Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017


	Udvardy Frigyes A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017

kronológiák

» kisebbségtörténeti kronológia


1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
intézménymutató	a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z
névmutató	a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helymutató	a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

keresés

szűkítés

találatszám: 1662 találat

lapozás: 1-30 ... 1561-1590 | 1591-1620 | 1621-1650 | 1651-1662

| észrevételeim vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm

Névmutató: Basescu, Traian

2014. augusztus 12.

Nyergestetői beszédéért támadja Pontát egyik ellenjelöltje
A székelyföldi nyergestetői csata évfordulóján a minap mondott beszédéért támadta Victor Ponta miniszterelnököt kedden Cristian Diaconescu, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) államfőjelöltje. Diaconescu a határon túli román közösségek vezetői számára szervezett Marosfői Nyári Egyetemen tartott előadásában „egyes politikusok tudatlanságáról, hiányos műveltségéről" beszélt Victor Ponta nyergestetői beszédére utalva. Hiányolta a beszédből az 1848-49-es szabadságharcban „a földdel egyenlővé tett román templomok és falvak" említését.
A Traian Basescu leköszönő államfő bizalmát élvező elnökjelölt azt is kifogásolta, hogy a megemlékezésen rezesbanda játszotta a magyar himnuszt, és felvételről, hiányos változatban játszották le a román himnuszt. „Ha ezt a román állam képviselőjeként elfogadja valaki, annak vagy kulturális vagy még súlyosabb problémái vannak" – jelentette ki Diaconescu.
Úgy vélte, a székelyföldi Hargita és Kovászna megyében jelenleg is korlátozzák a románok munkához, kultúrához és nemzeti önkifejezéshez való jogát, s a térségben ugyanúgy sikeres „a román küldetés elleni manipuláció és propaganda", mint a határon túli román közösségekben. „Az itteni románok a saját hazájukban érzik kisebbséginek magukat, mint önök" – hangoztatta a határon túli románok képviselői előtt Cristian Diaconescu.
A Marosfői Nyári Egyetem második napján a székelyföldi településsel szomszédos hegyre 150 méteres román zászlót feszített ki egy civil szervezet annak a kifejezésére, hogy a román fiatalok Románia és Moldova egyesülését akarják.
Diaconescu kijelentette, semmi nem állhat Románia és Moldova egyesülése útjába. „Nem élhet hosszú ideig megosztottan egy nép, ez nem természetes egy nemzet fejlődése számára" – tette hozzá az elnökjelölt.
A nyergestetői csata évfordulóján augusztus 3-án tartott megemlékezésen Victor Ponta miniszterelnök, a kormánykoalíciót vezető Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje az önfeláldozó székely csapatok hősiességét méltatta. Elismerését fejezte ki amiatt, hogy Nyergestető hősei olyan ideálokért adták életüket, amelyek közösek minden nemzet és minden ország számára. Ezek sorában a szabadságot és az önrendelkezés jogát külön is megemlítette.
Romániában novemberben tartanak államfőválasztást, amelynek kampányában – a jelek szerint – a kisebbségi témák is szerepelnek.
MTI, Erdély.ma

2014. augusztus 16.

Diaconescu: Budapest úgy értelmez, mint Oroszország
Az, ahogyan a magyar külügyminisztérium értelmezi az autonómia ügyében a magyar–román alapszerződést, nagyon hasonlít ahhoz, amire Oroszország hivatkozott a Krím annektálásakor – jelentette ki augusztus 16-án, szombaton a Mediafax hírügynökségnek Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) államfőjelöltje.
A leköszönő Traian Basescu elnök által támogatott PMP politikusa hozzátette: Magyarország feleslegesen igyekszik a nemzetközi jogban legitimitást keresni az etnikai alapú területi autonómiáról szóló elképzeléseihez. Úgy vélte, ezt az Európai Bizottság döntése is nyilvánvalóvá tette, amikor – a tagállamok hatáskörébe tartozó területként – elutasította a RMDSZ Magyarország által is támogatott európai polgári kezdeményezését.
A korábbi külügyminiszter szerint – működése idején – az alapszerződés értelmében megalakult kisebbségi vegyesbizottság is azt az elvet tartotta szem előtt, hogy az uniós tagállamok saját hatáskörben biztosítják a kisebbségi jogokat.
Az elnökválasztásra készülő Diaconescu a hét elején az államfői tisztségre szintén pályázó Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt is bírálta, amiért részt vett a székelyföldi nyergestetői csata múlt vasárnapi évfordulóján. Diaconescu azt hangoztatta, hogy a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében korlátozzák a románok munkához, kultúrához és nemzeti önkifejezéshez való jogát.
A román és a magyar külügyminisztérium között – sajtónyilatkozatok szintjén – nyilvános vita alakult ki pénteken arról: belügy-e a kisebbségi kérdés, és sérti-e a kétoldalú alapszerződést az, ha a magyarországi döntéshozók nyilatkozataikban támogatásukról biztosítják az erdélyi magyarok autonómiaigényét.
Románia szerint saját állampolgáraihoz fűződő viszonya nem tartozik Magyarországra és az 1996-ban aláírt alapszerződés nem jogosítja fel Magyarországot, hogy etnikai alapú területi autonómiát, vagy kollektív jogokat követeljen a kisebbségek számára. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szóvivője ezzel szemben azt állította: az autonómia kérdése nem sérti a magyar–román alapszerződést, hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé.
A KKM szóvivője szerint Románia saját állampolgáraival vitatkozik, a magyar kezdeményezések pedig nem az etnikai alapú területi autonómiáról szólnak, de „a román reakciók gyakran félreértelmezik ezt”.
Szabadság (Kolozsvár)

2014. augusztus 31.

A nemzetállam: rémálom
Amikor 1989 végén a Ceausescu-diktatúrát a népharag elsöpörte, természetesen sokkal jobban tudtuk, mit nem akarunk, mint azt, hogy milyen államot szeretnénk fölépíteni. Nem akartuk egy autarchikus, minden szempontból önellátó állam fantazmagóriáját valaha is megint megtapasztalni. Nem akartunk az erőltetett adósság-visszafizetés miatt éhezni és fázni. Nem akartunk egy tökéletesen ellenőrzött, orwelli világban a függöny mögül kilesni, suttogni, jelbeszéddel értekezni, jelentőségteljesen elhallgatni, autó zúgásra, ajtócsengőre összerezzenni.
Nem akartuk, hogy egy csalhatatlan vezér mondja meg nekünk a „tutit”, bár akkor ezt a szót még nem ismertük. Nem akartuk, hogy a rádió és a televízió újabb meg újabb vívmányokról számoljon be naponta, míg szemmel láthatóan nő körülöttünk a nyomor. Nem akartuk, hogy fejadagra adják a kenyeret, a húst, a vajat, a tojást, a cukrot, a benzint. Mi, magyarok még azt sem akartuk, hogy Bukarestből, a nyelvünket nem is ismerő pártfunkcionáriusok mondják meg, mi a jó nekünk, és mi a rossz. Nem akartuk, hogy a gyerekeinknek azt tanítsák történelemórán, méghozzá románul, hogy ők a dákok leszármazottai.
Nem akartunk egy kommunista nemzetállamban élni. Semmilyen nemzetállamban nem akartunk élni. Világosan tudtuk, hogy nem elég a kommunista államot felszámolni, a nemzetállamot is meg kell szüntetni. Mára az egyik talán sikerült, a másik még nem egészen. Miközben lassan-lassan az is tisztán állt előttünk, hogy sokféle, többé-kevésbé sajátos állammodellt követhetnénk egy fekete-fehérből gyorsan színesre váltó világban, az előttünk is megnyíló Európában, ahol igazán változatos megoldások vannak, hiszen a köztársaságok mellett monarchiák is fellelhetők, természetesen jelképes hatalmú monarchákkal, és mi tagadás, demokratikusan működnek ezek az államok is.
Számomra a legrokonszenvesebbnek a svájci minta tűnt, és nemcsak a kisebb vagy nagyobb nyelvközösségek egyenjogúsága okán, hanem mert fogalmam sincs, éppen ki ott az elnök, és kik vannak kormányon, de ettől még az az ország minden jel szerint elég jól megvan. De most végül is nem a nyugati megoldásokat akarom leltározni, bár időről időre az sem árt. A lényeg az, hogy minden tájékozatlanságunk ellenére, a nyelvi-nemzeti jogokért, elsősorban a teljes körű anyanyelvű oktatásért, a magyar nyelv hivatalos használatáért folytatott magától értetődő küzdelemünk hajnalán arra is rájöttünk, hogy ezek a jogok, legyen bár alkotmányos és törvényes garancia rájuk, csakis egy decentralizált, állampolgárainak és helyi közösségeinek minél nagyobb szabadságot biztosító rendszerben érvényesíthetők igazán.
Elég hamar felismertük, hogy mindent meg kell tennünk egy erős önkormányzatiságon alapuló, az állami monopóliumot csupán a nemzetbiztonsági ágazatokban fenntartó, de egyébként a magánkezdeményezésnek mindenütt, a sajtótól az oktatásig vagy az egészségügyig, minél nagyobb teret engedő, ha úgy tetszik, „puha”, „gyenge” államért. Persze ezt nem csupán a romániai nacionálkommunizmus tapasztalata mondatja velem, hiszen a nemzetállami rémálom – igenis, Európának ebben a részében a nemzetállam: rémálom –, egyáltalán nem köthető egyetlen ideológiához. A jobboldalhoz sem, mert amit mi annak idején, negyven év alatt átéltünk, azt bizonyította, hogy az Internacionálé himnikus akkordjai mellett is kiteljesíthető a nacionalizmus. Viszont nekünk mégis legalább száz esztendőről kellene beszélnünk, de inkább jóval többről, itt a Kárpát-medencében. Magyar tragédia elsősorban, ám a szomszéd népek sem lettek boldogabbak attól, hogy külön-külön mindegyik többször is nekifutott a saját nemzetállama megteremtésének. Tették és teszik ezt olyan térségben, ahol semmiféle rostával, centrifugával, oldó- vagy derítőszerrel nem választhatók igazán szét az etnikumok.
És mégis, 1989 után hiába próbáltuk megakadályozni, hogy az új, 1991-es román alkotmányba bekerüljön a „Románia nemzetállam” definíció. Nem sikerült. Hiába akartuk 2003-ban, akkor már viszonylag jó politikai alkupozícióban kivetetni a módosított alkotmányból ezt a meghatározást. Nem sikerült. De míg 1991-ben a nemzetállam-definíció a kemény, megfellebbezhetetlen, velünk szemben ellenséges valóságot tükrözte, vagyis azt, hogy egynyelvű – kizárólag román – államban élünk, addig 2003-ban Románia már rég nem volt igazi nemzetállam, közben ugyanis kialakítottunk egy magyar nyelvű iskolahálózatot, több állami egyetemen, számos szakon magyarul lehetett diplomát szerezni, sőt beindulhatott a Magyarország által finanszírozott Sapientia magánegyetem is.
Megjelentek Erdély-szerte a kétnyelvű helységnévtáblák, jelentős föld- és erdőtulajdont kaptak vissza a magyar nemzetiségű román állampolgárok is, és már számottevő költségvetéssel gazdálkodhattak a választott – sok erdélyi közigazgatási egységben értelemszerűen magyar vagy legalábbis magyar többségű – önkormányzatok. Elkezdődött a központi hatalom megosztása a helyi közösségekkel, ami természetesen az egész ország érdeke, de nekünk, magyaroknak: létérdekünk. Hiszen mi Bukarestben ideig-óráig lehetünk erősek, de tartósan soha. Nekünk ott van szükségünk döntési lehetőségekre, ahol élünk.
Ezért volt fontos például, hogy az iskolák, művelődési intézmények, kórházak adminisztrálása a kormánytól – a mi jóvoltunkból is – átkerült az önkormányzatokhoz. Számomra egy pillanatig sem volt kétséges, hogy ez az az állammodell, ez az az irány, amelyet követnünk kell. És ezért aggaszt, hogy az utóbbi két-három évben Romániában is lelassult, sőt néhány területen le is állt ez a folyamat, populista politikusok próbálják visszaterelni népüket egy évszázadosan kudarcos nemzetállami koncepcióhoz.
Ennél is nagyobb aggodalommal tölt el, hogy a nemzetállami koncepciót Romániában is, újabban pedig még hangsúlyosabban Magyarországon, valami féle Quod licet Iovi, non licet bovi elv szerint akarják megvalósítani egyesek. Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek? Amit szabad Orbán Viktoréknak, nem szabad Victor Pontáéknak és Traian Basescuéknak, netán Robert Ficóéknak, és fordítva? Neveket mondtam, ezeket be lehet helyettesíteni másokkal. Ami fontos: engem nem csak azért ejt gondolkodóba a magyar miniszterelnök tusnádfürdői – újabb keletű, ránk eddig nem jellemző nominalista megközelítésben: tusványosi, tehát egy nem létező településen elhangzott – beszéde, mert bárki bármit is mondjon, szembehelyezi egymással az egyéni és a közösségi jogokat, illetve a nyugati típusú, általa liberálisnak nevezett államot a nemzeti érdekkel.
Hiszen az előadásában felvetett egyik-másik problémáról akár vitát is lehetne nyitni, és nem értek egyet azokkal, akik az Európai Unió bürokratáit szentnek és sérthetetlennek tekintik. Az sem biztos, hogy nem kellett volna sokkal kreatívabban, néha sokkal kritikusabban viszonyulni ahhoz, amit a regionális és történelmi sajátosságokat figyelmen kívül hagyva, ránk akartak oktrojálni Brüsszelből. Viszont amiről nem lehet, nem szabad vitázni: a különbségtétel „Jupiter” és az „ökör” között. Nem gondolom, hogy Európa keleti felének, bibói szóhasználattal élve, az itteni „kisállamoknak” a „nyomorúságát” csupán iskolás példamutatással meg lehetne oldani.
Különben sem vagyunk egyformán vesztesei a jelenkori történelemnek, cinizmus lenne ugyanazt a történelemszemléletet elvárni mindenkitől, aki itt él. De azt sem hihetem, hogy egy mai magyarországi politikusnak, akár jobboldalinak, akár baloldalinak, nem kellene figyelembe vennie azt, hogy ez az egész – Kántor Lajos szavával – „konglomerát”, amelyben élünk, szerves egészet képez. Vagyis nem lehet olyan állammodellt követnie Magyarországnak, amit mi Románia vagy Szlovákia esetében az ott élő magyar közösségek szempontjából rendkívül veszélyesnek tartunk, és minden erőnkkel azért küzdünk, hogy ezek az országok ne induljanak el ismét ebbe az irányba. Erre a magyar politikának minden pillanatban oda kellene figyelnie. Már amennyiben tényleg határoktól függetlenül szolidáris nemzetben gondolkozunk. Nem tudom elképzelni, hogy bort igyunk, és vizet prédikáljunk, vagyis a tusnádfürdői beszédet idézve „újjá akarjuk szervezni a liberális állam helyett a nemzeti államunkat”, de a szomszéd nemzetállamokat ezzel egyidejűleg le akarjuk bontani. Mint ahogy a magyarországi támogatásra igenis rászoruló erdélyi magyar civil társadalom sem örülne annak, ha Romániában elkezdenék pedzegetni, hogy külföldről valakik „befolyást kívánnak (...) gyakorolni” a civil támogatás ürügyén.
Hangoztatták ezt nálunk egyébként a román nacionalisták is a kilencvenes években, az Illyés Közalapítványt támadva például, de aztán beletörődtek. Külföldi befolyásról vagy „területenkívüliségről” beszélni ma, amikor kettős állampolgárok százezrei élnek Magyarország határain kívül, és amikor a jelenlegi magyar kormánypártok folyamatosan szorgalmazzák, hogy minél többen vegyék fel a magyar állampolgárságot, enyhén szólva következetlenség. Különféle autonómiákat is lehetővé tevő, laza, decentralizált államokat szeretnénk-e a Kárpát-medencében?
Netán az állampolgárság kérdésének és az állami közigazgatásnak a szétválasztását azáltal, hogy magyar állampolgárok milliói élnek majd máshol? Vagy pedig egy saját határai közé beszorított magyar nemzetállamot akarunk? Ezek mind egymástól különböző modellek, és lehetne még sorolni másokat is. Egy biztos: nekünk, jupiteri magyaroknak nem fog sikerülni egészen más mintákat követni, mint amilyeneket magunk körül látni szeretnénk. Ugyanis attól tartok, hogy amit szabad Jupiternek, előbb-utóbb bizony szabad lesz másnak is.
Markó Béla
Népszabadság, aug. 29., Erdély.ma

2014. szeptember 5.

Románia engedélyezte a NATO harci repülőgépek állomásozását az országban
Románia engedélyezi a NATO-tagországok harci repülőgépeinek állomásozását az ország területén – jelentette be Traian Basescu államfő a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) szerdai ülése után.
A döntés nemcsak a román légtérben felváltva járőrszolgálatot teljesítő külföldi repülőgépekre vonatkozik, hanem az ezeket kiszolgáló személyzetre: az elnök szerint kétszáz külföldi katona és hadmérnök érkezhet az országba.
A CSAT azt is elfogadta, hogy Románia koordináló szerepet vállaljon az Ukrajnának nyújtandó, kibernetikai támadások elleni védelmet szolgáló támogatási alap kezelésében.
Románia a szövetség teljes keleti határának megerősítését sürgeti, tehát nem csak az északkeleti határszakaszét – mondta Basescu.
Ez azt jelenti, hogy Románia szeretne a NATO állandó riasztási és gyorsreagálási rendszerének részévé válni – tette hozzá. Utalt arra, hogy a NATO az Oroszországgal kötött partnerségi szerződésben azt vállalta, hogy nem telepít állandó katonai támaszpontokat a szövetség keleti határára. Basescu szerint elemezni kell, hogy ragaszkodik-e a NATO ehhez a partnerséghez, amikor Oroszország felrúgja a nemzetközi szerződéseket és nem tartja tiszteletben az európai határokat.
Népújság (Marosvásárhely)

2014. szeptember 8.

Basescu: a NATO akciótervet fogadott el arra az esetre, ha Romániát támadás érné
Az államfő szerint Románia minden kitűzött célját – elsősorban a NATO keleti szárnyának megerősítését – elérte a NATO-csúcson.
A walesi NATO-csúcson elfogadták a román és a bolgár vészforgatókönyvet, illetve akciótervet arra az esetre, ha a két tagállam valamelyikét támadás érné: a balti államok, Lengyelország és Törökország már rendelkeztek ilyen tervekkel – közölte vasárnap Traian Basescu román államfő.
Basescu szerint Románia minden kitűzött célját – elsősorban a NATO keleti szárnyának megerősítését – elérte a NATO-csúcson, ahol elmondása szerint öt nyilvános és tizenöt titkos dokumentumot fogadtak el a tagállamok vezetői. A román elnök rámutatott: a csúcstalálkozó nemcsak a NATO-n belüli szolidaritást erősítette meg, hanem egyértelművé tette, hogy a biztonság pénzbe kerül.
„A NATO nem osztogat pénzt valamilyen brüsszeli, központi költségvetésből: a tagállamok, amelyek részt vesznek Románia védelmének erősítésében, maguk fizetik katonáik költségeit, mint ahogy mi is magunk fedeztük Afganisztánba vezényelt csapataink kiadásait" – magyarázta Basescu.
MTI, Erdély.ma

2014. szeptember 10.

„Gondatlanságból elkövetett" holokauszttagadásért feljelentették Pontát
„Gondatlanságból elkövetett" holokauszttagadásért feljelentette Victor Ponta miniszterelnököt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) az ActiveWatch nevű román egyesület kedden. A médiafigyelő civil szervezet egy televíziós műsorban elhangzott hasonlatért kérte a miniszterelnök megbírságolását. A szociáldemokrata miniszterelnök azt állította, hogy politikai ellenfele, a jobboldali Traian Basescu tíz éves államfői ténykedése „olyan következményekkel járt a román társadalomban, mint a náci rezsim Németországban".
Az ActiveWatch szerint a kijelentés – még ha nem is szándékosan – a nácizmus bűneit bagatellizálja, és ezáltal megalázza a holokauszt áldozatait.
Klaus Johannis, a jobboldali Keresztény-liberális Szövetség államfőjelöltje azt mondta: bármelyik európai politikusnak a hivatalába került volna egy ilyen kijelentés. Kifejtette: a hasonlat megengedhetetlen sértés azoknak, akiknek el kellett szenvedniük a náci diktatúrát és annak következményeit, Pontának pedig legalábbis bocsánatot kellene kérnie, amennyiben tévedésből tett ilyen kijelentést.
Ponta kijelentését korábban Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke is botrányosnak nevezte és felszólította az európai szocialistákat, hogy határolódjanak el tőle.
Közleményben tiltakozott Aurel Veiner parlamenti képviselő, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke is mérhetetlen és elfogadhatatlan politikai hibának minősítve a kormányfő hasonlatát. Az államfői tisztségre pályázó Victor Ponta azt állította: Veinert megtévesztette az a „túlzó, lejárató kampány", amelyet Basescuval kapcsolatos „politikai nyilatkozata" ürügyén indítottak ellene politikai ellenfelei. Ponta azzal védekezett: amikor Basescu kommunistáknak nevezi a szociáldemokratákat, akkor vélhetően ő sem tagadja ezzel a kommunisták által elkövetett bűnöket.
A CNCD faji, etnikai, nemi, vallási, szociális és más természetű diszkrimináció esetén állapíthat meg kihágást: az egyének kárára történt hátrányos megkülönböztetést 30 ezer lejig, csoportok diszkriminációját pedig a 100 ezer lejig terjedő bírsággal sújthatja.
MTI, Erdély.ma

2014. szeptember 11.

A román vezetők nem akarták kommentálni a nyilvánosságra került autonómia-tervezetet
A román vezetők nem akarták kommentálni azt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) tulajdonított székelyföldi autonómiatervezetet, amely a napokban került nyilvánosságra: Victor Ponta miniszterelnök szerint nem kormányzati projektről van szó, Traian Basescu államfő pedig azt állította, el sem olvasta a dokumentumot.
A miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva annyit mondott: nem volt téma a szerdai kormányülésen az RMDSZ autonómiatervezete, amely „mint közismert” nem kormányzati projekt. Ponta nem kívánt válaszolni arra a kérdésre: hogyan értékel egy ilyen kezdeményezést koalíciós partnere részéről. Ezt azzal indokolta, hogy a kormány székhelyén csak a kormány tevékenységéről beszél: a „politikai kommentároknak” a parlamentben, vagy másutt van a helyük. Victor Ponta már korábban is jelezte, hogy nem tárgyalt a témáról az RMDSZ-szel. Arra kérdésre, hogy támogatná-e az RMDSZ autonómia-törvénytervezetét, ha az a parlament elé kerül, szintén egy rövid „nem” volt a válasz.
Traian Basescu államfő a B1 hírtelevízió kedd esti műsorának vendégeként jelentette ki, hogy nem olvasta a román sajtóban megjelent autonómiatervezetet. Arra kérdésre, hogy „nem tartja-e aggasztónak” a projektet, azt mondta: csak abban az esetben aggasztó, ha a tervezet nem lépi túl az alkotmányos kereteket.
„Amennyiben túllépi az alkotmány előírásait, nincs miről beszélnünk: legfeljebb elmagyarázhatjuk még egyszer azokat az előírásokat, amelyek a román állam egységes jellegéről szólnak” – mondta a román elnök. Hozzátette: ahol jelentős számban élnek magyarok, jelenleg is használhatják nyelvüket a romániai közigazgatásban.
Basescu úgy vélekedett, Romániának van a „legengedékenyebb” kisebbségvédelmi szabályozása az EU-ban, úgyhogy nem lát okot az „elégedetlenségre”.
Az RMDSZ-nek tulajdonított székelyföldi autonómiatervezetből pénteken közölt részleteket a Hotnews.ro román hírportál, majd szerdán hozzáférhetővé tette a csaknem száz törvénycikkelyből álló teljes dokumentum román és magyar nyelvű változatát is. Az RMDSZ az MTI-vel közölte: a szövetség csak azt az autonómiatervezetet tekinti hivatalosnak, amelyet maga hoz majd nyilvánosságra a saját honlapján.
erdon.ro, Erdély.ma

2014. szeptember 19.

Érdemben tárgyalta a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság Izsák Balázs keresetét
Szeptember 18-án érdemben tárgyalta Izsák Balázs keresetét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság. A Székely Nemzeti Tanács elnöke korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult panasszal Victor Viorel Ponta miniszterelnök, Traian Basescu államelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu, a szenátus akkori elnöke ellen, akik kijelentették: kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre Romániában a közigazgatási átalakítás során. Az Asztalos Csaba vezette Országos Diszkriminációellenes Tanács elutasította a panaszt azzal az indoklással, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi jog, és az alapvető emberi jogok megilletik az államhatalom intézményeit.
Úgy ítélve, hogy az államhatalom képviselőinek az a közigazgatási átalakításra vonatkozó szempontja, hogy Románia magyar nemzetiségű polgárait anyanyelvük és magyar nemzeti önazosságuk alkalamatlanná teszi arra, hogy az általuk lakott terület igazgatását ellásák, ezért ezeket a területeket román többségű közigazgatási egységekbe kell akár erővel is beolvasztani, súlyosan diszkriminatív, és ellentétes a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival és Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, Izsák Balázs a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon támadta meg ezt a döntést. Két halasztás után került sor tegnap az ügy érdemi tárgyalására. A bíróság elutasította a magas állami tisztséget betöltő alperesek összes eljárásjogi kifogását, de elutasította a felperes Izsák Balázs azon kérését is, hogy a döntés meghozatala előtt jogszabályértelmezést kérjen az Európai Unió Bíróságától a 2000/43/EK rendelet előírásainak alkalmazását illetően.
Ezen irányelv szerint közvetett megkülönböztetésnek minősül, és mint ilyen tilos akár egy „látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat”, amely az egy faji vagy etnikai származású személyeket más személyekhez képest különösen hátrányosan érint. Romániában ezt az irányelvet a 137/2003 számú kormáyrendelet ülteti gyakorlatba, amely büntet minden olyan aktív, vagy passzív magatartást is, amely következményei révén hátrányosan érint, vagy igazságtalan méltánytalan vagy megalázó bánásmódnak tesz ki egy személyt, egy csoportot, vagy egy közösséget más egyénekhez, csoportokhoz, vagy közösségekhez képest.
A felperest képviselő Kincses Előd ügyvéd rámutatott az alperesek több tíz oldalas válasziratainak ellentmondásaira, majd felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy egy olyan jog megvonását helyezték kilátásba a állami vezetők, jelen ügy alperesei, amelyet még a kommunista diktatúra ideján elfogadott 2/1968 számú törvény is elismer, nevezetesen azt, hogy a közigazgatási egységek létrehozásakor tekintettel kell lenni az etnikai kritériumra, és a lakosság kulturális kapcsolataira is. A bíróság az elsőfokú ítélethirdetést október másodikára tűzte ki.
A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata
Erdély.ma

2014. szeptember 22.

Lemondott Teodor Melescanu kémfőnök
Lemondott tisztségéről Teodor Melescanu, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója hétfőn, hogy indulhasson az elnökválasztáson.
A Központi Választási Iroda (BEC) szóvivője közölte: keddre várják Melescanut a hivatalba, hogy iktassák az államfőjelöltségét támogató aláírásokat.
Melescanu 2012 februárja óta vezeti a SIE-t, amikor a poszt azért üresedett meg, mert Traian Basescu államfő Mihai Razvan Ungureanu akkori SIE-igazgatót jelölte miniszterelnöknek. A jelenleg 73 éves politikus 2012-ben az akkor ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátori tisztségéből került a külföldi hírszerzés élére, korábban védelmi és külügyminiszter is volt. 1995-ben, a magyar-román alapszerződés előkészítése és aláírása idején ő vezette a román diplomáciát.
Romániában kedd éjfélkor jár le a jelöltállítás határideje a novemberi államfőválasztásra. Melescanut a – gyakorlatilag ismeretlen – Társadalmi Igazságosság Pártja (PDS) jelöli az államfői tisztségre – közölte a BEC.
MTI, Erdély.ma

2014. szeptember 25.

Döntött a diszkriminációellenes hatóság: nem tagadta a holokausztot Victor Ponta
Nem tagadta a holokausztot Victor Ponta miniszterelnök, amikor Traian Basescu tízéves államfői ténykedésének következményeit a náci rezsiméhez hasonlította – tájékoztatta az MTI-t csütörtökön az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) előző napi döntéséről Asztalos Csaba, a testület elnöke. A politikust „gondatlanságból elkövetett" holokauszttagadásért jelentette fel a hatóságnál az ActiveWatch médiafigyelő szervezet, mert megítélése szerint a kijelentés – még ha nem is szándékosan – a nácizmus bűneit bagatellizálja, és ezzel sérti a holokauszt áldozatait. A CNCD felmentő határozatánál azt vette figyelembe, hogy a nyilatkozat nem utal a zsidó közösségre, s nem a zsidó közösség panaszkodott diszkriminációra – magyarázta Asztalos Csaba. Hozzátette: a határozat indoklásában a CNCD mindazonáltal elhatárolódik az összehasonlítástól, amelyet a maga részéről „enyhén szólva szerencsétlennek" tart.
„Megkerestük az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézetet, illetve a zsidó hitközség vezetőit: mindkét részről úgy értékelték, hogy ezt nem lehet holokauszt-tagadásnak minősíteni" – számolt be a CNCD elnöke. Az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban tartózkodó Ponta egy Facebook-bejegyzésben üdvözölte a CNCD határozatát, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy hasonlatával megbántotta mások érzékenységét. „Megértettem, hogy az ilyen üzenetek félreérthetőek, téves benyomást kelthetnek, és egész biztos, hogy nem teszek többé ilyen hasonlatokat (...) Románia leendő elnökeként vállalom, hogy a jövőben elkerülöm az ilyen helyzeteket, és figyelni fogok nyilatkozataim várható következményeire" – írta az államfői tisztségre pályázó szociáldemokrata politikus. Ponta szerdán a zsidó újév (rós hasána) alkalmából hivatalos üzenetben köszöntötte a romániai zsidó közösséget és az egész zsidó népet, hangsúlyozva, hogy ez az „öröm, a múltidézés és megbocsátás ünnepe". A Basescu-korszakot a náci rezsimhez hasonlító kormányfői kijelentést korábban Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke is botrányosnak nevezte, és felszólította az európai szocialistákat, hogy határolódjanak el tőle. Szeptember elején, a kijelentés elhangzása után közleményben tiltakozott Aurel Veiner parlamenti képviselő, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke is, mérhetetlen és elfogadhatatlan politikai hibának minősítve a kormányfő hasonlatát.
MTI, Erdély.ma

2014. október 6.

Föderális Romáiát javasol az EMNP államfőjelöltje
Sokkal nagyobb teljesítőképessége és gazdasági stabilitása lehet Romániának, ha a régiók szövetségévé alakul át - jelentette ki hétfőn Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje nagyváradi sajtóértekezletén, ahol bemutatta Föderális Romániát, autonóm történelmi régiókat, társadalmi békét a többség és a nemzeti közösségek között című választási programját.
"Azt akarjuk, hogy Románia az európai regionalizmus és föderalizmus mintájára váljon a régiók szövetségévé, váljon egy olyan országgá, amely a korrupció és túlközpontosítás háttérbe szorításával a régiók változatosságát, különbözőségét, belső felhajtó erejét, gazdasági teljesítőképességét hasznosítani tudja" - idézte az EMNP közleménye a párt államfőjelöltjét.
Szilágyi Zsolt rámutatott: "balkanizált" Erdély helyett egy erdélyiesített, regionalizált Romániában gondolkodik. Hozzátette: tisztában van azzal, hogy ez nem egy népszerű téma Bukarestben, de nagyon sok pozitív visszajelzést kapott a régió különböző nemzetiségű lakóitól, akik büszkén vallják magukat erdélyieknek.
Kifejezte meggyőződését, hogy Romániának új területi-közigazgatási rendszerre van szüksége, annál is inkább, mivel a jelenlegi megyerendszer alkalmatlan államszervezési keret. Úgy vélekedett: a regionalizmus az országot visszahúzó, mindent átszövő korrupció leküzdésére is megoldást jelenthet.
Romániában novemberben választják meg a tíz év után leköszönő Traian Basescu államfő utódját. Először fordul elő, hogy az elnöki tisztségre pályázók között két magyar is van: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Szilágyi Zsolt, az EMNP jelöltje. A közvélemény-kutatások szerint egyiküknek sincs esélye bekerülni a második fordulóba, ám mindkét jelölt úgy vélekedett: fontos a választási kampányban felhívni a figyelmet az erdélyi magyarság helyzetére és elvárásaira.
(MTI), Nagyvárad/Bukarest

2014. október 11.

Ponta vette át ideiglenesen a kulturális minisztérium vezetését
Victor Ponta kormányfőt bízta meg ideiglenesen a kulturális és örökségvédelmi minisztérium vezetésével is pénteken Traian Basescu államfő, miután előző nap felmentette kormányzati tisztségeiből Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét. Az RMDSZ vezetője augusztus elsején nyújtotta be lemondását a miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri tisztségről. A Mediafax hírügynökség kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy a miniszterelnök Hegedüs Csillára, a kulturális tárca RMDSZ-es államtitkárára ruházza át a tárcavezetőt megillető aláírási jog gyakorlását.
Népújság (Marosvásárhely)

2014. október 14.

A volt román kémfőnök szerint az államfőnek nincs joga ügynöklistát kérni
Teodor Melescanu, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója szerint az államfőnek minden információ rendelkezésére áll, de ügynöklistáját a SIE nem köteles felfedni előtte. Az államfői tisztségre pályázó volt kémfőnök kedden sajtóértekezleten reagált Traian Basescu előző napi nyilatkozatára, amikor a jobboldali elnök egy interjúban bejelentette: a szociáldemokraták elnökjelöltje, Victor Ponta kormányfő 1997 és 2001 között az SIE titkos ügynöke volt. Basescu azzal vádolta Melescanut, hogy SIE-igazgatóként segített Pontának eltitkolni múltját.
Melescanu elismerte, hogy nem adta ki Basescunak a SIE ügynöklistáját, de arra hivatkozott, hogy a törvény értelmében a szolgálat forrásairól senki sem szerezhet tudomást, mert az a szolgálat „belügye", hogyan szerzi meg az információkat.
MTI
Erdély.ma

2014. október 14.

Nyílnak a román ügynökakták, nagy a zaj
Teodor Melescanu, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója szerint az államfőnek minden információ rendelkezésére áll, de ügynöklistáját a SIE nem köteles felfedni előtte.
Az államfői tisztségre pályázó volt kémfőnök kedden sajtóértekezleten reagált Traian Basescu előző napi nyilatkozatára, amikor a jobboldali elnök egy interjúban bejelentette: a szociáldemokraták elnökjelöltje, Victor Ponta kormányfő 1997 és 2001 között a SIE titkos ügynöke volt. Az elnök azzal támasztotta alá állítását, hogy Ponta – a Legfelső Védelmi Tanácsot megkerülve – állítólag kormányhatározatot írt alá, amelynek értelmében nemcsak az aktív ügynök listája minősül államtitoknak, de immár volt ügynökeiket sem fedhetik fel a titkosszolgálatok.
Basescu azzal vádolta Melescanut, hogy SIE-igazgatóként segített Pontának eltitkolni múltját. „Az államfőnek bármilyen államtitokhoz hozzáférése van. Azzal, hogy (Melescanu) ezt megtagadta, megengedhetetlen precedenst teremtett a szolgálat történetében” – méltatlankodott Basescu.
Melescanu elismerte, hogy nem adta ki Basescunak a SIE ügynöklistáját, de arra hivatkozott, hogy a törvény értelmében a szolgálat forrásairól senki sem szerezhet tudomást, mert a szolgálat „belügye”, hogyan szerzi meg az információkat.
Sajtóértekezletén sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta Ponta állítólagos ügynökmúltját. A volt kémfőnök azt javasolta az újságíróknak, találkozzanak harminc év múlva: akkor majd válaszol nekik a SIE-vel kapcsolatos kérdéseikre. Melescanu szerint bárki, aki kilép a szolgálattól, harmincéves titoktartási kötelezettséget vállal. Kérdésre válaszolva hozzátette: Basescunak nem kellett ilyen kötelezettségvállalást aláírnia.
Melescanu kifejtette: bármelyik volt SIE-ügynök felfedése kárt okoz a szolgálatnak, mert a „baráti és nem baráti” külföldi rokonintézmények újraértékelik az illető ténykedését azokban az országokban, ahol járt, és abból indulnak ki, hogy ellenséges küldetése volt. A volt kémfőnök szerint ezzel magyarázható az, hogy a volt ügynökök listáját is államtitokká minősítették. Basescu viszont jelzésértékűnek találta, hogy éppen a Ponta-kormány hozott erről határozatot.
Hazugozzák egymást a román fejesek
Ponta „merő hazugságnak” minősítette Basescu állításait, és azt mondta: amióta 1995-ben elvégezte a jogi egyetemet, „betartotta a törvényeket, a hazáját szolgálta”, és ezt fogja a jövőben is tenni.
Az államfői tisztségre 14 jelölt pályázik Romániában. A felmérések szerint az államfői tisztség sorsa a két legesélyesebb jelölt, Victor Ponta és Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség jelöltje között dőlhet el a novemberi elnökválasztás második fordulójában. Az államfő támogatását élvező Elena Udrea a közvélemény-kutatások szerint a harmadik-negyedik helyen áll, de támogatottsága nem éri el a tíz százalékot.
MNO.hu

2014. október 16.

Toró: az autonómiavitába vonják be a Székelyek nagy menetelése összes szervezőjét!
A Duna Tv Közbeszéd című műsorának első felében Süveges Gergő műsorvezető előbb Baranyi László bukaresti tudósítóval beszélgetett a legfrissebb romániai botrányról, miszerint Traian Basescu jelenlegi államfő azzal vádolta meg az államfőválasztáson jó eséllyel induló Victor Ponta miniszterelnököt, hogy az a külföldi hírszerzés ügynöke volt.
Baranyi László szerint „szél fúvatlan nem indul alapon” sokan hitelt adnak Basescu bizonyítékok nélküli vádaskodásának.
Victor Ponta hazugságnak nevezte Traian Basescu állítását, de ugyanakkor nem jelentette ki egyértelműen, hogy nem volt kém – magyarázta Baranyi.
A bukaresti tudósító szerint nem tudni, hogyan reagálnak erre a vádra a választók, akik nem fognak egyértelmű választ kapni arra, hogy kém volt-e Ponta, vagy sem, a novemberi választáson pedig csak szimpátiájukra alapozva dönthetik el, kire adják voksukat.
A stúdióban a Közbeszéd vendégeként Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy vélte, hogy erre az ügynökvádra nem érdemes sok időt vesztegetni, Pontát pedig ez a botrány nem fogja meggátolni abban, hogy végigvigye kampányát.
A továbbiakban Toró arról beszélt, hogy a romániai államfőválasztás nem a románok belügye, hiszen a két magyar jelöltnek összesen mintegy félmillió támogató aláírást sikerült összegyűjtenie.
Az EMNP elnöke úgy véli, hogy az erdélyi magyar választók két jövőkép előtt választhatnak. Az egyik az, hogy a bukaresti kormányba beépülve, „félig-meddig asszimilálódva” próbálni a magyar ügyet érvényesíteni. A másik jövőkép szerint pedig nekünk Erdélyben van a helyünk, az autonómiát, a kis magyar világunkat kell építeni. Az előbbi politikát Kelemen Hunor, az utóbbit Szilágyi Zsolt testesíti meg.
Arról a témáról, hogy az EMNP önkéntesei részt vettek a Fidesz kampányában Pécsen, Szolnokon, illetve Miskolcon, és most ők számítanak a Fidesz segítségére, Toró T. Tibor azt mondta: Európában bevett szokás, hogy a testvérpártok segítik egymást, ez a segítség pedig inkább szimbolikus értékű.
Arról hírről, miszerint román politikusok megkeresték az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezetet, hogy közvetítsen a román és a magyar közösség képviselői között, Tóró azt mondta: ennek történelmi hagyománya van, mert 20 évvel ezelőtt már volt egy szerencsétlen kísérlet, a Neptun-folyamat. Hozzátette: ennek a folyamatnak a következményeként nem sikerült semmit elérni az autonómia kérdésében.
A beszélgetés végén az EMNP elnöke kifejtette, hogy ő egyetért Izsák Balázzsal, miszerint az autonómiáról szóló tárgyalásokba vonják be mindazokat, akik részt vettek a Székelyek nagy menetelésének szervezésébe.
dunatv.hu
Erdély.ma

2014. október 29.

Basescu: Magyarországnak abszolút európai állásfoglalásai vannak
Magyarországról nem lehet Európa-ellenességet feltételezni Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatai miatt – mutatott rá Traian Basescu román államfő kedden az Adevarul hírportálnak adott, az interneten közvetített interjúban.
A román elnöktől azt kérdezte a riporter, hogyan tud Románia Oroszországgal dacolni olyan körülmények között, amikor „Magyarország és Bulgária oroszbarát megnyilvánulásai közepette Románia szigetté vált” ebben a térségben az orosz érdekek útjában.
Basescu válaszában kifejtette: Romániának meg kell őriznie politikai stabilitását korrekt, szabad választások és zökkenőmentes mandátumváltás révén, elfogadható szintre kell visszaszorítania a korrupciót, az európai elkötelezettséget pedig tettekkel kell bizonyítania, nem szavakkal. Ez utóbbi téren Basescu arra utalt, hogy lassan lejár az év, és Romániának nem sikerült elköltenie 12 milliárd eurónyi strukturális támogatást.
Az ország szomszédaira utaló felvetésre reagálva a román elnök úgy vélekedett, Bulgáriában „megoldódik” a helyzet, mert a jelek szerint ismét Bojko Boriszov volt konzervatív miniszterelnök alakíthat kormányt, akit Basescu Európa-párti politikusnak nevezett.
„Magyarországról pedig nem feltételezhetünk Európa-ellenességet. Magyarország problémái abból adódnak, hogy a demokratikus normáktól való eltérés gyanújába keveredett a választásokat nagyon magas arányban megnyerő Fidesz viselkedése miatt. De én részt veszek az Európai Tanács (a EU állam- és kormányfői értekezlete) ülésein, és ott Magyarországnak abszolút európai állásfoglalásai vannak” – jelentette ki Basescu.
Hozzátette: az nem gond, hogy Magyarországnak vagy Bulgáriának sajátos gazdasági kapcsolatai vannak Oroszországgal, csak az a kérdés, hogy mi ennek az ára. „De mi ezt nem tudhatjuk” – tette hozzá a román elnök.
Kifejtette: ő is azt szeretné, hogy Romániának jó kapcsolatai legyenek Oroszországgal, de ez csak kölcsönösségi alapon képzelhető el, vagyis Oroszország is tartsa tiszteletben Románia érdekeit. „Amíg ez nem valósul meg, nem tudunk szoros, megbízható kapcsolatot kiépíteni” – szögezte le a hivatalából decemberben távozó román államfő.
MTI
Erdély.ma

2014. október 31.

Erdélyi dilemmák
Nincsenek könnyű helyzetben az erdélyi magyarok.
Vasárnap ismét választani hívják/küldik/ráncigálják vagy lökdösik őket – pártok, papok, aktivisták, lelkészek, némelyiküket (egyre ritkábban) a lelkiismeretük. A szavazás tétje: ki lesz Románia elnöke az elkövetkező öt esztendőben. A magyar jelöltek okozta bőségzavar mellett létezik azonban számos, a szavazástól visszatartó tényező is.
Az erdélyi magyarok – és nem csak ők – csalódottak, de ők például az autonómiáért harcolókban is. Az elmúlt huszonöt esztendőben ígértek nekik fűt meg fát, meleget, önrendelkezést, toronyórát lánccal. Tette ezt rendre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, majd annak civilszervezetekbe és új pártokba tömörült belső ellenzéke. Elmozdulás azonban nem igazán történt. Ahogyan nem mozog a nyugdíjak összege sem felfelé – inkább azok vásárlóértéke, de az már lefelé. Nincs magyar egyetem, csak budapesti támogatású magánintézmény, nincs anyanyelvű orvosoktatás, van ellenben elvándorlás, munkanélküliség s akkora mértékű korrupció, hogy globális szinten elosztva is megrengetne több államot egyszerre.
Ilyen körülmények között indulhat el nem túl nagy jókedvvel az erdélyi magyar felkeresni a szavazókört, ahol állhat majd tanácstalanul, hogy arról döntsön, melyik be nem jutó magyarra üti a pecsétjét (Romániában pecséttel történik a szavazás): Kelemen Hunor RMDSZ-elnökre vagy Szilágyi Zsoltra, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltjére. Már ha nem akar a többi, pontosan tucatnyi román jelölt közül választani, akik közül egyik a tíz év után leköszönő Traian Basescu állítólagos és titkos üdvöskéje, de van köztük (állítólag) több hírszerző, demagóg és populista, magát igazi szocialistának valló uzsorás vagy kicsinyes környezetvédő, de a magyarokat legszívesebben egy kanál vízben megfojtó Vadim Tudor, esetleg Gheorghe Funar is egy opció.
Szándékosan hagytam a végére a második fordulóba is feltehetőleg befutó, eddig a közvélemény-kutatásokban a két legjobban szereplő jelöltet: a diplomaplágiuma mellett számtalan korrupciós váddal illetett jelenlegi kormányfőt, a szociáldemokrata Victor Pontát és a jobboldali Klaus Johannist, az elvileg kisebbségi származású nagyszebeni szász polgármestert, aki családjával együtt több műemlék épületet is megszerzett, és még számos összeférhetetlenségi üggyel is büszkélkedhet.
Ez a kínálat, és a szavazófülkében bosszantóan társul majd mellé a fejtörés, hogy ugyan milyen célból is tartózkodik ott és akkor, abban a pillanatban, éppen a világnak azon a pontján a nyájas szavazó. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy Romániának nem lesz magyar államfője. Az erdélyi magyarság politikai alakulatai azért indítottak mégis két jelöltet, hogy az ezzel járó kommunikációs lehetőségeket megragadva közelebb vigyék a románokhoz az autonómia ügyét. Ennek sikerességét talán később ismerhetjük meg, bár sok reményt ehhez nem fűznék.
A másik mozgatórugó viszont a második, döntő forduló előtti szokásos szavazatajánlás lehetőségének a kihasználása volt. Hogy az első két befutó közül tulajdonképpen kinek a támogatására szólítják majd fel híveiket a magyar jelöltek. És ez az első forduló dilemmája is. Majdnem olyan az egész, mint a huszonkettes csapdája. Leszavaz az ember Szilágyira vagy Kelemenre (vagy vice versa), miközben már eleve tudja, hogy tulajdonképpen indirekten valamelyik másikra voksol a többi tizenkettő közül.
Az már tegnap is látszott, hogy a kavarás a leginkább az utolsó száz méteren indult be, mindenféle szavazóbűvölő ki- és bejelentéssel. Miután folyik a „kit támogat a Fidesz Erdélyben és kit nem” polémiája, íme, egy kis ízelítő a legfrissebb kijelentésekből: „Kelemen Hunor Victor Pontával közösen iskolabuszokat vitt Székelyföldre, és Nyergestetőn is együtt kampányoltak. Mindez jól mutatja: aki Kelemen Hunorra szavaz, az Victor Pontát támogatja.”
Közben Kelemen a kampányban végig úgy tett, mintha nem is létezne magyar ellenjelöltje, és vitázni sem volt hajlandó vele. Szilágyi sem személyeskedett, de ő meg azt kommunikálta, hogy az RMDSZ a bukaresti hatalommal egyezkedő, megalkuvó párt, míg egyedül ők az erdélyi magyar autonómiaigény hiteles képviselői.
Szavazó legyen a talpán, aki ezek után vasárnap meg tudja nyugtatni a lelkiismeretét.
Kristály Lehel
Magyar Hírlap

2014. november 4.

Romániai elnökválasztás - Végeredmény: többen voksoltak magyar államfőjelöltre, mint legutóbb
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Többen voksoltak magyar államfőjelöltre a vasárnapi romániai elnökválasztás első fordulójában, mint a legutóbbi, 2009-es elnökválasztáson - derült ki a vasárnapi szavazás végeredményéből, amelyet kedden ismertetett a központi választási iroda.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke 329 727 szavazatot kapott, ami az érvényes voksok 3,47 százalékát teszi ki, míg Szilágyi Zsoltra, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjére 53 146-on szavaztak: ez az érvényes voksok 0,56 százaléka. Idén tehát összesen 382 873-an voksoltak magyar jelöltre (4,03 százalék), tízezerrel többen, mint legutóbb.
A 2009-es elnökválasztáson Kelemen Hunor volt az egyedüli magyar jelölt: akkor 372 674 voksot (3,83 százalék) kapott.
Idén az elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 53,17 százaléka járult az urnákhoz: a részvétel kevéssel elmaradt a legutóbbi elnökválasztás első fordulójában regisztrált 53,52 százalékos részvételtől. A magyarlakta megyékben a részvétel mindkét esetben kisebb volt, mint az országos átlag.
A november 16-án megrendezendő második fordulóban az érvényes voksok egyszerű többsége dönti el, hogy a két versenyben maradt jelölt - Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök, illetve Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje - közül ki lesz-e Románia következő elnöke.
Victor Ponta több mint tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Johannisszal szemben: a baloldali jelölt a voksok 40,44 százalékát, míg a jobboldal versenyben maradt jelöltje a szavazatok 30,37 százalékát szerezte meg vasárnap.
Harmadik helyen Calin Popescu Tariceanu, a PSD-vel együttműködő, új liberális pártot szervező szenátusi elnök végzett 5,36 százalékkal, negyedik a távozó Traian Basescu államfő által támogatott Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Elena Udrea 5,2 százalékkal, ötödik Monica Macovei néppárti EP-képviselő 4,44 százalékkal, hatodik Dan Diaconescu populista médiamágnás 4,03 százalékkal.
Corneliu Vadim Tudor, az idegengyűlölőnek tartott Nagy Románia Párt alapító elnöke 3,68 százalékot, Teodor Melescanu független jelölt, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója 1,09 százalékot szerzett.
(MTI), Bukarest

2014. november 4.

Erdély a jobboldalra, az ország többi része a baloldalra szavazott
Erdély és Bánság ismét a jobboldalra szavazott, míg Olténia, Munténia és Moldva (a Kárpátokon kívüli térségek) ezúttal sem tagadták meg a szociáldemokratákat - írta kedden a liberális kötődésű román Adevarul című lap a romániai elnökválasztás vasárnap lebonyolított első fordulójának eredményeit értékelve.
Több román hírtelevízió, portál és nyomtatott lap is térképen mutatta be, melyik elnökjelölt végzett az élen Románia 41 megyéjében. A grafikákon az látszik, hogy Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő a Kárpátokon kívüli megyékben, valamint Hunyad és a Krassó-Szörény megyében előzte meg ellenfeleit. A két magyar többségű székelyföldi megyében (Hargita és Kovászna) Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RDMSZ) elnöke kapta a legtöbb voksot, míg Erdély többi megyéjében Klaus Johannis végzett az élen.
Romániában a korábbi választásokon is bebizonyosodott, hogy a jobboldalnak inkább Erdélyben, míg a baloldalnak inkább a Kárpátokon kívüli térségekben, a korábbi román királyság területén vannak támogatói.
A most is visszaigazolt jelenséget az Új Magyar Szó (Maszol.ro) portál úgy tálalta, hogy Erdély egy szász és egy magyar jelöltet támogatott.
Az Adevarul az IRES közvélemény-kutató cég által (az exit poll készítésével párhuzamosan) végzett szociológiai felmérést ismertetve arról írt, hogy Victor Pontára elsősorban az idősebb korosztály és az iskolázatlanabb, falusi emberek szavaztak, míg Klaus Johannis szavazótáborában több a fiatal, tanultabb, városi ember.
A Digi 24 hírtelevízió azzal egészítette ki a második fordulóba bekerült két elnökjelölt szavazóinak "portréját", hogy a Victor Ponta azokban a megyékben volt népszerűbb, ahol az országos átlagnál magasabb a munkanélküliek és nyugdíjasok aránya, ezzel magyarázva a szociáldemokrata jelölt győzelmét a - munka nélkül maradt bányászok és kohászok szociális gondjával küzdő - dél-erdélyi Hunyad, illetve bánsági Krassó-Szörény megyében.
Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök mintegy tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterrel, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltjével szemben. Ők ketten jutottak a romániai elnökválasztás november 16-án megrendezendő második fordulójába.
A magyar szavazók előtt álló dilemmáról cikkeznek az erdélyi magyar lapok
A magyar szavazók előtt álló dilemmáról, és a magyar jelöltek gyenge szerepléséről cikkeznek az erdélyi magyar lapok a romániai elnökválasztás első fordulója után.
A Krónika című erdélyi magyar napilap vezércikkírója úgy véli, Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) jelölt, kormányfő az első fordulóban elért tíz százalékos előnyével sem érezheti biztos győztesnek magát a második fordulóban a jobboldali Klaus Johannissal szemben.
A cikkíró szerint az első fordulóban a magyar szavazókat megszólító Kelemen Hunornak és Szilágyi Zsoltnak csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ,,kemény magját" sikerült szavazásra bírnia. A Krónika szerint ez mindkét párt számára kudarc. A cikkíró szerint nem biztos, hogy a magyar pártoknak el kell kötelezniük magukat valamelyik második fordulós jelölt mellett.
A székelyföldi Háromszék cikkírója szerint ,,szégyenteljesen alacsony volt" a magyar szavazók részvétele a választáson.
,,Kudarcot vallottunk, mindannyian. Nemcsak a politikai pártok, az RMDSZ és jelöltje, Kelemen Hunor, aki 50 ezerrel kevesebb voksot kapott, mint öt évvel korábban. Nem csupán az EMNP és képviselője, Szilágyi Zsolt, akinek alig több mint 50 ezer szavazatot sikerült összegyűjtenie" - állapította meg a cikkíró. Hozzátette: ,,miközben ujjal mutogatunk Bukarestre, miközben Székelyföld másságára hivatkozva harcolunk az autonómiáért - éppen jövőnk és közösségünk iránti felelősségérzetből, demokrácia iránti elkötelezettségből szerepelünk le egyre gyakrabban".
A kolozsvári Szabadság vezércikkírója szerint nem lehetetlen, hogy Klaus Johannis a választások második fordulójában legyőzze Victor Pontát, hiszen 2004-ben Traian Basescunak is 7 százalékos lemaradást sikerült győzelemre fordítania a második fordulóban Adrian Nastaséval szemben.
A cikkíró úgy vélte, a magyar szavazatok aligha dönthetik el a győztest, ezért elsősorban ,,a kommunikáció és a megkötött alkuk" szempontjából fontos az, hogy mit tanácsol az RMDSZ a választóinak a második fordulóra.
,,Ha az RMDSZ nyíltan kiáll Johannis mellett, akkor azt kockáztatja, hogy Ponta győzelme esetén nehezebbé válnak számára a tárgyalások és az alkuk. Ha viszont Pontát támogatja, akkor szembefordul szavazói egy részével, de talán olyan alku származhat a PSD-vel való megegyezésből, amelynek akár kedvező hozadéka is lehet a magyarságra nézve" - fogalmazta meg a szövetség előtt álló dilemmát. Úgy vélte, bárhogyan is döntsön az RMDSZ, a magyar szavazók többsége a jobboldali jelöltre adja a voksát.
A Népújság című Maros megyei napilap vezércikkírója úgy vélekedett, az erdélyi magyarság megint két rossz közül választhatja a kisebbiket a második fordulóban.
,,Egyik jelöltről a kormányfőként mutatott eddigi teljesítménye, a másikról pedig az eddigi nyilatkozatai alapján nem mondhatnánk, hogy maradéktalanul méltó a bizalmunkra" - állapította meg a Népújság cikkírója.
hirado.hu

2014. november 10.

Teodor Melescanu az új román külügyminiszter
Victor Ponta kormányfő Teodor Melescanut jelölte a külügyminiszteri posztra Titus Corlatean helyett, aki a külföldi szavazókörök körüli jogviták miatt hétfőn lemondott a román diplomácia éléről. Melescanu – akinek a jelölését az államfő a diplomáciai tárca sürgős teendőire hivatkozva elfogadta – hétfő este letette a hivatali esküt.
Az államfői tisztségre pályázó Ponta hétfői nyilatkozatában kiemelte, hogy az országban 9,5 millió román állampolgár szavazott „rendellenességek nélkül" az elnökválasztás első fordulójában.
Hozzátette: külföldön 160 ezren adták le voksukat, és mivel néhány külképviseleten akadtak olyanok, akik a nehézkes ügyintézés miatt nem kerültek sorra, a kormány mindent meg fog tenni azért, hogy külföldön is mindenki leadhassa szavazatát.
Ponta maga is megerősítette Corlatean álláspontját, miszerint nincs jogi alapja az újabb külföldi választókörök felállítását célzó ellenzéki követelésnek. Ponta szerint Traian Basescu távozó államfő és a jobbközép ellenzék csak azért követel ilyen „törvénytelenséget" a külügyminisztériumtól, hogy ezzel ürügyet teremtsen a választás törvényességének megkérdőjelezésére.
Titus Corlatean hétfőn nyújtotta be lemondását a külügyminiszteri tisztségről, miután jogvitába keveredett a Központi Választási Irodával (BEC) arról, hogyan lehetne elkerülni a külföldi szavazókörökben történt fennakadások megismétlődését. A BEC szerint nincs jogi akadálya, Corlatean szerint viszont törvénytelen lenne, ha a már kijelölt csaknem 300 külföldi szavazókör mellett a két forduló között újabbakat létesítenének.
A 73 éves Teodor Melescanu 1992-1996 között vezette a román külügyminisztériumot. Később a liberális pártban politizált, majd a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatói tisztségét töltötte be, amiről szeptemberben azért mondott le, hogy indulhasson a romániai elnökválasztáson.
Melescanu november másodikán a voksok 1,1 százalékát kapta és bejelentette, hogy a szociáldemokrata Pontát támogatja a második fordulóban Klaus Johannisszal, a Keresztény-Liberális Szövetség jelöltjével szemben. Ponta korábban közölte: ha megválasztják államfőnek, Melescanu lesz a nemzetbiztonsági tanácsadója.
Teodor Melescanu hétfő este letette a hivatali esküt, miután Traian Basescu államfő aláírta kinevezését. Az új külügyminiszter beiktatásánál az államfő megjegyezte: Corlateannak már a szavazás másnapján le kellett volna mondania, Melescanu jelölését pedig csak a külügyminisztérium sürgős teendőire való tekintettel fogadta el.
A múlt hét végén több ezren tüntettek Románia nagyvárosaiban és több nyugat-európai városban a román külügyminiszter, illetve a kormányfő lemondását követelve. A tüntetők szerint a bukaresti szociáldemokrata kormány szándékosan teremtett olyan körülményeket, hogy minél kevesebben szavazhassanak külföldön, mivel a Nyugaton dolgozó román vendégmunkások többsége hagyományosan a jobboldallal voksol.
A román választópolgárok november 16-án döntenek arról, hogy Victor Ponta vagy Klaus Johannis legyen-e az ország államfője a következő öt évben.
MTI
Erdély.ma

2014. november 15.

Victor Ponta: az RMDSZ jó katalizátora lehet a magyar-román kapcsolatoknak
Az RMDSZ jó katalizátora lehet a magyar-román kapcsolatoknak – mondta Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök, a vasárnap sorra kerülő második elnökválasztási forduló egyik jelöltje a Népszavának.
A lap szombati számában megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy elnökké választása esetén befagyna-e a magyar-román viszony, hiszen kritizálta a jelenlegi államfőt, Traian Basescut, amikor magánvacsorára hívta Orbán Viktort, Ponta kijelentette: „egyetlen politikai vezető sem engedheti meg magának, hogy egyetlen pillanatig is valamely szomszédos állammal való viszony befagyasztására gondoljon, főképp nem olyannal, amelyben számos nemzettársa él."
Kiemelte, hogy a kétoldalú viszonyban a politikai vezetőknek kötelezően ki kell lépniük a választási pártlogikából. „Ez lenne az első lépés, amit meg kell tenni ahhoz, hogy a radikális nyilatkozatok és provokatív gesztusok eltűnjenek" – mondta.
Arra a kérdésre, hogy mit tenne Erdély érdekében megválasztása esetén, utalt arra, hogy miniszterelnöksége alatt komoly erdélyi beruházási programokat indítottak el, és ezeket szeretné folytatni elnökként is a kormánnyal közösen.
„A Románia parlamentjében demokratikus képviselettel rendelkező magyarok tisztességes, őszinte kormányzati partnerének tartom magam. Következésképpen nem hiszem, hogy bármiféle kétely felmerülhetne a magyar nemzetiségűek irányába tanúsított nyitottságom kapcsán" – fogalmazott arra a felvetésre, hogy Traian Basescu államelnököt magyarbarátnak tartják, s vajon ez állítható-e róla is.
Hozzátette: elutasítja a szélsőséges üzeneteket, és minden román állampolgár elnöke kíván lenni, függetlenül azok nemzetiségétől, vallásától, vagy attól, hogy melyik régióban élnek.
MTI
Erdély.ma

2014. november 18.

Hegedűs Csillát jelöli az RMDSZ a kulturális minisztérium élére
A jelölésre azt követően kerül sor, hogy Kelemen Hunor még a nyár elején lemondott a kormányban betöltött kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről.
A döntését akkor tiltakozása jeléül hozta, amiért Románia a magyar érdekképviselettel szemben avatkozott be a kisebbségek és az Európai Bizottság jogvitájába.
Hegedüs Csilla jelenleg az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese. Miniszteri kinevezéséről Traian Basescu államfőnek kell döntenie.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

2014. november 19.

Berlin lehet Johannis iránytűje
Két hét alatt két román külügyminiszter is belebukott a botrányos körülmények között zajló külföldi szavazásba. A Victor Ponta kormányfő által kijelölt új tárcavezető az uniós kapcsolatok javítását célozza. Klaus Johannis megválasztott államfőtől Washington és Brüsszel iránt elkötelezett, de főleg Berlinre figyelő külpolitikai irány várható.
Lemondott Teodor Melescanu, az egy hete kinevezett román külügyminiszter tegnap, mivel az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában nem sikerült megszerveznie a külföldi szavazókörök munkáját. Sokan többórás sorban állás után sem tudtak voksolni. Melescanu elődje, Titus Corlatean a választás november 2-i első fordulójában történt szabálytalanságok nyomán mondott le múlt hétfőn. Ponta tegnap Mihnea Motocot, Románia állandó EU-képviseletének vezetőjét javasolta új román külügyminiszternek. Az elnökválasztási vereség után politikailag meggyengült szociáldemokrata miniszterelnök a döntéssel vélhetőleg nem kívánt pártvitákba keveredni, ezért választott karrierdiplomatát. Motoc személye a Brüsszellel való hangsúlyosabb együttműködést is célozza. E téren Pontának komoly gondjai voltak, miután uniós nyomásra kényszerült feladni a Traian Basescu leköszönő államfő korábbi eltávolítására vonatkozó terveit.
Washingtonban és Brüsszelben megkönnyebbüléssel fogadták Klaus Johannis elnökké választását, sokan attól tartottak, hogy Ponta államfőként Moszkva felé közelít. Bukarestben az államfőnek fontos szerepe van a diplomáciai irány kialakításában, az utóbbi években rendszeresen Basescu képviselte az országot az uniós csúcstalálkozókon. A német nemzetiségű leendő államfő megválasztását követően közölte, folytatni fogja a román külpolitika alappilléreit jelentő stratégiai partnerségi kapcsolatokat, így az Egyesült Államokkal való együttműködést, és erősíteni fogja Romániának a NATO-ban és az EU-ban elfoglalt helyét és szerepét. – Be fogom bizonyítani, hogy Románia hiteles, megbízható partner, amelyre hosszú távon lehet számítani – mondta Johannis. Az is nyilvánvaló, hogy különösen szoros lesz a román–német viszony, a megválasztott szász államfőnek alighanem egyfajta külpolitikai iránytűt jelent majd a berlini diplomácia. Johannis várhatóan kevésbé harsányan fogja bírálni Moszkvát, mint tette azt elődje, Traian Basescu.
* * * Névvita A kommunista állam hivatalnokának önkényes döntése nyomán szerepel I-vel Klaus Werner Johannis neve okmányaiban. A Románia elnökévé választott német politikus egy nagyszebeni televíziónak elmondta, születésekor édesapja németesen, J-vel akarta beíratni a családnevét, ahogy felmenői a XVI. század óta használják, a nagyszebeni anyakönyvvezető azonban ezt 1959-ben megtagadta. – A bonyolult és bürokratikus procedúra miatt később lemondtam a névváltoztatásról, de bevallom, magánlevelezéseim során továbbra is J-vel tüntetem fel a családnevemet. Egy dolog, hogy milyen nevet vállalok fel, és más, hogy mi szerepel a hivatalos okiratokban – szögezte le Johannis. Szerinte a sajtó helyesen jár el, ha németesen írja erdélyi szász őseitől örökölt nevét. (R. Sz.) Pataky István, Rostás Szabolcs
Magyar Nemzet
Erdély.ma

2014. november 19.

Aláírta Hegedüs Csilla kulturális miniszteri kinevezését az államfő
Hgedüs Csillát, a kulturális minisztérium államtitkárát javasolja a minisztérium tárcavezetői tisztségébe - jelentette be Kelemen Hunor a Mediafax szerint. A hírügynökség szerint a döntést a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hozta meg.
UPDATE: aláírta Hegedüs Csilla miniszteri kinevezését Traian Băsescu államfő november 18-án, kedden este. Az államelnök Mihai Motoc külügyminiszteri kinevezését is aláírta, a két új tárcavezető beiktatására szerdán kerül sor.
Az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettesi tisztségét betöltő, épített örökségvédelmi ügyekben jártas szakember közgazdászi és felnőttképzési oklevéllel rendelkezik, államtitkári megbízatása előtt Kelemen Hunor korábbi kulturális miniszter tanácsadója volt.
Kelemen Hunor megjegyezte, az új tárcavezető jelölésének időzítése nem politikai jelzés akormánykoalícióban való további részvétel tekintetében, egyszerűen most telt le az a másfél hónapos időszak, ameddig ideiglenes tisztségviselő állhatott a tárca élén Victor Ponta miniszterelnök személyében.
Az újságírók arról is kérdezték Kelemen Hunort, nem lép-e ki az RMDSZ Victor Ponta kormányából, miután a romániai magyar választók túlnyomó többsége nem Pontára, hanem a jobboldal jelöltjére, az államfővé megválasztott Klaus Johannisra szavazott az elnökválasztáson. A magyar érdekképviselet vezetője azt mondta: a területi szervezetek vezetőinek bevonásával elemzik a választás eredményét, majd a Szövetségi Állandó Tanács jövő heti ülésén dönt arról, hogy az RMDSZ kormányon marad-e.
A parlament által jóváhagyott kormányszerkezet szerint a kulturális miniszter egyben miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölt be a kormányban. A koalíciós egyezmény értelmében erre a posztra az RMDSZ javasol tisztségviselőt. A tisztség Kelemen Hunor lemondása nyomán üresedett meg. Kelemen júliusban jelentette be, hogy lemond kormányzati tisztségeiről, miután a kormány az RMDSZ-szel szemben lépett be a kisebbségek európai polgári kezdeményezéséről szóló luxemburgi perbe. Traian Basescu államfő október 9-én hozott rendeletet Kelemen Hunor felmentéséről, miután az RMDSZ első jelöltjének, Biró Rozália szenátornak, a "szövetségi parlament" (SZKT) elnökének kulturális miniszterré való kinevezését elutasította.
Az államfő második alkalommal már nem utasíthatja el a kormányfő által jelölt miniszter kinevezését. (hírszerk./mti)
maszol.ro
Transindex.ro,

2014. november 24.

Bogdan Aurescut nevezte ki külügyminiszternek az államfő
Bogdan Aurescu jelenlegi külügyi államtitkárt nevezte ki külügyminiszternek Traian Basescu államfő hétfőn, miután Victor Ponta miniszterelnök – korábbi javaslatát visszavonva – Aurescut jelölte a román diplomácia élére.
A szociáldemokrata Ponta múlt héten még Mihnea Motocot, Románia állandó EU-képviseletének vezetőjét javasolta külügyminiszternek. Motoc beiktatásának elhalasztását akkor az államfő azzal indokolta, hogy ki kell még lépnie a diplomáciai testületből, mert a miniszteri tisztség minden más állami megbízatással összeférhetetlen, a törvényhozói mandátumon kívül.
Az elnökválasztás nyomán előbb a külügyi tárcát két éve vezető Titus Corlatean, majd a helyére kinevezett Teodor Melescanu is lemondott a külügyminisztérium éléről a külföldi szavazóköröknél történt rendellenességek miatt.
MTI
Erdély.ma

2014. november 24.

Letette a hivatali esküt Hegedüs Csilla, a kormány új miniszterelnök-helyettese
Letette a hivatali esküt hétfőn Hegedüs Csilla, a kormány új miniszterelnök-helyettese és kulturális minisztere, akit a szociáldemokrata Victor Ponta kormányában részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javasolt a tisztségre.
Hegedüs Csilla eddig államtitkárként dolgozott a kulturális tárcánál. Az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettesi tisztségét betöltő, épített örökségvédelmi ügyekben jártas szakember közgazdászi és felnőttképzési oklevéllel rendelkezik, államtitkári megbízatása előtt Kelemen Hunor korábbi kulturális miniszter tanácsadója volt.
A parlament által jóváhagyott kormányszerkezet szerint a kulturális miniszter egyben miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölt be a bukaresti kormányban. A koalíciós egyezmény értelmében erre a posztra az RMDSZ javasol tisztségviselőt. A tisztség Kelemen Hunor lemondása nyomán üresedett meg.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök júliusban jelentette be, hogy lemond kormányzati tisztségeiről, miután a román kormány az RMDSZ-szel szemben lépett be a kisebbségek európai polgári kezdeményezéséről szóló luxemburgi perbe. Az államfő október 9-én hozott rendeletet Kelemen Hunor felmentéséről.
Hegedüs Csilla beiktatására az elnöki hivatalban, Traian Basescu államfő jelenlétében került sor.
Ugyanazon ceremónia keretében hétfőn Bogdan Aurescu, Románia újonnan kinevezett külügyminisztere is letette a hivatali esküt.
MTI
Erdély.ma

2014. november 28.

Az RMDSZ kilenc hónapig vett részt a szociáldemokrata Victor Ponta kormányában
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kilép a Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök vezette román kormányból – döntötte el a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) csütörtökön. Amennyiben az RMDSZ belső parlamentje december 13-án formailag is megerősíti ezt a döntést, azzal az RMDSZ legrövidebb, alig kilenc hónapos kormányzati szerepvállalásának végére tesz pontot.
Az RMDSZ idén március 3-án írt alá megállapodást Victor Pontával a közös kormányzásról, miután a liberálisok kiléptek a 2012-es parlamenti választásokon kétharmados győzelmet arató Szociálliberális Szövetségből és ellenzékbe vonultak. Az RMDSZ belépésével kialakult új kormánykoalíció vezető ereje a PSD maradt, a Ponta-kabinetben pedig még két kisebb párt, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) kapott miniszteri posztokat. Az RMDSZ két minisztérium – a kulturális és a környezetvédelmi tárca – élére jelölhetett tisztségviselőt: előbbit (márciustól októberig) Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, utóbbit Korodi Attila töltötte be. A parlament által megszavazott új kormányszerkezet szerint a kulturális tárca vezetője miniszter-elnökhelyettesi ranggal vesz részt a kormány munkájában. A Ponta-kormányban mind a négy koalíciós pártnak létrehoztak egy-egy miniszter-elnökhelyettesi tisztséget.
Az RMDSZ egyebek mellett arról állapodott meg koalíciós partnereivel, hogy az ország közigazgatási átszervezésénél figyelembe veszik a térségek kulturális, történelmi sajátosságait – vagyis nem alkotnak olyan régiókat, amelyek beolvasztják, vagy feldarabolják a Székelyföldet. A felek vállalták, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) életbe lépteik azt a megállapodást, amelyet a magyar és román oktatók Ponta közvetítésével kötöttek 2012-ben a magyar főtanszékek magalakításáról.
A székely zászló körüli viták leszerelése érdekében bekerült a megállapodásba, hogy törvényben teszik lehetővé az adott település, vagy megye zászlajának a kifüggesztését a közintézményeken. Az RMDSZ megállapodott koalíciós partnereivel az észak-erdélyi autópálya továbbépítéséről.
Az autópálya-építés és zászlótörvény alkotása terén történtek kisebb előrelépések, de a megállapodásból valójában csak az valósult meg maradéktalanul, hogy nem született a magyarság érdekeit sértő régió-felosztás, mivel új alkotmány nélkül a kormánytöbbség egyáltalán nem hozhatott létre régiókat.
Az RMDSZ már júliusban közel került ahhoz, hogy kilépjen a koalícióból, amikor kiderült, hogy a bukaresti külügyminisztérium az RMDSZ tudta nélkül, a magyar szövetséggel szemben lépett be az európai kisebbségvédelmi csomagról, az úgynevezett Minority SafePack-ről szóló luxemburgi perbe. A javaslatcsomag egyik kezdeményezőjeként Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes azt mondta: nem tudja elképzelni a további kormányzati részvételt, amennyiben Románia nem lép vissza a perből. Az RMDSZ vezetőinek többsége akkor azonban akkor nem akart lemondani a kormányzás előnyeiről, és megelégedtek Ponta ígéretével, miszerint a Minority SafePack-kel kapcsolatos román álláspontot majd szeptemberben a parlament szakbizottsága fogja kialakítani, a román kormány nem tesz le újabb dokumentumokat az Európai Unió luxemburgi bíróságán zajló perbe mindaddig, amíg a parlamenti vita le nem zárul.
A júliusi koalíciós vita azzal ért véget, hogy Kelemen Hunor lemondott kormánytisztségeiről, de a szövetség nem lépett ki a kormányból. A Ponta által ígért kisebbségvédelmi parlamenti vitára eddig nem került sor.
Az RMDSZ elnöke augusztus elsejei hatállyal nyújtotta be lemondását, mégis október 9-éig hivatalban maradt, mivel Traian Basescu államfő nem írta alá felmentését. Az RMDSZ ugyanis először Biró Rozália szenátort, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét javasolta a megüresedő posztra, de az államfő bejelentette, hogy őt alkalmatlannak találja, és elutasította kinevezését.
Ezt követően már csak az elnökválasztás után tett újabb javaslatot az RMDSZ, így Hegedüs Csilla addigi kulturális államtitkárt csak november 24-én – alig három nappal a kormányból való távozásról szóló döntés előtt – iktatták be a román kormány kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségébe.
Az RMDSZ már az elnökválasztás előtt tisztában volt azzal, hogy az erdélyi magyar választók nem fognak a PSD államfőjelöltjére szavazni. Az Európai Néppárt – amelynek az RMDSZ is tagja – azt kérte romániai tagpártjaitól, hogy Klaus Iohannist támogassák, viszont minden közvélemény-kutatás Ponta győzelmét jósolta. Az RMDSZ kínos helyzetét azzal próbálta áthidalni, hogy választói belátására bízta, kire szavaznak.
A voksolás abban a tekintetben beigazolta a várakozásokat, hogy az urnák elé járuló magyarok több mint 80 százaléka Iohannisra szavazott. Csak az okozott meglepetést, hogy sokan mások is így tettek, Iohannis nyert, és így jobbközép államfő fog állni a következő öt évben Románia élén.
Bár a PSD körüli koalíciónak az RMDSZ nélkül is többsége van a parlamentben, az elemzők arra számítanak, hogy ez már a jövő év során elolvad, mert a román parlamentben gyakori jelenség az, hogy egyes honatyák pártot váltanak, átülnek a hatalom oldalára.
Az RMDSZ most még elhagyhatta a süllyedő hajót a választóktól kapott üzenetre hivatkozva, egy olyan pillanatban, amikor nem idéz elő kormányválságot a kilépéssel. Ha ezt a döntést a Ponta-kormány esetleges bukásáig halogatta volna, nehéz lett volna elhitetnie választóival, hogy a kormányzást nem célnak, hanem a kisebbségi érdekérvényesítés eszközének tekinti.
MTI
Erdély.ma

2014. december 9.

Ponta megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét
A román Legfelső Bírói Tanács (CSM) vizsgálati részlege kedden megállapította, hogy Victor Ponta miniszterelnök megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amikor Klaus Johannis összeférhetetlenségi ügyét kommentálta.
A szociáldemokrata politikus az elnökválasztási kampányban azt állította azóta már államfővé választott jobboldali ellenfeléről, hogy „biztosan” összeférhetetlenné nyilvánítják, mert a hasonló ügyek mindegyikében így ítélt a bíróság.
A CSM szaktestülete megállapította, hogy Ponta kijelentése túllép a szólásszabadság keretein: a kormányfő megszólalása nyomásgyakorlásként értelmezhető.
A választás után az újságírók megkérdezték Pontát, fenntartja-e korábbi véleményét Johannis peréről, akkor azonban a politikus maga is „kampányszövegnek” minősítette korábbi kijelentését.
Pontát idén januárban is arra figyelmeztette a CSM, hogy megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét és megingatta a bírákba vetett bizalmat, amiért politikai elítéltnek, a jobboldali Traian Basescu államfő áldozatának nevezte a korrupcióért másodszor is bebörtönzött Adrian Nastase volt kormányfőt.
Középpontban az összeférhetetlenség
A Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) egy tavalyi jelentése szerint Johannis Nagyszeben polgármestereként megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, amikor két, önkormányzati tulajdonban lévő vállalat igazgatótanácsának is tagja volt.
A jelentés ellen Johannis panaszt emelt a gyulafehérvári táblabíróságon, amely első fokon az időközben államfővé választott polgármester javára döntött. Az ANI fellebbezése nyomán az ügy a legfelső bíróságra került.
Mivel sok más polgármesternek van Johanniséhoz hasonló jogvitája az ANI-val, ezekben a perekben a legfelső bíróság meg akarja várni az alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos döntését. Az egyik érintett polgármester ugyanis alkotmányossági óvást emelt a szerinte ellentmondásos jogszabály ellen, és ha a testület igazat ad neki, akkor megszűnhet az ANI által – Johannis esetében is – megállapított összeférhetetlenség.
Az alkotmánybíróság – a testület egyik tagjának hiányzása miatt – kedden ismét elhalasztotta a Johannist is érintő óvás megtárgyalását.
Ha elveszti a pert, Johannis három évig nem tölthet be választott tisztségeket. Az ügy érdemi tárgyalását január 14-ére tűzték ki.
MTI
Erdély.ma

2014. december 9.

Johannis győzelmének hatása Tőkés Lászlóra és Kelemen Hunorra nézve
Klaus Johannis győzelme hatásaként Tőkés László megítélése az összlakosság szintjén 3,2 százalékról 5,3 százalékra javult, Kelemen Hunoré pedig 7,1 százalékról 4,8-ra esett vissza.
Jelentős változást eredményezett a romániai elnökválasztás a pártok népszerűségében: Klaus Johannis győzelme az őt jelelölő jobbközép Nemzeti liberális Párt (PNL) megítélését is segítette – derült ki az Inscop közvélemény-kutató intézet kedden közzétett felméréséből.
A Johannisba vetett bizalom az októberi 35 százalékról 60 százalékra ugrott, ezzel megelőzte az évtizedek óta legnagyobb bizalomnak örvendő román közéleti személyiséget, Mugur Isarescut, a jegybank kormányzóját.
A hagyományosan legerősebb román párt, a Victor Ponta miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) is második helyre szorult 38,8 százalékkal: ha most rendeznének parlamenti választást, a pártválasztók 41,7 százaléka a – két jobbközép párt fúziójából alakult, Johannis mögött álló – új PNL-re voksolna.
Az elnökválasztáson alulmaradt Ponta népszerűsége látványosan visszaesett: míg októberben (a választás előtt) a megkérdezettek 39 százaléka mondta, hogy bízik benne, most már alig 26 százalékos a bizalmi indexe.
Növekedett az államfői tisztségből december 21-én távozó Traian Basescuba vetett bizalom (17-ről 21 százalékra), ugyanakkor az elnökválasztás eredménye szinte valamennyi, a kormánykoalícióhoz kötődő politikus népszerűségét csökkentette, az ellenzékiekét pedig növelte. Ezzel összhangban Tőkés László megítélése az összlakosság szintjén 3,2 százalékról 5,3 százalékra javult, Kelemen Hunoré pedig 7,1 százalékról 4,8-ra esett vissza.
A felmérés szerint négy politikai erő lépné át az ötszázalékos küszöböt, ha most rendeznének parlamenti választásokat: a két nagy párt mellett a Basescu védnökségével alakult Népi Mozgalom Párt (PMP) jutna még képviselethez a voksok 5,6 százalékával, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is átcsúszna a küszöb felett 5,1 százalékkal.
Romániában 2016-ban esedékes a következő parlamenti választás. A román politikai pártok a választási rendszer megváltoztatását tervezik, és többnyire egyetértenek abban, hogy visszatérjenek a pártlistás, arányos választási rendszerhez. Ezt 2008-ban váltotta fel az egyéni választókerületes – egy sajátos kompenzációs módszerrel ugyancsak arányossá tett – voksolási módszer, amely azonban a parlament létszámának megnövekedéséhez vezetett.
MTI
Erdély.ma

2014. december 17.

Letölthető Word dokumentum (DOCX)

Jobban bíznak a magyarok Johannisban, mint Kelemenben

Tizenkét százalékkal haladta meg Klaus Johannis bizalmi indexe a Kelemen Hunorét novemberben az erdélyi magyarok körében - állapítja meg az RMDSZ megrendelésére készült, a Krónika birtokába került közvélemény-kutatás. Most eloször fordul elo az elmúlt huszonöt évben, hogy a magyar közösség jobban megbízik egy román politikusban, mint egy magyarban. A kolozsvári szociológusok által készített telefonos felmérésbol kiderül az is, hogy a magyarok körében harminc százalékkal zuhant az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának a támogatottsága.
[.]
Átszavazott a magyarok negyede
Az RMDSZ az államfoválasztás második fordulója után rendelt közvélemény-kutatást a kolozsvári Kvantum Research-tol, amelyet a közvélemény- és marketingkutató cég november 21-23-án végzett el telefonon, hét erdélyi megye (Hargita, Kovászna, Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros és Kolozs) 700 felnott korú magyar lakosának megkérdezésével. (Az eredmények 95 százalékos valószínuséggel, ±4,2 százalékos hibahatárral érvényesek).
A Közélet és közérzet az elnökválasztás után címu, lapunk birtokába került felmérésbol elsoként az derül ki, hogy az elmúlt hetek során jelentosen, 11-rol 39 százalékra ugrott azoknak a magyaroknak az aránya, akik szerint az országban jó irányba haladnak a dolgok. (A megkérdezettek 41 százaléka szerint rossz irányba, a többi nem tudja vagy nem válaszolt).
A közösség közérzete legutóbb 2008 áprilisában (41 százalék), azelott pedig 2005 januárjában (39 százalék) volt ilyen jó. A jó irányt érzékelok aránya Románia összlakosságát tekintve 20-ról 55 százalékra ugrott áprilistól novemberig; legutóbb hat évvel ezelott mértek közel ekkora jó" közérzetet a teljes társadalom szintjén.
A megkérdezettek 53 százaléka részt vett az államfoválasztás november 2-i elso fordulójában, közülük 65,3 százalék Kelemen Hunorra, 18,5 Klaus Johannisra, 6,2 Szilágyi Zsoltra, 3,8 Victor Pontára, 1,7 százalék pedig más jelöltre voksolt; 4,5 százalék nem válaszolt. Vagyis a magyarok 24-26 százaléka már az elso körben román jelöltet támogatott.
Nyolc százalékkal megugrott a magyarok részvételi aránya a második fordulóra az elsohöz képest (61 százalékra), 88 százalékuk Johannis, hét pedig Ponta neve mellé ütötte a pecsétet. A megkérdezettek 46 százaléka már az elso forduló elott eldöntötte, hogy a nagyszebeni polgármesterre szavaz, 34 százalék közvetlenül november 2. után, 11 százalék néhány nappal a második forduló elott, hét pedig a választások napján.
Korrupt PSD, ellenszenves Ponta
A Kvantum Research munkatársai - Barna Gergo és Kiss Tamás szociológus - rákérdeztek arra is, milyen mértékben befolyásolták bizonyos tényezok az alanyokat abban, hogy Johannisra szavaztak.
[.] táblázat
A válaszadókat nagyon nagy (37 százalék) és nagymértékben (42) az befolyásolta, hogy a Victor Ponta kormányfo vezette PSD nagyon korrupt" hogy a Ponta-kabinet nem tudott eredményeket felmutatni (nagyon nagy mértékben 27, nagy mértékben 46 százalék), akadályozta a külföldön élok szavazását, nem törodött a magyarság problémáival, továbbá a miniszterelnök nagyon ellenszenves volt.
A megkérdezettek nagyon nagy mértékben (húsz százalék) és nagy mértékben (52) egyetértenek azzal, hogy Johannis a garanciája a korrupcióellenes harcnak, hogy a megválasztott elnök gazdasági fellendülést fog hozni (16, illetve 52), befolyásoló tényezo volt Johannis erdélyisége, német származása, hogy nem olyan, mint a többi politikus, ugyanakkor a felmérés alanyai szerint jobban fog törodni a magyarság problémáival.
A magyarok 30 százaléka úgy véli, a második fordulóban az RMDSZ Pontát támogatta, 17 százalék szerint Johannist, 28 százalék szerint egyiket sem (25 százaléknyian nem válaszoltak). Egy következo kérdésre már 51 százaléknyian úgy vélték, hogy a szövetségnek Johannist kellett volna támogatnia, 24 százalék szerint egyiket sem, és csak hat százaléknyian preferálták volna Ponta nyílt támogatását.
Johannis lekörözte Kelement
Minden bizonnyal az államfoválasztáson tanúsított magatartással áll összefüggésben, hogy Kelemen Hunor bizalmi indexe tíz százalékkal, a 82 százalékos csúcsról 72-re csökkent a magyarok körében szeptembertol november végére.
Ugyanebben az idointervallumban Johannis bizalmi mutatója némi meglepetésre meredeken ível fölfelé, 31 százalékról 84 százalékra no, vagyis az erdélyi magyarok eloször bíznak nagyobb mértékben egy nem magyar politikusban, mint egy magyarban. (Pontában a megkérdezettek mindössze 16 százaléka bízik).
Erre nem volt még példa az elmúlt 25 évben, 2008-ban Markó Béla és Traian Basescu bizalmi indexe vetekedett" egymással rövid ideig, de aztán az államfoé hamarosan hanyatlásnak indult.
A felmérésbol kiderül az is, hogy a megkérdezettek 65 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az elnökválasztások után Ponta maradjon a miniszterelnök. Ennek ellenére a magyarok 54 százaléka úgy véli, az RMDSZ-nek részt kell vennie a Ponta-kabinetben, 32 százalék ellenzi ezt, 14 százalék nem válaszolt. Ezt az arányt azonban annak ismeretében kell vizsgálni, hogy nemrég még a magyarok több mint nyolcvan százaléka támogatta a szövetség kormányzati szerepvállalását.
[.]
Miközben 18 évvel ezelott a magyarok 79 százaléka vett részt a törvényhozási választáson, 2012-ben csak 47 százalék. Igaz, ennél volt már lejjebb" is, mégpedig a 2008-as parlamenti megmérettetésen, amikor csak a választójoggal rendelkezo romániai magyarok 44 százaléka járult urnák elé.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)

lapozás: 1-30 ... 1561-1590 | 1591-1620 | 1621-1650 | 1651-1662

kapcsolódó

» az adatbázisról
» írok a szerzőnek

további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998