Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 
 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
 szűkítés        -        
      találatszám: 3976 találat lapozás: 1-30 ... 1891-1920 | 1921-1950 | 1951-1980 ... 3961-3976
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


  

Névmutató: Kelemen Hunor

2013. március 28.

A HTMP és a külhoni magyarok
Egyelőre csak egy tucat kezdeményező áll mögötte, de tagadhatatlan, hogy a frissen bejegyzett Határon Túli Magyarok Pártja (HTMP), a 2014-es magyarországi választásokon nem a Fidesznek kíván segíteni. A pártalapítás eszméjének előéletét tekintve jól látszik, hogy az ötletgazda a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) még 2011-ben megszellőztette ezt az elképzelését.
A múlt év júliusában Kelemen Hunor már szólt a pártalapításról. „Erről a kérdésről – így az RMDSZ elnöke – nincs döntés, és a közeljövőben nem is lesz, de a gondolat rég érlelődik. Nem kell csodálkozni, ha a Felvidéken, a Vajdaságban vagy Erdélyben felvetődik a magyarországi párt alapítása. Ez hosszú folyamat, amellyel nem is az RMDSZ foglalkozna, de az erdélyi képviseletnek lehetne Magyarországon is intézményes kerete, egy párt, amelynek a kettős állampolgársággal rendelkezők odaadhatják a szavazataikat. Ez nem akkora szentségtörés, mint ahogy néhányan látják”.
Világos beszéd. A ma már láthatóan autonómiaellenes RMDSZ-es Európai Polgári Kezdeményezésen (EPK) túlmenően, a HTMP létrejötte újabb hadüzenet, melyből kitetszik: az RMDSZ nem a Fidesznek szánja az erdélyi magyarok szavazatait, s az is, hogy a magyarországi választási kampány alatt saját fiókpártja segítségével kívánja a szavazókat befolyásolni.
Elsősorban azért, hogy a „fülkék forradalma” zátonyra fusson, s a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) mellőzésével vissza lehessen térni a korábbi nagy anyagi hasznot hajtó politizálási formához. A helyi többség által felállított bizalmi minimumnak (aki a hatalomból falatot akar, az ne autonómiázzon) megfelelően az autonómiatörekvések politikai gumicsonttá való átalakításához. S nem utolsó sorban, a saját Erdélyben működő nemzeti ellenzéke letarolásához.
Mit is mondott tavaly júniusban a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésen Szabó Ödön, aki akkor először arról beszélt, hogy Kövér László erdélyi kampánykörútja Bihar, Szatmár és Kolozs megyében rontotta a magyarság választási esélyeit? Az RMDSZ fenegyereke nem minden indulat nélkül így fakadt ki párttársai és az újságírók előtt: „alapítsunk mi is pártot Magyarországon, lássuk, mit szólnak hozzá!”.
Azon tehát nem kell csodálkozni, hogy a legnagyobb, s a romániai politikai elit szövevényes belső viszonyai között is eligazodó, megfelelő súllyal rendelkező magyar párt (helyi hatalmi hátszéllel) szembefordul a nemzeti integráció gondolatával. Magáért, eredeti státusáért harcol.
Emlékezetes, hogy a 2010. évi magyarországi választások után kenyértörésre nem (hiszen erre nincs is szükség), de kemény politikai csörtékre került sor a Fidesz és az RMDSZ között. Miután a Fidesz a nemzeti integráció előmozdítása, konkrétan a NER tartalommal való megtöltése során a maga részéről felszámolta a két évtizedes, s az RMDSZ számára viszont nagy haszonnal járó langymeleg „hídelméletet”, rögtön láthatóvá vált: kőkemény érdekütköztetés kezdődik. A nemzeti integráció folyamatait meghatározó Fidesz, valamint a román bizalmi minimum keretei között tevékenykedő, haszon- és szabadelvű RMDSZ között.
A Fidesz, kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött a magyarországi választások, a „fülkék forradalmát” követően, választási ígéreteit teljesítve a lényegig (az autonómiakövetelésig) lenyúló eszmei vita gyakorlatát igyekszik meghonosítani Kárpát-medencében. A magyar pártoknak a beleszólás jogát is magában foglaló együttműködése alapelvvé vált. A kisebbségi „egypártok” nem ragaszkodhatnak tovább a viszonylagos önállósághoz. Különösen nem ahhoz, amely csak Budapest felé nyilvánulna meg. Vállalniuk kell a politikai korszakváltást, s fel kell adniuk egy kényelmes, nagy anyagi haszonnal járó politikai pozíciót. A NER időbeni előrehaladtával a közvetítő, a helyi ügyekben való döntőbíró szerepét elhagyva, az arany középről át kellene állniuk a nemzeti oldalra, az autonómiakövetelő magyar többség soraiba.
Az RMDSZ az autonómia ügyét holdudvara anyagi gyarapodásának alárendelve, a Fidesz által képviselt irányvonal ellen fordult, s mindent megtesz, ami erejéből telik.
Politikáról lévén szó ez úgymond rendjén is van. Csakhogy itt többről, a nemzeti integrációról beszélünk, a lehetőségről, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok nemzetként foglalhassák el helyüket Európában. Ezért a HTMP-nek új politikai képződményként szomorú szerep jutott. Az autonómia elleni küzdelmet kell megtestesítenie.
A magyar nemzetstratégia szempontjából óriási a jelentősége annak, hogy a politikai elit nemzeti oldala a 2014-es választások után is megőrizze nagy többségét. A Fidesz erős politikai pozíciója feltétele a nemzeti integrációs folyamatok sikerének. Vannak dolgok, amelyeket tisztán kell látnunk, ha egyről a kettőre akarunk jutni.
Az RMDSZ most egyedül lépett pástra. Felemelt sisakrostéllyal száll szembe a Fidesz-el, de ez egymagában nem zárja ki, hogy kellő időben segítői is színre lépjenek.
A magyarországi politikai elit szoclib ideológiát követő része hallgat. Tudjuk, nem támogatja az autonómiatörekvéseket: neki az felel meg, ha csak egy, a „legnagyobb”, a „legerősebb” kisebbségi pártot kell anyagilag segíteni, azt, amely autonómiaügyben nem kakaskodik. Alapelve a kevés pénzért nagy nyugalom. Nem vitás azonban, hogy idővel neki és médiájának is megjön a hangja.
Nincs róla külön hír, de magáért beszél, hogy a HTMP bejegyzésének közzététele előtt Kelemen Hunor találkozott a Híd-most, a Magyar Közösség Pártja és a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjével is. Közös pártalapításról ezek a pártvezetők nem beszéltek, de nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy megállapítsuk: a Kárpát-medencében működő egypártok vezetői, ha mást nem, hát tájékozódtak a küszöbön álló eseményről. Egy kis malíciával, a múltjuk ismeretében hozzátehetjük: tájékozódtak, és jóváhagyólag tudomásul vették azt, ami később bekövetkezett. Bizonyos jelekből ítélve a Vajdaságban ez egyáltalán nem zárható ki.
Hogy a „határon túli magyar vezetők közül ki mennyire elégedett a megbeszélések eredményével, erről nem szólnak a hírek, csak találgathatunk. Sebaj, a politikai tevékenységet és szimpátiákat csakúgy, mint szegénységet és a köhögést nem lehet eltitkolni.
Mert a HTMP vezetői bevallották: máris megkeresték a többi külhoni magyar egypártot. Együttműködést ajánlanak nekik.
Ágoston András
VMDP Hírlevél,

2013. április 3.

Nem csökkent a feszültség a marosvásárhelyi RMDSZ-ben
Cinikusnak és igazságtalannak tartja Kovács Péter RMDSZ-főtitkár válaszlevelét a marosvásárhelyi RMDSZ, Bocskai István erdélyi fejedelem nevét felvevő, magát keresztény-demokratának nevező platformja.
A bejegyzés előtt álló csoportosulás több száz tagja – akiknek a Maros megyei vezetők megtiltották részvételüket a közel két hónappal ezelőtt rendezett városi szervezet tisztújító választásán – beadvánnyal fordult Kelemen Hunor szövetségi elnökhöz, a február 12-i közgyűlés határozatainak megsemmisítését kérve. Az elutasító válasz kapcsán a gyűlésről kirekesztettek nevében Kovács István szerdán újabb tiltakozást juttatott el az RMDSZ országos vezetőségének. Az elégedetlenkedők szószólója szerint a szövetség felső vezetése kettős mércét használ az alapszabályzat alkalmazásában.
„A marosvásárhelyi RMDSZ-ben történő regisztráció lezárását, a vásárhelyi szervezet elnökének megválasztását és a megyei elnök kinevezését is antidemokratikus módon, alapszabályzat-ellenesen tették, viszont a mi fellebbezésünket éppen az alapszabályzatra hivatkozva hárították át a megyei/területi szabályzatfigyelő bizottság hatáskörébe” – áll a Kovács által aláírt és a sajtónak is eljuttatott közleményben. A bocskaisok azt a kijelentést is fenntartásokkal kezelik, miszerint „a szövetség elnökének hatásköre nem terjed ki a helyi/városi döntéshozó testületek szabályosságának értékelésére”. Mint rámutatnak, nem ritkán az RMDSZ országos vezetői éppen hogy illetékesnek érzik magukat a helyi ügyek „orvoslásában”. Harmadsorban azt nehezményezik, hogy az alapszabályzatban előírt 30 nap helyett, fellebbezésükre csupán 40 nap után érkezett válasz.
„Ha az átláthatóság, illetve az ügy helyes megoldása lett volna a cél, akkor ezt a jócskán megkésett határozatot azonnal a fellebbezés iktatása után meghozhatta volna. E helyett az RMDSZ vezetősége megvárta, amíg lejár a Maros megyei szervezet közgyűlése is” – nyilatkozta lapunknak Kovács István, aki szerint utoljára, de nem utolsó sorban az is kifogásolandó, hogy az RMDSZ jogi szakszavak mögé bújva, figyelmen kívül hagyja a Minden magyar számít! minduntalan hangoztatott jelszavat, miközben továbbra is visszautasítja a párbeszédet azzal a hatszáz RMDSZ-taggal, akit kizártak a regisztrációból.
Kérdésünkre, hogy ezek után mire számítanak, Kovács István elmondta, semmi jóra. Mindezek ellenére hangsúlyozta, a kezdeményező, újonnan alakuló platformjukkal konstruktív álláspontra helyezkednek.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro.

2013. április 4.

„Befogadó és elfogadó” – megkezdődött a magyar irodalom tantárgyverseny
Brassóban szervezték meg a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának megnyitóját szerda este. A tantárgyversenyt 43. alkalommal szervezik meg a magyar középiskolás diákok számára. A brassói Spiru Haret Egyetem dísztermébe az ország 18 megyéjéből érkeztek a megyei szakaszok győztesei, közel 150 diák és az őket kísérő magyartanárok.
„A magyar irodalom az Ómagyar Mária-siralomtól kezdődően a huszonegyedik század mesterműveiig méltó helyet foglal el a világirodalomban, része az identitásunknak és segít ennek megőrzésében. A magyar irodalom befogadó és elfogadó, segít megismerni a körülöttünk levő világot, segít eligazodni az értékkeresésben, az alkotásban. Bízzatok a saját értékítéletetekben, legyetek képesek az önálló értékválasztásra, és ne higgyetek azoknak, akik azt mondják, ideológiai szempontból kell irodalmat választani. Csak jó és rossz irodalom van, ennek eldöntése pedig csakis a ti értékválasztásotokon múlik" – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Kelemen Hunor szövetségi elnök szerda este Brassóban a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszát.
A tantárgyversenyt 43. alkalommal szervezik meg a magyar középiskolás diákok számára. A megnyitóra a brassói Spiru Haret Egyetem dísztermébe az ország 18 megyéjéből érkeztek a megyei szakaszok győztesei, közel 150 diák és az őket kísérő magyartanárok. A rendezvény, mint minden évben, a szervezők szándéka szerint nemcsak a verseny izgalmát, hanem ennek helyszínével, kulturális értékeivel való ismerkedést és kikapcsolódást is biztosít a diákok számára.
Az RMDSZ elnöke megnyitóbeszédében kihangsúlyozta, a tantárgyversenyen résztvevő diákok már bebizonyították a magyar nyelv és irodalom iránti mély érdeklődésüket, és ez a legfontosabb győzelem kultúránk, identitásunk számára.
A Brassóban megszervezett megnyitón jelen volt még Király András oktatásügyi államtitkár, aki felszólalásában a magyar nyelv óvására, helyes használatára hívta fel a figyelmet. Markó Attila parlamenti képviselő rövid időre maga is visszaváltozott egykori versenyző diákká, és felelevenítette a huszonöt-harminc évvel ezelőtti versenyek hangulatát. "Nagyon fontos volt akkor számunkra, hogy a dolgozatunkban a tárgyi tudáson túl beleszőjük saját magunkat is a történetbe. Így formálódott egyéniségünk, játszva a szavakkal, játszva a gondolatokkal, beledobva magunkat az anyanyelvünk irodalmi tengerébe".
A Cenk alatti városba 17 év után tért vissza a magyar nyelv és irodalmi tantárgyverseny országos döntője, amelynek szervezését a Brassó Megyei Tanfelügyelőség és az Áprily Lajos Főgimnázium vállalta fel.
Maszol.ro.

2013. április 5.

Hírsaláta
MAROSVÁSÁRHELYEN NINCS BÉKE AZ RMDSZ-BEN. Nem csökkent a feszültség a marosvásárhelyi RMDSZ-ben. A szervezet Bocskai István erdélyi fejedelem nevét viselő, bejegyzés előtt álló, magát keresztény-demokrataként meghatározó platformjának tagjai – akiknek a Maros megyei vezetők megtiltották a részvételt a városi szervezet közel két hónappal ezelőtt rendezett tisztújító választásán – beadvánnyal fordultak Kelemen Hunor szövetségi elnökhöz a február 12-i közgyűlés határozatainak megsemmisítését kérve.
Az elutasító válasz kapcsán a gyűlésről kirekesztettek nevében Kovács István szerdán újabb tiltakozást juttatott el az RMDSZ országos vezetőségének. Az elégedetlenkedők szószólója szerint a szövetség felső vezetése kettős mércét használ az alapszabályzat alkalmazásában. Kovács István szerint az is kifogásolandó, hogy az RMDSZ jogi szakszavak mögé bújva figyelmen kívül hagyja a Minden magyar számít! minduntalan hangoztatott jelszavát, miközben továbbra is visszautasítja a párbeszédet azzal a hatszáz RMDSZ-taggal, akit kizártak a regisztrációból. (Erdély ma) HIÁNYCIKK A FEJLŐDÉST EREDMÉNYEZŐ GAZDASÁGPOLITIKA. A privatizációk nyolcvan százaléka sikertelennek bizonyult – állapítja meg a Számvevőszék jelentése. A Nicolae Văcăroiu vezette ellenőrző testület szerint, ha állításuk nem lenne igaz, Románia hazai össztermékének (GDP) a jelenleginél háromszor nagyobbnak kellene lennie. A Számvevőszék azt is rosszallja: most, válságos időszakban stratégiai vállalatok részvényeit árusítják, miközben tudva tudott tény, hogy a hazai tőke alig létezik. Rossz ómen a jelenlegi hatalom számára az is, hogy igen kevés fejlesztési megoldásunk van. A feltételeket kívülről szabják meg, a Nemzetközi Valutaalap dönt mindenről, egyebek közt a megszorításokról is. Ráadásul az elmúlt években minden törekvés arra irányult, hogy megszüntessék az állam ellenőrző szerepét, így jutottak arra a hihetetlen eredményre, hogy a Hidroelectrica fizetésképtelenné vált. (Puterea) KICSIT NAGYOBB GAZDASÁGI GYARAPODÁS. A román gazdaság tavaly 0,7 százalékkal nőtt 2011-hez képest, a március eleji, legutóbbi előrejelzéskor még 0,3 százalékos növekedést közöltek. A statisztikai intézet már másodszor igazította ki a gazdasági növekedésre vonatkozó adatokat, miután az idei első, február közepi közléskor 0,2 százalékos növekedést valószínűsített, majd március elején 0,3 százalékot jelentett be. A bukaresti kormány előrejelzése szerint idén 1,6 százalékkal nő a gazdaság. (Székelyhon) MEG KELL FIZETNI AZ ORVOSOKAT. Módosítaná az orvosok bérezési rendszerét és kiléptetné őket a közalkalmazotti státusból az egészségügyi minisztérium – áll abban a törvénytervezetben, amelyet május végén bocsátana közvitára a szaktárca. Eugen Nicolăescu miniszter szerint a bérek kiszámolásakor figyelembe kell venni az orvosok eredményeit is. Megjegyezte: ez nem jelenti azt, hogy a fizetést az elvégzett műtétek számától kell függővé tenni, mert a mennyiség a minőség rovására mehet. A tárcavezető elmondta, átlagosan négyóránként egy orvos hagyja el Romániát, ezért mielőbb intézkedni kell a szakemberek itthon tartása érdekében. Hozzátette: 2007 óta 14 ezer orvos távozott külföldre, akiknek képzése 226 millió euróba került. A kérdésben Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter is megszólalt, aki szerint az orvosok nagyon kevés fizetést kapnak a közszféra átlagbéreihez képest. (Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).

2013. április 10.

Kelemen Hunor: politikai nyomásra hozott döntést MOGYE ügyben a marosvásárhelyi bíróság
Túlkapásnak tartja az RMDSZ elnöke a Marosvásárhelyi Táblabíróságnak azt a döntését, amely hatálytalanította a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar és angol nyelvű orvosi és gyógyszerészeti karát megalapító, tavaly márciusi kormányhatározatot.
„Egy politikai nyomásra meghozott döntésnek vagyunk a szemtanúi, a Kormánynak pedig ilyen körülmények között kötelessége fellebbezni a nem jogerős ítélet ellen” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. A Szövetség elnöke kifejtette, „az erdélyi magyar nemzeti közösség a kisebbségi jogok betartásának biztosítását várja el a Kormánytól, a MOGYE Szenátusától pedig azt, hogy egyszerűen alkalmazza a törvény előírásait. Úgy vélem, a Marosvásárhelyi Táblabíróság érezhetően politikai nyomásra hozta meg döntését. A szóban forgó kormányhatározatot a tavaly éppen a törvény betartása érdekében alkottuk meg, hiszen a MOGYE Szenátusa nem tartotta be, és nem alkalmazta a tanügyi törvényt. Így normálisnak tartom, hogy a Kormány, amelynek az a feladata, hogy a törvények alkalmazását biztosítsa, megalkotott egy kormányhatározatot, amely helyreállította volna a törvényességet. A Romániában élő nemzeti kisebbségek, a magyar nemzeti közösség a Kormánytól, a Parlamenttől várja el, hogy az anyanyelven való tanuláshoz való joguk ne csorbuljon. A MOGYE-ra vonatkozó kormányhatározat igazságos volt, a törvényességet állította volna helyre”.
Kelemen Hunor hangsúlyozta, a táblabíróság döntése ellen a Kormánynak fellebbeznie kell, hiszen az elfogadhatatlan, hogy egy ítélőtábla cenzúrázza a Kormány határozatait akkor, amikor azok semmilyen módon nem sértik a törvényt.
Mint az ismert, tavaly, a március 27. kormányülésen fogadták el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belül az önálló magyar kar létrehozására vonatkozó kormányhatározatot. Az önálló kar kormányhatározattal való létrehozására azért volt szükség, mert a MOGYE szenátusa az oktatási minisztérium többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó olyan egyetemi chartát megszavazni, amely utat nyitott volna a magyar nyelvű orvosképzés intézményen belüli szervezeti önállósulása előtt. A magyar tagozat megalakítását 2011 óta törvény írja elő, de ezt a tanintézmény vezetősége – az egyetemi autonómiára hivatkozva – következetesen megtagadta. Az oktatási törvény 135. paragrafusa kimondja, a multikulturális intézményekben a kisebbségi oktatás számára tagozatokat/részlegeket kell kialakítani, amelyek az oktatás megszervezésében autonómiát élveznek. A törvény a kisebbségi tagozat oktatóira bízza, hogy belső működési szabályzatot hozzanak létre, amely a tagozaton belüli választásokra is kitér, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy ennek a szabályzatnak összhangban kell lennie az egyetem chartájával. A törvény 132. paragrafusa kimondja, alapesetben az egyetem szenátusának a határozata alapján hoz létre a kormány új egyetemi karokat. A törvénycikkely ötödik bekezdése azonban arra is kitér, hogy indokolt, rendkívüli esetben a kormány létesíthet új kart egy egyetemen belül.
A tavaly elfogadott kormányhatározat az Alkotmány 108-as cikkelyének, illetve az oktatási törvény 132-es paragrafusa 5-ik bekezdésének szellemében született meg. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen belül megalakul egy új, önálló kar, amely a következő szakokat tartalmazza: általános orvosi képzés magyar nyelven és angol nyelven, gyógyszerész-képzés magyar nyelven valamint nővérképző magyar és román nyelven. A kormányhatározat előírása szerint az új kar köteles lebonyolítani a belső választásokat, illetve megtenni azokat az adminisztrációs lépéseket, amelyek során elfoglalják az üres állásokat. Az új, önálló kar esetében is a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Intézmény állapítja meg a maximális diáklétszámot.
Erdély.ma.

2013. április 11.

Kelemen Hunor: javult az RMDSZ és a Fidesz viszonya
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Fidesz javuló viszonyáról beszélt a liberális beállítottságú román Adevarul című lapnak a határon túli magyar szervezet elnöke. Az interjú csütörtökön jelent meg.
Kelemen Hunor azt mondta, hogy most sokkal jobb a kapcsolat a két párt között, mint egy-két évvel ezelőtt. A politikus ezt az RMDSZ erdélyi támogatottságával magyarázta.
„A decemberi választások után Orbán Viktor gyorsan megértette, mit mondanak a számok, és azt, hogy a riválisainknak nem sikerült kilökniük minket a parlamentből. Többször találkoztunk Orbán Viktorral, legutóbb néhány hete, és az volt a benyomásom: a számok beszélnek. A barátságok megmaradnak, nem tűnnek el, de pragmatikus politikus lévén, úgy vélem, más következtetésre jutott, mint egy évvel ezelőtt" – mondta az RMDSZ vezetője.
Hozzátette: tavaly Orbán Viktor már a helyhatósági választásokon láthatta, milyen támogatottsága van a másik két erdélyi magyar pártnak, és ezért a parlamenti választási kampány idején „nem bocsátkozott olyan kalandokba, mint nyáron, amikor a Fidesz politikusai erős kampányt folytattak az RMDSZ ellen az egész Székelyföldön".
Arra a felvetésre, hogy vajon a Fidesznek érdeke-e a „nemzeti kérdést" elővennie Erdélyben a magyarországi választások előtt, az RMDSZ elnöke úgy vélekedett: ez nem segítené semmivel a Fideszt. „Egy-két, legfeljebb három mandátum múlik az összes külhoni szavazaton: nem ez a tét, nem ezen múlik a különbség. Túl kockázatos kaland lenne, és nem érné meg. Nem hiszek olyan forgatókönyvben, hogy Magyarország általános konfliktusba bocsátkozna Romániával, a románokkal a választások miatt" – fejtegette Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy ilyesmiben csak politikai kalandorok érdekeltek.
MTI
Erdély.ma.

2013. április 12.

Túlkapás MOGYE-ügyben
Túlkapásnak tartja az RMDSZ elnöke a marosvásárhelyi táblabíróságnak azt a döntését, amely hatálytalanította a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar és angol nyelvű orvosi és gyógyszerészeti karát megalapító, tavaly márciusi kormányhatározatot. „Egy politikai nyomásra meghozott döntésnek vagyunk a tanúi, a kormánynak pedig ilyen körülmények között kötelessége fellebbezni a nem jogerős ítélet ellen” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
A szövetség elnöke kifejtette, az erdélyi magyar nemzeti közösség a kisebbségi jogok betartásának biztosítását várja el a kormánytól, a MOGYE szenátusától pedig azt, hogy egyszerűen alkalmazza a törvény előírásait. „Úgy vélem, a marosvásárhelyi táblabíróság érezhetően politikai nyomásra hozta meg döntését. A szóban forgó kormányhatározatot a tavaly éppen a törvény betartása érdekében alkottuk meg, hiszen a MOGYE szenátusa nem tartotta be, és nem alkalmazta a tanügyi törvényt – mondta Kelemen Hunor. – Normálisnak tartom, hogy a kormány, amelynek az a feladata, hogy a törvények alkalmazását biztosítsa, megalkotott egy kormányhatározatot, amely helyreállította volna a törvényességet. A MOGYE-ra vonatkozó kormányhatározat igazságos volt, a törvényességet állította volna helyre.” A szövetségi elnök hangsúlyozta, a táblabíróság döntése ellen a kormánynak fellebbeznie kell, hiszen az elfogadhatatlan, hogy egy ítélőtábla cenzúrázza a kormány határozatait akkor, amikor azok semmilyen módon nem sértik a törvényt.
Amint arról beszámoltunk, tavaly, a március 27-ei kormányülésen fogadták el az önálló magyar kar létrehozására vonatkozó kormányhatározatot. Az önálló kar kormányhatározattal való létrehozására azért volt szükség, mert a MOGYE szenátusa az oktatási minisztérium többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó olyan egyetemi chartát megszavazni, amely utat nyitott volna a magyar nyelvű orvosképzés szervezeti önállósulása előtt.
A magyar tagozat megalakítását 2011 óta törvény írja elő, de ezt a tanintézet vezetősége – az egyetemi autonómiára hivatkozva – következetesen megtagadta. Az oktatási törvény 135. paragrafusa kimondja, a multikulturális intézményekben a kisebbségi oktatás számára tagozatokat/részlegeket kell kialakítani, amelyek az oktatás megszervezésében autonómiát élveznek. A törvény a kisebbségi tagozat oktatóira bízza, hogy belső működési szabályzatot hozzanak létre, amely a tagozaton belüli választásokra is kitér, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy ennek a szabályzatnak összhangban kell lennie az egyetem chartájával.
A törvény 132. paragrafusa szerint alapesetben az egyetem szenátusának a határozata alapján hoz létre a kormány új egyetemi karokat. A törvénycikkely ötödik bekezdése arra is kitér, hogy indokolt, rendkívüli esetben a kormány létesíthet új kart egy egyetem keretében. A határozat kimondja: a MOGYE-n új, önálló kart kell létrehozni, amely a következő szakokat tartalmazza: általános orvosi képzés magyar nyelven és angol nyelven, gyógyszerészképzés magyar nyelven, valamint nővérképző magyar és román nyelven.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár).

2013. április 12.


AKI HATALOMRA TÖR, SZOLGASÁGRA TÖR – Markó Bélával Kőrössi P. József beszélget
Markó Béla tizennyolc éven keresztül volt az RMDSZ elnöke, ez idő alatt két alkalommal is a román kormány miniszterelnök-helyettese – nem mellesleg költő –, 2011 februárjában nem indult újabb mandátumért a szövetségi elnökválasztáson. 2012 őszén, több alkalommal korareggeltől délig marosvásárhelyi irodájában faggattam.
- Amikor elkezded a politikusi pályát, a kiegyezések embere vagy, hiszel és bízol a kompromisszumos megoldásokban, alkatilag is olyan ember, aki tárgyal, empatikus, szeret és tud is belehelyezkedni a tárgyalófél helyzetébe. Az elmúlt öt-hat évben azonban hangnemet váltottál, radikalizálódtál. Hangsúlyozom, hogy ez nem a korábbihoz képest határozottabb fellépést jelenti, az addig is megvolt, hanem kifejezetten radikális megoldást kereső politikussá lettél, erre váltottál.
– Meglep, amit mondasz. Éppen ellenkezőleg, azt tapasztalom, hogy túlzott mérséklettel vádolnak, túlzott párbeszédpártisággal. Minden bizonnyal arra gondolsz, hogy egyre határozottabban szólalok meg minden olyan esetben, amikor úgy érzem, ránk akarnak oktrojálni valamilyen véleményt, akár Magyarországról is. Az utóbbi időben mind konfrontatívabb a viszonyom az éppen kormányon lévőkkel, és ennek egyre inkább hangot is adok. Ez így van. Féltem azt, amit eddig felépítettünk. Azzal a politikai eszköztárral, amelyet az RMDSZ választott magának – és ebben a választásban nekem is szerepem volt –, történelmileg is minden előzmény nélkül értünk el fontos eredményeket.Lehetséges egyfajta radikalizmus, ami a célokat illeti, és lehetséges egy másik, ami a használható eszköztárat illeti. Az RMDSZ az eszközeiben sohasem volt radikális, ha ez alatt azt értjük, hogy ne politikai tárgyalással, egyezkedéssel, politikai kompromisszumok révén próbáljunk eredményt elérni, hanem erődemonstrációval, el egészen az ultraradikális, vagyis erőszakos föllépésig. Persze, erődemonstrációra is vállalkoztunk, amikor szükségesnek láttuk. Tüntetést szerveztünk, aláírásokat gyűjtöttünk. De akik az elmúlt évek során radikálisabb fellépést kértek számon rajtunk, ha nem is mondják ki, többnyire kurdokra, csecsenekre vagy akár koszovói albánokra gondolnak. Bevallom, el nem tudom képzelni amai Európában, hogy valaki józan ésszel erre a következtetésre jut. Már-már parodisztikusnak tartom: ülünk a kocsmaasztalnál, és néhány pohár bor után arról ábrándozunk, hogy lőni kellene, vagy robbantani. –
- Magyar politikus eddig talán nem jut, inkább más érdekek vannak a háttérben.
– Politikusok általában nem jutnak eddig, de egyik-másik politikus nyilatkozataiból lehetne idézni az elmúlt huszonvalahány esztendőből, amikor burkoltan erre utal. Az a szólásmondás jut eszembe, hogy: fogjuk meg, és vigyétek. Értsünk egyet abban, hogy így kellene csinálni, aztán majd csináljátok ti. Ami viszont a célokat illeti, valóban radikális vagyok, és azt hiszem, hogy ez volt az én politikusi helyzetemnek és politikai kapcsolataimnak a mindenkori paradoxona. Az MDF-fel, amikor még a saját ideológiai arcát kereste, jól kijöttem, mert egyúttal az eljövendő Magyarország helyét is kereste, és sok volt a személyes kapcsolat. Másrészt pedig az MDF-esek többsége nem politikai érdekből építette a határon túli magyarokkal a kapcsolatot, hanem – bár a politikában nem szabad ilyet mondani – őszintén próbáltak velünk együtt megoldást találni, és ez kellő alap volt akkor is, ha számos dologban nem értettünk egyet. Én az MDF egyik nagy hibáját abban látom, hogy amikor visszanyúltak a történelemhez, lehorgonyoztak a két világháború közti időszaknál. Ha már múltbéli támaszokat kerestek, sokkal hasznosabb lett volna a Deák Ferenc-i hagyományokhoz vagy akár 1848 üzenetéhez visszamenni. Én elfelejtettem volna a két világháború közti politikát a helyükben, vagy erős kritikával közelítettem volna meg. Antall József szándékai, ami a külpolitikai építkezést, Magyarország európai elfogadtatását vagy a határon túli magyar közösségek támogatási rendszerének kiépítését illeti, mind fontosak voltak, és azt hiszem, Antall a külpolitikában helyes úton járt. Nem tagadom, hogy a magyarországi szocialista-liberális kormányokkal, az eszközök dolgában, ha nem is mindig jól, mert voltak éles nézetkülönbségeink, általában jobban megértettem magam, mint a jobboldali, magukat konzervatívnak nevező Fidesz-kormányokkal. Ők egyértelműen támogatták a párbeszédet a szomszéd népekkel, a kétoldalú kapcsolatok minél teljesebb kiaknázását, az adott országok politikájába való integrálódást, a parlamenti eszközök, és ha lehetséges, a kormányzati eszközök használatát. Abban volt köztünk véleménykülönbség, hogy mennyire élesen, mennyire karcosan kell, például Európában, fogalmaznunk ezzel kapcsolatban. Sokszor lehettek volna jóval határozottabbak. De abban, hogy tárgyalásra, párbeszédre és politikai nyomásgyakorlásra kell építeni a szomszéd országokkal a kapcsolatot, így kell átrendezni az ottani magyar közösségek helyzetét, egyetértettünk. A jobboldalon viszont nem érzékeltem, hogy ezt komolyan vennék. Nem szívesen fogalmazok úgy, hogy jobboldal, baloldal. Azt gondolom, hogy ezek csak munkamódszerek. Máig nincsenek koherens jobboldali és baloldali programok. Magyarországon sincsenek, és Romániában sincsenek. A jobboldal irányából, konzervatív irányból – és most nem gazdaságpolitikai kérdésekről beszélek, és nem arról, hogy együttműködünk-e a Duna szabályozásában vagy autópálya-építésben, hanem a magyarság kérdéséről – az MDF a maga módján próbált tárgyalni a szomszédos államokkal. De konzervatív oldalon szerintem mindenki más kilátástalannak vagy érdektelennek tartotta, hogy tárgyalásokkal rendezzük ezeket a kérdéseket, én legalábbis komoly szándékkal nem találkoztam. És ez máig megfigyelhető Szlovákia viszonylatában, de Románia viszonylatában is. Az én mérsékeltnek tekinthető koncepciómat valóban inkább a baloldali-liberális kormányok támogatták. Ugyanakkor a célok tekintetében nem feltétlenül értettünk egyet a baloldali-liberális politikusokkal. Ebben én sokkal radikálisabb vagyok, mint akik liberális szemszögből közelítik meg az etnikai közösségek problémáit, és úgy vélik, hogy az egyéni szabadságjogok kiteljesítésével ez a kérdés is fokozatosan megoldódik, tompulnak a szembenállások. Én ebben nem hiszek. Amennyiben érvényesülnek az egyéni szabadságjogok, annak természetesen jelentős fájdalomcsillapító hatása is lehet, és ez is fontos, de ami a célokat illeti, másképpen gondolkodom. Van, aki kétkedve hallgatja ilyenkor, amit mondok, pontosan azért, mert a fejekben összekeverednek az eszközök és a célok, de én tényleg azt gondolom, hogy az igazi megoldás Erdély külön státusa lenne, és ezen belül a magyarság külön státusa, beleértve a magyar többségű régiók külön autonómiáját is.
- Közigazgatásilag gondolod?
- Közigazgatásilag minél szélesebb és minél stabilabb autonómiákra lenne szükség. Az egy másik kérdés, én is látom, hogy Erdélyben nem szálazhatók szét, nem válogathatók szét az etnikumok úgy, hogy exkluzív – kizárólag magyar vagy román – autonómiák jöjjenek létre. A Székelyföldön is élnek románok, másutt is élnek magyarok, de hogy olyan típusú autonómiákra lenne szükség, amelyeken belül egyenjogúak ezek az etnikumok – kultúrák, nyelvek –, az biztos. Senki sem tud igazán elfogadható érvet felhozni arra, hogy ez miért nem megoldás, és miért kell nekem elfogadnom itt Erdélyben, hogy a román nyelvnek, a román kultúrának, a román identitásnak az én nyelvemhez, kultúrámhoz, identitásomhoz képest mindig elsőbbsége, előjoga van. Sem történelmi, sem politikai, sem államjogi, sem másfajtaérvekkel nem tudja senki megmagyarázni, hogy ezt nekem miért kellene elfogadnom. Az a liberális megközelítés, hogy az egyéni jogok kiteljesítésével ezek a gondok megoldódnak, ott hibádzik, hogy mi Romániában ebben a pillanatban nemzetállamban élünk, és Magyarország is nemzetállam. Tehát vannak kollektív jogok ebben az országban, ezek a kollektív jogok a román többség kollektív jogai, és rendkívül kemények. Ha liberális megközelítésben valaki azt javasolja, hogy ezt bontsuk le, és utána beszéljünk arról, hogy az egyéni jogok alapján felépítünk valami mást, arról vitatkozhatunk. De az nem működik, hogy tényként fogadjam el az országon belüli status quo-t, és csak azon dolgozzam, hogy az egyéni jogaink kiteljesedjenek. A lényeg az, hogy egyetértek a legradikálisabb elképzelésekkel is, amennyiben ez azt jelenti, hogy teljes körű jogokat adunk a magyaroknak, és teljes mértékben tiszteletben tartjuk a románok jogait Erdélyben bárhol.
- Gálfalvi Gyuriék házának kapujában 1989 legvégén, talán forradalmi hevületben, azt mondtad, minden megváltozik. Gyuri a maga szkepszisével, tapasztalatával próbált meggyőzni arról, hogy nem változik semmi. És te ezt nem fogadtad el. Most már mintha te is megtapasztaltad volna, hogy semmi sem változott, és semmi sem változik. Tehát radikálisabb eszközökre van szükség. Keserűséget is érzek egy ideje a hangodban. A románokkal csak addig lehet együttműködni, amíg ők a saját érdekeiket látják, amint a román érdekkel szembe menni látszanak az események, akkor kiszállnak. De ki az, melyik nemzet az, amelyik hasonló helyzetben, hasonló történelmi múlttal maga mögött nem így cselekedne?! Sokat nem változott a román–magyar viszony, Románia arról, hogy nemzetállamként definiálja magát, nem hajlandó lemondani, sőt ma ez már nem is lehet tárgyalási alap, hiszen az RMDSZ most éppen nem kormányzati tényező.
– Van bennem csalódottság, de nem szójátéknak szánom, amikor azt mondom, hogy nem a közelmúltban csalódtam, hanem a jövőben. Azt hiszem, eleve bennem volt a hiba, amikor én magam is úgy szemléltem a történelmet, hogy lehetséges a folyamatos és visszafordíthatatlan előrehaladás. Ebben egy ideje már nem hiszek. Ma már félek attól, hogy amit felépítettünk, hamar lebontható. Hiába alakítottunk ki 1989 után az azelőttiekhez képest – és nemcsak a Ceaușescu-korszakhoz képest, hanem mindenhez, ami az első világháború után volt – új helyzetet, hiába építettünk fel olyan anyanyelvű oktatási rendszert, amilyen Trianon óta sohasem volt Romániában, ha ez is ugyanolyan könnyen lebontható, mint ahogy széthordták azt, ami az ötvenes évek elején – a szovjet kirakatpolitika részeként, szovjet mintára és szovjet utasításra – működött. Gyorsan szétszedték, az önálló egyetemünket is elvették, illetve egyesítették a román egyetemmel. Ehhez képest mi 1989 után fontos jogokat vívtunk ki, alkotmányba, törvénybe foglaltuk ezeket, kiterjedt intézményrendszert építettünk föl. Soha nem volt olyan stabil törvényes keret az anyanyelvhasználatban, mint amelyet 2001-ben elfogadtattunk. Ez 20 százalék fölött hivatalos jogokat ad a magyar nyelvnek. Legalább ennyire fontos, hogy ez a több mint két évtized a korábbihoz képest teljesen új román–magyar viszonyt hozott az országon belül. Számos helyzetben a magyarok valóban lerázták magukról a másodrendűséget, és a románok egyenlő partnereivé válhattak. Ehhez hozzájárult, hogy történelmileg is minden előzmény nélkül az erdélyi magyarság az RMDSZ által képviselte magát a különböző román kormányokban. Miniszterelnök-helyettesünk volt, más vezető tisztségviselőink voltak. A kommunizmus első korszakában ugyan voltak magyar vezetők, csakhogy most mindezt választások útján értük el. Ezeket az embereket a magyarok küldték Bukarestbe, magyarok választották meg őket képviselőnek, szenátornak. Ebből a szempontból nincsen bennem keserűség. Ma is mondogatják, hogy Románia európai uniós felvételét jobban ki kellett volna használni. Maximálisan kihasználtuk. Magyarországon is motyognak, suttognak itt-ott olyasmit, hogy Románia fölvétele előtt kérni kellett volna Székelyföld autonómiáját. Kérni lehetett volna, de nem kaptuk volna meg. A falig mentünk el az anyanyelvű oktatás, az anyanyelvhasználat kérdésében. És ebben az európai integrációs kényszer valóban segített. Ismerve belülről aromán politikát, a maximumot hoztuk ki. Nem szeretem, amikor máshol mondják meg, hogy mit lehetett volna, és mit nem. A románok nem léptek volna be az Európai Unióba, ha valaki a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején feltételül szabja nekik az autonómiát.
– A te retorikádban Tőkés kihívásainak van-e szerepe? Ő kezdettől fogva folyamatosan provokál téged. Szemtanúktól tudom, gyakran előfordul, hogy az „előszobában” mézes-mázas, kedves, szinte már hízelgő, majd amikor kiléptek a sajtóképviselői elé, azonnal megváltozik, tücsköt-bogarat rád olvas. Erre talán az ő személyiségi zavara a magyarázat, annak az oka pedig az, hogy az ő ambíciói egy sértett ember ambíciói. De a lényeg, hogy sokszor érezhető úgy – és ezt nem csak a magam nevében mondom, sokan beszélgetünk erről –, hogy a te retorikádat befolyásolja, gyakran meg is határozza az ő kihívása. Van-e ebben részedről tudatosság, szándékosság, vagy csak kívülről látszik így?
– Persze. Minden megszólalás egyben viszonyulás is. Ami a hangom radikalizálódását illeti, ha van ilyen, az utóbbi egy-két évben többek közt azzal is magyarázható, hogy letettem egy nagy nyűgöt, ugyanakkor a felelősséget is átadtam másnak, nem vagyok az RMDSZ elnöke. Egy ilyen szervezet elnökeként, készséggel elismerem, sosem vagy teljesen a magad ura. Akik hatalomra törnek, nem tudják, hogy tulajdonképpen szolgaságra törnek.
- Minden esetben?
– A diktatúrában a legfőbb szolga maga a diktátor.
- Minek a szolgája?
– A saját hatalmának a szolgája. Azt meg kell tartani, annak érdekében cselekszik. Nem igaz, hogy a diktátor kénye-kedve szerint cselekszik. Sohasem cselekszik úgy. A hatalom érdekében cselekszik, annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa. Szembemegy akár az elveivel, szembemegy az álmaival is. De ne sajnáljuk a diktátort. A hatalom gúzsbaköt, nem mutathatod meg magadat úgy, ahogy vagy, és olyannak, amilyen vagy. A hatalomszerep, alakoskodás, folyamatos maszk. Ezzel nincsen mit tenni, ez így igaz, és ez rám is vonatkozott. Megpróbáltam őszinte lenni, mindig meggyőződéssel cselekedtem. Állítom, hogy maga a hatalom nem érdekelt, de eszközként én is éltem vele bizonyos közösségi célok megvalósításához. Az is igaz, hogy feladtam magamból sok mindent, igazodtam a közösségi elvárásokhoz, tompítottam a hangomat, nem mindig ütöttem vissza, ha ütöttek. Az RMDSZ elnökeként mindig szembekerültem egy másik véleménnyel, és ennek megtestesítője a leggyakrabban Tőkés László volt. Ez sokszor meghatározta az én megnyilatkozásaimat is, és, ennek a fordítottja is igaz. Rég nem vagyok az RMDSZ elnöke, de még mindig velem van baja, velem harcol, továbbra is én vagyok az ellenfele. Ebben van is igazság, mert hosszú időn át mégiscsak én képviseltem egy koncepciót, és ha megszólaltam, ha mondtam valamit, az válasz is volt, akkor is, ha nem az volt a szándékom, hogy neki válaszoljak.
– Kelemen Hunor az RMDSZ új elnöke. Kell-e neki új irányban gondolkodnia? Ahhoz, hogy akkora súlya legyen a romániai politikai életben – és a magyarországiban –,mint neked volt, és van még, hogy karakteres erőt vigyen a romániai magyar politizálásba, meg kell-e tagadnia, ami eddig történt?
– Kelemen Hunornak ebben a pillanatban az egyik nagy dilemmája az lehet, hogy állandóan Markó Bélához hasonlítják. Komoly jellempróba, hogy ezt elviselje, hogy mit tud kezdeni ezzel a teherrel. Ugyanakkor rendkívül rossz döntés lenne, ha Kelemen Hunor vagy az RMDSZ új vezetősége úgy próbálna ettől a vádtól szabadulni, hogy egyúttal megszabadul a mögöttünk lévő esztendőktől. Az RMDSZ azáltal van, az adja a súlyát és erejét, hogy ott van mögöttünk ez a huszonvalahány esztendő. Ezért szavaznak ránk, és nem szavaznak az új pártokra. Hiába hoz létre a Fidesz időről időre új pártot Tőkés László segítségével, aki úgy váltogatja a pártokat, mint más az alsóneműjét. Az emberek arra a küzdelemre szavaznak, arra a múltra, amelyet az RMDSZ képvisel, ezt a múltat újból és újból föl kellene használni. Nem véletlen, hogy Tőkés László összevissza kapálózik, összevissza hadakozik, és eposzi nyilatkozatsorozatot ír. Az sem véletlen, hogy csak nagy ritkán veszek róla tudomást, többnyire elhajlok, mert a kettőnk párharcát nem akarom megint behozni a romániai magyar közélet erőterébe. Ő is nagyon jól tudja, hogy az RMDSZ ma azon a magaslaton áll, legyünk őszinték, amelyet nem egyedül én, hanem közösen, az RMDSZ-t választó emberek együttépítettek föl. Az a vicc jut eszembe, valamikor a ko munista időkből, hogy a pokolban különböző történelmi személyiségek, Napóleon, Hitler meg Mussolini és más, ilyen-olyandiktátorok, köztük Sztálin, szenvednek a mocsokban, magyarul a szarban. Napóleon nyakig, Hitlernek már a szájáig ér, de Sztálin csak derékig van benne. Kérdezik tőle a látogatók, magával mi van? Magának csak ennyi a bűne? Hát én a Lenin fején állok – mondja. Na ugye, a pokolban is számít, hogy kidobod a múltat, vagy ráállsz
Élet és Irodalom, LVII. évfolyam, 15. szám.

2013. április 15.

Székelyzászló-ügy – Kelemen Hunor a kihallgatások leállítását kéri
Nyilatkozatban kérte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a román belügyminisztérium illetékeseit, hogy állítsák le a székely zászlót kitűző polgármesterek, iskolaigazgatók kihallgatását, és „foglalkozzanak azzal, ami a dolguk".
Az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatban az RMDSZ elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a székely zászló kitűzése nem ütközik törvénybe, ezért elfogadhatatlan „a székelyföldi intézményvezetők meghurcolása, zaklatása". Kelemen Hunor felhívta a figyelmet arra, hogy téves az az értelmezés, amely szerint tilos az, amiről a törvény nem rendelkezik.
„A közösségi szimbólumok használata nem alkotmányellenes, és nem törvényellenes, nem sérti a többségi lakosok egyéni vagy közösségi érdekeit. Ilyen közösségi szimbólumokat szerte Európában láthatunk, amelyek nem tesznek mást, mint erősítik egy-egy helyi közösség identitását. A sokszínűség érték, amely gazdagítja a régiót, és végső soron az egész országot. Közösségi szimbólumainkat használni kívánjuk a továbbiakban is" – fogalmazott Kelemen Hunor.
Hozzátette, továbbra is bízik abban, hogy ezt a mesterségesen szított konfliktust nem fokozzák, és a közösségek a továbbiakban is használni tudják jelképeiket.
Hargita megyében egy maroshévízi nyugalmazott tanár feljelentése alapján rendőrségi beidézést kaptak azoknak az iskoláknak az igazgatói, amelyeken ott leng a székely zászló. A feljelentő korábbi keresete alapján helyezte hatályon kívül tavaly szeptemberben a Marosvásárhelyi Táblabíróság a Hargita Megyei Tanácsnak azt a 2009-ben hozott határozatát, amely a megye zászlajává nyilvánította a székely zászlót. A táblabíróság úgy ítélte meg, hogy egy megyének nem lehet zászlaja.
A zászlót Székelyföld szimbólumává nyilvánító Székely Nemzeti Tanács úgy vélte, hogy szükségtelen önkormányzati határozatokat hozni a zászló kitűzéséről, ezek ugyanis félremagyarázhatók, és lehetőséget adnak az érintettek zaklatására.
MTI
Erdély.ma.

2013. április 16.

Az RMDSZ nem ír alá bizalmatlansági indítványt a Ponta-kabinet ellen
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem támogatja aláírásával a kormány ellen az új jogorvoslati törvény miatt benyújtandó bizalmatlansági indítványt – jelentette be Kelemen Hunor, a szövetség elnöke az RMDSZ-frakció keddi ülése után.
Az ülés elején Victor Ponta miniszterelnök is részt vett, hogy tájékoztassa a frakciót az államosított ingatlanokra vonatkozó jogorvoslati törvénytervezet végleges változatáról, amelyet szerdán vita nélkül, úgynevezett felelősségvállalással akar keresztülvinni a parlamenten.
A felelősségvállalás azt jelenti, hogy a kormány által ilyen módon előterjesztett törvénycsomag egy bizonyos határidőn belül automatikusan hatályba lép, ha a parlament nem szavaz meg közben egy – a kormány bukásával járó – bizalmatlansági indítványt.
A tanácskozás után Kelemen Hunor rámutatott: a tervezet megőrzi a még létező ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatásának, illetve a méltányos kártérítésnek az elvét, és a folyamat véges határidőn belüli lezárását célozza, ezért az RMDSZ nem támogatja az ellenzék bizalmatlansági kezdeményezését.
„Az RMDSZ módosító indítványainak jelentős részét a kormány elfogadta: ezek az alapelvekre, a határidőkre vonatkoztak, tisztázó jellegűek voltak. A kormánytól ígéretet kaptunk arra, hogy azt a néhány kérdést, amire még megoldást vár az RMDSZ, a törvény alkalmazási normáinak kidolgozásánál megoldják. Például azt, hogy a polgármestereknek a pénzügyi feltételeket előteremtsék, mert a topográfiai felmérésekre nincs a helyi költségvetésben fedezet" – mondta Kelemen Hunor.
Hozzátette, Pontától arra is ígéretet kaptak, hogy a kormány az egyházi ingatlanokra vonatkozó jogszabályt is pontosítja, a kéréseket elbíráló tárcaközi bizottság pedig, amelyet már évek óta nem hívtak össze, folytatja munkáját.
Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy az ellenzékben lévő jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL), amellyel – az Ungureanu-kormány tavaly áprilisi bukásáig – az RMDSZ együtt kormányzott, le akarta állítani az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását, és az ingatlan értékének 15 százalékára korlátozta volna a kárpótlást. Mint mondta, azt a rendezési elképzelést az RMDSZ akadályozta meg.
A PDL hétfőn bejelentette, hogy bizalmatlansági indítvány beterjesztésével akar hangot adni a Ponta-kabinet által kidolgozott új jogorvoslati törvénnyel kapcsolatos kifogásainak. A PDL-nek így esélye lenne egy nyilvános parlamenti vitanapon nyilvánosan kifejteni nézeteit: a kétharmados szociálliberális kormány megbuktatásának viszont elenyésző a valószínűsége.
A bizalmatlansági indítványt a törvényhozók legkevesebb 25 százaléka kezdeményezheti, ehhez azonban az RMDSZ aláírásaira is szüksége van az ellenzéknek.
MTI
Erdély.ma.

2013. április 18.

Festum Varadinum: új fejezet
Nagyvárad- Április 21-28. között a Varadinum Kulturális Alapítvány immár XXII. alkalommal szervezi meg a Festum Varadinum rendezvénysorozatot. Csütörtökön sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.
Felvezetőjében Biró Rozália szenátor felidézte az elmúlt 11 esztendő történéseit, amikor alpolgármesteri tisztségének betudhatóan ő volt a főszervező Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke. Úgy vélte, a Szent László király ünnepe köré rendezett Festum Varadinum, melynek ékköve a szentmise és a körmenet, nem csupán hagyományőrző szerepet tölt be, hanem büszkeséggel tölti el mindazokat, akik magukénak érzik ezt a várost. A 2002-ben kijelölt alapcélkitűzések változatlanok: a magyar közösség minél szélesebb rétegének megszólítása azáltal, hogy az RMDSZ együttműködik a történelmi egyházakkal, a civil szervezetekkel és a kulturális intézményekkel, prioritást képez a helyi értékek felmutatása, tehetségeknek a felkarolása, illetve a három Varadinum-díj odaítélése azon entitásoknak, melyek a korábbi évben a legkiválóbb eseményt szervezték (az emlékplakett Jankó Szép Noémi képzőművész munkája). Biró Rozália ugyanakkor örömének adott hangot, hogy az évek folyamán olyan rangos rendezvények nőttek ki magukat, melyek megszületésénél valamelyik Festum Varadinum „bábáskodott”, és olyan személyiségek vállalták el a fővédnökséget, mint Kelemen Hunor RMDSZ szövetségi elnök, volt művelődési miniszter, vagy Halász János magyarországi kulturális államtitkár.
Változások
A volt alpolgármesternő arra hívta fel a figyelmet: az idén új fejezet kezdődik a Varadinum Alapítvány, és értelemszerűen a Festum életében, hiszen az alapító okirat értelmében az elnöki tisztséget az a személy kell betöltse, aki a helyi politikai életben a legmagasabb funkcióban van, és jelenleg ez a közszereplő Pásztor Sándor, az RMDSZ-frakció vezetője. Ezen kívül a kuratórium szerkezete is módosult: a civil szférát két ernyő szerű szervezet képviseli (a Várszövetség Dukrét Géza PBMET-elnököt, a Nagyváradi Civil Kerekasztal pedig dr. Fleisz János BINCISZ-elnököt delegálta), illetve tag még a Szigligeti Színház mindenkori főigazgatója (jelenleg Czvikker Katalin), és a nagyváradi magyar oktási intézményeket is mindig reprezentálja ezentúl valaki, most éppen Pásztor Gabriella, a Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatónője.
Pásztor Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy április 21-28. között összesen 29 programmal várják az érdeklődőket. Amellett, hogy az eseménysorozatot igyekeztek átláthatóbbá tenni, több újdonsággal is készülnek. Például hangsúlyozottabban képviselik magukat Várad magyar tannyelvű iskolái (az Ady Endre Középiskola, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum, a Lorántffy Zsuzsanna Református Kollégium, a Mihai Eminescu Főgimnázium, a Szacsvay Imre Általános Iskola és a Juhász Gyula Általános Iskola). Ugyanakkor olyan meglepetéseket is tartogatnak a résztvevőknek, melyek nem szerepelnek a műsorfüzetben, csak a helyszíneken derülnek ki. Érdekességként bevezették, hogy ne csak a városközpontban, hanem a biharpüspöki Bocskai István Közösségi Házban is legyen rendezvény (szombat délután 6 órától).
Meghívók
A Festum Varadinum hagyományos módon a Szigligeti Színházban tartott díjkiosztó ünnepséggel zárul. Ezúttal Madách Imre: Az ember tragédiája című drámáját mutatja be koprodukcióban a Debreceni Csokonai Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház. Meghívókat 15 lejért lehet igényelni péntektől a körzeti RMDSZ székházakban, a magyar iskolákban, az egyházaknál és a civil szervezeteknél.
A kuratóriumi elnök néhány egyéb eseményt is kiemelt a programkavalkádból, a teljesség igénye nélkül. Hétfőn 17 órától például a partiumi nyugdíjasok meghívására Péter I. Zoltán helytörténész tart előadást a két Rimanóczyról a Szent László líceum dísztermében, majd ugyanott 18 órától Pásztai Ottó, a Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke értekezik Arany János Paszkál tanárról. Kedden 14 órakor a szoborcsoport előtt diákok tisztelegnek A Holnaposok előtt, szerdán 17 órától pedig Péter I. Zoltán A jelenkori Nagyvárad megalapítása című könyvét mutatják be az Ady líceumban. Érdekesnek ígérkezik ugyanakkor Makai Zoltán Szemelvények Bihar megye és vidéke ipartörténetéből című kötetének bemutatója, pénteken este 7 órától a KREK székházának dísztermében. „Bár anyagi források tekintetében szinte a padlón vagyunk, azért megpróbálunk hasonlóan színvonalas rendezvényeket lebonyolítani, mint eddig”, hangsúlyozta Pásztor Sándor, hozzátéve, hogy pályáztak a román Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumnál, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkárságánál és a Communitas Alapítványnál. Médiatámogató a Bihari Napló.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2013. április 18.

A hatóságokhoz fordult a román Konzervatív Párt az EMNP-t ért vádak miatt
A román korrupcióellenes ügyészséghez, a választási hatósághoz és a hírszerzéshez fordult az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vélt magyar finanszírozása miatt a román kormánykoalícióban részt vevő Konzervatív Párt (PC) csütörtökön.
A párt közleményében azt írta, hogy a pártfinanszírozási törvény értelmében Romániában tilos a pártok külföldi támogatása.
„A Székelyföld autonómiájáért és Románia föderalizálásáért küzdő párt hálózatát tulajdonképpen a magyar állam finanszírozza, közvetett csatornákon juttatva el a pénzeket, megkerülve a törvényt" – áll a PC közleményében.
A Transindex portál csütörtökön tette közzé a Freedom House Románia Alapítvány támogatásával készített terjedelmes tényfeltáró anyagot, amely azt állítja, hogy az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) kötődő civil szervezetek a 2012-es romániai választási évben közel egymillió euró (300 millió forint) támogatást kaptak a magyar költségvetésből és állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól.
Az EMNP csütörtökön kiadott közleményében azt írta, hogy az írás politikai megrendelésre készült. Emlékeztetett arra, hogy a Transindexet Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke működteti.
„Az RMDSZ így próbálja támadni a Néppártot, mivel másképpen nem tud fogást találni rajta és programján. A politikai megrendelést bizonyítja a cikk közzétételének időzítése is: egyértelmű, hogy a két nappal a Néppárt országos küldöttgyűlése előtt publikált írás célja RMDSZ-vezénylettel lejáratni a politikai ellenfelet, és megzavarni a Néppárt kongresszusát" – áll a közleményben. Kelemen Hunor visszautasította, hogy politikai megrendelésre készült volna a Transindex tényfeltáró írása. Hangsúlyozta: a tényfeltáró riportot a Freedom House Románia Alapítvány által szervezett Grants for Investigative Journalism program keretein belül írta a szerző, az amerikai külügyminisztérium és Franciaország bukaresti nagykövetségének anyagi támogatásával. MTI
Erdély.ma.

2013. április 18.

Az EMNP politikai támadásnak minősíti a Transindex cikkét
Politikai támadásnak minősítette az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a Transindex portál csütörtökön közzétett írását, amely a párthoz köthető civil szervezetek magyarországi támogatásával foglalkozik.
Az EMNP csütörtökön kiadott közleményében kijelentette: „a Transindexen közölt írás politikai megrendelésre készült: a portál tulajdonosa, Kelemen Hunor", a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
„Az RMDSZ így próbálja támadni a Néppártot, mivel másképpen nem tud fogást találni rajta és programján. A politikai megrendelést bizonyítja a cikk közzétételének időzítése is: egyértelmű, hogy a két nappal a Néppárt országos küldöttgyűlése előtt publikált írás célja RMDSZ-vezénylettel lejáratni a politikai ellenfelet, és megzavarni a Néppárt kongresszusát" – áll az EMNP közleményében.
Az EMNP közölte, politikusai jelenleg a szombati küldöttgyűlés sikeres lebonyolítására összpontosítanak, csak a kongresszus után kívánnak „az RMDSZ irányából érkező támadással" foglalkozni. A közleményhez azt a levelet is csatolták, amellyel Toró T. Tibor, az EMNP elnöke a tényfeltáró írás szerzőjének az interjúkérésére válaszolt. Toró azt javasolta, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen válaszoljanak a pártfinanszírozásra vonatkozó újságírói kérdésekre.
A Transindex portál csütörtökön közzétett cikke szerint a 2012-es romániai választási évben közel egymillió euró (300 millió forint) támogatást kaptak a magyar költségvetésből és állami tulajdonú magyarországi vállalatoktól az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) kötődő civil szervezetek. A Freedom House Románia alapítvány támogatásával végzett írás rövidített változatát az Adevarul napilap internetes kiadása is közölte csütörtökön.
MTI
Erdély.ma.

2013. április 19.

Magyarországi támogatás az EMNP-nek
A Transindex portál csütörtökön közzétett terjedelmes tényfeltáró anyaga szerint a 2012-es romániai választási évben közel egymillió euró (300 millió forint) támogatást kaptak a magyar költségvetésből és az állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) kötődő civil szervezetek.
A Transindex megemlíti, a román törvények tiltják a pártok külföldi finanszírozását, az EMNP ennek ellenére jelentős magyarországi támogatásokhoz jutott 2012-ben. A tényfeltáró írás szerint a támogatásokat egyfelől a magyar állampolgárság igénylésének a folyamatában segédkező – az EMNT által létrehozott – demokráciaközpontok, másfelől az EMNT-hez és az EMNP-hez kötődő személyek által bejegyzett civil szervezetek kapták.
A támogatások egy része a magyar költségvetésből származik, de jelentős összegeket juttattak e civil szervezeteknek állami tulajdonban levő magyar vállalatok is, mint a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Villamosművek Zrt. A portál közlése szerint a támogatott civil szervezeteknek nincsen olyan tevékenysége, amely indokolttá tenné a támogatási összegeket.
A Transindex megállapította, az EMNT által létrehozott – az állampolgárság igénylésében segédkező – demokráciaközpontok megannyi EMNP-politikusnak biztosítanak megélhetést.
A tényfeltáró írás kitér az általa EMNT-EMNP közelinek tartott erdélyi magyar sajtó magyarországi támogatására is. Állítása szerint ezek a sajtóorgánumok 1,86 millió eurós (558 millió forintos) támogatást könyvelhettek el ugyanezekből a forrásokból.
Az erdélyi magyar portál a Freedom House Románia alapítványtól nyert támogatást az EMNT és az EMNP, valamint az ezekhez közel állónak tekintett erdélyi magyar sajtó magyarországi támogatási forrásait feltáró munkához.
A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tulajdonában levő hírportálon, csütörtökön megjelent cikk nem más, mint politikai támadás az Erdélyi Magyar Néppárt ellen – szögezi le az EMNP sajtóirodája tegnapi közleményében. Mint írják: a napnál világosabb, hogy a Transindexen közölt írás politikai megrendelésre készült: a portál tulajdonosa, Kelemen Hunor, és az általa vezetett RMDSZ így próbálja támadni a néppártot, mivel másképpen nem tud fogást találni rajta és programján. A politikai megrendelést bizonyítja a cikk közzétételének időzítése is: egyértelmű, hogy a két nappal a néppárt Országos Küldöttgyűlése előtt publikált írás célja RMDSZ-vezénylettel lejáratni a politikai ellenfelet, és megzavarni a kongresszust. Leszögezik: az EMNP politikusai jelenleg a szombati Országos Küldöttgyűlés sikeres lebonyolítására összpontosítanak, az RMDSZ irányából érkező támadással csak a kongresszus után foglalkoznak majd.
Kelemen Hunor tegnapi válaszában határozottan visszautasította az RMDSZ nevében is az EMNP „rágalmazását”, miszerint a Transindexen megjelent tényfeltáró riport politikai megrendelésre készült volna. „Hangsúlyozom, hogy a megjelent írás nem az én személyes kérésemre készült, hanem amint azt a honlapon is olvashatják, a tényfeltáró riportot a Freedom House Romania Alapítvány által szervezett „Grants for Investigative Journalism” program keretein belül írta a szerző, az amerikai külügyminisztérium (U.S. Department of State) és Franciaország bukaresti nagykövetségének anyagi támogatásával.
A Konzervatív Párt tegnap közölte, hogy értesítette a korrupcióellenes ügyészséget, az Állandó Választási Hatóságot, a Román Hírszerző Szolgálatot arról, hogy a magyar állam finanszírozza az EMNP-t, ami sérti a román pártfinanszírozási törvényt.
Szabadság (Kolozsvár).

2013. április 19.

Biró Zsolt még nem tudja, elmegy-e az EMNP kongresszusára
Az RMDSZ elnöke nem vesz részt az Erdélyi Magyar Néppárt szombati kongresszusán, a Magyar Polgári Párt elnökének részvétele pedig még kétséges – tudta meg a maszol.ro.
A szövetségi elnöki hivatal csütörtökön tájékoztatta az EMNP-t, hogy Kelemen Hunor már korábban leegyeztetett egyéb elfoglaltságai miatt nem tud eleget tenni a meghívásnak – mondta kérdésünkre Debreczeni Hajnal, Kelemen kabinetjének sajtótanácsosa.
Az EMNP alelnöke, Gergely Balázs szerdán számolt be arról, hogy jelen lesz a kongresszuson Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke és több határon túli magyar párt vagy szervezet vezetője. Meghívót küldtek Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének, és Biró Zsoltnak, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének, valamint a jobbközép román pártok vezetőinek.
Biró Zsolt csütörtökön a maszol.ro-nak elmondta, nincs tudomása hivatalos meghívóról. „Informálisan többen is meghívtak már, de hivatalosan tudtommal még nem” – magyarázta. Az MPP elnöke nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésünkre, hogy elmegy-e a kongresszusra. „Még nem tudom a szombati programomat” – jelentette ki.
maszol.ro.

2013. április 19.

Politikai megrendelésre készült? (EMNP-RMDSZ vita egy Transindex-cikk miatt)
A Transindex portál tegnap közzétett terjedelmes tényfeltáró anyaga szerint a tavalyi választási évben közel egymillió euró támogatást kaptak a magyar költségvetésből és az állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) kötődő civil szervezetek.
Az írás máris politikai vitát keltett, az EMNP azt állítja, a cikk politikai megrendelésre készült (lévén, hogy a Transindex portál tulajdonosa Kelemen Hunor), míg az RMDSZ elnöke határozottan visszautasítja a vádat. A Dan Voiculescu alapította Konzervatív Párt viszont máris feljelentést tett az illetékes román hatóságoknál az EMNP vélt magyar finanszírozása miatt. A Magyar állami vállalatok adományai segítik az EMNP-projektet? című, Sipos Zoltán által jegyzett tényfeltáró írás szerint a magyar költségvetésből és az állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól kapott közel egymillió eurós támogatásokat egyfelől a magyar állampolgárság igénylésének folyamatában segédkező – az EMNT által létrehozott – demokrácia-központok, másfelől az EMNT-hez és az EMNP-hez kötődő személyek által bejegyzett civil szervezetek kapták. A támogatások egy része a magyar költségvetésből származik, de jelentős összegeket juttattak e civil szervezeteknek állami tulajdonban levő magyar vállalatok is, mint a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Villamosművek Zrt. A portál közlése szerint a támogatott civil szervezetek – Civil Kurázsi Egyesület, Identitas Egyesület, 16 Patak Egyesület, Kézdiszékért Egyesület, Mikó Imre Egyesület, Pro Partium Egyesület, Reconstructio Egyesület – mindenikét 2011-ben vagy 2012-ben alapították szinte kivétel nélkül az EMNT-ben és/vagy az EMNP-ben aktiváló politikusok, és egyiknek sincs olyan tevékenysége, amely indokolttá tenné a támogatási összegeket. Az írás megállapítja azt is, a demokrácia-központok megannyi EMNP-politikusnak biztosítanak megélhetést, illetve kitér a szerző által EMNT–EMNP közelinek tartott erdélyi magyar sajtó magyarországi támogatására is. Állítása szerint ezek a sajtóorgánumok 1,86 millió eurós támogatást könyvelhettek el ugyanezekből a forrásokból. Utalva arra, hogy a Transindex tulajdonosa az RMDSZ elnöke, a hírportálon tegnap közzétett írást politikai támadásnak minősítette az EMNP, a Néppárt sajtóirodája által kiadott közlemény szerint „a Transindexen közölt írás politikai megrendelésre készült: a portál tulajdonosa Kelemen Hunor”. Az EMNP úgy véli, „az RMDSZ így próbálja támadni a Néppártot, mivel másképpen nem tud kifogást találni rajta és programján. A politikai megrendelést bizonyítja a cikk közzétételének időzítése is: egyértelmű, hogy a két nappal a Néppárt országos küldöttgyűlése előtt publikált írás célja RMDSZ-vezénylettel lejáratni a politikai ellenfelet, és megzavarni a Néppárt kongresszusát.” A közlemény szerint azonban az EMNP politikusai jelenleg a szombati küldöttgyűlés sikeres lebonyolítására összpontosítanak, és csak a kongresszus után kívánnak „az RMDSZ irányából érkező támadással” foglalkozni. A közleményhez azt a levelet is csatolták, amellyel Toró T. Tibor, az EMNP elnöke a tényfeltáró írás szerzőjének az interjúkérésére válaszolt. Toró azt javasolta, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen válaszoljanak a pártfinanszírozásra vonatkozó újságírói kérdésekre. Kelemen Hunor nyilatkozatban reagált a Néppárt vádjára, határozottan visszautasítva az EMNP állítását, hogy politikai megrendelésre készült volna a Transindex tényfeltáró írása. „Hangsúlyozom, hogy a megjelent írás nem az én személyes kérésemre készült, hanem amint azt a honlapon is olvashatják, a tényfeltáró riportot a Freedom House Romania Alapítvány által szervezett Grants for Investigative Journalism program keretein belül írta a szerző, az amerikai külügyminisztérium és Franciaország bukaresti nagykövetségének anyagi támogatásával” – írja az RMDSZ elnöke. Toró T. Tibor azon felvetésére reagálva, hogy közösen nyilatkozzanak pártjaik finanszírozásáról, Kelemen Hunor kijelentette: „bízom abban, hogy az elkövetkezőkben Toró T. Tibor elnök úr anélkül is tud interjút adni, hogy fognám a kezét”. Az írás rövidített változatát az Adevărul napilap internetes kiadása is közölte tegnap. Ennek nyomán a Dan Voiculescu alapította, a kormánykoalícióban részt vevő Konzervatív Párt (KP) a korrupcióellenes ügyészséghez, a választási hatósághoz és a hírszerzéshez fordult az EMNP vélt magyar finanszírozása miatt. A párt közleményében azt írta, hogy a pártfinanszírozási törvény értelmében Romániában tilos a pártok külföldi támogatása. „A Székelyföld autonómiájáért és Románia föderalizálásáért küzdő párt hálózatát tulajdonképpen a magyar állam finanszírozza, közvetett csatornákon juttatva el a pénzeket, megkerülve a törvényt” – áll a KP közleményében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).

2013. április 19.

Kelemen Hunor: a romániai magyarok nem ellenségei a románoknak
A romániai magyarok nem a románok ellenségei – hangsúlyozta pénteken Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) tisztújító kongresszusán mondott üdvözlő beszédében.
„A romániai magyarok nem kívánnak egyebet, mint szülőföldjükön élni, munkájukkal gazdagítani ezt az országot. Tiszteletet tanúsítanak, tiszteletet kérnek, és meg akarják őrizni nemzeti önazonosságukat" – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke rámutatott: egy másik pártcsaládhoz tartozó, ellenzéki politikai szervezet elnökeként azért fogadta el a PSD meghívását, mert Victor Ponta kormányfő-pártelnök megértette: az RMDSZ lehet ellenzékben, de a magyar-román kapcsolatokat nem szabad visszafordítani a múltba.
A romániai magyarok nem a románok ellenségei – hangsúlyozta pénteken Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) tisztújító kongresszusán mondott üdvözlő beszédében.
„A romániai magyarok nem kívánnak egyebet, mint szülőföldjükön élni, munkájukkal gazdagítani ezt az országot. Tiszteletet tanúsítanak, tiszteletet kérnek, és meg akarják őrizni nemzeti önazonosságukat" – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke rámutatott: egy másik pártcsaládhoz tartozó, ellenzéki politikai szervezet elnökeként azért fogadta el a PSD meghívását, mert Victor Ponta kormányfő-pártelnök megértette: az RMDSZ lehet ellenzékben, de a magyar-román kapcsolatokat nem szabad visszafordítani a múltba.
Erdély.ma.

2013. április 19.

Németh Zsolt: Magyarország nem támogat romániai pártot
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára határozottan cáfolta Kolozsváron pénteken azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Magyarország támogatást nyújt az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP).
A Transindex csütörtöki tényfeltáró írásával kapcsolatban - amelyben az erdélyi magyar portál az EMNP-hez és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) közel álló egyesületek magyarországi támogatásának csatornáit tárta fel - Németh Zsolt az MTI-nek kijelentette: "Magyarország semmilyen pártot és pártpolitikai tevékenységet nem támogat Romániában." Hozzátette: Magyarország maximálisan tiszteletben tartja Románia törvényeit, amelyek tiltják a pártok külföldi támogatását.
Az államtitkár szerint a Transindex által feltárt, Erdélybe érkező magyar állami támogatások "meghatározó módon a demokrácia-központokhoz érkeztek", amelyek a magyar állampolgárság igénylése folyamatában nyújtanak fontos segítséget az erdélyi magyaroknak.
A Transindex portál csütörtökön tett közzé egy terjedelmes tényfeltáró anyagot, amely azt állítja, hogy az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) kötődő civil szervezetek a 2012-es romániai választási évben közel egymillió euró (300 millió forint) támogatást kaptak a magyar költségvetésből és állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól.
Az EMNP csütörtökön kiadott közleményében azt írta, hogy az írás politikai megrendelésre készült. Emlékeztetett arra, hogy a Transindexet Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke működteti.
"Egyértelmű, hogy a két nappal a Néppárt országos küldöttgyűlése előtt publikált írás célja RMDSZ-vezénylettel lejáratni a politikai ellenfelet, és megzavarni a Néppárt kongresszusát" - fogalmazott az EMNP.
Kelemen Hunor visszautasította, hogy politikai megrendelésre készült volna a Transindex tényfeltáró írása.
A tényfeltáró riportot a Freedom House Románia Alapítvány által szervezett Grants for Investigative Journalism program keretein belül írta a szerző, az amerikai külügyminisztérium és Franciaország bukaresti nagykövetségének anyagi támogatásával - hangoztatta a politikus
MTI

2013. április 20.

Mi nem vagyunk hajlamosak a megalkuvásra – Tőkés László beszéde
Az Erdélyi Magyar Néppárt II. országos küldöttgyűlése
Kolozsvár, 2013. április 20.
Kegyelem néktek és békesség, Istentől!
Magam is részvétemet fejezem ki Füzes Oszkár nagykövet úrnak, akinek felesége bensőséges testvéri érzéseket lopott a kegyetlen politika világába, és Erdély egyfajta nagyasszonyaként buzgólkodott minden jó ügyben, a határok feletti nemzetegyesítés szellemében.
Államtitkár úr, külön is részvétemet fejezem ki Szalai Annamária halála miatt a Fidesz–KDNP-szövetségnek. Kérem, tolmácsolja mindannyiunk részvétét!
Csép Sándorra pedig az általa meghonosított jelmondattal emlékezem: Áldást, népességet! – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt stratégiai programjába is szorosan beletartozik, amit ez a jelszó kifejez.
Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Küldöttgyűlés, kedves Testvéreim!
Mindenekelőtt röviden kitérnék a legutóbbi napok eseményeire, egyben azt is remélve, hogy mai felsereglésünk alkalmából ezután az érdemi dolgokkal tudjunk foglalkozni, rövid értékelésem tehát egyben a felvetett témakör lezárását is célozza.
Az elmúlt napokban az anyaországi magyar, az erdélyi magyar és a román médiában összehangolt módon támadták az Erdélyi Magyar Néppártot, melynek védnöke vagyok. A logika kísértetiesen hasonlít a pártbejegyzést követő médiahadjáratra: ha még emlékszünk rá, Kelemen Hunor tanácsosa, illetve az RMDSZ bukaresti szervezetének vezetője egy román ügyvéd megbízásából vizsgálta át a pártbejegyzést támogató aláírásokat, ezt követően pedig az Új Magyar Szó főszerkesztője Dan Voiculescu címzetes szekuskollaboráns lapjával, a Jurnalul Nationallal közösen „tényfeltáró” riportsorozatban tett meg mindent a Néppárt ellehetetlenítéséért. Az akkori célzatos támadássorozat következményeit a mai napig szenvedjük. Együttérzésemet és szolidaritásomat fejezem ki a meghurcoltak iránt. Azóta is néppártosokat hurcolnak a rendőrségre, mindezt egy mindez ideig még senki által nem azonosított személy feljelentésére hivatkozva.
Most, a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tulajdonában lévő Transindex újságírója tett közzé „tényfeltáró” riportot magyarul, illetve a székely zászló elleni hecckampány zászlóvivő médiumában, az Adevărul című bukaresti napilapban, románul. Majd ezt követően – minő meglepetés – a fentebb említett szekusbesúgó, Dan „Felix” Voiculescu zsebpártja, a Konzervatív Párt tett feljelentést az Erdélyi Magyar Néppárt ellen az Országos Választási Hatóságnál, a Korrupcióellenes Ügyészségnél és a Román Hírszerző Szolgálatnál.
Ezzel az ügy oda került, ahová való: szekusok zsebpártja támadja Románia egyetlen autonomista és föderalista pártját – Önökkel együtt –, az RMDSZ elnöke tulajdonában lévő lap információi alapján, és ezzel a kör bezárult.
De emlékszünk még arra is, amikor az RMDSZ vezetésével működő pénzügyőrség vizsgálgatta a demokrácia-központjaink működését, a vizsgálat eredményeit pedig egy másik bukaresti központi napilap hasábjain láttuk viszont.
Tanulságképpen megfogalmazhatjuk: kényelmetlen pártot hoztunk létre. Kényelmetlen elsősorban az RMDSZ-nek, mert vetélytársa akadt – és nem is akármilyen, hiszen amíg az Erdélyi Magyar Néppárt majdhogynem megduplázta támogatottságát, közel hetvenezer szavazatot szerezve a föderalizmus és az autonómia ügyének, a magát magyar érdekvédelmi szervezetnek nevező formáció a tavaly az önkormányzati választásokhoz képest az őszi parlamenti választásokra már rengeteg választót elveszített, gyakorlatilag a Kárpátokon túli, vélhetőleg román szavazatokkal csúsztak be éppenhogy, a küszöb fölött a román parlamentbe. Nem véletlenül köttetett a választások előtt a titkos paktum az RMDSZ és a Szociálliberális Unió között. Itt tartunk tehát: román szavazatokkal, hatalmi segédlettel tartják bent a parlamentben a számukra kényelmes magyar pártot és azokat, akik a román kormány magyar hangjaként szoktak működni. A román posztkommunista hatalomnak tehát kényelmetlen az autonomista nemzeti oldal. Azért kényelmetlen, mert minket nem tudnak megvásárolni. Mert mi nem vagyunk hajlamosak a megalkuvásra.
A román hatalom mindenkor talált magának komprádorokat, olyan magyarokat, akiknek fontosabb az önérdek, mint a köz java: a Bukarestben átnevelődött magyarjainkról van szó. Az egészben az a leginkább abszurd, hogy: tolvaj kiált tolvajt! Bizonyítottan korrupt hatalmasságaink a mi adónkból évente mintegy 3,5 milliónyi eurót kapnak – és ezekkel az összegekkel még soha nem számoltak el az adófizető magyar közösségünk előtt. Ennyi az ára annak, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, hogy ne legyenek ott a Szenátusban, ha netalán a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják, ennyi az ára annak, hogy itthon elmagyarázzák: éppenséggel miért nem időszerű az önrendelkezés ügye.
Valószínűleg az is fáj nekik, hogy korábban a balliberális magyar kormányzat számolatlanul öntötte az adófizetők forintjait az ő alapítványaikba, példának okáért: csak 2008 és 2010 között az Iskola és a Progress Alapítványok összesen 763.428.832 forintot, azaz mintegy 2.567.000 eurót zsebeltek be. (Csak tájékoztatásul jegyzem meg: az Iskola Alapítványnak például az oktatási-nevelési támogatás „menedzseléséhez” több mint 200 millió forintra volt szüksége évente, míg a Romániai Magyar Pedagógusszövetség ugyanezt a munkát, az összeg egyötödéért tudja elvégezni.) Ezt különösképpen a figyelmébe ajánlom Répás Zsuzsanna államtitkár asszonynak, aki ebben az ügyben közvetlenül illetékes.
Mindezeket szükséges volt ennyire részletekbe menően tisztáznunk, hogy világosan lássuk: az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elleni támadások mögött a román hatalom és az őt kiszolgáló magyar pártelit összjátéka áll. Valószínűleg a magyarországi elvtársak is fel fogják használni ezeket a nemzeti kormány elleni nemtelen harcukban, nem véletlenül borult egymás nyakába Markó Béla volt RMDSZ-elnök és Mesterházy Attila MSZP-elnök. Ennek a jelenségkörnek azonban egy másik dimenziója is van, éspedig az az általánosan jellemző magyarellenesség, mely a maga helyén az antiszemitizmushoz, a cigányellenességhez, vagy nyugati viszonylatban az iszlamofóbiához hasonlítható.
Közismert, hogy a 19. és 20. század fordulóján ‒ okkal vagy egy átfogó nemzetközi politikai manipuláció következményeképpen ‒ egy általánosan felgerjesztett nemzetközi magyarellenes közhangulat kialakításának is döntő szerepe volt Magyarország megbüntetésében, a nemzet szétszaggatásában. Ezeknek az időknek az emlékét idézi fel mindaz, ami éppen mostanság, az utóbbi két-három évben megy végbe nemzetközi téren, az Európai Unióban, és az Egyesült Államok viszonylatában, az Orbán Viktor vezette nemzeti kormány, illetve Magyarország ellenében. Nemrégen elfogadtunk egy határozatot az Európai Parlamentben, a xenofóbia, a rasszizmus, az iszlamofóbia, a homofóbia ellenében lépve fel. Ekkor kezdtem irigyelni a homoszexuálisokat… Tudatom önökkel, hogy módosítónkat nem voltunk képesek keresztülvinni. A határozat elfogadását megelőzően, nem tudtuk bevenni ebbe a határozati szövegbe, hogy az Európai Unió fokozott mértékben lépjen fel a kisebbségellenes irányzatok ellen. Ezért irigyeltük az iszlám követőit, vagy a homoszexuálisokat, mert őket megvédik, de a hagyományos történelmi kisebbségek védelme még csak egy mellékmondat erejéig sem talált helyet egy európai alapdokumentumban.
Találóan mondja Gál Kinga EP-képviselő épp a napokban: milyen érdekes, hogy Reding asszony páratlan szigorúsággal védelmezi a jogállamot és a kisebbségeket Magyarország, a magyar kormány ellenében, de amikor a szlovákiai, felvidéki, romániai magyarokról van szó, panaszainkat, közbenjárásunkat, folyamodványainkat rendre visszautasítja, és ezeket az ügyeket az egyes tagországok illetékességi körébe utalja, vagyis kettős mércét használ.
Ugyanez a közvetett magyarellenesség nyilvánul meg abban a diverzióban, melynek éppen a múlt héten lehettünk tanúi Strasbourgban, illetve Bukarestben. Amint tudjuk, az Új Magyar Szó internetes kiadása, a maszol.ro a Fidesz ellen terjeszt tévhíreket – valószínűleg politikai megrendelésre –, azt állítva, hogy a Fideszt ki akarják tenni az Európai Néppártból, illetve hogy a Fidesz már titkos tárgyalásokat folytat az Európai Konzervatívok Pártjával, hogy átlépjen az ő frakciójukba, illetve pártjukba. Olyannyira elmérgesedett ez a helyzet, hogy Joseph Daul néppárti frakcióvezető külön cáfolatot intézett az Új Magyar Szóhoz. Íme, a sajtómanipuláció milyen méreteket ölt, és hol üti fel a fejét. Feltevődik a kérdés: kik juttatták el a diverziókeltő RMDSZ-es újságírót – mert hiszen az Új Magyar Szó bevallottan RMDSZ-es újság – Dubrovnikba, az Európai Néppárt büróülésének helyszínére? Kiknek a pénzén utazott oda ez az újságíró? Kik adták a transindexes Sipos nevű újságírónak a sípot a szájába? Kérdezem már csak a személyes érintettség jogán is, hiszen a napokban éppen engem gyaláztak az Adevărul és az Antena3 médiák.
Hölgyeim és Uraim, száz szónak is egy a vége: politikai és nacionál-kommunista visszarendeződésnek vagyunk tanúi Romániában. Erre nézve elég, hogyha néhány példát sorolok fel: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kálváriája a Bolyai Egyetem megszüntetésének időszakára emlékeztet bennünket. A területrendezési tervek a Ceauşescu-korabeli megyésítés időszakát juttatják eszünkbe. Magyar vidékeink elidegenítése, folytatódó asszimilációja, már-már az egykor tervbe vett falurombolás fenyegetésével veszélyeztetnek bennünket. Vagy itt van a tulajdonaink ügye: a restitúció kérdése. Huszonnégy év után még mindig ott tartunk, hogy teljesen bizonytalanná vált továbbra is birtokban tartott, elorozott épületeink sorsa. Elég, ha a Székely Mikó Kollégiumra, vagy a Zilahi Református Wesselényi Kollégiumra emlékeztetek. És errefel megint az RMDSZ megalkuvásával találjuk szembe magunkat a restitúció kérdésében. De itt van a kétágú templom ügye, ahol egy újabb bukaresti plaza-botrány árnyéka vetül reánk. Még szerencse, hogy tó fakadt az építkezések helyszínén, és a romániai korrupció megintcsak hátráltatta a kétágú templom történelmi helyszínének a tönkretételét. A legrosszabb álmaimban sem gondoltam továbbá arra, hogy az az egyházkerület, amelynek én voltam közel két évtizedig a püspöke, paktumot köt az RMDSZ nomenklatúrájával, és abban a teremben, amelynek épületét mi szereztük vissza a megyei kommunista pártkabinet tulajdonából, most ott grasszálnak az RMDSZ etnobizniszen alapuló elitjének, illetve nomenklatúrájának a tagjai. Íme, már egyházaink közé is bevette magát ez a fajta visszarendeződés.
Nos, ebben a helyzetben, a nacionalizmusnak és a posztkommunizmusnak ebben az átmenetinek tekintett, de túlságosan hosszúra nyúlott időszakában, Kós Károly kiáltó szava juthat eszünkbe. Mi, mai magyarok, mai nagybányaiak, mai erdélyiek és partiumiak, újból felemelhetjük kiáltó szavunkat hitünk védelmében és érdekében. Makkai Sándorral együtt mondhatjuk azt, hogy így nem lehet, és nem mehet tovább. Márton Áronnal együtt mondjuk, aki nemcsak a zsidókat vette védelmébe, ahogy méltán emlegetni szokták, hanem magyarsága érdekében is felemelte szavát Gróza Péter kormánya előtt. Velük együtt, az ő példájukat követve, egyházaink erkölcsi többletével és hitével kell felemelnünk kiáltó szavunkat a magyarság védelmében és érdekében is. Ezt teszi az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt.
De egyházainkra most is számítani akarunk. Előkerestem a romániai magyar történelmi egyházak vezetőinek 2006. november 3-án kelt támogató nyilatkozatát. Ebből idézek: „Romániában élő magyar nemzeti közösségünk szolgálatában álló egyházaink képviselőiként, hitből fakadó köteleztetésből kinyilvánítjuk a következőket: határozottan kiállunk az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, és teljes mértékben támogatjuk az autonómia kialakítására irányuló jogos igényét. Ezen belül szintén erkölcsi támogatásunkról biztosítjuk Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét. Úgy ítéljük, hogy mindezek biztosítása egyben egész országunk javát és érdekét szolgálja a küszöbön álló európai csatlakozás keretei között.” Az idézett szavak magukért beszélnek, és mi magunk is az Európai Parlamentben petíciót nyújtottunk be egyházi ingatlanaink ügyében. Várjuk a választ erre a petícióra. Segítségünkre volt ebben az Emberi Méltóság Tanácsa, az aláírók pedig: Sándor Krisztina, valamint Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki püspök. Örömmel nyugtázom, hogy Victor Ponta miniszterelnök megkövette a román görögkatolikus egyházat az elkobzott tulajdonaik miatt. De pont így meg kellene követnie magyar egyházainkat, mint ahogy a Tismăneanu-jelentés is elismerte, hogy településeinket mesterséges módon románosították el. Már régóta várat magára egy román bocsánatkérés az elszenvedett hátrányok és elnyomatás miatt.
Hölgyeim és Uraim!
Az elmondottak arra vallanak, hogy jó úton járunk. Nemcsak magyar szempontból fontos, amit cselekszik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és és az Erdélyi Magyar Néppárt, hanem éppen ennyire román szempontból is. A Románia modernizációjaként értett föderalizálás, az erdélyi magyarság megmaradását szolgáló többszintű önrendelkezés, a temesvári eszmék megvédése olyan ügyek, amelyek mellett következetesen és megalkuvás nélkül ki kell állanunk. Mi megtaláltuk a helyes utat, a már előbb idézett Kós Károllyal együtt szólva, világosan látjuk a célt: a magyarság nemzeti autonómiáját. Emellett külön büszkeség számomra, hogy még a román nagypolitika számára is életképes alternatívákat tudunk az asztalra tenni: Románia szövetségi állammá alakítása egyre több román nemzetiségű számára élhetőnek tűnő jövőképet kínál. Regionalizációs koncepciónk a legmegalapozottabbak közé tartozik.
Ám a célok eléréséért még rengeteget kell dolgoznunk. Az őszi választásokon egyértelműen bebizonyosodott, hogy az erdélyi magyar választópolgárok csalódottak, közönyösek és elfordultak a politikától. Több mint fele a választásra jogosultaknak vagy román pártokra szavazott (ez a kisebbik rész), vagy nem is élt alkotmányos jogával. Ez vészjelzőnek számít minden magyar politikai párt és minden tudatos magyar ember számára.
Az önfeladásból, a kicsinyes pártpolitikai adok-kapokból, a hatalom elvtelen megtartásából, a régi kommunista időket idéző úrhatnámságból, a civil szférát megfojtó klientúra-építésből, adólejeink elherdálásából az erdélyi magyaroknak elegük van. Mi még túl kevés időt töltöttünk a pályán ahhoz, hogy megmutassuk: másképpen is lehet politizálni. Lehet úgy képviselni az erdélyi magyarság ügyét, hogy nem bukaresti paktumokkal biztosítunk ideig-óráig bármikor visszavonható jogokat – hanem úgy, hogy minden rendelkezésünkre álló demokratikus eszközzel, konokul, kitartóan küzdünk az önrendelkezésért, azért, hogy javaink fölött mi rendelkezzünk, hogy a lehető legalacsonyabb szinten döntsünk adólejeink felhasználásáról, hogy önálló magyar oktatásunk legyen, hogy szabadon használhassuk anyanyelvünket – az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét – közhivatalokban, közéletben, kórházainkban.
És lehet úgy politizálni, hogy nem utasítjuk el magyar testvéreink segítő jobbját, épp ellenkezőleg: az átkos kommunista „be nem avatkozás elvét” végképpen eltörölve, az egy magyar nemzet eszméjének jegyében figyelünk az egész Kárpát-medencei magyarságra, mint ahogyan azt is természetesnek vesszük, hogy egyemberként mozdul nemzetünk az egész világon, ha – példának okáért – székely szimbólumainkat gyalázza a posztkommunista román hatalom.
Hölgyeim és Uraim!
Nemrégen jártunk Hódmezővásárhelyen, Mártélyon tartottuk a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács soros ülését. Aztán Beregszászon is jártam – éppen itt üdvözölhetem Brenzovics Lászlót, akinek a vendégei voltunk. Kovács Miklós mondotta Beregszászon, hogy nem akarunk egy néprajzi kiállítás tárgyává lenni. Még néhány évig mutogatni fognak bennünket fesztiválokon, aztán beolvadunk, eltűnünk. Számomra nem érdekes ez a fajta játék. Nekem nem felel meg a rezervátumi idegenvezető szerepe. Nem akarunk muzeális, multikulturális értékké degradálódni, az Egyesült Európában.
Szerbia csatlakozási tárgyalásainak a folyamatára gondolok. Noha Csurogon már kezdik felépíteni a kivégzett, tömeggyilkosságnak áldozatul esett magyarok emlékművét, hadd idézzem Csorba Bélát, akit külön is köszöntök itt, most újan választott elnökként, aki k jelentette: ha azt akarjuk, hogy itt ötven év múlva is legyen magyar közösség, akkor nem ülhetünk behúzott nyakkal, riadt békákként a Pannon nádasaiban, mert lenyelnek bennünket a körülöttünk csörtető gázlómadarak. Trianonért cserébe autonómiát kell követelnünk. Ezt a gondolatot ismétli meg Berényi József is a Felvidéken, idézem: „a felvidéki magyarság megmaradásának feltétele az autonómia”. Íme, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács körében és keretében ilyen messzire jutottunk el. Formálódik az egységes nemzet-politikai, határon túli stratégiai szemlélet, és ennek a jegyében fejti ki tevékenységét az Erdélyi Magyar Néppárt, amely az előbb idézett mondattal egybehangzóan, területért jogokat követel mindenütt a Kárpát-medencei magyarság számára, és annak az egységnek a szellemében lép fel, amelyet Hódmezővásárhelyen fogalmaztunk meg, mely szerint nemzetpolitikai apaelvünknek tekintjük, hogy nem külön-külön, kisebbségi mivoltunkban, magunkban maradva folytatjuk harcainkat, hanem erőnket összeadva a nemzet egésze harcol, valamennyi nemzetrész jogáért.
Hölgyeim és Uraim!
Végül, de nem utolsósorban Orbán Viktor és Václav Havel szavait idézem, mert náluk jobban úgysem tudom kifejezni azt, amit mondani akarok. Azt mondja Václav Havel, hogy minden posztkommunista országnak két forradalomra van szüksége: először a kommunizmus, majd a posztkommunizmus ellen. Most éppen ebben a fázisban vagyunk, és ebben a küzdelemben nyújtjuk bajtársi jobbunkat magyarországi barátainkhoz, akiknek képviselőit ezúttal külön is köszöntöm.
Ami pedig az útkeresésünket illeti, találóbbat nem tudok mondani, mint amit legutóbb, európai összefüggésben mondott Orbán Viktor miniszterelnök: partnereink és szövetségeseink ugyan gyakran mondják nekünk, hogy a járt utat a járatlanért ne hagyjuk el, és éppen ezért nyilvánvaló, hogy nehéz megértetni velük: felesleges olyan járt úton haladni, melynek végén egy fal áll. Mely zsákutcába torkollik – tenném hozzá. Az az ország, amely ma nem hagyja el a járt utat a járatlanért, bizonyosan zsákutcába fut. Saját magunknak kell új utat taposnunk, vagyis a világ maradibb felével is meg kell értetnünk, hogy egész Európában valódi fordulatra van szükség. Egy ilyen fordulatnak a munkálásán fáradozik az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal karöltve. Ehhez kérem Isten áldását, és sok sikert kívánok az Erdélyi Magyar Néppárt Kongresszusának!
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).

2013. április 21.

Kelemen Hunor helytelennek tartja Toró T. Tibor erdélyi magyar diagnózisát
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnapi dévai sajtótájékoztatóján helytelennek nevezte Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szombaton újraválasztott elnökének azt a diagnózisát, amely szerint az erdélyi magyarságot a különböző jövőképek osztják meg.
„Nem értek egyet azzal, hogy létezne a bukaresti kijáró politizálás jövőképe és az Erdély központú autonomista jövőkép. Egyetlen jövőkép van: a szülőföldön való boldogulásé" – válaszolta az MTI kérdésére az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ is Székelyföldön a területi autonómiát, máshol a kulturális autonómiát tartja jó megoldásnak. Miközben azonban e célokért tesz, Bukarestben is intézi a közösség ügyeit.
„Amíg a célokat elérjük, élni kell, Bukarestben ki kell járni dolgokat" – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette: az RMDSZ 23 éves bukaresti politikájának számos eredménye van, azt is ezek közé sorolta, hogy be lehetett jegyezni az EMNP-t.
Kelemen Hunor szerint a tavalyi választási eredmények is bizonyították, hogy az erdélyi magyarságnak nincsenek elkülönülő jövőképei. Utalt arra, hogy az RMDSZ által felvázolt jövőképet támogatta a magyarok elsöprő többsége.
Toró T. Tibor az EMNP szombati kongresszusán tartott programbeszédében a bukaresti hatalomhoz való viszonyulásban, és az ezzel kapcsolatos jövőképben látta az erdélyi magyarságot megosztó legfontosabb törésvonalat.
„Van egy tábor, amelyik a bukaresti kijárásos politika híve. Mi Erdélyben akarunk jövőt építeni" – mondta az EMNP elnöke. Úgy látta, törekedni kell a jövőképek összehangolására, de nem kell bármi áron összehangolni ezeket.
MTI
Erdély.ma

2013. április 21.

Az RMDSZ támogatja, hogy a Gyulafehérvári nyilatkozat bekerüljön a román alkotmányba
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Déva, 2013. április 21., vasárnap (MTI) - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatja, hogy az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozatra való hivatkozás bekerüljön a készülő román alkotmányba - jelentette ki vasárnapi dévai sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta, a történelmi dokumentumra való hivatkozás a nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részei miatt fontos. Amint megemlítette, a gyulafehérvári nagygyűlésen közfelkiáltással elfogadott dokumentum autonómiát és anyanyelvi ügyintézést, igazságszolgáltatást ígér az erdélyi nemzeti kisebbségeknek, ezt azonban a kor szellemében, a korabeli megfogalmazásokkal írta le.
Kelemen Hunor megjegyezte: utalásképpen is, vagy akár idézetként is szerepelhetne az alkotmányban mindaz, amit a Gyulafehérvári nyilatkozat tartalmaz. "Fontos, hogy az akkori nyilatkozat szellemisége, az akkori ígéret az alkotmányban jelenjen meg" - fogalmazott az RMDSZ elnöke.
A Gyulafehérvári nyilatkozat alkotmányba foglalását a nem magyar kisebbségek parlamenti frakciója kezdeményezte csütörtökön.
1918. december 1-jén az erdélyi, bánsági és magyarországi románok Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön - önrendelkezési jogukra hivatkozva - az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot, amely a kisebbségeknek is önállóságot és szabad nyelvhasználatot ígért.
A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.
Gazda Árpád MTI

2013. április 22.

Kelemen Hunor: a régiókról a lakosok döntsenek
Az RMDSZ kéri a népszavazás kiírást a régiók átszervezéséről – közölte Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Elmondta: ebben a kérdésben mindenképpen ki kell kérni a lakosság véleményét, nem dönthet a kormány úgy a régiók felosztásáról, hogy ne kérdezze meg a helyi közösségeket. Románia egyébként is több nemzetközi dokumentum aláírásával vállalta azt, hogy figyelembe veszi egy-egy térség etnikai arányait.
A Helyi Autonómiák Európai Chartájának 5-ik cikkelye például előírja, hogy a közigazgatási egységek határainak módosításakor az adott térségben élőket referendum révén meg kell kérdezni, a Kisebbségi Charta 16-ik cikkelye szerint pedig nem módosíthatják olyan módon a közigazgatási egységek határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok.
kolozsvariradio.ro
Erdély.ma

2013. április 22.

Toró: akik a bukaresti üzleti világban érzik jól magukat, nem akarnak autonómiát
Toró T. Tibort választották az Erdélyi Magyar Néppárt elnökévé a II. Országos Küldöttgyűlésen. Toró T. Tibor egyedüli jelölt volt az elnöki posztra.
Toró T. Tiborral a Duna Tv kolozsvári stúdiójában Maksay Ágnes beszélgetett.
Az erdélyi magyarság szülőföldön maradásának és boldogulásának eszköze az autonómia, de azok, aki Bukarestbe járnak, és az ottani üzleti világban érzik jól magukat, azok már nem is akarnak autonómiát, hanem mindig csak a saját mandátumuk meghosszabbítását, jelentette ki Toró. Aki még hozzáfűzte: de ez nem a Néppárt világa, ők Erdélyben látjuk a jövőt, azt szeretnék, ha Bukarestbe csak ezért kellene elmenjenek, hogy az autonómia közjogi kereteit megteremtsék.
Toró szerint Kelemen Hunor valószínűleg félreértette az ő jövőképekre vonatkozó kijelentését, és nem ért abban egyet az RMDSZ elnökével, hogy elvtelen paktumokat kell kötni, és elódázni a megoldást. Toró T. Tibor a prioritásaik között említette az EMNP szervezeti építésének a folytatását, valamint a romániai magyar társadalom gondjaira választ adó szakpolitikák kidolgozását. Az elnök úgy véli jó úton indultak el, szerinte ki kell egyensúlyozni az erdélyi magyar politikát, ehhez pedig nekik meg kell erősödniük, és akkor ez majd nemzetstratégiai együttműködéshez fog vezetni. Az EMNP elnöke a Transindex tényfeltáró riportjával kapcsolatosan elmondta: ízléstelen diverzióról van szó, a portál felfedezte, hogy Magyarország támogatja a külhoni magyar szervezeteket, amely amúgy az anyaországnak alkotmányos kötelezettsége.
Duna Tv
Erdély.ma

2013. április 22.

A remény hal meg utoljára
Fegyelem, figyelem, nyilvánosság és kreativitás eszközeivel építkezne tovább az Erdélyi Magyar Néppárt – jelentette be Kolozsváron tartott második küldöttülésén a párt újraválasztott vezetője, Toró T. Tibor.
Igen nagy gondot fordítanának az elkövetkezőkben a szakmaiságra, összefogásra, szolidaritásra és természetesen a pártépítésre, hisz a csak másfél éve bejegyzett politikai alakulatnak valójában tizennégy megyében mindössze 179 helyi szervezte van, s bár némi eredményt fel tudtak mutatni a helyhatósági választásokon, mintegy 200 képviselőt juttatva az önkormányzatokba, a parlamentit már csúnyán elbukták. Félig-meddig elismerték, hogy őszi kampányuk erőtlen volt, de túl sok szót nem vesztegettek erre, inkább a jövőről beszéltek: a pártépítésről, szakpolitikák kidolgozásáról, partnerkeresésről a gazdasági élet szereplői körében a Mikó Imre gazdaságfejlesztési stratégiájukhoz, s elfogadták a párt koncepcióját Románia közigazgatási régióinak kialakításáról, a román alkotmány tervezett módosításáról. Nyíltan kiálltak az autonómiatörekevések mellett, hisz enélkül az erdélyi szórvány, de a tömbmagyarság is lassú halálra van ítélve. Bár megalakulásukkor a magyar politikai erők összefogását tűzték ki célul, eddig e tervük nem járt sikerrel, s ezért is hangsúlyozta Toró T. Tibor, hogy a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen a közösség újra felfedezte erejét, s nekik ezen erőre támaszkodva kell befolyást gyakorolniuk a romániai politikára. Az RMDSZ pont a kongresszus előtti hétre időzítette a Transindexben, Kelemen Hunor internetes portálján, valamint a román Adevărulban közzétett, leleplezőnek nevezett riportot, mely egymillió eurós, Magyarországról Erdélybe irányított pénzt kér számon az EMNP-n, megfeledkezve arról, hogy annak idején, amikor olyan magyar kormány vezette az anyaországot, mellyel ők ápoltak kifogástalan kapcsolatot, bővizű patakként folyt át a határon a nekik szánt forint vagy euró. Például a Medgyessy-kormány Erdély Televízió-alapításra szánt több mint 300 millió forintos adománya többszörösen megtérült, hisz az RMDSZ szócsöveként fittyet hányva a román audiovizuális törvényre, az ellenvéleményt teljesen kizárva csak gazdái dicséretét zengi. Az mindenesetre keserű tény, hogy a magyar szervezetek közti ellenségeskedés olyan fokra jutott, hogy a szövetség elnöke, Kelemen Hunor jelenlétével inkább a szocdemek kongresszusát tisztelte meg, s felszólalásában a magyarellenességéről elhíresült Crin Antonescut kérte fel az RMDSZ „újraértékelésére”, mint hogy elment volna az EMNP második kongresszusára. Toró T. Tibor, az örök optimista, a néppárt régi-új elnöke mindezek dacára – megeshet, talmi reménnyel – bízik abban, hogy „ki lehet egyensúlyozni az erdélyi magyar politikai viszonyokat, s ha ez megvan, gyermekjáték lesz akcióegységet teremteni”. Bár a próféta szólna belőle.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. április 22.

EMNP kongresszus Kolozsváron: párttal az autonómiának
Alaposan ráérzett a közhangulatra Marc Gafarot, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetősége, amikor magyar nyelven, „Egészséget, autonómiát!” felkiáltással köszöntötte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2. országos küldöttgyűlésének részvevőit. Persze nem tudhatjuk, miként szolgál a több mint 400 küldött egészsége, az viszont tény, hogy a Kolozsvárt szombaton rendezett kongresszuson elhangzott felszólalások alfája és omegája az önrendelkezés igénye, annak kivívási lehetősége volt.
Fővédnöki beszédében Tőkés László azzal adta meg az alaphangot: területért jogokat, Trianonért cserébe autonómiát követel mindenütt a Kárpát-medencei magyarság, és ez az eszme egységes nemzetpolitikai, határon túli stratégiai szemléletté formálódik. Az EP-képviselő leszögezte, az erdélyi magyarság sem akar néprajzi kiállítás tárgyává lenni, számára pedig nem felel meg a rezervátumi idegenvezető szerepe.
„Még néhány évig mutogatni fognak bennünket fesztiválokon, aztán beolvadunk, eltűnünk. Nem akarunk muzeális, multikulturális értékké degradálódni az egyesült Európában” – állapította meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az EMNP anyaországi testvérpártja, a Fidesz üdvözletét is tolmácsolva Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerbia és a 2008-ban függetlenedett Koszovó viszonyának normalizálásáról az egy nappal korábban született megállapodás szerves része az észak-koszovói szerbek autonómiája. A fideszes politikus szerint a brüsszeli megegyezés a magyarság számára is inspirációként hathat. (A küldöttgyűlés egyébként határozatban kérte Románia kormányát, ismerje el Koszovó államiságát). Németh közölte, Magyarország teljes eszköztárával támogatja az erdélyi magyarságot a régióátszervezéssel kapcsolatban, szerinte a közösség által egységesen védelmezett régióhatárok nehezen lesznek figyelmen kívül hagyhatók. Miközben sem az RMDSZ, sem az MPP nem képviseltette magát a néppárti kongresszuson, a magyarországi, valamint a kárpátaljai, felvidéki, ausztriai magyar szervezetek vezetői az EMNP által kitűzött célokat méltatták, és sok sikert kívántak ezek, illetve – Szili Katalin, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómiaalbizottságának, a Szociális Unió párt elnökének szavaival élve – a „piros-fehér-zöld mezős beruházásként” indult pártépítés megvalósításához.
Hármas össztűzben
Zöldmezős beruházásként emlékezett vissza az EMNP 2011-es megalapítására Toró T. Tibor is, aki szerint az alakulatnak a politikából kiábrándultak számának gyarapodása, a 2012-es választási kampányok közepette kellett beépülnie a két rivális magyar párt közé. „Hármas össztűzben kellett helytállni, hiszen az RMDSZ a képviselet, a fenyős párt az alternatíva monopóliumát védte, a román hatóságok pedig a nemzetállamot, veszélyforrásként tekintve ránk” – hangzott el az elnöki beszámolóban. Másfél évnyi pártépítés során 14 megyei szervezetet és 179 helyi szervezetet alapítottak, létrejött az önkormányzati képviselők munkáját összehangoló helyi, regionális és országos szinten működő önkormányzati tanács, az országos választmány, a Minta ifjúsági partnerszervezet, valamint az EMNT-vel közösen fenntartott 12 szaktestület. Toró ígéretesnek nevezte, hogy három erdélyi magyarból ma már kettő ismeri az EMNP-t és céljait, a tavalyi helyhatósági és parlamenti választáson elért eredmény pedig elegendő a folytatáshoz. „Ha kevesebb szavazatot kapunk, elbizonytalanodunk, ha többet, akkor elbízzuk magunkat. Az autonómia, az európai Erdély felé vezet a néppárt útja, amelyen akkor is érdemes végighaladni, ha göröngyös, kanyargós” – szabta meg az irányt a pártelnök.
Különben a küldöttek – ellentétben például az RMDSZ miniparlamentje, az SZKT szónokaival – nem foglalkoztak a rivális politikai alakulatokkal, elsősorban a szervezetépítés, a választási kampány terén szerzett tapasztalataikat osztották meg, többször hangsúlyozva a szórványmagyarság felkarolásának fontosságát. Visszatérő motívum volt viszont a felső vezetők – sőt számos külhoni meghívott – körében a párttal stratégiai partnerséget ápoló EMNT magyarországi finanszírozásáról közölt Transindex-cikk. Mint ismert, a portál tényfeltáró anyaga szerint az EMNP-hez és a nemzeti tanácshoz kötődő civil szervezetek tavaly közel egymillió euró támogatást kaptak a magyar költségvetésből és állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól. Németh Zsolt leszögezte, a budapesti kormány semmilyen romániai pártot, pártpolitikai tevékenységet nem támogat, az Erdélybe érkező állami támogatások a demokrácia-központokhoz érkeztek, amelyek a magyar állampolgárság igénylése folyamatában nyújtanak segítséget az erdélyi magyaroknak. Toró T. Tibor a pártpolitikai rivalizálásnak tudta be a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tulajdonában lévő portál cikkét, Tőkés László azonban „obskurus, sötét sajtótámadásnak” nevezte, akárcsak a Maszol.ro korábbi, az Európai Néppárton belül a Fidesszel szemben állítólag felmerült bírálatokat megszellőztető írását. „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű! Az RMDSZ a mi adónkból évente mintegy 3,5 milliónyi eurót kap, amellyel még soha nem számolt el adófizető magyar közösségünk előtt. Ennyi az ára annak, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, hogy ne legyenek ott a szenátusban, ha netalán a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják” – jelentette ki a néppárt védnöke. Szerinte az RMDSZ-nek az „fáj”, hogy korábban a balliberális magyar kormányzat „számolatlanul öntötte” az adófizetők forintjait a szövetség alapítványaiba, például 2008 és 2010 között az Iskola és a Progress Alapítványok összesen 2,5 millió eurót kapott. Hozzátette, míg az Iskola Alapítvány 200 millió forintért osztotta Erdélyben a magyar oktatási-nevelési támogatást, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) jelenleg ugyanezt a munkát ötödanynyiért végzi el.
EP: győzködi Tőkést az EMNP
Gergely Balázs országos alelnöknek a napokban igaza volt, amikor beharangozta, hogy meglepetést is tartogat az EMNP-kongresszus. Az elsőt éppen ő szolgáltatta bejelentésével, miszerint személyes okok miatt – a néppárt kolozsvári elnöke másodszor néz apai örömök elé – nem vállal újabb mandátumot az országos vezetőségben. Váratlan bejelentésnek számít a Tőkésé is, miszerint már nem kíván indulni a jövő évi EP-választáson, mivel pihenni szeretne; szerinte az EMNP önállóan is bejutna a brüsszeli törvényhozásba. Kérdésünkre Toró T. Tibor elmondta, ha egy közösségnek van egy olyan történelmi személyisége, mint a magyarság érdekeiért 25 éve következetesen kiálló Tőkés László, akkor mindent meg kell tenni, hogy folytathassa brüsszeli munkáját. Az elnök szerint az alakulat még nem döntött esetleges indulása mikéntjéről, de ha kell, százezer aláírást gyűjt Tőkés támogatása érdekében. Az elnöki posztra egyedül pályázó Torót egyébként tíz ellenszavazat mellett választotta újra a kongresszus, az ötről héttagúra bővült elnökségben Király Melinda közép-erdélyi, Papp Előd székelyföldi, Szilágyi Zsolt nemzetstratégiai és külpolitikai és Zatykó Gyula partiumi alelnökön kívül a grémiumban helyet kapott Benedek Erika, az országos önkormányzati tanács, valamint Zakariás Zoltán, a választmány elnöke.
Az újraválasztott elnök következő kétéves mandátumának prioritásai között vázolta a szervezetépítést (az alakulat minden településen meg akarja vetni a lábát, ahol a magyarság aránya eléri a tíz százalékot), a magyar közösség gondjaira választ adó szakpolitikák kidolgozását, a többségi társadalomnak az autonómiáról alkotott közgondolkodása alakítását. „Rendet teremtene” a néppárt az erdélyi autonomista táborban, ugyanakkor arra törekszik, hogy hogy a lehető legtöbb erdélyi magyar megszerezze a magyar állampolgárságot, és részt vegyen a 2014-es országgyűlési választáson. Toró a Krónika kérdésére elmondta, szeretnének legalább az RMDSZ-éhez hasonló politikai súlyra szert tenni, hogy rákényszerítsék a szerinte a bukaresti kijárási politikára koncentráló szövetséget az akcióegységre. „Számszerűsítve most még nem tudom megmondani, milyen eredménnyel lennék elégedett a 2016-os romániai választásokon, de ki akarjuk egyenlíteni az RMDSZ túlsúlyát, mélyíteni pártunk beágyazottságát” – jelentette ki Toró, nem zárva ki, hogy alakulata önálló jelöltet indítson a jövő évi romániai államfőválasztáson.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár).

2013. április 23.

Átlátunk a szitán
Mert hülyék azért nem vagyunk. Még akkor sem, ha a magyarországi balliberális média – és nyomában az RMDSZ-es sajtó – minden erdélyi magyart és székelyt annak néz. Idiótának, retardáltnak, manipulálhatónak. Vannak köztünk ilyenek is, persze, ami nem is csoda ötven évnyi kommunista agymosás, majd pedig két évtizedes demokratúra és „globális felmelegítés” után. De a többség már nem dől be sem a „nyílt társadalomban” dívó gátlástalan hazudozásnak, sem a „politikai korrektség” örve alatt terjesztett médiamaszlagnak. Már tudjuk, hogy ha egy magyarországi balliberális újság azt írja, hogy „rosszul fogadták a Jobbikot Erdélyben”, akkor annak tán épp az ellenkezője igaz. Mert amikor az ember utánanéz annak az állításnak, hogy „fiatalok egy csoportja villámcsődülettel próbálta megakadályozni” a magyar nemzeti radikális párt képviselőjét abban, hogy sajtótájékoztatót tartson Nagyváradon, akkor kiderül: kizárólag az RMDSZ által beszervezett pár ifjú aktivista emelt magasba a pesti szocialistáktól beszerzett transzparenseket Szent László városában. Hogy aztán másnap Déván a „rossz fogadtatás” szervezőjét „megválasszák” jutalomként a Miért nevű RMDSZ-utánfutó elnökévé Kelemen Hunor felügyelete alatt.
Utóbbi azért nem ért rá eleget tenni az Erdélyi Magyar Néppárt meghívásának, és részt venni annak kolozsvári országos gyűlésén, mert inkább a nagyobbik román kormánypárt, a magyarbarátnak nem mondható SZDP kongresszusán gazsulált Pontáéknak a magyar szocialistákkal egyetemben, majd pedig saját pártja kádertartalékával foglalkozott Kőműves Kelemen vára alatt.
Apropó Kelemen, apropó időzítés. A politikában nincsenek véletlenek: a Miért közgyűlését azért tették szombatra, hogy a hétvége tulipános sajtója ne csak az EMNP kongresszusáról szóljon, és az RMDSZ elnöke tulajdonolta internetes portál sem azért indított alantas támadást a Néppárt ellen két nappal annak tisztújító gyűlése előtt, mert csak akkorra lett kész a „tényfeltáró feljelentés” állítólagos pártfinanszírozásokról. Most itt tartunk: Kelemen tagadni próbálja az egybeeséseket, de nem hisz neki senki, hiszen az emberei szabadították rá – immár nem is először – a román hatóságokat és médiát az Erdélyi Magyar Néppártra, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra és Magyarország kormányára, amiért az támogatást nyújt erdélyi magyar embereknek és civil szervezeteknek. Az RMDSZ-esek vagy nem tudják, mit cselekszenek, vagy nagyon is tudatosan végzik a rájuk rótt aknamunkát.
Dénes László
Székelyhon.ro

2013. április 23.

Székelyzászló-ügy – Nem indul büntetőeljárás az intézményvezetők ellen
Nem indít büntetőeljárást az ügyészség a csíki polgármesteri hivatalokra, tanintézetekre, önkormányzati fenntartású intézményekre kitűzött székely zászlók ügyében – írta kedden a Székelyhon portál.
A portált Sorin Mihai Colceriu csíkszeredai főügyész tájékoztatta a bűnügyi kivizsgálás lezárásáról, amelyről hamarosan írásban tájékoztatják az érintetteket.
A főügyész szerint a rendőrség összeállított egy listát azoknak a csíki intézményeknek a vezetőivel, amelyekre kitűzték a székely zászlót. Végül nem is hallgatott ki minden intézményvezetőt, és azt a javaslatot tette, hogy ne induljon bűnvádi eljárás ellenük. A rendőrség álláspontját az ügyészség is elfogadta.
Hargita megyében egy maroshévizi nyugalmazott tanár feljelentése alapján kezdte vizsgálni a csíkszerdai, a székelyudvarhelyi és a gyergyószentmiklósi ügyészség azoknak az intézményeknek a vezetőit, amelyeken ott leng a székely zászló. Az intézményvezetők március és április során kaptak rendőrségi idézést, és írásos nyilatkozatot kellett adniuk arról, hogy miért tűzték ki a zászlót, ki utasította erre őket, mit jelképez a lobogó, és kitől kapták azt.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke múlt héten nyilatkozatban kérte fel a belügyminisztérium illetékeseit, hogy állítsák le a székely zászlót kitűző polgármesterek, iskolaigazgatók kihallgatását, és „foglalkozzanak azzal, ami a dolguk". Az RMDSZ elnöke kijelentette, a közösségi szimbólumok használata nem ütközik törvénybe, és nem is sérti a többségi lakosok egyéni vagy közösségi érdekeit.
A feljelentő nyugalmazott tanár korábbi keresete alapján helyezte hatályon kívül tavaly szeptemberben a Marosvásárhelyi Táblabíróság a Hargita Megyei Tanácsnak azt a 2009-ben hozott határozatát, amely a megye zászlajává nyilvánította a székely zászlót. A táblabíróság úgy ítélte meg, hogy egy megyének nem lehet zászlaja.
A zászlót Székelyföld szimbólumává tevő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) úgy vélte, szükségtelen önkormányzati határozatokat hozni a zászló kitűzéséről, ezek ugyanis félremagyarázhatók, és lehetőséget adnak az érintettek zaklatására.
MTI
Erdély.ma

2013. április 23.

Tőkés visszautasítja Kelemen vádjait
Tőkés László sértő szándékú támadásnak tekinti Kelemen Hunor RMDSZ-elnök napokban tett nyilatkozatát, amelyben „aberrációknak” minősítette az EP-képviselő kijelentéseit, és amelyben közölte: számára az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem létezik.
Kelemen Hunor az EMNP szombati kongresszusán elhangzottakra reagálva a hét végén a Mediafax hírügynökségnek elmondta, nem igaz, hogy a Néppárt kényelmetlen alakulat lenne az RMDSZ számára. „Ezek csak Tőkés aberrációi, hiszen az EMNP nem létezik, nem nyerte el a magyar közösség bizalmát, és szerintem nem is fogja soha. Két polgármesterrel a párt nem fogja megoldani a romániai magyarok problémáit” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Kelemennél valószínűleg Tőkés ama, kongresszusi kijelentése „verte ki a biztosítékot”, miszerint nem véletlenül köttetett a tavalyi parlamenti választások előtt titkos paktum az RMDSZ és a Szociálliberális Unió (USL) között. Az EMNP védnöke úgy véli, a szövetséget és azokat, akik a román kormány magyar hangjaként szoktak működni, román szavazatokkal, hatalmi segédlettel tartják bent a bukaresti parlamentben. „A román posztkommunista hatalomnak azért kényelmetlen az autonomista nemzeti oldal, mert minket nem tudnak megvásárolni, nem vagyunk hajlamosak a megalkuvásra. A román hatalom mindenkor talált magának komprádorokat, olyan magyarokat, akiknek fontosabb az önérdek, mint a köz java: a Bukarestben átnevelődött magyarjainkról van szó” – fogalmazott Tőkés.
Kelemen nyilatkozatára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kedden úgy válaszolt: nem csupán az EMNP-re a törvényhozási választáson leadott hetvenezer szavazat mögött álló választópolgár arculcsapása ilyeneket mondani, de egy olyan magyar párt elnökeként is, „amelyik legutóbb a Kárpát-kanyaron túlról származó román szavazatok segítségével éppen csak becsúszott a parlamenti küszöb fölött”.
„Mikor érti meg végre az RMDSZ elnöke, hogy az erdélyi magyarok stratégiai céljait – a többszintű autonómiát, az önálló magyar oktatást, a magyarlakta területek kiemelt és összehangolt fejlesztését, a magyar nyelv hivatalossá tételét stb. – románokkal „szövetségben” soha nem fogja elérni?” – teszi fel a kérdést Tőkés, felszólítva Kelement, gondolja újra „a Román Kommunista Párt sikerpropagandájára hajazó állásfoglalásait”. Az EP-képviselő hozzátette, továbbra is bármikor hajlandó az erdélyi magyarok problémáira adandó közös megoldásokról érdemben tárgyalni az RMDSZ vezetőivel, de személyeskedő és terméketlen vitában többé nem kíván részes lenni.
Krónika (Kolozsvár)

2013. április 25.

Tőkés visszautasítja Kelemen vádjait
Tőkés László sértő szándékú támadásnak tekinti Kelemen Hunor RMDSZ-elnök napokban tett nyilatkozatát, amelyben „aberrációknak” minősítette az EP-képviselő kijelentéseit, és amelyben közölte: számára az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem létezik.
Kelemen Hunor az EMNP szombati kongresszusán elhangzottakra reagálva a hét végén a Mediafax hírügynökségnek elmondta, nem igaz, hogy a Néppárt kényelmetlen alakulat lenne az RMDSZ számára. „Ezek csak Tőkés aberrációi, hiszen az EMNP nem létezik, nem nyerte el a magyar közösség bizalmát, és szerintem nem is fogja soha. Két polgármesterrel a párt nem fogja megoldani a romániai magyarok problémáit” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Kelemennél valószínűleg Tőkés ama, kongresszusi kijelentése „verte ki a biztosítékot”, miszerint nem véletlenül köttetett a tavalyi parlamenti választások előtt titkos paktum az RMDSZ és a Szociálliberális Unió (USL) között. Az EMNP védnöke úgy véli, a szövetséget és azokat, akik a román kormány magyar hangjaként szoktak működni, román szavazatokkal, hatalmi segédlettel tartják bent a bukaresti parlamentben. „A román posztkommunista hatalomnak azért kényelmetlen az autonomista nemzeti oldal, mert minket nem tudnak megvásárolni, nem vagyunk hajlamosak a megalkuvásra. A román hatalom mindenkor talált magának komprádorokat, olyan magyarokat, akiknek fontosabb az önérdek, mint a köz java: a Bukarestben átnevelődött magyarjainkról van szó” – fogalmazott Tőkés.
Kelemen nyilatkozatára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kedden úgy válaszolt: nem csupán az EMNP-re a törvényhozási választáson leadott hetvenezer szavazat mögött álló választópolgár arculcsapása ilyeneket mondani, de egy olyan magyar párt elnökeként is, „amelyik legutóbb a Kárpát-kanyaron túlról származó román szavazatok segítségével éppen csak becsúszott a parlamenti küszöb fölött”.
„Mikor érti meg végre az RMDSZ elnöke, hogy az erdélyi magyarok stratégiai céljait – a többszintű autonómiát, az önálló magyar oktatást, a magyarlakta területek kiemelt és összehangolt fejlesztését, a magyar nyelv hivatalossá tételét stb. – románokkal „szövetségben” soha nem fogja elérni?” – teszi fel a kérdést Tőkés, felszólítva Kelement, gondolja újra „a Román Kommunista Párt sikerpropagandájára hajazó állásfoglalásait”. Az EP-képviselő hozzátette, továbbra is bármikor hajlandó az erdélyi magyarok problémáira adandó közös megoldásokról érdemben tárgyalni az RMDSZ vezetőivel, de személyeskedő és terméketlen vitában többé nem kíván részes lenni.
Krónika (Kolozsvár)

2013. április 29.

Kelemen: Népszavazást a felelősségvállalás helyett
"A régiók átszervezése egy olyan kérdés, amely ennek az országnak minden egyes állampolgárát érinti. Éppen ezért a politikai osztálynak erkölcsi és törvényes kötelessége a népszavazás kiírása, majd a parlamenti vita. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljes mértékben ellenzi, hogy a kormány felelősségvállalással döntsön ebben a kérdésben" – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette, a szövetség 2011-ben is ellenezte ezt, akkor, amikor a Demokrata–Liberális Párt vetette fel a régiók átszervezésének ilyen módon való rendezését.
Kelemen Hunor kijelentette, az RMDSZ ragaszkodik a népszavazás kiírásához. "Amikor a területi és adminisztratív határok kijelöléséről beszélünk, az állampolgárok véleményének megkerülhetetlennek kell lennie. Csak a népszavazás eredménye után térhetünk rá a parlamenti vitára és a törvény elfogadására" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Ugyanakkor ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy Románia több nemzetközi dokumentum aláírásával vállalta azt, hogy figyelembe veszi egy-egy térség etnikai arányait. A Helyi Autonómiák Európai Chartájának 5. cikkelye például előírja, hogy a közigazgatási egységek határainak módosításakor az adott térségben élőket referendum révén meg kell kérdezni, a Kisebbségi Charta 16. cikkelye szerint pedig nem módosíthatják olyan módon a közigazgatási egységek határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok.
Kelemen Hunor leszögezte, amennyiben most hibát követ el a kormány és átgondolatlanul, elhamarkodottan dönt a régiók átszervezéséről, csak tovább ront a helyzeten. "A '90-es évek végén megrajzolt gazdasági-fejlesztési régiókról már régen kiderült, hogy nem működőképesek, sem az uniós csatlakozás előtt, sem pedig utána nem voltak képesek egységes gazdasági fejlődést biztosítani sem a megyékben, sem a régiókban." Ugyanakkor hozzátette, a régiók átszervezése előtt mindenképpen módosítani kell az alkotmányt, mert az alaptörvény adminisztratív-területi egységek alatt a megyéket érti, a régió fogalma nem szerepel az alkotmányban.
Az RMDSZ elnöke kijelentette, a szövetség nem támogatja azt, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel rendelkezzenek, mert ez csak egy újabb bürokratikus szint lenne a megyék és a kormány között. "Ezzel a döntéssel egyre távolabb kerülnek a döntések az állampolgároktól, lényegében egy recentralizációt, egy visszarendeződést jelentene. A megyék hatásköreiből fokozatosan visszavéve azt eredményezné, hogy lényegében 8 vagy 12 régióvezető kezében összpontosulna a hatalom. Ez pedig semmiképpen nem az állampolgárok érdekeit szolgálná" – ismertette Kelemen Hunor az RMDSZ álláspontját.
Mint az ismert, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes pénteken Kolozsvárott mondta el, a Románia közigazgatási újraszervezéséről szóló jogszabályt is parlament előtti felelősségvállalással – megvitatás nélkül – készül elfogadni ősszel a kormány.
Népújság (Marosvásárhely),

lapozás: 1-30 ... 1891-1920 | 1921-1950 | 1951-1980 ... 3961-3976




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

  
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998