Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője – mint mindig – sietett Markó Béla mellé állni, amikor megjelent a sajtóban, hogy az RMDSZ legfelső vezetőséből néhányan elégedetlenek azzal, hogy a Román Televízió bukaresti magyar nyelvű műsorában hangot kaptak az RMDSZ mai politikai vonalától eltérő vélemények is. Továbbá: " A megüresedő vezetői állásra a legesélyesebb Kós Anna szerkesztő, Markó pártelnök neje". Boros Zoltán, a bukaresti magyar tévéadás vezetője tisztázta: nem tőle származik Kós Anna megnevezése. Megerősítette viszont: közte és bizonyos sajtóorgánumok, továbbá az RMDSZ csúcsvezetősége között nem a legjobb a kommunikáció. Nem egy meghívásukat visszautasították különböző ürügyekkel. A vitakedv, a dialógusra való készség nem elég erős bennük. Volt olyan eset is, hogy az RMDSZ operatív tanácsának egyik tagja felhívta azzal, hogy a készülő műsor nem időszerű... Boros magyarázatot sem kapott arra, miért nem jelöltek újra, bár a MÚRE, igaz csak konzultatív, tanácsadó szervként, mellette állt ki. /Gyarmath János: Egy sajtóbotrányt kiváltó mondatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
2002. június 26.
A román közszolgálati televízió (RTV) magyar adásának főszerkesztője, Boros Zoltán által a médiához eljuttatott közlemény nagy hullámokat vert. A főszerkesztő kifogásait, vádjait /a dialógus teljes hiánya lépett fel a szerkesztőség és a szövetség között/ Kelemen Hunor képviselő elutasította. Kelemen szerint Boros az RMDSZ-től a megfelelő időben több mint bizalmat kapott, ezért állításai mindenképpen rosszindulatúak, és ferdítőek. Még akkor is mellette álltak ki, amikor a Boros Zoltán által vezetett szerkesztőség már nem igazán honorálta ezt, inkább támadta az RMDSZ választott vezetőségét. Kelemen szerint Boros a rádió igazgatótanácsában gyakorlatilag a romániai magyarságot képviselte. A területi stúdiók vezetői már hosszabb ideje panaszkodtak Borosnak az igazgatótanácsban kifejtett tevékenységére. Boros egyetlenegy alkalommal sem jelent meg a heti tanácskozásokon, amelyen az RMDSZ által tisztségbe juttatottak találkoznak. – Boros azt állította, hogy több ízben fordult írásban a képviselőházi frakcióhoz, de beadványaira vagy nem kapott választ, vagy néhány sorral kifizették. Kelemen szerint Boros javaslatai olyanok voltak, amelyek nem hoztak semmi újat. Kelemen szerint az egész napos magyar nyelvű rádiózás bevezetése az RMDSZ gondolata volt. – Boros szerint az RMDSZ szeretné saját hatáskörébe vonni a bukaresti magyar médiát, ám szomorú lenne - teszi hozzá -, ha ezt csak úgy tudná megoldani, ha az RMDSZ-tisztségviselők családtagjait próbálná elhelyezni különböző sajtóorgánumoknál. Kelemen ezt cáfolta, szerinte Borosnál a székhez való esztelen ragaszkodásról van szó. /(Gyarmath János): A székhez való ragaszkodásról van szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2002. július 12.
Gyarmath János főszerkesztő megállapította: ilyen jó visszhangja az egyébként mindig gyanakvó román sajtóban magyar miniszterelnöki látogatásnak soha nem volt. Szerinte arra sincs példa, hogy a magyar miniszterelnök külön is találkozzék, megbeszéléseket folytasson az RMDSZ teljes vezérkarával. Ezután kérdezte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök véleményét, aki hasonlóan lelkendezett: a magyar miniszterelnök éppen Kolozsvárra látogatott, nagy hangsúlyt helyezett arra, miszerint ő Erdélyben itthon érzi magát, hogy Erdélyben rokonai, barátai élnek. Markó szerint ezzel az erdélyi, a romániai magyaroknak üzenetet kívánt tolmácsolni, azt, hogy a magyar miniszterelnök, a most megalakult magyar kormány kiemelt figyelmet fog szentelni a határon túl élő magyarságnak. - Markó szerint a népszámlálási adatoknak miatt pánikba emiatt esni nem szabad. - A jövő héten összeülő Magyar Állandó Értekezlet napirendje még egyeztetések tárgya, jelezte Markó. Az RMDSZ szerint nem feltétlenül szükséges a kedvezménytörvény módosítása, ha viszont mégis, akkor úgy kell módosítani, hogy romániai alkalmazását az ne igazán érintse. Az értekezleten szóba kell hozni a határon túli magyarság támogatási rendszerét, "amellyel szemben számos kifogás merült fel." Az RMDSZ-nek a kormánypárttal megkötött egyezményének mérlege: Kiemelkedő eredmény, hogy végre sikerült a tulajdon kérdését rendezni. Kovászna megyében, de máshol is haladnak már a dolgok. Nem volt eredményes az állami felsőoktatás. A BBTE-n nem különítették el a szakokat, a karokat, a marosvásárhelyi orvosin nem hirdették meg a kívánalmak szerint a magyar nyelvű évfolyamokat. Nagy mulasztás az RMDSZ részéről, hogy nem foglalkoztak a szociális kérdésekkel. A kormány szociálpolitikája átláthatatlan, a fizetések nagyon kicsik, a közköltségek kifizethetetlenek. Az országban most már milliók vannak olyan helyzetben, hogy a létminimumon vagy azon alul tengetik életüket. Gyarmath kérdésére: mintha felerősödtek volna a szövetségi elnök személye elleni támadások, Markó reagálása: "akik az RMDSZ-ben amolyan belső ellenzéket képviselnek, ha tehetik, akkor támadják a szövetség vezetőségét, elnökét." /Gyarmath János: A szülőföldön való megmaradásunkért kell dolgoznunk. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
2002. július 17.
A Romániai Magyar Szó exkluzív interjút kért Bálint-Pataki Józseftől, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökétől a Magyar Állandó Értekezletről. Nem lesz előre lefektetett napirend, inkább ismerkedés a határon túli magyarság szervezeteinek vezetőségével, gondjaival, a budapesti kormánnyal szemben támasztott elvárásaival. Az új magyar kormányzat bemutatkozik a Máért ülésén. Van egy érvényes kormányrendelet is, amelyet a Medgyessy kabinet a hetekben fogadott el, s amely szerint minden tárcánál van egy illetékes, akinek a határon túli magyarsággal való törődés a feladata. - A HTMH részt vesz a Magyar Állandó Értekezlet tényleges szervezésében a Miniszterelnöki Hivatallal együtt, annak irányításával. A HTMH kötelessége lesz végrehajtani mindazokat a határozatokat, döntéseket, amelyek a Máért ülésén születnek. - Bálint-Pataki József leszögezte, a magyar törvényhozás csak ott kíván a kedvezménytörvényen módosítani, ahol az nincs összhangban az ajánlásokkal, de úgy, hogy az eredeti céljának továbbra is megfeleljen. A népszámlások mutatják, hogy mindenütt csökkent a magyarság száma. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy ezt a folyamatot leállítsák. Az anyaország elszívó hatása mindenképpen befolyásolta az erdélyi magyarság fogyását, szükséges a támogatási politika átgondolását, vetette közbe a lap főszerkesztő. Bálint-Pataki József szerint is szükséges a támogatási rendszer, stratégia átgondolása. /Gyarmath János: Ma ül össze a MÁÉRT ötödik értekezlete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./
2002. július 20.
Exkluzív interjút készített lap Markó Béla szövetségi elnökkel a MÁÉRT üléséről. Markó kedvezőnek tartotta, hogy az ülésen Medgyessy miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter kezdeményezően léptek fel a határon túli magyarság támogatását illetően. "A Magyar Nemzet Házára vonatkozó javaslat jelképes üzenete is az új magyar miniszterelnöknek, minden egyes magyarhoz olyan értelemben, hogy kormánya a magyar nemzet együttlétét, egységét a továbbiakban is kiemelten fontosnak tartja. Van egy másik, de már inkább gyakorlatias javaslat az Ady Endre ösztöndíjra. Köztudott, hogy eddig elsősorban egyetemi hallgatók juthattak ösztöndíjhoz a magyarországi támogatásból, ettől arrafelé középiskolások számára is megszületik e lehetőség. Ezt üdvösnek tartom." - így lelkendezett Markó. Markó szorgalmazta a határon túli magyar írók, művészek, továbbá a határon túli magyar sajtó támogatását. Tőkés László püspököt, a MÁÉRT alapító tagját nem hívták meg. Markó megmagyarázta: a MÁÉRT-ot nem személyek, hanem szervezetek, pártok hozták létre, a testület sem személyekből, hanem a szervezetek, pártok képviselőiből áll össze. "Ami pedig a püspök urat illeti, az értekezleten személye nem volt téma, még csak érintőlegesen sem utalt rá senki." Gyarmath János főszerkesztő megemlítette: Tőkés László kifogásolta, hogy az RMDSZ erőteljesen balra tolódott és most a posztkommunista román kormánypárt szövetségese. Markó cáfolta ezt és kikelt a püspök ellen. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
2002. augusztus 1.
Hasznosnak tartja a találkozót, nyilatkozta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság bukaresti üléséről, mert számos felvetett kérdésben sikerült tisztázniuk az álláspontokat. Diaconescu államtitkár a megbeszéléseket követően a Velencei Bizottságra és a Jürgens-jelentésre hivatkozott, emlékeztetett a lap. Bálint-Pataki József megjegyezte, Jürgens-jelentés egyelőre nem létezik, ez módosításra, kiegészítésre szorul. - A magyar kormányzat, a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem támogatására a jövő évben is biztosítja a kétmilliárd forintos támogatást. A HTMH elnöke döbbenettel vette tudomásul, hogy egy egész egészségügyis osztályt kivisznek dolgozni Szombathelyre. Ezt adminisztratív eszközökkel meggátolni nem lehet, ugyanakkor bízik benne, hogy valamilyen formában ezt fékezni lehet. /Gyarmath János: Medgyessy Péter válaszlevelével érkeztek. Interjú Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./
2002. augusztus 28.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke exkluzív interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Kifejtette, hogy a Diszkrimináció Ellenes Országos Tanácsba csak most sikerült bejuttatni az RMDSZ szakértőjét Asztalos Csaba személyében. A belügyminisztériumi illetékesek végre aláírták az egyezséget a kolozsvári református püspökséggel egy olyan ingatlan átadásáról, amely az egyik korábbi sürgősségi kormányrendeletben már szerepelt. Végre megjelent azon további helységek lajstroma, amelyekben az érvényes rendelkezések szerint használható a magyar nyelvű feliratozás. Hatvan valahány településről van szó, amelyek eddig kimaradtak a listáról. Az alkotmány módosításával kapcsolatban Markó éles vitákra számít. Markó leszögezte, hogy figyelmüket a tulajdonnal kapcsolatos ügyekre összpontosítják. Az RMDSZ területi szervezeteitől pontos adatokat fognak kérni a föld- és az erdővisszajuttatás, a birtokba helyezés ügyében. Elkészítettek egy tervezetet az egyházi ingatlanok visszaszármaztatásáról szóló törvény végrehajtási utasításait tartalmazó kormányrendeletre. Markó kiemelte: Tőkés László püspök tapasztalhatta: a nyugati egyházak képviselői nem voltak érzékenyek a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban. /Gyarmath János: Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2002. szeptember 10.
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke értékelte a kormánypárttal megkötött egyezményt. Borbély védte a protokollumot, nem érti azokat, akik szerint az egyezményt fel kell mondani. A protokollummal megszületett egy olyan tárgyalási keret, mely lehetővé teszi, hogy a magyarságot érintő kérdéseket felvessék és aránylag rövid idő alatt megoldják. Sok pontban sikerült elérni módosítást, javítást. Szólni kell arról a kialakulóban levő anyagi háttérről, mely a földek, az erdők, az ingatlanok visszaadásával születik meg. Eddig visszakerült az egykori tulajdonosokhoz több mint 150 ezer ha erdő. Az egyházi ingatlanok kérdése: az egyházakkal is egyeztetett módszertani útmutató a kormány asztalára is került. Borbély reméli, szeptember végéig azt jóváhagyják. A másik kényes pont a költségvetésé, amely szintén tételesen szerepel a protokollumban. Szerepel ugyan az egyezségben, de még megoldásra vár a kártérítési törvény, amely azoknak szolgáltatna történelmi igazságot, akik valamely ok miatt természetben nem kaphatják vissza egykoron államosított ingatlanaikat, javaikat. Az anyanyelvi oktatásban sikeres a marosvásárhelyi Bolyai vagy a brassói Áprily Líceum ügye, jórészt a máramaroszigetié is. Pusztinán és Klézsén is, a szülők kérésére végre beindul az anyanyelv oktatása, abban a reményben, hogy példájukat rövidesen mások is követni fogják. Nagyobbak a gondok a főiskolai oktatás terén. A marosvásárhelyi orvosin jövőre már külön beiskolázási számot állapítanak meg, a kolozsvári Babes-Bolyain viszont még nem jutottuk előbbre. /Gyarmath János: A "protokollum" hozadéka. Interjú BORBÉLY LÁSZLÓval, az RMDSZ ügyvezető alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
2002. szeptember 18.
Az "RMDSZ úgynevezett belső ellenzéke, élen Tőkés László püspökkel, tb. elnökkel, sűrűn azt hangoztatta, hogy a szövetség egyébként választott vezetősége az erdélyi magyarság támogatására szánt pénzösszegekkel egymaga és főleg a saját maga javára gazdálkodik, oda juttat nagyobb summákat, ahol valamiképpen érdekelt." - írta Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. "A hazai közvélemény megdöbbenéssel szerzett tudomást arról, hogy az Orbán kormány, országlásának utolsó napjaiban az RMDSZ rendelkezésére álló összegek többszörösét juttatta egyrészt a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek, másrészt kedvenc kolozsvári lapja, a Krónika megsegítésére." - állította Gyarmath. Megjegyezte, hogy lapja, a Romániai Magyar Szó egyetlen egyszer pályázott, egymillió forint alatti összegre, pontosabban egy számítógép árának a felére, de nem kapta meg. Mátis Jenőtől, az Easy Alapítvány kuratóriumának elnökétől kérdezte, igaz-e, hogy az Easy Alapítvány útján 60 millió forintot juttatott a Krónikának, 20 milliót pedig az Erdélyi Könyvklubnak? Mátis Jenő cáfolta ezt és elmondta, miről volt szó. Az Easy Alapítvány, a Krónika Kiadó Rt. és az Erdélyi Magyar Könyvklub szándéknyilatkozatot írt alá, amely arról szólt, hogy egy alternatív újság-és csomagküldő szolgálatot építene ki, lévén, hogy a Román Posta nyújtotta ilyenszerű szolgáltatások sok kívánni valót hagynak maguk után. Ami a Népszabadságban megjelent, az téves, hiszen az Erdélyi Magyar Könyvklub nem kapott az összegből egy forintot sem, csak majd, mint pályázó fél, használhatja ezt a hálózatot, de csakis megrendelés alapján. A pályázat kedvezményezettje a Krónika Kiadóház Rt., amelynek a már létező terjesztési hálózatára épülne rá ez az alternatív hálózat. Ez a hálózat már most is többeket szolgál ki, a Krónika mellett legalább még két lapot, például Kolozs megyében a Szabadságot. Nemcsak újságokról van szó, hanem csomagküldésről, könyvterjesztésről, magyarországi szak- és réteglapok eljuttatásáról, és minden ehhez kapcsolódó tevékenységről. A megítélt nyolcvanmillió forint csakis a terjesztés javítására költhető. /Gyarmath János: A legjobb védekezés a támadás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2002. október 24.
Okt. 22-én a kormányzó párt és az RMDSZ képviselői, Adrian Nastase és Markó Béla elnökök jelenlétében, áttekintették az esztendő elején megkötött egyezményben foglaltak életbe ültetésének stádiumát. Borbély László RMDSZ ügyvezető elnök leszögezte, senki sem kérdőjelezte meg a megyei protokollumok hasznát, még Kolozsvár sem, pedig ott máig sem sikerült megkötni azt. Ioan Rus belügyminiszter, az SZDP Kolozs megyei szervezete elnöke elismerte, hogy főleg Kolozsváron vannak problémák, és fontosnak tartotta, hogy a két helyi szervezetnek közösen kell fellépnie Gheorghe Funar ellen olyan értelemben is, hogy 2004-ben már új polgármestere lessen Kolozsvárnak. Az RMDSZ mérleget készített a protokollum teljesítéséről, kiderül, hogy akad még bőven tennivaló. Gondok vannak a tanügy területén, a kétnyelvű feliratozás nagyjából mindenütt megtörtént, bár vannak megyék, ahol még lefestik ezeket. Sok szó esett a költségvetésről. Nastase miniszterelnök megígérte, utasítja a pénzügyminisztert, hogy egy találkozó keretében alakítson ki közös álláspontot az RMDSZ képviselőivel. Meg fogják sürgetni a tulajdon visszaadását, ugyanis éppen Kovászna és Maros megye kullog a birtoklevelek kiadását illetően a lista végén. Az anyanyelvű főiskolai oktatás rendezése a protokollum egyik fontos pontja. Ebben most sem jutottak előbbre.- Borbély szerint Kónya-Hamar Sándor időnként elfelejti azt, hogy az RMDSZ megyei elnöke, és egy kisebb csoportosulás nevében próbál megjelenni, elképzeléseinek érvényt szerezni. A Kolozsvári Nyilatkozat az egész RMDSZ nyilatkozata volt, nem csupán egy megyei szervezeté. Borbély szerint az SZKT-tagoknak Kónya-Hamar Sándorral az élén ott kell lenniök Marosvásárhelyen. Ez alapszabályi kötelezettségük! /Gyarmath János: Hasznos, tárgyszerű beszélgetés volt. A kolozsvári nyilatkozatot nem lehet kisajátítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2002. november 18.
Elhunyt Halász Anna /Nagyvárad, 1928. jan. 6. - Bukarest, 2002. nov. 15./ MÚRE- és Aranytoll-díjas újságíró, színi- és filmkritikus. Lánygyerekként került Nagyváradról Bukarestbe, az akkori Romániai Magyar Szóhoz, sokad magával. Később A Hét munkatársa volt. A fordulat után szabadúszóként rendszeresen jelen volt a Román Rádió bukaresti magyar adásában, cikkeket közölt az RMSZ-ben és másutt. /Gyarmath János: Búcsú Halász Annától. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ Mindenhez hozzá tudott szólni, irigylésre méltó volt olvasottsága. Elbeszélései tették hitelessé a holokausztból átmentett zsidó kultúra értékeit. Januárban töltötte volna a 75. életévét. /S. Muzsnay Magda: Halász Anna (1928-2002). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2003. március 5.
Gyarmath János főszerkesztő Márton Árpád képviselővel készített interjút. Gyarmath megkérdezte: Kovászna megyében a lakosság nem élhet a szólásszabadság jogával? Márton Árpád ezt túlzásnak tartotta, a Háromszék c. napilapban főleg indulatosabb hangnemű és keményebb szavakat használó cikkek jelentek meg. Kovászna megyében az átlagnál nagyobb a munkanélküliség, az emberek rosszul élnek, egyre aggasztóbb az etnikai diszkrimináció. Márton Árpád szerint az ottani fórumon elhangzott célkitűzéseknek legalább nyolcvan százaléka szerepel az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán elfogadott programban. A fórum zárónyilatkozata szerint érvényesíteni kell a dr. Csapó József által kidolgozott autonómia-tervezetet, ki kell harcolni a Székelyföld egységes régióként való megjelenítését, a történelmi megyehatárok visszaállítását Erdélyben, a Bolyai Egyetem újraalakítását, az ingó és ingatlan vagyonok visszaszolgáltatását, az anyanyelv használatát a közintézményekben, a bíróságokon, a rendőrségen... Márton szerint viszont Székelyföld egységes régióként megjelenítéséről az RMDSZ kongresszusa határozatot fogadott el. Az anyanyelv használata az RMDSZ progjamjában és a kormánypárttal aláírt egyezményben prioritásként szerepel. Márton szerint dr. Csapó József hármas autonómia tervezete lényegében benne foglaltatik az RMDSZ programjában. Sőt Márton azt állította, hogy Csapó József tervezete nem több szándéknyilatkozatnál. Gyarmath tendenciózus kérdése: mi történne akkor, ha a fórumon elhangzottak hatására, és éppen Király Károly felhívására esetleg tíz- vagy százezrek mennének ki az utcára? Újabb "vásárhelyi március" lenne? Márton szerint Király Károly 1990. márciusában, az akkori véres események idején "kisujját sem mozdította akkor érdekünkben." /Gyarmath János: Hírzárlat Háromszéken? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2003. március 5.
Megdöbbentő ez az interjú, Gyarmath János elfogultan, egyoldalúan baloldali, az RMDSZ-vezetés hűséges kiszolgálója. Valójában Csapó Józsefet autonómia-tervezete miatt eltávolították az RMDSZ vezetéséből. Az pedig, hogy Király Károly 1990. márciusában nem tett semmit, valótlanság. Érdemes elővenni az akkori sajtót!
2003. március 19.
Németh Zsolt, a Fidesz Polgári Párt alelnöke megfázására hivatkozva nem mondta el a brassói magyaroknak március 15. alkalmából üzenetét. Előzőleg fel sem merült, hogy Verestóy Attila jelen lesz. "Jelenléte annál inkább meglepett, mert nem kifejezetten vallunk azonos politikai nézeteket" - jelezte Németh Zsolt. Titkárnője közölte, hogy Németh Zsolt megbetegedett. A Romániai Magyar Szó minderről Verestóy Attilát, az RMDSZ szenátusi frakcióját kérdezte. Verestóy hangsúlyozta: "én sem akartam, és nem is szeretnék együtt szerepelni, méghozzá sehol Németh Zsolttal." Németh Zsolt "ne hozza ide azt a gyalázatos szokást, ami ott dívik. Azt, hogy még a nemzeti ünnepen is kétfelé szakad a magyarság." Verestóy leszögezte: "magyarországi politikus, legyen az bárki és bármilyen pártból, vegye csak megtiszteltetésnek azt, hogy egy RMDSZ-rendezvényre meghívják! És ne támasszon feltételeket". Verestóy szerint a brassóiak a "szeretett Dávid Ibolyát látták volna legszívesebben", de az MDF elnöknője elfoglaltsága miatt ennek nem tudott eleget tenni, és akkor Németh Zsolt "gyorsan bejelentkezett". Az ünnepségre megérkezett Németh Zsolt titkárnője, hogy ő beolvasná a beszédet. Verestóy szerint sajnálatos, "hogy éppen azok, akik a magyar nemzet határokon átívelő egységéről szónokolnak nap mint nap, ma nem tesznek mást, mint keményen támogatják azt a mozgalmat, azokat a fórumokat, melyek célja megtörni magyarságunk egységét, valamiképpen létrehozni az RMDSZ úgynevezett alternatíváját." /Gyarmath János: A "pótszónok" begorombult... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2003. március 20.
Egyes román lapok szerint "román módra veszekednek az erdélyi magyarok, akik a magyar nemzeti ünnepen sem tudják elfelejteni, hogy mely magyarországi politikai erőhöz húznak". Erről kérdezte Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke véleményét Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Kelemen elismerte a román sajtó ítéletét. Hangsúlyozta: kisebbségi létben megosztani a magyarságot több mint hiba, az egyszerűen bűn. Mindazok, akik Erdélybe behozzák a magyarországi politikai nézeteltéréseket, azok bűnt követnek el. Szerinte az ezres tömegből alig néhányan, talán húszan voltak azok, akik kilógtak a sorból. A magyar külügyminiszter kifütyülését politikai betyárkodásnak, politikai műveletlenségnek tartja, hiszen ő az egész nemzetet képviseli. Kelemen kitért arra, hogy az egyházak körében léteznek körök, amelyek megkísérlik az RMDSZ ellenében terelni a magyarságot. /Gyarmath János: Román módra veszekedünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2003. március 29.
Markó Béla RMDSZ szövetségi elnökkel készített interjút Gyarmath János főszerkesztő, aki megjegyezte, nem mindenki örült annak, hogy Románia határozottan elkötelezte magát az Egyesült Államok mellett. Mindenki egyetért abban, hogy a diktatúrákat nem szabad megtűrni, fejtette ki Markó, hozzátette: "az Egyesült Államok az utóbbi hónapokban egyre hangsúlyozottabban támogatott bennünket a NATO- felvétel ügyében, mert stratégiai tekintetben felértékelődött Románia." Markó szerint a Washingtonnal létrejött politikai és részben katonai együttműködés kedvezően fog kihatni "gazdasági életünkre." Markó úgy látja, hogy jelenleg a kormány elsősorban a kisembereket sújtja újabb és újabb adóterhekkel. Gyarmath kérdésére, mi a véleménye, hogy Tőkés László püspök megvonja támogatását az RMDSZ-től. Markó leszögezte: ezt nem tekinti a Királyhágómelléki Egyházkerület lelkészei álláspontjának, mert sokan nem értenek ezzel egyet. Kijelentette: "nekünk olyan egyházra van szükségünk, amely minden hívéhez egyforma szeretettel tud szólni." Az RMDSZ-nek szüksége van az egyházak, a lelkészek támogatására. A püspök "fellépése, álláspontja veszélyes, hiszen tényleg eltávolíthatja egymástól az RMDSZ-t és az egyházat." /Gyarmath János: Mesterségesen gerjesztett konfliktusokra nincs szükségünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2003. április 30.
Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője cikkében élesen elítélte Tőkés László püspököt. Szerinte a püspök legutóbbi nyilatkozatából kiderül, hogy a püspök az aki nincs velem, az ellenem elvet követi. Tőkés László "csúsztatásokkal próbál lapokat elhallgattatni.". A főszerkesztő szerint lapja mindig megadta bárki érintettnek a válaszadás jogát. Gyarmath feltette a kérdést, hogy Tőkés László demokráciát akar vagy teokráciát? "Tettei, nyilatkozatai ugyanis az utóbbira utalnak." /Gyarmath János: Demokráciát, vagy teokráciát? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
2003. május 23.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a Magyar Állandó Értekezleten a határon túli magyar szervezetek álláspontja egybeessen, vagy legalább is igen közel kerüljön egymáshoz. Az RMDSZ az Operatív Tanácsban egyértelmű véleményt alakított ki. Eszerint fontos, hogy ez a törvény az Európai Unióba való belépés után is érvényben maradhasson. Az RMDSZ javaslatára már nem csak két vagy több gyermek, hanem egy gyermek után is jár majd iskoláztatási támogatás. Az oktatási támogatásnál azt szeretnék elérni, hogy a törvény világosan tartalmazza az alternatív megoldásokat is. Javasolták, hogy a diák- és pedagógus igazolványról szóló rendelkezésekbe bekerüljön mindenki, aki magyar. Olyan románok is kapjanak támogatást, akik magyarul tanulnak vagy magyarul tanítanak. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2003. május 28.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített exkluzív interjúban értékelte a Magyar Állandó Értekezlet ülését. Az RMDSZ, Bugár Béláék, más magyar szervezetek javaslatai sorra bekerültek a módosító csomagba. A törvénnyel kapcsolatosan a legtöbb gond az volt, hogy nagyfokú bizonytalanságot gerjesztett. Olyan törvényt kellett alkotni, amely az európai integrációs normarendszerben is alkalmazható. Az értekezleten jelentéktelen szervezetek nyíltan csatlakoztak a Fidesz álláspontjához, jelentette ki Takács Csaba. Szerinte nem szabad attól függővé tenni a lépéseiket, hogy valaki Budapesten vagy más fővárosban mit diktál. Medgyessy Péter miniszterelnök. aki meggyőződéses híve a határon túli magyarság megsegítése ügyének, egyetértett az RMDSZ javaslataival. Takács Csaba szerint a most elfogadott változat jobb az előbbinél, mert bővült a kedvezményezettek köre. Az Illyés Közalapítvány bő éve például az oktatási támogatást nem, vagy csak csurranva-csepegtetve folyósította. Takács a terjedelmes interjúban ezért is az előző kormányt tette felelőssé. /!/ /Gyarmath János: Hosszútávú törvény lehet belőle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2003. július 22.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készített interjúban jelezte, hogy Kovács László külügyminiszterrel három nappal korábban tárgyalt és egyeztetett Budapesten a kedvezménytörvény alkalmazásáról. A magyar kormány bármely képviselője konzultál az RMDSZ-szel, lehetőleg mielőtt a román féllel sor kerülne a megbeszélésekre. Az RMDSZ mára stabil részese a Románia és Magyarország közötti kapcsolatrendszernek. A kedvezménytörvény mostmár megfelel a különböző igényeknek, és tárgyalni már csak az alkalmazásáról lehet. Van néhány olyan kulcskérdés, amiről még csak vitázni sem szabad, például arról, hogy az oktatási támogatás közvetlenül a gyermekekhez, illetve a szülőkhöz jusson el. Terítékre került az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya kérdése, ezt Markó az utóbbi évek egyik legnagyobb eredményének tekinti. A gazdasági kérdések mind nagyobb súlyt képviselnek az RMDSZ tevékenységében. Markó leszögezte, az autómia felépíthető, elérhető, decsak az érintett felek közötti tárgyalásos megegyezéssel. Európára jelenleg az a jellemző, hogy nagyon nagy különbségek vannak a kisebbségi kérdés kezelésében, megoldásában. /Gyarmath János: Tálcán nem kaptunk semmit Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
2003. augusztus 1.
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke tagadta azt a vádat, hogy még Budapestre is elutazott, csakhogy ellehetetlenítse a Tusnádfürdőn megtartott Bálványosi Nyári Egyetemet, többek között azzal is, hogy az erre szánt magyarországi pénzalapokat visszatartassa, vagy legalábbis megnyírbáltassa. Borbély kifejtette, hogy az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának tagja és a szövetségi elnök megbízásából július elején ő képviselte az alkuratóriumot a nagykuratórium ülésén. Hozzátette: az említett pályázatot egyenesen az Illyés Közalapítvány úgynevezett stratégiai alapjához juttatták el, erről a budapesti kuratórium döntött. A budapesti alapítványi gyűlésen Borbély elmondta véleményét Tusványosról, mondván, az RMDSZ tisztségviselői közül egyet-kettőt meghívnak, inkább szemkiszúrásból ahhoz, hogy utána a párbeszéd kialakítása helyett kifütyültessék őket. Amint az tavaly is történt Markó Béla szövetségi elnök előadása idején. Borbély szerint "ez az úgynevezett szabadegyetem az utóbbi években a magyar-román, a magyar-magyar dialógus színteréből zártkörű valamivé alakult át, ahol szót és tapsot csakis a magyarországi jobboldali ideológia által támogatott vélemények kaphatnak, ahol nyilvánvalóvá vált, hogy a cél nem a párbeszéd, hanem a hazai magyarság megosztása." Borbély úgy ítélte meg, hogy még vázolni sem képesek ezt az alternatívát, vagy legalábbis egy, az RMDSZ által eddig bejárt út helyett egy jobbat. Borbély állította, hogy a Félszigetet senki sem szánta ellenrendezvénynek. /Gyarmath János: A tagadásnál nem jutottak messzebbre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./
2003. augusztus 9.
Eckstein-Kovács Péter szenátor, az alkotmány módosítására létrehozott szenátusi bizottság tagja vele készült interjúban kitért arra, hogy az RMDSZ frakciójának volt egy tízpontos módosító csomagja. Mindezek nem nyerték el a képviselőház támogatását, mégis úgy látták, hogy azt fenn kell tartaniuk a közvélemény és a parlament előtt. A kormánypárt, az SZDP olyan "erőemberei", mint Adrian Paunescu például, azt szerették volna elérni, hogy a felekezeti oktatásról szóló rész ne úgy kerüljön be, ahogy azt az RMDSZ már kieszközölte. Továbbá szerették volna korlátozni az igazságszolgáltatásban az anyanyelv használatának"most jobb pozícióban vagyunk, mint azt az eddigi alkotmányos előírások rögzítették." Például az, hogy a rendőrök nem tarthatnak házkutatást bírói engedély nélkül, mindenek előtt az RMDSZ ellenállásán múlott. /Gyarmath János: Mindenképpen jobb pozícióba kerültünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2003. augusztus 19.
Balogh Béla lelkipásztor Balla Tünde újságíróhoz írt nyílt levelében elmondta, hogy országos lelkészi fórumon vett részt idén áprilisban Nagyváradon. A két püspök is tartott beszámolót."Tőkés László úr a tavaly megrendezett Református Világszövetségi gyűlés magyar kormánytámogatásával kapcsolatosan magyarázta a bizonyítványát." 320 millió forintot emlegetett, majd a nagyváradi püspök 240 millió forintnál állapodott meg. Egy héttel később Bálint-Pataki József - Gyarmath János főszerkesztő kérdéseire válaszolva -10 százalékos elszámolási hiányról nyilatkozott a magyarországi támogatás kapcsán (RMSZ, 2003. máj.1.). Hermann János főtanácsos, aki a nagyváradi pénzügyeket irányítja, azt nyilatkozta az Erdélyi Riportnak ("Egy támogatás utóélete" - 2003. jún. 26.), hogy fogalma sem volt arról, hogy 2003. áprilisa után még volt elszámolnivalója a Határon Túli Magyarok Hivatala felé. Ő visszaforgatta a prémiumként felvett 150 millió lejt. Balogh ironikusan írta: a betöréseket mind elhisszük a messziről jött tanácsos úrnak. Egyeseknek érdekük fűződött bizonyos számlák eltüntetéséhez. Balogh azt állította, hogy egy lelkipásztornak 230 millió lejes juttatásról kellett papírt aláírnia ahhoz, hogy a markába számoljanak egy 200 millió lej alatti összeget. Balogh továbbment: az elszámolt üzemanyagköltség elég lett volna a földgolyó többszöri megkerüléséhez. /Balogh Béla lelkipásztor: Nyílt levél Balla Tünde részére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
2003. augusztus 23.
A közvélemény-kutatás szerint ha most lenne választás, az RMDSZ a szavazatok mintegy öt-hét százalékára számíthatna. Mindez nem a lejárató kampány hatása, tette fel a kérdést Gyarmath János, aki exkluzív interjút készített Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. Markó inkább megnyugtatónak tartja az előrejelzéseket, mert azt sugallják, hogy az RMDSZ támogatottsága stabil, annak ellenére hogy "hónapokon át jópár ember módszeresen dolgozott azon, hogy lerontsa az RMDSZ népszerűségét". Egyesek "egyéni sértettségből vagy ambícióból odadobnák akár az erdélyi magyarság politikai jövőjét is." Az elkövetkezőkben az RMDSZ-nek egyértelműen azt kell bizonyítania, hogy nyitott szövetség, amelyben minden véleménynek helye van. A kettős állampolgárság ügyéről kifejtette: ha Magyarországnak van lehetősége, módja valamiképpen támogatást nyújtani a határon túli magyarok helyzetének javításához, akkor azt mindenképpen tegye meg. Markó szerint nem ez a kérdés foglalkoztatja az erdélyi magyarságot.A magyarság körében az utóbbi időben a legnagyobb visszhangot az észak-erdélyi autópálya megépítése tervének elfogadása keltette. Ez több tízezer embernek teremt azonnal munkahelyet, továbbá kedvezően befolyásolja számos régió gazdasági életét. /Gyarmath János: "Küszöbre" kényszeríthetik-e az RMDSZ-t? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./
2003. augusztus 28.
Bilibók Jenő tanár, a csángószövetség alelnöke beszámolt arról, hogy a csángók örömmel fogadták a Romániai Magyar Szó javaslatát, hogy akik segíteni akarnak fizessenek elő a lapra egyes csángó családoknak. Most már várják, és ha véletlenül késik, már érdeklődnek utána. Jelenleg a napilap eljut már több mint száz moldvai magyar családhoz. Ősztől összesen hét iskolában hat tanár fogja a magyar nyelvet tanítani. Azért csak hat, mert az egyik községben, Klézsében már két iskolában indul be a tanítás, 170-175 gyermek fogja megtanulni magyarul a betűvetést. A nyári táboroknak kiemelt a fontosságuk, hiszen a gyermekek szórakozva ugyan, de szintén anyanyelvi oktatásban részesülnek. Tavaly mintegy ötszáz gyermeket tudtak táborba küldeni, idén még többet. Eddig hat-hét hazai és három magyarországi tábor fogadta őket. A költségeket pályázatok segítségével sikerült teljes egészében fedezni, illetve a magyarországiak esetében a szervezők állták azokat. /Gyarmath János: Az RMSZ a Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2003. szeptember 5.
Markó Attila kisebbségvédelmi helyettes államtitkár, az egyházi ingatlanok visszajuttatását felügyelő kormánybizottság alelnöke a vele készült interjúban leszögezte: kezdeti lépésnek elfogadható a 49-es szám, ennyit juttattak vissza határozattal. Ha viszont azt nézik, hány ingatlan sorsáról kell még dönteni, akkor nem lehetnek elégedettek. A magyar történelmi egyházak megközelítőleg 1800 kérelmet iktattak, ennél valamivel nagyobb azoknak az ingatlanoknak a száma, amelyeket visszaigényelnek. Bizonyos esetekben ugyanis egy kérelmen több is szerepel. Így 1900-ra tehető a visszakért ingatlanok számát. Az egyházak nagyon sok esetben a helyi közigazgatási szervek ellenállásába ütköznek, nem tudnak beszerezni tőlük elengedhetetlenül fontos okmányokat. /Gyarmath János: Beindult, de nem akadálymenetesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2003. szeptember 30.
Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokkal megbízott ügyvezető alelnöke terjedelmes interjúban bizonygatta, hogy az RMDSZ mindig jó úton járt. Vele szemben fellépnek a "különböző okokból az RMDSZ szélére szorultak, netán abból éppen kiszorultak, akik valamiért elégedetlenek, vagy meglehet, csak önös célokból, csoportérdekből" tevékenykednek. Ezek az emberek "arra hivatkoznak, hogy az RMDSZ elárulta a magyarság ügyét, lemondott például az autonómia elvéről." Borbély László szerint ez nem igaz. Az új szerveződésekről is véleményt mondott: "kimondottan káros ennek a szerveződménynek a tevékenysége, ráadásul nem is lehet látni világosan, pontosan mit akarnak." /Gyarmath János: A magunk szabta utat fogjuk járni. Interjú BORBÉLY LÁSZLÓ kormánykapcsolatokkal megbízott ügyvezető alelnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2003. november 12.
Csíkszereda városi tanácsa határozatot fogadott el, mely szerint megkereséssel fordul a román kormányhoz, a belügyminiszterhez, a prefektusi hivatalhoz, segítséget kérve a városban a nyugalom és a rend helyreállításához. Gyarmath János puhatolózó kérdései a hallgatás falába ütköztek, senki nem merte néven nevezni sem írásban, sem szóban a várost félelemben tartók kilétét. A tanácsi határozat kiváltója lényegében egy, a Hargita Népében megjelent cikk, amelyekre aztán jött is a kioktató válasz a Jurnalul de Transilvania helyi, kétnyelvű kiadásának hasábjairól. Ez a lap dühödten és durván kirohant a város vezetői ellen a határozat miatt, inkvizíciót emlegetett. Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai képviselő a Romániai Magyar Szónak kifejtette, hogy a lakosságot nyugtalansággal tölti el az, ami zajlik. Mindenki tudta a városban, hogy embereket vertek meg, székházakat, gépkocsikat gyújtottak fel - ismeretlen tettesek. Valakik megfélemlítik a lakosságot, mert sokan fordultak hozzá is, de már névvel nem vállalták fel előadott történetüket. A történtek oka az érdekek összeszövődése, a korrupció. A privatizációs folyamatok nyomán meggazdagodott vállalkozói réteg a jelek szerint Csíkszeredában is együtt "dolgozik" a belügyi szervekkel, a hírszerző szolgálattal, a köztisztviselőkkel, akik bizonyos juttatások, jutalékok fejében behunyják szemüket. A tanács egyes tagjai sem ma született bárányok. A rendőrök éppen az ő mandátumuk idején építették ki villanegyedüket építkezési meg minden egyéb engedély nélkül. Szondy Zoltán tanácsost és újságírót fényes nappal három ismeretlen megverte saját lépcsőháza előtt. Előzőleg Szondy elég "finom" fogalmazású cikket tett közzé, személyében lényegében nem támadott senkit. A Jurnal de Transilvania azoknak a bizonyos üzleti köröknek a szócsöve, amelyek most éppen ellentétbe kerültek az önkormányzattal. Az a vállakozó, aki ezt a lapot finanszírozza, magyar. Etnikai konfliktusról tehát szó sem lehet, hatalmi egymásnak feszülésről viszont mindenképpen. /Gyarmath János: Megoldatlan rejtvény. Chicago lenne Csíkszereda? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2003. november 29.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készített interjúban leszögezte, az RMDSZ sokkal szélesebb skálán is közelíti meg a hazai magyarságot foglalkoztató gondokat, mint például a kilencvenes években, sőt azt követően is egy ideig. A prioritások között szerepelt az anyanyelvi oktatáshoz való jognak az óvodától az egyetemig terjedő érvényesítése, az anyanyelv minél szélesebb körben - a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a helyi közintézményekben - való használata. Az egykori magyar tulajdonok visszaszerzése, viszajuttatása többnyire már megtörtént, de a folyamat nem zárult le, csak az elején van például az egyházi ingatlanok visszaadása, tulajdonba helyezése. Romániában a privatizáció nem volt spontán folyamat. Sok esetben politikai befolyáson múlt az, ki jutott hozzá a bankhitelhez, másrészt, ki nyert meg egy versenytárgyalást. A magyarság emiatt hátrányba került. Az elképzeléseket csakis a többséggel való egyeztetéssel lehet megvalósítani. /Gyarmath János: Önbizalommal messze többre vagyunk képesek. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2003. december 13.
Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a vele készült interjúban megállapította, hogy autonómiáról többnyire csak a kinyilatkoztatás szintjén tárgyaltak, igen kevesek jutottak el az elemzés talajára. Elővettek "egy nyolcéves tervezetet, amelyet egy volt szenátor kolléga a kilencvenes évek derekán megfogalmazott, nem valami nagy sikerrel." Borbély szerint az új nemzeti tanácsok legitimitásával van gond, általában közfelkiáltással döntöttek. Legtöbbször néhány tucat résztvevőt volt jelen. Az RMDSZ-ben viszont belső választásokkal vagy népes küldöttgyűléseken döntenek a különböző tisztségekről. Az RMDSZ úgy értékelte: anélkül, hogy lemondana a programjában megfogalmazott autonómiáról, addig, amíg annak megvalósítására nem érik meg az idő, annak legfontosabb elemeit próbálja bevinni különböző törvényekbe. Borbély úgy értékelte, hogy a Csapó-féle tervezet szerint a magyarok által választott Székely Nemzeti Tanács lényegében minden hatáskört átvenne az államtól. A statútum ugyanakkor nem tisztázza: mi lesz a más nemzetiségekkel. Csapó tervezete "megvalósíthatatlan, jogilag nem megalapozott, múltba tekintő valami." /Gyarmath János: Sokszínűségünkben is lehetünk egységesek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
