Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 
 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
 szűkítés        -        
      találatszám: 3976 találat lapozás: 1-30 ... 2461-2490 | 2491-2520 | 2521-2550 ... 3961-3976
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


  

Névmutató: Kelemen Hunor

2014. augusztus 5.

Izsák Balázs: fedezet nélküli gesztus Ponta részvétele a székely megemlékezésen
Victor Ponta részt vett az 1848-49-es szabadságharc utolsó székelyföldi csatájának helyszínén megtartott megemlékezésen. A román kormányfő látogatását történelmi lépésként értékelték az RMDSZ politikusai. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint azonban ez csak a közelgő választásoknak köszönhető.
Victor Ponta román miniszterelnök vasárnap részt vett az 1848-49-es szabadságharc utolsó székelyföldi csatájának helyszínén, a Nyergeltetőn tartott megemlékezésen. Az 1849. augusztus elsején lezajlott csatában a kétszáz fős székely csapat legyőzte a több mint ezerfős, összevont osztrák-orosz sereget ezzel megakadályozva, hogy behatoljanak Csíkszékre. Victor Ponta személyében először látogatott a székely hősiesség helyszínére román miniszterelnök.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy a közelgő elnökválasztás vitte Ponta miniszterelnököt Székelyföldre és Nyergestetőre. Toró T. Tibor azt mondta: az eseménnyel kapcsolatban óvakodna a történelmi jelzőktől, sokkal jobban örült volna, ha a miniszterelnök úgy tett volna gesztust, hogy napirendre tűzi a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét, vagy legalább elkezdődik az érdemi tárgyalás. Ugyanakkor hozzátette: minden ilyen gesztusnak megvan a maga fontossága, csak a megfelelő helyén kell értékelni, s úgy véli, ezzel senkit nem is sikerült becsapni.
Toró T. Tibor úgy véli, kicsit szemforgató, hogy Victor Ponta Nyergestetőn beszédet mondott a székely zászlóerdő előtt, ugyanakkor a kormány megbízottjai rendszeresen támadják a közigazgatási bíróságon a székely zászló kitűzésének jogát, de választási kampányban így szokott lenni, tette hozzá az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint sincs fedezet Ponta gesztusa mögött, a román kormány folytatja eddigi politikáját. A periratokba benyújtott keresetekből, viszontválaszokból kiderül, hogy a román kormány Székelyfölddel kapcsolatban nem változtatott a szándékán, a Ponta-kabinet továbbra is olyan közigazgatási tervet akar, amely bedarálja Székelyföldet, tette hozzá a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Izsák Balázs azt is jellemzőnek tartja, hogy a kormány honlapján tegnap este még nyoma sem volt a hírnek, szerinte ez is mutatja, hogy a román kormány mennyire tartja fontosnak az eseményt.
A román miniszterelnököt az RMDSZ hívta meg a Nyergestetőn tartott megemlékezésre. A Kossuth Rádió megkereste Kelemen Hunor elnököt, aki későbbre ígért választ.
A székely zászló ügyével kapcsolatban Izsák Balázs azt mondta: nem fognak lemondani ennek a jelképnek a használatáról, akkor sem, ha üldözik őket érte. Véleménye szerint a román kormánynak kell változtatnia a politikáján, s nem üres gesztusok kell tennie, hanem vissza kell vonni az önkormányzatok ellen indított kereseteket, hogy valóban úgy legyen, ahogy a miniszterelnök mondta: szabadon lobogjanak a zászlók.
Augusztus elsején a Székely Nemzeti Tanács állandó bizottsága ismét felkérte a romániai magyarság parlamenti képviselőit, hogy az autonómia-ügyben megfelelően képviseljék az álláspontjukat. Toró T. Tibor ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: választási kampányban mindig történnek olyan dolgok, amelyek békeidőben nem, ezért lát esélyt arra, hogy az RMDSZ képviselői többet foglalkoznak a kérdéssel, vagy benyújtanak egy törvénytervezetet a román parlamentbe, bár ilyet soha nem tettek. A hivatalos RMDSZ frakció soha nem támogatott területi autonómia törvénytervezetet, csak renitens, vagy lázadó képviselők tették meg ezt, tette hozzá az elnök. Toró T. Tibor úgy tudja, az RMDSZ saját törvénytervezetén dolgozik, s még sok nézeteltérésre számít azzal kapcsolatban, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, és már kétszer benyújtott törvénytervezet kerüljön-e a román parlament elé, vagy valami más. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke azt tartaná fontosnak, hogy olyan törvénytervezetben állapodjanak meg, amelyet közösen tudnak támogatni, s hangsúlyozta: jelenleg ez a Székely Nemzeti Tanács tervezete.
Toró T. Tibor szkeptikus abban a tekintetben, hogy az RMDSZ elnöke megfelelő módon fogja teljesíteni azt a feladatot, hogy világossá tegye, erdélyi magyarként milyen elnököt látnának szívesen Románia élén, román állampolgárként pedig milyen Romániát akarnak, ezért az Erdélyi Magyar Néppárt azt fontolgatja, hogy saját elnökjelöltet indít.
Arra a kérdésre, hogy az új elnök regnálása alatt megoldódhat-e a székely kérdés, Izsák Balázs úgy válaszolt: fel kell készülniük a hosszú távú küzdelemre is, hiszen a román politikának nincsen olyan képviselője, akiben ebből a szempontból ma meg lehetne bízni.
hirado.hu / Kossuth Rádió, 180 perc / Erdély.ma

2014. augusztus 5.

Traian Basescu továbbra sem akarja kinevezni Biró Rozáliát a kulturális tárca élére
Traian Basescu román elnök egy kedd délutáni televíziós interjúban nyomatékosan hangsúlyozta: nem nevezi ki kulturális miniszterré és miniszterelnök-helyettessé Biró Rozáliát, és költségvetési miniszterré Claudiu Mandát.
Hozzátette, szerdáig vár még az esetleges hivatalos elutasítással, arra számítva, hogy vagy Victor Ponta miniszterelnök vonja vissza jelöltjeit, vagy a jelöltek maguk lépnek vissza.
„Ha Victor Ponta nem érti meg, hogy nem lehet a költségvetési miniszter olyan személy, aki eddig egy egyetemi művelődési házat vezetett, és nem lehet kulturális miniszter olyan személy, aki nem érti jól a román nyelvet, nem lesz más választásom, muszáj lesz reagálnom" – jelentette ki az elnök.
A kérdésre, hogy visszautasítja-e a kinevezéseket, Basescu úgy válaszolt: „elviekben igen, de lehet, maguk a jelöltek lépnek vissza, hogy elkerüljék az elutasítást". Traian Basescu hozzátette, a román alkotmánybíróság egy korábbi határozata tiltja, hogy a miniszterelnök ismét azokat a személyeket javasolja, akiket az államfő egyszer már elutasított. Arra is kitért, hogy az alkotmánybírósági határozat értelmében az elutasított személyeket más miniszteri tisztségre sem lehet már jelölni.
A kialakult helyzet miatt a román államfő Victor Ponta miniszterelnököt okolta, aki – szerinte – most először mulasztotta el az előzetes konzultációt a javasolt miniszterekről. Biró Rozáliát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javasolta a kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségre azt követően, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök augusztus elsejei hatállyal lemondott e tisztségekről. A Bihar megyei szenátor amiatt vált irónia tárgyává a román sajtóban, mert egy rádiós interjúban – a köznyelvben nem használt román szót nem ismervén – nem megfelelő választ adott egy beugratósnak szánt kérdésre.
Az RMDSZ hétfőn közölte, hogy kitart jelöltje mellett.
MTI, Erdély.ma

2014. augusztus 5.

Tisztelgés a székely hősök előtt
A nyergestetői csata 165. évfordulójára emlékeztek
Az idei megemlékezés az 1849-es nyergestetői ütközet helyszínén rendhagyó volt, ugyanis a 165. évforduló alkalmával, Kelemen Hunor szövetségi elnök meghívására, részt vett Victor Ponta, Románia miniszterelnöke is. Román kormányfő első alkalommal vett részt a minden év augusztus elején megtartott nyergestetői rendezvényen.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a szabadságért folytatott küzdelem fontosságáról beszélt, amelyet annak idején fegyverrel, most viszont érveléssel és meggyőzéssel kell folytatni. Az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében kijelentette, az erdélyi magyarságnak továbbra is küzdenie kell a szabadságért, követve az 1848–49-es szabadságharcosok szellemi örökségét. "Olyan erényeket kell továbbvinnünk, amelyek biztosítanak minket arról, hogy megmaradjunk, talpraálljunk akkor is, ha kudarcok érnek, és folytassuk a munkát." Kelemen Hunor köszönetet mondott Victor Ponta miniszterelnöknek, aki a meghívására részt vett a nyergestetői megemlékezésen, kiemelve, hogy ez az első alkalom, amikor Románia miniszterelnöke jelen van ezen a történelmi helyen. "Sokan lesznek, akik majd kritizálni fogják ezért a miniszterelnököt és a megemlékezés szervezőit is, de reményeim szerint többen lesznek azok, akik megértik, hogy fontosak ezek a látogatások, mert csak ez teremtheti meg az alapját a valódi párbeszédnek. Köszönöm, hogy Victor Ponta jelen van, hiszen csak úgy ismerhet meg minket, magyarokat igazán, ha szülőföldünkön találkozik velünk. Ha pedig jobban megismer, akkor jobban is érti mindazokat a célokat, amelyek számunkra fontosak, így a párbeszéd és a megértés jegyében jó válaszokat tudunk közösen adni a 21. század kihívásaira" – jelentette ki.
Victor Ponta miniszterelnök magyarul is köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében tiszteletét fejezte ki a székelyek szabadságszeretete előtt, és szorgalmazta a két nép közeledését. "Minél gyakrabban hívnak meg ebbe a régióba, láthatják, számos zászló loboghat anélkül, hogy ebből újabb olyan háborúba kezdjünk, amelyre semmi szükségünk nincs" – jelentette ki a kormányfő. Megemlítette a Kézdivásárhelyről a Nyergestetőre vezető utat, megjegyezve, az javításra szorul, és hogy tudja, mi a dolga, hiszen magyarok és románok ugyanazokkal a napi problémákkal küszködnek.
Borboly Csaba beszédében kijelentette, a Kárpát-medencei magyarságot, a székelységet ma már nem az osztrák császár ágyúcsövei fenyegetik, hanem a népességfogyás, a kivándorlás. "Azt látjuk, hogy e téren nagyon komoly lépésekre került sor az anyaországban az utóbbi négy évben. Bízunk benne, hogy Tuzson Bence képviselő úr és kollégái hathatós közreműködésével az elkövetkező négy esztendőben fel tudjuk gyorsítani a sikeres minták, a jó példák átvételét és meghonosítását Székelyföldön, de akár Romániában is! A népességfogyás, a kivándorlás kéz a kézben jár egymással, és ellenük nincs más gyógymód, mint a munkahelyteremtés, hogy a székely fiatal szülőföldjén tudjon családot alapítani, minél több gyereket vállalni, boldogulni. E téren van amit megtettünk, hisz vannak sikerek és kudarcok, de azt látom, hogy az anyaország kormányának hathatós támogatásával, a Bukarestből elhozható fejlesztési forrásokra alapozva, a román kormány felelős és hangsúlyos szerepvállalásával, illetve folytatva önkormányzataink, egyházaink, a gazdák, közbirtokosságok, illetve vállalkozóink minél szélesebb körű összefogásának módozatait, néhány éven belül a negatív tendenciákat megtudjuk fordítani." A Hargita megyei elnök szerint ezért szükség van a párbeszédre a románsággal is, azt sem lehet megspórolni, hiszen gondjaink többsége azonos, elsősorban az elvándorlás és népességfogyás. "Eleink a székely önszervezésről, autonómiáról nemcsak beszéltek, nem elméleteket, kiáltványokat gyártottak, hanem a mindennapi életüket annak jegyében szervezték meg, mindig annyi autonómiájuk volt, amennyit ki tudtak harcolni maguknak, de a megszerzett jogaikkal mindennap éltek is. És így van ez napjainkban is, annyi az autonómiánk, amennyit kivívunk, megszerzünk, megőrzünk. Mindenki ott, ahol van, az adott élethelyzetben" – mondta Borboly Csaba hozzátéve: "Azt kívánom mindannyiunknak, hogy a kevesebb cirkusz, több munka jegyében dolgozzunk többet, egymásért Székelyföldért! Mert többek között ez is Nyerges-tetői csata üzenete."
Tamás Sándor két irányban fogalmazott meg üzenetet: a székelyeknek és Bukarestnek: "A csüggedőket, a megfáradtakat, a reményvesztetteket szeretném emlékeztetni, mi volt 1849 legnagyszerűbb leckéje. Az 165 évvel ezelőtti szabadságharcosok javarésze iparos emberekből, az eke szarvát fogó földművesekből és nem túl sok katonából állt. A szabadságharc szikrája, Gábor Áron is asztalos mester volt. Bár akkor sem látszott fényesnek a jövő mégsem törődtek bele a kilátástalanságba. Üres volt a zsebük, de hatalmas volt a hitük. Nem fogadták el, hogy a jövő nekik semmit se tartogat, és hitből, szabadságvágyból és hazaszeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, amit ember létrehozhat: megszervezték a székely szabadságharcot, és ezzel visszaadták a nemzet méltóságát. Bukarestben sokáig nem tudták, hogyan viszonyuljanak hozzánk. Az volt az érzésünk, hogy össze vannak zavarva: hol kedveskedtek nekünk, hol szorítottak. Közben pedig sokat frocliztak minket. A miniszterelnök úr előtt is azt mondjuk, amit eddig: elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de nem fogadunk el kettős mércét. Tiszteljük az államhatalmat, de nem fogadjuk el, hogy bármelyik kormány tiszteletlenül viszonyuljon hozzánk. Tekintettel arra, hogy Victor Ponta miniszterelnök úr jelen van, az az jelenti, hogy a bukaresti politikában fordulat következhet be."
Darvas-Kozma József esperes javasolta egy új székely kongresszus megtartását, az 1902-es mintájára, amelynek a megvalósítása az első világháború után megakadt. "Most is a kivándorlás és a munkanélküliség a fő baj, mint akkor. A kongresszusba be kell vonni az összes politikai és érdekképviseleti, kulturális, gazdasági egyesületet, szervezetet, együtt a felekezetekkel, és helyzetfelmérés kell a hogyan tovább, a szubszidiaritás, az autonómia érdekében."
Incze Zsolt, a református Sepsi Egyházmegye esperese azt mondta, jó itthon élni, és vannak értékeink, ezeket kell megőrizni és továbbadni. "Mindenkit szívesen látunk, vendégként fogadjuk, a kölcsönös tisztelet jegyében" – hangsúlyozta.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja azt mondta, a székely hősök áldozata arra tanít, hogy a közösségért áldozatot kell vállalni, mert csak úgy van értelme az emberi életnek. "Csak akkor tudunk családot alapítani, nemzetet építeni, ha a közösségért felelősséget vállalunk" – jelentette ki a főkonzul.
Tuzson Bence, Tuzson János őrnagy leszármazottja, a Fidesz országgyűlési képviselője beszédében kiemelte, hogy végre olyan kormánya van Magyarországnak, amely nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is vállal a határokon túl élő magyarságért.
A résztvevők megkoszorúzták az emlékművet, köztük Victor Ponta miniszterelnök is. Jelen volt Békés megye küldöttsége is, Farkas Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke megkoszorúzta az általuk által állított kopjafát. A megemlékezést a kozmási Bojzás néptánccsoport előadása és a Tuzson János Fúvósegylet tette ünnepélyesebbé. Hagyományszerűen idén is felvonultak a csíkszéki és háromszéki huszárok.
Hargita megye sajtószolgálata, Népújság (Marosvásárhely)

2014. augusztus 5.

Kormányátalakítás RMDSZ-módra
Lassan már nehezen számlálható Ponta kormányátalakításainak száma. Olyan átjáróház lett a kabinet, hogy csak az nem sétál be, illetve battyog ki belőle, aki nem akar. Igaz, számos minisztercseréjének többségét nem a kormányfő akarta, hiszen ő – szinte tüntetően! – csak a szocdem párt soraiból kikerülő tárcavezetők felett atyáskodik, azokat csereberéli, ha úgy tartja úri kedve. A többiekről a kormánykoalíció pártjai döntenek, melyek hol mindenestől lépnek ki és be a kormányból, illetve a kormányba, hol csak részlegesen. Mint most az RMDSZ, melynek, Kelemen Hunor pártelnök elvi okokból való leköszönésével, helyettesítőt kellett találnia.
Hát így vonul be Ponta dinamikusan változó kormányába Bíró Rozália, a volt nagyváradi alpolgármester asszony, hogy átvegye a művelődési tárcát és a kormányfő-helyettesi tisztséget. Tisztesség ne essék, de egyik sem áll igazán jól neki, s ezt – legalább a kulturális minisztérium esetében – maga is érzi, kijelentvén, hogy Markó Béla sokkal inkább megfelelt volna oda. Csakhogy Markó nem vállalta, úgy látszik, elege volt a magas kormányzati tündöklésből, szenátorként szélcsendesebb vizeken lehet a nyugalmazás felé evezgetni.
Igaza van, s csak az a baj, hogy Bíró Rozália kormányfő-helyettesként sem valami ígéretes választás, tekintve, hogy Nagyváradon még annyit sem tudott elérni városi alvezérként, hogy magyar utcanevek kerüljenek fel a falakra a Holnap városában. Ha nem is a régiek, de legalább a mostani légből kapottak magyar fordítása.
Szóval erről ennyit, azzal a sejtéssel kiegészítve, hogy az RMDSZ „káderzavarba” kerülhetett, ha már miniszterségre sem akad igazán alkalmas jelölt. Főleg fiatal! S mondjuk, humán képzettségű, ami azért jobban áll a művelődési miniszterséghez, mint a közgazdászi.
Utóbbira az említett tárcánál már azért sem lenne túl nagy szükség, mert pénz, az nem nagyon forog arrafelé. Ami kicsike mégis cseppen, azt könnyebb megszámolni, mint elosztani. Ezért is mondtak le oly könnyű lélekkel e bársonyszékről – igaz, kevéske műmorgolódás után – a nagy nemzetiek az RMDSZ javára, s ezért adták ugyancsak könnyű szívvel a környezetvédelmet is, ahol ugyancsak több a baj, mint a pénz.
Magyari Lajos, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2014. augusztus 6.

Székelyföldi szabadegyetem Csomakőrösön
Színes kínálattal, közel félszáz szakmai és szabadidős programmal várja az érdeklődőket a Sic Feszt – Székelyföldi Szabadegyetem, melynek otthona ezúttal Csomakőrös lesz csütörtöktől vasárnapig. 2009-ben még háromszéki rendezvénysorozatként indították útjára a szabadegyetemet, a szervező Háromszéki Ifjúsági Tanács mára székelyföldivé terjesztette ki kezdeményezését azzal a céllal, hogy a régió fiataljai számára kommunikációs lehetőséget biztosítson. Közel háromszáz állandó résztvevő előtt nyitja meg csütörtök délután kapuit a Sic Feszt, a napi látogatókkal együtt azonban mintegy félezer érdeklődőre számítanak a szervezők, akik tegnap a szabadegyetem programajánlatát ismertették. Az idei négynapos rendezvényt közel húsz civil és ifjúsági szervezet hívta életre, de munkát vállalt benne a középiskolások megyei szövetsége és a sepsiszentgyörgyi művészeti és népiskola egyaránt. Csapatvetélkedők, szakmai, gazdasági, pedagógiai, közéleti, ifjúsági előadások és beszélgetések mellett műhelymunkákra és szabadidős tevékenységekre egyaránt várják a fiatalokat. Fehér János művészettörténész festett templomi berendezések és készítőik, Gazda Enikő muzeológus pedig a csíki festett bútorok világába kalauzolja az érdeklődőket, az előadásokhoz kapcsolódóan a bútorfestés és nemezelés technikáit is elsajátíthatják az érdeklődők. A napi tevékenységeket koncertek zárják, pénteken a Zanzibár, szombat este a Bagossy Brothers Company szórakoztatja a táborlakókat és a látogatókat, de fellép a Harmónia Kamarakórus is. A szabadegyetem péntek délelőtti hivatalos megnyitóját követően Székelyföld jövőképe és autonómiája lesz annak a közéleti előadásnak a témája, melynek meghívottjai Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki, Borboly Csaba, a csíki területi szervezet vezetője, valamint Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. Kisebbségvédelemről és autonómiáról szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszél a fiataloknak, a nap folyamán azonban önkormányzati vezetők és képviselők, illetve a szövetség honatyái is bekapcsolódnak a közéleti előadásokba. Grüman Róbert, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének ügyvezető elnöke tegnap úgy fogalmazott, szeretnék, ha a rendezvény Székelyföld jövőjét meghatározó műhellyé nőné ki magát a következő években.
Demeter Virág Katalin, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. augusztus 6.

Tőkés László: üres szavazatvadászat Ponta nyergestetői látogatása
Üres szavazatvadász gesztusnak nevezte Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Victor Ponta román miniszterelnöknek a hétvégi nyergestetői látogatását.
Az EMNT elnökének szerdai közleménye szerint a marosvásárhelyi orvosi egyetem „végleges elrománosítási kísérlete”, valamint a székely szimbólumok ügyében „folyamatban lévő hajtóvadászat” teljes mértékben hiteltelenné teszik a román kormánykoalíciós partnerek „nyergestetői mutatványát”.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc székely honvédjeinek hősiességét méltatta vasárnap, a nyergestetői csata 165. évfordulója alkalmából a csata helyszínén tartott megemlékezésen Victor Ponta román miniszterelnök, aki Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének meghívására vett részt a rendezvényen.
Tőkés élesen bírálta az RMDSZ elnökét, úgy vélte, „Kelemen Hunor és elvtársai szégyentelenségét tanúsítja az a körülmény, hogy a román utódkommunista miniszterelnökkel szívélyes módon együttműködnek a székely történelmi örökség politikai manipulációra való felhasználásában, valamint a magyar- és székelyellenes nacionalista román politika legitimálásában.”
Az EMNT elnöke szerint Ponta népszerűségszerző székelyföldi „nyitása” nem egyéb, mint Traian Băsescu államfő atyáskodó „székely politikájának” utánzása a székelyföldi szimbolikus politikai tér elhódítása céljából – olvasható a közleményben.
Székelyhon.ro

2014. augusztus 7.

Kelemen Hunor: Románia még távol áll a normalitástól
Kelemen Hunor szerint Románia nagyon távol áll még a normális európai országoktól a kisebbségi személyeknek vezetői tisztségbe való elfogadottságát illetően.
Szerinte Románia akkor válik ilyen országgá, amikor a külügy- és a belügyminiszteri tisztségbe elfogad a román társadalom és politikum egy nem román nemzetiségű személyt.
B. T., Szabadság (Kolozsvár)

2014. augusztus 7.

Elutasította Biró Rozália kinevezését Traian Băsescu, új jelöltet állít az RMDSZ
Traian Băsescu visszautasította a kulturális miniszteri és kormányfőhelyettesi tisztségre jelölt Biró Rozália kinevezését, mégpedig a magyar politikus „alkalmatlanságára” hivatkozva. Az RMDSZ új jelöltet állít.
Csütörtök kora esti sajtótájékoztatóján az államfő közölte, bármikor hajlandó kinevezni az RMDSZ szenátorát a közigazgatási tapasztalatához kapcsolódó posztra – például szállítási vagy régiófejlesztési tárcavezetőnek –, a művelődési minisztérium élére azonban nem.
„Ez esetben a széles körű román nyelvtudás alapvető elvárás. Sokan mondhatják, hogy valamennyien hibázunk, ennek a minisztériumnak az esetében azonban nem engedhető meg hasonló tévedés” – utalt Băsescu arra, hogy Biró egy korábbi rádióinterjúban nem ismerte a román biped (kétlábú) szó jelentését. Az elnök elutasította a költségvetési miniszternek jelölt Claudiu Manda kinevezését is, mondván: a politikus bármely tárca irányítására alkalmatlan.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az államfő bejelentését követően politikai indíttatásúnak nevezte Băsescu döntését, hozzátéve: a szövetség a következő napokban új személyt javasol kulturális miniszternek és kormányfőhelyettesnek.
„Nem akarom hosszan kommentálni a történteket, mert az államfőnek egyszer jogában áll visszautasítani egy miniszterjelölt kinevezését. Nem értek egyet az indoklásával, véleményem szerint az elnök szigorúan politikai alapon döntött. Meggyőződésem, hogy Biró Rozália nagyon jó miniszter lett volna” – nyilatkozta csütörtökön este az Agerpres hírügynökségnek Kelemen, aki – miután Băsescu még nem ellenjegyezte a lemondását – utódja kinevezéséig még ellátja a tárcavezetői és miniszterelnök-helyettesi teendőket.
Az RMDSZ elnöke hozzátette, most még nem kíván nyilatkozni az RMDSZ új jelöltjéről, mivel a szövetségen belül „sokan vannak”, akik képesek betölteni a kulturális miniszteri tisztséget.
Különben az RMDSZ Bihar megyei szervezetének sajtóirodája Băsescu bejelentésével egy időben bocsátott ki közleményt. Ebben 14 nagyváradi és Bihar megyei magyar kulturális és civil szervezet vezetője, valamint „kiemelt elismerésnek örvendő személyiség” méltatta Biró Rozália szenátori és alpolgármesteri tevékenységét, helyenként hozsánnaszerű körmondatokban fejtegetve, miért alkalmas a politikus a kulturális minisztérium irányítására.
Székelyhon.ro

2014. augusztus 8.

Valami megmozdult?
Egyre több önkormányzat fogadja el a Székely Nemzeti Tanács által szorgalmazott autonómiapárti határozatot, Háromszéken több község mellett három város is csatlakozott a kezdeményezéshez, legutóbb Sepsiszentgyörgy tanácsa nyilvánította ki ily módon akaratát, az önálló székelyföldi régió melletti elkötelezettségét.
Kétségkívül, az Izsák Balázsék felhívására igennel válaszoló települések listája lehetne hosszabb, de az mégiscsak reménykeltő, hogy az utóbbi hetekben felgyorsulni látszik a folyamat, és az is igen fontos, hogy az RMDSZ hosszas habozás után végre mintha felkarolná az ügyet – a helyi tanácsokban ugyanis a szövetség önkormányzati képviselői vannak többségben. Talán sikerülhet a nemzetközi fórumok figyelmébe került ügyet kivonni a pártpolitikai csatározások színteréből, talán sikerül elérni, hogy az autonómia kérdésében egységesen, erőt felmutatva lépjenek fel a székelyföldi önkormányzatok.
Ha nem halasztanák immár hónapok óta, s nem harangozták volna be ez idáig többször is, azt is reménykeltőnek minősíthetnénk, hogy a hivatalos közlés szerint a következő napokban bemutatják az RMDSZ és az MPP által közösen kidolgozott autonómiastatútumot. Ez ügyben talán még az autonómiapárti határozatok kérdésében tanúsított óvatosságnál is visszafogottabb az RMDSZ, a hosszas halogatás máris jócskán megtépázta Kelemen Hunor tekintélyét, komolyan megkérdőjelezte a szövetség eltökéltségét. Mindezek ellenére mégiscsak mérföldkőnek számítana az autonómiaküzdelemben, ha az RMDSZ teljes mellszélességgel felvállalná a tervezet parlamenti benyújtását, fenntartását. Az pedig a közösségi akarat újabb felmutatása lenne, ha a statútum mögött több százezer erdélyi magyar aláírása állna.
Mindezek alapján úgy tűnik hát, valami mintha megmozdult volna az RMDSZ háza táján, mintha kicsit eltökéltebben viszonyulnának a székelyföldi autonómiatörekvésekhez. Hogy ez a változás valódi-e, vagy csupán az ősszel esedékes államfő-választási kampány előkészítése, az később derül ki. Mindenesetre, eddigi tapasztalataink túl sok reményre nem adnak okot, az RMDSZ számára ugyanis jó ideje csak kampányidőben téma az autonómia, választások után szó sem esik arról.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. augusztus 9.

A kormányban maradásra kérik Kelemen Hunort (Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének határozata)
Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete tegnap határozatban kérte fel Kelemen Hunort, a szövetség elnökét, hogy továbbra is töltse be a kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztséget.
Az RMDSZ hírlevelében közzétett határozat indoklásában a csíki szervezet úgy ítéli meg, hogy Kelemen Hunor a kormányban való jelenlétével stabilitást tud biztosítani az RMDSZ számára, ugyanakkor úgy vélik, szükség van az RMDSZ kormányzati szerepvállalására annak érdekében, hogy a kormány álláspontját módosítsák a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezésről szóló európai uniós per kapcsán. „Csík, Székelyföld és az egész erdélyi magyarság számára különösen fontos, hogy minél több olyan ember legyen a kormányban, aki ismeri térségünk sajátosságait, a helyi gondokat” – olvasható az elfogadott határozatban, mely szerint „Kelemen Hunor szövetségi elnök miniszteri munkájával szervezetünk szakmailag és politikailag is egyetértett”. A csíkkarcfalvi születésű Kelemen Hunor Hargita megyei parlamenti képviselő, ez utóbbi minőségében elsősorban Csíkszéket képviseli. Az RMDSZ július első felében mondott le miniszterelnök-helyettesi és művelődési miniszteri tisztségeiről, miután a kormány az RMDSZ-szel való egyeztetés nélkül belépett a szövetség ellenében a kisebbségi európai polgári kezdeményezéséről szóló európai uniós perbe. Kelemen Hunor jelenleg még tagja a kormánynak, ugyanis Traian Băsescu nem írta alá a felmentéséről szóló határozatot.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. augusztus 10.

Kelemen Hunor: nincs realitása az elkészült autonómia-statútumnak
Kisebbségvédelemről és autonómiáról beszélt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a SIC Feszt Székelyföldi Szabadegyetemen, Csomakőrösön. Kelemen Hunor elmondta: „Úgy vagyunk tisztességesek, ha kimondjuk: ahhoz az autonómia-modellhez, amiről mi beszélünk, új alkotmányra van szükség.”
Csomakőrösön, az augusztus 7-10. között a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) által megszervezett SIC Feszten fiatal egyetemistáknak és középiskolás diákoknak beszélt Kelemen Hunor arról, hogy hallgatóságának kevés közvetlen tapasztalata van arról, amit kommunista diktatúrának nevezünk. „Mi egy olyan országban születtünk, amelyben létezett a törekvés arra, hogy felszámoljanak mindent, ami nem román. Ez vonatkozott minden nemzeti kisebbségre, amely Románia területén él és élt: eladták a szászokat pénzért Németországnak, a zsidókat Izraelnek, és erre a sorsra jutott volna a legnépesebb nemzeti kisebbség, a magyarság is. Éppen ezért állandó téma a kisebbségvédelem: mi azért maradtunk itt, mert a szülőföldünk számunkra a legfontosabb hely” – mondta felvezetőjében a miniszterelnök-helyettes.
Az elkészült autonómia-statútum kapcsán kifejtette, az RMDSZ-nek az volt az elképzelése, hogy a kulturális és a regionális autonómiával magasabb szintre emelje a kisebbségvédelmet, hogy megőrizhessék az erdélyi magyarok nemzeti identitását. Hangsúlyozta: számolni kell a román társadalom fenntartásaival és meg kell győzni arról, hogy „közösségünk törekvései nem ellenük irányulnak: nem olyat kérünk, amit valakitől el kell venni”. Leszögezte: az autonómia nem csodaszer, hanem egy olyan intézményrendszer, olyan eszköz, amellyel élni kell, és ami a magyarság számára többletfelelősséget jelent. Azt is kiemelte, hogy a mai alkotmányos keretek között nincs realitása az elkészült autonómia-statútumnak. „Úgy vagyunk tisztességesek, ha kimondjuk: ahhoz az autonómia-modellhez, amiről mi beszélünk, új alkotmányra van szükség” – fogalmazott a Szövetség elnöke.
Az államelnök-jelöltséggel kapcsolatos kérdésekre válaszolva rámutatott: a jelöltállítás önbecsülés kérdése a magyarok számára, Romániában nem változott meg olyan mértékben a mentalitás, hogy magyar embert válasszanak elnöknek. De fontos a jelöltállítás, mert ebben az időszakban egész Románia figyel, és szélesebb körben bemutathatók az erdélyi magyar közösség törekvései, érdekei, ráadásul a román politikusok, pártok között jelenleg egy sincs, amely az erdélyi magyarok specifikus kérdéseire megfelelő választ adna – mondta Kelemen Hunor.
Antal Árpád úgy véli: „Bárhová megyünk, bárhol keressünk is jobb életet, mindig lesz tíz másik ország, amelyben jobban élnek, mint ott, ahol éppen vagyunk. Fontos szempont a szülőföld iránti ragaszkodás. Tartsátok szem előtt, hogy olyan helyen éljetek, ahol van tiszta levegő, ahol egészséges ételeket lehet fogyasztani. Éljetek olyan helyen, ami a tietek, amelyet olyanná alakíthattok, amilyenné szeretnétek, ahol boldogok tudtok lenni és érvényesültök” – szögezte le.
Szabó Enikő, Székelyhon.ro

2014. augusztus 11.

Az RMDSZ megkezdte az aláírásgyűjtést az államelnök-választásokra
Az RMDSZ ma megkezdte az államelnöki választáson való induláshoz szükséges aláírások összegyűjtését. A Kelemen Hunor államelnök-jelölt támogatására leadott legkevesebb 200 ezer aláírást a Szövetség szeptember 23-ig iktatja és adja le – jelentette be ma délelőtt Kovács Péter főtitkár, az RMDSZ kampányfőnöke.
„Ebben a kampányban is meg kell mutatnunk, hogy erős közösség vagyunk, hogy minket nem lehet megkerülni, ha az ország jövőjéről döntenek” – hangsúlyozta az elkövetkező hónapok fontosságát a kampányfőnök, majd kiemelte: „a román politikusok nem vállalják fel a magyar közösség gondjainak megoldását. Kelemen Hunornak képviselnie kell a magyarok érdekeit, hangot kell adjon gondjainknak, elvárásainknak. A magyar államelnök-jelölt közösségünk hangja.”
A főtitkár elmondta, Kelemen Hunor komoly, kiegyensúlyozott vezető, aki jól ismeri közösségünk értékeit és problémáit is. „A magyarok ismerik és bíznak benne, a román politikusok pedig tisztelik és meghallgatják. A Szövetség jelöltje minden magyar embert képvisel” – mutatott rá Kovács Péter.
A kampányfőnök tájékoztatása szerint országszerte, minden megyei és területi RMDSZ-székházban, valamint a Szövetség színeiben tisztséget nyert polgármesterek hivatalában is gyűjtik az aláírásokat. Fontos tudnivaló, hogy csakis a 18. életévét betöltött, szavazati joggal rendelkező személyek gyűjthetnek aláírásokat és írhatnak alá, ugyanakkor egy személy csak egyetlen listát támogathat aláírásával.
Közlemény
Erdély.ma

2014. augusztus 11.

Az EMNP Szilágyi Zsolt alelnököt indítja a romániai elnökválasztáson
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) saját jelöltjét, Szilágyi Zsoltot, a párt alelnökét indítja a novemberi romániai elnökválasztáson – jelentették be az EMNP vezetői vasárnap csíkszeredai sajtótájékoztatójukon.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke elmondta, a párt választmánya úgy értékelte, hogy a közelgő választási kampányban is meg kell jeleníteni azokat az értékeket, amelyek képviseletére a párt megalakult. Az egyik kiemelt témakörként jelölte meg, hogy az erdélyi magyarok mit várnak el a román államtól, a másikként pedig a román államszerkezeti reformot említette.
„Arra szeretnénk a kampányt felhasználni, hogy végre érdemi vita induljon el a többség és a kisebbség között” – jelentette ki Toró T. Tibor. A pártelnök hozzátette, „nem látja”, hogy ki képviselné a kampányban a magyarság számára fontos témákat, ha az EMNP nem vesz részt saját jelölttel a versenyben.
Toró úgy vélte, Szilágyi Zsolt pályája és személye garanciát jelent a cél elérésére. A jelöltről elmondta, 1990-ben a román parlament legfiatalabb képviselője volt. 14 évet töltött el a román törvényhozásban, ahol többnyire a külügyi bizottságban tevékenykedett. 2004-től három évig a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen tanított politológiát, 2007 óta Tőkés László európai parlamenti képviselő kabinetfőnöke. Szilágyi Zsolt egyik alapítója az Erdélyi Magyar Néppártnak, amelynek megalakulása óta az egyik alelnöki tisztségét tölti be. A választási részvétel előfeltétele, hogy a párt szeptember 23-ig 200 ezer támogató aláírást gyűjtsön össze.
Szilágyi Zsolt elmondta, örömmel tapasztalta, hogy a párt megyei szervezeteinek az elnöke és régióigazgatói értelmét látják a feladatnak, és dolgozni akarnak az aláírásgyűjtés során.
„Az EMNP azt tűzte ki célul, hogy az Európában már bevált autonómiaformák romániai megvalósítása által intézményes keretet biztosítson az erdélyi magyar önrendelkezésnek, a Székelyföld területi autonómiájának” – jelentette ki az elnökjelölt. Hozzátette, folyamatban van a kampánycsapat összeállítása, és rövidesen a nyilvánosság elé állnak az államelnök-jelölti programmal.
„Az a dolgunk, hogy mozgósítsuk az erdélyi magyarokat, érezzék, hogy a politika róluk is szól, és hogy a programunk megoldást kínál a gondjaikra” – hangoztatta az elnökjelölt.
Az erdélyi magyarság többségének a támogatását élvező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábban bejelentette, Kelemen Hunort, a szövetség elnökét indítja el a választáson.
Székelyhon.ro

2014. augusztus 11.

Kelemen Hunor: nem csodaszer az autonómia
Még augusztusban közvitára bocsátják az autonómiatervezetet – nyilatkozta Kelemen Hunor szombaton Csomakőrösön. Nem pontosította, hogy a vita mikor érheta véget, hiszen nagyon fontos pontosan megmagyarázni a tervezet tételeit. „Jól átgondolt és nagyon alapos tárgyalásokra van szükség úgy a román társadalom, mint a magyar közösség felé” – mondta az RMDSZ elnöke.
Az eredetileg román nyelven készült, most éppen a magyar nyelvre fordítás szakaszában lévő autonómia-statútum kapcsán kifejtette, az RMDSZ-nek az volt az elképzelése, hogy a kulturális és a regionális autonómiával magasabb szintre emelje a kisebbségvédelmet annak érdekében, hogy a jövőben is biztosítani lehessen az erdélyi magyarok nemzeti identitásának megőrzését.
A SIC Feszt Székelyföldi Szabadegyetemen fiatal egyetemistáknak és középiskolás diákoknak tartott előadásán Kelemen Hunor azt is kiemelte, hogy a mai alkotmányos keretek között nincs realitása az elkészült autonómia-statútumnak.
Szabadság (Kolozsvár)

2014. augusztus 11.

Csomakőrösön jövőre is
SIC Feszt: közélet, autonómia, fiatalság, buli
Civilizáltan és jókedvűen, a tudástár bővítésére is alkalmas négy napot tölthetett el az a pár száz fiatal, akik részt vettek a Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) által Csomakőrösön első alkalommal megszervezett, SIC Feszt elnevezésű Székelyföldi Szabadegyetemen. Lévai Barna
A Háromszéki Szabadegyetemből kinőtt SIC Feszt már csütörtökön elkezdődött. Az esti órákban a hallgatóság Markó Attila parlamenti képviselőtől kaphatott ízelítőt abból, milyenek voltak a rendszerváltás előtti és utáni diáktáborok, miért volt jó azokon részt venni.
Új fejezet kezdődött
A pénteki hivatalos megnyitón Grüman Róbert, a Hárit korábbi elnöke felidézte a hat évvel ezelőtt Benedekmezőn megszervezett, 30–40 főt vonzó Háromszéki Szabadegyetemet.
– Szakértők azt mondják, hogy egy ifjúsági fesztiválnak legalább tíz év szükséges ahhoz, hogy kinője magát. Múlt évben volt az ötödik kiadása a rendezvénynek, ekkor húztunk egy vonalat, és közösen az RMDSZ-szel, több szervezettel eldöntöttük, hogy egy regionális ifjúsági fesztivált fogunk meghonosítani itt, Háromszéken – vázolta a SIC Feszt hátterét Grüman.
„Szeretem Székelyföldet”
Pénteken a három székely megye jövőjéről, területi autonómiájáról beszélt a fiataloknak Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, valamit Tamás Sándor háromszéki megyetanácselnök. Borboly elmondása szerint azért szereti Székelyföldet, mert itt olyan lehetőségek vannak, amelyek máshol nincsenek. Szerinte fontos, hogy a fiatalok beleszóljanak a döntéshozásba, hiszen ma a választásokon főként a 40 és 70 év közöttiek mennek el szavazni, így a politikusok ezen generációk által elvárt dolgokra összpontosítanak.
– Valahogy mi, politikusok nem foglalkozunk a ti dolgaitokkal, ti meg hagyjátok ezt, mert nem érdekel titeket az egész. Ha nem szervezitek meg saját magatokat, akkor nem is lesz rólatok szó, és akkor nem lesz, aki Székelyföldért dolgozzon – szögezte le Borboly.
Brassai Zsombor szerint ő akkor kezdi el igazán szeretni Székelyföldet, amikor Marosszék határaitól keletre indul.
– Azt a Székelyföldet szeretem, amelyik lesz, amelyet együtt hozunk létre, és amelyet egyformán szeretünk – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az autonómia kulcskérdése többek között az lesz, miként sikerül a románsággal kommunikálni ennek érdekében.
Tamás Sándor közölte, ő egyetemi tanulmányait befejezvén azért tért vissza szülőföldjére, mert, ahogy fogalmazott: „ameddig a levegőt itthon el tudom szívni, addig én akarom elszívni, és azt ne más tegye meg”.
– A szakácsnőknek az autonómiát úgy szoktam megmagyarázni, hogy ki amit főz, azt megeszi. Romániában a többség nem fog megvilágosodni, de olyan helyzetet kell politikailag teremteni, hogy ne legyen más megoldásuk, üljenek le velünk tárgyalni, és ha fogcsikorgatva is, de fogadják el azt, amit szeretnénk – fogalmazott Tamás.
Szombaton többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszélt arról, hogy miként lehet idehaza érvényesülni. A táborban tiszteletét tette a többszörös olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász, Szabó Kati is, aki pályájáról, annak nehézségeiről és szépségeiről mesélt. A fiatalok figyelmét arra hívta fel, fordítsanak nagy gondot az egészségükre, „hiszen az a legfontosabb”.
Alkoholmentes délelőttök
A fiatalokat láthatóan érdekelték a szakmai témák: a tábort bejárva szinte minden sátor tele volt kék színű, SIC Feszt feliratú pólósokkal. Egy-két előadásra pár idősebb falubéli is ellátogatott. A déli órákban a legnépszerűbb foglalatosságot kétségtelenül az ebéd jelentette, kígyózó sorokban kapkodott mindenki a tányérok, evőeszközök után.
A Székelyföld több településéről, no meg Brassóból is öszeverődő mintegy háromszáz táborlakó számára végig civilizált szórakozási lehetőségeket biztosítottak. Oltean Csongor Hárit-elnök, főszervező érdeklődésünkre elmondta, a csapatjátékok célja is az volt, hogy a fiatalok új emberekkel is megismerkedhessenek. Ebéd előtt nem is szolgáltak ki senkit alkoholos italokkal. „Kellenek a szabályok, hogy minden program zökkenőmentesen folyjon le, nem is volt semmilyen gond a négy nap alatt” – nyilatkozta lapunknak.
A legnagyobb tömeget, több mint ezer érdeklődött, a magyarországi Zanzibár koncertje vonzotta. A szervezőcsapat jövőben is ugyanezen a helyszínen szeretné a SIC Feszt következő kiadását tető alá hozni, ígéretet kaptak, hogy egy év múlva újabb házikókkal bővül az ifjúsági szabadegyetem helyszíne.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2014. augusztus 12.

Erdélyi magyar politikai vezetők az államfőválasztásról
Először fordulhat elő, hogy két magyar jelölt indul a romániai államfőválasztásokon, ugyanis Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egyik alelnöke személyében kihívója akadt Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének.
Amennyiben mindkét jelöltnek sikerül összegyűjteni az induláshoz szükséges 200 ezer aláírást, magyar-magyar viszonylatban újrarajzolódhatnak az erővonalak, vagy legalábbis reális kép alakulhat ki az erdélyi magyar pártok támogatottságáról. Ugyanakkor a két irányba leadott magyar szavazatok kevésnek bizonyulhatnak egy esetleges román-magyar alkuhelyzetben.
Szilágyi Szabolcs előbb Szilágyi Zsoltot, az EMNP alelnökét kérdezte. Szilágyi Zsolt szerint a két magyar jelölt ugyanazzal az eséllyel, illetve ugyanazzal az esélytelenséggel indul a választáson, hiszen nincs az 5 százalékos „görcs”, nincs olyan tét, amely megfoszthatná a magyarságot valamitől, ebből a kampányból az erdélyi magyarok csak nyerhetnek. Hozzátette: az a feladatunk, hogy lebontsuk az autonómia kapcsán létező gátakat, félelmeket.
Az EMNP alelnöke úgy véli elhibázott az elmúlt 25 év romániai magyar politikája, mert keményebben, és következetesebben kellett volna fellépni, az a tény pedig nagyon sokat elmond, hogy az autonómia tervezetét csak néhány képviselő adta be – 10 évvel ezelőtt – és a az elmúlt 25 évben a hivatalos magyar képviselet egyetlen autonómiatervezetet sem nyújtott be a bukaresti parlamentbe. Szilágyi Zsolt azt mondta: ők azt szeretnék, ha az erdélyi magyar közösségen belül meglenne a politikai sokszínűség mellett az összefogás esélye is, ez a választás pedig a nemes verseny lehetőségét adná.
A Kossuth Rádió munkatársa ezután Kovács Péterrel, az RMDSZ kampányfőnökével beszélgetett, aki szerint korai még két magyar jelölt indulásáról beszélni, mert szerinte kétséges, hogy az EMNP-nek sikerül összegyűjteni a Szilágy Zsolt indulásához szükséges 200 ezer támogató aláírását. A kampányfőnök azonban egészen biztos abban, hogy az RMDSZ a rutinjával, az országos struktúrájával, és szervezettségével 2-3 hét alatt sikerül összegyűjtse a Kelemen Hunor indulásához szükséges szavazatszámot.
Kovács azt is elmondta: ő nem tudja elképzelni, hogy Tőkés László asszisztense hitelesen felléphet ebben a kampányban, ez a próbálkozás azonban megossza az erdélyi magyar közösséget, felaprózza a közösség erejét.
Kelemen Hunor egy komoly, és kiegyensúlyozott vezető, aki jól ismeri a közösségünk értékeit és gondjait, a magyarok ismerik és bíznak benne, a román politikusok pedig tisztelik, és meghallgatják őt, ezért van szükség egy ilyen jelöltre – hangsúlyozta Kovács Péter.
Benkei Ildikóval beszélgetve, Toró T. Tibor, az EMNP elnöke azt mondta: még nem jött el ideje annak, hogy Romániának magyar államelnöke legyen, viszont a választási kampányban érdemes majd megnyitni a néppárt által 2012-ben elindított vitát a föderális államról, mert ebben minden benne van: az erdélyi magyarság sorsa, a jövőképe, és a tervei.
Ugyancsak Benkei Ildikónak, Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke így nyilatkozott: az MPP mindegyik államfőjelölttel párbeszédet kezdeményez, hogy megtudja, miként viszonyulnak a Székelyföld autonómiájának kérdéséhez, mindegyiknek elküldi az öt pontos alkotmánymódosító csomagját, ettől teszik függővé, melyik jelöltet fogják támogatni.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Benkei Ildikónak azt mondta, hogy bár az elmúlt államfőválasztásokon is volt magyar jelölt, az semmit nem hozott az autonómiaküzdelemnek. Viszont most amennyiben lesz rá esély, hogy a magyar jelölt, vagy jelöltek megjelenítsék az autonómia ügyét, annak kifejezetten örülni fognak, mert ez egy jó lehetőség elmagyarázni a románoknak mi is az autonómia.
Kossuth Rádió, Erdély.ma

2014. augusztus 12.

Két jelölt, egy kockázat
Két államelnökjelöltje is lehet az erdélyi magyarságnak az őszi választásokon, úgy tűnik, az RMDSZ és az EMNP egyaránt beszáll a nagy téttel bíró román belpolitikai hadakozásba. Naiv, ki azt képzeli, hogy a sikerben bíznak a magyar pártok, sokkal inkább a lehetőséget kívánják kihasználni, hogy gondjainkat, bajainkat, vágyainkat megismertessék a többségi nemzettel.
Az RMDSZ már több ízben indított államfőjelöltet, hozta a magyarok százaléka okán becsült arányt. Legutóbb is Kelemen Hunor szövetségi elnök szállt versenybe, s őrá ruházták most is e feladatot. Csakhogy kényes helyzetben indul csatába, hisz a kormánykoalíció tagjaként partnerének, Victor Pontának közvetlen vetélytársa, érvrendszerét azzal szemben kell felépítenie, kire – mint nyilatkozta – maga is szívesen szavazna, s erre biztatja támogatóit is. Nagy kérdés, a hatalom részeseként miként tud majd szót emelni annak visszaélései ellen, hogyan beszél autonómiáról, a közösségi jogok bővítéséről, mikor ez ma államellenes cselekedetnek számít Romániában. Terítékre kerülhetnek-e az igazán fontos kérdések, hisz maga is azt mondta indulása bejelentésekor, hogy ez lenne a cél.
Az Erdélyi Magyar Néppárt korábban bejelentette szándékát, hétvégén nevesítette is jelöltjét, Szilágyi Zsoltot. Célja megjeleníteni, mit vár a magyar közösség a román államtól, de az is, hogy végre érdemi vita induljon el többség-kisebbség viszonyáról, és minden bizonnyal népszerűsíteni kívánja a pártja által kidolgozott, Románia regionális átszervezéséről, Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvényeket. Ellenzékben lévén, nyíltabban, merészebben sorjázhatja bajainkat, ám kevésbé ismert, mint Kelemen Hunor, így kérdés, mily messzire hallatszik majd hangja. S bár a bejelentések szerint mindkét jelölt elsősorban a román közvélemény felé igyekszik majd kommunikálni, megtörténhet, mégis magyar versenyhelyzet alakul ki, s ugyan valós tétje nincs, de fontosabbá válik, melyikük hány magyar szavazatot szerez. Veszélyes helyzet jöhet létre, ha ez válik a romániai magyar kampány vezérmotívumává, ha nem egymást kiegészítve, akár egyeztetve próbálnak üzeneteket megfogalmazni, egyértelműsítve az erdélyi magyarság autonómiaigényének üzenetét. Megtörténhet, az egymással szembeforduló kétféle retorika nem erősíti, hanem kioltja egymást, és még zavarosabbá válik a románság számára, hogy mit is akarunk mi, magyarok. A belső háborúskodásban a jó szándékú, nemes célú jelöltállítás csúfos kudarccá válhat.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. augusztus 13.

Tőkés László felhívásban kérte államelnökjelölt támogatását
Tőkés László európai parlamenti képviselő felhívásban kérte Erdély magyar választópolgárait és a magyarság „transzilván felfogású román, német és más nemzetiségű szövetségeseit", hogy aláírásukkal támogassák az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által jelölt Szilágyi Zsolt államelnök-jelöltségét. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét betöltő Tőkés László az MTI-hez eljuttatott szerdai nyilatkozatában abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy „kellő elkötelezettséggel és mozgósítással" az „erdélyi magyar autonomista oldal" képes lesz összegyűjteni a 200 ezer aláírást, amely ahhoz szükséges, hogy Szilágyi Zsoltot benevezzék a választási versenybe. Arra emlékeztetett, hogy 2007-ben „a nemzeti oldalnak" szervezeti háttér nélkül sikerült közel 150 ezer aláírást összegyűjtenie az európai parlamenti választások előtt.
Tőkés László megjegyezte, ha nincs is valós esélye annak, hogy az erdélyi magyarság saját jelöltjét juttassa a román államfői székbe, a novemberi választáson való céltudatos részvétellel meghatározó szereplőjévé válhat a romániai belpolitikának, és új irányt szabhat a romániai magyar politikának.
Úgy vélte, a romániai Német Demokrata Fórumtól a román Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) átigazolt Klaus Johannis, és „a román Szociáldemokrata Párt (PSD) kormánykoalíciójának a foglyaként Kelemen Hunor" a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egyaránt alkalmatlanná váltak arra, hogy elnökjelöltként hitelesen képviseljék az erdélyi magyarok és németek érdekeit.
Kelemen Hunor közelmúltban tett nyilatkozatára hivatkozva – amely szerint a jelenlegi alkotmányos keretek között nincs realitása az RMDSZ által elkészített autonómia-statútumnak – megállapította, hogy az RMDSZ ismét csak „szavazatvadászatra kívánja használni az autonómiát".
Tőkés László szerint Szilágyi Zsolt választási részvétele azért indokolt, mert az EMNT, az EMNP és szövetségesei „továbbra is megalkuvás nélkül kiállnak Románia regionális önrendelkezésen alapuló átszervezése, az erdélyi magyarság több szintű autonómiája, ezen belül pedig Székelyföld és Partium területi önrendelkezése mellett".
Romániában novemberben tartják az elnökválasztást, amelyen az RMDSZ Kelemen Hunornak, a szövetség elnökének, az EMNP pedig Szilágyi Zsoltnak, a párt alelnökének az elindítását jelentette be. A román választójogi törvény értelmében a jelöltek akkor vehetnek részt a választási versenyben, ha szeptember 23-ig 200 ezer támogató aláírást gyűjtenek.
MTI, Erdély.ma

2014. augusztus 14.

Alkotmánymódosítás-javaslattal együtt kerül a parlament elé az autonómiatervezetet
Az RMDSZ alkotmánymódosító csomaggal együtt fogja a bukaresti parlament elé terjeszteni a székelyföldi autonómia tervezetét, amelyet a magyar fordítás elkészülte és az RMDSZ elnökségi ülése után bocsátanak közvitára – mondta Kelemen Hunor elnök, akivel csütörtökön közölt interjút az Új Magyar Szó (maszol.ro) portál.
Hozzátette: nemcsak a székelyföldi autonómia tervezete, hanem a parlamentbe korábban beterjesztett, kulturális autonómiáról szóló kisebbségi kerettörvény sem állná ki az alkotmányosság próbáját a jelenlegi román alkotmány keretei között.
A székelyföldi autonómiatervezetet románul szövegezték az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) szakértői, a magyar nyelvű változatnál néhány terminológiai kérdést kell még tisztázni – magyarázta a politikus.
MTI, Erdély.ma

2014. augusztus 14.

Mitől fél az RMDSZ?
1990 februárja óta RMDSZ-ellenes vagyok, ugyanis akkor tapasztaltam meg először, hogy tulajdonképpen ez a párt a levitézlett párttitkárok, aktivisták, néptanács- és kollektívelnökök, ismert és titkos szekus besúgók menedékhelye lett. Akkor kiléptem.
Most érdeklődve követem, amint a „párt”, az egyetlen legitim, minket tűzön-vízen át képviselő párt megint harcba indul érettünk. Kelemen Hunort akarja indítani elnökjelöltnek, és ehhez kéri segítségünket. Érdekes, hisz ellenfele többek között az a Ponta, aki jelen pillanatban az RMDSZ szövetségese, és mindent megtesz, hogy jogainktól, szimbólumainktól, nyelvünktől, iskoláinktól megfosszon! Kíváncsian várom a kampányt, hadd lássuk, szövetségese ellen mit mer és fog hangoztatni! Megint előkerül az autonómia? Sajnos, már nem nagyon vevő erre a nép egy része, ha az RMDSZ-től hangzik, tudják, az elpazarolt huszonöt évnek el kell gondolkodtatnia minden embert! Egyebet meg mit ígérhetne, hisz gazdaságilag az utolsók között állunk, infrastruktúra ugyanúgy, munkahelyek nincsenek, a fiatalok menekülnek az országból, és vagy visszajönnek, vagy nem, kiöregedtek a falvak, az elhalálozások száma meghaladja a születésekét, nap mint nap belénk rúgnak szülőföldünkön a betelepítettek, zászlónkat, szimbólumainkat üldözik, leszedik, leverik, meggyalázzák. De az RMDSZ-nek az a fontos, hogy kormányon legyen! Miért? Értünk biztos nem, én csak szégyenkezni tudok ártatlanul miattuk. Kovács Péter meg újra elővette „a magyarság megosztása” szöveget, ahogy megtudta, az EMNP is indít jelöltet. Kérdezném én, bár költői a kérdés: egy olyan megmérettetésben, ahol 0,0 százalék az esélyünk, mitől fél ez a székelységet analfabétának tartó és tituláló aktivista? Hogy netalán kiderül, mégsem szereti őket annyira a lassan ébredező székelység, és Kelemen belefut egy nagy ruhába a másik magyar jelölt ellen is? Tehát üdvözlöm az EMNP jelöltjét, és kérek mindenkit, aki eddig távol maradt, jöjjön el szavazni az új, friss, nem kompromittált emberre, hátha le tudjuk győzni a médiát, propagandaeszközöket és szinte mindent uraló RMDSZ-t! Nagy lépés lenne az autonómia felé, mert amíg a tulipán „érdekképvisel” minket, addig szóba sem jöhet.
VAJDA DÉNES
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. augusztus 14.

A kulturális autonómia tervezetének sincs realitása"
Nem csak a székelyföldi autonómia tervezete, hanem a parlamentbe korábban beterjesztett, kulturális autonómiáról szóló törvény sem állná ki az alkotmányosság próbáját a jelenlegi román alkotmány keretei között – jelentette ki a maszol.ro-nak adott interjúban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, akit a közvitára váró autonómia-statútumról kérdeztünk.
Lezárta munkáját a Székelyföld autonómiatervezetét kidolgozó RMDSZ-MPP szakértői munkacsoport. Biró Zsolt MPP-elnök egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az RMDSZ ígérete szerint augusztus 15-ig nyilvánosságra kerül Székelyföld autonómia-statútumának tervezete. Mikor kezdődhet el a közvita?
Jelenleg még készül a tervezet magyar fordítása, és természetesen szeretnénk minél hamarabb nyilvánosságra hozni a szövegét. Előtte azonban összehívnám az RMDSZ elnökségét. A testület tagjainak egy része szabadságon van, de remélem, augusztus 15-20. között valamikor ülésezni tudunk, és utána nyilvánosságra kerül a szöveg. A tervezet magyar nyelvű változata kapcsán még néhány – elsősorban terminológiai – kérdést tisztázni kell. A jogszabályon dolgozó kollégák románul fogalmazták meg a szöveget, egyrészt mert így kerülhet majd a parlamentbe, másrészt a közvitát románul is le szeretnénk folytatni. Én láttam a fordítást, még kell dolgoznunk egy kicsit rajta.
Hogyan zajlik majd a tervezet közvitája?
A közvita nem abból áll majd csak, hogy közzétesszük az RMDSZ honlapján a szöveget, és várjuk a hozzászólásokat. Mint korábban is jeleztük, szakmai beszélgetéseket, konferenciákat is szerveznénk.
Meglehetős visszhangja volt a múlt hét végi kijelentésének, miszerint a mai alkotmányos keretek között nincs realitása az elkészült autonómia-statútumnak. Az EMNT elnöke, Tőkés László az EMNP államfőjelöltje, Szilágyi Zsolt támogatását kérő szerdai állásfoglalásában megállapította, hogy az RMDSZ az őszi elnökválasztási kampányban ismét csak szavazatvadászatra kívánja használni az autonómiát. Erre mi a válasza?
A SIC Festen tartott előadásomban nem mondtam semmi újat, csupán őszintén beszéltem. Tőkés Lászlóról pedig annyit, hogy nyilván a saját titkárnője, bocsánat, titkára számára kéri a szavazatokat. Hazakiabál a távoli Brüsszelből, és butaságokat beszél. Ez azonban a legkevesebb, hiszen ehhez hozzászoktunk 25 év alatt. Tőkés Lászlónak inkább azt kellett volna megmondania, hogy miként lehet a mostani alkotmányos keretek közé beilleszteni azt a fajta autonómiatervezetet, amelyet még az RMDSZ-ből kikopott EMNP-s politikusok is nagy mértékben helyesnek tartanak. Tervezetünknek nincsen semmiféle propagandisztikus üzenete, ez csak Tőkés László megtévelyedett megközelítésében látszik így. Az RMDSZ tavaly, a módosított alkotmány tervezetének megszövegezésekor benyújtott olyan javaslatokat, amelyek lehetővé tették volna a kulturális autonómia intézményének az alkotmányban való rögzítését, illetve alrégiók létrehozását a közigazgatási régiókon belül. Indítványaink lehetővé tették volna azt is, hogy államalkotó tényezőként ismerjék el a kisebbségi őshonos közösségeket és a romániai nemzeti közösségek használhassák a szimbólumaikat. Ezeket a javaslatainkat az alkotmánybíróság mind alkotmányellenesnek nyilvánította. Ismerve az alkotmánybíróság döntését és indoklását meggyőződésem, hogy sajnos még a parlamentben lévő, kulturális autonómiáról szóló törvénytervezetünk sem állná ki az alkotmányosság próbáját. Ez a területi autonómiáról szóló tervezetről is egyértelműen kimondható. A jelenlegi alkotmány szerint a román állam közigazgatási egységei a falvak, községek, városok, municípiumok és megyék. Ám az autonómia megvalósítása is egy közigazgatási egység létrehozását feltételezi, amit azonban az alkotmány már nem tartalmaz. Ezért mondom azt, hogy új alkotmányra van szüksége Romániának, és az új alaptörvénynek kell megteremtenie az autonómia jogi kereteit. Ez nem propaganda, ez őszinte beszéd. Aki nem ezt mondja, az hazudik, vagy nem ismeri az autonómia román alkotmányjogi akadályait. Vagy mindkettő egyszerre.
Az RMDSZ 1993-ban foglalta be a programjába célkitűzésként az autonómiát. Nem lehetett volna már jóval korábban, évekkel ezelőtt úgy kommunikálni az autonómiáról, hogy „dolgozunk a tervezetén, de a román alkotmány korlátai miatt egyelőre nincs realitása”?
Korábban az alkotmánybíróságnak nem volt olyan döntése, amely egyértelműsítette volna az autonómia alkotmányos akadályait. Az RMDSZ nem csak tavaly, hanem a 2003-as alkotmánymódosításkor is megpróbálkozott az alkotmányos keretek tágításával. De nem volt olyan alkotmánybírósági döntés, amely számomra egyértelműen, meggyőzően azt üzeni, hogy a jelenlegi román alaptörvény foltozgatásával nincs miért foglalkozni. A közösségi jogok bővítésére irányuló valamennyi törekvésünket az alkotmánybíróság a jelenlegi alkotmányhoz viszonyítja és alkotmányellenesnek tartja. És mint mondtam, ez a kulturális, illetve a területi autonómiáról szóló tervezetünkre egyaránt érvényes.
Ha ad absurdum tavaly az alkotmánybíróság elfogadta volna az RMDSZ javaslatait, és most Romániának ezeknek megfelelően módosított alkotmánya lenne, akkor lenne alkotmányjogi akadálya a most közvitára váró autonómiatervezetnek?
Nem lenne. Az RMDSZ javaslatai szerint módosított alkotmány kereteibe ez a tervezet belefér volna. Korábban azon dilemmáztunk, hogy olyan tervezetet készítsünk, amely belekényszeríthető a mostani alkotmány kereteibe, de amelyről mi is tudjuk, hogy számunkra túl kevés. Rájöttünk azonban, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között nem dolgozható ki olyan jogszabály, amely legalább megközelíti azt, amit mi az autonómiáról gondolunk. Ezért azt a megoldást választottuk, hogy felvázoljuk elképzeléseinket az autonómiáról, és ehhez hozzátesszük, hogy érvényesítésükhöz alkotmánymódosításra van szükség. Ezért a tervezetünket alkotmánymódosító csomaggal együtt terjesztjük a parlament elé. Szerintem jó megoldást választottunk. Egyébként nagyon szívesen meghallgatnám a 25 éve hihetetlenül rugalmasan politizáló Tőkés Lászlónak azokat az érveit is, hogy a mostani alkotmányos keretek közé miként lehet beilleszteni nem csak az RMDSZ tervezetét, hanem az általa képviselt autonómiakoncepciót, amelyet papíron még csak nem is ismerünk.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

2014. augusztus 14.

Orbán–Kelemen-egyeztetés az elnökválasztásról
Sok sikert kívánt Orbán Viktor kormányfő Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek a romániai államfőválasztáson való részvételéhez kettejük csütörtöki budapesti egyeztetésén.
rbán Viktor arra számít, hogy megerősödik a magyar közösség súlya a román belpolitikában, valamint ésszerűbb alapokra lehet helyezni a magyar–román kapcsolatokat.
„Ebben az időszakban egész Románia figyel, éppen ezért szélesebb körben mutathatjuk meg az erdélyi magyar közösség törekvéseit, érdekeit. Ez a legjobb alkalom arra, hogy elmondjuk, kik vagyunk, és mit akarunk – mondta Kelemen Hunor az RMDSZ tájékoztatása szerint. – El kell mondanunk a román többségnek, hogy mi, magyarok dolgozó, adózó, értékteremtő polgárai vagyunk ennek az országnak, de saját hagyományaink, értékeink és érdekeink vannak. Azért is fontos, hogy jelöltet állítsunk, mert a román politikusok, pártok között egy sincs, amely az erdélyi magyarok specifikus kérdéseire megfelelő választ adna.”
A szövetségi elnök a találkozón elmondta, az erdélyi magyar embereknek meg kell mutatniuk, hogy egy erős közösséget jelentenek, „hogy minket nem lehet megkerülni, amikor az ország jövőjéről döntenek.”
Az RMDSZ elnöke szerint ezért nem lehetséges az, hogy a választások első fordulójában román jelöltet támogassanak az erdélyi magyarok. „Egységes fellépésünkkel akár azt is eldönthetjük a második fordulóban, hogy ki lesz Románia elnöke, és hogyan fogunk élni a következő öt évben. Az elnökválasztás tehát jó alkalom arra is, hogy megmutassuk közösségünk erejét” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az Országházban zajlott tárgyaláson az RMDSZ elnöke és a magyar miniszterelnök általánosságban is áttekintette az aktuális nemzetpolitikai kérdéseket, valamint megállapodtak abban, hogy tovább erősítik a Fidesz és az RMDSZ kapcsolatait.
Mint ismeretes, idén először fordul elő a rendszerváltás óta, hogy két magyar jelölt is el szeretne indulni a romániai elnökválasztáson: Kelemen Hunor mellett Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke is rajthoz állna.
A választójogi törvény értelmében a jelöltek akkor indulhatnak a novemberi választáson, ha szeptember 23-ig 200 ezer támogató aláírást gyűjtenek. Az RMDSZ és a néppárt is elkezdte már az aláírásgyűjtést, utóbbi munkáját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is segíti.
Székelyhon.ro

2014. augusztus 14.

Belső választást tartanak szeptemberben az RMDSZ Csíkszeredai Városi Szervezetében
z RMDSZ Csíki Területi Szervezetének állandó tanácsa múlt heti ülésén hozott döntésének értelmében szeptemberben belső választásokra kerül sor az RMDSZ Csíkszeredai Városi Szervezetében, illetve tisztújítás lesz az RMDSZ Csíkszentimrei Helyi Szervezetében is. A jelenlevők elfogadták a belső választás és a tisztújítás módszertanát is.
Továbbá a TÁT tagok megfogalmaztak egy állásfoglalást is azokkal az eseményekkel kapcsolatosan, amelyek az elmúlt időszakban beárnyékolták a csíki közéletet. Az állásfoglalásban határozottan elhatárolódnak minden agresszióban, tettlegességben megnyilvánuló cselekedettől. A tagok kifejezik az alapvető emberi értékekben való hitüket, és arra biztatnak mindenkit, hogy mindennapi tevékenységüket egymás tiszteletére, megbecsülésére alapozzák.
A TÁT ugyanakkor felkérte Kelemen Hunort, hogy továbbra is töltse be a kulturális miniszteri és a miniszterelnök-helyettesi tisztséget. (közlemény)
Transindex.ro

2014. augusztus 15.

Autonómiatervezet alkotmánymódosítással
Alkotmánymódosító csomaggal együtt fogja a bukaresti parlament elé terjeszteni az RMDSZ a székelyföldi autonómia tervezetét, amelyet a magyar fordítás elkészülte és az RMDSZ elnökségi ülése után bocsátanak közvitára – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Hozzátette: nemcsak a székelyföldi autonómia tervezete, hanem a parlamentbe korábban beterjesztett, kulturális autonómiáról szóló kisebbségi kerettörvény sem állná ki az alkotmányosság próbáját a jelenlegi román alkotmány keretei között. Kelemen Hunor butaságnak nevezte és elutasította Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke következtetését, miszerint – alkotmányos realitás híján – az RMDSZ így csak „szavazatvadászatra kívánja használni az autonómiát”. Elmondta: az RMDSZ már korábbi alkotmánymódosító javaslatait is úgy fogalmazta meg, hogy azok megteremtsék a székelyföldi (területi), illetve a kulturális autonómia alkotmányos feltételeit. Miután ezeket a javaslatokat az alkotmánybíróság elutasította, Kelemen Hunor szerint világossá vált, hogy nem a jelenlegi alaptörvény foltozgatására, hanem új alkotmányra van szükség Romániában. Elismerte: korábban felmerült egy olyan autonómiatervezet elkészítésének lehetősége, amely belekényszeríthető a mostani alkotmány kereteibe. „Rájöttünk azonban, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között nem dolgozható ki olyan jogszabály, amely legalább megközelíti azt, amit mi az autonómiáról gondolunk. Ezért azt a megoldást választottuk, hogy felvázoljuk elképzeléseinket az autonómiáról, és ehhez hozzátesszük, hogy érvényesítésükhöz alkotmánymódosításra van szükség” – összegezett. A székelyföldi autonómiatervezetet románul szövegezték az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt szakértői, a magyar nyelvű változatnál néhány terminológiai kérdést kell még tisztázni – mondotta a politikus. Hozzátette: az RMDSZ elnöksége augusztus 5–20. között ülhet össze, és ezt követően kerülhet nyilvánosságra a tervezet.
A statútum kidolgozását eredetileg tavaly decemberre ígérte az RMDSZ.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. augusztus 16.

Toronymúzeumot avattak Nagyboldogasszony búcsúján
Liturgikus tárgyak, egyháztörténeti emlékek tekinthetők meg a csíkkarcfalvi vártemplom tornyában újonnan kialakított négyszintes múzeumban. A kiállítást a XV. Nagyboldogasszony Napok részeként, a pénteki szentmisét követően nyitották meg a nagyközönség számára.
A toronymúzeumban megnyílt tárlat legérdekesebb darabjának többek között a 18. századi barokk stílusú oltárépítmény, a csíkkarcfalvi vártemplom egykori főoltárának megmaradt részei számítanak, ugyanakkor az 1922-ből származó kis repedt öntött harang, a mozsárágyúk, az egykori toronyóra tartozékai, miseruhák, gyertyatartók és még számos érdekes tárgy és kép is a kiállítás részét képezi. Többek között megemlékeztek Mártonffy Györgyről, a csíkkarcfalvi születési erdélyi katolikus püspökről, továbbá a 15-16. században használt kelyhekről, monstranciáról fotókat lehet megtekinteni.
Régmúlt történeteket idéznek
Az egyháztörténeti tárlatot a Nagyboldogasszony búcsús szentmiséjének végén mutatta be a jelenlévő karcfalviaknak és csíkjenőfalviaknak Hegedűs Enikő művészettörténész, a gyulafehérvári érsekség megbízottja. „A kiállítás az egyházközség egykori életére világít rá, a régmúlt tárgyi emlékek történeteket hordoznak. Felidéznek egyháztanácsi gyűléseket, plébánosokat, adományozókat, valamint ennek a közösségnek egy évszázadnyi történetét” – összegzett a szakember.
Atyáink öröksége
Kelemen Hunor, volt kulturális miniszter is részt vett a falu ünnepén. „Az atyák örökségét ismernünk kell. Ez a kis kiállítás, – amelyet a toronyban a négy emeleten készítettek el –, ahhoz járul hozzá, hogy ismereteink gazdagodjanak atyáink örökségéről, az egyházközség történetéről, Jenőfalvának, Karcfalvának életéről, múltjáról. Ez az ismeret erősíti a nemzeti identitásunkat” – fogalmazott Kelemen.
Toronymúzeum
„Nagyon fontos ez a múzeum a falu életében. Nagyon fontos, hogy ki tudtuk használni a templomtoronynak a belső részét, és ki tudtuk állítani azokat a tárgyakat, amelyeket a faluban még nem láttak: például a régi harangot, a régi miseruhákat, vagy éppen a keresztúti stációképeket” – sorolta Gábor Tibor, Karcfalva polgármestere.
A kiállítást Balla Árpád, szászrégeni plébános áldotta meg, aki a búcsús szentmisét celebrálta. Az ünnepi alkalomból az 1541-ből származó kehelyt használta. Farkas Árpád, a Nagyboldogasszony egyházközség plébánosa pedig köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a toronymúzeum megvalósításához.
A XV. Nagyboldogasszony Napokon, a toronymúzeum megnyitását követően a falu központjában felállított színpadon fellépett helyi fúvószenekar, majd este könnyűzenei koncertek szórakoztatták a helyi közösséget.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro

2014. augusztus 16.

Az SZNT nem döntötte el, melyik államfőjelöltet támogatja
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) még nem döntötte el, hogy az RMDSZ jelöltjét, Kelemen Hunort, vagy EMNP jelöltjét, Szilágyi Zsoltot támogatja a novemberi romániai elnökválasztáson.
Ezt Izsák Balázs jelentette ki a maszol.ro-nak pénteken, a Szilágy Zolttal tartott talákozója után. Lapunk azért kereste meg az SZNT elnökét, mert a tárgyalásaikról kiadott néppártos közlemény szerint Izsák támogatásáról biztosította az EMNP államfőjelöltjét.
Mint ismert, korábban az EMNP Izsák Balázst felkérte, hogy legyen a párt államfőjelöltje. Ezt a kérést Izsák elhárította. „Arra hivatkozva, hogy az SZNT kizárólag az autonómia-törekvésekkel kíván foglalkozni, Izsák nem fogadta el a Néppárt ajánlatát, de támogatásáról biztosította Szilágyi Zsoltot” – olvasható a kettejük találkozójáról szóló EMNP-közleményben.
Izsák Balázs a maszol.ro-nak elmondta, Szilágyi Zsolt kérésére találkozott a Néppárt jelöltével. Tájékoztatása szerint az EMNP közleményét nem olvasta, de a tárgyaláson az nem hangzott el, hogy az SZNT az EMNP politikusa mellé állna az elnökválasztáson. „Csak azt mondtam el neki, hogy melyek lesznek a székelyföldi autonómia népszerűsítésével kapcsolatos elvárásaink a két magyar államfőjelölttel szemben” – magyarázta.
Izsák közlése szerint az SZNT hétfőig levélben hozza nyilvánosságra elvárásait. „Ha ezeknek mindkét jelölt megfelel, akár mindkettőt támogatjuk. Akkor még azt is vállalom, hogy mindkettejük kampányára elmenjek” – fogalmazott.
Kérdésünkre, hogy ezek szerint az EMNP valótlanságot állított a közleményében, az SZNT elnöke kijelentette: „Mivel felsoroltam neki az elvárásaimat, Szilágyi Zsolt úgy gondolta, hogy ezeknek megfelel. Ezért a közlemény megelőlegezi a válaszát annak a levélnek, amelyet hivatalosa még nem írtunk meg”.
Cs. P. T.
maszol.ro

2014. augusztus 17.

Aláírásgyűjtés: egymásra mutogat az RMDSZ és az EMNP
Több olyan panasz is érkezett az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetéhez, amelyek alapján az EMNP által aláírásokra megbízottak becsapják a választópolgárokat – áll az RMDSZ közleményében, amelyet az EMNP kézdiszéki elnöke aljas támadásnak minősít.
Miután az RMDSZ mellett az EMNP is jelöltet indítana az államelnöki választáson, Háromszéken úgy gyűjtenek aláírásokat, hogy nem teszik nyilvánvalóvá, Szilágyi Zsolt EMNP-s államelnök-jelöltnek kérik a támogatást – áll az RMDSZ közleményében.
Grüman Róbert, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke felháborítónak és szégyenletesnek minősítette az esetet. „Az EMNP már számos alkalommal bebizonyította, hogy képtelen tisztességes szándékkal és módszerrel érvényesülni, de ez már több a soknál. Lehet, hogy pár nap alatt csalással több aláírást gyűjtöttek, de abba nem gondolnak bele, hogy ezzel csak még alább ássák magukat, illetve még több ember bizalmát veszítik el” – fogalmazott az ügyvezető elnök, aki hozzátette, hogy Felsőrákoson, Kézdivásárhelyen és Kisbaconban is többen panaszkodtak, hogy az EMNP megbízottjai azt hangoztatták: „Egyetlen magyar jelölt indul a közelgő államelnöki választáson”.
Mint ismeretes, már hétfőtől mind az RMDSZ, mind pedig az EMNP önkéntesei házról-házra járnak a Kelemen Hunor (RMDSZ), valamint Szilágyi Zsolt államelnök-jelöltet (EMNP) támogató aláírásokért Háromszéken, ugyanakkor a pártok irodáiban is megtalálhatók és aláírhatók az ívek. Ezen felül az RMDSZ jelöltjét támogatók a polgármesteri hivatalokban, tanácsosoknál és falufelelősöknél, továbbá a párt tisztségviselőinél is kérhetik az ívet. Az Erdélyi Magyar Néppárt pedig az elkövetkezendőkben standokat állít ki a háromszéki városokban, ott gyűjtve az aláírásokat Szilágyi Zsolt államelnök-jelöltnek.
Benedek Erika: ez az egész az RMDSZ diverziója
Benedek Erika, az EMNP Kovászna megyei elnöke az RMDSZ háromszéki szervezete által kiadott közleményre reagálva portálunknak azt mondta, hogy az aláírásokat gyűjtő önkénteseik azt kapták feladatul, hogy Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje számára gyűjtsenek támogató aláírásokat, és egyetlen feladat-megbeszélésen sem szerepelt az az útbaigazítás, hogy valótlanságot állítsanak akár az államelnök-választást illetően, akár az induló magyar jelöltek számának tekintetében.
Benedek Erika leszögezte: nyilvánvalóan kampány van, de a politikában, a kampányban is kellene tartani egy etikai mércét. „Feltételezem, hogy az RMDSZ aláírásai nem gyűlhetnek megfelelő számban, mert nagyon pánikhangulatot érzek. Tamás Sándortól is folyamatosan kapjuk a félrevezető szőnyegbombázásos sms-üzeneteket, látom Grüman Róbert is ezt teszi. Az EMNP etikája alatti ez, mert azt gondolom, hogy ez manipuláció és félrevezetés. Mi ezekkel az eszközökkel nem élünk. Viszont azt gondolom, az RMDSZ-től ez természetesnek vehető, hogy megvezeti az embereket, hiszen huszonöt éve ezt teszi” – fejtette ki.
Aljas, rosszindulatú támadásnak minősítjük az RMDSZ háromszéki szervezete által kiadott sajtónyilatkozatot az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban – nyilatkozta portálunknak Johann Taierling. Az Erdélyi Magyar Néppárt kézdiszéki elnöke elmondta: „az EMNP önkéntesei tudják, hogy két jelölt indul. Az aláírási ívre fel van tüntetve a párt neve és logója, valamint a jelölt neve is. Az aláírónak így szembeszökő, hogy kinek ír alá. A személyek önkéntesen írják alá az ívet, senki nem győzködi, vagy kényszeríti az aláírásra” – mutatott rá.
Taierling az RMDSZ háromszéki szervezetének és Grüman Róbertnek megfogalmazott üzenetében úgy véli: „bőven jut elég aláírás mindkét párt részére, hiszen még mindig él Erdély-szerte 1,2 millió magyar. Ugyanakkor megértjük frusztráltságukat, hogy közel 25 év monopólium után versenyhelyzetben kerültek, és így nehezebb megtartani a biztos fölényüket. De megkérjük, tartózkodjanak a rágalmaktól. Az RMDSZ jelen pillanatban nincs olyan erkölcsi helyzetben, hogy erkölcsösségre, becsületességre intsen egy másik pártot, miután több politikusát korrupció vádjával vizsgálja a DNA és némelyik esetében vádat is emeltek. Kezdetben saját »udvarukon« illene rendet rakni és aztán meginteni a konkurens felet”.
Bencze Melinda, Szabó Enikő
Székelyhon.ro

2014. augusztus 17.

Négy Szatmár megyei középkori templomot restaurálnak
Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton délután a Szatmár megyei Csomaköz restaurálásra váró középkori református templomának felszentelésén vett részt – közölte vasárnap az RMDSZ sajtóirodája.
„A haza az atyák öröksége, amely erkölcsi tőkét, bátorítást tud adni – mondta egy interjúban Kozma Imre, a Máltai Szeretetszolgálat elnöke. Csomaközön egy olyan templomot újítottak fel, amely a mi atyai örökségünk, és amelyet megőriztek a helybéliek évszázadokon keresztül. Megőrizték akkor is, amikor a kommunista diktatúra halálra ítélt mindent, ami nem román volt” – mondta a politikus.
Húsz magyarországi és tíz romániai templomot foglal magába a „Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben” című határon átívelő projekt, melynek célja egy vallásturisztikai útvonal kialakítása, a történelmi Magyarország egyházi örökségének összekapcsolása és megismertetése a turistákkal. A projekt keretében több határon túli és inneni templomon esetében szükséges régészeti feltárásokat végezni. A Szatmár megyei műemlékek közül így a csomaközi, a berei, az ákosi és a krasznacégényi templomokat restaurálják.
„25 év után határon átnyúló program keretében újítjuk fel épített örökségünket. Ennek a jelentőségét fel sem tudjuk ma mérni, hiszen minket, magyarokat 26 évvel ezelőtt úgy választott el a határ, hogy szinte reménytelen volt az átjutás, ma pedig teljesen természetes az, hogy közös programokat indítunk, hogy közösen végezzük a munkát” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Hozzátette, az örökségvédelem csupán látszólag szól a múltról.
„Én azt állítom, hogy kulturális örökségünk megőrzése a jelenről, még inkább a jövőről szól. Csak akkor tudunk jövőt építeni, ha biztos és erős talapzaton állunk. És nem szabad azt hinnünk, hogy mások oldják meg a mi problémáinkat, nekünk minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a mi dolgainkat összefogással, közös akarattal, szándékkal, mi magunk rendezzük” – mondta Csomaközön Kelemen Hunor szövetségi elnök.
A templom felszentelésén igét hirdetett Ft. Csűry István református püspök, aki az egyházi ingatlanok felújításának fontosságára reflektált. „Ennek a templomnak ugyan nincs gyülekezete, de van egy olyan közössége, amely azt sugallja, hogy itt imádkozó, gondoskodó emberek élnek” – mondta igehirdetésében a királyhágó-melléki egyházkerület püspöke.
A csomaközi református templom középkori eredetű, berendezése részben már elpusztult, csak falazott szószéke áll még. A templomban a hívek megfogyatkozása miatt (a községben – Berét leszámítva – egyetlen református él) nem tartanak istentiszteletet, ám a felújított műemlék épületben kiállítóteret rendeznek be, amely hely- és egyháztörténeti kiállításoknak ad otthont.
maszol.ro

2014. augusztus 18.

Vita az aláírásgyűjtés körül
Félrevezeti az embereket az Erdélyi Magyar Néppárt, a Szilágyi Zsolt jelöltségéhez szükséges aláírásokat gyűjtő önkénteseik azt állítják, egyetlen magyar jelölt indul az őszi államfőválasztáson – állítja szombaton kiadott közleményében az RMDSZ háromszéki területi szervezete. A Néppárt megyei vezetői cáfolták az RMDSZ állításait, és hangsúlyozták: tiszteletben tartják a választópolgárok opcióit.
Az RMDSZ közleménye szerint több panasz érkezett hozzájuk, hogy az EMNP aláírásgyűjtői nem teszik nyilvánvalóvá: Szilágyi Zsolt támogatását kérik, így becsapják a politikában kevésbé jártas személyeket. Grüman Róbert, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke felháborítónak tartja a történteket. „Szégyenletes, hogy egy magyar politikai párt odáig süllyedjen, hogy hazugsággal, átjátszva az embereket próbál érvényesülni” – idézi szavait a közlemény. Példaként Kézdivásárhelyt, Felsőrákost, Kisbacont említi, ahol a Kelemen Hunor részére aláírást gyűjtő személyeknek többen panaszkodtak, hogy ők az RMDSZ-t akarják támogatni, alá is írtak egy ívet abban a hiszemben, hogy a szándékuknak megfelelő személyt támogattak, de mint kiderült, a másik párt jelöltjének írtak alá.
Benedek Erika, az EMNP háromszéki elnöke közleményben szögezte le: önkénteseik azt kapták feladatul, hogy Szilágyi Zsolt számára gyűjtsenek támogató aláírásokat, és egyetlen feladat-megbeszélésen sem szerepelt az az útbaigazítás, hogy valótlanságot állítsanak az államelnök-választást illetően, akár az induló magyar jelöltek számának tekintetében. „Az ilyen esetektől teljes mértékben elhatárolódunk. Mi a választópolgárok politikai opcióit tiszteletben tartjuk, sem önkénteseink által, sem pedig SMS-ekben elküldött szőnyegbombázással nem kívánjuk őket manipulálni” – áll a dokumentumban. Kifejti még: nem arra alapoztak, hogy az RMDSZ-hez 25 éve hű választók támogató aláírásait és szavazatát bármilyen fondorlattal is megpróbálják megszerezni. „Mi azokra alapozunk, akik a Néppárt célkitűzéseivel értenek egyet, valamint azokra, akik kiábrándultak az RMDSZ két és fél évtizedes »érdekérvényesítő« politizálásából” – írta. Johann Taierling, az Erdélyi Magyar Néppárt kézdiszéki elnöke aljas, rosszindulatú támadásnak minősítette az RMDSZ állításait. Hangsúlyozza: az aláírási íveken szerepel a párt neve és logója, valamint a jelölt neve is. Arra kéri az RMDSZ-t, tartózkodjék a rágalmaktól.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. augusztus 18.

A romániai elnökválasztásról és a Fidesz–RMDSZ- kapcsolatok erősítéséről tárgyalt Orbán Viktor Kelemen Hunorral
Sok sikert kívánt Orbán Viktor kormányfő Kelemen Hunor szövetségi elnöknek a romániai elnökválasztáson való részvételéhez kettejük csütörtöki budapesti egyeztetésén. Orbán Viktor arra számít, hogy megerősödik a magyar közösség súlya a román belpolitikában, valamint ésszerűbb alapokra lehet helyezni a magyar–román kapcsolatokat.
A novemberi államelnök-választásról Kelemen Hunor elmondta: "ebben az időszakban egész Románia figyel, éppen ezért szélesebb körben mutathatjuk meg az erdélyi magyar közösség törekvéseit, érdekeit. Ez a legjobb alkalom arra, hogy elmondjuk, kik vagyunk, és mit akarunk. El kell mondanunk a román többségnek, hogy mi, magyarok dolgozó, adózó, értékteremtő polgárai vagyunk ennek az országnak, de saját hagyományaink, értékeink és érdekeink vannak. Azért is fontos, hogy jelöltet állítsunk, mert a román politikusok, pártok között egy sincs, amely az erdélyi magyarok specifikus kérdéseire megfelelő választ adna". A szövetségi elnök a találkozón elmondta, az erdélyi magyar embereknek meg kell mutatniuk, hogy erős közösséget jelentenek, "hogy minket nem lehet megkerülni, amikor az ország jövőjéről döntenek".
Az RMDSZ elnöke szerint ezért nem lehetséges az, hogy a választások első fordulójában román jelöltet támogassanak az erdélyi magyarok. "Egységes fellépésünkkel akár azt is eldönthetjük a második fordulóban, hogy ki lesz Románia elnöke, és hogyan fogunk élni a következő öt évben. Az elnökválasztás tehát jó alkalom arra is, hogy megmutassuk közösségünk erejét" – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az Országházban zajlott tárgyaláson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és a magyar miniszterelnök általánosságban is áttekintette az aktuális nemzetpolitikai kérdéseket, valamint megállapodtak abban, hogy tovább erősítik a Fidesz és az RMDSZ kapcsolatait.
Népújság (Marosvásárhely)

lapozás: 1-30 ... 2461-2490 | 2491-2520 | 2521-2550 ... 3961-3976




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

  
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998