Irreális elképzelés, hogy az erdélyi magyarok kettős állampolgárok legyenek, ezért a magyar kormány nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, mondta a Népszabadságnak adott interjújában Kovács László külügyminiszter. Romániai tárgyalásai alkalmával Emil Constantinescu elnöktől kérte a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokkal szembeni fellépést. Az államfő erre késznek mutatkozott, ugyanakkor kérte, hogy a magyar kormány is forduljon szembe olyan próbálkozásokkal, hogy egyes magyarországi politikusok Erdélyben vívják meg választási kampányukat. - Kovács László külügyminiszter a magyar-román kapcsolatokban a lélektani gátak áttörését tartja fontosnak. /Népszabadság, okt. 10./
1997. október 27.
Csapody Miklós MDF-képviselő az Országgyűlés okt. 27-i ülésén felszólította a kormányt, hogy hozza helyre a kárt, amit a magyar miniszterelnök felkészületlensége és meggondolatlansága okozott az erdélyi magyarságnak. Horn Gyula felelőtlenül rögtönzött, amikor azt állította, hogy az RMDSZ vezetői szerint az adott helyzetben lehetetlen a magyar tagozat létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ezért egy új egyetemet más városban kell létesíteni. A kormány nevében válaszoló Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: Horn Gyula Bukarestben javasolta Victor Ciorbea miniszterelnöknek, hogy a román kormány vizsgálja meg egy önálló magyar egyetem létrehozásának lehetőségét. Kovács László szerint Romániában nem hangzott el, hogy az egyetem csak Kolozsvárott, vagy csak azon kívül létesülhet. Németh Zsolt fideszes képviselő szintén feltette a kérdés: miért nem akar Horn Gyula Kolozsváron magyar egyetemet? A kormányfő Németh Zsolt szerint tévesen állította azt, hogy a romániai magyar politikusok más városban akarnak magyar egyetemet létesíteni. Kovács László válaszolt, mondván, a magyar kormány nem helyezkedik szembe az RMDSZ igényeivel. Hozzátette: Horn Gyula nem a kolozsvári magyar kar helyett, hanem attól függetlenül javasolta egy másik egyetem létrehozását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
1997. október 28.
Tőkés László püspöknek a Budapesten, máj. 9-én az Európai Hét keretében elhangzott beszédének szövegét közölte Partiumi Közlöny. Tőkés László kijelentette, át kellene alakítani a magyar szomszédsági politikát, nem kellene lefokozni a kisebbségi kérdést, fel kellene hagyni az óvatoskodó, konformista, nemzeti kisebbségből fakadó magatartással. A jelenlegi magyar kormány-politikának a "legfőbb gyengéje, hogy nem tud nemzetben, egész térségünk összefüggéseiben gondolkodni." Erre példa és bizonyíték Kovács László külügyminiszter 1996. jún. 10-én elhangzott kijelentése: "Magyarországnak nem áll szándékában feláldozni a szomszédságában élő magyarságot, de a határon belül élő tíz és félmillió lakost sem áldozza fel a környező magyarság vélt vagy valós érdekeiért." Bizonyíték továbbá a "magyar-magyar csúcs példátlan egyezségének a felrúgásában is. Telitalálat Duray Miklósnak ezt az egyezséget értékelő írása. Miután a magyar kormány hetekig azt magyarázta, hogy politikája nem fog változni, nem ír alá olyan alapszerződést, amelyet mi nem tartunk megfelelőnek , vagy érdekeink ellen szól - s erre képes volt a magyar-magyar csúcsot is összehívni , hogy aztán felrúgja az egyezséget, teljesen keresztülgázoljon rajta. A magyar-román alapszerződés szintén bizonyíték az előbbi állításra." A magyar kormány "a lemondás, a hátrálás, az engedékenység, a megalkuvás diplomatikusnak tűnő látszatengedményekkel kecsegtető útját választotta." /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), okt. 15./
1997. november 7.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának meghívására november 4-7-e között hattagú román parlamenti küldöttség látogatott Budapestre. A delegációt Victor Bostinaru /DP/, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke vezette, tagjai között volt Szilágyi Zsolt (RMDSZ) képviselő is. - A háromnapos látogatás során a román parlamenti delegáció megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárával, a Kárpátok Eurorégió képviselőivel, az Országgyűlés honvédelmi bizottságával, valamint a gyulai románok képviselőivel. Megállapodás született arról, hogy a külügyi bizottságok találkozzanak évente kétszer - Budapesten, illetve Bukarestben. Az RMDSZ képviselője szorgalmazta a Bukarest-Budapest autópálya tervének mihamarabbi véglegesítését a szakminisztériumok tárcavezetői által, továbbá az erdélyi magyar felsőoktatás kérdéseinek megtárgyalását a két ország tanügy- és külügyminisztereinek szintjén. Kérte ugyanakkor a magyar országgyűlési képviselőket, hogy segítsék Románia integrációs törekvéseit, hogy 1999-ben országunk is a NATO tagjává válhasson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./
1998. január 1.
Kovács László magyar külügyminiszter levélben üdvözölte Andrei Plesut, az új román külügyminisztert kinevezése alkalmából és kifejezte meggyőződését, hogy a román külpolitika tovább halad azon az úton, amely Románia teljes körű euroatlanti integrációjához vezet. A magyar külügyminiszter üdvözlő levelében biztosította a román felet arról, hogy Magyarország továbbra is megbízható partner lesz a kétoldalú alapszerződésben foglaltak megvalósításában is. A kinevezéskor szokásos üdvözlő táviraton túlmenően Kovács László dec. 31-én hosszabb telefonbeszélgetést folytatott Andrei Plesuval, Románia új külügyminiszterével. A magyar diplomácia vezetője szívélyes hangvételűnek nevezte a megbeszélést. Elmondta: Andrei Plesu biztosította arról, hogy elődje, Adrian Severin külpolitikai irányvonalát kívánja folytatni. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
1998. január 27.
Szegeden folytatta kétnapos hivatalos magyarországi látogatását jan. 27-én Emil Constantinescu. A román államfő és Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében a polgármesteri hivatalban Szeged és Temesvár vezetői testvérvárosi együttműködést kötöttek. A dokumentum ünnepélyes aláírásával - hangoztatták a két város képviselői - Szeged és Temesvár polgárainak a közös históriai múltban gyökerező együttműködési szándékát fejezik ki. Az utóbbi másfél év egyre javuló államközi kapcsolatai tették lehetővé, hogy a hosszú ideje meglévő közös határ menti törekvések immár megfelelő keretet kaphattak, s tovább erősödhet a jószomszédi viszony - hangzott el. A két államelnök koszorút helyezett el annál az emléktáblánál, amely a Békélési Tervezet aláírását idézi föl, azt a történelmi jelentőségű pillanatot, amikor Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu román forradalmár-politikus 1849. július 14-én ellátta kézjegyével megállapodásuk dokumentumát. Szeged magas rangú vendégei ezután részt vettek Románia magyarországi főkonzulátusának megnyitásán. Az ünnepségen Románia és Magyarország külügyminiszterei szóltak az egybegyűltekhez. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./ Andrei Plesu kijelentette: a két ország közötti hídhoz két pillér szükséges. Az egyiket a fél évvel ezelőtt Kolozsvárott megnyitott magyar főkonzulátus jelenti, a másikat pedig a szegedi román képviselet. Mindkét főkonzulátus a két nép épülését, kapcsolatait szolgálja - hangoztatta. Kovács László szerint a szegedi külképviselet megnyitása is jelzi, hogy a két ország közötti alapszerződés valóra váltása folyamatosan halad előre. Az esemény jelentőségét növeli - tette hozzá -, hogy a román köztársasági elnök látogatásának keretében került rá sor, s mindkét államelnök részt vett a megnyitón. Kifejezte továbbá meggyőződését, hogy a főkonzulátus hasznos és fontos munkát fog végezni, előmozdítja a két ország közötti kapcsolatok bővülését, földrajzi helyzetéből adódóan pedig a Duna-Maros-Tisza eurorégiós együttműködést szolgálja. Emil Constantinescu és Göncz Árpád szegedi programjuk végén az egyetemek központi épületében a sajtó kérdéseire válaszoltak. A román államfő Göncz Árpád köztársasági elnök társaságában Szegedről Gyulára érkezett. Emil Constantinescu a helyi önkormányzati vezetőkkel folytatott eszmecserét követően a magyarországi román ortodox püspökség székházában tett látogatást. A román elnök fölkereste Gyulán a Nicolae Balcescu Gimnáziumot, a magyarországi román középiskolát. Emil Constantinescu a gyulai látogatás befejeztével hazautazott Romániába. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Olyan elnökként jöttem Magyarországra, aki felelősséget érez a világ bármely pontján élő románokért. Saját szememmel akartam látni, mik a reményeik, és távlataik az itteni románoknak, hogyan élnek, hogyan dolgoznak azok, akik velünk egy nemzethez, egy valláshoz tartoznak - mondotta Emil Constantinescu Gyulán, a Nicolae Balcescu Gimnáziumban megtartott találkozón. A román elnök kifejtette, milyen segítséget nyújt a magyarországi román kisebbségnek: ezentúl évente 30 diák három hétig Romániában nyaralhat, 25 tanár részt vehet a romániai nyári továbbképzésekben, 10 fiatal a román állam ösztöndíjasaként Romániában tanulhat tovább, 25 diák és tanár két hetes kiránduláson ismerkedhet Romániával. A most születő gyulai román ortodox püspökségnek Románia jelentős könyvadományt nyújt - elsősorban egyháztörténeti műveket kap ajándékba a püspökség -, s a magyarországi románság műemlékeinek helyreállítására az új költségvetésből szintén támogatást szánnak. Végül bejelentette: a román köztársasági elnöki hivatal százmillió lejt ad a gyulai püspökségnek. A gyulai román gimnáziumban megtartott találkozón Göncz Árpád köztársasági elnök rövid beszédében a diáksághoz fordulva egyebek közt így fogalmazott: "Mindenki olyan nemzetiségű, amilyen nyelven a legokosabb". Köztársasági elnök elmondta: örülne, ha valaha olyan román író emléktábláját leplezhetnék le a gimnáziumban, aki itt tanult. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Emil Constantinescu Szegeden elmondta, hogy a kisebbségek anyanyelvű felsőoktatása napirenden van Romániában; a kérdést az európai normáknak megfelelően kívánják megoldani. Ennek érdekében a kormány döntött például arról, hogy szeptembertől a magyar nyelven tanuló végzős hallgatók lehetőséget kapjanak felsőfokú tanulmányaikat akár magyar, akár román nyelven való folytatására. Ennek érdekében a magyar diákok számára növelték az egyetemek keretszámait. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán a közelmúltban biztosították a magyar nyelvű oktatás lehetőségét, s hamarosan három főiskolát nyitnak, ahol szintén lehet magyar nyelven tanulni - közölte. Mindezt a román államfő kiegészítette azzal, hogy az eddig magyarul tanuló középiskolások nem kerülnek hátrányos helyzetbe, ha román egyetemre jelentkeznek. Felvételi pontszámukat ugyanis az érettségi átlaguk alapján számítják ki, s helyhiány miatt nem utasítanak el romániai magyart a felsőfokú oktatási intézményekből. - Véleménye szerint - amivel várhatóan kormánya is egyetért - az autópályának át kell szelnie egész Erdélyt. Magyarország NATO-csatlakozásával kapcsolatban kijelentette: Románia a legérdekeltebb abban, hogy Magyarország az első körben bekerüljön az észak-atlanti szervezetbe, s ez sikertörténet legyen, biztosítékot adva Romániának a második körben való csatlakozásra. Magyarország uniós integrációját hasonlóan fontosnak nevezte, hozzátéve, hogy a két ország szakbizottságainak együttműködése révén Románia is hozzájutna a magyar tapasztalatokhoz, például a jogharmonizációt illetően. Az integráció terén nem versenytársak, hanem partnerek vagyunk, érdekeltek a másik fél sikerében - hangsúlyozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1998. január 28.
Jan. 28-án hajnalban hazaérkezett Bukarestbe Emil Constantinescu és kísérete. A román államfőt, aki a hét végén a közép-európai államfők lőcsei találkozóján, majd vasárnap estétől a kormány hét tagjának kíséretében magyarországi látogatáson vett részt, Victor Ciorbea miniszterelnök és a kormány több tagja fogadta. A repülőtéren tett nyilatkozatában Emil Constantinescu megemlítette, hogy magyarországi vendéglátói nagyra értékelték, hogy igen magas szintű küldöttség kísérte el erre a látogatásra, a hét miniszter a kétoldalú kapcsolatok szempontjából legfontosabb tárcákat vezeti. Mint mondotta, magyar partnereikkel folytatott tárgyalásaik konkrét eredményekre vezettek. Ily módon Románia és Magyarország együtt európai szinten is példát adhat a történelem által rájuk hagyott nehéz problémák megoldása tekintetében - jelentette ki Emil Constantinescu. Andrei Plesu külügyminiszter sikeresnek nevezte a látogatást. Első helyen említette a Kovács László külügyminiszterrel kialakult kiváló kapcsolatot, hosszú beszélgetést. "Úgy éreztem, barátok lettünk" - fogalmazott Plesu. A két ország közötti kapcsolatok új hídjának nevezte a szegedi román főkonzulátust, amelynek megnyitásán a két államfővel együtt vett részt. A magyarországi román kisebbség képviselőivel lezajlott meleg hangulatú gyulai találkozóról szólva kiemelte: "Ez igen reménykeltő pillanat volt kétoldalú kapcsolataink szempontjából is, mivel a két államfő jelenlétében tapasztalhattuk, hogy a kisebbségek nem jelentik feltétlenül a viszály almáját, ellenkezőleg, elősegítik, gazdagítják kapcsolatainkat." A tudósító azzal kapcsolatos kérdésére, hogy szóba került-e a romániai koalíciós válság, illetve hogy az milyen hatással lehet a román-magyar kapcsolatokra nemzetközi és hazai síkon, a miniszter megjegyezte: a kényesnek minősített kérdések is terítékre kerültek mind az államfők között, mind az elnök és Horn miniszterelnök találkozóján, nemkülönben a külügyminiszterek és a szakminiszterek megbeszélésein. Szó esett tehát a romániai helyzetről, abban a meggyőződésben, hogy egy epizódról van szó, amelyen túl kell és túl lehet jutni az összes érdekelt erőfeszítésével és józan magatartásával. Amit gyorsítani kell, az az előírások megvalósításának üteme. Ezért hamarosan, immár második alkalommal, összeül a két ország vegyes bizottsága és meg fogja tárgyalni, mely területeken kell megtenni a következő együttműködési lépéseket ahhoz, hogy érezhető legyen: a dolgok mozognak. Szó volt a gazdasági együttműködés fokozásáról, a Budapest-Bukarest autópálya lehetséges útvonalairól, arról, hogy Románia Magyarországon át kapcsolódna rá a nyugati földgázhálózatokra, az osztrák-magyar-román háromoldalú együttműködésről, azzal a távlattal, hogy Magyarország is érdekelt legyen a Duna kiaknázásában egészen a Fekete-tengerig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1998. február 21.
Febr. 21-én a román állami rádió interjút sugárzott Kovács László külügyminiszterrel a határellenőrzés kérdéséről, azt követően, hogy az Adevarul című bukaresti lap febr. 19-i vezércikkében támadta azt a magyar kormánynak tulajdonított szándékot, hogy Budapest vízumkényszert bevezetését tervezi a szomszédos országokkkal szemben. Kovács László elmondta: a kormány nem döntött vízumkényszer bevezetéséről egyetlen ország irányában sem (amellyel eddig nem állt fenn ilyen kötelezettség), viszont gondolkodik azon, hogyan lehetne gátat vetni a nemzetközi bűnözés terjedésének, miként lehetne csökkenteni annak Magyarországra gyakorolt hatását. Vannak más módszerek, eljárások is, és a magyar kormány éppen ezekre gondol, mert nem akar nehézséget támasztani Magyarország és szomszédai, Magyarország és Románia közötti kapcsolatrendszerben, és ezen belül a Magyarország és a romániai magyarok közötti kapcsolatokban. /Budapest nem akar zavart. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1998. február 25.
Horn Gyula miniszterelnök arra hivatkozva, hogy a bűnügyek elkövetői között sok a külföldi, fölvetette a szomszédokkal szemben bevezetendő vízum kérdését. A miniszterelnök ugyan kijelentette, hogy a szigorú határellenőrzés nem érintheti a határon túli magyarokat, ennek ellenére nem a legrózsásabbak a kilátások, írta Asztalos Lajos. 1996 júniusában Kovács László külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarországnak nem áll szándékában feláldozni a határon túli kétmilliós /!/ magyarságot, ugyanakkor nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és fél millió lakosát sem a határon túli magyarság vélt érdekeiért. A magyar-magyar találkozón Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a határon túli magyarság érdekvédelmi szervezetei Magyarországon csupán látszólag találtak egyetértésre. "1997 januárjában a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője a Bolyait óhajtókról kijelentette: "boldog, boldogtalan önálló magyar egyetemet akart." Asztalos így összegezte véleményét: "A jelek szerint a mai magyar vezetés nem lépheti túl a saját árnyékát, a határon túli magyarság gyakorlatilag le van írva." /Asztalos Lajos: A vízumkényszer Damoklész-kardja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
1998. február 25.
Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy Andrei Plesu román külügyminiszter febr. 25-én Bécsben folytat tárgyalásokat osztrák kollégájával. A szóvivő kérdésre válaszolva elmondta: ezen hármas együttműködés konkrét formába öntését januári budapesti megbeszélésén is szorgalmazta a bukaresti diplomácia vezetője, amikor Kovács László külügyminiszterrel találkozott. A jelenlegi elképzelések szerint a felek közös szakértői értekezleten foglalkoznának az EU-bővítésével, illetve a Schengeni Egyezménnyel kapcsolatos kérdésekkel. /MTI/
1998. március 30.
A magyar-román kapcsolatokban jelentős fordulatot hozott a Ciorbea-kormány hivatalba lépése az 1996-os választások eredményeként - nyilatkozta Kovács László külügyminiszter a román miniszterelnök lemondását követően. Az EU-csatlakozási tárgyalások megnyitóján Brüsszelben tartózkodó miniszter hozzátette: magyar részről hasonlóan kedvezően értékelik Románia következetes euroatlanti integrációs törekvéseit. "Reméljük, hogy hamarosan hivatalba lép az új kormány. Románia stabilitásának szempontjából az lenne kívánatos, hogy az 1996 végi választáson kifejezett népakaratnak megfelelően fennmaradjon az akkori győztes koalíció" - folytatta Kovács László. Romániának, Magyarországnak és a térségnek az lenne az előnyös, ha az új kormány folytatná a demokratikus reformokat, a gazdaság stabilizálását és átalakítását, és ha maradéktalanul érvényesülnének az európai normák a kisebbségi jogok terén. "Õszintén remélem, hogy az új kormány alatt is fennmarad Románia euroatlanti elkötelezettsége, amihez Magyarország továbbra is kész sokoldalú támogatást nyújtani - mondta a magyar külügyminiszter. - A magunk részéről készek vagyunk arra is, hogy a megkezdett úton haladjunk tovább a magyar-román kapcsolatok építésének területén" - fejezte be Kovács László. /MTI, márc. 30./
1998. április 1.
Victor Ciorbea miniszterelnök lemondása utáni reakciókról írt Cseke Gábor. Markó Béla kedvezően értékelte Ciorbea tevékenységét, Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke sajnálatát fejezte ki mivel a kormányfő elkötelezte magát a magyar-román viszony javítása mellett. Kovács László külügyminiszter kifejtette: reméli, hogy megmarad a győztes koalíció. Andrei Plesu külügyminiszter megjegyezte, reméli, hogy a válság nem fogja befolyásolni Bukarest euroatlanti terveit, de a realitások alapján nem zárható ki a felkészülés bizonyos mértékű lelassulása sem. A szerkesztő ezzel kapcsolatban figyelmeztet: a költségvetés elfogadása, a reform nem egy elfogadatlan, véglegesítetlen törvénye még mindig megoldatlan. /Cseke Gábor: Utánunk a lemondás, előttünk a költségvetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
1998. április 6.
Kovács László külügyminiszter kifejtette: Elképesztő és irreális ötlet, hogy mintegy három és fél millió ember alanyi jogon kapjon magyar állampolgárságot. /Nyilatkozatcsata az MVSZ javaslata nyomán. = Magyar Nemzet, ápr. 7./ Nem lehet alku tárgya az Európai Unió belső határellenőrzését szabályozó schengeni egyezmény hazánk európai uniós és NATO-csatlakozásakor - mondta Kovács László külügyminiszter. Etnikai alapon ugyanis nem lehet a csatlakozás feltételeit szabályozni." - Az RMDSZ elutasítja a Magyarországon kívül élő magyarok kettős állampolgárságának gondolatát, mivel az nem oldaná meg problémáikat, állapította meg Verestóy Attila, az RMDSZ egyik vezetője. Mindamellett elismerte, hogy az RMDSZ-ben vannak olyanok, akik támogatják a kettős állampolgárság ötletét. /Állampolgársági vita. = Népszava, ápr. 7./
1998. április 15.
Kovács László külügyminiszter reagált Karl Schlögl osztrák belügyminiszter azon kijelentésére, amelyben felszólította Csehországot és Magyarországot, hogy EU-belépésükkel összefüggésben kötelezzék vízumváltásra a román állampolgárokat. Kovács László kifejtette: a magyar külpolitika nem lát semmilyen okot arra, hogy megkülönböztetést tegyen Szlovákia és Románia között, s az utóbbi ország állampolgáraival szemben vízumkényszert vezessen be. Magyarország nem szeretné, ha a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozással valamiféle áthatolhatatlan fal jönne létre Magyarország és Románia között. Ugyanakkor jogosnak nevezte azokat az elvárásokat, hogy szigorítani kell a határ-, beleértve a zöldhatár-ellenőrzést is. Ezt nemcsak az Európai Unió, hanem Magyarország közbiztonságának érdeke is megköveteli. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
1998. április 19.
A magyar diplomácia azért lobbizik, hogy Románia - Szlovákiához hasonlóan - vízummentességet kapjon az Európai Unióban, de egy tíz évre érvényes és korlátlan belépésre jogosító vízum is megoldást jelentene a román (magyar és nem magyar) állampolgárok számára - jelentette ki Kovács László külügyminiszter a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának ápr. 18-i adásában. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői - a miniszter mellett szomszédos országok magyar szervezeteinek vezetői, valamint Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke - mérleget vontak az elmúlt négy év külpolitikájáról, a nemzetpolitika szemszögéből. A kettős állampolgárság megadásának felvetése - érzelmileg akármennyire is tetszetős és rokonszenves - nem lehet megoldás kétmilliónyi erdélyi magyar számára - jelezte Markó Béla. Az RMDSZ elnökének nézete szerint az ideális megoldás az lenne, ha Románia és az Európai Unió között nem lenne vízumkényszer, miként Szlovákia esetében sincs. Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke úgy vélte, hogy a schengeni szindrómán egy európai dimenziójú törvénnyel lehet segíteni. Lényegesnek tartotta a Magyarországon kívül élő honfitársak magyarországi státusának a meghatározását, hogy ne idegenként kezeljék a határon túl élő magyart, aki ugyanannak a nemzetnek a része. Kasza Józsefnek, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjének az az álláspontja, hogy nem szabad elvetni a kettős állampolgárság megadásának lehetőségét. - A kettős állampolgárság mögött meghúzódó szándékkal a Fidesz a maga részéről egyetért - közölte Németh Zsolt. A Fidesz - kormányra kerülése esetén - magas szinten működő intézményes párbeszédes keretet teremtene a határon túliakkal. Az ellenzéki politikus nehezményezte, hogy Budapesten a napokban az integrációról tartott magyar-magyar konzultációra az ellenzék képviselői nem kaptak meghívást. Kovács László a meghívás elmaradását azzal indokolta, hogy a korábbi csúcstalálkozót az ellenzék politikai célokra, a kormány elleni támadásra használta fel. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője nehezményezte, hogy az integrációs előkészületekről tartott konzultáción a magyar kormányzat magas rangú tisztségviselői nem voltak jelen, amikor a kisebbségi vezetők előadták gondolataikat. Duray Miklós a következő kormánytól - legyen az bármilyen összetételű - elvárja, hogy a határon túli magyarság ügyét a kormányzati struktúrában magasabb, azaz miniszteri szintre emelje. Olyan határ menti régiók kialakítását szorgalmazta, amelyek jogi státusszal is rendelkeznek, és megtalálhatnák a gazdasági együttműködésnek a legmegfelelőbb szálait az anyaország területein. A felvidéki politikus az alapszerződésről szólva úgy vélte, hogy annak betartásában igazából egyetlen szlovák politikai erő sem érdekelt. Nézete az, hogy a magyar-magyar kapcsolatok valójában a belpolitika részét képezik, noha külpolitikai vonatkozásai is vannak. Kovács László leszögezte: az elmúlt években a magyar külpolitika eredményei a nemzet érdekeit szolgálták, és a magyar kormány nem választja külön az ország, illetve a nemzet érdekeit. Rámutatott: az alapszerződések végrehajtási kényszert jelentenek, hiszen az aláíró kormányok szavahihetősége múlik azon, hogy betartják-e. Ugyanakkor utalt arra, hogy a szlovákiai magyarság helyzetében mindezek ellenére sem történt javulás. A külügyminiszter ezért e téren a szlovákiai magyarság érdekében kifejtett törekvéseket kudarcnak tekinti, ami azonban nem a magyar kormánynak róható fel. /MTI/
1998. április 21.
Várható a magyarországi kormánypártok és a Határon Túli Magyarok Hivatalának ellenérzése a kettős állampolgárság bármilyen formában történő felvetésekor, de ekkora hüledezésre csak az lehet a magyarázat, hogy a választások előestéjén igen erősen beprogramozták maguknak a magyarellenességet. "Azt mondta Kovács László külügyminiszter, hogy az ötlet elképesztő." Valójában a Moldovai Köztársaságból az állampolgárok személyi igazolvánnyal jönnek át a román határon, nem fizetnek benzin-fejpénzt, amikor pedig hazatelefonálnak, nem nemzetközi, csak településközi díjat fizetnek. A kettős állampolgárság javaslatának hírére az RMDSZ-ben a szélsőségesen ultramérsékeltek ellenezték az ötletet, a radikálisoknak becézett RMDSZ-politikusok pedig vagy kivárnak, vagy úgy nyilatkoznak, hogy a javaslatot tovább kell gondolni. Érdekes szerepcsere. /Nits Árpád: Szerepváltás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 21., átvéve a Szabadság (Kolozsvár) napilapból./
1998. április 21.
A Magyarok Világszövetsége ápr. 5-i választmányi ülésén az erdélyi és a vajdasági küldöttek egy határozati javaslatban a Magyarországon kívül élő magyarság kettős állampolgárságának bevezetését sürgették. A választmány a kérdést levette a napirendről, de az alkalmas jogi megoldások keresésére szólított fel annak érdekében, hogy Magyarország nyugati integrációja ne zárja el az anyaországtól a határon kívül rekedt magyarokat. A kérdésről Kardos Béla, az MVSZ elnökségi tagja nyilatkozott. Kovács László elképesztőnek nevezte az indítványt, jegyezte meg Gazda Árpád, az interjú készítője. Éppen "az elképesztő, hogy a külügyminiszter, ahelyett hogy keresné a javaslat támogatható pontjait, kizárólag a mások esetleges kifogásai miatt érzett aggályainak adott hangot. Mintha nem is a magyarság, hanem azok érdekeit kívánná képviselni. Ez jellemző." /Gazda Árpád: Kettő állampolgárság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 21./
1998. május 4.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnöke, az MVSZ elnökhelyettese közleményt adott ki a kettős állampolgárságról. Hangsúlyozta, hogy nem folyamodott magyar állampolgárságért. A kettős állampolgárság kérdéskörét változatlanul az egész magyar nemzetet érintőnek tartja. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kidolgozta az Európai Egyezményt az Állampolgárságról /European Convention on Nationality - Council of Europe, European Treatics, ETS No. 166 - Strasbourg, 1997. IX. 6./. Kovács László külügyminiszter 1997. okt. 30-án látta el kézjegyével az egyezményt. A 32 cikkelyből álló egyezmény részletesen kitér a kettős állampolgárságra. Kitér azokra az esetekre, amikor egész közösségek kerülenk új államok fennhatósága alá. /Patrubány Miklós: A kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
1998. május 6.
Az Európa Tanács külügyminisztereinek strasbourgi találkozóján Andrei Plesu külügyminiszter köszönetet mondott magyar kollégájának, Kovács Lászlónak, amiért ez nem támogatta Karl Schlögl osztrák belügyminiszter azon javaslatát, amely a Magyarországra, Csehországba és Lengyelországba utazó román állampolgárok számára vízumkényszert szorgalmaz. Plesu "igazán európainak", a "jövőből jött válasznak" nevezte Kovács László állásfoglalását, és ugyanakkor aggodalmának adott hangot annak kapcsán, hogy "Európa kupolája alatt" olyan nyilatkozatok is elhangzanak, amelyek nem az Európai Unió határainak kibővítését, hanem azok megerősítését sugallják. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
1998. május 15.
Kovács László külügyminiszter nem tartja jó ötletnek azt, hogy a magyar kormány - román mintára - létrehozza a tiszteletbeli állampolgárság státusát a vízumkényszer esetleges bevezetésének ellensúlyozására. Kovács László arra reagált, hogy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt a tiszteletbeli állampolgárság bevezetését javasolta a romániai magyarság szabad mozgásának megkönnyítése érdekében, a magyar EU-csatlakozás időpontjára. "A legcélravezetőbb megoldás Romániának azt a törekvését támogatni, hogy az Európai Unió szüntesse meg a román állampolgárokkal szemben a vízumkényszert" - jelentette ki Kovács László. A külügyminiszter ezt azért látja reális lehetőségnek - mert mint mondta - nincs komoly oka annak, hogy az EU Romániával szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaz Szlovákiához vagy Horvátországhoz képest. A miniszter az MTI felvetésére utalt arra, hogy a tíz évre szóló, s korlátlan számú beutazást lehetővé tevő vízum bevezetésének lehetőségét korábban csak példaként említette, elsősorban az Ukrajnában és Jugoszláviában élő magyarok mozgását megkönnyítendő. /MTI/
1998. május 20.
A kommunisták hatalombiztosító feladatuknak tekintették a magyar nemzetet öntudatától, szellemi egységétől megfosztani. Ezért támadták a leszakított nemzetrészek autonómiapolitikáját és most az állampolgársághoz kötött elképzelés kapcsán, írta Borbély Imre. Fontosnak tartja megjegyezni, hogy eddig nem hangzott el egyetlen javaslat sem a magyar állampolgárság automatikus kiterjesztésére. A magyarság megállapításához a német joggyakorlat szolgálhat mintául. A németséghez tartozást 25 % német vérhez, a német nyelv ismeretéhez, a németség vállalásához kötik. Vannak már példák: Izrael az állampolgársághoz való jogot szigorúan /az anyai ágon/ vérséghez köti, de alanyi jogként kiterjesztette a világon élő minden zsidóra. Az MVSZ választmánya márc. 5-i ülésén úgy döntött, hogy az állampolgárságról való elképzelést az új kormány és új parlament elé fogja terjeszteni. Azért nem előbb, hogy ez ne váljon a választási kampány témájává. Ezen döntés ellenére a sajtó egy része szenzációként röppentette fel a kettős állampolgárság igényét. Kovács László külügyminiszter azonnali reakciója megerősíti azt a feltételezést, hogy ezt a témát az MSZP akarta sajtókampányába integrálni. Kovács László elutasító magatartását durva félretájékoztatásra építette. "A csatlós média és klienspolitikusok /Erdélyben pl. Verestóy és Frunda pénzember-szenátor/ nem tettek egyebet, mint megismételték és sulykolták Kovács László április 6-i tételeit." Borbély Imre sorra megcáfolta Kovács László elutasító érveit. /Borbély Imre: Ki tudja meddig... /Egy politikai félrevezetés dimenziói./ = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
1998. június 3.
Máramarosszigeten a Szigeti Turmix /főszerkesztő: Várady László/ című lap már több mint öt éves. Emellett újabb folyóirat látott napvilágot, a Máramarosi Hírnök /főszerkesztője Zahoránszky Ibolya/, eddig két számmal jelentkezett. Ugyancsak a városban jelenik meg a Szent Ferenc Nyomdokain, melynek főszerkesztője Kovács László. Nemrég jelent meg a Máramarosi havasok című antológia összevont 4/5-ös száma. Ebben olvasható többek között Mazalik Alfréd 1848-ról szóló írása, dr. Szöllősi Tibor kárpátaljai orvos Máramaros történetéről közölt eddig ismeretlen adatokat. /Bura Miklós: Kulturális élet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3., Postafiók rovat/
1998. július 1.
Nem lehet vita tárgya, hogy a határon túli magyarság legitim szervezetei és az anyaország között az eddiginél sokkal összehangoltabb párbeszédet kell létesíteni - jelentette ki Németh Zsolt, külügyi politikai államtitkár-jelölt az MTI munkatársának. Elmondta, hogy az elmúlt négy esztendőben nem volt megfelelő az általános tárcaközi koordináció a határon túli magyarság ügyének kezelését illetően, mivel ezt a feladatot a Határon Túli Magyarok Hivatala nem tudta a kellő szinten ellátni. "A Külügyminisztérium és a HTMH közötti kapcsolattartás látványosan gyenge volt" - fogalmazott Németh Zsolt. Az az egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy az európai integráció, illetve a regionális és kisebbségpolitika kiegyensúlyozottabb viszonyba kerüljön egymással az új kormány politikájában. - Németh Zsolt reagált Kovács László ügyvezető külügyminiszter múlt heti kijelentésére, miszerint a korábbi magyar-magyar csúcsértekezletnek nem az ott történtek, hanem az azt követő megnyilatkozások miatt voltak negatív következményei. A magyar diplomácia vezetője akkor hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy egy ilyen rendezvény megkérdőjelezze Magyarország stabilizáló szerepét a térségben. /MTI/
1999. január 20.
Meg kell teremteni a határon túli magyarokkal folytatott párbeszéd intézményes formáit, amely mindenképpen tartalmaz majd egy csúcsszervet is - nyilatkozta néhány hónapja Németh Zsolt, röviddel külügyminisztériumi államtitkári kinevezése után. Németh Zsolt erdélyi körútjáról tartott jan. 18-i sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az RMDSZ igényli az intézményes magyar-magyar párbeszédet, s a mostani megbeszélései hozzájárultak ezen intézményes párbeszéd formájának, tartalmának kidolgozásához. A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Báthory János szerint az 1996-oshoz hasonló esemény megszervezése nincs napirenden, ezt a környező országokban élő magyarok képviselői sem kezdeményezték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: fontosnak tartaná a kárpát-medencei magyarság vezetőinek rendszeres találkozóját, amelyről azonban le kellene választani a negatív felhangokat. Az MDF alelnöke, Csapody Miklós kijelentette, pártja kezdeményezni fogja a határon túli és inneni magyarok fórumának újbóli megrendezését. Kovács László, az MSZP elnök-frakcióvetője közölte: az intézményes keret megteremtését, amennyiben az az 1996-oshoz hasonló lenne, az ellenzék sem kéri számon a kormányon. /Újból lesz magyar-magyar csúcs? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
1999. február 5.
Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, volt magyar külügyminiszter febr. 4-én háromnapos bukaresti látogatásra érkezett. Febr. 4-én találkozott Petre Romannal, a Demokrata Párt elnökével, fogadta őt Emil Constantinescu államfő és Radu Vasile kormányfő, este pedig az RMDSZ székházában Markó Béla szövetségi elnök. A pártelnök febr. 5-én és 6-án részt vesz a Szocialisa Internacionálé közép- és kelet-európai bizottsági ülésén. Febr. 6-án Kovács László Teodor Melescanuval, a Szövetség Romániáért párt elnökével, majd Adrian Severin volt demokrata párti külügyminiszterrel találkozik. /Kovács László Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
1999. február 9.
A magyar kormány kisebb hangerővel többet ért volna el a romániai magyar egyetem létrehozásának ügyében - jelentette ki Kovács László, az MSZP elnöke Budapesten, miután hazatért Bukarestből, ahol a Szocialista Internacionalé Közép-Kelet-Európai Bizottsága ülésén vett részt mint a testület társelnöke. Kovács szerint a magyar-román kapcsolatok próbaköve nem a magyar egyetem. Álláspontja szerint nem volt szerencsés az olyan kijelentés, amely bizonyos időponthoz kötötte a romániai magyar egyetem létrehozását, és kilátásba helyzete: ha az nem valósul meg az adott időpontig, akkor felül kell vizsgálni az alapszerződést. /Kovács bukaresti tapasztalatait értékelte. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ Kovács László vajon melyik magyar kormányt bírálta azzal, hogy kisebb hangerővel többet ért volna el? Talán a Horn-Kuncze kormányt, amelynek ő is tagja volt? Vagy az Orbán-kormányra mutogat? Legkevésbé a magyar kormányon múlik a egyetem újjászületése. Inkább a Budapesten tárgyaló román kormányfőtől kellett volna megkérdezni, miért nem teljesíti másfél millió adófizető állampolgárának ebbéli ígéretét. /D. L. [Dénes László] : Kire mutogat? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 9./
1999. augusztus 16.
Aug. 16-án Debrecenben 10. alkalommal rendezték meg az Ady Endre Akadémiát. Tőkés László püspök megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy politikai üzenete van a tízéves akadémiának. Határon innen és túl ugyanazon kulturális nemzetnek a tagjai vagyunk, s ennek politikai nemzetként is meg kell nyilvánulnia azáltal, hogy érdekeinket védi, mondotta. Végezetül kijelentette: az erdélyi magyar egyetem létrehozása a megmaradás ügye is. A püspök bejelentette: szeptembertől egyházi magánegyetemként működik a nagyváradi Sulyok István Főiskola, amelynek hatókörét jövő évtől partiumi keresztyén egyetemként egész Erdélyre ki kívánják terjeszteni. Orosz István, az Ady Akadémia elnöke emlékeztetett rá, hogy az elmúlt tíz évben csaknem kétezer erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági magyar értelmiségi hallgatója volt a nyári kurzusnak. A csaknem tízmilliós költségvetéssel működő akadémiának idén összesen 300 hallgatója van. A résztvevők 75 százaléka Erdélyből érkezett. A nyári kurzust az Apáczai Közalapítvány 4 millió, az Oktatási Minisztérium pedig 2,7 millió forinttal támogatta. Az idei továbbképzésen a pedagógia, a közgazdász, a magyar nyelv és irodalom és a történelem szekciók mellett most először elektronikus sajtó szekciót is indítottak. A Segítő Jobb Alapítvány támogatásával az akadémia keretében 50 határon túli magyar orvos vesz részt a továbbképzésen. Kovács László az MSZP elnöke bírálta Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter azon kijelentését, miszerint a magyar-román viszony próbaköve, hogy megnyílik-e a magyar egyetem Kevesebb hanggal többre mehetnénk a romániai magyar egyetem ügyében, mondta Kovács László. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára kifejtette: A polgári kormányzat egy év alatt tanúsított magatartása is alátámasztja, hogy az európai integrációs folyamatok nem mélyítik a szakadékot, hanem gyümölcsözőbbé teszik az együttműködést az anyaország és a határon túli magyarok között. A Magyar Állandó Értekezlet következő tanácskozása ősszel lesz. Az értekezletnek hat szakbizottságát alakítják meg az oktatás, a kultúra, a gazdaság, az egészségügy, a szociálpolitika és az európai integráció területén, amelyben a határon túli legitim szervezetek képviselői éppúgy részt vesznek, mint a hazai ellenzéki pártok. /Megnyílt az idei Ady Endre Akadémia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1999. október 1.
Integráció és a Kárpát-medence, Esélyek és veszélyek címmel szeptember 29-én nyitotta meg kapuit Balatonszemesen az Európai Ifjúsági Akadémia első tábora. A táborba négy szomszédos országból érkeztek küldöttek. Romániából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egylet és a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete, Szlovákiából a Diákhálózat és a Magyar Ifjúsági Közösség, Ukrajnából a Hallgatói Önkormányzat, Jugoszláviából pedig a Vajdasági Ifjúsági Fórum és a Vajdasági Magyar Diákszövetség vesz részt a rendezvényen. A politizáló fiatalok együtt keresnek válaszokat a Közép- és Kelet-Európai államok euroatlanti integrációja során felmerülő kérdésekre. A tábort Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és dr. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület elnöke nyitotta meg. Az előadók között szerepel Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, Balogh András egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője, dr. Tabajdi Csaba képviselő, Várady Tibor, a Közép-Európai Egyetem professzora, Bodor Pál, az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának elnöke, Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szépfalusi István bécsi evangélikus lelkész, Komlós Attila református lelkész. /Európai Ifjúsági Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
1999. október 11.
Erdélyi kitüntetettje is volt az Amerikai Magyarok Szövetsége által alapított Magyar Becsületrendnek. A Becsületrend ezüst érmét az amerikai magyarság jeles személyiségei mellett, 50 olyan amerikai anya vehette át, aki gyermekét megtanította szülei anyanyelvére, azaz magyarul. A szervezők úgy gondolták, hogy idén, az Amerikai Magyar Nemzetgyűlés összehívásának 70. évfordulóján nem amerikai magyarokat is kitüntetnek. Így lett a becsületrend kitüntetettje - Kovács László felvidéki római katolikus esperes, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Buzás László, a VET csíki szervezetének elnöke és Sógor Csaba református lelkész Erdélyből. Nem amerikai kitüntetett továbbá Würst Erzsébet asszony, a MVSZ bécsi képviselője, Zabolai Csekme Éva és Baghy Lajos Svájcból, valamint Eőody Csaba Argentínából. A rendezvény díszvendégei és előadói között volt Martonyi János külügyminiszter, Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövet és Hilbert Tamás, az Amerikai Magyar Nemzetgyűlés elnöke. /(Oláh-Gál Elvira): Kitüntetettek az Amerikai Magyar Nemzetgyűlésen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
1999. október 23.
Kovács László, az MSZP és Teodor Melescanu, az SZRP elnöke okt. 23-án találkozott Budapesten. A Magyar Szocialista Párt és a Szövetség Romániáért /ApR/ nevű párt vezetői aggodalmuknak adtak hangot a magyar-román kapcsolatok "látható romlása" miatt. Megbeszélésükön megállapították, hogy "a jelenlegi magyar és román kormány baklövései, erőszakolt lépései" vezettek a két ország közötti kapcsolatok romlásához. A két pártvezető véleménye szerint "egyes negatív reakciók, így például az Aradon történtek elkerülhetők lettek volna". /Kovács László és Teodor Melescanu aggódnak a magyar-román kapcsolatokért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ A Mediafax hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a magyar- román alapszerződés idején Kovács László az akkori magyar, Teodor Melescanu pedig az akkori román kormány külügyminisztere volt. Kovács László leszögezte, hogy a magyar-román viszonyt nem értékelte Teodor Melescanuval folytatott okt. 23-i, budapesti megbeszélésén. Közölte: a találkozó nem hivatalos jellege miatt fel sem vetődött, hogy az bármiféle sajtónyilvánosságot kapjon. Közös álláspontot nem alakítottak ki - hangsúlyozta Kovács László. /Aggódtak vagy nem aggódtak? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./
