December 7-én az RMDSZ Arad megyei székházába együttes ülésre hívták az Operatív Tanács, a Helyi Elnökök Konzultatív Tanácsa, az Önkormányzati Tanács, továbbá a civilszervezetek képviselőit. Király András megyei elnök, parlamenti képviselő elemezte az EU-parlamenti választásokat, magyarázatot keresett az eredménytelenségre. A megye szavazati joggal rendelkező, magyar nemzetiségű polgárainak a 22%-a szavazott a szövetségre, míg a független jelöltre 6,2%-uk voksolt. Az elnök szerint hiába történtek komoly megvalósítások, az RMDSZ jóvoltából jelentős beruházások, ha a szükséges információt nem tudták eljuttatni a választópolgárokhoz. Búza Gábor önkormányzati, valamint Bognár Levente választmányi elnök is a sikertelenség magyarázatát kereste. /Balta János: Választáselemző fórum Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./
2007. december 17.
December 16-án az arad-belvárosi katolikus templomban hatodik alkalommal szervezett jótékonysági koncertet az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete. Házigazdaként Horvát János minorita házfőnök, plébános köszöntötte az egybegyűlteket, majd Szász István vezényletével a házigazda Magnificat templomkórus énekelt. A hangverseny végén köszönetet mondtak az Alma Mater Alapítvány tehetséggondozó programjára felajánlott adományokért. /Balta János: Jótékonysági koncert hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./
2008. január 11.
Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke az elmúlt évi gazdatevékenységet mérlegelte, illetve az idei elképzelésekről beszélt. Amióta megalakult a megyei gazdatömörülés, minden évben sikerült egy keveset előrelépniük. Fogadhatják az uniós elvárásokat. Arad megyében 32 gazdakörük működik különböző intenzitással. 19 mezőgazdasági vállalat, 5 közös gazdaság tartozik hozzájuk, több mint 30 ezer hektár termőföld fölött tartanak érdekképviseletet. Tavaly sikeresen pályáztak a Szülőföld Alaphoz, az Apáczai Alapítványhoz, az Új Kézfogás Alapítványhoz, ugyanakkor más programokban is közreműködtek. Az elmúlt évben összesen 17 program lebonyolításában voltak érdekeltek. Tavaly Arad megyéből 21 személy vett részt a pályázatírásokban, illetve a pályázatírások elsajátítását célzó programokban. Kocsik bízik a kistérségi szövetség megalakulásában rejlő lehetőségekben. A Békés Megyei Gazdaszövetséggel elkezdett kistérségi szerződési tárgyalásokba időközben bekapcsolódott a Csongrád, továbbá a Hajdú-Bihar megyei hasonló gazdatömörülés vezetősége is. Az elnyert támogatások Brüsszelből érkeznek. Elméletben létezik, de ténylegesen is meg kell alakítani a terménytanácsokat, hogy a megye magyar gazdálkodói önellátóak legyenek. Hatalmas lehetőségek rejlenek az Ifjú Gazdák Egyesületében, mivel az EU kiemelt támogatást biztosít a 40 éven aluli gazdálkodóknak. /Balta János: Lépéselőnyben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./
2008. január 15.
Balta János, a lap munkatársa Arad megyei magyar politikustól az ellenzékkel való egyezkedésről érdeklődött, aki azonban a vállát vonogatta: “Kivel lehetne helyi szinten egyezkedni, amikor az MPSZ-t még be sem jegyezték?” Szerinte attól, ha megyei, szinten képviselet nélkül maradnak, a hőbörgők is magukhoz térnek. Nem lehet belenyugodni a vezetők tétlenségébe, jó lesz végre felnőttként kezelni a népet, fejtette ki az újságíró. /Balta János: Influenzaellenes oltásokat kérnek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./
2008. január 21.
Bölöni György reagált Balta János újságíró véleményére, aki a romániai magyarság csoportjainak megegyezését sürgette. Az aggodalmat jogosaknak tartja, egy esetleges kudarc valóban roncsolná az erdélyi magyarságot. Ez mivel járhat? A magyar nyelv használatának korlátozásával, a magyar médiafórumok megszüntetésével például. Bölöni szerint a jelenlegi állapot oka nem az RMDSZ, hanem Szász Jenő, „a Polgári Szövetség Vezére”. /Bölöni György: Nyílt levél Balta Jánosnak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./ Előzmény: Balta János: Influenzaellenes oltásokat kérnek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15.
2008. február 5.
Visszaszolgáltatták a református egyháznak az ágyai Olosz Lajos Általános Iskola és a hozzátartozó óvoda épületeit, amelyeket a kommunizmus idején államosítottak. A Nagyszintyei Polgármesteri Hivatal, illetve az Ágyai Református Egyházközség, között megkötött, 49 évre szóló koncessziós szerződés Ban Mihai nagyszintyei polgármester szerint mindkét fél számára elfogadható: folytathatják az épületek teljes felújítását, illetve az óvoda épületének egy tanteremmel, korszerű mosdóval és illemhellyel történő bővítési munkálatait, hozzáláthatnak az iskolához csatolandó új épületszárny megtervezéséhez, kivitelezéséhez. A tulajdonos nem kért bérleti díjat, ellenben évente elvár két teherautó tűzifát, amit a község teljesíteni fog. Módi József református lelkész elmondta: az intézmény működését, az anyanyelvű oktatást szavatolni kell még akkor is, ha ez az egyház számára bizonyos anyagi lemondásokkal is jár. /Balta János: Restitúció. Ágya visszakapta az iskolát. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./
2008. február 14.
Kisszentpálon a kultúrotthonban több mint 130-an tettek eleget a Péró Károly RMDSZ elnök és Sandu Piroska alpolgármester által tett meghívásnak. A maskarába öltözött húsz gyermek mókás műsort adott elő. Sándor Tivadar plébános, Nagy Franciska tanítónő, és az RMDSZ jóvoltából minden gyermek kapott ajándékot. A Roller zenekar hajnalig húzta a talpalávalót. /Balta János: Remek farsangi bál Szentpálon. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./
2008. február 21.
Simonyifalván február 20-án ünnepi műsor keretében adták át a Simonyi Imre Általános Iskola teljesen felújított két épületét. A rendkívüli eseményen a megye vezetősége mellett részt vettek a környékbeli, továbbá az aradi iskolák igazgatói, aligazgatói is. A románul és magyarul elhangzott beszédek sorát Szabó Attila iskolaigazgató köszöntőjével kezdte, majd felolvasta Matekovits Mihály minisztériumi vezérigazgatónak a résztvevőkhöz intézett levelét. Halász Tibor polgármester büszkeséggel szólt a helybeli oktatási intézmények felújításáról, továbbá az épülő, 150 férőhelyes sportcsarnokról. Dr. Hevesi József, a Simonyi Társaság elnöke is köszöntötte a résztvevőket. /Balta János: Iskolaünnep Simonyiban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./
2008. február 25.
Aradon a minorita házban ülésezett a Szent Erzsébet Minorita Tartomány káptalanja, amelynek munkálatain részt vettek az Aradon, Miskolcon, Szegeden, valamint Egerben szolgálatot teljesítő minorita testvérek, összesen 13-an. Február 24-én titkos szavazással választottak új tartományfőnököt, páter Kalna Zsolt Miskolcon szolgáló minorita atya személyében. Továbbra is nyitott kérdés marad az aradi rendházfőnöki, illetve plébánosi tisztség, amit októberig a jelenlegi házfőnök és plébános fog ellátni, aki saját kérésére októbertől távozni kíván a tartományból. /Balta János: Az új tartományfőnök Kalna Zsolt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./ Horvát János a jelenlegi aradi rendházfőnök.
2008. március 5.
Március 4-én ünnepelte az arad-belvárosi református parókia imatermében 10. születésnapját a Szövétnek aradi kulturális szemle szerkesztősége és olvasótábora. Ujj János főszerkesztő köszönetet mondott a jelen volt alapító főszerkesztőnek, Réhon József ny. tanárnak. Ugyancsak elismerés jár Ilona János tanárnak, aki 5 évig vitte, szerkesztette a lapot becsülettel. A Szövétnek aradi sajtótörténetet írt: a kulturális folyóiratok közül a Vasárnap mellett egyedül a Szövétnek jelent meg folyamatosan egy évtizedig, a többi hasonló kiadvány alig 1-2 évig élt. Köszöntötte a főszerkesztő a legfrissebb szám, a Csongrád–Arad lapszám három, az eseményen megjelent szegedi szerkesztőjét is. A Szövétnek a legutóbbi lapszámban szegediek által feldolgozott, aradi vonatkozású anyagokat közöltek, dr. Zakar Péter az utóbbi években sokat tett a közeledésért. Ujj Ágnes a Wieser Tibor Alap kuratóriuma nevében az Aradon végzett folyamatos közösségépítő munkájának elismeréseként Wieser Tibor Emlékplakettet adott át Zakar Péter egyetemi tanárnak. A Szövétnek kiadója nevében a szerkesztőket köszöntötte dr. Pálfi Sándor, az Aradi Alma Mater Alapítvány kuratóriumának elnöke. /Balta János: Tízéves a Szövétnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./
2008. március 15.
Március 14-én az aradi Ioan Slavici Színházban kissé foghíjas nézőtér előtt került sor a március 15-i ünnepi előadásra. Bognár Levente alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd meleg szavakkal ecsetelte az évfordulót, az összefogás fontosságát. Szavalatok és énekszámok mellett a kivetítőn Latinovits Zoltán szavalatait láthatták a megjelentek, majd szegedi és békéscsabai művészek léptek fel. A szervező, az RMDSZ Arad megyei szervezete a résztvevőket állófogadáson látta vendégül. /Balta János: Ünnepi előadás Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./
2008. április 5.
Kalna Zsolt minorita atyát a legutóbbi tartományi káptalan a Magyarországra, illetve Erdélyre kiterjedő Szent Erzsébet Minorita Tartomány főnökévé választotta. Aradon megtörtént a házfőnök-választás, Blénesi Róbert atyának szavaztak bizalmat. /Balta János: Istent, a hívek boldogulását szolgálni. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./
2008. április 7.
Pankotán a magyar nyelvű óvodai csoportnak az új épületben egy 7,7 négyzetméter nagyságú, átjáró szobát szánnak. A szülőknek a kis méret ellenére tetszik az új tanterem, ugyanakkor az igazgatónő támogatja egy új tanteremnek a padlástéren történő kialakítását. /Balta János: Pankotai magyar óvoda. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./
2008. április 14.
Aradon a belvárosi katolikus templomban Király Árpád marosi főesperes Roos Márton temesvári megyés püspök megbízásából felolvasta a főpásztornak páter Pius, Máthé Zoltán plébánossá történő kinevezéséről szóló határozatát. Máthé Zoltán teológiai tanulmányait Egerben, illetve Rómában végezte. Mostanáig a templomban káplánként szolgált. Kalna Zsolt minorita tartományfőnök szentbeszédében megbékélésre szólította fel a híveket, majd megköszönte páter Horvát Jánosnak a tartományban kifejtett, közel nyolc évi szolgálatát. /Balta János: Beiktatták az új plébánost. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./
2008. április 25.
Április 17–18-án az MTA Miskolci Területi Bizottsága dísztermében tudományos konferenciát tartottak „Veritatem facere in caritate”, p. Kelemen Didák csodás élete és működése címmel, a szerzetes születésnek 325., pappá szentelésének 300. évfordulója alkalmából. A konferencia résztvevőit köszöntötte többek között dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Schönberger Jenő szatmárnémeti megyéspüspök, valamint Majnek Antal munkácsi megyéspüspök, majd 6 ülésszakon összesen 30 egyházi méltóság, történész, teológiai szakértő és szakíró tartott előadást p. Kelemen Didákról – köztük az aradiak számára ismert fr. Bogdan Adamczyk is. Munkáikban kitértek a székelyföldi Baksafalváról, ma Kézdialmásról indult szerzetes pályájának, rendház- és templomépítő, hittérítő, illetve betegápoló áldozatos munkájára, szolgálatának részletes ismertetésére. /Balta János: Tudományos konferencia p. Kelemen Didákról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./
2008. április 25.
Április 23-án Lippán a katolikus parókia hittantermében megtartotta áprilisi ülését a helybeli Degré Alajos Olvasókör. Czernák Ferenc Ady Endre és József Attila költeményeiből szavalt. /Balta János: Adyt, József Attilát idézték Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./
2008. április 26.
Máthé Zoltánt, Pius atyát a közelmúltban iktatták be az arad-belvárosi római katolikus egyházközség plébánosi tisztségébe. /Balta János: Teljes erővel, odaadással a hívekért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./
2008. április 30.
Április 27-én, vasárnap zsúfolásig megtelt Majláthfalván a katolikus templom a 11 pap és egyházi méltóság részvételével megtartott koncelebrációs szentmisén. Böcskei László áldást mondott a közelmúltban felújított parókia épületére, majd a szentmisét követően felszentelte az egyházmegye egyik büszkeségét, az Árpád-házi Szent Erzsébetnek felajánlott ravatalozó kápolnát. Kapor János plébános két nyelven mondott köszönetet a ravatalozó megépítéséhez szükséges pénz megszerzéséért. A templomból kitóduló tömeg a feszületet követve vonult a temetőhöz, élükön a temesrékasi fúvószenekarral. A kápolnát Böcskei László általános helynök szentelte fel. Baracsi Levente beszolgáló református lelkész köszönetet mondott, amiért a majláthfalviak befogadták a kicsiny református közösséget. /Balta János: Az egyházmegyében is páratlan. Felszentelték a Szent Erzsébet kápolnát. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./
2008. május 5.
Kaslik András, a Pro Majláth Egyesület elnöke a majláthfalvi bentlakásról elmondta, az iskolaépülethez ragasztott új épület emeleti része nyárig valószínűleg elkészül, ahol 12-15 gyermeket lehet majd elszállásolni. /Balta János: Ősztől bentlakás Majláthfalván? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./
2008. május 5.
A Kisiratosi Máltai Háznak az utóbbi években önfenntartóvá kellett válnia, amit a haszonbérben végzett földművelésből próbálnak megvalósítani. Almási Olga, a Máltai Ház vezetője elmondta, közel 400 hektár földet művelnek meg, amiből 12 hektár a sajátjuk. A talajműveléshez szükséges gépeket a Sapard programhoz benyújtott pályázat támogatásával vásárolták. A beutalt 45 idős és beteg ellátásához szükséges tejet a 12 tehén biztosítja, míg a húst a 45 sertés, továbbá az 5 borjú. Kemény küzdelmet folytatnak a Máltai Ház fenntartásáért, ahol a beutaltak közül 38 pelenkázásra szorul, 11 betegápoló gondoskodik róluk. /Balta János: Gondoskodni minden áron. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./
2008. május 19.
Balta János, a lap munkatársa jelezte, semleges álláspontot képvisel, sem az RMDSZ, sem az MPP mellett nem elkötelezett. Megütközve olvasta a hírt, miszerint május 25-én Erdélybe várják Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, hogy az MPP-nek kampányoljon. Nem érti, miért van szüksége az MPP-nek olyan külföldi prókátorra, „aki nem ismeri mélységükben az erdélyi magyar–magyar viszonyokat, ráadásul a saját választási kampányát sem tudta megszervezni?” – kérdezte az újságíró. /Balta János: Prókátor. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2008. június 2.
Május 31-én Kisiratoson irodalmi estet tartottak. Dr. Almási Béla körzeti orvos, a Kisiratosi Máltai Segélyszolgálat elnöke köszöntötte az érdeklődőket és a szerzőket, Pávai Gyulát (Mesélő aradi házak), Csanádi Jánost és Réhon Józsefet (Ahol a patika áll), továbbá Ujj Jánost (Arad építészeti emlékei). A szerzők ismertették kiadványaikat, végül az erdőhegyi Körös-mente Irodalmi Kör tagjainak szavaltak. /Balta János: Rendhagyó irodalmi est Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./
2008. június 21.
Tőzmiskén harmadik mandátumát kezdi Haász Tibor polgármester. Nagyzerinden Simándi Sándor a polgármester, Komlósi Róbert maradt az alpolgármester, akit egyöntetű szavazással bízták meg újabb 4 évre. Nagyszintyén Ban Mihai polgármester, alpolgármesternek Erdős Bálintot (RMDSZ) választották meg. /Balta János: Önkormányzati alakuló ülések a Körös-közben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./
2008. június 28.
Nagyperegen a negyedik mandátumát megkezdő Nagy Sándor polgármester letette a hivatali esküt. A 11 tagú tanácsban többséget képező RMDSZ-frakció könnyedén megválaszthatta volna a maga jelöltjét, mégis Morong Ioant választották meg. /Balta János: Eskütétel a IV. mandátumhoz. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./
2008. július 16.
Arad-Mikelakán, ahol a kommunizmus alatti iparosítás miatt felépített új lakónegyedben a számtalan betelepült románnal együtt olyan erős magyar közösség is létrejött, hogy a rendszerváltás után újraéledt anyanyelvű általános iskolai tagozatban hosszú évekig két párhuzamos osztály működött. Mára azonban kritikussá vált a helyzet. Jó lenne, ha a szülők idehoznák gyermekeiket, az anyanyelvű elemibe. /Balta János: Veszélyben a mikelakai magyar iskola. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./
2008. augusztus 5.
Tőzmiske község önkormányzata, illetve a Simonyi Társaság augusztus 2-3-án ismét nagyszabású rendezvénysorozattal rukkolt ki a Simonyi napok alkalmával. Az első napon lovasbemutató és a fogathajtó verseny volt, több mint száz résztvevővel a táncosok színes, toborzó felvonulása a főutcán. Több együttes lépett fel. Másnap, vasárnap, a katolikus templomban megtartott ökumenikus, kétnyelvű istentiszteleten magyarul Hegedűs János plébános és Deák Bálint helybeli, németül Walter Sinn evangélikus-lutheránus lelkész hirdetett igét. A Simonyiak Emlékházának udvarán leleplezték a 13 kopjafát, illetve a svéd gránitkőből készült emlékművet. A Deportáltak Egyesületének nevében Contras Magdolna románul elmondott beszédében felidézte 1945. január 14-ét és 15-ét, amikor az országból 75-80 ezer németet vagy német szimpatizánst deportáltak Szovjetunióba „málenkij robotra”, ahol jelentős részük embertelen körülmények között elpusztult, a többiek évekig szenvedtek a nemzetiségük miatt, egész életre testben, lélekben megnyomorítva tértek haza. A kényszermunkára hurcolt 59, közülük ott elhunyt 13 simonyifalvi emlékére a Balogh Csaba közreműködésével egy-egy kopjafát faragó Brittich Erzsébet képzőművész személyes indíttatású beszédben ismertette elhurcoltatásuk történetét. Dan Vasile Ungureanu családi érintettség okán szólott a Baraganba történt deportálásokról. Leleplezték a szögesdróttal övezett, a tetején eltört, fekete gránitoszloptól megosztott emlékművet. /Balta János: Simonyifalvi napok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./
2008. augusztus 12.
Augusztus 9-10-én ismét megszervezték a Kisjenői Városnapokat. Változatos műsor volt, Kisjenő-Erdőhegy lakosságának 24%-a magyar, magyar szempontból a harmadik legnépesebb település Arad megyében. Kisjenő 2000 magyarjának a testvértelepülés, a kétegyházi gyermekek táncán kívül semmit nem szántak az ünnepségen. Román műsorok követték egymást. Fájdalmas, hogy a néhány évvel ezelőtt a megye egyik legjobb együttesének számító Bokréta feloszlott, pang az anyanyelvű kultúra. Bíró Zoltán városi tanácsos elmondta: beválasztották a szervezőbizottságba, de egyszer sem kérték ki a véleményét. Az idei program költségvetéséből szeretett volna elkülöníteni kis összeget, amiből szerveztek volna valamilyen különálló magyar eseményt, csakhogy a város vezetősége az ötletet nem támogatta. /Balta János: Kisjenői Városnapok. Magyar nyomkeresés. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./
2008. augusztus 19.
Az RMDSZ majláthfalvi szervezete a Pro Majlát Egyesülettel újra megszervezte a hagyományos Majláthfalvi Hétvégét. Augusztus 15-én a helybeli, Nagyboldogasszony katolikus templomban ünnepélyes szentmisével kezdődött. Az esti programot a közel 300 fiatal részvételével megtartott szabadtéri diszkó képezte. Augusztus 16-án az ötvenévesek hagyományos találkozójával, majd hajnalig tartó vidám mulatsággal folytatódott. Ezzel párhuzamosan, este a kultúrotthonban is bált szerveztek. Augusztus 17-én, vasárnap újra a templom volt az ünnep helyszíne, ahol a szentmisén 13 gyermek járult első szentáldozáshoz. Délután a futballpályán volt a Majláthfalva–Újpanád (Horia) labdarúgó-mérkőzés. A Majláthfalvi Hétvége minden alkalommal a megye és a környék egyik legrangosabb eseménye volt, hagyományteremtő elődje, a Majláthi Vasárnap a múlt rezsimben a megyebeli magyar kultúra, az akkor létező néptánccsoportok, -énekesek szinte egyetlen rangos seregszemléjét képezte. /Balta János: Rendhagyó Majláthfalvi Hétvége. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./
2008. augusztus 26.
Fájdalmas a végvárak pusztulásáról, a haldoklásáról értesülni. Augusztus 24-én, vasárnap Tornyán a Nemzetiségek találkozója kapcsán előadások hangzottak el magyarul, románul és szerbül a település, illetve a régió történetéről, eltűnt magyar kulturális rendezvényeket szemléltető fotókiállítást lehetett látni, falumúzeumba illő régi szerszámok, használati eszközök, dísztárgyak, gyöngybetűkkel magyarul rótt okiratok gyűjteményén keresztül mutatták be az elődök életét. A tudósítást író Balta János újságíró egykori tornyai diákként emlékezett a néhány évtizede lezajlott közelmúltra, amiről egyetlen előadó sem szólt, mégis meghatározója volt nem csak a tornyai, de a környékbeli magyarság életének is. A magyar nyelvű, bentlakással működött általános iskoláról van szó, ahol nem csak a helybeli magyar, román és szerb, de a szederháti, a kis- és nagyvarjasi diákok is együtt tanultak, két nyelven. Manapság elképzelhetetlen, hogy egy osztályközösségben, ahol a létszám kétharmada magyar, egyharmada román és szerb nemzetiségű, minden tantárgyat, ugyanazon az órán magyarul és románul tanuljanak, egymást váltva, mindenki a maga nyelvén feleljen. A diákok a kifejezéseket mindkét nyelven ismerték, beszélték egymás nyelvét. A nemzetiségek közötti harmóniáról a kántor-tanító, igazgató, Péter Antal gondoskodott. A közművelődési élet az ő idejében élte utolsó virágkorát. Hanyatlása, az ország 1968-ban bekövetkezett adminisztrációs átszervezésével, Tornyának faluvá történt degradálásával vette kezdetét. Néhány éve nagy összefogással sikerült újraéleszteni a magyar oktatást, csakhogy az új tanévtől gyermekhiány miatt kilátástalan helyzetbe kerül az elemi és az óvodai csoport. Nemzetmentő stratégia nélkül a néhány évig pislákolt elemi és az óvodai csoport nem csak itt, máshol is végleg eltűnik. A cikkíró húzza a tornyai példa vészharangját. Hátha meghallják az egymásra acsarkodó politikusok is. /Balta János: Vészharang. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./
2008. szeptember 4.
Aradon a Megyei Múzeumban megnyílt Xantus Géza csíkszeredai festőművész és grafikus Égi dimenziók című festmény- és grafikai kiállítása. Peter Hügel múzeumigazgató méltatta Xantus Géza művészetét. Szekernyés János műkritikus, a Temesvári Képzőművészek Szövetségének elnöke értékelte a művész munkáit. A megnyitóról 18 festőkollégájával együtt Xantus Géza Kisiratosra, az ott megnyílt VIII. alkotótáborba utazott, amelyiknek a záró kiállítása ugyancsak a múzeum szépművészeti részlegének a kiállítótermében lesz. /Balta János: Xantus Géza kiállításának a megnyitója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./
