Stratégiai megbeszélés-sorozaton fogadta a csíki, gyergyói és udvarhelyszéki polgármestereket Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke. A konzultációkon a megyei infrastruktúra fejlesztésének lehetőségeiről, a költségvetési megszorítások következményeiről és a nyelvi jogok tiszteletben tartásáról egyeztettek. Borboly arra figyelmeztette a településvezetőket, hogy 2008-hoz képest idén dologi kiadásokra 15 százalékkal költhetnek kevesebbet az önkormányzatok, és 50 százalékkal kevesebb pénz jut majd a különböző szolgáltatások, javak vásárlására. A konzultációkon elhangzott, a megyei önkormányzat évi 20 km útszakasz építésére rendelkezik anyagi forrásokkal. Az ülésen kitértek arra is, hogy a rendőrőrsök épületeire magyar nyelvű felirat is kerüljön. /Egyeztettek a településvezetők. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./
2009. február 17.
A Hargita Megyei Tanács jogi osztályának vezetője román nemzetiségű, a háromszéki önkormányzatnál és alárendelt intézményeknél pedig hét vezetői tisztségben van román ember, közölte a Hargita és a Kovászna megyei tanácselnök. Szinte kizárólag az RMDSZ-nek köszönhető a fejlődés Kovászna és Hargita megyében, állítja Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökkel közös sajtótájékoztatón számadatokkal támasztotta alá kijelentését. A székelyföldi önkormányzati vezetők nem értik, miért bírálta Traian Basescu államfő az RMDSZ-t. Ugyanakkor üdvözölték a Traian Basescuval való tárgyalási lehetőséget. Hargita és Kovászna megyében huszonöt évig minden vezetői tisztséget csak románok töltöttek be, és ez még egy ideig 1989 után is így működött. Hiába jelentkeztek magyar emberek, csak románokat alkalmaztak, jelentette ki Borboly Csaba. Valóban volt etnikai tisztogatás, amint azt Basescu megfogalmazta, csak fordítva – a magyarok ellen. Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök elmondta: a háromszéki önkormányzatnál és alárendelt intézményeknél hét vezetői tisztségben van román ember, míg a megyei tanács 141 dolgozója román nemzetiségű. Tamás Sándor fenntartja, hogy magyar alprefektusa is lesz Kovászna megyének, és György Ervin volt kormánymegbízottat nevezte meg a tisztség várományosának. Mindezt annak ellenére, hogy a kormánypártok már megegyeztek: ahol az egyik párt jelöli a prefektust, ott a másik párt adja a két alprefektust. „Traian Basescu mostani konfliktusa az RMDSZ-szel abból fakad, hogy a szövetség ellent mert mondani az állam elnökének a székelyek területi autonómiájával kapcsolatban – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök február 16-án a szenátus plénumán. Markó közölte: az államelnök által jelzett súlyos infrastrukturális problémákat és a két megye szegénységét az RMDSZ éppen az autonómia révén kívánja orvosolni. /Kovács Zsolt: Székely cáfolat Basescunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2009. február 20.
Bakancsos túrázás a hegyen, biciklizés, sziklamászás, lovaglás, gombász- és fotóturizmus – ezekre a tevékenységekre építik Hargita megye turisztikai vonzerejét a fejlesztési stratégiát elkészítő szakemberek – fejtette ki Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke. Horváth Alpár turizmuskutató, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett szakán oktató tanár szerint bár nem az ökoturizmus hozza a legnagyobb forgalmat és jövedelmet, mégis ez az igazán jellegzetes és különleges a megyében. /Ökoturizmus fejlesztése Hargita megyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2009. február 28.
Oktatási, egészségügyi és idegenforgalmi infrastrukturális fejlesztésekről tárgyaltak a kormány miniszterei a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok vezetőivel február 27-én. A múlt héten a fejlesztési, a közlekedési, valamint az ifjúsági- és sportminiszter látogatott Csíkszeredába, most Ecaterina Andronescu oktatási, Ion Bazac egészségügyi és Elena Udrea idegenforgalmi miniszterek utaztak Sepsiszentgyörgyre. A három tárcavezetőt a Kovászna és a Hargita megyei önkormányzat vezetői, Tamás Sándor és Borboly Csaba fogadták. Ők, valamint a három ágazat helyi szakemberei a korábbi kormányzati ciklusban elkezdett infrastrukturális beruházások folytatását igényelték. Az önkormányzati vezetők sípályák építéséhez kérték a jogi procedúrák megkönnyítését, valamint gyógyfürdők fejlesztésének támogatását igényelték. Elena Udrea bejelentette: az általa vezetett tárca négy projekt támogatásának finanszírozását vállalja. Kovászna fürdővárosban turisztikai tájékoztatási pontok kialakítását, és a település központjában lévő források, valamint utak rehabilitálását finanszírozzák, Hargita megyében pedig Tusnádfürdőn és Parajdon gyógyfürdőhely létrehozását támogatják. Ion Bazac bejelentette, hogy a szintén Kovászna fürdővárosban működő szívkórház korszerűsítésére 3 millió eurót utal ki, a sepsiszentgyörgyi megyei sürgősségi kórház felújításának befejezését pedig körülbelül 1 millió euróval támogatják. Ecaterina Andronescu arra az újságírói kérdésre válaszolva, miszerint szükségesnek tartja-e, hogy a magyar anyanyelvű gyermekek sajátos tankönyvekből tanulják a román nyelvet, kifejtette: nyitott erre a megoldásra, ha a romániai magyar gyerekek számára a román nyelv elsajátításához ez a legcélravezetőbb út. /Újabb fejlesztési ígéreteket kapott Székelyföld. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2009. március 9.
Letette hivatali esküjét Hargita megye új alprefektusa, Andrei Jean Adrian, aki a múlt héten eltávolított Romfeld Magdolnát váltja tisztségében. A Hargita megyei prefektusi hivatalban jelenleg egyetlen magyar magas beosztású köztisztségviselő dolgozik, Ladányi László alprefektus személyében. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke sajnálatosnak tartja, hogy egy olyan hivatalnokot váltott le a kormány, aki munkája során bizonyított, és a legkisebb falu legkisebb utcájában is ismerik a nevét. /Horváth István: Beiktatták Hargita megye román alprefektusát. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2009. március 10.
Magyar alprefektusa van március 9-től Kovászna megyének: a tisztséget György Ervin volt háromszéki prefektus tölti be, akit a kormányváltás utáni elmozdításakor kormányzati felügyelőnek neveztek ki. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint korábbi ígéretét tartotta be a PD-L azzal, hogy alprefektussá nevezte ki György Ervint. György Ervin 2004 decemberétől 2009 januárjáig volt Kovászna megye prefektusa, februártól Codrin Munteanu, a PSD jelöltje került helyébe. Az új alprefektus kifejtette: ha van jóakarat a jelenlegi prefektusban, akkor tudnak majd együtt dolgozni, bár nem mindenben értenek egyet. „Hargita megyében az alelnöki tisztség hagyományos módon a széki szervezeteket illeti meg” – mondta Borboly Csaba megyei tanácselnök, azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar alprefektusért cserébe a megyei tanács intézményébe román igazgatók, vezérigazgatók kerüljenek. A kormány nemrégiben váltotta le Romfeld Magdolna Hargita megyei alprefektust, helyére Andrei Jean Adrian került. A másik magyar alprefektus, Ladányi László egyelőre megőrizte tisztségét. /Cseke Péter Tamás, Kovács Zsolt: Alelnököt alprefektusért? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2009. március 16.
A román légügyi hatóságok az utolsó pillanatban visszavonták Sólyom László köztársasági elnök gépének leszállási engedélyét. Előzőleg a román külügyminisztérium szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát az államfő március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt. Sólyom László ezután autóval indult Csíkszeredába. Március 14-én a határátkelés sem volt zökkenőmentes. Román oldalon az átléptetés csaknem negyed órán át tartott, s a román határrendészek a konvoj minden gépkocsiját külön-külön ellenőrizték, beleértve az elnöki autót is. A román hatóságok megakadályozták Sólyom Lászlót abban, hogy a tervezett időpontban, március 15-én érkezzen Nyergestetőre, így az ünnepséget a szervezők egy nappal előbbre hozták. Sólyom László – kényszerű programmódosítással – 14-én kopjafát avatott a székelyföldi Nyergestetőn az 1848-as hősök emlékére. „Azt nem diktálhatja nekünk senki, hogy meghívásunkra mikor, hova és hányszor jöjjön el a Magyar Köztársaság elnöke” – jelentette Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke arra utalt, hogy a nyergestetői március 15-i rendezvény legfontosabb résztvevője. A hideg, havas időjárás ellenére Sólyom László fogadtatására nagy tömeg sereglett össze a Csíkszeredától harminc kilométerre lévő hegytetőre. „De jó magyarnak lenni!” – mondta a mikrofonhoz lépve a magyar köztársasági elnök, idézve egy szlovákiai látogatása során hallott felkiáltást, amely egy idős embertől eredt. Sólyom László cáfolta azt az állítást, mely szerint a magyarok a vereségeiket ünneplik, mondván: ebben a pillanatban is arra emlékezik a nemzet, hogy vannak helyzetek, amikor már nem lehet tovább visszavonulni, amikor szembe kell fordulni az ellenséggel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében utalt az elnöki látogatás körüli huzavonára is, mondván: van egy olyan jog, amit nehéz nemzetközi törvénybe, vagy alkotmányba foglalni, és ez az együttléthez való jog. Egymás kultúrájának megismerését és tiszteletben tartását nevezte Tőkés László EMNT-elnök a két állam nagy vívmányának, amely veszélybe került az elnöki különgép leszállási engedélyének megvonásával. Az ünnepi beszédeket követően a köztársasági elnök az 1849 augusztusában hősi halált halt szabadságharcosok emlékhelyén felavatta a gyergyóditrói Petres Lajos fafaragó által készített kopjafát. A sajtótájékoztatón Sólyom László hangsúlyozta azon meggyőződését, hogy amikor egy államfő egy másik országban élő nemzeti kisebbség tagjaival együtt emlékezik meg egy nemzeti ünnepről, az hozzájárul a két ország kapcsolatának javulásához. Utazásának körülményeiről elmondta: „Furcsának tartom a történteket, de hát itt vagyok. Ezt majd a két külügyminisztérium tisztázza egymással”. Sólyom László nehezményezte, barátságtalan gesztusként értékelte, hogy a román hatóságok visszavonták leszállási engedélyét. Traian Basescu államfőt előzőleg az újságírók megkérdezték, tud-e olyan lépésről, mely szerint a román külügyminisztérium vagy az államelnöki hivatal Sólyom Lászlót eltanácsolta-e a március 15-re tervezett csíkszeredai látogatásától. A román államfő kijelentette, hogy „ez a román hatóságok dolga”. /Március 15. fagyponton. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ Nemzeti ünnepet államilag nem lehet sem elrendelni, sem eltörölni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja. A nemzeti ünnep olyan, mint minden nagy mű: akkor képes hatni századokon át, ha az utódok mindig a megfelelő kérdéseket teszik fel – fejtette ki március 14-én a székelyföldi Nyergestetőn elmondott ünnepi beszédében Sólyom László köztársasági elnök. Sólyom László megállapította: „A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk. Március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át az egész világon megünneplik a magyarok. Ez mindig az együttlét, közösségünk megélésének örömteli alkalma. Ilyenkor felemelő érzés átélni magyar voltunkat” – mondta. Az ünneplés helyszínére utalva Sólyom László felidézte: az 1800-as évek végén a Csíkkászonból Bukarestbe elszármazottak késztetést éreztek, hogy szülőfalujuk mellett magas emlékkeresztet állíttassanak az elesett székely hősöknek. Örömmel állapította meg, hogy a Nyergestetőn 1897-ben állított keresztet nem bontották le. Azon a környéken az idők során egyre több keresztet és kopjafát állítottak, és mára olyan emlékhely jött létre, amely több mint egy egyszerű emlékmű egy csata helyén – mondta az államfő, aki most saját kopjafát állított Nyergestetőn az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban elesettek emlékére. Az ünnepségen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az EMNT elnöke is. Hargita és Kovászna megye önkormányzati vezetői, a környező városok és falvak polgármesterei ugyancsak részt vettek az ünnepségen. Markó Béla elmondta: a székelység a magyar nemzettel közösen harcolt a szabadságért, de tudott önállóan, autonóm módon cselekedni még akkor is, amikor máshol már elhallgattak a fegyverek. – A székelység autonóm volt akkor is, és autonóm ma is, függetlenül attól, hogy nincs autonómiája, de meg vagyunk győződve, hogy lesz autonómiája! – hangsúlyozta, majd leszögezte: az erdélyi magyarságnak ma is össze kell fognia, el kell felednie a nézetkülönbségeket. Tőkés László beszédében szintén az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanakkor hozzátette: a posztkommunista országokban a szabadságküzdelmekre továbbra is szükség van az emberi jogok érvényesítése terén. Józanságra és tisztánlátásra van szükség küzdelmeinkhez – mondta Tőkés. Sólyom László a sajtó képviselői előtt kifejezte meggyőződését, hogy amikor egy államfő egy másik országban élő nemzeti kisebbség tagjaival együtt emlékezik meg egy nemzeti ünnepről, az hozzájárul a két ország kapcsolatának javulásához. Markó Bélát megdöbbentette a román hatóságok eljárása, amely szerinte két évtizedes visszalépést jelent az időben. Hozzátette: „Akkor, a kilencvenes évek elején sokszor megtörtént, hogy hosszú huzavona előzte meg egy-egy magyar politikus idelátogatását, sokszor meg akarták őket győzni, hogy csak Bukarestbe menjenek, Erdélybe ne látogassanak, és azt hittem, hogy ezen már rég túl vagyunk. De ami most történik, az azt is bizonyítja, hogy a történelem nem visszafordíthatatlan” – szögezte le. /Kopjafát állított a Nyergestetőn Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2009. március 17.
Eltűnik a térképről Hargita megye, legalábbis abban az esetben, ha Traian Basescu érvényt tud szerezni akaratának, emlékeztetett Korodi Attila. A parlamenti képviselő az elnök álláspontjára hivatkozva kérte fel a Hargita és Kovászna megyei tanácsokat, hogy kezdjék meg azt a szakmai felkészülést, amely majd lehetővé teszi, hogy érdemben vehessenek részt a régiók átrajzolásában. Korodi Attila felhívást juttatott el Hargita és Kovászna megye tanácselnökeihez, a dokumentumban olyan szakmai tanulmány elkészítésére kérte őket, amely elemzi az 1968-as megyésítés hatásait. Traian Basescu az év elején bejelentette, a hatékonyabb adminisztráció érdekében a jelenlegi 41 megye helyett 9-12 közigazgatási régiót kellene létrehozni. A Hargita megyei közbirtokosságok tulajdonában levő területek mintegy 30 százaléka más megyében van. Ez rengeteg adminisztrációs, illetve tulajdonjogi problémát okozott és okoz mind a mai napig – mutatott rá Korodi az 1968-as megyésítés egyik következményére. A Hargita megyei önkormányzat részéről Borboly Csaba elnök pozitívan reagált a megkeresésre. /Hompoth Loránd: Székelyföld mint közigazgatási egység? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./
2009. március 20.
Hivatalosan is átnyújtották a szakemberek azt a több száz oldalas dokumentumot, amelyben Hargita megye turizmusának fő fejlesztési irányvonalait dolgozták ki. Borboly Csaba Hargita megye tanácsának elnöke átvette ifj. Nagy Benedektől a stratégia több száz oldalas dokumentumát. Az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat mind a Hargita megyébe látogatók, mind pedig az értékesített vendégéjszakák száma. Constantin Strujan prefektus többek között azt kifogásolta, hogy a tanácskozáson csak kis számban vettek részt azon települések polgármesterei, mely települések turistacélpontnak számítanak. /Orbán Ferenc: Elkészült a megyei turisztikai stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./
2009. március 24.
Hargita és Kovászna megye tanácsa összehangolja fejlesztési stratégiáit – többek között erről döntött a hét végén a két megye tanácselnöke Borospatakon. A március 21-22-ei találkozón részt vett Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere, az egyeztetésekbe a Maros megyeieket is bevonják. Mindkét megyének van már elkészült fejlesztési stratégiája, ezeket kell összehangolni és közösen kidolgozni az ágazati stratégiákat – hangsúlyozta a két megyei tanácselnök. A fejlesztési stratégiák összehangolását a két megyemenedzser végzi el. Fel kell mérni Székelyföld épített örökségét – hangzott el Borospatakon. Megegyeztek abban, hogy „Székely kapu” programot indítanak. Évente 100 székely kapu rendbetételét és/vagy megfaragását támogatják. Hargita megyében ezt a programot már elkezdték. A „Barangolás Háromszéken” mintájára megjelentetnek egy „Barangolás Székelyföldön” című kiadványt, amely bemutatja a térség értékeit. Közös költségvállalással indítják el a „Székely termék” és a „Székelyföldi termék” minősítési folyamatát és a márka bevezetését. Felmerült, hogy a Hargita Háló nevet viselő teleházas programot Székelyföld Hálóvá alakítják, amelyhez Háromszék is csatlakozik. /Székely kapu program. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2009. március 24.
Kelemen Attila Ármin a Transilvania.ro portálon értékelte az általa indított aláírásgyűjtési akciót. A Hargita Népében megjelent György Attila Liberálisok c. írása /márc. 4./, ezt Kelemen Attila Ármin barátaival gyűlöletkeltő szövegnek minősítette, ezért felhívta Karda Emesét, a Hargita Népe kiadóját, akitől azt kérte, a lap határolódjon el György Attila nézeteitől, de ez nem történt meg, ezután felhívta Kozán István felelős szerkesztőt, de ő sem hajlott az elhatárolódásra. Március 11-én indították az aláírásgyűjtést, Gáspárik Attila és Eckstein-Kovács Péter segített a mozgósításban. Március 15-én zárták le a gyűjtést, addig 285 személy támogatta nevével az ügyet. Kelemen Attila Ármin elítélte a Hargita Népét, mert nem határolódott el a cikktől, „lapult, ami nem nagy intellektuális dicsőség”. Kelemen Attila Ármin értékelt: sikeres volt az aláírásgyűjtés, felmutatta, hogy van „egy számottevő, európai gondolkodású, a gyűlöletkeltés ellen állást foglalni akaró romániai magyar elit. Az akcióhoz a romániai magyarság emblematikus figurái csatlakoztak, írók, szerkesztők (többek között a Hargita Népe egykori főszerkesztője, Borbély László is), számos jogász, ügyvéd, egyetemi előadó, közéleti szereplő, nagyon sok diák.” Ilyen „erődemonstráció” láttán a Hargita Megyei Tanácsnak fel kell vennie napirendre a „mi lesz a Hargita Népével” ügyet. Kelemen Attila Ármin nemcsak értékelt, ítélkezett is: meg kell vizsgálni a napilap ügyét. Ugyancsak elítélte Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács vezetőjének témában született blogbejegyzését, aki azt javasolja, az értelmiségi csoportok üljenek le, és beszéljék meg problémáikat egy pohár bor mellett. Kelemen ezt elutasította, Borbolyt passzív bátorítással vádolta. Látványos reakció volt a Borbély Zsolt Attila–Erdély.ma ellen-aláírásgyűjtési akciója. Nagy mennyiségű, elsősorban magyarországi aláírást gyűjtöttek be. Az ellen-aláírásgyűjtési akcióban részt vett a magyarországi konzervatív média egy része is, ami jelentősen hozzájárult sikeréhez. /Kelemen Attila Ármin: HOME JOGOK. A Hargita Népe ügy – kiértékelés. = Transilvania.ro, márc. 24./ Kelemen értékelésében kifogásolta, hogy az ellen-aláírásgyűjtési akció során több magyarországi is aláírt. Az ő gyűjtésében is szerepelnek magyarországiak.
2009. március 26.
Egyik alárendelt intézménye, a Hargita Népe Kiadó átszervezésére készül következő ülésén a Hargita Megyei Tanács, jelezte Borboly Csaba, a testület elnöke. A politikus az átszervezést azzal indokolta, hogy „rendbe kell rakni a dolgokat” a Hargita Népe napilap körül, ugyanis évek óta tisztázatlan a kiadó jogi és pénzügyi helyzete, működtetése. Szerinte ennek végeredményeként „visszaállna a lap közszolgálatisága”. Az átszervezés Karda Emese, a kiadó jelenlegi vezetőjének menesztésével kezdődhet el. A tanácselnök attól a jelentéstől tette függővé Karda leváltását, amelyet már tavaly szeptemberben kért a kiadó tevékenységéről. Karda Emese nem adta meg a gazdasági jellegű adatokat: a példányszámot, előfizetők számát, az alkalmazottak számát. Karda Emese azzal védekezett, hogy a kiadó eleget tett a háromhavonta kötelező mérlegbenyújtási kötelezettségének. Hozzátette: a megyei tanácstól soha egy lejt nem kaptak, a kiadó saját bevételekből tartja fenn magát. „Sok minden kell ahhoz, hogy törvényesen és megtámadhatatlanul engem eltávolítsanak” – jegyezte meg Karda. Kozán István, a Hargita Népe megbízott felelős szerkesztője hivatalosan nem tud átszervezésről, de hallott már arról, hogy a laphoz „valakik” máris új újságírókat toboroznak. /Cs. P. T.: Lakatcsere a Hargita Népén? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2009. március 27.
Egyértelművé vált, hogy Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke pártlappá kívánja „átszervezni” a Hargita Népét, amely eddig a sajtószabadság és a közszolgálatiság elvei alapján működött, olvasható a Hargita Népe szerkesztőbizottságának közleményében. A tevékenység fedőneve: Vizsgálóbizottság, amit ráadásul Hajdu Gábor, a csíkszeredai RMDSZ elnöke vezet. Az Új Magyar Szó országos, magyar nyelvű pártlap anyagi gondokkal küzd. A leépítések miatt Bukarestben felszabaduló udvari krónikások hada pedig „megbízhatóbban” szerkesztené a Hargita Népét, mint a jelenlegi szerkesztőgárda. /Állás, és annak foglalása. A Hargita Népe szerkesztőbizottságának közleménye. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./
2009. március 27.
Reformra van szükség a Hargita Népénél, jelezte Borboly Csaba megyei tanácselnök. Március 27-én már a Krónika és az Új Magyar Szó is hozta a Hargita Népe esetét, hogy kit hoznak ide, kinek a helyére. A Hargita Népe hallgatott, várták, hogy közöljék velük a helyzetet, de velük nem álltak szóba. Már a 2008-as helyhatósági kampány során a lap szerkesztőinek tudtára adták, így lesz, meg úgy lesz, ha nem viselkednek. A lap nem viselkedett. A Hargita Népében lehet dicsérni az RMDSZ-t és szidni az MPP-t, és fordítva. Nem sok olyan magyar lap van az országban, amely ezt felvállalta. A szabad véleményközlésnek a Hargita Népénél hagyományai vannak. “Továbbra is sunyiban, alattomosan készítsétek elő a terepet, ahogy szoktátok” – írta Szüszer-Nagy Róbert. “Próbáljátok idehozni, a helyünkre, saját, hű embereiteket, hogy azt írják, amit ti akartok.” /Szüszer-Nagy Róbert: Roham előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./
2009. március 30.
A beharangozottaktól eltérően nem került napirendre a Hargita Megyei Tanács hét végi ülésén a Hargita Népe Kiadó átszervezése. Karda Emese felelős kiadó menesztését korábban Borboly Csaba megyei tanácselnök, illetve Hajdu Gábor tanácsos helyezték kilátásba. Az ülés után Borboly Csaba egyenesen cáfolta, hogy a megyei tanács átszervezné a kiadót, menesztetné a vezetőjét, leváltaná a főszerkesztőt, illetve bővítené a Hargita Népe napilap szerkesztőségét. „A hír annyiban igaz, hogy a Hargita Megyei Tanács áprilisban készül egy saját kiadvány megjelentetésére, amelyben nem a tanács tevékenységére kerülne a hangsúly, hanem a megye értékeit lenne hivatott felvonultatni” – mondta a tanácselnök. Az ÚMSZ úgy tudja, hogy Karda Emesét a tanácsülés előtt behívatták Borboly irodájába, s felkérték, távozzon önként a kiadó éléről. Borboly tájékoztatása szerint csupán annyi történt, hogy a felelős kiadót arra bíztatta: pályázza meg a már második alkalommal meghirdetett gazdasági igazgatói posztot a megyei tanácsban. Borboly cáfolta, hogy Karda Emesét valamilyen módon megfenyegették volna, ha nem mond le tisztségéről. A cáfolatsorozat ellenére az ÚMSZ úgy tudja: az elmúlt két hétben a megyei tanácshoz közel álló személyek több erdélyi lap munkatársát is megkeresték azzal az ajánlattal, álljon munkába a megújuló Hargita Népénél. /Horváth István: Nem nyúltak a Hargita Népéhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2009. március 30.
Annak ellenére, hogy Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke az utóbbi héten több ízben is utalt arra, hogy napirendre tűzik a Hargita Népe megyei napilap kiadóigazgatójának cseréjét, a mostani ülésen nem szerepelt a téma. Hajdú Gábor úgy nyilatkozott, rövidesen elkészül a lap háztáján tett vizsgálódásaikról szóló beszámoló, s Borboly szerint csakis ezt követően kerülhet napirendre a téma. Azonban kiderült, hogy Karda Emesének állásajánlatot tettek a megyei elöljárók az önkormányzat gazdasági igazgatói tisztségére, a jelenleginél jóval nagyobb fizetésért. Karda Emese kijelentette: „Borbolynak nem áll jogában sem állást ajánlani, sem leváltani engem”. Mint mondta, a gazdasági igazgatói tisztség köztisztviselői státus, így versenyvizsga alapján lehet megszerezni, nem felajánlással. Borboly cáfolta, hogy az Új Magyar Szó egykori munkatársa, Isán István Csongor új munkatársakat toborozna a Hargita Népéhez. Isán ezzel szemben a Krónika munkatársai közül is próbált újságírót toborozni, és határozottan a Hargita Népét jelölte meg célpontként. Az újság munkatársai közleményükben úgy vélik, egyértelmű, hogy „pártlappá kívánják átszervezni” a Hargita Népét, az RMDSZ-es megyei tanácsvezetés pártellenőrzés alá akarja vonni a napilapot. /Jánossy Alíz: Hargita Népe: teljes bizonytalanság. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2009. március 31.
Az önkormányzat illetékese lezártnak tekinti az ügyet mindaddig, amíg a lapkiadó auditálását a megyei tanács napirendre nem tűzi és döntést nem hoz – olvasható Hajdu Gábor, a Hargita Megyei Tanács gazdasági szakbizottságának elnöke közleményében, a Hargita Népe napilappal kapcsolatban. Borboly Csaba tanácselnök – a Transindex hírportálnak adott korábbi interjújával ellentétben – már egyenesen cáfolta, hogy a megyei tanács átszervezné a kiadót, menesztené a vezetőjét, leváltaná a főszerkesztőt, illetve bővítené a szerkesztőséget. Közben a szükséges döntések meghozatala előtt elkezdték a toborzást az erdélyi sajtósok körében – így a Krónikánál és az Új Magyar Szónál is. Karda Emese felelős kiadó menesztését korábban Borboly Csaba és Hajdu Gábor helyezték kilátásba. /Meghiúsult „puccs” a Hargita Népe kiadójánál. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2009. április 1.
A Hargita Népe régi gazdasági vezetőjének és főszerkesztőjének nyugalomba vonulása után az új menedzser, Karda Emese tavaly önkényesen leváltotta a főszerkesztőt, Sarány Istvánt, Kozán István személyében új főszerkesztő került a lap élére. Azóta tizenkét munkatárs hagyta ott a lapot. Úgy hírlett, a megyei tanács átszervezné a kiadót, menesztené a vezetőjét, leváltaná a főszerkesztőt, illetve bővítené a szerkesztőséget. A szándék hamar kitudódott, ami taktikaváltásra késztette Borboly Csabát. A tanácselnök előbb megpróbálta „lekenyerezni” Kardát egy gazdasági igazgatói állással, majd meghátrált. /Simó Erzsébet: Puccskísérlet a Hargita Népénél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./
2009. április 2.
Sajtótájékoztatón ismertették álláspontjukat a megyei költségvetés-elosztással kapcsolatban a gyergyói MPP-s és RMDSZ-es megyei tanácsosok. Az MPP-sek Gyergyó büntetését látják a mindössze 400 000 lejes kiutalt összeg mögött, az RMDSZ-esek hangoztatják: elégedettek nem lehetnek, de ez érvényes a megye minden településére; a keret kisebb volt az elvárásoknál. Sajnálatos és szégyenletes, amit a megyei önkormányzat Gyergyószentmiklóssal művel – vélte Árus Zsolt MPP-s megyei tanácsos. Árus módosító javaslatot küldött, azonban az ülésen a kérést nem bocsátották szavazásra. Borboly Csaba megyei tanácselnök azt állította, hogy nem érkezett ilyen módosító javaslat a szabályzatban előírt három nappal az ülés előtt. Az MPP-s tanácsos kitart amellett, hogy eljuttatta a levelet. /A gyergyóiak nem lehetnek elégedettek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
2009. április 2.
A helyi és megyei önkormányzatok egyelőre semmilyen értesítést nem kaptak arra vonatkozóan, hogy a Boc-kormány hogyan is képzelte el az egészségügyi decentralizációt, illetve ez milyen pénzből valósulna meg. Dan Nica miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter március 18-án jelentette be: két héten belül az önkormányzatok fennhatósága alá kerülnek a kórházak. „Jónak találom a kormány intézkedését, mert a decentralizációt és ezáltal a helyi autonómiát szolgálja, viszont a rendelet a jelenlegi formájában nem jó” – fejtette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A kormánynak ugyanis a finanszírozási kerettel együtt kellene átadnia az egészségügyi intézményeket. Borboly szerint a csíkszeredai sürgősségi kórház, illetve ennek Szentegyházára és Gyimesközéplokra kihelyezett alegységei, valamint a gyergyótölgyesi pszichiátriai intézet kerülne a Hargita Megyei Tanács fennhatósága alá. Gyergyószentmiklóson a városi kórház kerülne önkormányzati hatáskörbe. Egy-két hónapon belül feléleszthetné kórház-egyesítési projektjét a nagyváradi önkormányzat, ha a város kórházai teljes egészében a fennhatóságuk alá kerülnek – közölte Biró Rozália alpolgármester. A városvezetés négy kórházat vonna össze. /Csak ígéret a decentralizáció? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./
2009. április 3.
Április 2-én a székely városok képviselőivel tanácskozott Budapesten Sólyom László köztársasági elnök. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke a találkozó után elmondta: ez az első alkalom, hogy a köztársasági elnök székelyföldi megyei tanácselnökökkel, önkormányzati vezetőkkel, polgármesterekkel tanácskozott. Az államfőnek vázolták a székelyföldi fejlesztési programokat. Hozzátette: a megbeszélésen Székelyföld politikai helyzete, a területi autonómia kérdése is felmerült. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta: megköszönték az államfőnek, hogy március 14-én elment Székelyföldre, ünnepelni a határon túli magyarokkal. Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte: tájékoztatták az államfőt arról is, hogy a romániai parlamenti választások után mennyiben változott a helyzet Székelyföldön. Az új kormány megpróbálta a magyar tisztségviselőket leváltani a tisztségükből, ezért megmozdulások voltak – mondta. Kiemelte: Székelyföldön az aszimmetrikus autonómia elvét támogatják, ami azt jelenti, hogy minden régiónak akkora legyen az autonómiája, amekkorát az a régió szeretne. A Székely Városok Szövetségének tagjai hangsúlyozták, a megbeszélésen szó volt konkrét székelyföldi fejlesztési tervekről is, mint például a Szent Anna-tó felé vezető út rehabilitálása, valamint magának a tónak a rendbetétele. A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közleménye beszámolt arról, Sólyom László támogatását kérték európai uniós pályázataik előkészítésének magyarországi szakmai segítéséhez, a testvérvárosi kapcsolatok európai kiépítéséhez, továbbá egy Székelyföld monográfia elkészítéséhez és kiadásához, illetve a Magyar Tudományos Akadémia fokozottabb szerepvállalásához a térségben. /Székely városok képviselői Sólyom Lászlónál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2009. április 10.
Idén kilenc millió eurót utalnak ki a megyei utak rehabilitálására Hargita megyében, jelentette be Borboly Csaba megyei tanácselnök, hozzátéve, a munkálatokat a megye költségvetéséből, valamint kormánypénzekből finanszírozzák. /Kilencmillió euró a Hargita megyei utak rehabilitálására. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2009. április 15.
Hargita megye és tizenhárom megyei település címertervét és a hozzá tartozó dokumentációt nyújtja be ma Borboly Csaba tanácselnök az Országos Heraldikai Bizottság kolozsvári kirendeltségéhez. A megyei tanács Szekeres Attila sepsiszentgyörgyi heraldikus véleményét kérte ki a címertervek elkészítéséhez. Amennyiben a címertervek Kolozsváron kedvező elbírálást kapnak, az Országos Heraldikai Bizottság bukaresti székhelyére kerülnek, ahonnan továbbküldik a belügyminisztériumhoz. Ezt követően határozattervezetként a kormány elé terjesztik, és ha utóbbi megszavazza, akkor a Hivatalos Közlönyben való közzé tétele után lehet majd használni a címereket. /Horváth István: Címertervek Hargitának. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
2009. április 16.
Valószínűleg a közeljövőben menesztik Csedő Zsófiát, a Hargita megyei ifjúsági hatóság vezetőjét, mondta Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Csedő Zsófiát négy évvel ezelőtt nevezték ki a hatóság élére. „Kaotikus állapotokat örökölt elődjétől, és a semmiből építette fel az igazgatóságot” – hangsúlyozta Borboly. /Hargita megye: meneszthetik Csedőt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./
2009. április 24.
Székelyföldön a legfontosabb stratégiai kérdés az autonómia. Félő, hogy egyes politikusok csak a szlogenek és a szimbolikus cselekvés szintjén jelenítik meg az autonómia ügyét. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arra kér minden érintett szereplőt, hogy érdemi vitát folytassanak a kérdésről. Az RMDSZ-nek 1992 óta deklarált célja a Székelyföld területi autonómiájának megteremtése. Hasonló konszenzus uralkodik a román politikai szereplők körében az autonómia elutasítása tekintetében. Jelenleg a székely közösség nem rendelkezik azzal az eszközrendszerrel, amely az autonómiaküzdelem sikeres megvívásához szükséges. A román néppel egy oldalon harcolunk, magyarázta Borboly, a tudatlanságot, a bizalmatlanságot kell leküzdeni. Alakítani kell egy operatív szervezőcsapatot elkötelezett és politikailag is elfogadott emberekből. Ki kell alakítani egy állandó székely jogvédő szolgálatot, egy jól működő lobbirendszert. A székely lobbinak összehangoltan kell működnie Bukarestben, Budapesten, Brüsszelben és Strasbourgban. Az erdélyi magyarok több mint fele úgy érzi, hogy magyarsága miatt hátrányos megkülönböztetésben van része. Mégis, alig akad példa arra, hogy valaki az őt ért sérelem miatt jogi fórumokhoz forduljon. Kiemelten fontos, hogy a Székelyföld lakosai ismerjék meg saját közösségük sikereit, bízzanak a közösség megtartó erejében. /Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke: Lészen autonómia? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2009. április 24.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke azt javasolta, hogy az RMDSZ kongresszus alapszabály-módosításnál nyissa tágra az RMDSZ kapuját, hogy sok tehetséges, elhivatott és az RMDSZ-től annak idején eltávolodott közéleti vezető visszajöhessen a szövetségbe. Integrálni kell őket, különben gyaníthatóan a román pártok fognak rájuk lecsapni. /Borboly Csaba: Kongresszus előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2009. április 27.
Április 25-én Kolozsváron tartották az RMDSZ IX. kongresszusát. Markó Béla szövetségi elnök lezárta az elmúlt két évtizedet, s kijelölte azokat a célokat, amelyeket követve, az RMDSZ az egyéni jogok után a kollektív jogokat kívánja kiharcolni. Traian Basescu államfő a kisebbségi törvény mielőbbi parlamenti elfogadását szorgalmazta, illetve arra biztatta a kormányt: gondolja át a dekoncentrált intézmények vezetőinek menesztéséről szóló kormányrendeletet, míg Emil Boc korrekt partneri viszonyt ajánlott fel az RMDSZ-nek. A kongresszuson úgy módosították az RMDSZ alapszabályát, hogy lehetőséget biztosítottak az EMNT belépésére a Kulturális Autonómia Tanácsba. Traian Basescu elnök kijelentette: az RMDSZ jelentős mértékben hozzájárult Románia demokratizálódásához. Az államfő támogatója a decentralizálásnak, a helyi autonómia növelésének. Beszédében Kovászna és Hargita megyével külön foglalkozott. A két megyében nem adottak a fejlődési lehetőségek a falusi magyar családok gyermekei számára. Az oktatási tárcának külön kell figyelnie arra, hogy a székelyföldi magyar gyermekek jól megtanulhassák a román nyelvet. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Kolozsváron, RMDSZ-kongresszuson egy teremben foglaljon helyet az állam elnöke, miniszterelnöke, a város volt, jelenlegi polgármestere. Ez a román demokrácia sikere – hangoztatta Emil Boc miniszterelnök. Lendvai Ildikó az MSZP újonnan választott elnökeként köszöntötte a kongresszuson jelenlévőket. Crin Antonescu, a nemzeti liberálisok új pártelnöke bevallotta, hogy elemében érzi magát az RMDSZ kongresszusán annak ellenére, hogy egy jottányit sem ért magyarul. Időnként ő is kisebbségben érzi magát, amikor tisztességes, becsületes igyekszik lenni. Bajnai Gordon miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc szakállamtitkár tolmácsolta. A kormányfő szerint a szövetség fontos szerepet játszott Románia európai integrációjában. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke emlékeztetett: olyan személyek ülnek a teremben, akik ma is sebeket hordoznak, mert az 1990 évek elején merték megtenni azokat a lépéseket, amelyeket mások csak jóval később léptek meg. Hrebenciuc elmesélte az 1993-as neptuni találkozót megelőző svájci román–romániai magyar tárgyalásokat. Rámutatott: a svájci tárgyalások után következett a „Neptun-gate”, amelynek résztvevőit Tőkés László tiszteletbeli elnök majdnem kizárta az RMDSZ-ből. Üdvözlendő, hogy megvalósult az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közötti összefogás – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, hozzátéve, folytatni kell a párbeszédet a teljes magyar összefogás érdekében. Németh Zsolt szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy a román politikusok az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket egyszerűen „alkotmányellenesnek” titulálják. Az európai kisebbségek közül lassan az erdélyi magyarság lesz az utolsó, amely nem rendelkezik autonómiával. „Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak a kettős állampolgárság intézményének a fölvetését sem” – mondta a politikus. „Kárpátalján mindig úgy tekintettünk az RMDSZ-re, mint példamutató testvérre” – mondta köszöntő beszédében Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. „Az RMDSZ-nek sikerült összefogni, így még hatékonyabban tudja képviselni közössége érdekeit. Ez az összefogás a kárpátaljai magyarság számára egyelőre csupán álom”. Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli ügyekért felelős megbízottja szerint az összefogás eredményeként létrejövő közös lista az RMDSZ integráló képességét bizonyítja. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a két térség azonos problémáiról beszélt. A megoldásra váró problémák érintik az oktatást, Tőkés László, az EMNT elnöke nem volt jelen a kongresszuson, üzenetét Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke olvasta fel. Tőkés László emlékeztetett: tíz év telt el azóta, hogy az RMDSZ legmagasabb testülete előtt legutóbb szólhatott, akkor még tiszteletbeli elnökként. 2003-ban az RMDSZ úgy gondolta, hogy nincs szükség a hivatalostól eltérő politikai értékrendre. Azonban világossá vált, hogy a közösség stratégiai célját, az autonómiát csakis összefogással lehet elérni. A Magyar Összefogás tehát történelmi szükségszerűség. Markó Béla az elmúlt tizenkilenc esztendő sikerei között említette az új oktatási törvényt, az új közigazgatási törvényt, az alkotmánymódosítást, a Szabadság-szobor felállítását, az erdők, földek, épületek visszaszolgáltatását, az új iskolák és a magyar nyelvű egyetemi oktatás megteremtését. – Végül sikerült a magyar összefogást megteremteni. A PD-L–PSD koalíció ellenzékbe szorította az RMDSZ-t. A politikai változások egyértelműen az etnikai tisztogatást is szolgálják, mutatott rá Márton Árpád. Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke javasolta, hogy vessék el mindazon alapszabályi rendelkezéseket, amelyek a korábbi választásokon más pártok színeiben induló személyek RMDSZ-listán való indulásának gátját képezik. Máté András képviselő elmondta, az állam legfőbb vezetői részéről a kongresszus alkalmával szép szavak hangzanak el, közben sorra bocsátják el a dekoncentrált intézményekben vezetői tisztségeket betöltő magyarokat. Máté emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi törvényt azért nem sikerült elfogadni, mivel éppen a jelenleg kormányzó kollégák nem támogatták azt. Borbély László figyelmeztetett: Marosvásárhelyen csendes asszimiláció folyik. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsos elmondta: a Szabadelvű Kör támogatta az összefogást, az egységes EP-listát, annak ellenére, hogy a szabadelvűeknek az egyén boldogulása a fő. A kongresszus elfogadta A Mi Uniónk, a Mi Európánk című dokumentumot, amely az uniós tagságunkból fakadó prioritásokat rögzíti a következő időszakra. „Elérkezett az ideje annak, hogy a Romániában élő másfél milliós magyar közösséget államalkotó tényezőként, a magyar nyelvet pedig helyi és regionális szinten hivatalos nyelvként ismertessük el” – olvasható a dokumentumban. /Kollektív jogok kiharcolását tűzte ki célul az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ A kongresszuson a román és magyar himnusz után az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök körül tömörülő kongresszusi küldöttek belezendítettek a székely himnusz kezdő taktusaiba is, amit az egész terem átvett. A már helyet foglalt román és magyar meghívottak – köztük Traian Basescu államfő, Emil Boc kormányfő, Crin Antonescu liberális pártelnök és Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata képviselő – így ismét felálltak. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: VIP-parádé a diákházban. A román meghívottak a céltudatosságot, a magyarok az összefogást méltatták. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A fiatalok kongresszusaként említette a kolozsvári tanácskozást Korodi Attila, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) társelnöke. A kongresszusi küldötteknek ugyanis mintegy harminc százaléka volt miértes vagy Miért-közeli. Markó Béla megemlítette, folytatni kell a fiatalítást, de azoknak a kezét nem szabad elengedni, akik eddig hasznosan dolgoztak. Az elnök értékelése szerint két nagy veszély leselkedik a közösségre. Az egyik az, hogy tagjai nem próbálnak élni az eddig kiharcolt jogokkal; nem vállalják, hogy magyarul folyamodjanak az önkormányzathoz, hogy magyarul pereskedjenek. A másik veszély: a szövetség politikusai megtanultak dolgozni, kormányozni, közigazgatni, de elfelejtettek álmodni. Szabó Ödön azt javasolta, az intézményvezetők leváltása ügyében nyújtson be bizalmatlansági indítványt az RMDSZ, és aláírásgyűjtéssel is nyomatékosítsa követelését. Korodi Attila a kis- és középvállalatokra kivetett általányadó ügyében javasolta bizalmatlansági indítvány benyújtását. Korodi majd Széll Lőrinc is felvetette, hogy az RMDSZ-nek meg kellene alakítani a Kós Károly Akadémiát, amelyen a felhalmozott közigazgatási tudást, tapasztalatot lehetne átadni a fiataloknak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében felszólaló Bakk László azt javasolta, fogadjon el határozatot a kongresszus a Bolíviában bajba jutott székely szabadságharcosok, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd ügyében. A javaslat ellen Eckstein-Kovács Péter érvelt. Szerinte a román diplomáciának kötelessége segíteni Tóásó Előd jogvédelmét és Magyarosi Árpád hazahozását, de a kalandorságot, a fegyveres erőszakot nem szabad bevonni az erdélyi magyarság jogkövetelő eszközei közé. Béres István és Ludescher István, Aradról pedig Bognár Levente a szórvány egyre kilátástalanabb helyzetéről beszélt. Asztalos Ferenc azt javasolta, dolgozza ki az RMDSZ a teljes oktatási reform csomagját. /Hadüzenet a petyhüdtségnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2009. április 28.
A megyei tanácsnál van kilenc üres állás, amelyek bármelyikére szívesen fogadják a leváltott igazgatókat és igazgatóhelyetteseket – jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke azon a tanácskozáson, amelyet a decentralizált intézmények vezetőinek leváltása kapcsán tartottak. Korodi Attila képviselő szerint jelképes megmozdulásokat kell szervezni a civil nyomás fokozásáért. Hajdu Gábor megyei tanácstag hatvan kis táblácska sírkertszerű elhelyezését javasolta a menesztett igazgatók jelképeként. /Hargita megyében is tiltakozásra készülnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./
2009. április 30.
Maroshévízen tartotta kihelyezett ülését a megyei tanács. A testületet a Hargita Népe lapkiadó körül kialakult vitatott helyzet, valamint annak az RMDSZ-frakció által javasolt megoldása osztotta meg. A tanácsosok az erre vonatkozó határozattervezetek közül elsőként a lap felelős kiadójának, Karda Emesének a felek közös megegyezéséről szóló határozattervezetét fogadták el, majd meghallgatták a kivizsgáló bizottság jelentését. Ezután a kiadó további működésére vonatkozó alapszabályzatot néhány javasolt módosítással szavazták meg, majd döntöttek az új lapigazgató-főszerkesztő személyéről, ezt a tisztséget a jövőben Isán István Csongor tölti be. Az MPP-frakció tanácsosai előbb az alapszabályzat szavazásra bocsátásának elnapolását kérték azon a címen, hogy nem eléggé kidolgozott és alapos. Miután ezt a javaslatot az RMDSZ többség leszavazta, a polgári pártosok testületileg a Hargita Népét érintő határozattervezetek ellen szavaztak. – Óriási tévedés, hogy ha egy a koordinálásába tartozó intézménynek a megyei tanács nem ad pénzt, akkor semmi köze hozzá. Ez nem igaz, örököltünk bizonyos helyzeteket egyes ilyen intézményeknél, és sokuknál azt tapasztaltuk, hogy nincs rend. Szándékunk ezeknél rendet tenni, még akkor is, ha folyamatosan darázsfészekbe kell nyúlni – jelentette ki Borboly Csaba, tanácselnök. /Hompoth Loránd: Felemás hangulatú ülésen döntöttek a Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./
2009. április 30.
Nem kellett döntenie Hargita megye tanácsának Karda Emese felfüggesztéséről a Hargita Népe kiadó éléről, ugyanis Karda időközben önként lemondott tisztségéről. Borboly Csaba tanácselnök elmondta: a testület tudomásul vette a lemondást, ideiglenes megbízással Karda helyére Isán István Csongort nevezték ki, aki – szintén ideiglenesen – a főszerkesztői tisztséget is ellátja. Így Kozán István felelős szerkesztői megbízatása – legalábbis Isán információi szerint – az új kiadóvezető kinevezésével megszűnt. Kozán e fejleményeket nem kívánta az ÚMSZ-nek kommentálni. Isán István Csongor elmondta: a lapon belül mindenkire szükség van, sőt, új emberekre is. „Nem akarok senkivel leszámolni. A híresztelésekkel ellentétben nem lesz politikai faliújság a Hargita Népe napilapból” – fogalmazott. Szeretne a lap munkatársai közé „visszahozni” néhány nagy nevet a szakmából. A végleges kinevezéshez Isánnak meg kell nyernie a posztra a későbbiekben kiírandó versenyvizsgát. Ez azonban elhúzódhat, mivel a kormány befagyasztotta a költségvetési egységeknél az új alkalmazottak felvételét. Állítólag Karda Emese a gazdasági igazgatói tisztségért cserében volt hajlandó távozni a lapkiadó éléről. Isán István Csongor neve a Hargita Népe napilappal kapcsolatban már korában is felmerült, azonban Borboly Csaba tanácselnök akkor tagadta, hogy bármilyen köze lenne Isánnak a Hargita megyei napilaphoz. /Horváth István: Érvényesült a „papírforma” A lemondott Karda Emese helyett új vezető került a Hargita Népe kiadójának élére. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
