Véget fog vetni annak a mentalitásnak, hogy „amit a törvény nem tilt, az megengedett”, és rendkívül szigorú lesz a prefektúra az alárendelt intézmények alkalmazottaival, jelentette ki szeptember 9-én tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján Codrin Munteanu, Kovászna megye új prefektusa. A Sepsiszentgyörgyön vasárnap szervezett tiltakozó nagygyűlés kapcsán kifejtette: feladatkörének megfelelően politikai kérdésekben nem foglal állást, viszont meglátása szerint „az emberek utcára vitele nem megoldás, célravezetőbb lenne a törvények alapján történő tárgyalás”. A kormánymegbízott az esetleges magyar alprefektus vagy intézményvezetők kapcsán elmondta, hogy szerinte minden vezető tisztséget szakértelem alapján kellene betölteni, nem pedig etnikai vagy politikai kritériumok alapján. Codrin Munteanu törvénytelennek nevezte a székely zászló és Kovászna megye lobogójának kifüggesztését, ezért felszólította a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalt, vegye le a homlokzatra elhelyezett székely lobogókat. „A székelység problémáira reális megoldást csak a dél-tiroli minta jelenthet” – nyilatkozta Tamás Sándor megyei tanácselnök a tiltakozó nagygyűlést követően. Tamás elmondta, hogy az állami intézményeken belüli arányos képviselet gondolata nem új keletű, hasonló kezdeményezés már 1946-ban is született. „Büszke vagyok, hogy a legnagyobb erdélyi magyar többségű város lakói példát mutattak összefogásból, és nagy számban jelen voltak az egyházak, civil és politikai szervezetek által szervezett nagygyűlésen, bebizonyítva, hogy senki, soha nem tudja megfélemlíteni a székelységet” – nyilatkozta a tüntetés után Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Felhívással fordult az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa a kormányhoz, valamint Emil Boc és Mircea Geoana pártelnökökhöz, amelyben arra kérték a kormányt, tartsa be a dekoncentrált intézményekben az etnikai arányt, dolgozzon ki politikai ütemtervet a decentralizáció megvalósítására, valamint hozza nyilvánosságra a Hargita megyére vonatkozó szándékát. A felhívást interpelláció formájában az Európai Parlament előtt is bemutatják majd, erről Sógor Csabával, az RMDSZ EP-képviselőjével is egyeztettek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Keménykedő prefektus. Kovászna megye új kormánymegbízottja betiltaná a székely zászlót. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
2009. február 18.
Június elejétől új magyar nyelvű helyi televízió kezdi meg működését Kolozsváron. „Jövedelmező lesz, mert ez teljesen szabad tér, a városnak ugyanis, meghökkentő módon, nincs magyar tévéje. Amit a Román Televízió közvetít, egyáltalán nem elég” – nyilatkozta Bogdan Eduard, aki az új adó mellett a csíkszeredai Székely Tévé tulajdonosa is. A kolozsvári kábelszolgáltató jelenleg a Duna Televízión és az M2-n kívül semmi mást nem biztosít. A műsorrácsot egyelőre száz százalékosan magyarra tervezik. „A magyar műsorokat egyszerűbb megvalósítani, mert van hozzá csapat” – mondta Eduard. „Ennek a csapatnak a felét szeretném átvinni Sepsiszentgyörgyre, mert ugyancsak ma engedélyt kaptam egy ottani tévé, az Aktív átvételére. Az is Székely Tévé néven indulna egy hónap múlva, és elképzelésem szerint a három részadó egyként működne” – magyarázta a tulajdonos. 2008 nyarán a Csíkszereda székhelyű Székely Televízió tizenhárom munkatársa mondott fel, emiatt az adó több mint három hónapig csak archív anyagokat sugárzott. A tömeges felmondás oka a fizetések drasztikus csökkentése, valamint a tulajdonos által kinevezett új igazgatóval való összeférhetetlenség volt. /Fleischer Hilda, Horváth István: Indulhat a Kolozsvár tévé. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./
2009. március 9.
Letette hivatali esküjét Hargita megye új alprefektusa, Andrei Jean Adrian, aki a múlt héten eltávolított Romfeld Magdolnát váltja tisztségében. A Hargita megyei prefektusi hivatalban jelenleg egyetlen magyar magas beosztású köztisztségviselő dolgozik, Ladányi László alprefektus személyében. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke sajnálatosnak tartja, hogy egy olyan hivatalnokot váltott le a kormány, aki munkája során bizonyított, és a legkisebb falu legkisebb utcájában is ismerik a nevét. /Horváth István: Beiktatták Hargita megye román alprefektusát. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2009. március 20.
„Mezőgazdaság. Hogyan tovább?” címmel szervezett március 19-én konferenciát a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Agrártudományi Szakbizottsága a mezőgazdaság közép- és hosszú távú stratégiáiról Csíkszeredában. Van- e jövője a burgonyatermesztésnek, tette fel a kérdést dr. Gálfi Nándor a konferencián. A szakember nem válaszolt egyértelmű igennel vagy nemmel. Gálfi azt boncolgatta, hogy egyes európai országok miért is tudnak olcsóbb krumplit a piacra dobni, amelyre a válasz: nagyobb terméshozam, alacsonyabb előállítási költség, ebből következően alacsonyabb árak. Problémát jelentenek burgonyatermést sújtó karanténbetegségek, további probléma a tőkebefektetések hiánya. Az ágazat jövőjének egyik lehetséges útjaként említette előadása során a tagosítást. /Horváth István: Kinek kell a székely pityóka? Mezőgazdasági stratégiákról tartottak szakkonferenciát Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2009. március 30.
A beharangozottaktól eltérően nem került napirendre a Hargita Megyei Tanács hét végi ülésén a Hargita Népe Kiadó átszervezése. Karda Emese felelős kiadó menesztését korábban Borboly Csaba megyei tanácselnök, illetve Hajdu Gábor tanácsos helyezték kilátásba. Az ülés után Borboly Csaba egyenesen cáfolta, hogy a megyei tanács átszervezné a kiadót, menesztetné a vezetőjét, leváltaná a főszerkesztőt, illetve bővítené a Hargita Népe napilap szerkesztőségét. „A hír annyiban igaz, hogy a Hargita Megyei Tanács áprilisban készül egy saját kiadvány megjelentetésére, amelyben nem a tanács tevékenységére kerülne a hangsúly, hanem a megye értékeit lenne hivatott felvonultatni” – mondta a tanácselnök. Az ÚMSZ úgy tudja, hogy Karda Emesét a tanácsülés előtt behívatták Borboly irodájába, s felkérték, távozzon önként a kiadó éléről. Borboly tájékoztatása szerint csupán annyi történt, hogy a felelős kiadót arra bíztatta: pályázza meg a már második alkalommal meghirdetett gazdasági igazgatói posztot a megyei tanácsban. Borboly cáfolta, hogy Karda Emesét valamilyen módon megfenyegették volna, ha nem mond le tisztségéről. A cáfolatsorozat ellenére az ÚMSZ úgy tudja: az elmúlt két hétben a megyei tanácshoz közel álló személyek több erdélyi lap munkatársát is megkeresték azzal az ajánlattal, álljon munkába a megújuló Hargita Népénél. /Horváth István: Nem nyúltak a Hargita Népéhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2009. április 15.
Hargita megye és tizenhárom megyei település címertervét és a hozzá tartozó dokumentációt nyújtja be ma Borboly Csaba tanácselnök az Országos Heraldikai Bizottság kolozsvári kirendeltségéhez. A megyei tanács Szekeres Attila sepsiszentgyörgyi heraldikus véleményét kérte ki a címertervek elkészítéséhez. Amennyiben a címertervek Kolozsváron kedvező elbírálást kapnak, az Országos Heraldikai Bizottság bukaresti székhelyére kerülnek, ahonnan továbbküldik a belügyminisztériumhoz. Ezt követően határozattervezetként a kormány elé terjesztik, és ha utóbbi megszavazza, akkor a Hivatalos Közlönyben való közzé tétele után lehet majd használni a címereket. /Horváth István: Címertervek Hargitának. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
2009. április 22.
Újabb magyar intézményvezetők estek áldozatul a Székelyföldön az Emil Boc-kormány által beiktatása után elkezdett „etnikai tisztogatásnak”: a napokban menesztették Weil Gyulát, a Hargita megyei fogyasztóvédelmi hatóság igazgatóját, illetve lemondásra kényszerítették Csedő Zsófiát, a szintén Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetőjét. Csedő Zsófia négy éve került a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság élére, az ő nevéhez fűződik például az úgynevezett Őrangyal-program elindítása. /Horváth István, Salamon Márton László: Zöld utat adtak a „tisztogatásnak” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2009. április 24.
Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatért felelős rektor-helyettese bejelentette, hogy ősztől a szociológia, szociális munkás karon két új szak indul magyar nyelven: a társadalom marketing és a várostanulmányok. – Növelni szeretnénk a fiatalok tanulási lehetőségeit, így most például olyan szakokat ajánlunk, amelyek legközelebb csak Budapesten találhatók meg – közölte. Horváth István egyetemi docens elmondta: a társadalmi marketing szakon a diákok többek között közgazdaságtani, társadalomtudományi tudást sajátítanak el. A végzősök például az intézményszervezés, az arculatépítés terén vagy akár egy drogprevenciós irodánál tudnak majd elhelyezkedni. A várostudományok szakon a társadalomtudományi és közigazgatási szempontok ötvözése adja a képzés újszerűségét. Mindkét szakon 15–15 államilag támogatott és 25–25 tandíjas hely áll a fiatalok rendelkezésére. /Kiss Olivér: Két új magyar szak indul ősztől a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2009. április 28.
Fegyelmi eljárást indítana Hargita Megye Tanácsa a Hargita Népe Kiadó felelős kiadója, Karda Emese ellen, akit az eljárás idejére felfüggesztenének tisztségéből. Ezt a kiadó tevékenységét vizsgáló háromtagú önkormányzati bizottság javasolja, amely arra a következtetésre jutott, hogy a kiadó jogi helyzete rendezetlen, az intézménynek pedig nincs alapszabályzata. A bizottság vezetője, Hajdu Gábor megyei tanácsos szerint a Karda ellen indított előzetes fegyelmi eljárásra azért volt szükség, mert a testület kérésére az igazgató nem adott át bizonyos gazdasági adatokat a vizsgálódó tanácsosoknak. Karda Emese azt nyilatkozta, egyelőre senki nem tájékoztatta a kiadó kivizsgálására felállított bizottság következtetéseiről. /Horváth István: Hargita Népe váltás előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2009. április 28.
Csíkszeredában újabb leletegyüttest tártak fel a Vár téren. „Egy tizenhatodik századi leletegyüttesről van szó” –mondta el Darvas Lóránt régész-muzeológus. A múlt nyáron tizenhatodik századi ház maradványait találták meg. „Ez a rész a középkor folyamán az akkori Martonfalva területe volt. A Csíki Játékszín mögött talált ház tizennegyedik századi. /Horváth István: Leletek és legendák. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2009. április 30.
Nem kellett döntenie Hargita megye tanácsának Karda Emese felfüggesztéséről a Hargita Népe kiadó éléről, ugyanis Karda időközben önként lemondott tisztségéről. Borboly Csaba tanácselnök elmondta: a testület tudomásul vette a lemondást, ideiglenes megbízással Karda helyére Isán István Csongort nevezték ki, aki – szintén ideiglenesen – a főszerkesztői tisztséget is ellátja. Így Kozán István felelős szerkesztői megbízatása – legalábbis Isán információi szerint – az új kiadóvezető kinevezésével megszűnt. Kozán e fejleményeket nem kívánta az ÚMSZ-nek kommentálni. Isán István Csongor elmondta: a lapon belül mindenkire szükség van, sőt, új emberekre is. „Nem akarok senkivel leszámolni. A híresztelésekkel ellentétben nem lesz politikai faliújság a Hargita Népe napilapból” – fogalmazott. Szeretne a lap munkatársai közé „visszahozni” néhány nagy nevet a szakmából. A végleges kinevezéshez Isánnak meg kell nyernie a posztra a későbbiekben kiírandó versenyvizsgát. Ez azonban elhúzódhat, mivel a kormány befagyasztotta a költségvetési egységeknél az új alkalmazottak felvételét. Állítólag Karda Emese a gazdasági igazgatói tisztségért cserében volt hajlandó távozni a lapkiadó éléről. Isán István Csongor neve a Hargita Népe napilappal kapcsolatban már korában is felmerült, azonban Borboly Csaba tanácselnök akkor tagadta, hogy bármilyen köze lenne Isánnak a Hargita megyei napilaphoz. /Horváth István: Érvényesült a „papírforma” A lemondott Karda Emese helyett új vezető került a Hargita Népe kiadójának élére. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
2009. április 30.
Az erdélyi magyar táncművészet helyzetképe, illetve a 20. századi magyar tánckutatás erdélyi vonatkozású eredményei kerültek terítékre a Tánc Világnapja alkalmával szervezett tudományos ülésszakon a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Tranzit Alapítvány által szervezett „Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón” elnevezésű tudományos konferencián. Horváth István, a szervező intézet vezetője hangsúlyozta: ki kell lépni az elmúlt évtizedek kisebbségpolitikája által létrehozott skanzenbe zártságból egy sokkal tágabb, a tánc másfajta funkcióit is kereső táncművészet irányába. Laskay Adrienne a Magyar Opera 19. és 20. század eleji tánc „repertoárját” ismertette, Juhász Csilla a Passeggio Historikus Együttes koreográfusa pedig a reneszánsz táncról beszélt. Az előadások kitértek a Romániai Magyar Néptánc Egyesület működésére is. A Deák Gyula által vezetett Háromszék Táncegyüttes keretében jött létre 2005-ben az M Stúdió elnevezést viselő mozgásszínházi műhely. Uray Péter, M Stúdió művészeti vezetője hangsúlyozta, a mozgásszínház műfaja olyan alkalmazott terület, amely bármiből építkezhet a harcművészetektől a balettig, a kortárs táncműfajokon át a színházi megoldásokig. Kelemen Kinga és Sinkó Ferenc előadása is a kortárs tánc bemutatását célozta, a kontakt improvizációról és a GroundFloor Egyesület tevékenységéről esett szó. Könczei Csongor vitaindító előadásának központi kérdése volt, hogy lehet-e beszélni erdélyi magyar néptáncművészetről a szakképzés hiányában? Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora az ősztől induló táncművészeti képzést ismertette. A tudományos ülésszak könyvbemutatóval zárult: a jelenlévők megismerkedhettek Könczei Csilla Táncelméleti írások című kötetével. A kolozsvári EFES (a Babes–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának kiadója) által megjelentetett kiadvány a magyar nyelvű tánckutatás terén hiánypótló. /Musca Szabolcs: Kilépni a skanzen-identitásból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2009. május 5.
Ezerkétszáznegyvenhét darabba vágták azt az óriásbannert, amelyet a csíkszeredai megyeházára függesztettek ki a múlt héten, tiltakozásképpen a magyar intézményvezetők leváltása ellen. Az akciót a kezdeményező RMDSZ-es politikusok hajtották végre azzal a céllal, hogy a darabokat egy petíció kíséretében szétosztják majd a román parlament kormánypárti politikusainak, a kormány tagjainak, az összes magyar polgármesternek, valamint az Európai Parlament képviselőinek. A banner egy temetőt ábrázolt, amelyben a fejfákon azon intézmények neve áll, melyek éléről leváltották a magyar intézményvezetőt. Az RMDSZ május hónapban folyamán hasonló tiltakozó akciókat szervez. /Horváth István: Világgá küldik az óriásbannert. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2009. május 8.
A Hargita Népe napilap szerkesztőségéből kiszivárogtattak egy hangfelvételt arról a beszélgetésről, amely Karda Emese, a lap kiadójának nemrég leköszönt vezetője, valamint Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és Hajdu Gábor megyei tanácsos között hangzott el néhány hete. A felvételt az ÚMSZ szerint maga Karda Emese készítette a másik két jelenlévő tudomása nélkül. Ezen Borboly Csaba tisztségben lévő felelős kiadónak, Karda Emesének felajánlott egy gazdasági igazgatói állást a megyei tanácsnál. A felvételen Borboly azt bizonygatta, hogy a szerkesztőségen belül senkivel semmi baja, mindezt azzal támasztva alá, hogy György Attila március negyedikén megjelentetett Liberálisok című írása kapcsán kipattant „botrány” során is a lap mellé állt. /Horváth István: Szivárogtatott a Hargita Népe. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2009. május 8.
Huszonegy képzőművész alkotásából nyílt kiállítás Csíkszeredán. A közös tárlaton többségükben nemrég végzett Hargita megyei képzőművészek mutatkoztak be. Olajképek, vegyes technikával készült munkák, tusrajzok, fotómontázs, kollázs, kisebb számban installációk várták a művészetkedvelőket. Több részről megfogalmazott igénynek tettek eleget, magyarázta Túros Eszter művészettörténész, a szervező Erdélyi Összművészeti Egyesület elnöke. A későbbiekben egy internetes portált is terveznek. /Horváth István: Újonc kiállítók tárlata. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2009. május 11.
Zsúfolásig telt nézőtér előtt, adta elő a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Peter Pashov és Zheni Pashova bolgár rendezőpáros Amor omnia című darabját a Csíki Játékszínben. /Horváth István: Kitörő sikert aratott Csíkban a Csiky társulat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2009. május 18.
Mindössze néhány percig tartó „kirakat”-versenyvizsgák után kihirdetett győztesekkel pótolják a kormánypártok Székelyföldön az intézmények éléről leváltott magyar igazgatókat – számoltak be a tisztséget ismét megpályázó menesztett igazgatók, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei politikusai. Korodi Attila képviselő elmondta: legutoljára ‘89 előtt történt ilyen mértékű személycsere a megyei intézmények élén. A háromszéki magyar ifjúsági szervezetek, tiltakozó akciókra készülnek, amelyekkel Tischler Ferenc, az Ifjúsági Igazgatóság leváltott vezetője mellett foglalnak állást. Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének elnöke szerint célzott leváltások történtek. A vizsgák „mímeléséről” számoltak be Háromszéken is, ahol a múlt héten szintén elkezdődött a korábban megszüntetett igazgatói tisztségek betöltése. Miközben zajlik az eddigi magyar intézményvezetők lecserélése, a két kormánypárt háromszéki vezetői sajtótájékoztatójukon úgy nyilatkoztak, hogy a leváltások nem etnikai-, hanem szakmai és politikai alapon történnek. A két kormánypárt helyi vezetője úgy nyilatkozott, hogy megtartják tisztségében Keresztély Irma főtanfelügyelőt, Deme Juditot, az Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét, Sikó Barabási Sándor főállatorvost, Puskás Zoltánt, a konkurenciahivatal vezetőjét és Mild Zoltánt, az építkezési felügyelőség igazgatóját, mert ők szakmailag megfelelnek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Mímelt versenyvizsgák. Tüntetést szervez az RMDSZ Székelyföldön a magyar igazgatók leváltása ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2009. május 22.
Horváth István magyarózdi születésű író, költő 100. születésnapja alkalmából emléktáblát avattak május 21-én Kolozsváron, a Görögtemplom utcai családi háznál. Az avatáson Dávid Gyula irodalomtörténész a költő verseivel tarkította ünnepi beszédét. „A népi életsors és élettapasztalat legmélyéről bocsátotta fel őket valami titokzatos erő, hogy megszólaltatói legyenek eltemetett, s most újra feltalált kincsekből felragyogó szépségeknek, évszázadokon át lefojtott reményeknek, akarásoknak” –, mondta Dávid Gyula. Az avatás befejezéseképpen Vetési László szórványlelkész megáldotta az emléktáblát. /J. J. : Emléktábla avatás Horváth István századik születésnapján. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 23.
Horváth István író, költő születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretén belül emlékkonferenciát tartottak május 22-én Kolozsváron. – Száz év elegendő ahhoz, hogy kiderüljön: egy író kihull-e az idő rostájából? Horváth István esetében bebizonyosodott, hogy életműve értékes – mondta megnyitó beszédében Kötő József színháztörténész. Véleménye szerint Horváth István a kisebbségi irodalom időben és térben messze látszó irodalmi tornyát építette fel. Görömbei András akadémikus a Magyarózdi toronyalja jelentősége a magyar irodalomban címmel tartott előadást, Horváth István költészetét pedig Márkus Béla irodalomtörténész méltatta. Szilágyi István Kossuth-díjas író Horváth Istvánt, mint embert mutatta be. Cseke Péter irodalomtörténész Az otthontalanság költője címmel, Vallasek Júlia adjunktus Horváth István és a Termés címmel tartott előadást. /Jakab Judit: Horváth István emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2009. május 25.
Az államfőhöz, a miniszterelnökhöz és az európai döntéshozókhoz is eljut az a kiáltvány, amelyet május 22-én fogadtak el a magyar intézményvezetők leváltása ellen tiltakozó csíkszeredai nagygyűlés résztvevői. Az RMDSZ szerint 18 ezren, a román média szerint ötezren, más források szerint pedig alig több mint 10 ezren tiltakoztak Csíkszeredában az állami közintézmények magyar vezetőinek leváltása ellen. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett tüntetésre 54 autóbusz szállította az embereket a megye különböző településeiről. Szép számmal érkeztek tiltakozók Székelyföld más helységeiből is. A rendőrök a városi forgalom zsúfoltságára hivatkozva több buszt megállítottak a város határában, arra kényszerítve a vidéki küldötteket, hogy gyalog közelítsék meg a tüntetés helyszínét. Ezt a felszólaló politikusok a hatóságok packázásának minősítették. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében ostobának nevezte a román politikát. Kifejtette: a román kormányok 90 éve próbálják újra és újra eltiporni az erdélyi magyarságot, a magyar iskolákat és próbálnak helytartókat küldeni a nyakukra. A próbálkozás szerinte kudarcra van ítélve. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt a tiltakozó tömeg előtt, hogy a székelység ügye már nem Románia belügye, hanem egész Európa ügye. Elmondta, ilyen mértékű tisztogatásra a közintézményekben a Ceausescu-rezsim óta nem volt még példa Székelyföldön. Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester beszédében leszögezte: Székelyföldre olyan intézményvezetők kellenek, akik ismerik a magyar nyelvet, és értik az ott élők gondjait. A rendezvényen egy kiáltványt is elfogadtak, amely szerint a 37-es kormányrendelet eszköz az intézmények magyartalanítására. Megfogalmazói kérik a magyar közösség önkormányzati és önrendelkezési jogainak érvényesítését, valamint a magyar többségű régiók területi autonómiáját. A kiáltvány többek között leszögezi: „a központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Hargita megye magyarsága a maga arányában képviselve kell, hogy jelen legyen a dekoncentrált intézmények vezetésében. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben”. Tőkés László EMNT-elnök, Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőkkel és Szilágyi Zsolttal, az EMNT alelnökével közösen levelet küldött Jose Manuel Barrosonak és Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Bizottság illetve az Európai Parlament elnökének, valamint Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztosnak, amelyben azonnali fellépést kér a román kormány magyarellenes politikája ellen. /Horváth István: RMDSZ: nem kellenek az ostoba helytartók! Tízezren tüntettek Csíkszeredában a magyar intézményvezetők leváltása ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ A kiáltvány szövege: Kiáltvány Mi, Csíkszeredában összegyűlt székelyföldi magyarok, közösségünk nevében egységes akarattal kinyilvánítjuk: 1. Nemzeti közösségünk önkormányzati és önrendelkezési jogait érvényesíteni kell, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját. 2. Helyi és regionális szinten biztosítani kell a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használatát. 3. Minden korlátozás nélkül biztosítani kell a magyar anyanyelvű oktatást és az oktatási intézményeken belüli, illetve azok közötti kapcsolatokban a magyar nyelv használatát. 4. Nem értünk egyet a 37-es kormányrendelettel, amely intézményeink magyartalanításának eszköze. 5. Vissza kell helyezni az intézmények élére a leváltott vezetőket. 6. A központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Hargita megye magyarsága a maga arányában kell jelen legyen a dekoncentrált intézmények vezetésében. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben. 7. Képviselőink Bukarestben és Brüsszelben határozottan fel fognak lépni kisebbségi jogaink minden területen való érvényesítése érdekében. 8. Felemeljük szavunkat a magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben. 9. Felelősséget vállalunk egymásért, és visszautasítjuk a magyar identitástudatunk ellen irányuló törekvéseket. Itt, Hargita megyében, a romániai magyarság szívében vállaljuk, hogy jogainkért egységesen küzdünk minden hazai és nemzetközi fórumon. Nem engedjük, hogy elvegyék megszerzett jogainkat. Célunk az összefogás, az összetartozás-tudat, a nemzetiségi jogok biztosítása mindenki számára és a békés együttélés feltételeinek a megteremtése. Isten minket úgy segéljen! /A székely nép azt üzeni, hogy nem hagyja magát. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
2009. május 29.
Talán a kézműves- és könyvvásár volt a most záruló IX. Hargitai Megyenapok legsikeresebb rendezvénye. A csíkszeredai Szabadság téren a hagyományos mesterségek őrzői, valamint a könyvkiadók három napon át kínálták portékáikat. Az esemény csúcspontja Kányádi Sándor dedikálása volt a Székelyföld kulturális folyóirat sátránál. Az egész héten át tartó rendezvénysorozat egyszerre több Hargita megyei helységben zajlott, és a népművészettől kezdve a dokumentumfilmig az összes művészeti ág képviseltette magát. Gyergyócsomafalván Petrás Mária keramikus kiállítása igazi premier volt: a nemzetközi hírnévnek örvendő keramikus Máriát ábrázoló munkáit először láthatta az erdélyi közönség. A Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett rendezvények közül Ferencz Angéla, az intézmény igazgatója a dokumentumfilm-estet emelte ki. /Horváth István: Sikere volt a megyenapoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2009. június 2.
Civil szervezetek tüntettek június 1-jén Bukarestben a művelődési minisztérium épülete előtt, arra kérve Theodor Paleologu minisztert, hogy a megyei kulturális igazgatóságok vezető posztjaira kiírt versenyvizsgát ismételjék meg. Más intézményekkel ellentétben nem történt „etnikai tisztogatás” a két székely megye művelődési igazgatóságainak élén, továbbra is magyar nemzetiségűek maradtak az intézményvezetők. Háromszéken a kormánypártok megtartották tisztségében az eddigi magyar igazgatót, Bartók Botondot, aki eddig is inkább a román pártokkal ápolt szorosabb kapcsolatokat. A Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság élére négyen is pályáztak, közülük Bákai Magdolna, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatója került ki győztesen. /Horváth István, Kovács Zsolt, Szávuj Attila: A magyarok maradnak. Új vezetők kerültek a megyei kulturális igazgatóságok élére. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
2009. június 22.
A válságra hivatkozó Oktatási Minisztérium drasztikusan csökkentette az érettségi vizsgákon felvigyázó tanárok javadalmazását, ami miatt a pedagógusok bojkottal fenyegetőznek. Országszerte június 22-én kezdődnek az érettségi vizsgák mintegy 220 ezer végzős számára, a román nyelv és irodalom szóbelivel. A tanügyi szakszervezetek nem buzdítják bojkottra a tanárokat, azt sugallják: mindenki maga döntse el, hogy a kialakult válsághelyzetben részt vesz a vizsgáztatáson vagy nem. Kolozsváron a Báthory-líceum az egyetlen központ, ahol csak magyar gyerekek vizsgáznak. „Egészen pontosan 606 tanulóról van szó, akik a Báthory mellett a Brassai, illetve az Apáczai líceumokból érkeznek” – tájékoztatott Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Háromszéken idén 2121 diák érettségizik hat vizsgáztató központban, számolt be Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. /Fleischer Hilda, Horváth István, Kovács Zsolt: Érettségi vizsga, félbérért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2009. június 22.
A filozófiai kultúra ápolása, a filozófia népszerűsítése, a szakirányú kutatások és a filozófia középiskolai oktatásának támogatása, lap- és könyvkiadást, konferenciák és egyéb rendezvények megszervezése – többek között ezeket tűzte ki céljául az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság (EMFT), amelynek alakuló ülését június 19-én tartották Kolozsváron. Ülésvezetők: Egyed Péter, Keszeg Anna és Ungvári-Zrínyi Imre. Erdélyben jelenleg Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), valamint Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) folyik filozófiai szakképzés. Ezen kívül a magyar tannyelvű középiskolákban vagy magyar osztályokban több tucat tanár oktat filozófiát és más társadalomtudományokat. Az EMFT keretében munkacsoportok jönnek létre, amelyek tevékenységében bárki részt vehet. Az alakuló közgyűlésen az EMFT elnökévé Egyed Péter egyetemi tanárt (BBTE) választották, az elnökség további tagjai Kovács Barna, Schmidt Dániel, Soós Amália, Zuh Deodáth, Demeter M. Attila, Ilyés Szilárd, Bajnai Botond és Horváth István. /Fall Sándor: Megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2009. június 24.
A többnyelvű lét és a kisebbségi oktatáspolitika égető kérdései képezték a témáját múlt hét végén a csíkszeredai Jakab Antal Tanulmányi Házban megtartott tanácskozásnak. A konferenciát a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet és a Sapientia EMTE helyi humán tanszéke szervezte, a két intézmény az együttműködés immár második évi mérlegét vonhatta meg ez alkalommal. Az előadók a beregszászi, budapesti, bukaresti, brassói, csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi, szegedi és veszprémi egyetemek és kutatóintézetek munkatársai voltak. Szó volt a nyelvi egyenjogúsítás sok vonatkozásáról, a román nyelv oktatásáról a magyar iskolákban, de kilátás nyílt az európai horizontra is. Horváth István szociológus, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója a dominancia és nyelvváltás körében folyó hazai vizsgálatokról számolt be, a magyar kisebbség körében a kb. tíz százalékot összesítő csoportok helyzetét taglalva, melyek tagjai a másnyelvi asszimiláció közelébe kerültek, illetve beolvadóban vannak. Sokan közülük magyarnak vallják még magukat, de már a második nyelv dominanciája jellemző rájuk. Tódor Erika adjunktus az anyanyelvi dominancia, a kiegyensúlyozott kétnyelvűség és másodnyelvi dominancia három alapesetének megfelelően a románt a kisebbségi iskolákban három modell szerint tartaná célszerűnek oktatni. Sorbán Angela kutató rámutatott: mennyire fonák, hogy a munkaerőpiacon a több nyelvet ismerő, diplomás kisebbségiek alulreprezentáltak, holott azt valljuk: a több nyelv ismeretének előnyhöz kellene juttatnia őket. Balázs Lajos docens, ismert néprajzos a csíkszeredai tanszéken már két éve kidolgozott románnyelv-oktatási reform dilemmáit taglalta. A reformtanterv immár két éve készen áll, de a román politikum nem hajlandó foglalkozni vele. A negyven dolgozat megvitatása után a kolozsvári intézet bemutatta kétnyelvű formanyomtatványait, melyeket a helyi-megyei közigazgatásban, így Hargita megyében is kezdtek alkalmazni, s az államtitkár a minisztériumoknak is figyelmébe ajánlja. /B. Kovács András: A gyarapodó többnyelvűség védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./
2009. július 7.
Az anyanyelvhasználatra vonatkozó törvény közigazgatási alkalmazása és a szórványstratégia volt az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának június 30-án és július 1-jén Csíkszeredában zajló soros elnökségi ülésének témája. Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója a kisebbségi nyelvhasználatról készült, egész Erdélyre vonatkozó kutatás eredményét ismertette. Az intézet munkatársai a közintézményekben az anyanyelv írásban való használata érdekében típusnyomtatványokat fordítottak le az önkormányzatok számára. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke kezdeményezte azt a szórványstratégiára vonatkozó javaslatot, amely a szórványban élő önkormányzati vezetők és tanácsosok kapcsolattartását, közös munkáját segítené közös rendezvényeken, egymás eseményein való részvétellel, tematikus cseretáborok szervezésével. /Kisebbségi nyelvhasználat és szórványstratégia. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./
2009. július 10.
Elégedetlen az EP-választási kampánnyal Frunda György RMDSZ-es szenátor. A tusnádfürdői EU Táborban tartott előadásában a politikus elmondta: a Magyar Összefogás jelöltjei inkább a múltba révedtek, vagy Kárpát-medencei politikáról értekeztek, ahelyett, hogy azt próbálták volna megértetni az emberekkel, miért fontos az erdélyi magyar jelenlét az Európai Parlamentben. Sógor Csaba és Tőkés László nem tudták megértetni az erdélyi magyarsággal, miért fontos az, hogy ott legyen három ember Brüsszelben – fogalmazott Frunda. Az Európai Uniónak nincs egy jól körülhatárolható kisebbségpolitikája, nincs erre vonatkozó kerettörvénye, ezért ebben a közegben nem sok mozgástere van az erdélyi magyar politikának – fejtette ki Markó Attila államtitkár. Székely István politológus a szélsőjobbos politikai formációk európai térnyeréséről beszélt. Szerinte a folyamatért az uniós államok liberális bevándorlási politikája, valamint a hagyományos munkásosztály megszűnése és egy erős középosztály kialakulása is okolható. Csutak István EU- szakértő oldott hangulatú előadáson beszélt az erdélyi magyarság jövőképéről. A jövőképalkotásnak két módját ismeri: „Az egyik receptje így szól: végy egy adag választói vágyálmot, fűszerezd erdélyi magyar önérzetes, ámde politikushoz méltó euroszkepticizmussal, körítésként tegyél hozzá istállózsidózást, amelyhez a helyi sajtó partner, a helyi elit csendben bólogat” – fogalmazott Csutak. A másik megoldás sokkal nehezebb és idegesítőbb – fejtette ki –, ugyanis ez már tényekből indul ki. /Horváth István: Múltba révedt kampány? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ A román nyelv elsajátítására buzdította több előadó is a Tusnádfürdőn zajló EU-tábor résztvevőit. Frunda György RMDSZ-szenátor elmondta: idén érettségizett lánya sajnálkozott amiatt, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban már nem működnek román osztályok, hogy a magyarok románul tanulhassanak és fordítva. /A román nyelv elsajátítására buzdítottak az EU-táborban. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./ Frunda György szenátor elmondta: az RMDSZ-nek elemeznie kell, szükség volt-e vagy sem az Összefogás Listájára. – Az RMDSZ több papot küldött Brüsszelbe, mint a Vatikán – mondta Frunda, gyorsan megjegyezve, tudja, hogy a pápai állam nem tagja az Európai Parlamentnek. Úgy vélte, az a jó magyar, aki olyan jól tud beszélni románul, hogy képes meggyőzni a többségi partnereket. – Aki jól tud románul, illetve még két nyelvet anyanyelvi szinten beszél, az képes európai pénzeket lehoznia – fogalmazott Frunda. Markó Attila államtitkár kijelentette: erdélyi magyarként ne arra legyünk büszkék, hogy bicska van a zsebünkben, hanem arra, hogy elsajátítjuk az európai uniós szabályokat és normákat. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke beszédében kifejtette: azért kell a magyar összefogásról beszélni, mert igenis létezik magyar széthúzás. /B. A., K. O. : Frunda: Úgy ismerjük az EU működését, mint a magyar irodalmat! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2009. július 13.
Fokozott rendőri készültség biztosítja Csíkszentkirályon a nyugalmat, miután verekedésbe és gyújtogatásba torkollott a helyi magyarok és romák közötti konfliktus. Tömegverekedés tört ki, és csak a helyszínre vezényelt mintegy száz rendőrnek sikerült lecsillapítania a kedélyeket. A falu lakói azért gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a roma késelő szabadlábra engedése ellen. Néhány hete a szomszédos településen, Csíkszentmártonban történt hasonló eset. Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagja elmondta, az erőszakhullám oka a súlyos szociális válság miatti türelmetlenség és a rendőrség szakszerűtlen fellépése. /Horváth István: Lincshangulat a Duna utcában. Tettlegességig fajuló konfliktus tört ki a csíkszentkirályi magyarok és romák között. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./
2009. július 15.
A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elkészítette a romániai kisebbségek kulturális intézményeinek adatbázisát. Az interneten elérhető adattár rálátást biztosít a kisebbségek szervezeti életére. Mindez kiegészíti a Transindex által készített, a romániai magyar kisebbségek kulturális intézményeit feltérképező adatbázist. A Romániában élő tizenkilenc kisebbség jogi keret nélkül működő intézményeit is felsorakoztatja – tájékoztatott Horváth István, az intézet elnöke. Az ősz folyamán több nemzetközi konferenciát is szerveznek, összefoglalják két évtized roma kutatásainak az eredményeit, illetve bemutatják a hazai román és magyar nemzetiségű fiatalok közti különbséget. A romániai kisebbségi intézmények adatbázisa folyamatosan bővül, jelenleg 692 név szerepel a nyilvántartásban (ez a szám nem vonatkozik a magyar intézményekre). A magyar után a legtöbb kisebbségi kulturális intézmény német (197), de sok szerb (115), zsidó (58) és roma (51) is van. Az adatbázis augusztustól lesz elérhető az intézet honlapján (www.ispmn.gov.ro). A sajtótájékoztatón bemutattak négy műhelytanulmányt is. Székely István Gergő a romániai kisebbségek politikai képviseletét és mozgását vizsgálta, kisebbségi szempontból elemezte az 1990 utáni és 2008 előtti parlamenti és helyi választásokat. A vizsgálat mind a tizenkilenc kisebbségre kiterjedt a parlamenti és a helyi vezetés szintjén. A magyarok esetében negatív, csökkenő trendet figyeltek meg. Kozák Gyula a romániai mozlimokról készült tanulmányát mutatta be, Gidó Attila tanulmányában az erdélyi zsidók helyzetét elemezte. Mohácsek Magdolna anyagi szempontból vizsgálta a kisebbségek helyzetét, az állami alapból a kisebbségeknek leosztott pénzek arányát vizsgálta. A legújabb trend a kis létszámú kisebbségek előnyhöz juttatása. A romániai kisebbség 90 százaléka magyar, ennek ellenére a nemzeti közösségeknek juttatott támogatások kis százalékát kapják csak meg: három lej jut egy magyarra, hat egy romára, 31 egy németre, 908 pedig egy albánra. /Jakab Judit: Elkészült a kisebbségek kulturális intézményeinek adatbázisa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
2009. július 15.
Költségvetési pénzekből finanszírozza a Hargita Megyei Tanács az idei EMI-tábort. Az Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet gyergyószentmiklósi rendezvényét idén augusztus 5-e és 9-e között tartják; az idei díszvendég Vona Gábor, a Jobbik elnöke. „Az ilyesmit büntetni kell, nem pénzelni” – jelentette ki Aurel Vainer zsidó kisebbségi képviselő. Hargita megye a rendezvénysorozathoz 5000 lejjel járul hozzá. „A tábornak nyújtott támogatás azt is jelenti, hogy a megyei önkormányzat elkötelezi magát az itt népszerűsített szélsőjobboldali eszmék támogatása mellett?” – kérdezte az ÚMSZ Borboly Csabától, a Hargita megyei tanács elnökétől. Borboly a támogatással kapcsolatban kifejtette, hogy az általa vezetett önkormányzat nem működhet ideológiai szűrőként, és mint elnök, ő nem cenzor. „Nem bírálhatom fölül 325 ezer Hargita megyei ember gondolkodásmódját, elvárásait és értékrendjét” – szögezte le Borboly. „Ha a gyergyói térség legnagyobb rendezvényévé nőtte ki magát az EMI-tábor, akkor az annak a szervezőit dicséri, és a bírálókról állít ki bizonyítványt. Fel lehet tenni a kérdést, hogy az, aki ezzel nem ért egyet, miért nem szervez szebbet, jobbat, baloldalibbat?” – replikázott a tanácselnök. Borboly szerint ha ideológiai alapon döntene az önkormányzat arról, milyen rendezvényt támogat, és milyen rendezvénytől vonja meg a finanszírozást, akkor az 1989 előtti időkhöz térne vissza. Eckstein-Kovács Pétert, az államfő kisebbségügyi tanácsosát „felháborítja a rendezvény támogatása. Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje kifejtette: a tábor támogatása a megyei tanácselnök személyes felelőssége. „Nem tudom milyen érvei vannak Borboly Csabának, de minthogy hamis indokokkal jöjjön, inkább vállalja fel nyíltan, hogy ő egy ilyen szélsőséges szervezettel szimpatizál. ” /Horváth István, Parászka Boróka, Salamon Márton László: Közpénzek a szélsőjobbnak. Anyagilag is támogatja a jobbikosokat felvonultató EMI-tábort a Hargita megyei tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
