|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 219 találat | lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-219 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kereskényi Gábor 2016. augusztus 17.Ünnepre készül a szatmári magyarságSzatmárnémetiben minden olyan rendezvénynek helye van, amely értékteremtő és közösségépítő, mert általuk a megyeszékhely kulturális élete is fejlődni tud, jelentette ki a pénteken kezdődő 15. Partiumi Magyar Napok beharangozó sajtótájékoztatóján Kereskényi Gábor polgármester – számol be a kronika.ro. Mint mondta, a 2005-ben felújított Tűzoltótorony a rendezvénysorozat egyik kiemelt helyszíne lesz, hiszen számos színházi és bábszínházi előadásnak, valamint könnyűzenei koncertnek ad helyet. Az Identitas Alapítvány vezetője, Szőcs Péter úgy fogalmazott, az augusztus 19–28. között zajló Partiumi Magyar Napok újabb fejezetéhez érkezett, a 15. jubileumi rendezvény tíz napja során több mint 150 programmal várják a szórakozni vágyókat. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, a Partiumi Magyar Napok egyik megálmodója szerint az önmagáért beszél, ha egy rendezvény eléri a 15. kiadást és önfenntartóvá válik, mivel a szponzorok is tudják, hogy a felajánlott támogatásaik jó helyre kerülnek. Pataki gratulált a szervezőknek, akik idén is bebizonyították, hogy a közpénzekkel is kiválóan tudnak gazdálkodni, hiszen tíz napot színvonalas programmal tudnak megtölteni. Pataki szerint a Partiumi Magyar Napok népszerűsége hozzájárul a városturizmust fellendítéséhez is. Stier Péter főszervező arról beszélt, hogy a Partiumi Magyar Napok összköltségvetésének mindössze a 25 százaléka származik közpénzekből. A főszervezők mellett 25 civil társszervező egyesület, valamint 90 magáncég támogatja a rendezvény létrejöttét. A főszervező örvendetesnek nevezte, hogy évről évre több helyi vállalkozó támogatja a népszerű rendezvényt. A rendezvény pénteken 18 órakor kiállítás-megnyitóval indul a Szakszervezetek Művelődési Házában, melynek keretében a magyar napok elmúlt tizenöt évét elevenítik fel. Ezt követően opera- és operettgála zajlik a nagyteremben. Pénteken a Széchenyi utcában is megnyílik a vásár, ahol többek közt a The Elvis Band és a The Bits – Beatles emlékzenekar koncertezik. Szombaton a partiumi mesterségeket mutatják be a vásárban, ugyanott biciklis ügyességi és gyorsasági verseny és gyerekprogram is várja az érdeklődőket. Az új főtéri nagyszínpadon az István, a király rockopera koncertváltozatát tekinthetik meg az érdeklődők 20 órától, ezt követően pedig 22.30-tól a Kiscsillag koncertezik a Széchenyi utcai színpadon. Vasárnap népi játszókert nyílik a vásárban, ahol többek közt a Loga Dance és a Royal Dance tánccsoport is bemutatkozik. A vásári színpadon 20 órától a Ladánybene 27, majd a Moby Dick csap a húrok közé – írja a kronika.ro. Erdély.ma 2016. augusztus 20.Kiállításmegnyitó, opera és operettgála, valamint örökzöld slágerek a PMN első napjánPéntek délután a PMN 15 éves történetét összefoglaló kiállítás megnyitója egyben a tíznapos rendezvénysorozat megnyitója is volt. Ezt opera- és operettgála követte a Szakszervezetek Művelődési Házában. A Széchenyi utcában az Elvis Band és a Beatles-slágereket játszó The Bits koncertezett. Pénteken megkezdődött a jubileumi, 15. Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozata. A Szakszervezetek Művelődési Házának előterében kiállítás nyílt, amely a rendezvénysorozat történetének legfontosabb momentumait foglalja össze. A tárlat anyagában a fotókon kívül műsorfüzeteket, trikókat és szórólapokat is láthatunk. A kiállítás megnyitója egyútal az idei PMN megnyitója is volt. Ahogy a tizedik kiadás megnyitóján, úgy most is jelen volt az ötletgazda Bódi Attila, mellette a főszervező Identitas Alapítvány elnöke, Szőcs Péter, a társszervező RMDSZ Szatmárnémeti és Szatmár megyei elnöke - Kereskényi Gábor polgármester és Pataki Csaba megyei tanácselnök -, valamint Stier Péter, az esemény műsoráért felelős szervező köszöntötte az egybegyűlteket. A felszólalók nosztalgiázva emlékeztek vissza az első kiadásokra. Mint elhangzott: nagy bátorság kellett az első PMN megszervezéséhez, ám ebből a bátorságból már sok más településen is merítettek a Székelyföldtől a szórványig. A művelődési ház előadótermében ezt követően vette kezdetét a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeinek az előadása. Az első részben ismert operaáriákat adtak elő a tehetséges művészek, a második részben operettslágerekkel és táncbetétekkel szórakoztatták a közönséget. Eközben a Széchenyi utcában 20 óra körül megkezdődött a Szatmárnémeti Elvis Band koncertje, majd őket a magyarországi The Bits formáció követte a színpadon. A Püspöki Palota előtti utcaszakaszon már péntek este jelen voltak a pálinka és bortermelők, sült a kürtöskalács és a flekken, így minden adott volt egy remek hangulatú estéhez. szatmar.ro 2016. szeptember 1.Partiumi Magyar Napok – 70 ezer résztvevőA szervezők szerint közel 70 ezren vettek részt a Szatmárnémetiben immár 15. alkalommal megtartott Partiumi Magyar Napokon. Stier Péter főszervező elmondta, a múlt héten véget ért tíznapos rendezvénysorozat 150 programot kínált az érdeklődőknek. Szőcs Péter, a szervező Identitas Alapítvány elnöke szerint a legnagyobb érdeklődés ezúttal is a nagykoncertek (az István, a király rockopera, valamint az R-Go és a Magna Cum Laude koncertje) iránt mutatkozott, de jelentősen nőtt a színházi előadások és komolyzenei koncertek nézettsége is. Kereskényi Gábor polgármester közölte, a legtöbb negatív visszajelzés azzal kapcsolatban érkezett, hogy tíznaposra nyúlt a rendezvénysorozat, ezért jövőre valószínűleg rövidebb lesz. Népújság (Marosvásárhely) 2016. szeptember 12.Tanévnyitó a Kölcseyben mindenkinek, ovisoktól posztlicisekigJavában zajlik az ablakok cseréje a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, csak a tanévnyitó napján pihentek meg a munkások. Az iskolaudvaron tartott ünnepséggel 1127 diák kezdi meg a tanévet az oktatási intézményben. Nem lesz könnyű a feladat, ami rájuk vár: a tavalyi remek eredményeket kell túlszárnyalniuk. Szatmár megye legnagyobb magyar oktatási központjának udvarán hétfőn reggel 10 órakor kezdődött a tanévnyitó. Ez 1127 diák számára jelenti az új program szerint töltött napok kezdetét, óvodásoktól egészen a posztliceális osztályok tanulóiig. "Nagyon jó hallani újra a diákzsivajt az udvaron, mindez annak a jele, hogy életre kel az iskola. Veletek, általatok válik az épület többé, mint négy fal szegélyezte üres termek összessége" - köszöntötte az egybegyűlteket Pataki Enikő igazgatónő. Pataki felhívta a figyelmet az iskolában éppen zajló munkálatokra: "Örömmel mondhatjuk el, hogy a tavalyi tanév végén megígért felújítás elkezdődött, köszönet érte mindazoknak, akiknek munkája, törődése mindezt lehetővé tette: anyaországunk kormányának, a szatmári Római Katolikus Püspökségnek, városunk és megyénk új vezetőinek. Mostanáig több mint 200 ablakot cseréltünk ki, javarészt osztálytermekét. Még szombaton és vasárnap is folytak a munkálatok az épületben és folytatódni fognak novemberig". Az igazgatónő az elmúlt évek eredményei kapcsán elmondta, hogy 339 díjat szereztek az iskola diákjai, 79 első-, 82 második- és 52 harmadik díjat, na meg dícséreteket és különdíjakat. "Ezeket az eredményeket kell továbbvinni, sőt túlszárnyalni, ez a cél" - mondta. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere egy számára új szerepben is részt vett a tanévnyitón. "Álltam már előttetek, mint közigazgatási vezető, vagy mint egykori diák. Most viszont szülőként is jelen vagyok, hiszen a lányom most kezdi az előkészítő osztályt itt a Kölcseyben." A polgármester és Pataki Csaba megyei tanácselnök lobbijának köszönhetően érkezett Szatmárnémetibe a pénz, amiből megkezdődött az épület ablakainak a cseréje. Ezzel kapcsolatban Kereskényi türelmet kért: "Minden modernizálás néha kellemetlenségekkel is jár. Kérem az iskola diákjait és tanárait, hogy legyenek türelmesek és elnézőek, amíg az épületben a munkálatok zajlanak" - mondta Kereskényi. Az iskola szülői bizottságának elnökeként Zsók Csaba szólalt fel, a tanfelügyelőség nevében Gnándt Zoltán főtanfelügyelő-helyettes szólt az egybegyűltekhez. Az elballagott diákok üzenetét Farkas Henrietta adta át a diákoknak, az ötödikesek nevében Pataki Édua köszöntötte a legkisebbeket. Az előkészítősök közül Boitor Tekla szavalt, a nyolcadikos Polacsek Eszter népdalt énekelt, majd a XI. osztályos Mészáros Cynthia szavalt. Az esemény az iskola himnuszának az eléneklésével zárult, majd a diákok osztályaikba vonultak. A XII. A és XII. B tagjai pedig máris oltalmukba vették az előkészítősöket - kézenfogva kísérték osztályaikba Sárosi Melinda és Urbán Tünde diákjait. szatmar.ro 2016. szeptember 22.Szatmár megyei RMDSZ-jelöltek: Magyar Lóránd és Turos Lóránd a listavezetőkA Szatmár megyei képviselőjelölti lista első két helyére Magyar Lóránd és Erdei D. István kerül, a szenátori jelöltlistát Turos Lóránd vezeti, a második helyről Güntner Tibor indul – döntötte el csütörtök délután a Szatmár megyei RMDSZ rangsoroló küldöttgyűlése. Ebben a parlamenti ciklusban az RMDSZ-nek két képviselője (az időközben polgármesterré választott Kereskényi Gábor és Erdei D. István) és egy szenátora (a megyei tanácselnökké választott Pataki Csaba) volt. A rangsoroláskor Turos Lórándra a 99 küldöttből 89-en szavaztak, így az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja került a befutó helyre. „Pataki Csaba nagyon elismert szenátori munkát végzett. A Szatmár Megyei Tanács elnökeként pedig továbbra is kiválóan folytatja a megkezdett munkáját. Nagy bizalmat tapasztaltam a küldöttek részéről, ami számomra nagyon nagy felelősséggel jár” – nyilatkozta a Maszolnak a küldöttgyűlés után Turos Lóránd. A szenátorjelölt elmondta, ahogyan eddig megállta a helyét Bukarestben különböző intézményeknél, ugyanúgy a szenátusban is helytáll majd, és méltóképpen fogja képviselni a szatmári magyarság, illetve a romániai magyar közösség érdekeit. A képviselőjelöltek között is kiélezett verseny alakult ki, 52 szavazattal Magyar Lóránd lett a listavezető, míg Erdei D. István 44 szavazattal a másodig helyet szerezte meg. Három küldött érvénytelenül szavazott. Magyar Lórándnak állatorvosi végzettsége van, már több mint tíz éve dolgozik a vidékfejlesztési szakmában, jelenleg a Szatmár Megyei Vidékfejlesztési Ügynökség főosztályvezetője. A Maszolnak elmondta, ezen a szakterületen tevékenykedne a parlamentben is. „Emellett természetesen azon leszünk, hogy a Szatmár megyei projekteket a legnagyobb szakértelemmel segítsük Bukarestből. Ggondolok itt Szatmárnémeti terelőútjára, a megyeszékhely harmadik hídjának megvalósítására, illetve a különféle szükségessé vált fejlesztésekre” – mondta Magyar Lóránd. A szatmári RMDSZ jelöltjeinek október 5-ig 25 ezer aláírást kell összegyűjteniük, hogy indulhassanak a választásokon, míg az országos szervezetnek 200 ezret október 10-ig. Utóbbit összegyűjtését az is nehezíti, hogy az aláírók kötelesek a személyi számukat is megadni. maszol.ro 2017. január 23.Ungváron tárgyalt KereskényiAzt megelőzően, hogy szombat este Budapesten vett részt a magyar kultúra napja alkalmából rendezett díjátadó gálán, pénteken és szombaton Ukrajnában tárgyalt Kereskényi Gábor. Szatmárnémeti polgármestere találkozott ugyanis Bohdan Andrijevvel, Ungvár város polgármesterével. A szatmári delegációnak tagja volt Gáti István városi tanácsos és Novák Levente is. A megbeszélés témája természetesen a két testvérváros, Szatmárnémeti és Ungvár jövőbeli még szorosabb együttműködése volt. „Partnervárosunkban, a kárpátaljai Ungváron megállapodtam Bohdan Andrijev polgármesterrel, hogy együttműködünk a határmenti EU-s források lehívása érdekében", posztolta Facebook-oldalán Kereskényi Gábor. A polgármester Nikolaj Palinchak dékán meghívására előadást is tartott az Ungvári Állami Tudományegyetemen. Az egyetemnek 14 ezer hallgatója van, és működik román és magyar kar is. Ungvár lakossága 116.000 fő, ebből mintegy nyolcezer a magyar. A két település 2006 óta ápol testvérvárosi viszonyt egymással. szatmar.ro 2017. január 23.Budapesten ünnepeltek a szatmáriak, szatmáriakat ünnepeltek BudapestenHuszonnyolc éve, 1989 óta ünnepeljük a magyar kultúra napját január 22-én. Mindez pedig ezer szállal kötődik Szatmárhoz, hisz az ünnep apropóját a szatmári Sződemeteren született Kölcsey Ferenc szolgáltatja, aki 1823. január 22-én Szatmárcsekén tisztázta le Hymnus, a' magyar nép zivataros századaiból című művének kéziratát - amely később a magyar nép himnusza lett. Szombat este Budapesten, a Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központjában a Falvak Kultúrájáért Alapítvány szervezett díjátadó gálát, amelyen több szatmári politikus, közéleti szereplő is részt vett. Mi több, egyikük díjat is kapott. Higyed Gyöngyi karnagyot ugyanis többedmagával a magyar kultúra lovagjává ütötték. A gálán Szatmári Elemér tamásváraljai és Ilonczai Zsombor szárazbereki református lelkész is fellépett. Előbbi Páskándi Géza „Színek után", utóbbi pedig Ady Endre „Istenhez hanyatló" című versét adta elő. A rangos eseményen jelen volt és köszöntőt mondott Pataki Csaba, a Szatmár megyei Tanács elnöke és Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármester. „Engedjék meg, hogy a Szatmár megyei magyar emberek legmelegebb üdvözletét tolmácsoljam ezúton Önöknek. Fogadják őszinte köszönetünket, amiért eme rangos esemény révén öt földrész magyarjai most mind Szatmár megyére, Szatmárnémeti városára figyelnek. Arra a régióra, amelyre mindenki, akinek fontos a magyar kultúra ápolása és életben tartása, méltán lehet büszke", fogalmazott Pataki. Majd hozzátette: Szatmár megyéhez olyan kultúrtörténeti értékek kötődnek „amelyek átérzése révén Önök is mind otthon érezhetik magukat Szatmár megyében". „Szatmár megye, Szatmárnémeti a magyar kultúra kincsesládája. Egy tiszta forrás, ahova bármikor vissza lehet és vissza kell térni! Erőt meríteni Kölcsey Hymnuszából, Ady korszakalkotó költészetéből, Petőfi és Szendre Júlia szerelméből, Páskándi Géza és Szilágyi Domokos munkásságából vagy boldog Scheffler János vértanú püspök helytállásából!", jelentette ki Kereskényi Gábor. szatmar.ro 2017. január 30.Porcsalmi Bálint az RMDSZ ügyvezető elnökeA marosvásárhelyi Kultúrpalotában ülésezik az RMDSZ miniparlamentjének tartott Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Az ülés Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójával indult. A politikai vitát követően a testület ellenszavazat nélkül ügyvezető elnökké választotta Porcsalmi Bálint politológust. A funkció Kovács Péter január 4-ei lemondásával üresedett meg. Az eseményen sor került az Ezüstfenyő-díjak átadására, valamint az RMDSZ leköszönő parlamenti képviselőinek és szenátorainak kitüntetésére is. Kelemen Hunor: Romániában meg kell erősíteni a jogállamiság kereteit biztosító intézményeket Ha sérül a jogállamiság, elsősorban a nemzeti kisebbségek vannak kitéve a jogsértéseknek – hangzott el Kelemen Hunor politikai beszámolójában. Hangsúlyozta: az RMDSZ évek óta mondja, nincs rendben a romániai igazságszolgáltatás működése, és most egyre több olyan információ kerül nyilvánosságra, amely megerősíti, hogy az elmúlt években "kézi vezérlésű" igazságszolgáltatás működött Romániában. Az RMDSZ elnöke bírálta a román kormányt, amiért sürgősségi rendelettel, a parlament megkerülésével akarja módosítani a romániai büntetőjogot, ugyanakkor úgy vélte, a parlamentnek jogában áll eldönteni, hogy indokolt-e közkegyelemben részesíteni börtönbe zárt embereket. Kelemen Hunor emlékeztetett: az új büntető- és büntetőeljárási törvénykönyveket 2009-ben parlamenti vita nélkül fogadta el a törvényhozás, majd többször módosították sürgősségi kormányrendeletekkel. Az RMDSZ elnöke elmondta: a parlamenti vita megkerülése vezetett oda, hogy az alkotmánybíróság a törvénykönyvek több mint negyven cikkelyét találta alaptörvénybe ütközőnek, a parlamentnek pedig azóta sem volt bátorsága ezeket összhangba hozni az alkotmánnyal. Fontosnak nevezte a nemzetbiztonsági törvények módosítását is, mert - mint mondta - azok elavultak, és lehetőséget teremtenek a rossz alkalmazásra, aminek eredményeként az ügyészség nemzetbiztonsági lehallgatásra alapozva indíthat büntetőjogi eljárást. Példaként Horváth Anna kolozsvári alpolgármester esetét említette. Hangsúlyozta: az RMDSZ az új parlamenti ciklusban a kisebbségi jogok bővítésén akar dolgozni, de legalább ennyire fontos számára a jogállamiság megerősítése. Harmadik feladatként a perifériára és az állam segítségére szoruló emberek segítését jelölte meg. Reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ-nek a kormánykoalícióval kötött parlamenti együttműködési megállapodása eredményes lesz, és már a tavaszi parlamenti ülésszakban sikeresen tárgyalhatnak a kormánypártokkal a nemzeti kisebbségek jogainak bővítéséről. Kelemen Hunor úgy vélte, a tavalyi önkormányzati és parlamenti választáson való sikeres szereplés igazolja, jó döntéseket hoztak az elmúlt években, ezek között említette a szövetség 2014-es ellenzékbe vonulását, a Magyar Polgári Párttal (MPP) való együttműködés kialakítását, valamint azt, hogy az RMDSZ-nek sikerült rendezni a magyarországi kormánypártokhoz fűződő viszonyát. Porcsalmi Bálint: szolgálatra készen állok, a munkát vállalom és várom "Egy olyan szerepet kell betöltenem, amire sosem vágytam, de mindig tiszta szívből tiszteltem, és olykor tartottam, féltem tőle. Ma azért állok az SZKT előtt – előttetek, hogy támogatásotokat kérjem – mindenek előtt a munkára, nem csupán a tisztségre. Nekem az a fontos, hogy maradhassak ügyvezető elnökként is az, aki vagyok: Bálint” − fogalmazott szombat délben a marosvásárhelyi SZKT-n Porcsalmi Bálint, akit Kelemen Hunor az RMDSZ új ügyvezető elnökének nevesített. Az ügyvezető elnökjelölt az elmúlt években a világ számos részén politikusok munkáját segítette, kampányokat szervezett, szervezeteket épített, és mint mondja, tanácsadóként számára a legnagyobb luxus az volt, hogy őszinte lehetett, elmondhatta élesen, nem egyszer nyersen, amit gondol, amit szerinte tenni kell. „Ma nem tanácsadóként állok itt, hanem politikai felelősséget vállalok. De az őszinte, egyenes magatartástól nem akarok megválni. És ha lehet ilyet kérni, akkor ezt várom el a Szövetség politikusaitól, helyi és megyei vezetőitől, központi és területi munkatársaitól is. Nyílt, egyenes beszédet. Számomra minden jó csapatmunka alapja ez. Hiszek abban, hogy csak így lehet eredményeket elérni.”− nyomatékosított. Beszédében elhangzott, ugyanazt a célt tartja szem előtt, amiért évek óta dolgozik: hogy 2019-re a Szövetség legyen a legmodernebb politikai szervezet Romániában, de akár a térségben is. „Én ezt komolyan gondolom, és ezt csak együtt tudjuk megvalósítani. Számomra az innováció nem csupán jobb számítógépeket, vagy több FB- reklámot jelent. Én azt vallom, hogy a szervezet életében az innováció elsősorban a tartalomra és a munkamódszerekre vonatkozik. Több munkát, és minden esetben jól előkészített, alapos munkát szeretnék. Valós együttműködésre van szükségünk! Kevesebb gyűlésre, de jóval több egyeztetésre és párbeszédre. Egy olyan rendszerre, amely a megfelelő döntés-előkészítésre, a pontos végrehajtásra, a nyomon követésre és számonkérésre épül.” – hangsúlyozta az RMDSZ ügyvezető elnökjelöltje. Az elkövetkező időszak terveit ismertetve Porcsalmi Bálint elmondta, csapatával, világos iránnyal, pontos feladatokkal, felelősökkel és határidőkkel összeállítják az ügyvezető elnökség munkatervét, ezt követően ellátogatnak minden megyei szervezethez, hogy közösen mérjék fel az igényeket, és összesítsék a feladatokat, napokon belül pedig megkezdik a májusi kongresszus előkészítését. „Ma nem nekem kellene itt állnom. Egy más időben, más helyzetben, talán egy más, jobb világban ma Nagy Zsoltnak kellene itt állnia. De Zsolt nincs itt. Pontosan tegnap két éve annak, hogy őt börtönbe zárták, koholt vádak alapján, ártatlanul. Ő nekem azt mondta, hogy nyugodt szívvel vállaljam el a szövetségi elnök felkérését. Úgy fogalmazott, hogy magunk fajta emberek számára – akik munkát és nem tisztséget kérnek – ez a legszebb feladat az RMDSZ-ben.”− mondta Porcsalmi, aki beszédének végén kijelentette, szolgálatra készen áll, vállalja és várja a munkát, ehhez pedig az SZKT támogatását kéri. 29 személyt és egy intézményt tüntetett ki Ezüstfenyő-díjjal az RMDSZ Az RMDSZ idén 15. alkalommal díjazza azok munkáját, akik jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak és a szülőföld visszaszerzésében, valamint a szövetség programjának megvalósításában. Az Ezüstfenyő-díjat először 2002-ben adták át. Idén 29 személyt és egy intézményt díjaztak. „Egy kisebbségi közösség fennmaradásának feltétele azoknak a személyeknek a létéhez köthető, akik az általuk kiválasztott területen tudásukat a közvetlen környezetükben élők, a helyi közösségek szolgálatába állítják. Akik hétköznapi hősökként arra a feladatra vállalkoznak, hogy kultúránk őrei, értékeink ápolói legyenek. Az elkobzott anyagi javak visszaszerzésétől szellemi örökségünk gazdagításán át önzetlenül harcolnak a magyar ügyért, a magyarok tiszteletének kivívásáért. Olyan példaképek, akik összekapcsolják a múltat a jövővel. Akik tudják, hogy 2017-ben közösségünk legnagyobb ellensége a közöny, a széthúzás, s akik arra figyelmeztetnek, hogy csakis a gyarapodás lehet járható út számunkra, de a jövő nemzedék, a fiatal generáció számára is. Létük nélkülözhetetlen, hiszen követendő példák, hősök hiányában mindaz, amit 27 év alatt kivívott a romániai magyar közösség, visszafordítható, egy tollvonással áthúzható. Elengedhetetlen tehát, hogy köszönettel illessük őket, hogy időről időre kimondjuk és feljegyezzük nevüket” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök a szombati ünnepélyes díjátadón. Az RMDSZ megköszönte volt ügyvezető elnöke, parlamenti képviselői és szenátorai munkáját is. „Díjazottaink közül sokan ott ültek már 1990-ben Románia Parlamentjében, de vannak olyanok is, akik csak egy mandátumot tudnak maguk mögött. Ezek az emberek megteremtették az erdélyi magyar érdekképviseletet, a legnehezebb körülmények között, időben is hitet tudtak adni közösségüknek abban, hogy van értelme az építkezésnek. Hitet adtak a legnehezebb időszakban is, akkor, amikor a társadalom nem tudta, milyen irányba szeretne haladni. Azt a munkát végezték, amelyet a legjobb tudása szerint egy magyar ember Bukarestben végezhet” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Díjban részesültek: Kovács Péter leköszönő ügyvezető elnök, Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, Klárik László Attila, Patak Csaba, Végh Sándor és Olosz Gergely leköszönő szenátorok. A kitüntetett leköszönő képviselők között Borbély László, Kelemen Atilla, Bónis István, Kerekes Károly, Kereskényi Gábor, Máté András Levente, Moldován József, Molnár Zsolt, Markó Attila és Antal István szerepel. Szabadság (Kolozsvár) 2017. április 29.Megkezdődött a Bonus Pastor országos találkozója SzatmárnémetibenPénteken a Református Gimnáziumban kezdődött és vasárnapig tart a térség leismertebb és legelismertebb szenvedélybetegségeket kezelő szervezetének országos programja Szatmárnémetiben. Dr. Csiha Kálmán akkori erdélyi református püspök megbízásából dr. Horváth Levente 1993-ban tette le a Bonus Pastor Alapítvány alapjait. Az alapítvány 1997-ben kapta meg 99 évre a Maros megyei Magyarózdon található kastély haszonbérleti jogát, itt indult 2005-ben az első terápiás program. Az alapítvány célja pedig azóta is változatlan: segítséget kíván nyújtani a szenvedélybetegek számára. A mai napig ez a kastély ad otthont a hosszú távú kezelésnek, amely hat hónaptól kilenc hónapig tart. Magyarul beszélő férfiak számára. A Bonus Pastor évente kétszer tart országos találkozót, az egyiket most éppen Szatmárnémetiben. A hivatalos megnyitónak a Református Gimnázium díszterme adott otthont péntek délután, ahol dr. Puskás Csaba köszöntötte röviden az egybegyűlteket. Akik érkeztek Erdély minden pontjáról, de még Nyíregyházáról is. Őt Magyar Lóránd és Erdei D. István parlamenti képviselők, majd Kereskényi Gábor polgármester követték. Mindhárman méltatták a Bonus Pastor tevékenységét és odaadását, Kereskényi pedig kiemelte, a szervezet olyan tevékenységet végez, amelyre az önkormányzatoknak nincs kapacitása. A folytatásban dr. Puskás mutatta be az általa vezetett Új Remény Egyesületet, amelyről elmondta, létrehozásának gondolata Koszovóban fogant meg. Az egyesület szerteágazó munkássága felöleli a szegények támogatását, a fogyatékkal élők megsegítését, a romák integrálását. Terveik között szerepel egy szociális központ létrehozása, amely célból egy egykori kazánház felújításán tevékenykednek éppen. Az ünnepélyes megnyitó dr. Horváth Levente áhítatával folytatódott, majd csoportbeszélgetés és vacsora következett. szatmar.ro 2017. május 5.Újabb, közel fél milliárd forintos támogatást kap a Kölcsey Ferenc Főgimnázium a magyar kormánytólA jó hírt Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár jelentette be péntek délelőtt a Szent László történelmi verseny nyitányaként. Magyarország kormánya tavaly tavasszal 250 millió forintos támogatást utalt át a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak otthont adó épület nyílászáróinak cseréjére. Az újabb, 455 millió forintból (6,622 millió lej, 1,45 millió euró) újjászületik majd az épület homlokzata. „Magyarország kormánya 2010 óta kiemelt figyelmet szentel a külhoni magyarság támogatására. Hogy ez nem csak üres frázis, bizonyítja a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a térség szimbolikus tanintézményének támogatása”, fogalmazott Szilágyi, aki kiemelte: a siker kulcsa az a remek együttműködés, amelyet a megyei tanácselnökkel és a polgármesterrel folytatni tudnak. Pataki Enikő igazgatónő meghatottan köszönte meg az újabb támogatást. Pataki Csaba a dán és német kisebbségtámogatási modellt nevezte követendőnek. Dánia és Németország között létezik ugyanis egy megállapodás: amennyi támogatást utal a gazdaország a dán, illetve német kisebbségnek, ugyannyit fizet az anyaország is. A Kölcsey épületét pedig az intézmény szellemi szintjéhez kell emelni, tette hozzá. „Magyarország kormányának helytállása a mai Európában a keresztény értékek védelme mellett példamutató. Ehhez csak gratulálni lehet. A Kölcsey példája pedig bizonyítja, hogy Budapest a nemzeti összefogás mellett is elkötelezett”, fogalmazott Kereskényi Gábor. Szatmárnémeti polgármestere hozzátette, a Kölcseyben mintegy 1100 diák tanul és közel száz pedagógus tanít. Emlékeztetett arra, hogy önkormányzati támogatással sikerült már modernizálni a fűtési rendszert, a bentlakást. „Az előző négy év után viszont bőven van mit bepótolnunk, az előző városvezetés – hogy úgy fogalmazzak – nem támogatta fejlesztési elképzeléseinket”, mondta Kereskényi. Kocsis Zoltán / szatmar.ro 2017. május 5.A határig meghosszabbított M3-as autópályáról is egyeztettek Orbán Viktorralromán-magyar határ átjárhatóságát, illetőleg a közlekedés gyorsabbá és biztonságosabbá tételét érintő projektről egyeztettek RMDSZ-es helyi politikusok Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel csütörtök délelőtt Csengerben, a kistérségi tanuszoda átadását követően. A miniszterelnök beszédébe is belefoglalta a határ két oldalán élők életének megkönnyítését jelentő projektek egy részét. „Éppen az elmúlt időszakban fordultam Románia belügyminiszter asszonyához azzal a kérdéssel, hogy mit kívánnak tenni a magyarországi határrészen kialakult kilométer hosszú autósorokkal és az emiatt tűrhetetlenül hosszúra nyúló várakozási idővel, s máris megérkezett a válasz, Magyarországról. A magyar fél kormányhatározatot fogadott el a témával kapcsolatban, mely szerint megszüntetik a szigorított ellenőrzést” – újságolta Magyar Lóránd parlamenti képviselő, majd elmondta, hogy ez jelentősen csökkenteni fogja a várakozási időt, amely miatt a torlódások kialakultak. Ez örömhír azok számára, akik csak időnként lépték át a határt, de főleg azoknak, akik a magyarországi lakhelyük vagy munkahelyük miatt naponta kénytelenek voltak több órát is várakozni. A bukaresti törvényhozó a meglévők mellett ideiglenesen megnyitott határátkelőhelyekkel kapcsolatban is kérdezett a belügyminisztertől. Ám ehhez a témához is érkezett jó hír Magyarországról. „Azt az ígéretet, miszerint Magyarország kormánya indítványozni fogja egy Csengert és Óvárit összekötő határátkelő megnyitását, több szempontból is hasznosnak látom. Egy újabb határátkelő alternatívát biztosít és tehermentesíteni tudja meglévőket, ugyanakkor Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságát is szorosabbá tudja fűzni”– nyilatkozta Pataki Csaba, Szatmár megye tanácsának elnöke az Orbán Viktorral folytatott megbeszélést követően. A megbeszélés azonban nem csak a határátlépőknek hozott pozitívumot, egy korábbi ígéret is megvalósulni látszik. „Az utóbbi egy hétben két kiemelkedően fontos hírt is kapott Szatmárnémeti. Az egyik ugye a terelőút megépítéséhez szükséges ingatlan kisajátításokról szóló kormányhatározat, most pedig annak az ismételt ígérete, hogy a magyar kormány az M3-as autópályát meghosszabbítja a határig, s a tervezést már idén meg is oldják. Ez azt jelenti, hogy nem csak tehermentesítjük a megyeközpontot, de az eddiginél gyorsabban is rákapcsolódhatunk majd Európa autópálya-hálózatára, már rögtön, ahogy átlépünk majd a határon” – nyilatkozott két, mindenki számára igencsak örvendetes hírről Szatmárnémeti polgármestere, Kereskényi Gábor. szatmar.ro 2017. május 23.Szélesítik az Országos Önkormányzati Tanács feladatkörétMódosítanák a közigazgatási törvényt Több változtatást eszközölne az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának (OÖT) testülete, erről döntöttek többek között az e heti kolozsvári ülésen. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke jelenlétében megvitatták a 215-ös számú helyi közigazgatási törvény módosítására irányuló javaslatokat, mivel a jogszabály jelenlegi formája számos visszás helyzetre teremt alapot, nagymértékben gátolja a lentről felfelé történő építkezést, és a helyi autonómiát ellehetetlenítő jogszabálytervezeteket tartalmaz. A Hargita Megyei Tanács sajtószolgálatának közleménye szerint ezentúl havi rendszerességgel össeülnek az OÖT-tagok Erdély különböző városaiban, hogy az aktuális problémákról és hatékony megoldási javaslatokról idejében egyeztessenek. Az állandó tagokon kívül meghívják majd a települések szervezeteinek RMDSZ-es képviselőit: a Romániai Községek Egyesületétől (ACOR) Boncidai Csabát, a Romániai Városok Egyesületétől (AOR) Mik Józsefet, a Romániai Municípiumok Egyesületétől (AMR) Antal Árpádot és Kereskényi Gábort, továbbá az RMDSZ parlamenti frakcióiból a közigazgatási szakbizottságok tagjait, megyénként pedig további két-három megyei választottat. Mindezek mellett fontosnak tartják a megyei jogú városok polgármesterei és a megyeitanács-elnökök részvételét is az OÖT tanácskozásain. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és az OÖT újraválasztott elnöke szerint az RMDSZ parlamenti frakcióival szorosabbra fűzték az együttműködést. Örvendetesnek nevezte, hogy az OÖT számos jó javaslatát és kezdeményezését továbbviszik, ezeken kell tovább erősítve még több törvénymódosítást elérni – példaként említette, hogy az alpolgármesterek hatásköre is tisztázásra szorul, hogy mindenki a legjobb tudása szerint végezhesse a tevékenységet. Mindezek mellett egy adatlap összeállítását szorgalmazták szakemberek nevével, ez ágazatonként felkerülne az OÖT honlapjára munkacsoportok kialakítása céljából. Ez ügyben minél előbb konzultatív tanácsot kívánnak felállítani. Továbbá a közigazgatási törvénykönyv módosítására is várják a tagok javaslatait. A 215-ös törvényre megfogalmazott néhány javaslat a megyei tanácsok önként vállalt feladatai a helyi autonómia tekintetében, a lakosság számának függvényében meghatározott alpolgármesterek száma, a tanácsülések polgármester általi vezetése, valamint hogy a társulások joga ne legyen a közhasznúsághoz kötve. Népújság (Marosvásárhely) 2017. augusztus 1.Etnikai diszkriminációval vádolja a prefektúra a polgármesteri hivataltEgy városi tanácsi határozati pontot támadott meg a kormánybiztosi hivatal. A Szatmárnémeti Városi Tanács 144/2017-es határozatában szerepel egy jogtanácsos alkalmazása, az elvárások sorában pedig ott van a magyar nyelv középszintű ismerete is. Ezt a határozatot támadta meg a Szatmár Megyei Prefektúra július 24-én, ugyanis a fentebb említett kitételt diszkriminálónak tartották, amely sérti az emberi jogokat. Kezdeményezték is a határozat érvénytelenítését. Kereskényi Gábor polgármester szerint viszont a határozat tiszteletben tartja a hatályos törvényeket. Mivel a 2011-es népszámlálás adatai alapján a megyeközpont 102411 lakosának 34,60 százaléka magyar nemzetiségű, ezért jogukban áll anyanyelvükön fordulni a helyi közigazgatás szereplőihez – a válaszadónak pedig magyarul is kell tudnia kommunikálni a lakossal. szatmar.ro 2017. augusztus 2.Kereskényi: Magyarellenes hangulat lesz úrrá a prefektúrán?Kereskényi Gábor szerint „hangulatkeltők” a közösségi médiában már hangot emeltek az ellen is, hogy a kiírt 15 helyi rendőri posztból négy esetben feltétellé tették a magyar nyelv ismeretét is. „A prefektúra ezt nem tudta megtámadni, de ez nem tanácsi határozaton keresztül ment. Az állomány bővítésére szükség van” - mondja. A keddi nap folyamán írtunk a Szatmár Megyei Prefektúra húzásáról: megtámadták azt a városi tanácsi határozatot, amelyben a tanács jogtanácsost alkalmazna, a felvételi kritériumok között pedig szerepelt a magyar nyelv középszintű ismerete is. Emiatt etnikai diszkriminációra hivatkozva támadta meg a prefektus a rendeletet – Kereskényi Gábor szerint jogtalanul. „A Szatmári RMDSZ mindig fontosnak tartotta az anyanyelvhasználatot az önkormányzatban. 2001 óta törvény mondja ki, hogy azok a közhivatalnokok között, akik közvetlen kapcsolatban vannak a lakossággal, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelezően kell legyenek olyanok is, akik ismerik a kisebbség nyelvét. Vita abból adódik, hogy melyek azok az irodák és osztályok, amelyek a lakossággal tartják a kapcsolatot. A prefektúra hajlamos úgy értelmezni, hogy csak a Lakossági Információs Iroda foglalkozik ezzel” - magyarázza a polgármester, aki egy személyben a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke. Eddig nem volt gond a magyartudással A megtámadott városi tanácsi határozatban kiírt posztokról is megtudtunk néhány részletet. 2004-ben az akkori törvényi változásoknak köszönhetőn a városi tanács két jogtanácsost alkalmazhatott. Már akkor szerepelt feltételként a magyar nyelv ismerete, ők fordítanak le például normatív jellegű tanácsi határozatokat. „Egyetlen prefektusnak sem volt gondja ezzel 2004 óta, pedig az üresedések miatt többször is ki voltak írva ezek a posztok – a kritériumokat pedig minden esetben egyhangúlag megszavazták a tanácsosok is” - magyarázza Kereskényi. A tanácsi határozat felfüggesztésével nem folytatható a versenyvizsga, így gyakorlatilag nincs jogtanácsosa a városi tanácsnak. A prefektúra érvelése az volt, hogy a bíróságon nem magyar nyelven folynak a tárgyalások – ám mint a polgármester elmondta, a jogtanácsosnak nem annyi a dolga, hogy a bíróságon közvetítse a polgármesteri hivatal álláspontját. A Nagyváradi Táblabíráság döntésére várnak A polgármester tapasztalatai szerint a Szatmár Megyei Törvényszék negatívan szokott dönteni az ilyen ügyekben, így valószínűleg ebben az ügyben is a prefektúrának adnak majd igazat. „A prefektúra megtámadta azt a feliratot is néhány hónapja, amelyet a Dinamo pálya területén található Romász János Sportpályánál helyeztünk ki. Ezen ugyanis szerepelt magyarul a Sportpálya szó. Arra hivatkoztak, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó törvény nem teszi kötelezővé ezt a feliratot. Arról viszont megfeledkeztek, hogy ha nem is kötelező, attól még ki lehet tenni. Szatmárnémetiben a bírói döntés a prefektúrának kedvezett, a Nagyváradi Táblabíróság viszont nekünk adott igazat” - magyarázza Kereskényi. szatmar.ro 2017. augusztus 18.Elkezdték az Emlékezés és Megújulás Erdejének ültetésétA vetési templom udvarán elkezdték az Emlékezés és Megújulás Erdejének ültetését. A reformáció 500. évfordulója alkalmából 500 hársfából álló erdőt terveznek, melynek egyötöde már fennen hirdeti és jelzi: a reformáció termékeny talajra talált hazánkban is, mélyen meggyökeresedett, és nap, mint nap ontja a hit termését. Csütörtökön délelőtt Máthé Róbert helyi lelkipásztor a 42. zsoltár közös eléneklése után köszöntötte az egyházi személyeket, a politikumot és az önkénteseket, valamint az egybegyűlteket. Vetés református lelkipásztora beszédében a természet istenadta ajándékairól, a hárs gyógyító jellegéről, s annak jó illatáról szólt, buzdítva a gyógyító szolgálatra és az illatozó keresztyén életre. Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szabadtéri igehirdetésében a Keresztelő jánosi kiáltó szóról szólt, mely példaértékű a ma élők számára is. Ez a kiáltó szó nemcsak beszél, hanem készíti az Úr útját, nem önmagát állítva a központba, hanem Jézust. A reformáló ember feladata ez, ösvényt egyengetve a kietlenben. Király Lajos szatmári esperes beszédében a munkára biztatott, ugyanakkor fontosnak tartotta elmondani, hogy a növekedéshez, amit Isten ad türelem szükséges. Békéssy Erzsébet, – aki a helyi lelkipásztor közvetítésében Isten áldásával gazdagodott, – elmondta: egy újabb álma vált valóra azzal, hogy a Megemlékezés és Megújulás erdejét létrehozták. Emlékezés ez a múltra, ugyanakkor reményteljes jövőbetekintés is, mert a jövő nemzedékének ültették a fákat. Balogh Sándor erdészmérnök néhány gyakorlati instrukciója után aztán elkezdődött a sok beszéd után a munka is. Püspök úrral az élen fát ültetetett Király Lajos, Kereskényi Gábor, Ilyés Gyula, Pataki Csaba, Magyar Lórand, Maskulik Csaba… és sorolhatnánk. A helyi gyülekezet asszonyainak köszönhetően pedig már nem volt helytálló a mondat: se fánk, se fánk. A Megemlékezés és Megújulás Erdeje alapkövének leleplezésére szeptember 1-én kerül majd sor a MEGÚJULÁS – Együtt az egyházmegye programsorozat keretén belül. szervezők továbbra is kérik azokat a gyülekezeteket, intézményeket, civil szervezeteket, és nem utolsó sorban kedves híveket, akik élni szeretnének a lehetőséggel, 100 lejjel hozzájárulva a csemeték felvásárlásához és azoknak elültetéséhez, illetve bármilyen csekély összeggel támogatni szeretnék az erdő megvalósítását, kéretik, hogy jelezzék szándékukat az alábbi elérhetőségen: Szatmári Református Egyházmegye: Szatmárnémeti, Kálvin tér 2. szám; Tel.: 0261-711-816; E/mail: [email protected] Szeretettel várunk adományokat a következő folyószámlára is: RO 86 OTPV 280000383726 RO 01 OTP Bank, Satu Mare. szatmar.ro 2017. augusztus 18.Vasárnap új helyszínen startol a 16. PMNAugusztus 20 és 27-e között színes programokkal várja az érdeklődőket a Partiumi Magyar Napok, a régió legnagyobb kulturális rendezvénye. A rendezvény 8 napja alatt 5 színpaddal és több mint 150 programmal, koncertekkel színházi előadásokkal, kiállításmegnyitókkal és könyvbemutatókkal várják a résztvevőket. A szervezők közel 70 ezer látogatóra számítanak idén. A 16. Partiumi Magyar Napok szervezői sajtótájékoztatón számoltak be az utolsó simításokról és a részletes programról, ahol kicsik és nagyok egyaránt megtalálják a kedvükre valót. Szőcs Péter, az Identitas Alapítvány elnöke, a rendezvény társszervezője köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve, hogy az alapítvány a kezdeményezője volt a rendezvénynek. Az volt a cél, hogy a szatmári magyar közösség megmutathassa értékeit, a minőségi rendezvényekkel és az együtt lét révén megerősödjön. 2002-ben szervezték meg először a Partiumi Magyar Napokat, amely akkor csak egy pár ezres tömeget mozgatott meg, de mára már ez a szám elérte a közel 70 ezret, és a régió legnagyobb kulturálisa rendezvényévé nőtte ki magát. Az alapítványi elnök kiemelte a kezdés időpontját is, hiszen a rendezvény augusztus 20-án, Szent István király napján, a keresztény magyar állam alapításának ünnepén indul, ami már önmagában is kifejezi a rendezvény jellegét és céljait. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, egyben a Partiumi Magyar Napok egyik megálmodója gratulált a szervezőknek, akiknek idén is sikerül egy színvonalas programösszeállítással, tartalmas kulturális kínálattal meglepniük a szatmáriakat. A Partiumi Magyar Napok egy igazi „Szatmárikum”, amely közelebb hozza egymáshoz a nemzetiségeket is. Ugyanakkor a tanácselnök méltatta azt a vállalkozói összefogást is, amely révén a rendezvény évről évre megvalósulhat. Pataki köszönetet mondott a helyi vállalkozóknak, valamint a magyar és román kormánynak is a támogatásért és reményét fejezte ki abban, hogy a jövőben is sikerül majd együttműködniük ennek a példaértékű rendezvénynek a szervezőivel. Szatmárnémeti polgármestere, Kereskényi Gábor is gratulált a szervezőknek hiszen a rendezvény felpezsdíti a város életét és turisztikai szempontokból is kedvező a megyeszékhelyre nézve, mivel letagadhatatlan tény, hogy a Partiumi Magyar Napok évről évre egyre több látogatót vonzanak a színes programkínálattal. A polgármester szerint a rendezvény igazi értékeket és minőséget képvisel, amely szatmárnémeti minden lakosának szól. Rendezvényszervezés szempontjából az önkormányzat is tanulhatna a civilszervezetektől. Fontos változtatásról is beszámolt a városvezető, miszerint a szervezők egyeztettek a közlekedésrendészettel és tekintettel vannak a Szatmárnémetiben kialakult közlekedési nehézségekre. Nem szeretnék jobban megnehezíteni a szatmárnémeti gépkocsivezetők helyzetét, így a Széchenyi utcai színpadot új helyszínre, azaz a Református Gimnázium udvarára költöztetik át, hogy a Partiumi Magyar Napok bőséges programkínálata senkinek se okozzon keserű perceket. Hasonlóképpen vélekedett Magyar Lóránd, parlamenti képviselő, a rendezvény társszervezője is, aki szerint a Partiumi Magyar Napok abban is értéket képvisel, hogy megmozgatja és cselekvésre ösztönzi a fiatalokat, hiszen több mint száz önkéntes segíti a szervezők munkáját. A képviselő elmondta, hogy mindig is szükség volt egy olyan rendezvényre, amely a helyi termelőket is támogatja. Kiemelte, hogy a rendezvény jól gazdálkodik úgy az emberi erőforrásokkal, mint a beérkezett anyagi támogatásokkal. Van jövő Szatmárnémetiben, van jövő a Partiumban, hiszen értékes fiatalok érkeznek haza, akik tovább viszik a rendezvényt és annak üzenetét. A képviselő egyébként előadást is tart majd a rendezvényen Szatmár megye mezőgazdaságának stratégiájáról, a fenntarthatóság és gazdaságosság címszavak mentén. Stier Péter, főszervező a sajtótájékoztatón ismertette a 16. Partiumi Magyar Napok részletes programját, amelyet bárki könnyen elérhet a rendezvény megújult honlapján a www.partiuminapok.ro oldalon, valamint a PMN Facebook-oldalán, ahol folyamatos tudósítások és friss tartalmak érhetőek el, hogy senki se maradjon le kedvencéről. Ugyanakkor, a teljes program a FestivApp applikáción is elérhető. A főszervező köszönetet mondott a több mint száz vállalkozó támogatónak akik a rendezvény költségeinek egyharmadát biztosították. Ugyanakkor a 25 civil szervezetnek is köszönetet mondott, illetve az önkénteseknek, akik fáradhatatlan munkája nélkül idén sem valósulhatott volna meg a Partiumi Magyar Napok. erdon.ro 2017. augusztus 21.Megkezdődtek a 16. Partiumi Magyar NapokA Római Katolikus Székesegyházban tartott ünnepi szentmisével és azt követő koszorúzással kezdetét vette augusztus 20-án, vasárnap a XVI. Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat. Államalapító Szent István király üzenete ma is érvényes, kultúránk és hagyományaink megőrzése ma is fontos feladatunk - ennek szellemében hajtottak főt a Partiumi Magyar Napok szervezői, Szatmárnémeti és a megye elöljárói, parlamenti képviselői és szenátora, majd elhelyezték az emlékezés koszorúit. „Köszönjük meg a jó Istennek első szent királyunkat, egyházmegyénk fő védőszentjét. Hálásak vagyunk, hogy általa példát adott a Krisztus nyomában járó emberre. Olyan király volt, aki a mennyei haza felé vezette népét és ma is oda akarja vezetni az összetartozás, a megbocsátás és a hit útján” - mondta bevezetőjében a Schönberger Jenő katolikus püspök. Kihangsúlyozta: „Európa ma nem zár össze, nyitott, mindenki bejöhet anélkül a felismerés nélkül, hogy, amennyiben itt meg akar maradni, neki is kereszténnyé kell lennie. Miért? Azért, mert Európa ma már nem keresztény. Szent István királyunk ünnepe és példája bennünket is fel akar rázni - nincs megmaradás szikla nélkül, vagyis krisztusi hit és Krisztusra épített élet nélkül.” Ünnepi köszöntőjében Kereskényi Gábor polgármester elmondta: több, mint ezer évvel ezelőtt Szent István kősziklára építette királyságát, létrehozva ezáltal nemzetünk megmaradásának zálogát. Ma, 2017-ben a mi felelősségünk és feladatunk, hogy megvédjük keresztény értékeinket a „nyitott Európában” A 16. Partiumi Magyar Napok délután is kulturális és szórakoztató programokkal várta az érdeklődőket: a 16 órára meghirdetett családi kerékpáros ügyességi versenyen az eső sem szegte kedvét a résztvevő családoknak. Az Erdélyi Kárpát Egyesület - Szatmárnémeti és a Pro Racers Egyesület által szervezett ügyességi versenyen a zápor elvonúltával 15 család pattant kerékpárra és mutatta meg, hogyan kell esőben ügyesen és mosolyogva bringázni. A legjobb csapatnak a a Szodoray-Parádi 2-es versenynévvel induló család bizonyult, ők és további 7 csapat a Casco cég által felajánlott professzionális bukósisakkal és napszemüvegekkel, valamint remek élményekkel térhettek haza. A kerékpáros versennyel párhuzamosan a Láncos templom gyülekezeti termében 17 órától Szőcs Péter történelmi előadására került sor Szent László emlékezete a középkori Szatmárban címmel, ahol a közönség a lovagkirály munkásságának szakaszaiba nyerhetett betekintést, hiszen ahogy a mondák is tartják a szent király halála után is segítette szeretett népét. Az esti órákban pedig Eszenyi Enikő lépett az Északi Színház színpadára, ahol a buja ritmusokkal kalauzolta a szatmári közönséget a vágyak világába. A Vígszínház igazgatója különleges pillanatnak nevezte a szatmári fellépést és az itteni közönséggel való találkozást, hiszen nagyszülei és szülei Szatmárnémetiben éltek. A gyönyörben nincs középút című produkciót vastapssal fogadta a Partiumi Magyar Napok közönsége. A Bohém Ragtime Jazz Band sziporkázó koncertje zárta a PMN első napját a Dinu Lipatti Filharmóniában, ahol a húszas-harmincas évek New Orleansa költözött Szatmárnémetibe. A dzsessztől fülledt éjszakák hangulatát idézte koncertjén a banda és a budapesti békeidők szelleme is átjárta a nézőteret. A bohém zenészek hangszertudásukkal is elkápráztattak a közönséget, ugyanis a banda nyolc tagja közel húsz hangszeren játszik, mindezt mókás könnyedséggel párosítva. Hétfőn pedig további remek szórakoztató programokkal, színházi előadással és koncerttel vár mindenkit a 16. Partiumi Magyar Napok. maszol.ro 2017. augusztus 22.Szolgálati lakások a magyar államtólA magyar állam támogatásával felépített orvos- és művészlakásokat adott át tegnap Szatmárnémetiben az erdélyi Studium-Prospero Alapítvány. Az alapítvány által felépített és berendezett ingatlanban három kétszobás és három egyszobás lakást ajánlanak fel olyan fiatal magyar orvosoknak, színészeknek, zenészeknek, akik a szatmárnémeti egészségügyi, illetve kulturális intézményekben vállalnak munkát. Potápi Árpád, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára az átadóünnepségen elmondta: az államtitkárság 2015-ben közel 90 millió forinttal, 2016-ban pedig további 30 millió forinttal járult hozzá az erdélyi orvos- és művészlakások építéséhez. A sepsiszentgyörgyi, majd szatmárnémeti lakások után Csíkszeredában nyílik lehetőség hasonló lakások építésére. Hozzátette: ezek nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az általánossá vált elvándorlás körülményei között is maradjanak magyar orvosok az erdélyi városokban, ahol nagy szükség van rájuk. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üdvözölte, hogy „kitágult” a magyar nemzetpolitika, és immár ehhez hasonló programokat is kész támogatni. „Fontos, hogy az orvosaink itthon maradjanak, mert óriási az orvoshiány. Kell tudnunk biztosítani az utánpótlást. Kellenek olyan közösségek (…), amelyek megteremtik azokat a körülményeket, hogy egy fiatal orvos házaspár el tudja kezdeni az életét. Ez a nemzetpolitika részét képezi. Ezt folytatni kell. Látjuk, hogy a következő esztendők semmivel sem lesznek könnyebbek, mint amelyekhez hozzászoktatott Románia az elmúlt száz esztendőben” – nyilatkozta, és azt kívánta, hogy „lengje be gyerekzsivaj az átadott épületeket”. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere kijelentette: pár évvel ezelőtt nem gondolta volna, hogy munkaerőhiánnyal szembesül a város, de ez az oka annak, hogy jelenleg kevesebb fejlesztést tudnak elvégezni, mint amennyit finanszírozhatnának. Vass Levente RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Studium-Prospero Alapítvány elnöke elmondta: a most átadott lakások mellett egy hetedik kétszobás lakást is vásárolt az alapítvány a város központjában; azt a szatmárnémeti magyar közösség dönti el, hogy kik költözhetnek be. Az orvosként politizáló Vass Levente szerint az egyetemi városokban – például Marosvásárhelyen – biztosított az orvosutánpótlás, de a Szatmárnémetihez hasonló városok számára az elszármazott szakemberek hazacsalogatása a tét. Megjegyezte: a marosvásárhelyi kórházakban 350 magyar rezidens orvos dolgozik, akik közül 23-an Szatmárnémetiben, heten pedig a Szatmár megyei Tasnádon érettségiztek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. augusztus 24.Szatmárnémeti 80 éves díszpolgárát, Paulovics Lászlót köszöntöttékA Szatmárnémeti Református Gimnáziumban található esperesi hivatalban összeállított ideiglenes kiállításon köszöntötték Paulovics László festőművészt. A nemrég ünnepelt 80. születésnap alkalmából köszöntötték a festőművészt szerdán Szatmárnémetiben. Szőcs Péter, a Szent István Kör elnöke köszöntötte az ünnepeltet, majd Csirák Csaba színháztörténész beszélt Paulovics munkájáról, érintve a díszlettervezéssel töltött hosszú éveket. A művész 70 alkotásából nemrég nyílt tárlat Kolozsváron, ennek kapcsán született benyomásairól beszélt Márton Evelin művészettörténész. Kereskényi Gábor polgármester egy kis meglepetéssel készült a város díszpolgárának köszöntésére, majd a születésnapos barátai mondtak köszöntőt. Paulovics László az útról beszélt, melyet követően sokan vándornak tartják. Esze ágában nem volt elhagyni annak idején Szatmárnémetit, de díszlettervezői munkájában olyan eszmei és gyakorlati megkötésekkel szembesült, hogy kénytelen volt az elvándorlás mellett dönteni. Élt és alkotott egyebek mellett Németországban és Hollandiában, most pedig a magyarországi Szentes az otthona - ám Szatmárnémeti mindig ott van a szívében és sok alkotásában. Paulovics László 1937. augusztus 15-én született Szatmárnémetiben. 1955-ben Nagybányán a Művészeti Középiskolában végzett, majd a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1961-ben szerez diplomát, majd három év nagybányai kitérő után, 1964-től a szatmári színház díszlet- és jelmeztervezője. Több kulturális folyóirat grafikus munkatársa volt. Festőművészeti munkái egyéni és kollektív tárlatok sokaságán jelentek meg szerte az országban. Az ő keze munkáját dicséri a Szent Lélek római katolikus templom oltárképe is. Paulovics 2015 novemberében lett Szatmárnémeti díszpolgára. szatmar.ro 2017. augusztus 25.Orvostalálkozó, könyvbemutató és sok sok zene - ez jellemezte a PMN csütörtöki napjátAhogy közeledik a hétvége, úgy sűrűsödnek a programok is a 16. Partiumi Magyar Napokon. Csütörtökön is a szórakozásé volt a főszerep Szatmárnémetiben. Ha délelőtt 11 óra, akkor gyerekprogramok a Tűzoltótorony melletti CBA színpadon - ezt már minden szatmári gyerek tudja, így nem csoda, hogy csütörtökön ismét megtelt a tér élettel és gyerekzsivajjal, hiszen a Kuttyomfitty Társulat humorral és tánccal bőven fűszerezett előadása kicsik és nagyok arcára egyaránt mosolyt varázsolt. A szlovákiai társulat Petőfi Sándor: János vitéz című elbeszélő költeményét dolgozta fel, a varázslatos történeten keresztül a nagyérdemű olyan érdekességeket láthatott, mint török hastánc vagy barokk menüett. Az előadás alatt pedig több nézőt is bevontak a történetbe, páratlan élménnyel gazdagodva ezáltal. Délután a beszélgetéseké és a könyvbemutatóké volt a főszerep, hiszen sor került Lupescu Kata: A kalózlány című ifjúsági regényének bemutatójára. A könyvbemutatóval egybekötött közönségtalálkozó különlegessége, hogy Kata mindössze 15 éves, A kalózlány írásához pedig hatodikos korában, 11 évesen kezdett bele. Regénye pedig hosszú idő óta az első igazi ifjúsági regény az erdélyi magyar könyvpiacon. Kiadója szavaival élve, ha angol nyelvterületen kerülne kiadásra, a young adult fantasy kategóriába tartozna, ugyanis a serdülő olvasóréteget célozza meg, a történet pedig a felnőtté válásról szól. Lebilincselő sztorival, szikrázó párbeszédekkel és nem utolsósorban az írói fantázia olyan sziporkáival, mely oldalról oldalra egyik bámulatból a másikba ejti az olvasót. Szintén a csütörtöki nap adott helyet a szatmári orvosok találkozójának, mely már évek óta a Partiumi Magyar Napok kiemelkedő eseménye. A szervező Szent-Györgyi Albert Társaság és a Szatmári Fiatalokért Kulturális Egyesület hisz ugyanis abban, hogy ebben a megyében is vannak kiemelkedően jó orvosok és ők el tudják mondani a következő generációnak, akik még csak most gondolkodnak a pályaválasztáson vagy ha már tudják, hogy milyen szakirányon idulnak el, de bizonytalanok a várost illetően, hogy Szatmár megye jó hely lehet mind a kezdő orvosnak, mind a tapasztaltnak is. Dr. Vass Zoltán, a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnöke elmondta, hogy az évek során inkább valamiféle generációk közötti beszélgetéssé lényegült át ez a találkozó, ahol orvosok és leendő orvosok mellett megjelennek már asszisztensek is, akik ugyebár az egészségügyi rendszer fontos és nélkülözhetetlen pillérei. Szatmár megye minden évben remek anyagot ad az orvosi egyetemeknek, éppen ezért lenne itt az ideje, hogy őket meg is lehessen tartani s egyetemi éveik után visszataláljanak ide. A legnagyobb hiány – főleg magyarul beszélő szakorvosokból – éppen a megyei kórházban van. Éppen ezért kapott meghívást az eseményre Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Nagy Szabolcs, megyemenedzser, aki kiemelten foglalkozik a megyei kórház helyzetével, valamint Marc Adrian, a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Mivel fontos, hogy minden önkormányzat magáénak érezze az egészségügyi rendszer fejlesztését, így a meghívottak között szerepelt Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere is, hiszen ebben a városban működnek a rendszer döntő többségét alkotó intézmények. A 16. Partiumi Magyar Napok programjában a sport is fontos szerepet tölt be, focitornát szerveztek Romász János emlékére, volt vívásbemutató, csütörtökön pedig a Ferencvárosi Tornaklub legendás focistáival, Telek Andrással és Szenes Sándorral találkozhattak a fradi-drukkerek és beszélgethettek velük a Fradiról, fociról, legendákról. Csütörtök késő délután és este minden tekintetben a zenéé volt a főszerep: a Római Katolikus Püspökség Aranytermében Rappert Vencz Gábor színművész és a Consonantia trió Shakespeare és Handel műveket mutatott be, 19 órától teltház előtt koncertezett Gergely Róbert a Szécsi Pál emlékműsor keretén belül, míg 21 órától a fiatalok kedvence, a Children of Distance “robbantotta” fel a Farmacenter színpadot a Református Gimnázium udvarán. Az estét ezúttal is afterparty zárta a Yoda Yoga roncskocsmában, ahol az egyik legnevesebb magyarországi lemezlovas, Dj Budai pörgette a lemezeket. szatmar.ro 2017. augusztus 31.A szervezők az eddigi legszínvonalasabb kiadásnak értékelték az idei PMN-tStier Péter főszervező, Szőcs Péter, az Identitas Alapítvány elnöke, Kereskényi Gábor polgármester, Pataki Csaba megyei tanácselnök és Magyar Lóránd képviselő kiértékelő sajtótájékoztatón vonta le a 16. Partiumi Magyar Napok következtetéseit. „A Partiumi Magyar Napok a régió legnagyobb, legmeghatározóbb és legszínesebb rendezvénye, amely évről évre egyre több látogatót vonz Szatmárnémetibe” – mondta Stier Péter főszervező. Bebizonyosodott, hogy sokan úgy tervezték a nyarat, hogy itthon, Szatmárnémetiben legyenek, hiszen a rendezvény 8 napja alatt a több mint 150 szerteágazó programon, koncerten, kiállításon, gasztronómiai és kulturális tevékenységen, valamint színházi előadáson a 70 ezret is meghaladta a látogatók száma – összegzett. A főszervező elmondta, hogy a rendezvény turisztikai szempontból is bizonyíthatóan sikeres, hiszen előfordult, hogy az utolsó pillanatban kellett elszállásoljanak egy vendéget, de már alig találtak szabad szobákat a helyi szállodákban. Stier kiemelte: nagy örömmel és boldogsággal tölti el a sok pozitív visszajelzés, amely arra enged következtetni, hogy az idei rendezvénnyel is magasra tették a mércét. Sikerült felülmúlni az eddigi kiadásokat, és ezzel együtt önmagukat is. Ezért köszönet illeti a támogatókat, a társszervező civil szervezeteket, a médiapartnereket, a rendezvény önkénteseit – idézi a közlemény a főszervező kiértékelőjét. A legnagyobb hála a közönségnek jár, hiszen nélkülül soha nem jöhetne létre egy sikeres rendezvény. Összesen 101 helyi, országos és külföldi érdekeltségű szponzor támogatta a Partiumi Magyar Napokat. 24 civil szervezet és közel 100 önkéntes vett részt a rendezvény szervezésében, 19 médiapartner tudósított róla. Szőcs Péter, az Identitas Alapítvány elnöke is köszönetet mondott a résztvevőknek, akik a megye minden részéről, más megyékből és a határon túlról is érkeztek. Együtt szórakozott a magyar, a román és a sváb A sajtótájékoztatón részt vett Kereskényi Gábor polgármester is, aki elmondta: ismét bebizonyosodott, hogy Szatmárnémeti képes egy olyan multikulturális szórakoztató rendezvényt létrehozni, ahol a magyar lakosság mellett a svábok és a románok is jól tudják érezni magukat. A rendezvény zárókoncertjére, az Omegára nagyon sok román volt kíváncsi, de a főzőversenyre is jelentkezett román csapat, amely nagyon jól érezte magát, sőt még díjat is nyert. A polgármester gratulált a szervezőknek, arra biztatva őket, hogy jövőre is legalább ugyanezt a színvonalat hozzák, sőt az ideinél még színvonalasabb programokkal is kellene készülni. A közrendért, közbiztonságért és a köztisztaságért felelős szerveknek is megköszönte az operatív munkát. Pataki Csaba megyei tanácselnök és Magyar Lóránd képviselő is az eddigi legszínvonalasabb kiadásnak értékelték a rendezvénysorozatot. Szerintük a fejlődés nemcsak a programkínálatában volt érezhető, hanem a közönség viselkedésén is, mindenki kulturáltan szórakozott a Partiumi Magyar Napokon. A tanácselnök azt is kiemelte, hogy a legtöbb kulturális program teltházas volt, számára kifejezetten meglepő volt, hogy a könyvbemutatók iránt is hatalmas volt az érdeklődés. Magyar Lóránd összegzésében elmondta: a Partiumi Magyar Napok a jövőben is megfelelő teret fog biztosítani a helyi termelők számára a külföldről beáramló termékekkel szemben, hiszen ez a rendezvény Szatmárnémetit kell népszerűsítse, fel kell mutatni a helyi értékeket. maszol.ro 2017. szeptember 1.Letették az új Árva Bethlen Kata óvoda alapkövétMagyarország kormánya három szatmárnémeti református óvoda építését-bővítését finanszírozza. A Szamos-negyedi Árva Bethlen Kata Óvoda alapkőletételére került sor péntek délben a reformáció 500 éves évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat nyitányaként. Az alapkő-letétel ebben az esetben furcsa kifejezés, hiszen az óvoda áll, ám a magyar kormánytól kapott támogatásból mind szolgáltatások, mind az épület szempontjából kibővítik az ovit. Kiss József egyházmegyei főjegyző az oktatás fontosságáról, a református egyházi oktatás múltjáról beszélt, és arról, hogy jelenleg sok gonddal küzdenek. Sokan kétkednek az óvodaépítés-bővítés kapcsán, hiszen mostanság sok magyar család román óvodába adja a gyermekét. "Ha elhisszük azt, hogy ebben az óvodában lesznek gyerekek, lesz jövőnk. A kegyelem Istene megtölti az óvodánkat, a gyerekeket pedig az Ő dicsőségére kell neveljük" - mondta. Bogya Kiss Mária lelkész felelevenítette a most álló óvoda alapításának körülményeit - ez az óvoda 17 éve szolgálja a közösséget. Grezsa István miniszteri biztos beszédében kijelentette: világos és jól átlátható a Magyrország Kormányának külhoni magyarokkal kapcsolatos nemzetpolitikája, ennek részeként a 17 milliárd forintos óvodafejlesztési programban 65 Kárpát-medencei óvoda építését támogatják. "Ez az egyik gyakorlati megvalósulása a nyolc éve tartó nemzetegyesítő politikának" - mondta. Király Lajos esperes köszönetet mondott a szerető gondoskodásért, amit Magyaroszág Kormányától kaptak. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere elmondta: decemberben beszélt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az óvodaépítési programról, akkor nem hitte, hogy kilenc hónap múlva már az alapkőletételre is sor kerül. Mint Rácz Ervin református lelkésztől és sajtóreferenstől megtudtuk: eddig az Árva Bethlen Kata Óvoda 9 és 12 óra között fogadta a gyerekeket. Most, az építésbővítést követően három óvodai csoport fog itt működni, a gyerekekkel pedig 8 és 16 óra között nevelik majd az óvónénik. A Szamos-negyedi óvoda mellett Szatmárnémetiben a Szatmár-Kültelek egyházközség óvodája új épületbe költözik majd, a Szatmár-Németi egyházközségben pedig egyelőre nem volt óvoda, most egy új építésű épületben kezdi majd meg a működését. A tervek szerint az új Árva Bethlen Kata Óvoda felavatását jövő szeptemberben fogják tartani. szatmar.ro 2017. szeptember 2.Szabadtéri istentiszteletet tartottak Szatmárnémeti új főterénA Reformáció 500 éves évfordulóját ünneplő programsorozat részeként sok százan vonultak a Református Gimnáziumtól az új főtéren tartott istentiszteletre. Az évforduló alkalmából pénteken is több rendezvényt tartottak, ám szombaton került sor a legfontosabb programpontokra. Több rendezvény is zajlott 10 órától. SZIKE-istentiszteletet tartottak a Németi-templomban, nőszövetségi konferenciát a Láncos-templomban, presbiteri konferencia volt a Kálvin János imaházban. 14 órakor református emlékjelet avattak a Kálvin János téren, amit zászlós felvonulás követett az újközpontig, ahol ünnepi istentiszteletet tartottak. Sok százan vettek részt a felvonuláson, amelyen az egyházmegye teljes papsága mellett a szomszéd egyházmegyék lelkipásztorai is részt vettek, világi előljárókkal és a hívekkel együtt. Az új főtéren frissítő víz várta a vonulókat, majd kezdetét vette az istentisztelet. Előbb egy filmet vetítettek a szatmári reformációról, majd következtek a köszöntők. Beszélt Kiss József, az egyházmegye főjegyzője, Király Lajos esperes, Puskás Csaba egyházmegyei főgondnok és Kereskényi Gábor polgármester is. Áder Jánosnak, Magyarország államfőjének üzenetét Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete tolmácsolta. Az istentiszteleten Csűry István püspök hirdetett igét, figyelmeztetve a hallgatóságot: ötszáz év van mögöttünk, de legalább ötszáz év áll még a református egyház előtt, hiszen Jézus Krisztus volt, van és lesz. Az egyházi előljáró a rendezvény mottójának - Megújulás - jelentését is körüljárta, értelmezte beszédében. Ezt követően a résztvevők a téren felállított, összesen tíz Úr asztalához járultak és úrvacsorát vettek, majd kulturális programot követhettek figyelemmel a téren tartózkodók. szatmar.ro 2017. szeptember 28.Az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei szervezete az ukrán oktatási törvény ellen akart tüntetést szervezni, azonban a polgármesteri hivatal nem válaszolt a kérvényre.Az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei szervezete tüntetést jelentett be október 1-jére Szatmárnémetibe, a prefektúra előtti térre, melynek célja az ukrajnai nemzeti kisebbségek iránti szolidaritás kifejezése a szeptemberben meghozott oktatási törvény kapcsán, mely súlyosan sérti kárpátaljai magyar közösségünk nyelvhasználati és anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait. Mint ismeretes, a jogszabály többek között arról rendelkezik, hogy negyedik osztálytól kizárólag ukrán nyelven folyhat oktatás Ukrajnában. Ez egyrészt nem hoz megoldást arra a problémára, hogy az ukrajnai kisebbségekhez tartozó gyermekek jelentős része igen gyengén beszéli az állam nyelvét, hiszen továbbra sem a megfelelő módszertannal tanítják majd az ukránt a kisebbségi tannyelvű iskolákban. Ugyanakkor súlyos hátrányt jelent a többi tantárgy elsajátítása terén, hisz drasztikusan csökkennek a tanulók esélyei a mélyebb összefüggések megértésére, amennyiben az információkat egy nem kellőképpen ismert nyelven teszik elérhetővé számukra. A közös fellépés érdekében megkerestünk magyar és román szervezeteket, egyházakat, politikai pártokat – hiszen Ukrajnában a magyar mellett egy jelentős létszámú román közösség is él – melyek nyitottak voltak az együttműködésre. Sajnálattal kell azonban tudomásul vennünk, hogy a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal számára 15 nap sem volt elegendő, hogy a szabályosan, a törvény betűi szerint benyújtott területfoglalásra vonatkozó beadványunkat elbírálja, a legutolsó pillanatig válasz nélkül hagyva megkeresésünket. Ilyen körülmények között – tekintettel az ügy fontosságára – elállunk a tervezett köztéri tiltakozás megszervezésétől, hiszen nem tudjuk garantálni a rendezvény jogszerű lebonyolítását, és nem kívánunk alkalmat teremteni a polgármesteri hivatal hanyagságára épülő hatósági ellenintézkedésekre. Szégyen, hogy az állampolgárok szabad gyülekezésének jogát éppen egy ilyen fontos közös ügyünk kapcsán veszi semmibe Szatmárnémeti város önkormányzata, különösen arra való tekintettel, hogy korábban valamennyi magyar szervezet közös sikereként éltük meg, hogy Kereskényi Gábor személyében ismét magyar ember áll a város élén. Úgy véljük, semmiképp nem használna kárpátaljai testvéreink jogos követeléseinek, közös ügyünknek, ha Szatmárnémetiben a szolidaritási megmozduláson résztvevőket a hatóságok szabálysértési eljárás alá vonnák. Mindemellett nem mondunk le az akció eredeti céljáról és a holnapi napon, szeptember 29-én átadjuk a Szatmár Megyei Kormánybiztosi Hivatal (prefektúra) vezetőjének a kárpátaljai magyar és román közösségek melletti kiállásunkról szóló beadványt, amelyben arra kérjük Románia kormányát, hogy lépjen fel az ukrajnai nemzeti kisebbségeket ért jogsérelmek ügyében. Kiszner Csaba, az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei szervezetének elnöke / itthon.ma/erdelyorszag 2017. szeptember 29.Kereskényi cáfol: engedélyezték az EMNP által lefújt szatmári tüntetéstKereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere pénteken cáfolta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Szatmár megyei elnökének a kijelentéseit, s lapunknak elmondta, a néppárt kérésére már szeptember 27-én, szerdán kiállították az engedélyt a tüntetés megszervezésére. Az elöljáró a Krónikának elmondta, méltatlannak tartja az EMNP vádaskodásait, annál is inkább, mert a szatmárnémeti önkormányzat épp csütörtökön fogadott egy nyilatkozatot, melyben teljes egyetértésben elítélik a napokban elfogadott ukrajnai oktatási törvényt, amely szinte teljesen lehetetlenné teszi az anyanyelvű oktatást, ezen belül pedig az ukrajnai kissebbségek hosszútávú megmaradását. A nyilatkozatot a megyeszékhelyi önkormányzat valamennyi frakciójának vezetője ellátta kézjegyével. A nyilatkozatban leszögezik, a törvény nem csak az európai normákkal megy szembe, hanem teljesen ellentmond több nemzetközi szerződésben is megfogalmazott alapértéknek, olyanoknak, amelyeket megalakulása után Ukrajna is aláírt. Elfogadásával Ukrajna elutasította az európai értékrendet és veszélybe sodorta azon szándékát, hogy az európai közösség teljes értékű tagja lehessen – szögezik le a közleményben, melyek a kijevi kormánynak is eljuttatnak. „Ez az ügy sokkal, de sokkal fontosabb annál, hogy most értelmetlen helyi szintű pártközi vitákat nyissunk ennek kapcsán” – jegyezte meg Kereskényi Gábor. Amint arról beszámoltunk, Kiszner Csaba, az EMNP Szatmár megyei szervezetének elnöke csütörtöki közleményében arról tájékoztatott, hogy mégsem tartja meg október elsején az új ukrán oktatási törvény elleni tiltakozását az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmárnémetiben, mivel a szervezők nem kaptak engedélyt a rendezvény lebonyolítására a megyeszékhely polgármesteri hivatalától. A politikus szégyenletesnek nevezte, hogy az állampolgárok szabad gyülekezésének jogát éppen egy ilyen fontos ügy kapcsán veszi semmibe Szatmárnémeti városának önkormányzata. Gyergyai Csaba / Krónika (Kolozsvár) 2017. október 12.Semjén Zsolt: Magyarország most már erős országMagyarország most már erős ország anyagi értelemben, büszkeségében és nemzeti öntudatában is – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Szatmárnémetiben, a magyar kormány támogatásával felújított Szent Alajos Konviktus átadásán. Semjén Zsolt a 94 millió forintból felújított katolikus bentlakásos diákotthon átadásán azt mondta, Magyarország és a magyar állam már nemcsak felelősséget érez, hanem – az új alaptörvényben leírtak szerint – felelősséget visel minden magyarért, bárhol él a világon. Jelen esetben a konviktus támogatása tehát nem „valamilyen kegygyakorlás vagy jótett”, hanem ez a magyar állam kötelessége – hangsúlyozta a kormányfőhelyettes. A magyar állam minden magyarnak az állama – rögzítette beszédében Semjén Zsolt. Mint elmondta, nem szereti a határon túli magyar vagy a külhoni magyar kifejezéseket, mivel – mint mondta – minden magyar ugyanahhoz a nemzethez tartozik, az állam pedig ugyanúgy támogat minden magyart, éljen akár Szatmár vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Egy pénzügyi támogatás odaítélésénél természetesen mások például a technikai feltételek egy magyarországi vagy egy szatmárnémeti iskola esetében, az állam kötelessége azonban mindkét intézménynél ugyanaz – mondta Semjén Zsolt. Beszédében úgy vélekedett, a történelem bizonyítja az egyházi iskolák „fölényét”, a Kárpát-medencében előbb volt egyházi mint állami iskola, az előbbi intézmények így gyakorlatilag végigkísérik a magyar történelmet. Ennek ellenére a szocializmus idején mindössze fél tucat egyházi iskola működhetett Magyarországon, az itt tanuló gyerekek száma töredéke volt az államiban tanulóknak. A rendszerváltozás azonban megmutatta, hogy az élet „hatalmi posztjain” – politika, gazdaság, tudomány és művészet – feltűnően nagy számban vannak azok a diákok, akik például a bencésekhez, a piaristákhoz, a ferencesekhez és később a jezsuitákhoz jártak tanulni – mondta Semjén Zsolt, megjegyezve, hogy még az elnyomás idején is különleges szellemiséget adott a tanulóknak az egyházi intézményekben átadott tudás és azok lelki megtartó ereje. A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumhoz tartozó, Szent Alajos jezsuita szerzetesről elnevezett konviktust 1997-ben építették, első tanévében 120 tanuló számára biztosított bentlakási lehetőséget. A jelenleg 108 férőhelyes kollégium kétszintes épülete a felújítás során új homlokzatot kapott, modernizálták a konyhai gépparkját, felújították folyosóit és a belső tereit, kicserélték a szobák padlóburkolatát, a külső nyílászárókat, valamint új bútorzatot vásároltak a szobákba. A felújított épületet Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök áldotta meg. Az eseményen részt vett Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, valamint a megyei tanfelügyelőség képviselői is. MTI; Erdély.ma 2017. október 13.Átadták a Szent Alajos Konviktus felújított épületétA megmaradás-megtartás céljának megvalósításáért, Szatmárnémetiben a Szent Alajos Konviktus is tesz – több beszédben is megjelent a gondolat az épület átadásának ünnepségén, csütörtökön. Énekkel vette kezdetét csütörtökön délelőtt a Szent Alajos Konviktus épületének átadási ünnepsége, melyen a helyi és megyei közigazgatás, a főtanfelügyelőség képviselői, egyéb neves meghívottak mellett Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is részt vett. Az épület ugyanis Magyarország Kormánya valamint a Szatmári Római Katolikus Püspökség támogatása révén újulhatott meg. Schönberger Jenő megyéspüspök köszöntőbeszédében így, érthető módon fontos részt kapott a hála kifejezése, de a főpásztor visszatekintett az elmúlt évtizedekre is, illetve a keresztény nevelés megtartásával a családok védelmét hangsúlyozta: „Amikor 1990-ben újraalakult a Szatmári Egyházmegye, az első papi gyűlések témája volt a katolikus oktatás, hiszen az egyházmegyének múltja volt ezen a területen. Akkor az atyák kiemelték az oktatás fontosságát, és mellé tették egy bentlakás létrehozásának szükségességét is, amely támogathatja a nevelést. Hiszen itt, a Konviktusban talán még inkább tudunk hatni a jövő generációjára. Így épült meg a Szent Alajos Konviktus. Azóta már sok mindent megkérdőjelez a világ, és az utolsó bástyát, a katolikus családot is megrohamozza. Mert, ha a katolikus család eszményét is sikerül tönkretenni, akkor mindenki kiszolgáltatott lesz ebben az úgynevezett új egyesült Európában. Nem véletlen, hogy Szentatyánk egyre többször emeli fel a szavát a család védelmében, és nem véletlen, hogy az anyaország is hangsúlyozza: család nélkül ország sincs. Mint katolikus püspök köszönöm, hogy olyan sokat tesz a Magyar Kormány a magyar családokért, és nem csak otthon, hanem itthon is. Köszönöm a sok-sok támogatást és különösen, amit ennek az épületnek a felújításáért tettek. Tudom, nagyon sok magyar testvéremnek az aprópénze van itt, de nem értelmetlenül, hisz a magyar, a keresztény családokat segíti ez az intézmény, hogy a gyermekek katolikus, keresztény, magyar szellemben nevelődjenek, okosodjanak, gazdagodjanak.” Ádámkó István, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója ismertette a felújítás költségeit, ugyanakkor megvallotta, a megújult épület kapcsán a nevelési célok hatékonyság-növekedését várja: „Hálásak vagyunk, és büszkeség tölthet el, hogy egykori megyéspüspökünk álmát, miszerint méltó otthont teremtsünk az 1991-ben újjáindított katolikus iskola vidéki diákjainak, tovább tudjuk álmodni. Hisszük, hogy végső soron ez a dolgunk: keresztény hitükben erős, identitásukban és nemzeti hovatartozásukban biztos, emberséges és másokért is tenni vágyó embereket nevelni. Hisszük, hogy a megszépített, korszerűbbé tett, megújult épület méltó környezetet nyújt céljaink eléréséhez, és így tovább tudjuk vinni elődeink terveit. A nagyszabású beruházás összköltsége 94 000 000 forint, amiből a felújítási munkálatok értéke 62 400 000 forint, az új felszerelések ára 28 000 000 forint, a tervezés-engedélyeztetés költségei pedig 3 600 000 forintot tesznek ki. Ezúton szeretnék mindannyiunk nevében köszönetet mondani elsősorban Magyarország kormányának az anyagi támogatásért, a Szatmári Római Katolikus Püspökségnek, Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalának, a tervező és kivitelező cégeknek, az építésvezetőknek, és mindenkinek, aki hozzájárult a diákotthon korszerűsítéséhez. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm iskolánk munkaközösségének munkáját, segítségét.” Az avatási ünnepség beszédeinek sorában Pataki Csaba megyei tanácselnök a fiatalok megtartásának fontosságát emelte ki, s ebben a konviktus szerepét méltatta: „Itt állunk egy otthonban, hiszen a gyerekek közül egyeseknek négy, másoknak nyolc évig otthona a Konviktus. Több megyéből laknak itt gyerekek. Szatmárnémetit ékesíti ez az épület, de a hatása sokkal nagyobb, megyehatáron és országhatáron is átlép. Két évtizede ismerem a Szent Alajos Konviktus helyzetét, örülök, hogy megújult és örülök, hogy segít bennünket abban a munkában, hogy élhetőbb várost, megyét, térséget teremtsünk. Fontos, hogy fiataljaink, akik legnagyobb kincsünket jelentik, maradjanak közel a szülőföldjükhöz, ne hagyjanak teret másoknak, ne legyenek humánerőforrás-gondjaink pár évtized múlva.” Kereskényi Gábor polgármester továbbvitte a fiatalok itthon-tartásának gondolatát: „Ez a mai ünnepség azt példázza, hogy ha összefogunk – az anyaország, a történelmi magyar egyházak, illetve a közösségi érdekképviselet –, akkor nagyon sok, szép dolgot tudunk közösen megvalósítani. Szatmárnémeti városa az idei évben először, költségvetésének csaknem 30 százalékát költi az oktatásra. Tesszük ezt azért, mert azt gondolom, hogy tanintézményeink valóban hozzájárulnak ahhoz, hogy ne legyenek humánerőforrás-problémáink. Sajnos, jelen pillanatban Románia, Szíria után az az ország, ahonnan a legtöbben vándorolnak el. Jelen pillanatban, Romániából több, mint három és félmillió ember van távol az otthonától. Én abban reménykedek, hogy ez a beruházás is hozzá fog járulni ahhoz, hogy ezt a munkaerőhiányt legyűrjük, vagy legalább is kezeljük.” Durla Pașca Mihai Călin főtanfelügyelő megszólalásában kiemelte, az oktatás nem működhet az iskola, a család és a közösség jó együttműködése nélkül. De ha az egyház is belép ebbe a hármasba, az eredmények valóban kiemelkedők. Megköszönte ugyanakkor Schönberger Jenő püspöknek mindazt az áldozatot, amit a szatmárnémeti gyerekek oktatásáért hoz. A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum tanulóinak kulturális műsorával, versszavalattal és népdalelőadással is színesített ünnepségen az utolsó beszéd Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese részéről hangzott el. Üzenetként az egyházi oktatás értéktöbbletét hozta és emelte hallgatósága elé: „Aki ebbe az iskolába jár, ehhez a Konviktushoz tartozik, ennek az iskolarendszernek a tagja, amely a Szatmári Római Katolikus Püspökséghez kötődik, előnyben van. A történelem bizonyítja az egyházi iskolák fölényét. Itt, a Kárpát-medencében, természetszerűleg előbb volt egyházi iskola, mint állami. A magyar állam több, mint ezer éves, de a magyar iskola Pannonhalmán idősebb, mint a magyar állam, és végig a történelem során olyan pluszt tud adni, amit senki más! Ezt bizonyítják az egyházi iskolákból kikerültek, akik társadalmi szerepvállalásukkal példát mutatnak.” Semjén Zsolt kihangsúlyozta, Magyarország már erős ország anyagi értelemben, büszkeségében, valamint nemzeti öntudatában is. „Nem véletlen, hogy az új alkotmányban már nem az a maszatoló mondat szerepel, hogy felelősséget érzünk a határon-túli magyarságért, hanem, hogy Magyarország felelősséget visel minden magyarért, bárhol is éljen ő a világon. Tehát az a helyzet, hogy amikor a Magyar Állam támogatja, mondjuk ezt az intézményt, az nem valamilyen kegy-gyakorlás, nem valamilyen jótett, hanem az a Magyar Állam kötelessége, mert a Magyar Állam minden magyarnak az állama, függetlenül attól, hogy a világ melyik szegletében él. És pláne, ha az őshonos magyarság tekintetében, a Kárpát-medencében. Alkotmányos kötelezettségünket teljesítjük.” Magyarország miniszterelnök-helyettese példaértékűnek nevezte a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fejlesztő-törekvéseit: „Meg kell, hogy mondjam, az a minőségi építkezés, amit a Szatmári Római Katolikus Püspökség végez – a Püspök atya mindig bevonja ebbe jogosan a munkatársait is –, az példaértékű az egész Kárpát-medence tekintetében. A Püspök atya csak olyan dologra kér pénzt, ami értelmes, reális, konkrét cél, hajszálpontosan megtervezve, hajszálpontosan kivitelezve és hajszálpontosan elszámolva. Következésképpen a létező legprecízebb, legpontosabb és példaadó, amit egyébként mutogatunk a többi, magyarországi és külhoni magyar intézménynek is, hogy tessék, így kell ezt csinálni!” Mindezeket követően áldotta meg Schönberger Jenő püspök az épületet, amelyet megtekinthettek a vendégek is, akik az ünnepség után sem siettek el – a Szent Alajos Konviktus étkezőjében jutott idő a frissítő beszélgetésekre is. szatmar.ro 2017. október 23.Az ’56-os forradalomra emlékeztek a Kölcsey Ferenc FőgimnáziumbanEbben az évben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium díszterme adott otthont az 1956-os magyar forradalom emlékműsorának. A hétfő délutáni eseményt Szőcs Péter, a Szent István Kör elnöke nyitotta meg. Köszöntötte az egybegyűlteket, majd átadta a szót Kereskényi Gábornak. Szatmárnémeti polgármestere beszédében az emlékezés fontosságát fejtette ki. Az emberek manapság csak homályosan emlékeznek, milyen is volt egy embertelen diktatúrában élni, épp ezért beszélni kell róla. Nem szabad elfelejteni az ’56-osok bátorságát, akik szembe mertek fordulni a zsarnoksággal. Kereskényi Gábor után Pataki Enikő szólt a közönséghez. A Kölcsey igazgatónője a polgármester gondolatait vitte tovább: nem szabad megfeledkezni az ’56-os hősök bátorságáról és önfeláldozásáról, mellyel a jelennek is példát mutatnak. Annak érdekében, hogy a diákok közelebbről is megtapasztalhassák, milyen volt a forradalom, az iskola minden évben kirándulást szervez Budapestre, ahol végigjárják a megmozdulás főbb helyszíneit. Egy ilyen kirándulás tapasztalatait vitte színpadra a 12. E osztály Téglás József magyartanár segédletével. A végzős évfolyam egy kétgyermekes család perspektíváján keresztül mutatta be az ’56-os történéseket. A színdarab rávilágított, mit jelentett a forradalom a szabadság után vágyódó apának, a családját féltő édesanyának, az utcák hevétől elragadtatott gyerekeknek. Mit jelentett a forradalom a magyar nemzetnek. A darab zárójelenete megfogalmazta ’56 tanulságát: habár leverték a mozgalmat, a magyar emberekben megfogant a szabadság iránti vágy, melyet egy több évtizedes elnyomás sem tudott kioltani. A színdarab üzenetét vitte tovább Gnandt Zoltán történelemtanár is, aki előadásában a forradalom eseményeit mutatta be: hogyan lett a kezdeti suttogásokból forradalom, miként álltak ki szabadságukért a pesti fiatalok, végül pedig a szovjet megtorlásról is hallhattak az egybegyűltek. szatmar.ro 2017. október 27.Gyarapodás technikában, tudásban, hitbenFizika-, kémia-biológia-, valamint idegen nyelv szaktantermet építettek a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum főépületéhez és ezeket berendezték. A diákok pedig már használatba is vették, zajlottak a tanórák, „laborok”, amikor október 27-én, délelőtt, a díszteremben, a megvalósítás feletti örömét ünnepelni gyűlt össze az iskolaközösség a támogatókkal, kivitelezőkkel, közigazgatási elöljárókkal. Schönberger Jenő püspök, első megszólalóként a tanintézmény keresztény szellemiségét emelte ki. Mint mondta, ez betölti az iskolát, köszönhetően a jó tanároknak, a spirituális atyáknak. „Nagyon fontos a tudás, de nevelni is akarunk: szép életre, jóra. A tanárok úgy élnek hogy az életpéldájuk által is nevelnek. A diákok tudását pedig az eredmények bizonyítják. Most három szaklaborral bővül az iskolánk. És remélem, nem csak okos-táblák lesznek ezekben a laborokban, hanem okos diákok is, akik jól használják majd a technikát, maguk gyarapítására. Az eszközökre azért van szükség, hogy általuk többek, jobbak legyenek a diákok, és még inkább a szépet és a jót építsék be az életükbe. Sok áldozatot hozott felénk a Magyar Kormány. Ezt köszönöm, és merem remélni, hogy ez az áldozat a lehető legjobb célt szolgálja majd.” Ádámkó István igazgató egy régi álom megvalósulását látja a szaktantermek átadásában: „Egy esztendővel ezelőtt, a Reizer Pál püspök úr kezdeményezésére 1991-ben újraindított katolikus iskolák fennállásának huszonötödik évfordulóját, a katolikus iskola újraindításának ezüst jubileumát ünnepelhettük. Végiggondolva honnan indultunk és merre tart katolikus oktatásunk, az első teológiai fiúosztály beindítása óta szembeötlő volt, hogy ezt az elmúlt 25 évet folyamatos építés, építkezés kísérte. (...) Tevékenységeink megfelelő keretét a jó tanulási környezet biztosítja, ezért is olyan kiemelkedő az építkezéseink sorában a mai alkalom: a három, korszerűen kialakított, interaktív táblákkal, kivetítőkkel, interaktív táblagép-készlettel, hangfalakkal, hangosító berendezésekkel felszerelt szaktanterem átadása. Nem túlzás állítani, hogy az iskola vezetőségének, a tantestületnek, a diákoknak és a szülői közösségünknek régi álma válik valóra, amikor a Püspök atya megszenteli és használatba vesszük az új, belső iskolai tereket: a fizika-, a kémia-biológia-, valamint az idegen nyelv szaktantermet.” Ádámkó István is megköszönte Magyarország kormányának a nyolcvanhat millió forint támogatást, amelyet a három szaktanterem tervezési, engedélyeztetési, építkezési munkálatainak ellenértékeként folyósított; Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalának pedig, hogy ötvennyolcezer lejjel támogatta a szaktantermek eszközbeszerzését. Kereskényi Gábor polgármester szerint a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye a jó gazda gondosságával áll az ingatlanokhoz, amelyek a város területén találhatók. „Nem lehet nem észrevenni a munkálatokat, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy mi, szatmári polgárok büszkébbek lehessünk arra a helyre, ahol élünk, hogy javuljon az életminőségünk. (...) Én megköszönöm a támogatást és a munkát, és azt tudom mondani, hogy a magunk részét is hozzátesszük, hiszen feladatunk, hogy az oktatási intézmények működését zavartalanul biztosítsuk, az ehhez szükséges anyagi feltételetek, a felszerelések előteremtésével. Úgyhogy, számíthatnak ránk.” Durla Paşca Mihai Călin megyei főtanfelügyelő az ünnepségen kiemelte, a szatmári tanügy abban az áldásos helyzetben van, hogy együttműködése az önkormányzattal és az egyházzal nagyon jónak mondható. Meglátásában mindegyik fél felfedezte, hogy a tanügybe való befektetés a jövőbe való befektetést jelenti. A létrejött szaktantermekkel kapcsolatban elmondta, azok európai standardoknak megfelelő szintű felszereltséggel rendelkeznek. „Most kedves tanárok, kedves gyerekek, a felelősség a vállaitokon, hogy válaszoljatok az előttetek álló kihívásokra. De mindabból, amit eddig tapasztaltam, a ti válaszoltok sem marad el, hiszen a megyében és országos szinten is kiemelkedő teljesítményt mutattok.” Az iskola diákjainak előadása után Soltész Miklós, Magyarország kormányának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szólt az ünneplőkhöz, arra kérve a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum diákjait, hogy az iskola mottójának megfelelően, Márián keresztül erősödjenek és jussanak el Jézushoz. „Ha a katolikus iskolának a termeit bővítjük, ha kollégiumát hozzuk rendbe, ha egy óvodát felújítunk, akkor azt a törekvést szolgáljuk, hogy a kereszténység megmaradjon és itt, közöttünk éljen. De törekvésünk azt az üzenetet is hordozza, miszerint a kereszténységben összetartozunk. Fontos azt tudni, hogy akár római katolikus, görögkatolikus, ortodoxiában élő vagy protestáns keresztények vagyunk, a cél egy. Sokkal több az, ami minket összetart – magyarokat, románokat, bármilyen nemzethez tartozókat ebben a térségben –, mint ami szétválaszt. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert nekünk a felelősségünk óriási: hogy az össz-kereszténységet szolgáló keresztény fiatalokká tudjuk a gyermekeket nevelni. Hogy Románia hűséges és becsületes állampolgárainak, a magyarságban megmaradó felnőtteknek tudjuk a gyermekeket nevelni. Én arra kérek mindenkit, segítse, hogy efelé menjen az iskola tovább! Az ünnepség végén Schönberger Jenő püspök megáldotta a szaktantermeket – amelyekben amúgy már megkezdődött az oktatás –, majd a vendégek is megtekintették a megvalósítást, fejlesztést. szatmar.ro 2017. november 3.Magyar polgármester a magyar feliratok ellenJogerősen pert nyert Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ellen, mely bírósági úton szerette volna a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére kötelezni a polgármestert és a város önkormányzatát. Szigeti Enikő, a Cemo elnöke az MTI-nek elmondta: amikor a pert elindították, még Dorel Coica szociáldemokrata polgármester vezette Szatmárnémetit, de a per érdemi részére Kereskényi Gábor megválasztása után került sor. Megjegyezte, Kereskényi a per során többek között azzal védekezett, hogy az összes utcanév kétnyelvűsítése jelentősen megterhelné a város költségvetését. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere az MTI-nek elmondta, a kétnyelvű feliratozás élharcosának tekinti magát, de nem fogadhatja el, hogy kívülről kényszerítsék erre. Megemlítette, hogy 2010-ben egy önkormányzati képviselőtársával maga nyújtott be határozati javaslatot arról, hogy a város valamennyi utcájára írják ki magyarul is az utcanevet, ezt azonban akkor a testület elvetette. Úgy vélte azonban, jó lenne, ha legalább nem ártanának azok, akik nem tudnak segíteni a szatmárnémeti problémák megoldásában. „Ha nagyban elvárjuk, hogy az erdélyi vagy romániai magyar közösségnek ne mondja meg se Bukarestből, se Budapestről senki, hogy mi a jó nekünk, ezt jogosan várjuk el kicsiben Szatmárnémetiben is” – jelentette ki az elöljáró, arra utalván, hogy a marosvásárhelyi Cemo kezdett a szatmári utcanevekért pereskedni. Abbéli nézetét is elmondta, hogy semmilyen törvény nem kötelezi a polgármesteri hivatalt a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére, és a bíróság sem kényszerítheti erre, mert az a hatalmi ágak szétválasztásának az elvét sértené. Hozzátette: a partiumi városban 2004 óta az a gyakorlat alakult ki, hogy fele-fele arányban neveznek el román és magyar személyiségekről utcákat, és a város terjeszkedése miatt létrejövő új utcáknak a nevét románul és magyarul is kiírják. Megjegyezte: az önkormányzati testület októberi ülésén 13 utcát neveztek el, és az egyhangúlag megszavazott határozat szövegében az is szerepel, hogy utcákra kétnyelvű utcanévtáblák kerülnek. Azt is megemlítette: jelenleg nagyszabású utcafelújítási munkálatok zajlanak Szatmárnémetiben, és e folyamat során is „nyitottak a kétnyelvű feliratozásra”. A polgármester úgy vélte: Szatmárnémeti utcáinak jelenleg mintegy tíz százalékán vannak kétnyelvű utcanévtáblák, és a kétnyelvűsítés a jövőben is folytatódni fog. Az RMDSZ – belátván, hogy gyakran a magyar választottak sem érvényesítik a nyelvhasználatra vonatkozó jogokat – a 2016-os önkormányzati választások előtt valamennyi jelöltjével nyilatkozatot íratott alá annak a vállalásáról, hogy hatáskörüknek megfelelően érvényesítik a nyelvhasználati jogokat az önkormányzatukban. A szövetség éppen a regionális és kisebbségi nyelvek chartájára hivatkozva próbálta módosítani a helyi közigazgatási törvény nyelvhasználati fejezetét úgy, hogy az az utcanevekre is vonatkozzék. A parlament alsóháza által elvetett törvénymódosítási kezdeményezést jelenleg a felsőház vitatja. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
