Ápr. 18-án, vasárnap Maros megye 12 községében több mint tizenötezer választópolgár ment el szavazni az előválasztáson, ez jelzi, hogy nem gyengül az RMDSZ iránti érdeklődés, jelentette ki dr. Kelemen Atilla megyei elnök, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje. /Mózes Edith: Dorin Florea pánikol. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./
2004. április 24.
Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje ápr. 23-án az egyetemi diákszervezetek képviselőivel találkozott. Kelemen Atilla az együttműködés reményében hívta meg a diákságot. Az RMDSZ célja, hogy a fiatalokat bevonja tevékenységébe, együttműködjön a diákság képviselőivel. /(m.r.): Folytatódnak a konzultációk. Találkozó a diákszervezetek képviselőivel. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./
2004. április 29.
A kormány ápr. 27-i ülésén jóváhagyta a katolikus és a református felekezeteknek a kéréseit a Bolyai, az Unirea és a Művészeti Líceum épületeinek a visszaszolgáltatására. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, a szövetség képviselőházi csoportjának vezetője szerint most érik be 14 év munkája. A híveknek nincs anyagi fedezetük arra, hogy ezeket az intézményeket önerőből fenntartsák. Régebben, a háború előtt, voltak mecénások, voltak olyan családok, akik tudtak erre áldozni. Ma egyre kevesebb az ilyen ember. Újra kell majd tanulni az iskolák működtetését. /Visszakapták iskoláikat a marosvásárhelyi történelmi egyházak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./
2004. május 3.
Visszamondta függetlenként történő jelölését Donáth Adél, akit a Magyar Polgári Szövetség Marosvásárhelyen indított volna a polgármesteri székért folyó küzdelemben. Kelemen Atilla, az RMDSZ polgármesterjelöltje örömét fejezte ki, mondván, ez józan ész diktálta lépés volt. /Szucher Ervin, Zilahi Imre: Nem szövetkezik az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2004. május 8.
Máj. 7-én tartották Nagyváradon, a Szigligeti Ede Állami Színházban az RMDSZ országos kampánynyitóját. Markó Béla elmondta: alapjában véve a romániai magyarság továbbra is egységes, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy hat százalékos a szövetség támogatottsága. Szerinte az alternatív szervezeteknek is az RMDSZ-ben van a helyük. – Az RMDSZ a legutóbbi választások eredményei alapján 145 polgármesterrel és kétezer négyszáz önkormányzati képviselővel rendelkezik. A június 6-án tartandó romániai helyhatósági választásokon az RMDSZ növelni szeretné városvezetőinek a számát. A romániai önkormányzatokban a legutóbbi törvénymódosítások szerint csökkenni fog ugyan a képviselők száma, a szervezet viszont arányaiban véve mindenképpen növelni szeretné. Markó Béla felsorolta az RMDSZ megvalósításait: az egyházi ingatlanok valamint, a föld- és erdőtulajdon visszaszerzése, a kétnyelvű táblák, valamint a Szabadság-szobor visszaállítása. A továbbiakban Kelemen Attila (Marosvásárhely), Ilyés Gyula (Szatmárnémeti), Albert Álmos (Sepsiszentgyörgy), Ráduly Róbert (Csíkszereda), Ladányi László (Székelyudvarhely), Kovács Attila (Brassó) valamint Bíró Rozália (Nagyvárad) polgármester-jelöltjeinek rövid bemutatkozó beszédét hallgathatták meg a jelenlevők. Az ünnepségen Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök is felszólalt. /Borbély Tamás: Országos RMDSZ kampánynyitó Nagyváradon. Minél nyitottabb és befogadóbb szövetségre van szükség – véli Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2004. május 10.
Máj. 8-án a színházban tartotta az RMDSZ Maros megyei szervezete a kampánynyitót, bemutatkoztak a polgármesterjelöltek, a marosvásárhelyi városi, illetve a megyei tanácsosjelöltek. Markó Béla nyitóbeszédében emlékeztetett a kétnyelvű feliratokra, az anyanyelvhasználat alkotmányos garantálására és arra, hogy visszakerült az egyházak tulajdonába a Bolyai, az Unirea és a Művészeti Líceum. Bízzanak bennük, kérte Virág György, a megyei tanács elnöke, a tanácsosjelöltekre utalva. Kelemen Atilla marosvásárhelyi polgármesterjelölt leszögezte: "Csak egységesen tudunk győzni s győzni tudunk, mert itt helyünk van és itt élni akarunk"! /Mózes Edith: Ha egységesek vagyunk, sikerül! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./
2004. május 10.
Máj. 9-én Marosvásárhelyen helyi vállalkozókkal találkozott Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A találkozón részt vett Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Virág György, a megyei tanács elnöke, Borbély László képviselő és Csegzi Sándor alpolgármester is. Szekeres Imre rámutatott, az RMDSZ olyan politikai szervezet, amely példamutató teljesítményt mutatott fel az elmúlt időszakban, illetve kiemelte annak fontosságát, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere, és RMDSZ többségi tanácsa legyen a június 6-i választások után. /(mózes): Szekeres Imre helyi vállalkozókkal találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./
2004. május 11.
A Maros megyei RMDSZ sajtótájékoztatóján dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje közölte, az RMDSZ 77 településen teljes tanácsosi listával és 56 polgármesterjelölttel indul a megyében a jún. 6-i helyhatósági választásokon. Ugyanakkor bejelentette, hogy elkészült az RMDSZ programja. Megfelelő nyitottsággal Marosvásárhely a régió központjává válhat. /Mózes Edith: Nem füstöt okádó, hanem a 21. század felé mutató program. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2004. május 13.
Erdély fontosabb városaiban az RMDSZ a polgármesteri tisztség elnyeréséért a következő személyeket indítja: Marosvásárhely – dr. Kelemen Atilla, Brassó – Kovács Attila, Nagyvárad – Biró Rozália, Szatmárnémeti – Ilyés Gyula, Zilah – Veres Ernő, Nagykároly – Bekő Tamás, Tasnád – Bendel József, Nagyszalonta – Török László, Székelyudvarhely – Ladányi László, Csíkszerda – Ráduly Róbert, Sepsiszentgyörgy – Albert Álmos, Gyergyószentmiklós – Pap József, Székelykeresztúr – Benyovszki Lajos, Szentegyháza – Burus Ella. /Együtt szabadon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2004. május 15.
Magyarország EU-csatlakozása új helyzetet teremt, új dimenzióba helyezi a román-magyar kapcsolatokat, nyilatkozta máj. 14-én Szent-Iványi István /SZDSZ/, az Országgyűlés integrációs bizottságának elnöke, aki Csőzik László és Ara-Kovács Attila diplomata társaságában érkezett Marosvásárhelyre, majd Kelemen Atillával, az RMDSZ polgármesterjelöltjével, illetve értelmiségiek egy csoportjával találkozott a Bernády Házban. Szent-Iványi István hangsúlyozta: nem kíván beavatkozni az RMDSZ belső életébe, pártja mindig a megválasztott vezetőkkel tartja a kapcsolatot és nem helyesli, hogy a magyar belpolitikai megosztottságot bárki exportálja. Az SZDSZ-es politikus szerint a nemzeti jelző fosztóképző a liberális politikában. Szent-Iványi István kifejtette, pártja nem ért egyet a kettős állampolgársággal. /Mózes Edith: SZDSZ-küldöttség Marosvásárhelyen. Lehet-e a róka vegetáriánus? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./
2004. május 18.
Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány közös kiadásában megjelent dr. Kelemen Atilla képviselő Mezőgazdasági támogatások című összeállítása. A kiadványnak célja, hogy tájékoztató információkkal szolgáljon az EU-csatlakozás előkészítésében. /Dr. Kelemen Atilla útmutatója a mezőgazdasági támogatások elnyeréséhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2004. május 18.
Két és fél évünk van arra, hogy megoldjuk a romániai kisfarmerek gondjait – mondta dr. Kelemen Atilla, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke. Romániában öt és hat millió közé becsülhető a kisfarmerek száma. Döntő többségük egy vagy legfennebb két tehenet tart a gazdaságában, sokan abból élnek, hogy a tejet eladják egy feldolgozó üzemnek. Az ország 2007-re tervezett EU-s csatlakozását követően azonban a kézzel fejt tej már nem felel meg a szabványnak, ezért sokan e nélkül a bevételi forrás nélkül maradnak. A változásra időben fel kell készülni: aki tejtermelésből akar megélni 2007 után is, annak kötelező módon fejleszteni kell – mondta Kelemen Atilla. Maros megyében ez különösen nagy gond, hiszen a szarvasmarha-állomány tekintetében országos szinten a térség a második helyen áll, Suceava mögött. Románia lakosságának 52%-a falun él, másik 20%-a pedig még mindig falura megy haza. Dr. Kelemen Atilla beszámolt továbbá arról, hogy felvették a kapcsolatot az Új Kézfogás Alapítvánnyal, és kezdeményezték, hogy aki megvett 50 ha földet, az kapjon erőgépet a megmunkálására – ennek lehetőségét egyelőre még vizsgálják. /Mindent a tejtermelő gazdákért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2004. május 24.
Máj. 22-én a Maros megyei RMDSZ vendégeként Marosvásárhelyre látogatott Vojnik Mária, a magyar Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára. A Bernády Házban tartott egészségügyi fórumon dr. Kelemen Atilla polgármesterjelölttel, dr. Benedek Imrével, orvosokkal, egyetemi hallgatókkal találkozott. A stratégiai együttműködésről is szó esett a magyarországi és erdélyi egészségügyi intézmények, szakemberek és szervek között. Az Európai Unióban hiány van az egészségügyi és jóléti szolgáltatások terén. Magyarország sem kivétel, hiszen óriási orvos- és asszisztenshiánnyal küszködnek. A magyarországi egészségügyi szakemberek leginkább a németországi, osztrák kórházakban próbálnak szerencsét. Vojnik szerint a Romániában végzett orvosokat ezért is várják tárt karokkal az anyaországban. /Mészely Réka: A magyar Egészségügyi Minisztérium államtitkára Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./
2004. május 25.
Mircea Munteanu, a Dorin Florea polgármester támogató Ökológus Párt megyei elnöke "választói minőségben" reklamált Marosvásárhelyen, a választási irodánál. Szerinte az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének, Kelemen Atillának a plakátjai ellentmondanak a törvénynek. Fehér szakáll – piros nyakkendő, szerinte a színkombináció egy másik ország, a Magyar Köztársaság zászlójának színeit idézi. Szerinte az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének plakátján a következő elemek törvényellenesek: zöld alap, piros RMDSZ-jelvény, a jelszó fehérrel van írva, a jelölt inge fehér és szakállának egy része fehér. A választási iroda helyt adott Munteanu Mircea panaszának. A határozat kötelezte az RMDSZ-t, hogy távolítsa el a jelölt választási plakátjait. Az RMDSZ megfellebbezte meg a határozatot. /Mózes Edith: Egy választópolgár esete a piros-fehér-zölddel. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ Több órán át vitatta a megyei választási iroda az RMDSZ fellebbezését, melyet végül elfogadott. Kelemen Atilla fehér szakállas képe tehát maradhat. /Mózes Edith: Maradhat a szakáll! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. június 1.
Máj. 28-án Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje meghívására Marosvásárhelyen járt Baja Ferenc, a magyar kormány civil kapcsolatokért felelős államtitkára. Baja a helyi civil szervezetek képviselőivel találkozott a Bernády Házban, majd látogatást tett a Pro Európa Liga székhelyén. Baja 34 civil szervezet képviselőjével találkozott. A nemzetközi kapcsolatok ápolására hozták létre Magyarországon a Nemzeti Civil Alapot 580 millió forintos alappal. Baja Ferenc támogatást ígért ahhoz, hogy a helyi civil szervezetekkel közös internetes honlapot hozzanak létre. /Mózes Edith: Találkozó a civil-civil kapcsolatok kiépítéséért. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2004. június 1.
Törvénytelenségek sorozata, illetve furcsa események történnek a kampányban, amelyek mind a "független" Florea polgármester kampányát szolgálják, jelentette ki dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje. Marosvásárhelyen embereket fenyegetnek meg, hogy ne merjék népszerűsíteni az RMDSZ polgármesterjelöltjének plakátjait, pannóit. Kelemen Atilla szerint Dorin Florea naponta követ el törvénytelenségeket. Példa erre a Mihai Viteazul-mellszobor, amelyet állítólag azért tett ki – két hétre – a régi városháza elé, hogy a város lakói láthassák. Azóta is ott van. Mi lenne, tette fel a kérdést, ha az RMDSZ is kitenné csak úgy, Rákóczi szobrát? Egy állítólagos egyesület nyilvánosságra hozta az általuk végzett közvélemény-kutatás eredményeit, amely szerint Kelemen Atillának 18% a népszerűsége a vásárhelyi választók körében, míg Dorin Floreáé 60% fölött van. Nos, mondta Kelemen Atilla, utánanéztek az egyesületnek, és ilyen nevű egyesület nincs bejegyezve. /Mózes Edith: Törvénytelenségek láncolata. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2004. június 2.
Dr. Kelemen Attila, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje a vele készült beszélgetésben hangsúlyozta, szükség van arra, hogy Marosvásárhely visszanyerje régi fényét és a térség központjává nője ki magát. Közismert nevén Kelemen Ata kitért arra, hogy Marosvásárhelyen a Kossuth utca visszakapta nevét, de ezt nem írták ki sehová, továbbá a Vár sétányt ma is Antonescunak hívják, holott érvényes tanácsi döntés létezik ennek megváltoztatásáról. Az elmúlt négy évben egyetlenegy kétnyelvű utcanévtáblát sem helyeztek a város utcáira. Amennyiben polgármester lesz, szorgalmazni fogja a marosvásárhelyi hagyományos utcanevek használatát, újabb szobrokat fognak állítani a városunk legjelesebb személyiségeinek és eseményeinek emlékére. /Bögözi Attila: Ata kell nekem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
2004. június 3.
Sajtóközleményben reagált Kelemen Attila vádjaira a Sapientia marosvásárhelyi kirendeltségének diákönkormányzata nevében Kali István külügyi referens. Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje meghökkenésének adott hangot annak kapcsán, hogy azok a diákok, akik azt vallják magukról, hogy nem politizálnak, ott voltak a várban, a Történelem – Fő utcán, és Deutsch Tamást hallgatták. Előzőleg pedig a Sapientia Hallgatói Önkormányzata (HÖK) – politikamentességre hivatkozva – a jótékonysági koncerten nem engedte szóhoz jutni Kelemen Attilát. – Egyetlen percig sem állítottuk, hogy magánszemélyként nem szimpatizálunk egyik vagy másik oldal által megfogalmazott eszmékkel – – áll többek között a közleményben. Kali István, aki ott volt a Történelem – Fő utcán úgy nyilatkozott, nem az egyetemet képviselte, hanem a lelkiismeretét. /Szucher Ervin: Sapientiás diákok kontra Kelemen Atilla. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./
2004. június 4.
Jún. 3-án Marosvásárhelyen több mint 15 ezren gyűltek össze az RMDSZ kampányzáró ünnepségén. A rendezvényen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, RMDSZ-képviselők és szenátorok, az RMDSZ polgármesterjelöltjei az ország minden sarkából, a marosvásárhelyi és a Maros megyei tanácsosjelöltek. – Kelemen Attila polgármesterjelölt szolgálatra jelentkezett a marosvásárhelyiek előtt. /Mózes Edith: Országos RMDSZ- kampányzáró a Ligetben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./ Mi nemcsak beszéltünk az autonómiáról, hanem tettünk is érte! Tudtunk autópályatervet megváltoztatni, tudtunk kétnyelvűséget bevezetni, erdőt, földet, házat visszaszerezni, magyar egyetemi oktatást kiküzdeni, magyar iskolát létesíteni, szobrokat visszaállítani, de ismétlem, ez még mind nem elég! – mondta többek között Markó Béla.
2004. június 7.
Súlyos rendellenességet követtek el a helyhatósági választásokon Marosvásárhelyen, jelentette ki Markó Béla. Két választási körzetben összesen hétszáz szavazati cédulát találtak, amelyeken nem volt rajta a papírokat érvényesítő pecsét. Az ügy kapcsán a rendőrség és az ügyészség is kiszállt a helyszínre. Az RMDSZ megtette a szükséges óvásokat, mivel a szövetség feltételezései szerint a pecsét nélküli cédulákat magyar nemzetiségű személyeknek is adhatták. Markó elmondta, hogy Marosvásárhelyen több rendellenességet követtek el a kampány végén, ami a szövetség vezetőiben megerősítette a csalás lehetőségének gyanúját. Így a kampány utolsó napjaiban nyilvánosan osztogattak egy, az RMDSZ és az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt közötti titkos megállapodást, amelynek értelmében egy megyei tanács alelnöki posztért a román párt támogatná az RMDSZ polgármesterjelöltjét, Kelemen Atillát. Ez a hamisítvány a látszat szerint a román pártot szándékozott befeketíteni, de ennek alapján az RMDSZ-t is lehetne támadni azért mert titkos egyezséget kötött. A két párt a rendőrségen ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. /B. T.: Szabálytalanságok Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7., (Máthé Éva): Rendőrségi feljelentések Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2004. június 8.
A végleges eredmények még nem ismeretesek, az első következtetések levonására kérte a lap Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét és Kelemen Atillát, a Maros megyei szervezet elnökét. Markó Béla szerint nagyon jól szerepelt a romániai magyarság a helyhatósági választásokon, bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek. A mostani adatok szerint 150 polgármester van már első fordulóból. 2000-ben első forduló után volt 110 polgármestere az RMDSZ-nek, a második után 148. Sikerült leváltani Gheorghe Funart Kolozsváron. A marosvásárhelyi eredmény viszont fájdalmas. Az RMDSZ számára minden település fontos. Székelyudvarhelyt nem tartják kulcskérdésnek. Marosvásárhely nem politikai kérdés, hanem demográfiai. Fogy Marosvásárhely magyarsága, illetve valószínűleg nagyon sokan nem tartózkodnak itthon. /Mózes Edith: "Eredményesen szerepelt az RMDSZ". = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./
2004. június 8.
Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester a 85.892 leadott érvényes szavazatból 48.556-ot szerzett meg. Kelemen Atillára 34.625-ön szavaztak, 509-cel kevesebben, mint a városi RMDSZ-tanácsosi listára. A marosvásárhelyi polgármesteri székért indított versenyben másodszorra szenvedett vereséget az RMDSZ. 2000-ben alig néhány szavazaton múlott Fodor Imre megválasztása. /(antalfi): Marosvásárhelyi polgármester-választás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./
2004. június 11.
Marosvásárhely főterén egy nappal kampányzárás előtt gyakorlatilag nem léteztek RMDSZ-plakátok, nem lehetett látni Kelemen Attila polgármesterjelölt arcát. Székelyudvarhely főterén viszont egy nappal kampányzárás előtt RMDSZ-plakátok zöldelltek mindenhol. Látszott, az RMDSZ győzni akar Hargita megye második városában (is). Megbuktak és talán érdemes lenne nagyon komolyan körbejárni, hogy miért is buknak meg mindig Udvarhelyen az RMDSZ jelöltei – ám tagadhatatlan, hogy mindent megtettek a győzelemért, írta Szondy Zoltán, Magyar Polgári Szövetség csíki elnöke. Az RMDSZ vezérei megsiratták Udvarhelyt és elvesztették Vásárhelyt, állapította meg. Kolozsváron egy szélsőségesen nacionalista, magyarellenes román polgármester helyére két másik szélsőségesen nacionalista, magyarellenes román politikus pályázott. Kolozsváron a magyar polgármesterjelölt visszalépett. Nem a magyarok mellett mindig kiálló Smaranda Enache javára, hanem egy olyan politikus javára, aki gyilkosnak nevezte Hungáriát. Ezt a politikust akarta az RMDSZ. /Szondy Zoltán (újságíró, a Magyar Polgári Szövetség csíki elnöke): Főtéri séták. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./
2004. június 18.
Idén második alkalommal folyósítja a magyar kormány a határon túli magyar családoknak azt az oktatási támogatást, ami a kedvezménytörvény alapján az anyanyelven tanuló, határon túli gyerekeknek jár. Jún. 17-én a Maros megyei Gernyeszeghez tartózó Körtvélyfáján Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke – Kelemen Atilla, Maros megyei RMDSZ-elnök, Frunda György szenátor, Kelemen Hunor parlamenti képviselő, a támogatást lebonyolító Iskola Alapítvány kuratóriumának elnökeke, valamint Incze Jenő gernyeszegi polgármester jelenlétében – személyesen adta át a kilenc gyermekes Nagy családnak a több mint 17 millió lejre rúgó oktatási-nevelési támogatást. A kilenc közül ugyanis öt gyerekük jogosult a segélyre. A szegényes udvar megtelt politikusokkal, újságírókkal. – Meghatódottan állok itt ennek a családnak az udvarán, mondta Bálint- Pataki József, ez a család kilenc gyerek nevelését vállalta, igen mostoha körülmények között, ez minden egyéb kommentárnál többet mond. A HTMH elnöke összegezte: az idén a magyar kormány több mint 4 milliárd forintot költ arra, hogy segítse a határon túl magyarul tanuló gyerekeket, fiatalokat. Ebben a ciklusban Erdélyből 89 ezer pályázat futott be, többgyerekes családoktól is, gyakorlatilag mintegy 130 ezer erdélyi magyar gyermek részesül ebből. Felvidéken 52 ezer igénylőre számítanak. Kárpátalján több mint 14 ezer, a Vajdaságban 15 ezer, Szlovéniában és Horvátországban kevesebb mint ezer-ezer a jogosultak létszáma. „A magyar költségvetés soha nem fordított ilyen nagy támogatási összeget a határon túli magyar közösségek megsegítésére", mondta Bálint-Pataki József. /(Máthé Éva): Érkezik az oktatási-nevelési támogatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2004. június 19.
A Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ tantestülete jún. 17-én Bálint Kelemen Attilát búcsúztatta, akinek négy évtizedes tanári pályája zárult le. Az 1989-es változás után a tanári kar őt választotta igazgatóul. Nevéhez fűződik a nappali tagozat magyar jellegének helyreállítása és az elméleti líceumi besorolás megszerzése. Visszaadta a magyar nyelvű ballagások fényét, a Brassai-hetet is városi szintű ünnepséggé fejlesztette, beindíttatta az évkönyvek kiadását. Ugyanakkor az állami iskolai használatban lévő helyiségeket engedett át a – jogos tulajdonos – Unitárius Egyháznak, amely akkor még alig remélhette, hogy az épület fölött rendelkezzék. Bálint Kelemen Attila 1992 nyarán a ballagási ünnepségre váratlanul betoppanó Funar magyargyalázó polgármesterrel nem fogott kezet. A polgármester utasította a tanfelügyelőséget, hogy váltsa le az igazgatói tisztségből. A tanfelügyelői bizottság végrehajtotta az utasítást. Nem csak Kolozsvárról, hanem az egész országból, még a határon túlról is jöttek a tiltakozások ezen önkényeskedés ellen. Kádár Attila unitárius teológiai hallgató éhségsztrájkot kezdett. A magyar tantestület végsőkig kitartott Bálint mellett, de végül ősztől el kellett fogadnia az új igazgatót. Azóta Bálint Kelemen Attila a tanári munkának élt. /Gaal György: Tanárt is búcsúztatott a Brassai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
2004. június 21.
Jún. 19-én – 36 év után – ismét önálló közigazgatási egység lett Koronka és Székelybós. Megjelent Virág György, a Maros megyei tanács elnöke, Burkhárdt Árpád alispán, Kelemen Atilla az RMDSZ megyei elnöke is. Az ünnepségen a Koronka szomszédságában épülő Sapientia Egyetem diákjai a magyar nyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozó szórólapokat osztogattak, adakozásra szólítva a helybélieket. /Simon Virág: Új útra lépett Koronka és Székelybós. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./
2004. június 23.
Szászrégenben Nagy András, Mezőcsáváson Szabó Levente, Mikefalván Szilágyi Sándor, Vajdaszentiványon Dani József, Lukafalván Iszlai Tibor, Gernyeszegen Incze Jenő, Backamadarason Csíki József, Nyárádgálfalván Karácsonyi Károly, Gyulakután Gál Sándor lett RMDSZ színekben a polgármester, s ezzel a helyhatósági választások második fordulójában szerzett újabb kilenc mandátummal 37-re emelkedett a megválasztott RMDSZ-es polgármesterek száma Maros megyében – összegezte a tényállást dr. Kelemen Atilla, a szövetség megyei szervezetének elnöke. Veszteség az RMDSZ-nek volt például Küküllőszéplak, ahol a belső viszályok miatt nem lett RMDSZ-es polgármester. Balavásáron az eddigi RMDSZ-es polgármester indult független jelöltként és nyert az RMDSZ mostani jelöltjével szemben. Maros megyében 2000-ben az RMDSZ-nek 29 polgármestere volt, 2004-ben 37 tisztséget sikerült megszereznie, a négy évvel ezelőtti 40 alpolgármesterrel szemben ma 47 alpolgármestert tudhat magáénak a szövetség; 459, azaz 14-gyel több a megye önkormányzataiban tevékenykedő tanácsosok száma, összességében pedig 558 RMDSZ-es képviselő van a megye helyhatóságaiban. Országosan az RMDSZ most 185 polgármesteri helyet szerzett meg, a 2000-es 148-cal szemben. /(Bögözi Attila): Szászrégen mint trófea. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
2004. július 3.
A helyhatósági választások utáni első ülését júl. 1-jén Nyárádszentmártonban tartotta az RMDSZ Maros megyei Önkormányzati Tanácsa. Az ülésen dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének az elnöke jelezte, hogy a megyében az RMDSZ-nek 37 polgármestere, 48 alpolgármestere, 15 megyei és 459 helyi tanácsosa van. Lokodi Edit-Emőke, a megyei tanács nemrégiben megválasztott elnöke hangsúlyozta, a legsürgősebb, amit rendezni kell, az utaké. Azt szeretné elérni, hogy a művelődési intézményeket vegye át a város, Marosvásárhely, ne a megye költségvetéséből kelljen finanszírozni a működésüket. A Hargita megyeiek tapasztalatára alapozva Maros megyében is be szeretnék indítani az idős személyek otthoni ellátását jelentő szolgáltatást. Az önkormányzati tanács ezután új elnökséget választott, miután az eddigi elnök Virág György visszavonult. A testület vezetőjévé egyöntetűen Lokodi Edit-Emőkét választották, az alelnök Péter Ferenc maradt. A titkár Bárczi Győző (marosvásárhelyi alpolgármester) lett. /A Maros megyei Önkormányzati Tanács alakuló ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2004. július 5.
Júl. 3-án Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A helyhatósági választások kiértékelése szerepelt a napirenden. Az SZKT szept. 4-én dönt arról, hogy indít-e önálló magyar államfőjelöltet az elnökválasztásokon. – Az RMDSZ kiválóan szerepelt a helyhatósági választások első és második fordulójában, összegezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke az eredményt. A polgármestereket, alpolgármestereket, megyei és helyi tanácsosokat beleértve mintegy háromezren állnak készen Erdély ügyeinek rendezésére. A magyar közösség továbbra is az egységes politikai fellépést, az egységes magyar érdekvédelmi szövetséget tartja elfogadhatónak. Nem mindegyik RMDSZ-szervezet tudta saját közösségét maga mellé állítani. Ezekben a szervezetekben el kell végezni az önvizsgálatot, és tisztújítást kell tartani. Az RMDSZ nem áll sem baloldalt, sem jobboldalt, hanem középen, hangsúlyozta. Magyarországi politikusok kampányoltak az RMDSZ ellen, szerinte ez a helyzet teljes félreértése, ugyanis "Erdélyben nem a bal-magyar nyomja el a jobb-magyart, vagy fordítva, hanem még mindig a román rendőr hatalmaskodik a székely vagy magyar emberrel sokfelé." "Ma már a közélet néhány területén van autonómiánk, de ennek semmiféle stabilitása nincsen, mert nem nemzeti, hanem politikai hovatartozás alapján tárgyalható, építhető és őrizhető meg" – mondta. Markó szerint a választások legnagyobb újdonsága az etnikai átszavazás, az etnikai válaszfalak leomlása, a román szavazók RMDSZ iránti bizalma. Szatmárnémeti, Szászrégen és Margitta bizonyítja, hogy Erdély több régiójában is szemléletváltás ment végbe. Markó Béla tisztességtelen ajánlatnak minősítette Szász Jenő indítványát, hogy az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek egyeztetések útján fele-fele arányban kellene osztozkodnia az erdélyi magyar közösség parlamenti mandátumain. Markó Béla a kolozsvári helyzetről úgy vélekedett: nem örül annak, hogy nem sikerült kompromisszumos megoldással a kormánypártot is vezető tisztséghez juttatni a megyei tanácsban. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke felajánlotta becsületbeli lemondását erről a tisztségről, mert alulmaradt a marosvásárhelyi polgármester-választáson, de a szövetség vezetése nem fogadta el a gesztust. /Papp Annamária: Megerősített bizalom – a választások üzenete. Kampány után, kampány előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Markó szerencsének tartotta, hogy olyanok vették kezükbe a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megalapításának kísérletét, „akik az RMDSZ-ből képesség, tehetség, munkabírás, éleslátás és tárgyalókészség híján koptak ki”. Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke kijelentette: nincs szükség olyan szoborparkra, melyben Csaba királyfi szobra Orbán Viktorra emlékeztet. Sófalvi László pedig a választások első fordulójára Székelyudvarhelyre delegált európai uniós néppárti megfigyelőcsoportot fideszes kommandónak nevezte. A sepsiszentgyörgyi Márton Árpád úgy vélte, az MPSZ-szel legfennebb csak 95–5 arányban lehetne osztozkodni, a nagyváradi Lakatos Péter viszont arra intett, gyorsan elsüllyedhet az RMDSZ hajója, ha belülről ütnek rajta léket. /L. P.: Lemondatták a választás veszteseit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./
2004. július 5.
Júl. 2-án Marosvásárhelyen tanácskozott az RMDSZ Maros megyei Területi Képviselők Tanácsa. A marosvásárhelyi körzetek egyes képviselői azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy rossz jelöltet állított a marosvásárhelyi polgármester-választásra, azért nem sikerült visszaszerezni a polgármesteri széket. Heves vitát váltott ki a megyei operatív tanács azon határozata is, amelynek értelmében Benedek Imrét felmentették alelnöki tisztségéből (ezt a határozatot zárt ülésen tárgyalták, és a testület nem erősítette meg az OT határozatát). Dudás Annamária a Romániai Magyar Nők Fóruma nevében bejelentette, hogy visszahívják Kakassy Blankát a TKT-ból, mert a szervezet ellen dolgozott (Dudás Annamária szerint Borbély László támogatásával). Ezt a döntést a testület tudomásul vette. Kelemen Atilla megyei elnök kijelentette: a vereség földhöz csapta. Markó Béla Kelemen Atilla védelmére kelt. /Mózes Edith: Felemás értékelő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./ A megyei operatív tanács határozata értelmében Benedek Imrét felmentették alelnöki tisztségéből. Ezt a kérdést zárt ülésen tárgyalta a testület. A zárt ülés után sem Benedek Imre, sem a megyei szervezet elnöke, dr. Kelemen Atilla, sem a TKT elnöke, nem kívánt érdemben nyilatkozni arról, amiről a zárt ülésen szó esett. Úgy hírlik, Benedek Imre egyelőre marad. Szakács János jelezte: nem merték elmondani, hogy Kelemen Attilát nem akarta senki polgármesternek jelölni. Dudás Annamária azt taglalta, hogy kb. száz ember döntötte el ki legyen Marosvásárhely polgármesterjelöltje. – Kritikát hallottam, de önkritikát nem – figyelmeztetett Markó Béla, szövetségi elnök. /(Bögözi Attila): Milyenre kell festeni a gyereket, hogy a vereség ne csapjon földhöz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
