Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke bírálta az RMDSZ-t, szerinte az RMDSZ vezetői átgondolatlanul és szerencsétlenül döntöttek akkor, amikor a román-magyar alapszerződésről tárgyalni kezdtek Horn Gyula miniszterelnökkel. Az RMDSZ ezzel a megbeszéléssel rontotta az újabb magyar-magyar csúcs összehívásának esélyeit, jelentette ki pártjának aug. 28-i sajtótájékoztatóján. A kisgazdák szükségesnek tartják az Ukrajnával, illetve Romániával kötött alapszerződést. /Népszabadság, aug. 29./
1996. augusztus 29.
Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke bírálta az RMDSZ-t, szerinte az RMDSZ vezetői átgondolatlanul és szerencsétlenül döntöttek akkor, amikor a román-magyar alapszerződésről tárgyalni kezdtek Horn Gyula miniszterelnökkel. Az RMDSZ ezzel a megbeszéléssel rontotta az újabb magyar-magyar csúcs összehívásának esélyeit, jelentette ki pártjának aug. 28-i sajtótájékoztatóján. A kisgazdák szükségesnek tartják az Ukrajnával, illetve Romániával kötött alapszerződést. /Népszabadság, aug. 29./
1996. augusztus 30.
Az alapszerződés-ügynek az a hozadéka, állapította meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az aug. 26-i kolozsvári külpolitikai tanácsadó testületi ülésről, hogy "egységbe kovácsolta az RMDSZ-t a mérsékeltektől az úgynevezett radikálisokig, minden frakciót, platformot, sőt a különböző álláspontot képviselő személyeket is, Tokay Györgytől Katona Ádámig." Budapesten Horn Gyula Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkárok társaságában fogadta az RMDSZ küldöttségét. /Szilágyi Aladár: Interjú Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 30./
1996. augusztus 30.
Az alapszerződés-ügynek az a hozadéka, állapította meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az aug. 26-i kolozsvári külpolitikai tanácsadó testületi ülésről, hogy "egységbe kovácsolta az RMDSZ-t a mérsékeltektől az úgynevezett radikálisokig, minden frakciót, platformot, sőt a különböző álláspontot képviselő személyeket is, Tokay Györgytől Katona Ádámig." Budapesten Horn Gyula Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkárok társaságában fogadta az RMDSZ küldöttségét. /Szilágyi Aladár: Interjú Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 30./
1996. szeptember 3.
Az ellenzék indítványa alapján az Országgyűlés szept. 3-án délután egytől hajnalig tartotta rendkívüli ülését, vitanapját. A vita megkezdése előtt a házbizottságban nem született egyhangú megállapodás arról a javaslatról, hogy Markó Béla fölszólalhat-e az ülésen, az ellenzék hiába kérte ezt, a kormánypártok elvetették a javaslatot. Ennek alapján Markó Béla csak meghívott vendégként vehetett részt az ülésen. Kovács László külügyminiszter, Horn Gyula miniszterelnök ismételten kiállt az alapszerződés mellett, hasonlóan az SZDSZ nevében felszólaló Eörsi Mátyás. Az ellenzéki képviselők az alapszerződés jelenlegi szövegét vitatták. Orbán Viktor úgy vélte, hogy Eörsi Mátyás megvilágította mindenki előtt, hogy pártja miként gondolkodik a dokumentumról, amikor azt mondta: olyan alapszerződés nincs, amit az RMDSZ és Bukarest is elfogadhatónak tartana. A Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy az SZDSZ és a kabinet Bukarestét és nem az RMDSZ véleményét fogadta el. - Lezsák Sándor, az MDF vezérszónoka hangoztatta: a magyar kormány a magyar-román alapszerződés jelenlegi szövegével azt üzeni, hogy nincs többé lelkileg együvétartozó egyetemes magyarság, csak nemzetrészek vannak, amelyek külön életet élnek. Ha az erdélyi magyarok több jogot akarnak, vívják ki maguknak. - Tabajdi Csaba államtitkár szerint az alapszerződés vállalható kompromisszum.- A fideszes Németh Zsolt számon kérte a kormánytól, hogy a magyar álláspont kidolgozásánál nem vette kellő súllyal figyelembe a határon túli magyarság véleményét. - A törvényhozás végezetül hajnali két óra előtt néhány perccel, 71 támogató és 235 elutasító szavazattal, tartózkodás nélkül elvetette a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban benyújtott országgyűlési határozati javaslatot. /A Romániai Magyar Szó átvette az MTI részletes jelentését a rendkívüli ülésről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
1996. szeptember 4.
Tőkés László Illúziók nélkül címen vonta meg a mérleget: a júl. 4-5-én Budapesten megrendezett magyar-magyar csúcstalálkozót Duray Miklós méltán nevezte "történelmi jelentőségűnek", mert Trianon óta először történt kísérlet a magyarság ilyen átfogó politikai reprezentációjának jelenlétében a magyar politikai érdekek megfogalmazására. Való igaz, tette hozzá Tőkés László, első ízben összmagyar politikai egyetértést is sikerült kialakítani. Egy hónappal a nevezetes egyezmény után Horn Gyula miniszterelnök bejelentette a magyar-román alapszerződés közeli aláírását, melynek véglegesítésébe a kormány senkinek sem engedett beleszólást. "Az ügyben leginkább érdekelt romániai magyarság képviselői hiába próbáltak személyesen közben járni a miniszterelnöknél. Kovács külügyminiszter Magyarország érdekeire való hivatkozással utasította vissza az alapszerződés módosítására és elhalasztására vonatkozó nyomós érveinket." "Alapvetően és indokolatlanul defenzív az a politika, mely az elvesztett területek ellentételezéseképpen még emberi és kisebbségi jogok biztosításához sem tud következetesen" ragaszkodni. Románia és a többi utódállam mindmáig megszegi szerződésben vállalt kötelezettségeit. "Semmiképpen sem lehet csupán a politikai naivitás" számlájára írni azt az engedékenységet, amely a magyar kormányt jellemzi, amikor" a kisebbségi diszkriminációnak kiszolgáltatott magyarságot látva azt akarja elhitetni, hogy az alapszerződés jótékonyan fog hatni a romániai magyarságra. Az alapszerződés jelenlegi szövegének aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Az egészben az a legtragikusabb, hogy a magyar kormány az alapszerződéssel elfogadott álláspontjával "közelebb áll az elnyomó, nacionalista román kormányhoz, mint saját nemzetének erdélyi közösségéhez." /Heti Új Szó (Temesvár), szept. 13. - Tőkés László írását nem közölte a Romániai Magyar Szó, a budapesti lapok sem hozták, egyedül a kis példányszámú, csak Temes megyei terjesztésű hetilapban jelent meg./ Duray Miklós írása: 1267. sz. jegyzet
1996. szeptember 4.
Sorin Ducaru külügyi szóvivő szept. 4-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy az alapszerződés aláírása szept. 16-án lesz Temesváron, amikor Horn Gyula miniszterelnök látogatást tesz Romániában, Vacaroiu miniszterelnök és Ion Iliescu elnök meghívására. A magyar Miniszterelnöki Hivatal szept. 4-i közleménye szerint Horn Gyula és Iliescu abban is megegyezett, hogy a megbékélésről szóló nyilatkozatot a megállapodás véglegesítése után Magyarországon írják alá, később meghatározandó időpontban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
1996. szeptember 5.
A Bocskai Szövetség szervezésében szept. 5-én az Országház előtti Kossuth téren megtartott nagygyűlésre több mint húszezren jöttek el. A gyűlés szónokai egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarság véleményének figyelembe vétele nélkül nem szabad dönteni az alapszerződésről. A rendezvényt végigkísérte a Horn Gyula miniszterelnököt és Göncz Árpád köztársasági elnököt elítélő jelszavak skandálása. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök szorgalmazta, hogy az alapszerződésbe rögzítsék az erdélyi magyar kisebbség kollektív jogainak gyakorlását, az államosított egyházi vagyon visszaadását és a történelmi egyházak iskolái működési feltételeinek garanciáit. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke köszönetet mondott a magyar ellenzéki pártoknak, hogy "kierőszakolták" az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását az alapszerződés ügyében. Úgy véltem hogy az alapszerződés nem a béke, nem az együttélés dokumentum lesz. Ifj. Hegedüs Lóránt református lelkész hangoztatta, hogy területi autonómia nélkül szűkítő jellege van az alapszerződésnek. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Társaskör elnöke olyan legitim összmagyar fórum létrehozását kezdeményezte, amely magyar rendezési javaslatot terjesztene elő a térség problémáinak megoldására. Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt szónoka szerint azt a kormányt nem lehet magyarnak nevezni, amely nem küzd az elszakított nemzettestekért. Hangsúlyozta: Horn Gyula nem mondott igazat, amikor kijelentette, hogy az alapszerződés aláírásával a magyar társadalom többsége egyetért. Giczy György, a KDNP elnöke, aki arról beszélt, hogy Meciar és Iliescu legalább saját nemzetével szemben elkötelezett, míg Horn Gyulánál ennek nyomait sem lehet felfedezni. Gáspár Miklós KDNP-alelnök szerint a hazaáruló kormány Kun Béláék méltó utóda. Csapody Miklós, az MDF alelnöke az alapszerződést igazságtalan megállapodásnak nevezte, amelyet nem befolyásolt a nemzet egyetlen ellenérve sem. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Párta /MIÉP/ elnöke bejelentette, hogy - a Magyarok Világszövetségével összhangban - aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy népszavazás döntsön arról: ha a kormány aláírja az alapszerződést, akkor az Országgyűlés ne ratifikálja azt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ A tömeg ütemesen zúgta: Vesszen Horn!. /Új Magyarország, szept. 7./
1996. szeptember 11.
/MTI-tudósítás, szept. 11./ Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egy Horn Gyula magyar miniszterelnökhöz intézett terjedelmes nyílt levélben, amelynek szövegét szept. 11-én délután eljuttatta az MTI bukaresti irodájába, megismételte és részletesen indokolta arra vonatkozó javaslatát, hogy halasszák el a román-magyar alapszerződés aláírását, helyszínét változtassák meg, és a dokumentum szövegét alakítsák át. Az RMDSZ-politikus legutóbb a Szövetségi Képviselők Tanácsának és a Szövetségi Egyeztető Tanácsnak, a magyar érdekképviselet legfőbb döntéshozó fórumainak pénteki marosvásárhelyi ülésén élt ezzel az indítvánnyal. A szóban forgó tanácskozásról kiadott RMDSZ-nyilatkozat nem tartalmazott ilyen értelmű felszólítást: azt szögezte le, hogy az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, "bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki a romániai magyar nemzeti közösséget". Tőkés László nyílt levelében kifejti, hogy a magyar kormány és a miniszterelnök korábbi nyilatkozatainak fényében hidegzuhanyként hatott az alapszerződés aláírásának váratlan bejelentése, a szerződés szövege és az, hogy az RMDSZ-t, véleménye szerint, a döntő szakaszban teljesen kizárták a szerződéskötés folyamatából. A tiszteletbeli elnök kifejti, hogy megítélése szerint a szerződés jelenlegi formájában több ponton is ellent mond az RMDSZ álláspontjának, s idézi a vezető testületek korábbi állásfoglalásait, amelyek szükségesnek tartották, hogy a dokumentum garantálja a romániai magyar közösség autonómia-jogát, nevezetesen a romániai magyar kisebbséghez tartozó személyek jogát a személyi, a helyi önigazgatási és regionális autonómiákhoz, s azokon a területeken, ahol többségben vannak, a különleges jogálláshoz. Ugyancsak emlékeztet a püspök a nemzeti kisebbség felekezeteitől, közösségeitől törvénytelenül eltulajdonított ingatlanok és javak visszajuttatásának elvárására. "Még ha igaz is volna az az állítás, hogy a jelenlegi alapszerződés jóval több jogot ír elő a romániai magyarság számára, mint amennyivel ez idő szerint rendelkezik, a végrehajtási, ellenőrzési, megfigyelési és döntőbíráskodási mechanizmusok szinte teljes hiánya rendkívül kérdésessé teszi a román részről vállalt kötelezettségek betartását" - írja Tőkés László. A tiszteletbeli elnök az alapszerződésre vonatkozó első román megnyilatkozásokra hivatkozik annak bizonyítására, hogy a román hatalomból hiányzik a politikai akarat az alapszerződés alkalmazására nézve, s a romániai magyarsággal kapcsolatos politikájában érdemi változás nem várható. "A kollektív jogok és az autonómia-formák elvetésével a mindenkori román hatalom a magyar nemzeti közösséget egyetlen hatékony önvédelmi eszközétől, a belső önrendelkezés lehetőségétől akarja megfosztani" - írja Horn Gyulához címzett nyílt levelében. Az egyházi ingatlanok és javak kérdésében Melescanu külügyminiszter szeptember 3-i levelét "merő porhintésnek és leszerelő politikai manővernek kell tekinteni" - fejti ki Tőkés. A továbbiakban a püspök vitatja a magyar kormány álláspontját, miszerint az alapszerződés kedvez a romániai magyarságnak és előrelépés a történelmi megbékélés útján, vagy hogy "ha a román-magyar államközi viszonyok jók, az a magyar kisebbségnek is jó". Véleménye szerint "Keleti György katonai békepolitikája például nem zárja ki a magyar többségű erdélyi területek folyamatos katonai ?megszállását?". "Elnyomóink az anyaország ?barátságát? és ?jóviszonyát? további elnyomatásunkra szóló ?felhatalmazásként? értelmezik, és eszük ágában sincs az alapszerződések kisebbségvédelmi előírásait gyakorlatba ültetni" - fogalmaz Tőkés László, aki szerint az alapszerződésnek a stabilitást, biztonságot és euroatlanti integrációt segítő "jótékony hatása" is csupán látszólagos: csak elkendőzi a problémákat, ez pedig kifejezetten káros és veszélyes. Mindezek alapján kéri Tőkés László a kormányt és személy szerint a miniszterelnököt a halasztásra, hozzáfűzve, hogy ő maga, "valamint a romániai magyarság felelős képviselői" nem ellenzői az alapszerződésnek, csupán annak méltányos átalakításáért szállnak síkra. Őszintén üdvözlik a magyar kormány szerződéskötési és megbékélési erőfeszítéseit, viszont semmiképpen sem tudják támogatni egy "nyilvánvalóan rossz alapszerződés" aláírását. Végül a levélíró kifejti: "Visszautasítjuk azt a hamis párhuzamot, amelyet egyesek az alapszerződés szélsőnacionalista román ellenzői és miközöttünk vonnak a kétoldalú extrémizmus látszata alapján", mivel "rendkívül fonák dolog az elnyomót és elnyomottat egymással azonosítani". "A szélsőnacionalista román politika megsemmisítő törekvéseivel szemben a mi kritikus álláspontunkat jogos önvédelmünk és demokratikus kisebbségvédelmi politikánk hitelesíti" - fejeződik be a nyílt levél. Az MTI tehát nem hozta nyilvánosságra a levelet, csak összefoglalta, a magyarországi napilapok szept. 12-i számukban ezen MTI-tudósítás alapján ismertették Tőkés László nyílt levelét. Tőkés Lászlónak Horn Gyula miniszterelnökhöz írt nyílt levelét csak a Magyar Nemzet közölte le teljes terjedelmében, egy nappal később. /Magyar Nemzet, szept. 13./
1996. szeptember 16.
Szept. 16-án Temesváron Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu miniszterelnök aláírta a magyar-román alapszerződést. Az eseményen jelen volt Ion Iliescu államelnök, Teodor Melescanu külügyminiszter, Adrian Nastase képviselőházi elnök, az RMDSZ nem képviseltette magát legfelsőbb vezetői szinten, Dézsi Zoltánt, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét küldte, ezzel is jelezve fenntartásait. A román parlamenti pártok - a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt kivételével - képviseltették magukat. Magyar részről jelen volt Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkár. A magyar ellenzéki pártok távollétükkel fejezték ki egyet nem értésüket.Az aláírási ceremónia alatt Temesváron sokezer román tüntetett az alapszerződés és Iliescu elnök ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Az SZDSZ sem képviseltette magát /miután megszavazta és Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő az alapszerződés mellett hitet tevő cikket írt a másnapi Magyar Hírlapban/. Iliescu elnök beszédében éppen a Magyar Hírlap és a Curierul National felmérésére hivatkozott: mindkét ország közvéleménye támogatta az alapszerződést. Horn és Iliescu elnök megbeszélést tartott. Az aláírás után kezdődött a város római katolikus Milleneumi templomában az RMDSZ Temes megyei szervezte által szervezett Őrzők, vigyázzatok a strázsán című ökumenikus gyülekezés, amelynek vendégeként megjelent Lezsák Sándor, az RMDSZ elnöke is, ott volt az RMDSZ több vezetője, Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Bárány Ferenc parlamenti képviselő és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke. A felszólalók között volt Tőkés László, a gyülekezés kezdeményezője, aki hangoztatta: a romániai magyarságnak nem szabad lemondania sem a kollektív jogokról, sem az egyházi javakról, továbbá Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora is. "Befelé folynak a könnyek itt, a temesvári katolikus templomban" , nyilatkozta Udvardy Zoltánnak, az Új Magyarország munkatársának Lezsák Sándor. "Nagy önfegyelmet tapasztalok azon a napon, amikor két szocialista kormány szerződést köt az itt élő magyarok feje fölött". /Az aláírásról szóló tudósítások: Udvardy Zoltán: Szentesítették Trianont. Tőkés László: amiről egy nemzet lemond, azt végleg elveszíti. = Új Magyarország, szept. 17. - Nagy Iván Zsolt: Aláírták a román-magyar alapszerződést. Kedvező nemzetközi visszhang, ellenzéki bírálatok. = Magyar Nemzet, szept. 17. - Gyévai Zoltán: Aláírták az alapszerződést. = Magyar Hírlap, szept. 17. - M. Lengyel László: Aláírás Temesváron, tiltakozás itt és ott. = Népszabadság, szept. 17. -Baracs Dénes: Aláírták az alapszerződést. = Népszava, szept. 17./ Az Őrzők vigyázzatok a strázsán ökumenikus gyülekezést a felszentelésének 100. évfordulóját a közeljövőben ünneplő temesvári Milleniumi templomban tartották. Markó Béla lemondta a részvételt, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az őrállónak ma is az a kötelessége, hogy felhívja a figyelmet a veszedelemre. "Jogaink tekintetében nem alkuszunk és javainkról nem mondunk le. A közösségi jogok sem képezhetik alku tárgyát." Megdöbbentő, hogy "a magyar kormányzat sem vette figyelembe e jogokra vonatkozó álláspontunkat és véleményünket." Trianon óta már a harmadik szerződést kötötték meg a fejünk felett, miközben "megfosztottak javainktól, egyházi ingatlanainktól, földjeinktől, intézményeinktől, házainktól és jogainktól." "Mi az alapszerződés hívei vagyunk, de jó alapszerződés, de jó alapszerződést szeretnénk!" Dézsi Zoltán, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke Markó Béla üzenetét hozta: "Mi önmagunk felett rendelkezve akarunk bekapcsolódni a teremtett világ rendjébe. Hogy ezt megvalósíthassuk, össznemzeti összefogásra van szükség." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke kifejtette: a mai napig abban a hitben ringattuk magunkat: Magyarország a mi autonóm közösségünk állami szintű képviselője. Azonban Magyarország az aláírással ennek az ellenkezőjét bizonyította. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora biztosított mindenkit arról, hogy a határ túloldalán is aggódnak sorsukért. A helyi RMDSZ nevében felszólalt Balaton Zoltán, dr. Bárányi Ferenc, Toró T. Tibor, Bodó Barna és dr. Obest László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
1996. szeptember 16.
Az alapszerződés aláírásakor Horn Gyula miniszterelnök nyilatkozatában a történelmi megbékélésről beszélt. "Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a magyar és román nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben." "Az alapszerződésben a kisebbségi jogok európai normák szerinti rögzítése segít megszüntetni egy fájdalmas, az egész térségre kisugárzó feszültségforrást, lehetővé teszi, hogy folyamatosan és kölcsönösen figyelemmel kísérjük a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését a mindennapok gyakorlatában." Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a szerződés korszerű dokumentum, amely megfelel mindkét ország érdekeinek. A két országban a közvélemény többsége támogatja az alapszerződést. Horn Gyula nyilatkozata, Iliescu nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
1996. szeptember 18.
Az alapszerződés aláírásáról bő terjedelemben számolt be a román sajtó. Ion Cristoiu, az Evenimentul Zilei főszerkesztője azt emeli ki, hogy az alapszerződés elfogadásához nem mindennapi bátorságra volt szüksége Horn Gyulának, illetve Iliescunak. /Magyar Nemzet, szept. 18./
1996. szeptember 18.
Horn Gyula miniszterelnök a magyar-román alapszerződés megkötéséről és annak indítékairól levélben tájékoztatta dr. Franz Wranitzky osztrák kancellárt, Leonyid Danyilovics Kucsma ukrán elnököt, Franjo Tudjman horvát, Vladimír Meciar szlovák, dr. Janez Drnovsek szlovén miniszterelnököt és Radoje Kontics jugoszláv miniszterelnököt. A miniszterelnöki üzenet hangsúlyozza, hogy konkrét lépésekkel lehet a bizalmat erősíteni. Az alapszerződés megkötése a történelmi megbékélés fontos állomása. A jövő útja a kontinens teljes gazdasági egysége, amely lehetővé teszi a nemzeteknek és nemzetiségeknek, hogy megőrizzék hagyományaikat. /Népszava, szept. 18./
1996. szeptember 21.
Tóth Gy. László a nemzetellenes politikai okairól írt. Az utóbbi időben több baloldali és liberális publicista visszautasította azt, hogy az MSZP és az SZDSZ lényegében közömbös a nemzeti értékek és érdekek iránt. Vitatták, hogy az ellenzéki pártok a nemzet egészét érintő ügyekben érzékenyebbek. Annak eldöntésére, hogy melyik politikai irányzat érzékenyebb a nemzeti kérdések iránt, célszerű áttekinteni a milleneumi ünnepségsorozat eseményeit és a magyar-román alapszerződés vitáit. A millecentenáriumi ünnepségen, a Hősök terén 1996. aug. 19-én nem volt jelen a köztársasági elnök, Göncz Árpád, a miniszterelnök, Horn Gyula, a parlament elnöke, Gál Zoltán, de a rendező, Demszky Gábor polgármester sem. Pető Iván, a kisebbik kormánypárt elnöke sem tartotta fontosnak, hogy ellátogasson a Hősök terére. A megnyitó beszédet egy jelentéktelen szocialista politikusra bízták, aki legalább annyit beszélt a különböző népek békés együttéléséről, mint a honfoglalás jelentőségéről. Lényegében egy közepesre sikeredett könnyűzenei koncerttel emlékeztünk az 1100 évvel ezelőtt történtekre. Somló Tamás szükségesnek tartotta közölni, hogy "én 5756 éves vagyok". Miért nem lehet kölcsönösen tekintettel lenni egymás érzékenységére? Ünneprontásként hatott Göncz Árpád néhány megnyilatkozása is, aki egyre inkább a kormánykoalíció propagandistájává válik. - A magyar-román alapszerződésről azt mondta Horn Gyula, hogy az alapszerződéseket "mindenképpen alá kell írni, hiszen ezek nélkül nem lehet bekerülni az Európai Unióba." A júliusi magyar-magyar csúcstalálkozón a kormány még megígérte, hogy támogatni fogja a határon túli magyar szervezetek autonómiatörekvéseit. - A tárgyalást az érintett romániai magyarság tájékoztatása nélkül folytatták. Tudatos nemzetpolitika helyett garanciák nélküli szerződések aláírására törekedtek. Egyre többen látják, hogy az alapszerződés a kétmilliós romániai magyarság tudatos cserbenhagyása. Sokan osztják Tőkés László félelmeit, hogy az alapszerződések jelenlegi formájukban semmit sem oldanak meg. - Társadalom és jövőkép hiányában nincs a koalíciónak kidolgozott nemzetstratégiája sem. /Tóth Gy. László: Ártó szándék, avagy közömbösség és érzéketlenség? A nemzetellenes politika okairól. = Magyar Nemzet, szept. 21./
1996. szeptember 25.
Bill Clinton amerikai elnök levélben gratulált Horn Gyula miniszterelnöknek a magyar-román alapszerződés megkötéséhez. /Magyar Hírlap, szept. 25./
1996. október 2.
Horn Gyula miniszterelnök gyakran ismételt, meggyőzőnek hitt tévedései közé tartozik az a tetszetős figyelmeztetés - írta Tőkés László -, hogy s szomszédos nemzeteknek túl kell tenniük magukat "történelmi sérelmeiken" és a múlt helyett a jövő felé kell fordulniuk. Tisztázni kell, hogy a romániai magyarság esetében nem "történelmi", hanem folyamatosan elkövetett jelenkori jogsérelmek okoznak gondot. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 2./
1996. október 21.
Horn Gyula miniszterelnök okt. 21-én fogadta dr. Allen Kassoffot, a kisebbségi kapcsolatokkal foglalkozó amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ Alapítvány elnökét. A zárt ajtók mögötti megbeszélést követően Tabajdi Csaba államtitkár elmondta, hogy a PER már régóta nagy figyelemmel kíséri a Kelet-Európában zajló, kisebbségeket érintő eseményeket. Horn Gyula támogatja az alapítvány regionális fórumokat érintő kerekasztal-megbeszéléseit. /Magyar Nemzet, okt. 22./
1996. december 3.
A Lisszabonban tartott Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet /EBESZ/ ülésének zárónapján, dec. 3-án Horn Gyula miniszterelnök és Emil Constantinescu román elnök találkozott, mintegy 25 perces megbeszélést tartottak." Szívélyesnek, kifejezetten barátságos hangulatúnak" minősítette a találkozót Horn Gyula. Megállapodtak arról, hogy új román külügyminiszter ellátogat Budapestre. Egyetértettek abban, hogy több olyan szerződés van napirenden, amelynek tető alá hozása rövid időt venne igénybe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
1996. december 4.
"Szívélyesnek, kifejezetten barátságos hangulatúnak" minősítette találkozóját Emil Constantinescu elnökkel Horn Gyula magyar kormányfő. A mintegy 25 perces megbeszélésen, amelyet dec.3-án tartottak Lisszabonban, az EBESZ-csúcsértekezlet színhelyén, megállapodtak arról, hogy az új román külügyminiszter ellátogat Budapestre. Horn Gyula biztosította a román államfőt arról, hogy a magyar kormány szándéka szerint az országgyűlés jövő héten ratifikálja a magyar-román alapszerződést. Mindketten kifejezték szándékukat, hogy mindent elkövetnek az alapszerződés végrehajtása érdekében. Horn Gyula elmondta: tárgyalópartnerével együtt nagyra értékelték az RMDSZ részvételét a kormányban. A magyar kormányfő arról biztosította Constantinescu elnököt, hogy az RMDSZ vezetői reálpolitikusok, akik tudják, hogy az ország gazdasági, politikai felemelkedése jelenthet előrelépést a magyar kisebbség számára. /A magyar országgyűlés jövő héten ratifikálja az alapszerződést. Emil Constantinescu Horn Gyulával találkozott. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Emil Constantinescu elnök Lisszabonból hazaérve nyilatkozott a bukaresti rádiónak. Korrekt eljárásnak nevezte a magyarországi parlamenti vita elhalasztását a romániai választások utáni időpontra. Az alapszerződés "csak alapozás, amelyre széles körű együttműködési kapcsolatot kell építeni, elsősorban gazdasági téren", mondta. /Új Magyarország, dec. 5./ A televíziónak adott nyilatkozatában Emil Constantinescu elmondta, Románia a legutóbbi választások révén "tökéletesen demokratikus országgá vált". Constantinescu szerint ezt bizonyítja belső vonatkozásban az RMDSZ részvétele a kormányzásban, ami véget fog vetni mindenfajta vitának arról, hogy Romániában etnikai konfliktus lenne. Az etnikai problémák a kormányzásban való RMDSZ-részvétellel "a legmagasabb szinten megoldást nyertek" ? hangoztatta az államfő, megjegyezve azt is, hogy a parlamentben 15 más kisebbség is jelen van, amire más országokban nincs példa. /Constantinescu szerint az etnikai problémák a legmagasabb szinten megoldást nyertek.= Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
1996. december 9.
Az Országgyűlés nov. 9-én megkezdte a magyar-román alapszerződés ratifikációjának vitáját. Kovács László külügyminiszter expozéjában az elfogadását javasolta. Az elmúlt hetek történései azt igazolták, hogy az új román elnök és a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői az alapszerződés szellemében a megbékélésre, a kisebbségi jogok biztosítására törekednek. Az ellenzéki pártok véleményét Csóti György ismertette: mind tartalmi, mind formai szempontból súlyos kifogásaik voltak az alapszerződéssel szemben, ugyanakkor az ellenzék üdvözölte a Romániában tapasztalható pozitív változást. A Független Kisgazdapárt név szerinti szavazást kért. - Az ellenzéki pártok úgy döntöttek, hogy nem szavazzák meg az alapszerződés ratifikálását, nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke. "Az alapszerződés tartalma nem változott, mi ezt továbbra is egy Horn-Iliescu-paktumnak tekintjük, amelynek sok hiányossága van" - mondta Demeter Ervin /MDF/. Horn Gyula miniszterelnök hangsúlyozta: vállalja a felelősséget, bebizonyosodott, hogy az alapszerződés aláírása helyes volt, idézett azokból a dokumentumokból, amelyeket vezető nyugati politikusoktól kapott a dokumentum aláírása után. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1996. december 9.
Dec. 8-án Debrecenben az Alapszerződések és regionális gazdasági együttműködés című konferencia megnyitásakor Tabajdi Csaba politikai államtitkár kifejtette: az alapszerződések nem csodaszerek, de nem is a nemzetárulás dokumentumai. A magyar, ukrán, szlovák, román és jugoszláv részvétellel kezdődött kétnapos /dec. 8-9./ konferenciát levélben köszöntötte Horn Gyula miniszterelnök. Az előadások témakörei: régiók közötti együttműködés, bankok szerepe a két- és sokoldalú együttműködésben, a nemzeti kisebbségek lehetőségei az együttműködésben. Bod Péter Ákos, a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank /EBRD/ kelet-közép-európai országokat képviselő igazgatója elmondta, hogy "elégtelen intenzitású kapcsolatok léteznek a kelet-közép-európai térségben". A tanácskozás szervezői - Miniszterelnöki Hivatal, határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Alapítvány - abból indultak ki, hogy a térség államai között létező politikai viszony és a határokon átnyúló gazdasági együttműködés minősége szorosan összefügg egymással. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10., Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./
1996. december 10.
Az Országgyűlés dec. 10-én 249 igen szavazattal, 53 ellenében, 12 tartózkodás mellett ratifikálta az alapszerződést. A név szerinti szavazáson a koalíciós pártok /MSZP, SZDSZ/ képviselői támogatták a dokumentumot /egy kivételével, Szűrös Mátyás (MSZP) tartózkodott/, az MDF, a Fidesz, az FGKP és a KDNP nemmel voksolt /az utóbbiból ketten tartózkodtak/, az MDNP /az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt/ tartózkodott. A vitában Horn Gyula miniszterelnök és Eörsi Mátyás /SZDSZ/ kiállt az alapszerződés mellett. Eörsi Mátyás szerint az egyezménynek köszönhetően lehetetlenné vált a választásokon a román nacionalisták manipulálása. A kisgazdák politikája Eörsi szerint életveszélyes, hatalomra kerülve fegyveres konfliktusba sodorhatnák az országot. Bírálta Giczy György KDNP-elnököt is, aki veszélyezteti a határon túli magyarok érdekeit, Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentését, hogy euroatlanti csatlakozásunk nem az alapszerződés aláírásától függ, felelőtlennek nevezte. Surján László /KDNP/ szerint szabaddemokrata képviselőtársa /Eörsi/ a belpolitikai csatározások szintjére alacsonyította le a külpolitikai párbeszédet. Tabajdi Csaba politikai államtitkár vállalható kompromisszumnak nevezte a szerződést. Rámutatott arra, hogy a kisebbségi ügyek rendezésének az alapszerződés szükséges, de nem elégséges feltétele. A közös kormányzás végre esélyt adhat arra, hogy a magyarság végre beleszólhat sorsa alakításába. Lezsák Sándor /MDF/ leszögezte, hogy a dokumentum tartalmilag veszélyesen hiányos. Hiányzik belőle a magyar közösség javainak visszaszolgáltatása, s elfogadhatatlan a kollektív jogokat értelmező lábjegyzet. Az MDF elutasító döntése azonban a múltat utasítja el, nem a jövőt. Az MDF a maga eszközeivel segíti a megbékélést a Kárpát-medencében. Jeszenszky Géza /MDNP/ kifejtette, hogy pártja "ha nem is támogatja, de nem ellenzi az alapszerződést". Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ kijelentette: az ellenzék kész volt, hogy részt vegyen az alapszerződés előkészítésében, azonban a kormánykoalíció az ellenzék egyetlen javaslatát sem fogadta el, s negligálta az RMDSZ véleményét is. Az egyházi kárpótlás alapkérdés, ettől függ, lesz-e magyar nyelvű oktatás Romániában. - Az ellenzéki pártok javasolták a ratifikálás elhalasztását addig, amíg a magyar-magyar csúcs záródokumentumának jogforrássá emelését célzó határozati javaslatot nem fogadja el a parlament. Eörsi Mátyás ezt elvetette, a ratifikálás elhalasztását a kormánytöbbség elutasította. - Az egyes frakciók képviselői megindokolták azt, hogyan szavaznak. Az MDF azért szavaz nemmel, indokolta Csóti György, mert a szerződést a romániai magyarok feje felett és akaratuk ellenére kötötték meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Kinek jó ez az egész magyarországi parlamenti ratifikációs vita az alapszerződésről, tette fel Nagy Iván Zsolt /a Magyar Nemzet munkatársa/ a kérdést, majd válaszolt rá, szerinte sem a kormánynak, sem az RMDSZ-nek, sem az ellenzéknek... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A Népszabadságban Aczél Endre dühödten kirohant a magyar ellenzéki képviselők ellen, amiért nem szavazták meg a ratifikálást és bátran kiállt a kormányzat mellett. /Aczél Endre: Konok magyar ellenzék. = Népszabadság, dec. 11./
1996. december 18.
Victor Ciorbea miniszterelnök dec. 18-án fogadta Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövetet, aki átadta Horn Gyula miniszterelnöknek az új román kormány megalakulását üdvözlő levelét. Horn Gyula kormányfői dialógust kezdeményezett. /Új Magyarország, dec. 19./
1996. december 18.
Dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök a parlamentben fogadta a határon túli magyar pártok vezetőit. A résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy az eszmecsere hasznos volt. /Új Szó (Pozsony), dec. 19./
1996. december 18.
Emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forint jutalmat kaptak a Kisebbségi Díj kitüntetettjei. A díjakat dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök adta át. A határon túli magyar kitüntetettek között volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/, az újvidéki Forum Kiadó, a drávaszögi magyar közösség, kassai Thália Színház együttese, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja /Csíkszereda/, Böjte Csaba ferences szerzetes /Déva/, a Szent Ferenc Alapítvány alapító elnöke és Rudolf Chmel irodalomtörténész, volt nagykövet. Kaptak mások is Kisebbségi Díjat, így az Erdélyből áttelepült Bodor Pál, a Népszabadság publicistája, Csepeli György szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének tanszékvezető tanára, Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Heltai Péter televíziós szakember és Schöpflin György londoni politológus professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., Új Magyarország, dec. 19./
1996. december 27.
Adrian Severin külügyminiszter dec. 27-én Budapestre látogatott. Tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, akivel kicserélték az alapszerződés ratifikációs okmányait, majd fogadta Horn Gyula miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Severin megbeszélést folytatott a magyar ellenzéki pártok vezetőivel. Severin külön kiemelte, hogy első útja Budapestre vezetett. Kovács László a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy román kollégájával megállapodtak: újra megnyitják a kolozsvári és a debreceni főkonzulátust, emellett tiszteletbeli konzuli hivatalt létesítenek majd Győrben és Constancában: megállapodtak abban is, hogy a két külügyminiszter vezetésével kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre az alapszerződésben foglaltak megvalósításának elősegítésére, januárban megszületnek az albizottságok, az egyik a kisebbségek ügyével foglalkozik. Kovács László szerint már a jövő év elején aláírható lehet a szabadkereskedelemről, a diplomák kölcsönös elismeréséről, a környezetvédelmi együttműködésről, a kombinált fuvarozásról és a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről szóló megállapodás. A két külügyminisztérium szakmai együttműködését is írásos egyezmény fogja szabályozni. Szorgalmazzák, hogy rendszeressé váljanak a legmagasabb szintű találkozók. Megállapodtak új határátkelő helyek megnyitásáról és a jelenlegiek korszerűsítéséről. A tárgyaláson Kovács László felvette a kétnyelvű feliratok, az egyházak és kisebbségi közösségek kárpótlásának kérdését, illetve az oktatási törvény felülvizsgálatát. Horn Gyula a megbeszélés után kifejtette: egyetért azzal, hogy az együttműködésnek folyamatosan, lépésről lépésére kell megvalósulnia. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a román külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette: az új román vezetés immár gyakorlati lépésekkel bizonyította, hogy komolyan gondolta választási ígéreteit. Ettől új korszak kezdődhet a két ország kapcsolatában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28., Magyar Hírlap, dec. 28./ Az Adevarul szerint Severin külügyminiszternek nem volt hivatalos felhatalmazása a konzulátusok megnyitására vonatkozó "fedezet nélküli engedményeket" tenni a magyaroknak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
1997. február 14.
Várhatóan Boros Jenő pozsonyi nagykövet lesz a HTMH új elnöke, így értesült az Új Magyarország. A HTMH irányító posztja - Lábody László lemondása miatt - betöltetlen. A hír meglepő, mert Horn Gyula miniszterelnök Törzsök Erikának, a HTMH elnökhelyettesének előléptetését, illetve Petróczi Sándornak, Tabajdi Csaba államtitkár kabinetfőnökének elnöki kinevezését fontolgatta. /Új Magyarország, febr. 15./
1997. március 9.
Márc. 12-én kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Victor Ciorbea miniszterelnök, eleget téve Horn Gyula kormányfő meghívásának. Victor Ciorbeát több miniszter /köztük Tokay György/ és államtitkár elkísérte útjára. Ciorbea Horn Gyulával tartott megbeszélést, majd a két miniszterelnök által vezetett delegációk tárgyaltak egymással. A tárgyalást követően aláírták a kormányközi együttműködési és aktív partnerségi vegyes bizottság, valamint a kormányközi gazdasági vegyes bizottság létrehozásáról szóló egyezményt, a szakminiszterek további egyezményeket írtak alá. Az egyik egyezmény lehetővé teszi, hogy a jövőben lényegesen csökkenjen a várakozási idő a román-magyar vasúti átkelőnél. Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta a román kormányfőt. Ciorbea elmondta, hogy ápr. 30-ig jóvá akarják hagyni a törvényhozásban a magyar nyelvű oktatást korlátozó cikkelyek eltörlését és a kétnyelvű oktatás elfogadását. A román kormány szerint nincs elvi akadálya a magyar egyetem újranyitásának sem, ennek első lépéseként a Babes-Bolyai Egyetemen ősztől két magyar szak indul. Ciorbea egyetértett a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésével. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta Ciorbeát. A tárgyaláson a két ország törvényhozásának kapcsolatáról volt szó. A román kormányfő találkozott Demszky Gábor főpolgármesterrel is. Victor Ciorbea miniszterelnök este kormánypárti, majd ellenzéki képviselőkkel találkozott. A román kormányfő másnap üzletemberekkel találkozott, megbeszélést folytatott a magyarországi román önkormányzat képviselőivel, majd ellátogatott Székesfehérvárra, a Videoton Gyárba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
1997. március 26.
Eörsi István emlékeztetett arra, hogy összegyűltek vagy huszonöten Budapesten, a Merlin Színházban, hogy egy másik íróegyesületet alakítsanak. Eörsi kirohant a Magyar Írószövetség ellen. Szerinte a Kádár-érában az Írószövetség a pártpolitika transzmissziós szíjaként funkcionált. A tagságot felduzzasztották. A rendszerváltás után a "tagságot tovább duzzasztották - hazaffyas kötelességből az összes jelentkező kisebbségi és emigráns magyart felvették, akinek neve nyomdafestéket látott." /Eörsi István: Van-e, ami nincs? = Népszava, márc. 27./ Horn Gyula miniszterelnök márc. 27-én találkozott a Magyar Írószövetség székházában hazai és határon túli magyar írókkal, akik az Írószövetség nehéz anyagi helyzetét tolmácsolták. Éppen ebben az időben jelentették be, hogy egy csoport új írószervezetet alakít. A kezdeményezők - Konrád György, Eörsi István, Szilágyi Ákos, Kukorelly Endre, Radnóti Sándor - akik nyugatos vagy posztnyugatos paradigmában gondolkodnak, nem kapnak kellő hangsúlyt a jelenlegi írószövetségben. /Népszabadság, márc. 28./ Pomogáts Béla reagált Eörsi írására. Elmondta, hogy Magyarországon jelenleg nyolc irodalmi társulás működik /Magyar Írószövetség, PEN Klub, József Attila Kör, Írószakszervezet, Magyar Írók Egyesülete, Független Magyar Írók Szövetsége, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia/ és most lesz egy kilencedik. Pomogáts már tavaly ősszel javasolta Konrád Györgynek, hogy az írószövetségen belül jöjjön létre azoknak az "urbánus", "liberális" íróknak /most "posztnyugatosoknak" nevezik magukat/ a társulása, akik úgy érzik, kisebbségi helyzetbe kerültek a szövetség választmányán belül. Nevezzék Babits Társaságnak, ajánlotta Pomogáts, ő is belépne. Az Írószövetségben úgyis működik egy Móricz Zsigmond Kör a hagyományos irányzatúaknak, a baloldali íróké pedig a Nagy Lajos Társaság. Ebből nem lett semmi. - Az új szerveződés viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a szolidaritás hamarosan megtörik. Az irodalom még inkább kiszolgáltatottja lesz a pártpolitikának, s még inkább a politika pártok alárendeltségébe kerül. Ezek a pártok igyekeznek növelni a befolyásukat a kulturális életben. "Nem az új írói egyesület megalakításának szándékára, hanem a szándékot kísérő retorikára gondolok." - írta. Kiábrándító, hogy egy irodalmi kezdeményezést ilyen agresszív kijelentések kívánnak megalapozni. A szervezők nem arra törekednek, hogy az egyesületnek értelmes feladatot adjanak, hanem arra, hogy besározzák és a talajba döngöljék a riválisnak tekintett szervezetet. Elsősorban Eörsi Istvánnak a Népszava márc. 27-i számában megjelent írására gondol. Eörsi indulatkitöréseit megcáfolni úgy sem lehet: ez egy másik dimenzió.- "Az új írótársulás bejelentését kísérő kíméletlen harcmodor ugyanis tovább növelheti az irodalmi életben amúgy is meglevő ellenségeskedést..." /Pomogáts Béla: Õrizzük a méltóságot és a szolidatást. = Magyar Hírlap, ápr. 3./
1997. április 28.
Petre Roman házelnök vezetésével szenátusi küldöttség április 28-30. között hivatalos látogatást tesz Budapesten, eleget téve az Országgyűlés meghívásának. A delegációt, amelynek tagjai Teodor Melescanu SZDRP- és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter. A küldöttség találkozik az ELTE Jogi karának vezetőivel, majd Petre Roman előadást tart "A NATO bővítése az új európai demokráciák felé" címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./
