urának, tanácsosának szeretném mondani, hogy kérje meg a főnökét vagy a tanácsoltját, a miniszterelnök urat, utasítsa a helytartóját, hogy ne provokálja az erdélyi magyarokat. Mert az, amit Kovászna megye prefektusa tesz, az minősíti a miniszterelnök urat is. És hogyha valakinek nem az az érdeke, hogy a románok és a magyarok Sepsiszentgyörgyön, Háromszéken, a Székelyföldön, valahol esetleg megint ugyanolyan helyzetbe kerüljenek, mint Marosvásárhelyen 1990-ben, akkor egy minimális tiszteletet nyújtsanak az irányunkban” – hangoztatta az RMDSZ által is közzétett decemberi felszólalásában Antal Árpád. A román sajtó korabeli híradásai szerint a polgármester azt kérte Pontától, utasítsa a Kovászna megyei prefektust, hogy hagyja békén a magyarokat, különben megismétlődhet a Székelyföldön az 1990-es marosvásárhelyi román–magyar véres etnikai konfliktus. Az ügyészség annak idején ezek alapján jelentette be az eljárás beindítását. Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) 2015. január 20.Újból elnök lesz Kelemen Hunor?Úgy tűnik, nem lesz ellenjelöltje Kelemen Hunornak az RMDSZ április 17-én és 18-án Kolozsváron megtartandó tisztújító kongresszusán. Az esetleges jelöltek a kongresszus előtt legkevesebb 30 nappal – legkésőbb március 17-ig – nyújthatják be pályázatukat a szóban forgó tisztségre, ám az eddigi jelzések szerint az RMDSZ jelenlegi elnökének nem lesz kihívója. Máté András Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke lapunknak elmondta: Kolozs megye támogatását is maga mögött tudhatja a szövetség jelenlegi elnöke. „Minimális feltételeknek kell megfelelnie annak a személynek, aki megpályázza az RMDSZ országos elnöki tisztségét. A Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) képviseleti joggal rendelkező testületek közül kettőnek kell támogatnia a jelölést. Ezek közül az egyiknek kötelező módon megyei szervezetnek kell lennie” – ismertette az RMDSZ országos elnöki funkciójára vonatkozó pályázati feltételeket Kovács Péter. NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár) 2015. január 26.Álhíreket közöl a bukaresti rádió magyar adása?Valamennyi érintett fél cáfolta hétfőn a bukaresti rádió magyar adásánának azt a múlt hétvégi hírét, amely szerint a Fidesz és az RMDSZ között tavaly született egy háttéralku: a szövetség kilép a Ponta-kormányból, cserében Budapest nem ad több pénzt az EMNP háttérintézményének számító demokráciaközpont-hálózatnak. A rádió honlapján megjelent hír a demokrácia központokból származó forrásokra hivatkozik, amelyek szerint a magyar kormány beszüntette a formálisan a magyar állampolgárságot igénylők ügyintézésével foglalkozó intézményhálózat finanszírozását. Név nélkül nyilatkozó RMDSZ-es források ugyanakkor azt közölték a rádióval, hogy az anyagi támogatás megszüntetése a szövetség és a Fidesz megegyezésének a következménye. Ennek a megállapodásnak az értelmében az RMDSZ kilép a kormányból, viszont a Fidesz nem ad több pénzt a szövetség „konkurenciájának”. Az RMDSZ cáfol Elsők között az RMDSZ cáfolta a hírt. Debreczeni Hajnal, a szövetségi elnöki hivatal sajtósa már a hétvégén közölte, hogy a bukaresti rádió értesüléseinek „minden szava hazugság”. Kovács Péter főtitkár hétfőn álhírnek nevezte a rádió honlapján megjelenteket. A politikus a maszol.ro-nak elmondta, hogy rosszindulatú, mindenféle valóságalapot nélkülöző sajtóértesülésről van szó, amelynek egyetlen egy szava sem igaz. Hangsúlyozta, az RMDSZ az elmúlt 25 évben éppen azért tudott talpon maradni, mert senki nem diktált a szervezetnek, Budapestről sem. „Minden döntést úgy hoztunk, hogy a szövetség vezetőit senki nem zsarolta vagy szorította sarokba valamilyen üggyel” – jelentette ki. Kovács ezért felháborítónak nevezte azt az állítást, hogy az RMDSZ kormányból való kilépése bármiféle magyarországi sugallatra történt meg. Leszögezte: a demokrácia központokhoz az RMDSZ-nek az ég világán semmi köze nincsen. „Az RMDSZ segít a honosításban az erdélyi megyékben, teljes erőnkkel végezzük ezt a munkát anélkül, hogy bárki erre megkért volna. Tudjuk, hogy ez fontos ügy” – magyarázta. Az RMDSZ főtitkára azt is tudni véli, hogy a hír elindítója Székely Ervin, a bukaresti magyar adás főszerkesztője. „Az az RMDSZ-es politikus, aki képviselőként és államtitkárként semmit nem hagyott maga mögött, most pedig újságíróként próbál domborítani” – mondta Kovács Péter. „A hír nem tőlem indult, regényeket, könyveket írok, de ilyen fantáziám nincsen” – reagált Kovács Péter szavaira Székely Ervin. A magyar adás főszerkesztője a maszol.ro-nak elmondta, a Fidesz és az RMDSZ háttéralkujáról néhány héttel ezelőtt hallott először egy RMDSZ-es politikustól. A múlt héten azonban egy teljes más – szintén RMDSZ-es – forrás egy másik ügy kapcsán ugyanezt mondta. „Lehet, hogy félrevezettek. De kicsi a valószínűsége, hogy mind a ketten ugyanezt hazudják” – jelentette ki. Megjegyezte: egy olyan rádióműsorban, amelyben lehetőséget adtak Kovács Péternek az RMDSZ álláspontjának ismertetésére, a politikusnak nem a főszerkesztő személyével kellett volna foglalkoznia. EMNT: nem változott a finanszírozás A demokrácia központokat működtető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke határozottan cáfolta, hogy az intézményhálózat finanszírozását megszüntette volna a budapesti kormány. „Irodahálózatunk idén is ugyanúgy várja a magyar állampolgárság iránt érdeklődőket, mint az elmúlt években. Én nem tudok semmilyen változásról” – mondta a maszol.ro-nak Sándor Krisztina. Papp Előd, a székelyföldi demokrácia központok koordinátora a bukaresti rádió hírét megkeresésünkre „szóra sem érdemes rossz viccnek” nevezte. Soós: nem erősítettem meg semmit Budapest egyelőre nem reagált hivatalosan a hírre. Soós Zoltán, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezető-helyettese azonban a maszol.ro kérdésére határozottan cáfolta, hogy vasárnap egy erdélyi magyar portálnak megerősítette a bukaresti rádió információt. A kolozsvaros.ro ugyanis azt állította: a magyar kormányzati illetékes a portálnak nyilatkozva „helyesnek” nevezte azt az „értesülésüket”, miszerint háttéralku született az RMDSZ és a Fidesz között a demokrácia központok finanszírozásának megszüntetéséről. A valótlanságokat állító cikket azóta a portál törölte. Soós Zoltánt arra kértük, közölje lapunkkal is az államtitkárság álláspontját a bukaresti rádió hírével kapcsolatban. A főosztályvezető-helyettestől választ még nem kaptunk. A Transindex 2013-ban nagy terjedelmű, alaposan dokumentált tényfeltáró cikket közölt az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács magyarországi finanszírozásáról, melynek következtetése az, hogy az EMNP-EMNT projektet közvetett csatornákon keresztül támogatja a magyar kormány. Sipos Zoltán újságíró többek között magyarországi közadatigénylésekkel mutatta ki, hogy az Orbán-kabinet egyrészt az EMNT által működtetett Demokrácia Központ-hálózaton egy sor másodvonalbeli politikusnak biztosít megélhetést, másrészt (valószínűleg meghívásos) pályázatok révén nagyobb pénzösszegeket adományoz nekik. Cs. P. T maszol.ro 2015. január 27.Megmaradnak a Demokrácia KözpontokKovács Péter, az RMDSZ főtitkárhelyettese Facebook-oldalán, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke pedig lapunk kérdésére személyesen is cáfolta a Bukaresti Rádió magyar adásának hírét, miszerint az RMDSZ kormányból való kilépése azt „eredményezte”, hogy az RMDSZ politikai vetélytársához köthető Demokrácia Központokat megszünteti a magyar kormány, azaz a működéshez szükséges pénzalapot fokozatosan csökkentik. N.-H. D. Szabadság (Kolozsvár) 2015. február 2.MKT-ülés, pergő napirendBölcs tisztújításokat, a közös jövőnkért Arad – Pénteken az RMDSZ Arad megyei székházában 17 órakor kezdődött a Megyei Küldöttek Tanácsának (MKT) soros ülése, ahol a prezídiumban Tóth Piroska titkár és Kocsis József alelnök társaságában helyet foglaló Hadnagy Dénes MKT-elnök köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve a fórumon részt vevő Kovács Péter RMDSZ-szövetségi főtitkárt. Miután az ülés titkárától értesült a kvórum meglétéről, ismertette a napirendet, megnyitva az értekezletet. Tevékenységi tájékoztató Miután jóváhagyták a tervezett napirendet, az első pont értelmében felkérte a tevékenységi tájékoztatóra Bognár Levente megyei elnököt, aki visszatekintett a legutóbbi, 2014. december 17-én megtartott MKT ülésig, érintve az – utána megszervezett – RMDSZ 25. évfordulójának a megünneplését. Mindenkinek megköszönte az eddig a közösségért végzett munkáját, méltatva az érdekvédelmi és érdekképviseleti munka jelentőségét. Kitért az új év elején megtartott sajtóértekezletre, ahol beszámoltak az eddigi tevékenységről és eredményekről, egyben vázolva a további teendőket is a kisebbségi jogok, illetve a kulturális autonómia megteremtésének a területén. Annak a reményének adott hangot, hogy az eddigi megvalósítások tükrében, a még megoldásra váró kisebbségi jogkörök bővítése, illetve a kulturális autonómia megvalósítása is együtt lehetővé válik. A prioritásokat a szakbizottságokban is, de az Állandó Tanácsban is meghatározták. Január 12-én az Önkormányzati Tanács tartotta ülését, ahol elemezték az új költségvetési törvénynek a legújabb rendelkezéseit. Abban bízott, hogy a másnap (szombaton – szerk. megj.) megtartott Országos Önkormányzati Tanácsban meghallgatják a költségvetéssel kapcsolatban más megyékben megfogalmazott véleményeket is. Az önkormányzatok költségvetéseinek az elkészítésekor mindenképp szem előtt kell tartani a magyar vonatkozású prioritásokat, amelyeknek a megyei tanácsban való érvényesítése az RMDSZ két megyei tanácsosának lesz a feladata. Január 15-én a Kulturális Szakbizottság ülésezett, ahol elsőrendű feladat volt az évi eseménynaptár összeállítása, amihez szükség van a településeken tervezett kulturális rendezvényeknek a bejelentésére. Felmerül a megyei, de az aradi magyar kulturális program összeállításának a szükségessége is, három tagozat létrehozása révén. A magyar rendezvényeket mindenképp harmonizálni kellene, de a szórványtelepülések programjainak a rendszeresítése is szükséges. Aradi szinten idén is mintegy 200 ezer lejt szeretnének magyar jellegű programokra elkülöníteni. A Politikai Szakbizottság ülésén több olyan kérdés merült fel, amelyek az Állandó Tanács január 21-i ülésén is megfogalmazódtak. A 2016-ra tervezett helyhatósági választásoknak meghatározó jelentőségük van a megyei magyarság számára, hogy a döntéshozó fórumokba juttatott képviselőikkel teljesíthessék a választók által megfogalmazott elvárásokat. Éppen ezért, az idén sorra kerülő tisztújításokat úgy kell megszervezni, hogy a tisztségviselőknek fel kell vállalniuk a jövőre esedékes önkormányzati választások feladatait is. Tehát a szervezetekben megfogalmazott prioritásokat is sürgősen várják a központi székházba. Az Állandó Tanácsban elhatározták, hogy támogatják Kelemen Hunor szövetségi elnöknek egy új mandátumra való jelölését az április 18-án sorra kerülő országos tisztújításon. A megyei 38 tagszervezet, illetve a 9 Arad-kerületi szervezet nyilvántartott tagsága 4900 körül van, ezért a tagsági díjat fizetőknek a tisztázása is sürgős feladat. A tagszervezetekben a tisztújításokat február 10. és március 31. között kell megtartani, a helyhatósági választásokon is munkát vállaló vezetőség megválasztásával. A megyei tisztújító közgyűlést június 6-ra tervezik, a jelenlegi MKT-ülés határozata szerint, de már most gondolkodni kell a megfelelő jelöltek megszólításáról. A megyei oktatási stratégia a befejezéséhez közeledik, anyanyelvű oktatási kérdésben február 7-én, Szatmárnémetiben szerveznek konferenciát. A magyarság számára fontos költségvetési keretek megszavazásához, továbbra is együtt kell működni azokkal a megyebeli partnerekkel, akik eddig is rendszeresen segítettek. Ahhoz is politikai támogatás kell, hogy a megyei szervezet egyik tervét megvalósítsák: október 6-ra az Ereklyemúzeum kiállítási anyaga is helyet kapjon a Kultúrpalota kiállítótermeiben. A magyarellenes szélsőséges megnyilvánulásokkal kapcsolatban, a Politikai Szakbizottságban olyan vélemény alakult ki, hogy ne adjanak lovat az ilyen törekvések alá egy esetleges túlreagálással. Pergő napirend Kovács Péter szövetségi főtitkár politikai értékelője előtt, ügyrendi szavazást kért Bognár Levente, Kelemen Hunor jelöltetésével kapcsolatban egy újabb mandátum elnyeréséhez a szövetségi elnöki tisztségre. A Hadnagy Dénes által levezetett szavazással egyöntetűen kinyilvánították Kelemen Hunor támogatásának a szándékát. Ugyancsak ekkor került sor a második napirendi pontban előírt, az RMDSZ kolozsvári kongresszusára történő küldöttek állítására. Faragó Péter ügyvezető elnök felvezetőjében elmondta: alanyi jogon az SZKT-tagok, vagyis Bognár Levente, Király András és jómaga, továbbá az RMDSZ-es polgármesterek, Almási Vince, Erdős Bálint, Haász Tibor, Kovács Imre és Papp Attila utazhatnak Kolozsvárra, de további 9 küldött jelölése szükséges. Az ülés résztvevői Hadnagy Dénest, Khell Leventét, Sipos Györgyöt, Lészay Ildikót, Kocsis Józsefet, Halai Jánost, Bölöni Györgyöt, Kocsik Imrét, Almási Gábort és Andó Lászlót jelölték kongresszusi küldöttnek. Amíg a titkos szavazáshoz szükséges cédulák elkészültek, illetve lezajlott a szavazás, Kovács Péter szövetségi főtitkár tartotta meg politikai értékelőjét, amit egy külön írásba foglalunk, akárcsak a résztvevők kérdéseire adott válaszait. A titkos szavazás eredményhirdetésén, a 10 jelölt közül 9 kongresszusi küldött mandátumot, míg a kisiratosi Almási Gábor tartalék küldötti mandátumot nyert. A továbbiakban Faragó Péter ügyvezető elnök ismertette a 2014. évi költségvetést, amit elfogadtak, akár csak a 2015-re szóló tervezetet. Ugyancsak elfogadták a helyi, illetve kerülteti közgyűlések, valamint a megyei küldöttgyűlés összehívására vonatkozó tervezetet. Határoztak az Alapszabályzat módosító, továbbá a Program-módosító bizottságok megalakulásáról. Az egyéb napirendi pontban Sipos György az RMDSZ-nek a kormányból való kilépésével, illetve a megyei szervezeteknek a koalíciós partnerek találásával kapcsolatban fejtette ki véleményét. Ugyanakkor elmondta: úgy érzi, hogy a megyei tanácsban betöltött helyét át kell adnia egy tettre kész fiatalabbnak. Hasonlóképpen gondolkodnak-e az RMDSZ felső vezetésében lévő veteránok is? – vetette fel. Matekovits Mihály, Kovács Péter értékelőjére reagálva, állt ki Nagy Zsolt, illetve a többi, ártatlanul elítélt magyar mellett. Zámbori Magdolna érdekes megközelítésben beszélt a magyar közösségépítésről, a „hétköznapi magyarságtudatról”, aminek a kiépítéséhez a fiatalság számára magyar szórakozóhelyek, találkozási lehetőségeket biztosító rendezvények szükségesek. Bognár Levente a fiatalkori szórakozási lehetőségekre emlékezett vissza, Fekete Károly az ifjúság nevelésében alkalmazandó, bevált módszerekre hívta fel a figyelmet. Túsz Ferenc az idén szervezendő, 45. Magyar Bálra hívta meg a résztvevőket. A pénteki MKT-ülés a résztvevők közvetlen, baráti beszélgetésével zárult. Balta János Nyugati Jelen (Arad) 2015. február 3.Sajtószabadság, szólásszabadság nálunk és más nemzeteknélA Minerva Művelődési Egyesület és a Szabadelvű Kör múlt csütörtöki vitaestje afféle „bemelegítő beszélgetésnek” számít a sajtószabadság, szólásszabadság körüljárhatatlannak, kimeríthetetlennek tűnő témájában. Meghívottaink – Eckstein-Kovács Péter jogász, politikus, Egyed Péter filozófus, egyetemi tanár, Rácz Éva, a MÚRE elnöke, Sipos Zoltán újságíró, az Átlátszó Erdély főszerkesztője, Újvári Ildikó jogász, a Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán újságíró – a véleménynyilvánítás határairól és felelősségéről, az erdélyi magyar, a magyarországi és a romániai sajtó helyzetéről, a sajtó, politika és gazdaság viszonyáról fejtették ki álláspontjukat. Sz. K. Szabadság (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
