Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 422 találat lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 421-422
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Antonescu, Crin

2012. december 19.

Volt szándéknyilatkozat az USL és az RMDSZ között a közös kormányzásról
Írásos szándéknyilatkozat létezett a romániai választásokon győztes Szociálliberális Szövetség (USL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) között a közös kormányzásról – erősítette meg szerdán az MTI-nek Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A mindeddig titokban tartott megállapodásról Crin Antonescu, az USL liberális társelnöke beszélt egy kedd esti tévéműsorban, azt állítván, hogy az RMDSZ nem tartotta be az ősz folyamán aláírt szándéknyilatkozat „szellemét".
„Igen, létezett egy elvi egyezség az USL-vel, és az RMDSZ ezt betartotta. Az egyedüli ember, aki nem tartotta be, az Crin Antonescu, aki feltételeket szabott a választások után" – mondta Kelemen Hunor, felidézve: azt kérték az RMDSZ-től, fogadja el az alkotmány első cikkelyét, amely nemzetállamként határozza meg Romániát.
MTI
Erdély.ma

2012. december 20.

Az RMDSZ átverte az erdélyi magyarokat
Az RMDSZ jóval a választások előtt titokban lepaktált a szociál-liberális pártszövetséggel (USL), és írásos egyezséget kötött a közös kormányzásról éppen azokkal, akik néhány hónappal korábban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatát, ezzel pedig a teljes erdélyi magyarságot támadva jutottak hatalomra annak a kormánynak a megbuktatásával, amelynek az RMDSZ is tagja volt.
A korábbi hatalmi pozícióikat féltő RMDSZ-vezetők ismét félrevezették az erdélyi magyar közösséget: a választási kampányban úgy kérték a magyarok szavazatait, hogy elhallgatták a rendszeresen nacionalista, magyarellenes magatartást tanúsító szociálliberális pártszövetséggel megkötött titkos megállapodás létét, mi több, ennek az ellenkezőjét állították. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök október végén szó szerint azt mondta: „mi senkivel nem kötünk szövetséget a választások előtt, ugyanúgy, ahogy az elmúlt 23 évben egyszer sem tettük” (Mediafax hírügynökség, október 31.).
Az RMDSZ képmutató módon éppen a „bizalom” jelszóval kampányolt, miközben ő maga hazudott, bebizonyítva, hogy a bizalmat nem tekinti kölcsönösnek, a magyarok szavazatát pedig pusztán eszközként kezeli, amelynek segítségével ismét hatalmi pozícióba kerülhet.
A hazugságot súlyosbítja, hogy az „érdekvédelmi szövetség” vezetője, Kelemen Hunor csak azután ismerte el a – miniszteri bársonyszékekről és még véletlenül sem elvekről vagy megvalósítandó célokról szóló – titkos paktum aláírását, hogy Crin Antonescu, az USL társelnöke beszélt a megállapodásról. Kelemen Hunor MTI-nek adott nyilatkozatából az is kiderül, hogy az RMDSZ több vezető politikusa, parlamenti képviselők, szenátorok, megyei elnökök is tudtak a titokban született egyezségről, de hallgattak róla, becsapva nem csak saját szavazótáborukat, hanem az erdélyi magyarság egészét, amelynek kizárólagos képviselőinek tekintik magukat.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajnálatosnak tartja és elítéli a balkáni politizálásnak ezt a gyakorlatát, amelyet az RMDSZ rendkívül hatékonyan sajátított el Bukarestben. Tisztességes vezetők ilyen helyzetben lemondanak és bocsánatot kérnek azoktól, akik képviselőiknek választották, és azoktól is, akik képviselőinek kikiáltják magukat.
2012. december 19.
Toró T. Tibor, elnök
Erdélyi Magyar Néppárt
Nyugati Jelen (Arad)

2012. december 20.

Neptun 2.
Sokan nem emlékeznek már rá, miként írta be magát a romániai magyar politikatörténetbe a fekete-tenger-parti üdülőtelep, érdemes hát visszapörgetni az idő kerekét húsz évvel. Az RMDSZ három politikusa – Borbély László, Frunda György és Tokay György – 1993 júniusában a szövetség vezetőségének felhatalmazása nélkül, titkos találkozón vett részt Neptunon az akkori román hatalom képviselőivel.
Az Iliescu-rezsim által tett, azóta is homályba vesző ígéretek fejében Románia számára lehetővé vált, hogy kisebbségbarátnak tűnjön a Nyugat szemében, ennek köszönhetően felvételt nyert az Európa Tanácsba. Az RMDSZ belső ellenzéke árulást kiáltott, a Neptun-gate-nek nevezett paktum pedig az erdélyi magyar politikai szétválás egyik mozgatórugójává vált.
Ha az RMDSZ csúcsvezetői és területi elnökei tudtak a Kelemen Hunor által a román balliberálisokkal a december 9-i választások előtt aláírt egyezségről, akkor a mostani paktum a neptunitól eltérően széles körű konszenzus alapján született a szövetségen belül. Ez esetben viszont nyilvánvaló, hogy az RMDSZ testületileg megvezette a magyarokat, elsősorban a saját választóit. Hiszen a kampányban folyamatosan hangsúlyozták: egyetlen – magyar vagy román – párttal sem kötnek választási szövetséget, kizárólag a magyar közösséggel, továbbá azt sulykolták, a rivális EMNP jelöltjeire leadott szavazatok román honatyákat juttatnak be a bukaresti törvényhozásba.
Miközben alkujukkal – amelyet ezek után sem ártana nyilvánosságra hozni – már a hatalom előszobájában tudták magukat, előre levajazva a posztosztozkodást is. Persze tudjuk, a politikában mindig léteztek egyezségek, háttéralkuk. Csakhogy az RMDSZ úgy paktált le a kampány kellős közepén az USL sokszor nyíltan nacionalista, magyarellenes kirohanásokra vetemedett vezéreivel, hogy nem vallotta be választóinak: voksukat jó előre „zálogba helyezte” román partnereinél.
Ráadásul utóbbiak, elsősorban Crin Antonescu látványosan hátba szúrta, tisztességtelennek nevezte a szövetség vezetőit, akik ezek után kenhetik a hajukra a liberális elnök hosszan tartó ajnározását. Rossz látni, ahogy az RMDSZ egyre mélyebbre süllyed a Dâmboviţa-parti kijáró politizálás dagonyájában.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

2012. december 20.

Titkos paktumok
A politikában voltak, lesznek tárgyalások, egyezségek. Ez a politika természete – Kelemen Hunor ezekkel a szavakkal rövidre is zárná azt a tegnap nyilvánosságra került hírt, miszerint az RMDSZ még jóval a választások előtt, októberben megállapodást írt alá a Szociál-Liberális Szövetség vezetőivel a közös kormányzásról.
 Hogy a neptuni szellemiséget idéző paktumról miért nem szóltak a magyar választóknak, arra a szövetségi elnök nem tér ki. Nyilván, arra számítottak, hogy a baloldali kormány nacionalista megnyilvánulásai mozgósító erővel bírnak a magyarok körében. Arról is hallgat Kelemen Hunor, hogy ezek után minden, a kampányban magyarellenesnek beállított intézkedés olcsó színjátéknak tűnik csupán, melynek köszönhetően Antonescuék megszerezték a román nacionalisták voksait, az RMDSZ pedig a kisebbséget elnyomó hatalommal szembenálló, védelmet nyújtó szervezet szerepében pózolhatott. Kelemen Hunor arra sem ad magyarázatot, miért van az, hogy majd minden román alakulattal hamarabb leülnek tárgyalni, és gyorsabban megegyezésre jutnak, mint például a magyar testvérpártokkal. Miként lehetséges az, hogy a ripacs Crin Antonescuval, a kommunista utódpártot vezető, Adrian Năstase korrupcióért elítélt volt miniszterelnök árnyékában felnőtt Victor Pontával megállapodást írnak alá – a romániai rendszerváltozás elindítójával, Tőkés Lászlóval pedig egy asztalhoz sem hajlandóak ülni?  Nem is olyan régen, november 8-án, Sepsiszentgyörgyön mintegy kétezren vonultak a kormányhivatal elé székely jelképeink védelmében, a nyelvi jogaink, magyar intézményneveink ellen ágáló, szimbólumainkból gúnyt űző, provokatív intézkedéseivel kitűnő, folyton gáncsoskodó kormánymegbízott leváltását követelve. Vajon tudta az a kétezer tiltakozó, hogy voltaképpen „szövetséges” ellen emeli fel hangját, hisz a sokat – és joggal – szidott Codrin Munteanu annak a szociál-liberális csapatnak a tagja, amellyel az RMDSZ már jóval korábban kiegyezett. Tamás Sándor megyei elnök szívhez szóló szavakkal ecsetelte, Székelyföld azoké, akik dolgoznak érte, akik áldozatot hoznak érte. Pedig nagyon úgy tűnik, egyelőre inkább azoké, akik politikai haszonszerzés céljából az itt élők nemzeti érzelmeit kijátsszák, titkos alkukat kötnek, féligazságokat szajkóznak, akik félrevezetik az embereket.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. december 20.

Hírsaláta
ELHUNYT MAG PÉTER, a bukaresti televízió és rádió magyar műsorának közkedvelt újságírója. Századunk gyógyíthatatlan betegsége, a rák végzett vele is. Élt 82 esztendőt.
KELL A CIÁN, NEM KELL A CIÁN? Hét elején a fővárosban mintegy ezren tiltakoztak a ciántechnológiájú bányászat engedélyezése és az ellen, hogy a Gold Corporation aranybányát nyisson, Verespatak központjában ugyancsak körülbelül ezren kérték, indítsák be a kitermelést. A beruházás megkezdését kérő Fehér és Hunyad megyeiek azt mondják, a verespataki tervvel újra lesz munkahelyük. Közben a környezetvédelmi minisztérium tegnapi közleményében leszögezte: kizárólag az összes környezetvédelmi előírás betartásával nyithat bányát Verespatakon a Roşia Montana Gold Corporation. (Ziare.com)
NINCS HIÁNY ÖNBIZALOMBAN. A képviselőház jogi bizottságában szeretne tevékenykedni Gigi Becali, a Steaua labdarúgócsapat tulajdonosa. Következő célja, hogy a liberális párt elnöke legyen, míg Crin Antonescu lesz az ország államfője. Becali szerint, ha Antonescu Cotroceni-be megy, és a liberális alakulat Tăriceanu kezére kerül, felveti a por a pártot. „Célom – jelentette ki –, hogy Antonescu elnök legyen, én meg a Nemzeti Liberális Párt elnöke. 2014-ben én írok alá, én csinálom a kormányt. Ez a célom.” Különben az ambiciózus férfiú ipari líceumban érettségizett, pásztorkodásból élt, viselkedni soha nem tanult meg. Most egyebek közt azt is ígéri, hogy megtanul viselkedni. (Puterea)
7HATAR.RO – GAZDÁKNAK. A Csíkszépvízen bejegyzett Agrár Média Egyesület Luca napján indította el Erdély első gazdaportálját, amely a világhálón a 7hatar.ro címen érhető el. Az oldal szerkesztői azt szeretnék, ha az olvasó hozzájuthatna azokhoz az információkhoz, amelyeket az erdélyi gazda eddig nem talált meg magyar nyelven. A hírértékű tájékoztatások, riportok, szaktanácsok mellett a mezőgazdasági törvénykezés újdonságairól, a vita alatt álló tervezetekről is tájékoztat majd a 7határ. A laptulajdonosok szerint fontos szempont, hogy – szemben a nyomtatott magazinokkal, amelyek terjesztési akadályokba ütköznek – az oldal tartalma akár minden erdélyi aktív gazdához eljuthat ingyen.
VÁLASZTÁSI ADOMÁNYOK PÁRTOKNAK. Az Állandó Választási Hatóság szerint a december 9-i parlamenti választások kampányában az SZLSZ több mint 15,5 millió lej, míg a jobboldali pártszövetség 7,7 millió lej támogatást gyűjtött össze. Az RMDSZ összesen 682 235 lej adományt kapott, ebből 112 692 lej jogi, 569 543 lej természetes személyektől származik. A Dan Diaconescu Néppárt 4 162 727 lejt költhetett el a választási kampányban, ebből 124 345 lej jogi, 4 038 382 lej pedig természetes személyektől folyt be. Összesen 28 734 439 lejt adományoztak a politikai pártoknak, szövetségeknek, jelölteknek, ebből 3 258 194 lejt jogi, 25 476 245 lejt természetes személyek adták. (Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. december 20.

Tőkés az RMDSZ-elit lemondását követeli
Éles vita dúl az erdélyi magyar politikai élet főszereplői között annak kapcsán, hogy az RMDSZ-ről kiderült: már a parlamenti választások előtt titokban írásos megállapodást kötött a Szociálliberális Unióval (USL) a közös kormányzásról.
Csütörtökön kibocsátott nyilatkozatában Tőkés László a téma kapcsán megállapítja: „a triumfáns negatív kampányt folytató RMDSZ-pártelit végighazudta az egész korteshadjáratot”, emiatt le kell mondania. „A kampány idején egyfajta románellenes retorikával riogatta a magyarságot, azt állítván, hogy aki nem az RMDSZ-re voksol, az az ellenséges román pártokra szavaz. Miközben minden esetben azt hangoztatták, hogy a választások végeztéig senkivel semmiféle megegyezést nem kötnek – ezzel ellentétben mindvégig félrevezették választóikat, és már jó előre elvtelen alkut kötöttek a nacionál-kommunista USL-vel. Az már csak hab a tortán, hogy hiába ittak előre a medve bőrére, hiszen miután a szocialista-liberális oldal kétharmados mértékben túlnyerte magát, és Crin Antonescuék meggondolták a dolgot – az RMDSZ végül is hoppon maradt” – állapítja meg az európai parlamenti képviselő.
Tőkés szerint nyilvánvaló, hogy a titkos megállapodás eleve a román néppárti, illetve a magyar nemzeti ellenzék ellenében köttetett, amellyel az RMDSZ lejáratta a magyar érdekképviseletet, és alkut kötött az erdélyi magyarság bőrére. „Felvetődik a kérdés, hogy a maga idejében miről is tárgyalt órák hosszat Szász Jenő Kelemen Hunorral. És megtalálódni látszik a nyitja annak, hogy – egészen megmagyarázhatatlan módon – mi is késztethette az MPP exelnökét, valamint utódját, Biró Zsoltot arra, hogy rövid egymásutánban „a Nemzet televíziójában” az RMDSZ választási érdekei mellett emeljék fel a hangjukat” – áll Tőkés László közleményében, amelyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke leszögezi: „az őszödi hazudozóknak és a neptuni tárgyalóknak – a demokrácia szabályai szerint – egyetlen lehetőségük az marad, hogy tisztségükről feltétel nélkül, azonnal lemondjanak”.
Közleményt bocsátott ki a történtek kapcsán Kelemen Hunor is, azt fejtegetve, hogy az RMDSZ számára a kormánykoalíció soha nem volt kényszer. „A kormányzásban való részvétel nagyobb mozgásteret, több lehetőséget ad – de csak akkor, ha partnerek hozzák létre a koalíciót. Ez a feltétel most nem állt fenn. A győztes pártszövetségből már a választás éjszakája óta olyan hangok hallatszottak, hogy az RMDSZ-re nincs igazán szükség Románia kormányzásához. Vagy ha mégis, legfeljebb egyfajta dísznek: azt mutatni az Európai Unió felé, hogy az USL nem él vissza az erőfölényével, azt demonstrálni, hogy partnerségre törekszik. Azért nem léptünk koalícióra a Szociálliberális Szövetséggel, mert a pártszövetségen belül nem volt konszenzus ebben a kérdésben. A Liberális Párt számára, úgy tűnik, nem csak a választási kampány része volt, hogy magyarellenes politikai megnyilatkozásokat tegyen, így megakadályozta azt, hogy a miniszterelnök akarata érvényesüljön” – áll a szövetségi elnök közleményében.
Kelemen kifejtette, az elkövetkező időszak politikai döntései – alkotmánymódosítás, fejlesztési régiók átszervezése, ingatlan-visszaszolgáltatás – fontosságának tudatában az RMDSZ-nek az volt a célkitűzése, hogy mindezeket a döntéseket ne lehessen a magyar közösség véleményének figyelembevétele nélkül meghozni. „Számunkra ez a helyzet biztosítja a közösségi és kisebbségi jogok bővítésének lehetőségét, a magyar közösség érdekeinek érvényesítését” – áll a közleményben. A továbbiakban Kelemen Hunor úgy vélekedik, az ellenzéki szerep lehetővé teszi, hogy több figyelmet szenteljen magára az RMDSZ. „Önvizsgálatra van szükség. Összegeznünk kell a kampány és a választások tapasztalatait, feltárni az okokat, hogy miért veszítettünk szavazatokat. Az elmúlt esztendők hibáiból tanulva, azokat kiigazítva kell folytatnunk utunkat” – szögezi le az RMDSZ elnöke, hozzátéve: a napokban nyilvánosságra hozza az USL vezetőivel kötött megállapodás szövegét.
Székelyhon.ro

2012. december 24.

Összekülönböztek a Szociálliberális Unió pártjai a minisztériumi hatáskörökön
Nem a legjobb előjelekkel kezdte meg tevékenységét Victor Ponta miniszterelnök második kormánya: a kabinet megalakulását hátráltatta, hogy a Szociálliberális Unió (USL) két legnagyobb tagja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között vita robbant ki egyes hatáskörök elvonása miatt. A vitát végül hosszas egyeztetéseket követően sikerült elsimítani, így a parlament pénteken bizalmat szavazott a kormánynak, amely első intézkedései során egyes központi intézmények átalakításáról döntött. A vita annak nyomán robbant ki a PSD és a PNL között, hogy – mint arról beszámoltunk – Victor Ponta csütörtökön úgy döntött, az eredetileg húsz minisztériumosra tervezett kormányban tizenhétre csökkenti a tárcák számát, és kilencre növeli a tárca nélküli miniszterekét, azáltal, hogy az energetikai, a kisvállalkozásokért felelős és az erdészeti és vízügyi minisztert tárca nélküli miniszterré minősítette vissza.
Utóbbi kettő a Konzervatív Párt (PC), illetve a PNL birtokában volt.
A PNL-nél ráadásul az is kiverte a biztosítékot, hogy Ponta úgy döntött: a szintén a liberálisoknak adott közlekedési tárca hatásköréből kivonja az Országos Közútkezelő Vállalatot (CNADNR), amely a miniszterelnöki hivatalnak alárendelt, PSD-s irányítású nagyberuházások minisztériumának irányítása alá kerül. Emellett az is kiszivárgott, hogy az adóhatóságot (ANAF) a pénzügyi tárca fennhatósága alól közvetlen miniszterelnöki hatáskörbe kívánta utalni.
A PNL elnöksége még csütörtökön este vésztanácskozást hívott össze, ennek nyomán nem kezdődhetett el a parlamentben a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatása. Sőt a folyamat pénteken is tovább csúszott, miután délelőtt Victor Ponta, a PSD és Crin Antonescu, a PNL elnöke négyszemközt egyeztetett a vitás kérdésekről. Végül sikerült megegyezésre jutniuk: a közútkezelő kikerült a közlekedési tárca irányítása alól, Ponta viszont határozottan cáfolta, hogy az adóhivatal saját hatáskörbe vonását tervezte volna.
Ponta újraegyesítene
Ennek nyomán a parlamenti szakbizottságokban lefolytathatták a miniszterjelöltek meghallgatását, majd a törvényhozás bizalmat szavazott a Ponta-kabinetnek. A parlament két házának pénteki együttes ülésén a törvényhozók 402 vokssal – 120 ellenében – szavaztak bizalmat a kabinetnek. A beiktatáshoz legalább 294 támogató szavazatra volt szükség.
Ponta programbeszédében azt mondta, hogy kétharmados parlamenti többségét a társadalom újraegyesítésére és nem a kisebbség elnyomására akarja használni. „A teremtett világ nem ér véget sem a keresztények, sem a maják számára, de a megosztás és gyűlölködés politikája ma véget érhet” – mondta Victor Ponta a pénteki nappal kapcsolatos világvégejóslatokra utalva. Kifejtette: arra kapott felhatalmazást a választóktól, hogy véget vessen a megszorításoknak és betemesse az árkokat az egymás ellen uszított emberek között.
Ponta ugyanakkor megerősítette kormánya európai elkötelezettségét. Az RMDSZ, amelyet az USL – korábbi koalíciós ígérete ellenére – kihagyott a kabinetből, nem szavazott bizalmat a kormánynak. Az RMDSZ nevében felszólaló Borbély László politikai alelnök azt mondta, hogy megérti, milyen „nehéz” helyzetben van a kétharmados felelősséggel felruházott USL, mert az RMDSZ már több mint húsz éve viseli egy másik közösség, a romániai magyarság csaknem kilencven százalékos bizalmának felelősségét. Borbély jelezte: az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül. Üdvözölte, hogy a kormányprogram kisebbségvédelmi fejezetet is tartalmaz, a kisebbségek nyelvi és oktatási jogainak védelméről, azzal az ígérettel, hogy a regionális átszervezésnél a kormány figyelembe veszi a különböző térségek kulturális hagyományait.
A kabinet pénteken este le is tette az esküt Traian Băsescu államfő előtt, aki azt mondta: a kormány sikerre van ítélve, mert ezáltal Románia is sikeres lesz, ha pedig mégsem lesz sikeres a kormányzás, azért a kabinet csak magát okolhatja. Az államfő egyébként három miniszterrel – Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettessel, Radu Stroe belügyminiszterrel és Relu Fenechiuval, a közlekedési tárca vezetőjével – nem fogott kezet. Băsescu amúgy tegnap Predealon – ahol szabadságát tölti –, egy hómobilon ülve azt mondta, neki jelenleg nincsenek gondjai, mivel a gondok immár a kormány és a jelentős parlamenti többség vállát nyomják. Ugyanakkor közölte: azt kívánja, hogy a kormány teljesítse ígéreteit.
Átalakuló struktúrák
A kormány szombaton el is kezdte munkáját, és hozzálátott a központi közigazgatás átszervezéséhez. Ennek keretében a megyei prefektúrák a belügyminisztériumtól a miniszterelnöki hivatalhoz kerültek. A prefektusok hatásköre is változni fog a regionális átszervezés során – mondta a miniszterelnök. Ponta szerint 2013-ban még a parlament tavaszi ülésszaka idején be kell fejezni a közigazgatási régiók megalakítását. Emellett a miniszterelnöki hivatal hatáskörébe került a restitúciós hatóság, a vallásügyi államtitkárság, a közbeszerzések törvényességét vizsgáló hatóság, az ásványkincseket felügyelő hatóság, a holokausztintézet és a pénzmosásellenes hatóság is. n Hírösszefoglaló
Martonyi gratulált Corlăţean kinevezéséhez
Martonyi János magyar külügyminiszter levélben gratulált Titus Corlățean román külügyminiszternek újbóli kinevezése alkalmából. „Örömömre szolgál, hogy Románia új kormányában változatlanul Ön látja el a külügyi tárca vezetését, ami jó alapot biztosít a 2012. október 1-jén Budapesten megkezdett párbeszéd töretlen folytatására.
Megerősítem készségemet a két ország közötti stratégiai partnerség fejlesztése és további tartalommal való megtöltése, valamint az Európai Unió aktuális kérdései közül a bennünket közvetlenül érintő politikák összehangolása iránt” – olvasható a tárca közleményében. Martonyi János kifejezte meggyőződését, hogy a két ország között kialakult szoros és sokrétű együttműködés továbbfejlesztésének, a közös ügyek hatékony megoldásának, az esetleges nézetkülönbségek tisztázásának egyetlen célravezető útja a rendszeres párbeszéden alapuló kapcsolattartás.
Krónika (Kolozsvár)

2012. december 28.

Négy kormány, három kormányfő, két választás
Politikai szempontból a kilencvenes évek eleje óta a legmozgalmasabb volt az idei esztendő, amelynek során négy kormány, három kormányfő váltotta egymást, két választást és egy referendumot tartottak.
Ötödik Boc után Ungureanu
Az év elején a gazdasági-társadalmi válság, de a rossz kormányzás által megkövetelt megszorító intézkedések következtében a Boc-kormány és vele együtt a kabinetért szinte kezességet vállaló Traian Băsescu népszerűsége meredeken zuhanni kezdett. Az utolsó döfést talán az év elején az államfő Raed Arafat elleni támadásai jelentették, amelynek következtében a romániai rohammentő-szolgálatot megalapító palesztin orvos lemondott az egészségügyi tárcánál betöltött államtitkár-helyettesi tisztségéről.
Az ennek nyomán beindult tüntetések alkalmával a résztvevők az elején még csak Arafat mellett álltak ki, néhány nappal később azonban már a Boc-kormány és Traian Băsescu ellen skandálták jelszavaikat, így aztán már a doktor államtitkár-helyettesi tisztségébe való visszahelyezése sem elégítette ki őket. Mindennek következtében Emil Boc február 6-án lemondott ötödik kormányfői tisztségéből.
A hatodik Boc-kormány kinevezését Traian Basescu úgy látszik, már nem tartotta lehetségesnek, ezért a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatóját, Mihai Răzvan Ungureanut nevezte ki a kormány élére, akit február 9-én meg is szavazott a parlament.
Ungureanu – alighanem az államfőtől kapott utasítások szerint – megpróbálta „átkozmetikázni” a kormányt, igyekezett a Boc-kormányokban még nem szerepelt tárcavezetőket kinevezni. Kísérletét azonban a sajtó meghiúsította: az újságírók „kiszimatolták” ugyanis, hogy az új tárcavezetők a régi miniszterek kezes emberei voltak. Így nem csoda, hogy mindössze 78 napnyi országlás után Ungureanu kormánya csúfosat bukott a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok által benyújtott bizalmatlansági indítvány nyomán, amelyet megszavaztak a nem magyar kisebbségek, de a demokrata liberálisoktól az ellenfélhez átállt politikusok is.
Hatalomra került ellenzék
Mindezek után Traian Băsescu államfő már jónak látta azt, hogy ha a kormányalakításnál lemond a teljesen népszerűtlen demokrata liberálisokról, így az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség legnagyobb pártjának elnökét, a szociáldemokrata Victor Pontát bízta meg az újabb kabinet felállításával. Kormányát május 7-én szavazta meg a törvényhozás, a kabinetet mellé állt a korábban a demokrata liberálisokat és Traian Băsescut támogató Országos Szövetség Románia Haladásáért nevű tömörülés is.
Victor Ponta tisztában volt azzal, hogy Raed Arafat elmozdítása csak ürügy volt a tüntetésekhez, a lakosság ugyanis teljes mértékben elégedetlen volt Bockék egymást érő megszorító intézkedéseivel, ezért országlását a demokrata liberálisok által 25 százalékkal megkurtított bérek visszaállítását ígérve indította, az első lépésben nyomban 8 százalékos béremeléssel kezdve.
Ennek nem kevés serepe volt abban, hogy a Szociál-Liberális Szövetség a helyhatósági választásokat a szavazatok 50 százalékával, a legtöbb megyeitanácsi elnökséget és a legtöbb polgármesteri tisztséget megszerezve nyerte meg.
Egy hét, amely megrengette Romániát
Időközben tovább romlott Traian Basescu államfő és a Szociál-Liberális Szövetség vezetői közötti amúgy sem felhőtlen viszony, aminek nem használt az a körülmény sem, hogy Victor Ponta akarta képviselni Romániát az Európai Tanácsban az államfő helyett – az alkotmánybíróság azonban az államfőnek adott igazat.
Ezért a Szociál-Liberális Szövetség megkezdte Traian Băsescu államfői tisztségből történő újabb felfüggesztésének folyamatát, amelyet igyekezett a legrövidebbre szabni. Így alig egy hétre volt szükségük a szociálliberálisoknak ahhoz, hogy elmozdítsák a két ház demokrata liberális elnökét, Vasile Blagát és Roberta Anastasét, őket Crin Antonescuval és Valeriu Zgoneával helyettesítették. Az addig a parlament ellenőrzése alatt álló Hivatalos Közlönyt Victor Ponta kormányának felügyelete alá helyzeték, leváltották a népügyvédet, akinek joga volt felülbírálni a kabinet döntéseit. Emellett a kormány kiadott egy sürgősségi rendeletet, amelynek értelmében lecsökkentették a felfüggesztett államfő sorsáról döntő népszavazáson való részvételi arányt.
Mindezek után a parlament július 6-án felfüggesztette tisztségéből Traian Basescut.
Győztesek vereségei
Csakhogy a szociálliberálisok ezt követően néhány vereséget szenvedtek. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a népszavazás csakis akkor érvényes, ha az összes választók több mint a fele az urnákhoz járul. Így a referendum, bár a résztvevők hatalmas többsége, közel 83 százaléka szavazott Traian Basescu ellen, nem volt érvényes, mivel a részvétel mindössze 46,2 százalékos volt.
Ezt még romániai szempontból nézve is különös csatározás követte: a kormány amolyan „mini-népszámlálást” kívánt végrehajtani, amelynek nyomán megállapították volna, hogy a lakossági csökkenéssel arányosan visszaesett a szavazati joggal rendelkező állampolgárok száma is. Az alkotmánybírák azonban a kabinetnek ezt a szándékát is keresztülhúzták.
A választási listák módosítására tett sikertelen kísérletei nyomán lemondott tisztségéből a közigazgatási és belügyminiszter, Ioan Rus, valamint a tárca közigazgatási feladatokért felelős megbízott minisztere, Victor Paul Dobre.
Az alkotmánybírák mindezek után augusztus 12-én érvénytelennek mondták ki a népszavazást, így az államfő, 52 napig tartó felfüggesztés után visszatérhetett tisztségébe.
„Meg nem támadási” paktum
A Cotroceni palotába visszatérve Traian Băsescu novemberig kerülte a nyilvánosságot, a parlamenti választási kampány beindulásakor azonban már előtt több alkalommal is kikelt a szociál-liberálisok ellen, egyebek között azt is hangoztatva, hogy semmiképpen sem fogja majd kormányfőnek kinevezni Victor Pontát.
A nyugati kancelláriákat – akárcsak Traian Băsescu felfüggesztése idején az alkotmányosság és a jogállam kérdései – ez úttal az államfői intézmény, valamint a választások nyomán vélhetően kialakuló, szociálliberális többséget összesítő parlament és szociálliberálisok kormány közötti háborúzás aggasztotta.
A választások igazolták a papírformát: a szociálliberálisok 60 százalékkal győztek, a parlamenti mandátumok kétharmadát megszerezve. Traian Băsescu lehetősége teljes mértékben beszűkültek, így kénytelen volt másodjára is kormányfőé kinevezni Victor Pontát. Brüsszel és Washington megnyugtatására azonban a miniszterelnök és az államfő „békés egymás mellett élési” megállapodást írt alá. A dokumentum tisztázza az államfő és a kormányfő feladatait: előbbi felelősségébe tartoznak a külpolitikával, a biztonság- és védelmi politikával kapcsolatos feladatok, valamint az ország képviselete az Európai Tanácsban, míg utóbbi a gazdasági és társadalmi politikákkal, az ország kormányzásával, a napirenden lévő problémákkal foglalkozik. A felek azt is megfogadták, hogy kerülik az egymás elleni nyilvános támadásokat.
A második Ponta-kormányt pedig a parlament 402 igennel 120 nem ellenében beiktatta.
2012: politikai eseménynapló
Időpont Mi történt
01.12. Megindulnak a tüntetések Raed Arafat államtitkár-helyettesi tisztségéből történt elmozdítása ellen
02.06. Emil Boc lemond miniszterelnöki tisztségéből
02.09. Az Ungureanu-kormányt beiktatja a parlament
04.27. Az Ungureanu-kormányt megbukik a bizalmatlansági indítvány során
05.07. A parlament megszavazza  Victor Ponta kormányát
06.10 A szociál-liberálisok 46,9 százalékos győzelme a helyhatósági választásokon
07.05. A Ponta-kormány csökkenti a referendumon való részvétel arányát
07.06. A parlament felfüggeszti államfői tisztségéből Traian Basescut
07.11. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a szavazók több mint felének részvétele szükséges a referendum hitelesítéséhez.
07.29. Érvénytelennek mondják ki az államfő felfüggesztésére kiírt referendumot
08.29. Traian Basescu ismét elfoglalhatja helyét az államfői palotában
12.09.A szociál-liberálisok 60 százalékkal nyerik a parlamenti választásokat
12.21. A második Ponta-kormányt beiktatja a parlament
Maszol.ro

2013. január 3.

Közzétették az RMDSZ-USL-megállapodást
Nyilvánosságra hozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azt a megállapodást, amelyet október elsején, a decemberi romániai parlamenti választások előtt kötött a román kormányzó Szociálliberális Szövetséggel (USL).
Kelemen Hunor az RMDSZ honlapján közzétett videoüzenetben kifejtette: a megállapodás minden szavát és mondatát” ma is vállalja.
Az USL részéről Crin Antonescu és Victor Ponta, az RMDSZ részéről pedig Kelemen Hunor és Borbély László által aláírt politikai együttműködési megállapodás azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek alapján a két politikai erőnek parlamenti és kormányzati politikai szövetséget kellett volna kötnie a decemberi romániai parlamenti választások után. Az USL végül nem vette be a kormányba az RMDSZ-t, miután olyan feltételeket támasztott a magyar párttal szemben, amelyeket ez utóbbi nem fogadott el.
A nyilvánosság előtt először Antonescu beszélt a megállapodásról, majd Kelemen Hunor december 19-én az MTI-nek megerősítette a dokumentum létezését.
Az RMDSZ elnöke a videoüzenetben kifejtette, hogy a romániai magyar nemzeti közösség szülőföldön való boldogulásához, közösségi jogainak kivívásához és biztonságához minél több politikai eszközt kell használni. Ezt fogjuk tenni 2013-ban is a párbeszéd és az együttműködés keresésével – mondta.
A megállapodás szerint a felek közösen támogatták volna Victor Pontát a kormányalakításban, az RMDSZ pedig parlamenti mandátumaival arányosan vett volna részt a kormányzásban és a kormányzati struktúrában. A felek vállalták, hogy a 2012 és 2016 közötti kormányzati ciklusban támogatják az alkotmány módosítását, valamint Románia közigazgatási átszervezését, ez utóbbit úgy, hogy figyelembe vegyék a különböző régiók hagyományait, kultúráját és történelmét.
Emellett a felek kötelezettséget vállaltak arra is, hogy támogatják azokat a törvényjavaslatokat, amelyek rendezik a nemzeti kisebbségek kulturális jogait. A megállapodás szerint biztosítani kellett volna azt is, hogy a dekoncentrált, valamint egyéb megyei és helyi intézmények élén a magyar lakosság számarányával egyező arányban legyen magyar vezető.
A megállapodás szövege kitér a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű oktatására is. A felek vállalták, hogy a különálló intézetek/főtanszékek létrehozása révén megalakítják a magyar tanulmányi vonalat” a román és magyar oktatók által szeptember 22-én aláírt megállapodásnak megfelelően.
A felek vállalták azt is, hogy konzultálnak egymással minden olyan kérdésben, amely a magyar kisebbség nyelvi, kulturális, oktatási jogaival, valamint az oktatási törvénnyel – főként annak a nemzeti kisebbségekre vonatkozó fejezetével – kapcsolatosak.
A megállapodás eredeti példányának elektronikus változatát ITT tekinthetik meg.
Erdély.ma,

2013. január 4.

Nyilvános az RMDSZ – USL-paktum
Közzétette csütörtökön Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke azt a megállapodást, amelyet még a tavaly decemberi választások előtt írt alá az RMDSZ a Szociálliberális Unió (USL) vezetőivel a Crin Antonescu PNL-elnök és Dan Voiculescu, a PC alapítójának ellenállása miatt végül meghiúsult közös kormányzásról.
Kelemen rövid videóüzenetben közölte: ma is vállalja a megállapodás minden szavát, minden mondatát. „Meggyőződésem, hogy a romániai magyar nemzeti közösség szülőföldön való boldogulásához, közösségi jogainknak a kivívásához, jövőépítéséhez és biztonságához minél több politikai eszközt kell használnunk. Ezt fogjuk tenni 2013-ban is, a párbeszéd, az együttműködés keresésével” – mondta Kelemen Hunor.
Az október elsején aláírt dokumentum többek között rögzíti, hogy „amennyiben az USL megszerzi a mandátumok abszolút többségét, december 9-én este bejelenti az RMDSZ meghívását a parlamenti többség és a kormány megalakításához. Amennyiben az USL nem szerzi meg a mandátumok abszolút többségét, december 9-én este az RMDSZ bejelenti az USL-RMDSZ koalíciós kormány támogatását.”
Az RMDSZ számára parlamenti mandátumai arányában biztosították volna a részvételt a kormányban és a kormányzati struktúrákban. Közösen támogatták volna az alkotmánymódosítást, valamint az ország közigazgatási átszervezését, figyelembe véve a különböző régiók hagyományait, kultúráját és történelmét. Emellett a dokumentum ígéretet tesz a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak rendezését szavatoló megfelelő törvénykezésre, a magyar nemzetiségű állampolgárok arányos képviseletének biztosítására a különböző állami intézményekben, megyei és helyi szintű dekoncentrált struktúrákban. Kitér a magyar oktatás kérdésének megoldására, külön karok létrehozásával a MOGYÉ-n. A felek azt is vállalták, hogy egyeztetnek minden olyan kérdésben, amely a magyar közösség kulturális, nyelvi identitására és oktatási kérdéseire vonatkozik.
Az RMDSZ és az USL közötti megállapodás letöltető az RMDSZ honlapjáról, ugyanott egy magyar nyelvű fordítás is elérhető.
Kelemen: nem volt titkos a dokumentum
Kelemen Hunor egyébként egy, a hvg.hu-n megjelent interjúban azt mondta: soha nem beszéltek arról, hogy titkos dokumentumról lenne szó. A megállapodásból két példány készült, egy az kolozsvári irodájába volt bezárva, a másik Victor Ponta szocialista vezér, jelenleg kormányfő tulajdonában van.
„A választásokat követően Bukarestben tartózkodtam, így technikai oka volt annak, hogy nem tettük azonnal közzé. Aztán jöttek az ünnepek, amikor nem lett volna szerencsés közzétenni. Január 3-án, 4-én, amikor beindul a közélet, mindenki számára elérhető lesz” – mondta Kelemen. Elmondta: a dokumentum elvi megállapodás a politikai együttműködésre, amit október elsején írtak alá.
„Nem választási koalícióról szól, hanem az ezt követő együttműködésről. Ebben az RMDSZ egyetlen dolgot vállal, hogy amennyiben ők nem szereznek 50 százalékot – amit aztán megszereztek – akkor koalíciót kötünk és együtt fogunk kormányozni. Ez a lehetőség azért volt valószínűsíthető, mert ha nem velünk, akkor a Diaconescu-féle szélsőségesen populista párttal kellett volna kormányra lépniük, ami nem lett volna vállalható. A megállapodásban az is szerepel, hogy ha 50 százalék feletti eredményt érnek el, akkor is meghívnak bennünket kormányozni. Ezen kívül vannak olyan kitételek, hogy csak közös megállapodással módosítunk alkotmányt, csak közös megállapodással szervezünk át gazdasági régiókat úgy, hogy figyelembe vesszük a gazdasági, történelmi és kulturális hagyományokat. Ugyanez vonatkozik a tanügyi törvényre, de szó van a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Kar magyar oktatási vonalának létrehozásáról is” – ecsetelte Kelemen.
A politikus egyben a román politika rákos daganatának nevezte, a konzervatív párt alapítóját, Dan Voiculescut, aki megakadályozta az RMDSZ kormányra lépését, azáltal, hogy ragaszkodott ahhoz, hogy a szövetség ismerje el az alkotmány első cikkelyét, amely nemzetállamként határozza meg Romániát.
„Találtak egy fogást rajtunk”
Az RMDSZ-elnök szerint amikor politikai egyezségekről, megállapodások esélylatolgatásáról van szó, a romániai magyar társadalom mindig élénken reagál. „Ha azokban, akik az RMDSZ-re szavaztak, a „titokzatos” dokumentum miatt kételyek fogalmazódtak meg, akkor ezeket úgy kell eloszlatni, hogy nyilvánosságra hozzuk ezt a megállapodást. Persze a téma kapóra jött politikai ellenfeleinknek, Tőkés Lászlónak és Toró T. Tibor EMNP-elnöknek. Találtak egy fogást rajtunk, amit egy darabig, gondolom megpróbálnak kiaknázni. Talán cinikusnak tűnik, de attól tartok, hogy, amennyiben az RMDSZ egy különös vírus által testületileg kipusztulna, az sem hozna megnyugvást Tőkés Lászlónak, mert még mindig ott a feltámadás elméleti lehetősége” – vélekedett Kelemen.
Egyszerűbb működés kell
Az RMDSZ elnöke szerint számolni kell azzal, hogy az RMDSZ-nek nagyon hamar meg kell hoznia néhány döntést, hogy fel tudjunk készülni a következő választásokra. Ezt azzal indokolta, hogy megváltozott a politizálás társadalmi kontextusa. „Magyarországi segédlettel, magyarországi támogatásból megjelentek a versenypártok. Ők nem belső választásokkal, nagy vitákat követően, több szintű egyeztetések után hozzák meg a döntéseket, hanem néhány ember dönt, leülnek és néhány óra alatt megvannak a döntések. Mi konzultálunk, összehívunk, körbejárunk ilyen vagy olyan testületeket. Ezért nyitottabbá kell válnunk, mindazok számára, akik a politikában, közéletben szerepet akarnak vállalni, másrészt rugalmasabbá, egyszerűbbé kell tennünk a működésünket, hogy ha valami nem működik, azon gyorsan és érdemben tudjunk változtatni” –mondta.
„Akik pártalapításokat támogatnak, a megosztottságot erősítik, ami kollektív kudarccal végződhet. Ugyanakkor van egy szükségszerűség is abban, hogy a mindenkori magyar kormánnyal legyen párbeszéd és együttműködés. Párbeszédről könnyebb ebben a pillanatban beszélni, mint együttműködésről. A mi esetünkben, ebben a pillanatban az együttműködés lehetőségei nagyon korlátozottak. Pedig lenne rá igény” – fogalmazott Kelemen. Az RMDSZ elnöke nem hiszi, hogy az RMDSZ-nek úgy kellene meghatároznia a politikai stratégiáját, hogy magyarországi politikai pártokra gyűjtsön szavazatokat. Azok az erdélyi emberek, akik kettős állampolgárságot kaptak, elég felnőttek ahhoz, hogy eldöntsék, akarnak-e szavazni, és ha igen, kire – vélekedett Kelemen Hunor.
Kövér Lászlóra, az Országgyűlés elnökére utalva megjegyezte: „folyamatosan el vagyunk számoltatva, ami egy magyarországi politikus részéről meglehetősen lényegvak hozzáállás. Mi sem kérjük számon azt, hogy hova lett Magyarország egykori tekintélye és nem kérünk számon számos olyan dolgot, amit szívünk szerint számon kérnénk. Nem tesszük, mert nem ez kellene, hogy meghatározza a viszonyunkat.”
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

2013. január 4.

Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
K Ö Z L E M É N Y
"Az új esztendőben tehát nem nyugodhatunk bele sem az igazságtalanságokba, sem a hazugságba, sem a korrupcióba – (…) nem várhatunk és nem ülhetünk a babérainkon, tétlenül. Komoly munka és nehéz küzdelem vár reánk." – fogalmaz Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke 2013. január 4-én kiadott Újévi Nyilatkozatában.
A Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Szilágyi Zsolt néppárti alelnök társaságában tartott sajtótájékoztatón – melynek keretében a mellékelt Újévi Nyilatkozatot közrebocsátotta – Tőkés László az ez évi célkitűzések közül kiemelte a „kommunizmus perének” folytatását, a plurális egység megteremtését, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum működésének beindítását és kiszélesítését a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretében, valamint a huszonhárom évvel ezelőtt már kezdeményezett Román–Magyar Kerekasztal létrehozását. Ez utóbbi megítélése szerint nem lehet „pártpolitikai paktumok” és „háttéralkuk” tárgya – utalt Tőkés László az RMDSZ és a Szociálliberális Unió (USL) még októberben kötetett titkos paktumára, amelyet Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédéhez, valamint a „neptuni áruláshoz” hasonlított. A paktumot megkötő RMDSZ-csúcsvezetők legsúlyosabb bűne Tőkés László szerint az, hogy semmilyen felhatalmazásuk nem volt annak megkötésére sem az erdélyi magyar közösség, sem pártjuk tagjai részéről. A Néppárt védnöke rámutatott arra is, hogy az USL-vel kötött titkos egyezség még az Európai Néppárt bukaresti kongresszusa előtt született, amelyet – mint ismeretes – az RMDSZ és Demokrata Liberális Párt (PDL) közösen szervezett. „Véget kell vetni a hazugságnak és a hamis nemzeti legitimációnak” – hangsúlyozta Tőkés László az ezzel szembeni egységes kiállásra bíztatva.
Az EMNT-elnök ugyanakkor nemcsak a magyar–magyar, illetve magyar–román párbeszéd és összefogás fontosságát hangsúlyozta, hanem a Kárpát-medencei, a kelet- és közép-európai népek összefogását is.
Végezetül bejelentette: nemzeti közösségünk számára az új év, Az Autonómia Éve, amely a Kárpát-medencei önrendelkezés és a föderalizmus gondolatát hivatott népszerűsíteni erdélyi és európai szinteken.
Nagyvárad, 2013. január 4.
ÚJÉVI NYILATKOZAT
– 2013 –
Karácsony után és az új esztendő kezdetén évértékelőt tartani már-már ünneprontásnak számít. Amennyire felemelő és reményteljes volt ünnepet ülni 1989 sorsfordító karácsonyán, és új évet nyitni a Ceauşescu-diktatúra bukása nyomán – közel negyed évszázad elteltével épp oly kiábrándító lett megérnünk az egykori szegénységet és reménytelenséget idéző nacionálkommunista restaurációt a decemberi választások alkalmával. Az erdélyi magyarok jobb híján legfeljebb az RMDSZ 5%-os választási küszöböt éppenhogy súroló eredményének örvendhetnek...
Akaratlanul is Krisztus Urunk tanítványainak „rangvitája” juthat eszükbe affelől, hogy: „ki a nagyobb közöttük” (Lk. 9,46). Jakab és János versengése, hogy a Mester jobb és bal keze felől ülhessenek, az Ő országában. Márpedig „az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon, és adja az Ő életét váltságul sokakért” (Mt. 20,21.28).
Miközben országunk népe egyre mélyülő nyomorban kénytelen élni, erdélyi magyar közöségünk pedig mindenkori történelmének egyik legnagyobb válságát éli át – az időközben kisiklott demokratikus rendszerváltozás politikusai zömének legfőbb gondját a hatalom, a pénz és a bársonyszékek megkaparintása képezi – netalán Victor Ponta és Crin Antonescu „jobb- és baloldalán”...
Elég volt a kommunista típusú „őszödi” hazugságpolitikából! Minekutána minden esetben azt hangoztatták, hogy a választások végeztéig semelyik párttal, semmiféle megegyezést nem kötnek, sőt még azután is, hogy napnál világosabban bebizonyosodott: a mindvégig tagadott alku már közel két hónapja megköttetett – íme, az RMDSZ elnöke még mindig azt szajkózza, hogy a szociálliberális szövetséggel semmiféle titkos paktum nem létezett... Netalán ez az újabb neptuni egyezség volt az ára az 5%-os szavazatarány „elvtársi” biztosításának?
A – nemzeti hovatartozástól független („fără deosebire de naţionalitate”) – korrupciónak is véget kell vetnünk már, hogyha (mellesleg) Románia be akarna jutni Schengenbe. Nem egy politikus vonatkozásában ugyanis találóan állapíthatjuk meg, hogy mindösszesen két lehetőségük volt: vagy a parlamentbe, vagy börtönbe jutni…
Bihari magyar jelöltjeink közül kettő a 320 millió forintos (cca. 1,3 millió euró) vonzatú Ady-központ korrupciós botrányában híresült el. „Ha tolvaj is, magyar” – idézhetjük erdélyi költőnket nagy együttérzéssel annak láttán, hogy egy esetleges elszámoltatás elől ők egyenesen egy bukaresti szenátori és egy képviselői bársonyszékbe avanzsáltak. Mondhatni: igazán jó helyre, hiszen az újan megalakult alsóház egyik első határozatával az Országos Korrupció-Ellenes Ügyészség (DNA) által meggyanúsított Ion Stan szociáldemokrata (PSD) honatya mentelmi jogának a felfüggesztését éppen a minap szavazta le… Ezt nevezik: cinkos szolidaritásnak!
A hamis nemzeti legitimációnak sem lehet többé helye sem a demokráciában, még kevésbé pedig a többszörösen nyomorúságos magyar kisebbségi társadalomban. Nemzeti nagyjaink – Ady Endre, A Holnaposok és Rimanóczy Kálmán – nevével senkinek sincs joga magyar közösségünk kárára visszaélnie! A magyar szabadság mártírja, Szacsvay Imre és Erdély apostola, Kós Károly is forog a sírjában, hogyha a nevükről elkeresztelt „akadémiákat” egy nemzetidegen és korrupt politika szolgálatára használják.
Apropo: Dsida Jenő. Azt is ő írta, hogy: „Krisztusnak és Pilátusnak / egyformán szolgálni nem lehet”. „Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak” – hívja fel a figyelmünket Jézus a Hegyi beszédben (Mt. 6,24). Az „egyenlő távolság elvének” markói doktrínája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vonatkozásában sem állja meg a helyét. Annak is véget kell vetni már tehát, hogy az RMDSZ történelmi egyházainkkal próbálja igazolni = legitimálni önmagát.
Az új esztendőben tehát nem nyugodhatunk bele sem az igazságtalanságokba, sem a hazugságba, sem a korrupcióba – a versengő és dicsvágyó tanítványok módjára nem várhatunk és nem ülhetünk a babérainkon, tétlenül. Komoly munka és nehéz küzdelem vár reánk. „Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és élni akarunk, tehát dolgozni fogunk” – valljuk és vállaljuk Kós Károly szavával.
Isten segítségével folytatnunk kell az 1989-ben elkezdődött rendszerváltoztatás erőnk fölötti munkáját. Ehhez viszont emberi és közösségi, társadalmi és erkölcsi megújulásra van szükség.
Közeledik a kommunizmus bukásának a 25. évfordulója. 2014-ig szabadulnunk kell az isten- és embertelen diktatúra, valamint a titkosszolgálati múlt visszahúzó örökségétől. „Piszkos az a víz, amelyben kéz kezet mos” – tartja egy mondás. A politikai osztálynak, a közéletnek meg kell tisztulnia.
Ebben a folyamatban a szeretetnek és a megbocsátásnak is helye van – olyanképpen, amiként XVI. Benedek pápa kegyelmet adott tolvaj komornyikjának, vagy II. János Pál pápa is megbocsátott bűnbánó merénylőjének. „A múltat azonban be kell vallani…”
Mindenki által áhított összefogásunk sem mehet végbe megtisztulás és -újulás nélkül. A múlttal szembe kell nézni, a „kommunizmus perét” le kell folytatni.
Magyarok és magyarok, románok és magyarok, a Kárpát-medencei, a kelet- és közép-európai népek összefogására van szükség – Európa közösségében.
Ebben az évben „kampánycsend” lesz, nem lesznek választások. Ezt a „békeidőt” használjuk fel a – plurális – új egység megteremtésére.
Szélesítsük ki és hozzuk működésbe az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot.
Építsük tovább a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
Két évtized után – közös ügyeink rendezésére – kezdeményezzük újból a Román–Magyar Kerekasztal létrehozását.
Nem utolsósorban pedig nemzeti közösségünk számára legyen ez az esztendő Az Autonómia Éve (2013) – Romániában és az egész Kárpát-medencében.
Nagyvárad, 2013. január 4.
Tőkés László
EP-képviselő
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke

2013. január 5.

Közzétették az októberi RMDSZ–USL-megállapodás szövegét
Videoüzenetben jelentette be Kelemen Hunor, hogy az RMDSZ közzétette annak a politikai együttműködési megállapodásnak a szövegét, amelyet az USL és a szövetség vezetői írtak alá tavaly október elsején.
A dokumentum szerint a megállapodás értelmében a két politikai alakulat a december 9-i parlamenti választásokat követően parlamenti és kormányzati politikai szövetséget köt, amennyiben az USL megszerzi a parlamenti mandátumok abszolút többségét, továbbá abban az esetben, ha az USL nem szerez abszolút többséget. Utóbbi esetben az RMDSZ bejelenti az USL–RMDSZ koalíciós kormány támogatását.
A megállapodás leszögezi, hogy a felek minden olyan kérdésben egyeztetnek, amelyek a magyar közösség kulturális, nyelvi identitására és oktatási kérdéseire vonatkoznak, egyeztetnek az oktatási törvény bármilyen jellegű módosításairól, valamint minden olyan kérdésben, amely a nemzeti kisebbségekre vonatkozik.
A megállapodás magyarra fordított szövege az alábbi:
Politikai együttműködési megállapodás
Kelt ma, 2012. október 1-jén Crin Antonescu és Victor Ponta, a Szociálliberális Unió (továbbiak-ban USL) képviselője és Kelemen Hunor és Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (továbbiakban RMDSZ) képviselője között
1. cikkely – A jelen megállapodás értelmében a két politikai alakulat a december 9-i parlamenti választásokat követően az alábbi feltételek mellett parlamenti és kormányzati politikai szövetséget köt:
a. amennyiben az USL megszerzi a mandátumok abszolút többségét, december 9-én este bejelenti az RMDSZ meghívását a parlamenti többség és a kormány megalakításához.
b. amennyiben az USL nem szerzi meg a mandátumok abszolút többségét, december 9-én este az RMDSZ bejelenti az USL–RMDSZ koalíciós kormány támogatását, az USL által nevesített miniszterelnök vezetésével.
2. cikkely – A fent ismertetett bármelyik helyzetben a felek a következőkben állapodnak meg:
a. Románia Alkotmányának 103. cikkelye értelmében közösen támogatják az USL miniszterelnök-jelöltjét a politikai pártokkal történő egyeztetésen;
b. az RMDSZ parlamenti mandátumai arányában biztosítják a szövetség részvételét a kormányban és a kormányzati struktúrákban;
c. a 2012–2016-os időszakban, közös megállapodás értelmében támogatják azon politikai kezdeményezéseket, amelyek az alábbiakra vonatkoznak:
– az Alkotmány módosítása;
– Románia közigazgatási átszervezése, figyelembe véve a különböző régiók hagyományait, kultúráját és történelmét;
– a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak rendezését szavatoló megfelelő törvénykezés;
– a magyar nemzetiségű állampolgárok arányos képviselete a különböző állami intézményekben, megyei és helyi szintű dekoncentrált struktúrákban; ennek megfelelően a nem magyar nemzetiségű állampolgárok is arányos képviselettel rendelkeznek az RMDSZ által vezetett önkormányzati struktúrákban;
– a magyar oktatás kérdésének megoldása külön karok létrehozásával a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, a szeptember 22-én Marosvásárhelyen, az oktatási miniszter jelenlé-tében a román és magyar oktatók által aláírt egyezmény értelmében.
3. cikkely – A felek ugyanakkor:
a. egyeztetnek minden olyan kérdésben, amely a magyar közösség kulturális, nyelvi identitására és oktatási kérdéseire vonatkozik;
b. egyeztetnek az oktatási törvény bármilyen jellegű módosításairól, és kizárólag a felek egyetértésével módosítják a jogszabályt, kiemelten a nemzeti kisebbségekre vonatkozó részeket.
4. cikkely – A december 9-i parlamenti választásokig a felek
a. egyeztetnek minden olyan kérdésben, amely a nemzeti kisebbségekre vonatkozik, beleértve a magyar közösség arányos képviseletét a különböző állami intézményekben, és amely a magyarok által lakott területeken történő infrastrukturális beruházásokra vonatkozik;
b. követik a magyar oktatás kérdésének megoldását a MOGYE-n, a szeptember 22-én aláírt egyezség értelmében;
c. közlik a megyei szervezetekkel, hogy sürgősen tisztázzák a helyi megállapodásokat ott, ahol a helyi és megyei önkormányzatokban a két politikai szervezet alkotja a többséget.
Kelt ma, 2012. október 1-jén, két példányban, mindkét példány kétoldalas. Az aláíró politikai alakulatok:
Szociálliberális Unió: Crin Antonescu, Victor Ponta
Romániai Magyar Demokrata Szövetség: Kelemen Hunor, Borbély László
Népújság (Marosvásárhely),

2013. január 5.

Victor Ponta tanácsadója lett Frunda György
Victor Ponta személyes tanácsadójává nevezte ki Frunda Györgyöt. A kormányfő elsősorban jogi és kisebbségpolitikai kérdésekben számít az RMDSZ volt szenátorának segítségére.
Erről Ponta péntek este számolt be az Antena 3 hírtelevízióban. Tájékoztatása szerint Frunda György elfogadta azt a felkérést, hogy legyen tagja a miniszterelnöki kabinetnek.
„Támogattam az RMDSZ kormányra lépését, pedig tudtam, hogy tévedek. Két okból tartottam ki az RMDSZ mellett. Egyfelől nem akartam, hogy azt mondja a világ: bántjuk a kisebbségeket. Másfelől aláírtam valamit, és kötelességemnek érzem tiszteletben tartani, amit akartam” – fogalmazott a miniszterelnök.
Victor Ponta arra a megállapodásra utalt, amelyet a Szociál-Liberális Szövetség (USL) vezetői írtak alá az RMDSZ szövetségi elnökével és politikai elnökével múlt év októberében a közös kormányzás lehetőségéről, és amelynek szövegét csütörtökön hozta nyilvánosságra Kelemen Hunor.
Mint ismert, az RMDSZ a megállapodás ellenére ellenzékbe kényszerült, mert az USL liberális társelnöke, Crin Antonescu – elsősorban Dan Voiculescu politikus-médiamágnás hatására – nem tartotta be az aláírt egyezséget, és olyan feltételeket támasztott Kelemen Hunoréknak, melyeket a szövetség vezetői elfogadhatatlannak tartottak.
Frunda Györgyön kívül további három RMDSZ-es tisztségviselő tölt be fontos posztokat a Ponta-kormányban. Király András az oktatási minisztérium államtitkára maradt – kinevezését múlt év végén írta alá a miniszterelnök –, Markó Attila továbbra is vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát, illetve péntektől Geréd Beátrix az Országos Statisztikai Intézet élére került.
Maszol.ro,

2013. január 7.

Markó: nem titkos, hanem bizalmas volt az RMDSZ-USL megállapodás
Az RMDSZ-nek tárgyalnia kell a kormánykoalícióval, ugyanis meg kell akadályozni, hogy egy olyan közigazgatási területi felosztás szülessen, amely megszüntetné a magyar többségű megyéket.
Ha a közigazgatási felosztást elrontják, az évitezedekre tönkre tehet minket -jelentette ki Markó Béla szenátor pénteken, az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) „Többszemközt” című műsorában.
Nem titkos, hanem bizalmas volt az a megállapodás, amely az RMDSZ és a Szociálliberális Unió között született- mondta az RMDSZ volt elnöke, aki leszögezte: teljesen helyénvalónak tartja a megállapodás aláírását, hiszen ez alapvetően az erdélyi magyarság érdekét szolgálta, ugyanis amennyiben ezt betartják, az RMDSZ kormányzati pozícióba kerülhetett volna, és egy jó helyzetet lehetett volna teremteni az erdélyi magyarság számára. Az egyezség ugyanakkor azért volt bizalmas, mert az USL vezetői, Victor Ponta és Crin Antonescu nem tartották hasznosnak a választási kampányban az RMDSZ-el való megállapodás nyilvánosságra hozatalát – tette hozzá. Markó Béla arra emlékeztetett, az RMDSZ 1996-ban szintén választások előtt kötött megállapodás alapján lépett kormányra a Demokratikus Konvencióval, azzal a különbséggel, hogy az akkori román kormánypártok betartották az egyezséget.
Mint mondta, az USL vezetőivel folytatott megbeszéléseken szóvá is tette: az RMDSZ-el kötött egyezség felrugásával egy olyan előzménytelen helyzetet teremtenek, amelynek nem látni a végét: hiszen mostantól fogva miért is írjon alá valaki is egy egyezséget, ha az írott szót nem kell betartani – mutatott rá. A politikus közölte, mindezek ellenére az RMDSZ a konstruktív ellenzékiséget választja, a szövetség ugyanis a magyar közösséget és általában a romániai társadalmat érintő fontos kérdésekben a továbbiakban is konzultálni kíván a kormányoldallal. Mint mondta, a következő időszakban olyan, az erdélyi magyarság szempontjából létfontosságúnak tekintett kérdések kerülnek terítékre, mint az ország közigazgatási átszervezése, az oktatási törvény, valamint az alkotmány módosítása. Úgy értékelte, az RMDSZ-nek ellenzéki helyzetből is mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy befolyással legyen a közigazgatási átszervezésre vonatkozó elképzelésekre, a magyar többségű megyék megszüntetése ugyanis drámai következményekkel járna, kiütné a magyarok kezéből az önkormányzati eszközöket, és mint fogalmazott, ez évtizedekre tönkretehetné a magyar közösséget. – Az elmúlt években egy jelentős decentralizáció ment végbe, melynek nyomán számos hatáskör került át a helyi közigazgatáshoz, így az oktatás és az egészségügy dolgában, de az infrastukturális fejlesztés terén is helyileg dönthetünk ott, ahol többségben vagyunk. Apropó autonómia: ez az igazi út az autonómia felé! Ha most azonban a közigazgatást átrajzolják, akkor szinte teljesen ki lehet ütni ezt az eszközt a kezünkből.
Ott van Szlovákia példája, ahol a magyar érdekképviselet nem tudta érvényesíteni az akaratát, és úgy rajzolták át a megyéket, hogy megszűnt a magyar többség a megyékben. Itt is el lehet képzelni egy olyan felosztást, amely megfoszt minket a döntési lehetőségektől: ezt meg kell akadályoznunk – hangsúlyozta Markó Béla, aki hozzátette, véleménye szerint jobb lenne hozzá sem nyúlni a közigatáshoz, hogyha nincsen esély arra, hogy a magyar közösség szempontjából jó megoldás szülessen. Erdély TV
Erdély.ma,

2013. január 7.

Tőkés: kozmetikázott az RMDSZ
Nem az USL-lel kötött megegyezés valódi szövegét hozta nyilvánosságra az RMDSZ – vélik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elöljárói, akik a teljes szöveg és az esetleges titkos mellékletek közzétételét kérik.
Tőkés László, a párt védnöke, illetve Toró T. Tibor elnök és Szilágyi Zsolt alelnök pénteki nagyváradi sajtótájékoztatójukon azt mondták: nem lehet véletlen, hogy a Szociálliberális Unióval (USL) kötött szerződés létének kiderülte, illetve a szöveg publikálása között három hét telt el, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök érvelése pedig – miszerint a dokumentum kolozsvári irodájának széfjében volt elzárva, míg ő a fővárosban tartózkodott, ezért nem mutatta meg korábban – az EMNP vezetői szerint meglehetősen hihetetlen.
Tőkés László bírálta az RMDSZ vezetőit, akik szerinte közösségi felhatalmazás nélkül kötöttek paktumot az USL-lel, és ennek eltitkolásával megtévesztették a magyar választókat. Az EP-képviselő szerint hamis az a legitimáció, amely a választók megtévesztésén alapul. „Egy szerződést egy jogi személyiséggel bíró párt nevében csakis konkrét felhatalmazás alapján szabad megkötni” – jelentette ki az EP-képviselő. Ugyanakkor botrányosnak nevezte azt, hogy az RMDSZ „úgy tetszelgett októberben az Európai Néppárt bukaresti kongresszusának társházigazdai szerepében” a Demokrata–Liberális Párt (PDL) mellett, hogy néhány héttel előtte a szociáldemokratákkal kötött titkos paktumot a közös kormányzásról. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke szerint az RMDSZ átlépte ugyan a parlamenti küszöböt, de a magyarság képviseletéhez szükséges erkölcsi küszöböt nem.
„Bámulatba ejt bennünket Kelemen Hunor. Kiderült, hogy október elseje óta létezik egy titkos irat, és rá közel két hónapra azt mondja, hogy nem titkos az irat” – hívta fel a figyelmet az RMDSZ-elnök szavainak viszszásságaira Tőkés László, aki a szövetség és a kormánypárt közötti megegyezést a neptuni titkos tárgyalásokhoz, titokban tartását pedig Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök balatonőszödi beszédéhez hasonlította. Az EP-képviselő szerint a dokumentum titokban tartásában az az ellentmondás, hogy az RMDSZ igencsak románellenes kampányt folytatott a parlamenti választások előtt, azzal is fenyegetve a választókat, hogy az EMNP-re leadott voksok a román pártokat erősítik, másfelől a PDL-vel közösen szervezte meg az Európai Néppárt bukaresti kongresszusát, amely ellen az USL demonstrált is – mindeközben pedig a paktum már meg volt kötve.
RMDSZ–MPP-paktum?
Toró T. Tibor szerint is alapos a gyanú, hogy a Kelemen Hunor által múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott szöveg „kozmetikázott”, hiszen míg eredetileg szeptemberi aláírásról és három alpontról beszéltek a felek, kiderült, hogy a helyes időpont október, a szerződés pedig négy tételt foglal magában. Ezzel a feltételezéssel értett egyet Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök is, hozzáfűzve: úgy véli, a Magyar Polgári Párt választás előtti „pálfordulásának” elsődleges oka egy, az RMDSZ-szel kötött megegyezés lehetett, ezért azt kéri, hozzák azt is nyilvánosságra, az USL-paktum eredeti szövegével és a szerinte létező titkos csatolmányokkal együtt. „A megújult MPP-nek is az volt a reménye, hogy a kormányra kerülő RMDSZ-től majd kap valamit” – vélekedett Szilágyi Zsolt arra utalva, hogy a választásokon nem induló polgári alakulat az RMDSZ-jelöltek támogatására biztatta szimpatizánsait.
Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ vezetői október elsején írtak alá szándéknyilatkozatot az USL-lel arról, hogy a decemberi választásokat követően közösen alakítanak kormányt, de a parlamenti mandátumok kétharmadát megszerző USL mégsem vette be az RMDSZ-t a kormányba. A nyilvánosság előtt először Crin Antonescu, az USL társelnöke beszélt a megállapodásról, majd Kelemen Hunor is megerősítette a dokumentum létezését. A megállapodás szövegét az RMDSZ csütörtökön hozta nyilvánosságra.
Az autonómia éve
Tőkés László a nagyváradi sajtótájékoztatón ünnepélyesen meghirdette az autonómia évét 2013-ra. Mint elmondták, az autonómia évében a kezdeményezők a működő európai autonómiák bemutatását, a közösségi önrendelkezés és föderális államberendezkedés népszerűsítését szolgáló akciókat akarnak szervezni Romániában és az egész Kárpát-medencében. Toró T. Tibor bejelentette, hogy egyik első megmozdulásukat március 10-én, a Székely Nemzeti Tanáccsal közösen szervezik. Szilágyi Zsolt hozzátette: a rendezvényeken az európai, már működő autonómiaformákat igyekeznek majd megismertetni Románia-szerte.
Tőkés László ugyanakkor megismételte az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) újbóli összehívására szóló felhívását, illetve újra felvetette egy 23 évvel ezelőtti ötletét egy román– magyar kerekasztal létrehozásáról, amelyen azonban szerinte nemcsak az RMDSZ-nek és a kormánynak kellene részt vennie, hanem a romániai magyarságnak és románságnak minél szélesebb körben kell képviseltetnie magát.
Az Erdélyi Magyar Néppárt kapcsán Toró T. Tibor pártelnök kifejtette: 2013 a politikai alakulat első békeéve, tavaly ugyanis az új pártnak úgy kellett építkeznie, hogy közben két választási kampányt is folytatott. Az idei évre kijelölt első prioritás az elnök szerint a szervezetépítés lesz. „Bölcs döntés volt az első kongresszuson egy évre választani vezetőséget” – jelentette ki Toró, hozzátéve: az év első két hónapjában helyi, márciusban megyei szinten választanak majd új vezetőséget az EMNP-szervezetek, áprilisban pedig sok kerül a párt második, országos tisztújító kongresszusára.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár),

2013. január 7.

Paktumszámítás
Az RMDSZ vezetői és a hatalmon lévő balliberálisok által jóval a választások előtt kötött megállapodás körüli magyar–román, illetve magyar–magyar adok-kapok is előrejelzi, a szövetség kormányzati szerepe még hosszú ideig vitatéma lesz a hazai politikai porondon.
Mindenképpen üdvözlendő, hogy – ha csak az antonescui beismerés hatására, kissé indokolatlanul megkésve is, de – Kelemen Hunor nyilvánosságra hozta a titkos paktumban foglaltakat, amelynek pontjai kivétel nélkül javát szolgálnák az erdélyi magyarságnak, ha gyakorlatba ültetnék.
Nem is azt kifogásolták sokan, hogy a választások előtt alkut kötött Victor Pontával és Crin Antonescuval, hanem azt, hogy erről nem tájékoztatta azokat, akiktől szavazatok formájában felhatalmazást kért ennek a megállapodásnak a megvalósítására. Ezzel szemben – bort iszik, vizet prédikál alapon – az RMDSZ vezetői bizony más célokról, elképzelésekről, eszközökről beszéltek a kampányban, félrevezetve a magyar közösséget. (Ugyanebbe a kategóriába tartozik az is, hogy az RMDSZ elnöke az ellenzékben maradás miatt a román politika rákos daganatának nevezi – mellesleg joggal! – azt a Dan Voiculescut, akivel azért szíves örömest osztozott volna a hatalom örömeiben).
Érdekes jelenség, hogy a paktumos fiaskó milyen nyilvánvaló lelkiismeret-furdalást váltott ki a miniszterelnökből. Victor Ponta nyilatkozatai alapján lerí, mélyen ellenzi a közismert Dâmboviţa-parti politika újabb megnyilvánulását, USL-s politikustársai árulását. Most azonban a koalíció egyben tartása érdekében le kell nyelnie az antonescui és voiculescui békát, miközben amúgy apró gesztusokkal „törleszt” az RMDSZ-nek: Frunda György tanácsadói posztjával, a tanügyminisztérium RMDSZ-es államtitkárának megőrzésével. Ponta gesztusai mögött azonban – ahogy maga is elismerte – elsősorban nem a kormányfő, hanem a szociáldemokrata párt elnökének számításai húzódnak meg. Tudja ugyanis, hogy a közelgő alkotmánymódosítás és más fajsúlyos teendők kapcsán mélyülni fognak az ellentétek a szocdemek és a liberálisok között, egy esetleges szakítás esetén pedig jolly jokernek kiváló lehet az RMDSZ. Ma még csak az a kérdés, erről köttetett-e már titkos paktum a szövetséggel.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),

2013. január 12.

Két kormányzási feltételt is szabott Antonescu az RMDSZ-nek
Újabb részleteket árult el péntek este Crin Antonescu, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) liberális társelnöke az USL és az RMDSZ közötti tavaly októberi megállapodás és a decemberi koalíciós tárgyalás hátteréről.
A politikus az Antena3 hírtelevízióban elmondta, az USL szempontjából a paktumra azért volt szükség, hogy az RMDSZ-szel koalícióra lépve akkor is biztosítva legyen a kormánytöbbségük, ha netán ötven százalék alatti eredményt érnek el a választásokon. „Így Traian Băsescu nem tudta volna megmásítani a szavazók akaratát” – magyarázta.
Antonescu elárulta, a közös kormányzás feltételeként nem egy, hanem két elvárást fogalmazott meg: az RMDSZ tartsa tiszteletben a Romániát nemzetállamként meghatározó alkotmánycikkelyt, illetve támogassa az USL jelöltjét az elnökválasztásokon. Mint ismert, az kormányzó szövetség államfőjelöltje jelenleg éppen Crin Antonescu.
A liberális pártelnök szerint a megállapodás azért bukott meg, mert az RMDSZ vezetője „a választási kampány utolsó napjáig Traian Băsescu államfő mellett kampányolt”. Kijelentése alátámasztásául felidézte, hogy Kelemen Hunor „a román politika rákos daganatának nevezte” Dan Voiculescut, a liberálisokkal szövetséges Konzervatív Párt alapítóját.
Az USL társelnöke valótlanságot állít. Mint megírtuk, Kelemen nem a választási kampány idején, hanem idén, egy január 3-án megjelent interjúban, a hvg.hu-nak nyilatkozva támadta Voiculescut. Bírálta viszont a kampányban Crin Antonescut, aki az RMDSZ parlamentből történő kiszorítására buzdította a román szavazókat.
Maszol.ro,

2013. január 29.

Válaszféle Markó Bélának
Markó Béla állásfoglalásában – az RMDSZ legújabban felvett arrogáns, kioktató stílusához méltóan – újraírja a közelmúlt történelmét. Érteni véljük a pánikot, hiszen tapasztalható módon legitimációs gondjaikkal küszködnek: kifogyott alóluk a választói bázis, legutóbb is a Kárpátokon túli román szavazatokkal lett meg a vékony öt százalékuk.
Ezért természetesen lehet szidalmazni mindenkit, aki 2003-tól errefelé „nem állt be a sorba”, és nem úgy menetelt, ahogyan az akkor még RMDSZ-elnökként irányt szabó költő vezényelte. A „hagyományosan toleráns, befogadó” erdélyiség szellemében ebbe a magyarországi nemzeti oldal „megosztással” való megvádolása is belefér, hiszen az Igaz Szó volt szerkesztőjének megítélése szerint számunkra, erdélyi magyarok számára az 1989-ben, véráldozatok árán megbuktatott egypártrendszer újjáélesztésénél nincsen kívánatosabb állapot... (Ezennel elégedjünk meg ennyivel a posztkommunizmus értelmezése és „alkalmazása” vonatkozásában.)
De akármit is írjon Markó elnök úr, azt egyenesen szimptomatikusnak tartom, hogy a 2009-es európai parlamenti választások alkalmából, nagy nehézségek árán tető alá hozott „erdélyi Magyar Összefogást” (emlékszik még reá, Elnök úr?, így neveztük) „konjunkturálisnak” tartja. Akkor a magunk részéről az együttműködés lehetőségét mi még komolyan gondoltuk. Sajnos azonban igen hamar kiderült, hogy – sporthasonlattal élve – Önök ezt a mérkőzést is eladták, és ahogyan ellenzékből kormányra kerületek, az öncélú hatalomgyakorlást ismétcsak fontosabbnak ítélték az erdélyi magyarság érdekeinek következetes képviseleténél.
Másképpen hogyan magyarázza, Ex-elnök úr, hogy szavuk nem volt a népnyúzó megszorítások meghozatalakor? Vagy miként értelmezzük kinevelt utódjának a „kisebbségi törvény” melletti kardoskodását, majd „elfelejtését”? Hányszor hallottuk Önöktől a következő fenyegetőzést: kilépünk a kormányból? És addig-addig léptek ki, mígnem belebuktak az országot csődbe vivő, katasztrofális „szakmai teljesítménybe”. Hogy Markó Béla és elvtársainak az autonómiáról szóló szenátusi szavazás alkalmából történt gyáva megfutamodását / hallgatását már ne is említsük...
És mindeközben egyre-másra derül ki RMDSZ-es csúcspolitikusainkról, hogy – finoman fogalmazva – szeretik a pénzt, illetve a korrupcióellenes hatóságok toplistáin előkelő helyezéseket „érdemeltek ki”.
Továbbá: alig hinném, hogy Kós Károly a transzszilván szellemiséggel összeegyeztethetőnek tartotta volna a választói felhatalmazás nélkül, titokban köttetett paktumokat. Valószínű, hogy ha Dan „Felix” Voiculescu, illetve a „liberális” Crin Antonescu nem gyűlölné annyira a magyarokat, akkor Markó Béla pártja most kormányzati pozícióból fényezné Ion Iliescu üdvöskéit, és mindent felülmúló kommunikációs hadjárattal próbálná igazolni – legitimálni – a visszarendeződés szomorú folyamatát. Erre nézvést jó támpontot biztosít az is, ahogyan a „huszonhárommilliórománozó” MSZP-t mosdatják. Hogyan is tarthatnánk Mesterházy Attila pártelnök kolozsvári bocsánatkérését őszintének, amikor szinte napra pontosan ugyanazon időben a magyar szocialisták Miskolcon erdélyi véreinket listáznák és románozzák le nyíltan?!
A korrupció, a hazudozás, a paktumpolitika, a görcsös hataloméhség és a kizárólagos egypártrendszerre való törekvés nem nemzeti érdek, Elnök úr.
A többszintű autonómia viszont az. Hogyha nem Bukarestből magyaráznák el, hogy miért nem „aktuális” „autonómiázni”, hanem inkább az erdélyi magyar adófizetők pénzéből az Önök által kizárólagosan kezelt adólejeinket az önálló erdélyi magyar intézményrendszerek megerősítésére fordítanák, akkor egy lépéssel talán máris közelebb lennénk a közös célként megjelölt magyar nemzeti önrendelkezéshez.
Ön tévedésben él: nem mi vagyunk az ellenség, Elnök úr.
Brüsszel, 2013. január 29.
Tőkés László
Transindex.ro,

2013. február 8.

Magyarok nélkül nem lehet (Antal Árpád figyelmeztet)
Románia nem módosíthatja közigazgatási felosztását a magyarság megkérdezése nélkül, európai chartákat fogadott el, amelyek kötelezik erre – véli Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Kitért arra, hogy az elmúlt napokban a magyar közösség elleni médialincselésnek lehettünk tanúi, és véleménye szerint a most kirobbant botránynak az a szerepe, hogy elterelje a figyelmet más fontos dolgokról.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere emlékeztetett: öt év múlva ünneplik a nagy román egyesülés századik évfordulóját, és mindenki számára világossá kell tenni, hogy az 1918-ban megfogalmazott ígéretek egy évszázad során sem évülnek el. Megköszönte a román televízióknak az „ingyen reklámot, hisz ma már az utolsó kis moldvai faluban is ismerik a székely zászlót”, majd kitért arra: a szerdai nagy felfordulásban bizony nagyon kevesen figyeltek fel arra, hogy Dan Şova miniszter este bejelentette: nem lesz pénze a kormánynak az erdélyi autópálya folytatására. „Az erdélyi emberek autópálya helyett cirkuszt kapnak, és öt év múlva, amikor megvonják majd a jelenlegi kormányzás mérlegét, láthatják azt is, mit nyertek azzal, hogy Erdély Romániához tartozik: kiszipolyozták az erdélyi embereket, pénzüket elvitték Bukarestbe, és az ottaniaknak építettek autópályákat” – fejtette ki. A mostani cirkusz másik vetülete, hogy a „magyar közösség elleni médialincselésnek” az alaphangját a Dan Voiculescu tulajdonában levő Antena 3 adta meg, igyekeznek elterelni a figyelmet Voiculescu korrupciós ügyeiről, s akár etnikai konfliktus kirobbantására is képesek lehetnek, hogy időt nyerjenek számára – vélekedett.
A tervezett regionális-közigazgatási átszervezés kapcsán elmondta: a jelenlegi megyerendszert Ceauşescu hozta létre az 1968/2-es számú törvénnyel, és még abban is szerepelt, hogy a megyék kialakításánál figyelembe veszik – egyebek mellett – a térség etnikai összetételét is. Romániában az elmúlt száz évben mindig etnikai szempontok szerint alakították a közigazgatási egységeket, amikor az etnikumok védelme volt a szempont, amikor beolvasztásukat akarták siettetni. „Ha a mostani átszervezés után a létező megyék meg is maradnak, s csak a hatáskörök egy részét utalják át a régióknak, a magyarság jogai akkor is sérülnek, hisz a 75–80 százalékos magyar többségű döntéshozataltól olyanhoz kerülnek ügyeik, ahol a magyarság aránya 30 százalékos, illetve lehetnek olyan régiók, ahol 20 százalék alá csökken arányunk, és az ott élők elveszítenek bizonyos jogokat” – magyarázta Antal Árpád. Véleménye szerint ma már nincs szabad keze a román kormánynak, az ország 1997-ben ratifikálta a helyi autonómia európai chartáját, majd az európai kisebbségi chartát, és ezek arra kötelezik az államot, hogy közigazgatási határok módosítása esetén azt csak az érintett polgárok, etnikumok beleegyezésével tehesse meg. „Tetszik vagy nem teszik azoknak, akik ebben a kérdésben dönteni fognak, nem kerülhetik meg azt, hogy ebben az országban él másfél millió magyar” – véli az RMDSZ-es politikus.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a francia alkotmány, melyet oly gyakran emlegetnek Bukarestben, elismeri a regionális és kisebbségi nyelveket, s miután Románia ratifikálta az európai és kisebbségi nyelvek chartáját, elvárható lenne, hogy az alkotmányban is rendezze ezt a kérdést. A tervezett alkotmánymódosítás kapcsán mutatott rá a román közbeszédben fellelhető kettősségre, hogy mélyen elítélik, törvénytelennek nevezik, amikor a magyarok felvetik a nemzetállam kifejezés kiiktatását, de senki nem háborodik fel azon, hogy Crin Antonescu, aki államelnöknek készül, a monarchiát dicsőíti, vagy Traian Băsescu az egykamarás parlament mellett érvel, pedig az alaptörvényben szerepel a képviselőház és a szenátus is. „Az alkotmányt kell a valósághoz igazítani, mert az elmúlt 95 évben hiába próbálták a valóságot az alkotmányhoz igazítani” – fejtette ki Antal Árpád.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2013. február 9.

Lapszemle
Mögöttes politikai érdekek a székelyzászló-ügy mögött?
A pénteki romániai lapok többsége mind a magyar, mind a román kormányt felelősnek tartja azért, hogy éles vita alakult ki közöttük a székely zászló ügyében, reagálásukat túlzónak tartja, ami szerintük csak mögöttes érdekekkel magyarázható.
Dan Constantin, a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) szócsövének számító Jurnalul National vezércikkírója úgy vélekedett: Németh Zsolt külügyi államtitkárnak régóta „feladata”, hogy nyilatkozataival Romániát provokálja, és ebben most Füzes Oszkár bukaresti nagykövet is besegített neki. A szerző úgy véli, a Fidesz már a jövő évi választásokra készül. Szerinte a „rossz gazdasági helyzetbe került Magyarország elszigetelődött a sovén és antiszemita felhangokkal kísért jobboldali politikájával”, a választások kimenetelét pedig a félmillió külhoni kettős állampolgár szavazata döntheti el a Fidesz és a szocialisták között. Constantin szerint „a két vuvuzela” az erdélyi szavazatszerzés reményében forralta fel a székelyzászló-ügy vizét, amellyel mások fogják „leforrázni” magukat.
A liberális kötődésű Adevărul a székelyzászló-ügyet kommentáló Crin Antonescu liberális pártvezér egy televíziós nyilatkozatát idézi. Az USL társelnöke azt fejtegette, hogy Orbán Viktor „egy kis ország miniszterelnöke – hiszen Magyarország a demográfia, az erő, a források szempontjából kis ország –, amelynek vezetője nagy politikát akar csinálni”. Antonescu hozzátette, hogy ez egy revizionista politika, majd folytatta: „Orbán úr az egész világ magyarsága számára az akar lenni, mint a katolikusoknak a pápa.” A román szenátus elnöke azt is leszögezte, hogy „Orbán miniszterelnökkel nem lehet olyan párbeszédséma szerint tárgyalni, mint ahogy elődeivel tárgyaltak a román hatóságok”. A székelyzászló-ügyet Antonescu magyar provokációnak nevezte, amelyre szerinte – az állásfoglalást elhárító – Traian Băsescu államfőnek kellett volna higgadt, de határozott választ adnia.
A jobboldali România Liberă Cristian Câmpeanu véleménycikkét közli Őrültség Bukarestben és Budapesten címmel. „Két kis ország, amelyeknek az élén egy-egy autokratikus hajlamú, a jogállamisággal hadilábon álló politikus áll, lelkesen belevetette magát a legkezdetlegesebb populista nacionalizmusba, hogy saját kudarcairól elterelje a figyelmet: így tekintenek a magyar–román feszültségre Európából” – vélekedik a szerző. Rámutat: Kovászna megye prefektusának nem lett volna szabad megengednie magának, hogy egy gyarmatosító hatalom arroganciájával eltávolítsa a székely zászlót egy, a megyeházán rendezett ünnepségről. Szerinte ezzel csak megerősítette azt az érzést a magyarokban, hogy a román hatóságok egy megszálló erő képviselői a Székelyföldön. Úgy vélte: ezért beszélt Németh Zsolt „szimbolikus agresszióról”.
Szabadság (Kolozsvár)

2013. február 9.

Antonescu: elfogadhatatlan Băsescu magatartása
Bírálta Crin Antonescu nemzeti-liberális pártelnök, a szenátus elnöke azt a módot, ahogyan Traian Băsescu államfő a magyar állam tisztségviselőinek bizonyos kijelentéseire reagált. Antonescu egy televíziós műsorban megállapította: nem elfogadható Băsescu kitérő magatartása, akinek mindenekelőtt a román állampolgárok nevében kellett volna felszólalnia. Mint ismeretes, Füzes Oszkár magyar nagykövet egy televíziós műsorban úgy nyilatkozott: teljes mértékben felvállalja Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kijelentését, aki a Székelyföldön dúló „zászlóháború” ügyében kedden azt kérte a román kormánytól, hogy szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.
Băsescu a magyar nagykövet kijelentésére vonatkozóan megállapította, államfőként nem a diplomaták megjegyzéseire kell válaszolnia. Mint mondta, ha Magyarország államelnöke nyilatkozik, annak megfelelően reagál majd ő is. Antonescu az alkotmánymódosító parlamenti szakbizottság elnökeként kiemelte: a román alaptörvény első, az állam jellegére vonatkozó szakasza nem fog megváltozni.
A PNL elnöke kifejtette: nem óhajtja Băsescu tisztségéből való felfüggesztését, viszont legitimitással nem rendelkező államelnöknek tekinti, hiszen hétmillió ember óhajtotta menesztését. Hozzátette: Băsescu nem egy korrekt politikai partner, és nem hisz az államfő és Victor Ponta miniszterelnök közötti „együttélésben”. Antonescu arról is beszélt, hogy nem támogatja a magyar nagykövet Romániából való kiutasítását.
Szabadság (Kolozsvár),

2013. február 14.

Alkotmányt és választási törvényt módosító bizottság alakult
Megszavazta tegnapi közös plenáris ülésén a képviselőház és a szenátus az alkotmánymódosító törvénytervezet összeállításával megbízott, valamint a választási törvény átalakításán dolgozó bizottság összetételét. Az RMDSZ-nek egy-egy teljes jogú, szavazattal rendelkező tagja van mindkét testületben.
A parlament két háza 439 igen-szavazattal és egy tartózkodással fogadta el, hogy a 23 tagból álló alkotmánymódosító szakbizottság vezetője a szenátus elnöki tisztét is betöltő nemzeti-liberális pártelnök Crin Antonescu legyen. A testület üléseit csak kétharmados részvételi aránnyal tarthatja meg. A szociáldemokraták kilenc, a liberálisok hat, a demokraták pedig három bizottsági taggal rendelkeznek. Két fővel képviselteti magát a Dan Diaconescu-féle Néppárt (PPDD), egy-egy megbízottjuk van a nemzeti kisebbségeknek, valamint a Konzervatív Pártnak (PC).
Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője lapunknak elmondta: az alkotmánymódosító bizottságban teljes jogú tagként ő képviseli az érdekvédelmi szövetséget, ő egyben a testület egyik alelnöke is. Az üléseken póttagként részt vehet továbbá Bíró Rozália szenátor, de nem rendelkezik szavazati joggal. Hozzátette: a választási törvényt kidolgozó bizottságban Márton Árpád képviselő, frakcióvezető-helyettes az RMDSZ megbízottja, aki titkári tisztséget kapott a testületben. Máté András kifejtette: nyilván jobb lett volna, ha az alkotmánymódosító bizottságnak legalább ketten rendes tagjai lehettek volna az RMDSZ részéről, de az alsó- és felsőházi frakciók csökkent létszáma miatt képviseleti arányuk is kisebb lett a testületben.
A politikus elmondta, hogy az RMDSZ mindenféleképpen javaslatot tesz majd az alaptörvény első cikkelyében foglalt, „nemzetállam” kifejezés törlésére. Hozzátette: amint a vita elkezdődik, módosításokat nyújtanak be a jogállam felépítésére, működésére vonatkozó több kitételre vonatkozóan is.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: az alkotmánymódosítás során figyelni kellene az állam- és kormányfői jogkörök egymásra tevődésének elkerülésére. Mint kiemelte, a parlamentáris köztársaság mellett tenné le voksát, de elképzelése szerint a nagyon pontosan körülhatárolt feladatkörrel rendelkező államfőt továbbra is közvetlen módon kellene megválasztani, legitimitását így az állampolgárok szavazata biztosítaná. Az alaptörvényben korlátozni kellene annak lehetőségét is, hogy a kormány ne hozhasson törvényeket a parlament megkerülésével a rendeletek, sürgősségi rendeletek és a felelősségvállalás eszközeihez folyamodva – fejtette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint az alaptörvényben módosítani kellene a főügyészek – az utóbbiak a kormány tagjai kellene hogy legyenek, akárcsak más államokban – kinevezésére vonatkozó előírásokat is.
A választási törvény kidolgozásáért felelős bizottság összetételét 440 szavazattal fogadta el a törvényhozás. A 15 tagú testületből hat fő a PSD-t, három a PNL-t, kettő a PDL-t képviseli, az RMDSZ, a PP-DD, a PC és a nemzeti kisebbségek egy-egy taggal rendelkeznek. A tervek szerint novemberig tevékenykedő testület elnöki tisztét a szociáldemokrata Valeriu Zgonea látja el.
Victor Ponta miniszterelnök február első hetében bejelentette: a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) május elejéig ki szeretné dolgozni az alkotmánymódosítás tervezetét, hogy május-júniusban vitára, majd szavazatra bocsáthassák azt a parlamentben. A vonatkozó népszavazást a tervek szerint az ősz folyamán, valószínűleg szeptemberben szerveznék meg.
ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár),

2013. február 15.

Ágoston Hugó: Szekus titkok, összefonódások
Sebastian Ghiţă (SG) szociáldemokrata párti (PSD) képviselő, egy viszonylag új hírtévé, a jelek szerint sok tekintetben az OTV szerepét átvenni készülő România TV (RTV) tulajdonosa éles kirohanást intézett az Antena televíziókat is működtető Intact tröszt birtokosa, a Konzervatív Párt tiszteletbeli elnöke, Dan Voiculescu, valamint Sorin Roşca Stănescu (SRS), a régi sajtós és friss liberális szenátor és Ioan Niculae (IN) üzletember ellen. Voltaképpen ellentámadásról van szó, egészen pontosan nem lehet tudni, ki ütött vissza először.
A lényeg az, hogy SG és SRS többször harsányan leszekusozták egymást (az említettek mindegyike már korábban hírbe került a titkosszolgálatokkal, utóbbi be is ismerte, hogy külföldiekről tájékoztatta a román hírszerzést), és még inkább lényeg az, hogy SG a Victor Ponta embere, egyes újságírók szerint egyenesen barátok, összejárnak stb.; SRS pedig ugyebár Crin Antonescu embere, illetve ők ketten a Dan Voiculescu emberei – márpedig Ponta és Antonescu a Szociálliberális Szövetség (USL) társelnökei. „Családi" perpatvar, vagy több annál?
Titkok hordaléka
A vásári mocskolódás rengeteg sejtést és titkot kavart fel, s az ember önkéntelenül is hajlik arra, hogy az egymást gyalázó mindkét félnek igazat adjon abban, amit az a másikról mond. A pletykák és az összeesküvéselméletek kedvelőinek persze mindez valóságos csemege.
Mert miket is hallani? IN, az üzletember kijelenti, hogy a Román Hírszerző Szolgálatot (Serviciul Român de Informaţii, SRI) tulajdonképpen nem az államelnök által kinevezett (amúgy valamikor szintén szocialista, sőt szintén a Ponta baráti köréhez tartozó) George Maior igazgató vezeti, hanem annak helyettese, Florian Coldea tábornok, és Coldeán keresztül manipulálja az egészet – na, kicsoda? (Segy kis segítség: az a személy, aki a felfüggesztése előtti órákban találkozott tajtékozva az állambiztonság alfőnökével. Úgy látszik, Pontáék bravúrja nem csak a „puccs" volt, hanem az is, hogy a hírszolgálat nem derítette fel és nem figyelmeztette idejében az áldozatot. Rés a rendszeren: pánik!)
SRS alig néhány nappal ezelőtt azzal az értékes infóval támasztja alá IN véleményét, hogy Maior szinte állandóan hullarészeg, és valóban Coldea az igazi főnök. Ugyanakkor SRS viszontgyanúsítja SG-t azzal, hogy együttműködik a SRI-vel, sőt annak fedezett ügynöke, már a középiskolában beszervezték, és sikeres nagybani üzleteit is a SRI-n keresztül bonyolítja. Válaszul SG nemes egyszerűséggel kommunista fossziliáknak nevezi a SRS-Voiculescu-IN hármast: „Együttműködnek a csausiszta szekuritátéval. Oroszország sohasem vonult ki innen. Ott húzódik meg azeknek a kommunistoid őskövületeknek a bankszámláiban és érdekeltségeiben." Ebből minimálisan az következik, hogy a „csausiszta szekuritáté" ma is létezik. Szóljon valaki, ha érti...
Ha igaz, amit az egyik napilap főcímében hirdet, és ez a háborúskodás „a titkosszolgálatok ellenőrzéséért", értsd uralásáért folyik, akkor nagyon nagy baj van. SG és SRS azonban, bármennyire dörzsöltek és determináltak is, valahogy túl kicsiknek tűnnek egy ekkora célfeladathoz. Az illető napilap azonban, amely a perpatvarban szereplő egyik táborhoz sem tartozik, hanem az államelnöki hivatal szócsöve, cikke alcímében azt írja: „Az USL régi szekusai, SG-n keresztül támadják a SRI-t". Akkor hát SRS és Dan Voiculescu lenne a SRI? (Hiszen őket támadja SG!) Nehezen hihető.
Mindezt csak azért említem, hogy lássuk, mekkora a zűrzavar.
Kérdések
Bármennyire komikusnak tűnik is a helyzet (az USL-n belül amolyan „az én gyermekem és a te gyermeked veri a mi gyermekünket"), több fontos kérdést is felvet.
Vajon táborok harcáról van szó, vagy csak magukról megfeledkezett gyűlölködőkről? Romániában minden valamirevaló magasabb rangú politikai vezető bizalmasa, kegyeltje, esetleg dirigálója valamilyen titkosszolgálatnak. (Számomra az egyik legemlékezetesebb eset az volt, amikor az Elena Udrea akkori miniszter egyik feltételezett hivatali visszaélésének kivizsgálására megalakított parlamenti bizottságot a gyanúsított titokban egyszerűen lehallgatta, utána már a védekezés, illetve a bizottság munkájának ellehetetlenítése gyerekjáték volt számára. A lehallgatás körülményeinek tisztázása és nyomában a felelősségrevonás azóta is várat magára. Hangsúlyozom: a lehallgatás a parlament épületében történt.) Ha itt két szekus társaság csap össze, és közülük egyik sem az államelnöké, akkor könnyű belátni, hogy ki lesz a nevető harmadik, miután ezek kioltják egymást.
Vajon médiumok élethalálharcáról van szó? Igen, ez biztosan így van, bár valószínűbb, hogy mindkettőről: a titkosszolgálatok és a médiumok összefonódásáról és a dominanciáért folytatott harcáról.
Közhely immár, hogy Romániában hírtelevízió nélkül a háta mögött választásokat megnyerni egyetlen párt sem képes; a hírtelevízió: a diverzió, a manipuláció és a propaganda királycsináló eszköze. (Emlékezetes, amikor a felfüggesztett államfő a demokrácia fáklyájával a kezében – emlékszik még valaki a „demokrácia fáklyájára"? vajon hol lobog porosodva? – könyörgött a popornak, hogy ne nézze az Antena 3-at. Ilyesmit nyugaton egy állami méltóság aligha engedne meg magának.)
Kisebb mértékben már nem csak a nagy nézettségű tévékre, hanem a hírügynökségekre és az írott (immár internetes) sajtóra is érvényes mind a fennmaradásért vívott konkurenciaharc, mind a a titkosszolgálatokkal való összefonódás. (A Caţavencii liberális és mindenkit maró gúnnyal kezelő élclap érdekes felfedezése: miért is kezdte ki rágalmazó hamis „hírekkel" az egyik „összefonódott" újabb hírügynökség a munkaügyi minisztérium vezetőit? Nos, mit gondolnak, mi érdeke volt a „forró hírek" titkosan irányított szállítójának? Hát mondjuk az, hogy a közelmúltban, Ponta eljöveteléig, a minisztérium által inkasszált európai pénzek egy része – ha valakinek mond valamit az, hogy POS-DRU... – valahogy az eredeti programoktól eltérülve bizonyos szerkesztőségek (hús-vér újságírók) zsebébe került. Például a zseniális Sebastian Lăzăroiu minisztersége alatt – tudták, akik odarakták a bumburnyákot, hogy miért teszik. Amikor aztán jött Câmpeanu miniszter asszony, és még a pénzek visszakövetelése is felmerült, nosza, jött is a diverzió: ellehetetleníteni, hitelét rontani a miniszterájnak és fő szolgájának! Így megy ez. Ilyen ártatlan gyermekségeket követnek el a korrupcióellenes harc szünetében a hóttnyúzók... Persze ha nem állna a hátuk mögött az, aki áll, nehezen tehetnék.)
Egy alacsony röptű vitából indulunk ki, amely azonban minden vásári jellegével együtt jelzi: Romániában a politika, a titkosszolgálatok és az üzlet elválaszthatatlanul összefonódott, s ennek az összefonódásnak legújabb alapeleme, mintegy negyedik dimenziója: a sajtó. (Az ötödik pedig – amire itt most nincs időnk kitérni – az igazságszolgáltatás). Ebben a négy-öt dimenziós térben a harc, ha kell, szó szerint vérre megy.
A fő tét a hatalom, vagyis a pénz, a pénz, vagyis a hatalom megszerzése és megőrzése.
Vajon ez a konfliktus előjele-e az USL szakadásának? És ha szakad, hogyan szakad? Az egész liberális párt (PNL) távozik az USL-ből, vagy pedig először a PNL osztódik, és vagy az Antonescu-, vagy a Tăriceanu-szárny marad a PSD mellett, a másik meg megy a búsba? Hatalmas mozgások lehetségesek – nemzetközi beleszólással akár –, minthogy a kijelölt államelnök-jelöltről, Crin Antonescuról messziről lerí, hogy nem alkalmas erre a tisztségre. (Nem mintha duhaj elődje alkalmas lett volna, de ezen már nem lehet változtatni.) Eltűntetik, vagy kárpótolják? És ki lesz a fő jelölt, a befutó?
Szemmel látható, hogy bármelyik változat érvényesül, az RMDSZ számára megnőnek az esélyek a kormányra kerülésre. Más kérdés, hogy ez mivel jár.
(A magyar kapcsolat)
Demokráciában, mégha az nem egy szempontból látszat- is, mindenki olyan menetekben vesz részt (béke-, éhség-, szex-, box- stb.), amilyenekben akar és tud, és bármi lehet azokról vagy azok kapcsán bármiről a véleménye.
Szanyi Tibor engem például meggyőzött. A Transindex Murok-díjának át nem vétele alkalmából írt válasza meggyőzött arról, hogy nem érti, mi a lényege a helyzetnek, amiben vagyunk, és a történetnek, amelynek óvatlanul szereplőjévé tette magát. S mint aki a futóhomok csapdájába került, most minél jobban kapaszkodik, annál menthetetlenebbül, annál mélyebbre süllyed. Si tacuisses... Mindazonáltal – több figyelemreméltó megállapítása mellett – levelében van egy meggondolkoztató passzus egy olyan kérdésről, amelynek végső tisztázása mind a mai napig nem történt meg. És a témánkba vág.
Azt írja Szanyi Tibor: „(...) egyébként biztos vagyok abban, hogy ezek a dolgok a helyükre fognak kerülni, mert a többség nem is tud másként, mint normálisan gondolkodni, még ha időlegesen sajnos lehet becsapások, felültetések áldozata. Amint történt 2004-ben, amikor is alighanem néhány nemzetgyilkos „szekus", a „magyarság" akkori hamis szóvivői a magyarságot csőbe húzva kiagyalta és kierőszakolta azt az ominózus népszavazást, ami Trianont is túlmúló módon szinte végképp darabjaira szakította a magyarságot. Szégyen rájuk, de a tanulság legyen a miénk!"
Először a 2004-es népszavazás politikai kezeléséről. Az MSZP ostobán viselkedett, nem csak amiatt, hogy nem volt tekintettel a külhoni magyarok érzékenységére és méltóságérzetére, és még csak nem is pusztán azért, mert elfelejtette, hogy minél hatékonyabb a politikában egy hazugság rövid távon, annál inkább visszaüt hosszú távon (tapasztalják is keservesen jóideje és még jóideig a magyar szocialisták), de visszataszító volt a „Magyarországot elözönlő románokkal" való fenyegetőzés – igen, ez a valóság! – populizmusa miatt is. Mert elébe mentek a többség helytelen véleményének. Félreérthetetlen felmérések mutatták ugyanis, hogy a magyarországi szavazóképes polgárok közül jóval többen nem akarták a határon túli magyarok honosítását, mint ahányan akarták. Vagy többen inkább nem akarták, mint akarták – és a dilemmát azzal oldották fel, hogy távolmaradásukkal tüntettek. Az MSZP inkább meglovagolta, mint kiváltotta – pánikot keltve – a közhangulatot. S most másokat vádol amiatt, hogy a többség „becsapások, felültetések áldozata" lett – holott ő maga is keményen „becsapott" és „felültetett". (Nem pompás a párhuzam – kár, hogy ez viszont nem vág a témánkba – azzal, ahogyan most a brit konzervatívok ijesztegetik a lakosságot a beözönlő román meg bolgár, alighanem cigánynak gondolt olcsó munkások milliós tömegével? Aligha a történelem ismétli itt önmagát, egyszerűen a politikusok ismétlik a hülyeségeiket.)
Másodszor a 2004-es népszavazás kierőszakolásáról. Jómagam – az óvatos „alighanem" védelme nélkül is – azon a véleményen vagyok, hogy azt a végül mindenkinek katasztrofálisan rossz népszavazást igenis felépített diverzió révén kényszerítették ki. Természetesen nincsenek adataim, honnan is lennének, de ha az eredményt nézzük (ami – szintén egyetértek Szanyi Tiborral – „Trianont is túlmúló módon szinte végképp darabjaira szakította a magyarságot"), a cui prodest azokra vall, akiknek mindig is célja volt a magyarság korlátozása, tönkretétele, megsemmisítése. Igen, a szekusokra!
A jelenkor vagy a közeljövő lelkiismeretes, elfogulatlan, lehetőleg politikailag befolyásolatlan kutatóinak, történészeinek hatalmas, katartikus feladatuk van: feltárni az akkor történtek teljes valóságát, és kimondani az igazságot! A politikusok mindkét oldalon képtelenek rá, mert egyedüli céljuk a profitálás, az ellenfél bűnbakká tétele.
De egyszer erre is, mint mindenre, fény derül.
Legyünk erősek!
PS. Ebben a pillanatban olvastam el Benkő Levente válaszát bizonyos reagáló, elmarasztaló cikkekre. Mondtam én, hogy rendes ember! El is hiszem minden sorát. A baj azonban nem az, Levente, hogy mi – akiket felsorolsz – hogy gondoljuk. Hiszen mi tudjuk, hogy te hogy gondolod. A baj az, ahogy az uszítók gondolják és ahogy ők elvárják. Persze, hogy neked az „idegenszívű" nem jelent zsidót – de aki kitalálta, annak zsidót jelent. Persze, hogy te jóhiszeműségedben fel sem tételezed, hogy – elegáns magyarsággal – el van várva tőled és elégedettséggel van nyugtázva, amit (teljes belső meggyőződésből) írsz. De az történik, erre az azonosulásra kell jobban vigyázni. Nem tanulságul és még kevésbé célzásból (nem vág fenti cikkem témájába sem, bár sok minden sok mindennel összefügg), de azért futó mementóként, kollégáidnak is, az olvasónak pedig szórakoztatásul, mellékelek egy pazar kis írást egy nagy szkeptikus publicistától. Legyünk jók!
Maszol.ro,

2013. február 18.

Székelyzászló-ügy – A román képviselőház nem kíván reagálni
A román képviselőház nem kíván reagálni arra, hogy a magyar Országházra kitűztek egy olyan zászlót, amely nem a román jelképrendszer része. Ez az illető országra tartozik – közölte Valeriu Zgonea házelnök a házbizottság hétfői ülése után.
A hét végén több román ellenzéki és kormánypárti politikus kezdeményezte: foglaljon állást a román parlament azzal kapcsolatban, hogy pénteken kitűzték a székely zászlót a magyar parlament épületére. „Magyarország és Románia parlamentjének kapcsolata sokkal fontosabb, mint a politikusok érzelmi viszonyulása mindkét országban... A magyar-román viszonynak nem ez a legboldogabb időszaka, de ez nem jelenti azt, hogy mélyítenünk kell azt az árkot, amelyet egyesek ásni próbálnak a két szomszédos és baráti ország között" – mondta Zgonea.
Hozzátette: a házbizottság és a frakcióvezetők egyhangú döntést hoztak arról, hogy a bukaresti képviselőház ne vegyen részt a zászlóvitában. Úgy vélekedett, hogy Titus Corlatean külügyminiszter „kellőképpen határozott, érett és kiegyensúlyozott" választ adott Budapestnek.
„Azt javasoltam a kollégáimnak, hogy a parlament előtt tűzzük ki valamennyi romániai megye zászlaját és függesszük ki címereiket. Minden polgárt büszkeséggel töltene el, ha ezeket a jelképeket itt látná Románia parlamentje előtt, úgy ahogy a magyar parlament előtt is láthatóak valamennyi közösség jelképei" – jelentette ki Zgonea.
Crin Antonescu, a szenátus elnöke is úgy vélekedett hétfőn, hogy nincs szükség parlamenti állásfoglalásra a székely zászló ügyében.
„Nagy és erős ország vagyunk, nem szabad úgy viselkednünk, mintha áldozatok lennénk. Be tudjuk tartatni Románia törvényeit. Ez nem jelenti azt, hogy feszültebbé válik a viszonyunk a magyar közösséggel, hiszen végeredményben bárki törvényesen kifüggeszthet székely, albán, katalán vagy bármilyen zászlót otthon, az erkélyen, az udvaron, egy magánünnepségen, a székelyek egy népi jellegű hagyományápoló rendezvényén" – jelentette ki a szenátus elnöke.
A román külügyminisztérium pénteken közleményben reagált arra, hogy az Országgyűlés homlokzatára kitűzték a székely zászlót: sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a magyar hatóságok – Bukarest megítélése szerint – továbbra is olyan jelképes gesztusokat tesznek, amelyek provokálják a román közvéleményt.
MTI
Erdély.ma,

2013. február 22.

Kelemen Hunor székely zászlót ajándékozott Crin Antonescunak
Székely zászlót ajándékozott Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Crin Antonescu román liberális pártelnöknek a román szabadelvűek tisztújító kongresszusán pénteken. Kelemen Hunor részt vett meghívottként a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) bukaresti kongresszusán, ahol rövid beszédet mondott. A politikus székely zászlót adott át Antonescunak, és kijelentette: ez jelképes ajándék, amellyel az RMDSZ azt üzeni, hogy kész lezárni a székely zászló körül kirobbant „álkonfliktust".
„Jelezni akarjuk, hogy valamennyien normális emberek vagyunk, és nem hisszük, hogy a romániai társadalomnak és Romániának bármilyen haszna származna a megosztottságból" – mondta Kelemen Hunor, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a PNL zászlója is kék-sárga színű, akárcsak a székely lobogó.
Antonescu elfogadta az ajándékot. Kijelentette, hogy szívesen fogadja a zászlót, főleg akkor, ha Kelemen Hunor vagy az ő kezében van, és nem román állami intézményen lobog.
A kongresszuson – amelyen várhatóan Antonescut választják meg ismét pártelnöknek, hiszen ő az egyedüli jelölt – jelen volt Victor Ponta miniszterelnök is. A kormányfő az RMDSZ elnökének ajándékára vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy Kelemen gesztusa nem volt „szélsőséges". Ponta szerint Antonescu és Kelemen egyaránt normálisan viselkedett.
„Legyünk kissé kevésbé harciasak" – mondta Ponta, aki szerint Romániának „nem szabad belesétálnia a magyarországi politikusok által állított csapdákba".
Február elején vita tört ki Románia és Magyarország között amiatt, hogy a román hatóságok megtiltották a székely zászló kifüggesztését a székelyföldi állami intézményekre. Ezt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az erdélyi magyar közösség elleni „szimbolikus agressziónak" nevezte.
MTI
Erdély.ma,

2013. február 23.

Az RMDSZ megtagadta a székely zászlót – Az EMNP állásfoglalása
Az RMDSZ SZKT szombati ülésén a szövetség nem csupán megtagadta a székely zászlót, de a demokratikus tüntetés létjogosultságát is kétségbe vonta, és a „kis lépések politikája” nevében ismét visszavonulót fújt.
Jelzésértékű, hogy az RMDSZ csak akkor tartja fontosnak a székely zászlót, ha Kelemen Hunor elnök kizárólag a szövetség fényezéseként, olcsó PR-fogásként átadhatja a lobogót Crin Antonescunak, hogy a „magyarbarát” liberális pártelnök aztán megalázó reakcióval válaszoljon. Az RMDSZ ismét a kettős kommunikációt alkalmazta: kifelé saját eltökéltségét, vélt erejét próbálta mutatni, befelé, saját választóinak pedig ismét az arrogáns mindentudó pózolása jutott.
Felhívjuk a március 10-re Marosvásárhelyre tervezett békés autonómiatüntetés ellen ágáló Markó Béla, az RMDSZ árnyékelnökének figyelmét, hogy az utcai demonstráció a közösségi igény kifejezési eszközeként a demokratikus jogállamiság egyik alapköve, amelynek az érdekérvényesítésben játszott szerepét és jogosultságát csak a legvadabb diktatúrákban kérdőjelezik meg. Markó Bélának és az RMDSZ vezetőinek tudomásul kell venniük, hogy a „hagyjuk az RMDSZ-re, hogy apránként dolgozzon az autonómiáért” doktrína nevében munkálkodásuk az elmúlt két évtizedben semmivel nem vitt minket közelebb sem a Székelyföld területi autonómiájához, sem az erdélyi magyar közösség kulturális autonómiájához, ahhoz viszont elég volt, hogy elterelje a nemzetközi közvélemény figyelmét helyzetünk megoldatlanságáról. Arra is emlékeztetnénk őket – köztük Verestóy Attila szenátort, aki provokációnak minősítette a tervezett demonstrációt –, hogy a hatalom a világon sehol sem nyújtott át ezüsttálcán semmiféle önrendelkezést az azt igénylő közösségnek, és egyetlen nemzeti közösség sem kapott alanyi jogon autonómiát, amelynek kivívása mindenütt hosszú és néha kilátástalannak tűnő vitákkal járt.
Az RMDSZ kettős mércéjét jelzi, hogy a tüntetést nem tekinti az autonómiaharc elemének, viszont amikor saját képviselőinek tisztségből való elmozdításáról, esetleg bebörtönzésének lehetőségéről van szó, akkor a párt(ön)érdeket a közösségi jogok védelmének ürügyén nem habozik az utcára vinni az embereket, ahogyan történt ez 2009-ben Csíkszeredában.
Sokat elárul az RMDSZ általában csak a választási kampányokban fellángoló autonómiapártiságáról az, hogy vezetőik szerint a demokratikus érdekérvényesítés és a közösségi igény kifejezésének természetes módja, a békés tüntetés ellehetetleníti a politikai érdekérvényesítést. Ez a magatartás inkább tűnik egy örökkévalónak és megkérdőjelezhetetlennek vélt hegemóniájához foggal-körömmel ragaszkodó szűk érdekcsoport változásokkal szembeni ellenállásának. Megerősíti azt az egyre inkább terjedő benyomást, hogy egy húsz év alatt választói bázisának kétharmadát elveszítő alakulat kizárólag a bizonytalan állapotok fenntartásában, a zavarosban való halászatban érdekelt, elvakultságában és saját hatalmi érdekeinek előtérbe tolásával pedig alapvető demokratikus gyakorlatok létjogosultságát is megkérdőjelezi.
Leszögezzük, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt társszervezőként teljes mellszélességgel támogatja a március 10-re Marosvásárhelyre tervezett tüntetést, és arra buzdítja az embereket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a rendezvényen.
Toró T. Tibor
az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke
Erdély.ma,

2013. február 24.

Klaus Johannis és a magyarok: nem oszt, nem szoroz
Nincs különösebb jelentősége a kormány kisebbségvédelmi politikája szempontjából annak, ha Klaus Johannis, a Német Demokrata Fórum elnöke vezető tisztséget kap a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) – vélekednek a maszol.ro által megkeresett RMDSZ-es politikusok.
Mint ismert, Nagyszeben polgármesterét a PNL pénteken-szombaton zajló kongresszusán várhatóan első alelnökké választják Crin Antonescu pártelnök javaslatára. Ez azonban RMDSZ-es vélekedések szerint a szövetség és a liberálisok jelenlegi elhidegült viszonyán sem javít látványosan.
Kelemen: érdekes lépés
Kelemen Hunor a maszol.ro kérdésére „Crin Antonescu és a PNL szempontjából érdekes lépésnek" nevezte Klaus Johannis belépését a nagypolitikába. A szövetségi elnök azonban ezt nem a kisebbségek irányába tett gesztusnak értelmezi.
A politikus úgy véli: az lenne a legnagyobb hiba, ha Románia a kisebbségpolitikáját az olaszok, örmények vagy a szászok szemszögéből közelítené meg. „A nemzetiségi kérdést elsősorban a magyarság szempontjából kell megközelíteni, mert a magyar közösség a valós problémákat és célokat megfogalmazó kisebbség ebben az országban" – jelentette ki.
Kelemen gesztusnak inkább azt tartja, hogy Crin Antonescu hosszas mosolyszünet után személyesen hívta meg az RMDSZ elnökét a PNL kongresszusára. „Hónapok óta nem beszélünk, nincs kommunikáció közöttünk. Ezt a gesztust figyelembe kell venni, de nem föltétlenül jelent radikális fordulatot" – jelentette ki.
Egy név nélkül nyilatkozó RMDSZ-es politikus a maszol.ro-nak azt mondta, Nagyszeben polgármestere valójában soha nem volt magyarbarát. „Ha Klaus Johannison múlna, mindannyian románok lennénk" – jelentette ki, emlékeztetve a Német Demokrata Fórum elnökének autonómiaellenes kijelentéseire.
Mint ismert, Nagyszeben német nemzetiségű polgármesterének a neve korábban egyszer már felmerült miniszterelnök-jelöltként. Akkor az RMDSZ támogatta ezt az elképzelést.
Merkelnek üzen Antonescu?
Mint korábban megírtuk, a hazai elemzők és lapok véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy mi volt a szándékuk Crin Antonescuéknak Klaus Johannis politikai pályájának felíveltetésével. Bukarestben elterjedt az a nézet is, hogy belpolitikai számításain túl a liberálisok vezére ezzel a lépéssel az államfői mandátumát próbálja egyengetni.
Crin Antonescu ugyanis továbbra is az jövő évi államfőválasztás fő esélyese, ám a szociálliberálisok tavaly nyári jogi ámokfutása óta rendkívül rossz a megítélése a nyugati kancelláriákban és az EU döntéshozói körében. A PNL elnöke Klaus Johannis segítségével elsősorban Angela Merkel német kancellár kegyeit keresi, akivel Nagyszeben polgármestere kiváló kapcsolatokat ápol.
Maszo.ro,

2013. február 25.

Antonescu újabb elnöki megbízatást kapott
Újraválasztották Crin Antonescut a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé, aki így második pártelnöki mandátumára kapott szombaton megbízatást. Antonescu egyedüli jelölt volt a pártelnöki tisztségre, és a szavazatok elsöprő többségét szerezte meg a PNL bukaresti kongresszusán. A politikus – aki egyben a szenátus elnöke – bírálatokkal is szembesült, főleg a Călin Popescu Tăriceanu volt liberális pártelnök és miniszterelnök neve által fémjelzett belső ellenzék részéről.
Tăriceanu – aki négy évvel ezelőtt alulmaradt Anto nescuval szemben a PNL elnöki tisztségéért folytatott küzdelemben – a kongresszuson javasolta például, hogy a 2014-es államelnök-választás előtt a PNL-ben tartsanak szavazást arról, ki lesz a párt államelnökjelöltje. Ez a pártkongresszuson Antonescu-ellenes fellépésnek minősült, hiszen a liberális pártban tényként kezelik, hogy az újraválasztott pártelnök mérkőzik meg 2014-ben a párt és a Szociálliberális Unió (USL) nevében az államelnöki tisztségért.
Tăriceanu javaslata végül nem kapta meg a megfelelő támogatást, és a kongresszus azt a vezetőségi csapatot szavazta meg elsöprő többséggel, amelyet Antonescu javasolt. Így a párt második embere Klaus Johannis, az erdélyi Nagyszeben szász polgármestere lett, akit első alelnöki tisztségbe választottak, miután a héten jelentette be, hogy belép a PNL-be. A liberálisok összesen 31 alelnököt választottak.
Antonescu beszédében kijelentette: célja az, hogy a PNL Románia egyik legnagyobb pártjává váljon, amely egyedül képviseli hitelesen a jobboldalt. A liberálisok a jobboldali szavazókért az ellenzéki Demokrata Liberális Párttal (PDL) harcolnak, amely tagja az Európai Néppártnak.
Szabadság (Kolozsvár),

2013. február 25.

Távolmaradók
Aki nincs velünk, az nincs – így értelmezhető az RMDSZ döntése, miszerint nem vesz részt azon a március 10-ei autonómiatüntetésen, amelyet a Székely Nemzeti Tanács hívott össze Marosvásárhelyre.
Az érv – miszerint az RMDSZ nem lehet az SZNT vagy az EMNP utánfutója, és mivel a tüntetést nem ő szervezi, nem vesz részt rajta – az infantilizmus határát súrolja, hiszen az szűrhető le belőle, hogy talán nem lenne ellenére egy ilyen megmozdulás, de mivel az ötlet más fejéből pattant ki, az erdélyi magyarság önrendelkezése inkább le van sajnálva.
Mindez legalábbis visszás annak nyomán, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök „meghekkelte” a nemzeti liberálisok tisztújító kongresszusát, és a jelkép elleni romániai hisztéria közepette székely zászlót ajándékozott Crin Antonescu pártelnöknek. Bár azt is érdemes megjegyezni, hogy az önrendelkezéshez mindegyik gesztus – azaz a zászlóajándékozás és a tüntetés is – nagyjából ugyanolyan kevéssé hatékonyan járul hozzá. Az RMDSZ vezetőinek viselkedéséből az olvasható ki, hogy félszájjal kiállnak ugyan a magyar közösség autonómiája és szimbólumainak használata mellett, de az önrendelkezés melletti tömegmegmozdulások már nem szimpatikusak, mivel a szövetség illetékesei térdelőrajtban várják a kormányszereplésre való felkérést arra az esetre, ha a kormánykoalíció pártjai között kenyértörésre kerülne sor. Ezért jelzik, hogy ők a jó, „háziasított” magyarok, akik a csúnya, „radikális” magyarokkal ellentétben mérsékeltebbek, és a prioritás számukra néhány tucatnyi kormányzati és kormányzat közeli tisztség megszerzése. Nem mintha az állandó tüntetgetés hatékonyabb volna. Egy helyszínre korlátozott, néhány politikus számára szereplési lehetőséget biztosító, de egyébként kevés résztvevőt megmozgató, eredménytelen hétvégi tömegdemonstrációkból már eleget szerveztünk. (Ami nem jelenti azt, hogy az RMDSZ mostani magatartása nem káros, legalább jelezni kéne Bukarestnek , hogy egységesen akarjuk az önrendelkezést.) Ha már mozdulni akarunk, azt minden erdélyi és partiumi településen egyszerre kellene, összmagyar szinten, igazi tömegerőt felmutatva. Ellenkező esetben sohasem vesznek komolyan. És ha nem sikerül az egységes fellépés, akkor joggal.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

2013. február 25.

„Nem egy fortyogó katlanon ülök”
„Nem lehetünk érdekeltek abban, hogy elszigeteljük a magyarságot Románián belül, ez semmiféle eredményt nem hoz” – mondja lapunknak adott interjúban Kelemen Hunor. Az RMDSZ szövetségi elnökét a közelgő régióvitáról, a Partium–Székelyföld-ellentétekről, a román politikusokkal való párbeszéd lehetőségéről kérdezte Cseke Péter Tamás.
Liviu Dragnea bejelentette, hogy elkezdődött Románia közigazgatási újrafelosztásának közvitája. A kormányfőhelyettes utalt arra, korántsem biztos, hogy nyolc régióra osztják majd az országot, mint ahogy korábban több kormánypárti politikus szorgalmazta. Ezek szerint van esély arra, hogy a szociál–liberálisok mégsem fagyasztják be a jelenlegi fejlesztési régiókat, hanem – mint ahogy az RMDSZ is szeretné – kisebb régiók lesznek?
Valóban, a kormányzó pártszövetség folyamatosan azt kommunikálta eddig, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási jogkörökkel való felruházása a szándékuk. Én úgy látom, a háttérben az USL-n belül is vannak olyan kezdeményezések, akár régiónként is eltérő hangok, amelyek szerint a mostani nyolcrégiós felosztás közigazgatásilag nincs rendben. Gyakorlatilag mindenki beismeri, hogy a jelenlegi régiófelosztás egy csőd. Ha közigazgatási jogkörökkel ruházzák fel a mostani fejlesztési régiókat, az hosszú távon megerősíti, sőt súlyosbítja ezt a csődöt. Nem véletlenül mondtam és mondom, hogy egy több mint tízesztendős kudarcot nem szabad szőnyeg alá söpörni, nem szabad megerősíteni, nem szabad elrejteni, nem lehet azt játszani, hogy van egy csődtömegem, abba teszek egy acélvázat, öntök bele egy kis cementet, hogy megkössön. Attól még csőd lesz, nem fog jobban működni. Annak idején a parasztpárti politikusoknak is az volt elsősorban a problémájuk, hogy a Székelyföld nehogy egyetlen régióba kerüljön. A román politikusok ezt a kérdést mindig az etnikai szempontokat előtérbe helyezve közelítették meg. A baj az, hogy az etnikai spirálból nem bírnak kilépni, és számomra ez sokkal mélyebb, sokkal súlyosabb mentalitásbeli problémát vet fel. Ám ha a miniszterelnök-helyettes már képes azt kijelenteni, hogy a nyolc régió nem szentírás, azt mutatja, hogy a kormánypártok kezdenek más felosztáson is gondolkodni. Mi azt mondjuk: sok-sok érv van amellett, hogy egy régió legfeljebb három-négy megyéből álljon.
Az előbbi kérdést azért is tettem fel, mert Csutak István RMDSZ-es szakértő meggyőződéssel állítja: az USL már csak azért is keresztül fogja vinni a nyolcrégiós elképzelését, mert így árthat a legjobban a magyarságnak. Az RMDSZ elnöke nem ennyire borúlátó?
Csutak István álláspontját és az érvelését ismerem, nekem nem Csutak Istvánnal kell vitatkoznom, nem is vitatkozom vele. Azt gondolom, ha egy lehetőségünk van, akkor azon kell lennünk, hogy Románia közigazgatási felosztása ne legyen nyolcrégiós. Akkor még mindig jobb, ha megmaradnak a jelenlegi fejlesztési régiók, ám közigazgatási hatáskörök nélkül. Nekünk egyszer már sikerült megakadályoznunk, hogy a nyolc fejlesztési régió közigazgatási hatásköröket kapjon, amikor Traian Băsescu állt elő ezzel az elképzeléssel, igaz, akkor más helyzetben voltunk.
(„Elképzelhetetlennek tartom a szórvány feladását”
„Nem tudok olyan elképzelést elfogadni, amely a szórvány feladásához vezet, akár a Székelyföld irányában, akár más irányban történne a szórvány feladása” – jelentette ki Kelemen Hunor, amikor az RMDSZ álláspontjáról kérdeztük azzal kapcsolatban, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője a szórványban élő magyarok áttelepítésének gondolatát vetette fel. A szövetségi elnök szerint ez a paradigmaváltás veszélyes a Kárpát-medencei magyarságra. „Jó, ha szembesül azzal a társadalom, hogy vannak, akik másképp képzelik el a szülőföldön maradást. Mi úgy gondoljuk, a szórványt erősíteni kell” – mondta Kelemen, hozzátéve, érdemes vitázni erről a kérdésről, de nem túlságosan hosszú ideig, „mert nem szül jó vért”.)
Mikor véglegesíti elképzeléseit az RMDSZ arról, hogyan kellene kinéznie Románia régióinak?
Négy lépcsőben képzeltük el álláspontunk kialakítását. Már volt Bukarestben egy tanácskozásunk regionális önkormányzati vezetőkkel, szakértőkkel, alapos, statisztikai adatokra alapuló anyagokról. Második lépésként március elsején önkormányzati konferenciát tartunk Kolozsváron, amelyen megvitatjuk ezt a kérdést. Ezután szakértői egyeztetések következnek román és külföldi szakemberek bevonásával, és utolsó lépésként hozunk döntést az RMDSZ politikai testületeiben. Ez a döntés arról fog szólni, mit fogunk fenntartani a parlamentben a közigazgatási átszervezésről szóló vita során, illetve milyen alternatív variánsok lehetségesek.
Az RMDSZ területi szervezetei, a Partiumban, a Székelyföldön már kidolgozták elképzeléseiket a régiós felosztásról. Várhatók-e nagyobb viták a kolozsvári önkormányzati tanácskozáson?
Semmiféle vita nem várható, ugyanis a partiumiak nem akarnak a Székelyföld számára régiót megrajzolni, és a székelyföldiek sem a partiumiak számára régiót megrajzolni. Nincs semmiféle konfliktus közöttük ezen a téren. Van az RMDSZ-en belül egyfajta vita arról, hogy a rendelkezésünkre álló statisztikai adatokból melyek a mérvadóak. Vannak viták közöttünk arról is, hogy egy-egy számot hogyan értelmezzünk, de e viták egy adott régión belül vannak, nem régiók között. A kolozsvári tanácskozáson azt fogjuk kérni, hogy mindegyik régió készítsen több, adatokkal alátámasztott munkaváltozatot. Én ismerem a partiumiak elképzeléseit, ismerem a székelyföldiekét, és ezekben a tervezetekben is van játéktér, lehet mozogni. Ez fontos, mert 70 százalékos parlamenti többséggel állunk szemben, és nem jó, ha egyetlen álláspont mellé lecövekelünk. Képesnek kell lennünk előterjeszteni A, B és C változatot is a régiók megrajzolására. Ám legalább ennyire fontosak az elképzeléseink a régióknak szánt jogkörökről, a régiós testületek megválasztásáról. Ezekről nekünk több változatot kell elkészítenünk.
Lehet, hogy a régiókról nincs Partium–Székelyföld-vita, ám érezni a feszültséget a két régió RMDSZ-es politikusai között. Elhangzik néha egy-egy epés megjegyzés a másik irányában mindkét fél részéről, legutóbb például Mesterházy Attiláék kolozsvári látogatása kapcsán.
Minden szervezeten belül vannak csipkelődések, ellentétek, nem csak az RMDSZ-ben. Régiós vitákban feszültség nem fog megmutatkozni, én arra törekszem, hogy ne is alakulhasson ki. Amikor Traian Băsescu annak idején előállt azzal a kompromisszumnak szánt javaslatával, hogy a két székelyföldi megye alkosson egyetlen kisebb régiót, nem fogadtuk el, mert csak a két megyére vonatkozott, hosszú távon amúgy sem lett volna életképes, és szétszakította volna az erdélyi magyarságot, a Partiumot és a Székelyföldet. Az RMDSZ ernyőszervezet. Az év elején az MSZP vezetőinek kolozsvári látogatását sokan sokféleképpen próbáltak kihasználni, teljesen indokolatlanul. Én azt mondom: az RMDSZ valamennyi magyarországi párttal leül tárgyalni, mindenkinek a véleményére kíváncsiak vagyunk, akinek szándékában van ezt elmondani. Minden évben találkozunk a KDNP-vel, a Fidesszel, az MPSZ-vel, és a továbbiakban is így lesz, ideológiailag az RMDSZ nem köteleződik el sehova.
(„Johannis nem befolyásolja a viszonyt a liberálisokkal”
Kelemen Hunor szerint nincs különösebb jelentősége a kormány kisebbségvédelmi politikája szempontjából annak, hogy Klaus Johannist, a Német Demokrata Fórum elnökét a Nemzeti Liberális Párt második emberévé választották a PNL kongresszusán. A szövetségi elnök „Crin Antonescu és a PNL szempontjából érdekes lépésnek” nevezte a nagyszebeni polgármester belépését a nagypolitikába, azonban ezt nem a kisebbségek irányába tett gesztusnak értelmezi. Úgy véli: az lenne a legnagyobb hiba, ha Románia a kisebbségpolitikáját az olaszok, örmények vagy a szászok szemszögéből közelítené meg. „A nemzetiségi kérdést elsősorban a magyarság szempontjából kell megközelíteni, mert a magyar közösség a valós problémákat és célokat megfogalmazó kisebbség ebben az országban” – jelentette ki. Kelemen gesztusnak inkább azt tartja, hogy Crin Antonescu hosszas mosolyszünet után személyesen hívta meg az RMDSZ elnökét a PNL kongresszusára. „Hónapok óta nem beszélünk, nincs kommunikáció közöttünk. Ezt a gesztust figyelembe kell venni, de nem föltétlenül jelent radikális fordulatot” – jelentette ki a politikus, aki egy székely zászlóval lepte meg liberális meghívóit.)
Tehát nem érzi azt, hogy szövetségi elnökként egy fortyogó katlanon ül?
Egyáltalán nem érzem azt, hogy egy katlanon ülnék, és robbanás előtt állna a katlan. Azt sem érzem, amit mondanak időnként jó szándékú, többnyire tévé elől politizáló elemzők, hogy a szövetségi elnök fejére nőttek az RMDSZ-es kiskirályok. Nincs ilyen, nem nőtt senki a fejemre. Nyilván, én nem vagyok autoriter alkat, ezt azért látni kell.
Mondták önről azt is, hogy „lágy” vezető.
Persze, lehet, hogy sokan így látják, de a kollégák jól tudják, hogy az én habitusom inkább olyan, hogy mindenkit meghallgatok, minden nézetnek megpróbálok helyet teremteni. Van viszont egy határ, amelyen túl nincsen mozgástere senkinek, de ez a határ tág, hisz nem vagyunk párt. Ha párt lennénk, nyilván szűkebb lenne ez a határ.
Visszatérve a régiókra: mennyire nehezíti az RMDSZ helyzetét az ország közigazgatási felosztásáról szóló vitában a székelyzászló-botrány?
Az ilyen feszültségkeltés leszűkíti az amúgy sem túlságosan nagy tárgyalási mozgásterünket, és ez nem szerencsés. A zászlóbotránnyal kapcsolatosan néhány dolgot folyamatosan el kell mondani, mert melléfog a sajtóban még a legjobb szándékú értelmezési kísérlet is. Ez az ügy nem most kezdődött. Tavaly kezdődött, miután az RMDSZ kikerült a kormányból és Codrin Munteanu prefektus elkezdte üldözni a Kovászna megyei polgármestereket a székely zászló használata miatt. Mi ez ellen tavaly már többször felemeltük a hangunkat. Tüntetést is szerveztünk tavaly ősszel a székely zászló, a közösségi szimbólumok használata mellett. A miniszterelnökkel is közöltem, hogy a román–magyar együttélést, a román–magyar viszonyt veszélyezteti, amit Codrin Munteanu művel. A volt prefektus januárban román zászlóval takarta le a Székelyföld feliratú táblát Sepsiszentgyörgyön. Akár provokációnak is tekinthető, hogy a román zászlót a kisegyesülés napjának éjszakáján, hajnalán ismeretlenek összevágták. A vita kirobbanásához az vezetett, hogy az új háromszéki prefektus beiktatásakor kivitték a székely zászlót a megyei önkormányzat díszterméből. Ezt követte Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár reakciója Budapesten. Tehát nem Németh Zsolt reakciója volt az első lépés, csak ez kapott visszhangot, ezt sokan elfelejtik. Mi abban reménykedtünk, hogy ha Codrin Munteanu elkerül a Székelyföldről – ami meg is történt –, akkor visszalépünk a normalitás talajára, erre azonban Németh Zsolt nyilatkozata nem segített rá.
Ezt a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának budapesti ülésén is szóvá tette?
Budapesten azt mondtam: fontos a magyarországiak szolidaritása, fontos az, hogy egymásnak segítsünk. Ám az is fontos, hogy mielőtt a segítség érkezik, szóljanak nekünk időben Budapestről, hogy kapaszkodhassunk meg, mert ügyeinket nekünk kell itt rendezni, rajtunk csattan az ostor. Ha pedig Budapestről segíteni akarnak, jól fel kell mérni, hogyan tegyék: nyilatkozat formájában vagy diplomáciai csatornákon keresztül. Az a jó, hogy fölkorbácsoljuk a kedélyeket és így visszük a közvélemény elé a kérdést, vagy az a jó, ha a budapesti kétharmados parlamenti többség leült tárgyalni a bukaresti kétharmadossal. Fontosnak tartom, hogy ilyen esetben konzultáljanak velünk is.
Több olyan RMDSZ-es képviselővel beszéltem, aki szerint soha nem volt még ilyen „kibeszélős”, éles hangulata a KMKF üléseinek, mint legutóbb Budapesten. Meg tudja ezt erősíteni?
Valóban, az előzőekhez képest ez az ülés feszesebb, élénkebb volt. Jó beszélgetés, még akkor is, hogy ha nem az udvariaskodás jellemezte. Kövér László házelnök részéről megfogalmazódott az a javaslat is, hogy szűkebb körben folyatni kéne, mert sok a kibeszélnivaló.
Még zajlott a KMKF ülése, amikor Kövér László kitűzette a székely zászlót az Országházra. Bukarestben erre előbb hevesen reagáltak, több román politikus javasolta, hogy a parlament foglaljon állást a budapesti lépéssel szemben. Végül nem született állásfoglalás, sőt elhangzott az a javaslat, hogy valamennyi megye zászlaját, így a székely lobogót is helyezzék a bukaresti parlament elé. Megvalósul ön szerint ez a javaslat?
Nem akarom most fölsorolni, mennyi munkánkba, mindennapos erőfeszítésünkbe telt, hogy ezt a székelyzászló-ügyet normális mederbe tereljük. Úgy gondolom, ez sikerült is elérnünk. Sok munkánk van abban, hogy nem született állásfoglalás a parlamentben. Vasárnap délben (február 17-én – szerk. megj.), délután még úgy tűnt, hogy nagy összefogás lesz román oldalon ebben a kérdésben, hétfő reggelre ez már másképpen nézett ki. Ezért is vagyunk ott a parlamentben, hogy a normalitást próbáljuk eredményesen képviselni. Nem tudom, mikor kerülnek ki a megyezászlók a parlament elé, de a javaslatot meg kell próbálni majd gyakorlatba ültetni.
Egy román lapnak adott korábbi interjúban méltatta Victor Ponta miniszterelnöknek a kisebbségi kérdésekhez, a román–magyar viszony alakulásához való hozzáállását. Fenntartja ezt az álláspontját a székelyzászló-ügy után is?
Nem dicsértem Victor Pontát, csak értékeltem a magatartását. Nem vagyok az az ember, aki mindenkiről azt feltételezi, hogy csak rosszat akar. Ha valakivel bizonyos helyzetekben, kérdésekben szót lehet érteni, nyitottságot és jó szándékot vélek benne felfedezni, akkor ezt elismerem, akkor is, ha a döntései nem éppen olyanok, amilyeneket én szerettem volna. Pontának az elmúlt esztendőkben számos olyan kijelentése volt, ami sértette a magyarokat, sértette az RMDSZ-t, ennek jelentős része azonban a választási kampány része volt. Ám mondjon nekem valaki egy olyan politikust, akinek az elmúlt 23 esztendőben nem volt olyan kijelentése, mely a magyarokat ne sértette volna, beleértve Traian Băsescut is. Amióta Ponta miniszterelnök lett, szembesült azzal, hogy a román–magyar viszonnyal valamit kezdeni kell. Felelősségteljesebben próbálja ezt a kérdést megközelíteni. Ezt nem akarom tagadni csak azért, mert Pontának közben vannak olyan kijelentései, melyekkel én magam sem értek egyet. Azzal, ahogy a magyarországi pártokhoz vagy a magyar kormányhoz viszonyult, nem értek egyet. A tanügyi kérdésekben az elmúlt hónapokban korrekt próbált lenni, nyitott volt, én ezt nem akarom letagadni. Ez nem jelenti azt, hogy Ponta megold mindent, mert a kormányfőnek is vannak határai. Ám az erdélyi magyarság képviselőiként mi nem lehetünk érdekeltek abban, hogy elszigeteljük a magyarságot Románián belül, ez semmiféle eredményt nem hoz. Ha valaki párbeszédképes, ha valakinek van egy kis empátiája, nyitottsága felénk, akkor arra oda kell figyelni, keresni kell a párbeszéd lehetőségét.
(„Nem baj, hogy van belső ellenzék Vásárhelyen”
„Az nem baj, ha az RMDSZ-ben van belső ellenzék. Egy demokratikusan működtetett pártban teljesen normális, hogy vannak, akik másképp gondolkodnak. Soha nem félek a vitáktól, hanem az egyhangúságtól félek, mert az a rossz előjel” – jelentette ki Kelemen Hunor, amikor a marosvásárhelyi RMDSZ helyzetéről kérdeztük. A szövetségi elnök leszögezte, Marosvásárhelyen egyetlen RMDSZ-szervezet van, amely az alapszabály szerint és az SZKT határozatának megfelelően járt el. „Bízom abban, hogy ha a szervezet legitim elnöke, Peti András közösségépítő elképzelései megvalósulnak, a városi szervezet hitele, az új elnök megítélése, a városi szervezet munkájának a megítélése radikálisan meg fog változni a városban” – jelentette ki a politikus. Szerinte Peti Andrásék ellenzéke előbb-utóbb meg fog győződni arról, hogy a jelenlegi városi szervezet már egy más, közösségépítő csapat. „Egy olyan városi szervezettől, amely éveken keresztül rosszul működött, nem is lehet elvárni, hogy egyik napról a másikra minden feszültség nélkül a normális mederbe terelődjenek a dolgok. Én azt tudom mondani azoknak, akik Peti András megválasztásával esetleg elégedetlenek, hogy bízzanak abban az emberben, aki ezt a munkát vállalta. Én bízom abban, hogy a szervezetet életre kelti, lesznek eredményei” – mondta Kelemen.)
Erdélyi Riport (Nagyvárad),



lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 421-422




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998