Június 23-án kezdődik a VI. Lármafa Találkozó. A Magyarok Székelyföldi Társasága által szervezett rendezvénysor Nagyváradon, Szent László király városában kezdődik, majd Kolozsvár, Torda, Szentlászló és Magyarlóna, Nagyenyed, Bögöz és Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Árokalja és Cegőtelke a rendezvénysor helyszínei, a záróünnepséget pedig Désen tartják. – A Lármafa-találkozók célja a Szent László-kultusz felélesztése, ápolása – emelte ki Beder Tibor. /Sarány István: Lármafa találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./
2005. június 24.
Elutasították a Hargita és Kovászna megyei Románok Polgári Fóruma tagszervezetei a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) gyergyói szervezete párbeszédfelhívását. A fórum úgy értékelte, nem folytat párbeszédet alkotmányellenes témákról, a területi autonómia kérdésének „meddő vitája felesleges időveszteség” lenne. /Sarány István: Az autonómiáról nem folytatnak párbeszédet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./
2005. június 25.
Strasbourgban ülésezett az Európa Tanács vidékfejlesztési és környezetvédelmi ügyeinek monitorizálásával megbízott nem kormányzati szervezetek csoportosulása. A tanácskozáson ismertették a Gyergyói-medence néhány településén beindított tagosítási programot, amelyet a svájci dr. Komlóssy József kezdeményezett. Komlóssy József előadásában hangsúlyozta: az erdélyi mezőgazdaság komoly támogatást igényel, hiszen számtalan esetben a gazdák egyhektárosnál is kisebb területeken gazdálkodnak. A Komlóssy-féle svájci tagosítási, illetve földtulajdon-csoportosítási modell éppen azt tűzi ki célul, hogy a hatékony és jövedelmező gazdálkodás megvalósítása végett, a kis parcellákra szabdalt területeket összefüggővé és gazdaságosabban művelhetőbbé tegyék. Az ülésen részt vett dr. Kelemen Attila RMDSZ-es képviselő, a parlament mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszeripari bizottságának elnöke is. A politikus hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a romániai mezőgazdálkodás válságának feloldása mindenekelőtt a tagosítás megvalósítása által érhető el. Kelemen hangsúlyozta, hogy a Komlóssy-féle programot törvényhozási szinten is támogatja a parlamentben. /Sarány István: A gyergyói tagosításról Strasbourgban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./
2005. július 2.
Daczó Árpád ferences pap, rendi nevén P. Lukács 60 éves papi jubileumát ünnepelte. Fiatal papként internálták rendtársaival együtt, majd kényszerlakhelyen élt, végül a Gondviselés Csíksomlyóra vezérelte. Itt a Boldogságos Szűz bűvöletébe került. Korát, a II. Vatikáni Zsinat döntéseit megelőlegezve székely varrottasokkal és szőttesekkel díszítette a templomot. Csíksomlyó után Kóstelek volt Lukács atya állomáshelye. Mint írta Népünk hitvilága című tanulmányában, e zárt világ lakói maguk voltak az „eleven hagyomány”, „hiszik szentírásként, amit az Egyház – papjai által – tanít, de hiszik rendületlenül azt is, amit hagyományosan az ősöktől örököltek, nemzedékről nemzedékre”. Úgy hiszik, hogy a „tudó ember” addig nem tud meghalni, amíg át nem adja tudományát valakinek, akiről azt reméli, hogy az tovább viszi. Lukács atya vallja: „Amit tud a népünk, az évezredes tudás, és amit hisz a népünk, az ugyancsak oda nyúlik vissza, ahol az ősi kinyilatkoztatás forrásai csörgedezni kezdtek. Csak éppen le kell hántani róla az útközben rárakódott sokféle hatás rétegeit. Erre aztán ráépíthetjük a krisztusi életszentség hitvilágát!” Ezen munkálkodott hatvanéves papsága során Lukács atya. /Sarány István: Az eleven hagyomány papja. Daczó Árpád P. Lukács OFM 60 éves papi jubileuma. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./
2005. július 4.
A rendezvény 1990-ben történt újjáélesztése után kialakult hagyományokhoz híven, az Ezer Székely Leány Napja találkozó a részt vevő együttesek, csoportok felvonulásával kezdődött július 2-án. A népviseletbe öltözött fiatalok Csíkszeredában a Szabadság tér érintésével vonultak ki Csíksomlyóra. A Megfeszített című rockopera erdélyi ősbemutatójára, a Koltay Gábor által rendezett nagyszabású előadásra több mint százezer ember volt kíváncsi. A Hármashalom-oltárnál ünnepi szentmisét celebrált Boros Károly felcsíki főesperes, csíktaplocai plébános, az ünnepi szónok Sebestyén Ágoston gyergyócsomafalvi káplán volt. A szentmise után Boros Károly, a rendezvényt szervező Ezer Székely Leány Napja Alapítvány vezetője megemlékezett néhai László Pál polgármesterről, aki segített a találkozó újjáélesztésében, illetve köszöntötte a székely népviseletben megjelent dr. Csedő Csaba István volt polgármestert és a szintén székely harisnyát viselő Ráduly Róbert Kálmán polgármestert. A hagyományőrző együttesek fellépését a csíkrákosi Csalogány kezdte. A gyorsasági lovasverseny résztvevői kitartottak a szakadó esőben. Este nagy sikere volt az előadásnak. A közönség több alkalommal megszakította a Varga Miklós, Varga Klári, Kalapács József és Makrai Pál főszereplésével előadott alkotást. Az előadást a Himnusz, a Szózat és a székely himnusz eléneklése, valamint tűzijáték zárta. /Sarány István: Százezer résztvevő az esti koncerten. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./
2005. július 9.
Székelyudvarhely iskolaváros, az iskolák, a tanárok és a diákok jelenléte meghatározó jellegű a város életében. A könyvtár szolgáltatásai is jórészt az iskolások, illetve a pedagógusok igényeit igyekszik figyelembe venni, mondta dr. Hermann Gusztáv Mihály, a városi könyvtár igazgatója, a filmklub, az audiovizuális szolgáltatások, a tudományos-ismeretterjesztő tevékenység az iskolai munkát kívánja segíteni. A regisztrált könyvtárlátogatók száma 5000, többségük diák. A könyvtár az alapszolgáltatásokon túl komplex audiovizuális szolgáltatásokat is nyújt, mint a tananyag kiegészítésére szolgáló filmek vetítése vagy a filmklub-tevékenység. A Kuckó Egyesülettel együttműködve gyermekfoglalkozások számára alkalmas termet tartanak fenn, ebben játszóház működik, népi mesterségekkel lehet ismerkedni. A könyvtárban az Areopolisz Szabadegyetemen kétheti rendszerességgel tartanak különböző előadásokat a meghívott szakemberek. /Sarány István: Székelyudvarhely. Nyári program a könyvtárban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
2005. július 14.
Július 13-án Csíkszeredában megkezdődött a Régizene Fesztivál. Az amatőrizmus és a professzionalizmus határán lévő rendezvényt elsőrendű, hivatásos szintű fesztivállá alakítottuk, jelentette ki sajtótájékoztatóján Majó Zoltán, a fesztivál művészeti vezetője. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester a város életének, kulturális, turisztikai kínálata egyik fontos elemének nevezte a rendezvényt. /Sarány István: Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./
2005. július 16.
Egy hónapos európai turnén vesz részt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Kedvező minősítést kaptak a szervezők által felkért szakembertől, elnyerve a portugáliai és a spanyolországi fesztiválon való fellépés jogát. Az együttes július 21-én indul útra. A turné első állomása Budapest, a Magyarok Házában mutatják be a Víg a gazda, víg a vendég című műsorukat. Az együttes kiutazásának költségeit a magyarországi Székely Kör vállalta. /Sarány István: Székely Nemzeti Együttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./
2005. augusztus 16.
A magyarországi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szentistvánon találkoztak a hét végén a Szent Király Szövetség tagjai. Szent István király nevét több település viseli Kárpát-medence-szerte, szövetségük 1996-ban alakult Csíkszentkirályon, jelenleg tizennyolc tagja van. Jövőre, a szövetség megalakulásának 10. évfordulóján ismét Csíkszentkirályon találkoznak a települések képviselői – tájékoztatott Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere. A hét végén tartják a csíkszentkirályi római katolikus templom búcsúját, ugyanakkor háromnapos ünnepségsorozatot szerveznek a falunapok alkalmával. /Sarány István: Ülésezett a Szent Király Szövetség. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./
2005. augusztus 17.
Állandó iskolatörténeti kiállítás létrehozását szorgalmazták többen a csíksomlyói Kalot épületében megtekinthető Csíki iskolák múltja című kiállítás látogatói közül. Az Emlékképek a XX. századból című kiállítás-sorozat szervezői beszámoltak arról, hogy a májusban nyílt kiállítást mintegy 2400-an látogatták. A kiállításra felajánlott tárgyak között 420 különböző tankönyv, 411 fényképfelvétel, 650 különböző tárgyi emlék – a vonalzótól a radírgumiig, a padtól a tábláig –, 550 dokumentum – oklevelek, értesítők –, valamint 75 füzet szerepel. /Sarány István: Látogatott volt az iskolatörténeti kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./
2005. augusztus 19.
Csíktaplocán a temető kápolnájában áldotta meg Tamás József püspök a Xantus Géza által készített monumentális munkát. A kápolnának a bejárattal szembeni falán nedves vakolatra készítette el Xantus Géza alkotását. Egyetlen nagy kép, amely nincs felaprózva. A kompozíció középpontjában Jézus Krisztus áll. A nagyméretű, 16 négyzetméteres freskó szervesen illeszkedik a kápolna belső terének szerkezetéhez. /Sarány István: A születéstől az örök világosságig. Xantus Géza monumentális freskója Csíktaplocán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./
2005. augusztus 20.
Több száz millió lejre tehető a kár, amelyet az áradás okozott Székelyudvarhelyen a városi könyvtárban. Dr. Hermann Gusztáv Mihály, az intézmény igazgatója elmondta, hogy a kiáradt Varga-patak elöntötte a könyvtár alagsorát, nagy kárt okozva az itt működő látvány- és hangzóanyagteremben, valamint a raktárakban. Hasonló méretű áradás az 1800-as évek legelején volt Székelyudvarhelyen, az 1900-as évek elején pedig újból kiöntöttek a városon áthaladó patakok. /Sarány István: Pusztított az ár Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./
2005. augusztus 24.
A napokban Mamaián tanácskoztak a Megyei Tanácsosok Országos Egyesületének képviselői. Bunta Levente, Hargita megyei tanácselnöke a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy az összejövetelen az RMDSZ képviseletében aláírta a helyhatósági törvény módosításával kapcsolatos közös nyilatkozatot. A vitában elfogadták azt a javaslatot, hogy ne decentralizációról, hanem helyi autonómiáról beszéljenek. Bunta javasolta, hogy a nemzeti össztermékből százalékos minimumként kell biztosítani a helyi közigazgatásoknak a különböző költségek fedezésére az összeget. Eddig soha nem volt ilyen megoldás. A gyűlésen pártállástól függetlenül elutasították a helyhatósági törvény módosítására /a jogok szűkítésére/ vonatkozó törvénykezdeményezést és ezt közös nyilatkozatban fogalmaztunk meg. /Sarány István: Erős önkormányzatokra van szükségünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./
2005. augusztus 29.
Szentmisével ért véget augusztus 28-án a 29. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT). Ezerötszáz fiatal vett részt az idei találkozón, mondta dr. Nagy-György Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye ifjúsági lelkésze. /Sarány István: Jubileumra készül a CSIT. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 29./
2005. szeptember 1.
Elszántan dolgoznak Udvarhelyszéken az árvízkárok felszámolásán. Nem lehet tétlenkedő embert látni, mindenki csinál valamit, szomszédain, ismerősein is segít. Nyikómalomfalván száznyolcvanöt gazdaságot öntött el a víz, a károsultakat, akik nem tudtak visszatérni házaikba, a rokonok, barátok, ismerősök fogadták be. A környező falvakból, de távolabbi településekről, Székelyudvarhelyről is jönnek ismerősök és ismeretlenek, segítenek a takarításban, a helyreállításban. Magyarországról érkezett tartálykocsi ivóvízzel. Büszke vagyok az udvarhelyi, udvarhelyszéki emberekre – mondta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere –, büszke vagyok arra, hogy mindenki kivette részét az áradás következményeinek felszámolásából. /Sarány István: Lelkierőre van szükségünk ahhoz, hogy túléljük ezt a csapást. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./
2005. szeptember 3.
Farkaslaka község árvíz sújtotta településeiről eddig legalább tízezer köbméter iszapot, hordalékot és szemetet szállítottak ki a három kijelölt szeméttelepre. Farkaslakán az udvarok 80–90 százalékát már megtisztították a hordaléktól, az utcákról és a patak medréből is folyamatosan szedik össze a hordalékot. Segítenek a szomszéd települések lakói, illetve a Maros, Kovászna és Brassó megyéből érkezett önkéntesek is. A gazdaságok fertőtlenítését marosvásárhelyi, brassói és budapesti szakemberek végzik. Farkaslaka községben 13 ház teljesen megsemmisült, 21 jelentős mértékben károsodott, további 398 házban kisebb károk keletkeztek. /Sarány István: Iszaphegyeket mozgatnak Farkaslakán. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./
2005. szeptember 8.
A moldvai és az erdélyi helyzetről tájékozódik a Budapesti Fővárosi Önkormányzat kisebbségi, emberi jogi és vallásügyi bizottsága. A Tirts Tamás által vezetett nyolctagú küldöttség a magyar politikai paletta majdminden pártját képviseli. Moldvába indulásuk előtt Csíksomlyón, Gergely István plébánosnál beszélgettek az együttműködés lehetőségeiről. – Elsősorban a moldvai csángómagyarok számára Rekecsinben épülő iskola helyzetéről kívánunk tájékozódni a helyszínen – mondta Tirts Tamás. Közölte: találkoznak a moldvai csángó magyar szervezetek és az általuk működtetett oktatási program vezetőivel, felkeresve több csángó falut. Előzőleg Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban felkeresték Berszán Lajos igazgatót, majd Gyimesbükkön Deáky András vendégszeretetét élvezték. Erdélyi körútjuk során felkeresték a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) marosvásárhelyi karait is, megállapítva, hogy a magyar állami segítséggel létrehozott és működtetett intézmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A két héttel ezelőtti udvarhelyszéki árvíz következményeit is felmérték a küldöttség tagjai, ugyanakkor budapesti cégek által felajánlott segélyeket juttattak a térségbe. /Sarány István: Budapesti képviselők látogatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./
2005. szeptember 14.
Ha az akkreditáció szempontjából vizsgáljuk végzős hallgatóink teljesítményét, akkor az eredmény több mint megnyugtató – jelentette ki Bakacsi Gyula rektor-helyettes, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Gazdaság- és Humántudományok Kara dékánja. A dékán kiemelte, hogy a kar idei végzős hallgatói közül az államvizsgára jelentkezett román–angol szakosok 96,2%-a, a könyvelés- és gazdasági informatika szakosok 90,9%-a, az agrár- és élelmiszeripari gazdaság szakosok 75%-a vizsgázott sikerrel. Az akkreditáció szempontjából fontos ez az arányszám – mondta. A hallgatók nem jelentkezhetnek államvizsgára nyelvvizsga nélkül, többen emiatt halasztottak. /Sarány István: Akkreditációra készül az EMTE. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./
2005. szeptember 14.
B. Szendrő Csilla esztergomi népi iparművész a magyar nyelvterület hímestojás-mintakincsének egyik legjobb ismerője. Évtizedek óta kutatja a gyimesi népi kultúrát, gyűjti a Gyimes-völgye írott-tojásmintáit. A Gyimesekbe a nyolcvanas évek óta jár, többször átment Moldvába is. B. Szendrő Csilla a Gyimesekben archaikus mintakincsre bukkant. Moldvában pedig egy olyan maratásos tojásdíszítési technikára bukkant, amelynek a leírása egy 1700-as évekbeli hunyadi kéziratban maradt fenn. A kutató szerint a tojáshímek archaikus anyaga hasonlóságot mutat a Kárpát-medence minden néprajzi tájegységében, ugyanazokat a motívumokat használják a Zoborvidéktől a Muravidékig, mint a Gyimesekben és Moldvában. Ezt a hatalmas és színes anyagot bemutatta az egész Kárpát-medence mintakincsét átfogó kiállításon. Az utóbbi időben sok úgynevezett néprajzi munka jelent meg, dilettáns módon „értekezve” a tojásírásról. /Sarány István: Az igazi értékeket kell bemutatni. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./
2005. szeptember 29.
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kinőtte a csíkszeredai volt Hargita Szálloda épületét – jelentette ki szeptember 28-i sajtótájékoztatóján Bakacsi Gyula dékán. A félév végére remélhetőleg elkészül a csíksomlyói ingatlan egyik szárnyának emeleti része, enyhítve a teremgondokon. – A magyar állami költségvetési megszorítások nem befolyásolják az oktatási folyamatot, de csökkent a konferenciákra való kiutazás kerete, illetve nincs pénz a beruházások folytatására és a fejlesztésre – mondta a dékán. A Csíki Magánjavaktól kapott csíksomlyói ingatlan felújítását korábban kiutalt pénzből végzik – amíg tart belőle. A könyvelés és a közgazdasági szakon minden meghirdetett – 50 és 150 – hely betelt, azonban a román és angol nyelv szakon az 50-ből csupán 29 telt be. /Sarány István: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Kinőtte az intézmény az épületet. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./
2005. október 1.
Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke közölte, hogy a kedvezménytörvény alapján kiírt pályázatot lebonyolító szervezet június folyamán megkezdte a 2004–2005-ös tanévi nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatások kifizetését. Az Iskola Alapítvány szeptemberben 33 775 támogatásra jogosult gyermek után postázta az értesítő levelet, azonban a magyar kormány a Határon Túli Magyarok Hivatala által jóváhagyott összegnek csak egy részét bocsátotta az Iskola Alapítvány rendelkezésére, az alapítvány a kiértesített pályázók közül csak 6362 személynek folyósíthatja a támogatást. – Ezért az áldatlan helyzetért Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt tartom felelősnek – hangsúlyozta Kelemen Hunor –, hisz az általa vezetett kormány megszegte nemcsak az ígéreteit, hanem a megkötött szerződést is. A képviselő megjegyezte: ha a magyar kormány olyan nehéz anyagi helyzetben van, hogy ez a pár millió forintnyi ösztöndíj csődbe viszi, akkor az erdélyiek szolidaritásból akár gyűjtést is rendezhetnek megsegítésére. /Sarány István: Késik a nevelési-oktatási támogatás kifizetése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./
2005. október 1.
A budapesti Muzsikás nyolcnapos erdélyi koncertkörútja teljes bevételét az udvarhelyszéki árvízkárosultak megsegítésére ajánlotta fel. – A komolyzene világában sikerült elfogadtatnunk a magyar népzenét, mint koncertműfajt – mondta a Hargita Népe kérdéseire válaszolva a sikeres fellépés után Hamar Dániel. Hozzáfűzte, hogy Amerika és Európa nagy hangversenytermeiben léptek fel. A turné költségeit – utazás, szállás, terembérlés – a Mol Rt. vállalta. /Sarány István: A Muzsikás együttes segélykoncertjei. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./
2005. október 5.
Felsőoktatási intézmények működnek Hargita megye több városában. A leggyakrabban a sajtó a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemről (EMTE) ír, de állami és magán felsőoktatási intézményeket látogat több száz Hargita megyei fiatal. Az EMTE-n Csíkszeredában kilenc szakon 1200 diák tanul magyarul; a Babes–Bolyai Tudományegyetem Matematika–Informatika Karának csíkszeredai informatikai tagozatán három évfolyamon szintén magyarul folyik az oktatás; Székelyudvarhelyen a Tanítóképzőn három évfolyamon 80 diák tanul, szintén magyarul; Gyergyószentmiklóson pedig két szak három-három évfolyamán tanulnak magyarul a diákok. Emellett Székelyudvarhelyen a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján is zajlik magyar nyelvű felsőoktatás. Mintegy 1500-ra becsülhető azoknak a diákoknak a száma, akik Hargita megyében magyarul végzik felsőfokú tanulmányaikat. A bolognai folyamat életbe ültetése következtében az eddig főiskolaként működő intézmények alapképzést nyújtó egyetemek lettek, hallgatói pedig egyetemistákká váltak. A Csíki Játékszínnél elmondták, hogy az egyetemisták sokkal kisebb arányban váltanak bérletet, mint például a középiskolások. A komolyzenei előadásokon nagyon kevés az egyetemista. Hasonló a tapasztalat a könyvbemutatókon, tárlatmegnyitókon is. /Sarány István: Egyetemi városok és diákélet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./
2005. október 13.
Szórványturnéra indult a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, ennek része a Beszterce-Naszód megyei Vicén szervezett Hagyaték-találkozón való részvétel. A turné tervezett állomásai Beszterce-Naszód megyében: Bethlen, Beszterce, Felőr, Vice, végül Magyarberéte. /Sarány István: Szórványvidéki turnén a Hargita. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./
2005. október 14.
A magyar tannyelvű iskolák tankönyvekkel való ellátásában tapasztalható gondokat vitatja meg a hét végén a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által összehívott tanácskozás Szovátán, jelentette be Lászlófy Pál, a szervezet elnöke. Lászlófy Pál beszámolt a Kárpát-medencei oktatási tanács múlt heti budapesti üléséről. Itt a magyar kormányzat képviselői a költségvetési megszorításokat ismertették a részt vevő határon túli pedagógus-szervezetek képviselőivel. Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára nyugtalanítónak tartja, hogy nem hangzott el ígéret a szülőföldön szervezett nyári akadémiák további támogatására vonatkozó. /Sarány István: Tankönyvgondok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./
2005. október 17.
A pedagógusi életmű elismerésére hozta létre az Ezüstgyopár-díjat a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ). Az elismerést kétévente nyújtja át a szakmai szövetség. Idén negyvenhárom oktató részesült a díjban, kilencen Hargita megyeiek. A szovátai Teleki Oktatási Központban október 15-én szervezett ünnepségen adták át az Ezüstgyopár-díjakat. A díjkiosztó ünnepséget megelőzően ülésezett az RMPSZ elnöksége. Péntek János professzor az Erdélyi Tankönyvtanács szerepéről beszélt, majd ismertették az RMPSZ többségi tulajdonában lévő Ábel Kiadó munkáját. /Sarány István: Ezüstgyopár-díj. Pedagógusok életművét jutalmazták. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./
2005. október 22.
Október 21-én Csíkszeredában koncertezett az Omega együttes, mintegy ötezren nézték meg műsorukat. A koncert előtt a zenekar tagjai udvarhelyszéki árvíz sújtotta településeket kerestek fel, majd fogadta őket hivatalában Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Farkaslakán Tamási Áron sírjánál megyei és helyi elöljárók fogadták a zenekart. A helyi fiatalság ezalatt néptáncbemutatóval szórakoztatta az egybegyűlteket. A zenekar tagjai felelevenítették a 23 évvel ezelőtti utolsó romániai fellépésük történéseit. Hangsúlyozták, hogy a koncert bevételét az augusztusi udvarhelyszéki áradások áldozatai megsegítésére fordítják. Ugyanakkor biztosították a hallgatóságot, hogy új koncertkörútjaik során a határon túli magyarok által lakott településeket is felkeresik. /(Szász Emese, Sarány István): Csíkszeredában koncertezett az Omega. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./
2005. október 31.
Politikai mozgalommá kíván alakulni az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és az RMDSZ-en belüli politikai platformként akar tevékenykedni, jelentette be Borboly Csaba elnök október 29-én, a szervezet országos küldöttgyűlésén. A testület ülése előtt kétnapos konferenciát tartottak a Székelyföldi önkormányzatok lehetőségei az EU-csatlakozás előtt témakörben. Borboly Csaba mondta, a MIÉRT tagszervezeteinek száma közel száz, ennek fele pedig Csíkszéken működik, a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) tagszervezeteként. /Sarány István: Politikai mozgalommá válna a MIÉRT. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 31./
2005. november 2.
Az önálló állami magyar egyetem nemcsak a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szétválasztásával oldható meg Romániában – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes. Markó kijelentését lehet úgy értelmezni, hogy BBTE maradjon úgy, ahogy van, helyette jöjjön létre egy másik – magyar tannyelvű – intézmény. Kérdés, hogy kik tanítanának ezen az egyetemen? Hol működne az intézmény? Tanári kar csupán Kolozsvárott van, a BBTE-n, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) öt év munkájába telt, hogy oktatókat toborozzon, de még így is vannak kétlaki tanárok, akik a BBTE-n is tanítanak. Gondoltak-e arra, hogy az EMTE a román állam által finanszírozott önálló egyetem legyen? – szegezték Markónak a kérdést az újságírók. A válasz pedig így hangzott: ez a kérdés még nem vetődött fel. Tehát Markó szerint nem vetődött fel az EMTE-nek a román állam által finanszírozott önálló egyetemmé való alakításának kérdése. A hírügynökségi jelentések szerint az október 20-i román–magyar közös kormányülésen „megegyezés született a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatási folyamatának közös finanszírozásáról”, illetve maga Markó jelentette ki a kormányülést követő sajtótájékoztatóján: „a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett, így a magyar kormány finanszírozásával létrehozott erdélyi magyar magánegyetem a jövőben a magyar költségvetési pénzek mellett román állami segítségre is számíthat”. /Sarány István: Milyen legyen az önálló egyetem? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./
2005. november 2.
November 7-től meghatározatlan ideig tartó általános sztrájkot hirdet a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) – tájékoztatott Kocs Ilona, a munkavállalói érdekvédelmi szervezet bizalmija – amennyiben a kormányzat nem teljesíti az oktatás finanszírozására vonatkozó követeléseket. November 1-jén a négy nagy tanügyi szakszervezet képviselői álltak sztrájkőrséget a parlament székháza előtt. A tanügyi szakszervezetek legfontosabb követelése: a jövő évi költségvetési törvényben az oktatás részesüljön a bruttó hazai termék 6 százalékában. Emellett béremelést, az ingázók utazási költségeinek megtérítését, a munkavállalással kapcsolatos orvosi vizsgálatok ingyenességét kérik. /Sarány István: Hétfőtől beszüntetik a munkát a pedagógusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./
