|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 506 találat | lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 481-506 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kovács Attila 2011. május 23.Megalakult a MI�?RT Szórvány Egyeztetõ FórumHétvégén, május 20. és 22. között, a Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztetõ Tanács (BIT - MI�?RT tagszervezet) szervezésében került sor a MI�?RT Szórványkonferenciájára Brassó Pojánán. A rendezvény hivatalos megnyitója, a péntek esti elõkészítõ beszélgetések után szombaton délelõtt kapott helyet, mely alkalmával Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke, Bodor László MI�?RT elnök és Molnár Gábor BIT elnök köszöntötte a résztvevõket. A fiatalok ereje, kitörési lehetõsége abban rejlik, hogy tudnak dolgozni, van energiájuk és lelkesedésük, mely lendületre nagy szükség van az RMDSZ néhol archaikusan elrendezkedõ struktúráiban is. - fejtette ki beszédében Bodor László. A MI�?RT Szórványkonferencia Zárónyilatkozata egyebek között megfogalmazza: a közös törekvések és érdekek egy folyamatos, célirányos együttmûködést, összehangolt cselekvéstervet és feladatbehatárolást tesznek szükségessé. A 2011-es MI�?RT Szórványkonferencián résztvevõ szórvány ifjúsági vezetõk felismerve ezt, továbbá az Európai Unió régiósodásának pozitív eredményeit figyelembe véve, a MI�?RT Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Kolozs, Krassó-Szörény, Hunyad, Máramaros és Szeben megyei tagszervezetei megalakítják a Szórvány Egyeztetõ Fórumot. A régiós fórum célja a szórványban jelentkezõ ifjúsági problémák megvitatása, közös megoldások keresése és a szórvány érdekek egységes képviselete. Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 23.Nagyvárad elsõ református énekeskönyveNagyvárad - Nagyvárad történetének viharos idõszakában, az 1560-as évek kemény hitvitái közepette született meg 1566-ban a Váradi énekeskönyv Raphael Hoffhalter nyomdájában. Erre emlékeztek a Festum Varadinum keretében múlt szombaton délután a nagyvárad-olaszi református templomban. 1561-ben, a Czeglédi György váradi házában tartott lelkésztalálkozón fogalmazódott meg az a hitvallás, amit késõbb a debreceni 1562-es zsinaton el is fogadtak, és amelybõl való a következõ részlet: Az éneklést az istentisztelet alkotó részének tekintvén, hibáztatjuk azokat, akik némán ülnek a templomban, az éneklésben nem vesznek részt, csak hang nélkül akarnak a szívökben mormolni, holott az �?rnak lelke azt parancsolja, hogy lélekkel, azaz szívvel, éretelemmel, oktatólag s intõleg zengedezzük az énekeket a gyülekezettel együtt. �?szintén Isten elõtt A fentebb leírtak abban az Emlékkönyvben olvashatóak, amelyet a Váradi énekeskönyv- amely csak egyetlen példányban maradt fenn, s a Wolfenbüttel-i (Németország) egyetemi könyvtárban õrzik - jubileumának alkalmára adtak ki, s amelyet szintén bemutattak a szombati rendezvényen. A várad-olaszi templomban Veres-Kovács Attila lelkipásztor köszöntötte a jeles eseményre összegyûlteket, hangot adva véleményének, miszerint a Festum Varadinumból nem szabad kihagyni az Urat hiszen csak így lehet igazán szép és nemesítõ. Igehirdetésében Csûry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke arra hívta fel a figyelmet: egy jobb világ elérése érdekében, amely mindannyiunk vágya és álma, saját magunkkal is õszintén szembe kell néznünk, és feltennünk a kérdést: mi mennyire voltunk igazak? Isten elõtti õszinteség szükséges ahhoz, hogy a gyógyulás bekövetkezzen hangsúlyozta a KREK püspöke. Az esemény keretében Várad és énekeskönyve címmel dr. Fekete Csaba debreceni egyházzenész, kutató könyvtáros tartott elõdást, míg Brúgós Anikó, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója a jubileumi alkalomra megjelenõ emlékkötetet mutatta be. Ez tanulmányokat, interjúkat tartalmaz, gyakorlati és elméleti kérdésekkel foglalkozik az egyházzene területérõl, rálátást nyújtva a gyülekezeti éneklés múltjára, jelenére és jövõjére, annak a gondolatnak a szellemében, hogy nem hagyhatjuk, hogy elvesszen egy szó sem, egy hang sem - egy dallam sem. Az ünnepi eseményre egyébként a szervezõk kiállítással is készültek: a régi és egyedi kivitelezésû énekeskönyvek mintegy két hétig lesznek megtekinthetõek a templomban. Szólj ötágú síp. Valódi lelki és szellemi feltöltõdést nyújtott a rendezvényen a Debreceni Református Kollégium Magyar �?rökség díjas énekkarának, a Kántusnak a fellépése. Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy, illetve Baliga Kálmán vezényletével a Váradi énekeskönyvbõl szólaltattak meg gyönyörû alkotásokat, mély átéléssel közvetítve azokat a hallgatóságnak. Az Istent dicsõítõ dallamok így valóban életre keltek, és közösséget is kovácsoltak, hiszen az egyiknek a refrénjét Berkesi Sándor gyors énekórájának köszönhetõen már együtt énekelték a debreceni vendégek és a nagyváradiak: Szólj ötágú síp, / Zengj magyar ének, / adj hálát az ég nagy Istenének! Tököli Magdolna erdon.ro 2011. május 24.A MI�?RT és a szórványban élõkA Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztetõ Tanács - a MI�?RT tagszervezete - közremûködésével rendezték meg a hét végén a MI�?RT szórványkonferenciáját Pojánán. Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke a szórványtelepüléseken a fiatalok közéletbe történõ bekapcsolásának nehézségeirõl számolt be. Nem mindenhol sikerül meggyõzni a fiatalokat arról, hogy vállaljanak közéleti szerepet, ha azonban ez sikerül, akkor sok mindent meg lehet valósítani - emelte ki. A fiatalok ereje, kitörési lehetõsége abban rejlik, hogy tudnak dolgozni, van energiájuk és lelkesedésük, amely lendületre nagy szükség van az RMDSZ néhol archaikusan elrendezkedõ struktúráiban is - fejtette ki beszédében Bodor László, a MI�?RT elnöke. Azok a fiatalok, akik dolgoznak, elõre is tudnak jutni, és a Magyar Ifjúsági �?rtekezlet az a szervezet, amely ezt biztosítani tudja a számukra - hívta fel a jelenlevõk figyelmét. A megnyitó után a fiatalok Széll Lõrinccel, az Országos Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnökével egyeztettek a különbözõ önkéntes programokról és a készülõ önkéntestörvényrõl, minden megyébõl kijelölve egy személyt, aki a törvény elõkészítésén dolgozik. IKSZ: külön szórványstratégia készül határon túli ifjúsági szervezetekkel közösen Budapest, 2011. május 24., kedd (MTI) - Külön szórványstratégia készül az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ), valamint felvidéki, kárpátaljai és erdélyi ifjúsági szervezetek közremûködésével - mondta el Stágel Bence az IKSZ elnöke az MTI-nek. Az ifjúsági szórványstratégia év végére készülne el, ezzel kívánják az asszimilációs folyamatokat mérsékelni és lehetõség szerint megállítani - tette hozzá, kiemelve: fontos, hogy a magyar fiatalok a jövõben is büszkén vállalják magyarságukat, kiálljanak jogaikért és aktív résztvevõi legyenek a közéletnek. A KDNP ifjúsági szervezete vezetõjének tájékoztatása szerint a hétvégi nemzetpolitikai hétvégén - amelyen a felvidéki Via Nova, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete, valamint az erdélyi MI�?RT és Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselõi vettek rész - arról is megállapodtak, hogy külön munkacsoportot hoznak létre a nemzetpolitikai szakmai együttmûködés segítésére. A munkacsoportok találkozóinak helyszínét rotációs rendszerben, a résztvevõ ifjúsági szervezetek biztosítják majd. Stágel Bence felidézte, hogy a találkozón résztvevõ szervezetek egyetértettek azzal, hogy az új magyar kormány csak az elmúlt egy évben már többet tett a határon túli magyarokért, mint az elõzõ kormányok nyolc év alatt. Külön üdvözölték az egyszerûsített honosítási eljárás (kettõs állampolgárság) lehetõségét, valamint a Nemzeti �?sszetartozás Törvény megszületését. Az ifjúsági szervezetek képviselõi értékelték a szlovákiai népszámlálás kapcsán végzett közös kampányt, melynek célja az volt, hogy minél több felvidéki magyar fiatal vállalja magyar nemzetiségét. Ezen túlmenõen a kárpátaljai fiatalok számoltak be a kettõs állampolgárság kapcsán az elmúlt idõszakban õket ért atrocitásokról. A résztvevõk elismerõsen szóltak a magyar kormány határozott fellépésérõl, valamint a helyzet mielõbbi megoldására irányuló törekvésérõl. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 27.Különös utazás egy képtelen világbaEgyre távolabb a demokráciától Ara-Kovács Attila, �?let és irodalom Egy román napilap - a WikiLeaks nyomán - a bukaresti amerikai nagykövetségrõl származó, a 2008-as választásokat megelõzõ politikai fejlõdéssel foglalkozó táviratokat tett közzé. (...) A táviratokat jegyzõ nagykövet, Nicholas F. Taubman több esetben is érzékelteti, hogy az RMDSZ egyfajta királycsináló helyzetben van, ám azok a romániai magyar politikusok, akik bõséges információkkal látták el az amerikai diplomatákat, már jó elõre jelezték Washingtonnak: a romániai magyar pártnak ebben rejlik fõ gyengesége is. Ugyanis Traian Bãsescu államfõ, aki 2008-ban végre kiragadhatta az irányítást az általa annyira gyûlölt - mert nagyszerûen és ráadásul tõle függetlenül mûködõ - liberális kormányfõ, Cãlin Popescu-Tãriceanu kezébõl, mindent megtesz majd annak érdekében, hogy a 2008-as választások után felálló új kormányzatot teljes ellenõrzése alatt tarthassa. Ehhez persze nélkülözhetetlen volt az RMDSZ segítsége; a párt végül hátat fordított a liberálisoknak, és Bãsescu populista Demokrata Liberális Pártjával (PDL) kötött koalíciót. Az akkor még Markó Béla irányítása alatt álló párt persze maradhatott volna ellenzékben. Ám aki ismeri a kelet-európai állapotokat, az tudhatja, egy etnikai szervezet - szemben a magukat ideológiák vagy osztályképviseletek alapján meghatározó pártokkal - csak akkor képes politikai tényezõ maradni, ha része a kormányzó pártok koalíciójának. Illékony etnikai támogatottságát is csak ezen az úton tudja maradéktalanul megõrizni. Az RMDSZ helyzetét tovább komplikálta, hogy miközben a pártot Traian Bãsescu a legvonzóbb ígéretekkel invitálta a hatalomba, mindent elkövetett, hogy aláássa a vele kapcsolatos választói bizalmat. Egy pillanatig sem jött zavarba, hogy a legradikálisabb - sõt olykor a legszélsõségesebb - magyar csoportoknak tett hangzatos ígéretekkel próbálja ezeket egy olyan formációba átterelni, amelyet nem Erdélyben, hanem a Fidesz budapesti pártirodáiban találtak ki - és jobb híján Magyar Polgári Pártnak kereszteltek el. Eközben az MPP, a Fidesz segédletével, igyekezett csokorba gyûjteni azokat a célokat, amelyeket az RMDSZ tizenegy évnyi kormányzati jelenléttel sem tudott maradéktalanul megvalósítani - többnyire az olyan politikusok miatt, mint Bãsescu. Mindenekelõtt a belsõ autonómia követelését hangsúlyozták a magyar polgári radikálisok, s agyaltak ki ehhez újabb és újabb elvárásokat és feltételeket, miközben az RMDSZ miniszterei olyan távlatokat nyitottak meg a romániai magyar érdekérvényesítések elõtt, amelyekrõl azelõtt az érintettek még csak nem is álmodhattak. Hogy beteljesült volna minden álom? Ugyan. Számos akadályt állított ezek elé az a politikus is, aki a választási kampány hevében oly könnyen ígért meg bármit befolyásolható hallgatóságának; azaz maga a román államfõ. Jelentõs akadályokat görgetett a romániai magyar politikai, kulturális és gazdasági önérvényesítések elé a többségi, azaz román nacionalista hangulat is, amit nem utolsósorban épp Magyarországról korbácsoltak fel minduntalan, amint az lankadni látszott. Kiváló alkalmat szolgáltatott ezekhez az erdélyi Tusnádfürdõn évente megrendezett fideszes nyári tábor, ahonnan Orbán Viktor és Németh Zsolt nemcsak hazaüzent, de azoknak a román nacionalistáknak is, akik kárörvendve azonosították velük és tusványosi szellemükkel az egész erdélyi magyarságot; sõt, alkalmasint az egész magyarságot. 2008-ban, közvetlenül a június 1-jén megtartott romániai önkormányzati választások elõtt a Fidesz és erdélyi szatellitpártja igencsak elszámította magát. A most közzétett amerikai diplomáciai iratokból kiderül: még csak nem is törekedtek a megegyezésre az RMDSZ-szel, hogy egyedül indulva lemérhessék támogatottságukat - tekintet nélkül arra, hogy ez több száz fontos önkormányzati poszt, polgármesteri szék elvesztését jelentheti -, és ennek az erõnek a tudatában tervezzék majd meg stratégiájukat a 2008-as õszi parlamenti választásokra. Az akkori politikai jóslatok - írja az egyik idézett távirat - arra számítottak, hogy az erdélyi magyarság mintegy kétharmada áll majd az RMDSZ mögé, egyharmaduk viszont a Magyar Polgári Pártra szavaz, ami komoly erõdemonstráció lett volna ez utóbbi részérõl. Nos, nem így lett: a Fidesz által támogatott politikusok mélyen alulmúltak minden várakozást, szereplésük az õszi törvényhozási választásokon pedig még szánalmasabbra sikeredett. Kiderült ugyanis, hogy a Fidesz hívó szavára csak olyan politikusok voltak fogékonyak Erdélyben, akik az 1989 és 2008 közötti közel húsz évben a feltétlen pártfegyelmen kívül sohasem tudták politikai képességeiket, közéleti elhivatottságukat, szavahihetõségüket bizonyítani, viszont így könnyen megérinthette õket a hívó hatalmi szó, érkezzék az Bãsescutól, Bukarestbõl vagy Orbántól, Budapestrõl. Ám egyáltalán nem számíthattak azok bizalmára, akiktõl a rájuk leadott voksokat remélhették. A polgári manõvernek azonban más következményei is voltak; az õszi választásokon számos olyan RMDSZ-es politikus is kiesett a parlamentbõl (illetve a szenátusból), aki korábban megpróbálta középre pozicionálni magát, azaz ha nem is egészen egyenlõ, de majdnem egyenlõ távolságot tartani a Fidesz-báb MPP és az RMDSZ Markó Béla által megtestesített fõiránya között. Vagy fogalmazhatnánk úgy is: igyekeztek megõrizni az RMDSZ addigi reálpolitikáját, kiegészítve azt a Fidesz-elvárások által szentesített nacionalista-klerikális populizmussal. Hogy mi áll mostanság a bukaresti amerikai nagykövetség távirataiban, azt persze nem tudjuk, de a 2008-as választás eredményei és az azóta - fõként Budapesten - lezajlott események komoly óvatosságra inthetnének minden politikust a populizmus célszerûségét illetõen. Markó múlt évben leköszönt az RMDSZ elnöki tisztségérõl, az új vezetés pedig - tisztelet a kivételnek - rohant megdicsérni az épp berendezkedõ Orbán Viktor minden valós és feltételezett lázálmát. A kisebbségi társadalmaktól korántsem idegen szolgai élvezettel üdvözölték a Trianon-törvényt, a kettõs állampolgárság és a magyar szavazati jog megadásának perspektívájától pedig egészen megrészegültek. Ha megfeledkeztek volna arról, mi történt 2008-ban, most eljött az alkalmas pillanat, hogy ismét felfrissítse memóriájukat a WikiLeaks! Vagy ha ez sem lenne számukra világos példázat, úgy okuljanak a néhány brosúrával elõrébb járó Bugár Bélától, aki már megtanulta, hogy ne ugorjon be Orbán minden provokációjának, még ha azok elsõ látásra oly mézédesnek tûnnek is, akár a Marica grófnõ a kolozsvári operában. Bugár megértette a leckét: Orbánnak nem a határon túli magyarság politikai céljai a fontosak, hanem csakis azok, amelyek garantálják számára a hatalom minél autokratikusabb kiterjesztését. Azaz, hogy egyedül õ képviselhesse a határon túli magyarok ügyét, nem pedig azok demokratikusan megválasztott szervezetei. Nem véletlen, hogy a 2010 májusa óta megszületett valamennyi budapesti politikai lépés idõzítése olyan pozsonyi és bukaresti törvényhozási vagy önkormányzati döntést keresztezett vagy egyenesen lehetetlenített el, amelyek az ott élõ magyarságnak kedveztek volna. A Trianon-törvény majdnem megtorpedózta a magyarok számára rendkívül elõnyös romániai oktatási törvényt. A kettõs állampolgárság provokatív erõltetése kivetette a szlovák parlamentbõl a Fidesztõl egyébként vazallusi kegyeket, azaz pénzt és politikai támogatást kolduló Magyar Koalíció Pártját. A szavazati jog kiterjesztésével kapcsolatos harsány budapesti propaganda a szlovákiai nyelvtörvény, majd kisebbségi nyelvhasználati törvény vitájában erõsítette a magyarellenes érveket. Orbán és Bãsescu politikai légyottjai olyan perspektívákkal terhesek, amelyeket nemcsak azoknak tanácsos elutasítani, akik komolyan veszik a demokráciát, de azoknak is, akiket csak néhány praktikus megfontolás vezet. Az említett két politikus nem áll egyedül térségünkben; számos olyan potenciális vezetõ van még itt, akinek hatalmát nem céljai legitimálják, hanem egyedül a hatalom legitimálja céljaikat. Bãsescu nemrég - igaz szûk párthívei körében - igencsak dicsérte a magyar médiatörvényt; ilyenre vágyna szerinte Ro 2011. május 28.Belföldi hírekIlyen régió nem létezik A bukaresti külügyminisztérium sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszelben egy szerinte nem létezõ, mindenféle alkotmányos és törvényes alap nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet. A tárca tegnap kiadott közleménye szerint az európai uniós gyakorlatnak megfelelõen a tagállamok elismert területi-közigazgatási egységei valóban nyithatnak érdek-képviseleti irodát Brüsszelben. Csakhogy Bukarest nem ismeri el Székelyföldet ilyen önálló területi-közigazgatási egységnek. Három hét múlva eldõl Június 16-án tárgyalja érdemben az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését a bukaresti törvényszék - adta hírül tegnap a párt létrehozását kezdeményezõ Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Az új magyar párt bejegyzését elsõ ízben május 26-án tárgyalták, a szervezet ideiglenes elnökségét Toró T. Tibor képviselte. Az EMNP jogi bejegyzése ellen három óvást nyújtottak be. A jogi személyként be nem jegyzett Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlõség és Egy Jobb Társadalomért Pártja az Európa Tanács alapjogi Chartájának elõírásait kérte számon a párt programjában. A Néppárt (Partidul Popular) azt kéri a törvényszéktõl, hogy az új magyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó. Egy magánszemély azért nyújtott be óvást, mert szerinte a párt bejegyzését támogató aláírások között hamisak is találhatók. Júniusban lesz kisebbségi törvény A koalíciós partnerekkel aláírt egyezmény értelmében a parlamenti ülésszak végéig elfogadják a kisebbségi törvényt - erõsítette meg tegnapi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Mivel az idõ sürget, valószínûnek tartom, hogy a felelõsségvállalás eszközével élünk. Egyelõre bízom abban, hogy koalíciós partnereink betartják a szavukat, és megvalósítjuk mindazokat a közös célokat, amelyeket a protokollumban rögzítettünk - mondotta. Röviden beszámolt a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésén elhangzottakról is: a megyei szervezetek nagy része már elkezdte az Erdélyi Konzultációt, az emberek jól fogadják, szívesen válaszolnak, és ha sikerül tartani az ütemet, június végére már a kiértékelés is elkészülhet, ennek alapján dolgozza át az RMDSZ a cselekvési terveit. Belsõ-erdélyi �?nkormányzati Tanács A közép-erdélyi és a szórványmegyék RMDSZ-es önkormányzati képviselõibõl tegnap Kolozsvárott megalakult a Belsõ-erdélyi �?nkormányzati Tanács; elnökévé Póka András Györgyöt, Kalotaszentkirály polgármesterét választották meg, az elnökség tagjai: Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, Krecsák Adalbert, Nagyenyed alpolgármestere és Máthé István, Bethlen alpolgármestere. Kelemen Hunor szövetségi elnök emlékeztette a jelenlévõket, hogy egy héttel ezelõtt már megalakult a Székelyföldi �?nkormányzati Tanács, június elsõ felében pedig a partiumi szervezetek is megalakítják saját önkormányzati struktúrájukat, és kijelentette: e három tanács rendkívül fontos a szövetség számára a jövõ évi önkormányzati választásokra való felkészülésben, hiszen minden valószínûség szerint éles versenyre számíthatunk. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 6.Az önkormányzati választásokra és a népszámlálásra készül a Brassói RMDSZKét éve azzal kellett számolnunk, hogy a magyar képviselet nagyon fontos pillére hiányzik: a kormányzati jelenlét. Jóval szûkösebb volt a mozgásterünk, kevesebb az erõforrásunk, foghíjas a politikai és érdekképviseleti arzenálunk. Fontosnak tartom, hogy ezek a tények eszünkbe jussanak, amikor azt kérdezik tõlünk, miért vállaltunk kormányzati szerepet. Azért, hogy a képviselt egyetlen láncszeme se hiányozzon, hogy el tudjuk végezni azokat a feladatokat, amelyekkel közösségünk megbízott - mondta a küldötteknek Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke a hétvégén megtartott Megyei Küldöttgyûlésen. A megyei elnök a szervezet utóbbi két évét összegzõ beszámolójában a magyarlakta települések fejlesztési beruházásairól, az oktatás kérdésérõl, az egyházakkal fenntartott partnerségrõl, a megyei RMDSZ társadalomszervezõi és tanácsadói tevékenységérõl beszélt, és azt is hangsúlyozta, hogy a Brassó megyei szervezet az õsszel kezdõdõ népszámlálásra, valamint a megfelelõ önkormányzati jelöltek kiválasztására összpontosít a közeljövõben. Hegedûs Csilla kulturális ügyekért felelõs fõtitkár-helyettes Kelemen Hunor szövetségi elnök üzenetét tolmácsolta, a Fõtitkárság munkatársai részérõl is sikert kívánt a Brassó megyeiek további munkájához és hozzátette: szórványban az RMDSZ-nek politikai szerepénél sokkal erõsebb a közösségszervezõ és -összetartó szerepe. A küldöttgyûlés résztvevõi módosították a megyei RMDSZ alapszabályzatát és megválasztották a szervezet képviselõit a megyei és országos döntéshozó, illetve ellenõrzõ testületekbe. A Szövetségi Képviselõk Tanácsának megválasztott megyei képviselõje Tóásó Áron Zoltán, Szente László, valamint Géczi Gellért, a Kulturális Autonómia Tanácsban Brassót Petki Pál és Házy Bakó Eszter képviseli. (közlemény) Transindex.ro 2011. július 14.Borbély: alaptalan vádakAlaptalannak nevezte lapunknak az állítólagos korrupciós ügyeiről megjelent információkat Borbély László környezetvédelmi miniszter, akinek a neve a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi részlegének egyik dossziéjában bukkant fel. „Nem az az ember vagyok, aki elutasítja a sajtóval való kommunikációt. Lengyelországban tartózkodtam az elmúlt napokban, és én is a sajtóból értesültem a dolgokról. Csak annyit tudok, amennyit az Országos Korrupcióellenes Ügyészség közlése tartalmaz” – fejtette ki az ÚMSZ-nek a politikus. A miniszter leszögezte, az ügyhöz semmi köze, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) közleményében levő információknak nincs alapja. Házkutatás az anyatársnál Mint ismert, a köztelevízió értesülése nyomán a DNA kedden közölte, hogy ügyészei egy olyan ügyben vizsgálódnak, amelyben Borbély László neve is szerepel. Az ügy gyanúsítottja Ioan Ciocan Szatmár megyei üzletember, aki a vádhatóság szerint egy 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg” az RMDSZ-es miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez. Az ügyészek szerint mindebben Szepessy Szabolcs, Borbély személyi tanácsosa közvetített, ő szintén gyanúsítottként szerepel. A vállalkozó és a tanácsos ellen bűnvádi eljárást indított a DNA, a miniszter ellen azonban nem kezdeményeztek eljárást. Az ügyészek tegnap házkutatást is tartott szerdán abban bukaresti lakásban, amelyet a dossziéban szereplő vállalkozó állítólag felújított. A Realitatea hírtelevízió úgy tudja, az ingatlan Borbély László anyatársának – Kovács Attila volt RMDSZ-es képviselő édesanyjának – tulajdonában van, az ügyészek pedig néhány nappal korábban is a helyszínen jártak, de senkit nem találtak otthon. A szomszédok azt mondták a televíziónak, hogy a lakást egy hónappal korábban újították fel, de senki nem lakik benne. Az RMDSZ támogatja Az RMDSZ tegnap támogatásáról biztosította a minisztert, aki tegnap – Lengyelországból történő hazatérése után – Kelemen Hunor szövetségi elnökkel is konzultált az ügyben. „Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter jó szakember, tisztességgel végezte eddig is feladatait, egy jó és megbízható politikus, aki nem keveredik olyan ügyekbe, amelyet a sajtó megszellőztetett. Borbély László számíthat a Szövetség és az én személyes támogatásomra, kiállunk mellette, és biztosak vagyunk abban, hogy a megjelent sajtóinformációk tévesnek bizonyulnak” – szögezte le tegnapi közleményében az RMDSZ elnöke. Hozzátette, jelen pillanatig nem látott semmilyen hivatalos papírt a DNA részéről, továbbá a kormányfővel tárgyalva az is kiderült, hogy a kormányhoz sem jutott el hasonló hivatalos irat. „Egyszerű sajtóközleményről van szó jelen pillanatban, amelyet egy újságíró kérésére adott ki a Korrupcióellenes Ügyészség. Ez nem a megfelelő kiindulási alap egy ilyen vád megfogalmazásánál, ezért arra kérek mindenkit, hogy ne a sajtón keresztül tegyünk igazságot, hanem hagyjuk az illetékes szerveket, hogy végezzék a dolgukat. Borbély László ma délutánra visszaér az országba, és biztos vagyok benne, hogy lesz hivatalos álláspontja az ellene felhozott, koholt vádakra” – közölte Kelemen Hunor. Lakatos: ez nem véletlen Lakatos Péter azt nyilatkozta, nem véletlen az, ami Borbéllyal történik, szerinte az RMDSZ közigazgatási reformmal kapcsolatos álláspontja miatt „kísérelik meg lejáratni” a tárcavezetőt. A Bihar megyei képviselő emlékeztetett, Traian Băsescu korábban csak az RMDSZ-t bírálta, holott a közigazgatási reformot nemcsak a szövetség ellenezte, hanem az ellenzéki pártok és Románia lakosságának a többsége is. „Nem akarok feltételezésekbe bonyolódni. Szerintem nem véletlen egybeesés az a tény, hogy a botrány éppen most tört ki” – mondta Lakatos az Antena3 hírtelevíziónak. Kelemen Hunor a Transindex kérdésére elmondta, nem akar spekulációba bocsátkozni Lakatos felvetése kapcsán. „Egyrészt nem engedem meg magamnak, hogy ilyen spekulációkba bonyolódjak. Másrészt az elmúlt esztendőkben sokszor láttunk ilyen típusú lejárató kampányt vagy egyáltalán televízión keresztül folytatott, úgynevezett igazságszolgáltatási procedúrát, ami nem korrekt és elítélendő. Ha valaki azt gondolja, hogy az RMDSZ-t ilyen eszközökkel tudja valamilyen irányba terelgetni, az téved” – mondta a portálnak a politikus. Boc–Basescu találkozó a kormányátalakításról Az európai uniós alapok lehívásáról és a kormányátalakításról is tárgyalt tegnap sajtóértesülések szerint a Cotroceni-palotában a miniszterelnök és az államfő. Mint ismert, korábban Traian Băsescu az uniós pénzekből történő gazdálkodást nevezte meg a miniszterek teljesítménymérésének fő kritériumaként. A sajtó Borbély Lászlót azok között emlegette, akik gyengén teljesítettek ezen a téren, ez utóbb az RMDSZ-es tárcavezető adatokkal cáfolta. S. M. L. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. július 15.Kiállt Borbély mellett a SZÁTEgyhangúlag kiállt tegnap az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) Borbély László környezetvédelmi miniszter mellett – jelentette ki a testület tegnapi kolozsvári ülése után Kelemen Hunor. Egyhangúlag kiállt tegnap az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) Borbély László környezetvédelmi miniszter mellett – jelentette ki a testület tegnapi kolozsvári ülése után Kelemen Hunor. „Elfogadhatatlannak tekintjük a miniszter személyét illető alaptalan vádakat” – fogalmazott az RMDSZ szövetségi elnöke annak kapcsán, hogy a héten a korrupcióellenes ügyészség (DNA) közölte: olyan ügyben vizsgálódik, amelyben Borbély neve is szerepel. Kelemen elmondta, elutasítják a DNA-eljárást. „Kiszivárogtatnak bizonyos alaptalan vádakat, és ezzel bemocskolják egy ember jó hírnevét. Ezért fogjuk kérni a legfőbb ügyészséget, vizsgálja ki, hogyan lehetséges, hogy az egyik legfontosabb állami intézményből kiszivárognak a hírek” – jelentette ki az RMDSZ szövetségi elnöke. A SZÁT-ülésen politikai alelnöki minőségében részt vett maga Borbély László is. „Korábbi nyilatkozataimat továbbra is fenntartom: semmilyen szinten nincs közöm ezekhez a vádakhoz. Akárcsak önök, jómagam is a sajtóból értesültem a történtekről, és önökhöz fordulva tájékozódom az ügy alakulásáról” – mondta az újságíróknak Kolozsváron a környezetvédelmi miniszter. Leszögezte, egy jogállamban az igazságszolgáltatásnak és az ügyészségnek is megvan a maga felelőssége. „Ugyanakkor nem tartom normálisnak azt az állapotot, hogy az igazságszolgáltatás a tévécsatornákon keresztül történjék. Csak ismételni tudom magam, semmi közöm nincs az ügyhöz” – hangsúlyozta a politikus. Kiállt tegnap Borbély mellett a kormányfő is. Emil Boc közölte, az RMDSZ politikai alelnöke „továbbra is teljes jogú miniszter”, a DNA semmiféle hivatalos tájékoztatást nem adott arról, hogy vizsgálat zajlana ellene. Mint ismert, a köztelevízió értesülése nyomán a DNA kedden közölte, hogy nagyváradi ügyészei egy olyan ügyben vizsgálódnak, amelyben Borbély László neve is szerepel. Az ügy gyanúsítottja Ioan Ciocan Szatmár megyei üzletember, aki a vádhatóság szerint egy 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg” a miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez. Az ügyészek szerint mindebben Szepessy Szabolcs, Borbély személyi tanácsosa közvetített, ő szintén gyanúsítottként szerepel. A vállalkozó és a tanácsos ellen bűnvádi eljárást indított a DNA, a miniszter ellen azonban nem kezdeményeztek eljárást. A szóban forgó ingatlan Bukarestben található, és az Adevărul azt állítja, tulajdonosa Vincze Mária, aki a kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karán Borbély László doktorátusvezetője volt. A lap szerint a lakást Vincze Borbély László anyatársától vásárolta meg két évvel korábban. Az anyatárs Kovács Attilának, a Brassó Megyei Tanács RMDSZ-es alelnökének az anyja. Kovács Attila felesége ugyanis Borbély Eszter, a környezetvédelmi miniszter lánya. Az ügyészek szerdán házkutatást tartottak a lakásban, tegnap pedig Nagyváradon tanúként kihallgatták Borbély László feleségét és anyatársát. S. M. Z. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. július 23.Vándorgyűlés KunszentmiklósonKunszentmiklóson, a Varga Domokos Általános Művelődési Központban tartotta meg huszadik vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ). A rendezvényen – amely egyben tisztújító ülés is volt – Medvigy Endre leköszönő elnök és Németh Ágnes tiszteletbeli elnök javaslatára Kovács Attila Zoltán irodalomtörténészt, könyvkiadót, műfordítót, a Hírhatár lapcsoport munkatársát választották meg elnöknek. A Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Körét Kovács Sándor Pál és Kovács István József képviselte az összejövetelen. Kovács Sándor Pál előadást is tartott, a kunsági népszokásokról, a kunok életéről szólt a jelenlevőkhöz. Székelyné Kőrösi Ilona történész, főmuzeológus, a KITÁSZ ügyvezető elnöke, a kecskeméti Katona József Emlékház vezetője A Duna-Tisza köze és a Kiskunság címmel tartott előadást. A vándorgyűlés résztvevői ellátogattak a szalkszentmártoni Petőfi Emlékmúzeumba is. Itt megkoszorúzták a 2004-ben elhunyt Majsai Károly múzeumigazgató emléktábláját. A KITÁSZ számos szervezetet tömörít, határon innen és túl, a teljesség igénye nélkül: Berzsenyi Társaság, Erdélyi Könyv Egylet, Erdélyi Szövetség, Arany János Művelődési Egyesület, Ignácz Rózsa Irodalmi Klub, a Kárpátaljai Szövetség, a Kassai Magyarok Baráti Társasága, Katona József Emlékház, Kazinczy Ferenc Társaság, Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület, Madách Kör, Magvető Irodalmi Klub, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Németh László Társaság, Pro Universitate Partium Alapítvány, Tormay Cécile Kör, Vörösmarty Kör. Az Irodalmi Társaságok Szövetsége megálmodója, kigondolója és első elnöke (1993-1998) Varga Domokos, kuszentmiklósi születésű, Kossuth-díjas író volt, akinek emléktábláját szintén megkoszorúzták. A megtisztelő címet később Réthei-Rikkel Lajos is kiérdemelte. 1998- tól dr. Medvigy Endre irodalomtörténész a szervezet elnöke. A KITÁSZ bejegyzett szervezet, 1997-től közhasznú szervezetként működik. Jelenleg 50 magyarországi, határon túli, aktív tagszervezetet egyesít, melyek fő tevékenysége az irodalmi, művészeti és kulturális élet, az irodalompártolás és az olvasáskultúra ápolása. (Forrás: Kecseméti Lapok) Népújság (Marosvásárhely) 2011. szeptember 11.A váradi szecessziós épületek egy kötetbenPéter I. Zoltán Szecessziós építészet Nagyváradon című kötetét mutatták be pénteken délután a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban. Nagyszámú érdeklődő jelent meg a pénteki könyvbemutatón, annak ellenére, hogy aznap délután több kulturális esemény is zajlott a városban, amelyeken valószinűleg sok olyan magyar polgár vett részt, akik Péter I. Zoltán könyvének bemutatóján is részt kívántak venni. Ezt a feltevést igazolja az a tény is, hogy a bemutató megkezdése után is szinte folyamatosan érkeztek még az érdeklődők az eseményre. A kötetbemutatót mintegy keretbe foglalta Thurzó Sándor József brácsaművész fellépése, aki az esemény kezdetén és végén egy-egy Maczalik Alfréd kompozíciót adott elő. Magát a könyvet Dukrét Géza a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) elnöke ismertette. „Hiánypótló kötet a Péter I. Zoltáné”, mondta Dukrét Géza a Partiumi Füzetek sorozat 66. darabjaként napvilágot látott kiadványról, mely a PBMET és a Varadinum Script Kiadó gondozásában, a Bihar Megyei Tanács RMDSZ frakciójának és a Nagyváradi Evangélikus-Lutheránus Egyház anyagi támogatásának köszönhetően kerülhet a nagyközönség kezébe. A kötet megjelenésének örök időszerűségét az adja, hogy a történelmi Magyarországon Budapest után Nagyváradon épült a legtöbb szecessziós épület. Ez az építészeti stílus a tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején hódított Európában, de a szecesszió egy az építészetnél tágabb értelemben vett művészeti stílus, sőt gondlokodásmód, mely jelen volt az irodalomban, a képzőművészetben és a filozófiában is, hangsúlyozta Dukrét Géza, kifejtve a továbbiakban azt, hogy a magyar szecsesszió legnagyobb alakja Lechner Ödön volt, akinek tanítványai, követői közül sokan terveztek, illetve építettek Nagyváradon szecessziós stílusú épületeket. E könyv Nagyvárad szecesszió előtti építészetének rövid ismertetésével kezdődik, majd az európai szecesszió kialakulásának és fejlődésének legfontosabb állomásait taglalja a szerző. Ezt követi a könyv első fő része, a Szecesszió térnyerése Nagyváradon című fejezet, melyben számos érdekes információt tudhat meg az érdeklődő a nagyváradi szecessziós épületek megépítésének körülményeiről. Az elnök elmondta, hogy az első szecessziós épület Nagyváradon a Nagysándor József (ma Aurel Lazar) utca 7 szám alatt lévő Sonnenfeld-ház, melyet 1899-ben építettek meg Spiegel Frigyes tervei alapján. Az elsőt további harminckét szecessziós épület követte. A könyv másik fejezetében a Nagyváradon alkotó tizenkét építész rövid életpályájáról lehet olvasni a könyvben, majd a jelentősebb szecessziós stílusú épületek részletes leírását nyújtja Péter I. Zoltán. A kötet végén táblázatba foglalja a szerző a nagyváradi szecessziós épületeket, azok tervezőivel és műemléki besorolásával együtt. Az ismertető után a szerző, Péter I. Zoltán vette át a szót, aki elöljáróban kiemelte a városban az utóbbi időben tapasztalható pozitív fejleményeket, utalva a színház elé kihelyezett korabeli hangulatot idéző kandeláberekre vagy a nagyállomás előtti ízléses korlátokra, majd saját kötetére áttérve elmondta, hogy a maga idejében a szecessziót nagyon támadták, hozzátéve, hogy amikor tehetségtelen tervezők próbálkoztak vele, akkor ez a támadás jogos is volt, ám Váradon jelentős építészek terveztek szecessziós épületeket. A Sebes-Körös parti városban Komor Marcell és Jakab Dezső voltak a szecesszió vezéregyéniségei, ők tervezték a Sas-palotát és az Adorján I., és II., házakat, de rajtuk kívül mások is jelentős szecessziós épületek tervezésével tették le névjegyüket Nagyvárad építészetében. Péter I. Zoltán elmondta, hogy büszkék lehetünk a váradi alkotók munkáira, de szégyen ránk nézve ezeknek az épületeknek jelenlegi, siralmas állapota. Külön rosszllását fejezte ki a város korábbi főépítészének Andrei Luncannak az ötlete miatt, aki, mikor először kezdtek vakolatdarabok lehullani a műemléképületekről, felszólította a háztulajdonosokat, hogy verjék le épületük rossz állagú díszítőelemeit arra hivatkozva, hogy azok veszélyeztetik az emberek testi épségét. Péter I. Zoltán beszéde után a hozzászólások és a kérdések következtek. Veres Kovács Attila református lelkipásztor felvetette azt, hogy az ilyen és ehhez hasonló kiadványokat idegen nyelveken is ki kellene adni, hogy a turisták is tudjanak ezekről a váradi épületekről. Erre reagálva Dukrét Géza elmondta, hogy megvan neki a Nagyvárad építészetéről szóló, korábban kiadott kötet angol nyelvű kézirata, és mint mondta, amennyiben sikerül anyagi támogatást találni, akkor ezt az anyagot újra ki lehetne adni, más idegen nyelvű kiadás azonban kevéssé valószínű, mert az már túl sok pénzbe kerülne, vázolta a helyzetet Dukrét Géza. Végül Dukrét kérdezte terveiről Péter I. Zoltánt, aki elárulta, hogy Tóth Jánossal, a váradi Ady Múzeum igazgatójával közösen dolgozzák fel Ady nagyváradi sajtóperének periratait, egy másik terve pedig az, hogy összefoglalja Nagyvárad építészetének történetét 1691-től 1860-ig. A könyvbemutató dedikálással zárult Pap István. erdon.ro 2011. szeptember 17.Jancsó Benedek emlékezeteAz idén, szeptember 17-én negyedik alkalommal szervezik meg a Jancsó Napokat Gelencén. Az előző rendezvények mindenikének súlypontozása a XIX–XX. századi székely polihisztor (1854, Gelence–1930, Budapest) rendkívül szerteágazó szellemi értékteremtésének egy-egy mozzanatát emelte ki. A szülőfaluban szervezett megemlékezések közös jellemzője, hogy hazaszólították az igen terebélyes, de a Kárpát-medencébe és a nagyvilágba szétszóródott Jancsó famíliák, a leszármazottak és elszármazottak csapatait. Az eddigi rendezvények Gelence és Budapest köré szerveződtek. Jancsó Benedek nevét a szülőfaluban Kézdiszék legnagyobb általános iskolája viseli. 2001-ben Gelencén portrészoborral tisztelegtek emléke előtt (Petrovits István alkotása). Az egykori családi háznak helyet adó Ladia falurészen emléktáblát helyeztek el. Az idei, negyedik emléknap fő eseménye a Jancsó Alapítványnak köszönhetően a Jancsó Benedek emlékezete című tanulmánykötet bemutatója. A könyv mintegy megismétli a Jancsó Benedek halála után egy évvel (1931) Asztalos Miklós szerkesztésében Budapesten megjelent emlékkiadványt, ennek a szerkezeti felépítését követi. Ez a kötet hivatott arra, hogy tágabb földrajzi szórásban is megismerkedhessünk a térség hatalom- és rendszerváltásainak zűrzavarai közben mellékvágányra siklatott, a cenzúra által betiltott és üldözött életmű aktuális üzeneteivel. Reprezentatív a mostani szerzőgárda is: dr. Egyed Ákos professzor, az MTA külső tagja, dr. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, dr. Jancsó Antal, a Jancsó Alapítvány kuratóriumi elnöke, néhai dr. Jancsó Benedek c. egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1854–1930), dr. Jáki László, ny. egyetemi docens, az OPKM tudományos főmunkatársa, Kovács Attila gelencei helytörténet-kutató, Kovács Zsuzsanna tanár, a gelencei Jancsó Benedek Iskola igazgatója, dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, dr. Raffay Ernő, v. honvédelmi államtitkár, egyetemi tanár, n. Rugonfalvi Kiss István, egyetemi tanár (1881–1957), dr. Sas Péter, az MTA Irodalomtörténeti Intézetének tudományos kutatója, Szőcs Géza író, kulturális államtitkár, Takaró Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke. Jancsó Benedek életében és halála után rendkívül megbecsült személyiség volt, sokoldalú képzettségét, nyelvismeretét igénybe vették az iskolai, az egyetemi oktatásban, minisztériumokban, műveinek, tanulmányainak jegyzéke oldalakat tesz ki. Népakadémiát, népfőiskolákat alapított a felnőttoktatás előmozdítására. Kiváló Erdély- és románszakértő volt, 1917–18-ban a bukaresti osztrák–magyar katonai parancsnokság nemzetiségügyi előadója, később egyetemi tanár. Beszédes című művei közül íme néhány: A Daco Romanizmus és a magyar kultúrpolitika (Budapest, 1893), Román politikai és történeti tanulmányok (Budapest, 1894), Szabadságharczunk és a dákoromán törekvések (Budapest, 1895), Bánffy Dezső nemzetiségpolitikája (Budapest, 1895), A székelyek (Budapest, 1921), Erdély története (Kolozsvár, 1923). Utóbbit, Gelence ősi fészkének nevét használva – a Ladia név köszön vissza – Ladihay Vince álnéven adta ki. Jancsó Benedek hatalmi parancsra mellőzött életműve a ma Gelencén bemutatandó kötet révén újra közkinccsé válhat. Élete példa olyan vonatkozásban is, hogy a sors bárhová sodorhatja az erre alkalmas embert, övéinek bármilyen messzeségben hasznára lehet. A Kulturális Örökség Napjai programjában Gelencén bemutatott könyv követendő példa arra nézvést is, hogy a falu- és egyéb napjaink szellemi értékeket is felmutató alkalmak legyenek. A Jancsó Benedek-kultusz alkalmat teremthet arra, hogy Székelyföld nagyjainak életművét megismerhessük, magyarságtudatunkat erősítsük. Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. szeptember 29.Brassó megye: kevésbé kedvező népszámlálási eredményekre számítanakKét egyformán fontos célközönsége van az RMDSZ népszámlálási identitás-kampányának: a válaszadó és a kérdezőbiztos – jelentette ki Brassóban, a magyar kérdezőbiztosok tájékoztatására szervezett találkozón Markó Attila államtitkár, az Országos Népszámlálási Bizottság tagja. Az államtitkár szerint jelentős előrelépés, hogy 2011-ben többnyelvű a népszámlálási kampány: magyar nyelvű űrlap, plakát, kézikönyv, rádió- és tévéreklám is készült állami költségvetésből. A brassói tájékoztatón Markó Attila arra is emlékeztetett, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya 20% fölötti a kérdezőbiztosoknál magyar nyelvű űrlap is kell legyen, ezt igényelhetik a válaszadók. A magyar kérdezőbiztosok számára pedig magyar nyelvű kézikönyv is készült, amelyből könnyebben megérthetik a munkájukban fontos, románul nehezebben érthető szakkifejezéseket. Az államtitkár szerint a népszámlálási eredmények kedvezőbbek lesznek a magyarság szempontjából, hiszen a migráció alacsonyabb, mint a többségi lakosság körében. Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke kevésbé kedvező népszámlálási eredményekre számít a megyében. Amint elmondta, 1992 és 2002 között tízezerrel kevesebb magyart jegyeztek Brassó megyében, a népességfogyás pedig jelentősen kihat a nyelvi, az oktatási és a kulturális jogokra. „Miközben a szórványban népességfogyásról, a romániai magyar politikai palettán pártszaporulatról számolhatunk be” – tette hozzá Kovács Attila, aki továbbá azt is elmondta, négy településre összpontosít majd a megyei szervezet identitáskampánya: Négyfalura, Kőhalomra, Bodolára és Keresztvárra. Ezeken a településeken a magyarság számaránya 20%-hoz közelít. Ambrus Károly brassói alprefektus szerint szórványban a magyar kérdezőbiztosok jelentik azt a plusz biztonságot, hogy az adatösszeírás a valóságot tükrözi majd a magyar közösségről. „Fontos számunkra, hogy ezt a felelősséget kellőképpen átérezzék, felkészült személyek végezzék az adatösszeírást” – mondta az alprefektus, aki az összeírás technikai részleteire is kitért a brassói tájékoztatón. A találkozón felmerült a vegyes házasságok kérdése is. Ennek kapcsán Madaras Lázár demográfiai szakértő elmondta, Dániában létezik az a gyakorlat, hogy a házastársak megegyezése alapján a gyerekek egy részét egyik szülő, másik részét a másik szülő nemzetisége és vallása alapján jegyeztetik be. „Nyugat-Európában ez egy bevett gyakorlat. Persze, erről a kérdésről a szülőknek közösen kell döntést hozniuk” – tette hozzá a szakértő. Az RMDSZ Brassó megyei szervezete október 3-án Négyfaluban, október 4-én pedig Kőhalomban szervez regionális tájékoztatást a magyar kérdezőbiztosoknak. (hírszerk.) Transindex.ro 2011. október 12.Határon túli magyarok kétnapos szimpóziumát tartják BudapestenHatáron túli magyar politikai vezetőket is várnak a budapesti Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban október 14-én és 15-én, pénteken és szombaton sorra kerülő, Határtalanul című szimpóziumra, amelyen kiállítások, kerekasztal-beszélgetések és előadások szólnak a határon túli magyarokat érintő témákról. A félévente, immár 11 éve megrendezett szimpózium mindig aktuális közéleti témákkal foglalkozik. A mostani, 22. rendezvényre az egyszerűsített honosítási eljárás, vagyis a kettős állampolgárság kérdésköre és az új alkotmány adja az apropót - mondta el Bárdos Dávid, a szimpózium szervezője az MTI-nek. A pénteki megnyitón határon túli magyar művészek előadása köszönti a résztvevőket. Emellett a szimpózium végéig megtekinthető kiállítás nyílik Petrás Mária keramikusművész alkotásaiból, Prófusz Mariann kárpátaljai népművész beregi szőtteseiből, valamint Kovács Attila fotóművész képeiből, Felvidék – Fejezetek Közép-Európából címmel. Az első napon bemutatkozik a Gyökerek mozgalom. A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium szakkollégistái beszélnek majd határokon átívelő, Junior Prima-díjas kezdeményezésükről. Kerekasztal beszélgetésen lesz szó a Kárpát-medencei jezsuita missziókról. A határon túl szolgált és szolgáló magyar jezsuiták, Puss Sándor, Sóti János és Pakot Géza osztják meg a kisebbségi magyar közösségekben szerzett tapasztalataikat a részvevőkkel. Október 15-én, szombaton Kukorelli István alkotmányjogász az új magyar alkotmányról, Kántor Zoltán szociológus pedig a határon túli magyar közösségek kihívásairól és lehetőségeiről tart előadást. A szombati első kerekasztal-beszélgetésen a környező országok magyar közösségeit és Magyarországot egy-egy politikai vezető képviseli, akik megvitatják a kárpát-medencei magyarság lehetőségeit és jövőképét. A beszélgetésen részt vesz Korhecz Tamás, a délvidéki magyarság részleges kulturális autonómiáját képviselő Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Göncz László, a szlovéniai magyar közösség parlamenti képviselője és Wetzel Tamás, egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos. A nap másik kerekasztal-beszélgetésének témája a határon túli magyar újságírók felelőssége. Külhoni újságszerkesztők beszélnek majd a kisebbségi magyar újságírói létről. MTI 2011. október 15.Határtalanul szimpóziumAz asszimiláció veszélye és a magyarság megélése szerepelt a Határtalanul című, külhoni magyar szervezetek képviselőinek részvételével rendezett szimpózium szombati záró napjának témái között. Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkára az MTI-nek elmondta: a romániai magyar közösség megerősödése érdekében két téren kell kiemelt erőfeszítéseket tenni. Gazdasági területen, és annak érdekében, hogy az ott élők megéljék magyarságukat. Ehhez négy helyen kell képviselettel rendelkezniük: a bukaresti parlamentben, az erdélyi önkormányzatokban, ahol az ottani magyarságot közvetlenül érintő döntések születnek, valamint a budapesti országgyűlésben és az Európai Parlamentben. Az autonómiáról szólva kiemelte: ezt a többséggel való párbeszéd útján lehet elérni, úgy, ha a többségében románok által lakott régiókban is rájönnek, hogy ez jó, és ezzel nem elvesznek tőlük valamit. A magyar kormány sokat segíthet, ha regionális szinten megerősödik, és például meg tud akadályozni olyan jelenségeket, mint a szlovákiai nyelvtörvény vagy a kollektív bűnösség elvének érvényesítése Szerbiában. Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnöke az MTI-nek arról beszélt, hogy mára a magyarság fogyása, "elfogyása" kézzel fogható. Megállapította, hogy egyrészt a kisebbségek számára többletjogokra van szükség, ugyanakkor nemcsak jogok kellenek, hanem a kisebbségi léthez való viszonyulást illetően is változásnak kell bekövetkeznie. Míg azelőtt jó volt magyarnak lenni Szlovákiában, mostanra, különösen néhány dél-szlovákiai régióban, "asszimilálódni jó". Azt kell megvizsgálni, milyen eszközökkel lehet ezt megállítani. Kitért a márciusi előrehozott választásokra is, és mint kiemelte: a helyhatósági választásokon megerősödtek, és az MKP ennek megfelelően vág bele a kampányba, illetve a voksolásba. Kántor Zoltán, a közigazgatási tárca nemzetpolitikai tanácsadója az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a határon túli magyar területeken - ahogy Magyarországon is - csökken a népesség. Ennek okát a migráció és a negatív népszaporulat mellett az asszimilációban jelölte meg. Utóbbi kapcsán a fő problémát a vegyes házasságok jelentik, amelyek aránya Erdélyben 17-18 százalék, a Felvidéken és a Vajdaságban 20 százalék feletti. Mint kifejtette: az ilyen házasságban születendő gyermekek 70-80 százalékát a szülők többségi iskolákba küldik, és itt szakad meg a "reprodukciós lánc". Ugyanakkor megjegyezte: a homogén magyar családban születendő gyermekek között sem ritka, hogy többségi iskolába kerülnek, többek között azért, mert a szülők azt gondolják, így majd jobban tudnak érvényesülni. A tanácsadó szerint annak érdekében, hogy magyar iskolába írassák a gyermekeket, fontos ezeknek az intézményeknek a minőségét javítani, és minden lehetséges eszközzel ösztönözni a családokat, hogy ide járassák a gyermekeket. Fontosnak nevezte még minél több civil szerveződés támogatását is, hogy "a kis magyar világukat" megélhessék a külhoni magyarok. A budapesti Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban pénteken és szombaton rendezték meg a Határtalanul című szimpóziumot, amelyen kiállítások, kerekasztal-beszélgetések és előadások szóltak a határon túli magyarokat érintő témákról. A félévente, immár 11 éve megrendezett szimpózium mindig aktuális közéleti témákkal foglalkozik. A pénteki megnyitón határon túli magyar művészek előadása köszöntötte a résztvevőket. Emellett a szimpózium végéig megtekinthető kiállítás nyílt Petrás Mária keramikusművész alkotásaiból, Prófusz Mariann kárpátaljai népművész beregi szőtteseiből, valamint Kovács Attila fotóművész képeiből, Felvidék - Fejezetek Közép-Európából címmel. Az első napon bemutatkozott a Gyökerek mozgalom is. A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium szakkollégistái beszéltek határokon átívelő, Junior Prima-díjas kezdeményezésükről. Kerekasztal-beszélgetésen volt szó még a Kárpát-medencei jezsuita missziókról. A program fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt. MTI 2011. október 19.Templom és Iskola SzórványegyesületSzeptember 25-én elhangzott ünnepélyes keretek között, hogy megalakult Resicabányán a Templom és Iskola Szórványegyesület, melynek egyik célkitűzése a gyerekek és fiatalok számára a magyar identitást fejlesztő és megőrző programokat szervezni. Október 15-én e cél érdekében szervezett programot az egyesület. A református templom épületében gyűltek össze a kíváncsi gyerekek és fiatalok. A helyi munkatársak Megyasszai Attila lelkipásztor és Benkő Réka óvónő mellett a Szegedről érkezett Oláhné dr. Szűcs Katalin magyartanár, Dóra Gabriella egészségügyi szakember és Kovács Attila önkéntes foglalkozott a csoporttal. Felejthetetlen élményt jelentett tanár és tanított számára a játékos foglalkozás, a magyaróra, vallásóra, történelemóra és az egészségügyi nevelés. Az eljátszott történet: Árpád fejedelemmé választása, a hét vezér nevének játékos formában való megtanulása csak apró mozzanat a nap történéseiből. A legnagyobb elégtételt a csillogó, figyelő gyerekszemek jelentették és az, hogy a többórás együttlét után is nehezen vált el a csapat. A szegedi önkéntesek havonta egyszer tartanak foglalkozást, legközelebb november 19-én. Addig is szombatonként 11 órától a helyi munkatársak végzik az oktató-nevelő munkát. Megyasszai Bíró Júlia Nyugati Jelen (Arad) 2011. november 2.Együtt ünnepeltek a protestáns egyházakA Reformáció Emlékünnepén Nagyvárad protestáns magyarsága közös ünnepi istentiszteletet tartott a Nagyvárad-Újvárosi református templomban október 31-én. Az istentisztelet keretében ünnepi műsorra került sor és kiosztották a Czeglédi György-díjakat is. Luther Márton 494 éve, 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételét, amellyel kezdetét vette a református vallási mozgalom. Ezen az évfordulón Nagyvárad református, unitárius és evangélikus magyar lakossága ismét együtt ünnepelt, mint már két évtizede minden esztendőben. Az újvárosi templom megtelt a hívekkel. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Papp Béni Zsombor marosvásárhelyi lelkipásztor Máté Evangéliumából választva az alapigét (Mt. 14, 22–33.). Prédikációjában elmondta: a reformáció alkalmával arról az örökségről emlékezünk meg, amelyet reformátoraink hagytak ránk, viszont az is fontos kérdés, hogy 2011-ben hogyan kellene reformálni életünket. Hozzátette: „Az igéből kiolvasható a válasz, Isten által, aki nem akarja, hogy magánvállalkozás legyen a mi életünk, hanem az Ő akaratába belesimuljon. A mennyek országának törvénye szerint nem történhet velünk bármi, csak amit Isten megengedhet.” Kiemelte továbbá, hogy életünkben nem elég a szaktudás, az összefogás, a tapasztalat, ahhoz, hogy sikereket érjünk el, Isten segítsége szükséges; ahogy Jézus is mondja: „aki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál”(Jn. 14, 12.). Czedlédi György-díj Az istentisztelet keretében ünnepi műsorral szolgált a Bihari Egyházmegye lelkészkórusa, valamint Orosz Zsolt, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium diákja szavalta el Luther Márton Erős vár a mi Istenünk című versét, József Attila fordításában. Veres Kovács Attila nagyvárad-olaszi lelkipásztor üdvözölte evangélikus, unitárius és református lelkipásztor társait, majd felolvasott a Protestánsok Világszövetségének erre a napra szánt üzenetéből egy részletet: „A reformátusok nem egyszerűen hagyományokat őrző emberek, hanem állandóan újuló, újító mozgalom részesei. Tárjuk ki magunkat Isten megújító munkája előtt. Hiszen megújított és mindig megújítandó egyház vagyunk.” Az Úr asztalát megterítette az újvárosi, rogériuszi és szőlősi gyülekezet, a hívek három helyen vehettek úrvacsorát. Ezt követte a Czeglédi György-díjak átadása az arra érdemes egyházi munkásoknak, presbitereknek, gondnokoknak. A díjat 2007-ben alapította a Nagyváradi Református Gyülekezetek Szövetsége, és évente a Reformáció Emlékünnepén adományozzák a tíz váradi egyházközség egy-egy presbiterének, akik munkájukkal, tevékenységükkel és személyes példájukkal kiérdemlik e kitüntetést. Veres Kovács Attila lelkipásztor elmondta, hogy a Gyülekezeti Szövetség Elnöksége évente a Reformáció Emlékünnepén változik a rotáció elve alapján. Idén az újvárosi egyházközség veszi át az elnökséget. Az ünnepi istentisztelet a Himnusz eléneklésével zárult. Díjazottak A Czeglédi György-díj idei kitüntetettjei a következők: néhai Papp Kálmán presbiter (Biharpüspöki), néhai Szebeni István református lelkipásztor (Nagyvárad-Csillagváros), Kuin-Nagy Tibor-Imre presbiteri-jegyző (Nagyvárad-Olaszi), Barabás Mihály presbiter (Nagyvárad-Ősi), Újvárosi Ernő gondnok (Nagyvárad-Rét), néhai Virágh Csaba presbiter (Nagyvárad-Rogériusz), Széll Lujza Erzsébet presbiter (Szőlős), Szabó Margit presbiter (Nagyvárad-Újváros), Szabó Mária Magdolna presbiter (Nagyvárad-Velence). Nagy Noémi erdon.ro 2011. november 17.Hétköznap, ünnepnap, szórványnapErdélyben néhány hiteles ember van csak, akinek joga a szórványról beszélni, mert ismeri az elszigeteltségben élők élethelyzetét. Az utóbbi napokban alaposan fel lettem világosítva szórványkérdésben. (Villanyozva már kevésbé.) A csapból is a szórványstratégia langy vize folyt. Kora reggeltől késő estig volt szerencsém meghallgatni a határon inneni és határon túli tömbmagyarság jeles képviselőit arról, hogy milyen nehéz, de nem lehetetlen nekem szórványban élnem. Az ősiség és hősiesség jogán nekem nem csupán ki lehet, de ki is kell tartanom, egészen addig, amíg sok megapixeles kamerájával a budapesti nemzetféltő rám talál, s mint utolsó brassói magyart megörökít. Elrettentő példa gyanánt azok számára az anyaországiak számára, akik nem akarnak kellőképpen sokasodni... Háromgyerekes családapaként jól esett meghallgatnom a politikai karrierjük érdekében családról, utódról lemondó demográfiai szakemberek biztatását, hogy feltétlenül lassítani kell a magyarság fogyását. Megbizonyosodhatom, hogy aki szakértőként munkát vállal egy szórványbizottságban – joga van rá, mert nem csak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyította elhivatottságát –, azt azoknak a párt(hon)lapja kezdi ki, akik meghívták a bizottságba. Mert ugye, úgy van az jól, hogy ne bízhassa el magát, őt nem a maga hitelességéért, hanem a mások hitelesítéséért választották be a csapatba, amelynek feltett szándéka a szórványból élni. Nem a szórványért. Lehet, hogy igazságtalan vagyok, tisztelt uraim, de úgy tűnik, hogy divatba jön a szórvány a pályázatok kiíróinál, s a pályázók fényképezőgépeket vásárolhatnak maguknak, hogy lefotózzák az utolsó magyart, laptopokat, hogy megkönnyeztető power pointos prezentációkat mutathassanak be a zárványról, újabb szimpóziumokat szervezhetnek – mert tanácskozásnak aligha nevezhető az, amikor a tömbből érkező szakértők megmondják a tutit. Erdélyben néhány hiteles ember van csak, akinek joga a szórványról beszélni, mert ismeri az elszigeteltségben élők élethelyzetét, minőségét, sorsát. Köztük van Szegedi László esperes, Winkler Gyula, Vetési László, Kallós Zoltán, Balázs Bécsi Attila. És ugyanakkor sokan vannak Erdélyben, Magyarországon, akiknek nem üresjáratú politikai nyilatkozatokat kellene intézniük a szórványról, a szórványhoz, hanem meghallgatniuk azokat a lelkészeket, pedagógusokat, családapákat és családanyákat, fiatalokat, akiknek hétköznapjai a szórványban telnek. Megtudhatnák, hogy nem (csak) zajos ünnepnapokra, hanem alkotó hétköznapokra van szükség – ahogyan Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnöke is mondta. Támogatásra az értelmiséginek, hogy a szórványban maradhasson, ahol olyan élményekkel és érzelmekkel lesz gazdagabb, amilyeneket a tömbben nem tapasztalhat meg. Támogatásra az iskoláknak, bentlakásra, sportpályára, multimédiás könyvtárra. Ha a szórvány tetemén lakmározni kívánók sasszemeket nyitnának, rájönnének, hogy a világ megváltozott. A globalizációs folyamatok közepette modernizációs együttműködésre, nem pedig az elzárkózásra igyekeznek berendezkedni az etnikai és társadalmi csoportok. Mert, mint a szegedi dr. Besenyi Sándor írja: nincs kék lagúna, nincs többé szigetlét, nincs zárványlét, nincs történelmi elszigetelődési, elzárkózási kényszer. A globalizáció feltöri a zárványokat, a korszerű kommunikációs eszközök hatékonyan rombolják le az elszigetelődés falait, zúzzák szét a nemzeti és provinciális fogyasztási szerkezetet. Abban igazuk volt a tucatnyi szórványkonferencia előadóinak, hogy szükség van a zárványkérdések tisztázására, a szórvány kutatására, a nagyvárosi szórványok bekapcsolására a modernizációs folyamatokba. Legalább másfél évtizedet késett ez a felismerés, amely csak akkor született meg, amikor a tömb peremének töredezése kiviláglott. De természetesen jobb később, mint soha! Ha a jövő évi szórványnapokon ennek a kutatásnak a hasznosítható eredményeit hallhatjuk az üres biztatások helyett, már előbbre léptünk. Addig szerencsére zavartalanul élhetjük hétköznapjainkat a szórványban. Mert magunknak köszönhetően jó a szórványban élni hétköznapokon és ünnepnapokon. Ambrus Attila Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. november 23.Oktatás a szórványbanSzegedi tanárok önkéntes órái Újabb sikeres hétvégi oktatást könyvelhetett el Resicabányán a Templom és Iskola Szórványegyesület. Idén szeptembertől havonta egy alkalommal szegedi tanárok önkéntes munkával történelemórát, magyarórát és higiénia kultúrát oktatnak a resicabányai gyerekeknek és fiataloknak. Oláhné dr. Szűcs Katalin magyarórán a magyar nyelvet szerettette meg a diákokkal, Dóra Gabriella higiénia kultúrát oktatott, míg Kovács Attila az Árpád-házi királyokról beszélt a november 19-i alkalmon, amikor is mintegy 30 fiatal vett részt az érdekes és tanulságos programon. Megcsodálták a szegedi gatyát és cifra szűrt is. A program néptánctanítással gazdagodott, első alkalommal a magyar csárdás alaplépéseit tanulgatták a magyar népzenét kevésbé ismerő fiatalok. A tánctanulás igen jó hangulatban zajlott, jelezték a résztvevők. Délután 17 órától a Magyar Művelődési Házban folytatódott a program, Megyasszai Attila, a Szórványegyesület elnökének javaslatára Kovács Attila szegedi önkéntes előadást tartott a honfoglalásról és az Árpád-házi királyokról. Az előadás alatt elhangzott kérdések is jelezték, hogy minden résztvevő számára érdekes és tanulságos volt a történelmi előadás. A felnőttek is megtekintették, valaki fel is próbálta a cifra szűrt és a szegedi gatyát, melynek érdekessége, hogy akár sovány, akár kövér volt annak viselője, mindenképpen belefért. Januártól havonta egyszer kerül sor hiánypotló ismeretek bővítésére mindazoknak, akik nem magyar tagozaton tanultak: történelmi előadásra a Magyar Művelődési Házban, melyre minden resicabányai magyart szeretettel várnak. Megyasszai Bíró Júlia Nyugati Jelen (Arad) 2011. december 12.Sok cinkos áldozat vár még leleplezésreBeszélgetés Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével, volt református püspökkel szekuritátés dossziéjáról és a vontatottan haladó átvilágításról - A rendszerváltás óta huszonegy év telt el, és a volt kommunista állambiztonság, a szekuritáté viselt dolgai jórészt ma is tisztázatlanok. Miben látja ennek okát? – A romániai rendszerváltozás felemásságából származó rendkívüli gond az volt, hogy a kilencvenes években a szekuritáté üldözöttei és a rendszerváltoztatók kerültek hátrányos helyzetbe. Olyan posztkommunista, szekurista társadalom váltotta a Ceauşescu-rendszert, ahol a szekuritáté rövid időn belül láthatatlan hadosztályként tért vissza a társadalmi, politikai életbe képviselői és információs hálózata révén. A múlttal való szembenézés elmaradt, hiszen a volt titkosszolgálat és a volt nomenklatúra uralta a közéletet, ők szabták meg az érvényesülő irányt. – Ez miben nyilvánult meg? Mennyire lehetett a kilencvenes évek első felében szóba hozni az átvilágítás szükségességét? – Ahelyett, hogy mi kértük volna számon a bennünket üldöző titkosszolgák dicstelen tevékenységét – magának a szekuritáténak a tevékenységét –, az átkeresztelt, de valójában újjáalakult román titkosszolgálat lendült kemény ellentámadásba: kikezdte azokat, akiket a kommunizmus idején üldözött. Magam is abba a helyzetbe kerültem, hogy védekeznem kellett a nemtelen vádakkal szemben: megpróbáltak besározni és kollaboránsnak kikiáltani. A megtisztulás folyamata, az igazságtétel defenzív helyzetből indult. A láthatatlanul továbbélő szekuritáté a lejáratás, a kompromittálás, a megfélemlítés és a zsarolás módszereit használta, akárcsak 1989 előtt: ő felügyelte a levéltári anyagokat, az információs kapcsolatokat, ő rendelkezett a HÁLÓZATOKKAL. A kilencvenes években lehetetlen helyzetbe kerültem, mert nem tudtam védekezni, nem állt rendelkezésemre semmilyen eszköz, a titkosszolgálati levéltárakhoz nem lehetett hozzáférni. Akármit ragadtak ki dossziémból, nem volt védekezési lehetőségem, semmilyen dokumentummal nem tudtam az ellenkezőjét bizonyítani. E fonák helyzetnek tulajdonítható, hogy tíz évig kellett várni az átvilágítási, vagyis az úgynevezett Ticu-törvényre. – A törvényalkotó eredeti elképzeléséhez képest az elfogadott Ticu-törvény a vártnál vérszegényebbre sikeredett. Ez mennyire jelentette a múlttal való szembenézés kezdetét? – A Ticu-törvénynek óriási jelentősége volt, mert hosszú évek után valamilyen mértékben végre megvalósult a titkosszolgálati levéltárakhoz való hozzáférés. Ekkor kezdődhetett el a titkosszolgálati múlt átvilágítása. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület az elsők között élt a lehetőséggel: innentől kezdve már nem csak elméleti, politikai követelés volt az átvilágítás, hanem a gyakorlatban is lépéseket tudtunk tenni a megvalósításáért. – Ön is hozzájutott egykori szekuritátés dossziéjához. Miként szembesült a benne leírtakkal? A dossziéjában azt találta, amire számított? – Ha jól emlékszem, húsz kötetre terjedő, tizenvalahány ezer oldalnyi irathalmaz került két-három részletben a kezembe. A dosszié vegyes képet mutat: sok benne az olyan fajta salátairat, mint a lehallgatási jegyzőkönyvek magyarul és románul, vagy csak román fordításban, amelyek szinte napi részletességgel mutatják be a diktatúrában megélt hétköznapjaimat. Ezek számomra érdekes anyagok: megtudom belőlük, hogy mivel foglalatoskodott a feleségem a konyhán, milyen csínytevései voltak a kicsi Máté fiamnak, mikor mentem be a szobába, mikor jöttem ki a konyhába, milyen hangulatban volt a család. A krumplipucolástól az összeszólalkozásig minden aprólékos pontossággal szerepel a jegyzőkönyvekben. Családi dokumentumkönyvet lehetne ezek alapján írni, függetlenül a titkosszolgálati információktól. Sajnos nem volt még időm elmélyülni benne. A többi anyag egy-egy nagy kampányakció köré csoportosul. – Tudna-e egy-két ilyen akciót említeni, amit a szekuritáté felgöngyölített? – Többek között az Ellenpontok nevű szamizdat folyóirat körüli szekuritáté-akcióról készült egy igen részletes titkosszolgálati anyag. Az Ellenpontokban az egyházi cikkek jelentős részét én írtam. Szőcs Géza, Molnár János volt lelkészkollégám, jelenleg szegedi egyháztörténész, Tóth Károly és Ara-Kovács Attila szerepeltek benne. Az akciót teljes részletességgel tükrözi a titkosszolgálati iratanyag. Hasonlóan a dési egyházi szolgálatom, az ifjúsági tevékenységem is részletekbe menően szerepel a szekuritáté feljegyzéseiben. A besúgók tájékoztatása alapján áll össze a kép: a dosszié lapjairól kirajzolódnak a dési magyar kapcsolatok egyházi és városi vonatkozásai egyaránt. – Egy ilyen dosszié bizonyára hemzseg a besúgók jelentéseitől, hiszen a titkosszolgálati munka nélkülözhetetlen „kellékei” voltak. Kíváncsi volt arra, hogy környezetéből ki jelentett önről? – A szekuritáté elég jól fedezte a besúgóit. Valójában azonban nem volt tétje a Biblia-körökön és a kulturális rendezvényeken elhangzó beszélgetéseknek. A szekuritátét professzionális voluntarizmus jellemezte: nagy mennyiségű iratot kellett gyártani, fékezni kellett az emberi kapcsolatok kiépülését, gátat akartak szabni az ifjúság gyülekezeti életbe való bekapcsolódása elé. Inkább a vergődő kisemberi kapcsolatok, a kollégák, a barátok kínjai tükröződnek a dosszié lapjain. Kisstílű besúgói voltak a szekuritáténak, hiszen igazából nem is volt mit besúgni. Környezetemből mindenkit behurcoltak, mindenkinek a szájába adták, hogy mit írjon le. Nem voltak kiemelkedő, nagy besúgóim: akiket meghurcoltak, mindenki mondott valamit, aztán amikor elengedték őket, mindenki mindent elmesélt a többieknek. Egy bizalmi rendszer alakult ki közöttünk, mindig figyelmeztettük egymást. De a dosszié sok fejezetéről beszélhetnék. Érdemes kiemelni a teológiai életről szóló részt, hiszen a megfigyelésem már diákként elkezdődött. Molnár János ezt feldolgozza a Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvében. A teológián komoly besúgói rendszer működött: a megfigyelés szűk rétegre terjedt ki, emiatt könnyebb munkája volt a titkosszolgálatnak. Nem kellett Dés, Brassó vagy Temesvár nagyságú körben szétszóródni: egy szűk körre koncentrálva valósággal rávetette magát az egyház jövendőbeli papjaira. – A szekuritáté célkeresztjében tehát kiemelt helyen szerepelt a teológia. Sok lelkészt már itt beszerveztek? – Sajnos elég jelentős számú kollégám vált besúgóvá: évfolyamonként legalább négy-öt ember dolgozott a kommunista titkosszolgálatnak, akiket később le is lepleztünk. Egy részükre a rendszerváltás után, püspökként bukkantam rá: róluk átvilágítási jegyzőkönyvek készültek, amelyeket közzé is tettük. Többjük már elmenekült az országból. A szekuritáté kiemelt figyelemmel dolgozott a teológián, sok teológust megkörnyékeztek. Ez is bizonyítja az egyház kiszolgáltatottságának drámai lenyomatát. „Verd meg a pásztort és szétszéled a nyáj” – ez a bibliai példázat érvényesült a szekuritáté és az egyház kapcsolatában. A lelkipásztorok lejáratása, beszervezése által próbálták aláaknázni, meggyengíteni a gyülekezetet. A kommunista időkbeli püspök ahhoz is hozzájárult, hogy hatalmas lelkészhiány alakuljon ki. Amikor 1990-ben püspök lettem, több mint száz lelkészi állás volt betöltetlen. Az egyház elleni támadás két fronton bontakozott ki: egyfelől a hatalmas lelkészhiány, másfelől a kölcsönösen gerjesztett félelem és bizalmatlanság próbálta aláásni az egyházat. – A rendszerváltás után ön kezdeményezte elsőként az egyházi átvilágítást. Hogyan fogadták ezt az egyházban? – Az a legnagyobb baj, hogy nem csak a szekuritáté utódszervezeteivel, illetve ezek nacionalista köreivel találtuk szembe magunkat, hanem a magyar egyházakban, az erdélyi magyar közéletben sem tisztázódott az átvilágítás fontossága. Nem pusztán arról van szó, hogy kíváncsiak vagyunk egykori besúgóinkra. Az átvilágítás nem egy steril, becsületbeli kérdés: elmaradása a rendszerváltozás és a mindennapi társadalmi élet folytonosságában jelentett problémát. Azzal, hogy a titkok nem derültek ki és a besúgók nem vallottak színt, a bizalom nem állt helyre. – Az emlékezet mindig megszépíti a múltat. Van, aki lezárná ezt az időszakot: sokan úgy vélekednek, hogy ma már nincs gyakorlati haszna az átvilágításnak… – Engem is kevésbé érdekel, hogy kik voltak a hetvenes, vagy nyolcvanas évek magyar besúgói, az viszont érdekel, hogy egyházamban, a lelkészi társadalomban, a presbitériumokban, az egyházkerület vezetőségében, az egyházmegyék szintjén hányan vannak még, akik őrzik a titkot, akik zsarolhatók, vagy akik ma is folytatják ezt a tevékenységet. Aktuálpolitikai, egyház-politikai és nemzetpolitikai fontossága van annak, hogy kiderüljön az igazság. Amíg ez nem derül ki, az olyan, mint az elgennyesedő seb, amit nem takarítanak ki, így tovább fertőződik, és nem gyógyul meg. Sőt életveszélyes fertőzés kiindulópontja lehet. Az erdélyi magyar közélet, az egyházi élet megtisztítása a gyógyulás előfeltétele. Ezt kevesen látták be, erről hosszú ideig nem akartak beszélni. – Volt olyan időszak, amikor úgy érezte, hogy az átvilágítás ügyével egyedül maradt? – Igen, volt ilyen időszak. A múlt feltárásának igazából nem volt támogatottsága. Noha sok idevágó határozatot szavaztak meg, utána a „fogjuk meg és vigyétek” magatartás lett a jellemző... Gyakran egyedül maradtam. 2001-ben, amikor vége lett a Csiha-korszaknak – Csiha Kálmán püspök ellene volt minden átvilágításnak –, és Pap Géza lett az erdélyi egyházkerület új püspöke, a zsinatban elindult a múlt feltárására irányuló munka. Nagy hibának tartom azonban, hogy a 60:40 százalékos erdélyi-királyhágómelléki összetételű zsinatban az általunk előterjesztett keményebb átvilágítási szabályt a többség leszavazta. Helyette egy enyhébb, semmitmondó szabályozást fogadtak el, amely magvában elhalt, ahogy megszavaztuk. Legalább öt-hat év telt el, és nem történt semmi. Létrejött valami Öregek Tanácsa, ahova bemegy a vádlott, bevallja, hogy bűnös, és ennyi – jóhiszemű, ugyanakkor elég steril szabályozás volt. – Mikor következett be a fordulópont az átvilágítás felgyorsításában? – Az átvilágítás ügye akkor mozdult ki a holtpontról, amikor Pap Géza püspök úr rádöbbent, hogy a múlt folytonosságának súlyos jelenkori következményei vannak. Rájött, hogy ettől nem függetleníthetjük magunkat, mert a volt besúgók itt járnak közöttünk, és ők ma is fogva vannak. A felismerés új lendületet adott a két egyházkerületben elkezdődött átvilágításnak. Többen kivették dossziéjukat, én magam is akkor kaptam meg az iratcsomókat. Néhány meghatározó egyházi emberre olyan mély hatást tett a tényanyag, amivel szembesült, hogy ez felgyorsította az átvilágítást: azóta az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fej fej mellett halad. – Volt református püspökként mennyire elégedett a munka menetével? – Amióta nem vagyok püspök, a Királyhágómelléken lelassult az átvilágítás üteme. Az átvilágítást valószínűleg Bukarestből manipulálják, de feltehetően az egyházban meghúzódó volt besúgók is lassítják a folyamatot. Mielőtt leköszöntem volna a püspöki tisztségről, megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy a kilenc esperesből öt volt érintett, holott az évek során kicserélődtek az esperesek... 1990 óta több választás volt, és minden jelölés előtt nyilatkozatot kellett tenni, hogy az illető nem volt a régi rendszer kiszolgálója. Megdöbbenésemre mégis sokan megmaradtak. Ma általános dermedtség jellemzi a kialakult viszonyokat. – Ezek szerint még sok az olyan egyházi szolga, aki súlyos múltja ellenére továbbra sem akar szembenézni az átvilágítás tényével… – Azt is mondhatnám, hogy ők a cinkos áldozatok. Noha megszenvedték a múltat és a jövendőt, megalázták, sárba tiporták őket, tönkretették pályájuk egy részét, mégis hallgatnak, és fedezik egymást. Ahelyett, hogy legalább tíz évvel ezelőtt kiálltak volna a nyílt színre, hogy elmondják, ez az igazság! Még az is jobb volna, mint ebben a megfoghatatlan, kaffkai ködben, szorongásban, bizonytalanságban élni. Amikor két évvel ezelőtt lelepleztünk közel háromszáz volt szekus tartótisztet, és kinyomtattuk névjegyzéküket, az érintett egyházi szolgáknak nem ugrott be, hogy ilyen előzmények után bármikor lebukhatnak. Még ez sem késztette a cinkos áldozatot arra, hogy megtörje a csendet, és segítsen a társadalmi-erkölcsi-egyházi megújulás előrelendítésében. Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2012. március 11.„Ezzel a teherrel gyarapodunk”Nagyvárad – Dr. Tőkés István nyugalmazott professzor hirdetett igét, majd IGE-hirdetés című, prédikációkat tartalmazó kötetét mutatták be vasárnap délelőtt, a nagyvárad-olaszi református templomban. Jézus mindenkit egyformán hív, s bár sokan tapasztaljuk, hogy belefáradunk az életbe, úgy érezzük, hogy nincs tovább, Jézussal nem történhet meg a felmondása az életnek – mondta a nyugalmazott teológiai professzor „Jöjjetek énhozzám, mert megtartalak és megnyugosztalak titeket” – s ez a felhívás mindenkinek egyformán szól. De vajon mit jelent a megnyugtatás – tevődik fel a kérdés. Jézus nem veszi el a fáradtságot, ám saját igáját adja – azaz lehetőséget arra, hogy viseljük a terhet. Ezzel a teherrel pedig erőnk gyarapszik és el tudjuk viselni a megpróbáltatásokat, az iga pedig nem más, mint maga Jézus „Az én igám gyönyörűséges és az én terhem könnyű” – mondja, és ez az iga soha meg nem szűnik, hiszen ő velünk van és vele tudunk járni. Szép magyar szó Az igehirdetést követően Veres-Kovács Attila lelkipásztor méltatta a 96 esztendőt betöltött professzort. „Köszönjük, hogy eljött, segítse az Úr, hogy tovább szolgálja anyaszentegyházát” – mondta a lelkipásztor, majd Kiss Tünde zenetanár és Kiss Huba Ernő kántor megzenésített zsoltárokat adott elő furulyán és gitáron. A későbbiekben Hermán M. János előadótanácsos szólt a professzor által írt negyedik prédikációs kötetről. Mint megemlítette, Orbán Viktor magyaroroszági miniszterelnök is idézett a kötetből, „s ha egy magyar miniszterelnök is olvassa, miért ne olvashatnánk mi is, miért ne lehetnénk rá büszkék?” – tette fel a kérdést. Dr. Geréb Zsolt teológiai professzor méltatásából idézve elmondta: a kötet az élő ige üzenetét hordozza közérthető, világos és szép magyar szóval, szeretettel ajánlja minden igére szomjas embernek. Ajándékok tárháza Az előadótanácsos az evangéliumi szabadságról is szólt, melynek során a jézusi igát kell viselni, s egyúttal felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy szabadidejében olvassanak prédikációt. „Ez a kötet lelki épülésünkre szolgál, s azt kívánjuk, hogy éljen bennünk a Krisztus, nélküle véletlenül sem cselekedhetünk jót” – hangzott el. Ezzel a kötettel ajándékokkal ékes tárházat kapunk, melynek birtokában megajándékozottak vagyunk; a nehéz anyagi körülmények nemegyszer meggátolják a jó cselekvését, hitünkből azonban nem hagyhatunk, s általa másoknak is tudunk segíteni. A prédikáció bátorságot ad, segít a tisztánlátásban – nem csak arra való, hogy a templomban örvendezzünk neki. A későbbiekben Hermán M. János megemlítette: sajnos Krisztus gyermekei nincsenek mindig egy akaraton, a legnagyobb baj, hogy olykor ellenségei egymásnak… Üzenet „Hálás vagyok, hogy megjelent ez a kötet” – mondta a későbbiekben a nyugalmazott professzor, kihangsúlyozva: a kötet nem Tőkés Istvánról szól, hanem az igéről; akik az Úrban bíznak, azoknak az ereje megújul, s ha ez a kötet hozzájárul ahhoz, hogy ez az üzenet eljusson az emberekhez, akkor már elérte a célját. Tőkés László EP-alelnök beszéde során megemlítette: Orbán Viktor miniszterelnököt támadások érték az EP plenáris ülésén, ám ő bizonyságot tett hitéről, s bebizonyította, hogy jogunk van a kereszténységünkhöz. Később édesanyjáról is szólt, akinek komoly szerepe volt abban, hogy édesapja prédikálhatott és megírhatta köteteit, s aki a szívén viselte a magyar falvak sorsát. Azt is elmondta: a prédikáció csak látszólag szerény műfaj, valójában a legtöbb ember nem novellákat olvas, hanem prédikációt hallgat és olvas, talán csak a tévéfilmek vetekedhetnek a prédikációk népszerűségével. Megemlítette még Tőkés László, hogy a Felvidéki Magyar Párt nem jutott be a parlamentbe – „ez vár ránk is, ha nem szedjük össze magunkat” – továbbá azt, hogy „fele árpa, fele víz politikai irányba haladunk, s meg fogjuk inni a levét annak, ha csak szavaljuk Petőfi Talpra magyarját, de nem állunk talpra”. Dedikálta A március 15-i programról is szólt, melynek kapcsán megemlítette: meg akarták gátolni ünneplésüket, de nem hagyták magukat. „Krisztus igáját felvesszük, de a szolgaság igáját nem; mindenkit szeretettel hívunk és várunk, Dávidként nem ülünk fel Góliátok gúnyolódására.” A későbbiek során Bach D dúr szvitjének egy része hangzott el Gergely Bálint, Antal Sándor és Lászlóffy Zsolt közreműködésével. Az ünnepség a Lorántffy-központban folytatódott, ahol dr. Tőkés István nyugalmazott professzor dedikálta kötetét. Neumann Andrea erdon.ro 2012. április 23.Szórvány együttműködés oktatási térenAz RMDSZ Brassó és Hunyad megyei szervezeteinek kezdeményezésére, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) együttműködésével szombaton délelőtt Brassóban került sor a két megye szórványpartnerségének rendezvényeire. A magyar történelmi egyházak képviselőinek részvételével ökumenikus istentiszteletet tartottak a Keresztelő Szent János ferences templomban, ezt követően az Áprily Lajos Főgimnázium dísztermében oktatási fórumra került sor, amelyen vajdahunyadi, petrozsényi és dévai pedagógusok vettek részt Brassó megyei pedagógusokkal és oktatási döntéshozókkal együtt. A brassói és hunyadi szórványközösségek együttműködésének központi intézményei a dévai Téglás Gábor Iskola és a brassói Áprily Lajos Főgimnázium, hiszen partnerségünk gerincét a magyar oktatás megerősítése jelenti – mondta az oktatási fórumon Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. „A Téglás új iskola, alig pár éves múltra tekint vissza. Mi nem voltunk olyan szerencsések, hogy visszaszerezhessük a több évtizeddel korábban magyar intézményként működő dévai magyar líceum épületét, ezért új iskolát építettünk, amelynek egy nagy múltú iskola tapasztalataira, hagyományainak megismerésére van szüksége. Ezt veheti át a Téglás Gábor Iskolaközpont a 175 éves múltú Áprily Lajos Főgimnáziumtól”, mondta Winkler Gyula. Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke szerint a két közösség számára rendkívül hasznos a magyar pedagógusok együttműködése és tapasztalatcseréje. A hagyományőrzés és az identitástudat megerősítése lehetetlen az erős anyanyelvű oktatás hiányában. Winkler Gyula a rendezvényen ismertette a néhány erdélyi iskolában több éve futó európai uniós diákvetélkedők programját. A programban az évek során részt vettek Kolozs, Bihar és Hunyad megyei, valamint bukaresti magyar iskolák. Az európai parlamenti képviselő felajánlotta, hogy az Áprily Lajos Főgimnáziumban ősszel szervezzenek hasonló versenyt, a nyertesek tíztagú csapata pedig az európai parlamenti képviselő meghívására brüsszeli tanulmányúton vehet részt. Chirmiciu András. Nyugati Jelen (Arad) 2012. május 3.Végleges RMDSZ-jelöltlistákKözel tízezer, egészen pontosan 9976 jelöltet indít az RMDSZ a június 10-i helyhatósági választáson – tájékoztatott tegnap Kolozsváron Kovács Péter főtitkár. Közel tízezer, egészen pontosan 9976 jelöltet indít az RMDSZ a június 10-i helyhatósági választáson – tájékoztatott tegnap Kolozsváron Kovács Péter főtitkár. A politikus elmondta, a jelölési határidő lejártát követően vált véglegessé, hogy 319 polgármesterjelölt, 8854 helyi, 789 megyei tanácsosjelölt, 14 megyei tanácselnökjelölt méretkezik meg a szövetség színeiben. A megyei tanácselnöki tisztségért versenybe száll Faragó Péter Arad, Solomon Adrian Bákó, Décsei Attila Beszterce-Naszód, Pásztor Sándor Bihar, Kovács Attila Brassó, Borboly Csaba Hargita, Kerekes György Fehér, Tamás Sándor Kovászna, Máté András Levente Kolozs, Lokodi Edit Emőke Maros, Böndi Gyöngyike Máramaros, Csehi Árpád Szatmár, Csóka Tibor Szilágy és Halász Ferenc Temes megyében. „Célunk a 2008. évi eredmények megismétlése, amikor 184 polgármester, 2195 helyi tanácsos, 89 megyei tanácsos és 4 megyei tanácselnök nyert mandátumot az RMDSZ színeiben, de természetesen szeretnénk ezeket a számokat meghaladni, és bízunk abban, hogy ez sikerülni is fog. Olyan jelöltjeink vannak, akiknek az elmúlt években számottevő eredményt sikerült elérniük, ezekre pedig az elkövetkezőkben is építkezni tudnak. Olyanok is indulnak, akik még nem dolgoztak önkormányzati struktúrákban, de szakmájukban többszörösen bizonyító szakemberek, akik konkrét programmal kívánják megszerezni közösségük bizalmát” – fogalmazott Kovács. MPP-sek álltak át az EMNP-be Háromszéken A jelöltlisták leadásának utolsó napján három háromszéki település MPP-s csapata váltott pártot. Kulcsár Terza József, a polgári párt háromszéki elnöke sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy kedden reggel a nagybaconi polgármesterjelöltjük és a tanácsosjelöltjeik nagy része távozott, és beálltak az EMNP-be. Hasonló lépést tettek az MPP köröspataki és bölöni tanácstagjelöltjeik is. Az Erdélyi Magyar Néppárt Kovászna megyében 12 településen indít saját polgármester jelöltet, míg Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es, Kovásznán az MPP-s polgármester jelöltet támogatják, Zágonban pedig közös jelöltet indítanak a polgári párttal. Emellett további 30 háromszéki településen állítanak saját tanácsoslistát, jelentette be Nemes Előd, az EMNP megyei elnöke. Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. május 15.Nemzeti önkép és szomszédságBihar megye- Május 14-19. között Félixfürdőn zajlanak az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Akadémiai Napjai. A hivatalos megnyitót hétfő délután tartották az egyik szálló konferenciatermében. Hétfő délelőtt elnökségi ülés zajlott, a hivatalos nyitóünnepséget azonban délután tartották a Termál Szálloda konferenciatermében. A megjelenteket Veres Kovács Attila, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Körének társelnöke köszöntötte háznagyi minőségében, majd Varga Pál evangélikus lelkész, az EPMSZ elnöke ismertette a bő 40 évvel ezelőtt kezdődött értelmiségi mozgalom rövid történetét, célkitűzéseit és feladatait. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke rövid áhítatában örömének adott hangot, amiért éppen most és az adott helyen kerül sor a Nemzeti önkép és szomszédság elnevezésű tanácskozásra, mivel szerinte ránk fér, hogy újból megérezzük azt, Isten kiknek lát minket, mint magyarokat, és mint a másokkal közösségben élő nemzetet, akikkel együtt akarunk gondolkodni arról, hogy milyen megvalósítható jövőképet képzelünk el magunknak boldogságunk reményében. Biró Rozália váradi alpolgármester arra hívta fel a figyelmet: nehéz időket élünk, amikor újra és újra meg kell küzdjünk a korábban már kivívott jogainkért is, azonban rajtunk múlik, hogy elszántsággal és akarattal át tudunk-e lépni az akadályokon. Demény Péter kolozsvári író, szerkesztő azt boncolgatta: mi a beszélgetés, majd értelmezett néhány anekdotát és megfogalmazott egy „kiáltványt a rövidnadrágos attitüdért”. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro. 2012. június 7.Molnár József Károly könyvbemutatója NagyváradonMolnár József Károly ny. lelkipásztor két legutóbb megjelent kötetét ismertették a nagyváradi Lorántffy Egyházi Központ múzeumtermében, június 7-én délután. A népes közönség előtt a szerző Felsőmisztótfalu című könyvét Csűry István püspök, míg a Magyarherepei emlékkönyv című kötetét Veres Kovács Attila lelkipásztor, az est házigazdája ismertette. Harangszó (Nagyvárad) 2012. június 13.Kolozsváron alpolgármesteri, Kolozs megyében alelnöki tisztséget kér az RMDSZKolozsváron alpolgármesteri, Kolozs megyében pedig alelnöki tisztséget kér az RMDSZ. Máté András Levente megyei elnök a Krónikának elmondta, a szövetség mindkét testületben megkerülhetetlen. Hozzátette, jelenleg zajlanak a tárgyalások a román pártokkal, részleteket azonban csak a tárgyalások végeztével hoznak nyilvánosságra. Kevesebben, de erősen.Bár az RMDSZ-nek csak négy tanácsosa lesz Kolozsváron, alpolgármestert is állíthat Kolozsváron a szövetség 2008-hoz képest eggyel kevesebb, négy mandátumot szerzett a helyi önkormányzatban. A Szociálliberális Unió (USL) 12, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) 10, míg a Dan Diaconescu vezette Nép párt (PPDD) egy mandátumot mondhat magáénak. Eckstein-Kovács Péterre, a szövetség polgármesterjelöltjére 12 225-en szavaztak. A Kolozs Megyei Tanácsban az RMDSZ 5 mandátumot szerzett, az USL 16, a PDL 12, a PPDD 3 tanácsossal vág neki a következő négy évnek. Megyei szinten az RMDSZ 5-6-tal több helyi tanácsosi mandátumot szerzett, mint négy éve, és ezzel egyes településeken sikerült többségbe kerülnie. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyében 11 helyi tanácsosi helyet szerzett, közölte lapunkkal Gergely Balázs, a párt közép-erdélyi régiójának elnöke. Betlentelep, Várfalva, Ördöngösfüzes, Kolozs, valamint Magyarkapus településeken egy-egy, Széken kettő, Körösfőn pedig négy tanácsosi mandátumot tölt be EMNP-s jelölt. A Brassó megyei önkormányzatban két tanácsosi tisztséget tölthet be az RMDSZ, a harmadik bejutónak mintegy 70 szavazatra lett volna még szüksége – tudtuk meg Kovács Attila megyei elnöktől. A megyeszékhelyen két jelölt került be a döntéshozó testületbe, míg a helyi önkormányzatokban körülbelül 50 RMDSZ-es önkormányzati képviselő van, ez a szám nagyjából megegyezik a négy évvel ezelőtti választások eredményeivel. Máramaros megyében egyetlen megyei tanácsosi mandátumot, míg a nagybányai tanácsban szintén egy helyet szerzett az RMDSZ. Emellett Máramarosszigeten és Tiszahosszúmezőn két-két, Aknasugatagon, Felsőrónán és Pálosremetén egy-egy önkormányzati képviselője van a szövetségnek. Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke tegnap még nem tudott pontos adatokat közölni sem a megyei, sem a helyi tanácsosokról, azonban elmondta, a megyében mintegy 20 százalékkal többen szavaztak a szövetség jelöltjeire, mint 2008-ban, azonban itt is megemelkedett a bejutási küszöb a román pártokra leadott voksok miatt. Négy évvel ezelőtt az RMDSZ-nek helyi szinten összesen 31 tanácsosa volt, a megyei elnök szerint pedig számuk idén biztosan eléri a 33-at. Fehér megyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) két helyi tanácsosi tisztséget nyert, mindkettőt Torockón – tudtuk meg Gergely Balázstól, a néppárt közép-erdélyi régiójának elnökétől. Beszterce-Naszód megyében a megyei tanácsban egyetlen helyet sem szerzett az RMDSZ. Décsei Attila megyei elnök elmondta, a szövetség nem kapott kevesebb szavazatot, mint négy évvel ezelőtt, azonban idén többen voksoltak a román pártokra, így megemelkedett a bejutási küszöb. Besztercén az RMDSZ meg tudta őrizni pozícióját, a 21 tagú tanácsban egy mandátum továbbra is a szövetségé. Temes megyében a szövetség nem szerzett mandátumot sem a megyei, sem a temesvári önkormányzatban, a megye településein ugyanakkor összesen 39 helyi önkormányzati képviselője van a helyi tanácsokban a következő négy évre. Kőrössy Andrea, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár) 2012. június 14.HírsalátaMEGRONGÁLTÁK A SALVATOR KÁPOLNÁT. Megpróbáltak behatolni az elmúlt napokban a csíksomlyói Salvator kápolnába. A tettesek az épület bejárati ajtajában, illetve a tetőszerkezetben tettek kárt. Kovács Attila csíksomlyói plébános szerint épp az ilyen megnyilvánulások miatt tartják lakat alatt a kápolnát. Az ajtón fejszenyomok maradtak, néhány deszkadarabot kitéptek. Emellett a zsindelytető egy részét is letörték. (Székelyhon) POLITIKUS LESZEK! Dr. Benedek Imre kardiológusprofesszor, ki a Magyar Polgári Párt színeiben indult, s alig 1200 szavazatot sikerült megszereznie, bejelentette: az orvoslást pedig a politizálással váltja fel, indul az őszi parlamenti választásokon. „Kijelentem: mától nem operálok, csak Moldvában, Magyarországon vagy egy arab országban. Marosvásárhelyen csak a sürgősségi eseteket műtöm. Ha csak 1200 követőm van, nem teszem rá a kezem egyetlen betegre sem, nem operálok. Valószínű, az az 1200 ember szavazott rám, akit megműtöttem, pedig hetente 60–80 embert vizsgálok meg, és 30-at műtök. Maradok egyszerű egyetemi előadótanár, maradok a Sürgősségi Kardiológiai Klinika élén, és azt teszem, amit a professzorok: jelentéseket készítek, előadok, aláírok stb.” – közölte a sajtó képviselőivel. (Népújság) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. július 5.Brassó megye: nem állíthat alelnököt az RMDSZNem kapott alelnöki tisztséget az RMDSZ az újonnan megalakult Brassó megyei önkormányzati képviselő-testületben. A tanács hétfő esti ülésén a szövetség jelöltje, Kovács Attila végül visszalépett, így a konzervatív párti (PC) Mihai Pascu és a szociáldemokrata (PSD) Viorel Chiriac kapta meg a tisztséget. A Brassó megyei tanácsban 17-en a Szociálliberális Uniót (USL) képviselik, 11-en pedig a Demokrata-liberális Pártot (PDL). A Dan Diaconescu-féle pártnak, az RMDSZ-nek és a Német Demokrata Fórumnak (NDF) két-két tanácsosa van a megyei önkormányzatban. Az RMDSZ-t Kovács Attila és Ambrus Károly képviselik, akik a megyei tanács költségvetési, illetve művelődési bizottságában vállaltak szerepet. Krónika (Kolozsvár) 2012. július 11.KITÁSZ vándorgyűlés MarosvásárhelytElőadás-sorozat szellemi értékeinkről A közelgő hétvégén, július 12-e és 15-e között tartja XXI. vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A közhasznú szervezet ez évben Marosvásárhelyen szervezi meg nyilvános és díjmentesen látogatható előadásainak sorozatát Az erdélyi magyarság szellemi értékei címmel. A szentendrei székhelyű szövetség Csokonai Vitéz Mihály Marosvásárhelyi gondolatok című versének sorait választotta a vándorgyűlés mottójaként, nem véletlenül: "Vajha Moldvának is kies parlagjai,/ Ameddig terjednek a Pontus habjai,/ Magyar Koronánknak árnyékába menne,/ S a csángó magyar is polgártársunk lenne!" Az eseménysorozatnak a Bod Péter Diakóniai Központ (Erdő utca 7b sz.) ad otthont, a vándorgyűlés programját az alábbiakban olvashatják. Július 13., péntek: 9.00 – A vándorgyűlést megnyitja Kilyén Ilka a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület nevében és Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, kiadói főszerkesztő, a KITÁSZ elnöke (Szentendre). 9.20: Az ,,ismeretlen" Marosvásárhely – múlt és jelen. Előadó: Balás Árpád főiskolai tanár. 9.50: A vallás, a múlt, a mai kultúra összefonódása. Előadó: Henter György református lelkész. 10.20: Képzőművészet, kultúra, a város nagyjai. Előadó: Nagy Miklós Kund közíró. 10.50: Kávészünet. 11.05: Nyirő József néma küzdelme, emigrációs évei és három temetése. Előadó: dr. Medvigy Endre irodalomkutató, a KITÁSZ leköszönő elnöke (Budapest). 11.35: ,,Addig élünk, amíg módunkban áll visszafele tekinteni". Előadó: Farkas Ernő magyar szakos tanár, a Sütő András Társaság tagja. 12.05: Tamási Gáspár ,,vadon nőtt gyöngyvirágai". Előadó: Molnár Péterné, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság vezetőségi tagja, a KITÁSZ ügyvezető elnöke (Kunszentmiklós). 12.35: A város irodalmi értékei. Előadó: Kuti Márta szerkesztő-újságíró, tanár. 13.05: Ebéd. 14.00-17.00: Helytörténeti séta Balás Árpád idegenvezető, földrajztanár vezetésével. 17.30: Sütő András és Molter Károly sírjának megkoszorúzása a református temetőben. Július 14., szombat – 9.00: Erdélyország története. Szilágyi Sándor, az első Erdély-történet szerzője. Előadó: Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, kiadói főszerkesztő, a KITÁSZ megválasztott elnöke (Szentendre). 9.30: Németh László erdélyi témájú esszéi és drámái. Előadó: dr. Cs. Varga István irodalomtörténész professzor (Budapest). 10.00: ,,Márton Áron üzenete" – verseiből olvas fel Gál Éva Emese költő (Gyergyószentmiklós). 10.30: Kávészünet. 10.45: Tamási Áron publicisztikája és a Vásárhelyi Találkozó. Előadó: Nagy Pál irodalomtörténész. 11.15: A népi írók gondolatait közvetítő kolozsvári Termés című irodalmi folyóirat (1942-1944) mának szóló üzenete. Előadó: dr. Neszmélyi Károly címzetes egyetemi tanár, a Népi Írók Baráti Társasága társelnöke (Budapest). 11.45: Kolozsvári Vasárnap és a Vasárnapi Újság 1921-1925-ben. Előadó: Szabó Zsolt főszerkesztő (Kolozsvár). 12.15: A költő feltámadása – Dsida Jenő költészete. Előadó: dr. Lisztóczky László irodalomtörténész (Eger). 12.45: Gazda József A harmadik ág című könyvét bemutatja a szerző (Kovászna). 13.15: Ebéd. 14.30: KITÁSZ-közgyűlés. 17.00: Petelei István, a novellista és hírlapíró. Előadó: dr. Kozma Dezső professzor (Kolozsvár). 17.30: A Népújság irodalmi mellékletét, a Múzsát bemutatja Nagy Miklós Kund közíró. 19.00: Vacsora. 20.00: Kilyén Ilka színművész műsora. Knb. Népújság (Marosvásárhely) 2012. július 16.Össze kellene kapnunk magunkat"Marosvásárhelyre vándorolt a KITÁSZ Első alkalommal adott otthont Marosvásárhely a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ) éves vándorgyűlésének. A 21. találkozót a szentendrei székhelyű szervezet a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesülettel közösen hozta létre. A kétnapos, előadásokban gazdag rendezvénysorozatról, az idei KITÁSZ-közgyűlésről, illetve a Kárpát-medencei irodalmi társaságok helyzetéről dr. Medvigy Endre irodalomtörténésszel, a szövetség leköszönt elnökével, jelenlegi tiszteletbeli elnökével és Molnár Péterné ügyvezető elnökkel beszélgettünk szombat este, Kilyén Ilka színművésznő műsora, a Bod Péter Diakóniai Központban zajló vándorgyűlés zárómozzanata előtt. – Nyújtsunk át olvasóinknak egy KITÁSZ- névjegykártyát. – A Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége a rendszerváltás után, 1992-ben alakult meg Irodalmi Társaságok Szövetsége néven. Varga Domokos író alapította a Kárpát-medencei összefogás, az egységes magyar nemzet, magyar kultúra jegyében, ő volt a KITÁSZ első elnöke. A szövetség elsőszámú tevékenysége az éves irodalmi vándorgyűlés megszervezése. Ezekre a tapasztalatcserékre mindig más-más helyszínen kerül sor, minden alkalommal a választott település múltjára, jelenére, irodalmi, történelmi értékeire összpontosítunk. – Járt már Erdélyben a szövetség? – Gyergyószentmiklóson tartottunk korábban vándorgyűlést, de találkoztunk már a Partiumban is, Aradon, Nagyváradon, Nagyszalontán. – Milyennek értékeli a marosvásárhelyi együttlétet? – Színvonalas előadások hangzottak el az idei vándorgyűlésen is. Érdekes színfoltnak számított Gazda József A harmadik ág című könyvének bemutatója. A mű rávilágít arra, hogy a világban szétszóródott magyarok mindenhol megállják a helyüket, kivívják a világ megbecsülését. Ez az üzenet derűlátásra ad okot, azt sugallja, hogy idehaza, a Kárpát-medencében is meg tudunk maradni. – Hogyan alakult az elmúlt időszakban a KITÁSZ létszáma? – Sajnálatos módon jelenleg kevesebb tagszervezetünk van, mint korábban. Volt idő, amikor 60-70 szervezet is tartozott hozzánk, most mindössze 25-30-an alkotják a KITÁSZ-t. Egyes tagszervezetek elöregedtek, megszűntek, vagy bizonyos okokból elmaradtak tőlünk. De szándékunkban áll építkezni, fiatalítani a szövetséget. – Vannak-e közös vonások a térségben működő irodalmi társaságok helyzetét illetően? – Sajnos, a Kárpát-medencei magyar társadalmat az elöregedés jellemzi. A magyar kultúra sorsa azon áll vagy bukik, hogy megvan-e az a közösség, amelyre épülhet. A kulturális értékek terjesztéséhez dinamikus közösség szükséges. Össze kellene kapnunk magunkat. Meg kellene változtatni a népesedési szokásokat, az egykézés helyett 3-4 gyermek vállalására lenne szükség. Ez elhatározás és nemzeti öntudat kérdése. Időben kellene ezt meggondolni, amíg még van visszaút. A tudatosításban nagy felelősség hárul az értelmiségiekre, a politikusokra, a magyar nagy családok anyagi hátterét biztosítani hivatott gazdaságpolitikára. – Az idei KITÁSZ-közgyűlésen tiszteletbeli elnöknek választották. – 15 évig a szövetség elnöke voltam, tavaly mondtam le erről a tisztségről, helyemet Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész vette át. Ami a tiszteletbeli elnökséget illeti, úgy gondolom, hogy van rálátásom a szövetség több mint két évtizedére, szellemiségére. Áttanulmányoztam a Kárpát-medencei magyarság irodalmának ága-bogát, elfelejtett szerzők felkutatásával foglalkoztam. Mindezen tapasztalatok birtokában új minőségemben is segíteni tudom a KITÁSZ munkáját. – Születtek-e más jellegű döntések is a közgyűlésen? – Elhangzottak javaslatok arra vonatkozóan, hogy a nagy távolságok miatt ezután a trianoni határokon belül kellene megtartani a vándorgyűlést. Ennek a rendezvénysorozatnak viszont éppen az a jellegzetessége, hogy a Duna-tájon ide-oda kirándulunk, tapasztalatot cserélünk. Szerencsére az említett javaslatot nem fogadta el a közgyűlés. – Hogyan ítéli meg, hogy a jelenlegi elnök nem vett részt a vándorgyűlésen? – Nem ismerjük távolmaradásának okát, mindenesetre nem biztató, hogy nem jött el. Én a továbbiakban is megadnám neki a lehetőséget, hogy bizonyítson. – Lehet-e már tudni, hogy hol találkoznak jövőben a KITÁSZ tagszervezetei? – Várhatóan Sárospatak tájékán lesz a soron következő vándorgyűlés. – Molnár Péterné egy éve látja el az ügyvezető elnöki teendőket a szövetségben. A közgyűlés résztvevőinek a KITÁSZ fiatalítására vonatkozó javaslatairól, illetve személyes vásárhelyi benyomásairól kérdeztük. – Az ifjúság bevonása kapcsán felmerült a táborszervezés gondolata, és az is, hogy pályázatot lehetne kiírni a fiatalok számára, a nyerteseket pedig magunkkal vihetnénk a következő vándorgyűlésre. Ami az idei helyszínt illeti, úgy gondolom, Marosvásárhely nagyon jó választás volt. Kiváló előadásokat hallhattunk, esti sétánk során mindannyiunkat lenyűgözött a város. A Bod Péter Diakóniai Központban pedig kifogástalan vendéglátásban volt részünk. Nagy Székely Ildikó Népújság (Marosvásárhely) 2012. július 20.Az erő nyelvén„Nem hiszem, hogy 2014-re megvalósul az RMDSZ egyes középvezetői által elképzelt magyarországi „határon túli” pártalapítás. Ám ez semmit sem von le az ötlet horderejéből, minthogy az egyszerre tükröz egyfajta – a magyar politikai életből már egy ideje kikopott – kreativitást, és ugyanakkor mindannyiunkat szembesít azzal, hogy az erdélyi magyar politika nagykorúvá vált. E nagykorúvá válás persze nem ma kezdődött, hanem akkor, amikor először beléptek egy bukaresti kormánykoalícióba; ha emlékezetem nem csal, egy tárca nélküli miniszteri poszttal s egy-két államtitkárival kellett beérniük, ami persze az állampolgári számkivetettség évtizedei után igazi, autentikus emancipációs élménynek számított. Senkit sem foglalkoztatott, hogy a megszerzett pozíciók merőben szimbolikusak. Azaz mégis; de akkor épp erre a szimbolikára volt szüksége az erdélyi magyarságnak – miként később a szlovákiainak, illetve a vajdaságinak, valahányszor az ottani szervezetek is kormányzati tényezővé váltak. Aztán csendben, a demokratikus kibontakozás következményeként az RMDSZ megkerülhetetlen kormányzati tényezővé vált. Politikusai nem egy kulcstárcát vezettek az évek során, elnöke pedig, miniszterelnök-helyettesi pozícióban, gyakorlatilag az ország harmadik legfontosabb hatalmi tisztségét töltötte be – az állam- és a kormányfő után. Az erdélyi magyar pártnak már régen, nagyon-nagyon régen nincs szüksége Budapest segítségére. Azok az állami anyagi források ugyanis, amelyek a magyar fővárosból jönnek, óhatatlanul olyan – bár fontos – helyi nemzetiségi-kulturális intézményteremtésre vagy fenntartásra mentek el eddig, amely egyáltalán nem érintette az RMDSZ működésének országos fontosságát. Igaz, befolyásolni bizonyos fokig tudták, hisz az említett nemzeti intézményekbe főként azok a kisebbségi értelmiségiek – vagy felekezeti tényezők – húzódtak be, akik idegenkedéssel nézték az RMDSZ politikusainak – az ő szemükben ellenséges, azaz nem magyar – közegben elért sikereit. Ez a réteg sokáig nem ismerte fel, hogy saját érdekeit nem Budapest, hanem a román – és európai – politikai közegben egyre otthonosabban mozgó RMDSZ tudja igazán képviselni, s így megvédeni…” Ara-Kovács Attila Élet és Irodalom (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
