|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kelemen Hunor 2006. május 20.Mintha jobban hajlanának a kompromisszumra a demokraták a kisebbségi törvény tervezetének ügyében, amióta napvilágot látott az országjelentés – derül ki az RMDSZ-es tisztségviselők nyilatkozataiból. A kompromisszumos megoldás a paritásos alapon létrejövő bizottságok lennének, ezekben fele-fele arányban vennének részt a nemzeti kisebbségek és a közigazgatási szervek képviselői. Kelemen Hunor nem tekinti visszalépésnek ezt a kompromisszumos javaslatot. Márton Árpád háromszéki RMDSZ kifejtette: léteznek véleménykülönbségek az RMDSZ és Demokrata Párt (DP) között a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet kapcsán, de az RMDSZ nyitott arra, hogy közelítsék ezeket az álláspontokat. A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája hónapok óta stagnál. /Sz. K.: Meghátrál a DP kisebbségi törvény-ügyben? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./2006. május 20.Kiegyensúlyozott, valós tényekre alapozottként értékelte az országjelentést Kelemen Hunor parlamenti képviselő. Sajtótájékoztatóján közölte, a kisebbségek helyzete az EU számára nem politikai kritérium, ezért nem szerepelnek a romániai magyarságra vonatkozó megállapítások a jelentésben. A politikus Olli Rehn bővítési biztos bukaresti tárgyalásairól elmondta, a biztos tudtára adta mind a frakcióvezetőknek, hogy melyik az a három törvény, amelyeket őszig ajánlatos volna elfogadni. A vagyonvizsgáló hatóság létrehozására, valamint a pártfinanszírozás átláthatóságára vonatkozók mellett a kisebbségi törvény elfogadását is sürgette a biztos. /Kelemen országjelentés-értékelése. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./2006. június 2.Írói vendégoldalakat épít adatbankjához a Transindex.ro portál, a sort Láng Zsolt Marosvásárhelyen élő író, drámaíró honlapja nyitotta. Az Adatbank.ro a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex akadémiai projektje, melyben eddig 35 irodalmár és társadalomtudós vendégoldalát indította el. Bányai Éva és Balázs Imre József irodalmárok választották ki a kiemelkedően jelentős irodalmi szerzőket, akik életműve digitalizáltsága nem megfelelő. Eszerint a következő hónapokban Balla Zsófia, Bogdán László, Csiki László, Demény Péter, Farkas Árpád, Kelemen Hunor, Király László, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, László Noémi, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond és Vida Gábor adatbanki vendégoldalait teszik közzé. Az írói vendégoldalakat követően a kiemelkedő természettudósok és filmesek vendégoldalainak elindítását tervezik. Az Adatbank.ro szakmai irányítója Bárdi Nándor budapesti jelenkortörténész. A vendégoldalak mellett az Adatbank.ro bibliográfiákat, tanulmányköteteket, folyóiratokat, helységnévtárakat, katasztereket, könyvtárkatalógusokat, térképtárakat és egyéb kutatóknak szánt segédeszközöket tartalmaz. /Íróvendégek a Transindex-”bankban”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./2006. június 30.A Nemzeti Liberális Párt (NLP) vezetősége megbízta Teodor Atanasiu védelmi minisztert, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácstól kérje a román csapatok Irakból való visszavonását – jelentette be június 29-én a párt vezetőinek ülése után Calin Popescu Tariceanu kormányfő, az NLP elnöke. A pártok zöme meglepetéssel fogadta a hírt. Calin Popescu Tariceanu elmondta: az iraki és az afganisztáni akciókban való részvétel igen nagy anyagi megterhelést jelent Románia számára. Ha visszavonják Irakból a román katonákat, ezzel mintegy 90 millió dollárt lehet megtakarítani. Teodor Atanasiu védelmi miniszter tájékoztatása alapján összesen 890 román katonát vonnának ki Irakból. A Demokrata Párt (DP) elnöke, Emil Boc súlyos politikai hibának tartja a döntést, és úgy vélte, hogy ez veszélybe sodorhatja a koalíciós pártok együttműködési megállapodását. Az NLP javaslata elhamarkodott arculatakció, nyilatkozta Radu Berceanu közlekedési miniszter. Kelemen Hunor, az RMDSZ képviselője úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ támogatja a román katonák visszavonását Irakból. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke úgy látja: ki kellene dolgozni a román katonák visszavonásának pontos ütemtervét. Traian Basescu államfő elfogadhatatlannak tartja a liberálisok javaslatát. Basescu bejelentette, hogy június 30-ra összehívja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, amelynek hatáskörébe tartozik a visszavonásról szóló döntés meghozatala. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Nicholas Taubman meglepetését fejezte ki Tariceanu bejelentése kapcsán. Hozzátette: Románia egyike az Egyesült Államok legértékesebb és legmegbízhatóbb partnerének. Eddig csak Románia és Lengyelország nem fogadta el csapatai visszavonásának ütemtervét. Magyarország és Ukrajna már kivonta haderejét Irakból, Lettország pedig csupán mintegy 50 főre tehető jelképes alakulatot állomásoztat az arab országban. Legutóbb Olaszország jelentette be csapatainak visszahívását. /Visszavonnák a román katonákat Irakból. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./2006. július 7.Nemzetpolitikai kérdésekről tárgyal az RMDSZ vezetőiből álló küldöttség Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel július 7-én Budapesten. A találkozón jelen lesz Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György, az SZKT, és Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi-, illetve Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, valamint Borbély László ügyvezető alelnök, középítkezési és területrendezési miniszter is. A megbeszélésen az intézményi politikát, a támogatáspolitikát, valamint a magyar kormány átszervezése nyomán felmerülő, az erdélyi magyarságot érintő kérdéseket vitatják meg. – Erre a találkozóra azért kerül sor, mert a magyar kormány konzultálni kíván a határon túli magyarság vezetőivel, így az RMDSZ-szel is a HTMH-val, a támogatási stratégiával kapcsolatosan – jelezte Kelemen Hunor képviselő. – Az RMDSZ már rég azon a véleményen van, hogy ezt a támogatási rendszert át kell alakítani. Ez rendszer ilyen formában nem működtethető tovább, meghaladta az idő – mondta. Kelemen szerint az RMDSZ fenntartja a kulturális és oktatási intézmények működésének hosszú távú támogatásának szükségességét. Megjegyezte azonban: ahhoz, hogy ez sikeres legyen, jobb koordinációra van szükség. – Még nem ismerjük a magyar fél ez irányú álláspontját. Azt gondoljuk, hogy a támogatási rendszer akkor működik jól, ha a nagy célkitűzéseknek, projektek támogatására összpontosít, és nem aprózza el a magyar adófizetők pénzéből a határon túli magyarságnak juttatott támogatást. A nagy projektek közé sorolandók a kultúrát, az oktatást és az informatikát érintő tervek. Továbbra is fontosnak tartjuk a szórvány oktatási projektek támogatását, vagy az erdélyi magyar kultúra digitális adatbázisának megteremtésére vonatkozó elképzelések támogatását – mondotta Kelemen. – A másik elv, amely mellett kitartunk, az, hogy ne döntsenek rólunk – nélkülünk. A konzultáció legyen ténylegesen konzultáció. Az egyeztetés első lépése a HTMH-ra vonatkozik, amely – mint tudjuk – átkerül a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Ezt a döntést elfogadhatónak tartjuk. A hivatal lefokozásával, eljelentéktelenítésével viszont nem értünk egyet – nyilatkozta Kelemen Hunor. /N.-H.D.: Gyurcsánnyal tárgyalnak az RMDSZ vezetői. Kelemen Hunor: Régóta szorgalmazzuk a támogatási rendszer átalakítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2006. július 21.Lemondott Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, Gheorghe Fulga a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ és a Virgil Ardelean, a Belügyminisztérium hírszerzési szolgálatának elnöke, lemondásuk Omar Hayssam eltűnésének következménye, jelentette be július 20-án Adriana Saftoiu elnöki szóvivő azután, hogy Traian Basescu államfő összehívta a titkosszolgálatok vezetőit annak tisztázására, mi történt Hayssam szabadlábra helyezése után. A szíriai üzletembert terrorizmussal vádolják, ő az Irakban tavaly elrabolt újságírók ügyének fő gyanúsítottja. Amikor egészségügyi okok miatt szabadlábra helyezték, egyik szolgálat sem folytatta a megfigyelését. A három vezető lemondását elfogadta az elnök. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő szerint Timoftéék lemondásának már nagyon rég meg kellett volna történnie. „Traian Basescuban már régóta halmozódott az elégedetlenség a három titkosszolgálati vezetővel szemben, gesztusuk szinte bizonyosan az államfő nyomására született. Egyikük sem olyan, hogy önszántából megváljon a tisztségétől” – nyilatkozta a politikus, aki szerint Omar Hayssam eltűnése csupán ürügy volt Basescu számára, hogy megváljon tőlük. Kelemen Hunor úgy véli: a titkosszolgálatok élén legalább 4-5 hónapig tartó „ideiglenességi állapot” várható, mert Timofte, Fulga és Ardelean helyettesei már Basescu emberei. „Ezért az államfő várhatóan nem siet majd az új vezetők kinevezésével” – mondta Kelemen. A titkosszolgálatok vezetőit az elnök javaslatára a parlament nevezi ki. A lemondott három titkosszolgálati vezető még Ion Iliescu korábbi elnöktől kapta megbízatását. /Cseke Péter Tamás, Isán István Csongor: Földrengés a hírszerzésnél. Lemondott a három legnagyobb titkosszolgálat vezetője. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ A titkosszolgálatok vezetőinek lemondásával Románia eljutott a teljes káosz közvetlen közelébe. Az államelnöki hivatal közlése annyit elárul, hogy a hármak lemondását maga az államfő kérte. Az elnök most már eléggé konszolidáltnak érezhette hatalmát ahhoz, hogy lefejezze azokat a titkosszolgálatokat, amelyekkel hatalomra jutása után lepaktált, írta Salamon Márton László, a lap főmunkatársa. /Salamon Márton László: Hármat egy csapásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./2006. július 21.Kelemen Attila állatorvosi szakon, majd filozófián diplomázott, szerkesztett, vers- és prózakötete jelent meg, hat éve képviselő, háznagy. Kelemen B. Kiss Botonddal együtt szerkesztette a nyolcvanas évek végén a Napoca Universitara magyar oldalait, amelyekben irodalmi írások is megjelentek. 1989 után Kelemen Attila a kolozsvári Jelenlét társalapítója is volt. Úgy indították a Jelenlétet, hogy nem kaptak senkitől egy vasat sem. Az erős baráti szál, ami B. Kiss Botondhoz fűzte, a Jelenlét időszakában megszakadt, és Kelemen otthagyta a lapot. /Cseke Péter Tamás: Mínuszévek és zárójelek. Beszélgetés a lapalapító Kelemen Hunor képviselővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./2006. július 25.Kezd erkölcstelen lenni az RMDSZ magatartása, akárcsak a konzervatívoké, és nincs amiért kormányon maradnia, jelentette ki Cezar Preda, a Demokrata Párt alelnöke. Az autonómia elképzelésekről leszögezte: az RMDSZ ehhez Romániában nem talál partnert. Kelemen Hunor képviselő a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ vezetősége dönt majd arról, hogy mikor lép ki a kormányból, de ez semmiképpen sem akkor következik be, amikor Cezar Preda megüzeni. /Preda: lépjen ki a kormányból az RMDSZ! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./2006. július 26.Ellenérzésekkel fogadták mind az ellenzéki pártok, mind a koalíciós partnerek Traian Basescu elnök azon bejelentését, miszerint nem nevez ki új vezetőket a titkosszolgálatok élére, csak miután a parlament elfogadta a pártok és a civil szféra által vitatott nemzetbiztonsági törvényeket. Egyesek szerint az államfő zsarolja a parlamentet, mások szerint csak az időt húzza, hiszen nagyon is kedvező számára ez az átmeneti állapot. Ion Stan (SZDP), a képviselőház titkosszolgálatot felügyelő bizottságának elnöke szerint Basescu bejelentése újabb bizonyítéka annak, hogy az államfő semmibe veszi a parlamentet és az alkotmányt. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő szerint Basescu szabályosan zsarolja a parlamentet. /Kiújul a vita a nemzetbiztonsági törvényekről. Basescunak kedvez az átmeneti állapot – vélik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./2006. július 27.Egyelőre szórványos vita zajlik az RMDSZ megújulásáról. Az ÚMSZ július 19-i számában közölte Borboly Csaba írását, amelyben a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke javaslatokat fogalmazott meg az RMDSZ megújítására. Borboly Csaba nézeteit az ÚMSZ nem osztja, és nem is utasítja el. Az RMDSZ vezető tisztségviselői nyilatkoztak a szövetség megújulásáról alkotott nézeteikről. Elsősorban a struktúra megújításában kell gondolkodni – vélte Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke. A területi szervezetekre és az önkormányzatokra kell koncentrálni nagy mértékben, ezeket meg kell erősíteni. Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke szerint az RMDSZ-nek politikai párttá kell válnia. Az Operatív Tanácsnak legalább havonta össze kellene ülnie, a kongresszusnak pedig két évenként. Az SZKT-elnök nem tagadja, hogy az SZTK ellaposodott. A testület évente csak négyszer ül össze. Markó Béla szövetségi elnök szerint változtatni kell, de a párttá alakulással nem ért egyet. Takács Csaba ügyvezető elnök a szövetség szerkezetén nem változtatna, csak a mechanizmusokon. Ő is elégedetlen az SZKT-val, „de nem állítaná, hogy nem működik”. Takács Csaba nem hiszi, hogy a pártosodás irányából jönnének a megoldások. Verestóy Attila, az RMDSZ felsőházi frakciójának elnöke szerint „egy teljes értékű RMDSZ újraszervezésére van szükség”. /Szőcs Levente: ÚMSZ-vitafórum az RMDSZ megújulásáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./2006. július 31.Az RMDSZ megújulásának lehetőségeiről beszélt a Félszigeten Nagy Zsolt informatikai miniszter. A miniszter a szövetség párttá alakulását támogatja. Szerinte egy olyan új generációra van szükség, amelynek nem az a legfontosabb, hogy mandátuma első évében meggazdagodjon, s aztán kivásárolja a következő mandátumot, hanem az, hogy hogyan lehet ezt az országot valóban európaivá tenni. Nagy Zsolt vállalja a generációs váltás vezetőjének szerepét. Úgy vélte: az SZKT-nak az a baja, hogy rutinszerűvé vált. Nagy Zsolt szerint a belső fegyelem, a hatékonyság és a számon kérhetőség szempontjából kell pártszerűen működtetni a szövetséget. „Az RMDSZ-nek nagyon jó elnöke van, aki sokat bizonyított az elmúlt 16 év alatt, s aki politikai karrierjének a csúcsán van – szögezte le Nagy Zsolt. „Egy olyan, fiatal tisztségviselőkből álló csapatra gondolok, amelyben parlamenti képviselők – Kelemen Hunor, Máté András Levente, Antal Árpád, Kovács Attila -, illetve kormányzati képviselők – Winkler Gyula, Tánczos Barna, Orosz Gergely – vannak jelen.” – mondta. Leszögezte: nem tárgyal az RMDSZ külső ellenzékével. Cáfolta, hogy az RMDSZ baloldali, és akik az RMDSZ-en kívül vannak, azok jobboldaliak. A miniszter szerint az RMDSZ jobb-közép szervezet, jobboldali gazdaságpolitikával, továbbá Szász Jenő nem tárgyalópartner az RMDSZ számára. /Bögözi Attila: Belső reformra van szükség. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./2006. augusztus 2.Megújulni készül az RMDSZ, nyitást tervez. Olyan szövetséget kívánnak létrehozni, amelyben mindenki megtalálhatja a helyét – jelentette ki Tusnádon Markó Béla. Az RMDSZ-en belül, prominens vagy kevésbé ismert politikusok mondanak véleményt. Egy azonban közös bennük: mindannyian úgy vélik, egyetlen szervezetnek, pártnak kell képviselnie a romániai magyarság érdekeit. Vitaindítónak is tekinthető Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács fiatal alelnökének eszmefuttatása, aki kifogásolta, hogy ,,ma a szervezeten belül számos bebetonozott szereplő van, olyanok is, akiknek vezetői posztját nem a teljesítmény, hanem a kapcsolati tőke szavatolja”. Hasonlóan Nagy Zsolt miniszter úgy látja, jól leosztott szerepek vannak az RMDSZ-ben, nehéz elérni, hogy valaki bekerüljön a ,,sztárcsapatba”. A fiatalításra alapozott. Előretörőben tehát az ifjú farkasok. Verestóy Attila úgy véli, alulról, minél több embert bevonva kell megkezdeni az újraépítkezést, ,,az RMDSZ-ben helye van mindenkinek, aki vállalja a munkát” – jelentette ki. Kelemen Hunor a struktúrák megújításában látja a lehetőséget. A szövetségi elnököt senki sem kritizálja. /Farkas Réka: Faldöngetés kívül, belül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./2006. augusztus 4.Ismét vita folyik az RMDSZ-ben arról, hogy a szervezetnek pártként vagy szövetségként kell tovább működnie. Az RMDSZ legutóbbi, Szatmárnémetiben tartott kongresszuson a küldöttek többsége úgy döntött, hogy a Tőkés László által betöltött tiszteletbeli elnöki tisztség törlésével kizárja a belső ellenzéket. A pártosodás irányába tolná a szervezet jövőjét Nagy Zsolt, aki Kelemen Hunorral, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnökével együtt a fiatal generáció prominens képviselője. A fiatal politikusok tervükhöz az idősebb korosztály körében is támogatókra találnak, Frunda György is ezt szorgalmazza. A párttá alakulás ellenzői között vannak a szövetség jelenlegi vezetői, Markó Béla és Takács Csaba ügyvezető elnök. /Párt vagy érdekvédelmi szervezet? Forró nyárhoz illő vita az RMDSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./2006. augusztus 12.Jogilag nem vonhatók felelősségre azok a politikusok, akikről megállapítják, hogy másoknak ártva, együttműködtek a kommunista hatalmat kiszolgáló Szekuritátéval, noha korábban ennek ellenkezőjét vallották, jelentette ki Frunda György, az RMDSZ szenátora, hozzátéve: őket csak a szavazópolgárok „büntethetik meg” a következő választásokon. A legutóbbi parlamenti választások előtt ugyanis minden törvényhozónak nyilatkozatot kellett tennie arról, hogy együttműködött-e az egykori Szekuritátéval, vagy sem. Augusztus 11-én a Gandul című napilap nyilvánosságra hozta annak a 29 politikusnak a listáját, akikről a titkosszolgálatoktól az elmúlt hetekben újabb dossziék érkeztek a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS). A neveket Cazimir Ionescu, a CNSAS szóvivője nem erősítette meg, ugyanakkor megállapítható, hogy az elmúlt napok kiszivárogtatásainak zöme hitelesnek bizonyult. Ezen a listán a politikusokat több kategóriába sorolták annak függvényében, hogy milyen viszonyuk volt az egykori politikai rendőrséggel. A megfigyeltek iratcsomójával rendelkezik az a személy, akinek minden lépését az egykori Szekuritáté nyomon követte. A hálózati típusú iratcsomóval azok rendelkeznek, aki nyilatkozatban vállalták, hogy jelentéseket írnak a politikai rendőrségnek. Ha valakiről megfigyelési dosszié kerül elő, az még nem garancia arra, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval, hiszen a titkosszolgálat a megfigyelt személyek egy részét is behálózta. Így például a Gandul szerint Frundának a megfigyelési dossziéja mellett hálózati iratcsomója is előkerült. A helyzetet bonyolítja, hogy az iratok között sincs rend, s az átvilágítók sokszor a megfigyelési dossziékban egyértelműbb, besúgói múltról tanúskodó bizonyítékot találnak, mint a hálózati aktákban. Az RMDSZ-es vezetők közül eddig mind cáfolták azt a gyanúsítást, hogy együttműködtek volna az egykori politikai rendőrséggel. Korábban Markó Béla, Verestóy Attila és Frunda György is hangsúlyozta, hogy csak megfigyeltek voltak, Borbély László pedig tagadta, hogy aláírt volna nyilatkozatot a Szekuritáténak. Sógor Csaba is cáfolta, hogy együttműködött volna az egykori titkosszolgálattal. Közölte: Tőkés Lászlóval folytatott kapcsolatáról kellett három jelentést írnia, az első kettőt 1984-ben, a harmadikat pedig 1989-ben, a Román Kommunista Párt novemberi kongresszusa előtt, amikor nyílt levelet intézett Nicolae Ceausescuhoz, hogy a hatóságok hagyják abba Tőkés László zaklatását. Kelemen Hunor elmondta: két egyetemista társát fedezte fel besúgói közül az eddig rendelkezésére bocsátott iratokból. Garda Dezsőt sem lepte meg, hogy megfigyelték, szerinte a Szekuritáté utóda, a Román Hírszerző Szolgálat az ő telefonbeszélgetéseit még manapság is lehallgatja. /B. T.: Frunda: Csak a szavazók ítélkezhetnek a politikusokról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./2006. augusztus 15.Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselő a volt politikai rendőrség iratcsomóinak nyilvánosságra hozásával kapcsolatosan leszögezte: Aki együttműködött a Szekuritátéval, az ne vállalhasson köztisztséget. Emlékeztetett, hogy az érdekvédelmi szervezet megvált azoktól a politikusoktól és közéleti szereplőktől, akik esetében felmerült az együttműködés gyanúja. Példaként Bárányi Ferenc volt egészségügyi minisztert és Fazakas László margittai lelkipásztort említette. Kelemen Hunor elújságolta, nemrég vette kézbe a róla szóló megfigyelési dossziét. Az iratcsomó teljes tartalmát az interneten nyilvánosságra fogja hozni. Kelemen szerint feltevődik a kérdés: miért csupán ennyi iratcsomót hoztak nyilvánosságra? Miért Cosmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (NKP) elnöke hozza nyilvánosságra az információkat a politikusok iratcsomóiról? Hozzátette: a dossziék nyilvánosságra hozását Traian Basescu államfővel kellene kezdeni. Nem maradhatnak ki a polgármesterek, városi tanácsosok, valamint a befolyásos újságírók és egyházi vezetők sem. /K. O.: Ideje megszabadulni a volt besúgóktól. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./2006. augusztus 15.Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Kelemen Hunor parlamenti képviselő az érdekvédelmi szervezet reformjáról fejtette ki véleményét augusztus 14-én, sajtóértekezleten Az alelnök szerint az RMDSZ szerkezeti struktúrájának átalakítása „az első olyan kezdeményezés, amely nem valaki vagy valami ellen, hanem valamiért” történik. Cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a szervezet reformját kezdeményező csoport „székszerzésben” lenne érdekelt. – Érdekvédelmi szervezetüknek pártszerűbben kellene működnie, lényeges, hogy valamennyi politikai irányvonalnak teret biztosítsunk – hangsúlyozta. A háromhavonta ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem alkalmas a gyors politikai reagálásokra. Elengedhetetlen egy állandósított, gyorsan reagáló testület létrehozása. /K. O.: Pártszerűbben működjön az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Javítani kell az RMDSZ kommunikálási stratégiáján is, hiszen az RMDSZ a magyar közösség sajátos problémái mellett a társadalom minden rétegét érintő kérdésekben is részt vesz, és ez nincs eléggé jelen a köztudatban – jelentette ki Nagy Zsolt miniszter, hozzátéve: „a szervezet kezdeményezhetne hangsúlyozottabban az élet számos területén megnyitva a kommunikációt a román társadalom fele.” Kelemen Hunor felvetette a politikai érdekképviselet és a társadalomszervezés szétválasztásának ötletét. /Vincze Judit: Elavult struktúrákra kezelést javasolnak a fiatalok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./2006. augusztus 15.Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány képviselője az eddigi támogatások folyósításáról tájékoztatott. A Szülőföldön Magyarul elnevezésű program keretében az oktatási-nevelési támogatásra 126 877 pályázatot fogadott el a kuratórium, s 5387 hallgatói támogatást ítéltek meg. Az elfogadott pályázatok számát illetően minimális növekedést észleltek. Kelemen hangsúlyozta: nem szűnik meg az oktatási-nevelési támogatás, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ígéretet tett ennek folytatására. A felsőoktatásban tanulók támogatására 285 szociális ösztöndíjat hirdettek meg, amelyre 526 fiatal nyújtott be pályázatot. Középiskolások számára 150 szociális ösztöndíjat hirdettek meg, a rendelkezésre álló helyekre 299-en adtak be pályázatot. Nagy Zsolt, a Progress Alapítvány vezetője a Szülőföldön az információs társadalomban nevű program révén megvalósított informatikai fejlesztésről számolt be: összesen 162 személyi számítógépet és 51 nyomtatót vásároltak, amivel 51 iskola eszközparkját sikerült felújítaniuk. Sikerült a különböző civil szervezetek segítségével 89 eMagyar pontot, internet-kapcsolattal rendelkező számítógépes hálózat létrehozniunk. /K. O.: Nem szűnik meg az oktatási-nevelési támogatás. Informatikai fejlesztés vidéki településeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./2006. augusztus 16.„Remélem, nem csak taktikai jellegű kezdeményezés a részükről” – jelentette ki a Szabadság kérdésére Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A püspök Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszternek, valamint Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselőnek az RMDSZ megújítását szorgalmazó kijelentéseire reagált. „Azt hiszem, hogy a spanyolviasz jelenségről van szó. Hosszú ideje keményen bíráltuk az RMDSZ csúcsvezetőségét amiatt, hogy az RMDSZ antidemokratikus irányt vett, és a saját törvényeit, programját sem tartja be, lásd a belső választások vagy az autonómiapolitika kérdését. Az RMDSZ nomenklatúrájába tartozó két ember, akik nagyon sokat köszönhetnek Markó Béla szelekciós politikai kiválasztásának, végre maguk is azt mondják, amit mi már régóta hangoztatunk, és amit hosszú évek óta ők is akadályoztak”, mondotta Tőkés László. A püspök emlékeztetett: a legutóbbi ajánlatot a tusnádfürdői nyári szabadegyetem alkalmával tették az RMDSZ-nek a párbeszédre vonatkozóan. „Szeretnénk az autonómia kerekasztalt is összehozni, ez elől nem zárkózott el az RMDSZ elnöke sem”, fejtette ki Tőkés László. Az RMDSZ képviselőinek a szövetség megújítására vonatkozó javaslatát Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy értékelte, hogy ezeket természetesnek tartja a jövő évi kongresszus előtt. /P. A. M.: Tőkés: újra felfedezték a spanyolviaszt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./2006. augusztus 17.Arra kérdésre vonatkozóan, hogy büntetőjogilag felelősségre vonhatók-e a korábban magukat tisztának tekintő, az átvilágítók rostáján mégis fennakadó politikusok az RMDSZ jogász politikusai közül, Frunda György és Máté András Levente nemmel, míg Ecktstein-Kovács Péter igennel válaszolt. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) csíkszeredai szervezete felkérte Garda Dezsőt, Kelemen Hunort, Sógor Csabát és Verestóy Attilát, hogy hozzák nyilvánosságra a teljes dossziéjukat. Az MPSZ csíkszeredai elnöke, Márton Róbert kijelentette, a Székelyföld lakói képesek lesznek az iratok alapján eldönteni: ki volt besúgó, és ki nem. Hasonló módon kezdeményezte a Transindex internetes újság, hogy Frunda György szenátor is hozza nyilvánosságra a Szekuritáté vele kapcsolatos anyagát. /Traian Basescu: nem lesz megtorpanás az átvilágításban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./2006. augusztus 17.Nagy Zsolt informatikai- és távközlési miniszter majdnem két hete a Félszigeten közölte, hogy belső reformok szükségesek az RMDSZ-ben. A kolozsvári sajtótájékoztatón újra kifejtette véleményét Kelemen Hunorral együtt. Kérdéses, hogy Nagyot nem-e akarják eszköznek használni azok a második vonalban lévő politikusok, akik megunták már a jelenlegi vezetés évtizedes uralmát? Nagy akciójának megvan a legitimitása, vannak, akik háttérből segítik őt. Vajon a nagy öregek, Verestóyék, Eckstein-Kovácsék stb. mit szólnak ehhez a kérdéshez? Az RMDSZ-nek jól jönne egy belső indíttatású reform, mert ezzel megújíthatnák magukat anélkül, hogy rájuk fogják: az ellenzék súlya alatt hajoltak meg. /Lehoczky Attila: Nagy Zsolt bekeményít. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./2006. augusztus 18.A Demokrata Párt (PD) félreállítása révén új kormánykoalíciót alakítana a Konzervatív Párt (PC). A PC az összes parlamenti pártot megkereste javaslatával, amely szerint 2007. január 1-jétől Románia élén egy új, PD nélküli kormánynak kellene állnia. A Nagy-Románia Párt kivételével egyelőre egyetlen politikai alakulat sem mutatott érdeklődést az ajánlat iránt. Voiculescu, a konzervatívok elnöke szerint mindez nem azt jelenti, hogy a PC kilép a koalícióból. „Az RMDSZ nem vesz részt egy ilyen kezdeményezésben” – nyilatkozta Kelemen Hunor parlamenti képviselő, háznagy. /Gujdár Gabriella: Száműzné a demokratákat Voiculescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2006. augusztus 25.Markó Béla abban az esetben vállalja, hogy a jövő év első felében sorra kerülő kongresszuson ismét őt jelöljék RMDSZ-elnöknek, ha a kollégái is ezt akarják – jelentette ki. Az elmúlt napokban több román lap is homályos RMDSZ-beli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a jövő évi kongresszus alkalmából Markó Bélának szándékában állna visszavonulni a szervezet éléről. A reformtörekvésekről kifejtette: ő is egyetért azzal, hogy az RMDSZ-t meg kell újítani, ezért a két fiatalabb vezető politikus, Nagy Zsolt és Kelemen Hunor az ő engedélyével nyilatkozott erről nemrég Kolozsváron. /B. T.: Markó RMDSZ-elnök maradna. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./2006. augusztus 26.Eckstein Kovács Péter szenátor azt javasolja, hogy hozzák nyilvánosságra mindazon politikusok nevét, akik azon dossziékban szerepelnek, amelyeket a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) titkosnak minősített. Bejelentette: módosító javaslatot fog benyújtani a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működésére vonatkozó 16-os rendelethez. – Kötelezni kell a titkosszolgálatokat arra, hogy közöljék azon politikusok nevét, akik dossziéi titkosítva vannak – mondotta Eckstein Kovács Péter, aki szerint ki kell iktatni a „politikai rendőrség” fogalmát. Ami a verespataki bányakitermeléssel kapcsolatban olyan törvénytervezet előterjesztését tervezi, melynek értelmében tilos lenne a ciánnal való kitermelés. Az RMDSZ belső reformjával kapcsolatban leszögezte, kötelezővé kell tenni az általános belső választásokat, emellett az SZKT-ban való képviselet is módosításra vár. Eckstein Kovács Péter kijelentette, nem bízik Borbély László miniszter által megfogalmazott ötletekben. Borbély az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán megpróbálta eltávolítani Tőkés Lászlót, most pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal való együttműködésről beszél. Üdvözli viszont Nagy Zsolt távközlési miniszter és Kelemen Hunor képviselő reformtörekvéseit. /Eckstein: elő a titkosított dossziékkal rendelkező politikusokkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./2006. augusztus 28.A volt Szekuritáté ügyeinek nyilvánosságra hozatala során lebukott az első kolozsvári magyar ügynök. Kelemen Hunor parlamenti képviselő egykori egyetemi társáról van szó, Kovács Zoltánról, akit az RMDSZ a Kolozs megyei Állategészségügyi Igazgatóság igazgató-helyettesi pozícióba juttatott. Kelemen Hunor elolvashatta megfigyelési dossziéját, kiderült, hogy három besúgó jelentett róla. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke felszólította Kovács Zoltánt hogy mondjon le tisztségéről. Kovács Zoltán kijelentette: nincs tudomása arról, hogy általa írt jelentéseket találtak volna Kelemen Hunor dossziéjában. Viszont pontosan tudja a fordítottját, éspedig, hogy a szeku követte őt, s hogy erről feljegyzést is készítettek. /Lebukott az első kolozsvári magyar ügynök? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./2006. augusztus 28.A 2003-as szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után annyira elhaltak a belső kritikai hangok, hogy most a vita ténye is újszerűnek tűnik. Azonban csak a naivak gondolhatják, hogy a 2007-es kongresszus előtt valós alternatívákat felmutató valós csoportok közötti valós versengés kezdődött el. A verseny hitelességét mindenekelőtt kérdésessé teszi, hogy a reformerként megjelenő csoportok megvárták a karmester beintését; azt követően léptek a nyilvánosság elé, hogy Markó Béla Tusványoson megnyitotta a kongresszus előtti párbeszédek idényét. Mindannyian csak Markó-epigonok; azt ismételgetik visszhangként, amit a vezér már kijelentett, írta Gazda Árpád, a lap munkatársa. Gyanússá teszi a párbeszédet, hogy senki nem tör a Markó tisztségére. A megmutatkozó csoportok továbbra is az elnök oldalvizein lapátolnának. Legfennebb azt tekintik kérdésnek, hogy ki álljon majd Markó Béla mögött a 2007-es kongresszus utáni csoportképen: a Borbély László–Verestóy Attila–Takács Csaba–Frunda György négyes, a Nagy Zsolt és Kelemen Hunor nevével fémjelzett utánpótláscsapat, vagy netán a Borboly Csaba-féle ifik. Arra senki nem gondol, hogy elszámoltassa Markó Béla elnököt a szövetség – vezetése alatt eltelt – 13 évével, számon kérje az autonómiatörekvéseket, melyek képviselete a Markó-érában torpant meg. /Gazda Árpád: Vállveregetős ellenzékiség. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./2006. augusztus 28.Szükségesnek tarja az RMDSZ-reformot Eckstein-Kovács Péter szenátor, ellenben nem bízik Borbély László területrendezési miniszter javaslatainak őszinteségében. Borbély kifejtette, hogy párbeszédet kell folytatni az olyan szövetségen kívüli szervezetekkel, mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség. – Borbély László a 2003-as szatmárnémeti kongresszuson egyik kezdeményezője volt Tőkés László egykori RMDSZ tiszteletbeli elnöknek a szervezetből való eltávolításának – magyarázta Eckstein-Kovács Péter. A kongresszuson történtek fényében Borbély javaslata már nem hiteles. A szenátor üdvözölte Nagy Zsolt távközlési miniszter és Kelemen Hunor képviselő reformtörekvéseit, majd elmondta: nem tartja jó ötletnek az RMDSZ párttá alakulását. /Kelemen Tamás: Eckstein-Kovács: hiteltelen Borbély László reformjavaslata. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./2006. augusztus 29.Göncz Kinga külügyminiszter Bukarestbe utazott, augusztus 28-án tárgyalt Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszterrel. A következő közös román–magyar kormányülés előkészítése, a regionális együttműködés, a romániai magyar nyelvű felsőoktatás, a Nabucco-gázvezeték programja, a romániai kisebbségi törvény mielőbbi elfogadása, a Gozsdu Alapítványról szóló megállapodása romániai ratifikálása, a magyarországi román kisebbség helyzete egyaránt szerepelt a két külügyminiszter tárgyalásán. A megbeszélések után Göncz Kinga elégedetten állapította meg, hogy kedvezően fejlődnek a két ország gazdasági kapcsolatai. Elmondta, Magyarország gyakorlati, kézzelfogható eredményeket vár a tervezett közös kormányüléstől. Magyarország eddig is egyértelműen támogatta Románia mielőbbi európai uniós csatlakozását. Budapest számára fontos, hogy a romániai kisebbségi törvény tervezetét még az ősz folyamán, az EU-csatlakozás előtt eredeti – tehát a román kormány által előterjesztett – formájában fogadja el a román parlament. A magyar fél felvetette a verespataki aranykitermeléssel kapcsolatos beruházás tervének témáját. A magyar álláspontot szerint a beruházás megvalósulása kockázatos lenne Magyarország és a többi környező ország számára. Göncz Kinga a romániai magyar nyelvű felsőoktatás ügyét is megemlítette a tárgyaláson. Szerinte fontos, hogy ne csak a humán tudományok terén legyen lehetőség erre. Beszéltek a Sapientia Egyetem akkreditálásáról, finanszírozásáról. Ungureanu kifejezte Románia érdekelt abban, hogy az EU-csatlakozást követően a magyar munkaerőpiac megnyíljon a román munkaerő előtt. Göncz Kinga Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével is megbeszélést folytatott. Markó hangsúlyozta, a kisebbségi törvény elfogadása garancia lenne arra, hogy ebben az országban ne lehessen már visszalépni a helyi magyarságot érintő eredmények terén Markó Béla a megbeszélésen aggasztónak nevezte, hogy Szlovákiában a kisebbség és a többség, azaz a magyarság és a szlovákság között az utóbbi időben feszültségek tapasztalhatók. „Jónak tartjuk, hogy a magyar kormány ebben a kérdésben erőteljesen fellépett. Az a kérésünk, a következőkben is minél határozottabban álljon ki” – hangoztatta az RMDSZ elnöke. Markó kifejezte elégedetlenségét amiatt is, hogy a kisebbségi törvény parlamenti elfogadásának folyamata nem halad előre Romániában. Kérte a miniszter asszonyt, hogy a magyar kormány továbbra is támogassa az RMDSZ-t ennek a kérdésnek a megoldásában. A magyar külügyminiszter a romániai magyar nyelvű oktatás témájával is összefüggésbe hozta a kisebbségi törvény tervezetét. Az egyetemi autonómia és a kisebbségi jogok akár összeütközésbe is kerülhetnek egymással. A kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan Göncz Kinga megbeszélgetést folytatott Basescu elnökkel, aki kifejtette: nem tud elfogadni semmiféle pozitív diszkriminációt, elutasítja a kisebbségek képviseleteinek vétójogát. Göncz Kinga tárgyalt Tariceanu miniszterelnökkel, aki derűlátó a kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan, és azt reméli, hogy a román parlament ősszel megszavazza azt. A román miniszterelnök nem foglalt állást a verespataki beruházás ügyében, a román államfő pedig a közmeghallgatások eredményét szeretné megvárni. /Magyar–román külügyminiszteri találkozó. Bukarestbe látogatott Göncz Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Az oktatási támogatások kapcsán Markó Béla és Kelemen Hunor parlamenti képviselő a támogatási rendszer újragondolását, valamint a hatékonyság és az európai versenyképességet biztosító támogatás biztosítását szorgalmazta. /Gujdár Gabriella: Változó viszonyok a magyar-román és a magyar-magyar kapcsolatokban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./2006. augusztus 30.Markó Béla, az RMDSZ elnöke is megerősítette, hogy Kovács Zoltán, a Kolozs megyei állategészségügyi igazgatóság aligazgatója egyetemista évfolyamtárásáról, Kelemen Hunor parlamenti képviselőről jelentett a Szekuritáténak. Takács Csaba ügyvezető elnök szólította fel lemondásra az RMDSZ által funkcióba juttatott tisztségviselőt. Markó elmondta: ez a leváltás is bizonyítja, hogy az RMDSZ következetes a már évek óta alkalmazott gyakorlathoz, miszerint ha valamelyik tisztségviselőjével szemben komoly gyanú merül fel arról, hogy együttműködött az egykori titkosszolgálattal, azonnal megválik tőle. A Szekuritáté ügyeinek nyilvánosságra hozatala során lebukott első kolozsvári magyar ügynök a Cristian fedőnevet viselte. /B. T.: Markó is megerősítette „Cristian” lebukását. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./2006. szeptember 1.Szükség van az RMDSZ reformjáról szóló vitára, hiszen azt ő maga kezdeményezte, szögezte le a vele készített interjúban Markó Béla RMDSZ-elnök. Az RMDSZ mindig képes volt a változásra és a megújulásra. Amikor Kelemen Hunor és Nagy Zsolt elégedetlenségüknek adnak hangot, azt semmiképp sem ellenzéki álláspontról teszik. Markó szerint a mostaninál felelősebb viszonyokat kell kialakítani az RMDSZ-en belül, továbbá újragondolná a civil szervezetekkel, egyházakkal, szakmai és ifjúsági szervezetekkel való munkamegosztás kérdését. Nem kell feltétlenül az RMDSZ-nek elvégeznie azt a munkát, amely ezekre a szervezetekre hárul. Ilyen értelemben újragondolná az RMDSZ különböző testületeinek, az Ügyvezető Elnökség, a Szövetségi Egyeztető Tanács, de a SZKT szerepét is. Előbb-utóbb létre kell hozni a magyar kulturális autonómiatanácsot. Markó kijelentette, meghív minden civil, szakmai, ifjúsági szervezetet és az egyházakat, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselőit, hogy üljenek le külön-külön, beszéljék meg a közös gondokat. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e az együttműködést az EMNT-vel és a Magyar Polgári Szövetséggel, Markó azt fejtegette, hogy „megpróbálnak megosztani bennünket. A román politikai életben az egyik feladatunk: egységesnek maradni”. Az RMDSZ-en kívül állóknak föl kell ajánlani a lehetőséget az RMDSZ-ben való együttmunkálkodásra, és meg kell kérdezni, hogy szerintük mi nem jó az RMDSZ-ben. Markó kijelentette, vállalja az elnöki tisztet a jövőben is. /Gujdár Gabriella: Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a Szövetség belső reformjáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./2006. szeptember 4.– Az európai uniós csatlakozást követően teljesen más megvilágításban jelentkezik majd az elvándorlás és az otthonmaradás kérdése – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 2-án a Félixfürdőn tartott V. MIÉRT Akadémián. Amennyiben az ideiglenes nyugat-európai vagy magyarországi tartózkodás akadálymentesebbé válik, a végleges elvándorlásra való késztetés sokak számára megszűnik – mondta. A politikus a Demográfia, statisztika tükrében a romániai magyar ifjúság című rendezvényen vett részt. Előadást tartott többek között Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal képviseletében, Arató Gergely, magyar oktatásügyi államtitkár, Antal Árpád parlamenti képviselő, Veres Valér, a Kolozsvári Egyetemi Intézet igazgatója, Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége keretén belül működő demográfiai munkacsoport vezetője, valamint Csata Zsombor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékéről. Az előadók a demográfiai mutatóknak politikai döntések általi befolyásolásáról, a romániai magyar fiatalság jövőképéről beszéltek. Antal Árpád figyelmeztetett: évente körülbelül 17 ezer magyar ember vándorol el Erdélyből, mely számarány egy Kovászna nagyságú városnak felel meg. Úgy vélekedett: a Magyarországra történő kivándorlást nagy mértékben az anyaországi politikusok is gerjesztik, akik néha beismerik, hogy Magyarország népességcsökkenését az anyaországon kívül élő magyarság áttelepedésével szeretnék pótolni. /Kiss Olivér: Markó: az EU-tagság megállíthatja az elvándorlást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ „Nem valakik ellen, hanem valamiért” kívánnak felszólalni azok a reformot sürgető fiatal RMDSZ-es politikusok, akik az elmúlt hétvégén a Félixfürdőn megrendezett V. Miért Akadémián első alkalommal mutatkoztak be a sajtó képviselői előtt. Mindannyian az RMDSZ szerkezetének átalakítását szorgalmazzák. Nagy Zsolt miniszter a változás igényét hangsúlyozta. A beszélgetésen felmerültek a Bukarestben dolgozó, illetve a vidéken és a Miért-ben tevékenykedő fiatal RMDSZ-es politikusok közötti esetleges nézetkülönbségek is. – Ez egy hamis ellentét, szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A képviselő elhárította Kovács Péternek azt a kérdését: mi legyen a Frunda György által „megálmodott” RMDSZ-ellenzékkel? „Mi Frunda álmaival nem foglalkozunk” – mondta Kelemen Hunor. Jakab István, a kormányátszervezési okokból távozásra kényszerülő pénzügyi államtitkár átláthatatlannak nevezte a döntéshozatalt az RMDSZ-ben. „A döntések valahol fenn, a csúcsvezetésben születnek. Azt kellene elérnünk, hogy sokkal többen tudjanak beleszólni a dolgok menetébe. Nem természetes az sem, hogy az RMDSZ-es politikusok addig nem mondhatnak véleményt egy adott témában a sajtónak, amíg egy valaki nem nyilvánít véleményt a témáról” – mondta az exállamtitkár. A pártjelleg kialakítására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban Markó Béla elmondta, a szervezeten belüli fegyelem, illetve a felelősségre vonhatóság növelésére van szükség, ugyanakkor továbbra is meg kell őrizni az RMDSZ szövetség-jellegét. /Cseke Péter Tamás: Bemutatkoztak a „bukaresti csávók”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ – Kinyílt a bicska a zsebemben – mondta Antal Árpád RMDSZ-es képviselő, Demszky Gábor Budapest főpolgármesterének augusztus 20-án mondott beszédére utalva, melyben Demszky Magyarországra hívta dolgozni a határon túli magyarságot. Antal Árpád szerint a migráció megállításáért az autonómia is sokat tehet. Arató Gergely /Budapest/, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára az anyaországi vezetés dilemmáját vázolta előadásában: a magyar kormány határon túli politikáját kettős irányultság jellemzi. Egyfelől kötelességének tartja, hogy otthont biztosítson azoknak, akik nem érzik jól magukat a szülőföldjükön, másrészt viszont az is célja, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén találja meg a boldogulását. Veres Valér kifejtette, a romániai magyarság népességcsökkenése évi tíz-tizenötezer fő, ami egyes számítások szerint még nőhet is. Az elöregedésnek köszönhetően a népességfogyás aránya azokban a megyékben magasabb, ahol a magyarság aránya kisebb. A magyarok körében akár húsz százalékkal is magasabb az idősek aránya az országos átlaghoz képest, míg a fiatalok aránya közel ugyanennyivel kevesebb, mutatott rá Veres Valér. Mint elmondta, a magyarság teljes termékenységi arányszáma a Székelyföldön és a Partiumban a legnagyobb, a születések aránya általában a vidéki településeken magasabb. Ahol kisebb a magyarok aránya, nem csupán az elöregedés és az elvándorlás miatt csökkenhet a létszám: azon megyékben, ahol a magyarok aránya tíz százalék alatti, szinte minden harmadik gyermeket románként anyakönyveznek. A szociológus szerint a romániai magyarság lélekszáma 2025-re mintegy 1,2 millió, 2050-re pedig megközelítőleg 990 ezer lesz. Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja szerint a jelenlegi becslések szerint a romániai magyarság lélekszáma 1 350 000 körülire tehető. Csata Zsombor elmondta: a népességfogyás ellenére a magyarul tanuló diákok száma nőtt, többek között annak köszönhetően, hogy hozzáférhetővé vált a magyar nyelvű szakoktatás. /Balogh Levente: Antal „bicskanyitogatása” Demszky miatt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||