|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 322 találat | lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-322 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kulcsár-Terza József 2017. május 10.A székely jelképek üldözéséről a parlamentben (Kulcsár-Terza József)A székelyföldi jelképüldözés ellen emelt szót Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke tegnap a képviselőházban. A háromszéki politikus – aki az RMDSZ és az MPP választási megállapodásának eredményeként az RMDSZ jelöltlistáján jutott decemberben parlamenti mandátumhoz – úgy értékelte: Románia nem nevezhető jogállamnak, sem demokráciának, sem európai államnak, hiszen egy demokráciában biztosítják a polgárok egyenlőségét, szólásszabadságát, a közösségi jelképek és az anyanyelv szabad használatát. A romániai magyar közösség nem kér több jogot, mint amennyi minden európai nemzetet megillet – hangsúlyozta Kulcsár-Terza József. Kifogásolta, hogy miközben az ország más történelmi régióiban – a Bánságban, Máramarosban, Moldvában, Olténiában és Munténiában – szabadon használják saját jelképeiket, ugyanezt Székelyföldön az igazságszolgáltatás bünteti. Közölte: a romániai magyarság nem akar egyebet, mint az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatba foglalt, máig beváltatlan ígéretek teljesítését. A hazafiságot magyarellenességként értelmező román képviselőtársaihoz és a Székelyföld létét is letagadó, „háttérből irányított gyűlölködőkhöz” intézett utolsó mondatát románul és magyarul is elmondta: „Székelyföld volt, van és lesz, és soha nem leszünk szolgák a szülőföldünkön.” Kulcsár-Terza József tegnap reggel a politikai nyilatkozatoknak fenntartott órában, meglehetősen gyér hallgatóság előtt mondta el beszédét, de az utána következő Corneliu Bichineț azonnal reagált szavaira, leszögezve, hogy Románia márpedig európai demokratikus jogállam. A Népi Mozgalom Pártjának Vaslui megyei képviselője felszólította az MPP politikusát, hogy tartsa be az ország törvényeit, szeresse a románokat, ahogy ők is szeretik a magyarokat, és a székelyek képviselőjeként csatlakozzon Klaus Iohannis államfő, illetve mindazok erőfeszítéseihez, akik Románia modernizálásán és a harmónia megteremtésén dolgoznak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 19.Az Erdélyi Magyar Autonómia-kerekasztal támogatja a Minority SafePacketA Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére létrehozott Erdélyi Magyar Autonómia-kerekasztal (EMAK) részvevői üdvözlik és egyhangúlag támogatják az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által elindított Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést. Szili Katalin Kolozsváron találkozott az EMAK-ot alkotó Erdélyi Magyar Néppárt (Zakariás Zoltán), Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (Sándor Krisztina), Székely Nemzeti Tanács (Izsák Balázs), Romániai Magyar Demokrata Szövetség (Székely István) és a Magyar Polgári Párt (Kulcsár-Terza József) képviselőivel. Közös nyilatkozatukban megállapítják: az elindított európai polgári kezdeményezés az őshonos nemzeti közösségek helyzete európai szintű rendezésének mérföldköve lehet, ezért fontos, hogy minden európai polgár – köztük az erdélyi magyarok is – minél nagyobb számban támogassák. „Meggyőződésünk, hogy a kisebbségvédelmi csomag elfogadása történelmi esélyt nyújthat az autonómiatörekvések felerősödéséhez is” – zárul az Erdélyi Magyar Autonómia-erekasztal részvevőinek nyilatkozata. A FUEN idei, Kolozsváron zajló kongresszusának egyik feladata az Európai Bizottság által márciusban bejegyzett Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének a megszervezése lesz, amely – ha egy év alatt sikerül egymillió polgár aláírását összegyűjteni – lehetővé teszi, hogy uniós jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről. itthon.ma/erdelyorszag 2017. május 24.Magyarügyek Székelyföldön: valaki túloz, de ki?Egymásnak ellentmondó következtetésekre jutottak a magyarokkal foglalkozó képviselőházi albizottság román ajkú tagjai a sepsiszentgyörgyi munkaülésen. Míg a szociáldemokrata tag túlzottnak tartja a magyarok által felvetett problémák egy részét, a roma párti kollégája éppen a prefektus támadásait tartja soknak. Sepsiszentgyörgyön tartotta munkaülését szerdán a román képviselőház emberjogi, egyházi és kisebbségi bizottságának magyarokkal foglalkozó albizottsága, melynek tagjai a három székely megye vezetőivel, civil szervezetek és egyházak képviselőivel, polgármesterekkel találkoztak. Kulcsár-Terza József, az albizottság megalakulásának kezdeményezője, illetve annak az elnöke elmondta, fontos, hogy létrejöjjön a magyar–román párbeszéd, mert eddig legtöbb esetben a magyar kérések „süket fülekre” találtak Bukarestben. Kulcsár-Terza szerint most a marosvásárhelyi katolikus iskola ügye az egyik legégetőbb kérdés, kezdeményezni fogja, hogy az emberjogi és az oktatási bizottságok együttes ülésén keressenek erre megoldást. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy kisebbségi ügyekben kialakult egy párhuzamos törvénykezés, a bírósági ítéletek rendszere, ezek gyakran felülírják a hatályos jogszabályokat. Kérte az albizottságot, hogy véleményezzék a hargitai önkormányzat által elfogadott, ám a prefektus által megtámadott román–magyar együttélési kódex törvényességét. Kocsis Róbert, Maros Megye Tanácsának képviselője kifejtette, ha a különböző intézmények közötti kilátástalan vitákat le lehetne zárni, több energia jutna például egy befektetőbarát környezet kialakítására. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kifejtette, hivatalos nyelv kellene legyen a magyar is Székelyföldön, majd bemutatta a Vajdaságban kiállított szerb–román és szerb–magyar születési bizonyítványokat. A sajtótájékoztató akkor vált igazán érdekessé, amikor újságírói kérdésre a két meghívott merőben ellentétesen értékelte a Sepsiszentgyörgyön tapasztaltakat. Mihăiță Vîrză szociáldemokrata párti képviselő úgy látta, a felvetett problémák egy része el van túlozva, például nem hiszi, hogy a prefektus visszaél a hatalmával, szerinte csak a törvényeket alkalmazza. Másrészt gyerekes frusztrációnak és irrelevánsnak nevezte, hogy zavarja a magyarokat, hogy a magyar felirat a román alá kell kerüljön. Ez nem jelenti azt, hogy a magyar „second hand” nyelv lenne – hangsúlyozta. Az sem diszkrimináció, ha az adóhatóság ellenőriz, az országban mindenhol megteszi. Vele ellentétben Daniel Vasile roma párti képviselő leszögezte, éppen azt tartja túlzásnak, hogy a prefektus megtámad egy magyar nyelven kiadott űrlapot, ezzel valójában megfosztja a lakosság egy részét a finanszírozás lehívásához való alapvető jogától, és hiábavaló konfliktusokat gerjeszt. Daniel Vasile rámutatott, tudomása volt a Székelyföld megnevezés, a székely zászló körüli vitákról, ám ezekről a vetületekről most értesült. Az albizottság tagjai a sajtótájékoztató után a nem RMDSZ-es Kovászna megyei polgármesterekkel találkoztak, majd csütörtökön Sebastian Cucu prefektus fogadja őket. A kétnapos munkaülés után jelentést készítenek. Bíró Blanka / Székelyhon.ro 2017. május 24.Sepsiszentgyörgyön tájékozódott a román képviselőház magyarokkal foglalkozó albizottságaSepsiszentgyörgyön tartotta szerdán kihelyezett ülését a román képviselőház emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságán belül működő, a romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottsága, amely alaposan tájékozódott a helyi problémákról. Az albizottság tagjai a székelyföldi megyék tanácselnökeivel, valamint magyar civil szervezetek képviselőivel folytatott párbeszéd során ismerkedtek a székelyföldi magyar közösség problémáival. A szerda esti sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Kulcsár Terza József albizottsági elnök elmondta: a testület tagjai alapos tájékoztatást kaptak a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium működésének az ellehetetlenítéséről, amelyet a magyar közösség egyik legégetőbb kérdésének nevezett, terítékre került ugyanakkor a székely zászló üldözése és a székelyföldi autonómiatörekvések kérdése is. Kulcsár Terza József elmondta: a látogatás részleteiről jelentés készül a román parlament számára. Mihaita Virza kormánypárti képviselő a sajtótájékoztatón a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Daniel Vasile, a roma közösség képviselője elmondta, mind a magyar albizottságnak, mind az általa vezetett roma albizottságnak az a célja, hogy a bukaresti törvényhozás elé vigye a kisebbségek ügyeit. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke kijelentette: Székelyföldön a magyar közösségi ügyekben hozott bírósági ítéletek lassan egy "törvény fölötti törvényt" rajzolnak ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa ugyanakkor pozitív példaként említette a román-magyar együttélés kódexét, amelynek a kidolgozásáról Hargita megye önkormányzata határozott. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke kijelentette: Székelyföldön nap mind nap érzékelhető, hogy a román állam kettős mércét alkalmaz a magyar közösséggel szemben. Hozzátette: az RMDSZ a kettős nyelvhasználatot szeretné bevezetni a régióban a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvvé való minősítése által. Az öttagú albizottságból egyébként a Magyar Polgári Pártot (MPP) képviselő Kulcsár Terza József elnök mellett a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihaita Virza, valamint a roma kisebbség képviselője, Daniel Vasile vett részt a látogatáson. A testület tagjait csütörtökön fogadja Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa, majd Csíkszeredában és Homoródalmáson folytatják a tájékozódást. Utóbbi helyszín azért fontos, mert a székelyföldi faluban roma-magyar konfliktus alakult ki, és a képviselőházi emberjogi bizottságon belüli roma és magyar albizottságok a roma és a magyar képviselők kölcsönös támogatásával alakulhattak meg. Gazda Árpád / MTI 2017. május 25.Sepsiszentgyörgyön járt a román képviselőház magyarokkal foglalkozó albizottságaAz albizottság tagjai a székelyföldi megyék tanácselnökeivel, valamint magyar civil szervezetek képviselőivel folytatott párbeszéd során ismerkedtek a székelyföldi magyar közösség problémáival. A szerda esti sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Kulcsár Terza József albizottsági elnök elmondta: a testület tagjai alapos tájékoztatást kaptak a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium működésének az ellehetetlenítéséről, amelyet a magyar közösség egyik legégetőbb kérdésének nevezett, terítékre került ugyanakkor a székely zászló üldözése és a székelyföldi autonómiatörekvések kérdése is. Kulcsár Terza József elmondta: a látogatás részleteiről jelentés készül a román parlament számára. Mihaita Virza kormánypárti képviselő a sajtótájékoztatón a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Daniel Vasile, a roma közösség képviselője elmondta, mind a magyar albizottságnak, mind az általa vezetett roma albizottságnak az a célja, hogy a bukaresti törvényhozás elé vigye a kisebbségek ügyeit. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke kijelentette: Székelyföldön a magyar közösségi ügyekben hozott bírósági ítéletek lassan egy „törvény fölötti törvényt" rajzolnak ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa ugyanakkor pozitív példaként említette a román-magyar együttélés kódexét, amelynek a kidolgozásáról Hargita megye önkormányzata határozott. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke kijelentette: Székelyföldön nap mind nap érzékelhető, hogy a román állam kettős mércét alkalmaz a magyar közösséggel szemben. Hozzátette: az RMDSZ a kettős nyelvhasználatot szeretné bevezetni a régióban a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvvé való minősítése által. Az öttagú albizottságból egyébként a Magyar Polgári Pártot (MPP) képviselő Kulcsár Terza József elnök mellett a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihaita Virza, valamint a cigány kisebbség képviselője, Daniel Vasile vett részt a látogatáson. A testület tagjait csütörtökön fogadja Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa, majd Csíkszeredában és Homoródalmáson folytatják a tájékozódást. Utóbbi helyszín azért fontos, mert a székelyföldi faluban cigány-magyar konfliktus alakult ki, és a képviselőházi emberjogi bizottságon belüli cigány és magyar albizottságok a cigány és a magyar képviselők kölcsönös támogatásával alakulhattak meg. MTI; itthon.ma/erdelyorszag 2017. május 25.Túlbuzgó prefektus vagy túlzó panaszok? (Sepsiszentgyörgyön a parlamenti albizottság)Kulcsár-Terza József képviselő kezdeményezésére, a párbeszéd jegyében és egy folyamat elindításának reményében érkezett Sepsiszentgyörgyre tegnap a román parlament magyar közösséggel foglalkozó albizottsága. A három képviselő – ketten betegség miatt távol maradtak – a székelyföldi megyeitanács-elnökökkel, civil szervezetek szószólóival találkozott, este közös vacsorán vettek részt a háromszéki román polgármesterekkel, ma délelőtt pedig találkoznak Sebastian Cucu prefektussal. Szeretnék jobban megismerni az itt élő magyarok gondjait – fogalmazták meg, bár a sajtótájékoztatón az is kiderült, egyikük a felvetett panaszok némelyikét találja túlzónak, másikuk a kormány helyi megbízottjának egyes lépéseit véli konfliktusgerjesztőnek. A kiszállás tapasztalatairól dokumentum készül, igyekeznek elérni, hogy a parlament napirendjére kerüljön a magyarság gondjainak orvoslása – hangzott el. A román parlament emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságán belül működő, a romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottság Kulcsár-Terza József kezdeményezésére jött létre, és az ő ötlete volt a kétnapos székelyföldi terepszemle is. Mint fogalmazott, ez csak az első lépés, a közeljövőben Erdély más régióiba is ellátogatnak, szeretnék, ha még a nyári vakáció előtt elkészülne a magyar gondok leltára. Fontosnak tartotta, hogy kollégái a helyszínen tájékozódjanak, bizonyos ügyeket ismertek, de nagyon sok mindenről nem hallottak eddig. A civil szervezetekkel folytatott megbeszélésen – részt vett a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat, a Civilek a Katolikus Iskoláért, a LAM Alapítvány, a Székelyföld Megmaradásáért Mozgalom, a Sepsi Reform Egyesület, a MERT és a református egyházat képviselő Sántha Imre lelkész – mindenki elmondhatta gondját-baját, és megfogalmazódott, jelenleg a legnagyobb probléma a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyének rendezése, de szó volt a székely zászló körüli hercehurcáról és az autonómia kérdéséről is. A Szociáldemokrata Párt színeiben megválasztott Vîrză Mihăiţă felszólalásában óvatosan fogalmazott, még elemeznie kell a hallottakat – mondotta, empatikusabb volt viszont a romákat képviselő Vasile Daniel, aki elmondta: céljuk, hogy a parlament napirendjére kerüljenek egy-egy kisebbség, így a magyarság sajátos gondjai. Tartalmasnak, előremutatónak nevezte a megbeszéléséket, és bízik benne, eredménye is lesz tájékozódásuknak. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a sajtótájékoztatón az albizottság segítségét kérte, elmondta, a prefektus megtámadta egy román–magyar együttélési kódex létrehozására vonatkozó kezdeményezésüket, alapfokon pert nyertek ugyan, de hasznos lenne, ha a képviselők is véleményt fogalmaznának meg indítványukról, mely meglátása szerint segíthetné a vitás kérdések legalább kétharmadának rendezését. Maros megyét Kocsis Róbert megyeitanács-tag képviselte, aki példamutatónak nevezte a kezdeményezést, és úgy vélte, ha sikerülne kiiktatni a napi, heti rendszerességű intézmények közötti vitákat, az a régió javára válna, vonzóbb lehetne a befektetőknek, jobban fejlődhetne gazdasága, turizmusa. Tamás Sándor háromszéki megyeitanács-elnök a szerbiai példát ismertette, ahol valóság a kettős nyelvhasználat és a helyi autonómia, két nyelven állítják ki a hivatalos dokumentumokat, mégsem dől össze a világ. Kiemelte, nagyon fontos, hogy a képviselők eljöttek és a helyszínen tájékozódnak, hisz már több ízben kiderült, Bukarestből Székelyföld egészen másképpen látszik. Szűkszavú nyilatkozata után újságírói kérdésre válaszolva kicsit bőbeszédűbb lett Vîrză Mihăiţă, aki tapasztalatairól szólva elmondta, bizony egyes panaszokat túlzónak talált, majd ki is fejtette: a prefektus ellen megfogalmazott vádakra gondol, hisz a kormány helyi megbízottja nem tesz egyebet, csak a törvényeket alkalmazza, azok pedig ugyanazok az egész országban. Kollégája, Vasile Daniel pontosítani igyekezett, ő például éppen a prefektus akcióit véli túlkapásnak, abszurdnak nevezte, hogy kétnyelvűsége miatt megtámadja a pályázati űrlapokat, és ellehetetleníti az egész folyamatot. Véleménye szerint az ilyen lépések csak a konfliktushelyzet kiélezésére jók. Vîrză Mihăiţă még egyszer nekifutott a magyarázkodásnak, finoman igyekezett utalni a magyarok túlzott érzékenységére, „gyermekes frusztrációjára”, meglátása szerint éppen azért szükséges a párbeszéd, tárgyalás, hogy sikerüljön feloldani ezeket. Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 27.Jöttek, láttak, visszamentek (Sepsiszentgyörgyön a parlamenti albizottság)Gyakorlati hozadéka lehet a parlamenti albizottság székelyföldi látogatásának, román kollégái kérésére Kulcsár-Terza József várhatóan hivatalos bemutatót tarthat a régióról, specifikus gondjairól az emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságnak. Erről az MPP-s képviselő számolt be a kétnapos kiszállást értékelő sajtótájékoztatóján. Feszültnek nevezte Kulcsár-Terza a Sebastian Cucuval folytatott megbeszélést, nem volt jó hangulatú találkozó, erősödött meggyőződése, hogy a kormánybiztos felső utasításra cselekszik. Szó volt a magyar nyelv használatáról, a székely zászlóról, a kétnyelvű feliratokról – Cucu kitartott álláspontja mellett, hogy ő csak a törvényt alkalmazza –, de vita kerekedett a magyar gyermekek románoktatásáról is, a prefektus nem értette, miért lenne szükség speciális tantervre, mint fogalmazott „Romániában élünk, mindenkinek tudnia kell románul”. Végül kicsit elbizonytalanodott, amikor Kulcsár-Terza rákérdezett, normálisnak tartaná-e, ha Magyarországra költözne, hogy gyermekei ugyanolyan tankönyvből tanulják a magyar nyelvet, mint a magyar iskolások. „Látszott, elgondolkozott, mintha megértette volna a lényeget” – számolt be a képviselő. Elmondta, eddig nem találkozott a prefektussal, de most felajánlotta, szívesen nyújt tájékoztatást, ad tanácsokat máskor is, jó lenne, ha időről időre leülnének és megtárgyalnák a vitás dolgokat. Kulcsár-Terza József ismét kitért a civil szféra képviselőivel folytatott megbeszélésre, mint fogalmazott, kollégái majdnem teljes képet kaphattak az itteni helyzetről. A román polgármesterekkel szervezett közös vacsorára csak a dobollói községvezető ment el, így az csonkára sikerült, pedig szerették volna irányukba is kiterjeszteni a párbeszédet. Ezt követően vetette fel Vîrză Mihăiţă SZDP-s képviselő, jó lenne, ha pontosabban megismernék kollégáik is a székelyföldi helyzetet, Kulcsár-Terza pedig rábólintott, ha a bizottságban szavazatával is támogatja a javaslatot, ő szívesen tart egy magyarázó, eligazító bemutatót. Szükség lenne erre, mert a parlament tagjainak többsége nagyon keveset tud a régióról, az itt élőkről, valós követeléseikről, a román média elhallgatja vagy ferdítve mutatja be a történéseket, csak botrányok esetében foglalkozik a térséggel, s lám, az albizottság mostani látogatását sem tartották említésre méltónak. Az MPP-s képviselő reméli, kollégáiban partnerekre talált, nemcsak ígérik, támogatják is majd kezdeményezéseit. A székelyföldi találkozókról jegyzőkönyv készült, megszületik egy jelentés is, amely a román parlament hivatalos dokumentuma lesz. Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 29.Beszélni kell a gondjainkrólA titkosszolgálat vezet A román sajtó szinte egyáltalán nem érdeklődött a képviselőház emberi jogi albizottságának székelyföldi látogatásáról – mondta el Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke, aki az RMDSZ listáján nyert parlamenti mandátumot. – Bezzeg, amikor a „székely terroristákról” kellett írni, akkor itt voltak, azt kellett népszerűsíteni, amikor azonban rólunk, a mi jogainkról, sérelmeinkről van szó, arról mélyen hallgatnak – mondta pénteki sajtóértekezletén Kulcsár-Terza. – Ezt az országot a mai napig a titkosszolgálatok irányítják, ők diktálják, hogy mikor, mi történjen – ez rendkívüli módon megnehezíti a munkánkat. A képviselő pozitívnak értékelte a képviselőház magyar ügyekkel foglakozó albizottságának háromszéki látogatását, mert a találkozók során, „majdnem teljes képet” kaphattak azokról a gondokról, amelyekkel a helyi többség szembesül. – Nagy előrelépésnek tartom azt is, hogy a bizottság felkért, hogy tartsak előadást a bizottságban Székelyföldről, hogy jobban megismerjék a régiót. Természetesen nagyon szívesen vállaltam – mondta a képviselő. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. május 29.Kulcsár-Terza József: Be kell terjeszteni az autonómiastatútumotJó és fontos a közigazgatási törvény módosítására benyújtott javaslatcsomag, de ez még nem elegendő – véli Kulcsár-Terza József képviselő. Sok gondra – az anyanyelv és a szimbólumok használatára – megoldást nyújtana, de az autonómiaköveteléseket nem váltja ki, éppen ezért fontolóra kell venni a statútum mihamarabbi parlamenti beterjesztését – véli az MPP-s politikus. „Ha normális országban élünk – amint azt a miniszterelnök szereti hangsúlyozni –, akkor elfogadja a parlament az RMDSZ által hét elején beterjesztett javaslatcsomagot. Ha leszavazzák, vagy halogatják vitáját, akkor baj van, és ezt nem szabad majd szó nélkül hagyni” – fejtette ki Kulcsár-Terza. Tudomása szerint volt egyeztetés a kormánypártokkal, de az idő mutatja meg, mennyire veszik azt komolyan. Ha egy hónapon belül semmilyen elmozdulás nem történik, akkor lépniük kell, annál is inkább, mert az RMDSZ vezetői több ízben nevezték az SZDP-vel kötött egyezségük szakítópróbájának javaslataik elfogadását. A képviselő kitart korábbi álláspontja mellett: minél hamarabb, még idén be kell terjeszteniük az autonómia¬statútumot, ha jövőre, a nagy román centenárium évfordulójára halasztják, a románok heccként értelmezhetik. Meglátása szerint ennek prioritást kellene élveznie, közösen kellene kiállniuk az egyetlen, mindenki által elfogadott autonómiatervezet mellett. Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 30.„Egy majdnem teljes kép”Nem kavarta fel különösen a kedélyeket, a román sajtó sem tulajdonított jelentőséget a hírnek, hogy a képviselőház emberi jogi bizottságának magyarokkal foglalkozó albizottsága a múlt héten Székelyföldre látogatott. Ezt egyébként az albizottság kezdeményezője, Kulcsár-Terza József képviselő is nehezményezte. Kijelentette: „bezzeg, amikor a »székely terroristákról« kellett írni, akkor itt voltak, amikor azonban a jogainkról, sérelmeinkről van szó, mélyen hallgatnak”. A képviselő szerint az országot a mai napig a titkosszolgálatok irányítják, ők diktálják, hogy mikor mi történjen, ami rendkívül megnehezíti a bizottság munkáját. Az albizottság háromszéki látogatását azonban pozitívan értékelte, mert „majdnem teljes képet” kaphattak a helyi problémákról. A „majdnem teljes képhez” az is hozzátartozik, hogy az albizottság román ajkú tagjai egymásnak ellentmondó következtetésekre jutottak: a szociáldemokrata képviselő túlzónak nevezte a magyarok által felvetett problémák egy részét, nem hiszi, hogy a prefektus visszaélne a hatalmával, és gyerekes frusztrációnak tartja, hogy zavarja a magyarokat, hogy a magyar felirat a román alá kell kerüljön. Ezzel szemben a roma párti képviselő éppen a prefektus támadásait tartotta túlzottnak, amelyekkel „fölöslegesen konfliktusokat gerjeszt”. Az albizottság tagjai a három székely megye vezetőivel, civil szervezetek és egyházak képviselőivel, polgármesterekkel is találkoztak. Kulcsár-Terza szerint fontos lenne a magyar–román párbeszéd, mert a magyar kérések mindeddig „süket fülekre” találtak Bukarestben. Legégetőbb problémának a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyét nevezte, és kijelentette, kezdeményezni fogja, hogy az emberjogi és az oktatási bizottságok együttes ülésen keressenek megoldást. A megbeszélésen elhangzott, hogy kisebbségi ügyekben kialakult egy párhuzamos törvénykezés, a bírósági ítéletek gyakran felülírják a hatályos jogszabályokat. A Hargita megyei tanács elnöke kérte az albizottságot, véleményezze a hargitai önkormányzat által elfogadott, ám a prefektus által megtámadott román–magyar együttélési kódex törvényességét. Olyan vélemény is elhangzott, hogy ha a különböző intézmények közötti meddő vitákat lezárnák, több energia jutna például a befektetőbarát környezet kialakítására. Illetve az is, hogy a magyar nyelvet is hivatalos nyelvvé kellene nyilvánítani Székelyföldön. Kíváncsian várjuk a kétnapos munkaülés konklúzióiról szóló jelentést. Tény, hogy a romániai magyar kisebbségnek több rendezetlen, megoldásra váró problémája van. Előrelépés már az albizottság létrehozása is, amely szerepet vállalhat akár a szimbólum- és nyelvhasználat kérdéseinek rendezésében, a román–magyar viszony javításában is. Várjuk a további fejleményeket és azt, hogy valamiféle előrelépést tapasztaljunk a jogsértések orvoslásában. MÓZES EDITH / Népújság (Marosvásárhely) 2017. június 7.Marosvásárhelyi iskolaügyEmberi jogaik érvényesítésében sérti az iskolaközösség tagjait a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ellehetetlenítése – állapította meg a bukaresti képviselőház emberi jogi, egyházi és nemzeti kisebbségi bizottsága, amelyet szerdán tájékoztatott az iskola helyzetéről a Civilek a katolikus iskoláért csoport küldöttsége. A meghallgatást kezdeményező Kulcsár Terza József parlamenti képviselő az MTI-nek elmondta: a több mint kétórás szakbizottsági ülésről jelentés készül, amelyet a kialakult helyzet mielőbbi orvoslása érdekében megküldenek a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak (CSM) és az oktatási tárcának. Nem állhat le az iskola az ügyészségi vizsgálat idejére, a minisztériumnak meg kell találnia a gyakorlati megoldást, hogy az oktatáshoz, a vallásgyakorláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz fűződő emberi jogok ne sérüljenek az iskolalapítás törvényességét megkérdőjelező jogi hercehurca miatt – hangoztatta a képviselő. Csíky Csengele, a szülők szószólója az MTI-nek elmondta: most már biztosnak tűnik, hogy az iskola nem indíthat idén cikluskezdő (előkészítő, ötödik és kilencedik) osztályokat, de legalább azt szeretnék elérni, hogy a már beindult osztályokban zavartalanul folyhasson az oktatás és a következő beiratkozási időszakig rendeződjön a gimnázium jogi helyzete. Hozzátette: azért járultak a bizottság elé, hogy a közösség akaratát közvetítsék a legfelsőbb döntéshozói szinten. "Ehhez az iskolához foggal körömmel ragaszkodunk. Ha (az alapításnál) adminisztrációs, vagy bármilyen hibát követtek el, azt meg kell oldani, Románia törvényei ezt lehetővé kell tegyék. Olyan nincs egy jogállamban, hogy ilyesmi miatt egy iskolát megszüntessenek és embereket megfosszanak az alapvető jogaiktól" – szögezte le a szülők képviselője. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly novemberben indított eljárást Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen, mert szerinte az iskola nem rendelkezett az alapításhoz szükséges engedélyekkel, és a gyanúsítottak ennek ellenére hozzájárultak a Római Katolikus Gimnázium működéséhez. A Maros megyei tanfelügyelőség február végén arról rendelkezett, hogy a vizsgálat miatt bizonytalan jogi helyzetűnek vélt tanintézet nem vehet fel diákokat a cikluskezdő osztályokba. A gimnázium ellehetetlenítése, a marosvásárhelyi római katolikus közösség ügyészségi meghurcolása ellen mind a romániai magyar politikai szervezetek, mind a magyar kormány tagjai szót emeltek, de az iskola jogi helyzete azóta sem tisztázódott, miközben az oktatási szakhatóság és az iskolát működtető önkormányzat továbbra is egymást okolja a kialakult helyzetért. Baranyi László / MTI Erdély.ma 2017. június 22.Magyarellenes hisztéria: bűnvádi feljelentéseket tett az ügyészségen az RMDSZTöbb bűnvádi feljelentést is tett az elmúlt napokban a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat az elmúlt napokban elkövetett magyarellenes kirohanásaik miatt, számolt be csütörtökön Benkő Erika. A háromszéki RMDSZ-képviselő, a jogvédelmi szolgálat vezetője elmondta, közösség elleni uszítás miatt tettek bűnvádi feljelentést Traian Băsescu, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, volt államfő, Marius Pașcan, a PMP Maros megyei képviselője és Rareş Bogdan, a Realitatea televízió műsorvezetője ellen. Emellett mindhármukat bepanaszolták az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), illetve panaszt tettek Cristian Tudor Popescu újságíró és egy magyarellenes portál ellen is. Benkő Erika szerint kiemelt figyelemmel kísérik, hogy mi zajlik a közösségi és a központi médiában, és ha további magyarellenes kirohanásokat tapasztalnak, mindenki ellen névre szóló feljelentést tesznek. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat emellett jelentést állít össze a jogtiprásokról, amit a nemzetközi fórumok elé terjesztenek. A háromszéki RMDSZ-es politikus szerint a napokban kitört magyarellenes hisztéria is bizonyíték arra, hogy Romániában nagy gondok vannak a kisebbségi jogok szavatolásával. „Egy normális országban a politikusok és véleményvezérek nem uszíthatnak egy kisebbség tagjai ellen, csak azért, mert az uszítás a pillanatnyi politikai érdekeiket szolgálja. Az RMDSZ nem kért semmi rendkívülit a magyar közösség számára egy teljesen legitim politikai tárgyalás során, csak azt, amit egyébként több mint egy évtizede folyamatosan kérünk a mindenkori román hatalomtól: a kisebbségi jogok betartását, valamint ennek a keretnek bővítését. Elfogadhatatlan, hogy ennek kapcsán a hírtévék, valamint egyes politikusok magyarellenes kirohanásokat tegyenek” – fogalmazott Benkő Erika. Antal Árpád: Johannis árt a legtöbbet Hasonló véleményt fogalmazott meg csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester is, aki szerint az erdélyi magyaroknak Klaus Johannis államfő árt a legtöbbet. Ő ugyanis külföldön mindig azt hangoztatja, hogy Románia példásan megoldotta a kisebbségek helyzetét. Az elöljáró szerint Traian Băsescu lett az új Vadim Tudor, habár tíz évig a székelység és az erdélyi magyarok szavazatának segítségével lehetett államelnök. Antal Árpád szerint az RMDSZ-nek érdeke, hogy politikai kormány alakuljon, háta mögött parlamenti többséggel, ellenkező esetben az erőszakszervezetek alakítanak kormányt. Kulcsárt megkérdezték, milyen nyelven beszél otthon Ugyancsak az elmúlt napok magyarellenes hisztériája kapcsán tartott sajtótájékoztatót Kulcsár Terza József. A háromszéki képviselő, az MPP Kovászna megyei elnöke elmesélte, hogy a parlamenti bizottságok összevont ülésén azt kérdezte tőle egy román politikus, hogy milyen nyelven beszél otthonában és kioktatta, hogy Romániában él, ezért románul kellene beszélnie. Kulcsár Terza József szerint ki kell mondani, hogy az erdélyi magyarok számára 2018 a gyász éve lesz, mivel azokat az ígéreteket sem tartották be, amelyeket a modern Románia alapjául szolgáló dokumentumban, az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban vállaltak. Kovács Zsolt maszol.ro 2017. június 22.A román államfőt és a magyarellenes hangulatot bírálták a háromszéki politikusokAz erdélyi magyaroknak Klaus Johannis államfő árt a legtöbbet, azzal, hogy elmegy az Amerikai Egyesült Államokba, Németországba, az Európa Tanácshoz, és elmondja, hogy Románia példásan megoldotta a kisebbségek helyzetét – vélik a háromszéki politikusok. Antal Árpád az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke leszögezte, ebben a pillanatban ez komoly problémát okoz az erdélyi magyarságnak. Másrészt szerinte a korábbi államfő, Traian Băsescu lett az ország új Vadim Tudor-ja, aki tíz évig úgy állt az ország élén, hogy megkapta a székelység szavazatait. Antal Árpád kifejtette, az erdélyi magyarok szemében a szociáldemokrata párt elfogadhatatlan, de a magyarság érdeke, hogy politikai kormány alakuljon, átlátható parlamenti többséggel a háta mögött, mert ha nem, az erőszak/szervezetek, a titkosszolgálatok alakítanak kormányt. Kulcsár Terza József parlamenti képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján szintén a kormányválság kapcsán kialakult magyarellenes hisztériára reflektált, elmondta, a parlamenti bizottságok összevont ülésén megkérdezte tőle egy román politikus, hogy otthon milyen nyelven beszél, majd kioktatta, hogy beszéljen csak románul, mert Romániában él. Ki kell mondanunk, hogy 2018 számunkra a gyász éve lesz. Gyászoljuk a demokráciát, és azt hogy azokat az ígéreteket sem tartják be, melyeket a modern Románia alapjául szolgáló dokumentumban vállaltak – szögezte le az MPP-s politikus. Benkő Erika RMDSZ képviselő pedig úgy fogalmazott, a szövetségnek még magasabbra kell tennie e mércét, folytatni ugyanakkor a nemzetközi háttérmunkát, hiszen a napokban kirobbant magyarellenes hisztéria is bizonyíték arra, hogy a hivatalos nyilatkozatokkal ellentétben nagy gondok vannak Romániában a kisebbségi jogok szavatolása terén. Bíró Blanka Székelyhon.ro 2017. június 23.Kulcsár-Terza József: Ki kell állnunk jogainkértElítéli a nacionalista, szélsőséges uszító megnyilvánulásokat Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki parlamenti képviselője. Az elmúlt napokban a sötét elmék kerekedtek felül Romániában – mondotta. Államelnökhöz méltatlannak nevezte Klaus Iohannis viselkedését, megfogalmazása szerint elfeledvén, hogy honnan származik, ő is beállt a gyűlöletkeltők kórusába. Hasonlóan lesújtó véleménye van Traian Băsescuról, aki a magyarok szavazatával lett államfő, megbíztak benne, de „kutyából nem lesz szalonna”. Baj van az országot vezetők gondolkodásával, értékrendjével, kultúrájával – fejtette ki, majd feltette e kérdést: hol a demokrácia, a tolerancia?! Kulcsár-Terza szerint annál is visszásabb ez a nagy felhördülés, mert a magyarság nem kér egyebet, csak amit 1918-ban ígértek, hogy tartsák be a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltakat. „Csak azt kérjük, ami jár, ami megadatik minden, normális demokráciában élő nép számára” – fogalmazott, s hozzáfűzte, ilyen körülmények között senki se csodálkozzon, hogy a magyarság számára 2018 a gyász éve lesz. Kitért arra is, hogy még az eddiginél is nagyobb szükség van az összefogásra, ki kell állnunk jogainkért. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 14.Tisztújítás a székely tanácsoknálÚjraválasztotta eddigi vezetőit a Sepsiszentgyörgyi és a Sepsiszéki Székely Tanács. A négyéves mandátumok lejártával szerda délután tartották a tisztújító gyűléseket. A Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács élén folytatja a munkát elnökként Csinta Samu, alelnökként Pethő István, a 18 küldöttből egy betegség miatt visszalépett, helyette Pálffy Bélát választották meg. A közgyűlés vita nélkül fogadta el Csinta Samu tevékenységi beszámolóját. A Sepsiszéki Székely Tanács elnöke a következő években is Gazda Zoltán marad, munkáját alelnökként új ember, Babós Zoltán segíti majd. Az Állandó Bizottság sepsiszéki tagja továbbra is Csinta Samu, Ferencz Csaba és Tulit Attila. Kisebb vita alakult ki Gazda Zoltán elnök beszámolójának egyik pontjánál, többen számonkérték Kulcsár-Terza József parlamenti képviselőtől, sepsiszéki SZNT-küldöttől az autonómiastatútum parlamenti beterjesztését. Végül újabb haladékot kapott őszig ígéretének valóra váltására. Kiderült az is: a Székely Nemzeti Tanács jelentős anyagi gondokkal küszködik, javaslat született belső hálózat létrehozásáról, amely segítené a pénzügyi háttér megteremtését. Az elképzelés szerint ez a hálózat elérhetné a székely közösségek minél több tagját, akik csekély összegű, akár egylejes rendszeres adománnyal járulnának hozzá az SZNT működéséhez, a rendezvények megszervezéséhez. Ezt a lehetőséget teremti meg a Székelyföldi Autonómia Alap is, amely átlátható, a támogatókat népszerűsítő, ugyanakkor a pénzek elköltését is folyamatosan nyilvánosságra hozó rendszer – hangzott el. A Sepsiszéki Székely Tanács ülésén titkos szavazással arról is döntés született: a Székely Nemzeti Tanács őszi tisztújító küldöttgyűlésén Izsák Balázs elnök újraválasztását támogatják. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 17.A stadion a városé leszSepsiszentgyörgyi polgárként megelégedéssel töltött el, hogy az utóbbi években városunk sportegyesületei jelentős sikereket értek el, amelyekre méltán lehetünk büszkék. Nemrég élhettük meg azt a sporttörténelmi pillanatot is, amikor a város labdarúgócsapata megszerezte a román élvonalban való szereplés jogát. A bajnokság már el is kezdődött, de a városi stadion állapota nem teszi lehetővé, hogy a csapat hazai környezetben játssza itthoni mérkőzéseit. Elfogadhatatlannak tartom, hogy Sepsiszentgyörgy önkormányzata nem rendelkezhet a sportbázis sorsa felett, és annak ellenére, hogy már több próbálkozás is történt arra nézve, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium tulajdonából átkerüljön az önkormányzat kezelésébe, minden ilyen irányú kezdeményezés kudarcba fulladt. Ugyanakkor sajnálatos, hogy éppen a megye prefektusa igyekszik megakadályozni azt, hogy a stadion önkormányzati tulajdonba kerüljön. Tekintettel a kialakult helyzetre, parlamenti képviselőként kötelességemnek tartom, hogy minden tőlem telhetőt megtegyek annak érdekében, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön. Éppen ezért tárgyalásokat folytattam Sebastian Cucu prefektussal, majd Bukarestben találkoztam Marcel Ciolacu miniszterelnök-helyettessel, akivel ismertettem a kialakult helyzetet. A találkozó sikeresnek mondható abból a szempontból, hogy Ciolacu szóbeli ígérete szerint a sepsiszentgyörgyi városi stadion belátható időn belül kormányhatározat által átkerül Sepsiszentgyörgy város tulajdonába. Bízom abban, hogy a román kormány megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a miniszterelnök-helyettes részéről most elhangzott ígéretet beváltják, és városunk önkormányzata mint saját tulajdona felett rendelkezhet a sportbázis felett. Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. július 17.Kulcsár-Terza őszig kapott haladékot az autonómia-tervezet beterjesztéséreSzámon kérte Kulcsár-Terza József parlamenti képviselőn a Székely Nemzeti Tanács (SZKT) az autonómiastatútum parlamenti beterjesztését. A sepsiszéki SZNT-küldöttként tevékenykedő honatya őszig kapott haladékot a szervezettől. A politikusnak Sepsiszentgyörgyön, a Sepsiszéki Székely Tanács (SszT) szerdán rendezett tisztújító ülésén „olvastak be”. Az SZNT csütörtöki közleménye szerint a küldöttgyűlésen számon kérték Kulcsár-Terza József parlamenti képviselőn az autonómiastatútum parlamenti beterjesztését. A Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke (aki sepsiszéki SZNT-küldöttként is tevékenykedik) újabb haladékot kapott őszig – amint a közlemény fogalmaz – „a megállapodás és a bizalom jegyében ígéretének valóra váltására. Az RMDSZ színeiben képviselői mandátumot szerzett Kulcsár-Terza legutóbb egy májusi sajtóértekezleten jelentette ki, hogy az autonómiastatútumot még az idén be kell terjeszteni a bukaresti parlamentbe. Szerinte ugyanis ha jövőre, a román egyesülés centenáriumának évfordulójára halasztják, szerinte a románok heccként értelmezhetik. A politikus úgy nyilatkozott, prioritás a területi autonómiát célzó dokumentum beterjesztése, ugyanakkor szerinte a magyar szervezetek egyetlen, közösen elfogadott tervezet mellett kellene kiálljanak. Mint ismert, az SZNT-nek önálló autonómiastatútuma van, az RMDSZ pedig az MPP-vel közösen dolgozott ki törvénytervezetet a Székelyföld területi autonómiájáról. Különben a sepsiszentgyörgyi tisztújítások során megerősítették a korábbi elnökök megbízatását: a sepsiszentgyörgyi szervezet élén újabb négy évre Csinta Samu áll, míg a sepsiszékit Gazda Zoltán vezeti. A SSzT küldöttei titkos szavazással a Székely Nemzeti Tanács őszi tisztújító küldöttgyűlésének Izsák Balázst jelölték az SZNT elnöki tisztségére. Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár) 2017. július 18.Kulcsár-Terza József: Idén be kell nyújtani az autonómiatörvénytMár a nyári szünet előtt a parlament elé kellett volna terjeszteni az autonómiatörvényt, de idén mindenképpen meg kell tenni ezt, ha más út nincs, egyedül nyújtja be a tervezetet – szögezte le Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Az RMDSZ listáján képviselői mandátumot nyert MPP-s politikus pontosította a Sepsiszéki Székely Tanács tisztújító gyűlése kapcsán kiadott közleményben foglaltakat is: az összejövetelen maga is részt vett, elmondta véleményét, de kérdőre nem vonták, határidőt pedig nem szabtak neki sem most, sem korábban a statútum benyújtására. A széki tisztújító gyűlésen elmondott véleményét különben fenntartja: időszerű az autonómiatörvény parlament elé terjesztése, sőt, még a nyári szünidő előtt meg kellett volna tenni azt, a pillanat alkalmas volt, veszíteni valója pedig nem volt az RMDSZ-nek. Minket, magyarokat gyaláztak akkor, s hatalmas cirkusz lett, pedig csak keveset kértünk – idézte fel a kormányválság utáni, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti politikai tárgyalások kapcsán gerjesztett magyarellenes hisztériát –, be kellett volna mutatni valós igényünket, lássák azt is – érvelt. Mint mondta, az RMDSZ-frakcióban több alkalommal is felmerült az autonómiatörvény benyújtása, ő azon dolgozik, hogy idén terjesszék a parlament elé. Ha más út nincs, egyedül teszi majd ezt, bár annak nem lesz olyan erős üzenete a román hatalom felé, mint ha az RMDSZ-frakció minden tagja aláírná. Annak kapcsán, hogy jelenleg két autonómiatörvény is van – a Székely Nemzeti Tanács statútuma, illetve az RMDSZ által kidolgozott jogszabálytervezet –, Kulcsár azt mondta: ideális az lenne, ha az RMDSZ és az SZNT konszenzusra jutna, ő arra törekszik, hogy a feleket rávegye a megegyezésre. Nem az SZNT-ről, az MPP-ről, az RMDSZ-ről vagy az EMNP-ről van szó, hanem Székelyföldről, a statútum nem valamely párté vagy szervezeté, hanem Székelyföldé – hangoztatta a képviselő. Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 31.Kulcsár-Terza József ősszel akár egyedül is benyújtja az autonómiatervezetetHa más nem is, ő benyújtja szeptemberben az autonómiastatútumot – ígérte az RMDSZ és az MPP választási megállapodásának eredményeként a szövetség jelöltlistáján bejutott MPP-s parlamenti képviselő, Kulcsár-Terza József. Hozzátette, „nem fogják napirendre tűzni, de ország-világ tudja meg, van akaratunk, mert amelyik gyerek nem sír, nem kap enni”. Kulcsár-Terza József a félévről beszámolva kijelentette, olyan is történt, hogy amikor felvetette, a magyar frakciónak ki kell állnia azokért, akik a nemzeti ügyekben felszólaltak, és akiket emiatt meghurcoltak, akkor egy Hargita megyei szenátor rászólt. Beszélt arról is, hogy szót emelt a székelyföldi jelképüldözés kapcsán egy napirend előtti felszólalásban, és a legfelsőbb ügyészségre adták azért, mert kifejtette, hogy a romániai magyarság nem akar egyebet, mint az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatba foglalt, máig beváltatlan ígéretek teljesítését. Kulcsár-Terza hiányolja, hogy nincs a háta mögött támogatás, sem az RMDSZ, sem az MPP nem állt ki mellette, pedig szerinte ma igenis szükség lenne rá, amikor bárkit bármikor elvisz a korrupcióellenes hatóság, függetlenül attól, hogy bűnös vagy ártatlan. Ismertette, hogy miként sikerült létrehozni az Emberjogi Bizottság magyar ügyekkel foglalkozó albizottságát, amely egy lehetőség a párbeszédre a többségi társadalommal. Szólt arról, hogy Sepsiszentgyörgyön sikerült megszervezni a három székely megye önkormányzatainak és az albizottság képviselőinek a találkozóját, Kolozsváron viszont megbuktatták kezdeményezését. Állítja, nem adja fel, lesz ott is találkozó, és Székelyföldet is be fogják mutatni a román parlamentben, mert vannak olyan politikusok, akik nem tudnak róla. Idén kell benyújtani a statútumot Azt is megindokolta, hogy szerinte miért idén kell benyújtani az autonómiastatútumot: jövőben ugyanis a román egyesülés centenáriumának apropóján a többségi társadalom, amellett, hogy az ünnep szervezésével lesz elfoglalva, provokációként értékelheti a kezdeményezést. A képviselő szerint a dokumentumot már tavasszal elő kellett volna terjeszteni, amikor a Grindeanu-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány kapcsán kitört a magyarellenes hisztéria. Kulcsár-Terza József közölte, ha nem sikerül megegyezni a frakcióval, ősszel egyedül is benyújtja a tervezetet. Kérdésre válaszolva hozzátette, „mindegy, melyik tervezetet, a Csapó-félét-e vagy az RMDSZ-ét nyújtjuk be, úgysem fogják napirendre tűzni. De legalább tudják meg nyugaton is, van kérésünk.” Úgy véli, a tervezet kapcsán konszenzusra kellene jutni, és egyetlen statútum mögé kellene felsorakoznia az egész erdélyi magyarságnak, mert az „autonómiaigény nem valamelyik párté vagy civil szervezeté, hanem Székelyföldé”. „Az SZNT, a Néppárt, az MPP megy a saját útján, nincs összefogás, pedig elvárom a támogatásukat, összefogva lehetne eredményt elérni” – mondta. Felvetődött a kérdés, hogy hiba volt-e RMDSZ-frakcióban indulni. „Nem volt téves lépés, hogy az RMDSZ színeiben indultunk, jobb két MPP-s képviselő, mint egy se. Ez volt az egyetlen lehetőségünk.” Hozzátette, „mindenkire szükség van, pártoktól függetlenül, cselekvőképes politikát kell folytatnunk, s ha látják, hogy együtt vagyunk, lesz eredmény”. itthon.ma/erdelyorszag 2017. július 31.A Beke-ügyről az EMI-táborbanNagy érdeklődés övezte Beke István Attila és Szőcs Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnökének beszámolóját a székelyföldi terrorvádként elhíresült ügyről a 13. EMI-táborban szombaton. Meghurcoltatásukról szabad emberekként tartottak beszámolót a fiatalok, hiszen alapfokon épp annyi büntetést kaptak, amennyit előzetes letartóztatásban előzőleg már eltöltöttek, az első fellebbezési tárgyalást pedig csak szeptember 15-re tűzték ki. A két fiatal beszélt a házkutatásokról, a börtönben töltött időszakról, az ott uralkodó körülményekről. „A tény, hogy nem beszélhetsz, nem láthatod a családodat, elviselhetetlen. Mi ezt azoknak sem kívánjuk, akik ide juttattak minket” – jegyezték meg. Az előzetes letartóztatást végző intézményekről, valamint a börtönbeli körülményekről Kis Júlia ügyvéd is tartott egy rövid ismertetőt. Szerinte sem biztosítanak megfelelő körülményeket ezek az intézmények, így a legerősebb embert is próbára teszik. Az előzetes letartóztatás ilyen szempontból megfélemlítés is lehet – vélekedett. Arra a kérdésre, hogy mikor és milyen végkifejlettel lesz vége az ügynek, nem tudtak pontos választ adni, minden a tárgyalásoktól függ. A fiatalok azonban bíznak és vallják, hogy minden szenvedésnek van értelme és van vége. A szervezők közleménye szerint a 13. EMI-tábor szombati napján a Beke-ügy mellett politikai panelek is helyet kaptak: a délelőtti előadások között Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke beszélt az erdélyi magyar érdekképviselet lehetőségeiről. A későbbiekben Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő szólalt fel. A könnyedebb témák között a Kurultáj bemutatói és előadásai kaptak helyet, az EMI-sátorban a TrollFoci Facebook-mémoldal szerkesztői tartottak közönségtalálkozót. Az estet a Romantikus Erőszak és az Ossian koncertje zárta, majd őket követte az Alteregó kisegyüttes. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. augusztus 2.Egyesek nem minket képviselnekParlamenti beszámoló Hétfő délután a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban a maga nemében egyedüli lakossági fórumot tartott Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke, parlamenti képviselő. Tudomásunk szerint ugyanis az elmúlt 27 év alatt egyetlen képviselő sem számolt be az általa végzett munkáról (a szerző tudomása szerint – szerk.). Beszéde elején Kulcsár felidézte azokat az emlékezetes pillanatokat, amikor az általa állandó útitársnak nevezett magyar nyelvű Szent Bibliára és székely zászlóra tette le képviselői esküjét a román parlamentben, annak utolsó mondatát magyarul is megismételvén. Amint kiderült, a képviselő eddigi legnagyobb megvalósításának az Emberjogi Bizottság keretében a javaslatára megalakított és magyar ügyekkel foglalkozó albizottság létrejöttét tartja. Erre szerinte eddig is lett volna lehetőség, ha a magyar képviselőkben megvan az ehhez szükséges szándék. Az albizottság működését, melynek elnöke is, azért tartja rendkívül fontosnak, mert az általuk megírt jegyzőkönyvek a román parlament hivatalos dokumentumaivá válnak, ezért súlya van a bennük foglaltaknak. Nem véletlen tehát, hogy sepsiszentgyörgyi kihelyezett gyűlésüket követően, melynek során kollégái megismerkedhettek a székelység sajátos gondjaival, a Kolozsvárra tervezett ülésre már nem kerülhetett sor. Szomorú viszont, hogy annak akadályoztatásához egyes magyar képviselők is hozzájárultak. A továbbiakban többek között azt is megtudhattuk, hogy az Európa Tanács Bukarestbe látogató tagjaival részletesen ismertette a sérelmeinket, és átadott nekik egy székely zászlót. Az autonómiastatútum benyújtásáról pedig úgy vélekedett, hogy azt ősszel meg kell tenni, amennyiben pedig a magyar frakció erre nem lesz hajlandó, akkor majd egyedül is megcselekszi. Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. augusztus 2.Van pálya Bukarestben is (Parlamenti munkájáról számolt be Kulcsár Terza-József)Parlamenti képviselőként kötelességének érzi, hogy negyedévente rendszeresen beszámoljon a választóknak munkájáról, e célból tartott – megválasztása után immár másodszor – lakossági fórumot Kulcsár-Terza József (fotó) hétfő este a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban. A találkozón közös gondolkodásra, közös munkára is kérte a jelenlevőket. Beszámolójában Kulcsár-Terza József kitért az RMDSZ-szel való együttműködésre is: bár sok mindenben nem értenek egyet, az összefogás nélkül most nem lenne képviselője a parlamentben a jobboldalnak – magyarázta. Meggyőződését fejezte ki továbbá, hogy van pálya Bukarestben is, vannak lehetőségek a magyar érdek képviseletére, csak bátorság, elszántság kell hozzá. Felidézte: már az eskütételkor kis székely zászlóval és magyar Bibliával jelent meg a parlamentben, s bár az RMDSZ-frakcióban figyelmeztették, hogy elveszítheti mandátumát, végül nem lett semmi probléma – ez is azt bizonyítja, hogy egy sor dolgot eddig is meg lehetett volna tenni. Székely zászlót ajándékozott az Európai Tanács monitoringbizottsága tagjainak is, ismertetve egyúttal jogfosztásainkat. Az első igazságügyi miniszter, Florin Iordache bizottsági meghallgatásán szóvá tette a magyar himnusz eléneklése, a székely zászló kitűzése miatti büntetések ügyét és a gyulafehérvári nyilatkozat alkotmányba foglalásának lehetőségét, továbbá ígéretet kapott tőle, hogy a tárcavezető fogadja és meghallgatja a panaszokat – végül azonban leváltották, utódjánál pedig hiába jelentkezett, egyelőre nem kapott választ. Ismertette azt is, hogy az emberi jogi bizottságon belül sikerült létrehozni egy magyar ügyekkel foglalkozó albizottságot, és azt kihelyezett ülésre meghívta Sepsiszentgyörgyre – a székelyföldi elöljárókkal való találkozókon elhangzottakról jelentés is készül, amely hivatkozási alap lehet a jövőben. Felelevenítette a március 15-e hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánítására irányuló kezdeményezését, amelyet az RMDSZ is felvállalt, a kormányválság idején a szociáldemokratákkal folytatott tárgyalások során azonban a szabadnapot opcionálissá „enyhítették”, mint mondta, ő ragaszkodik az eredeti változathoz, ősszel visszatérnek a témára. Ugyancsak az őszi teendők közé sorolta az autonómiatörvény parlament elé terjesztését: hangsúlyozta, fenntartja véleményét, hogy már a tavaszi ülésszakban meg kellett volna tenni ezt, a kormányválság idején kirobbant magyarellenes hisztéria után nyilvánvaló volt, hogy nincs veszítenivaló. Ősszel viszont mindenképpen be kell nyújtani a tervezetet, ha másként nem megy, egyedül is kész megtenni ezt, de az üzenet sokkal erőteljesebb lenne, ha a frakció egésze felsorakozna mellette – vélekedett az MPP-s politikus, arra buzdítva egyúttal a jelenlevőket, hogy maguk is vegyenek részt a közös gondolkodásban, munkában, hiszen Bukarestben látniuk kell, van erő és súly a követelés mögött. Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. augusztus 8.Kulcsár Terza: aggasztó, hogy növekedni látszik a hivatásos feljelentők számaleményben reagált Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke arra, hogy Kelemen Hunor román állampolgárságának a megvonását kezdeményezi egy múlt heti nyilatkozata miatt a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR). Kelemen a Szabadság napilapban közölt interjúban kijelentette: "a románságnak pedig el kell fogadnia, hogy mi (az erdélyi magyarság) nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at”. Kulcsár Terza közleményében kijelenti, ha nem is hat már a meglepetés erejével, mégis aggasztónak találja, hogy Romániában a magyarellenesség sorozatos megnyilvánulásai mellett növekedni látszik a "hivatásos feljelentők" száma is. "Azt tapasztalom ugyanis, hogy az utóbbi időben a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR) nevet viselő, nyilvánvalóan politikai és egyéb érdekek mentén irányított álcivil szervezet csatlakozott ezek sorához" - áll a közleményben. "Miután ez év júniusában ismételten is a gyulafehérvári ígéretek be nem tartására emlékeztettem a közvéleményt, illetve kijelentettem, hogy míg a románok a nagy egyesülés centenáriumaként készülnek megünnepelni a 2018. évet, addig számunkra ez a gyász éve lesz, az említett szervezet ellenem fenyegetőzött feljelentéssel. Legutóbb az RMDSZ elnökének nyilatkozata kapcsán szólaltak meg ugyanilyen hangnemben, és a feljelentéssel való fenyegetőzés mellett kilátásba helyezték, hogy kezdeményezni fogják Kelemen Hunor román állampolgárságának megvonását" - áll Kulcsár Terza közleményében. A képviselő kijelenti, egyetért az RMDSZ elnökének nyilatkozatával, visszautasítja a magyarellenesség újabb megnyilvánulását, és szolidaritását fejezi ki Kelemen Hunorral. "Nehéz komolyan venni a CNMR szándékát, hiszen még egy ilyen önmagát civilnek nevező szervezetnek is tudnia kellene, hogy Románia Alkotmányának 5. cikkelye 2. bekezdésének értelmében az állampolgárság nem vonható vissza olyan személytől, aki azt születés révén szerezte meg. De amennyiben valamilyen oknál fogva Romániában mégis megtörténhetne, hogy az erdélyi magyarság jogsérelmeinek következményeként megfogalmazott meggyőződéséért és véleményéért bárkit is az állampolgárság megvonásával sújtanának, akkor én magam is felajánlom, hogy lemondok román állampolgárságomról" - zárul Kulcsár Terza közleménye. (közlemény) Transindex.ro 2017. szeptember 15.Beterjesztik az autonómiastatútumotMég az idén benyújtják a román parlamentbe Székelyföld autonómiastatútumát, erről döntött a Magyar Polgári Párt (MPP) választmánya – közölte Kulcsár-Terza József képviselő. Az RMDSZ színeiben mandátumot nyert háromszéki honatya elmondta, egyeztetnek az RMDSZ-szel (kijelölték a háromfős tárgyalódelegációt), és bíznak benne, hogy többen melléjük állnak majd, de ha nem, akkor a másik MPP-s képviselővel, Bíró Zsolttal mindenképpen beterjesztik az RMDSZ-szel közösen kidolgozott, 2014 nyarára elkészült tervezetet. Kulcsár-Terza szerint ezt már korábban meg kellett volna tenniük, és úgy véli, a most őszi beterjesztés időszerű, a december elsejei nemzeti ünnep küszöbén kell emlékeztetni a románokat a 99 évvel ezelőtti gyulafehérvári ígéretekre. Ugyanakkor, ha jövőre halasztanák, akár provokációnak is tekinthetnék azt – mondotta. A háromszéki képviselő elmondta, az MPP választmánya arról is döntött, hogy november utolsó napjaiban ismét megszervezik a gyulafehérvári ígéretekre emlékeztető nagygyűlésüket. Három évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön, két éve Csíkszeredában tartottak ilyen rendezvényt, tavaly a kampány okán elmaradt, ám most felélesztik a hagyományt, bár egyelőre még nem tudni sem a helyszínt, sem a pontos időpontot. Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. szeptember 30.Székely–gagauz kapcsolatépítés (Moldovában járt Kulcsár-Terza József)A Székelyföld és a gagauz autonóm terület közötti kulturális, gazdasági együttműködés kialakítása érdekében látogatott Moldova Köztársaságba Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki parlamenti képviselője. A honatya a kisinyói kormány épületében szerdán találkozott Irina Vlah, a Pruton túli köztársaságban területi autonómiával rendelkező Gagauzia kormányzójával, a moldáv kabinet miniszterével. „Nem kötelező csak a nyugat-európai autonómiamodelleket alapul venni, nem árt kissé távolabb is nézni, ez esetben keletre. Működő önrendelkezési formák léteznek máshol is, és ezekből is lehet tanulni. Még egy olyan országban is, mint Moldova Köztársaság, ahol messze bonyolultabb és nehezebb körülményekről lehet beszélni, mint Románia esetében, létezik területi autonómia, a gagauz közösség lakta területek ugyanis 1994 óta rendelkeznek ezzel a státussal. Az állam szempontjából ez nem jelent semmilyen problémát, azóta is könnyebben, nehézkesebben, de működik. A székelységhez képest egy jóval kisebb lélekszámú közösségről beszélünk” – vezette fel a látogatással kapcsolatos tapasztalatai ismertetését a képviselő. Kulcsár-Terza továbbá elmondta, a kormányzóval az ő megkeresésére jött össze az egyórás találkozó. Első alkalommal találkoztak, de várhatóan még idén sort tudnak újabbra keríteni, ugyanis meghívta Székelyföldre a térség képviselőit. A honatya szerint kulturális-gazdasági együttműködés kialakításában gondolkodnak. Elsősorban ezért kereste meg a kormányzót, de emellett tájékozódni is szeretett volna az ottani önrendelkezés működéséről, milyen jogokat biztosít ez a státusz és így tovább. Meglátása szerint szükség van egy ilyen jellegű tapasztalatcserére, a két közösség helyzetének megismerésére, amint azt a kormányzó is megerősítette. Egyetértettek abban, hogy mindkét népcsoportnak van mit tanulnia a másiktól. Irina Vlah jelezte: úgy véli, a székelyek példája hasznos lehet számukra, például az anyanyelv és az identitás megőrzése tekintetében. Ezen a téren ugyanis a közösségük sokkal rosszabbul áll, hiszen mindössze hatvan százalékuk beszéli már csak a török eredetű gagauz nyelvet. Az együttműködés egyik formájaként Kulcsár-Terza javasolta, hogy testvértelepülési egyezményekkel erősítsék a kapcsolatot a két térség között. Megállapodtak abban is, hogy nemzetközi szinten is támogatják egymást, elsősorban a területi autonómiát illető székelyföldi igények népszerűsítése terén. A képviselő ugyanakkor röviden kitért a romániai helyzetre is, kijelentve: Romániában továbbra is annak vagyunk tanúi, hogy egyre gyakrabban provokálják a magyar közösséget, ezáltal az ország fennállásának centenáriuma közeledtével ugyanazt akarják elérni, amit két évvel korábban a kézdivásárhelyi fiatalok ügyének kezdetekor, azaz, hogy bárkire, aki a területi autonómia érdekében emeli fel szavát, ráfoghassák: akár terrorista is lehet. A végkifejlet tekintetében nem akart jóslatokba bocsátkozni. A területi autonómiák Európa több országában működnek, és jól, ami szabad másnak, nekünk miért tiltott – tette fel a kérdést. A honatya szerint az egész romániai politikum úgy tesz, mintha nem akarna tudni sem az anyanyelv- vagy a szimbólumhasználati jogokról mint kényelmetlen kérdésekről, erre jó példa, hogy a napokban ismét lekerült a törvényhozás napirendjéről a közigazgatási törvényt módosító javaslat. Ez a tény megerősíti őket abban a meggyőződésükben, hogy még erőteljesebben politizáljanak Bukarestben a nemzeti ügyek kapcsán. Nagyon időszerű, pontosabban sürgős a székelyföldi területi autonómia statútumának benyújtása – tette hozzá. Kérdésünkre, hogy a korábban bejelentett, az RMDSZ-szel folytatandó egyeztetésekkel hogyan haladnak, a képviselő nem tudott érdembeni választ adni. Nagy D. István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. október 13.Nem vagyunk terroristákNem terrorista, aki Székelyföld autonómiájáért harcol – ezt válaszolta Kulcsár-Terza József kérdésére a Román Hírszerzőszolgálat (RHSZ) képviselője a képviselőház emberjogi bizottságának meghallgatásán. A háromszéki képviselő azon az ülésen tette fel kérdését, amikor a hírszerzőszolgálat hatáskörének bővítéséről vitáztak. Azért tartotta fontosnak tisztázni ezt, mert a kézdivásárhelyi alaptalan terrorvádak esetében megfogalmazott vádiratban (melyet az RHSZ segítségével állítottak össze az ügyészek) terrorveszélyként szerepelnek az autonómiamegmozdulások, és több hivatalos dokumentumban nemzetbiztonsági kockázatként jelenik meg a magyarság autonómiaigénye Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. október 18.Lépjenek fel a szélsőségesek ellenKulcsár panaszkodott Megengedhetetlen, hogy egyesek sporteseményeket gyűlöletkeltésre használjanak, és ennek semmi következménye ne legyen – hangoztatta Kulcsár-Terza József. A Magyar Polgári Párt (MPP) RMDSZ-es színekben képviselői mandátumhoz jutott megyei elnöke ez ügyben a belügyminiszternél járt. Kulcsár már akkor időpontot kért a belügyminisztertől, amikor Kolozsváron az U labdarúgócsapat szélsőséges szurkolói rátörtek a CFR-drukkerek családjaikkal piknikező társaságára. A képviselő szerint mondhatni jól jött ki a lépés, hogy Carmen Dan nem tudta azonnal fogadni, mert így legalább be tudott számolni arról is, hogy a FCSB elleni mérkőzésen újabb magyarellenes incidens történt, amikor a bukaresti csapat szurkolói hatalmas bannerekkel „tessékeltek ki az országból”. – Érdekes körülmény, hogy a belügyminiszter azt állította, hogy a FCSB-s történetről nem is tudott, bár ha jól meggondoljuk, hogy a román média mennyire agyonhallgatta az esetet, akár hihetőnek is tűnik – mondta Kulcsár-Terza József. A miniszter megígérte, hogy a csendőrség fokozottan odafigyel a hasonló megnyilvánulásokra, és azt kérte a képviselőtől, hogy bármilyen incidenst jelezzen. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. október 20.Újabb magyarellenes kifakadás (Alapjogokról a román parlamentben)A romániai magyar kisebbség helyzetét ismertette hétfőn Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő, az emberi jogi, egyházi és nemzeti kisebbségek kérdéseiért felelős házbizottság tagja az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2017-es, Romániára vonatkozó jelentésének ismertetése alkalmából. A dokumentumban foglaltakat Michail Beis, az ügynökség jelentéstevő részlegének igazgatója tolmácsolta. A parlament épületében lezajlott találkozón az RMDSZ-t képviselő Kulcsár-Terza Józsefen kívül jelen voltak a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt, valamint a nemzeti kisebbségek frakciójának megbízottjai, többen ismertették a mélyszegénységben és kirekesztettségben élő gyermekek, a roma közösség helyzetét, a diszkriminációellenes harc állását, valamint a gyűlöletbeszéd és a kapcsolódó bűncselekmények problémáját. Igaz, mindannyian nem tudtak felszólalni, mivel túl hosszúra sikerült a felvezető, valamint a jelentés ismertetése – tájékoztatott Kulcsár-Terza József. A háromszéki képviselő három percbe sűrítve (noha eredetileg öt állt volna rendelkezésére, de a programcsúszás miatt végül kevesebbel kellett beérnie) próbálta a legfőbb problémákat vázolni. Elmondása szerint elviekben az erdélyi magyarság kisebbségi jogainak betartásáról kellett volna számot adnia, de ezt nem tehette, ezért inkább a hiányosságokra koncentrált. Felszólalásában emlékeztetett, hogy Románia a 2007-es uniós csatlakozás alkalmával a kisebbségben élő közösségek ügyeinek rendezését is vállalta, a jogaik garantálásával egyetemben. Ehhez képest az ingatlan-visszaszolgáltatás a történelmi magyar egyházak esetében az utóbbi időben leállt, egy amúgy is rendezetlen folyamatról volt szó, amelyben most ráadásul visszalépést is tapasztalnak. Szót ejtett az anyanyelv- és szimbólumhasználat terén uralkodó állapotokról, a közigazgatási törvény módosítása körüli botrányokról, ellenállásról, a székely zászló használata miatti hatósági fellépésekről (ideértve a háromszéki prefektus és a megyei önkormányzat közötti állandó harcot), valamint a magyar himnusz éneklése miatti vegzálásokról. Kitért ugyanakkor a Székelyföld területi autonómiája kérdésére is, rámutatva: ennek megvalósulása nem lehet vita tárgya. Megemlítette, hogy a román hatalom minden lehetséges alkalommal a térségnek az országtól való elszakadásával riogat, miközben ők elsősorban párbeszédre törekszenek, és nem csak ebben a kérdésben. A parlamenti bizottságban létrehozott, a magyarság kérdéseivel foglalkozni hivatott albizottság is ebből a megfontolásból jött létre. Kulcsár-Terza József arról biztosította Michail Beist, hogy az elhangzottak kapcsán részletes írásos jelentést is eljuttat hozzá. A találkozóról Kulcsár-Terza elmondta: igen vehemens reakciót váltottak ki az általa elmondottak. Elvira Şarapatin, a Szociáldemokrata Párt parlamenti képviselője mintegy tíz percben fejtegette, hogy ez itt Románia és nem Székelyföld, itt elsősorban mindenki román, és nincs jelentősége, hogy minek tartja magát, hogy mindenkinek ismernie kell a román nyelvet – kiemelve, hogy egyébként Kulcsár-Terza József se lehetett volna képviselő, ha nem tudna románul –, hogy megunták, hogy a románságot állandóan szidalmazzák, miközben a kisebbségi kérdést mintaszerűen rendezték, és ez világszinten elismert tény. A szocdem képviselő mellett egyébként a résztvevők mindvégig bekiabálásokkal zavarták felszólalását, elsősorban azt kifogásolva, hogy miért említi Székelyföldet. Mint fogalmazott, nagyon meglepték a reakciók és a viszonyulás, ugyanakkor azt is elismerte, a magyarságot érintő ügyek miatt igen feszült a hangulat a parlamentben. Ez a bizottsági üléseken is érződik, olyannyira, hogy most fordult először elő, hogy a kisebbségek frakciójának képviselői is gyakorlatilag ellenségesen léptek fel az RMDSZ honatyáival szemben, például az anyanyelvhasználati jog közigazgatási kiterjesztésének vitáján. Nagy D. István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. október 20.Őrtüzek az autonómiáért (gyülekezőre hív az MPP)A Magyar Polgári Párt, valamint Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő is csatlakozik a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs által Égjenek újból az őrtüzek címmel megfogalmazott felhívásához, és felkérnek mindenkit, hogy minél többen csatlakozzanak a kezdeményezéshez és vegyenek részt a megmozduláson. A honatya szerint olyan cselekedetről van szó, amely a területi autonómia megvalósulását szolgálja, ezért Székelyföldön mindenkinek fel kell vállalnia, felül kell emelkedni a sérelmeken, megmutatni: ebben a kérdésben egység van, nincsenek nézeteltérések. Az MPP testületileg jelen lesz a különböző helyszíneken, ahol az őrtüzek fellobognak, és remélik, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői is hasonlóan járnak el. „Az egyre erősödő magyarellenesség ellen csak közösen, erőt felmutatva lehet fellépni, tegyük ezt október 29-én is Székelyföld-szerte” – fogalmazott Kulcsár-Terza József. Háromszék; Erdély.ma 2017. október 27.A Székelyföld nem Katalónia – Bukarest szándékosan összemossa az autonómiát és a függetlenségetA Székelyföld nem Katalónia – Bukarest szándékosan összemossa az autonómia- és a függetlenségi törekvéseket Romániai magyar politikusok szerint nem lehet egy lapon emlegetni a katalánok függetlenségi, valamint az erdélyi, székelyföldi magyarok autonómiatörekvéseit. A katalóniai népszavazás kapcsán számos bukaresti véleményformáló azzal riogat, hogy a Székelyföld autonómiája a függetlenség „előszobája” lenne. Aki olvasott életében, az tudja, hogy a Székelyföld esetében nem függetlenségről, hanem területi autonómiáról van szó, aminek semmi köze például a határmódosításhoz – szögezte le a Krónikának Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. A politikust annak apropóján kérdeztük a spanyol tartomány függetlenségi, illetve a Székelyföld autonómiatörekvésének összefüggéseiről, hogy számos román politikus és véleményformáló előszeretettel összemossa a kettőt. A bukaresti hírtelevíziók beszélgetőműsoraiban rendszeresen szerepeltetett Bogdan Chirieac külpolitikai elemző például a minap a Dcnews.ro portál hasábjain megjelent vezércikkében – párhuzamot vonva a katalán népszavazás és a székely autonómiaigény között nem kevesebbet állít, mint hogy a „Berlin–Budapest–Moszkva-tengely mentén politizáló” Orbán Viktor miniszterelnök befolyása révén 2018-ban népszavazásra kerül majd sor Romániában a Székelyföld autonómiájáról, de az is lehet, hogy a függetlenségéről. Miközben Chirieac szerint „tudományos szempontból” a Székelyföld nem létezik, az általa vizionált referendum időpontját március 15-ére, az összmagyarság ünnepére tűzhetik ki. Hasonló eszmefuttatás látott napvilágot az Adevărul napilap honlapján Lulea Marius Dorin tollából. Az egyébként építőmérnökként tevékenykedő publicista szerint az autonómia – ahogy azt szerinte éppen Katalónia esete bizonyítja – az első lépést jelenti a függetlenség kinyilvánítása felé. A katalán helyzet világosan mutatja, hogy Romániában miért nem fogadható el semmilyen autonómiakövetelés, mert az végül alkotmánysértéshez fog vezetni” – vonja le a következtetést az egyébként Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését szorgalmazó aktivistaként ismert Dorin. Idézve az Egyesült Nemzetek alapokmányában foglaltakat, Kulcsár-Terza József szerint egyetlen vonatkozásban lehet párhuzamot vonni Katalónia és a Székelyföld között: hogy minden népnek joga van szabadon élni és szabadon dönteni a sorsáról. A Magyar Polgári Párt (MPP) RMDSZ-színekben parlamenti mandátumot szerzett alelnöke valótlanságnak nevezte, hogy a székely önrendelkezés a függetlenség „előszobája” lenne. „A románok ürügyként állítják ezt a hazugságot, hogy ne is tárgyaljanak az autonómiáról, mivel nem akarják megadni a Székelyföldnek ezt a jogot. Szeretik megmondani nekünk Bukarestből miként éljünk, mit cselekedjünk, és hogy milyen jó nekünk itthon. Holott hadd döntsünk mi magunk ezekben a kérdésekben!” – nyilatkozta lapunknak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki küldötteként is tevékenykedő politikus. A képviselő szerint a székelyeknek a Katalóniában zajló eseményektől függetlenül harcolniuk kell a jogaikért, egyedül azt kell figyelembe venniük, hogy az önrendelkezés jár a tömbmagyar régiónak, és nem szabad hagyniuk, hogy egyesek arról győzködjék őket, miszerint a katalán helyzet miatt „csendben kell maradniuk”. „Nekünk nem szabad visszalépnünk, mennünk kell a saját utunkon: ők függetlenséget, mi autonómiát kérünk” – szögezte le Kulcsár-Terza. A politikus hozzátette: a magyarok nem kérnek mást, mint az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlésen elfogadott, többek között az összes együtt élő népnek teljes nemzeti szabadságot ígérő nyilatkozat betartását, ami szerinte a Székelyföld viszonylatában területi autonómiát jelent. „Román testvéreink a centenárium megünneplése kapcsán gyakran beszélnek a még nagyobb egyesülésről, Románia és a Moldovai Köztársaság uniójáról. Márpedig ha ez megtörténne, akkor a moldovai gagauzok által élvezett önrendelkezés révén precedens teremtődne az új ország területén egy területi autonómiára. Kérdem én: ha szabad a gagauzoknak, akkor nekünk, székelyeknek miért ne lenne az?” – tette fel a kérdést a parlamenti képviselő. Kulcsár-Terza kérdésünkre elmondta, az MPP választmánya szeptember 9-ei ülésén született döntésnek megfelelően idén be fogják terjeszteni a bukaresti parlamentben az RMDSZ-szel közösen kidolgozott, a székelyföldi területi autonómiát célzó törvénytervezetet, erről azonban még ezután tárgyalnak a szövetség vezetőivel. A politikus nyomatékosította, a lépéssel nem szabad megvárni 2018-at, az egyesülés centenáriumának apropóján ugyanis a románok provokációnak tekinthetik a kezdeményezést. Korodi Attila, az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője úgy véli: a katalóniai válság éppen azért árt az erdélyi magyarságnak, mert a román politika és a nacionalista sajtó arra törekszik, hogy az autonómiát összekeverje az elszakadási törekvésekkel. A politikus a Heti Válasz magyarországi hetilapnak úgy nyilatkozott, Katalónia és a Székelyföld helyzete egyáltalán nem hasonlít, többek között ez az oka annak is, hogy a székelyföldi autonómiatervezet mintája nem a spanyolországi tartomány, hanem Dél-Tirol. Arra a kérdésre, hogy a Székelyföld nem lehetne-e független, Korodi leszögezte: ez a lehetőség fel se merül, „öngyilkosság lenne Románia kellős közepén”. Izsák Balázs SZNT-elnök ugyanakkor nemrég úgy nyilatkozott: a katalánok és a székelyek között a legszembeötlőbb különbség az, hogy a Székelyföld autonómiát akar, ami épp ellentéte a függetlenségnek. Őrtüzek a székely autonómiáért Őrtüzek gyújtásával hívja fel a figyelmet a székely autonómiatörekvésekre október 29-én, vasárnap 18.30-kor az SZNT. Izsák Balázs elnök szerdai közleményében mindenkit arra ösztönöz, hogy „hittel, belső meggyőződéssel” vegyen részt ezeken a rendezvényeken. „Ne hallgassunk azokra, akik megkérdőjelezik az ima erejét, akik a tűzgyújtást pótcselekvésnek nevezik. Gondolkozzunk el inkább azon, miféle belső láng készteti cselekvésre a katalánokat, hogy együtt és külön-külön kiálljanak népük érdekeiért. A küzdelem, amit ők felvállaltak, sokak szemében tűnhet reménytelennek. A katalánok szemében azonban nem. Nekik van igazuk” – állapította meg Izsák. Az SZNT-elnök korábban a katalán népszavazás kapcsán közölte, a katalánok szabadsága az európai demokrácia ügye, és arra kérte a székelyeket, lobogjon minél több katalán zászló is az október végi őrtűzgyújtáson. Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
