|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 322 találat | lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 301-322 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kulcsár-Terza József 2016. február 22.Választási adok-kapok – Egyeztet az MPP és az RMDSZ HáromszékenEddig három településen kötött választási együttműködést az RMDSZ és az MPP Kovászna megyei szervezete – hétfői sajtótájékoztatójukon viszont a megyei pártelnökök úgy nyilatkoztak, az egyeztetést folytatják, még nem véglegesítették mindenhol a jelöltlistákat. Kiderült, Zabolán, Málnáson és Gelencén az RMDSZ támogatja az MPP-s polgármesterjelölteket, míg az MPP-s tanácstagok RMDSZ-listán méretkeznek meg, tehát az egyik alakulat indítja a polgármesterjelöltet, a másik a tanácsoslistát. Gelencén – mint ismeretes – jelenleg is MPP-s a polgármester, mögéje sorakozik fel az RMDSZ is, ám Málnáson és Zabolán RMDSZ-es elöljárók vannak, ezúttal viszont már nem őket támogatja a szövetség. Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke kifejtette, a 45 Kovászna megyei közigazgatási egységből a szövetség negyven településen indít saját jelöltet, becsléseik szerint 39 önkormányzat élén magyar elöljáró lesz, „tehát RMDSZ-es vagy MPP-s”. A szövetség színeiben megméretkezők 25 százaléka új jelölt, a megyei tanácsosi listán pedig több mint 50 százalék az új név – mondta a politikus. Hangsúlyozta, minden településen más a helyzet, elsősorban ott törekednek együttműködésre, ahol az „értelmetlen szembe állás a fejlődést gátolja”. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke fontosnak tartotta leszögezni, pártja nem olvadt be az RMDSZ-be, nem kívánja arculatát elveszíteni, de „az utálatpolitikának véget kell vetni”. Elmondta, valószínűleg húsz településen önállóan indulnak, és nem tartják kizártnak, hogy még máshol is támogatják majd az RMDSZ-jelöltet. A sajtótájékoztatón jelen volt Bedő Zoltán, a néppárt kirúgott sepsiszéki elnöke is, aki a Magyarság Megmaradásáért Mozgalom képviselőjeként támogatja az együttműködést. Tamás Sándor egyébként azt mondja, az említett három településen jól haladnak a tárgyalások az EMNP képviselőivel, viszont – tette hozzá – a néppárt országos vezetése ellenzi az együttműködést. Kérdésünkre, hogy megyei szinten kezdeményeztek-e tárgyalásokat a néppárttal, Tamás leszögezte, egyszer az EMNP-nek rendet kellene tennie saját háza táján, hogy tudják, kivel kell egyeztetni. „Különben a jelenlegi néppártos megyei vezetők megüzenték, hogy nem akarnak tárgyalni” – szögezte le az RMDSZ háromszéki elnöke. Bíró Blanka. Székelyhon.ro 2016. február 22.Három MPP-s polgármesterjelöltet támogat az RMDSZ HáromszékenAz RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete támogatja az MPP által Zabolán, Málnáson és Gelencén indított polgármesterjelölteket. Ezekben a községekben helyi tanácsosi listát csak az RMDSZ állít, amelyen mind a két szervezet jelöltjei helyet kapnak. Háromszéken március végére 40 közigazgatási egységben magyar polgármesterjelöltet állítanak, amelyek 25 százaléka új jelölt - közölte az RMDSZ. Az RMDSZ-MPP megyei szintű összefogását ismertető hétfői sajtótájékoztatón Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke elmondta, egy évvel ezelőtt együttműködési megállapodást kötöttek a Magyar Polgári Párt képviselőivel, a megye fejlesztési stratégiája és a nemzeti ügyek tekintetében. A megállapodás értelmében, amennyiben az együttműködés eredményes és bizalmi alapon zajlik, a helyhatósági és parlamenti választáson is együttműködnek. „Sokszor, sokan beszéltek az összefogásról. Mi, itt Háromszéken az együttműködésnek azt a formáját választottuk, amelynek eredménye, haszna és gyümölcse van. Az RMDSZ három községben nem indít saját jelöltet, és teljes szervezési erejével támogatja az MPP által indított polgármesterjelölteket: Zabolán Fejér Levente jelenlegi alpolgármestert, Málnáson Szotyori Angéla tanácsost, és Gelencén Cseh József jelenlegi polgármestert. Meg szeretnénk szüntetni a széthúzást Zabolán, Málnáson az áldatlan állapotot, Gelencén pedig megerősítjük az együttműködést. A megye ezen településein a helyi tanácsosi listát az RMDSZ állítja, amelyen egyaránt szerepelnek a két politikai szervezet jelöltjei. Ezeken a településeken az MPP nem indítkülön tanácsosi listát. Meggyőződésünk, hogy olyan világot élünk, amikor a magyar közösség és települések fejlesztése érdekében együtt kell működnünk. A tisztességes együttműködésből mindenki nyer, ezért egymást erősítő kampány lesz. Nem az a célunk, hogy lenyomjuk a másikat, hanem hogy hozzátegyünk a munkájához” - fogalmazott az elnök. Hozzátette: a magyar együttműködést az EMNP-vel is kezdeményezték, erre azonban az országos vezetése nem bólintott rá. Az RMDSZ legfiatalabb polgármesterjelöltjét Rétyen indítja, a 32 éves Dombora Lehel személyében. Kulcsár-Terza József, az MPP Kovászna Megyei Szervezetének elnöke kiemelte, az „utálatpolitikának” véget kell vetni. „Fontos az együttműködés, amelyre nyitott volt az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete. Vannak települések, ahol a jó hangulatot újra meg kell teremteni, a nézeteltéréseket el kell felejteni, hiszen látjuk, hogy a román hatalom milyen erőkkel súlyt le ránk a közigazgatásban” - mondta. Kulcsár szerint április 1-ig véglegesítik a tanácsosi és polgármesterjelölt listájukat. Az önkormányzati választáson húsz településen indítanak jelölteket, tehát az együttműködés mellett lesz verseny is, az viszont tisztességes, közösséget építő kampány lesz - jelentette ki. (közlemény) Transindex.ro 2016. február 23.Csak hívásra „menetel” a háromszéki RMDSZA marosvásárhelyi székely szabadság napján való részvételre biztat a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete, az RMDSZ megyei vezetősége azonban attól teszi függővé a mozgósítást, hogy mit vár el tőlük a szövetség vásárhelyi vezetése és Soós Zoltán polgármesterjelölt – adja hírül Bíró Blanka a kronika.ro-n. „A székely szabadság napja a cselekvés pillanata, alkalom arra, hogy minden magyar és székely kiálljon az igazságért” – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke. Kifejtette, a román hatalom a titkosszolgálatok segítségével próbálja megfélemlíteni a magyarokat. A sajtótájékoztatón jelen volt Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) leváltott és a pártból is kizárt sepsiszéki elnöke, aki a Magyar Megmaradásért Mozgalom képviseletében több, a magyar közösséget ért sérelmet sorolt fel. Emlékeztetett, hogy a bíróság elutasította a székelyföldi turisztikai szövetség bejegyzését, módszeresen tüntetik el a községháza feliratokat, és a képviselőház hallgatólagosan elfogadta a magyar nyelv használatát korlátozó tervezetet. „A titkosszolgálatok kivették a vezetést a politikum kezéből, az autonómiamozgalmat megpróbálják öszszemosni a terrorizmussal” – mutatott rá. Az MPP március 10-én autóbuszokat indít Marosvásárhelyre. Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke úgy nyilatkozott, annak függvényében döntenek a székely szabadság napján való részvételről, hogy a választásokra készülve mit tartanak előnyösnek a marosvásárhelyi magyarok és Soós Zoltán polgármesterjelölt. „Ha azt mondják, legyünk ott, ott leszünk” – szögezte le Tamás Sándor – írja a kronika.ro. Erdély.ma 2016. február 24.Áll a bál az MPP-ben (Sepsiszentgyörgy)Visszavonta Bálint József leváltása elleni fellebbezését, és péntekre a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi elnöksége összehívta a rendkívüli tisztújító küldöttgyűlést. A megyei elnökség szerint ez szabálytalan, az országos vezetőség döntése értelmében csak Kulcsár-Terza József határozhat a helyi tisztújítás időpontjáról. Bálint József hétfőn továbbította levelét az MPP országos elnökségének, melyben arra hivatkozik, hogy a választások közeledtével nem tűrnek halasztást a helyi és megyei tisztújítások, ezért visszalép, nem kéri a leváltásáról szóló döntés felülvizsgálatát, amelynek késlekedése akadályozta a továbblépést. A sepsiszentgyörgyi elnökség hétfő délután arról is döntött, hogy február 26-ra összehívják a rendkívüli tisztújító küldöttgyűlést – jelentette be a szervezet alelnöke, Fekete Attila. Ők semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak arról, hogy ezt csak a megyei elnök teheti meg, az alapszabályzat szerint joguk van ehhez – magyarázta. A Bálint leváltásáról kiközölt dokumentumban az sem szerepel, hogy két évre eltiltották volna a párton belüli tisztségektől – állítják. Bálint József még nem döntött arról, hogy a pénteki megmérettetésen indul-e, többen kérték tőle ezt, a helyszínen derül majd ki, hogyan határoz. A sepsiszentgyörgyi szervezet elnöksége azt is szeretné, ha a helyi tisztújítás után rövidesen megtartanák a megyei választást is, Kulcsár-Terza József mandátuma ugyanis két éve lejárt – fejtette ki Fekete Attila. Az országos elnökség tegnap délelőtt még nem kapta meg a Bálint fellebbezésének visszavonására vonatkozó kérést – tájékoztatott Kulcsár-Terza József, aki azt is leszögezte, hiába hívták össze péntekre a tisztújítást, az szabálytalan, és a megyei elnökség nem érvényesíti az ott hozott döntéseket. „Ahogy megérkezik a fellebbezés visszavonása, én is összehívom a küldöttgyűlést, amelyre eljön Bíró Zsolt országos elnök is, hogy kifejtse álláspontját. Akkor választanak majd új városi elnököt” – mondotta. Hozzáfűzte még, hogy az önkormányzati választások előtt sort kerítenek a megyei tisztújításra is. „Bálint József és néhány embere csak növeli a feszültséget, nem akarnak betartani semmilyen szabályt. Mindaz, amit tesznek, csak tovább ront a párt helyzetén” – fogalmazott a megyei elnök, aki szerint közösen kellene folytatniuk az építkezést, együtt kellene működniük a továbbiakban is, még akkor is, ha léteznek, „politikai nézetkülönbségek”. Bálint Józsefet január közepén váltotta le sepsiszentgyörgyi pártelnöki tisztségéből a párt országos elnöksége. Eltávolítása oka, hogy míg az MPP vezetői az RMDSZ-szel kötöttek szövetséget, Bálint a tagság akaratára hivatkozva az Erdélyi Magyar Néppárttal kívánt összefogni. Február elején bejelentette, megfellebbezte az elnökségi döntést, ezt az óvást vonta most vissza. Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 3.Székely szabadság napja: bizonytalankodik az RMDSZMíg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) arra biztatja szimpatizánsait, hogy vegyenek részt az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett március 10-ei marosvásárhelyi megemlékezésen és tiltakozáson, továbbra sem egyértelmű, hogy az RMDSZ miként viszonyul a székely szabadság napján tartandó rendezvényhez – adja hírül Bencze Melinda, és Gyergyai Csaba a kronika.ro-n. A szövetség háromszéki szervezetének képviselői egy héttel korábban attól tették függővé részvételüket, hogy a helyhatósági választásokra készülve mit tart előnyösnek az alakulat marosvásárhelyi szervezete és Soós Zoltán polgármesterjelölt, egyértelmű választ azonban még mindig nem kaptak. Brassai Zsombor, a szövetség Maros megyei szervezetének elnöke csütörtökön a Krónikának azt mondta, a marosvásárhelyi rendezvény nem tekinthető politikai rendezvénynek, ezért nem egy politikai alakulat képviselőiként, hanem magánemberként vesznek részt a rendezvényen. „Én arra biztatok mindenkit, hogy saját belátása és lelkiismerete szerint döntsön a részvételről” – tette hozzá. Hasonlóan reagált kérdésünkre Peti András, a városi szervezet elnöke is, aki leszögezte: nem RMDSZ-es tisztségviselőként vesz részt a székely vértanúk emlékművénél tartandó megemlékezésen. Ezzel szemben Soós Zoltán, a vásárhelyi magyarság polgármesterjelöltje az MTI megkeresésére azt mondta, az RMDSZ testületei és kampánystábja csütörtök este dönt az esetleges mozgósításról és arról, hogy – az SZNT felkérésének megfelelően – mondjon-e beszédet a székely szabadság napján. „Erőt kell felmutatni!” Csütörtök délelőtt egyébként az EMNP, az MPP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselő közös sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatójukon számoltak be arról, hogy segítenek a szervezőknek a mozgósításban. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke úgy vélte: a székely szabadság napjának a résztvevői nemcsak a Székelyföld autonómiája mellett állnak majd ki, hanem a merényletkísérlettel gyanúsított kézdivásárhelyi férfiak, és az ügyészség által meghurcolt székelyföldi polgármesterek ügyében is. Kulcsár Terza József azt hangoztatta, hogy az erdélyi magyar politikai szervezeteknek nem szabad hagyniuk, hogy megosszák őket, egységesen kell fellépniük az autonómia ügyében. A politikus kijelentette: Marosvásárhelyen erőt kell felmutatni, és nem szabad teret engedni a provokációknak. Zakariás Zoltán arra kérte a székelyföldi munkaadókat: tegyék lehetővé alkalmazottaiknak, hogy délutánra Marosvásárhelyre érjenek. Úgy vélte, a Székelyföld más területeiről érkezők bátorítást adhatnak a marosvásárhelyieknek, hogy ők is nagy számban vegyenek részt a március 10-én tartandó megemlékezésen, felvonuláson és tüntetésen. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke arra kérte a résztvevőket, hogy minél több székely zászlót hozzanak magukkal, és hagyják otthon a pártok, szervezetek zászlóit. Külföldi autonomistákat is meghívtak Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki vezetője elmondta, a tervek szerint a rendezvényen többek közt Izsák Balázs SZNT-elnök és Tőkés László, az EMNT elnöke is beszédet mond, de meghívást kapott az eseményre három külföldi, autonomista mozgalmakat támogató felszólaló is. A történelmi székely székekről harminc autóbuszt indítanak, ezek igénybevétele díjmentes, iratkozni az SZNT helyi szervezeteinél, valamint a demokrácia-központokban lehet. Az SZNT egyébként önkéntes rendfenntartókat toboroz Marosszéken. A szervezet által csütörtökön közzétett felhívás szerint a jelentkezőknek vállalniuk kell, hogy a szervezők szándékának, akaratának megfelelően járnak el és a gyülekezési jogról szóló törvény előírásai szerint fejtik ki tevékenységüket. A segítőkész helybeliek a testület marosvásárhelyi székhelyén jelentkezhetnek jövő szerdáig. Amint arról beszámoltunk, az SZNT egy évvel ezelőtt jelentette be a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban a március 10-én tartandó tömegrendezvényt. A hivatal levélben jelezte, hogy korainak tartja a bejelentést. Ennek a levélnek az értelmezését kérte a bíróságtól, mely januárban hozott ítéletében a bejelentés tudomásul vételére kötelezte Dorin Florea polgármestert. Az elöljáró fellebbezett a bírósági ítélet ellen, a tömegrendezvény időpontja előtt azonban már nem születhet jogerős ítélet az ügyben. A székely szabadság napja elnevezésű rendezvényen az SZNT az 1852-ben felgöngyölített, Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetője – Török János, Gálfi Mihály és Horváth Károly – marosvásárhelyi emlékoszlopánál szervez 2004 óta megemlékezést. A 2013-as és 2014-es rendezvény felvonulással és a romániai régiók kialakítására vonatkozó romániai kormányzati elképzelések elleni tiltakozással végződött. A szervezők becslése szerint mind a 2013-as, mind a polgármester által részben betiltott 2014-es felvonuláson tízezrek vettek részt. A polgármesteri hivatal tiltása után az SZNT 2015-ben nem szervezett tömegrendezvényt Marosvásárhelyen a székely szabadság napján – írja a kronika.ro. Erdély.ma 2016. március 3.Erőt kell felmutatni a Székely Szabadság NapjánKözös sajtótájékoztatót tartottak a március 10-ei marosvásárhelyi felvonulást megelőzően az SZNT, az RMDSZ, az MPP, az EMNT, valamint az EMNP vezetői csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. Mint fogalmaztak, „a Székely Szabadság Napján erőt kell felmutatni”. Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki vezetője a március 10-ei eseményekkel kapcsolatban elmondta, a megemlékezés a postaréti székely szabadság hőseinek emlékművénél kezdődik 16 órától – ezt követően lesz a koszorúzás, majd a tiltakozó felvonulás a kormányhivatal épülete elé. A rendezvényre 19 óráig érvényes az engedély. Három külföldi, autonomista mozgalmakat támogató felszólaló kapott meghívást az eseményre. Mellettük meghívást kaptak az erdélyi magyar politikai alakulatok képviselői is: felszólal Tőkés László és Izsák Balázs, de a többi politikai párt vezetőinek is felszólalási lehetőséget biztosítanak. A megemlékezésre érkezőket arra kérik, vigyenek magukkal székely zászlókat, ugyanakkor felhívják a figyelmet: a bármilyen párt, vagy más csoportosulás jelképeit tartalmazó lobogókat hagyják otthon. Mint Gazda Zoltán fogalmazott, a Székely Szabadság Napja nem pártpolitikai rendezvény. Minél több településnevet tartalmazó, valamint a székelyek követeléseit feltüntető molinóval érkezzenek a megemlékezők – hangsúlyozta Gazda Zoltán. Azzal kapcsolatban, hogy ezúttal az úttesten, vagy a járdán engedélyezték-e a hatóságok a felvonulást, kifejtette: a tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak, kérésükbe belefoglalták a gépjárműforgalom részleges leállítását. A történelmi székely székekről harminc autóbuszt indítanak, ezek igénybe vétele díjmentes, iratkozni az SZNT helyi szervezeteinél, valamint a Demokrácia Központokban lehet. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke kifejtette, a korábbi évekhez hasonlóan idén is partnerei a rendezvénynek. „Egy év kihagyás után, március 10-én rajtunk a világ szeme, mindennél fontosabb, hogy sokan legyünk” – magyarázta. Hozzátette: a Székely Szabadság Napja ezúttal tüntetés kell legyen, az erdélyi magyarság felszólalása a jogtiprások, a magyar feliratok levételét kötelező döntések ellen. Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt országos szervezetének alelnöke elmondta, évek óta valós partnerként támogatták az SZNT által szervezett azon megmozdulásokat, amelyek az autonómiamozgalom folyamatába beilleszkednek. A marosvásárhelyi esemény jó alkalom arra, hogy megmutassuk: nem félünk, nem ijedünk meg – jelentette ki Zakariás. Az RMDSZ háromszéki területi szervezetének fontos a marosvásárhelyi önkormányzati választások kimenetele, konszenzus alakult ki Soós Zoltán jelölését illetően, aki a település összmagyarságának jelöltje is egyben – fogalmazott Grüman Róbert, az RMDSZ háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Kifejtette, az előző évekhez hasonlóan az RMDSZ is részt vesz a megemlékezésen, amennyiben felkérés érkezik, mivel a Marosvásárhelyen kialakult helyzet nemzetstratégiai kérdés. „Ne adjunk helyet a provokációnak Marosvásárhelyen, mert az a célja a román hatalomnak, hogy bebizonyítsák: nem vagyunk civilizáltak, és mi csak konfliktusokat akarunk generálni” – mutatott rá Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke, hozzátéve: erőt kell felmutatni. Az, hogy az erdélyi magyar politikai alakulatok egy asztalhoz tudtak ülni, szerinte egyfajta siker, még ha a vélemények nem is egyeznek. Bencze Melinda. Székelyhon.ro 2016. március 8.Az autonómia ne legyen kampánytémaAz autonómia szükségességének egységes kinyilatkoztatásán túl a megvalósítás részleteiről nem kívánnak egymással vitát folytatni a 2016-os választási év kampányaiban az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek – áll az Erdélyi Magyar Egyeztető Autonómia-Kerekasztal közös nyilatkozatában. A politikai szervezetek képviselői Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére tanácskoztak tegnap Kolozsváron. A székely szabadság napja előtt kiadott közös nyilatkozatban az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői közösen tiltakoznak az erdélyi magyar közösségben félelmet keltő magyarellenes politikai lépések ellen, valamint kifejezik összetartozásukat és szolidaritásukat. „Az utóbbi időben az erdélyi magyar közösség biztonságérzete megrendült, ilyen körülmények között a szabadság és biztonság deklarálása a hatalom részéről mélyen cinikus. Szabadság akkor van, ha az egyének, közösségek és vezetőik maguk érzik, hogy a gondolat és az önazonosság szabadon kifejezhető” – áll a nyilatkozatban. Az aláírók kinyilvánítják: méltánytalannak tartják, hogy az igazságosságra hivatkozva, az igazságszolgáltatás eszközeivel élve, az emlékekkel együtt a meglévő jogokat is el kívánják venni a magyar közösségtől. A közös nyilatkozatot az RMDSZ részéről Székely István ügyvezető alelnök, az EMNP részéről Zakariás Zoltán alelnök, az EMNT részéről Sándor Krisztina ügyvezető alelnök, az SZNT részéről Izsák Balázs megbízásából szintén Sándor Krisztina, az MPP részéről pedig Kulcsár-Terza József, a párt önkormányzati tanácsának elnöke írta alá. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 10.MPP-listán indulnak Bedőék (Önkormányzati választások)A Magyar Polgári Párt (MPP) listáin indulnak a Bedő Zoltán vezette Magyarság Megmaradásáért Mozgalom jelöltei a júniusi önkormányzati választásokon – jelentették be a két szervezet vezetői tegnap délelőtti sajtótájékoztatójukon. Összefogásra van szükség nemzeti ügyekben, ezt kívánják erősíteni a közös indulással – hangsúlyozták. Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke a hétvégi felvidéki választások eredményével példázta, hová vezet a széthúzás – a Magyar Közösség Pártjának most sem sikerült elérnie az ötszázalékos bejutási küszöböt, így nem lesz képviselője a szlovák parlamentben –, és rámutatott, tanulnunk kell esetükből, az együttműködés nem megkerülhető. Meglátása szerint a nemzeti ügyek elsőbbséget élveznek, felülírják a pártérdekeket, éppen ezért alakítottak ki együttműködést Bedőékkel. Bedő Zoltán – akit az Erdélyi Magyar Néppárt kizárt soraiból és többen követték egykori párttársai közül, megalakítva a Magyarság Megmaradásáért Mozgalmat – kiemelte, soha nem volt és nem is kíván pártkatona lenni, ám rájött, hogy csak úgy tud bármit tenni a nemzetért, ha önkormányzati szerepet vállal, a partvonalról kiabálás nem mozdítja előre a közös ügyeket. Ezért fogadták el az MPP ajánlatát, kimondottan szakembereket kívánnak a helyi tanácsokba küldeni, nem politikusokat – hangsúlyozta. Pethő István, az MPP megyei alelnöke szintén a szlovákiai példára utalva beszélt a vegyes pártok hordozta veszélyekről. Kulcsár-Terza József pedig kérdésre válaszolva megerősítette, az MPP tartja magát jelszavához, az önkormányzati választásokon biztosítja a választás szabadságát, a parlamenti megmérettetésre pedig támogatja a közös lista kialakítását, a „nemzeti válogatott” indítását. Kulcsár-Terza azt is elmondta, április elsejéig bemutatják polgármesterjelölteiket, és addig az is tisztázódik, hol tudnak listát állítani. Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 31.Elfogadták a székely zászlótKovászna Megye Tanácsa tegnapi ülésén elfogadta Kulcsár-Terza József adományát, melyet a múlt havi ülésen adott át. Akkor a Magyar Polgári Párt megyei önkormányzati képviselője székely zászlóval vonult be az ülésterembe, és az elnök jóváhagyása után kitűzte azt Európai Unió, Románia és Kovászna megye zászlaja mellé. Ezúttal az adományt egyöntetű szavazattal határozatban fogadta el a közgyűlés. Kulcsár-Terza József elmondta, azért ragaszkodott ahhoz, hogy tanácsi határozattal fogadják el az adományt, és azt iktassák be a megye ingó vagyonába, mert félt, hogy eltűnik, ugyanis erre utalnak az utóbbi időszakban Székelyföldön történtek. A határozat védeni fogja a zászlót, mondotta, és reményét fejezte ki: a hatóságok felnőnek oda, hogy ne üldözzék jelképeinket, anyanyelvüket. (szekeres) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 1.A prefektus máris kifogásolja (A megyei tanács székely zászlója)Eltávolíttatná a Kovászna Megyei Tanács üléstermében kitűzött székely zászlót Sebastian Cucu prefektus, mivel szerinte törvénytelen módon volt elhelyezve. A kormányhivatal vezetője ezt az Agerpres, valamint a Mediafax hírügynökséggel közölte, kijelentve, egy hivatalosan el nem ismert zászlóról van szó, ennek elhelyezése pedig csakis jogszerűtlen lehet a jelenlegi előírások értelmében. A prefektus a hírügynökségeknek kijelentette: állításait több jogerős bírósági döntés is alátámasztja, azaz nincs törvényes módja egy hivatalosan el nem ismert lobogó kitűzésének az ülésteremben vagy a közintézmények homlokzatán. A székely zászló pedig kétségtelenül egy el nem ismert szimbólum. Cucu annak kapcsán, hogy a megyei testület szerdán határozatba foglalta: a Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt frakciójának vezetője adományozta zászló közvagyontárgynak minősül, kijelentette, hogy megvizsgálják a dokumentumot törvényességi szempontból, és amennyiben jogszerűtlennek bizonyul, megtámadják azt. A kormány helyi képviselője szerint nincs jelentősége annak, hogy az el nem ismert szimbólum milyen módon került a közintézmény birtokába – azaz ajándék vagy adomány volt –, kitűzése a többi hivatalosan elismert zászlók mellé mindenképp jogszabályba ütköző. Mint arról beszámoltunk, Kovászna Megye Tanácsa szerdai ülésén elfogadta Kulcsár-Terza József adományát, melyet a múlt havi ülésen adott át. Akkor a polgári politikus a székely zászlóval vonult be az ülésterembe, és az elnök jóváhagyása után kitűzte azt Európai Unió, Románia és Kovászna megye zászlaja mellé. Az adományt egyöntetű szavazattal határozatban fogadta el a közgyűlés. Kulcsár-Terza József elmondta, azért ragaszkodott ahhoz, hogy így fogadják el az adományt, és azt iktassák be a megye ingó vagyonába, mert félt, hogy eltűnik, ugyanis erre utalnak az utóbbi időszakban Székelyföldön történtek. A határozat védeni fogja a zászlót, mondotta, és reményét fejezte ki: a hatóságok felnőnek oda, hogy ne üldözzék jelképeinket, anyanyelvünket. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 29.A prefektus támadja ( Székely zászló a megyeházán)Az adományként kapott székely zászlót elfogadó határozat visszavonását kéri a kormánymegbízott Kovászna Megye Tanácsától. A tegnapi közgyűlésen többségi szavazattal elvetették a kérést. Az adományozó Kulcsár-Terza József felháborítónak tarja a prefektus lépését. Kovászna Megye Tanácsának februári soros ülésére Kulcsár-Terza József székely zászlóval vonult be a tanácsterembe, és az elnök jóváhagyásával kitűzte azt az Európai Unió, Románia és Kovászna megye zászlaja mellé. A Magyar Polgári Párt megyei önkormányzati képviselője kérte, hogy az adományt tanácsi határozattal fogadják el, és iktassák be azt a megye ingó vagyonába, mert fél, hogy eltűnik, ugyanis erre utalnak az utóbbi időszakban Székelyföldön történtek. A határozat védeni fogja a zászlót, mondotta, és reményét fejezte ki: a hatóságok felnőnek oda, hogy ne üldözzék jelképeinket, anyanyelvünket. Az adományt a márciusi soros ülésén egyöntetű szavazattal határozatban fogadta el a közgyűlés. Jelezzük: úgy adódott, hogy csak a magyar pártok képviselői voltak akkor jelen. Az áprilisi soros ülésen, tegnap Tamás Sándor tanácselnök napirend előtt ismertette Sebastian Cucu kormánymegbízott levelét, melyben az adományt elfogadó tanácsi határozat visszavonását kéri. A dokumentumból kiderül: a prefektus törvénytelennek tartja az „úgynevezett székelyföld” zászlajának kitűzését. A levélben hétszer fordul elő a Székelyföld kifejezés, mindannyiszor kisbetűvel, idézőjelbe téve, és megbélyegző jelzővel: úgynevezett. A kormánymegbízott elmélete szerint a szóban forgó zászlót Hargita Megye Tanácsa saját megyezászlóként fogadta el, ezért nem lehet az Székelyföld zászlaja. Későbbi magyarázkodásában jelzi, hogy nem hivatalos Hargita megye zászlaja, mert az ottani prefektus megtámadta a határozatot. Amennyiben mégsem Hargita megye zászlajáról, hanem Székelyföld zászlajáról lenne szó, annak az ülésteremben való kitűzése a Románia nemzeti jelképeit szabályozó törvénybe ütközne – érvel a prefektus. Különben is, Románia és az Európai Unió zászlaján kívül bármely más jelkép kitűzése tilos – teszi hozzá. Igaz ugyan, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek kitűzhetik saját lobogóikat, de azt is csupán bizonyos rendezvények idejére, semmiképpen sem állandó jelleggel – folytatja Cucu. A székely zászló kitűzését törvénytelennek tartva, a prefektus felszólítja a megyei tanácsot határozata visszavonására, ellenkező esetben megtámadja azt a közigazgatási bíróságon. Tamás Sándor jelezte, hogy a kormánymegbízott érvelése során jogi bonyodalomba keveredett. Kulcsár-Terza József felszólalásában felháborítónak nevezte a prefektus intézkedését. Hasonlattal élt: ez olyan, mintha azt kérnők tőle, ha hazamegy, mondja meg a két fiának, hogy mától kezdve nem az apjuk. Nem fogadhatja ezt el. Nem mondhatunk le a székely zászlóról. Utalt arra is, hogy korábban a kormánymegbízott a magyar himnuszt üldözte. Végül felhívással élt: Védjük meg közösen szimbólumainkat! Az elnök szavazásra bocsátotta a prefektus kérését. A magyar pártok képviselői elvetették, Cziprián-Kovács Loránd liberális tanácstag tartózkodott, a jelen levő két szociáldemokrata képviselő, Sabin Calinic és Iosif Radu a prefektus kérése mellett szavazott. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. május 2.Nem lehet közvagyon a székely zászló?Bíróságra kerül a Kovászna Megye Tanácsa által közvagyonként bejegyzett székely zászló ügye. Sebastian Cucu prefektus ugyanis felszólította a megyei önkormányzatot, hogy vonja vissza erre vonatkozó határozatát, azonban a legutóbbi ülésen úgy döntöttek, ennek nem tesznek eleget. A prefektus a sajtónak úgy nyilatkozott a közigazgatási bíróságon támadja meg a határozatot, majd ott eldől, hogy törvényes-e kitenni a megyeháza gyűléstermébe a székely zászlót. Mint arról beszámoltunk Kulcsár Terza József a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke március tanácsülésen egy székely zászlót adományozott a megyei tanácsnak, akkor azt elnöki jóváhagyással ki is tűzte a díszteremben az Európai Unió, Románia és Kovászna megye zászlója mellé. Aztán egy következő tanácsülésen az adományt határozatban fogadta el a testület, ehhez Kulcsár – Terza ragaszkodott, mert mint mondta, megvédi a lobogót, ha beiktatják a megye ingó vagyontárgyai közé. A megye elöljárói azt sugallták, hogy a zászló akár el is tűnhet, hiszen a dísztermet a prefektúrával közösen használják, és korábban már előfordult, hogy a székely zászlót egyszerűen kitették. Akkor az adományról szóló határozatot egyhangúlag megszavazták, a román és a magyar képviselők is rábólintottak, így közvagyonná vált, leltári számot kapott. A prefektus már akkor jelezte, hogy törvénytelennek tartja a határozatot, mert szerinte a törvényesen el nem fogadott lobogókat, mint amilyen a székely zászló is, nem lehet sem közintézmények homlokzatára, sem közintézményekben kitűzni, azzal érvelt, hogy ezt több jogerős bírói ítélet is alátámasztja. A határozat visszavonásának kérését azzal támasztotta alá, hogy a zászló még csak nem is „az úgynevezett székelyföld”, hanem Hargita megye lobogója. Kulcsár-Terza József felháborítónak tartja a prefektus felszólítását, nem érti, hogy a magyar közösség számára reprezentatív székely zászló miért nem állhat ott Románia és az Európai Unió lobogója mellett. Szerinte a kék- arany zászlót Románia parlamentjében is kitűzhetnék. Bíró Blanka Székelyhon.ro 2016. május 12.Lépjen vissza Taierling (Kampányban az MPP)„Felkérem, nem felszólítom Johann Taierlinget, az Erdélyi Magyar Néppárt polgármesterjelöltjét, hogy lépjen vissza” – mondta tegnap Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnöke az alakulat kézdivásárhelyi székházában tartott sajtótájékoztatón, amelyen Szigethy Kálmán, az MPP polgármesterjelöltje, Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és Lukács László, a párt városi, illetve megyei tanácsi listájának harmadik helyezettje volt jelen. A Magyar Polgári Párt a magyar lelkiismeret – magyarázta egyik választási jelszavukat a párt megyei elnöke –, mert az MPP-tagok, annak jelöltjei ugyanolyan szegények, mint a nép, ugyanúgy élnek, tudják, mire van szükségük az embereknek, ezért hiteles az MPP képviselete. Az MPP képviselői az erdélyi magyar politikában nemcsak a versenyt, a választás szabadságát, hanem a valódi együttműködés lehetőségét is megteremtették. Amikor lehet, akkor legyen verseny – hangsúlyozta –, de amikor szükséges az összefogás, akkor közösen kell lépni, mert csak így lehet eredményt elérni. Kulcsár-Terza József a Rákosi-ügyet botrányosnak minősítette: „jellemtelen emberektől csak ilyen jellemtelen lépések várhatóak, ezt a párt elítéli”. Rákosi János kizárta magát az MPP-ből, amikor annak polgármesterjelöltje ellen függetlenként indult. A megyei elnök az Erdélyi Magyar Néppártot is bírálta. Meglátása szerint nem lehet tiszta lappal indulni a választásokon, amikor „ők verték szét a jobboldalt”. A Néppárt módszereit szekus módszereknek minősítette. Azt is elmondta, hogy Taierling 2012-ben már megméretkezett, látta, milyen eredményt tud elérni, most is tisztában van, hogy nem nyeri meg a választást, mégis gyengíti a jobboldalt. Lépjen vissza, és támogassa Szigethy Kálmánt – javasolta Kulcsár-Terza József Johann Taierlingnek. Szigethy Kálmán polgármesterjelölt arról beszélt, hogy a párt tanácsi listájára zömében fiatalok és civil szervezetek képviselői – Péter János és Forró Béla, a Székely Kutyaklub elnöke – kerültek. A listájukon szereplő fiatal vállalkozókat – Kádár Zsoltot, Hella Zoltánt és Náni Leventét – is megemlítette, akik bebizonyították, hogy itthon is lehet boldogulni. Névsorukban a romák képviselője, Kalányos Attila neve is szerepel, sőt, Cristian Jolţan személyében egy román nemzetiségű jelölt is került. Programból kiemelte többek között a vállalkozóbarát környezet kialakításának fontosságát, a befektetők vonzását, a helyi értékek népszerűsítését. Vissza kell állítani a városi színházat, haza kell hívni a fiatalokat – sorolta. Az MPP polgármesterjelöltje megválasztása esetén kezdeményezné a megyei jogú város visszaminősítését várossá, mivel akkor csökkennének az adók, és az európai uniós vidékfejlesztési pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek a községek és a kisebb városok. „Nem jelent semmiféle előnyt a megyei jogú városi cím” – hangsúlyozta Szigethy. Ugyanakkor fontosnak látja, hogy az önkormányzat felújítsa Fortyogófürdőt, ahol véleménye szerint gyógy- és élményfürdőt lehetne működtetni. A sajtótájékoztató végén Kulcsár-Terza József bemutatta a nyujtódi Lukács Lászlót, aki a párt megyei tanácsi listáján harmadik helyen szerepel; ő képviseli a majdani megyei önkormányzatban Felső- Háromszéket, ő az, aki le tud ülni tárgyalni az RMDSZ-vezetőkkel, és el tudja mondani, hogy mi a gond Kézdiszéken. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. május 26.Tüntetés az igazságértA Magyar Polgári Párt és ifjúsági szervezete, a Magyar Erdélyért Egyesület, illetve a Magyar Megmaradásért Mozgalom csatlakozik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Minta által vasárnap 14 órára Kézdivásárhelyre meghirdetett tüntetéshez, amelyen kiállnak a terrorváddal őrizetbe vett Beke István Attiláért és Szőcs Zoltánért. Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke keményen fogalmazott a vádirat kivonata kapcsán: rossz vicc a romániai igazságszolgáltatás, kettős mércét alkalmaznak – a Colectiv-tragédiában hatvannál többen vesztették életüket, de senkit sem zártak be, Kézdivásárhelyen semmi sem történt, két embert azóta is fogva tartanak, mutatott rá –, a román állam mindent megtesz, hogy eltiporja, meggyilkolja a magyar közösséget, fejtette ki, hozzáfűzve: a nemzetközi jog szerint a lelki sérelem, a lelki terror is a népirtás egy formája. Kutya kötelességünk kiállni a fiatalok mellett, és elmondani az igazságot, ezért az MPP háromszéki szervezete ott lesz a vasárnapi tüntetésen, mozgósítja tagjait, és mindenkit arra buzdít, hogy vegyen részt az eseményen – jelentette ki Kulcsár Terza József, a háromszéki MPP elnöke. A politikai pártokat arra kérte, tegyék félre nézeteltéréseiket, fogjanak össze, és vegyenek részt az eseményen. Bedő Zoltán a Magyarság Megmaradásáért Mozgalom állásfoglalását ismertette. 1920 óta igenis népirtás folyik, hiszen nemcsak golyószórókkal, hanem lelki terror által is ki lehet irtani egy népet. Az a hadviselés, ami az erdélyi magyarság ellen folyik, a fasiszta és a kommunista diktatúrák legsötétebb éveit idézi, koncepciós per készül, amely mindannyiunkat érint – mondta, felidézve: már a decemberben szervezett utcai megmozdulásokon is felhívták erre a figyelmet. Szerinte a cél az erdélyi, székelyföldi magyarság megfélemlítése, a terrorizmus összemosása az autonómiaküzdelemmel, ez utóbbi hiteltelenítése, a székelység törekvéseinek külföld előtti befeketítése. További cél a titkosszolgálatok éberségének bizonyítása – mondta, felidézve a Román Hírszerző Szolgálat korábbi vezetőjének nyilatkozatát, mely szerint az autonómiaküzdelmet minden eszközzel meg kell akadályozni. Bedő szerint a különböző ifjúsági szervezetek összefogása példaértékű kell hogy legyen a magyar politikai pártok számára is. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. június 1.„Nélkülünk még itt sem tartanánk” (Kampányban az MPP)Volt értelme a nyolc évvel ezelőtt létrehozott Magyar Polgári Párt (MPP) tevékenységének, ha ők nem követelik, az RMDSZ nem állt volna ki számos magyarságot érintő kérdésben – fejtette ki tegnap Kulcsár-Terza József háromszéki elnök. Elsőként a megyei tanács 2008-as alakuló ülését idézte fel, amikor az MPP színeiben önkormányzati képviselőnek megválasztott Gazda József kifogásolta, hogy a dokumentumokat nem kapták meg magyarul. „Akkor még ferde szemmel néztek ránk, és az MPP-frakció többször ki is vonult emiatt a teremből, de meglett az eredménye, ma már magyarul is, románul is megkapjuk a gyűlés anyagát” – idézte fel Kulcsár-Terza. Hasonló rosszallással fogadta az RMDSZ a székely zászló kitűzésére vonatkozó javaslatukat, és lám, ma már mások is azzal kampányolnak – mondotta. Az MPP megyei elnöke úgy véli, az ő érdemük is, hogy eredmények vannak, ha nem követelik, az RMDSZ rég levett volna napirendjéről jó néhány kérdést. Meglátása szerint hasonlóan kellene eljárniuk a szövetség színeiben megválasztott képviselőknek Bukarestben, „jó lenne, ha nem csak itthon lennének nagy magyarok”. Kiemelte, június 5. után ugyanezt kívánják folytatni. Kitért arra is, hogy nemzeti ügyekben szükség van a magyar pártok közötti összefogásra, két év múlva lesz a gyulafehérvári nyilatkozat elfogadásának századik évfordulója, és erre készülni kell civil szervezetekkel, egyházakkal közösen. Az MPP néhány éve minden december elseje előtt emlékezteti a kormányt az 1918-as ígéretekre, de eddig még egyetlen kabinet sem méltatta válaszra, „eljött a közös fellépés ideje, és az MPP mindent megtesz ennek érdekében” – hangsúlyozta. „A nemzetemet szeretném minél jobban szolgálni” – indokolta politikai szerepvállalását az MPP sepsiszentgyörgyi listájának első helyén szereplő Bedő Zoltán. Meggyőződése, hogy csak Székelyföld területi autonómiája oldhatja meg megnyugtatóan a magyarság gazdasági, nemzetiségi gondjait, közéleti tevékenységét ennek megvalósításának rendeli alá – hangsúlyozta. Tizennégy pontban fogalmazta meg, mit kíván tenni ennek érdekében bejutása esetén: szorgalmazza a magyar pártok összefogását nemzeti ügyekben; fontosnak tartja mindenki számára érthetővé tenni, mit jelent pontosan az autonómia, milyen hozadéka lenne egyénenként; kezdeményezi jelképeink használatát, a magyar nyelv meghonosítását a közigazgatásban kétnyelvű űrlapokkal; fontosnak tartja a polgárokkal való kapcsolattartást, bizalmuk visszaszerzését, az egyházakkal és a fiatalokkal való együttműködést; növelné a Tamási Áron Színház nemzeti jellegét; fellépést, tömegtüntetések, megmozdulások szervezését ígéri jogtiprások esetén; szorgalmazza a magyar címkék feltüntetését az árukon, a párbeszédet a román közösséggel, de a roma kérdés kezelését is. Kitért a Beke-ügyre is, komolyan kell vennünk, mert a székelység kollektív bűnösségét akarják bebizonyítani a hatóságok, a székely szabadság napi felvonulást is terrorcselekményként próbálják tálalni, hogy a nemzetközi közvéleményt is ellenünk fordítsák. Erőteljes, közös fellépésre van szükség, hogy mindezt megakadályozzuk – hangsúlyozta. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. június 3.Feljelenti a feljelentőt a sepsiszentgyörgyi MPPAz Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult Bedő Zoltán, az MPP sepsiszentgyörgyi tanácstagjelöltje, válaszul Mircea Diacon megyei főfogyasztóvédő feljelentésére. Azt kérte, vizsgálják ki Diacon esetében is azokat a vádakat, melyeket ellene felhozott, azaz hogy megnyilvánulásai soviniszták, nacionalisták, szélsőségesek. Bedő azt is megjegyezte, ’89 előtt ugyanezekkel a vádakkal illette őt a Securitate. Bedő elmondta, Diacon egy tavaly októberi cikke miatt fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, amelyben magyarellenes cselekedetei miatt kérte leváltását. A bukaresti hatóság május 12-én postázta az idézést, de Bedő csak 25-én délután kapta kézhez, így másnap nem tudott megjelenni a fővárosban a testület meghallgatásán. Levelet írt, melyben tételesen felsorolja, milyen kivetnivalókat talált a főfogyasztóvédő munkájában – megemlíti a székely íz felirat miatti büntetést, a taxisok vegzálását a SIC-matricák miatt, az unitárius gyermektáborban rendőri felvezetéssel tartott ellenőrzést, és Diacon ittas verekedős cirkuszát is –, felidézte, hogy a fogyasztók védelme helyett a fogyasztókkal kötekedik, viselkedése nem közhivatalnokhoz méltó, és megjelölte, a sajtó több mint ötven cikkben foglalkozott az elmúlt másfél évben Diacon túlkapásaival. Bedő elmondta, hogy a megyei tanácsban politikusként tett nyilatkozatáért a brassói fogyasztóvédelmi vezető, Diacon főnöke küldött neki fenyegető felhangú levelet, újságíróként írt jegyzetéért pedig maga az érintett jelentette fel, mindkét eset a szólás- és sajtószabadság korlátozását jelenti. Ismételten felszólította Diacont, hogy mondjon le, ha nem teszi, feletteseit, hogy menesszék. Azt kérte az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól, vizsgálja ki, tartalmaznak-e magyarellenes, nacionalista, szélsőséges elemeket Diacon cselekedetei. A jelenlegi kampány utolsó sajtótájékoztatóján Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke értékelte az elmúlt heteket, mint fogalmazott, betartották ígéretüket, tiszta kampányt folytattak, jelöltjeik tudják a dolgukat, jó szakemberek. „Szeretnénk, ha hétfőtől a tanácsokban közösen tudnánk dolgozni a többi magyar párt képviselőivel az illető település, a térség, Székelyföld fejlődéséért. Nagyon nehéz idők elé nézünk, kötelességünk összetartani” – mondotta. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. június 13.Minden magyar párt vesztesÚj emberekre van szükség a politikában Ha a pártlistákra leadott szavazatok számát nézzük, akkor Háromszéken nincs győztes, hanem mind a három magyar politikai szervezet vesztes, véli az EMNP megyei elnöke. Az MPP szerint is a legnagyobb gondot az jelenti, hogy egyre kevesebb magyar megy el szavazni. A polgáriak ezt a széthúzással és a be nem tartott ígéretekkel indokolják. – Ki a nyertes, és ki a vesztes? Kovászna megyében a politika egésze vesztes, beleértve az Erdélyi Magyar Néppártot, a Magyar Polgári Pártot és az RMDSZ-t is – szögezte le sajtótájékoztatóján Balázs Attila, az EMNP háromszéki elnöke. – Kürtölik mindenütt, hogy az RMDSZ nyert, holott a választójoggal rendelkező polgárok alig több mint 23 százaléka voksolt a tulipánra. Balázs szerint egyértelmű, hogy létezik egy egyre szélesedő szakadék a választók és a politikum között, és ha ezen nem tudnak változtatni, akkor „elsüllyed a hajó”. Úgy véli, az RMDSZ-nek is ki kellene nyitnia a kapukat, főleg falvakon kellene feltölteni a szövetséget új emberekkel, és be kell vonni az értelmiségieket a politikába. Az EMNP-nek is stratégiaváltásra van szüksége, megmaradva autonomista pártnak, el kell mozdulnia középre, hangsúlyt fektetve a gazdasági kérdésekre. „Felkérem az értelmiségieket, lépjenek be a politikába” – mondta Balázs. Ami a konkrét eredményeket illeti: az EMNP-nek Háromszéken 54 helyi tanácsosa lesz (20 Sepsiszéken, 22 Kézdiszéken és 12 Erdővidéken), és három mandátumot szereztek a megyei önkormányzatban, ellenben két polgármesteri tisztséget elveszítettek. Az EMNP megyei listavezetője, Fazakas Péter kiemelte, annak ellenére, hogy Orbaiszéken nem sikerült mandátumot szerezni, a megye minden régiója szívügyük, és a megyei és helyi tanácsokban megpróbálják megvalósítani mindazt, amit a választási programjukban vállaltak. Az MPP háromszéki vezetősége is kiértékelte a választási eredményeket, megjegyezve, hogy tiszta és becsületes kampányt folytattak szerény anyagi keretek között. Összességében elégedettek, ellenben ha azt veszik figyelembe, hogy Baróton és Sepsiszentgyörgyön nem sikerült bejutni a helyi tanácsba, akkor az MPP veszített, fogalmazott Kulcsár-Terza József háromszéki elnök. Az MPP háromszéki jelöltjei három polgármesteri tisztséget szereztek, 12 településen 24 tanácsosuk lesz, és két képviselőjük a megyei önkormányzatban. Ehhez még hozzá kell adni azt a kilenc tanácsost, akik MPP-tagok, de RMDSZ-listán jutottak be a helyi képviselő-testületekbe. Kulcsár-Terza is megjegyezte, a magyar szervezetekre leadott szavazatok száma jelentősen csökkent 2012 és 2016 között. – Ez a legnagyobb gond, hiszen egy parlamenti választás előtt állunk. A széthúzás, a sok cirkusz, a be nem tartott ígéretek távol tartották az embereket az urnáktól – magyarázta Kulcsár-Terza. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. június 15.A székely zászló ellen (Támad a prefektus)A Kovászna Megye Tanácsának adományozott székely zászló kapcsán perel Sebastian Cucu prefektus. Az adományozó Kulcsár-Terza József tegnap postán kapta meg a Kovászna Megyei Törvényszéktől a keresetet. Lapunknak elmondta, a Kovászna megyei kormánymegbízott a törvényszék közigazgatási részlegén kérte egyrészt az adományozási szerződés, másrészt az adományt elfogadó tanácsi határozat megsemmisítését, továbbá kéri, kötelezzék a tanácselnököt a zászlónak a tanácsteremből való eltávolítására, és perbe fogta személy szerint Kulcsár-Terzát. Kovászna Megye Tanácsának februári soros ülésére Kulcsár-Terza József székely zászlóval vonult be a tanácsterembe, és Tamás Sándor elnök jóváhagyásával kitűzte azt az Európai Unió, Románia és Kovászna megye zászlaja mellé. A Magyar Polgári Párt megyei önkormányzati képviselője kérte, hogy az adományt tanácsi határozattal fogadják el, és iktassák be azt a megye ingó vagyonába, mert fél, hogy eltűnik, ugyanis erre utalnak az utóbbi időszakban Székelyföldön történtek. A határozat védeni fogja a zászlót, mondotta, és reményét fejezte ki: a hatóságok felnőnek oda, hogy ne üldözzék jelképeinket, anyanyelvünket. Az adományt a márciusi soros ülésén egyöntetű szavazattal határozatban fogadta el a közgyűlés. (Úgy adódott, hogy akkor csak a magyar pártok képviselői voltak jelen.) Sebastian Cucu áprilisban felszólította a megyei önkormányzatot az adományt elfogadó tanácsi határozat visszavonására. Szerinte törvénytelen az „úgynevezett székelyföld” zászlajának kitűzése. A levélben hétszer fordul elő a Székelyföld kifejezés, mindannyiszor kisbetűvel, idézőjelbe téve, és megbélyegző jelzővel: úgynevezett. A kormánymegbízott elmélete szerint a szóban forgó zászlót Hargita Megye Tanácsa saját megyezászlóként fogadta el, ezért nem lehet az Székelyföld zászlaja. Későbbi magyarázkodásában jelzi, hogy nem hivatalos Hargita megye zászlaja, mert az ottani prefektus megtámadta a határozatot. Amennyiben mégsem Hargita megye zászlajáról, hanem Székelyföld zászlajáról lenne szó, annak az ülésteremben való kitűzése a Románia nemzeti jelképeit szabályozó törvénybe ütközne – érvel a prefektus. Különben is, Románia és az Európai Unió zászlaján kívül bármely más jelkép kitűzése tilos – teszi hozzá a kormánymegbízott. Igaz ugyan, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek kitűzhetik saját lobogóikat, de azt is csupán bizonyos rendezvények idejére, semmiképpen sem állandó jelleggel – folytatja Cucu. A megyei tanács többségi szavazattal áprilisban visszautasította az adományt elfogadó tanácsi határozat visszavonását. Ezek után lépett a prefektus, a közigazgatási bíróságon támadta meg a határozatot, és kéri a zászló eltávolítását. Kulcsár-Terza József felháborítónak nevezi a prefektus támadását. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. június 16.Újabb perek a székely zászló miattPert indított a székely zászlót a Kovászna megyei önkormányzatnak adományozó Kulcsár Terza József ellen a prefektus. Csíkszeredában megfellebbezték a tanácstermi lobogók eltávolítását elrendelő ítéletet – számol be Bíró Blanka és Kovács Attila a kronika.ro-n. Romániában már adományozni sem szabad – állapította meg keserűen Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke a sepsiszentgyörgyi székelyzászló-ügy újabb fejleményei kapcsán. A polgári párti politikus a napokban kapta meg a bírósági idézést, miszerint őt is beperelte Sebastian Cucu prefektus, amiért székely zászlót adományozott a megye tanácsának. Az idézést postán kézbesítették, és egyelőre csak annyi derült ki, hogy Sebastian Cucu a Kovászna megyei törvényszék közigazgatási részlegén kérte: semmisítsék meg a zászló adományozására vonatkozó szerződést, vonják vissza a jelképet a megye közvagyonaként iktató tanácsi határozatot, illetve kötelezzék a tanács elnökét, hogy távolítsa el a lobogót a megyeháza díszterméből. A prefektus emellett az adományozó Kulcsár Terza Józsefet is beperelte. A polgári párti politikus lapunknak elmondta, pereskednek, és reméli, érvényesíteni tudják az igazukat, ahogyan a himnuszperben is sikerült. „Ha kell, nemzetközi szintre visszük az ügyet, hiszen az elfogadhatatlan, hogy egy európai uniós országban egy népcsoport nem használhatja a zászlaját, és azt még adományozni is tilos” – jelentette ki Kulcsár Terza. Az MPP Kovászna megyei elnöke a márciusi tanácsülésen egy székely zászlót adományozott az önkormányzatnak, amit Tamás Sándornak, a közgyűlés elnökének jóváhagyásával ki is tűztek a díszteremben. Egy következő tanácsülésen az adományt határozatba foglalták, és a zászlót iktatták a megye ingó vagyontárgyai közé, leltári számot is kapott, így nem lehet eltüntetni. A prefektus már akkor jelezte, hogy törvénytelennek tartja a határozatot, mert szerinte a törvényesen el nem fogadott zászlókat nem lehet sehova kitűzni. Csíkszeredában fellebbeznek Eközben Csíkszeredában a jogerős ítélet megsemmisítését kérelmezi Füleki Zoltán alpolgármester abban a perben, amelyet a városháza tanácstermében kihelyezett zászlók eltávolítása érdekében indított a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), közölte lapunkkal az elöljáró. Az egyesület a pert mind első-, mind másodfokon megnyerte, a marosvásárhelyi ítélőtábla jogerős végzése értelmében a magyar és székely zászló, illetve a város lobogója nem maradhat a tanácsteremben. Füleki Zoltán az ítélethozatal előtt csíkszeredai polgárként, magánfélként kérte perbe beavatkozásának elfogadását az ítélőtáblától, de kérelmét nem vették figyelembe. Kérésében arra hivatkozott, hogy Tanasának nincs érdekeltsége az ügyben, de arra is, hogy nem a magyar állam zászlaja van a tanácsteremben, hanem a magyar nemzeté, az összmagyarságé. Ugyanakkor azért is tartotta fontosnak a beavatkozást, mert ha a hivatal jogerősen veszít a perben, nem fellebbezhet európai bíróságokon, ellenben egy polgár megteheti. Felfüggesztett végrehajtás Füleki Zoltán alpolgármester most kérése elutasítására alapozza azt a rendkívüli perorvoslati kérelmet, amelyet az ítélőtáblához fog benyújtani, emiatt kérve a jogerős bírósági döntés érvénytelenítését, mondta. „Ez azt jelenti, hogy amíg erről nem dönt az ítélőtábla, addig a jogerős ítélet végrehajtását fel kell függeszteni” – fejtette ki kérdésünkre az elöljáró, aki azután döntött a kérés benyújtásáról, hogy megérkezett a végzés írásbeli közlése a polgármesteri hivatalba. A tanácsteremben lévő székely, magyar és városzászlók így egyelőre a helyükön maradnak – írja a kronika.ro. Erdély.ma 2016. június 17.Megállapodás: nem vitatkoznak kampányban az autonómiáról a pártokAz erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek pénteken megállapodtak egymással arról, hogy a romániai őszi parlamenti választások kampányában az autonómia iránti egységes szándéknak a kinyilvánításán túl nem folytatnak vitát egymással a megvalósítás részleteiről. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Autonómia-Kerekasztal Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére ülésezett Kolozsváron. Az ülésen részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselőinek az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozata szerint az autonómia valamennyi szervezet közös ügye, ezért nem kívánnak egymással vitát folytatni a megvalósítás részleteiről a választási kampány időszakában. Az aláírók kinyilvánították: elfogadhatatlannak tartják az Európai Bíróság elutasító ítéletét a Székely Nemzeti Tanácsnak a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért címet viselő európai polgári kezdeményezése ügyében. „A szubszidiaritás elvének megfelelően támogatunk minden olyan döntési mechanizmust, ami az embereket közvetlenül érintő döntések esetén megadja számukra a beleszólás lehetőségét” – áll a dokumentumban. Az aláírók reményüket fejezték ki, hogy az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és az RMDSZ által közösen előterjesztett, Minority Safe Pack címet viselő európai polgári kezdeményezés luxembourgi tárgyalása során tekintetbe veszik az európai polgárok döntéshozatalhoz fűződő jogait. Kijelentették: támogatják a gyergyószentmiklósi, a gyergyóújfalui, a makfalvai és a székelyderzsi polgármesterek azon beadványát, amelyben felhívják az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Monitoring Bizottságának a figyelmét a romániai helyi önkormányzatiság és regionalizmus visszásságaira. Az aláírók üdvözölték az erdélyi Vincze Lóránt megválasztását a számbeli kisebbségben élő európai nemzeti közösségek érdekeit képviselő FUEN elnöki tisztségébe. „A Nemzeti Összetartozás Napja után és az 1956-os forradalom és szabadságharc közelgő 60 éves évfordulója előtt összetartozásunkat és egymás iránti szolidaritásunkat fejezzük ki” – áll a dokumentumban, amelyet az RMDSZ részéről Székely István ügyvezető alelnök, az EMNP részéről Zakariás Zoltán alelnök, az MPP részéről Kulcsár Terza József, a párt önkormányzati tanácsának az elnöke, az EMNT részéről Borbély Zsolt Attila alelnök, az SZNT részéről pedig Izsák Balázs elnök írt alá. MTI Székelyhon.ro 2016. június 22.Zászlóvita a Kovászna megyei önkormányzat alakuló ülésénÚjabb zászlóvita zavarta meg a Kovászna megyei önkormányzat szerdai alakuló ülését, amely egyébként a papírforma szerint zajlott: Tamás Sándor immár a harmadik mandátumát tölti a tanács élén, az alelnöki teendőket pedig Henning László és Grüman Róbert, a szövetség megyei ügyvezető elnöke látja el. Már az ülés kezdetén vita robbant ki, ugyanis Kulcsár Terza József magyar polgári párti (MPP) tanácsos számon kérte Sebastian Cucu prefektustól az általa adományozott, majd a megyeháza díszterméből eltávolított székely zászlót és engedélyt kért, hogy behozzon egy új lobogót. A kormánybiztos megpróbálta elhallgattatni a politikust, elmondván: a zászló törvénytelen és az adományozásra vonatkozó tanácsi határozatot is megtámadta a bíróságon, a jogerős döntésig felfüggesztik azt. Cucu egyébként köszöntőjében azon reményének adott hangot, hogy a jövőben jó együttműködés lesz a két intézmény között, hozzátéve, „persze, a törvényesség határai belül”. Az alelnöki tisztségre egyébként az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a román pártok is nevesítettek jelöltet, nem sok eséllyel a 21 tagú RMDSZ-frakció ellenében. A PNL és PSD egy-egy tanácsosa Nem Nemzetiségi Alapon Szerveződő Pártok Csoportja néven működik együtt a testületben, melyben az EMNP-nek 3, az MPP-nek 2 tanácsosa van. Bíró Blanka Székelyhon.ro 2016. június 23.Határozott cél és együttműködés (Megalakult Kovászna megye új tanácsa)Beiktatták tegnap a június 5-ei helyhatósági választások nyomán kialakult megyei tanácsot, és megválasztották annak elnökségét. Tamás Sándor és Henning László továbbra is betölti az elnöki, illetve alelnöki tisztséget, a másik alelnök a következő négyéves mandátumra Grüman Róbert. Az ülés végére az időlegesen eltávolított székely zászló is visszakerült a tanácsterembe. Kovászna Megye Tanácsának alakuló ülését Sebastian Cucu kormánymegbízott hívta össze. Köszöntőjében utalt arra, hogy több ifjú is helyet kapott a testületben, s ezt jónak nevezte, ugyanis szükség van az energiára, de a tapasztalatra is – tette hozzá. Reményét fejezte ki, hogy a megyeháza és a prefektúra viszonya „továbbra is” törvényen alapuló korrekt kapcsolat lesz. Még mielőtt az alakuló ülés elnöklését átvette volna a legidősebb – Sabin Calinic – és a két legfiatalabb – Olteán Csongor és Szőcs László – tanácstag, Kulcsár-Terza József román nyelven számon kérte az általa februárban adományozott és elhelyezett, majd ajándékként határozattal elfogadott székely zászló hollétét. A prefektus közölte, az alakuló ülést a törvény értelmében neki kell biztosítania, a székely zászlónak nincs ott helye. Különben az adományt elfogadó tanácsi határozatot megtámadta a közigazgatási bíróságon, így annak hatályát felfüggesztették. A feladatkörét frissen átvevő korelnök, Sabin Calinic megjegyezte, Kulcsár-Terza elkezdett románul beszélni. Elnöklete alatt a testület megválasztotta a mandátumellenőrző bizottságot, mely igazolta az összes tag mandátumát. Ezt követően a tanácstagok letették a hivatali esküt. A többség az alkotmányra és a Bibliára is felesküdött, néhányan csupán előbbire. A magyar tanácstagok zöme két nyelven mondta el, hogy „esküszöm”, de akadt, aki csak románul, a többség hozzátette: Isten engem úgy segéljen! A 31 tagú testület 30 tagját iktatták be, Szarvadi-Téglás József hiányzott. Megalakultak a politikai csoportok: az RMDSZ-nek huszonegy tagú frakciója van, az Erdélyi Magyar Néppártnak három. A Szociáldemokrata Párt három és a Nemzeti Liberális Párt három képviselője megalakította a hivatalosan Nem Nemzetiségi Alapon Szervezett Pártok nevű frakciót. Kulcsár-Terza József jelezte, igaz ugyan, hogy a Magyar Polgári Párt nem teljesíti a frakcióalakításhoz szükséges feltételt, a minimális három helyett csupán két tagja van, de tudomásul kell venni csoportjuk jelenlétét is. Következett az elnökválasztás. A testület tagjai közül választottak vezetőt. Az egyetlen jelölt Tamás Sándor, aki az előző két mandátum alatt is betöltötte az elnöki tisztséget. A harminc szavazócédulából három érvénytelen volt, 27 szavazattal elnökké választották az RMDSZ jelöltjét. Tamás Sándor letette az elnöki esküt, majd beszédében megköszönte a bizalmat, és vázolta a következő ciklus irányelveit. Elmondta, az, hogy egy megyében jó élni, azzal mérhető leginkább, hogy van-e az illető régióban általánosan elfogadott közös elképzelés és összetartás az emberek között. Nemzeti közösségünk jövője egy határozott cél követésén és a szolidaritáson alapul, tette hozzá, majd példát hozott fel. Amikor az egyik nagy tejfeldolgozó cég megtagadta, hogy a székelyföldi gazdáktól felvásárolja a tejet, Kézdiszéken csattanós választ adtak. Szövetkezetet hoztak létre, megszervezték a felvásárlást, feldolgozást és az értékesítést. Öröm volt nézni, hogy büszkék az emberek munkájuk gyümölcsére. Tamás Sándor kitért arra is, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, a politikának is vannak erkölcsi határai, nem épülhet mesterségesen szított és fenntartott megosztottságra. Az emberek a megye vezetőségétől nem adok-kapok politikai színházat várnak el, hanem komolyságot, odafigyelést, partneri viszonyt, tiszteletet, határozottságot, együttműködést, bizalmat, tisztességet, nagyvonalú magatartást, pontos munkavégzést, nyílt szemléletet és hagyománytiszteletet. Mert igenis lehet másként is politizálni, szögezte le a régi-új elnök, hozzátéve: ez a hitvallása és ez lesz a munkája. Amint Tamás Sándor átvette az elnöklést, megválasztották a két alelnököt. Az RMDSZ két, az EMNP és a román pártok frakciója egy-egy jelöltet állított. Henning László 30, Grüman Róbert 21, Benedek Erika 3 és Cătălin Morar 6 szavazatot kapott, így az első kettő tehette le a hivatali esküt. Sebastian Cucu prefektus elbúcsúzott, mivel a sepsiszentgyörgyi tanács alakuló ülésén is részt kellett vennie. Kulcsár-Terza József ismét előállt azzal, hogy a székely zászlót tegyék vissza oda, ahol a helye. Erre engedélyt kapott az új elnöktől. A tanácstag visszahozta, és ismét kitűzte a székely zászlót Románia, az Európai Unió és Kovászna megye zászlaja mellé. Az ülésen még megalakult a hat szakbizottság, s megválasztották azok elnökét és titkárát. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. július 12.Per az adomány székely zászlóértMegfélemlítési akciónak nevezte a székely zászló adományozása miatt indított pert Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke, aki viszontkeresetet nyújtott be a bíróságon. A politikus keddi sajtótájékoztatóján emlékeztetett, Sebastian Cucu prefektus pert indított ellene, amiért székely zászlót adományozott a megye tanácsának. Cucu a Kovászna megyei törvényszék közigazgatási részlegén kérte: semmisítsék meg a zászló adományozására vonatkozó szerződést, vonják vissza a jelképet a megye közvagyonaként iktató tanácsi határozatot, illetve kötelezzék a tanács elnökét, hogy távolítsa el a lobogót a megyeháza díszterméből. Cucu a 2001/1157-es jogszabályra hivatkozik, és keresetében Hargita megye zászlajának nevezi a székely lobogót. Kulcsár Terza szerint törvényértelmezési gondok vannak, hiszen a jogszabály előírja, hogy kötelező kitenni az ország és az Európai Unió lobogóját, de nem tiltja, hogy mást is kitűzzenek. A prefektus az adományozásra vonatkozó szerződés megsemmisítését is követeli, ám ez esetben nem hivatkozik semmilyen törvényre. „Mióta tilos adományozni Romániában?” – tette fel a kérdést az MPP Háromszéki elnöke, aki szerint a prefektusnak nincs joga beleszólni egy szerződésbe, amely közte és a megyei önkormányzat közt jött létre. Szerinte a prefektus sérti az alkotmányt, amely kimondja: nem lehet megkülönböztetést tenni a polgárok között. Kulcsár Terza úgy véli, az RMDSZ-szel közösen ütemtervet kell kidolgozni, hogy a jogfosztásokról nemzetközi fórumokat is tájékoztassanak. Bíró Blanka Székelyhon.ro 2016. július 15.Antal Árpád hatósági felügyelet alatt mAradÚjabb hatvan napra felügyelet alá helyezte, és eltiltotta hivatala gyakorlásától Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét a korrupcióellenes ügyészség (DNA) – közölte az Agerpres hírügynökséggel pénteken Livia Săplăcan, a vádhatóság szóvivője. A szóvivő szerint Antal Árpád kérvényezte, hogy a tisztség gyakorlásától való eltiltást más kényszerintézkedéssel helyettesítsék: erről később dönt az esetben eljáró ügyész. Az újabb hatvan napos eltiltás április 18-án veszi kezdetét – írja az MTI. A polgármestert azzal gyanúsítják, hogy az eredeti rendeltetéstől eltérő célra használt fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) felvett hitelt, amelyet közpénzből kell visszafizetni. Az EBRD ugyanakkor az MTI megkeresésére azt közölte, hogy a rendelkezésére álló információk alapján „nincs oka azt hinni, hogy az EBRD által (Sepsiszentgyörgynek) nyújtott hitelt nem rendeltetésszerűen használták fel”. Erre a DNA azzal reagált, hogy szerintük Antal Árpád, nem a városnak hitelt nyújtó EBRD-t, hanem a hitelt garantáló román államot károsította meg. Antal Árpád a bíróságon is fellebbezhet eltiltása ellen, amely – ha érvényben mArad – megakadályozná azt, hogy újabb polgármesteri mandátumért induljon a június 5-i önkormányzati választásokon. „Türelmetlenül várom, hogy a felülbírálási kérésemre jövő hét elején mit válaszolnak (az ügyészek), és annak függvényében lépek” – idézte Antal Árpád reagálását pénteken a Transindex hírportál. A polgármester kifejtette: amennyiben nem történik meg az általa igényelt változtatás, akkor a bírósághoz folyamodik. A bíróság a döntését a jövő hét végén fogja meghozni, tehát gyakorlatilag jövő hét végén derül ki, hogy indul vagy sem a polgármesteri választáson. Ha a bíróság úgy dönt, hogy visszatérhet a polgármesteri tisztsége gyakorlásához, akkor vállalja a jelöltséget – közölte Antal Árpád. Elmondása szerint nem azért, mert most jogi értelemben ezt nem tehetné meg, hiszen ennek nincs jogi értelembe vett akadálya, viszont erkölcsi szempontból nem teheti azt meg, hogy az emberek megválasztják, de a választások után nem gyakorolhatja a tisztséget, amivel megbízták a választók. Miután az RMDSZ Háromszéki szervezete március végén a polgármester újbóli jelölése érdekében kezdett aláírásgyűjtést, Antal Árpád jelezte: boldogan folytatja a megkezdett munkát, ha a polgármesteri teendőktől való eltiltását feloldják. Az RMDSZ Háromszéki szervezete hétfőn közölte, hogy tíz nap alatt több mint tízezer (a szükségesnél csaknem hússzor több) Antal Árpád polgármesteri jelöltségét támogató aláírást gyűjtött össze. Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke április 13-ai sajtótájékoztatóján elmondta, pártja Antal Árpádot támogatja a Sepsiszentgyörgyi polgármesteri tisztség megszerzésében, ám ha a hatósági felügyelet meghosszabbítása miatt a jelenlegi elöljáró nem indul a választásokon, akkor Bedő Zoltán újságírót indítják. Krónika (Kolozsvár) 2016. szeptember 1.Magyar rendőrparancsnokot HáromszékreKovászna megye Tanácsa tegnapi soros ülésén elfogadta a Területi Közrendészeti Hatóság (ATOP) felépítésének jóváhagyásáról szóló határozatot. A júniusi helyhatósági választások nyomán ugyanis módosult az összetétel. A testület elnöke a következő négy évben is Sabin Calinic, alelnök ezúttal Kulcsár-Terza József, a megyeházát még Dimény György, Fazakas András Levente, Nagy József és Olteán Csongor tanácstag képviseli, a polgári lakosság képviseletében Bartók Előd, Gáj Nándor és Kiss Tibor a testület tagja, továbbá az intézmények részéről Neculae-Viorel Radocea alprefektus, Silviu-Dan Stoenescu megbízott megyei rendőrfőkapitány, Carmen Lambrino, a rendőrök országos testületének megyei képviselője, Adrian-Gheorghe Nichifor megyei csendőrparancsnok, György Alfons Gheorghe, a katasztrófavédelmi felügyelőség vezetője és Hadnagy István, a Sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség igazgatója. Kulcsár-Terza József felvetette, mivel a rendőrségnek még mindig csak megbízott parancsnoka van, a tanács kérje a belügyminisztertől, hogy nevezzenek ki magyar vagy legalábbis a megyéből származó rendőrtisztet főkapitánynak. Tamás Sándor tanácselnök kifejtette, az nem a testület feladata, de ajánlja, a polgárok és a rendőrség közötti kapcsolattartásért felelős közrendészeti hatóság nyújtson be ilyen irányú kérést a tárcához, s mivel annak elnöke nincs jelen, helyettese, maga Kulcsár-Terza József fogalmazza meg azt, s ő is majd szívesen aláírja. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. szeptember 10.Biró Zsolt és Kulcsár Terza József mehet a parlamentbeBiró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke és Kulcsár Terza József, a párt Kovászna megyei szervezetének elnöke szerepel majd befutónak számító helyen az RMDSZ jelöltlistáin az év végén tartandó romániai parlamenti választásokon – döntötte el pénteken a párt bővített elnöksége Makfalván. Amint Biró Zsolt pártelnök az MTI-nek elmondta, a párt országos elnökségének bővített ülésén rangsorolták a jelölteket, és elfogadták annak az együttműködési megállapodásnak az előre egyeztetett szövegét, amelyet a párt az RMDSZ-szel köt meg a jövő hét folyamán. Biró Zsolt elmondta, a román választójogi törvény nem teszi lehetővé, hogy koalíciós szerződést kössenek, hiszen koalíció esetén a választási küszöb olyan mértékben megemelkedne, hogy azt a magyar pártok koalíciója nem tudná átlépni. Ezért az MPP jelöltjei az RMDSZ jelöltlistáján mérettetnek meg a választásokon. Hozzátette: erre az teremt lehetőséget, hogy az RMDSZ érdekvédelmi szervezetként, az MPP pedig pártként van bejegyezve. Így az MPP tagjai anélkül lehetnek az RMDSZ-nek is a tagjai, hogy le kellene mondaniuk a párttagságukról. Biró Zsolt azt is elmondta, hogy az RMDSZ jelöltlistáján parlamenti mandátumot szerző polgári párti politikusok az RMDSZ frakciójában fognak tevékenykedni. Pénteken ülésezett az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa is, amely arról döntött, hogy a szövetség Kovászna megyében és Udvarhelyszéken ajánl fel egy-egy befutónak számító helyet az MPP jelöltjeinek – közölte a Maszol.ro portállal Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az államfő december 11-ére tűzte ki a parlamenti választásokat. Ezeken a romániai választók megyei pártlistákra adhatják majd le szavazataikat. Kovászna és Hargita megyében az elmúlt 26 év választásain csaknem valamennyi parlamenti mandátumot az RMDSZ jelöltjei szerezték meg. MTI Erdély.ma 2016. szeptember 19.25 ezer aláírást gyűjtenekTíz százalékát az MPP-re bízzák Az RMDSZ holnap Háromszéken is megkezdi a parlamenti választásokon való induláshoz szükséges támogatói aláírások összegyűjtését, tájékoztatott Tamás Sándor, a Háromszéki szervezet elnöke. Az RMDSZ hírlevele szerint országos szinten a cél legkevesebb 200 ezer aláírás, amelyet várhatóan október 10-én adnak le, és iktatnak. Tamás Sándor érdeklődésünkre elmondta, a Háromszéki szervezet 25 ezer aláírás összegyűjtését vállalta, és ennek tíz százalékát szövetségeseikre, az MPP-re bízzák. A területi elnök kifejtette, hogy egyfelől az RMDSZ-székházakban gyűjtik majd az aláírásokat, másfelől vidéken a szövetség tisztségviselői és a polgármesterek, de a városokban az utcára is kiköltöznek. Ugyanakkor az önkéntesek és fiatalok támogatására is számítanak az aláírásgyűjtési akcióban. Mint korábban beszámoltunk, az RMDSZ megyei küldöttgyűlése csütörtökön titkos szavazással döntött a végleges képviselő- és szenátorjelölt-listáról. A széki szervezetek javaslatai alapján a képviselőjelölti listát Benkő Erika megyei tanácsos vezeti, őt Márton Árpád képviselő és az MPP jelöltje, Kulcsár-Terza József megyei elnök követi. A negyedik helyre a küldöttgyűlés titkos szavazata értelmében a Sepsiszentgyörgyi Könczei Csaba mezőgazdasági igazgató került, a névsort Dezső Csongor Kézdivásárhelyi ügyvéd és Oltean Csongor, az ifjúsági szervezet elnöke zárja. A szenátorjelöltek a rangsor szerint: a Kézdivásárhelyi Fejér László képviselő, Miklós Zoltán Sepsiszentgyörgyi tanácsos, Makkai Péter református lelkész és Sütő Mária Rita Kézdivásárhelyi logopédus. A parlamenti választásokat december 11-én rendezik. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. szeptember 22.Tizenöt polgármester sérelmezi, hogy az RMDSZ az MPP-nek adta az udvarhelyszéki képviselői mandátumot- A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 15 udvarhelyszéki polgármestere írta alá azt a beadványt, amelyben sérelmezik, hogy az RMDSZ a Magyar Polgári Pártnak (MPP) adta az Udvarhelyszéket megillető, befutónak számító helyet a szövetség Hargita megyei képviselőjelölt-listáján - írta csütörtökön a Székelyhon portál.Az elöljárók arra kérik az RMDSZ döntéshozóit, hogy változtassák meg a döntést. "Udvarhelyszéken több tízezer szavazatot hoztunk mi, polgármesterek az RMDSZ-nek azért, hogy parlamenti képviseletünk legyen évtizedeken keresztül. Ehhez most is ragaszkodunk" - idézte a Székelyhon Bokor Sándort, Parajd polgármesterét, aki szerint elvi kérdés, hogy Udvarhelyszék parlamenti képviselőjét az RMDSZ adja. A polgármester közölte: egyetért a nemzeti összefogás gondolatával, de szerinte arra is gondolni kell, hogy nehéz lesz arra kérni a szövetséggel szimpatizáló választókat, hogy az MPP jelöltjét juttassák be a parlamentbe. Bokor Sándor hozzátette: véleményüket elmondják az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet csütörtök délutáni küldöttgyűlésén is, ahol a listán szereplő képviselők rangsorolásáról döntenek. A portál által megkérdezett polgármesterek főleg azt kifogásolták, hogy a szövetség felső vezetése a megkérdezésük nélkül döntötte el, hogy Biró Zsolt kapja az udvarhelyszéki befutónak számító helyet a képviselőjelölt-listán. Biró Zsolt MPP-elnök, az udvarhelyszéki képviselői szék várományosa az RMDSZ belső ügyének tekintette a polgármesterek beadványát. Hozzátette, az együttműködés esetenként kölcsönös áldozatokkal is jár. Rámutatott: az MPP-szimpatizánsok részéről is hasonló aggályok fogalmazódnak meg, amikor azt mondják nekik, hogy az RMDSZ jelöltlistájára szavazzanak. Biró Zsolt ugyanakkor azt is megemlítette, hogy az MPP jelöltje nyerte meg a júniusi önkormányzati választásokon a Székelyudvarhelyi és szentegyházi polgármesteri széket, és a pártnak azokon a településeken is jelentős szavazóbázisa van, ahol az RMDSZ polgármesterjelöltje győzött. "Úgy gondolom, hogy a mostani, kezdeti berzenkedéseket kezelni tudjuk, és a következő hetek, hónapok során kialakul a kölcsönös bizalom. Az a fontos, hogy december 11-én úgy tudjuk megszólítani a választókat, hogy annak eredménye is legyen" - fogalmazott. Az RMDSZ és az MPP szeptember 15-én kötött a parlamenti választásokra és a következő parlamenti ciklusra vonatkozó együttműködési megállapodást. Ebben az RMDSZ két, befutónak számító képviselőjelölti helyet ajánlott fel jelöltlistáin az MPP-nek az utóbbi támogatása fejében. A szövetség állandó tanácsa úgy határozott, hogy az egyik Háromszéki és az udvarhelyszéki képviselői helyet kapja meg az MPP. Az MPP elnöksége a Háromszéki mandátumra Kulcsár Terza József Kovászna megyei elnököt, az udvarhelyszéki helyre pedig Biró Zsolt országos elnököt jelölte. tu Kolozsvár 2016. szeptember 23.Újabb zászlóper kezdődött SepsiszentgyörgyönÚjabb zászlóper kezdődött tegnap a Kovászna megyei törvényszéken: a támadó fél ezúttal is a prefektúra, a célpont pedig ismét a székely zászló. Ezúttal a Kulcsár-Terza József által a megyei tanácsnak adományozott jelkép eltávolítását kéri a kormányhivatal az önkormányzat – a prefektúrával közösen használt – nagy gyűlésterméből, ugyanakkor az adományozási szerződést is megsemmisítené. Mint arról lapunkban beszámoltunk, az MPP megyei önkormányzati képviselője a tanács februári ülésén tűzte ki a székely zászlót a román és az uniós zászló mellé, és egy hónappal később a testület határozatban is elfogadta adományát. Mint akkor fogalmazott, erre azért volt szükség, mert így a megye ingó vagyonába került a zászló, és kisebb a veszélye, hogy Sebastian Cucu eltünteti a két intézmény közös ülésterméből. A prefektus erre a törvényszék közigazgatási részlegén kérte egyrészt az adományozási szerződés, másrészt az adományt elfogadó tanácsi határozat megsemmisítését, továbbá, hogy kötelezzék a tanácselnököt a zászló tanácsteremből való eltávolítására, és perbe fogta személy szerint Kulcsár-Terzát is. Az MPP-s politikus egyébként úgy tudja, a zászló azóta is olyannyira szúrja Sebastian Cucu kormánymegbízott szemét, hogy nemrég, a két intézmény közös gyűléstermében tartott ülésen fehér lepellel takartatta le. A tegnapi törvényszéki tárgyaláson Kulcsár-Terza József ügyvédje az adományozás tiltásának abszurditására világított rá, felvetve: ha reklámzászlót adományozott volna, akkor is kérné-e a prefektus annak eltávolítását. Kulcsár-Terza hasonlóan érvelt nyilatkozatában: ha egy labdát adományozott volna, akkor is perbe fogják? Ha egy üveg vizet szeretne adományozni román kollégáinak, azt is tiltanák? Ugyanakkor a tárgyalás során azt is leszögezték: Romániában semmilyen törvény nem tiltja, hogy a székely zászlót kitűzzék. A prefektúra képviselője azzal érvelt, hogy Romániában csak a román lehet a hivatalos zászló. Akárcsak a kommunizmusban, jegyezte meg Kulcsár-Terza. Hangsúlyozta: felháborítónak tartja az eljárást, szerinte megfélemlítő akcióról van szó, így akarják elérni, hogy a magyar közösség ne használja szimbólumait, de eljött az ideje, hogy jogilag is fellépjünk ezen támadások ellen. Az újabb székelyzászló-ügyben a törvényszék október 6-án hirdet ítéletet. Farcádi Botond Háromszék Erdély.ma 2016. szeptember 23.RMDSZ: Udvarhelyszék szóban is beolvasott KelemennekNyíltan szembehelyezkedett az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete a szövetség központi vezetőségével annak kapcsán, hogy itt biztosítanának befutó helyet a decemberi parlamenti választáson Biró Zsoltnak, a Magyar Polgári Párt ( MPP) elnökének. A területi szervezet csütörtök esti, a képviselő- és szenátorjelölteket rangsoroló ülésén a több mint háromszáz küldött közül többen kifogásolták az eseményen jelen lévő Kelemen Hunor szövetségi elnöknek, hogy az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) a megkérdezésük nélkül döntött úgy, miszerint az MPP elnökének adja az Udvarhelyszéket megillető, befutónak számító helyet a szövetség Hargita megyei képviselőjelölt-listáján. Mint arról már beszámoltunk, 15 udvarhelyszéki polgármester írásos beadványban is sérelmezte ugyanezt, arra kérve az RMDSZ döntéshozóit, hogy változtassák meg a döntést. Bokor Sándor parajdi polgármester megismételte: attól tartanak, hogy Udvarhelyszéknek nem lesz RMDSZ-es parlamenti képviselője. Sőt a Székelyhon portál helyszíni tudósítása szerint Asztalos Ferenc volt parlamenti képviselő a gyűlésen elhangzott felszólalásában úgy vélekedett: Biró nem maximalizálni, hanem minimalizálni fogja a szövetségre leadott voksok számát. Hasonló álláspontot képviselt Verestóy Attila szenátor, a szövetség udvarhelyszéki szervezetének elnöke is, közölve: egyáltalán nem támogatja, hogy Biró Zsolt legyen a széki képviselőjelölt, inkább azt szeretné, ha az MPP elnöke Maros megyeben kapna bejutó helyet. Markáns véleményt fogalmazott meg a Bukaresti parlamentből több mint két évtized után leköszönő Antal Isván, aki szerint az RMDSZ vezetőségének a helyi döntést kell elfogadnia ahelyett, hogy saját döntését ráerőltetné a tagokra. A felszólalók arra kérték a szövetségi elnököt, illetve a területi elnököt, hogy a SZÁT szeptember végi ülésén gondolják át az MPP-vel kötött megállapodás eme fejezetét. Kelemen Hunor a gyűlésen kijelentette, Udvarhelyszéken nagy szavazóbázisa van az MPP-nek, ezért határoztak úgy, hogy itt adnak befutó parlamenti képviselői helyet Biró Zsoltnak. Az RMDSZ elnöke hozzátette, a SZÁT még nem véglegesítette döntését, a testület jövő heti ülésén fog határozni, addig pedig még konzultálni fognak Biró jelöléséről. Egyébként a titkos szavazással eldöntött rangsoroláson 303 érvényes szavazatból Birtalan József képviselőjelölt 227, Sebestyén István-Csaba 77 voksot kapott; a szenátorjelöltek közül Verestóy Attila 194, Antal István Lóránt pedig 112 szavazatot szerzett a 306 érvényes voksból. Az RMDSZ és az MPP szeptember 15-én kötött a parlamenti választásokra és a következő parlamenti ciklusra vonatkozó együttműködési megállapodást. Ebben az RMDSZ két, befutónak számító képviselőjelölti helyet ajánlott fel jelöltlistáin az MPP-nek az utóbbi támogatása fejében. A SZÁT határozata szerint az egyik Háromszéki és az udvarhelyszéki képviselői helyet kapja meg az MPP. Az MPP elnöksége a Háromszéki mandátumra Kulcsár Terza József Kovászna megyei elnököt, az udvarhelyszéki helyre pedig Biró Zsolt országos elnököt jelölte. Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
