Tamás Gáspár Miklós kifejtette véleményét a Bolyai Egyetemről. Nehezményezte Horn Gyula miniszterelnök kijelentését, mert nyilatkozata azt a látszatot keltette, hogy lemond a kolozsvári magyar egyetemről. Terjedelmes írásában elismerte, hogy a magyarságot megilleti egyetem. Közben megtámadta Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, mert támogatta a területi autonómia követelését. A cikkíró szerint ugyanis az RMDSZ többsége ellenzi a területi autonómiát, azonkívül az ellentétes a román alkotmánnyal... Ugyanúgy támadta Csoóri Sándort, aki - szerinte - azt mondta, hogy csak egynyelvű, egykultúrájú országban lehet demokrácia. Tamás Gáspár Miklós kimondta, hogy Kolozsváron kívül létrehozandó egyetem terve teljes képtelenség. Azt is hozzátette, hogy a "Klebensberg által létrehozott új csonka-magyarországi egyetemek még mindig nem igazi univerzitások. Se levegőjük, se színvonaluk." Tamás Gáspár Miklós előadta, mi a teendő. A kolozsvári önálló magyar egyetem távlati célját föl nem adva Kolozsváron meg kell alapítani az autonóm bölcsészkart, a karok önállósága ugyanis jelentős. Szükséges, hogy a "szétszórt tanszékdarabkák vezetése egy kézben egyesüljön." Ezzel a magyar diákság nem szakad el a románoktól. A román kormánynak szembe kell szegülnie Funarral és sovén szövetségeseivel - állapította meg - ki tudja, hányadikként... /Tamás Gáspár Miklós: A Bolyai Egyetem ügyéről. = Élet és Irodalom (Budapest), dec. 12./ A cikkíró nem jelölte, hogy hol található a megtámadott Csoóri-nyilatkozat.
1997. december 15.
December 15-én Bécsben majdnem kétórás hatszemközti és küldöttségek jelenlétében tartott megbeszélést folytatott Horn Gyula miniszterelnök, Viktor Klima osztrák kancellár és Vladimír Meciar szlovák kormányfő. Külön magyar-szlovák kétoldalú találkozóra nem került sor. Horn Gyula a találkozó után a magyar sajtónak nyilatkozott arról, miben egyezett meg Meciarral, illetve hogyan ítéli meg most a magyar-szlovák viszonyt. Elmondta: megállapodott a szlovák kormányfővel abban, hogy Magyarország és Szlovákia segíti egymást a csatlakozási feltételek teljesítésében. Ezenkívül a két ország március 25-ig /a hágai nemzetközi bíróság ítéletében megfogalmazott határidőig/ meg akar állapodni egymással a bősi ügyben. Horn Gyula a harmadik konkrét célként az alapszerződés végrehajtásával kapcsolatos célok és feladatok áttekintését nevezte. Erre előreláthatólag egy magyar-szlovák külügyminiszteri találkozó keretében januárban sor kerül. /MTI/
1997. december 17.
A kormány mindent megtesz azért, hogy az 1998-as országgyűlési választásoktól kezdődően a magyarországi kisebbségek számára lehetővé váljon a parlamenti képviselet. Ennek érdekében a kabinet felerősíti a parlamenti pártok közötti megbeszéléseket. Minderről Horn Gyula miniszterelnök szólt szerdán, a Parlamentben, amikor átadta a már hagyományosnak számító "Kisebbségekért"-díjakat. A kormány által alapított elismerést minden évben - immár harmadik alkalommal - az ugyancsak három éve megünnepelt Kisebbségi Naphoz, december 18-ához kapcsolódóan vehetik át a Magyarországon, illetve határainkon túl élő kitüntetettek. A kormány a díjjal azon személyeket és szervezeteket jutalmazza, akik, illetve amelyek tevékenységükkel elősegítik a kisebbségek identitásának megőrzését és a kisebbségek többségi társadalommal való harmonikus együttélését. A miniszterelnök ünnepi beszédében a demokrácia mércéjének nevezte, hogy a többség egy országban milyen viszonyulást mutat a kisebbségek iránt. Megítélése szerint egyben az európaiság mércéjét is jelenti, mennyiben ismerik el a kisebbségek jogait és mit tesznek azok érvényesülése érdekében. Horn Gyula ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kölcsönös tolerancia mindannyiunkra érvényes, a többségre és a kisebbségekre egyaránt. Kijelentette: a kormány változatlanul arra törekszik, hogy a pozitív diszkrimináció elvét érvényesítse a kisebbségi kérdésekben.A kormányfő beszéde után átadták az elismeréseket. "Kisebbségekért"-díjban részesült: a Bethlen Gábor Alapítvány, Borbándi Gyula író, irodalom-történész, publicista ,Burgert Róbert, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a Gergely István csíksomlyói plébános kezdeményezésére létrejött Csibész Alapítvány, Domokos Géza író, szerkesztő, a Kriterion Alapítvány elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke, a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Smaranda Enache, a Marosvá-sárhelyi Pro Europa Liga elnöke, Gyivicsán Anna néprajzkutató, a békéscsabai Szlovák Kutatóintézet vezetője, az ELTE Szláv Filológiai Tanszék docense, habilitált professzora, a Hermann-Niermann Alapítvány - az európai etnikai kisebbségek és népcsoportok híd-szerepének erősítése érdekében kifejtett tevékenységéért, Illés Ferenc, katymári római katolikus plébános, a háromnemzetiségű felső-bácskai település, Katymár plébánosaként a helyi bunyevác, magyar és német közösségek hagyományainak megőrzése érdekében végzett példaadó közösségi munkájáért; Kallós Zoltán, Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, az erdélyi magyar és a moldvai csángó népzenei hagyományok összegyűjtése terén végzett felbecsülhetetlen értékű munkásságáért, a Kárpátaljai Ferences Közösség a rászorulók lelki és szociális gondozása, megélhetésük problémáinak enyhítése terén mindennemű megkülönböztetés nélkül végzett több éves tevékenységért, kiemelve Majnek Jenő Antal püspök atya érdemeit, Kórógy község - a község lakóinak a délszláv háború négy éve során tanúsított hősies magatartásáért, az Árpád-kori magyar település kulturális értékeinek megőrzéséért való kiállásukért, kiemelve Kel József, a község polgármesterének érdemeit, Lankó József, a Pécsi Egyházmegye cigányokért felelős lelkésze, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet /Lendva/ a szlovéniai magyarság történelmének, kultúrájának, néprajzának ápolása terén kifejtett tevékenységéért, kiemelve Göncz László, az intézet igazgatója érdemeit, Nagyné Volopich Mária, igazgató, az Edelényi Alapítványi Óvoda és Általános Iskola vezetője - a nagyon eltérő adottságú, eltérő indíttatású, értékrendszerű cigány gyermekek személyiség-központú oktatása érdekében végzett áldozatos munkájáért, a Neue Zeitung - a magyarországi német kisebbség hetilapjaként, a kisebbségi csoport történelmének, kultúrájának, hagyományainak és nyelvének ápolásához való hozzájárulásáért, amelyben kiemelkedő szerepe volt Schuth János főszerkesztőnek, a Román Hagyományőrző Együttes /Elek/ - a magyarországi román kisebbség hagyományainak, folklórjának ápolása és a sajátos helyi román táncművészet átörökítése terén végzett tevékenységéért; Újvidéki Egyetem - Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Vujicsics Sztoján, József Attila-díjas író, irodalom- és művelődéstörténész - a hazai szerb diaszpóra kiemelkedő személyiségeként végzett több mint négy évtizedes tudományos és irodalmi munkásságáért és a magyarországi szerbség kultúrájának és irodalmának feltárásában végzett hiánypótló érdemeiért. /Magyar Nemzet, dec. 18./
1998. január 10.
Január elején kormánydöntés alapján új kisebbségkutató közalapítvány kezdte meg működését. Az Antall-kormány idején létrehozott Teleki László Alapítvány most született konkurense mögött Tabajdi Csaba államtitkár áll, aki a jelek szerint így vág vissza, amiért nem tudta átszervezni a Teleki Alapítványt. Kosári Domokos, a Teleki László Alapítvány kuratóriumi elnöke célzott rá, hogy az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány /EÖK/ létrehozása mögött hatalmi tényezők vannak. - Tabajdi Csaba - még 1994 előtt - sikertelenül pályázott az alapítvány által fenntartott Magyar Külügyi Intézet igazgatói posztjára. 1994 után Tabajdi Csaba államtitkár lett, és szerette volna átalakítani a TLA szervezetét, s egyúttal kormányzati célok szolgálatába állítani. Tabajdi írásba öntötte terveit, de erről nem tájékoztatta a TLA kuratóriumát. Kosáry Domokos ezt szóvá tette Horn Gyula miniszterelnöknek, aki leállíttatta az átszervezést. Kosáry Domokos kifejtette: "Nem tudjuk pontosan, mi történik a szomszédos országokban, pedig szükségünk van arra, hogy pontosan információnk legyen, hogyan gondolkoznak, hogy cselekednek, mire törekednek". - Tabajdi Csaba elmondta, hogy a kuratórium - amelynek tagjai többek között - Glatz Ferenc, Ormos Mária, Vásárhelyi Miklós - az átszervezésben "eddig nem mutatott semmiféle érdekeltséget, s korántsem biztos, hogy ez a testület egyáltalán képes lenne-e efféle akarat keresztülvitelére". Tabajdi Csaba fenntartásait fogalmazta meg a TLA gazdálkodásával kapcsolatban is. Diószegi László, az alapítványi iroda vezetője tagadta ezt a vádat, mondván, egymilliárd forintos vagyonuk van. 1992-ben a kormánytól kapott céltámogatásból vásárolt budai ingatlanon levő romos épületeket felújították, ezeket cégeknek kiadják, ebből bevételre tesznek szert. Idén már 27 millió forintot tud a kft az alapítványnak átadni, de ez nem elégséges, szükség van a költségvetési támogatásra. A TLA költségvetési támogatása 1992 és 1997 között reálértéken az ötödére csökkent. Idén 80 millió forintot kaptak volna, 9 millióval többet, mint 1997-ben. Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke módosító indítványt terjesztett elő - Tabajdi Csabával történt konzultáció után - a tervezett támogatás 10 millió forintos csökkentéséről. A TLA-hoz tartozó Közép-Európai Intézet élén két éve Garasztói György áll, aki elmondta, hogy az intézet munkatársi gárdája csak részben alkalmas magas színvonalú kutatómunkára. Az intézetben a kisebbségkutatási témák a kutatások harmadát fogják jelenteni, a regionalizmus, illetve a polgári demokratikus intézményrendszerek kutatásával szemben. - Tabajdi Csaba szerint az új kisebbségkutató közalapítvány feladata "a kisebbségpolitika tudományos megalapozása lesz." - Kérdés, meddig tartható fenn ez a párhuzamosság, két kutatóműhely létezése. /Riba István: Kisebbségkutató-konkurencia. Elaprózódás. = Heti Világgazdaság. jan. 10./
1998. január 26.
Jan. 25-én, vasárnap több hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Emil Constantinescu államelnök és jan. 26-án megkezdte tárgyalásait. Constantinescut elkísérte Victor Babiu védelmi, Mircea Cumara ipari és kereskedelmi, Andrei Plesu külügy-, Andrei Marga oktatásügyi és Tokay György kisebbségügyi miniszter. A román elnök Lőcséről érkezett Budapestre. Constantinescu Göncz Árpád köztársasági elnökkel tárgyalt, majd Horn Gyula miniszterelnökkel, ezután Demszky Gábor főpolgármesterrel, este pedig Göncz Árpáddal folytatták a Lőcsén megkezdett megbeszélésüket. Másnap, jan. 27-én Szegeden a két államelnök együtt avatta fel a román főkonzulátus épületét, majd Gyulán megtekintették a helyi ortodox püspökséget és a román középiskolát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ Emil Constantinescu jan. 26-án a magyar miniszterelnökkel tárgyalva megerősítette: az általános iskolától az egyetemig érvényesülni fog Romániában a magyar nyelvű tanulás lehetősége. A román elnök arról is szólt, hogy Sepsiszentgyörgyön, Gyergyón és Szatmárnémetiben magyar főiskolák vannak alakulóban. Emil Constantinescu tájékoztatása szerint a romániai kormánykoalíciós válság nem érinti majd a reformpolitika következetes végrehajtását, s nem lesz kedvezőtlen hatással a magyar-román viszonyra sem. A megbeszélésen szóba került, hogy tavaly ősz óta több területen megtorpant a magyar-román együttműködés, melynek legfontosabb - 12 pontban megfogalmazott - teendőit tavaly Bukarestben Horn Gyula és Victor Ciorbea kormányfő egy emlékeztetőben rögzítette. Emil Constantinescu közölte: Romániában egyik pont teljesítésének sincs akadálya. Horn Gyula megemlítette, hogy Romániában bizonyos magyarellenes megnyilvánulások fordulnak elő. Jelezte: amennyiben magyar részről a kétoldalú viszonyt negatívan érintő, szélsőséges megnyilvánulásokra kerül sor, a kormány ezektől elhatárolja magát. Horn Gyula hasonló hozzáállást kért a román féltől is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
1998. február 6.
Az Európa Tanács rendellenességeket talált Romániában a kisebbségi jogok alkalmazása terén, mégis 1993 októberében megszavazták Románia tagságát. Az akkori külügyminiszter kezességet vállalt a kilenc feltétel teljesítéséért. Az ország azóta semmit sem teljesített, ennek ellenére 1997 áprilisában felfüggesztették Románia monitorizálását. Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának államtitkára és a Határon Túli Magyarok Hivatala 1996. július 5-én kiadott nyilatkozata szerint a "felelősség elvének tudatában támogatásban részesítik helyzetük alkotmányos egyenjogúságán alapuló, határon túli magyarság autonómiatörekvéseit". Ezután 1996. szept. 16-án aláírták a román-magyar alapszerződést. Ebben elfelejtkeztek garanciák biztosításáról, illetve semleges ellenőrző szervezetek kijelöléséről. Horn Gyula miniszterelnök látogatásakor, október 22-én Bukarestben mellékesnek tartotta, hogy Kolozsváron vagy más városban létesüljön magyar egyetem. /Ekkor már a szenátus határozatot hozott: nem alakulhat magyar egyetem. /Kiss József: A modell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
1998. február 11.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalást adott ki a román-magyar kapcsolatok helyzetéről. Románia és Magyarország vezetőinek hivatalos megnyilatkozásai a két ország viszonyának példaértékű alakulásáról szólnak. Tőkés László Tabajdi Csaba államtitkár és Tokay György romániai kisebbségvédelmi miniszter derűlátó nyilatkozatait idézte a kétoldalú kapcsolatok kedvező alakulásáról, hozzáfűzve, hogy "a nagy szavaknak, túlzó kijelentéseknek" se szeri, se száma, így volt ez Emil Constantinescu államelnök és népes küldöttsége legutóbbi magyarországi látogatásakor is. A két ország vezetése "nyugati megrendelésre és tetszésre kirakatpolitikát folytat" erre nézve beszédes Livia Plaksnak, a PER ügyvezető igazgatójának a figyelmeztetése: "amennyiben növekszik a zajszint, elmarad a kívülről jövő segítség". A püspök felsorolta a megoldásra váró kérdéseket, ezek között van az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás igények és lehetőségek szerinti helyreállítása, az állami magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítása, a jogtalanul felszámolt Bolyai Tudományegyetem visszahelyezése jogaiba, az egyház- és kisebbségellenes megszorításokat kiiktató új tanügyi törvény elfogadása, Székelyföld és más magyar többségű vagy magyarok lakta vidékek etnikai összetétele mesterséges megváltoztatásának leállítása, a székelyudvarhelyi-csereháti helyzet törvényes megoldása, a kisebbségi felekezeteket sújtó vallási diszkrimináció megszüntetése, a magyarellenes gyűlöletkeltő hadjárat elítélése a kormány által és törvény általi büntetése stb. Fájdalmas, állapította meg Tőkés László, hogy "Románia, amelynek hűséges állampolgárai vagyunk, továbbra sem hajlandó a románokéval egyenlő jogokat biztosítani a határain belül élő magyaroknak". Hasonlóképpen fájdalmas, hogy Magyarország az integráció oltárán hajlamos feláldozni. "Sajnálatos továbbá, hogy a Horn Gyula vezette magyar kormány sikertelen szlovákiai kisebbségi politikáját Románia irányában - az erdélyi magyarság rovására - kívánja kompenzálni, másfelől pedig a súlyos belső politikai válsággal küszködő Románia továbbra is valós fedezet nélküli külpolitikai sikerek elérésére igyekszik felhasználni a kormánykoalícióba bevont - és ezáltal semlegesített - Romániai Magyar Demokrata Szövetséget" - olvasható Tőkés László állásfoglalásában. "A Göncz Árpád és Emil Constantinescu által hangoztatott és mindnyájunk által óhajtott történelmi megbékélés, kölcsönös bizalom és jó együttműködés" csak abban az esetben válhat valósággá, hogyha annak útjából "elhárul a legfőbb akadály, a romániai magyarság jogfosztása. A "a romániai magyar nemzeti közösség saját szülőföldjén és közös hazájukban még mindig nem érezheti magát egyenlőnek a többségi román nemzettel". /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Állásfoglalás a román-magyar kapcsolatok tárgyában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
1998. február 14.
Horn Gyula miniszterelnök felvetette a vízum bevezetésének ötletét, az ennek nyomán esetleg időszerűvé váló kölcsönösségi eljárás bevezetésének lehetőségét tanulmányozzák Bukarestben. Stanciu azt kérte az államfőtől, hogy Victor Ciorbea kormányfőt bírja rá, vizsgálja felül Horn Gyulával Kolozsváron létrejött szóbeli megállapodását egy különálló magyar egyetem létrehozásáról. Stanciu ugyanakkor arra kérte Constantinescu elnököt, ígérje meg, hogy nem gyakorolnak nyomást a szakbizottság tagjaira, s biztosítsa a tanügyi törvényre vonatkozó kormányrendelet nyilvános megvitatását, illetve a titkos szavazást a dokumentum képviselőházi tárgyalásakor. /Mindent vissza. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
1998. február 20.
Febr. 20-án Budapesten, a Parlament épületében megnyílt a III. Magyarország 2000 tanácskozás. A konferenciára 30 országból csaknem 200 külföldön élő jeles magyar tudós, üzletember és politikus sereglett össze. A tanácskozáson, amelyet Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia nyitott meg, és amelyen Horn Gyula miniszterelnök vitaindító előadást tartott, Markó Béla, az RMDSZ elnöke is részt vett. Előadásában Markó Béla Magyarország európai integrációja és a kisebbségi sorsban élő magyarság helyzetének alakulása közötti összefüggéseket taglalta. /RMDSZ-Tájékoztató (Bukarest), febr. 20. - 1212. sz./
1998. február 21.
Horn Gyula miniszterelnök meghívására február 20-án és 21-én harmadik alkalommal gyűltek össze Budapesten külföldön élő és hazai magyar személyiségek. Konferenciájuk megállapításait az alábbi nyilatkozat összegzi: A "Magyarország - 2000" címmel tartott tanácskozások három év óta az ország és a nemzet felemelkedését szem előtt tartó őszinte véleménycserék színterei. Nagyra értékeljük, hogy ez a felelős párbeszédre alkalmat kínáló fórum is részeseivé teszi a nagyvilágban élő magyarság neves személyiségeit annak a sorsfordító munkának, amely Magyarország és a magyarság felemelkedését szolgálja. Múlt évi tanácskozásunkon közös kívánságként fogalmaztuk meg, hogy Magyarország váljék mielőbb az euroatlanti intézmények teljes jogú tagjává, olyan országgá, amely a közös európai értékeken alapuló igazságos és törvényes társadalmi renddel, a demokrácia és a szolidaritás elveit követve nyújt otthont valamennyi polgárának. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy Magyarország az elmúlt évben jelentősen közelebb került ezekhez a célokhoz: - előbbre jutott a világ fejlett országaihoz történő felzárkózásban, konkrét haladást ért el az európai és transz-atlanti együttműködési intézményekhez való csatlakozás folyamatában; - tovább erősítette a demokrácia intézményrendszerének működési biztonságát. Az eredmények elérésében döntő szerep volt az ország - polgárainak áldozatkészségével párosuló - jó teljesítményének. A konferencia résztvevői úgy látják, Magyarország sikerrel folytatja erőfeszítéseit, hogy elismert, egyenrangú félként vegyen részt a demokratikus nemzetek közösségének együttműködésében, bár számos területen kívánatos a még meglévő elmaradások pótlása. Meggyőződésünk, hogy a térség tartós és biztonságos fejlődésének záloga a legfőbb európai politikai értékek maradéktalan érvényre juttatása minden országban, vagyis a jogállamiság, demokratikus pluralizmus - ezen belül a szubszidiaritás, a helyi önkormányzatiság - kiteljesedése, valamint az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése. E folyamatot hatékonyan erősíti a külföldön élő magyarság aktív szerepvállalása a világ különböző országainak politikai, gazdasági és kulturális közéletében. A konferencia résztvevőinek véleménye szerint az elért fejlődés tükröződik abban, hogy Magyarország az elsők között vált részesévé az ország védelmét és biztonságát szavatoló NATO bővítési folyamatnak. A NATO-tagság révén növekszik Magyarország súlya a nemzetközi életben és erősödik általa az ország biztonsága. A csatlakozásról tartott népszavazás eredménye a magyar társadalom euroatlanti integrációs elkötelezettségének egyértelmű és meggyőző megnyilvánulása volt. Az ország és a térség további gazdasági-társadalmi fejlődése szempontjából meghatározó az Európai Unióhoz való csatlakozásunk. A rendszerváltás és az azt követő évek az egész társadalmat átható erőfeszítések és az elért haladás elismerését jelzi, hogy Magyarország 1998 tavaszán megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A konferencia résztvevői hangsúlyozzák, hogy a felvételi tárgyalásokon az ország jogos érdekeit szem előtt tartó és érvényesítő csatlakozási feltételek elérését a felkészülési folyamatban, a gazdasági és demokratikus fejlődésben egyaránt felmutatott további tényleges teljesítmények segíthetik eredményesen. Támogatják, hogy az Európai Unió a tárgyalási folyamatban érvényre kívánja juttatni a szervezet valamennyi közép- és kelet-európai társult állam előtti nyitott jellegét. A tanácskozás résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy ne keletkezzenek új választóvonalak Európában. Magyarország nemzeti érdeket képvisel azzal, amikor minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni kívánja szomszédai euroatlanti integrációs erőfeszítéseit, elősegítve, hogy a szomszédos országok minél előbb tudják teljesíteni az integráció feltételeit. E célok elérését hatékonyan segítené annak a törekvésnek a megvalósulása, hogy Magyarország a régió egyik fontos kereskedelmi, pénzügyi és szolgáltató bázisává-központjává váljon. Fontos, hogy ennek elősegítésére a kormány átfogó stratégiai programot dolgozzon ki, különös tekintettel az infrastruktúra fejlesztésére. A kárpát-medencei magyar közösségekhez fűződő különleges viszony az integrálódási folyamatban is fenntartható, a kapcsolatok megőrzése alapvető, tartós feladat. Párbeszéd és együttműködés révén biztosíthatók a kárpát-medencei magyarság integrációnkhoz fűződő különleges érdekei. A térség felzárkózásának keretében megnyugtatóan rendeződhet a határon túl élő magyar közösségek sorsa is. Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy ezzel ellentétes folyamatok is tapasztalhatók. Fontos kérdésnek tartjuk ezért, hogy a térség országaiban élő magyar közösségek helyzete a stabilizálódás irányába haladjon és javuljon. Szorgalmazzuk a két- és sokoldalú kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználását a határon túli magyar közösségek érdekeinek védelmére, az emberi és kisebbségi jogaik tiszteletben tartására. A tanácskozás meghívottai egyetértettek abban, hogy a magyar kultúra értékei és tudományos eredményei adják a legjobb alapot a nemzeti önismeret, az önbecsülés és önbizalom erősítéséhez és a nemzetközi elismertség fokozásához. Az euroatlanti intézményrendszerbe történő beépülésünk időszakában is fontos felmutatnuk azt, hogy ezerszázéves kultúránk - másokkal egyenértékűen - gazdagította az európai kulturális sokszínűséget. A magyar tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés és az innováció az ország európaiságának jelentős tényezője volt és nemzetstratégiai érdek, hogy mindent megtegyünk az e téren jelentkező nyugtalanító tendenciák megváltozása érdekében. A tanácskozás résztvevői javasolják, hogy a kultúra és a tudomány támogatása jelentősen növekedjék. A magyar tudományosság hagyományos nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítéseként üdvözöljük azt a döntést, hogy 1999-től teljes jogú tagként részt veszünk az Európai Unió kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjában. Magyarország hivatalos bekapcsolódása az európai kapcsolatok alappilléreinek számító oktatási, képzési és ifjúsági programokba a hosszú távú együttműködés biztosítéka. Magyarország és a magyarság képének megújításához, kedvező megítélésének erősítéséhez nagyban hozzájárul a haza polgárainak és a nagyvilágban élő magyarok kapcsolatainak fejlesztése, ezek intézményi kereteinek kialakulása. A külhoniak fontos közvetítő szerepet játszanak kultúrájuk, nyelvi és szakmai ismereteik révén az anyaország és szabadon választott, vagy éppen a történelem által kijelölt új hazájuk között. A konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy folytatni kell az országarculat korszerűsítése terén megkezdett munkát. Tovább kell javítani a külföldön élő magyarok tájékozottságát annak érdekében, hogy a modernizált országképet hatékonyan képviselhessék és terjeszthessék. Törekedni kell a legkorszerűbb információtechnológiai eszközök alkalmazására a hatékony kommunikációs rendszer kialakítása érdekében. A résztvevők szorgalmazzák, hogy jöjjön létre az ország kommunikációs stratégiájának támogatására alkalmas, pártoktól és politikától független testület. A tanácskozás résztvevői javasolják, hogy az új alkotmány megalkotásának folyamatában kerüljön megvitatásra a külhoni magyarság helyzete, olyan jogi, intézményi feltételek megteremtése, melyek a hazához való kötődést erősítik. A tanácskozás résztvevői üdvözlik és saját javaslataik megvalósulásaként értékelik, hogy a Magyar Köztársaság a "Magyarság Hírnevéért Díj" alapításával méltó elismerésben részesíti a népünk hírnevét különösképpen gyarapító hazai és külföldi fiait. Magyarország reális teljesítményének, értékeink kellő és méltó nemzetközi megismertetése és elismertetése érdekében elengedhetetlen az országkép tudatos alakítása és ezzel összhangban a megfelelő szervezeti és intézményi keretek megteremtése. Meggyőződésünk, hogy a magyarság érdekében végzett munka alapja és a célja a "Magyarország - 2000" konferenciák megtartásának és folytatásának is. Ennek szellemében hívunk fel ismét minden magyart a világon arra, hogy tehetsége és lehetősége szerint tegyen meg mindent a hazáért, Magyarországért és a nemzet boldogulásáért, hazánk teljes jogú euroatlanti beilleszkedéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
1998. február 25.
Horn Gyula miniszterelnök arra hivatkozva, hogy a bűnügyek elkövetői között sok a külföldi, fölvetette a szomszédokkal szemben bevezetendő vízum kérdését. A miniszterelnök ugyan kijelentette, hogy a szigorú határellenőrzés nem érintheti a határon túli magyarokat, ennek ellenére nem a legrózsásabbak a kilátások, írta Asztalos Lajos. 1996 júniusában Kovács László külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarországnak nem áll szándékában feláldozni a határon túli kétmilliós /!/ magyarságot, ugyanakkor nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és fél millió lakosát sem a határon túli magyarság vélt érdekeiért. A magyar-magyar találkozón Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a határon túli magyarság érdekvédelmi szervezetei Magyarországon csupán látszólag találtak egyetértésre. "1997 januárjában a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője a Bolyait óhajtókról kijelentette: "boldog, boldogtalan önálló magyar egyetemet akart." Asztalos így összegezte véleményét: "A jelek szerint a mai magyar vezetés nem lépheti túl a saját árnyékát, a határon túli magyarság gyakorlatilag le van írva." /Asztalos Lajos: A vízumkényszer Damoklész-kardja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
1998. február 28.
A határainkon túl élő magyarokat az anyaország sok egyéb teendők sorában akkor tudja hathatósan segíteni, ha minél több gazdasági együttműködés köti össze az anyaországgal - fogalmazták meg azon a Baján elkezdődött kétnapos tanácskozáson /febr. 27-28/, amelyet Egzisztenciateremtés, vállalkozásélénkítés és befektetések a Kárpát-medence régióiban címmel rendeztek. A tanácskozást harmadik alkalommal rendezte meg a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány, számos nagyvállalat, társaság, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával. A tanácskozáson mintegy százötvenen vettek részt, önkormányzati érdekképviseleti, gazdasági szakemberek, illetve számos karitatív és civil szervezet, alapítvány képviselői, a hazaiakon kívül Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról és Vajdaságból. A mostani találkozó a harmadik összejövetel, amelyet az 1995-ben e témakörben megfogalmazott kormányprogram szellemében rendeztek. Az első budapesti tanácskozáson az információcsere, a szakemberképzés, a tőkehiány mérséklése, a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése és a régiók közötti kereskedelem állt a középpontban. 1997-ben Debrecenben mindenekelőtt a kárpát-medencei régiókba irányuló tőkebefektetések növelésének lehetőségeit vették számba. A mostani fórumon az egzisztenciateremtéssel és a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos igényeket mérik fel, és természetesen számbaveszik a gazdasági együttműködések eddigi eredményeit is. - A kárpát-medencei régióban az együttműködés nem csupán határainkon túl élő magyarok iránt anyaországbeli kötelesség, de korparancs is. A Kelet-Közép-Európában lezajlott rendszerváltás ugyanis nagyjából azonos gondokat hozott. Valamennyi országra jellemző a tőkehiány, a munkanélküliség, az alacsony és közepes jövedelmek stagnálása, avagy csökkenése, a kiugróan magas jövedelmek ugrásszerű növekedése, az ezzel párhuzamosan jelentkező szociális feszültség. Ugyanakkor valamennyi ország egyenként kis befogadó és kibocsátó a nemzetközi piacokon. - Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozva a térség országainak egymásra utaltságát rámutatott: a korábbi együttműködési struktúrákat - például a KGST-t - lassan váltják fel újak. Sajnálatos tény - mondotta -, hogy az eseti tapasztalatcseréken túl érdemi, szervezeti együttműködés még nem alakult ki a térség tőkepiacának közös aktiválásában az adottságok együttes kihasználására. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent, 1996-ban ez 58 millió, tavaly 370 millió USA dollárt tett ki. Ez azonban kevés - mondta -, Romániában például az együttesen 2,5 milliárd dollár külföldi befektetésből mindössze 25 millió dollár magyar érdekeltségű. Törzsök Erika ezen a fórumon jelentette be: idén március 1-jén hatályba lép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet az Európa Tanács 40 tagállama közül 18 írt alá. Hét állam, köztük hazánk már ratifikálta. A charta célja Európa történelmi, regionális, illetve kisebbségi nyelveinek védelme. - Az esemény közben tartott sajtótájékoztatón Birtalan Ákos romániai turisztikai miniszter arról szólt, hogy fontos lenne a sokrétű együttműködési feladatok rangsorolása. Első helyen említette az infrastruktúra-fejlesztést, valamint a privatizációban való részvételt. Lotz Károly azt emelte ki, hogy egy-egy országon belüli regionális együttműködéseknek át kell nyúlniuk a határokon túl is. - A vízumkényszer újonnan történő bevezetéséről egyelőre szó sincs - szögezte le Tabajdi Csaba a nemzetközi sajtótájékoztatón feltett kérdésre válaszolva. Megítélése szerint a miniszterelnök szavait félreértették, akik ily módon értelmezték Horn Gyulának, a közbiztonság erősítése érdekében felvetődött javaslatát. A határellenőrzést természetesen javítani kell, de ennek csak egyik és nem elengedhetetlen eszköze a vízum. Tabajdi Csaba megemlítette, hogy készülnünk kell az EU-tagságunk kapcsán előálló új helyzetre. Az unióba való belépésünk után meg kell oldani a határainkon túl élő magyarok beutazási kedvezményét, mégpedig oly módon, hogy a megoldás nem ellenkezhet a schengeni egyezménnyel. A konferencián Burgert Róbert, az Új Kézfogás közalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: tavaly mintegy 1,3 milliárd forintot kaptak a költségvetésből, amelyből eddig több mint 850 milliót használtak fel. Egyebek között létrehoztak 24 vállalkozásfejlesztési központot, a legtöbbet - tizenhetet - Erdélyben, a többit Kárpátalján és a Felvidéken, illetve egy már a Vajdaságban is működik. A költségvetési forrás csaknem felét Erdélybe juttatták, kiemelten azzal a céllal, hogy segítsék a határainkon túli vállalkozásokat. A tanácskozáson elhangzott az is, hogy a határon túlra került mintegy 30 milliárd forintnyi kárpótlási jegynek a magyar privatizációban való felhasználását sokrétű módon próbálják elősegíteni. Így nagy jelentőségű döntés volt, hogy az áramszolgáltató vállalatok magánosításánál minden vállalat esetében 20 százalékos részvénycsomagot a külföldi kárpótoltak részére kellett elkülöníteni. - Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményeként értékelték a résztvevők, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent. E folyamatot, illetve a hazai privatizációban való részvételt előmozdíthatják a hasonló - a politikai, gazdasági és pénzügyi helyzetet, a változó jogszabályokat is ismertető - tanácskozások, de szükség lenne egy közös jogszabályfigyelő intézmény felállítására is - fogalmazódott meg. Az ez irányú információcsere eszköze lehet például az Internet. Birtalan Ákos felszólalásában egyébként a hazájában eddig lezajlott privatizációt és a lehetőségeket ismertetve a zöldmezős beruházások, az elő-, illetve posztprivatizációban való bekapcsolódásra biztatta a magyar befektetőket. Megítélése szerint szerencsésebb lenne, ha nem "kétoldalú", hanem háromoldalú vegyes vállalatokat alapítanának, például magyar, román és szlovák társulások részvételével. A magyar kormány és állami tulajdonban lévő bankok, intézmények által tavaly egymilliárdos alaptőkével alapított Corvinus Nemzetközi Befektetési Részvénytársaság vezérigazgatója, Mészáros András sajnálattal állapította meg, hogy kevés a megfelelően kidolgozott, jó projekt. Az idén 350-900 millió forinttal kívánják támogatni a szomszédos országokba irányuló magyar tőkeexportot. Szó esett a tanácskozáson a kistérségek közötti kapcsolatokról, közöttük a magyar felső-Bácska és a vajdasági észak-Bácska közötti gazdasági együttműködésről. /MTI/
1998. március 20.
A román lapok - különösen az Adevarul - nagy figyelmet szentelnek Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes kétnapos bukaresti látogatásának, és ismertetik az amerikai politikus olyan kijelentéseit is, amelyek nem kaptak helyet a romániai médiákban. Így például a román újságolvasók az Adevarul közlésből tudhatják meg, mit mondott Talbott a román politikai elemzőkkel lezajlott előző napi szűk körű megbeszélésen. "Az Egyesült Államok egyetlen európai országnak sem engedi meg, hogy etnikai alapon megkülönböztesse egy másik európai ország állampolgárait" - idézte az Adevarul Talbottot, hozzátéve: az amerikai politikus "nyilván Horn Gyula miniszterelnök azon kijelentésére utalt, miszerint ha Magyarország beutazási vízumkényszert vezetne be a román állampolgárokkal szemben, a romániai magyarok esetleg kedvezményes vízumot kaphatnának". Miközben ezúttal is aggodalommal szólt a jelenlegi balkáni helyzetről, a diplomata ebben az összefüggésben nagyra értékelte a romániai kisebbségi kérdés megoldását. Talbott - az Adevarul és más bukaresti lapok szerint - a többi között kijelentette: "Constantinescu elnök és a románok igen nagy elismerést azért, ahogy megoldották a (kisebbségi) kérdést Erdélyben. Mert az a robbanóanyag, amely más balkáni országokban a levegőbe repült, Romániában is létezik. Ám a demokráciának köszönhetően - mondotta Talbott bukaresti politikai elemzők előtt - önöknek sikerült nemcsak ellenőrzés alatt tartani a helyzetet, hanem oly módon jártak el, hogy a románok ma úgy látják: itt nem történhet meg az, ami máshol bekövetkezett. Önök ugyanis semlegesítették a bombát, amelyet mások hagytak felrobbanni." A román elemzők - írta az Adevarul - nem sok sikerrel próbálták meggyőzni Talbottot arról, hogy meglehetősen erőltetett dolog lenne a jugoszláviaihoz hasonlónak tekinteni a romániai helyzetet. A beszélgető partnerek megkérdezték az amerikai külügyminiszter-helyettest, nem tekinti-e kockázatosnak a térségbeli biztonságra nézve, hogy miközben Magyarországot felveszik a NATO-ba is és az EU-ba is, Románia csatlakozását mindkét esetben elhalasztották. A felvetésre Talbott ezt válaszolta: "Igen is, nem is". Hozzátette, hogy az amerikai kormány eleve számolt ezzel a problémával, majd hangoztatta: a NATO-bővítés folyamat, amelyben lesz "következő alkalom" - olvasható az Adevarul és más bukaresti lapok március 20-i számában. /MTI, márc. 20./
1998. április 8.
A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közigazgatási államtitkárának vezetésével szakértői bizottság alakul, amely megvizsgálja, hogy mi okoz feszültségeket az egyházi oktatási intézmények állami finanszírozásával kapcsolatban - jelentette be Kiss Elemér, a MeH államtitkára ápr. 8-án, a miniszterelnök és a négy történelmi egyház vezetőinek megbeszélését követő sajtótájékoztatón. A megbeszélésen Horn Gyula miniszterelnök - a közelgő parlamenti választásokra való tekintettel - pártsemleges magatartást kért az egyházaktól - mondta Kiss Elemér. /MTI/
1998. április 16.
Horn Gyula miniszterelnök - kinevezése alkalmából - levélben üdvözölte Radu Vasile román kormányfőt. Radu Vasile személyében elismert, nagy tapasztalattal rendelkező ember, a romániai társadalmi és gazdasági átalakulás elkötelezett híve került a román kormány élére, írta a magyar kormányfő. Hangsúlyozta: bízik abban, hogy tovább fejlődnek a magyar-román kapcsolatok. Horn Gyula ugyancsak levélben fordult Victor Ciorbea volt miniszterelnökhöz, akinek megköszönte a magyar-román kapcsolatok előrelendítése terén kifejtett tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
1998. május 14.
Radu Vasile miniszterelnök levélben köszönte meg Horn Gyulának azt a gratulációt, amelyet a magyar miniszterelnök román kollégája kormányfővé választása alkalmából küldött. Radu Vasile azt hangsúlyozza, hogy Románia kormánya a továbbiakban is a reformok és az ország modernizálásának a híve. A román-magyar kapcsolatokat érintve Radu Vasile megemlítette, hogy nemzetközileg is elismert a két ország közötti megbékélési modell és aktív partnerségi kapcsolat. Meggyőződését fejezte ki, hogy az eddig elért eredmények kedvezően alakíthatják a román-magyar kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővítését és az euroatlanti integrációs folyamatban a kölcsönös támogatás lehetőségét. /MTI/
1998. május 18.
Tőkés László püspök, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke máj. 18-án kiadott nyilatkozatában bírálta azokat a kijelentéseket, amelyeket Horn Gyula magyar miniszterelnök és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tett a magyarországi választások első fordulója után. Horn Gyula miniszterelnök ugyanis kijelentette, hogy az ellenzék előretörése veszélyt jelent Magyarország szomszédsági politikájára nézve, a megbékélés helyett gyűlölködésre vezet, s éppen ezért a határon túli magyarságra nézve káros. A püspök kifejtette, hogy a határon túli erdélyi magyarokat illetően "a magyar kormányfő kijelentése nem állja meg a helyét". Tőkés szerint a jelenlegi budapesti, illetőleg bukaresti kormány "sikerpropagandája által fennen hangoztatott román-magyar történelmi megbékélés csak a békesség látszatát takarja", mert "mindaddig, amíg a romániai és szlovákiai magyarság jogos követeléseit nem teljesítik, alanyi jogon kijáró jogait nem biztosítják, igazi megbékélésről aligha lehet szó". Ugyanakkor Tőkés úgy látja, hogy a jelenlegi "magyarországi demokratikus ellenzék" legalább is az eddigi tapasztalatok szerint "egyértelműen a magyar-román megbékélés mellett kötelezte el magát, tehát a velük szembeni pártpropagandisztikus riogatásnak semmi helye nincsen". Markó Béla elnök a Népszava május 11-i számában azt nyilatkozta, hogy az első fordulóban tapasztalt alacsony választási részvétel "a demokratikus intézményrendszer fejlettségét jelzi, azt, hogy Magyarországon nincsenek igazán társadalmi traumák". Tőkés László ezt az álláspontot "félrevezetőnek és károsnak" tartja. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elhatárolta magát a tiszteletbeli elnök nyilatkozatától: "Nem tartom szerencsésnek, amikor RMDSZ-tisztségviselők olyan jellegű nyilatkozatot tesznek, amelyek a magyarországi belpolitikai életbe való beleszólásként is értelmezhetők. Az ilyesmi - különösen választások idején - egyenértékű a választások kimenetelének, eredményének befolyásolásával, vagy legalábbis így is értelmezhetők. Ez ellenkezik az RMDSZ hivatalos állásfoglalásával, melynek értelmében szövetségünk minden magyarországi demokratikus párttal "egyenlő közelséget" óhajt fenntartani kapcsolataiban. Semmilyen pártot nem kívánunk előzetesen minősíteni, ügyeikbe, helyzetük alakulásába beleszólni. Én legalábbis nem hiszem, hogy szerencsések lennének az ilyen természetű próbálkozások. Végül is a magyarországi választópolgárok felelőssége, hogy kire voksolnak, kit ruháznak fel kormányzati felelősséggel." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
1998. május 19.
A Magyarországon zajló parlamenti választás utólagos hatását tekintve a határon túli magyarság számára nem közömbös, szögezte le Tőkés László püspök, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatában. A püspök nem értett egyet Horn Gyula miniszterelnök azon kijelentésével, hogy az ellenzék előretörése veszélyt jelentene Magyarország szomszédsági politikájára nézve, mert az a megbékélés helyett gyűlölködésre vezetne, s ez a határon túli magyarságra is káros hatással lenne. A - jelenlegi - magyar és román kormányok által hangoztatott "történelmi megbékélés" csak a békesség látszatát takarja. Az igazi megbékélés mindaddig nem jöhet létre, míg a magyarság jogos követeléseit nem teljesítik. Egyébként is, a megbékélésnek nem elsőrendűen a két ország között, hanem a romániai románság és a magyarság között kell létrejönnie. A püspök szerint a magyarországi demokratikus ellenzék "egyértelműen a magyar-román megbékélés mellett kötelezte el magát". Tőkés László "félrevezetőnek és károsnak" tartja Markó Béla szövetségi elnök azon álláspontját, mely szerint a választásokon tapasztalt alacsony részvétel "a demokratikus intézményrendszer fejlettségét jelzi, azt hogy Magyarországon nincsenek igazán nagy társadalmi traumák". /Népszava/. A választástól való távolmaradást valamennyi felelős magyarországi politikai erő kedvezőtlennek mondta. A tiszteletbeli elnök szerint a "vészes abszenteizmus valójában a magyar társadalom válságának és a magyar nemzet politikai kiábrándultságának jellegzetes és aggasztó tünete". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
1998. május 21.
Tőkés László püspök, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke újabb állásfoglalást hozott nyilvánosságra, ebben reagált Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatára. Tőkés László visszautasította az ügyvezető elnök rendreutasító "RMDSZ-cenzori megnyilvánulását". Takács Csaba nyilatkozatában elhatárolta magát Tőkés püspök magyarországi választásokkal kapcsolatos kijelentéseitől, arra figyelmeztetve, hogy az RMDSZ hivatalos állásfoglalása szerint a szövetség egyenlő közelséget kíván fenntartani az összes magyarországi demokratikus párttal. Tőkés László a régi időkre emlékeztető beidegződésnek tartja, hogy "a "hivatalos" RMDSZ-nómenklatúra nevezett vezető képviselője véleményalkotási és szólási szabadságában igyekszik korlátozni a szövetség tiszteletbeli elnökét". Tőkés László válaszában feltette a kérdést: "Horn Gyula miniszterelnöknek szabad nyilatkoznia a határon túli magyarokról a választások idején Erre válaszolni viszont beavatkozás? Markó Bélának szabad nyilatkozni a választással kapcsolatban, mástól viszont ez beavatkozás". Tőkés László nyilatkozatában hangsúlyozta: "A határon túli magyarság ügyével senki ne riogassa a magyarországi választópolgárokat a második választási forduló előtt." /Szabadság (Kolozsvár), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Tőkés László nyilatkozatára reagálva leszögezte, hogy nem kíván személyes polémiát folytatni a szövetség tiszteletbeli elnökével, akinek állásfoglalásait a szövetségen belüli belső pluralizmus megnyilvánulásának tekinti. Érdemben azért nem kíván vitatkozni a tiszteletbeli elnökkel a választások lezárása előtt, mert ez maga is a magyarországi választási kampány befolyásolásának egyik formája lenne és mert nem lenne jó, ha a magyarországi politikai viták begyűrűznének az RMDSZ-be. Az ügyvezető elnök hangsúlyozta: úgy gondolja, a magyarországi szavazók külső beleszólás nélkül is megfelelő bölcsességgel fognak választani a versengő pártok közül, figyelembe véve azok programjában a határon túli magyar nemzeti közösségekre vonatkozó elemeket is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
1998. május 25.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a román-magyar kapcsolatok és a román állam és a romániai magyar kisebbség közötti kapcsolatok nem a politikai konjunktúra függvényei. Pártja azért dolgozik, hogy a Budapesten bekövetkező politikai változás ne érintse a román-magyar kapcsolatokat. A politikus, aki egyben a román képviselőház elnöke, kifejtette: A választási kampány idején tett nyilatkozatokból úgy tűnhetett, hogy Horn Gyula miniszterelnök szocialistái sokkal békülékenyebb magatartást tanúsítottak a magyar és a román állam, a román állam és a hazai magyar kisebbség problémáinak megoldását illetően, s a jobboldali pártok, amelyek győztek, e tekintetben radikálisabbak. Én azonban azt hiszem, hogy más kérdés amit a választási kampányban mondanak, és megint más a kötelezettségek és szükségszerűségek kérdése akkor, amikor valaki kormányon van... "A mi szempontunkból, a román kormány, a jelenlegi koalíció, a mi pártunk szempontjából az emberi jogok problémája, a kisebbségi jogok problémája, a romániai magyar kisebbséggel, Magyarországgal való kapcsolatok problémája nem a budapesti kormányváltozásokhoz kapcsolódó konjunkturális kérdés." /MTI/
1999. február 13.
Horn Gyula volt magyar miniszterelnök javaslatára febr. 13-án tiszteletbeli Európa-szenátorrá választották Victor Ciorbea volt román kormányfőt. A belgiumi Antwerpenben székelő Európai Egyesült Államokért Egyesület 38. alkalommal hívta össze az Európai Tiszteletbeli Szenátust. A szenátus tagjai között szerepel Horn Gyula mellett Václav Havel cseh elnök, Alois Mock volt osztrák külügyminiszter, Habsburg Ottó és Tőkés László püspök is. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./
1999. december 14.
A kereskedelmi tévék, a sajtó több mint kétharmada balliberális beállítottságú, ezek naponta máglyát raknak Orbán Viktorék alá. A MÁÉRT-ülésen az is kiderült: Horn Gyula elárulta a romániai magyarokat, amikor Iliescuval aláírta ama bizonyos kétoldalú szerződést. Az MSZP-SZDSZ-kormánynak ugyanis fontos volt, hogy minden szomszédos országnak hajbókoljon az európai uniós tagság érdekében. És ezt károgták az összmagyar találkozó kapcsán is a szoclib médiumok. Hogy ti. az anyaországi uniós csatlakozási érdekeket késleltetné, ha Orbánék - horribile dictu - az érzelmeikre hallgatva kettős állampolgárságot és szavazási jogokat adnának a határokon kívül rekedt magyaroknak. A szög ott bújt ki a zsákból, mikor vehemensen ellenezték az amerikás ötvenhatos magyarok szavazati jogát, még ha azok rendelkeznek is magyar állampolgársággal. Hiszen egyértelmű, hogy az ötvenhatosoktól aztán egy fia szavazatot sem kapna a kommunista utódpárt, a rózsaszínűre kozmetikázott MSZ(M)P! - A MAÉRT-ülésen megszületett, Tabajdiék által kilúgozott zárónyilatkozat semmire sem kötelez. A környező országok, Bulgáriától Horvátországig mind gondolnak a világban szétszóródott állampolgáraikra. Az egyre apadó lakosságú anyaország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy lemondjon a trianoni magyarokról a nyugati igazodásért cserébe. /Az MSZP nem ereszt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./
2000. február 15.
Izsák Balázs emlékeztetett a magyar kormányküldöttség 1997-es bukaresti látogatásának egy részletére, melyről a marosvásárhelyi Népújság 1997. okt. 22-i száma adott hírt: "A kedd reggeli megbeszéléseken a két miniszterelnök egyetértett abban, hogy új, önálló magyar egyetemet kell létesíteni Romániában, tudomásul véve a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét, ez az egyetem egy másik városban létesülne." A magyar közvéleményt meglepte ez a hír, mert Victor Ciorbea akkori kormányfő Budapesten kijelentette, hogy a tanügyi törvény módosításával lehetővé válik önálló magyar felsőoktatási intézmények létrehozása. A két miniszterelnök megállapodásától az RMDSZ 1997. okt. 23-án kiadott közleményével "félreértésre" hivatkozva elhatárolódott. Azonban Kovács László akkori külügyminiszter tévényilatkozata mást mondott, hasonlóan a sajtóhoz. A Népszabadság 1997. okt. 30-i számában Horn az RMDSZ-t képviselte Ciorbeánál címmel hozta a következőt: "a magyar miniszterelnök elmondta: az RMDSZ vezetői lehetetlennek tartják a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását, illetve az azon belüli magyar tagozat vagy kar létrehozását az adott helyzetben. Ezért kellene egy új egyetemet létrehozni egy másik városban. Ez az RMDSZ-nek, az ügy illetékesének az igénye." Izsák Balázs megállapította, hogy ezek az ellentmondások lehetőséget teremtettek a román vezetésnek arra, hogy megtagadja az egyetem megadását. Horn Gyula Azok a kilencvenes évek /Kossuth Kiadó, Budapest, 1999/ című könyvének 464. oldalán így emlékezett erre: "A zárónapon kérésére együtt reggeliztem Markó Bélával. A legfontosabb, amit az RMDSZ elnöke közölt: már nem ragaszkodnak ahhoz, hogy önálló magyar fakultást hozzanak létre a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az egykori magyar egyetemet annak idején erőszakkal szüntették meg, s hosszú évek alatt sem sikerült visszaállítani. Ezért Markó szerint inkább egy magyar egyetemet kellene létrehozni valamelyik erdélyi városban. Ez jó elképzelésnek tűnt a Babes-Bolyai "visszamagyarosítása" helyett, a meddő viták és ellenségeskedések után s az álláspontok megmerevedése miatt. Megígértem, hogy álláspontját ismertetem a zárótárgyaláson. Ciorbea örömmel fogadta a felvetést, amelyet a sajtótájékoztatón is ismertettünk. Legnagyobb megdöbbenésemre azonban az RMDSZ vezetése nyilvánosan tiltakozott az elgondolás ellen. Markó pedig hallgatott." Izsák Balázs megjegyezte, hogy Markó továbbra is hallgat, holott személyes felelősség terheli a kolozsvári magyar egyetem létrehozásának meghiúsulásáért. Hallgatása nem mentesíti a felelősség alól. /Izsák Balázs: Mentesít-e, mentesíthet-e a hallgatás a felelősség alól? = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./
2000. április 25.
A megyésítéskor a színmagyar Kőröstárkány községközponthoz csapták a környékbeli színromán falvakat, úgymond az etnikai arányokat kiegyensúlyozandó. Így aztán a kétezres lélekszámú Tárkánynak csak akkor lehet magyar polgármestere és magyar többségű önkormányzata, ha mindenki egységben szavaz. Ami meg is történt 1996-ban, csakhogy az akkor az RMDSZ színeiben megválasztott elöljáró nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Benedek Ferenc polgármester állítólag kiépítette a saját kliensrendszerét. S amikor ezt a szemére vetették, a magyarfaló sajtóhoz ment panaszkodni. Ennek ellenére, a Bihar megyei RMDSZ új vezetői - akik harcban állnak a Gábor Ferenc elnökölte tárkányi szervezet által nagy becsben tartott autonomistákkal - Benedek Ferencet támogatják. A kényes etnikai egyensúly miatt (51 százalékos volt az évtized elején a magyarság aránya a községben, de azóta folyamatos az apadás) érdemes ragaszkodni az egységes fellépéshez a helyi választásokon. A mostani előválasztáson Benedek alulmaradt, megállapították Illés Péter gazdamérnök győzelmét. A vereségébe beletörődni nem tudó polgármester másnap összeszólalkozott az egyik ivócimborájával, aminek duhajkodás, majd rövid kórházi kezelés lett a vége. Az eset kapóra jött a megyei vezérkarnak, nosza gyorsan érvénytelennek nyilvánították az előző napi előválasztást! Egy hét alatt talpra állították Benedeket, megszervezték a kampányát, beleértve a plakátolást is, majd pedig pár szavazatos többséggel kihozták győztesnek. Amennyiben a jelenlegi polgármester lesz az RMDSZ jelöltje, akkor még a legádázabb ellenfeleinek is mellette kell kampányolniuk. Amennyiben ugyani másik jelöltet is állítanak, egyikőjük sem győz, hanem valamely másik - román nemzetiségű - földijük. Dénes László szerint a tárkányi politikai-etnikai konstelláció számos erdélyi településre ráillik. A dilemmák hasonlatosak. A kőröstárkányi eset Dénes Lászlót arra emlékezteti, hogy 1994-ben Horn Gyula előbb kitörte a nyakát, majd megnyerte a választásokat Magyarországon. Huncut politológusok megkockáztatták: talán a szerencsétlenül járt emberke iránti össznépi együttérzés is közrejátszott a sikerben. - Másutt is voltak a kőröstárkányihoz hasonló esetek. Gyergyócsomafalván például, Nagyszalontán az urnához csődített romák billentették ki a mérleg nyelvét, Sepsiszentgyörgyön hoci nesze alapon neveztek ki némely jelölteket a megyei tanácsba, a Szilágyságban lakhely szerint osztották a ki a mandátumokat, Zágonban óránként írták át a választási jegyzőkönyvet. /Dénes László: A Horn-effektus Kőröstárkányban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 25./
2000. május 8.
A magas szintű román-magyar találkozókról fejtette ki véleményét Kiss József, a lap munkatársa. A mélypontot jelentő 1988. augusztus 28-i, aradi Ceausescu-Grósz találkozóról kiadott hivatalos közlemény szerint: "a munkajellegű, konstruktív légkörű megbeszéléseken, hangsúlyozták a barátság erősítését és a kétoldalú együttműködés fejlesztését szolgáló érintkezések fontosságát". Az 1989-es eseményeket közvetlenül követő Horn Gyula látogatásán megszületett emlékeztetőben, majd az 1990. január 7-i kormánynyilatkozatban még a teljes egyéni és kollektív jogokat, az újrainduló magyar nyelvű egyetemet, az anyanyelv közhivatalokban és az igazságszolgáltatásban való korlátlan használatát emelgették, s végül a márciusi események után 23-i dátummal kiadott közlemény megerősítette mindezt. Ugyanezekért az Európai Tanácsba való felvételnél kiszabott feltételeknél, Melescanu külügyminiszter személyesen vállal kezességet az 1993. július 22-i levelében. 1994 nyarán újra találkoztak a külügyminiszterek, de az időközben életbe léptetett alkotmány "nemzetállam" jellege miatt már nem tárgyalhatták a be nem váltott ígéreteket, akárcsak az időközben felerősödött magyarellenes hangulatot sem. Az európai fórumok kicsikarta 1996. augusztus 22-i alapszerződés szövege, bár említi a saját oktatási intézményeket (12. cikkely), elítéli az idegengyűlöletet (14. cikkely), továbbá hivatkozik az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, a Párizsi Chartára, a koppenhágai találkozó előírásaira és az 1201-es ajánlásra (az egyéni jogokra és ami tartalmának megfelel, a kollektív jogokra, amit közösen gyakorolhatnak), de semmiféle előírást nem tartalmaz ezek valódi garantálásához. Emiatt sokan bírálták az alapszerződést, többek között az RMDSZ is. A tavalyi hivatalos találkozón Radu Vasile miniszterelnök ígéretet tett a kolozsvári magyar egyetem mielőbbi visszaállítására, amelyet hazatértekor már a repülőtéren megcáfolt. Kolozsvár szélsőséges polgármestere megengedhette magának, hogy a magyar konzulátusra kitehesse a "kémközpont" feliratot, magát a nagykövetet is horthysta-irredenta kémnek nevezve, sőt a konzulátus nemzeti zászlójának ellopását is, ugyanakkor Vadim fasisztoid jellegű hisztériás és fajgyűlölő tüntetéseket rendezzen Kolozsváron, Zilahon és Marosvásárhelyt. Ezekben az esetekben diplomáciai úton sem került sor tiltakozásokra. - A közelmúltban lezajlott miniszterelnökök találkozójáról ugyancsak elmondható: "Reményt keltő nyitásnak számító, összességében eredményesnek minősíthető tárgyalás, ahol nem írtak alá semmit". Nem kellene ezen változtatni, tette fel a kérdést az újságíró. /Kiss József: Kipipált rutinlátogatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2000. július 6.
Júl. 5-én a magyar demokratikus baloldalnak a nemzeti kérdéshez való viszonyáról rendezett műhelyvitát az MSZP Közép- és Kelet-Európa Tagozata Budapesten. Horn Gyula volt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az európai uniós csatlakozás azért nemzeti ügy, mert ez ad lehetőséget Magyarország évszázados elmaradásának felszámolására. Az Európai Unió számára minden más állam felvételénél nagyobb jelentőséggel bír Magyarország csatlakozása, ugyanis ez lehetővé tenné az elszakított magyar nemzetrészek felzárkózását is - mondotta. Tamás Gáspár Miklós az emberi történelem egyik legsikeresebb intézményének nevezte a demokratikus nemzetállamot, amely integrálni tudta a különböző fajú, vallású, etnikumú embereket. Tabajdi Csaba /MSZP/ országgyűlési képviselő, a tagozat elnöke szerint a "magyarkodó Fidesznek" torzuló, míg a "rasszista MIÉP-nek" torz a nemzettudata. Az MSZP nemzeti párt, létrejötte pillanatától kezdve elkötelezetten igyekszik szolgálni a nemzet, a nép, az egész magyar társadalom érdekeit. Annál fontosabb nemzeti tett ugyanis nem lehetett, ahogy 1995-96-ban az országot stabilizálta, az összeomlás széléről a fenntartható gazdasági növekedés pályájára állította. Tabajdi szerint a Fidesz megosztja, polarizálja, kettészakítja Magyarországon a társadalmat, a határon túl pedig a kisebbségi létben élő nemzeti közösségeket. Bírálta ugyanakkor az MSZP-t, amely nézete szerint a legtöbb esetben érzéketlenül hallgat és nem állít alternatívát a nemzeti egységgel, a magyar nemzettudat korszerűsítésével, a kisebbségbarát társadalmi környezet meghonosításával kapcsolatban. /A magyar baloldal és a nemzeti kérdés. Tabajdi: Az MSZP nemzeti párt... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2000. július 25.
Júl. 24-én megnyílt a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Újra együtt vagyunk, immár tizenegyedszerre, hogy számba vegyük, mire mentünk, ment-e előbb országaink, népeink ügye, a román-magyar kapcsolat normalizálása - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform elnöke a megnyitóján. Az egyhetes rendezvényt vendégül látó Tusnádfürdő polgármestere, Zólya Zoltán meggyőződését fejezte ki, hogy a tábor jelentős mértékben hozzájárul Románia EU-csatlakozásához. Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tábort szervező, annak rendezvényein részt vevő fiatal politikus-generáció megvetette lábát az elmúlt évtizedben Magyarországon és Romániában, befolyásolta a dolgok alakulását. Megnyitóbeszédében hangsúlyozta az itt körvonalazódott párbeszéd fontosságát. - A délelőtti előadások témája a centrumpártok közötti együttműködés volt. Kolumbán Gábor, a vita moderátora bevezetőjében feltette a kérdést, hogy léteznek-e centrumpártok középosztály nélkül, meg hogyan ölthet intézményes jelleget a köztük való együttműködés. Mihai Sora professzor, volt tanügyminiszter, a Nemzeti Liberális Párt tagja az elmúlt évtized elszalasztott lehetőségeiről, a megoldásra váró gondokról szólt. Véleménye szerint a jelenlegi politikai elit nem kínál mindkét fél számára elfogadható megoldást. Kövér László a centrumpártok együttműködése hiányának okait annak történelmi hagyományai hiányában látta, továbbá abban, hogy e pártok a kormányzás napi gondjaival vannak elfoglalva. Toró T. Tibor az erdélyi magyar közösséget saját politikai alrendszerrel rendelkező társadalomként határozta meg, az RMDSZ-t a közösségi önkormányzat fórumának nevezve. Véleménye szerint az RMDSZ egysége kulcsfontosságú kérdés, de ez csak a közösségi önkormányzati modellben képzelhető el. Mint mondotta, a magyarországi pártokkal az együttműködés ideológiák, míg a román pártokkal a regionális érdekek mentén építhető ki. Kövér László is az RMDSZ egysége megőrzésének szükségességére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozta, hogy a Fidesz-MPP az RMDSZ egészét tekinti partnerének. Délután a Magyar Kisebbség, Provincia és Altera folyóiratokat mutatták be a szerkesztők, este rock-koncert szerepelt a programban. A júl. 25-i nap témája: Azt mondták, miénk a jövő. Az új nemzedék szerepe a posztkommunista társadalmak demokratizálódásában. Előadók: Deutsch Tamás és Crin Antonescu román ifjúsági és sportminiszter, valamint Gyürk András, a Fidelitas elnöke. Moderátor Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány igazgatója. Délután az egyetemekről beszélnek magyarországi és romániai kormányzati és nem kormányzati szervezetek képviselői. /Centrumpártok és együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./ Tusnádfürdőn Kövér László, a Fidesz elnöke kifejtette: a Fidesz az RMDSZ-t az erdélyi magyarság legitim szervezetének tekinti. Függetlenül attól, hogy egyetértenek-e Markó Béla szövetségi elnökkel vagy sem, ő az RMDSZ vezetője. Barátaikat viszont, akikkel e viszony még az 1989 előtti időszakból származik, nem kívánják megtagadni. A Fidesz komolyan gondolja, hogy a határon túli magyaroknak kell eldönteniük, hogy mi is a fontos számukra, ezt a döntést pedig a magyarországi vezetésnek tiszteletben kell tartania. A Fidesz igyekszik elkerülni az olyan helyzeteket, hogy azok oktassák ki, akik minden eszközzel igyekeztek megosztani a határon túli magyar szervezeteket, az RMDSZ-t pedig Markó Bélástól, Toró Tiborostól, mindenestől kutyába sem vették, amikor például barátaikkal - elvtársaikkal megkötötték az alapszerződést. Szeretnénk elkerülni, hogy minket egy Kovács László vagy egy Horn Gyula oktasson ki a határon túli magyarokhoz való viszonyulásban, azok, akik Markó Bélát az akkori ellenzék határozott követelése ellenére sem engedték be a magyar parlamentbe alapszerződés-ügyben - emlékeztetett Kövér László. /Székely Kriszta: Kövér: Elfogadhatatlanok az MSZP-sek kioktatásai A Fidesz-elnök az RMDSZ-szel való viszonyokról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2000. szeptember 22.
Világossá vált, hogy a külhoni állampolgárságból lényegében semmi sem lesz, mert ennek legfontosabb elemét, a magyar útlevelet az úgynevezett státustörvény nem biztosítja, állapította meg Asztalos Lajos. Amikor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Magyarország néhány év múlva az Európai Unió tagja lesz, vagyis a nem schengeni országok állampolgárai, az ott élő magyarokkal együtt, az egyezmény értelmében csak vízummal utazhatnak Magyarországra, az MVSZ 1998 április elején azt ajánlotta, hogy a határon túli magyarság magyar állampolgársághoz juthasson. Az elképzelést a Független Kisgazdapárt mellett a Fidesz-Magyar Polgári Párt is fölkarolta. Az akkor még kormányon levő MSZP és SZDSZ azonban ellenezte azt. Kovács László külügyminiszter föltette a kérdést, hogy a kettős állampolgársággal rendelkezők melyik országban teljesítenek majd katonai szolgálatot, hol fizetnek adót, és hol vesznek részt a választásokon? Mondta ezt, mintha nem tudta volna, hogy mindenki ott katona, ahol lakik. Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési csoportjának vezetője arra hivatkozott, hogy ez megrontaná a szomszédos országokkal való kapcsolatot. Thürmer Gyula, az országgyűlésbe be nem jutott MSZMP elnöke, bár ellenezte a kettős állampolgárságot, úgy vélte, szükséges, hogy a határon túli magyarokat ne turistaként kezeljék, hanem megkülönböztetett bánásmódban részesítsék. Asztalos emlékeztetett arra, hogy Horn Gyula, az MSZP-s kormányfő volt az, aki 1994 és 1998 között különböző ürügyekre hivatkozva többször is fölvetette a határon túliak számára a vízumkényszer bevezetését, anyagi okokra hivatkozva a Kossuth Rádió teljesítményének a csökkentését, a Duna tv felszámolását stb. Kovács László akkori külügyminiszter, a magyar-román alapszerződés előkészítésének hevében kijelentette, hogy, úgymond, nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és fél millió lakosát a határon túli magyarság vélt érdekeiért! Az akkori magyar kormány sietségében egyik engedményt a másik után tette, s amint az aláírás után kiderült, a szerződés előzetesen közölt szövege, ha csupán árnyalatokban, de nem volt azonos az aláírttal! 1997 januárjában, amikor úgy tűnt, elérkezett az idő, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori alelnöke, kifejezetten ellenezte a Bolyai Tudományegyetem újbóli létrehozását. Ugyanakkor az MSZP-vel és az SZDSZ-szel ellentétben a jelenlegi kormányszövetség tagjai nem csupán ígérnek, hanem az évek óta holtponton veszteglő magyar egyetem létrehozásához jelentős pénzösszeggel járulnak hozzá. - Hogy a kettős állampolgárságnak az MSZP és az SZDSZ által kifogásolt elemeit kiiktassa, a MVSZ a kérdés megoldására idén májusban a külhoni állampolgárságot javasolta, amelyik biztosítja a magyar útlevelet, de letelepedést, az ezzel járó személyi igazolványt, szavazati jogot nem. Az illetékesek ezzel szemben kidolgozták az úgynevezett státustörvényt, amelyből épp a legfontosabb, az útlevél, kimaradt. Miért hátrált meg a jelenlegi kormányszövetség legnagyobb pártja, a Fidesz, és mi ennek az oka? Talán az, hogy 1998 tavaszán az MVSZ fölvetését csupán választási ígéretként karolta föl, anélkül, hogy a kérdést valóban orvosolni szándékozott volna? Talán leintette őket az Európai Unió? Nem valószínű, mert az ugyancsak az Európai Unióba igyekvő lengyelek a kérdést simán megoldották: külhoni lengyel állampolgárságot és útlevelet biztosítottak a litvániai, a fehéroroszországi és az ukrajnai mintegy kétmillió lengyelnek. Románia az ukránok, oroszok, gagauzok kivételével máris megadja a román állampolgárságot a moldovaiaknak. Horvátország is állampolgárságot, útlevelet biztosított az országon kívüli horvátoknak, akik így vízummentesen utazhatnak Európa-szerte. Talán azért a meghátrálás, mert a törvénynek az országgyűlésben való megszavazásakor a kormány nem számíthat az MSZP és az SZDSZ képviselőinek a szavazatára? Ha a határon túli magyarságot - a kádári "hagyományokhoz" híven - leíró jelenlegi magyar ellenzék álláspontja érthető, annál érthetetlenebb a külhoni állampolgárságot ellenző hazai magyaroké. Az ilyen képviselők, szenátorok nyilván diplomataútlevéllel rendelkeznek, s fütyülnek a mások számára fontos kérdés rendezésére. De miért ellenzik mások, parlamenten kívüliek? Talán ők is efféle útlevéllel rendelkeznek? Miért ragaszkodik a magyar kormány most mereven az útlevelet nem biztosító státustörvényhez? /Asztalos Lajos: Kettős állampolgárság külhoni állampolgárság státustörvény = nulla? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2001. február 28.
Egyre javul a viszony Románia és Magyarország között, egyre elmélyültebbek a két szomszédország közötti kapcsolatok, nagyjából ezek lennének Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár konklúziói négy napos romániai látogatását követően. Fodor Sándor megjegyezte, hogy 1945. márc. 6., a Groza-kormány hatalomra jutása után Romániában - a román-magyar kapcsolatok "szüntelenül" javulnak. Azóta folyamatosan ez derül ki minden kölcsönös politikuslátogatást követően, közben "elvették tőlünk a Bolyai Egyetemet, kezdték beolvasztani középiskoláinkat, és szüntelenül javuló sorsú, megfélemlített magyarjaink tömegével szaladtak neki az országhatárnak." Nem volt ez másként a rendszerváltás után sem, pedig elsőként az (akkori) magyar kormány ismerte el a Ion Iliescu-Petre Roman-féle megújuló román demokráciát, elsőként a magyar külügyminiszter (Horn Gyula) sietett Bukarestbe, hogy kormánya támogatásáról biztosítsa a diktatúra igája alól szabadult Romániát. Azután jöttek a véres marosvásárhelyi események 1990 márciusában. A független román bíróság az eseményekért kizárólag magyart (Cseresznyés Pált) és cigányokat ítéltek el. A hodáki és libánfalvi támadók közül egyet sem. Eközben tovább javultak a román-magyar kapcsolatok. A Romániába látogató Tom Lantost, amerikai kongresszusi képviselő elmondta, hogy megmondta Iliescu elnöknek, hogy meglesz a Bolyai Egyetem. Akkor /1992-ben/ Németh Zsolt képviselő kifejtette, lesz Bolyai Egyetem, mert mellettünk van a hatalmas Amerika. - Németh Zsolt politikai államtitkár mostani látogatásakor kijelentette, miszerint az elmúlt négy évben lényegesen javultak a román-magyar kapcsolatok lélektani előfeltételei a gyakorlatias, intenzív együttműködés érdekében. Az RMDSZ az elmúlt 4 évben kormányon volt, de ennek az időszaknak egyetlen jelentős eredménye az volt, hogy az aradi vértanúk emlékművét Dávid Ibolyának sikerült - Valeriu Stoica jóakaratával - kiszabadítani a román hadsereg várbeli pincéjéből és tisztes helyre állítani azt, az aradi minoriták jóvoltából. Ezentúl azonban, a román-magyar kapcsolatok alakulására inkább jellemző volt, hogy az előzőleg megbeszélt és bejelentett 1999. október 6-i aradi miniszterelnöki és igazságügyminiszteri találkozóról szó nélkül lemaradt a román miniszterelnök és igazságügyminiszter (Radu Vasile és Valeriu Stoica) majd az ünnepségen (mégis) részt vevő Dávid Ibolya miniszter asszonyt román ordítozók próbálták elhallgattatni. "Nos, igen tisztelt államtitkár úr - végre tudomásul kellene venni: Romániában bennünket utálnak. Romániai magyarokat, de Magyarországot, minden magyar politikust - személy szerint Önt is." A román-magyar kapcsolatok ugyanis eléggé mélyponton vannak, hiszen a román fél megszokta, hogy csak újabb és újabb feltételeket diktáljon a másik félnek. Javítani ezen az áldatlan állapoton azonban csak kölcsönös akarattal lehet. /Fodor Sándor: Egyre javul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2001. augusztus 31.
Két, a Reform Tömörüléssel kapcsolatos, jócskán feltűnést keltő írás (Új elit, veszélyes régi eszközökkel, valamint A Reform Tömörülés egyetlen célja: a politikai hatalom megszerzése) jelent meg az aug. 21-i Szabadság hasábjain. Mindkettő szerzője Tibori Szabó Zoltán. Félelmetes kép rajzolódik ki belőlük. A sötét terveket szövő, fondorlatos, megátalkodott Reform Tömörülés (RT) ugyanis "ki akarja csinálni Eckstein-Kovács Pétert", "egyházügyi komisszár bevetésén" mesterkedik, a "hatalom mindenáron való megszerzésére tör", s e téren annyira gátlástalan, hogy bizony gondolni sem jó arra, "mi lesz", ha ez valóban bekövetkezik, mert ebben az esetben "arra is számíthatunk, hogy napokon belül kifüggesztik az "akasztási sorrendet". TSZZ szerint "az RT ugyanazt az agresszív politikai stílust szeretné Erdélybe bevezetni, amelyet mentoraik, a Fidesz-politikusok honosítottak meg az utóbbi években Magyarországon". A két írás alapjául szolgáló "dokumentum ékes bizonyítéka annak, hogy a komoly felkészülés hiánya, csupán a pesti "politológiai" tánciskolákon szerzett diplomák hova vezetnek". "Ezek a fiatalok nem hisznek a demokráciában, számukra a demokrácia csupán elméleti keret, amelybe saját politikai és anyagi ambícióikat beleilleszthetik. A demokráciát szerintük másoktól kell elvenni." "Az erdélyi magyarság dögöljön meg. Csak mi szerezzük meg a politikai hatalmat, jussunk a "források", a húsos fazekak közelébe, a többi nem számít." És persze, "a nagy hatalommegszerzési, személyiségkicsinálási és egyházkomisszárkodási stratégiák megvalósításához az ITD Hungary, a Reform és a Participatio alapítvány útján Magyarországról átmosott állami pénzek szolgálnak forrásként". Kiderül, hogy a szerkesztőségben teljes terjedelmében meg lehet tekinteni "azt a dokumentumot, aminek a hitelességéhez és eredetiségéhez nem fér kétség". Csakhogy ma számítógéppel és nyomtatóval bárki írhat effélét, jegyezte meg cikkében Asztalos Lajos. Valójában még feltételezni sem lehet, hogy a Reform Tömörülés az RMDSZ vezetésének a megszerzésére tör, mert tudatában van annak, hogy a tisztújító kongresszusokonnincs lehetősége többséghez jutni. Ennek a hamisítványnak az RT lejáratása lehet a célja. Így semlegesíteni lehet az RT-nek a fiatalok, az értelmiség körében tapasztalható népszerűségét, továbbá az általuk minden évben megrendezett bálványosi szabadegyetem sikerét. Ez a szöveg nem az RT programtervezete vagy éppenséggel programja, aminek az erdélyi magyarság szülőföldjén való jövőjéről, boldogulásáról, a fennmaradását szavatoló jogainak kiharcolásáról kellene szólnia. De arról sem szól, amit TSZZ szeretne belemagyarázni, hogy "az erdélyi magyarság dögöljön meg", vagy hogy "kifüggesztik "az akasztási sorrendet". - TSZZ ugyanazt a módszert alkalmazta, mint az utóbbi időben nemegyszer. Amikor a magyar kormány kétmilliárd forintot ajánlott az erdélyi magyar egyetem létrehozására, TSZZ ezzel nem értett egyet, és arról akarta meggyőzni az olvasót, hogy micsoda panamázás lesz itt. Nos, az egyetem októberben megnyitja kapuit. A státustörvénnyel kapcsolatban, egy az egyben az SZDSZ korifeusaival azonos módon, TSZZ szerint az egész a magyarországi választási kampány céljait szolgálja; nem sokat ér, a kedvezmények java része törvény nélkül eddig is biztosítva volt; az igazolványok elkészítésére létesítendő irodák nem bírják majd szusszal; a törvény alkalmazása során etnokorrupció és etnobiznisz - az SZDSZ kedvenc címkéi - üti föl a fejét, magyarán mondva, lefizetésre fog menni a dolog, és így tovább. "Kár, hogy TSZZ-t nem hallottuk akkor, amikor a Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ volt kormányon és a miniszterelnök Horn Gyula a határon túliaknak, így nekünk, magyaroknak is, időnként be akarta vezetni a vízumot, csökkenteni akarta a Kossuth rádió teljesítményét, föl akarta számolni a Duna tévét, nem hallottuk akkor, amikor a magyar-román alapszerződés előkészítésekor az MSZP-SZDSZ kormányszövetség lépésről lépésre meghátrált, nem hallottuk akkor, amikor 1997 januárjában az SZDSZ-es Törzsök Erika lényegében megtorpedózta a Bolyai Egyetem újralétesítését stb. Amióta viszont a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), a Független Kisgazdapárt (FKGP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) van kormányon, azóta, az MSZP és az SZDSZ véleményéhez igencsak hasonlóan, amint fönt említett cikkeihez hasonló tárgyú írásaiból értesülhetünk, az "Orbánék" hibát hibára halmoznak, "agresszív" politikát folytatnak. Nyilván azért, mert ez a kormány végre elszánta magát, és szép szavak helyett anyagilag támogatja például az erdélyi magyar magánegyetem létrehozását, a csángók körében a magyar nyelv oktatását, kidolgozta a státustörvényt, nemzetközi fórumokon fellép a határon túlra szakadt magyarság érdekeiért. Szemben a Magyar Szocialista Munkáspárt által évtizedekig folytatott, majd az MSZP és az SZDSZ által átvett elnemzetlenítő, a nemzeti érzést elszürkítő, majd az összetartás érzésével együtt a lelkekből kiölő, a határon túlra szakadt magyarságot lényegében leíró, a nagy nemzetköziség elvét hirdető politikával." /Asztalos Lajos: Belemagyarázás és igazság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
