Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3976 találat lapozás: 1-30 ... 1981-2010 | 2011-2040 | 2041-2070 ... 3961-3976
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kelemen Hunor

2013. június 21.

Törvénytisztelő RMOGYKE-követelések
Az elutasító bírósági ítélet megindoklásának kézbesítésére vár, azt követően pedig fellebbezni készül a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE). A marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyét képviselő civil alakulat június 15-én bukaresti tüntetéssel igyekezett felhívni a közvélemény figyelmét a vásárhelyi „iszapbirkózásra”.
A magyar nyelv alkalmazása az orvosi- és gyógyszerészképzés gyakorlati részében – ez a 2009-ben alapított RMOGYKE harcának célja és lényege. A szervezet jogi képviseletét ellátó dr. Kincses Előd ügyvéd úgy fogalmaz: semmi egyebet nem kérnek, mint a 135-ös számú, 2011-ben kihirdetett oktatási törvény alkalmazását, amely első paragrafusának b) pontja kimondja: „a multikulturális és többnyelvű felsőoktatási intézményekben a kisebbségek nyelvén oktató szakokat/vonalakat kell létrehozni.” Az ügy hatékonyabb képviselete érdekében levelet is intézett a korábban a romániai oktatásért felelős miniszterelnök-helyettesként is tevékenykedő volt RMDSZ-elnökhöz, illetve a szövetség jelenlegi elnökéhez, amelyben arra kérte őket, hogy a szövetség avatkozzon be a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Szenátusa ellen indított perbe. „Kezdettől fogva az a véleményem, hogy ha fokozódó politikai nyomás nehezedik az egyetemre, a szenátus is egyre erőteljesebben hivatkozik majd az intézet autonómiájára, ami hatásos lehet a kevésbé informált nyilvánosság előtt – jelentette ki Kincses. – Az ugyanis már kevesebbek számára egyértelmű, hogy az autonómia csak a törvények szigorú betartása mellett működtethető, ellenkező esetben már sokkal inkább anarchia.” A Markó Bélához és Kelemen Hunorhoz intézett levelek válasz nélkül maradtak, az RMDSZ-t leszámítva viszont valamennyi jelentős erdélyi politikai és civil szervezet belépett a perbe.
Az elutasító ítélet három hónappal ezelőtt született meg, miután a bíró – Kincses Előd szerint Romániában példátlan módon – egy hónapon át gondolkodott a döntésen. Azóta is késik a döntés kézbesítése, amelynek az indoklást is tartalmaznia kell. Az RMDSZ beavatkozásától Kincses elsősorban azt remélte, hogy a pert sikerül áthelyeztetni más városba, a vásárhelyi hangulat ugyanis szinte kizárja a per sikerének esélyét. Előzetesen a felperes jogi úton is megpróbálta áthelyeztetni a pert, de kérését elutasították, ami azt jelenti, hogy az elutasított fél a továbbiakban már nem kérheti ugyanazt.
Az utcára készülnek?
A jogi eszközökön túl egyéb utakon is igyekeznek közelebb kerülni a célhoz a magyar nyelvű orvosképzés harcosai. Nemrég például sajtótájékoztató keretében jelentették be, hogy ősztől a tiltakozás bármilyen eszközének használatára készen állnak, ha nem történik érdemi változás az ügyben.
„Az anyanyelvi oktatás ügye ismét kritikus helyzetbe került, ez sarkallta közlemény kibocsátására a magyar tagozat vezetőtanácsát” – fogalmazott Szabó Béla, a MOGYE professzora. A tanárok szerint a magyar tagozat megszervezésének problémája akkor csúcsosodott ki újra, amikor kérésük és a törvényes előírások ellenére a MOGYE vezetősége úgy küldte Bukarestbe a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs iratcsomóját, hogy az nem tartalmazta a magyar tagozat igényeit. „Ez alapján úgy értékeljük, hogy az egyetem vezetősége sem rövid, sem hosszú távon nem szándékszik betartani a 2012 szeptemberében megkötött megállapodás lényegi elemeit és a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait. A jelek szerint a minisztérium is csak látszatmegoldásokra törekszik, a lényegi döntések meghozatalát az egyetemi szenátusra ruházná át” – áll a közleményben.
Mindez annak dacára történik így, hogy a felek – Victor Ponta kormányfő és Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter nyomására – 2012 szeptemberében hétpontos megállapodást írtak alá, amely lehetőséget teremtett volna a magyar tantestület sorainak a rendezésére és a megfelelésre az akkreditációs elvárásoknak. A magyar oktatók szerint az elmúlt kilenc hónap során a román fél egyetlen rá vonatkozó pontot sem tartott be maradéktalanul. A megállapodás szerint a magyar tagozat – a magyar rektorhelyettes révén – szabadon meghirdetheti a számára szükséges állásokat, és a tanársegédek esetében ezen állásoknál kötelezően kérni kell a magyar nyelvtudást. Mindez azonban nem történt meg. A sajtótájékoztatón bemutatták annak a néhány hónappal később keltezett átiratnak a másolatát, amelyet az egyetem román vezetői fogalmaztak meg, és amelyben leszögezik, hogy a magyar nyelvtudás megkövetelése törvénybe ütköző lenne. „Érdekes, az angol tagozaton megkövetelik a nyelvi kompetenciát, a magyar oktatás esetében pedig törvénysértőnek tartják” – fűzte hozzá Szabó Béla. A protokollum megkötése ellenére a magyar tagozat által igényelt öt állásra mindössze két oktatót alkalmaztak. Egyik vizsgázó esetében a katedrafőnök azt sugallta a jelentkezőnek, hogy jobb, ha visszalép. „Az illető mégis jelentkezett, bár az előzmények fényében az eredmény borítékolható volt. Ő azonban vizsgázott és, nyilván, kiesett” – idézte fel a tanársegédi állásra pályázó fiatal orvos esetét a tagozatvezető.
„Eddig törekvéseinket kizárólag tárgyalások útján, törvényes eszközökkel szerettük volna elérni, de ez nem vezetett eredményre. Ha kéréseinkre nem sikerül hamarosan megoldást találni, ősztől a törvényes érdekérvényesítés szélesebb skáláját fogjuk igénybe venni” – fejtette ki Szilágyi Tibor rektorhelyettes. Az még nem egyértelmű, milyen eszközöket vetnének be az ősztől, ha a helyzet nem javul.
Mivel a minisztériumban jóváhagyták az egyetem „módosított” chartáját – amelyet a korábbi szaktárca többször is visszautasított –, a kormánynak nincs jogalapja azt módosítani. Kincses Előd szerint egy mégoly jóhiszemű kabinetnek sem lennének különösebb lehetőségei, a chartát immár csak bírói úton lehetne módosítani vagy kormányrendelettel, de – azt az Ungureanu-kormány precedense óta tudjuk – ez politikai öngyilkosság lenne.
Tüntetés ellenszélben
Június 15-én Bukarestben a kormány épülete előtt rendezett demonstráció keretében is tiltakozott az RMOGYKE, amelyen a résztvevők az oktatási törvény betartását és a MOGYE magyar főtanszékeinek megalakítását követelték. A főként Marosvásárhelyről érkezett több tucatnyi tüntetőt felvonultató megmozdulás szónokai a kormány közbelépését sürgették annak érdekében, hogy a MOGYE román többségű szenátusa ne szabotálhassa az oktatási törvény kisebbségvédelmi rendelkezéseit, amelyek garantálják a magyar tagozat intézményen belüli önállóságát. „Románia büszkén bizonygatja, hogy törvényei minden jogot megadnak a magyar kisebbségnek, de nem tartja be azokat” – mutatott rá románul elmondott beszédében Ádám Valérián, az RMOGYKE titkára, a demonstráció szervezője. Az aktivista az utóbbi egy hónapban műtősruhában, sárga napernyővel állt sztrájkőrséget másodmagával az oktatási minisztérium, majd a kormány és több nyugati ország nagykövetsége előtt egy óriásmolinóval, amelyen románul és angolul az állt: „Törvényességet a MOGYE-n! Kérjük a kormány közbelépését az oktatási törvény kisebbségi rendelkezéseinek betartatása érdekében!”
A demonstrálókhoz magyarul szóló Kürti Jenő fogtechnikus kifejtette: a MOGYE román többségű szenátusa arra hivatkozva utasítja el a magyar főtanszékek megalakítását, hogy elegendő főállású oktató hiányában nem lehetne akkreditálni a magyar tagozatot, „miközben sunyi módszerekkel folyamatosan akadályozza amagyar oktatói utánpótlást”. „A romániai magyarság Trianonért önrendelkezést, és egy egész egyetemért cserébe legalább önálló magyar kart nem érdemel meg?” – tette fel a szónoki kérdést az RMOGYKE aktivistája.
A civil szervezet bukaresti demonstrációján a MOGYE magyar oktatói nem vettek részt, mivel a vizsgaidőszakot nem tartották alkalmasnak a tüntetésre. „Egyesek nyíltan, mások burkolva szorgalmazták az akció lefújását, de mi akkor is kitartunk a végsőkig” – jelentette ki Ádám Valérián.
Egy egyetem születése
A Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) elődjét, a magyar nyelven oktató kolozsvári Orvostudományi Egyetemet az 1946. május 28-án kibocsátott 402-es törvényrendelettel hozták létre, amelyet I. Mihály király, Ștefan Voitec oktatási és Mircea Durmo pénzügyminiszter látott el kézjegyével (képünkön az alapító rendelet). A fakultást rövid idő múlva Marosvásárhelyre költöztették, ahol elnyerte jelenlegi szerkezeti formáját. Egy 1962-ben érkezett legfelsőbb pártvezetői telefonhívás román nyelvű oktatást is rendelt a magyar mellé, ugyanakkor az akkori alkotmány rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva felszámolta a magyar nyelv használatát a gyakorlati oktatásban. Ez az állapot van érvényben ma, 23 évvel a romániai rendszerváltozás után is.
Csinta Samu, Szucher Ervin
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2013. június 27.

Kelemen: utcára vonulunk
Tamás Sándor megyetanácselnök és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kezdeményezésére tegnap az ojtozi Anselmo kastélyszálló kertjében tartották a megyei önkormányzati vezetők VI. találkozóját, amelyen közel kétszázan vettek részt, köztük Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Zsigmond Barna, Magyarország csíkszeredai főkonzulja.
A szövetség első embere kijelentette: úgy néz ki, a kormányerők arra kényszerítik a romániai magyar közösséget, hogy utcára vonulva tiltakozzon Székelyföld felszámolása ellen, a demonstráció szeptemberben esedékes. Antal Árpád bejelentése szerint július 12-én Sepsiszentgyörgyön vagy Tusnádfürdőn vitanapot tartanak a témában, ahová Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes is hivatalos.
Székely Hírmondó
Erdély.ma

2013. június 28.

Polgári kezdeményezések európai szűrőben
Az észak-olaszországi Brixenben június 21-én hivatalosan is útjára indították az RMDSZ és partnerei által kidolgozott kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést. A polgári kezdeményezés és az ehhez csatolt keretszabályozás tervezetét az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusán mutatták be. Tőkés László egységes támogatásra szólít fel.
Az európai polgári kezdeményezés – mint ismeretes – négy szervezet partnerségével indult. Az európai őshonos nemzeti kisebbségek 94 szervezetét tömörítő ernyőszervezet, a FUEN az RMDSZ-szel és a Dél-Tiroli Néppárttal közösen, az Európai Nemzetiségi Fiatalok (YEN) támogatásával 2013. január 14-én Dél-Tirolban írtak alá együttműködési megállapodást a kisebbségi európai polgári kezdeményezés elindításáról. Az alapítókhoz rövid időn belül csatlakozott a felvidéki Magyar Közösség Pártja, mellette pedig az olaszországi németek és ladinok, a franciaországi bretonok és elzásziak, a belgiumi németek, a lengyelországi németek és kesubiak, a németországi dánok, szinti romák és frízek, a hollandiai frízek, a dániai németek, a görögországi törökök, az ausztriai szlovének, horvátok és magyarok.
Az európai polgári kezdeményezés új jogi eszköz, amely 2012. április 1-je óta teszi lehetővé kampányok indítását. Az eszköz lényege, hogy az unió legalább hét tagállamát képviselő hét személyből álló polgári bizottság bejegyez egy kezdeményezést, kampányt indít és egy éven belül egymillió aláírást gyűjt össze Európában. A minimális számú támogatást az EU legalább hét tagállamából kell összegyűjteni. Sikeres aláírás-gyűjtési kampányt követően a szervezőknek lehetőségük lesz arra, hogy bemutassák kezdeményezésüket az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságnak pedig meg kell fontolnia a javaslatot.
Mindenki egyért
A polgári kezdeményezés műfajában elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) lépett. Közös tervezetüket 2013. március 22-én nyújtották be jogi elővéleményezésre az EB jogi szolgálatához, amelyre június közepén kelt válaszában a bizottság azt közölte, hogy a kérdés tagállami hatáskörbe tartozik. Ennek ismeretében a kezdeményezőknek kell dönteniük a kezdeményezés további útjáról, illetve szövegének módosításáról.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) saját tervezetét a napokban terjesztette be, ennek megfelelően a jogi szakhatóság válasza mintegy két hónapon belül várható. A FUEN és az RMDSZ közös EPK-szövege elkészültének brixeni bejelentése után a dokumentumot várhatóan július folyamán nyújtják be.
„Bár eredetileg egyetlen, egységes polgári kezdeményezésben gondolkoztunk, a kialakult helyzetet figyelembe véve és az egyes kezdeményezők akaratát tiszteletben tartva, ezennel bizakodással üdvözlöm, hogy benyújtását követően mindhárom, hosszú hónapok szakértői munkájával kidolgozott szövegnek elvi esélye van arra, hogy az Európai Bizottság jogi szűrőjén túljutva, elindulhasson az egymillió aláírás összegyűjtésének fáradságos útján” – fogalmazott közleményében Tőkés László.
Az európai őshonos nemzeti közösségek kollektív jogainak biztosítása, a kulturális örökség védelme, valamint a hagyományos régiók sajátos jogállása tárgyköreiben benyújtandó európai polgári kezdeményezések ügye immár több mint két éveszerepel a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) napirendjén. Tavaly májusi találkozójukon a KMAT tagszervezetei úgy döntöttek, hogy minden olyan polgári kezdeményezést egyöntetűen támogatnak, amely átjut az Európai Bizottság jogi főosztályának szűrőjén. Ezért Tőkés arra szólít fel, hogy ha a három szövegváltozat közül bármelyik is túljut a regisztráció sorompóján, a tavalyi állásfoglalásnak megfelelően mindenki aláírásával támogassa a szűrőn átment kezdeményezéseket. „Az Európai Parlament képviselőjeként minden lehetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy mind a kisebbségi frakcióközi munkacsoport (intergroup), mind pedig a kisebbségi ügyek iránt elkötelezett európai képviselők hatékony támogatásukban részesítsék kezdeményezéseinket. Az egyesülő Európának és tagországainak közös érdeke, hogy a lakosságuknak jelentős részét kitevő őshonos kisebbségek védelmét és jövőjét az egész unióra érvényes kerettörvény szabályozza, amely az egyéni állampolgári jogokkal együtt a kisebbségi közösségi jogoknak is helyt ad” – áll Tőkés László közleményében.
Brixeni ünnep
„Az elmúlt két évben északról délre, nyugatról keletre partnereinkkel bejártuk Európát, voltunk kisebb és nagyobb, jobb helyzetben lévő és nehéz sorsban élő közösségekben – fogalmazott a brixeni rajt alkalmával Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. – Közös kisebbségvédelmi céljainkat fűztük össze a kisebbségi európai polgári kezdeményezésbe, a Minority SafePack Initiative-be. Ebben megfogalmaztuk a kisebbségvédelmi szabályozást, a kisebbségi közösségeket és nyelveket védő intézkedéseket. Nem ajándékot és nem kivételezést kérünk Európától, hanem minden európai tagállamban a bennünket megillető jogokat. Azokat a jogokat kérjük minden kisebbség számára, amelyet a jól működő demokráciákban évtizedes harcok árán, de sikerült megszerezni és alkalmazni.” Az RMDSZ elnöke felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy ha a kisebbségi lét értéknek számít és ezt az állam is támogatja Dániában, Németországban vagy sok más európai államban, akkor annak kell számítania Franciaországban és Szlovákiában is.
Az európai összefogással elindított Európai Polgári Kezdeményezést támogató aláírás-gyűjtési kampány – amelynek keretében az RMDSZ negyedmillió aláírás összegyűjtését vállalta – 2014 nyarán ér véget az európai parlamenti választásokkal egy időben.
Egy vita vége?
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külpolitikája első jelentős hozadékának tartja Izsák Balázs, az SZNT újraválasztott elnöke a szervezet nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezését. „Évek óta készülünk erre, attól kezdve, hogy a 2007 novemberében a Lisszaboni Szerződést aláírták, és az elmúlt napokban iktattuk az Európai Bizottságnál – fogalmazott elnöki beszámolójában Izsák. – Augusztus 18-ig lesz visszajelzés a kezdeményezés bejegyzésére vonatkozóan. Ha a bizottság bejegyzi a kezdeményezést, attól a pillanattól 12 hónap áll a rendelkezésünkre, hogy az egymillió aláírást összegyűjtsük. Kifejezetten örvendetes, hogy olyan kezdeményezéssel álltunk elő, amelyhez sikerül megnyerni az erdélyi magyar közélet teljes spektrumát. A Magyar Polgári Párt után partnerünk lett az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, és végül Korodi Attila képviselő jelölésével a kezdeményező polgári bizottságban az RMDSZ is. Ezzel a döntéssel egy évek óta húzódó vitára tettünk pontot az EMNT-vel, és megteremtettük a partneri együttműködés előfeltételét, minden erdélyi magyar szervezettel.”
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2013. június 28.

Időt nyert az erdélyi magyarság az alkotmánybírósági döntéssel
Időt nyert az erdélyi magyarság azzal az alkotmánybírósági döntéssel, amely szerint csak egy év múlva alkalmazhatják Romániában a leszállított népszavazási küszöböt – mutatott rá pénteken Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI-nek adott interjújában.
A taláros testület az RMDSZ és a többi ellenzéki párt óvását elutasítva szerdán kimondta: nem sérti az alaptörvényt a nép- szavazások érvényességi küszöbének leszállítása 50-ről 30 százalékra, ha ezt csak egy év múlva kezdik alkalmazni.
A döntés miatt már a kormánypártok sem bíznak benne, hogy idén alkotmányt módosíthatnak, és a közigazgatási régiók megalakítása is késhet.
Mivel Románia csaknem hárommillió – a választói névjegyzékben továbbra is szereplő – polgára külföldön dolgozik, tavaly a kétharmados többséggel kormányzó Szociálliberális Szövetségnek (USL) sem sikerült a választók több mint felét urnákhoz szólítania az államfő leváltását célzó népszavazáson.
Kelemen Hunor kifejtette, ha nem lesz új alkotmány, akkor nem alakulhatnak közigazgatási régiók sem, ami a magyarságnak jó hír. Bár az alkotmánymódosítás során történtek előrelépések a kisebbségek szempontjából, úgy vélekedett, hogy a régiók megjelenése visszavághatja a más területeken elért nyitást. Az USL ugyanis olyan nagy közigazgatási régiókat tervez, amelyekben minden magyarlakta térség kisebbségbe kerül, és még a legnagyobb magyar közösség – a székelység – képviselete is kiszorul a regionális döntéshozatalból.
Az MTI kérdésére, hogy elhárult-e a magyarlakta térségek román többségű közigazgatási régiókba való beolvasztásának veszélye, az RMDSZ elnöke azt mondta: elodázódott a veszély.
„Időt nyertünk. Aki időt nyer, életet nyerhet" – tette hozzá, rámutatva, hogy az alkotmánymódosítási tervezetet a parlament mindkét házában meg kell még szavazni, így az RMDSZ-nek lesz még lehetősége érvelni a közigazgatási régiók bevezetése ellen vagy a hagyományos térségek különleges jogállásának bevezetése mellett.
Kelemen Hunor az MTI kérdésére megerősítette: az RMDSZ nem tett le arról, hogy tömegmegmozdulást szervezzen, amelyen a magyarság kinyilvánítja álláspontját a régiósításról.
„Szeptemberre tervezünk egy olyan megmozdulást, amely a közösségi akaratot fölmutatja, a régióátszervezéssel kapcsolatos veszélyekre felhívjuk a figyelmet, elmondjuk, mit tartunk jó megoldásnak a mi szempontunkból és Románia szempontjából. A mostani alkotmánybírósági döntés ezt a szándékunkat és ezt a lehetőséget nem írta felül" – mondta az MTI-nek az RMDSZ elnöke.
MTI
Erdély.ma

2013. június 29.

Bajnai Kolozsváron csak turista, nem magyar
Nem felejtik el a határon túli magyarok, hogyan viszonyult hozzá- juk az a kormány, amelynek Bajnai Gordon minisztere, majd miniszterelnöke volt – ezt üzenték a „Turista vagyok, nem magyar" feliratú póló átadásával az Erdélyi Magyar Ifjak.
Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület elnöke, Turista vagyok, nem magyar feliratú pólót ajándékozott pénteken Bajnai Gordonnak Kolozsváron.
Sorbán Attila Örs az MTI-nek szombaton elmondta, azt szerették volna üzenni a pólóval, hogy az erdélyi magyarok vendégszeretők, de nem felejtették el, hogy az a kormány, amelynek Bajnai Gordon előbb minisztere, később miniszterelnöke volt, hogyan viszonyult a határon túli magyarokhoz. „Bajnai Gordon a miniszterelnöksége alatt egyszer sem látogatott el Erdélybe, csak most, a választások előtt egy évvel, szavazatokért kuncsorogni jött ide" – jelentette ki az EMI elnöke. Hozzátette, a felirattal a Magyar vagyok, nem turista szövegű pólókra kívántak visszautalni. Ezeket a pólókat a kettős állampolgárságról tartott 2004. december 5-i népszavazás után viselték előszeretettel Magyarországon az erdélyi magyarok, Erdélyben pedig a nemzeti összetartozás érzését fontosnak tartó magyarországiak.
Bajnai Gordon pénteken este az MTI-nek úgy vélekedett az „ajándékról", hogy az efféle eszközök megszokottak a modern politikában, „emiatt nem kell megsértődni". Hozzátette, a póló felirata rá nézve nem igaz, hiszen mind Erdélyben, mind Magyarországon magyarnak érzi magát. „Úgy kívánok politizálni, hogy mindenki lássa, az itt élő magyarokért is kellő felelősséggel járok el, és segítem őket abban, hogy magyarok lehessenek, és boldoguljanak a szülőföldjükön" – nyilatkozta az MTI-nek Bajnai Gordon.
Az Együtt-PM szövetség vezetője csütörtökön Marosvásárhelyen találkozott helyi értelmiségiekkel, a gazdasági élet képviselőivel, szombaton Kolozsváron együtt ebédelt Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, ellátogatott a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetbe, délután pedig kolozsvári értelmiségiekkel, üzletemberekkel találkozott. Amint az MTI-nek elmondta, tájékozódni, ismerkedni jött Erdélybe.
MTI
Erdély.ma

2013. június 30.

Kerülte a nyilvánosságot Bajnai Erdélyben
Hírzárlat közepette látogatott az elmúlt napokban Erdélybe Bajnai Gordon, az Együtt-Párbeszéd Magyarországért elnöke. Az Erdélyi Magyar Ifjak tagjai Turista vagyok, nem magyar feliratú pólóval ajándékozták meg Kolozsváron a volt kormányfőt, aki az MTI-nek elmondta: nemzetpolitikai stratégiáját, terveit ismertetni érkezett.
Előzetes bejelentés nélkül, teljes hírzárlat közepette folytatott háttérbeszélgetéseket a napokban Marosvásárhelyen és Kolozsváron Bajnai Gordon, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért elnöke. A volt miniszterelnök erdélyi látogatását kínosan igyekezték titokban tartani, előzetesen sem a helyi vendéglátók, sem a politikus alakulata nem harangozta be, és mindössze néhány szemfüles újságíró szerzett róla tudomást. Az üzletember-politikus csütörtökön Marosvásárhelyen találkozott helyi értelmiségiekkel, a gazdasági élet képviselőivel. Pénteken előbb a román kormány hatáskörében működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet kereste fel. Hogy pontosan miről beszélgetett Bajnai Gordon a hazai nemzeti kisebbségek etnikai identitásmegőrzésének, -fejlesztésének, valamint ezek szociológiai, történelmi, kulturális, nyelvészeti, vallásos és más jellegű aspektusainak kutatására, tanulmányozására hivatott intézményben, azt homály fedi. Néhány újságíróhoz hasonlóan azonban az Erdélyi Magyar Ifjak tagjai is tudomást szereztek Bajnai kolozsvári jelenlétéről, és nem kis meglepetést szereztek a politikusnak. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnél tett látogatása előtt az ifjúsági szervezet elnöke, Sorbán Attila Örs Turista vagyok, nem magyar feliratú pólót nyújtott át a volt miniszterelnöknek. Sorbán közölte: a gesztussal azt kívánták kifejezni, hogy nem látják szívesen Erdélyben az erdélyi magyar szavazatokra pályázó szocialista politikusokat.
„Amikor miniszterelnök volt, Bajnai Gordon egyszer sem látogatott Erdélybe, csak most, amikor rövidesen kezdődik a választási kampány a magyarországi országgyűlési választások előtt. Szeretnénk figyelmeztetni a Gyurcsány-kormány egykori kiszolgálóit, hogy az erdélyi nép vendégszerető, de nem felejt” – magyarázta az ifjúsági szervezet elnöke. Mint ismeretes, ugyancsak az EMI tagjai tüntettek januárban, amikor Mesterházy Attila elnök irányításával első külhoni kihelyezett elnökségi ülését rendezte a Magyar Szocialista Párt a kincses városban. Annak idején Mesterházy elnézést kért a párt nevében azért, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004. december 5-i népszavazáson arra buzdította szavazóit, hogy nemmel voksoljanak. Bajnai Gordon pénteken délután Kolozsváron a Jókai utcai Minerva-házban is előadást tartott, azonban az előzőhöz hasonlóan ennek pontos témájáról sem lehet részleteket tudni, mivel a háttérbeszélgetésen megválogatták a részvevőket. Az Együtt-PM szövetség vezetője látogatása lezárultával az MTI-nek elmondta, tájékozódni, ismerkedni járt Erdélyben. Ő beszélt arról is, hogy pénteken Kolozsváron együtt ebédelt Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel. „Az a változás, amelyre Magyarországnak 2014 után szüksége van, kiterjed a nemzetpolitikára, az erdélyi magyarság és a mindenkori magyar kormány kapcsolatára is. Ehhez gyűjtöm az információkat egy hosszú távú építkezés első lépéseként” – közölte Bajnai. Hozzátette, beszélgetőpartnereinek azt is elmondta, bármilyen változás legyen is Magyarországon, a kettős állampolgárság ügyében kialakult helyzetet nem szabad megváltoztatni. (A volt kormányfő egyébként már korábban elmondta, hogy nem vett részt a 2004-ben rendezett népszavazáson, amit azzal indokolt, hogy „egy hamisan feltett kérdésre egy borzasztó, az önzés érvrendszerét használó politikai válasz született akkor a baloldalon, és ebből olyan mély, tartós megosztottság jött létre, ami azóta is osztja a magyar társadalmat”). A távirati iroda kérdésére, hogy miért nem hirdették meg nyilvánosan is a látogatást, azt mondta, „nem a hírverés, hanem a tájékozódás" volt a vizit célja; szerinte nem lehet titkosnak nevezni az útját. Az EMI-től kapott „ajándékról” az exkormányfő úgy vélekedett, hogy az efféle eszközök megszokottak a modern politikában, „emiatt nem kell megsértődni”. Hozzátette, a póló felirata rá nézve nem igaz, hiszen mind Erdélyben, mind Magyarországon magyarnak érzi magát. „Úgy kívánok politizálni, hogy mindenki lássa, az itt élő magyarokért is kellő felelősséggel járok el, és segítem őket abban, hogy magyarok lehessenek, és boldoguljanak a szülőföldjükön” – nyilatkozta az MTI-nek Bajnai.
Közben a Fidesz szerint a politikusnak ajándékozott póló arra figyelmeztet: nem jó, ha azok tesznek szavazatgyűjtő látogatást a külhoni magyarok körében, akik korábban „hisztériakampányt folytattak a kettős állampolgárság megadása ellen”. Hoppál Péter, a nagyobbik kormánypárt szóvivője szombaton közölte, a külhoni magyaroknak mélységesen igazuk van. „Az erdélyi, külhoni magyar emberek mélyen élték meg, és nem felejtették el, hogy a baloldal mai vezetői, az egykori kormányzati szereplők nagyon csúnya hadjáratot indítottak ellenük” – mondta a Fidesz szóvivője.
székelyhon.ro

2013. július 11.

Tüntetés és aláírásgyűjtés (Régióátszervezés ellen, autonómia mellett)
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) reményei szerint több mint száz erdélyi településen tartanak húszperces tüntetést július 20-án este nyolc órától a régióátszervezési tervek ellen, az autonómia mellett. Ugyanekkor kezdik azt az aláírás-gyűjtési kampányt, mellyel azt kívánják elérni, a kormány módosítsa a régiósítási tervezetet oly módon, hogy a Székelyföld speciális státussal rendelkező közigazgatási régióvá váljék. Tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor pártelnök ismertette, szerdáig negyven székelyföldi és 35 közép-erdélyi és partiumi településről jelezték, hogy megszervezik a helyi tüntetést.
„Óránként érkeznek újabb településekről szóló bejelentések a központi szervező csapathoz. Csalódott lennék, ha a százat nem érné el a helyszínek száma” – jelentette ki Toró. Az elnök hozzátette: arra törekszenek, hogy mindenki lakóhelye közelében nyilváníthassa ki véleményét a régiók kérdésében, de ugyanakkor aláírásgyűjtéssel is meg szeretnék teremteni a lehetőséget a véleménynyilvánításra.
Toró T. Tibor elmondta, az EMNP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács csupán kezdeményezői a tüntetéseknek, de együtt mozgósítanak a Székely Nemzeti Tanáccsal, és számítanak mind a Magyar Polgári Párt (MPP), mind az RMDSZ részvételére. A közös szervezés meghiúsulására felidézte, az MPP vezetői nem jelentek meg azon az egyeztetésen, amelyen többek között a tüntetés kérdéseit is meg szerették volna vitatni velük, az RMDSZ esetében pedig azt érzékelték, hogy a szövetség szeptemberre tervez hasonló megmozdulást. „Mi úgy gondoljuk, nincs két hónap arra, hogy elmenjünk szabadságra. Ebben a két hónapban is dolgozni kell, fel kell mutatni a közakaratot” – fogalmazott Toró T. Tibor. Hozzátette: ha az RMDSZ szeptemberben szervez tüntetést, az EMNP ott lesz mellette. Az elnök közölte: az RMDSZ-től – Kovács Péter főtitkár nyilatkozatát leszámítva – nem kaptak érdemi választ a felhívásukra. „Kelemen Hunor nem válaszolt, de sok jelzés van a helyi szintekről, a polgármesterek részéről, hogy nem szeretnének kimaradni a megmozdulásból” – mondta.
Toró T. Tibor a sajtótájékoztatón bejelentette, július 20-án aláírás-gyűjtési kampányba is kezdenek. „Az aláírásokkal a kormányt arról akarjuk meggyőzni, hogy módosítsa a regionalizálás tervezetét. Azt akarjuk, hogy a Székelyföld speciális státussal rendelkező közigazgatási régióvá váljék. A Liviu Dragnea kormányfőhelyettes által bemutatott tervezet hátrányára válik az egész országnak, nem csak a magyaroknak. Szép lenne, ha 500 000 aláírást gyűjtenénk, és ez nem lehetetlen” – mondta Toró. A kampány néhány hónapig fog tartani, hogy minél több magyarnak megadják az állásfoglalás lehetőségét a kormány által javasolt régiósítási tervezettel szemben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. július 11.

Eddig 75 település csatlakozott, Toró optimizmusa töretlen
„Nincs két hónap elvesztegetni való időnk. A közösség jelentős része itthon tartózkodik a nyári hónapokban is, és minden eszközt meg kell ragadnunk arra, hogy a kormányt meggyőzzük arról, a régiósítás tervét ebben a formában nem tudjuk elfogadni” – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerdán a július 20-ra meghirdetett tiltakozássorozattal kapcsolatos sajtótájékoztatóján.
Az EMNP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kezdeményezett, július 20-án 20 órára meghirdetett tüntetéssorozat célja egyrészt politikai nyomás gyakorlása a román kormányra, hogy álljon el a régiók újrafelosztásával kapcsolatos elképzeléseitől, másrészt lehetőséget szeretnének teremteni a véleménynyilvánításra. Ennek érdekében úgy szervezték a megmozdulást, hogy mindenki a saját lakhelyén csatlakozhasson, ugyanakkor a tüntetéssel egy időben aláírásgyűjtést is indítanak. A részletekre kitérve Toró elmondta, hogy megmozdulásuk ezúttal is békés, és demokratikus lesz, akárcsak a március 10-i marosvásárhelyi tüntetéskor.
Kifejtette: eddig 75 település – köztük 40 székelyföldi és 35 közép-erdélyi, illetve partiumi helység – képviselői jelezték, hogy részt kívánnak venni. Hozzátette: „Csalódott lennék, ha nem gyűlne össze száz település, de mérsékelt optimizmusom azt sugallja, hogy többen is csatlakozni fognak.” A megmozdulásban részt vevő települések pontos térképét a jövő hétre ígérték.
Toró hangsúlyozta, hogy az EMNP csupán kezdeményezője a megmozdulásnak, amelyhez bárki csatlakozhat. Köszönetet mondott a Székely Nemzeti Tanácsnak, amely ezúttal is biztosította támogatásáról, és Székelyföldön segítenek a szervezésben. Arra utalva, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke, és az RMDSZ főtitkára is hiányolta az előzetes egyeztetést, Toró elmondta: amikor Kalibáskőn eldöntötték, hogy útjára indítják ezt a megmozdulássorozatot, akkor épp az MPP elnökségét várták ebédre, de nem érkeztek meg. Hangsúlyozta, ha az MPP fővezérkara nem hajlandó egyeztetni, akkor ezt megteszik a megyei szervezetek képviselőivel, kisebb-nagyobb sikerrel, hiszen szerinte Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke nem tett mást az elmúlt félévben, mint megpróbálta hitelteleníteni az EMNP minden akcióját, Hargita és Maros megyében viszont maximálisan együttműködő MPP-re találtak.
Az RMDSZ-szel való egyeztetésről Toró kifejtette: még a kalibáskői elnökségi ülés előtt felkeresték Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, valamint az RMDSZ-en belül a székelyföldi ügyekért felelős egyik illetékest, majd Kelemen Hunor elnöknek címzett levélben kérték az RMDSZ együttműködését, erre azonban még érdemi választ nem kaptak. Az EMNP elnöke nem tartja mérvadónak Kovács Péter RMDSZ-főtitkár nyilatkozatát, viszont sok helyi vezető jelezte, hogy részt fog venni a megmozduláson – mondta Toró. „Az RMDSZ a decemberi választásokon bizonyította, hogy ők bírnak a legnagyobb mozgósító erővel, ezért rájuk is számítunk. Optimizmusunk töretlen, hogy levelünkre pozitív választ kapunk, bár a „háttérzajból” arra a következtetésre jutottunk: az RMDSZ azon az állásponton van, hogy majd csak két hónapos nyári szabadság után fognak lépni az ügyben” – magyarázta.
Szabadság (Kolozsvár)

2013. július 12.

Tulipán és vízipisztoly
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség már ismét mást akar. Nem tudjuk még, hogy mit, de azt nagyon. Ismerve a korábban Markó Béla, ma pedig Kelemen Hunor vezette társaságot, sok jóra nem is számítunk. Pedig arról lenne szó, hogy meg kellene védeni azt a fránya – hivatalosan már 1 225 000 főre apadt – erdélyi magyarságot a beolvadástól.
Pedig Kelemenék állításuk szerint a bukaresti parlamentben romániai testvéreink egyedüli érdekképviselői és felkent jóakarói. Ennek ellenére a parlamenten kívüli Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdett legújabban is olyan akcióba, amelyet az RMDSZ is bátran felvállalhatna, de nem teszi.
Mint arról beszámoltunk, az EMNP, valamint az EMNT a múlt héten bejelentette: tüntetéssorozatot indítanak a régióátszervezés ellen és az autonómia mellett. Toró T. Tibor EMNP-elnök szerint nem lesz kiemelt helyszín, minden olyan településre számítanak, ahol szervezeteik vannak, vagy ahol partnereket találnak. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a húszperces tiltakozó megmozdulások lehetőleg egységes forgatókönyv szerint történjenek, és azt szeretnék, ha összesen legalább száz település csatlakozna a kezdeményezésükhöz, hiszen a néppárt kezdeményezőként tekint magára, de a tüntetéssorozat nyitott valamennyi erdélyi politikai alakulat, civilszervezet számára.
Igen ám, de az eddigi visszajelzések felemás képet mutatnak, hiszen eddig csupán a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jelezte, hogy nemcsak részt vesz az eseményeken, hanem a szervezőmunkából is kiveszi a részét. Toró szerint a Magyar Polgári Párt helyi és megyei szervezeteivel szemben már felemásak a tapasztalataik, de többnyire a partneri viszony jellemző a két alakulat kapcsolatára. A néppárt elnöke ugyanakkor elmondta: az RMDSZ országos vezetése részéről érdemi válasz nem érkezett.
Ez az, amire a bevezetőben is utaltam.
A kutya, az RMDSZ jókora tulipánjával a szájában, itt van nagyon elásva, mégpedig a Dambovita medre alá, jó mélyen. Ugatása ennek ellenére még e félig-meddig bukaresti műfolyó csobogása alól is kihallatszik: Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára szerint az EMNP különutas politikát folytat az autonómia és a regionális átszervezési terv ügyében. A főtitkár itt arra is utalt, hogy az RMDSZ jó ideje tárgyalásokat folytat az SZNT-vel egy őszi, nagyszabású demonstrációról, és szerinte sajnálatos, hogy az EMNP egyszerű kampányeseménnyé degradálja az autonómia és a regionális átszervezés témáját. Kovács még azt is hozzáfűzte, hogy „az EMNP sok kicsi vízipisztollyal megy a háborúba, pedig most a nagy ágyúra van szükség, hiszen csak egy több tízezres nagyságú utcai megmozdulás tud megfelelő súlyt adni a követeléseinknek”.
Kár, hogy a politikusok, még mielőtt új hivatásuk és a valóság közti küszöböt átlépik, nem esnek át a szenilitásukat és az amnéziára való hajlandóságukat megállapító szűrésen. Éppen ezért tekintik elmeháborodottnak a választókat, de még a sajtót is.
Én mégis tetszelegnék egy kicsit, ha hagyják, ama bizonyos őrkutya szerepében. Szíves emlékeztetésül leírom tehát, hogy az erdélyi magyar leányzók fekvése március elején még egészen más irányú volt. Olyan értelemben, hogy amikor az SZNT ugyancsak az autonómia érdekében hirdette meg március 10-re marosvásárhelyi, végül harmincezresre sikeredett tüntetését, éppen hogy az RMDSZ hatalmasságai fintorogtak a részvételtől – tisztelet a kivételnek, annak a néhány székelyföldi polgármesternek, aki mégis ott volt a megmozduláson.
De az, hogy most Kovács Péter éppen az SZNT-re hivatkozva mondaná be az unalmast, az már finoman szólva is olyan, mintha Piroska a farkassal tervezne őszre kortárs találkozót tartani. De ha így akarják, legyen. De szóljon már végre valami: nagyágyú vagy vízipisztoly – mit bánom én! Még az sem lenne gond, ha hétfőn az SZNT, kedden az EMNT, szerdán az MPP, csütörtökön az RMDSZ, pénteken az EMNP, majd hétvégén az erdélyi románok mennek az utcára Erdélyért, a regionalizációért és/vagy autonómiáért.
Kezdje el már végre valaki a munkát, mert 1989 decembere óta csak hangzatos kijelentések fogalmazódtak meg ez ügyben, s ha tetszik, ha nem, a vízipisztolyokat is az RMDSZ tartotta a kezében, miközben az ezredesei fordítva ültek a lovon.
És ha nem lesz nagy durranás, hát majd a sajtó üti tovább a vasat. Hála istennek vagyunk még néhányan, akiknek nincs a szájában tulipán, s a Dambovita is messze csordogál tőlük.
Kristály Lehel
Magyar Hírlap
Erdély.ma

2013. július 12.

Külön utakon vagy összefogással (Politikai vita a tanácsban)
Politikai vita kerekedett a Székelyföld beolvasztása elleni küzdelem formáit illetően a megyei tanács tegnapi ülésén a három magyar párt képviselői között.
Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnöke felelevenítette: tavaly szeptember 1-jén közösen zajlott az Igazság napja tüntetés a Székely Mikó Kollégium védelmében, idén március 10-én az autonómiáért tüntettek Marosvásárhelyen, előzőleg közös sajtótájékoztatón a három párt háromszéki szervezete egyetértett a közös fellépés szükségességében. Ezek után pedig nem érti, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői miért nyilatkozzák azt, hogy az MPP nem ment el az egyeztetésre, amikor semmiféle meghívót nem kapott. Hangsúlyozta: közösen kell megbeszélni a tennivalókat, nemzeti ügyek esetében mindig egységesen kell fellépni. Egyeztettek az RMDSZ-szel és a Székely Nemzeti Tanáccsal, az EMNP-vel is készek tárgyalni – fűzte hozzá. Tamás Sándor, a megyei tanács és az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke megerősítette: több hete, talán már egy hónapja is tárgyalnak az MPP-vel, és országos szinten is folyik az egyeztetés. Bedő Zoltán EMNP-s tanácstag erre kifakadt: évek óta helyben topogunk, nincs egyeztetés, nincs összefogás. Nemzeti kérdésben legyen vége annak, hogy mindenki a saját szalonnáját süti, s nem állnak a másik mellé csak azért, mert nem az ő ötletükről van szó – emelte fel a szavát. Részt kell venni minden megmozduláson – szögezte le. Benedek Erika, az EMNP megbízott megyei elnöke közölte, pártja tiltakozássorozatot indít, ennek első állomása július 20-a, amikor utcára vonulnak. Igenis, utcára kell vonulni tiltakozásul az ellen, hogy Székelyföldet beolvasztják – mondotta, majd hozzáfűzte: mind az RMDSZ-t, mind az MPP-t egyeztetésre hívták, de nem jelentek meg. Tamás Sándor válaszként elmondta: Toró T. Tibor, az EMNP országos elnöke valóban megkereste Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, ám a fél hatkor villámpostán küldött felkérésében hatra várta volna el a tárgyalás megkezdését. Ez akkor nem jöhetett össze, s hatkor Toró bejelentette a július 20-i megmozdulást – magyarázta.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. július 13.

Borboly-ügy – Újabb hónapra eltiltották hivatala gyakorlásától a Hargita megyei tanács elnökét
Továbbra sem gyakorolhatja elnöki hatáskörét a Hargita megyei tanács élén a korrupcióval gyanúsított Borboly Csaba, miután a romániai Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) újabb 29 nappal meghosszabbította eltiltását – közölte szombaton a Székelyhon.ro erdélyi hírportál.
A honlap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökségi tagjának blogbejegyzését idézi, ahol a politikus beszámolt arról: pénteken meg kellett jelennie a marosvásárhelyi DNA-nál, hogy tudomásul vegye a határozatot.
A marosvásárhelyi ítélőtábla honlapján található információk szerint az ügyészségi döntés ellen Borboly fellebbezést nyújtott be – tette hozzá a Székelyhon.
Borboly Csabát május 13-án őrizetbe vette a DNA hivatali visszaélés, okirat-hamisításra való felbujtás, hamisítás, csúszópénz elfogadása és hamis feljelentés gyanújával. Az ügyészek négy személy előzetes letartóztatását kérték az ügyben a marosvásárhelyi táblabíróságtól, de ezt a bíróság elutasította, így Borboly Csabát és társait szabadlábra helyezték, de az RMDSZ politikusa nem gyakorolhatja elnöki hatáskörét a Hargita megyei tanács élén.
A vádhatóság szerint az önkormányzati elnök indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő irányítása alatt működő cégnek.
Borboly Csaba koholmánynak tartja a vádakat. Az MTI-nek korábban elmondta, a vitatott 2010-es útépítések hasznát ma is élvezi Hargita megye közössége.
Az RMDSZ székelyföldi önkormányzati vezetői a román hatalom “aljas megfélemlítési kísérletének” nevezték Borboly Csaba meghurcolását. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke közölte, hogy a szövetség bízik Borboly Csaba ártatlanságában, és nem tartja véletlennek, hogy a DNA alig két héttel az RMDSZ csíkszeredai kongresszusa előtt kezdett nyomozni ismét egy többéves ügyben és vette őrizetbe az esemény egyik házigazdáját.
erdon.ro
MTI

2013. július 17.

Bejegyezték az EB-nél a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést
A polgári kezdeményező bizottság tagjai: Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Anke Spoorendonk, Schleswig-Holstein tartomány kormányának minisztere, Jannewietske de Vries frízföldi miniszter, Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német ajkú közösség miniszterelnöke, Valentine Inzko, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselője és Luis Durnwalder, Dél- Tirol autonóm tartomány kormányzója 2013. július 15-én regisztrálták az Európai Bizottság online platformján a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést (EPK).
A FUEN, az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Ifjúsági Szervezete által kezdeményezett indítvány mottója: "Nem vagy egyedül. Egymillió aláírás az európai sokszínűségért." A kezdeményezők ezzel fel kívánják hívni az Európai Unió figyelmét az európai kisebbségek és etnikai csoportok, valamint regionális és kisebbségi nyelvek problémakörére, ezek megoldása érdekében intézkedési javaslatokat fogalmaztak meg.
Kelemen Hunor: Az EB-nek most alkalma lesz bizonyítani
A regisztrációt követően Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentette: az Európai Bizottságnak most alkalma lesz bizonyítani, hogy az Európai Unió alapját jelentő értékközösség, a kisebbségek támogatása és védelme több tartalommal tölthető meg annál, amit az Európai Szerződés egy fél sora tartalmaz. – Mi, Európa őshonos nemzeti kisebbségei, összesítettük az EU-s keretbe illeszthető kisebbségvédelmi intézkedéseket, és partnerként fordulunk az Európai Bizottsághoz, hogy regisztrálja kezdeményezésünket. Ezt követően egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjtenünk, ezekkel felvértezve szólítjuk majd fel jogalkotásra az Európai Uniót. Bízom abban, hogy felhívásunk, amely mögött az európai őshonos kisebbségek állnak, meghallgatásra talál Brüsszelben – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.
Hansen: Az EU csak a régiók és polgárok Európájaként lehet sikeres
Hans Heinrich Hansen szerint a kezdeményező bizottság azt szeretné, hogy az Európai Unió kezdjen párbeszédet velük.
– A 2014-ben megválasztandó új Európai Parlamenttel közösen meg kívánjuk erősíteni az európai kisebbségeket és az unió kulturális és nyelvi sokszínűségét. A siker érdekében minden érdekelt fél párbeszédére és együttműködésére szükség van. Egymillió polgár támogatása nagyon erős tárgyalási alapot jelent majd számunkra. Az Európai Unió csupán a régiók Európája és a polgárok Európája révén lehet sikeres – jelentette ki Hansen.
Vincze: Reméljük, partneri ajánlatunk meghallgatásra talál
Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ nemzetközi ügyekért felelős titkára lapunk kérdésére kijelentette: – Végül is ez egy technikai lépés. Az előkészítő munka befejeztével, utolsó lépésként bejegyeztük az Európai Bizottságnál a kezdeményezést. Az Európai Bizottságnak két hónapja van arra, hogy reagáljon. Szeptember 16-án jár le a határidő, akkor kapunk választ. Hivatalos levelet kaptunk a bejegyzésről, reméljük, minden rendben lesz.
– Mi a következő lépés, ha az EB zöldutat ad a kezdeményezésnek?
– Akkor elkezdődhet az egyéves aláírásgyűjtési időszak. Egymillió aláírást kell összegyűjteni. Tehát ha szeptember 16-án pozitív választ kapunk, onnantól kezdve 2014 szeptemberéig lesz lehetőségünk összegyűjteni az egymillió aláírást.
– És ha mégsem fogadja el a Bizottság?
– Ez az a forgatókönyv, amelyről egyelőre nem szeretnék nyilatkozni. Mi optimisták vagyunk, és reméljük, hogy az a partneri ajánlat, amelyet az európai kisebbségek az Európai Bizottság asztalára tettek, kellő érdeklődésre tarthat számot az Európai Bizottságban, és elfogadják.
Amennyiben mégsem, akkor van egy jogorvoslati lehetőségünk: a luxemburgi Európai Bíróságnál lehet benyújtani fellebbezést a kezdeményezés érdekében, és akkor majd az Európai Bíróság dönt arról, hogy megalapozott-e és az európai szerződésekhez kapcsolható-e az általunk megfogalmazott kezdeményezés. De ismétlem, ez egy nagyon negativista forgatókönyv lenne, és mindazok az emberek, akikkel az elmúlt évben egyeztettünk, arról biztosítottak, hogy olyan formája született most a kezdeményezésnek a hat szakpolitikai területtel, a benne foglalt intézkedési javaslatokkal, hogy azokat nyugodtan elfogadhatja az Európai Bizottság, hiszen illeszkednek az európai szerződésekbe foglalt kompetenciákhoz.
Európában 100 millió, a 340 őshonos nemzeti kisebbség valamelyikéhez tartozó polgár él, összesen 47 államban. Minden hetedik európai egy őshonos nemzeti kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz tartozik. Az Európai Uniónak 23 hivatalos nyelve van, és további, mintegy 60 kisebbségi és regionális nyelvet beszél összesen 40 millió, kisebbségben élő uniós polgár. Ezen társadalmi csoport nagy részének nincsen politikai képviselete – ezen is változtatni szeretne a kisebbségi EPK. A szakértők bevonásával elkészült Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag egy sor intézkedést javasol az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása és védelme érdekében.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

2013. július 18.

Állásfoglalás
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség határozottan elítéli a fehéregyházi Ispánkút Petőfi-domborművének megrongálását.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a magyar kultúra egyik legfontosabb kegyhelyének nevezte a fehéregyházi Petőfi-domborművet, és felszólítja a rendőrséget, igyekezzenek minél gyorsabban kivizsgálni az ügyet és előállítani a tetteseket.
"A Romániai Magyar Demokrata Szövetség határozottan elítéli az ilyen és ehhez hasonló, aljas tetteket. Egymás kulturális értékeinek tiszteletben tartása álláspontunk szerint a békés együttélés egyik alapköve. Éppen ezért kérjük a hatóságokat, hogy gyorsított eljárással derítsék ki a vandál tett elkövetőinek személyazonosságát, és vonják felelősségre őket" – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.
Mint ismert, vasárnapra virradó éjszaka az emlékmű három bronztáblájából kettőt eltávolítottak a talapzatról. Gáll Ernő, az RMDSZ Segesvár kerületi elnöke ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a rendőrségen.
Népújság (Marosvásárhely)

2013. július 18.

Ünnepet lopna az RMDSZ
Még Szent László Napok előtt kezdeményezte a szövetség Bihar megyei szervezete az országos RMDSZ nevében az EMNT-közeli civil szervezetek által tető alá hozott rendezvény nevét és logóját. Mint mondják, az egyháznak ajándékoznák. A szervezők óvtak.
Ellopná a Szent László Napok szervezőitől a sikereket a Bihar megyei RMDSZ – áll abban a közleményben, amelyet az alig egy hónapja megrendezett nagyváradi eseménysorozat szervezői és az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete fogalmazatott meg csütörtökön, miután kiderült: az RMDSZ kérvényezte a rendezvény nevének és arculatának levédését az Állami Találmányi és Védjegyhivatalnál (OSIM).
A nagy felháborodást keltő kezdeményezést a programsorozatot szervező Szent László Egyesület a törvényes lehetőségeket kihasználva megóvta, az illetékesek jelezték, hogy mindent elkövetnek igazuk érvényesítéséért. Mint Varga Gábor, az OSIM vezérigazgatója lapunknak elmagyarázta: gyakorlatilag bárki, bármit előterjeszthet védjegyetetésre, ami nem erkölcstelen vagy állami szimbólumokra vonatkozik, de ezeket a kérvényeket azt iktatástól számított két hónapon belül meg lehet óvni, s amennyiben ez megtörténik, kivizsgálják a felszólalást, a feleknek pedig tanúsítaniuk kell a márkára vonatkozó jogukat. 3.
A Szent László Egyesület – amelyik a fesztivál után akarta levédetni a nevet és az eseményt – éppen ezért bízik a sikerben, hiszen a fesztivál lógóját ők rendelték Fórizs Attilától, azért fizettek és szerződésben rögzítették a szellemi termék tulajdonjogát. Az is könnyen bizonyítható továbbá, hogy a nevet ők használták először, hiszen már tavaly is rendeztek egy kisebb programot ugyanezen név alatt, a mostani eseménysorozatról pedig számos nyomtatott, képes és filmes anyag tanúsítja, hogy az RMDSZ-nek nem volt köze az eseményhez.
Az RMDSZ egyébként még május 29-én, azaz egy hónappal a fesztivál megrendezése előtt iktatta kérvényét a Szent László Napok nevének és annak arculatának levédésére. Az OSIM által közzétett dokumentumból pedig kiderül, hogy azt a Bihar megyei szervezet címéről, de az országos RMDSZ nevében jegyezték. Ezért Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke lapunknak jelezte, nyílt levéllel fordulnak Kelemen Hunor országos szövetségi elnökhöz, hogy reagáljon a „szellemi tulajdon ellopásra", és felszólítják, hogy igénylésüket vonják vissza az OSIM-tól.
Lőttek a politikamentességnek
„Ez az ünnep a nagyváradi magyaroké, és ugyanúgy – miért is ne? – nemzetiségtől függetlenül azoké, akik sajátjuknak érzik ezt a várost. Felháborító, hogy ezt olyanok próbálják most kisajátítani, akiknek semmilyen közük nem volt a szervezéséhez, sőt, a maguk alattomos módján akadályozni próbálták azt" – fogalmaz az egyesület most kiadott közleménye. Azt elismerik, hogy a rendezők között valóban voltak politikai és közéleti szereplők az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt részéről, de ahogyan azt korábban a főszervező Zatykó Gyula lapunknak adott interjújában is leszögezte: „Ezt nem az Erdélyi Magyar Néppárt, hanem a Szent László Egyesület szervezi. Ezzel külön ki akartuk emelni a fesztivál politikamentességét."
Az RMDSZ szerint ez csúsztatás Zatykó ellenben úgy érzi, hogy épp a szövetség ezen tettével terelődött politikai síkra a fesztivál, és attól tart, hogy jövőre saját rendezvényként akarják majd tálalni. „Csodálkozva láttuk, hogy egyesek megpróbálják ellopni és aljas módszerekkel lejáratni a rendezvényt" – mondta a főszervező, és kijelentette: nem neki kell ítélkeznie, az RMDSZ-nek a Szent László Napokon részt vett több mint harmincezer váradi előtt kel fellelnie tettéért.
Ki ápolja a szenteket?
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében Szabó Ödön megyei elnök közleményben indokolta a kezdeményezését, a hét pontban megfogalmazott hivatalos állásponton túl viszont egyéb nyilatkozatot nem kívánt tenni az ügyben. A kommünikében kijelentette: „Szent László király kultuszának első számú ápolója a Nagyváradi Római Katolikus egyházmegye", ezen „erkölcsi és elvi szempontok alapján" a jogokat ingyenesen át kívánják majd adni az egyháznak, szándékukról az érintetteket is tájékoztatták. „Az RMDSZ nem szándékozott, nem szándékszik semmilyen olyan rendezvényt szervezni, amely történelmi egyházaink saját feladatnak tekintenek. Ezt a minimális értékrendet ajánljuk másoknak is" – fogalmazott a képviselő.
RMDSZ-es források szerint kimondottan a három napos rendezvénysorozat nevével és az azon történt vallási jellegű programokkal nem értenek egyet, arról is tudomásuk volt, hogy a megyei püspökséget zavarja ez a dolog, azt pedig a közleményben is megfogalmazták szerintük nem helyénvaló, hogy Tőkés László volt református püspök beszél a szentek tiszteletéről és kultuszáról.
Az egyház asszisztál?
Zatykó viszont ezt az érvelést nem tartja elfogadhatónak, „álságos indoknak" jellemezte. Szerinte, ha a katolikus egyházat zavarta volna, akkor nekik kellett volna a levédést kezdeményezni. A Krónika érdeklődésére Fodor József, az egyházmegye általános helynöke – aki korábban az RMDSZ színeiben volt megyei önkormányzati képviselő – elmondta: azt valóban természetesnek tartják, hogy szentként a katolikus egyház ápolja a városalapító lovagkirály személyét, annak is örülnek, hogy az RMDSZ kezdeményezte a védjegyeztetést és át kívánja azt nekik adni, de őket annyira nem zavarta, hogy saját maguk forduljanak az OSIM-hoz. Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy korábban tudott-e a szövetség ezen irányú tervéről. kijelentette, hogy neki személyesen nincs tudomása ezzel kapcsolatos egyeztetésekről.
OSIM-vezetők vizsgálat alatt
Rendőrségi információk szerint vizsgálatot indítottak az Állami Találmányi és Védjegyhivatal (OSIM) vezérigazgatója, Varga Gábor, valamint az intézet humánerőforrás osztályvezetője ellen, mivel egyik alkalmazottunk 2009 márciusában hamisított diplomával szerzett nagyobb jövedelemmel járó előnyösebb posztot. 2012-ben ugyanez az alkalmazott egy hasonló beosztásra tett szert az OSIM-nak megfelelő európai hivatalban, majd az idén januárban beadta lemondását, összességében azonban majd 40 ezer eurós kárt okozott a jogtalanul magas fizetés felvételével. Megkeresésünkre Varga Gábor elmondta, csak egy órával korábban értesült az ügyről, és megdöbbent annak hallatán. Kijelentette: neki semmi köze nincs a történtekhez, nem tudott a hamis iratról.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

2013. július 18.

Beiktatta polgári kezdeményezését az RMDSZ
Beiktatták az RMDSZ által is támogatott kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést hétfő délután Brüsszelben – jelentette be kedden Nagyváradon Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
"Eljött az ideje annak, hogy az őshonos kissebségek védelmével is foglalkozzon az Európai Unió" – jelentette ki tegnap a szövetségi elnök. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió több mint egy éve lehetőséget ad polgárainak arra, hogy legalább hét tagállamból, arányosan összegyűjtött egymillió aláírással támogatott javaslatot terjesszen elő EU-konform jogszabály megalkotására. Ezen lehetőséggel élve szeretnék most elérni, hogy egyéb területekhez hasonlóan kisebbségi problémákra is hozzanak egységes, uniós rendelkezést, partnereikkel többek között kulturális-, tanügyi- vagy éppen régiófejlesztési szegmensekre kiterjedő jogrendszer megalkotását szorgalmazzák. Kelemen szerint, ha az unió "foglalkozik a piacra kerülő uborka méretével, akkor a száz millió fős kisebbség is megérdemli a figyelmet."
A Minority SafePack nevű indítványt a szövetség vezetője mellett Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, Anke Spoorendonk, Schleswig-Holstein tartomány kormányának minisztere, Jannewietske de Vries, frízföldi miniszter, Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német ajkú közösség miniszterelnöke, Valentine Inzko, az ENSZ Bosznia Hercegovinai főképviselője, valamint Luis Durnwalder, Dél Tirol autonóm tartomány kormányzója írta alá, az Európai Bizottságnak pedig szeptember 16-ig kell döntsön annak regisztrációjáról.
Az RMSZ mellett, mint ismert, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt is dolgozik egy hasonló beadványon, de elővéleményezésre leadott tervezetük korábban negatív fogadtatásra lelt. A néppárt alelnöke, Szilágyi Zsolt néhány hete jelezte, a bizottságtól kapott orientatív jellegű bírálatot megosztották a FUEN illetékeseivel is, Kelemen Hunor viszont lapunk érdeklődésére tegnap kijelentette: ő személyesen nem kapott semmit, a néppártosok vele erről nem tárgyaltak, az RMDSZ által támogatott kezdeményest pedig olyan nemzetközi szakemberek fogalmazták meg, akik nem engedhetik meg maguknak azt, hogy ne alapos munkát végezzenek, ezért nagyon bízik a pozitív elbírálásban.
Amennyiben reményei beigazolódnak, úgy egy évük lesz arra, hogy legalább hét tagállamban arányosan összegyűjtsék az egymillió támogató aláírást. Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, egyben a kezdeményező bizottság képviselője optimista ezen a téren, közleményben jelezte: "Azt szeretnénk, hogy az Európai Unió kezdjen párbeszédet velünk. A 2014-ben megválasztandó új Európai Parlamenttel közösen, meg kívánjuk erősíteni az európai kisebbségeket és az EU kulturális és nyelvi sokszínűségét. A siker érdekében minden érdekelt fél párbeszédére és együttműködésére szükség van. Egy millió polgár támogatása nagyon erős tárgyalási alapot jelent majd a számunkra. Az Európai Unió csupán a régiók Európája és a polgárok Európája révén lehet sikeres." Az RMDSZ különben negyedmillió aláírás összegyűjtését vállalta, különben a szabály szerint országonként legalább 750-szer annyi szignót kell összegyűjteni, mint amennyi európai parlamenti képviselője van az illető államnak.
Az RMDSZ által támogatott polgári kezdeményezés mellett tehát már két erdélyi érdekeltségű beadvány vár elbírálásra, korábban, mint ismert, a Székely Nemzeti Tanács is javaslatot tett kisebbséget érintő törvényalkotásra. Utóbbiak azt javasolják a dokumentumban, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Indítványukra augusztus 18-ig kell választ kapjanak Brüsszelből és Kelemen Hunor szerint az lenne az ideális, ha mindkét kezdeményezés bejegyzésre kerülne és akkor kölcsönösen támogatnák egymást az aláírásgyűjtésben.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

2013. július 19.

Ünnepet lopna az RMDSZ
Még a Szent László Napok előtt kezdeményezte a szövetség Bihar megyei szervezete az országos RMDSZ nevében az EMNT-közeli civil szervezetek által tető alá hozott rendezvény nevének és logójának levédetését. Mint mondják, az egyháznak ajándékoznák. A szervezők óvtak.
Ellopná a Szent László Napok szervezőitől a sikereket a Bihar megyei RMDSZ – áll abban a közleményben, amelyet az alig egy hónapja megrendezett nagyváradi eseménysorozat szervezői és az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete fogalmazatott meg csütörtökön, miután kiderült: az RMDSZ kérvényezte a rendezvény nevének és arculatának levédését az Állami Találmányi és Védjegyhivatalnál (OSIM).
A nagy felháborodást keltő kezdeményezést a programsorozatot szervező Szent László Egyesület a törvényes lehetőségeket kihasználva megóvta, az illetékesek jelezték, hogy mindent elkövetnek igazuk érvényesítéséért. Mint Varga Gábor, az OSIM vezérigazgatója lapunknak elmagyarázta: gyakorlatilag bárki, bármit előterjeszthet védjegyetetésre, ami nem erkölcstelen vagy állami szimbólumokra vonatkozik, de ezeket a kérvényeket azt iktatástól számított két hónapon belül meg lehet óvni, s amennyiben ez megtörténik, kivizsgálják a felszólalást, a feleknek pedig tanúsítaniuk kell a márkára vonatkozó jogukat. 3.
A Szent László Egyesület – amelyik a fesztivál után akarta levédetni a nevet és az eseményt – éppen ezért bízik a sikerben, hiszen a fesztivál lógóját ők rendelték Fórizs Attilától, azért fizettek és szerződésben rögzítették a szellemi termék tulajdonjogát. Az is könnyen bizonyítható továbbá, hogy a nevet ők használták először, hiszen már tavaly is rendeztek egy kisebb programot ugyanezen név alatt, a mostani eseménysorozatról pedig számos nyomtatott, képes és filmes anyag tanúsítja, hogy az RMDSZ-nek nem volt köze az eseményhez.
Az RMDSZ egyébként még május 29-én, azaz egy hónappal a fesztivál megrendezése előtt iktatta kérvényét a Szent László Napok nevének és annak arculatának levédésére. Az OSIM által közzétett dokumentumból pedig kiderül, hogy azt a Bihar megyei szervezet címéről, de az országos RMDSZ nevében jegyezték. Ezért Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke lapunknak jelezte, nyílt levéllel fordulnak Kelemen Hunor országos szövetségi elnökhöz, hogy reagáljon a „szellemi tulajdon ellopásra", és felszólítják, hogy igénylésüket vonják vissza az OSIM-tól.
Lőttek a politikamentességnek
„Ez az ünnep a nagyváradi magyaroké, és ugyanúgy – miért is ne? – nemzetiségtől függetlenül azoké, akik sajátjuknak érzik ezt a várost. Felháborító, hogy ezt olyanok próbálják most kisajátítani, akiknek semmilyen közük nem volt a szervezéséhez, sőt, a maguk alattomos módján akadályozni próbálták azt" – fogalmaz az egyesület most kiadott közleménye. Azt elismerik, hogy a rendezők között valóban voltak politikai és közéleti szereplők az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt részéről, de ahogyan azt korábban a főszervező Zatykó Gyula lapunknak adott interjújában is leszögezte: „Ezt nem az Erdélyi Magyar Néppárt, hanem a Szent László Egyesület szervezi. Ezzel külön ki akartuk emelni a fesztivál politikamentességét."
Az RMDSZ szerint ez csúsztatás, Zatykó ellenben úgy érzi, hogy épp a szövetség ezen tettével terelődött politikai síkra a fesztivál, és attól tart, hogy jövőre saját rendezvényként akarják majd tálalni. „Csodálkozva láttuk, hogy egyesek megpróbálják ellopni és aljas módszerekkel lejáratni a rendezvényt" – mondta a főszervező, és kijelentette: nem neki kell ítélkeznie, az RMDSZ-nek a Szent László Napokon részt vett több mint harmincezer váradi előtt kel fellelnie tettéért.
Ki ápolja a szenteket?
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében Szabó Ödön megyei elnök közleményben indokolta a kezdeményezését, a hét pontban megfogalmazott hivatalos állásponton túl viszont egyéb nyilatkozatot nem kívánt tenni az ügyben. A kommünikében kijelentette: „Szent László király kultuszának első számú ápolója a Nagyváradi Római Katolikus egyházmegye", ezen „erkölcsi és elvi szempontok alapján" a jogokat ingyenesen át kívánják majd adni az egyháznak, szándékukról az érintetteket is tájékoztatták. „Az RMDSZ nem szándékozott, nem szándékszik semmilyen olyan rendezvényt szervezni, amely történelmi egyházaink saját feladatnak tekintenek. Ezt a minimális értékrendet ajánljuk másoknak is" – fogalmazott a képviselő.
RMDSZ-es források szerint kimondottan a három napos rendezvénysorozat nevével és az azon történt vallási jellegű programokkal nem értenek egyet, arról is tudomásuk volt, hogy a megyei püspökséget zavarja ez a dolog, azt pedig a közleményben is megfogalmazták szerintük nem helyénvaló, hogy Tőkés László volt református püspök beszél a szentek tiszteletéről és kultuszáról.
Az egyház asszisztál?
Zatykó viszont ezt az érvelést nem tartja elfogadhatónak, „álságos indoknak" jellemezte. Szerinte, ha a katolikus egyházat zavarta volna, akkor nekik kellett volna a levédést kezdeményezni. A Krónika érdeklődésére Fodor József, az egyházmegye általános helynöke – aki korábban az RMDSZ színeiben volt megyei önkormányzati képviselő – elmondta: azt valóban természetesnek tartják, hogy szentként a katolikus egyház ápolja a városalapító lovagkirály személyét, annak is örülnek, hogy az RMDSZ kezdeményezte a védjegyeztetést és át kívánja azt nekik adni, de őket annyira nem zavarta, hogy saját maguk forduljanak az OSIM-hoz. Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy korábban tudott-e a szövetség ezen irányú tervéről. kijelentette, hogy neki személyesen nincs tudomása ezzel kapcsolatos egyeztetésekről.
OSIM-vezetők vizsgálat alatt
Rendőrségi információk szerint vizsgálatot indítottak az Állami Találmányi és Védjegyhivatal (OSIM) vezérigazgatója, Varga Gábor, valamint az intézet humánerőforrás osztályvezetője ellen, mivel egyik alkalmazottunk 2009 márciusában hamisított diplomával szerzett nagyobb jövedelemmel járó előnyösebb posztot. 2012-ben ugyanez az alkalmazott egy hasonló beosztásra tett szert az OSIM-nak megfelelő európai hivatalban, majd az idén januárban beadta lemondását, összességében azonban majd 40 ezer eurós kárt okozott a jogtalanul magas fizetés felvételével. Megkeresésünkre Varga Gábor elmondta, csak egy órával korábban értesült az ügyről, és megdöbbent annak hallatán. Kijelentette: neki semmi köze nincs a történtekhez, nem tudott a hamis iratról.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

2013. július 22.

Ki is Olosz Gergely?
Rövid időn belül látványos karrier, érezhető befolyás, sok támogató. Majd egy tapadós korrupciós ügy, ami mintha senkit nem lepne meg. Ami a Wikipediáról kimaradt.
Befolyással való üzérkedés miatt alapfokon hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Olosz Gergely volt szenátort szerdán a Bukaresti Törvényszék. A hír különösebben nem rázta meg a közvéleményt, a volt szenátor viselt ügyei miatt úgy tűnik, már az RMDSZ is leszámolt a politikussal. Kelemen Hunor nem állt ki Olosz ártatlansága mellett és nem biztosította az RMDSZ támogatásáról – ezt korábban eltérő hangsúlyokkal, de megtette Nagy Zsolt, Borbély László vagy Markó Attila kapcsán. Az RMDSZ-beli hangulatot jól példázza a május 25-én, Csíkszeredában, az RMDSZ 11. Kongresszusán Korodi Attila felszólalása is, melyben arról beszélt, nehéz úgy dolgozni a közéletben, hogy a román állam egyes szervei folyamatosan ellehetetleníteni próbálják ezt a tevékenységet. Utalt a Mikó-ügy miatt börtönbüntetésre ítélt Markó Attila, és a DNA által a bíróság elé állított Borboly Csaba esetére, Olosz Gergelyt azonban nem említette. Olosz befolyással való üzérkedés vádja miatt került bíróság elé: a volt szenátort azzal vádolták meg, hogy 2007-2008 között, az Energiaszabályzó Országos Ügynökség (ANRE) élén töltött időszakban bizonyos cégek képviselőit nagy összegű szerződések elnyeréséhez segített hozzá. A vádirat része volt néhány, a sajtónak kiszivárogtatott telefonbeszélgetésű átirata is, amelyekben az ügylet részleteit tárgyalták ennek szereplői. Az egyik vállalkozó egy telefonbeszélgetés során azt mondta Oloszról: „rosszabb, mint egy uzsorás”.
Mit tud a Wikipédia Olosz Gergelyről?
A Wikipédia óvatosan tükrözi vissza Olosz történetét. Sepsiszentgyörgyön született 1976. szeptember 30-án. Erdélyi magyar politikus, 2008-tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség felső-háromszéki képviselője. Az oldalról elfeledkezhettek az adatközlők, hiszen Olosz a képviselői mandátuma óta már egy szenátori mandátumot is elnyert, majd le is mondott róla. Az általános iskolát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd Magyarországon folytatta a tanulmányait: a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban fejezte be a középiskolai tanulmányait, 1998-ban a győri Széchenyi István Főiskolán közgazdasági oklevelet, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi szakokleveles közgazdászdiplomát szerzett. A bukaresti Horia Hulubei Fizikai és Nukleáris Mérnöki Intézet kutatói és fejlesztési karán szerzett szakképesítést 2005-ben, Lugoson 2006-ban mesterizett a Drăgan Európai Egyetem közintézményi menedzsment karán. 2010-ben a Szegedi Tudományegyetem Jogi és Államtudományi karán avatták doktorrá. Vállalkozó, elsősorban menedzsmenti munkakörökben tevékenykedett. Közgazdászként dolgozott 1998-tól a Boieso Kft.-nél, később a Carpat-Graf Rt. igazgatója, majd a 2000-ben megalakult Quattro Consult Rt. gazdasági igazgatója lett. 2003-2004-ben a Terra Prest Rt.-nél vezérigazgatói tisztséget töltött be – írja a Wikipédia. Kormányzati tisztségeket is betöltött, 2004-ben az Országos Urániumtársaság igazgatójának, 2007 tavaszán a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnökévé nevezték ki, majd 2007 májusában az Országos Energiaügyi Hatóság vezetésével bízták meg. Kicsoda valójában Olosz Gergely? Rövid idő alatt, fiatal kora ellenére óriási pályát futott be. Romániai és magyarországi magas rangú politikusok, és nem utolsó sorban befolyásos családjának támogatását élvezve elérte azt, hogy fontos állami intézményeket bíztak rá. Sikeresen építette gazdasági-politikai érdekcsoportját. A szervezeti szamárlétra végigjárásának mellőzésével majdhogynem egyik napról a másikra jelent meg a politikai porondon. Olosz Gergely apja 1989 előtt a lakásgazdálkodási hivatal (ICRAL) vezetője volt, ezt követően vállalkozó, majd 2000-2004 között Kovászna megye alprefektusa. Olosz 2004-ben indult az RMDSZ előválasztásán, ahol Antal Árpád mögött végzett, de a „megmérettetés” okán „egyéb fontos funkcióra” alkalmassá vált. Hirtelen aszcendenciáját a háromszékiek édesapja megyeszintű vállalkozói és politikai befolyásának tulajdonítják. 2004-ben az európai uniós előcsatlakozási mezőgazdasági segélyek elosztásával foglalkozó SAPARD ügynökség vezetői tisztségébe javasolták, azonban Olosz elesett a tisztségtől egy procedurális probléma miatt: nem fogadták el magyarországi okleveleit. Fél évvel később honosíttatta okleveleit, így elfoglalta a frissen felajánlott Urániumtársaság igazgatói tisztségét. Olosz Gergely 2007 márciusában a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnöke lett. Azért esett Oloszra a választás, mert olyan személyre volt szükség, aki „állja a sarat”, ugyanis ez az intézmény, mint általában az energetika ipar az „okos fiúk” területeként volt elkönyvelve Bukarestben. Áprilisban a kormány döntése alapján felszámolták a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóságot, tevékenységét az újonnan létrehozott Energiaszabályzó Hatóság (ANRE) vette át. Az új intézmény élére, nyilván erős RMDSZ hátszéllel, Oloszt nevezték ki. 2008-ban a képviselő Antal Árpád elnyerte Sepsiszentgyörgy polgármesteri tisztségét, parlamenti helyét a választási listán utána következő Olosz Gergely foglalta el. Azokban a napokban Olosz éppen egy országos méretű botrány középpontjában találta magát: kiderült ugyanis, az Energiaszabályzó Ügynökség vezetői fizetésük többszörösét vették fel különböző prémiumok és juttatások formájában. A sajtó arról beszélt, hogy Olosz havonta 50 ezer eurót keresett az ANRE elnökeként. Olosz a botrány hatására lemondott az ANRE éléről, ám tagadta a vádakat. Visszalépését azzal magyarázta, hogy az „indokolatlan támadások árthattak volna az intézmény közmegítélésének”. Két hónappal később, a decemberi parlamenti választásokon újabb képviselői mandátumot nyert el, vagyis ekkor még élvezte a megyei RMDSZ támogatását. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy nem igen voltak jó alternatívák, Kovászna megyében folyamatos a „káderhiány”.
2012-ben, szenátorrá válása ennél érdekesebb körülmények között zajlott. Olosz Gergelyről köztudott, hogy Semjén Zsoltnak, a KDNP elnökének pártfogoltja, barátja. Semjén több alkalommal is Olosz vendége volt Háromszéken, ahol rendszerint vadászatok során fűzték szorosabbra a barátságukat. A szolid katolikus identitású Semjén a bencés gimnázium véndiákjáról alkotott jó véleményét az a tény is alátámasztja, hogy a legutóbbi parlamenti választásokat megelőzően Székelyföldön egyengette Olosz parlamenti jelöltségéhez vezető útját, noha már a sajtóban is keringtek az információk: az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály vádat készül emelni a háromszéki politikus ellen. Meg nem erősített források szerint Semjén nem tulajdonított jelentőséget azoknak az explicit jelzéseknek, amelyeket Olosz viselt ügyeiről kapott, továbbra is támogatta a politikust. A KDNP elnöke előbb Kelemen Hunort kereste meg azzal a kéréssel, hogy Oloszt jelöljék egy szenátori vagy egy képviselői mandátumra, azonban a szövetségi elnök hárított azzal, hogy az ügyben a háromszéki RMDSZ-vezetők az illetékesek. A háromszéki RMDSZ vezetősége nem mondott nemet a KDNP elnöke kérésére és megszavazta azt, hogy Olosz jelöltként induljon a felső-háromszéki szenátori választókerületben. Hogy miért álltak mellé a háromszékiek? Semjén kérése fontos volt a számukra, és ekkor Olosz gazdasági-politikai érdekcsoportja már jelentős befolyással bírt, az Antal-Tamás páros pedig már sem kiköpni, sem lenyelni nem tudta. Az október 4-i vádemelést követően az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, éppen ezért nem tartja indokoltnak újratárgyalni vagy módosítani a háromszéki RMDSZ-szervezetnek Olosz indítására vonatkozó döntését. Mivel az RMDSZ nem léptette vissza Oloszt, a szenátori tisztség elnyerése borítékolható volt. A politikus ugyanis számos háromszéki polgármester támogatására számíthatott, amelyet többek között a PDL-RMDSZ kormány idején szerzett meg az Elena Udrea által vezetett Regionális Fejlesztési és Turisztikai minisztériumban, a miniszter tanácsadójaként tevékenykedő fivérének, Olosz Szabolcsnak is köszönhetően. Információink szerint a Traian Băsescuhoz és Elena Udreához köthető bukaresti kapcsolatait kihasználva Olosz Gergely maga juttatta a tanácsadói tisztségbe testvérét. Egyébként az Udrea-Băsescu páros a bevett gyakorlattal ellentétben nem az RMDSZ vezetőire bízta a magyarlakta megyék fejlesztésére kiutalandó pénzek elosztását, hanem főleg közvetlen kapcsolatépítés révén ítélte meg az összegeket, ebben a kontextusban Olosz Szabolcs tanácsadói tevékenysége felértékelődött. Az Olosz érdekcsoport az akkori PDL székelyföldi trójai falovaként tesztüzemelt.
Olosz legvakmerőbb kísérlete az volt, amikor az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségére pályázott. A Fidesz-KDMP és az Udrea-Băsescu vonal támogatására számítva valamilyen módon be kellett bizonyítania, hogy befolyásos, első vonalbeli politikusként tekint önmagára.
Olosz Gergely a Fidesz-szel, de elsősorban a KDNP-vel kialakított jó viszonyaira, illetve a PDL-vel meglévő jó kapcsolatára alapozva pályázta meg az RMDSZ elnöki tisztségét. A 2011 februárjában Nagyváradon tartott tisztújító kongresszust megelőzően egy olyan cselhez folyamodott, amely némileg felborzolta a kedélyeket. Olosz Szabolcs számos, a kongresszuson küldöttként résztvevő polgármesterrel telefonon közölte, szavazzanak fivérére, ha továbbra is igényt tartanak a Bukarestből érkező támogatásokra. A felháborodás akkor hágott tetőfokára, amikor a Fidesz küldöttjeként jelen levő Pelcné Dr. Gáll Ildikó nyíltan arra biztatta a jelenlevőket, hogy szavazzanak Olosz Gergelyre. „A Fidesz alelnökeként biztosíthatom önöket, ha ma a változás mellett döntenek, akkor mi segítő kezet fogunk nyújtani önöknek” – mondta a magyarországi politikus, a teremben levők szavaira hurrogással válaszoltak.
Gáll Ildikó aligha tehetett volna többet annak érdekében, hogy a küldöttek elenyésző része szavazzon Olosz Gergelyre. A kongresszus előtt egyértelmű volt, hogy Olosz a második, Eckstein-Kovács Péter a harmadik helyen végez majd. A terembeli hangulat azonban Olosz ellen fordult, és Ecksteint hozta ki második helyen.
A kongresszus helyszínén pedig kézfogások és vállveregetések közepette, mosolygósan várta az érkező küldötteket a jelölt, majd mindegyikükkel váltott egy-két szót. Ez a fajta magatartás egyébként is jellemző volt a politikusra: a Háromszék egy 2010-ben megjelent véleményanyagában így írt Oloszról: „Sólyom László körül tavaly például mindig úgy gravitált, hogy minden fotón felismerhető legyen”. Egy évvel korábban ugyancsak kétes módszerhez folyamodva érte el azt, hogy az RMDSZ képviselői frakcióvezetővé válasszák. Ekkor Olosz a választási rendszer kiszámíthatatlansága miatt véletlenszerűen tisztséghez jutott képviselők támogatásával ejtette meg a Márton Árpád frakcióvezető elleni „puccsot”. Információink szerint tíz képviselő támogatását szerezte meg különböző, megkérdőjelezhető becsületességű módszerekkel, majd a gyanú elterelése érdekében repülőre ült és síelni ment Németországba. Az elterelő hadművelet olyan jól sikerült, hogy az egyik RMDSZ-es kormánytag a szavazáson való jelenléte fontosságát firtató kérdésére Márton Árpád azt válaszolta, nyugodtan hiányozhat. A meglepetés annál is nagyobb volt, mert az ülésre váratlanul betoppant Olosz, és terveinek megfelelően a szavazáson el is nyerte a frakcióvezetői tisztséget. Úgy tudjuk, a szavazás után Olosz még visszarepült síelni Németországba.
Transindex.ro

2013. július 23.

Magyar állami támogatással épülnek orvoslakások Szentgyörgyön és Szatmáron
Az alapkőletétel azzal egyenértékű, hogy megérkeztünk az alaptáborba, mondta Németh Zsolt. Leszögezte: a MOGYE-ügyben a magyar kormány elkötelezettsége töretlen.
Régi barátjaként üdvözölte Németh Zsoltot a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor Sepsiszentgyörgyön, ahol Magyarország külügyminisztériumának államtitkára és az RMDSZ-es politikus a Studium Alapítvány orvosi lakásainak alapkőletételén vett részt. Az eseményre Kelemen Hunor szövetségi elnököt is várták, ám bukaresti kötelezettségei miatt nem volt jelen az eseményen.
Az ünnepségen Vass Levente orvos, az alapítvány igazgatója, András Róbert, a Fogolyán Kristóf megyei kórház igazgatója, Brendus Réka, a főtámogató Bethlen Gábor Alap képviselője, Székely László orvos, a Studium Alapítvány állandó magántámogatóinak képviselője, volt marosvásárhelyi diákszervezeti vezető, Antal Árpád András polgármester, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Németh Zsolt és Tamás Sándor egy-egy alapkövet helyeztek az erre a célra kialakított sáncba. Ezt követően Kató Béla református püspök mondott áldást.
Háromszéken az első ilyen építkezésnek rakjuk le az alapjait, ez egy közös összefogás eredménye – mondta köszöntőjében Tamás Sándor. A telket a megyei tanács és a kórház ajánlotta fel, Sepsiszentgyörgy városa állja a közművesítés, infrastruktúra kiépítését. Az orvosok hazacsábítása folyamatos, ehhez kellenek a jó támogatók, politikai és anyagi értelemben – azóta mozdult ki a holtpontról a megyei kórház felújítása, a mentőszolgálatok újjáépítése, amikor az RMDSZ kormányon volt – hangsúlyozta Tamás. Mindenki szerepet vállat ebben a beruházásban, mert fontosnak tartjuk, hogy ne csak mindig védekezzünk, tiltakozzunk jogaink csorbítása ellen, hanem építkezzünk is ezzel párhuzamosan – tette hozzá. Sepsiszentgyörgy nagyon komoly versenyben van a Székelyföld fővárosa címért, ez egy nemes verseny, bízom abban, versenyben is tud maradni a címért, és teljesíti a feltételeket – mondta Németh Zsolt. A város eddig is fejlődött, és remélhetőleg még látványosabban fejlődik majd – tette hozzá. Ahogy a hegymászók csúcstámadási kísérleteinek is megvannak a stádiumai, az építkezésnek, közösségfejlesztésnek is; ez az alapkőletétel azzal egyenértékű, hogy megérkeztünk az alaptáborba, kemény edzésen, felkészülésen vagyunk túl – vont párhuzamot. Az elkövetkező időszakban még komolyabb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy mind az orvosi szolgálati lakások megvalósuljanak, mind pedig a Sapientia mezőgazdasági és erdőgazdálkodási kara itt Sepsiszentgyörgyön elindulhasson – hangsúlyozta. A megyével, a várossal mindenféleképpen szolidaritást vállal a magyar kormány. Azon leszünk, hogy segítsünk ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósításában; konkrét eredmények elérése van szükség; az utóbbi néhány évben kevés előremozdulás volt az egészségügy terén, de bízunk abban, lesznek magyar orvosok – fogalmazott Németh. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tekintetében a magyar kormány elköteklezettsége töretlen – szögezte le a külügyi államtitkár. Hozzátette, az egészségügy jövőjéhez az is elengedhetetlenül fontos, hogy legyen munka, család, otthon – hiszen az orvosok is emberből vannak, és ha mindez nem adatik meg számukra, elmennek. Románia és Magyarország számára súlyos problémát jelent az orvosok elvándorlása, az agyelszívás, állapította meg. „Ez az a célkitűzés, amiben vállvetve együtt tudunk működni Romániával, minden erdélyi önkormányzattal, oktatási intézményekkel, hogy képesek legyünk jövőt biztosítani itt a szülőföldön. Annak érdekében, hogy ebben a csúcskísérletben, itt Sepsiszentgyörgyön is sikerüljön megvalósítani az orvosi szolgálati lakásokat, az elkövetkező időszakban örömmel fogunk együttműködni minden szereplővel” – hangsúlyozta Németh, gratulálva az eddig elvégzett munkához a megyének, a városnak, valamint a kezdeményező Studium Alapítvány munkatársainak. Répás Zsuzsanna szerint az építkezés azt is jelzi, hogy a sepsiszentgyörgyi magyar közösség a jövőt tervezi önmagának és a közösséget szolgáló orvosoknak. A magyarokra gyakran rásütik a széthúzás bélyegét, ám ilyenkor, mikor baj van, szükség van, és egy közös célt ki tudunk tűzni, igenis képesek vagyunk az összefogásra, arra, hogy együtt cselekedjünk – méltatta a kezdeményezést Répás. „Az ilyen összefogással erőt tudunk mutatni, üzenni tudunk a többségnek, a hatalomnak, azoknak, akik megkérdőjelezik a jogainkat, hogy nem tágítunk, hiába akarják elsorvasztani az orvosképzést, hiába akarják megfélemlíteni a közösségeinket, nem hátrálunk meg, hanem építkezünk” – mondta, hozzátéve, ha sikerül megőrizni az összefogást, az építkezés is sikeres lesz. Nem mindegy, lesz-e magyar orvos Erdélyben, Székelyföldön, 50, 100 év múlva; márpedig magyar orvos akkor lesz, ha lesz közösség, akit szolgáljon, és ha lesz egyetem, ahol tanulhat. Mindkettő rajtunk múlik, vegyük komolyan a népszámlálások intő jeleit, tegyünk cselekvően gyermekeink boldogulásáért és itthonmaradásáért – jelentette ki. A magyar kormány minden rendelkezésére álló eszközzel előremozdítja a magyar orvosképzés ügyét, ettől nem fogunk tágítani, ebben számíthat ránk a MOGYE teljes tanári közössége és a Studium Alapítvány, amely támogatja ezt az ügyet – hangsúlyozta Répás. "Minden nemzet az anyanyelvén lesz tudós, tudásunkat ha nem tudjuk átadni anyanyelvünkön a következő nemzedéknek, menthetetlenül feloldódunk a minket körülvevő többségben. A sepsiszentgyörgyiek viseljék gondját ennek a háznak, töltsék meg élettel az elkövetkező évtizedekre, évszázadokra is" – kívánta a közösségnek az államtitkár-helyettes. "A MOGYE magyar tanárainak kívánom, neveljenek olyan orvosokat, akiket nem tudnak külföldre csábítani, és akiket nem űz el a beolvasztásunkra törő hatalom, akik itthon, Erdélyben akarnak gyógyítani, szolgálni a közösséget" – zárta felszólalását. Vass Levente megköszönte a támogatóknak, hogy 15 éve az alapítvány mellett állnak, segítve marosvásárhelyi tevékenységeiket. Az orvosnak a lét elviselhetetlen könyörtelenségével kell szembenéznie, emiatt némelyik arra kényszerül, hogy pályáját elhagyja – ez a projekt ennek a könyörtelenségnek a tagadása. "Hiszünk ebben a projektünkben is, és számítunk arra a támogatásra, amiről Önök az eddigiekben is biztosítottak bennünket, és eztán is számítunk segítségükre" – fogalmazott az igazgató, aki reméli, néhány éven, hónapon belül ugyanebben a körben sor kerülhet a kész létesítmény felavatására is.
B. D. T.
Transindex.ro

2013. július 25.

Tusványos 24 – Távol maradnak az RMDSZ vezető politikusai
Egyéni döntés alapján távol maradnak a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényeiről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezető politikusai – nyilatkozta az MTI-nek Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor elmondta, nem született testületi döntés a szövetségben a távolmaradásról, de több RMDSZ-es politikus is szolidaritást vállalt Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével, akit értesüléseik szerint Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének a kezdeményezésére kihúztak a meghívottak listájáról.
Kelemen Hunor emellett a meghívással kapcsolatos szervezési hiányosságokra is hivatkozott, és úgy fogalmazott, hogy a szervezők egyes RMDSZ-es politikusok meghívásával a kétpólusú romániai magyar politika téves látszatát akarták kelteni. Hozzátette, ha valódi erdélyi magyar-magyar párbeszédet akart volna az EMNP a harmadik erdélyi magyar párt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét is meg kellett volna hívni. Kelemen Hunor elmondta, a kétpólusúság látszata azért is hamis, mert az RMDSZ-nek 104-szer annyi polgármestere van, mint az EMNP-nek.
Az RMDSZ elnöke hozzátette, jelen lesz viszont Tusnádfürdőn péntek este, amikor Orbán Viktor miniszterelnökkel folytat kétoldalú megbeszélést nemzetpolitikai kérdésekről.
A szabadegyetem szervezői csütörtökön az MTI kérdésére elmondták, az RMDSZ több vezető politikusát meghívták a tusnádfürdői rendezvényekre, közülük többen lemondták a részvételt, de vannak olyanok is, akiknek a jelenlétére számítanak. Toró T. Tibor, a szabadegyetem szenátusának a társelnöke egy rögtönzött sajtótájékoztatón kijelentette, sajnálatosnak tartja, hogy egyesek a közbeszédet a táborban megvitatott fontos témákról arra a témára akarják terelni, hogy ki jön el, és ki hiányzik. „Azok vannak itt, akik fontosnak tartják, hogy itt legyenek" – tette hozzá.
Toró érthetetlennek találta, hogy az RMDSZ politikusai miért nem kívánnak élni a számukra felkínált lehetőséggel. Hozzátette, az EMNP nem mond le arról a szándékáról, hogy elvi alapú együttműködést alakítson ki a többi párttal a magyarság előtt álló fontos kihívások kérdésében.
MTI

Erdély.ma

2013. július 26.

Tusványos: Gyerekes indok, óvodás érvelés (Toró Tibor válasza Antal Árpádnak)
Nevetségesnek nevezte Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke Antal Árpád vádjait, a helyzetet a klasszikus rendőrvicchez hasonlította: a rendőrök azért járnak párosával, mert az egyik gondolkodik, a másik pedig beszél. Úgy tűnik, Antal Árpád és Tamás Sándor is elválaszthatatlan páros, de Tusványoson olyan valakire lett volna szükség előadóként, aki gondolkodik, ezért hívták meg Antalt – fejtette ki Toró.
Óvodás gesztusnak nevezte az RMDSZ-esek távolmaradásának indoklását, s kifejtette, bár a Bálványosi Szabadegyetem szenátusi tagjaként volt beleszólása a meghívottak névsorába, senkit nem húzott ki semmilyen listáról, tudomása szerint Tamás Sándor nem is szerepelt a lehetséges meghívottak között. Ezt megerősítette Fazakas Imola, a Tusványos sajtószóvivője is, meghívót küldtek Borbély Lászlónak, aki előbb elfogadta, majd lemondta a részvételt, Winkler Gyulának, Eckstein-Kovács Péternek, Sógor Csabának, Borboly Csabának, Antal Árpádnak és Kelemen Hunornak is. Akiktől pozitív visszajelzés érkezett, azok bekerültek a programba is, és tudomásunk szerint néhányan eljönnek Tusnádfürdőre. Kelemen Hunor például nem vállalta a nemzetpolitikai kerekasztalon való részvételt, de ma délután mégis megérkezik Tusnádra, Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel találkozik a többi Kárpát-medencei magyar politikai vezető társaságában. Toró Tibor kiemelte azt is, Tamás Sándor szerdán nem maradt távol Tusványosról, ott volt a szervezők, alapítók számára szervezett fogadáson, az „ingyencvacsorán”, majd feltűnt az esti koncerteken is. Toró szerint Antal Árpád nyilatkozatának egyetlen célja volt, hogy ne a Tusványoson elhangzó érdekes, tartalmas előadásokról legyen szó a sajtóban, hanem erről a nevetséges ügyről. Megismételte korábban már hangoztatott álláspontját, aki számára fontos a nemzetpolitika, az itt van. Lapunk kérdésére, hogy sérült-e Tusványos eszmeisége, a párbeszéd esélye az RMDSZ-es távolmaradás miatt, Toró elismerte, az RMDSZ valóban a nagy hiányzó, de „lelkük rajta, ha nem voltak hajlandóak kihasználni a Tusványos adta lehetőséget”. Ennek dacára a Néppárt nem adja fel az elvszerű együttműködés reményét – hangsúlyozta. Az Orbán–Kelemen találkozót természetesnek tartja, az RMDSZ-nek és a Fidesznek normális viszonyt kell kialakítania, ugyanakkor régen rossz lenne, ha Fidesznek kellene közvetítenie az RMDSZ és EMNP között, ám ha mégis megteszik, akkor ők, a Néppárt vezetői megköszönik ezt – válaszolta a Háromszék kérdésére.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. július 26.

Nemzetféltők és távolmaradók
Csak nem állta meg a bukaresti hatalom, hogy oda ne szóljon a tusványozóknak: a külügyminisztérium már a szabadegyetem első napján sértődött közleményben adott hangot felháborodásának.
Részletesen ecsetelik, milyen mélyen gázoltak bele egyes magyarországi vezetők a román állam szuveranitásába a régiósítás kapcsán tett kijelentéseikkel. Hogy mely nyilatkozatokra és mely politikusokra céloznak, azt nem pontosítják – vélhetően így akarták elkerülni azt a fölöttébb kényes helyzetet, hogy hivatalos közleményben kelljen leírniuk Székelyföld nevét, amely térség védelmében emelt szót a magyar kormány több képviselője.
Amúgy pedig a régi, untig ismert lemezt vették elő újra: hogy a kisebbségi kérdés belügy, hogy Románia minden nemzetközi kötelezettségének eleget tesz, s különben is, a szuveranitás. Melyet olyannyira féltenek Bukarestben, valahányszor a magyarokról van szó, de melyről oly könnyedén megfeledkeznek, mihelyst az országot kellene kormányozni. Mert fölöttébb szeretnénk mi is, Romániában élő magyarok, ha ily keményen lépne fel a bukaresti kormány akkor is, amikor például a Nemzetközi Valutaalappal tárgyal. Hogy ne kelljen az IMF jóváhagyására várni, ha csökkenteni szeretnék a kenyér áfáját vagy a társadalombiztosítási járulékot. És szeretnénk ugyanezt az elszántságot látni a bukaresti vezetőkön, amikor az energiaárak liberalizálásáról van szó, melynek nyomán nagyságrenddel többet fizetünk majd a földgázért, villanyáramért! Csakhogy ennek nyomát sem látjuk, az országot voltaképpen az IMF kormányozza, a kormány pedig csak a magyar közösséggel szemben fitogtatja erejét.
S mintha a szolgálatos nemzetféltők fellépése nem éppen az egységes válaszreakció után kiáltana, Tusványos második napján bekapcsoltak az ügyeletes távolmaradók is. Miután gőgösen elutasították a részvételt a július 20-i tüntetéseken, hasonlóan járnak el a magyar–magyar párbeszéd egyik lehetséges fórumával, a bálványosi szabadegyetemmel. Antal Árpád duzzogva ecsetelte, ő ugyan be nem teszi lábát a szabadegyetemre, ha Tamás Sándort nem hívták meg, Kelemen Hunor szíve pedig Bíró Zsolt MPP-elnökért fáj, de azt nem győzik hangsúlyozni: nem a Fidesznek üzennek ezzel, velük igyekeznek jó viszonyt ápolni.
S részben így is van: a székelyföldi RMDSZ-esek valóban látványosan dörgölőznek a magyar kormánypártokhoz, miközben a csúcsvezetők Mesterházy Attilával vagy Bajnai Gordonnal purpárléznak. Távolmaradásukkal pedig valóban nem a magyar kormánynak üzennek, hanem nekünk, erdélyi, székelyföldi magyaroknak. Mégpedig azt: nemhogy a közös fellépésre, de a párbeszédre sem hajlandóak. A nemzetféltők legnagyobb örömére.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. július 26.

Bojkottálják az RMDSZ vezetői a tusnádfürdői előadásokat
Az RMDSZ csúcspolitikusai úgy döntöttek, nem vesznek részt a tusnádfürdői szabadegyetem hivatalos programjaiban, mert Tamás Sándort, a Kovászna Megyei Tanács elnökét nem hívták meg a diáktáborba.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ városi szervezetének elnöke csütörtökön bejelentette, távolmaradásukkal fejezik ki szolidaritásukat Tamással, akit Antal szerint Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének vétója miatt töröltek a meghívottak listájáról. „Az RMDSZ-ben ebben a kérdésben nem született testületi döntés, nincs testületi tiltás, ám többen, így Kelemen Hunor, Borbély László, Sógor Csaba és Ráduly Róbert is egyénileg úgy döntöttünk, hogy nem veszünk részt a hivatalos programban" – közölte Antal Árpád, aki három tusványosi programpontban is szerepelt meghívottként.
A sepsiszentgyörgyi politikus szerint nem lehet úgy magyar-magyar párbeszédet folytatni, hogy „Toró megvétózza a legmagasabb önkormányzati tisztséget betöltő erdélyi magyar politikus, Tamás Sándor részvételét a szabadegyetemen". „Az RMDSZ-es politikusok távolmaradása nem a Fidesz, nem a magyar kormány ellen irányul, hanem jelzés azoknak, akik azt hiszik, hogy az RMDSZ-el úgy viselkedhetnek, mint a farkas a juhnyájjal: egyenként támadhatják tagjait" – fogalmazott Antal.
A sepsiszentgyörgyi politikus leszögezte, civilként elmennek Tusnádfürdőre, ahol találkoznak az anyaországi politikusokkal. Hozzátette, a Fidesz politikusai mondhattak volna nemet Toró vétójára, de „időnként sem a magyar, sem a bukaresti kormány nem érti az erdélyi magyarok pszichológiáját". Antal Árpád úgy fogalmazott, ő a politikai pluralizmus híve, de csak abban az esetben érdemes versenyezni, ha a felek túl tudnak lépni a kampányban okozott sebeken.
„Az erdélyi magyar politikai pártok esetében nem a doktrínákban van a különbség, hanem személyes sérelmek vannak, ilyen volt a Markó-–Tőkés-konfliktus. Most Tamás Sándort támadják, de éppen az a különbség egy politikus és egy államférfi között, hogy utóbbi túl tudja tenni magát a sérelmeken" – jelentette ki Antal. Hozzá hasonlóan Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is bejelentette: egyéni döntés alapján a szövetség vezető politikusa távol maradnak a Tusványos rendezvényeiről. Ennek ellenére a szövetségi elnök is ellátogat Tusnádfürdőre, ahol pénteken Orbán Viktor miniszterelnökkel nemzetpolitikai kérdésekről egyeztet.
„Antal Árpád és Tamás Sándor azokhoz a rendőrökhöz hasonlóak, akik közül az egyik írni tud, a másik meg olvas. A két RMDSZ-politikus is általában együtt szerepel, és közülük az egyik gondolkodik, a másik meg beszél, Antal pedig most a gondolkodás helyett beszélt" – reagált Toró T. Tibor Sepsiszentgyörgy polgármesterének nyilatkozataira.
Az EMNP elnöke a Tusványoson rendezett rendkívüli sajtótájékoztatóján leszögezte, Antal kijelentése éppen annyira vicces, mint az a táborban keringő pletyka, miszerint Kelemen Hunor azért nem ment el Tusványosra, mivel a szervezők nem hívták meg Biró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt elnökét sem. A néppárt elnöke elmondta: minden híresztelés ellenére Tamás Sándor szerdán jelen volt a táborban, azon a találkozón, amelyet a Tusványos barátai és támogatói számára rendeztek.
Toró leszögezte, több RMDSZ-es tisztségviselő jelen volt és jelen lesz a táborban, hiszen nem az volt a cél, hogy a szövetség távol maradjon egy annyira fontos nemzetpolitikai műhelytől, mit amilyen a diáktábor. „Itt van, aki számára fontos a nemzetpolitika. Aki távol maradt, az azt jelzi, hogy számára ez a kérdés nem lényeges" – fogalmazott a néppárt elnöke. A sajtótájékoztatón elhangzott: meghívást kapott a táborba Borbély László politikai alelnök, aki előbb elfogadta, majd lemondta azt, ugyanígy visszalépett Winkler Gyula EP-képviselő is, továbbá küldtek meghívót Eckstein-Kovács Péternek, Sógor Csabának, Borboly Csabának, Antal Árpádnak és Kelemen Hunornak is.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

2013. július 26.

Egységes fellépés a Székelyföld régió érdekében
Szerdán – az RMDSZ Maros megyei elnökének kezdeményezésére – tanácskozásra került sor Marosvásárhelyen, ahol a székelyföldi megyék – Hargita, Kovászna, Maros – RMDSZ-vezetői tárgyaltak. A megbeszélésen jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, Borbély László politikai alelnök és Markó Béla szenátor.
A tanácskozás részleteiről Brassai Zsombort, az RMDSZ Maros megyei elnökét kérdeztük.
– Tekintettel arra, hogy a Székelyföld egységes régióként való meghatározása érdekében fontos, hogy egységes legyen a politikai fellépés RMDSZ-szinten Hargita, Kovászna és Maros megyében, indokoltnak tartottam, hogy egy olyan találkozót szervezzek, amelyen a három megye RMDSZ-vezetői egyeztetik álláspontjukat. A találkozón részt vett Kovászna megye képviseletében Tamás Sándor megyei elnök és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Hargita megyét Borboly Csaba és Bíró Botond udvarhelyszéki ügyvezető elnök, Maros megyét jómagam, Kelemen Márton TKT-elnök, illetve Péter Ferenc megyei politikai alelnök képviselte.
A beszélgetés során napirendre került a Sepsiszentgyörgy által kezdeményezett kulturális főváros 2021 projekt, amelyet mindhárom megye politikai vezetői felkarolnak, és a következőkben mind megyei, mind helyi önkormányzati szinten előterjesztenek egy csatlakozási kezdeményezést, azzal a céllal, hogy a sepsiszentgyörgyi pályázat – megerősítve a szomszédos megyék önkormányzatainak a hozzájárulásával és támogatásával – sikeresebb legyen. Tudniillik, fontosnak ítéljük meg, hogy egy ilyen projekt révén a Székelyföld egységes régió kulturális értékeit közösen mutassuk fel.
– A régiósításról nem esett szó?
– Természetesen szóba került a régiósítás is mint aktuális politikai téma, amellyel kapcsolatosan egyeztettük az álláspontunkat: egyöntetűen szorgalmazzuk, hogy a három megye – tekintettel a történelmi, gazdasági, kulturális, demográfiai tényezőkre – egy régiót képezzen, és ennek a régiónak Marosvásárhely legyen a fővárosa. Megegyeztünk, hogy a következőkben rendszeresen fogunk találkozni, mert fontos, hogy egyeztessük az álláspontunkat, és az állásfoglalásunk egybehangzó legyen.
– Milyen esélyt lát arra, hogy egyáltalán figyelembe vegyék az RMDSZ álláspontját, meghallgassák a véleményét?
– Azt gondolom, hogy az RMDSZ-nek olyan erős és meggyőző szakmai érvei vannak, amelyeket politikailag is nehéz leseperni az asztalról. Tulajdonképpen eddig ebben a kérdésben csupán az RMDSZ-nek volt határozott, világos, szakmailag alaposan alátámasztott érvrendszere, és azt gondolom, hogy azokat a tényezőket, amelyek az európai szintű régiósításra jellemzőek, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Teljesen egyértelmű és világos, hogy ez a három megye egységes szerkezetet képez, akár gazdasági, akár földrajzi, akár kulturális értelemben.
Amennyiben ez a három megye egységesen tud fellépni, meg tudja mutatni mind önkormányzati, mind lakossági szinten az akaratát arra vonatkozóan, hogy a régiós átszervezéseknél ez a szándék érvényesüljön, meggyőződésem, hogy erős, hatékony, meggyőző érv tud lenni.
– Mondta, hogy folytatni szándékoznak ezeket a találkozókat. Mikor kerül sor a következőre?
Legalább negyedévi rendszerességgel fogunk találkozni, de minden bizonnyal, amennyiben a helyzet úgy kívánja, gyakrabban is.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

2013. július 26.

A Kárpát-medencei magyarság legfontosabb ügyeiről tárgyaltak határon túli magyar kormányfővel
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Valamennyi Kárpát-medencei magyar közösség legfontosabb ügyeit átbeszélték azon a tusnádfurdői munkavacsorán, amelyen a határon túli magyar szervezetek vezetői vettek részt Orbán Viktor miniszterelnökkel pénteken – nyilatkozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a tanácskozás után az MTI-nek.
Kelemen Hunor elmondta: a kormány és a Fidesz-KDNP válasza minden kérdésre pozitívnak minősíthető. Talán még az ősz folyamán folytathatják a párbeszédet – tette hozzá.
Az RMDSZ elnöke közölte: délután kétoldalú találkozón is fogadta őt Orbán Viktor, ahol sorba vették az erdélyi magyarságot foglalkoztató legfontosabb kérdéseket, és azokat a lehetőségeket, amelyek e kérdésekkel kapcsolatban a magyar politikának rendelkezésére állnak. "Beszéltünk a régióátalakításról, a kisebbségi szimbólumok használatáról, és abban maradtunk, hogy ezeket a találkozókat folytatjuk" – nyilatkozta Kelemen Hunor.
Berényi József a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke az MTI-nek elmondta, tájékoztatta a miniszterelnököt a november 8-i szlovákiai megyei választások fontosságáról, és arról, hogy Szlovákiában is területi átrendezést tervez a kormány.
Az MKP elnöke elmondta, arról is tájékoztatta Orbán Viktort, hogy a felvidéki magyarság jelöltet akar állítani a közelgő köztársaságielnök-választáson.
MTI

2013. július 27.

Bukaresti irányvesztés
Felhorkant a román külügyminisztérium nevében egyik államtitkára, mert – szerinte – Románia és Magyarország statégiai partnerséget sértve, a tusványosi szabadegyetem meghívottjai bírálták az ország tervezett területi átszervezését.
A külügyér szerint az ott elhangzottak sértik a kétoladalú kapcsolatok jogi és politikai kereteit, s amúgy is úgy fest az egész szabadegyetem, mintha a magyar kormány kihelyezett gyűlése lenne.
Az eltelt több mint két évtized során általában csak a bukaresti sajtó bakafántoskodott Tusványossal kapcsolatban, most lám, a külügyminisztérium is sokallja a magyarországi hivatalosságok jelenlétét és az ország régióra osztása körül kibontakozott vitát. Nem hihetjük, hogy Titus Corlăţeánnak és beosztottjának nem jutott füléig az erdélyi magyarság eme gondja, hisz több ízben is megfogalmazták a különféle pártállású székelyföldi politikusok, legutóbb Bálványosfürdőn, s nem másnak, mint az ország miniszterelnök-helyettesének, Liviu Dragneának, hogy régiósítási tervüket ellenezzük, s minden létező békés ezközzel megpóbáljuk megakadályozni azt. S mert azóta sem változott az égadta világon semmi, illetve az alkotmánybíróság döntése nyomán kénytelenek egy évvel későbbi időpontra halasztani megvalósítását, számunkra természetes, hogy a szabadegyetem résztvevői – itthoni és magyarországi – erről beszélnek. Végül is a mi bőrünkre megy a játék: a két tömbmagyar területet, a Székelyföldet és a Partiumot támadták meg.
A bukaresti sajtó nagy megrökönyödésére még Kelemen Hunor is kijelentette: Dragneáék régiósítási terve utcára kényszeríti a hazai magyar közösséget. S bár az érdekszövetség minap látványosan távol tartotta magát, tízezernyi ember mégis kimondta: a magyar tömbök fellazítása, szétdarabolása, a román régiókba való betagolása tudatos elsorvasztásunkat jelenti. Tudva tudjuk, sem a halogatás, sem a megyék ideig-óráig való megmaradásának ígérete sorsunkon nem jobbít, változást csak az önkormányzatiság bővítése és az autonómia elnyerése hozhat. S mert ez számunkra létkérdés, akár tetszik a hatalomnak, akár nem, kénytelenek vagyunk folyamatosan erről beszélni, vitatkozni, jobb elképzeléseket felmutatni. Ennyi történik Tusnádfürdőn. Amiatt hőbörögni ma Bukarestben, mert túl sok magyar politikus tisztelte meg jelenlétével a szabadegyetemet, miközben alig néhány napja a legmagasabb szinten ígértek egyesülést a Moldovai Köztársaságnak, a túlhatalom ámokfutásának tetszik.
Pontáék régi-új nacionalizmusa, Băsescu elnök hatalomvesztés utáni szájhősködése, a külügyi államtitkár régi idők szellemét idéző magyarellenes kirohanása jelzi, politikusai mily irányvesztetten bolyonganak a huszonegyedik században.
Simó Erzsébet
Háromszék
Erdély.ma

2013. július 27.

Kelemen: az összes fontos kérdést átbeszéltük Orbánnal
A Kárpát-medencei magyar közösség legfontosabb ügyeit átbeszélték azon a tusnádfürdői munkavacsorán, amelyen a határon túli magyar szervezetek vezetői vettek részt Orbán Viktor miniszterelnökkel pénteken – nyilatkozta az RMDSZ elnöke a tanácskozás után az MTI-nek. Kelemen Hunor elmondta: a kormány és a Fidesz-KDNP válasza minden kérdésre pozitívnak minősíthető.
Az RMDSZ elnöke közölte: délután kétoldalú találkozón is fogadta őt Orbán Viktor, ahol sorba vették az erdélyi magyarságot foglalkoztató legfontosabb kérdéseket, és azokat a lehetőségeket, amelyek e kérdésekkel kapcsolatban a magyar politikának rendelkezésére állnak. "Beszéltünk a régióátalakításról, a kisebbségi szimbólumok használatáról, és abban maradtunk, hogy ezeket a találkozókat folytatjuk" – nyilatkozta Kelemen Hunor.
Berényi József a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke az MTI-nek elmondta, tájékoztatta a miniszterelnököt a november 8-i szlovákiai megyei választások fontosságáról, és arról, hogy Szlovákiában is területi átrendezést tervez a kormány.
Az MKP elnöke elmondta, arról is tájékoztatta Orbán Viktort, hogy a felvidéki magyarság jelöltet akar állítani a közelgő köztársaságielnök-választáson.
FRISSÍTÉS:
Az RMDSZ sajtóirodájának szombati tájékoztatása szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egyaránt támogatását és segítségét ajánlotta fel Kelemen Hunornak az RMDSZ által kezdeményezett európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési akciójának megszervezésében és lebonyolításában.
A kétoldalú tárgyalások során Kelemen Hunor és Orbán Viktor abban állapodtak meg, hogy a nyár folyamán újabb találkozóra kerül sor, ezúttal Budapesten. Az RMDSZ elnöke a kétoldalú találkozót követően részt vett azon a közös megbeszélésen, amelyet a magyar kormányfő a határon túli magyar vezetőkkel folytatott.
Maszol.ro

2013. július 29.

Létünk a tét (Orbán Viktor és Tőkés László Tusványoson)
Magyarország megerősödése, gazdasági stabilitása összmagyar érdek, az anyaország akkor tudja kellőképpen támogatni a határain túl élő nemzetrészek érdekeit, ha sikerül lefaragnia államadósságát, és folytatódik a beindult fellendülés – hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn. Előadásában kormánya eddigi lépéseit indokolta, s magyarázattal szolgált arra is, miért vállalta a folyamatos konfliktust Brüsszellel. Tőkés László arra kérte a magyar kormányt, vállaljon védhatalmi státust a határon túli magyarok, Erdély felett, ugyanúgy, amint megtette azt Ausztria Dél-Tirol esetében. Tőkés azt is megfogalmazta: összefogásra szükség van, „de nem bárkivel és nem bármi áron”.
Nagyon sokan összegyűltek szombat délelőtt Tusnádfürdőn a 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor záró előadásán, melynek főszereplője immár megszokott módon ismét Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt. Jelen voltak a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői (kivéve Kelemen Hunort, aki pénteken egyeztetett Orbánnal, de szombatra már nem maradt Tusnádon), s ezúttal tiszteletüket tették a háromszéki RMDSZ-es vezetők is, akik korábban sértődötten elutasították a tusványosi előadásokon való részvételt. Háttérinformációk szerint Tamás Sándort és Antal Árpádot Semjén Zsolt „békítette meg”.
A tömeg jóformán nem is észlelte azt az incidenst, amelyet később felfújtak a román hírtévék, a két fiatal paradicsomdobálását legfeljebb az első sorban ülők vették észre. Az éjszakai buli mámorából még ki nem józanodott fiúk egyébként sem tudtak magyarázatot adni tettükre. Európa hibái és esélyei
Az apró incidens nem zavarta meg az előadást, amely pontban 11 órakor kezdődött Orbán Viktor beszédével. Tusványoson elsősorban azok gyűlnek össze, akik nem az okokat, hanem a célokat keresik, az itt meghonosodott kötetlen forma ritka és értékes lehetőség a politikusok számára – kezdte felszólalását Magyarország miniszterelnöke. A huszadik században három nagy fordulat tanúi lehettünk, az első és második világháború után az 1989-es változások voltak azok, melyek nemcsak némely országok, de az egész világ berendezkedését megváltoztatták. 1990-ben a szovjet birodalom megszűnésével véget ért a kétpólusú világrend, Európa az unió kiterjesztésével az egységesülés útjára lépett, ez jó válasz volt, de két súlyos hiba történt: Közép-Európát túl későn vették fel, ha ez megtörténik a 90-es évek közepén, a gazdasági válság erősebb Európát talált volna. A második hiba, hogy létrehoztak ugyan egy pénzügyi uniót, de ezt nem átgondoltan tették, a válsággal a gyengeségek felszínre kerültek – magyarázta Orbán Viktor, aki megfogalmazta előadása első fontos állítását: ma egy ugyanilyen súlyú, ugyanilyen radikális átalakulás idejét éljük – kontinensünk elveszítheti több évszázados pozícióját. Sokan úgy gondolják, ennek ellenszerét az EU-ban, intézményeiben kell megtalálni, ő azonban megtanulta, ez nem lehetséges, ezek az intézmények alkalmatlanok, hogy válaszoljanak az Európa előtt álló történelmi kihívásokra. A sikeres európai válasz a sikeres nemzetek válaszának összességében áll – fogalmazott a miniszterelnök.
Szemben a nagyhatalmi törekvésekkel
A nagyhatalmak törekvése a történelem során mindig az volt, hogy a világban fellelhető erőforrásokat maguk felé irányítsák, Magyarország nem nagyhatalom, így nem fogalmazhat meg más célt, mint ezekkel a nagyhatalmi törekvésekkel szembeni ellenállást. Ezen múlik, hogy haszonélvezői vagy kárvallottjai lesznek a bekövetkező változásoknak. „Kiszolgáltatott országnak lenni annyit jelent: kikerülnek a hazában előállított javak, és másokat gazdagítanak” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Igazságtalannak nevezte, hogy egy-egy ország gazdasági teljesítményét abban mérik, hogy egy főre számítva mennyi terméket állít elő, de figyelmen kívül hagyják, hogy ebből mennyi marad az adott államban. „A nemzeti össztermék és a rendelkezésre álló érték között különbség van, a nagy országoknál az utóbbi nagyobb, a magunkfajta országok esetében kisebb, mert kiviszik. Magyarország esetében ez a különbség jelenleg kétezermilliárd forint, ezt megtermeli ugyan az ország, de mások a haszonélvezői – mutatott rá a miniszterelnök. A pénz kipumpálásának jogosulatlan eszközei között említette a bankok profitját (ha ez magasabb a világ más részein előállítottnál), a forint árfolyamának mesterséges lerontását, a monopóliumokat, melyeket a privatizáció során nagy nemzetközi cégek szereztek meg a közszolgáltatások terén, illetve a devizahiteles konstrukciót.
Új gazdasági rendszert építenek
Miközben minden ország arról beszél, hogyan akarja kezelni a válságot, Magyarország arra figyel, hogy olyan gazdasági rendszert építsen fel, amelynek lényege a teremtett érték megmaradása – mondotta Orbán, majd több pontban sorolta fel kormánya ilyen irányú lépéseit: a nemzeti alkotmány megalkotását, az államadósság csökkentését (85 százalékról levitték 79 százalékra, és a nyár folyamán egész összegben visszafizetik az IMF-hitelt is, határidő előtt), a nemzetközi cégekkel kötött stratégiai megállapodást, a magyar nemzeti tőke megerősítését, stratégiai magyar cégek létrehozatalát, megpróbálták a korábban igazságtalanul szétosztott közterheket igazságosan szétosztani, demográfiai programot dolgoztak ki a magyar társadalom elöregedése ellen, ide sorolta a devizahitelek kivezetését, és azt, hogy míg más államok úgy értékelik, ha lesz gazdasági növekedés, lesznek munkahelyek is, ők ezt éppen fordítva látják, ha lesz mindenkinek munkája, akkor következhet be a gazdasági növekedés, éppen ezért bevezették a közmunkát, és Magyarországon ma már 300 ezer ember van, aki nem segélyből, hanem közmunkából él. Nagyon fontosnak nevezte, hogy kormányzásuk jobb létet is hozzon az embereknek, „hogy azok, akik egy zászló alá állnak, tudják, hogy amíg az van fent, jobban élnek”. Vitájuk az unióval nem volt öncélú, kiderült, megérte a konfliktust vállalni, a telekommunikációs cégek adója ügyében született döntés nyomán 185 milliárd forintot „vehettek vissza”.
Világnemzetté válni
A kettős állampolgárság kérdése kapcsán kifejtette: a 20. század történelme Magyarországot „szétszóratott nemzetté” tette. Az a kérdés, hogy ebből a szétszóratott nemzetből van-e értelme erős világnemzetet teremteni. Ha a magyarok erős nemzet akarnak lenni, akkor csak világnemzetként tudnak azzá válni – jelentette ki. Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni. „Ez az a dimenzió, amikor az országpolitika átlép nemzetpolitikába. Mert Magyarországnak nemcsak az a fontos, hogy a belföldi magyarok gyarapodjanak, hanem azt az egyensúlyt kell megtalálnunk, ahol minden magyar olyan rendszerhez tud kapcsolódni, ahonnan erőforrásokat kaphat. Ennek a módjait kell kidolgoznunk, de mindennek az alapja az a kötelék, ami a világban szétszórva élő magyarok és Magyarország között az állampolgárságon keresztül fennáll” – fejtette ki.
Ideje van a cselekvésnek
Nincs tovább helye a halogatásnak, eljött a cselekvés ideje – hangsúlyozta előadásában Tőkés László. Utalt azokra az „MSZP-típusú erdélyi alakulatokra”, amelyek bojkottálták az EMNP által július 20-án a régiósítás ellen tartott tüntetéseket, arra hivatkozva, hogy ezeknek még nem jött el az idejük. „Azok teszik ezt, akik huszonhárom éve halogatják a cselekvést” – hangsúlyozta. „Ez a játék időre megy. Ha nem akkor cselekszünk, amikor időnk van, akkor végzetes és helyrehozhatatlan mulasztást követünk el, amelynek nemcsak mi, hanem a gyermekeink, az unokáink is meg fogják inni a levét” – jelentette ki Tőkés László. Hozzátette: „aki időt nyer, életet nyer”.
A mostani román hatalom a mesterséges régiósítási terveivel még súlyosabb támadást indított, mint annak idején Ceauşescu faluromboló politikájával, hiszen még neki sem volt mersze nem létrehozni a székely többségű Hargita és Kovászna megyét. Történelmi tények egész sorával példázta, hogy az erőszak jegyeit nélkülöző, de következményeit tekintve pont olyan veszélyes terveknek a „fele sem tréfa”. Kiemelte, az EMNT és az EMNP folytatja a tüntetéseket mindaddig, amíg nem írnak ki népszavazást a régiósításról, hiszen ebben a kérdésben nem dönthetnek a fejünk fölött. „Ez a vértelen genocídiumra jellemző háttérbe szorítás nem mehet végbe. Nem akarunk az erdélyi zsidók, svábok, szászok sorsára jutni” – hangsúlyozta Tőkés László.
Kérdések össztüzében
Tusványos szombat délelőttjén minden alkalommal lehetősége nyílik a közönségnek is kérdéseket intézni az előadókhoz, ezeket idén három csoportba sorolta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára: az erdélyi magyar–magyar viszonyra vonatkozóakra, a magyar nemzetpolitika jövőjével, illetve a magyar külpolitikával kapcsolatosakra. Nagyon sokan fordultak Tőkés Lászlóhoz, arról érdeklődtek, miként látja a magyar összefogást, szükség volt-e három magyar pártra Erdélyben, milyen formában lehetne egyesíteni a Kárpát-medencei jobboldali erőket, illetve miért nem vonják be jobban az RMDSZ-t elképzeléseik megvalósításába. „Elérkezett az idő az összefogásra, vagy pártpolitikai csatározások emésztik fel az autonómiát?” – hangzott egy másik felvetés. Amikor 2010-ben Orbán Viktor meghirdette a nemzeti együttműködés rendszerét, ezt ki akarták terjeszteni a határon túli magyarságra is, de olyan erős a megosztottság posztkommunista öröksége, hogy ezt a kedvező helyzetet sem tudják kihasználni, nem tud egy táborba állni a maga pluralitásával, egy plurális egységbe az összes határon túli magyar politikai erő. „Ezt bűnbánattal, de realizmussal konstatálhatjuk” – fogalmazta meg válaszában Tőkés László. „A föltétlen egység nem járható út” – mondotta, és kitért arra is, hogy az RMDSZ hosszú időre elsüllyesztette az autonómia ügyét, ’96-ban az egyoldalú kormányzati részvétel mellett döntött, 2003 után sikerült csak a formálódó ellenzéknek újra felszínre hoznia ezt. Az autonómiaügyet csak hiteles emberek képviselhetik, nem politikailag erodálódott emberek – hangsúlyozta, majd megemlítette azokat, akik „tönkretették Maros megyét, részt vettek Marosvásárhely elrománosításában”, illetve a Bihar megyei RMDSZ-es politikai maffiát. Azért hozták létre az EMNP-t, mert a Szász Jenő vezette MPP letért az útról, s most már odajutott, hogy az RMDSZ-nek kampányol – indokolta a harmadik magyar párt szükségszerűségét. „Nem mindenáron kell egység, de az alapvető célok körül kialakulhat az, és ezen legyünk. Kérjük az Orbán Viktor vezette kormányt és magyarországi barátainkat, segítsenek, hogy aki nem korrupt, azokat gyűjtsük össze, fogjunk kezet, fogjunk össze” – mondotta.
Arra kérte a miniszterelnököt, építsék tovább a nemzeti együttműködés rendszerét, vállaljanak védhatalmi státust a határon túli magyarok, Erdély felett, ugyanúgy, ahogy megtette azt Ausztria Dél-Tirol esetében. Felvetette azt is, szakemberekre kellene bízni, hogy alkossák meg Erdély zászlóját. „Megvan a székely zászló, legyen erdélyi zászló, és keressük az összefogást Erdély autonómiája ügyében, Erdély regionalizálása ügyében, Székelyföld autonómiája ügyében, a Bánság, Észak-Erdély, Dél-Erdély ügyében. Az EMNP tervei ott vannak az asztalon, ezeknek a modern politikai elveknek és céloknak a megvalósításában találjuk meg az összefogást” – hangsúlyozta Tőkés László.
Összmagyar érdek Magyarország megerősödése
Orbán Viktor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetleges támogatása kapcsán kifejtette: támogatják a magyar oktatást óvodától egyetemig, de egyelőre a magyar gazdaság erőforrásai nem végtelenek. Javulnak Magyarország gazdasági mutatói, szívesen mondanának azonnal igent mindenre, de ez nem lehetséges. Az elmúlt három évben arra voltak képesek, hogy pótolják, amit az előző kormány nem támogatott vagy lerombolt. A bővülés ezután következhet. Megállapodást kötöttek a fennálló dolgok megmentéséről és fejlesztéséről, megfelelő ütemezésben vállalták ezek pénzügyi támogatását. Erősebb Magyarország, de nem állnak rendelkezésére korlátok nélkül erőforrások a határon túli nemzeti célok megvalósítására. Az erő beosztása a kulcskérdés. Az államadósság csökkentése tehát nemcsak magyarországi kérdés, hanem az összmagyarság érdeke – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az erdélyi magyar összefogás ügyére nem tért ki, de egy focihasonlatba elrejtette elvárásait, a katalánok példáját ajánlotta az erdélyiek figyelmébe, azaz neveljünk ki jó játékosokat, csak akkor érdemes nemzeti válogatottat a pályára küldeni.
Zárszóként Németh Zsolt kitért a jövő évi magyarországi választásokra, amelyeket a kettős állampolgárságnak köszönhetően „össznemzeti élménnyé” tehetünk. Mind az eskütétel, mind az állampolgárság „igazi premierje a választásokon való részvétel lesz” – tette hozzá. Szólt arról is, hogy Tusványos „a magyar nyár leglazább szabadegyeteme és legszínvonalasabb fesztiválja a Kárpát-medencében”, bejelentette a jövő nyári 25. nyári szabadegyetem és diáktábor jelmondatát: Történetekből történelem lesz.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. július 29.

Erdélyi pártvezérekkel találkozott a magyar miniszterelnök
Orbán tárgyalt Kelemen Hunorral
Elsősorban a romániai magyar közösséget érintő legfontosabb kihívásokról tárgyalt pénteken este a két politikus Tusnádfürdőn azon a kétoldalú találkozón, amelyet a magyar kormányfő kezdeményezett.
Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta, elsősorban a romániai régióátszervezés tervezetéről és annak lehetséges hatásairól tájékoztatta Orbán Viktort.
"A régiók átszervezése a politikai és nemzetiségi asszimiláció kezdetét jelentheti, ezt akarja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség minden lehetséges eszközzel megakadályozni. Az alkotmánymódosítás őszi, parlamenti vitáján a Szövetség ismételten megpróbálja a különleges státusú régiók fogalmát bevinni az alaptörvénybe, amely Székelyföldre és Partiumra vonatkozna. Az RMDSZ elsősorban gazdasági-fejlesztési régiókban gondolkodik, a közigazgatási hatáskörrel ellátott régiókat továbbra sem tartja elfogadhatónak" – ismertette a kétoldalú találkozó legfontosabb témáját az RMDSZ elnöke.
Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egyaránt támogatását és segítségét ajánlotta fel az RMDSZ által kezdeményezett Európai Polgári Kezdeményezés aláírásgyűjtési akciójának meg-szervezésében és lebonyolításában. A kétoldalú tárgyalások során Kelemen Hunor és Orbán Viktor abban állapodtak meg, hogy a nyár folyamán újabb találkozóra kerül sor, ezúttal Budapesten.
Az EMNP és MPP vezetőivel istanácskozott Orbán Viktor
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke a tanácskozás után az MTI-nek elmondta, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemhez kötődő hagyománynak számít a tanácskozás a miniszterelnökkel. Mint beszámolt róla, a megbeszélésen áttekintették a honosítás kérdését, és megállapították, hogy a folyamatot folytatni kell.
Toró T. Tibor a jövő évi magyarországi parlamenti választásokról elmondta, megegyeztek abban, hogy ez nem pártpolitikai, hanem nemzetpolitikai kérdés. "Az lenne kívánatos, ha Erdélyben a mozgósításra kerülne a hangsúly, és nem a pártpreferenciákra" – nyilatkozott.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke a kétoldalú találkozó után az MTI-nek elmondta, elsősorban nemzetpolitikai kérdésekről egyeztettek. "Az a legfontosabb, hogy 2014 után is folytatódjon az a nemzetpolitika, amelyet az Orbán-kormány elindított. E köré kell felépíteni a jövőre vonatkozó cselekvési tervet" – fogalmazott Biró Zsolt.
Népújság (Marosvásárhely)

2013. július 30.

Nyelvelő háborúk Marosvásárhelyen
Nem telt el egy év azóta, hogy kirobbant Marosvásárhelyen az úgynevezett Látó botrány, amely az ismert erdélyi magyar irodalmi fórum önkormányzati átszervezését (megszüntetését) célozta. Újabb és újabb konfliktusok gyűrűznek a kilencvenes évek óta frontvárosként ismert megyeszékhelyen. Már nem csak egy magyar folyóirat, hanem az egész magyar közösség érintett. Érintettek a helyi iskolák, az itt működő Nemzeti Színház, az építészeti szempontból nemzetközileg is ismert és becsült Kultúrpalota, a szimbolikus, de napi használatban is fontos közterek: Marosvásárhely szinte minden szegletében ott a román-magyar konfliktus. Van, aki szerint nem történik más, mint az, hogy elmérgesedtek az évtizedek óta rendezetlen ügyek, más úgy látja, elsősorban – etnikai szempontoktól szinte függetlenül – csak az érdekérvényesítés, az adminisztráció hibái, a joghézagok jelentkeznek. És van, aki úgy véli, a román és a magyar közösségen belül is átrendeződnek az erővonalak, belső konfliktusokkal küzdenek a románok és a magyarok is, a hatalomváltás folyamata pedig az interetnikus térben gellert kap.
Garázs-ügyek Az események sok szempontból hasonlítanak azokhoz a konfliktusokhoz, amelyek közvetlenül a rendszerváltás után jelentkeztek, párhuzamot mégsem lehet vonni – figyelmeztet a történész, Novák Csaba Zoltán. Akárcsak 1990-ben, a nézeteltérések gócpontja most is az oktatásügy, csakhogy míg majd két és fél évtizede az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása volt a kérdés és a feladat, most a meglévő önálló struktúrák mellett a vegyes iskolákban érvényesülő magyar érdekvédelem vált ki vitákat. Magyar érdekvédők (elsősorban az évek óta akciók sorozatát szervező Civil Elkötelezettségi Mozgalom – a CEMO) úgy vélik, hogy a marosvásárhelyi vegyes tannyelvű iskolákban a magyar közösség alulreprezentált, nem érvényesülnek a nyelvi jogok, sem az intézményes nyelvhasználatban (például a közhasznú információkat közvetítő feliratokat), sem az iskolák elnevezését illetően. Egyetlen vegyes tannyelvű iskola sem viseli például magyar személyiség nevét – figyelmeztettek évekkel ezelőtt a felszólalók. A legélesebb vita a belvárosi, nagy hagyományú 2-es számú általános iskola körül alakult ki, amelyet építtetőjéről, Bernády Györgyről szerettek volna elnevezni a magyar kezdeményezők. A kérést hosszú ideig nem teljesítette a városi önkormányzat, széleskörű vita alakult ki, a PSD helyi képviselői például azt javasolták, viselje az intézmény inkább a Ceauşescu-korszakban ismertté vált udvari költő, a rendszerváltás után a nacionalista, szélsőséges román politika által támogatott Adrian Păunescu nevét. Végül, több fordulós tárgyalássorozat után (amelynek során a magát pártfüggetlen, civil szervezetként meghatározó CEMO az RMDSZ-t elégtelen érdekképviselettel is vádolta) végül, az idei tanév végére megszületett a döntés: mégiscsak Bernády György néven működhet tovább a Dózsa György úti intézmény. Hasonló folyamat zajlott a Liviu Rebreanu általános iskolában, ahol a már említett CEMO munkatársai, illetve egy szülői kezdeményező csoport szervezett több tiltakozó akciót a kétnyelvűségért. A júniusi tanévzárón azonban sokakat megdöbbentő incidens alakult ki. A kétnyelvűséget számon kérő feliratokkal felvonuló magyar szülők és a román szülők (akiknek gyerekei román nemzeti kokárdákkal vettek részt az ünnepségen) összeszólalkoztak, sőt dulakodás is kialakult. Néhány nappal a történtek után az iskolát vezető román-magyar igazgató párost új román-magyar vezető-csapat váltotta. Adina Maria Chirilă és Demeter Erdei Zoltán helyébe Gheorghe Nistor és Péterfy Erika lépett. Bár a román-magyar konfliktus itt megoldódni látszott, váratlanul magyar-magyar konfliktus alakult ki: Kerekes Szilárd, az intézmény történelem szakos tanára Illés Ildikó megyei főtanfelügyelő-helyettest nyílt levélben azzal vádolta meg, hogy nem a tanév végi konfliktus miatt döntött a csere mellett, hanem azért, hogy „jelöltjét”, Péterfy Erikát pozícióhoz juttassa. A szülői kezdeményező csoport Illés Ildikó leváltását és olyan főtanfelügyelő-helyettes „kijelölését” kérte az RMDSZ-től (!), aki betartja a nyelvi jogokat. A főtanfelügyelő-helyettes tömören reagált a tiltakozásra, illetve a személyét érintő vádakra. Az év végi vizsgák megszervezésének fontosságára hívta fel a figyelmet. „Nekem más a munkaköri leírásom, én a vizsgákért felelek, azok most a legfontosabbak, nem ez a hisztéria” – nyilatkozta az érintett. A Bernády és a Rebreanu iskolák ügyén túl az egész várost érintette a szintén június végén kirobbant úgynevezett oklevél botrány. A helyi RMDSZ tagszervezet több mint másfél ezer kétnyelvű oklevelet bocsátott ki, egyeztetve több iskola vezetőjével is. A dokumentumokon minden információ szerepelt román és magyar nyelven is. Marius Pascan demokrata-liberális szenátor törvényszegéssel vádolta a tanfelügyelőt és lemondásra szólította fel, mert a politikus úgy tudta, Romániában csak román nyelvű okleveleket lehet kibocsátani. Helytelenül, hiszen nagyon sok hazai intézmény használt két-három nyelvű okiratot, ilyen jellegű törvényi megszorítás nincs. A Maros megyei főtanfelügyelő nem erre, a jogtévesztésre hivatkozva ragaszkodott a hivatalához, hanem úgy érvelt a szenátor felvetésére: a diplomákon nem szerepel sem a tanfelügyelőség, sem az oktatási minisztérium azonosító jele, ezek nem hivatalos okiratok, biztosan „valamilyen garázsban” nyomtatták azokat.
Kultúrpalota-kampf Ciprian Dobre, a Maros megyei önkormányzat elnöke májusban a következő javaslattal élt: kezdeményezzenek nyilvános vitát a száz éve épült, szecessziós műemléképület, a Kultúrpalota, illetve a közigazgatási palota elnevezéséről. Az önkormányzati javaslat kettős névadást szorgalmazott: a Dandea–Bernády illetve Bartók–Enescu névfelvételt. Ciprian Dobre többször értékelte nyilvánosan a Bernády életművet, a román és a magyar zeneszerző, illetve az impériumváltás utolsó magyar, illetve első román polgármesterének együttszerepeltetése azt jelezte: van önkormányzati koncepció, legalábbis szimbolikus szinten az etnikai megbékélésre. A javaslat heves tiltakozást váltott ki a magyar közösségből. Az EMNP-EMNT nyilatkozatban utasította el a kezdeményezést arra való hivatkozással, hogy az elnevezés „etnikai konfliktust” szülhet, mert mindkét épület a „magyar épített örökség része”. Az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, Brassai Zsombor először úgy nyilatkozott a kérdésben: a névadásról valóban közvitán kellene döntsön a város. Utóbb azzal egészítette ki saját nyilatkozatát, hogy „nincs itt az ideje” a névadásnak, mert a város több hasonló jellegű problémája (mint amilyenek az iskolai konfliktusok) megoldatlanok, és csak ezek rendezése után érdemes visszatérni ehhez a kérdéshez. Nem csak a politikai pártok, magánemberek is tiltakozni kezdtek. A helybéli Lakó Péterfi Tünde a polgármesteri hivatal elé állt, hogy az általa készített tiltakozó nyomtatványok kitöltésére, és hivatali iktatására biztassa az arra járókat. Bár az akció mögött nem volt tömeges támogatás, a helyi hatóságok megbírságolták (majd egy nappal később eltörölték a büntetést) a kezdeményezőt. A nyilatkozó civil érdekvédők szerint a polgármesteri hivatal egyértelműen tart az engedetlenségi akcióktól, „nem akarnak cirkuszt”. Az iskolai botrányok, az oklevél-ügy, a névadás-konfliktus a város nagy nyilvánossága előtt zajlott, sokan állást is foglaltak. Kevésbé vált publikussá, de a város kulturális életét lényegében érinti az a beadvány, amelyben három ismert román szakember (Mihai Gingulescu színész, Zeno Fodor teatrológus, fordító, valamint Cristian Ioan rendező) fordult az oklevél ügyben is elhíresült Marius Pascan szenátorhoz. A felszólalók kifogások sorát fogalmazzák meg a Nemzeti Színház jelenlegi igazgatójával, Gáspárik Attilával szemben. Többek között azt nehezményezik, hogy az intézmény kisegítő személyzetének foglalkoztatásában nem érvényesül az „etnikai arányosság”, ezért „sérelmek, frusztrációk” születhetnek. Azt is problémaként rója fel a trió, hogy nem a román társulat megalakulásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte tavaly a marosvásárhelyi Nemzeti Színház, hanem „ötven év multikulturalitás” címmel hirdetett programsorozatot. (Az intézményben, ahol évek óta folyamatosan feliratozzák a román és a magyar előadásokat, ahol a román és a magyar tagozaton kölcsönösen jelen van a repertoárban a román-magyar drámairodalom, egymás mellett függesztették ki Caragiale és Örkény portréját). A hosszas átirat nehezen foglalható össze – kitér a marosvásárhelyi román elit szerepére, jelentőségére, a rendszerváltás előtti és utáni időkre, a márciusi etnikai konfliktusok következményeire – de a hangulatát jól tükrözi az a megjegyzés, hogy az egykori magyar kultuszminiszter (Kelemen Hunor) mindenképp magyar igazgatót akart az intézmény élére, és ilyen pályáztatás révén juthatott pozícióhoz Gáspárik Attila. A beadvány után Marius Pascan interpellációt nyújtott be a szenátusban, amelyben kezdeményezte a magyar és a román tagozat szétválasztását. (Ugyanaz a politikus, aki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar és román karok szétválasztását ellenezte). Ugyancsak a beadvány hatására vizsgáló bizottságot rendelt ki a Kulturális Minisztérium a marosvásárhelyi színházhoz – a vizsgálat eredményét egyelőre nem tették közzé. (Mellékszál, de fontos adalék, hogy a színházi alkalmazottak etnikai hovatartozását – illegálisan – az a Zeno Fodor firtatja, aki a Smaranda Enache által vezetett Európai Liga vezető tagjaként is ismert.) Itt tart most a történet, amelynek sem az elejét, sem a végét nem könnyű belátni. Székelyföldi minta Novák Csaba Zoltán történész úgy véli, a konfliktusok jelentős része abból ered, hogy a kilencvenes márciusi események után olyan status quo rögzült, amivel a magyar lakosság nem volt elégedett. „A véres konfliktus emléke jegelte ezt az ügyet egy ideig. A magyar közösség szimbolikus térvesztése, esetenként másodrangú polgárrá degradálása nagyon sok intézményben tetten érhető volt. Egyetlen általános iskolában sem kapott teret a magyar közösség szimbolikus módon. Nem is elsősorban a feliratokra gondolok, hanem a nemzeti jeképekre” – nyilatkozta Novák. A történész úgy véli, a két évtizeddel ezelőtti összecsapások után a román érdekképviselet olyannyira megerősödött, hogy megengedhette magának, módszeresen átnevezze az iskolákat, és – szimbolikus értelemben is – megerősödjön a román közösség. A magyar érdekképviselet az utóbbi másfél évtizedben látványosan gyengült, nem csak a polgármesteri széket nyerte több cikluson át Dorin Florea, de a teljes RMDSZ megyei és különösen városi szervezet válságba jutott, olyannyira, hogy az elmúlt hónapokban újra kellett szervezni. Most – figyelmeztet Novák – fordulat van Marosvásárhelyen, amely szerinte a „székelyföldi nemzetesítési folyamatokkal” áll összefüggésben. A marosvásárhelyiek úgy vélik, ha a tömbmagyar székelyföldi településeken sikeres lehet a radikális fellépés, akkor eredményes lehet a vegyes lakosságú Marosvásárhelyen és Maros megyében is. A radikalizálódást erősíti a civil és a politikai szféra átrendeződése, összefonódása. A Civil Elkötelezettségi Mozgalmat képviselő Horváth Kovács Ádám (a Bernády, illetve a Rebreanu iskolák ügyében érintett érdekvédő) megjelenik a Székely Nemzeti Tanács küldöttlistáján is. (Ez a szervezet állt a március tizediki autonómiatüntetés mögött is). A román közösség azonban – véli Novák Zoltán – nem olyan könnyen mobilizálható, mint a kilencvenes évek elején, amikor a román elit mindenáron meg akarta erősíteni (máig meglévő) pozícióit. Most csak lokálisan hatékony a mozgósítás, ezért lehetett botrány a Rebreanuban. A marosvásárhelyi román elit sem egységes: van egy modernizáció- és párbeszéd párti új, progresszív réteg, és egy hatalmát védő, a nacionalizmus klasszikus eszközeit használó régi. Dorin Florea tölti be a kulcsszerepet, a jelenlegi polgármester több mandátumon keresztül is sikeresen versenyzett a magyarok szavazataiért, mára arra is rájött, érdemes legfőbb ellenfelével, az RMDSZ-szel szemben az RMDSZ ellenzékével szövetkeznie. (Idén a tervek szerint részt vesz a Tusványosi nyári egyetemen is). „A politikai ösztöne, és nem az elvei működnek, felismerte, hogy a regionális átalakításról szóló vitákban meg kell őriznie azt a státuszt, amit Marosvásárhely (és a román elit) a kilencvenes évek elején megszerzett. Modernizációs ígéretekkel szólítja meg a magyarokat, ugyanakkor sakkban tartja az RMDSZ-t utóbbi ellenzékével. Eddigi megnyilvánulásai alapján, nem a román-magyar konszenzust keresi, és politikájának következményeiért nagy felelősség terheli Tusvány szervezőit.” – tette hozzá Novák.
Elterelés a minőségről Horváth Kovács Ádám úgy nyilatkozott, elégedett az eddigi eredményekkel. „Mivel a (Liviu Rebereanu iskolai – a szerk.) akció nagy visszhangot kapott, reméljük, hogy a jó példa ragadós lesz, és maximum két éven belül az összes marosvásárhelyi két tannyelvű intézményben maradéktalanul megvalósul a kétnyelvűség. Ehhez további lépések szükségesek. Ilyen lesz a többi tanintézmény elleni feljelentés az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a CEMO részéről” – válaszolta megkeresésünkre az érdekvédő.
Koreck Mária, a szintén kisebbségi jogvédelmet ellátó Divers egyesület képviselője, és a városi RMDSZ szervezet alelnöke azt mondta, hogy a kialakult konfliktusokat jelentős részben magyarázza, hogy a döntéshozó pozícióban lévők, és az érdekvédők sem ismerik mindig maradéktalanul azokat a jogszabályokat, amelyek a vitás kérdéseket szabályozzák. A fenti ügyeket pedig a városvezetés arra használja, hogy elterelje a figyelmet a költségvetési problémákról (például a szociális rendszer alulfinanszírozásáról, a versenysport túl-, a tömegsport alulfinanszírozásáról). A radikálisan fellépő civil szervezetek a kitűzött célok érdekében szinte minden eszközt bevetnek, de nem számolnak a veszteségekkel. Az oklevél ügyben például nem tettek meg minden törvényes lépést azért, hogy a kétnyelvű dokumentumokat jogszerűen használni lehessen. Szinte mindegyik ügyről elmondható: ha a problémákat szakszerűen felmérték volna, s betartják az érdekérvényesítés legális módját, ütemét, akkor nem alakultak volna ki válsághelyzetek. A kialakult krízisekben azonban a legtöbb szereplő improvizál, és ez további problémához vezet.
Gáspárik Attila, a színházi beadvány által elmarasztalt igazgató határozottan úgy fogalmazott, a konfliktusok többsége mögött nem etnikai, sokkal inkább szakmai, emberi nézeteltérések, érdekkonfliktusok vannak. „Most minden könnyen megkóstolható, mert ebben az országban csak úgy működnek a törvények, ha a hatalom támogatja. És most az RMDSZ nincs hatalmon” – vonta le a következtetést Gáspárik Attila, aki nem vitatja: a Szövetség is felelős a kialakult konfliktusokért. A szimbolikus politizálás a „minőségi” politizálás rovására megy, tette hozzá. (Ezt illusztrálja az a tény, hogy miközben a Bernády iskola elnevezése körüli vitára figyelt a város, az intézményben gyakorlatilag zavartalanul zaklatta a diákokat egy azóta elítélt pedofil pedagógus. Ugyancsak ebben az iskolában érkeztek sorozatosan panaszok az ellen a magyar ellen, aki a tanórákon a Székely Nemzeti Tanács volt tagjaként politikai propagandát folytatott, arra is volt példa, hogy fizikailag bántalmazta diákját.)
Forró a nyár Marosvásárhelyen, egyelőre nem tudni, hogyan alakul a politikai széljárás. Konfliktusok keletkeztek, de konfliktusok oldódtak is. Nem érvényesülnek maradéktalanul a magyar nyelvi jogok, de egyre több a pozitív példa, és nem feltétlenül ott, ahol radikalizálódik a magyar érdekvédelem. Most az egyik helyi bank kirendeltségénél jelent meg az automatákon a magyar nyelvű menü – úgy tűnik, a pénznek szaga nincs, de nemzetisége van, és megéri odafigyelni erre. Nő a figyelem – legalábbis a magyar közösség felé. Abban a megyében azonban, ahol az országban a legnagyobb a romák aránya, a romákról, a romák nyelvi jogairól, a romák nem létező intézményeiről, intézményes reprezentációjáról, nagyon is létező nemzeti kultúrájáról nem esik szó. A mélyben így érik egy minden eddiginél élesebb konfliktus, amelyről konszenzusos alapon a román és a magyar közösség is jobbára csak hallgat. Minél némább most a csend, annál kevésbé tudják majd kezelni a bajt a most egymással és magukkal iszapbirkózó felek.
Parászka Boróka
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

2013. július 31.

A szórvány ers végvára Déván
Gyakran esik szó a szórvány helyzetéről. Nem csupán a népmozgalmi adatok tanulmányozásakor húzzák meg a vészharangot, hanem olyankor is, amikor a szórványmagyarság oktatásáról van szó. A Téglás Gábor nevét viselő dévai alma mater a Hunyad megyei magyarság oktatási-kulturális centruma. Borsi Balázs riportja.
„Mert az iskolára olyan nagy szükség van, és olyan sokféle a haszon, mely az iskolából származik, hogy vaknak, sőt érzéktelennek kell lennie annak, aki ezt magától föl nem fogja, be nem látja” – ötlöttek szemembe Apáczai Csere János idézett sorai, amikor kezembe kaptam a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum kalendáriumát. A tanintézet fennállásának ötödik évfordulójára 2010-ben kiadott évkönyv betekintést nyújt a hunyadi megyeszékhely magyar oktatásának történetébe, s átfogó képet kínál arról is, a dévai magyarságnak az utóbbi száz esztendőben miképpen kellett megküzdenie azért, hogy az ifjúság anyanyelvén tanulhasson.
Dévai iskolahistória
A dévai magyar oktatás gyökerei a 16. századig nyúlnak vissza, ekkor alakult meg a református gimnázium (1948-as államosításáig működött), a 19. század második felében pedig létrejött a tanítóképző és a főreál gimnázium, előbbi 1919 októberében, az impériumváltás követően a román állam tulajdonába került épületestől, utóbbi pedig csak pár évig élte ezt túl, 1923-ban vonták meg nyilvánossági jogát. Szathmáry Rózsa nyugalmazott tanár oktatástörténeti munkájából kiderül még, hogy polgári leányiskola is működött Déván 1892 és 1919 között. A trianoni hatalomváltás következtében megpecsételődött valamennyi dévai magyar tanintézet sorsa. A dél-erdélyi városban magyarul csak a felekezeti elemi iskolákban lehetett tanulni: a református négyosztályos, a római katolikus hétosztályos, meg a telepi két tanerős elemiben. Helyi kezdeményezésre 1945 után megalakult az Egységes Magyar Gimnázium, megtartani azonban nehéz volt. A város magyar értelmiségei kérvényezték az anyanyelvű középiskolai oktatást, mely az 1952–53-as tanévtől megvalósult. Az állami hétosztályos általános iskola mellett beindult az első középiskolai osztály 40 tanulóval, akik 1955-ben érettségiztek. „Türelemmel, a gyermekek iránti elkötelezett szeretettel tanítottak ebben a mostoha körülmények között működő iskolában azok a szakképzett fiatal pedagógusok, akik a tanórákon kívül is foglalkoztak a diákokkal. Mint önálló egység 1960 szeptemberében szűnt meg a dévai magyar vegyes tizenegy osztályos középiskola, mely akkor már az 1959-ben engedélyezett Petőfi Sándor Középiskola nevet viselte” – olvasható Szathmáry Rózsa írásában. Az iskolák egyesítésétől 2005-ig, a Téglás Gábor Iskolaközpont megalapításáig csak a különböző román líceumok tagozataként működött magyar oktatás.
Nem nehéz tehát elképzelni és megérteni, a Hunyad megyei magyarság számára mit jelentett a dévai szórványközpont 2005-ben megtörtént létrehozása, amely napjainkra az egyik legjelentősebb magyar tanintézetté nőtte ki magát. Az új épületben sétálgatva, mintha Magyarországon lennénk, magyar nyelvű táblákon, ismertetőkön követhetjük végig a diáksereg életét. A folyosóktól a központi aulán át a tantermekig, még az idegenek számára is mindenütt érezhető az a mindent átjáró gondoskodás és odafigyelés, amellyel a hozzájuk járó diákokat fogadják. A minőségi oktatás mellett a közvetlenség és a vendégszeretet az egyik alappillére a dévai sikernek.
A ma iskolája a jövő
Az összefogás és az élni akarás példája
Balogh Csaba, a Téglás Gábor Elméleti Líceum aligazgatója készséggel fogadott a barátságos tanintézetben. Õ Bihar megye északi, tömbmagyar vidékéről származik. Az érmelléki fiatalember az egyetem elvégzése után hátrahagyta Érmihályfalvát, s mivel szülőhelyén nem talált munkahelyet, Vajdahunyadra való feleségét követve próbált szerencsét a Hunyad megyei szórványmagyarság központjának számító dévai magyar iskolában. Földrajz szakos tanárként helyezkedett el a tanintézetben, amelynek mára aligazgatója, a közösség egyik oszlopos tagja lett. Lelkesen mesél az iskoláról, a dévai és a hunyadi magyarságról, melynek – meggyőződése szerint – példaértékű összefogása és élni akarása a megtartó ereje. Az, amit a vidék magyarsága felvállalt és megvalósított: bizonyíték, hogy az anyanyelvű oktatás az első lépése a nemzethatáron élő magyarok megmaradásának.
A dévai vár árnyékában meghúzódó modern tanintézet létrejöttét komoly, megfeszített munka előzte meg, és az eredmény, mint az aligazgatót hallgató látogatóban is megfogalmazódik, tiszteletre méltó. Figyelembe véve, hogy a dévai magyar oktatás több mint négyszáz éves hagyományra tekint vissza, megindító a jelenkori pedagógusok és támogatók nemes szándéka: megtartani, ami a mienk. Mert másképpen cseng ez a „szórvány szórványában”, ott, ahol sem az utcán, sem a boltokban, sem a piacon nem hallani magyar szót, és mást jelent abban a közegben, amelyben magyar a boltos, a piaci kofa, a szomszéd, a polgármester, sőt még a rendőr is jól beszéli nyelvünket.
Létrehozásakor a Téglás Gábor Iskolaközpont nevet viselő, majd 2012-ben elméleti líceum besorolást kapó tanintézet megnyitóján az iskolaigazgató, Kocsis Attila Levente szintén egy sokatmondó Apáczai-idézetet választott ünnepi beszéde címéül: „olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája”.
Kellenek a tagozatok is
Balogh Csaba aligazgató elmondja, Hunyad megyében vagy Déván nem érzékelik azt, hogy a többségi nemzet tagjai diszkriminálnák őket. „Csendes, békeszerető, jóakaratú emberek élnek itt” – összegez beszélgetőpartnerünk, aki rávilágít arra, hogy a trianoni döntést megelőzően is számszerűleg szinte ugyanannyi magyar élt Déván, mint napjainkban, csak a város összlakosságának száma nőtt a többszörösére – a románok száma tízszereződött meg. „Az itteni román emberek hozzá voltak szokva, hogy interetnikus környezetben élnek, és a tisztelet mind a két félben megvan. Ennek köszönhető, hogy itt jól érezheti magát az ember, nincsenek magyarellenes megnyilvánulások, nem feszült a helyzet, mint másfelé.” (Ennek egyébként megvan a magyarázata, Horváth István, a kolozsvári székhelyű Kisebbségkutató Intézet igazgatója a napokban egyik interjújában rávilágított: általában ott van tétje a konfrontációnak, ahol a két közösség erőviszonyai kiegyensúlyozottak, de legalábbis jelentős a magyarok aránya. „Egy témában, vitában, harcban létezik nyertes és vesztes is. Ahol kisebb az egyik csoport aránya, ott nincs tét, ezért ott ezek a hangulatkeltések sem működnek” – magyarázta a szociológus.)
A több mind félszázezres városban az alig ötezer fős helyi magyar közösség értékeinek és hagyományainak megmentése és továbbadása érdekében kulcsszerepet játszanak az egyházak – hangsúlyozza Balogh Csaba. Ezek azok a pontok, amelyekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, fel kell karolni, jobban kellene támogatni őket, hogy továbbra is hatékonyan kifejthessék közösségépítő szerepüket. „A Téglás Gábor iskola azonban nemcsak oktatási céllal működik, hanem az egész megyét felölelő kulturális szerepkörrel is felruháztatott. Ha nem létezne ez az épület, ez a tanintézet, nem tudnánk folytatni a hagyományokat, nem tudnánk továbbadni értékeinket, amit az idetelepült bukovinai, székelyföldi székelyek, vagy a Partiumból érkezők, a kollektivizálás elől ide menekülő emberek hoztak magukkal, és tették színesebbé a meglévő helyi kulturális életet.” Az iskola megkerülhetetlen a magyar népi értékek megőrzésében, és ma már olyan eredményekkel rendelkezik, amelyek igazolják létjogosultságát. Olyan iskolákkal tudnak konkurálni, amelyekben nem harminc, hanem háromszáz gyermekből választanak ki egy osztályra valót, – mondja az aligazgató.
Az óvodától egészen a tizenkettedik osztályig terjedő, valamint a szakiskolai oktatással kiegészítve igyekeznek minden igényt kielégíteni – hogy mindazok, akik úgy döntöttek, nem költöznek el, és gyermekeiket nem íratják román tagozatra, mindent megkapjanak ahhoz, hogy kisebbségiként is teljes életet élhessenek. A dévai szórványoktatási központba jelenleg 614 tanuló jár, és úgy néz ki, a jövőben még nagyobb lesz a létszám: hét óvodai csoporttal (beleértve a Dévához tartozó szomszédos település, Csernakeresztúr óvodáját is) és elsőtől tizenkettedikig évfolyamonként két-két osztállyal működik az iskola. Az óvodások számát, illetve a beiskolázási adatokat figyelembe véve biztató a tanintézet jövője, mondja az aligazgató, akitől azt is megtudjuk, hogy a Böjte Csaba ferences szerzetes által létrehozott Szent Ferenc Alapítvány működtette dévai gyermekotthon lakói is itt tanulnak.
„Mi abban hiszünk, hogy a megyében a magyar tagozatokat meg kell tartani a saját helyükön. Ezért vannak még Vajdahunyadon, Petrozsényben, Lupényban, Szászvároson magyar osztályok. Nem gondolom azt, hogy a megyén belül a Téglás Gábor iskola konkurenciát jelentene” – mondja az aligazgató, aki hozzáteszi, nem akarnak a nagyenyedi Bethlen Gábor-kollégiumnak sem a versenytársai lenni. „Partnerek vagyunk, de azt hiszem, minden megyében az ott élő magyarságnak joga van ahhoz, hogy helyben megoldja oktatási nehézségeit” – vallja Balogh Csaba, aki hozzáteszi, aki el akar menni, úgyis elmegy, hisz van rá lehetőség, de ők azért dolgoznak, hogy vonzóvá tegyék az iskolát a környékbeli magyar tanulóknak. Ezért is volt náluk először Erdélyben nyomdászati szakoktatás.
„Kell egy második front is”
Az iskola számos rendezvénynek ad otthont, említésre méltó a tanítás utáni programok sokasága is. Igyekeznek a gyermekeket bevonni a tevékenységekbe, ezért alternatív programokat szerveznek neki. Az RMDSZ főtitkárságának kulturális főosztálya tavaly nyáron elindította az Örökségünk őrei: Fogadj örökbe egy műemléket! programot, a Téglás Gábor tanulói hét kiemelt jelentőségű műemléket fogadtak örökbe: Déva várát, a vármegyeházát, a ferences kolostort, a marosillyei Veres-bástyát, Bethlen Gábor szülőházát, a Fáy Béla-kastélyt és a piski arborétumban a Magna Curiát. A diákok újságokba írtak, televízióban szerepeltek azért, hogy felhívják a figyelmet épített örökségünk fontosságára.
A nélkülözhetetlen anyagi támogatás mellett rengeteg munkára és lelkesedésre van szükség ahhoz, hogy egy szórványközpont működhessen. „Az, hogy a politikum kiharcolja nekünk azt, ami jár, nem elegendő, kell egy második front is, a humánerőforrás-bázis, amely meg is tudja tartani, őrizni az eredményeket. Hunyad megyében tizenötezer magyar él. Nem tudom, hogy egy ekkora közösségnek járna-e két vagy három középiskola, nem az én tisztem eldönteni, de annyit hadd mondjak el, hogy legyen világos a kép: a rendszerváltáskor ebben a megyében harmincezer magyar élt, 1998-ig Petrozsényban működött magyar középiskola. A kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején olyan áldatlan állapot jött létre ebben a monoindusztriális megyében – megszűntek a bányák, leállt a kohászat –, hogy az emberek, akik a jobb megélhetés reményében az ötvenes és a hatvanas években idejöttek, hazatelepültek a Partiumba, a Székelyföldre, drasztikusan csökkent az itteni magyarság aránya, de az ittmaradottaknak mégis szükségük volt egy ilyen szórványközpontra. A kétezres évek elején úgy működött a magyar oktatás, hogy Déván óvodától egészen a középiskoláig alig volt százötven gyerek és kilenc tanár. RMDSZ-kezdeményezésre sikerül kitaposni azt az utat, amelyen végigjárva elérhettük, hogy ez a kollégium létrejöjjön, amelyben most már több mint hatszáz magyar gyermek tanul anyanyelvén” – mondta beszélgetésünk végén az aligazgató, aki kiemelte: „Hiszem azt, hogy Hunyad megyében még van magyar jövő, aminek alapja ebben az iskolában leledzik. Az itt élő románok tisztelik azokat a közösségeket, amelyek harcolnak hagyományaikért és próbálják magukat fenntartani. Felnéznek ránk, tisztelettel beszélnek rólunk, mert azt is látják, hogy a város hatszáz férőhelyes kultúrházát is meg tudjuk tölteni, tehát élő, erős közösség vagyunk.”
A közösséget egészében megőrizni
Az elmúlt esztendőkben eredményes volt a szórványprogramunk, de mindig szükség van hatékonyabbá tételre – mondta Déván kérdésünkre Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A dévai iskolaközpont is ennek a programnak a része, de a szórványstratégia nemcsak iskolaépítésre vonatkozik, hanem arra is, hogy segítenek ingázni a kisgyermekeknek, a pedagógusoknak, illetve kulturális téren is bővítették a programjukat, valamint szórványmenedzseri programot is elindítottak – összegzett a szövetségi elnök. „Ezzel is azt üzenjük, hogy a szórvány számunkra továbbra is nagyon fontos, mert a szórvány megerősítése és megtartása nélkül nem tudjuk a közösséget egészében megőrizni” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki kiemelte, ha a szórványt feladjuk, akkor a tömb kezd el szórványosodni.
Jelenleg egyetlen új szórványiskola-központ terve indult el a megvalósítás útján, elkezdődött a szamosújvári intézmény építése. „A Bihar megyei Margittán van még egy nagyon szép terv, amelyhez az anyagi forrásokat még nem látjuk teljes egészében, de nyilván az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően tudunk majd továbblépni” – mondta a szövetségi elnök.
A szórványról beszélgetve Kelemen Hunor kiemelte: két kérdés van mindig, amit össze kell egyeztetni, az iskola és a mellette lévő intézményhálózat. Mert az óvodásoknak, elemistáknak is mindig kérdés az, létre lehet-e hozni azt a szolgáltatást, amely révén a szülők is nyugodtan bízzák gyermekeiket a szórványkollégiumokra. Ezért is fontos, hogy ezek bejárható távolságon belül legyenek.
Létérdek a szórvány erősítése
Ugyancsak Déván jártunkkor sikerült megszólaltatnunk Winkler Gyula Hunyad megyei európai parlamenti képviselőt. A szórványból származó gazdasági szakpolitikus kiemelte, vannak már olyan oktatási programok és szórványstratégiák, amelyek évek óta jól működnek, leginkább megyei szinteken. Arad, Temes és Hunyad megyében is van egy-egy olyan oktatási központ, amely a megyei feladatokat látja el. A szórványmegyékben az óvodától egészen a középiskoláig biztosított az anyanyelvi oktatás, az elmúlt húsz esztendő egyik legfontosabb eredménye. „A szórványprogram horizontális kérdés, tehát mindenütt oda kell figyelni, kezdve a helyi önkormányzati szinttől a parlamenti szintig. Két éve sikerült egy olyan oktatásügyi törvénymódosítást elérnie az RMDSZ-nek, amely biztosítja a szórványban működő tanintézetek és a tagozatos oktatás fennmaradásának feltételeit – ez pedig az állami finanszírozás” – emlékeztet az EP-képviselő. „Most, amikor ez a hetvenszázalékos parlamenti többség megvan, az oktatási törvény bizonyos rendelkezései, amelyek a szórványnak is fontosak, azonnal célponttá váltak, meg akarják változtatni, illetve megyei szinteken nem mindenütt egyformán, zökkenőmentesen lehet alkalmazni ezeket a feltételeket” – teszi hozzá. Winkler szerint az a szint, amelyre eljutottunk az elmúlt húsz esztendőben, most azt igazolja, hogy az úgynevezett újgenerációs szórványprogram az oktatás és a kultúra terén is előrelépés.
Ezek az apró lépések kellettek ahhoz, hogy amikor eljutunk majd oda, hogy a parlamentben a kisebbségi törvényt el lehessen fogadni, – amely a szórványban és az interetnikus környezetben a kulturális autonómia alapjait teremti meg az önkormányzati szerepvállalással és a megyei szintű stratégiákkal együtt, – akkor biztosítanak majd egy olyan keretet, amely a jövőt stabilnak és tervezhetőnek mutatja – mondja a képviselő.
Az más kérdés, hogy demográfiai szempontból miképpen állunk, a beolvadás, a kivándorlás vagy a szórványból a tömb felé vándorlás a jövőben miképpen alakul, ez nem politikai kérdés – hangsúlyozza az EP-képviselő. „Nem szabad hagyni, hogy fehér foltok legyenek Erdély térképén magyar demográfiai szempontból. Illetve ott, ahol a demográfiai helyzet a legsúlyosabb, oda kell azonnal olyan intézkedéssel hatni, hogy ott létrehozzunk egy magyar, akár oktatási, akár kulturális intézményt, amely magyarságszigetként működjön. A szórvány soha nem szűnik meg, viszont akkor, amikor lemondunk egy bizonyos szórványközösségről, azonnal újratermelődik a tömbhöz közelebb egy másik szórványközösség. Ezért a tömbnek is létérdeke, hogy a szórványt támogassa, hiszen ezáltal is önmagát erősíti.
A névadó
Téglás Gábor (Brassó, 1848. március 30. – Budapest, 1916. február 4.) középiskolai igazgató, régész, a MTA levelező tagja (1888). 1871–1904 között a dévai állami főreáliskola tanára, 1883–1904 között igazgatója, egyúttal a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat dévai múzeumának igazgatója. 1896 után az országos közoktatási tanács tagja. Még ifjú tanárként kezdett foglalkozni Hunyad vármegye geológiai és természetrajzi viszonyaival. Régészeti kutatásokba kezdett, emiatt tanulmányai kiegészítésére külföldi múzeumokat és régiségtárakat keresett fel. Király Pállal együtt vezette a sarmizegetuzai (Várhely) ásatásokat és a várhelyi amphitheatrum ásatási munkálatait. Tagja volt a Földrajzi Társulatnak, az Országos Embertani és Régészeti Társulatnak és a Magyar Néprajzi Társaságnak
(A szerző a nagyváradi Reggeli Újság napilap főszerkesztője)



lapozás: 1-30 ... 1981-2010 | 2011-2040 | 2041-2070 ... 3961-3976




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998