Nagyon fontosnak tartom, hogy a kisebbségi törvényről a magyar közösségben folytassunk vitát, hogy az érveket ütköztessük – emelte ki Kincses Előd július 5-én Marosvásárhelyen, az ügyvédi irodájában tartott sajtótájékoztatón. Markó Bélát szakmai vitára hívta ebben a témában, de a felkérésére nem érkezett válasz. – Az 1945-ös nemzetiségi statútum sokkal kedvezőbben rendelkezett a kisebbségről, mint a jelenlegi kisebbségi törvény – hangsúlyozta Kincses Előd, hozzátéve: Deák Ferenc óta tudjuk, hogy amiről önként lemond az ember, azt nem tudja visszaszerezni. /(mr): Kincses Előd a kisebbségi törvényről. Újból nyilvános vitát kezdeményez. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./
2005. július 8.
Markó Béla, az RMDSZ a kisebbségvédelem jogi eszközeiről kezdett vitázni, és valótlan kijelentéseket tett, állapította meg Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Markó úgy nyilatkozott, hogy „a kisebbségi törvény vitája arra is jó volt, hogy egyik-másik bírálónk gyatra szakmai színvonalával és gyarló szellemi képességeivel is megismerkedhessünk. Olvasom például egy megfáradt jogászunktól, hogy a nemzetiségi statútum jobb (mint a jelenlegi kisebbségi törvénytervezet – szerk. megj.) A két törvényt körülbelül úgy lehet összehasonlítani, mint ama közkeletű gyermekmondókában a két ragadozót: »Az oroszlán is egy macska, / csak egy kicsit nagyobbacska!«„ Markó Kincses Előd írására (Szabadság, 2005. április 15.) utalt. Azonban Kincses soha, sehol nem írta le azt, hogy a „nemzetiségi statútum jobb”. Kincses Előd szerint a statútumnak számos olyan hatékony kisebbségvédő rendelkezése van, amely az RMDSZ-vezetés mostani törvénytervezetéből hiányzik. Kincses Előd példákat idézett a statútumból: azok a hatóságok, »amelyek körzetében a lakosság 30 százaléka nem román ajkú, hanem egy más közös nyelvet beszél, kötelesek az illető körzet 30 százalékát kitevő lakosság tagjai által saját anyanyelvükön kiállított és benyújtott bármilyen beadványt elfogadni, anélkül hogy ezekről román nyelvű fordítást követelhetnének.«. Ma viszont Romániában nincs olyan hatóság, amely magyar nyelven elfogadna bármilyen beadványt. Ezen a helyzeten az RMDSZ tervezete nem kíván változtatni. Kincses Előd kifogása arra az elvre épül, hogy a szerzett jogokat visszavonni nem szabad. Markó valamiféle titkos kézfogást feltételezett az RMDSZ-tervezet bírálói és a Nagy-Románia Párt között. Markó megfeledkezik arról, hogy hányszor árult egy gyékényen Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével, amikor a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetéről volt szó. Vadim Tudor legutóbb az RMDSZ-től kapta a mentőövet, mert Csendes Lászlónak, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács RMDSZ-es tagjának támogató szavazata nélkül távoznia kellett volna a közéletből. A kisebbségi törvényről nyilvános bírálatokat fogalmazott meg: Ágoston András, Gabriel Andreescu, Bakk Miklós, Bodó Barna, Borbély Zsolt Attila, Csapó József, Smaranda Enache, Szilágyi N. Sándor, Szilágyi Zsolt, Veress László, Tőkés László, Fodor Imre és Bod Aladár, végül a cikkíró. /Izsák Balázs: Oroszlán-e a macska?Megvédi-e a szerzett jogokat az RMDSZ? = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./
2005. július 20.
Nem indít eljárást a bukaresti Legfőbb Ügyészség a fekete márciusként elhíresült 1990. márciusi marosvásárhelyi pogrom ügyében, holott az 1989. decemberi események, valamint az 1990. júniusi bukaresti bányászjárás esetében ez megtörtént. Ilie Botos, Románia főügyésze közölte: a nyomozóhatóság keretében hamarosan különleges ügyészcsapat alakul, amely sürgősségi eljárásban vizsgálja ki a 15 évvel ezelőtti romániai forradalom, illetve a ’90-es bányászjárások dossziéit. A Krónika napilap írásban kért választ a Legfőbb Ügyészségtől: szándékában áll-e a nyomozóhatóságnak eljárást indítania az 1990. március 20–21-i, hat halálos áldozatot és számos sebesültet követelő marosvásárhelyi fekete március kapcsán. A hatóság szűkszavú válaszából kiderül: a Legfőbb Ügyészség nem indít eljárást a másfél évtizeddel ezelőtt Marosvásárhelyen lezajlott események ügyében. Az 1990. március 19-én kirobbant véres etnikai összecsapás kitervelőinek és felbujtóinak megnevezésével a mai napig adós a román hatalom. A pogromot követően kizárólag magyar és roma nemzetiségű személyeket hurcoltak meg, és ítéltek el. Közülük Cseresznyés Pál a rászabott tíz év börtönbüntetésből hatot leült. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes idén március 21-én elmondta: mindannyian tudjuk, kik azok az emberek, akiket behoztak Vásárhelyre vidékről, akiket husángokkal fölfegyvereztek, de ma már nem róluk kell beszélni, hiszen őket belehajtották, belerántották a konfliktusba. A felbujtókról keveset tudunk, hangsúlyozta. A 15 évvel ezelőtti események idején a Maros Megyei Tanács alelnöki tisztségét betöltő Kincses Előd ügyvéd meggyőződése, hogy a pogromot a román belügyminisztérium 0215-ös számú speciális egysége szervezte. Kincses szerint az RMDSZ vezetősége hibát követett el, amikor 15 évvel ezelőtt leült tárgyalni a Vatra Romaneasca nacionalista szervezet képviselőivel. Kincses Előd, aki közel hatéves magyarországi emigráció után térhetett haza, miután a román hatóságok népirtásra, gyilkosságra és rongálásra való felbujtással vádolták, majd megszüntették ellene az eljárást – nemrég nyilvános vitára hívta ki Virgil Magureanut. A Román Hírszerző Szolgálat egykori parancsnoka azonban nem vállalta a fekete március „örökségével” való szembesítést. /Rostás Szabolcs: A Legfőbb Ügyészség nem indít kivizsgálást a marosvásárhelyi pogrom ügyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./
2005. szeptember 1.
Már 1997-ben megfogant az ötlet, hogy a székelyvéckei kultúrotthont a település neves szülöttéről, Visky Árpád színészről nevezték. A névadó bizottság elutasította a székelyvéckei helyi tanács tervét. Dr. Kincses Előd hívott össze sajtótájékoztatót, kifejtve, Visky Árpádot, a szocialista rendszer áldozatát ismerte személyesen, és ügye mindvégig foglalkoztatta. Visky a marosvásárhelyi színházi élet tehetséges művészeként többször konfliktusba keveredett a Szekuritátéval. Sepsiszentgyörgyre költözött, ahol egy pohár bor mellett hangoztatott „nacionalista, irredenta” kijelentéseinek vádjával letartóztatták. 1983-ban öt év börtönre ítélték. Visky két évi börtön után szabadult, eleinte nem tudott színészként elhelyezkedni. Később újból a sepsiszentgyörgyi színtársulathoz került. Itt hunyt el tisztázatlan körülmények között. A művész holttestét a marosvásárhelyi református temetőben helyezték el. Temetése 1986-ban a rendszer elleni néma tüntetéssé vált. Kincses Előd a bukaresti katonai törvényszékhez a Visky-ügyben. Idén áprilisban érkezett a válasz, hogy azok már nem találhatók a törvényszék archívumában, átkerültek a Szekuritáté Iratait Tanulmányozó Tanácshoz. Az ügyvéd véleménye szerint már ez a tény is annak bizonyítéka, hogy Visky Árpád a kommunista rendszer ellenségének számított. /Mészely Réka: A párt vagy az állam ellen vétett Visky Árpád? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./
2005. szeptember 28.
Jogerős ítéletben utasította el a Brassói Táblabíróság a háromszéki Vargyas község tanácsnak azt a határozatát, melyben helyi népszavazás kiírásáról döntöttek. A vargyasi képviselők a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívása nyomán azt szerették volna megkérdezni a község lakóitól: akarják-e, hogy a parlament törvényt alkosson Székelyföld területi autonómiájáról, és szeretnék-e, hogy településük az autonómiához tartozzék. Kincses Előd, a vargyasiak ügyvédje elmondta, a községi határozat elleni érveket György Ervin Kovászna megyei prefektus aláírásával írásban nyújtották be a prefektúra illetékesei. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács tájékoztatási alelnöke közölte, kilenc székelyföldi település önkormányzata döntött a népszavazás kiírásáról, valamennyi határozatot bíróságon támadott meg az illetékes prefektus. Az eddigi pereskedések során egyetlen olyan (akár nem jogerős) ítélet sem született, mely helybenhagyta volna az önkormányzati határozatot. /G. Á.: Nem lehet népszavazás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2005. szeptember 29.
Marosvásárhelyen a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzést az 1989-es fordulat után azonnal igényelte a MOGYE magyar tanári kara és diáksága. Az önálló magyar felvételi keretszámok bevezetését akarták elérni. A legtöbb karon már fele-fele lett az arány, 14 évvel később az RMDSZ-vezetés megegyezett a román hatalommal a beiskolázási számokról. Jellemző, nem abból indultak ki, hogy a romániai orvosképzés évente hány szakembert bocsát ki, így állapítván meg a magyarság részarányának megfelelő keretszámokat, hanem a marosvásárhelyi felvételi-eredményeket százalékosították. Ez oda vezetett, hogy a legnagyobb létszámú és legkeresettebb általános orvosi karon a románok e helyek 60%-át, míg a magyarok 40%-át kapták meg. Ennek következménye, hogy örök időkre biztosítják a román diákok és tanárok létszámfölényét, s így „demokratikusan” bármilyen, nekik nem tetsző magyar kezdeményezést megfojthatnak, továbbá évről évre egyre több, a románoknál jóval jobb eredményt elérő magyarul felvételiző diák esik ki az általános orvosi felvételin. Idén a legutolsó magyar 9,30-cal jutott be, míg az utolsó román 8,49-et ért el. Szükség van az önálló magyar karok létrehozására. /Kincses Előd: Esélyegyenlőség a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./
2005. szeptember 29.
Jogerős, végleges döntéssel utasította el a brassói táblabíróság a vargyasi helyi tanács autonómia-népszavazási határozatát. A szeptember 15-ei tárgyaláson Kincses Előd ügyvéd képviselte a vargyasiakat. Ilkei Ferenc, Vargyas polgármestere kifejtette, folytatják a harcot. Romániában nincs fellebbezési lehetőségük, így valószínű, a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak jogorvoslatért. Kincses Előd hajlandó vállalni az ügy továbbvitelét, mint elmondta, a ditróiak hasonló ügyében már fogalmazza a Strasbourgba eljuttatandó beadványt. Ilkei Ferenc keserűen jegyezte meg: ,,azt sajnálom, hogy a többiek nem mertek csatlakozni az ügyhöz, más hangsúlyt kapott volna a helyi népszavazások kérdése, ha nem két, de harminc-negyven tanács állt volna ki mellette”. /Farkas Réka: Strasbourghoz fordulnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./
2005. október 10.
December 10-re hívják össze a Székely Nemzeti Tanács ülését, azt megelőzően november 26-án megtartják a Széki Székely Tanácsok összejöveteleit – döntött az SZNT állandó bizottsága október 8-án Sepsiszentgyörgyön. Három határozatot és egy nyilatkozatot fogadtak el az SZNT vezetői, ezek a székelyföldi autonómiáért vívott küzdelem megerősítését szolgálják. ,,Az autonómiatörekvések egységes és önálló, határozott képviseletére van szükség” – hangsúlyozta Csapó József, az SZNT elnöke. A Székely Nemzeti Tanács követeli Székelyföld autonóm régió törvény általi újralétesítését mint Románia Európai Unióhoz csatlakozásának egyik meghatározó feltételét, áll határozatukban. Felkérték a helyi önkormányzatokat, tűzzék napirendjükre az autonómia-népszavazások megszervezését, akik ezt megtették, de határozatukat a fellebbviteli bíróság megsemmisítette, azok forduljanak a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz. Ebben az SZNT segítséget nyújt, Kincses Előd és Eva Maria Barki ügyvédek vállalták az ingyenes jogi képviseletet. A perek kudarca ellenére Csapó igen fontos lépésnek nevezte a folyamat beindulását, így konkrét bizonyítékuk van, hogy a román hatóságok nem hajlandóak eleget tenni a demokrácia feltételeinek. Az SZNT állandó bizottsága arról is határozott, hogy csatlakoznak a magyarországi jobboldali szervezetekhez a budapesti székhelyű Árpád Médiaközpont létrehozásában, amely lehetőséget teremt az internetes tévé- és rádióadásra. ,,Mihelyt anyagilag és szervezésileg megoldható, megkezdjük az autonómiát támogató aláírások összegyűjtését” – jelezte Csapó. /Farkas Réka: Folytatják az autonómiaharcot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./
2005. november 29.
November 26-án Marosvásárhelyen ülésezett Marosszék Székely Tanácsa (MSZT). Az MSZT egyetért Basescu elnöknek a koszovói helyzet rendezésére Párizsban tett nyilatkozatával, amely szerint meg kell adni a tartománynak a területi autonómiát, azzal a feltétellel, hogy ez ne veszélyeztesse Szerbia területi integritását, jelentette ki Fodor Imre, az MSZT elnöke. Kincses Előd szerint a területi autonómia három úton valósítható meg, a belső jog alapján (pl. Grönland, Korzika, Spanyolország), a külső, avagy nemzetközi jogrend alapján (Dél-Tirol, Aland-szigetek), vagy pedig vegyes módszerrel, azaz a belső szabályok és a nemzetközi jog alapján. Az autonómia- törekvések időszerűségéről Fodor Imre, az autonómiára vonatkozó igénylések jogi helyzetéről és esélyéről Kincses Előd, az önrendelkezés pozitív hatásairól Bod Aladár beszélt. Andrássy Árpád az MSZT teendőit vázolta. Fodor Imre kifejtette, Székelyföld területi autonómiája közel hét évszázados múltra tekint vissza. Székelyföld területe 10.000 négyzetkilométer, lakossága 809 ezer, amelyből 612 ezer, vagyis 75,6% magyar nemzetiségű és őshonos. Marosszék őslakossága 281 ezer, ebből 168 ezer, azaz 59,8% magyar. Ezért jogosult a területi autonómiára, mert csak így lehet megállítani az etnikai összetétel megváltoztatását, további romlását. Az autonómia nem cél, hanem eszköz. Az az eszköz, amelynek segítségével szülőföldön magyarként megmaradhatnak, gyarapodhatnak, jelentette ki Kincses Előd. A tanácskozáson határozattervezetet fogadtak el a Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozására vonatkozó helyi népszavazások további kezdeményezéséről, a Székely Nemzeti Tanács önálló és egységes közképviseletéről. Az MSZT nyilatkozattervezetet fogadott el az autonómia-igénylések egységes megjelenítéséről, a megvalósításban szükséges együttműködésről, valamint az azzal összefüggő tevékenységek támogatásáról. /Mózes Edith: „Az autonómia nem cél, hanem eszköz”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
2006. január 18.
Traian Basescu államfő elutasította az 1990. márciusi tragikus események nyomán 10 év börtönbüntetésre ítélt Barabás Ernő kegyelmi kérvényét, közölték a 15 éve Magyarországon élő Barabás Ernő védőügyvédjével, dr. Kincses Előddel. Barabás Ernő nem térhet vissza Erdélybe 2007. július 18-a előtt, ekkor évül el ugyanis az ellene hozott ítélet. Barabás Ernőt az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményeket követően emberölési kísérlet vádjával 10 év börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet 1992 júniusában született meg, akkor, amikor Barabás Ernő már Magyarországon élt politikai menekültként. Ugyanennyit kapott Cseresznyés Pál, akit azonban börtönbe zártak és 5 év után szabadult. Kincses Előd elmondta el, hogy annak idején Emil Constantinescu államelnöknek is benyújtották a kegyelmi kérvényt, azonban választ nem kaptak rá. Kincses Előd megpróbálta elérni annak az ír televízió által készített videofelvételnek a szakértői elemzését, amelynek alapján Barabás Ernőt elítélték, de az igazságügyi szervek ezt a kérést nem vették figyelembe. Kincses ugyanis az akkori német sajtóra és más forrásokra hivatkozva kétségbe vonja, hogy a felvételeken látható személy a görgényhodáki Mihaila Cofariu lenne, és kijelentette, hogy e források szerint a felvételen egy Ioan Sacarea nevű személy látható, aki a későbbiekben öngyilkosságot követett el. Ioan Sacarea soha sem tett feljelentést a márciusi eseményeket követően, Márpedig ha bizonyítható lenne, hogy nem Mihaila Cofariu az áldozat, a Barabás Ernő ellen emelt vád elesne. Az ügyvéd hozzátette, hogy a román állam 1990 óta, amikor Barabás Ernő elhagyta az országot, nem kérte Magyarországtól az elítélt kiadatását. A sajtótájékoztatón Kincses kitért Dan Petru, a Marosvásárhelyi táblabíróság melletti ügyészség jelenlegi főügyészének szerepére is a marosvásárhelyi események vádlottai, a magyarok és magyar cigányok ellen folytatott nyomozásban, ezt a szerepet elítélendőnek nevezte és úgy vélte, Dan Petrunak nem kellene a főügyészi funkciót betöltenie. A marosvásárhelyi fekete márciust követően a legnagyobb büntetést, 10 év szabadságvesztést Cseresznyés Pál és Barabás Ernő kapta, 5 évet egy másik személy, míg a többieket hat hónap és 1 év közötti börtönbüntetésre ítélték. Román nemzetiségű elítéltről csupán egyről tud Kincses Előd. /Antalfi Imola: Az államelnök elutasította Barabás Ernő kegyelmi folyamodványát. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2006. január 31.
Traian Basescu elutasította az 1990. márciusi magyarellenes pogrom nyomán elítélt Barabás Ernő kegyelmi kérvényét. Kincses Előd elmondta, ezek után a 15 éve Magyarországon élő Barabás Ernő 2007. július 18-a előtt – ekkor évül el ugyanis az ellene hozott ítélet – nem térhet vissza Erdélybe. A marosvásárhelyi fekete március, a magyarellenes pogrom után a román igazságszolgáltatás mintegy száz személyt, magyarokat és magyar anyanyelvű cigányokat ítélt el. Maga Kincses is csak egyetlen román elítéltről tud. A legsúlyosabb büntetést, 10 év szabadságvesztést Cseresznyés Pál és Barabás Ernő, 5 évest Szabadi Ferenc kapott, míg a többieket hat hónap és 1 év közötti börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet meghozatalakor a már Magyarországon élő Barabás Ernőt emberölési kísérlet vádjával 1992 júniusában 10 év börtönbüntetésre ítélték. Kincses Előd elmondta: első ízben még Emil Constantinescu idején folyamodtak elnöki kegyelemért, eredménytelenül. Ion Iliescu regnálása idején nem látták értelmét az újabb próbálkozásnak, abban viszont reménykedtek, hogy 15 évvel a történtek után Traian Basescu államfő megkegyelmez Barabásnak. Kincses Előd a per során az ír televízió által készített videofelvételnek – ennek alapján ítélték el Barabást – a szakértői elemzését kérte, ám az igazságügyi szervek ezt visszautasították. Kincses kétségbe vonja, hogy az ír tévések felvételein látható személy a görgényhodáki Mihaila Cofariu lenne. Az ügyvéd szerint a felvételen az időközben öngyilkosságot elkövetett Ioan Sacarea látható. Kincses feltételezését igazolja a szülőknek ama nyilatkozata is, miszerint felismerték fiukat a felvételeken. Ioan Sacarea sohasem tett feljelentést a márciusi események után, így a videofelvételek szakértői elemzése sem történt meg. „Márpedig ha bizonyítható lenne, hogy nem Mihaila Cofariu az áldozat, akkor a Barabás Ernő ellen emelt vád elesne” – jelentette ki Kincses. Cofariu azért sem lehetett a videofelvételen látható helyszínen, mert már Vásárhelyre érkezésekor, az autóbuszról leszállva megsebesült. Ezt bizonyítja Cofariu kezelőorvosának, Kisgyörgy Zoltánnak a nyilatkozata is, miszerint – tekintve a sérült kórházi felvételének időpontját – kizárt, hogy a filmen látható helyszínre eljuthatott volna. A román hatóságok 1990 óta egyetlenegyszer sem kérték Magyarországtól az elítélt kiadatását, ami azt bizonyítja, tartottak attól, hogy perújrafelvétel esetén az akkori országvezetés számára – beleértve magát Ion Iliescut is – igencsak kényelmetlen, terhelő bizonyítékok kerülhettek volna nyilvánosságra. /Szentgyörgyi László: Basescu döntött: nincs kegyelem. A román hatalom szerint agresszor és áldozat egyaránt bűnös. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 31./
2006. február 7.
Nem a Diszkriminációellenes Tanács antiszemitizmus miatti elmarasztaló döntését, hanem a Molnár József erdőszentgyörgyi SZNT-küldött elleni bírságot megállapító jegyzőkönyvet érvénytelenítette a marosvásárhelyi törvényszék – fejtette ki Asztalos Csaba, a tanács elnöke. Asztalos Csaba szerint Molnárnak nem kell kifizetnie a kormányhatóság által kiszabott ötmillió lejes bírságot, de az antiszemitizmus miatti elmarasztalása érvényben marad, minthogy azt a döntést a Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd által képviselt Molnár nem is támadta meg a bíróságon. Asztalost meglepte a bírságmegállapító jegyzőkönyvet érvénytelenítő törvényszéki döntés. /Salamon Márton László: Molnár nem tágít. Joghézag az SZNT-s antiszemitizmus miatti bírságügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Spielmann Mihály volt városi tanácsos, a marosvásárhelyi zsidó hitközség tagja szerint azzal, hogy továbbra is különbséget tesz magyarok és zsidók között, Molnár amellett áll ki, hogy a zsidókat a magyar közéletbe nem szabad beengedni. „Ha majd Molnár József rendelkezik valamennyi magyar kormánytag származási okmányával, és pontosan tudja a szüleinek az auschwitzi számát, illetve hogy ki pusztult el közülük gázkamrában vagy munkaszolgálaton, akkor joga lesz arról beszélni, hogy zsidó eredetű magyar állampolgárok alakíthatnak-e kormányt Magyarországon. Az én véleményem az, hogy bármit is mond a bíróság, Molnár kijelentései izgatásnak minősülnek” – szögezte le Spielmann. (Bögözi Attila) /Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2006. február 11.
Február 10-én tartott sajtótájékoztatót Marosvásárhely dr. Kincses Előd ügyvéd. A Marosvásárhelyi Bíróság döntése szerint nem büntetendő Molnár Józsefnek azon kijelentése, hogy „Magyarország lépésről lépésre második Izrael lesz…” Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot szerint ez etnikai diszkrimináció, ezért a Marosvásárhelyi Bíróság 5 millió lej pénzbírságra ítélte Molnár Józsefet. Kincses Előd a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva fellebbezett, ennek helyt adott a bíróság. A másik döntés a nagyváradi premontrei szerzetesrend ügyében született. A katolikus rend több mint tíz ingatlannal, földterülettel és egy mészkőbányával is rendelkezett. A kérést elutasították, Kincses Előd közbenjárásával a pert újraindították. A mészkőbánya esetében hosszas tárgyalássorozat után megszületett a bírósági határozat: semmisnek nyilvánította az államosítást. – A premontrei szerzetesrend ügyében precedens értékű döntés született, így lehetőség nyílik más hasonló helyzetben levő intézményeknek is visszakérni jogtalanul elkobzott ingatlanjaikat, hangsúlyozta dr. Kincses Előd. Dr. Kincses Előd egy héten belül benyújtja a bírósághoz Barabás Ernő kegyelmi kérvényét, remélve, hogy az 1990-es márciusi események miatt elítélt 55 éves férfi büntetését eltörlik. Barabás Ernőt 1992-ben távollétében, a Mihaila Cofariu ellen elkövetett emberölési kísérlet miatt 15 év börtönbüntetésre ítélték. Kincses hivatkozni fog az ügy elévülésére, s arra, hogy nem tudták bebizonyítani egyértelműen Barabás Ernő gyilkossági szándékát. /(vajda): Precedens értékű jogi döntések. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./
2006. március 2.
Marosvásárhelyen a Megyei Törvényszék helyt adott Porkoláb Zoltán panaszának és visszahelyezte jogaiba. Az előzmény: Maroskeresztúr tanácsa múlt év október 27-én felmentette tisztségéből az RMDSZ-es alpolgármestert. Porkoláb védőügyvédje, Kincses Előd elmondta, a keresztúri tanács nem tartotta tiszteletben a törvény által előírt ötnapos határidőt. Ugyanakkora napirenden nem szerepelt az alpolgármester leváltásának kérdése. Leváltására olyan indokokat hoztak fel, hogy például nem megfelelően működik a hőközpont. Porkoláb a megyei RMDSZ-től sem kapott támogatást. Porkoláb Zoltán úgy érzi, személyes bosszú áldozata. Az alpolgármesteri tisztséget RMDSZ-es kollégái el akarták venni tőle. /(mózes): Pert nyert Porkoláb Zoltán a maroskeresztúri tanáccsal szemben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./
2006. március 16.
Jogtalannak minősítette a premontrei rend egykori főgimnáziumának visszaigénylési kérését Silvia Suciu nagyváradi szociáldemokrata tanácsos. „Személy szerint a visszaszolgáltatás híve vagyok, amennyiben a jogos tulajdonosról van szó” – jelentette ki az ügy kapcsán Ilie Bolojan prefektus. Onisifor Ghibu ultranacionalista román kultúrpolitikus 1937-ben telekkönyvi kiigazítás címén a premontrei rend számos ingatlanát a román államra íratta át, s ez a rendnek a tulajdonjogtól államosítással való megfosztását jelentette – közölte Kincses Előd, a rend ügyvédje. „Etnikai alapon megfosztani valakit tulajdonjogától a fasiszta kormányok gyakorlata volt, amit a mai demokratikus igazságszolgáltatásnak korrigálnia kell” – fogalmazott Kincses Előd. /Pap Melinda: Gátolják a restitúciót? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2006. július 29.
A 2005-ös kisebbségi törvénytervezet a fő témája a Magyar Kisebbség társadalomtudományi folyóirat legújabb /35-36./ számának. Márton János és Orbán Balázs vitaindítójára Gerencsér Balázs, Juhász Albin, Kincses Előd, Márton Árpád és Varga Attila válaszolt. A Stúdium rovatban Kiss Ágnes Románia határon túli románság-politikájáról írt, Sárándi Tamás pedig a Magyar Népi Szövetségről és a magyar lakosságot ért sérelmekről értekezett. /Magyar Kisebbség / 35–36. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2006. augusztus 18.
Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd bejelentette: a kolozsvári ügyészséghez fordulva perújrafelvételt kezdeményezett Wass Albert író ügyében, akit a Kolozsvári Népbíróság 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélt. Kincses a pitesti-i hadügyi, illetve a bukaresti külügyminisztérium levéltárából újabb bizonyítékokat szerzett Wass Albertre vonatkozóan. /Perújrafelvétel Wass Albert ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2006. augusztus 19.
Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd közölte: a strasbourgi Emberjogi Bíróság (CEDO) elfogadta a meghiúsított székelyföldi autonómia-népszavazások ügyében benyújtott keresetét, annak tárgyalására azonban csak két-három év múlva lehet számítani. Erre reagált Borbély László miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke: a CEDO-keresetek csupán az imázsépítést szolgálják, az autonómiát ugyanis kizárólag hazai egyezség útján lehet elérni. Leszögezte: az erdélyi magyarok 99 százaléka akarja az autonómiát, fölösleges tehát erről a magyarságot népszavazáson megkérdezni. Rámutatott, hogy az autonómia szerepel az RMDSZ programjában, s annak megvalósításáért a parlamentben küzdenek, hiszen azt csakis politika eszközökkel, a kiegyezés, a többség parlamentben történő meggyőzésének útján lehet elérni. /Az autonómia-csatát a parlamentben kell megnyerni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./
2006. augusztus 24.
A Hősök Kultusza Egyesület tiltakozott Wass Albert esetleges felmentése ellen. Az egyesület elnöke, Kincses Előd ügyvéd legutóbbi, egy sajtótájékoztatón tett kijelentéseire hivatkozott, azt állítva, hogy az ügyvéd hamis nyilatkozatban állította, hogy az 1946-ban a Népbíróság által háborús bűnösnek nyilvánított és halálra ítélt Wass Albert gróf az események idején csupán 14 éves lett volna. A Népújságnak Kincses Előd elmondta, hogy Wass Albert 1908-ban született, és a sajtókonferencián elhangzott állításai, miszerint Wass Albert 14 éves volt, az 1923-as földreformra vonatkoztak, semmiképpen sem a vasas- szentgotthárdi tragédia bekövetkeztének időpontjára. /(a.): Kincses cáfol. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./
2006. szeptember 7.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) besúgóinak listáját kéri a Pro Europa Liga – jelentette be Smaranda Enache, a szervezet társelnöke, aki a SRI-hez fordult, hogy saját jelenkori dossziéjáról is tudomást szerezzen. Az SRI azonban titkosnak minősítette a kért információkat. Ezek után Smaranda Enache nem tudhatta meg, hogy megfigyelés alatt áll-e vagy sem, illetve telefonját lehallgatják-e. Szerinte nem elegendő, hogy a politikum által létrehozott átvilágítótestület – teljesen szubjektív és szelektív módon – mindössze a szekus besúgók nevét hozza nyilvánosságra. A liga vezetője hangsúlyozta, hogy az átvilágítóbizottság tagjainak egyénre szabott döntéseket kellene hozniuk. „Szervezetünk határozottan visszautasítja a kollektív bűnösség elvét. Mindenkit külön, de azonos szabályok szerint kellene vizsgálni” – vélekedett Smaranda Enache. A Pro Europa Liga társelnöke szerint a volt szekusoktól és besúgóktól meg kell vonni a több tíz millió lejes nyugdíjat, az adókedvezményeket, az állami kitüntetéseket. Smaranda Enache megerősítette Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd felvetését, miszerint a romániai magyar kisebbség tagjait fokozottan figyelte a Szekuritáté. „A hatalom úgy tekintett a magyar kisebbségre, mint valami belső ellenségre, akit tanácsos ellenőrzés alatt tartani” – fejtette ki a szervezet társelnöke, aki ezzel magyarázza a magyar nemzetiségű besúgók meglehetősen magas arányát. Törvénytelen és fölösleges adatgyűjtést végez a Védelmi Minisztérium – állítja Haller István, a Pro Europa Liga keretében működő Emberjogvédelmi Iroda vezetője. A hatóságok olyan kérdőív kitöltésére kötelezik a sorozásra behívott, a katonai kötelezettség alól már mentesült fiatalokat, melyben az általános adatokon kívül személyes kérdésre is kíváncsiak. Ilyen például az a kérdés, amely az illető külföldi tartózkodásainak dátumát és célját firtatja. /Szucher Ervin: Smaranda Enache: adják ki a SRI besúgóit is. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./
2006. szeptember 9.
A Maros megyei RMDSZ volt elnöke, Kincses Előd ügyvéd szeptember 8-án tartott marosvásárhelyi sajtóértekezletén felszólította Markó Bélát, hogy mutassa be a magyarországi írókkal való találkozókról Hajdú Győző számára készített jelentéseit. Kincses azt állította, hogy az RMDSZ elnöke egyik interjújában kijelentette: a magyarországi írókkal való találkozásokról írt jelentéseit az Igaz Szó folyóirat főszerkesztőjének adta át. Kincses nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Markó Béla által készített jelentések ártalmatlanok voltak. Markó Béla a múlt héten mutatta be Marosvásárhelyen azt az 1218 oldalas megfigyelési dossziét, amelyet róla a Szekuritáté készített. Ugyanakkor Kincses közölte: több alkalommal kérte saját iratcsomóját a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS), de azt a választ kapta, hogy nincs dossziéja. Szerinte papírjait azért nem adják ki, hogy ne leplezhesse le azokat a besúgókat, akik jelenleg RMDSZ-tisztségviselők. Hozzátette: egyébként Király Károlynak is azt válaszolták, hogy nincs dossziéja, ami nevetséges, hiszen Király, Doina Corneával együtt, Erdély első számú disszidense volt. A volt megyei RMDSZ-elnök azt is szemére vetette az RMDSZ-nek, hogy a korrupcióellenes harc kerékkötőjévé vált Romániában. /Kincses: Markó mutassa be a jelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
2006. szeptember 9.
Nicolae Ceausescu szerint a magyarság volt az ország belső ellensége, és amikor a kommunizmus idején egyre erősebb lett a nacionalizmus, Ceausescu is egyre gyanakvóbbá vált a kisebbségekkel, különösen a magyarokkal szemben, nyilatkozta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke. A kijelentés válasz volt arra a kérdésre, hogy vajon igaza van-e Kincses Előd ügyvédnek, amikor azt állítja, hogy a volt Szekuritáté több magyar értelmiségi behálózott. Az elnök asszony véleménye szerint igaza van Kincsesnek, viszont ez tudományosan még nem bizonyított. A „belső ellenséget” jobban meg kellett figyelni. Ezért a Szekuritáté magyarokat is bevont a hálózatba. Enache elmondta, őt is megkörnyékezték, ugyanis folyékonyan beszélte a magyar nyelvet. Smaranda Enache válasza az volt, hogy a magyarok neki, a románnak nem mondanak olyasmit, amit ő aztán továbbmondhatna a Szekuritáténak. /(mózes): A „belső ellenséget” jobban kellett figyelni? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./
2006. szeptember 9.
Perújítási kérelmet nyújtott be Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a kolozsvári törvényszék mellett működő ügyészségre Wass Albert rehabilitációjának ügyében. A kérelmet augusztus 23-án iktatták, és a jogszabályok szerint a perújítási kérelmet az ügyészség harminc napon belül köteles átküldeni az illetékes törvényszéknek. Kincses elmondta: Vekov Károly történész, volt parlamenti képviselő segítségével sikerült olyan dokumentumokat találni a pitesti-i katonai levéltárban, valamint a román külügyminisztérium archívumában, amelyekből kiderül, hogy kik voltak a tényleges felbujtók a Vasasszentgothárdon és Omboztelkén elkövetett gyilkosságok esetében. Mint ismeretes, Wass Albertet és rajta kívül még 19 személyt 1946-ban a Kolozsvári Népbíróság távollétükben halálra ítélt. Az iratanyagokból kiderül, hogy az omboztelki gyilkosságokért nem Wass Albertet terheli a felelősség, hanem Körösi polgármestert, valamint egy Szakács nevű férfit. /P. A. M.: Perújítási kérelem a Wass Albert-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
2006. szeptember 11.
Kolozsváron szeptember 9-én ülésezett RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT). Nőtt az RMDSZ helyi tisztségviselőinek száma ebben az évben azt követően, hogy több független polgármester és helyi tanácsos a szövetséghez csatlakozott – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla ismételten bírálta a kormánykoalíciót. /Ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./ Az Európa parlamenti képviselők választására vonatkozó törvénytervezet a legfontosabb jogszabály, amelyet a kormány az elmúlt időszakban elfogadott – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülését követő sajtótájékoztatón. Markó beszámolt a Budapesten tartott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról is, ahol tájékoztatta a magyar hivatalosságokat arról, hogy nem ért egyet a munkaerőpiac korlátozására vonatkozó elképzelésekkel. Az RMDSZ-nek ma a legfőbb gondja az, hogy növekszik a nacionalizmus Romániában és Szlovákiában, továbbá mi lesz a kisebbségi törvénytervezettel, amelynek folyamatos halogatása tünetértékű, illetve mi a helyzet az erdélyi és székelyföldi fejlesztési programokkal. Markó Béla elutasította a Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd által megfogalmazott, személyét ért támadásokat, emlékeztetvén arra, hogy őt a nyolcvanas években állandó megfigyelés alatt tartotta az egykori Szekuritáté, és iratcsomójában csupán a lehallgatott telefonbeszélgetéseknek a szövege mintegy ezer oldalt tesz ki. /Papp Annamária: Európa parlamenti képviselőválasztást sürget az RMDSZ. Még nem került szóba az RMDSZ elnökjelöltjeinek személye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2006. szeptember 13.
„Nem írtam alá együttműködési kötelezvényt, fedőnevem sem volt, és nem írtam jelentéseket a Szekuritáténak” – állította Frunda György RMDSZ-es szenátor, aki kilátásba helyezte, hogy bepereli rágalmazóit. Frundát szeptember 12-én saját kérésére hallgatta ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS): tudomására hozták, hogy öt olyan dosszié áll rendelkezésükre, amely a szenátort érinti. Frunda szerint ezek tartalmaznak egy olyan jelentést is, amelyben „ellenségesnek, sovinisztának és irredentának” minősítik őt. Frunda György szenátor elmondta, az öt iratcsomóból kettő hálózati dosszié. Az első hálózati dosszié a behálózására tett kísérletet tartalmazza, a második pedig az együttműködés megtagadására vonatkozik, az illető dokumentum azonban hiányzik az iratcsomóból. Frunda hangsúlyozta, hogy a róla szóló dossziékból részleteket vágtak ki, 1990 után pedig hasonlóképpen jártak el más szekusdossziék esetében is, a módosítások célja szerinte az érintett személyek becsületének aláásása lehetett. A politikus azt is elmondta, hogy 1987-ben európai utazásairól beszámolót kellett írnia a marosvásárhelyi ügyvédi kamara elnökének. Ez a beszámoló egy szekustiszt birtokába jutott, aki ezt jelentésként sorolta be. Frunda szerint utólag a Szekuritáté helyi vezetője kiegészítette a dossziét azzal, hogy a beszámolót író személy nem besúgó, és nem is akar az lenni. A szenátor meggyőződését fejezte ki, hogy a CNSAS nem fogja őt elmarasztalni. Az RMDSZ-es politikus törvénymódosítást javasolt, amely értelmében csak azokat a személyeket sorolják a volt titkosszolgálat együttműködői közé, akik saját kezdeményezésből, saját akaratukból jelentettek a Szekuritáténak. Frunda nem marasztalná el a jóhiszemű személyeket, akik nem tudhatták, hogy egy szekustisztnek szolgáltatnak információt. A honatya ugyanakkor ellenezte, hogy a szekusdossziék teljes tartalmát nyilvánosságra hozzák. Álláspontját azzal indokolta, hogy az érintett személyek magánéletét sérthetné, ha számukra kínos részletek derülnének ki a szekusdossziékból. Egyébként Markó Béla RMDSZ-elnök is tiltakozott amiatt, hogy szekusmúlttal gyanúsították meg. A szövetségi elnök hangsúlyozta: ő a volt titkosszolgálat üldözöttje volt, a Szekuritáté magánéletébe is beavatkozott. Markó felháborítónak tartja, hogy a besúgók közé sorolják, holott ő a „barikád túlsó oldalán harcolt”. Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke korábban felkérte Markót, hogy ne csupán a megfigyelési dossziéját hozza nyilvánosságra, hanem azokat a jelentéseket is, amelyeket magyarországi írókkal történt találkozóiról írt. Frunda György az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) székházába is ellátogatott. Elmondása szerint „informális” beszélgetést folytatott az ügyészekkel olyan parlamenti vitákról, amelyek honatyákat érintenek. A szenátus emberjogi bizottságának elnöke leszögezte: nem vallomástételre idézték be az ügyészségre. /Barta Zoltán: Két hálózati dosszié létezik az RMDSZ-es szenátorról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./
2006. október 31.
Az ASTRA Film Fest nemzetközi zsűrije Kincses Réka Balkán bajnok című filmjének ítélte a nagydíjat, melyben a rendező az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket a családja életében történt változásokon keresztül mutatja be. Kincses Réka elmondta, ahogy előrehaladt a forgatással, egyre világosabbá lett számára, hogy nem a politika, hanem a családja a fontos. A Kincses család pozitívan reagált a filmre, annak ellenére, hogy ő a filmben úgyszólván nem nagyon kímélt senkit. A filmben egy párszor elhangzott: a mások fájdalmát is meg kell érteni. Kincses Rékának könnyebb a helyzete, mert ő Németországban él. A filmben nemcsak Kincses Előd politikai sikertelenségei lepleződnek le, hanem több, jelenleg aktív romániai magyar politikus is felbukkan kedvezőtlen megvilágításban. A filmben a rendező szülei /Kincses Előd/ állítják: „tudták”, hogy Frunda György RMDSZ-szenátor megfigyeli őket. Frunda tagadta ezt a vádat. „Hajlandó vagyok arra, hogy egy kompetens személy ellenőrizze, hogy létezik-e a dossziéjában vagy az enyémben ilyen nyilatkozat”, mondta Frunda. /Bartha Réka: „Nem kíméltem senkit”. Beszélgetés Kincses Réka ASTRA-díjnyertes dokumentumfilm-rendezővel.= Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2007. január 25.
Január 30-án indul a 38. Magyar Filmszemle. Beválogatták a filmszemle versenyprogramjába Kamondi Zoltán Dolina című alkotását is, mely Bodor Ádám Az érsek látogatása című regényéből született, és 2005 nyarán nagyrészt Erdélyben forgatták. A dokumentumfilmes versenyben szerepel Páskándiné Sebők Anna A vélt szabadság ára című filmje, amelyben az erdélyi magyarság sorsát tárja fel 1956-tól 1990-ig. Szintén a dokumentumfilmek között versenyez Kincses Rékának apjáról, Kincses Elődről forgatott alkotása, a Balkán Bajnok. Jakab Ervin Költözés című dokumentumfilmje pedig a moldvai csángó Csűri családról szól, akik szociális program keretében egy elnéptelenedő erdélyi faluba költözhetnek. /Sőregi Melinda, Budapest: Január 30-án rajtol a 38. Magyar Filmszemle. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
2007. január 31.
Másodjára is elutasította Traian Basescu államfő, hogy kegyelemben részesítse az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres román–magyar összecsapás ügyében elítélt Barabás Ernőt. Az államfői döntésről Kincses Előd, Barabás ügyvédje tájékoztatta a sajtót. Az államelnök nem indokolta döntését. Az ítéletet a bíróság a libánfalvi Mihaila Cofariu megverését rögzítő televíziós képsorok alapján rótta ki. Ezeken Cofariu egyik támadójaként Barabást, másik támadójaként pedig Cseresznyés Pált azonosították. Mindkettőjüket tíz évre ítélték el, de Barabás az ítélet végrehajtása elől Magyarországra menekült, ahol menedékjogot kapott. Társa, Cseresznyés Pál 1996 karácsonyán államfői kegyelemmel szabadult. Kincses egyébként azt is kétségbe vonja, hogy jól azonosította a bíróság a világot bejárt képsorokon látható személyeket. /Gazda Árpád: Most sem kapott kegyelmet Barabás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./
2007. február 8.
A 38. Magyar Filmszemlén Kincses Réka édesapjáról, Kincses Elődről készített, filmje nyerte el a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat. Előzőleg a nagyszebeni ASTRA Film Fest nemzetközi zsűrije is nagydíjat ítélt oda Kincses Réka Balkán bajnok című filmjének. A Balkán bajnokban a rendező az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket a családja életében történt változásokon keresztül mutatja be. A Németországban élő Kincses Réka munkája a berlini filmfőiskolán diplomafilmként készült. A Legjobb látványért kapott díjat a Hargitafürdőn forgatott, számos erdélyi színész közreműködésével született Dolina alkotóközössége, a szintén erdélyi kötődésű Zsigmond Dezső dokumentumfilm kategóriában esélyegyenlőségi díjban részesült. A budai Millenáris Teátrumban tartott díjkiosztón a nemzetközi zsűri Bollók Csaba második játékfilmjét, a Déli-Kárpátok bányaövezetében forgatott szociografikus Iszka utazását választotta a fődíjra. A legjobb női alakítás díját, a Kolozsváron diplomát szerzett Kovács Kata nyerte el a Mészáros Péter Kythera című filmjében nyújtott alakításáért. /”Magyarverő” Balkán bajnok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
2007. február 17.
Kincses Előd életében szerepelni nem kifizetődő, mert maga a főhős állandóan megbukik. Már amikor a győzelmet hatalom, tisztség és elismerés jelentené. Kitúrta magából az erdélyi és a magyar politika. Pedig legszűkebb hazája, Marosvásárhely és legtágabb hazája, a nagyvilág magyarsága is állt már Kincses irányítása alatt. Innen is, onnan is menekülnie kellett, rágalmak és intrikák miatt. Kincses Előd a neves (síkfutó) Balkán-bajnok, majd neves ügyvéd (Tőkés László védője), majd neves politikus, majd neves menekült igazából bűnbakként lett híres, rá akarták fogni, hogy Marosvásárhelyen 1990 márciusában magyarellenes pogromra uszította a környékbeli románokat. A forrófejű Kincses mindezeket dermesztő nyugalommal fogadta. Réka lányuk filmes lett és megcsinálta az apja filmjét. A Balkán-bajnok dokumozi, egy életrajzi és egy konfliktusriport elkészítésének riportja. Réka viszont nyer, filmjeihez pénzt, filmjével nagydíjakat, magyart, románt, németet s apjával és anyjával olyan szülőt, akiktől érdemes megszületni. /Füzes Oszkár: Apa, csíkon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./
