Április 6-án Kolozsváron elszállították a Főtér keleti oldalán levő régészeti ásatások maradványait, valamint a gödör körüli kerítést, annak érdekében, hogy betömjék a gödröt. A Mátyás szoborcsoport előtti gödröt szeptemberig tömik be. /Kiss Olivér: Megtörtént az első lépés a főtéri gödrök betömésére. Elszállították a régészeti ásatásokat körülvevő kerítést. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2005. április 27.
Kolozsvár gazdasági, szociális, turisztikai helyzetéről átfogó tanulmányt készített az Amerikai Egyesült Államok-beli National Democratic Institute és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika Tudományok és Közigazgatás kara. Az elemzés során arra a következtetésre jutottak, hogy Erdély fővárosa sokkal több előnnyel rendelkezik, mint hátránnyal. A szakemberek szerint a Kis-Szamos mentén épített víztározók gátjainak esetleges megrepedése veszélyt jelent a város számára. A humán erőforrások kategóriában szerencsére több a pozitív, mint a negatív tényező. A régióban a kolozsvári felsőfokú oktatási intézményekben végzi tanulmányait a legtöbb diák, és valamennyi területen nagyon jól képzett szakemberekkel rendelkeznek. Kolozsvárnak 317 ezer lakosa van, ehhez jön az egyetemeken tanuló mintegy 100 ezer diák. Alacsony a munkanélküliségi mutató. A terelőutak hiánya, a járművek nagy száma komoly gondot jelent. /Kiss Olivér: Kolozsvár rendkívüli potenciállal rendelkezik. Készül Erdély fővárosának fejlesztési stratégiája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2005. május 18.
Kolozsvár belvárosában eddig még nem látott felirat jelent meg a Rich Life elnevezésű üzlet ajtaján: Tilos a romák belépése. A tulajdonosok a szöveget azért függesztették ki az üzlet bejáratára, mert a múlt héten egy roma nőkből álló csoport 16 millió lej értékű ruhát lopott. A tulajdonos már eltávolította a diszkriminatív feliratot. Pár évvel ezelőtt a Monostor negyed egyik bárjának bejáratánál jelent meg hasonló jellegű felirat. A fogyasztóvédelmi hivatal kiszállt a helyszínre, és megbüntette a tulajdonost. /Kiss Olivér: Faji megkülönböztetés Kolozsvár belvárosában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2005. június 15.
Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos jelezte, Kolozsváron a június 21-i tanácsülésen az RMDSZ önkormányzati képviselői nem szavazzák meg az Emil Boc polgármester javasolta utcanév-jegyzéket /a 36 utcából csupán egy a magyar/. Molnos szerint a jelenlegi adminisztráció Gheorghe Funar ex-polgármester stílusában járt el: nem egyeztettek a művelődési és oktatási szakbizottsággal. – Boc nem kérte ki véleményünket. Mi több, az RMDSZ-szel, mint koalíciós partnerrel sem egyeztetett – nehezményezte Molnos. Sajnálatosnak ítélte, hogy utcanévadáskor sohasem veszik figyelembe a kolozsvári magyarság arányát. – Meggyőződésem, hogy a sajtónak is eljuttatott lista a Funar által összeállított jegyzék, amelyet tavaly háromszori próbálkozás ellenére sem szavazott meg a helyi döntéshozó testület – jegyezte meg Molnos, aki bejelentette: a június 21-i tanácsülésen kérni fogja a polgármestert, hogy azonnal vonja vissza a listát. /Kiss Olivér: Nem szavazzák meg Funar listáját. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./
2005. június 21.
Egy éve lett Emil Boc Kolozsvár polgármestere. Megválasztását követően Boc tapintatosan, de hozzálátott Funar embereinek, a magyarság irányába megbocsáthatatlan intézkedéseket kezdeményező városházi alkalmazottak és igazgatók eltávolítására. Eltűntek a nemzeti színű padok, a belvárosi járdák szélén levő trikolór oszlopocskák és kukák. Azonban Boc megfeledkezett arról, hogy alkalmazza a volt helyi ellenzék által kiharcolt tanácsi határozatot, amely a település nevének három (román, német és magyar) nyelven történő feltűntetéséről szól. Egy kivétellel a decentralizált közintézmények élére továbbra sem neveztek ki magyar szakembereket. Épülnek az áruházak, beindult a lakásépítés. Boc egyben polgármester pártelnök is, egyre több időt tölt Bukarestben. /Kiss Olivér: Boc egy éve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2005. július 6.
- Sürgős reformra, átszervezésre szorul a határon túlra irányuló magyarországi támogatások rendszere – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Tusnádfürdőn, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszemináriumon tartott előadásában. Ugyanis más helyzetben vannak a Magyarországgal szomszédos EU-tagállamokban élő magyarok, más helyzetben a csatlakozás küszöbén álló romániai magyarság, és megint más helyzetben a Kárpátalján, a Vajdaságban, vagy Horvátországban élő magyarok. Takács hangsúlyozta: a támogatási rendszert függetlenné kell tenni a politikától, hiszen az egymást követő magyar kormányok más-más szempontokat, prioritásokat tartottak szem előtt támogatáspolitikájuk kialakításában. Ezáltal kiszámíthatatlanná vált a támogatási rendszer, nehezebbé vált a hosszú távú intézményépítő programok kidolgozása és megvalósítása. Takács elmondta, hogy évente mintegy tízmilliárd forint támogatásban részesül az erdélyi magyarság, ez az összeg 41 önálló támogatási rendszeren keresztül érkezik. A politikus hangsúlyozta, hogy a magyar támogatási politikát a Magyar Állandó Értekezletnek kellene meghatároznia. A táborban Vastagh Pál /MSZP/, az Országgyűlés alkotmány és igazságügyi bizottságának elnöke kijelentette: a nehézségek ellenére Magyarország elsőéves EU-mérlege pozitív. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint Románia uniós csatlakozása megteremti a lehetőséget arra, hogy a határon innen és túl levő magyarok „ismét együtt legyenek”. – Markó elmondta: az RMDSZ-nek le kell győznie azt, hogy Erdély még mindig kevesebb költségvetési pénzhez jut, mint az ország többi régiója. Arra a kérdésre, miszerint az RMDSZ kilenc éve a hatalom közelében van, miért nem sikerült meggyőznie partnereit arról, hogy a magyarlakta régiókban is állami beruházásokra kerüljön sor, kifejtette: Erdélyt már 1919-től hátrányba részesítették, így mintegy száz év ledolgozásáról van szó. /Kiss Olivér: A magyar támogatások átszervezését szorgalmazza az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Nem jöttek el a magyar kormány képviselői, sem Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes, de beszédet tartott Markó Béla, a román kormányfő helyettese és Vastagh Pál magyarországi MSZP-s képviselő. Bálint Pataki József HTMH-elnök lemondása miatt távol maradt, és Szabó Vilmos politikai államtitkár sem jött el. A szülőföldalappal kapcsolatban Takács kijelentette, hogy csak üdvözölni lehet minden támogatási formát, amely a határon túli magyarok identitásának megőrzését célozza, amennyiben az nem jár a már meglévő támogatások elvonásával. Kelemen Hunor parlamenti képviselő, a kedvezménytörvény biztosította oktatási-nevelési támogatások folyósításával megbízott Iskola Alapítvány elnöke elmondta, a 2002–2003-as tanévben indult be ez a támogatási forma, a következő esztendőben jelentős mértékben nőtt a kedvezményezettek köre, mintegy 130 000 gyereket támogatnak az iskolakezdésben, idén pedig újabb 10 százalékkal emelkedett az igénylők száma. /Farkas Réka: Fontos a csatlakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./
2005. július 11.
Július 9-én befejeződött Tusnádfürdőn a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) által szervezett II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszemináriumon. Tariceanu miniszterelnök bejelentette, hogy lemond, emiatt több miniszter nem jött el a szemináriumra, köztük Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Winkler Gyula gazdasági és kereskedelmi miniszter sem. Borbély László területrendezési miniszter úgy ítélte meg, hogy a kormánynak nem kellett volna lemondania. Valamennyien elmondták: a válság veszélybe sodorja Románia európai uniós csatlakozását. Borboly Csaba főszervező, a MIÉRT elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy a táborba nem jött el Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, Baráth Etele, a magyar kormány integrációs minisztere, illetve Szabó Vilmos államtitkár. Idén a magyarországi Ifjúsági Minisztérium nem támogatta ezt a tábort. Sokan ígértek pénzt, azonban csupán a Táncsics Alapítványtól és a Határon Túli Magyarok Hivatalától kaptak anyagi támogatást a diáktábor megszervezésére. /Kiss Olivér: Véget ért a tusnádfürdői diákszeminárium. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2005. július 19.
Július 18-án Tusnádfürdőn, a XVI. Bálványosi Nyári Egyetem megnyitóján Emil Constantinescu volt államfő heves támadást intézett az Alkotmánybíróság (AB) ellen. Szerinte az AB tagjai csupán az igazságszolgáltatás bizonyos ágaiban dolgozók előjogainak megőrzésében érdekeltek. – Az AB-ben a kommunista időszakban súlyos vétségeket elkövetett személyek tevékenykednek – tette hozzá a volt államfő. Információi szerint a taláros testületben olyan személyek is helyet kaptak, akik megírták és alkalmazták Nicolae Ceausescu egyes dekrétumait. A taláros testület egyes tagjai az 1950-es években a katonai ügyészségen dolgoztak. Predescu alkotmánybíró például karrierje elején, az 1950-es években, részt vett az ellenzékiek vallatásában. Nicolae Cochinescu vizsgálta ki az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket, szerepe volt az 1989-es forradalommal kapcsolatos iratcsomók leállításában. – A volt szekusokból és pártaktivistákból álló oligarchia a 2000–2004 közötti SZDP kormányzás során erősödött meg az RMDSZ segédletével – mondta Constantinescu. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy vélte, hogy válságban van a román–magyar kapcsolat, amit a romániai politikai helyzet is súlyosbít. Németh az észak-erdélyi autópályát említette, és közölte, várja, hogy milyen konkrét eredményre jutnak az illetékesek. – A román–magyar kapcsolat tejesen normálisan alakult – vélekedett Stefan Glavan, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. /Kiss Olivér: Heves támadást indított Constantinescu az Alkotmánybíróság ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2005. július 20.
Július 19-én Tusnádfürdőn folytatódott a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Régiók és autonómiák Európája – 2005 címmel tartott előadáson Michel Ebner, Dél-Tirol Európai Parlamenti (EP) képviselője. Megjegyezte: öt-hat évtizeddel ezelőtt a dél-tiroli kisebbség hasonlóan nehéz helyzetben volt, mint az erdélyi magyar közösség az 1990-es évek elején, ugyanis Olaszország ugyanolyan központosított állam volt, mint Románia az 1989-es eseményeket követően. Elisabeth Nauclér, a Finnországhoz tartozó Aland-szigetek adminisztrációs vezetője kifejtette: a tartományban élő svédek anyanyelvükön tanulnak, a finn csupán választható tantárgy az iskolákban. Mi több, a finnt idegen nyelvként oktatják. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ a román parlamentben nem hajlandó felvállalni és támogatni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott autonómia-elképzelést. A politikus nehezményezte, hogy Hargita és Kovászna megyének sokkal kevesebb költségvetési pénzt utal vissza Bukarest, mint amennyit az itt élő adófizető polgárok eljuttatnak a fővárosba. A legtöbb résztvevő a Kisebbségi jogok és autonómia az EU-ban című előadásra gyűlt össze. Gál Kinga fideszes EP-képviselő kijelentette: az EU nem fogja megoldani az erdélyi magyarság kisebbségi kérdését. – Az Európai Uniónak nincs általánosan elfogadott normatívája a kisebbségvédelemre vonatkozóan – fogalmazott. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke úgy ítélte meg, hogy a romániai közigazgatásban nem tartják be a kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat. Szerinte jelenleg egyetlen romániai politikai erő sem érdekelt a központosított állam felszámolásában. Szász Jenő, az MPSZ elnöke heves támadást intézett az RMDSZ ellen. A tavalyi helyhatósági és parlamenti választások kapcsán az MPSZ-t az aláírások meghamisításával vádolták, de „eddig ezt nem tudták bebizonyítani, ugyanis senkit sem büntettek meg, senkit sem ítéltek el”. /Kiss Olivér: /Gál Kinga: az Európai Unió nem fogja megoldani a kisebbségi kérdést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ Meglepetést váltott ki Ráduly, Róbert csíkszeredai polgármester, aki egy kalap alatt emlegette a székely nemzet elleni, magyar és román oldalról jövő „elnemzetlenítő” kísérleteket. Abból indult ki, hogy nem születtek meg azok a háttértanulmányok, amelyek az autonóm Székelyföld működtetéséhez kellenének. A székely öntudat hiányát szintén hátránynak tekintette, arra lenne szükség, hogy a gyermekek székely történelmet tanuljanak az iskolában. „Én a székely nemzethez tartozom, de magyar anyanyelvű vagyok, punktum” – jelentette ki. Álláspontjára némiképp magyarázatul szolgált, hogy közben a „hiányos történelmi ismereteire” hivatkozott. /Gazda Árpád: Autonómia Európában és Romániában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./
2005. július 23.
Rendszeresebb, kiszámíthatóbb kapcsolatot kíván fenntartani egymással a jövőben a Fidesz és a RMDSZ, ügyelve a közös elvi alapokra a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben – egyebek között erről beszélt egymással július 22-én Tusnádfürdőn a két szervezet elnöke, Orbán Viktor és Markó Béla. Az RMDSZ-nek sikerült kompromisszumra jutnia a Fidesszel, Markó és Tőkés álláspontja azonban továbbra is kibékíthetetlennek látszik. Orbán hangsúlyozta, nem Budapestről kell meghatározni, milyen legyen az erdélyi magyarság érdekét legjobban képviselő politika. Nemzetpolitikai kérdésekben azonban szükség van bizonyos közös elvi alapokra. „Mi azokkal a szervezetekkel tudunk a legszorosabban együttműködni, amelyek az autonómia kérdését legfontosabb törekvésüknek tartják” – mondta. A Fidesz támogatja az RMDSZ minden olyan törekvését, amely a romániai magyarok érdekeit sokkal jobban szolgáló regionális fejlesztési rendszer kialakítását szorgalmazza. A kettős állampolgárságról kifejtette: „A magunk eszközeivel kívánjuk szolgálni ezt a nemzetegyesítő célt”. Markó Béla úgy fogalmazott: a megbeszélésekből kiderült, hogy alapvető nemzetpolitikai kérdésekben egyetértettek. Markó elmondta: az RMDSZ céljának tekinti a különböző autonómiaformák megteremtését. Markó megállapította: az RMDSZ-nek nyitottan kell politizálnia, úgy, hogy mindenki beállhasson az általa képviselt közös ernyő alá. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke „egyszerű RMDSZ-tagként” szólt a hallgatósághoz. Tőkés bírálta, hogy jelenleg „a romániai magyar közképviselet terén az RMDSZ monopólium helyzetben van”. A Szociáldemokrata Pártra (SZDP) utalva elmondta: az erdélyi magyarságnak meg kell akadályoznia, hogy az RMDSZ a fejlődést gátló politikai erőkhöz csatlakozzon. Az EMNT elnöke szemrehányást tett Markónak, hogy szóba áll Ion Iliescuval, Adrian Nastasével és Viorel Hrebenciuckal, de nem tárgyal Szász Jenővel és vele. A püspök bírálta azt is, hogy az RMDSZ „kirekesztő politikát” folytat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: mivel az elmúlt években nem volt jelen a táborban, a meghívás elfogadását a szervezők tekintsék „a magyar–magyar párbeszéd folytatásának”. Megítélése szerint az erdélyi magyar közéleten belül a konzervatív és ultrakonzervatív, valamint a középjobb és a radikális jobboldal közti álláspontok ütköznek. Markó élesen bírálta a magyar kormány által pár hónappal ezelőtt meghirdetett Szülőföld programot, mivel még semmi kézzel fogható eredménye nincs az elképzelésnek. A hallgatóság kérdései kapcsán éles pengeváltás alakult ki Tőkés László és Markó Béla között. Előbbi szerint „az RMDSZ tisztségviselői úgy politizálnak, mint valami magyarul beszélő román politikusok”. Válaszként Markó Béla megkérdezte: hogyan kell viselkedjen a magyar politikus? Emlékeztetett, hogy a múlt század során „a román politika győztes volt, míg a magyar vesztes”. Ugyanakkor az SZDP-vel öt évvel ezelőtt kötött kormánykoalíciós megállapodásra hivatkozva Tőkés László megjegyezte: „képtelen vagyok közösködni azokkal, akik 1989-ben a temesvári barikád másik oldalán álltak”. /Kiss Olivér: Kiszámíthatóbb kapcsolatot kíván az RMDSZ és a Fidesz. Markó Béla és Tőkés László álláspontja kibékíthetetlennek tűnik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
2005. július 25.
Fokozott érdeklődés övezte Orbán Viktor Fidesz-elnök július 23-i tusnádfürdői beszédét, több mint 4 ezren, mások szerint 2-3 ezren jöttek el. A volt magyar miniszterelnök a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján Magyarország jövője jövőre címen tartott előadást és a hallgatóság kérdésre válaszolt. Kifejtette: a kisebbségi jogoknak az Európai Unió jogrendszerének részévé kell lennie. Erre azért van szükség, mert egyre több kelet-európai országban találkozhatunk a magyar lakta vidékek feldarabolására tett kormányzati törekvéssel, illetve ezen régiók gazdasági ellehetetlenítésével. Orbán elmondta: gyökeres szemléletváltásra van szükség a Kárpát-medencei magyarság problémáival kapcsolatban. E közösség számára a határok által előidézett szétdaraboltság körülményei között is az európai integráció, a lebomló államhatárok, a szabad mozgás és a decentralizáció merőben új lehetőségeket kínál. Az anyaországnak sem úgy kell tekintenie a határon túli magyarságra, mint hátrányra, tehertételre, hanem úgy, mint befektetésre, közös gazdasági felemelkedést segítő tényezőre. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) munkálataira feltétlenül szükség van. – Megengedhetetlen, hogy a jelenlegi magyar miniszterelnök annyi idő óta nem hívta össze a testületet – jegyezte meg a politikus, aki szerint a MÁÉRT-nak a világra kiterjedő reprezentatív fórummá kell átalakulnia. Véleménye szerint Magyarország jövőjét nem a Magyarországon élő 10 milliós, hanem a 15 milliós nemzet egésze határozza meg. Kiemelte: tavaly, december 5-én a kettős állampolgárságról tartott népszavazáson „nem Magyarország lakossága, hanem az ország kormánya mondott nemet”. Szerinte erős nemzettudatra van szükség, ugyanis ez a magyarság alapvető érdeke. – Sajnálatos módon ezt a hazai magyarok nem ismerik fel – fogalmazott Orbán. A nemzettudat erősítésében a határon túli magyarok erőforrást jelentenek a „belmagyarok” számára – hangsúlyozta. A Kárpát-medencei magyarság érdeke a kettős állampolgárság, ugyanis Románia sokkal később fog csatlakozni a szabad utazást biztosító úgynevezett schengeni övezethez. Egyértelműbben: a magyar és a román útlevél még hosszú ideig nem ugyanazt jelenti majd a nyugat-európai hatóságok és határőrök szemében – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta a magyar igazolvány fontosságát is. – Ez lesz a Kárpát-medence legértékesebb dokumentuma, ugyanis olyan jogok tapadnak ehhez az irathoz, amelyek nem lesznek elérhetők a kettős állampolgársággal rendelkezők számára. Tapsvihart eredményezett az is, amikor Orbán elmondta: a kettős állampolgárság kérdése megoldódik, mihelyt Magyarországon a polgári erők kétharmados többséget szereznek az Országgyűlésben. – Jelen pillanatban titkos tárgyalások zajlanak Budapesten arról, hogy a kettős állampolgárság milyen európai normákba ütközik, illetve milyen EU-s jogszabályoknak felel meg. – Ebben a kérdésben a magyar kormánynak mindenféleképpen egyeztetnie kell a Kárpát-medencei magyarság szervezeteivel – mondta. A polgári kormány támogatni fogja az autonómiát az erdélyi magyarok számára. Az autonómia kérdése volt a központi témája annak a találkozónak is, amely július 23-án zajlott Orbán Viktor, illetve Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke között. A résztvevők sajtóértekezleten elmondták: arról beszéltek, miként lehetne előmozdítani a párbeszédet a romániai magyarságot képviselő szervezetek között, közös asztalhoz ülni például a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel is (RMDSZ) az autonómia kérdésének megoldására. Arra a kérdésre viszont, hogy személy szerint mit tehet a Tőkés–Markó kiegyezésre, Orbán csak annyit válaszolt: – Mi nem mondhatjuk meg egy püspöknek, hogy mit tegyen. Orbán ígéretet tett arra vonatkozóan is, hogy „amennyiben a jövő évi választásokat követően Magyarországot polgári kormány vezeti, Erdély számára is lesz Széchenyi terv”. Orbán emlékeztetett: a XX. században megjelent a modern baloldal Közép-Európában, aminek eredményeképpen Magyarország vonatkozásában egy új magatartás is kialakult. Ez pedig az, hogy amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére. Így rontottak rá a sajátjaikra 1919-ben Kun Béláék, így rontottak rá a saját fajtájukra Rákosiék. Ugyanezt tették az ő modern kori kiadásukban 1956-ban azok, akik rárontottak a forradalomra. És nem ilyen harcias eszközökkel, de december 5. is egy kormányzati rárontás a saját nemzetünkre. Erre a baloldalra azonban szükség lesz a jövőben a nemzeti egység megteremtése szempontjából – hangsúlyozta a szónok, aki úgy vélte, hogy a magyarországi baloldalnak „nemzeti fordulatot” kell végrehajtania saját szemléletében. Orbán utóbbi kijelentésére reagált a Magyar Szocialista Párt. Nyakó István, az MSZP szóvivője kijelentette: Orbán Viktor nem méltó arra, hogy a nemzet érdekében szóljon. Érdemes emlékezni azokra a jobboldaliakra, akik Gömbös Gyula és Horthy Miklós kultuszát ápolják a mai magyar politikában. Ezek az erők rontottak rá december 5-ét megelőzően az erdélyi egységes magyar politikai érdekképviseletre. A magyar belpolitikát, jobboldali politikát exportálva, nemzeti tanácsok létrehozásával akarták megtörni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Ez a kísérletük azonban kudarcba fulladt, hála az erdélyi magyarság józanságának. /Kiss Olivér: Hangzatos Orbán kijelentések a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A volt magyar miniszterelnököt bírálja az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2005. szeptember 6.
Az Erdélyi Riport hetilap jóvoltából néhány árvíz sújtotta székelyföldi településen jártak a Szabadság munkatársai, hogy felmérjék: tizenkét nappal a katasztrófát követően mi a helyzet az udvarhelyszéki falvakban. A 15 áldozat eltemetése után az élet visszaáll a szokásos medrébe: Farkaslakáról már több mint tízezer köbméter iszapot és hordalékot szállítottak el a helybeliek. A gazdák mindenhol takarítanak. Az utcákat és az istállókat fertőtlenítették. /Kiss Olivér: Árvíz után: munka és reménység Székelyföldön. Lassan helyreáll az élet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./ Farkaslakára folyamatosan érkeznek a szegélyt szállító teherkocsik. Nyikómalomfalván a fertőtlenítés folyik. Naponta biztosítnak a károsultaknak ivóvizet és kenyeret. A ház nélkül maradt családokat sátrakban szállásolták el ideiglenesen, naponta visznek nekik élelmiszert. /Begyógyulnak a katasztrófa sebei. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2005. október 5.
Annak ellenére, hogy Boros János kolozsvári alpolgármester és László Attila megyei RMDSZ-elnök több ízben ígéretet tett, hogy szeptember végéig sor kerül a Mátyás szoborcsoport előtt levő kutatóárkok betömésére, ez mégsem történt meg. A két politikus szerint Emil Boc kolozsvári polgármester Egyesült Államokba történő utazása előtt egyezség született, hogy a városvezető távolléte ellenére érvényt szereznek a betömésről szóló döntésnek. Mindez ellenére Boc telefonált Amerikából: az akciót állítsák le. Ez az RMDSZ súlyos kudarca. Ilyen esetben a helyi RMDSZ vezetőinek nem kellene visszariadniuk attól, hogy Emil Boc szemébe mondják: vége az együttműködésnek, írta Kiss Olivér, a lap munkatársa. Boc korábban maga is azt nyilatkozta: szeptember 30-ára betömik a gödröt. /Kiss Olivér: Mégsem tömték be a főtéri gödröket. A Kolozs megyei RMDSZ súlyos kudarcot könyvelhet el. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2005. december 6.
A kormány és az amerikai érdekeltségű Bechtel sikeres tárgyalásait követően december közepétől Kolozs megye több településén folytatódnak a telek-kisajátítások. A kormány és a Bechtel közti megállapodás szerint az amerikai cég hozzájárult ahhoz, hogy a közlekedési tárca az évi munkálatok értékének 30 százalékát előlegként kifizesse. Kolozs megyében 3 bizottság tevékenykedik majd Tordaszentlászlón, Gyaluban és Magyarpeterden. Az első, sürgős iratcsomókat december 12–16. közötti időszakban vizsgálják meg. Tavasszal ismét elkezdődnek az autópálya építkezési munkálatai. /Kiss Olivér: Folytatódnak a kisajátítások a Bechtel-autópályán. Három bizottság működik Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2005. december 28.
A legsötétebb Funar-korszakra emlékeztető incidens történt a hét végén: valamelyik kolozsvári vállalat alkalmazottai román lobogót helyeztek el a kolozsvári magyar főkonzulátus főtéri épületére december 24-ről 25-re virradóra. Az ünnepek előtt Emil Boc polgármester utasítást adott a belvárosban lévő kopott zászlók kicserélésére, arra viszont továbbra sincs magyarázat, hogyan került román zászló a külképviselet második emeletén lévő üres zászlótartóba. Boros János alpolgármester szerint az Electrica munkatársairól van szó, de a vállalat képviselői tagadták, hogy ők okolhatók a diplomáciai botrányt is eredményezhető tettért. Pár évvel ezelőtt Gheorghe Funar expolgármester sugallatára Alexandru Dima városházi igazgató közreműködésével a magyar főkonzulátus épületéről eltávolították a magyar zászlót. Ugyanakkor a volt városvezető tartókat és zászlókat helyeztetett el a konzulátus tőszomszédságában lévő városi művelődési ház és a főkonzulátus bal oldalán levő ingatlan eresze alá, és minden alkalmat megragadott arra, hogy kellemetlenkedjen Alföldi László volt főkonzulnak és munkatársainak. Boros szerint nem véletlenről van szó. Szentpéteri István konzul tiltakozó jegyzéket adott át Emil Boc polgármesternek. Amennyiben nem kerül le a zászló, a bukaresti magyar nagykövetség diplomáciai tiltakozására kerül sor. Szokatlan, udvariatlan gesztusról van szó. Az érvényben levő nemzetközi szerződések szerint a fogadó ország zászlóját nem tűzik ki az épületre – jegyezte meg a főkonzul. A konzuli tiltakozásra december 27-én végül levették a főkonzulátus homlokzatáról a román zászlót. /Kiss Olivér: Román zászlót tűztek ki a magyar főkonzulátusra. Csupán konzuli tiltakozásra távolították el. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2005. december 29.
Kellemetlen meglepetés érte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét: a koalíciós „partnerek” ismét megszegték ígéretüket, és az előzetes megállapodások ellenére megakadályozták, hogy az elkövetkező tíz évben az RMDSZ jelöltje töltse be az egyik alprefektusi tisztséget. Korábban azt ígérték, hogy a tisztség betöltésére kiírt versenyvizsgán a többi koalíciós párt nem állít ellenjelöltet, de nem így történt. Az RMDSZ jelöltjét nem is engedték szóhoz jutni, a vizsgáztató bizottság szerint Fekete Emőke nem felel meg a követelményeknek, mivel nincs megfelelő számú munkaéve. A prefektusok jogállásáról szóló törvény módosítása következtében január 1-től a prefektúrák főtitkárai alprefektusokká válnak, így valamennyi megyében a prefektusoknak két helyettese lesz. Mivel Kolozs megyében Silviu Hentz prefektúrai főtitkár nemrég tragikus hirtelenséggel elhunyt, versenyvizsgát szerveztek a megüresedett állás betöltésére. A bizottság tagjai előre eldöntötték, ki lesz a sikeres vizsgázó. Január 1-jétől a prefektusok többé nem közméltóságok, hanem főköztisztviselők. Eddig a prefektusok az aktuális kormánypártot/kormánypártokat képviselték, könnyen le lehetett őket váltani. A prefektusokkal több esetben visszaéltek pozíciójukkal, erőteljesen beavatkoztak az önkormányzatok tevékenységébe. A prefektusok nagy része máris lemondott párttagságáról és a különböző párttisztségekről. Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője megerősítette: az RMDSZ négy prefektusa (Böndi Gyöngyike Máramaros, György Ervin Kovászna, Madaras Lázár Mehedint és Szilágyi János Beszterce-Naszód megyékből), illetve 8 alprefektusa kilépett az RMDSZ-ből. /Kiss Olivér: Nem lesz RMDSZ-es alprefektus Kolozs megyében. Újabb koalíciós átverés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2006. január 6.
Annak ellenére, hogy immár 16 éve a román állampolgárok szabadon válthatják ki útlevelüket, továbbra is hosszú sorok kígyóznak Kolozsváron is. Az elmúlt időszakban sok külföldön élő román állampolgár érkezett haza az ünnepekre azzal, hogy lecseréli lejáró útlevelét. Alin Tise prefektus korszerű ügyintézést ígért, és becslése szerint már három óra alatt kézhez kaphatják az érdeklődők útlevelüket. Valójában rengeteget kell várakozni. /Kiss Olivér: Hosszú sorok az útlevélosztályon. Fabatkát sem ért a prefektusi ígéret. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2006. január 10.
Az utóbbi időben lezajlott események több tanulsággal is bírnak a Kolozs megyei RMDSZ elnöksége számára: a koalíciós partnerek továbbra is megbízhatatlanok, legtöbb esetben rosszul sül el, ha engednek az RMDSZ központja által gyakorolt nyomásnak. Emil Boc polgármester sorozatos átveréseit látva, a kolozsvári magyar közösségen belül egyre többen vélekednek úgy, jobb nélkülük, mint velük. A gödörtömés kapcsán Boc meglehetősen kétszínűen játszott. Az Főtér-ügy példája annak, hogy az RMDSZ egyáltalán nem bízhat koalíciós partnereiben. A másik a különböző decentralizált intézmények élére kinevezett igazgatók kérdése. Jelen pillanatban csupán egy ügynökség élén van magyar vezető, az is csak január 9-től. (Több mint másfél év telt el a helyhatósági választások óta). Értesülések szerint a D.A. Szövetség helyi képviselői hallgatólagosan egyetértenek azzal, hogy a számukra kulcsfontosságú pozíciót magyar nemzetiségű személy nem tölthet be. A koalíciós partnerek megszegték a szabályokat az alprefektusi tisztség esetében is. A felek megállapodtak abban, hogy ez a funkció az RMDSZ-t illeti meg. Mégis, a Demokrata Párt Cynthia Curtot, a polgármester közeli munkatársát küldte versenyvizsgára, noha az egyezség az volt: nincs ellenjelölt. /Kiss Olivér: Tanulságok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2006. január 18.
Visszafogott nyilatkozatokat tett egynapos kolozsvári látogatásán Nicholas F. Taubman, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete. A diplomata ellátogatott a prefektúrára, a polgármesteri hivatalba és a Babes–Bolyai Tudományegyetemre (BBTE) is. Újságírói kérdésre válaszolva a nagykövet kijelentette: a BBTE esetleges kettéválasztása „színtiszta demokrácia”. Beszélt a nemzetközi örökbefogadásokkal kapcsolatos kérdésekről is. Nem értenek egyet a jelenleg Romániában érvényben levő örökbefogadási jogszabállyal. /Kiss Olivér: „A magyar egyetem kérdése színtiszta demokrácia” – jelentette ki kolozsvári látogatásán az amerikai nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
2006. március 20.
A Szabadság munkatársának a napilap EU-Világ mellékletében megjelent „egészséges kritikát” megfogalmazó írásai alapján az Európai Bizottság (EB) bukaresti küldöttsége úgy döntött, 2005-re Kiss Olivérnek ítéli az Európai Riporter elnevezésű díj harmadik helyét. Kiss Olivér rovatvezető Jonathan Scheele, az EB bukaresti küldöttségének vezetője és Anca Boagiu integrációs miniszter jelenlétében Bukarestben vette át a díjat. /Európai díj Kiss Olivérnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2006. március 24.
Megteszi az első lépéseket a Mátyás szoborcsoport restaurálására az elkövetkező hetekben a kolozsvári helyhatóság – közölte Boros János alpolgármester. Az előtanulmány elkészítésére akár egy hónap múlva már kiírhatják a versenytárgyalást. Murádin Jenő művészettörténész, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szakembere szerint a szobrot minél hamarabb restaurálni kell. A belső tartóelemek valószínűleg megrozsdásodtak. /Kiss Olivér: Restaurálják a Mátyás király szoborcsoportot. Egyelőre a dokumentációt állítják össze. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2006. március 27.
Egy izraeli cég elkészíttette Kolozsvár digitális térképét. A munkát egy kolozsvári vállalat, a Suncart végezte. Mihály Gyöngyi, a cég kereskedelmi igazgatója közölte, a GPS (Global Positioning System – Globális Helymeghatározó Rendszer) alapú navigációs rendszer maximum 3 méteres eltéréssel pontosan meg tudja állapítani, hol tartózkodik a felhasználó. A rendszer Erdély több városában használható. Ez a pontos helymeghatározáson kívül részletes információt ad arról, hol található a legközelebbi töltőállomás, merre kell menni a célpont elérése érdekében, távolságot számít. Jelenleg közel 150 romániai város digitális térképe vásárolható meg. Ezeket évente 4 alkalommal aktualizálják. Áprilistól Románia is rajta lesz az európai digitális navigációs térképen. /Kiss Olivér: Erdélyben is használható a navigációs rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2006. március 29.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) első ízben döntött úgy, hogy az ország valamelyik városában nyelvi szempontok alapján ítél oda rádiófrekvenciát – közölte Gáspárik Attila, a bukaresti székhelyű közintézmény alelnöke. Március 9-én a OAT úgy döntött: új frekvenciára ír ki pályázatot cégeknek Kolozsváron, hogy létrehozzák az első magyar nyelvű kereskedelmi rádióadót. A testület májusban dönt, kinek ítéli oda a frekvenciát. A jövőben a polgárok választhatnak az Agnus Rádió, a közszolgálati rádió és az új magyar kereskedelmi adó műsorai közül – jegyezte meg Gáspárik. Úgy véli: Kolozsvár megbír három adót. /Kiss Olivér: Májusban döntenek a kolozsvári kereskedelmi rádióadóról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2006. április 5.
Megvalósulni látszik a Kolozs megyei RMDSZ egyik legfontosabb célkitűzése: visszahelyezni Sztranyiczki Szilárdot a kataszteri hivatal élére. Alin Tise prefektus elégedetlenségét fejezte ki az intézmény jelenlegi tevékenységével kapcsolatban: a telekkönyvi osztályon végeérhetetlen sorok kígyóznak. /Kiss Olivér: Elégedetlen Tise a kataszteri hivatal tevékenységével. Visszakerül Sztranyiczki Szilárd az intézmény élére? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2006. július 11.
A külpolitika és a nemzetpolitika irányvonalai címmel tartott háttérbeszélgetést július 10-én Budapesten határon túli újságírókkal Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MH) határon túli magyarokért felelős szakállamtitkára. Az új támogatási struktúra januártól már működőképes lehet – hangzott el. Ezután a magyar kormány részéről a határon túli magyarok számára folyósított anyagi támogatást két szintű rendszer szerint osztják majd el. Az első szintet az úgynevezett „nemzeti projektek” jelentik majd. Ezek politikai döntések, amelyek a legfontosabb célok meghatározásáról, valamint azok finanszírozásáról szólnak. A második szintet a különböző programok képezik, amelyekre jól körvonalazott, szakemberek által összeállított kritériumrendszer alapján lehet majd pályázni. Utóbbi esetben a hangsúly a szakembereken van, a döntéseket ők hozzák. Nagy arányú átvilágítási folyamatnak vetik alá a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE). Előzőleg Gyurcsány miniszterelnök arról biztosította a Markó vezette erdélyi küldöttséget, hogy a magyar kormány támogatni fogja a felsőfokú oktatási intézmény működését. /Kiss Olivér: Lényegesen változik a támogatási rendszer. Tájékoztató a magyar Miniszterelnöki Hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ „Két út van a határon túli magyar közösségek előtt: a felzárkózás vagy a bezárkózás, célszerű a felzárkózás” – mondta Gémesi Ferenc. Kifejtette: a határon túliaknak nyújtott támogatások rendszerének változtatását az indokolja, hogy az eddig elköltött pénzzel nem arányos a fejlesztések mértéke. Az államtitkár kifejtette: „eddig százmilliárd forinttal támogatták a határon túli közösségeket, de a támogatásoknak nem volt olyan látványos eredménye, mint amekkora a kifizetett összeg volt.” A kormány célja a pályázati rendszer politikamentessé és hatékonnyá tétele. Ezért felszámolják a támogatások odaítélésének kuratóriumos rendszerét, helyette projektorientált rendszert vezetnek be. A támogatások rendszerének egységesítésével az a cél, hogy ne alakuljanak ki párhuzamos intézmények a határon túl, tette hozzá Gémesi expozéjához Törzsök Erika politikai főtanácsos. A párhuzamos intézmények helyett egymást kiegészítő, átjárható intézményrendszert akarnak létrehozni, állította. A nemzeti intézményeket megtartják mindenképp, jelentette ki Gémesi. Ilyen nemzeti intézménynek bizonyul például egy felsőoktatási intézmény is, mondta, de ennek politikamentesnek kell lenni, és a magyarság érdekeit kell szolgálnia. Nem szabad olyan felsőoktatási intézményeket létrehozni, amelyek munkanélkülieket termelnek, figyelmeztetett. Rámutatott: „a nemzeti projekteket politikai szinten fogják eldönteni a magyar kormány és a határon túli szervezetek vezetői. De a kritériumrendszer eldöntése és a pénzosztás alapvetően a magyarországi szakemberek feladata lesz, amiért vállalják a felelősséget.” Az ÚMSZ felvetésére, hogy mi lesz a tömbmagyar területek támogatásával, utalva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök állásfoglalásaira, amelyekben a szórványra helyezte a hangsúlyt, Gémesi kifejtette: ezeknek nagyobb lehetőségük van a pályázásra, az infrastruktúra fejlesztésére, akár közösen Magyarországgal. Hozzátette: „nem szabad elfelejteni, hogy a két kormány közötti kapcsolatok is olyanok kell legyenek, hogy fejlesszék a magyarlakta területeket is.” /Simon Judit: Válaszúton a támogatásrendszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2006. augusztus 16.
A hivatalos adatok szerint több mint 1,5 millió román állampolgár dolgozik az ország határain kívül, nem hivatalos adatok szerint körülbelül 2,5–3 millióan. Olaszországban például hozzávetőlegesen 600 ezer román útlevéllel rendelkező személy vállalt munkát, ehhez azonban hozzáadódik azoknak a száma (mintegy 300 ezer), akik nem szerepelnek a kimutatásokban. Becslések szerint eme kategóriába sorolható polgárok évente mintegy 3 milliárd euróval gazdagítják az országot, hozzájárulva ezáltal Románia gazdasági fejlődéséhez. A kint megkeresett pénzt többnyire hazaküldik a rokonoknak. A kettészakadt családok miatt elsősorban a kiskorúak szenvednek. A Nyugat-Európában dolgozók közül a legtöbben nyári pihenőszabadságukat idehaza töltik, sőt élnek a lehetőséggel, hogy Romániában olcsóbbak a különböző egészségügyi vagy más jellegű szolgáltatások. /Kiss Olivér: Hazajöttek a külföldön dolgozó romániaiak. Kihasználják az olcsó szolgáltatásokat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2006. augusztus 23.
Titkos szavazással választott új vezetőséget a kolozsvári Szabadság napilap szerkesztősége. Főszerkesztői székbe az 1975-ben Kolozsváron született Kiss Olivér-Tamás került. Elmondta, gyanította, hogy esetleg rá esik a választás. A főszerkesztő-helyettes Kerekes Edit maradt, a politikai rovat vezetője Újvári Ildikó lett, és a helyi hírek rovatvezetője pedig Balázs Bence. Köllő Katalin maradt a kulturális rovat vezetője. Kiss Olivér 11 éve tagja a szerkesztőségnek. – Továbbra is objektív anyagok, cikkek fognak megjelenni az újságban, nyilatkozta. Az egymástól eltérő vélemények a jövőben is megjelennek. – A Szabadság a legnagyobb példányszámban megjelenő kolozsvári napilap. /Vincze Judit: Beszélgetés Kiss Olivér-Tamással, a kolozsvári Szabadság napilap újdonsült főszerkesztőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./
2006. szeptember 4.
– Az európai uniós csatlakozást követően teljesen más megvilágításban jelentkezik majd az elvándorlás és az otthonmaradás kérdése – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 2-án a Félixfürdőn tartott V. MIÉRT Akadémián. Amennyiben az ideiglenes nyugat-európai vagy magyarországi tartózkodás akadálymentesebbé válik, a végleges elvándorlásra való késztetés sokak számára megszűnik – mondta. A politikus a Demográfia, statisztika tükrében a romániai magyar ifjúság című rendezvényen vett részt. Előadást tartott többek között Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal képviseletében, Arató Gergely, magyar oktatásügyi államtitkár, Antal Árpád parlamenti képviselő, Veres Valér, a Kolozsvári Egyetemi Intézet igazgatója, Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége keretén belül működő demográfiai munkacsoport vezetője, valamint Csata Zsombor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékéről. Az előadók a demográfiai mutatóknak politikai döntések általi befolyásolásáról, a romániai magyar fiatalság jövőképéről beszéltek. Antal Árpád figyelmeztetett: évente körülbelül 17 ezer magyar ember vándorol el Erdélyből, mely számarány egy Kovászna nagyságú városnak felel meg. Úgy vélekedett: a Magyarországra történő kivándorlást nagy mértékben az anyaországi politikusok is gerjesztik, akik néha beismerik, hogy Magyarország népességcsökkenését az anyaországon kívül élő magyarság áttelepedésével szeretnék pótolni. /Kiss Olivér: Markó: az EU-tagság megállíthatja az elvándorlást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ „Nem valakik ellen, hanem valamiért” kívánnak felszólalni azok a reformot sürgető fiatal RMDSZ-es politikusok, akik az elmúlt hétvégén a Félixfürdőn megrendezett V. Miért Akadémián első alkalommal mutatkoztak be a sajtó képviselői előtt. Mindannyian az RMDSZ szerkezetének átalakítását szorgalmazzák. Nagy Zsolt miniszter a változás igényét hangsúlyozta. A beszélgetésen felmerültek a Bukarestben dolgozó, illetve a vidéken és a Miért-ben tevékenykedő fiatal RMDSZ-es politikusok közötti esetleges nézetkülönbségek is. – Ez egy hamis ellentét, szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A képviselő elhárította Kovács Péternek azt a kérdését: mi legyen a Frunda György által „megálmodott” RMDSZ-ellenzékkel? „Mi Frunda álmaival nem foglalkozunk” – mondta Kelemen Hunor. Jakab István, a kormányátszervezési okokból távozásra kényszerülő pénzügyi államtitkár átláthatatlannak nevezte a döntéshozatalt az RMDSZ-ben. „A döntések valahol fenn, a csúcsvezetésben születnek. Azt kellene elérnünk, hogy sokkal többen tudjanak beleszólni a dolgok menetébe. Nem természetes az sem, hogy az RMDSZ-es politikusok addig nem mondhatnak véleményt egy adott témában a sajtónak, amíg egy valaki nem nyilvánít véleményt a témáról” – mondta az exállamtitkár. A pártjelleg kialakítására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban Markó Béla elmondta, a szervezeten belüli fegyelem, illetve a felelősségre vonhatóság növelésére van szükség, ugyanakkor továbbra is meg kell őrizni az RMDSZ szövetség-jellegét. /Cseke Péter Tamás: Bemutatkoztak a „bukaresti csávók”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ – Kinyílt a bicska a zsebemben – mondta Antal Árpád RMDSZ-es képviselő, Demszky Gábor Budapest főpolgármesterének augusztus 20-án mondott beszédére utalva, melyben Demszky Magyarországra hívta dolgozni a határon túli magyarságot. Antal Árpád szerint a migráció megállításáért az autonómia is sokat tehet. Arató Gergely /Budapest/, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára az anyaországi vezetés dilemmáját vázolta előadásában: a magyar kormány határon túli politikáját kettős irányultság jellemzi. Egyfelől kötelességének tartja, hogy otthont biztosítson azoknak, akik nem érzik jól magukat a szülőföldjükön, másrészt viszont az is célja, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén találja meg a boldogulását. Veres Valér kifejtette, a romániai magyarság népességcsökkenése évi tíz-tizenötezer fő, ami egyes számítások szerint még nőhet is. Az elöregedésnek köszönhetően a népességfogyás aránya azokban a megyékben magasabb, ahol a magyarság aránya kisebb. A magyarok körében akár húsz százalékkal is magasabb az idősek aránya az országos átlaghoz képest, míg a fiatalok aránya közel ugyanennyivel kevesebb, mutatott rá Veres Valér. Mint elmondta, a magyarság teljes termékenységi arányszáma a Székelyföldön és a Partiumban a legnagyobb, a születések aránya általában a vidéki településeken magasabb. Ahol kisebb a magyarok aránya, nem csupán az elöregedés és az elvándorlás miatt csökkenhet a létszám: azon megyékben, ahol a magyarok aránya tíz százalék alatti, szinte minden harmadik gyermeket románként anyakönyveznek. A szociológus szerint a romániai magyarság lélekszáma 2025-re mintegy 1,2 millió, 2050-re pedig megközelítőleg 990 ezer lesz. Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja szerint a jelenlegi becslések szerint a romániai magyarság lélekszáma 1 350 000 körülire tehető. Csata Zsombor elmondta: a népességfogyás ellenére a magyarul tanuló diákok száma nőtt, többek között annak köszönhetően, hogy hozzáférhetővé vált a magyar nyelvű szakoktatás. /Balogh Levente: Antal „bicskanyitogatása” Demszky miatt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2006. szeptember 20.
Durva fordulatot vett Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a Magyar Szocialista Párt (MSZP) májusi balatonőszödi zárt körű frakcióülésén elhangzott beszédének nyilvánosságra kerülése. Zavargások voltak Budapesten, a közszolgálati televízió épületét pár órára elfoglalták a tüntetők. Az erőszak, a rendbontás elítélendő. Ugyanolyan szégyenletes, hogy egy ország miniszterelnöke bevallja: másfél-két éven keresztül hazudott a polgároknak. Az ellenzék azonnal kihasználta az alkalmat, és ismét lemondásra szólította fel Gyurcsányt. A magyarországi szocialisták nem sokban különböznek a romániai Szociáldemokrata Párt vezető egyéniségeitől. Tavaly ilyenkor még javában zajlott az SZDP különböző belső gyűléseiről kiszivárgott jegyzőkönyvek botránya. Ezek is körülbelül ugyanazokat a gondolatsorokat tartalmazzák, mint Gyurcsány mondatai. Úgy tűnik, az elvtársak ugyanazokat a módszereket alkalmazzák. /Kiss Olivér: Baloldali párhuzamok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2006. december 5.
Az elmúlt évtizedben csupán árnyalatnyi változások történtek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen: tíz évvel ezelőtt Matei Basarab, a jogi kar akkori dékánja szakította meg Czirják Árpád kanonoknak a felsőfokú oktatási intézmény évnyitóján magyarul mondott beszédét, most az egyetem vezetősége más módszerekhez folyamodott. Jelenleg „választékosabb” trükköket alkalmaznak. Tíz évvel ezelőtt Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) színeiben fellépő szélsőségesen nacionalista polgármester adta meg a hangot. Azóta magyarellenesség helyett a multikulturalizmus lett a „trendi”. /Kiss Olivér: Árnyalatok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
