Az egyes falvak helytörténeti gyűjteményei sorra elpusztultak, eltűntek, így például a Vargyas iskolájának régiséggyűjteménye vagy Konnáth Zsigmond gyűjtése Székelytamásfalván. Mindennek ellenére napjainkban is vannak sikeres kezdeményezések. Árkoson az alig 20 éves Bálint Zoltán több mint 200 tárgyat gyűjtött össze, ennek helyet adott a várkastély egyik szobájában Székely János unitárius tiszteletes. /Kisgyörgy Zoltán: Múltmentés Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./
1998. november 18.
Sikeres volt Csíkszeredán Domokos Géza Esély /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998/ című önéletrajzi könyve III. kötetének bemutatója. Nov. 17-én Budapesten, a Custos-Zöldi Könyvesboltban, nov. 19-én Szekszárdon, majd Nagyszalontán mutatják be a könyvet. /Nem csak Csíkszeredában mutatják be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1998. november 19.
Az Illyés Alapítvány ebben az évben /szept. 23-ig megítélt összegek/ határon túli magyar kulturális és tudományos intézmények támogatására a következő összegeket fordította: romániai magyarság 42,3 millió forint, szlovákiai magyarság 21 millió, jugoszláviai magyarság 9,9 millió, horvátországi magyarság 9,9 millió, szlovéniai magyarság 8,2 millió, ukrajnai magyarság 2,2 millió forint, összes támogatás: 93 millió forint. /Magyar Nemzet, nov. 19./
1998. november 19.
A képviselőház nov. 17-i döntése a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletről nem szabályozza az anyanyelvű felsőfokú oktatás sorsát, amely továbbra is nyitott kérdés maradt, és újabb politikai egyeztetések függvénye - nyilatkozta Takács Csaba. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint óriási offenzíva várható majd a román sajtóban annak érdekében, hogy az egyeztetés során ne a sürgősségi kormányrendelet eredeti szövegét fogadja el a parlament. - A koalíciós vezetők nov. 18-i tanácskozásán az államtitkárok számának csökkentésében állapodtak meg. Ezt az egyezséget kommentálva Takács Csaba kijelentette: annak ellenére, hogy az RMDSZ a kormány szerkezeti átalakítása során 6 államtitkári tisztséget veszít, a szövetség ezt nem tekinti méltánytalannak, mivel az algoritmus értelmében az RMDSZ nem is jogosult többre. - A koalíciós egyezségek értelmében az RMDSZ-nek minden körülmények közt jár egy-egy államtitkári tisztség az oktatási, illetve a művelődési minisztériumban. A másik két tisztség viszont még további mérlegelés tárgyát képezi. /Továbbra is nyitott kérdés az anyanyelvű felsőfokú oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
1998. november 19.
Nyolc éve folyik Kolozsváron a telefonok lehallgatása, a vezető beosztású emberek tudtával, írta a Ziua. A napilap szerkesztőségébe aláírás nélküli levél érkezett a napokban, mely 26 állítólag lehallgatott telefonszámot tartalmaz. Közöttük volt az RMDSZ ügyvezető elnökségének és Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége alelnökének telefonszáma is. /Telefonbeszélgetéseket hallgatnak le Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1998. november 19.
Megrökönyödéssel olvasta ifj. Tőkés István Ábrahám Dezső "Tőkés(ített) bértollnok" című írását. A kanadai gyűjtéseket a Transylvania Alapítványnak küldték, csak Ábrahám tudhatja, hogyan kerülhetett ez az összeg magánszámlára. Felmerül a kérdés, vajon nem jövedelmező megbízásból tette mindent Ábrahám Dezső? /Ifj. Tőkés István, Budapest: Replika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, nov. 19./
1998. november 19.
Tőkés László püspök kifogásolta, hogy a Bihari Naplóban az egyházkerület alakuló üléséről szóló beszámoló szerint "Tőkés püspök ezt követően úgy nyilatkozott, hogy a választás eredményét véglegesnek kell tekinteni". A püspök helyesbített: Tőkés László püspök személyében a közgyűlés lelkészi elnöke jelentette be, hogy a szavazás végleges és jogerős. Egyben kérte, hogy az egyházkerületi Igazgatótanács által elfogadott határozat közzétételét. - A lap ennek eleget tett. Ugyanezen oldalon Wagner István rovatvezető emlékeztetett: ő tudósított a közgyűlésről, a rövid beszámolóba nem lehetett belesűríteni mindazt, ami egész nap történt. A pontatlan tájékoztatás vádját kikérte magának. /Wagner István: Az idő szaga. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 19./
1998. november 19.
Megjelent Bihar község folyóiratának /Bihari Hírek/ a 3. száma. Szerkesztői: Illés Tibor Attila és Györkei Sándor. Az RMDSZ égisze alatt adják ki, a költségeket bihari vállalkozók állják. /Bihari Hírek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 19./
1998. november 19.
Nov. 14-én tartotta közgyűlését a Magyar Írószövetség Budapesten, a Vigadóban, melynek jelenleg 1005 tagja van. Pomogáts Béla elnök beszámolójában kitért arra, hogy bár az utóbbi időben több, különböző csoportosulásokat tömörítő szövetség alakult, ez nem jelentett tömeges kilépést a Magyar Írószövetségből, így a szövetség maradt a Kárpát-medence írótársadalmának átfogó érdekszövetsége. A tagság megszavazta azt a határozatot, hogy kiáll a határon túli magyar kultúra megmaradása mellett, a szlovákiai magyar iskolák megerősítése és a kolozsvári állami magyar egyetem újraindítása, valamint az egyházi és egyéb magyar intézmények visszaadása mellett. Fölrótták a média egyoldalúságát, hogy csak bizonyos írócsoportot szerepeltet. Megválasztották a választmányt, a legtöbb szavazatot Pomogáts Béla kapta, őt Jókai Anna követte, a harmadik az erdélyi Lászlóffy Aladár. A 71 tagú választmányban további erdélyi vagy Erdélyből áttelepült írók: Csíki László, Kántor Lajos, Szilágyi István, Szőcs Géza, Gálfalvi György, Bálint Tibor, Farkas Árpád, Beke György és Kocsis István. /Gál Éva Emese: A Magyar írószövetség közgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1998. november 20.
A nov. 18-i koalíciós tárgyaláson megállapodtak abban, hogy a minisztériumok számát 17-re csökkentik, az államtitkárok létszáma pedig ezután csak 33 lesz, közülük 13-at a parasztpárt, 8-at a DP, 6-ot a liberálisok, 4-et az RMDSZ, egyet pedig a szociáldemokraták állítanak. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az RMDSZ-nek tehát az eddig 10 helyett 4 államtitkára lesz. A négy megmaradó államtitkári poszt: Kötő József oktatási, Kelemen Hunor művelődési, Pete István mezőgazdasági és Borbély László közmunkálati és területrendezései államtitkár. Az RMDSZ további államtitkári posztjai megszűnnek. /Ezek voltak: Birtalan József szállításügyi, Bara Gyula munkaügyi, Erős Viktor privatizációs, Niculescu Antal Európai Integrációs Főosztály, dr. Demeter kormányfőtitkár-helyettes. A Bihari Napló úgy értesült, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter beadta lemondását. /Wagner István: Kormányátszervezés. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./
1998. november 20.
A nov. 19-i bukaresti lapok zöme első oldalon, a felháborodás legváltozatosabb eszközeivel adják tudtuk a "hihetetlen, de igaz" eseményt: hogy egy román katonai egységet a magyar határőrök /"vámosok"/ se szó, se beszéd, nem engedtek át a baráti Magyarországon, hogy részt vehessenek egy szlovéniai hadgyakorlaton. Az üggyel kapcsolatban az MTI az alábbi értesülést továbbította: Valószínűleg technikai hiba történhetett román részről, és ezért nem sikerült megteremteni a törvényi feltételeket ahhoz, hogy egy román katonai kontingens hétfőn belépjen Magyarországra - mondta nov. 18-án Erdélyi Lajos, a magyar Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Az alkotmány szerint ugyanis az Országgyűlés engedélyére van szükség ahhoz, hogy Magyarország területére külföldi fegyveres erők léphessenek be. A román fél először nov. 13-án jelezte, hogy szeretne Magyarország területén áthaladni nov. 26-án, mert részt kívánnak venni Szlovéniában a NATO békepartnerségi hadgyakorlatán. Ezt követően 16-án reggel újból közölték, hogy igénybe vennék az ország területét az áthaladáshoz. A bejelentéssel szinte egy időben megjelent a 29 fős katonai kontingens Nagylaknál a határon. A határőrség törvényt sértett volna azzal, ha beengedi a román csapatot az országba - hangoztatta Erdélyi Lajos. A határőrség felajánlotta a román katonai alakulat tagjainak, hogy civilként, fegyver nélkül lépjenek be az országba, de ezzel a lehetőséggel a románok nem éltek - tette hozzá. A szóvivő felhívta a figyelmet, hogy eddig hasonló esetekben mindig időben érkezett a román kérelem, és az Országgyűlés is minden esetben engedélyezte a csapatok átvonulását. Erdélyi Lajos reményét fejezte ki, hogy a Romániában nagy vihart okozó eset nem rontja meg a két honvédség közötti jó kapcsolatot. A bukaresti rádió nov. 19-i reggeli budapesti tudósításában a magyar fél elismerte, hogy a hasonló esetekre vonatkozó egész szabályrendelet tökéletesítésre szorul, s a jövőben minden bizonnyal könnyebb lesz intézkedni egy ilyen nézeteltérés esetén. /A magyar határőrség nem engedte be a román kontingenst. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1998. november 20.
Tévedtek azok, akik csak legyintettek Sabin Ghermannak PRO TRANSILVANIA kiáltványára. Vadim, szokása szerint, lehülyézte, a központi sajtó mindentudó újságírói teljesen kiforgatták Gherman szavait, mások oda se bagóztak mondandójára. Hogy mégsem volt pusztába kiáltott szó az "Elegem van Romániából!" első látásra megdöbbentő felkiáltás, azt ékesen bizonyítják a napokban Erdély-szerte lezajlott tüntetések. Egyes plakátokon ilyenek szerepeltek az egyszerű munkások követelései között: GAZDASÁGI AUTONÓMIÁT ERDÉLYNEK! /Tévedtek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20., átvéve a Szabadságból./
1998. november 20.
Kézdiszék, XXI. század címmel Felsőháromszéki Befektetési Konferenciát tartanak november 20-22-e között Kézdivásárhelyen. A rendezvény célja: megismertetni a külföldi és hazai befektetőkkel Kézdivásárhely illetve Felsőháromszék által kínált befektetési lehetőségeket. A konferencia fővédnökei között van Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Felsőháromszéki Befektetési Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1998. november 20.
A Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Kör és az EMKE nov. 20-án és 21-én kilencedik alkalommal rendezi meg az Ifjú szívekben élek Kárpát-medencei vetélkedőt és érmindszenti zarándoklatot. A rendezvényről Muzsnay Árpád számolt be a Szatmári Friss Újság hasábjain. A vetélkedőre eddig 17 csapat jelezte részvételi szándékát. Szatmárról a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Református Gimnázium és a Hám János Szemináriumi Líceum, valamint a Nagykárolyi Hepaj csapata vesz részt a vetélkedőn. Magyarországról a budapestiek, a debreceniek, a hajdúnánásiak, a nyíregyháziak és a sátoraljaújhelyiek, Jugoszláviából a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csapata, Erdélyből a kolozsváriak, a marosvásárhelyiek, a nagyváradiak, a nagybányaiak és a kézdivásárhelyiek mutatják be műsorukat. Bár készültek, az árvíz miatt mégsem vesznek részt a kárpátaljaiak. A zsűriben olyan személyiségek lesznek mint: Medvigy Endre, az Irodalmi Társaságok új elnöke, Indig Ottó, az Ady Társaság elnöke, Porkoláb Albert tanár, Kovács Ferenc rendező, Tóth-Páll Miklós színművész és Görbe István tanár. Nov. 21-én elzarándokolnak az érmindszenti Ady Múzeumhoz és szoborhoz. Az eseményt . Kányádi Sándor verseiből összeállított műsor zárja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1998. november 21.
Nov. 21-én Kolozsvárott nagygyűlést tartottak, amelyet a Szabadság joggal nevezett fasiszta tüntetésnek. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke szónoklatában a barbár magyarságról beszélt, mondván, a magyar fajzat Románia halálos ellensége. Kijelentette, hogy ha hatalomra kerül, akkor életfogytiglani börtönre ítéli Emil Constantinescut és rács mögé juttatja az RMDSZ-szel kollaborálókat. Kilátásba helyezte azt is, hogy az RMDSZ egy nürnbergi perhez hasonlóra számíthat. A Petőfi-Schiller egyetemet Horthy-Hitler főiskolának nevezte, majd Magyarországot a barbárok hazájának minősítette, ahol az átutazókat életveszély fenyegeti. A gyűlésnek több felszólalója volt: Gheorghe Funar, az NRP új főtitkára, Victor Romulus Constantinescu, Raul Sorban, Miron Cosma volt bányászvezér és Alexandru Nerisanu. Az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek tanácsa Tiltakozást tett közzé, kifejtve, hogy Tudor gyalázkodó beszédén túl az utóbbi időben a román médiában és a politikai életben aggasztóan elszaporodtak az RMDSZ- és magyarellenes támadások, fasiszta fenyegetések. Az RMDSZ kérte a sértő, gyalázkodó megnyilatkozások szerzőinek felelősségre vonását. "A román demokrácia gyökértelensége, a kormány bizonytalansága, valamint az egyre romló gazdasági helyzet a fasiszta megnyilvánulások termőtalaja" - olvasható a tiltakozásban. A Szatmári Friss Újságban Takács Csaba ügyvezető elnök fejtette ki véleményét: "Az RMDSZ mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy e szélsőséges megnyilvánulásokra végre érvényesüljenek a jogállam alkotmányos rendeletei, vagyis az illető intézmények lépjenek fel az ilyen jelenségek ellen. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége megkapja a gyűlés teljes hanganyagát, és gondoskodni fog arról, hogy a társadalomra és a román demokráciára nézve veszélyes utalások dokumentum anyaga eljusson az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz, az igazságügyi miniszterhez, a főügyészhez és az Európa Tanács Emberjogi Bizottságához. A szélsőséges nacionalizmus elterjedését, az etnikai gyűlöletkeltést mindenképpen jelezni kell az Európa Tanácsnak, amelyik Románia monitorizálását csak időszakosan függesztette fel. Ez az egész eset akár a román állam fokmérőjévé is válhat. Az RMDSZ ugyanakkor a parlament elé terjesztett nyilatkozatban fog tiltakozni Corneliu Vadim Tudor kijelentései ellen". "Ha megfigyeljük, Romániában magyarellenes nyilatkozatok, sértegetések, a demokráciát súlyosan megkérdőjelező cselekedetek miatt román nemzetiségűt még egyetlenegy esetben sem marasztaltak el... Egy szoborra való felmászás három év börtönbüntetést jelent egy magyarnak és dicséretet egy románnak. Hogy meddig mehet még ez így, nem tudom. De úgy látszik, komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy ez a kisebbségek ellen irányuló folyamat ne szűnjön meg." /Az RMDSZ az Európa Tanácshoz fordul a kisebbségeket sértő megnyilvánulások miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25., Fasiszta tüntetés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
1998. november 21.
Nov. 21-én tartotta tisztújító közgyűlését az RMDSZ Temes megyei szervezete. Toró T. Tibor megvonta az eltelt két év mérlegét. A Területi Képviselők Tanácsa /TKT/ nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a szervezési alelnöki tisztséget két év alatt nem vállalta senki. A koalíciós egyeztetés után a megyei RMDSZ-nek egyedül egy főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget sikerült kiharcolnia. Kétnyelvű tábla egyetlen magyarlakta településen sincs. Az oktatás helyzete riasztó: idén négy magyar első osztály szűnt meg a megyében. Szász Enikő szerint a bánsági magyarság a csángósághoz hasonló állapotba jutott nemzeti öntudat szempontjából, ezen csak az iskola, az egyházak, az RMDSZ és a civil szervezetek összefogása segíthet. Bárányi Ferenc parlamenti képviselő a kormányban maradás mellett érvelt. Toró T. Tibort újraválasztották a szervezet megyei elnökének. Borbély Imrét jelölték TKT-tagnak, Bárányi Ferenc képviselő ellenezte a megválasztását. Végül Borbély Imre nem kapta meg a szükséges szavazatot. /RMDSZ-tisztújítás Temesváron. A bánsági magyarok "elcsángáltak"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1998. november 21.
A partiumi reformátusság körében aggasztó a bizalmi válság, a papság, a tisztségviselők megosztottsága, állapította meg Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztő-helyettese. A Bihari Napló nem akart a viták részese lenni, ezért ezentúl a hivatalos vitairatok közlésétől eltekintenek, kizárólag a tények tömör közlésére szorítkoznak. A református hívők maguk között láthatják "a mítoszt, az ismert arcot, a megszemélyesült szimbólumot" - célzott a szerkesztő Tőkés Lászlóra. Békére van szükség, zárta fejtegetését az újságíró. /Szűcs László: Békét, békejobbot! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 21./
1998. november 23.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa tiltakozását fejezte ki az utóbbi időben ismét elszaporodó magyarellenes megnyilatkozások miatt. Mint ismeretes, a Nagy Románia Párt egyik székelyföldi szervezete az RMDSZ-vezetők "meglincselésével" fenyegetőzött, Kolozsvár polgármestere pedig néhány héttel korábban Szászfenesen egy katonai hadgyakorlat alkalmával az RMDSZ-székházak "kilövésére" buzdította a IV. Hadsereget. "A magyar kisebbség megsemmisítésére uszító ilyen kijelentések büntetlenül mérgezik a román közvéleményt, és beláthatatlan következményei lehetnek. E magyarellenes hangvétel fokozódott az RMDSZ kormányba lépésével, koalíciós partnereink pedig - a többszöri figyelmeztetés ellenére - nem veszik figyelembe a minket ért támadásokat. Még sajnálatosabb, hogy az államelnök sem vesz tudomást e veszélyes helyzetről. A jelenlegi romániai viszonyok kísértetiesen kezdenek hasonlítani a harmincas években létezőkhöz. A román demokrácia gyökértelensége, a kormány bizonytalansága, valamint az egyre romló gazdasági helyzet a szélsőséges, fasiszta megnyilvánulások jó termőtalaja. Figyelmeztetjük Románia államelnökét, a kormányt és az igazságszolgáltatást, hogy ébredjenek fel a szendergésből, mert a fasisztoid pártok esetleges törvényes vagy erőszakos hatalomátvétele Romániát katasztrófába sodorja" - áll a nyilatkozatban. Az MKT ugyanakkor követeli: vonják felelősségre a közszolgálati tv azon alkalmazottait, akik az adófizetők pénzén magyarellenességre hangolják a nézőket. A testület hasonló tiltakozó nyílt levelet címzett Radu Vasile kormányfőnek is. A szászfenesi esetről tájékoztatták Victor Babiuc honvédelmi minisztert is. - Eckstein-Kovács Péter szenátor bűnvádi feljelentést fontolgat mind a Szászfenesen, mind pedig a nov. 21-i kolozsvári nagy-romániás tüntetésen elhangzottak miatt, amelyek kimerítik a kisebbségellenes uszítás és fenyegetés fogalmát. Boros elnök különben meglehetősen szkeptikus Gheorghe Funar pereit illetően. Véleménye szerint mind a parasztpárt, mind a liberálisok tartanak a polgármestertől. Funarnak meglehetősen nagy a befolyása, hiszen nem egy helyi vezető zsebét tömte meg Caritas-pénzekkel - mondotta. Megtudtuk: ha az ügyészség a polgármester ellen beindított bűnvádi kivizsgálás alatt megfelelő bizonyítékot talál ahhoz, hogy pert indítson, akkor a polgármestert felfüggesztik tisztségéből, a városi tanács pedig ügyvezető polgármestert választ a jelenlegi két alpolgármester közül. A mandátum felfüggesztése a jogerős ítélet kimondásáig tart, amely akár a végtelenségig is elhúzódhat - a politikai akarattól függően. Ha felmentik, akkor Funar visszakapja mandátumát, és csak megerősödve kerül ki a "csatából". Amennyiben megfosztják tisztségétől, de erre alig egy évvel a 2000-ben lejáró mandátuma előtt kerül sor, kizárt, hogy időközi polgármesteri választást rendezzenek. Boros szerint Mircea Ionescu Quintus múlt heti közbenjárása Funar érdekében csak a magukat demokratikusnak nevező román pártok - mellesleg koalíciós partnereink - meglehetősen kétértelmű álláspontját bizonyítja Funar és szövetségesei ügyében. A Nemzeti Liberális Párt hétvégi sajtóértekezletén Anton Ionescu helyi pártvezér az esetről úgy nyilatkozott: Ionescu Quintus nem a kolozsvári polgármester, hanem a román igazságszolgáltatás makulátlanságának az érdekében lépett közbe. A pártvezér csupán azt akarja - magyarázgatta Ionescu -, hogy semmiféle szabálytalanság ne történjék ebben az igen fontos ügyben. /Figyelmeztetés a koalíciós partnereknek: Románia továbbra is jó termőtalaja a szélsőséges nacionalizmusnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
1998. november 23.
A magyarok "fóbiás" magatartást tanúsítanak a román hadsereggel szemben - fejtette ki Ioan Mos, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) Arad megyei szervezetének elnöke. A nacionalista politikus szerint a magyar vámőrség azért nem engedte be Magyarország területére a román katonai alakulatot, mivel attól tartottak, hogy "Budapestet harmadszorra is elfoglalják" - írja a Transilvania Jurnal. Ioan Mos nyilatkozatában ugyanakkor minősíthetetlen szavakkal jellemezte a magyar-román alapszerződést, pártja számára nem létezőnek titulálva azt. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 23. 217.sz./
1998. november 23.
Hámori József, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere nov. 23-án Romániába utazott, Temesváron találkozott Ion Caramitru művelődésügyi miniszterrel, a magyar-román kulturális kapcsolatok fejlesztéséről, a műemlékvédelem területén való együttműködésről és közös kulturális programok megvalósításáról tárgyaltak. Hámori József látogatása során felkeresi a Temesvár közelében fekvő Bánlakot, ahol a román fél regionális kulturális központot szeretne létrehozni. Román elképzelések szerint több közép- és kelet-európai ország - köztük Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Jugoszlávia és Bulgária - közösen venne részt az 1991-es földrengésben megrongálódott Karátsonyi-kastély helyreállításában, majd kulturális központként történő üzemeltetésében. Nov. 24-én Bukarestben folytatódnak a két miniszter megbeszélései. Bukarestben Hámori József és Ion Caramitru aláírja a két ország műemlékvédelmi megállapodását. A magyar miniszter kíséretében van Entz Géza, a magyar Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke is. /Magyar-román együttműködés a műemlékvédelemben. Ion Caramitru, a művelődésügyi tárca vezetője Temesváron fogadta Hámori Józsefet, a magyar nemzeti kulturális örökség miniszterét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
1998. november 23.
Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője elmondta, hogy Radu Vasile miniszterelnök november közepén a Német Demokrata Fórum ajánlására kinevezte Karl Singer temesvári és Hans Klein nagyszebeni egyetemi tanárokat, valamint Klaus Fabritius kisebbségügyi államtitkárt a Petőfi-Schiller egyetem szerkezetét kidolgozó bizottságba. Ez a bizottság eredetileg a magyar egyetem létrehozására vonatkozó stratégiát kellett hogy kidolgozza, de október végén egy kormányhatározattal kibővítették hatáskörét, így a magyar-német egyetem szerkezetének kigondolása is feladata. A hat román bizottsági tag - dr. Mihai Korka tanügyminisztériumi államtitkár, Constantin Bratianu felsőoktatási kérdésekkel foglalkozó tanügyminisztériumi igazgató, dr. Nicolae Bocsan, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Dan Horia Maziliu, a Bukaresti Egyetem bölcsészkarának professzora, Marius Sabau, a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem dékánja; Adrian Costescu, a Bukaresti Egyetem fizika karának professzora - annak ellenére, hogy a miniszterelnök nem fogadta el lemondásukat, nem jelent meg a november 20-i bizottsági ülésen, ahol a három német képviselő első alkalommal vett részt. Tokay György elmondta, hogy ezen a megbeszélésen a német bizottsági tagok és velük együtt a Német Demokrata Fórum is - hiszen Karl Singer egyben a Német Demokrata Fórum alelnöke is - nagyon fontos lehetőségként értékelték a kormány ajánlatát. Szerintük a német kisebbség nevében elhangzott eddigi nyilatkozatok, melyek szerint nincs igény egy ilyen típusú felsőoktatási intézményre, az illető személyek magánvéleményét tükrözték. Ez a megoldás szerintük nemcsak a német kisebbség számára jelent kiváló továbbtanulási lehetőséget, hanem azoknak a más anyanyelvű fiataloknak is, akik tisztában vannak azzal, hogy a német nyelvet tökéletesen beszélők sok területen előnyben lesznek más nyelven végzett társaikhoz viszonyítva. A nov. 20-i ülésen megbeszélték, hogy az új egyetemnek ki kell egészítenie azokat a hiányokat, amelyek jelenleg a magyar és a német nyelvű felsőoktatásban léteznek. Bizonyos, hogy az egyetem német részének a központja Nagyszeben lesz, a magyar komponens két fontos csomópontja pedig Kolozsvár és Marosvásárhely. A mostani ülésről valamennyi román bizottsági tagot időben értesítették, ennek ellenére nem jöttek el, és semmiféle értesítést sem küldtek indoklásképpen. A jelentést akár nélkülük is elkészítik. Ez a jelentés, a bizottság döntései az ő részvételük nélkül is érvényesek. - Ennek a bizottságnak az is feladata, hogy a külön álló állami magyar egyetem létrehozásának módozatait is megtárgyalja. /Horváth Anikó: Szüksége van az egyetemre a romániai németeknek. Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
1998. november 24.
Gavril Dejeu román belügyminiszter pártja, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Szatmárnémetiben rendezett hét végi tanácskozásán szólalt fel. Kifejtette: "A Romániában élő nemzeti kisebbségek számára biztosítani kell a kisebbségekről szóló keretegyezményben foglalt jogokat, de óvakodni kell az olyan túlzásoktól, amelyek veszélyeztetnék a román állam egységét és integritását" - hangsúlyozta Dejeu. A nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezmény kimondja, hogy a kisebbségeknek joguk van saját erőből bármilyen oktatási formát létrehozni maguknak. Semmi sem írja elő, hogy egy államnak kötelező lenne állami oktatási intézményeket létrehoznia a kisebbségeknek. Minden kisebbségnek joga van, hogy saját nyelvén tanuljon, de annak az államnak a nyelvén is, amelynek részét képezi - mondta. Dejeu szerint a kisebbségi kérdés másik oldala az, hogy a románokat asszimiláció fenyegeti az országnak azokban a térségeiben, ahol ők alkotnak kisebbséget. "Itt a románok már alig tudnak románul. A templomban nehezen válaszolnak románul a szertartást végző papnak, és aztán ahogy kilépnek a templomból, ismét magyarul beszélnek" - panaszolta. A miniszter szerint a keretegyezmény azt mondja ki, hogy "ha egy adott helyen a nemzeti kisebbség alkotja az ott élők többségét, tiszteletben kell tartani az (ország) többségéhez tartozók jogait". "Semmilyen esetben nem tűrhetjük el, hogy az ország egyes részein a románok elnemzettelenítése történjen. El kell ismerni a kisebbségek önazonossághoz való jogát, de ez nem érintheti annak az államnak az alapvető értékeit, amelyben élnek. Ezeket az értékeket pedig az állam szuverenitása, egysége és területi integritása jelenti" - nyilatkozta a belügyminiszter. /Dejeu: nem tűrhetjük el a román elnemzettelenítést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
1998. november 24.
A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ internetes egyetemet /BINET/ tervez. A leendő önálló Bolyai Egyetem kiszemelt fiatal tanárai sorra elhagyják Erdélyt. A kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai magyar nemzeti közösségnek kevés az esélye a magyar egyetemre. Emiatt született az internetes egyetem ötlete. Az ügynek megnyerték Szabó T. E. Attila hajdani kolozsvári, jelenleg szombathelyi egyetemi professzort. Az ő vezetésével dolgoznak a terven. - Különben Németországban is kísérleti szakaszban van egy internetes egyetem beindítása. Ez természetesen nem helyettesíti az erdélyi magyar egyetemet, arra továbbra is szükség van. /Gazda Árpád: Kikezdhetetlen magyar egyetem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./
1998. november 25.
A képviselőház nov. 25-i ülésén megszavazta a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendelet elfogadásáról szóló törvénytervezetet. A koalíciós pártok és a Szövetség Romániáért Párt (mely az ellenzéki pártok bojkottja ellenére részt vett az ülésen) képviselői szavazatával a törvény végső formájáról a parlament két házának egyeztető bizottsága hivatott dönteni, írta a Cronica Romana. A Szabadságnak nyilatkozó Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, az oktatási bizottság alelnöke rámutatott: "A végső szöveg nem a mi szakmai és politikai hozzáértésünket fogja tükrözni, hanem mindenképpen a hazai demokrácia jelenlegi szintjét és a társadalomnak a kisebbségi kérdéshez való magatartását". Amint arról már tájékoztattunk, a legvitatottabb, az anyanyelvű felsőfokú oktatásra vonatkozó 123-as cikkely a képviselőházi változatból kimaradt.
1998. november 25.
Mátis Jenő képviselő nov. 25-én politikai nyilatkozatban tiltakozott a szélsőséges nacionalista politika egyre vehemensebb megnyilvánulásai ellen. A képviselő rámutatott: a magyarellenes hangulatkeltés főleg az RMDSZ-nek a kormányba való lépését követően erősödött fel. Felhívta az államfő, a kormány és az illetékes hatóságok figyelmét a fasiszta jellegű politikai pártok esetleges hatalomátvételének a veszélyére, amely katasztrofális lenne Románia számára. A képviselő ugyanakkor a magyar és a többi nemzeti közösség ellen bujtók megbüntetését kérte, illetve a közszolgálati televízió azon munkatársainak a felelősségre vonását, akik szándékosan manipulálják a nézőket, magyarellenes hangulatot teremtve. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
1998. november 25.
Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt elnöke rádióinterjújában kifejtette: aggódik a román-magyar viszony alakulása miatt, mert - mint mondta - Magyarországon a választások után új politikai erők alakítottak kormányt, illetve amiatt, hogy mélyül a Romániát Magyarországtól elválasztó gazdasági szakadék. A lapok ismertették véleményét, szerinte: "Aggodalomra ad okot a magyar kormányfő számos megnyilatkozása" - hangoztatta Melescanu, aki szerint a jelenlegi magyar miniszterelnök nyilatkozatai "bizonyos fokú agresszivitásra vallanak a Romániával megkötött alapszerződést aláíró korábbi magyar kormány magatartásához képest". A másik aggasztó jel Melescanu szerint az, hogy egyre romlik a külgazdasági egyensúly Románia és Magyarország között, mégpedig a románok kárára. /Melescanu aggódik a magyar?román viszony alakulása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
1998. november 25.
A kulturális tárca vezetőjeként nov. 24-én első alkalommal találkozott Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere a RMDSZ vezetésével. A találkozót követően Markó Béla szövetségi elnök elmondta: "Röviden, de meglehetősen tárgyszerűen áttekintettük azokat a romániai magyarság számára fontos területeket, amelyeken a magyar művelődési minisztérium eddig is nyújtott támogatást és amely területeken mi nagyon fontosnak tekintjük a támogatást. Szóba került részletesen a könyvkiadás és a színházi támogatás kérdése, a műemlékvédelem ügye" - mondta. Az RMDSZ vezetése javaslatot tett arra, hogy a jövőben külön, önálló területként kezeljék a képzőművészetet, s próbálják meg annak támogatását minél hatékonyabbá tenni. Markó szerint ígéret van arra, hogy a támogatás minden területen bizonyos mértékben növekedni fog, ugyanakkor a támogatások odaítélése továbbra is romániai magyar szakemberek bevonásával fog történni. "A támogatási pályázatokat elsőként elbíráló bizottságokban vagy részt vesznek romániai szakemberek, vagy pedig csak itteni szakemberekből állnak" - hangsúlyozta az RMDSZ szövetségi elnöke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./
1998. november 25.
Romániai privatizációs és befektetési lehetőségek címmel a budapesti Economix Közgazdász Egyetemi Részvénytársaság, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával konferenciákat szervez. A legutóbbit nov. 20-án, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tartották. Romániából két előadót hívtak meg, Tudorel Dumitrascut, az Állami Vagyonalap külkapcsolatokkal foglalkozó igazgatóját és Pécsi Ferenc parlamenti képviselőt, a parlament reformügyi, privatizációs és integrációs bizottságának tagját. Dumitrascu nyíltsággal és őszinteséggel beszélt a romániai privatizáció eredményeiről és eredménytelenségéről, a privatizációt követő káros jelenségekről, sőt a visszaélésekről is. Külön kitért rá, hogy a politika, a pártok marakodása rányomja bélyegét a magánosításra, akadályozza fontos gazdasági egységek eladását. Példaként a fővárosi Bucuresti szálloda és a Neptun-Olimp tengerparti üdülő privatizálása körüli botrányokat említette. De nem hallgatta el az állami vagyonalap vezetésében tapasztalható bajokat, problémákat sem. Egy esztendőben 2800 igazgatót kellett leváltani, mert rossz menedzsernek bizonyultak vagy éppen összefonódtak, együttműködtek a helyi maffiával. A nacionalista román sajtó könnyen a nemzeti érdek feladásának, mi több árulásának nevezhette volna Dumitrascu nyíltságát, holott egyáltalán nem volt az. Dumitrascu 40 romániai szálloda és 38 kereskedelmi társaság privatizációs ügycsomóját hozta magával és kínálta fel az érdeklődőknek. /Sike Lajos: Budapesti tanácskozás a romániai privatizációról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1998. november 25.
Aradon aláírták a helyi Vasile Goldis Nyugati Egyetem és a békéscsabai Körös Főiskola /az újságban így szerepelt, helyesen: Kőrösi Csoma Sándor Főiskola/ közötti stratégiai együttműködési megállapodást. Dr. Köteles Lajos rektor elmondta, hogy a békéscsabai főiskola angolszász elveken alapuló oktatási rendszert valósít meg. Nincsenek tanszékek, hanem pályázatot hirdetnek egy-egy szakra. A román egyetemmel együtt szeretnének pályázni Brüsszelben egy közös program anyagi támogatásáért. Dr. Aurel Ardelean rektor kifejtette, hogy a tanár- és diákcseréket rendszeresítik. /Együttműködési egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1998. november 25.
Bencze Mihály agyonhallgatásnak minősítette, hogy Brassóban 1990 óta nem rendezték az akkori megállapodásnak megfelelően az Áprily Lajos Középiskola helyzetét, azt, hogy a román tagozatot a másik iskolába helyezzék. A legutolsó iskolaügyi megbeszélésről távol maradt a Brassói Lapok is. Bencze hibáztatta a helyi RMDSZ-t, mert "a funkcióban való túlélésre kényelemesedett", és nem áll ki a város magyar középiskolája ügyének rendezéséért. /Bencze Mihály: Nyílt levél az Áprily Lajos Középiskola igazgatóságához és vezetőségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
