|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 455 találat | lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 451-455 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Dragnea, Liviu 2017. március 16.Tizenkét pont, vesszőcskeHa az édes anyanyelvünket most ízlelgető kislányom már folyékonyan beszélne, biztosan össze tudna állítani egy 12 pontos kívánságlistát, amelyet ünnepélyes keretek között szülei tudomására hozna. A feleségemnek sem kellene különösebben felemelő hangulat ahhoz, hogy legalább 120 pontos kivonatot „tűzzön" egy kokárdás hűtőmágnessel a fagyasztó ajtajára, mint ahogy nekem sem esne nehezemre vágyaim összefoglalása tucatnyi pontban, vagy miért ne: egy teljes újságoldalon. Aztán családunk összefoghatna a szomszéddal, közös problémáink megoldását követelve, majd az utcánk lakói is kinyilváníthatnák akaratukat, akárcsak a teljes falunk népe – és így tovább, mígnem közösségi halmazunk legalább a mit kíván a romániai magyar nemzet kérdésfeltevés/kijelentés szintjére nem duzzad. Utóbbi szemszögből, felülnézetből kiindulva fogalmazta meg 12 pontját az RMDSZ az idei március 15-ei ünnep alkalmából. Az 1848-as örökséghez merészen visszanyúló megfogalmazók a Mit kíván az erdélyi magyarság? című kiáltvány „lábjegyzetében" kijelentik, a szabadságharc üzenete örök értékű, ugyanakkor a 12 pontban megfogalmazott célok évről évre alkalmazkodnak a jelenhez. „Ez a mi szabadságharcunk" – áll a mostani kiáltvány végén, amelyben „a legfontosabb törekvéseinket" próbálták röviden összefoglalni. Kétségtelen, hogy a felsorolt követelések megalapozottak, és közösségünk javát szolgálnák. A romániai magyar parlamenti párt által 2017-ben megfogalmazott 12 pont okés, szupcsi. De. Már megint belerondít az a fránya szűrő, a „kis lépések politikájának", jobban mondva az egy helyben toporgásnak összetéveszthetetlen nyoma. A kiáltványból „üvölt" az elhallgatás, a most nem aktuális, a Dâmboviţa-parti ukáz: fogd be a szádat. Ha a székelyföldi, partiumi, erdélyi magyarság 12 pontos követeléslistájára nem fér fel az autonómia, akkor mégis ki beszél? És kinek a nevében? Olvasom, hogy nem tudom hányadik és hányadik és hányadik pont tulajdonképpen az önrendelkezés, az autonómiastatútum elfogadtatásának előfeltétele, úgyhogy nem igaz, hogy nincs benne. Zsír, menő. De. Egy kiáltványban hogy lehet utalgatni, sejtetgetni a sorok között?! Mi több: hogy lehet a '48-as elődök hangját utánozva szabadságharcot kiáltani, miközben folyamatosan ahhoz dörgölőzünk, annak lábai elé taszít a tehetetlenségi erő, aki legfőbb nyomorúságunk fenntartója?! És mi az, hogy évről évre alkalmazkodni kell?! Mégis mi írja ily könnyedén felül akaratunkat?! Biztos az időjárás, a lej/euró árfolyam, a GDP, a DNA. Vagy hogy melyik lábával kel fel a mindenkori Liviu Dragnea. Nem kedves feladat ünneprontónak lenni, de a '48-as örökség több tiszteletet érdemel, nem szabadna elhamarkodott politikai marketingfogások eszközeként használni. Valóban szükségünk van új 12 pontra – de ezek kikiáltása előtt újra meg kellene tanulnunk beszélni. Hogy meg tudjuk beszélni. Hogy megértsük egymást. A kislányom biza jó úton halad – nem valószínű, hogy az erdélyi magyarság „igazi" 12 pontja közé bekerülne, amit most kíván, de kötelességem meghallgatni, és mindent megtenni azért, hogy higgyen azok megvalósulásában, és higgyen bennem. Akárcsak a feleségem. És persze én bennük. No meg a szomszéddal is szót értsünk, és közben magunkénak érezzük tágabb közösségünk gondját is. Alulról így alapozható meg a 12 pont – ebből építkezik a béke, a szabadság, az egyetértés. Ebből él a hit, amely nem aktuálpolitikai kérdések függvénye. A romániai magyarság egyik legfontosabb közös célkitűzése az önrendelkezés – aki nem hisz benne, sőt nem akarja, az nem közösségben gondolkodik. Páva Adorján Krónika (Kolozsvár) 2017. március 21.Lassan vége a politikusok vándorlásánakA szenátus plénuma három tartózkodás mellett 104 támogató szavazattal elfogadta a 2014/55-ös sürgősségi kormányrendeletet visszautasító törvénytervezetet, amely lehetővé tette a helyi választottaknak, hogy pártot váltsanak anélkül, hogy elveszítenék mandátumukat. A szenátorok azt követően vizsgálták felül a jogszabályt, hogy az alkotmánybíróság megállapította, hogy a 2014/55-ös sürgősségi kormányrendeletet elfogadó törvény alkotmányellenes. A vita alatt Eugen Pîrvulescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora kijelentette, hogy a 2014/55-ös sürgősségi kormányrendelettel Victor Ponta és Liviu Dragnea 500 polgármestert 'lopott el' az ellenzéktől és ezt a hibát két és fél évvel az események után sem hajlandók elismerni. 'Ma azért van önöknek kormányuk és parlamenti többségük, mert 2014-ben elloptak 500 polgármestert. Ki felel ezért?' - tette fel a kérdést a liberális szenátor. Válaszában Şerban Nicolae, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora 'tartalmatlan' retorikával vádolta a liberálisokat és azt mondta, hogy a polgármesterek saját akaratukból cselekedtek. 'Valaki talán pisztolyt szegezett a polgármesterek halántékához? Nem. Saját döntésük volt. (...). Hallom, hogy a 2014-es rendelet befolyásolta a 2016-os parlamenti választásokat. Talán szíveskednének tudomásul venni, hogy 2016-ban helyi választások is voltak, ahol ugyancsak agyba-főbe vertük önöket, hála annak a tartalmatlan retorikának, amit folytatnak' - mondta Nicolae. A szavazás után Mihai Goţiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora úgy fogalmazott, hogy az 55-ös rendelet a 'demokrácia megcsúfolása' volt. szatmar.ro 2017. március 22.Az ördög és a magyargyűlölőkMicsoda káosz, csillapíthatatlan hataloméhség, eszement erőfitogtatás, a parlamentben és a kormánypalotában eluralkodó politikai idiotizmus kellett ahhoz, hogy az RMDSZ az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb bukaresti megvalósításainak kapujába kerüljön! Minden képzeletet felülmúl, ahogyan a választásokon magabiztosan győztes párt, illetve az általa irányított koalíció fél év alatt – gyakorlatilag senkitől sem zavartatva – kicsinálta önmagát. A bábkormányfő életre kelése nyomán futótűzként lángoltak fel a belső konfliktusok, amelyeknek a kormány is martalékává vált, ez pedig Európában példa nélküli helyzetet idézett elő: a parlamenti többség bizalmatlansági indítvánnyal próbálja meg eltávolítani saját miniszterelnökét. Itt jön képbe az RMDSZ, amely 30 honatyája révén ismét a mérleg nyelvévé vált: Liviu Dragnea, a PSD elnöke csakis a magyar szövetség képviselőinek szavazataival mehetett volna biztosra. A szociáldemokraták erőemberének olyannyira kényszerképzetévé vált a személyes érdekei által vezérelt leszámolási vágya, hogy hajlandónak mutatkozott az RMDSZ évtizedes kéréseinek teljesítésére egy-két nap leforgása alatt – olyan követelések felkarolására, amelyek hiába természetesek és jogosak számunkra, a Dâmboviţa-parton továbbra is szitokszóként visszhangoznak. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy Dragnea végül minden bizonnyal a hazaárulást kiáltó vadnacionalista média- és közszereplők, erdélyi PSD-s honatyák nyomására mondott le kedden arról, hogy eleget tegyen a magyar érdekképviselet által szabott feltételeknek. Pedig hétfőn még úgy tűnt, az RMDSZ lehet ennek a paradox politikai válsághelyzetnek a legnagyobb nyertese. Kelemen Hunorék azonnal felismerték a ritka lehetőséget, és vaskos kívánságlistát tettek a tárgyalóasztalra: állítólag nemcsak a legsúlyosabb „tételről”, a kisebbségi anyanyelvhasználatot ténylegesen elősegítő, a közigazgatási joszabályt módosító tervezetről volt szó, hanem az oktatási törvény megváltoztatásáról (benne a differenciált érettségivel), a március 15-ei hivatalos ünnepnapról, sőt a 12 éve porosodó, a kulturális autonómiát taglaló kisebbségi törvényről is. A felsoroltak olyannyira fontosak a romániai magyarság számára, hogy gyakorlatilag mindegy, ki teljesíti – mindegy, ki mit mond, ezekért a jogokért simán le lehetne paktálni a felvilágosultabb többségi körökben (is) ördögnek tartott Dragneáékkal. Az RMDSZ nagyon jól tette, hogy magasra helyezte a mércét, ám legalább ennyire dicséretes, hogy amikor kedden elutasításba ütközött, nem elégedett meg egy kialkudott részsikerrel. A szövetséget az elmúlt években rengeteg jogos kritika érte a kis lépések politikája, illetve az unos-untalan hangoztatott stabilitáspártisága miatt. Most azonban bebizonyította, hogy képes a sarkára állni: nem elégedett meg a kevéssel, sőt azzal bünteti a magyarfóbiás román politikai elitet, hogy tevékenyen hozzájárul a kormányválság elhúzódásához. Ehhez pedig nem kis merészség kellett, hiszen még ha Sorin Grindeanu kormányfő meg is menekül, parlamenti támogatás hiányában nagyon kevés mozgástere lesz, ha pedig – előbb vagy utóbb – Dragnea eléri célját, borítékolható, hogy bosszúja nem kerüli el az RMDSZ-t sem. Persze egy biztos: a romániai politika világában felesleges előre gondolkodni. Az is tény, hogy a szövetség most nemcsak kritikusai szemében nőhetett sokat, hanem a hataloméhes PSD ellentábora is hálás lehet neki, ám ebből a közeljövőben nemigen lehet politikai tőkét kovácsolni. Azonban ennél sokkal elkeserítőbb, hogy egy-két nap alatt újfent bebizonyosodott, mennyi magyargyűlölő politikussal, véleményformálóval kell egy országban élnünk. Pártállástól, származástól függetlenül. Páva Adorján Krónika (Kolozsvár) 2017. március 22.Borbély lehet a strasbourgi „elrettentő” példaA miniszterek mandátumának időtartamára korlátozná az őket megillető mentelmi jogot Laura Codruţa Kövesi, a DNA főügyésze. Minden bizonnyal Borbély László volt környezetvédelmi miniszter esetével példálózott Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze hétfőn Strasbourgban az Európa Tanács korrupcióellenes szervezete (GRECO) által szervezett konferencián, amikor amellett érvelt, hogy a miniszterek mentelmi jogát mandátumuk időtartamára kell korlátozni. Kövesi a politikus nevének említése nélkül emlékeztetett: a tárcavezetőt azzal gyanúsították meg, hogy miniszterként mintegy 45 ezer eurót kapott azért, hogy beosztottait arra sarkallja: az előre kijelölt személyeknek ítéljenek oda bizonyos szerződéseket. A képviselőház azonban nem engedélyezte a bűnvádi eljárás beindítását ellene, így, míg két másik személyt elítéltek az ügyben, ő megúszta. Ezért úgy véli, a miniszteri mentelmi jogot csakis a hivatal gyakorlásának idejére kellene korlátozni. „Egyértelmű, hogy ebben az esetben nem beszélhetünk a törvény előtti egyenlőségről" – szögezte le Kövesi. Emlékeztetett: a bűnvádi eljárás elutasítását nem indokolták meg, a honatyák szavazata pedig nem nyilvános, ezért lehetetlen megmondani, miért is utasították el a kérést. Azt is elmondta, a leggyakoribb korrupciós esetek a közbeszerzésekhez, a közpénzek kezeléséhez és kinevezésekhez kapcsolódnak. Ezért a közbeszerzési eljárások átláthatóbbá tételét, valamint objektív kritériumok kidolgozását szorgalmazta a különböző tisztségekbe való kinevezések terén. Bár Kövesi nem említette név szerint Borbélyt, ügyészségi források a Româniacurată.ro portálnak megerősítették, hogy az RMDSZ egykori miniszteréről van szó. A DNA évekkel ezelőtt befolyással üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata meghamisításával gyanúsította meg Borbélyt, aki a nyomozati anyag szerint csaknem 200 ezer lej értékben fogadott el lakásfelújításban nyújtott ajándékot román vállalkozóktól, akiket miniszterként állami megbízásokhoz juttatott. A politikus ellen azonban nem indulhatott be a bűnvádi eljárás, mert a parlament két alkalommal is megtagadta a DNA kérését. Bár az RMDSZ egykori befolyásos politikusa egyelőre megúszta az ügyet, a Borbély-ügy többi érintettje jelenleg börtönbüntetését tölti. Tavaly novemberben kihirdetett jogerős ítéletében a nagyváradi táblabíróság két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte az ügyészség szerint az egykori minisztert megvesztegető két vállalkozót. Szintén két és fél év letöltendő szabadságvesztéssel sújtották Szepessy Szabolcsot, Borbély volt tanácsadóját, akit vesztegetésben való közvetítésben találtak vétkesnek. Borbélyt március elején Sorin Grindeanu miniszterelnök a tanácsosává nevezte ki. A hatályos törvények értelmében egy képviselői vagy szenátori mandátummal rendelkező volt miniszter ellen csakis az illetékes kamara jóváhagyásával indulhat bűnvádi eljárás. Olyan volt miniszterek esetében, akik nem tagjai a parlamentnek, az államfő jóváhagyása szükséges a bűnvádi eljáráshoz. Hamarosan meglesz a Kövesi elleni vizsgálat eredménye Hamarosan közzéteszi az igazságügyi tárca a DNA főügyésze és a legfőbb ügyész szakmai tevékenységének kiértékelését célzó vizsgálat eredményét – közölte kedden Tudorel Toader miniszter. Mint kifejtette, két héten belül meglesz a vizsgálat eredménye. Hozzátette: a vizsgálatot azon alkotmányos kitétel alapján végzik el, amely szerint a legfőbb ügyészség az igazságügyi tárca alárendeltségébe tartozik. Ezzel arra reagált, hogy a legfőbb ügyészség korábban jelezte: az ügyészek tevékenységének kiértékelésére csakis a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) jogosult. A vizsgálat annak nyomán indult, hogy az alkotmánybíróság kimondta: a DNA túllépte hatáskörét, amikor vizsgálatot indított annak kiderítésére, milyen körülmények között fogadta el a kormány a Btk. módosítását célzó, vitatott 13-as sürgősségi rendeletet. PSD-s honatya: korrupcióellenes harc egyenlő kommunizmus A kommunizmus gyakorlatához hasonlította a romániai korrupcióellenes küzdelmet Valentin Boboc, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) Teleorman megyei képviselője. Boboc a közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában úgy értékelt: a burzsoá-földesúri rendszer elleni 50-es évekbeli, az egyéni szabadságjogokat semmibe vevő harc és a rendszer propagandagépezete által kitalált korruptak elleni küzdelem között olyan hasonlóság van, amely nyomán a romániai közvélemény nem maradhat nyugodt. Boboc a PSD elnöke, Liviu Dragnea elleni választási csalási vádak kapcsán vált ismertté: a lehallgatási jegyzőkönyvekből kiderül, hogyan utasította őt a később jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Dragnea a Traian Băsescu akkori államfő leváltásáról szóló 2012-es népszavazás idején arra, hogy minél több embert szavazásra bírjon. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2017. március 22.Végleg eltörölveA szenátus plénuma három tartózkodás mellett 104 támogató szavazattal elfogadta a 2014/55-ös sürgősségi kormányrendeletet visszautasító törvénytervezetet, amely lehetővé tette a helyi választottaknak, hogy pártot váltsanak anélkül, hogy elveszítenék mandátumukat. A szenátorok azt követően vizsgálták felül a jogszabályt, hogy az alkotmánybíróság megállapította, az illető kormányrendeletet elfogadó törvény alkotmányellenes. A vita alatt Eugen Pîrvulescu liberális szenátor kijelentette, hogy a kormányrendelettel Victor Ponta és Liviu Dragnea 500 polgármestert „lopott el” az ellenzéktől, és ennek köszönhetően van ma a szociáldemokratáknak kormányuk és parlamenti többségük. Mihai Goţiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség szenátora úgy fogalmazott, hogy az 55-ös rendelet a „demokrácia megcsúfolása” volt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. március 22.Az egyenes út a legnehezebb?Másodszor napolta el a döntést tegnap az alkotmánybíróság arról a törvényről, amely kimondja, hogy bűncselekmények miatt elítélt személyek nem lehetnek a kormány tagjai. A taláros testület a felmerült jogi kérdések tisztázására hivatkozik, de nemigen hiszi senki, hogy nincs valami hátsó szándék emögött, hiszen az állami szervek iránti bizalmatlanság régen és mélyen meggyökerezett az ország polgáraiban. Mi lehetne annál természetesebb, hogy akit egyszer – vagy többször – törvényszegésen értek, azt többé ne engedjék a csábítás közelébe, olyan helyre, ahol ismét lehetősége nyílik arra, hogy magának vagy a hozzá közel állóknak – családnak, barátnak, pártnak – illetéktelen hasznot hajtson, pénzt, állást vagy egyéb, végső soron szintén anyagi előnyöket szerezzen, mások, az állam, azaz a tisztességes adófizetők rovására? Sok évszázados bölcsesség, hogy nem szabad kecskére bízni a káposztát, és elég baj, ha már törvényben is ki kell mondani. Még rosszabb, ha ezt a törvényt el akarják törölni. Nehezen lehet ugyanis másként értelmezni Victor Ciorbea ombudsman kezdeményezését, az állampolgári jogok biztosa bő másfél évtized után fedezte fel, hogy ez a jogszabály nem vonatkozik minden közméltóságra, a törvényhozás tagjaira és az államelnökre. Na igen: a parlamentben, a mentelmi jog árnyékában valóban több elítélt üldögél nyugodtan, és két volt államfő – Ion Iliescu és Traian Băsescu – várja az ítéletet különböző perekben. Csakhogy tudjuk: az ombudsman e lépésére nem a legmagasabb tisztségek megtisztítása, hanem Liviu Dragnea SZDP-elnök érdekében került sor, aki a tavaly decemberi választások győzteseként nem az ország harmadik, hanem a negyedik embere, azaz nem képviselőházi elnök, hanem kormányfő akar lenni – de ebben ez a fránya törvény (amelyet egyébként SZDP-s kormányzás alatt fogadott el a parlament) megakadályozza. Az alkotmánybíróság – amely korántsem független testület, tagjait a pártok és az államfők nevezik ki, így összetétele a politikai erőviszonyokat tükrözi – döntése előrébb is, hátrább is taszíthatja Romániát. Ha ezt a régóta érvényben levő törvényt alkotmányellenesnek ítélik, Dragnea elfoglalhatja a kormányfői tisztséget – mindaddig, amíg a parlament új törvényben rendezi a kérdést, de ezt aligha fogja elsietni a többséget alkotó koalíció, vagy ha mégis, akkor azért, hogy a maga számára kedvezően rendezze a problémát. Ellenkező esetben az történhet, hogy a rendelkezést kiterjesztik a törvényhozásra is, így pedig Dragnea – és minden priuszos társa – elveszítené képviselői mandátumát is. Ezt a választók igen nagy hányada tartaná igazságosnak, de inkább a mesék világába sorolható megoldás, mikor a szenátusban a korrupciós bűnök megkegyelmezéséről beszélnek. Ott is halasztottak, pedig e téren is napnál világosabb a helyes döntés. A legfelsőbb szinteken azonban ezeknek az íratlan erkölcsi törvényeknek az elfogadása megy a legnehezebben... Demeter J. Ildikó Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. április 3.Dragneának már nem célja, hogy miniszterelnök legyenMár nem szeretne miniszterelnök lenni, bármit is döntsön ezen a héten az Alkotmánybíróság - jelentette ki Liviu Dragnea, a PSD elnöke vasárnap a România TV műsorában. "Ami történt, az már történelem. (...) Már nem célom, hogy kormányfő legyek. Most már az a célom, hogy képességeimhez mérten vezessem a képviselőházat és Călin Popescu Tăriceanuval együtt a parlamentet, és minden erőmmel támogassam a kormány tevékenységét, függetlenül attól, hogy mit mond az Alkotmánybíróság" - jelentette ki az alsóház elnöke. Az Alkotmánybíróság április 4-re halasztotta a döntést azzal a kifogással kapcsolatban, amelyet a Nép Ügyvédje nyújtott be a 2001/90-es törvény ellen. Az említett jogszabály kimondja, hogy csak azok a személyek lehetnek a kormány tagjai, akik nincsenek jogerősen elítélve büntetőjogi perben és nem áll fenn esetükben összeférhetetlenség. agerpres; Transindex.ro 2017. április 6.EFA: az önrendelkezés normális igény és jogMárcius 30.-április 1-jén a lengyelországi Szilézia központjában, Katowicében tartották meg a negyvenegy európai nemzeti kisebbségi pártot tömörítő Európai Szabad Szövetség (EFA) küldöttgyűlését. Ezen, többek között, részt vett Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki ma Kolozsváron számolt be a sajtónak a rendezvényen szerzett tapasztalatairól. A legfőbb következtetés, hogy az EFA teljes mértékben kiáll az erdélyi regionalisták és autonomisták mellett, hangoztatva: az önrendelkezés normális igény, öreg kontinensünkön az összefogást szolgálja. Európa mozgásban van, olyan történelmi régiók követelik maguknak ezt a jogot, amelyekről az európai közvélemény alig hallott (Kasubia, Székelyföld stb.). Szilágyi Zsolt az ülésen bemutatta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szerkesztett Transylvanian Monitor kisebbségi- és emberi jogi figyelőszolgálati kiadványt, amelyben a 2014-2016 közötti romániai magyarellenes megnyilvánulásokat ismertették. Az EMNP elnöke átadta François Alfonsi EFA-elnöknek Erdély zászlaját, azt a jelképet, amelynek használatáért Kolozsváron idén Március 15-én hatósági büntetés járt. A romániai hatóságok visszaélnek hatalmukkal, például a tavalyi Székely Szabadság Napján olyan személyekre szabott ki bírságokat, akik azon a napon nem is tartózkodtak Marosvásárhelyen, s ennek ellenére a csendőrség nem vonta vissza azokat. Felszólalásában Szilágyi kérte a plénumot, támogassák azt a hamarosan beinduló aláírásgyűjtést, amely az erdélyi magyarság helyzetének rendezését szorgalmazza. Az uniós szabályok értelmében legkevesebb hét országból összesen egy millió aláírásra van szükség ahhoz, hogy az Európai Bizottság napirendjére kényszerüljön tűzni egy erre vonatkozó jogszabály megvitatását. Szilágyi Zsolt szerint ez történelmi esély számunkra. Ugyanakkor az EMNP elnöke elítélte a bukaresti román politika kétarcúságát, visszáságát, amelyre friss példa Liviu Dragnea legutóbbi „hőstette”: fogadta és támogatásáról biztosította a magyargyűlölő Mircea Diaconu PRU-pártvezért. Nyugaton a fasisztoid szélsőséges pártokkal szövetkezőktől a magukat valóban demokratikusnak tartó politikai alakulatok, akár bal, akár jobb oldaliak, szigorúan elzárkóznak – fejtette ki Szilágyi. „Nálunk viszont a PSD, kommunista szekus utódpártként, nyugaton szociáldemokrata pártként adta el magát, miközben itthon az országban mindig kapva kap a „magyar kártyán”. Most itt az alkalom, hogy az eset kapcsán az RMDSZ is hallassa hangját, és mutassa meg, hol húzódik a demokrácia határa” – mondta az EMNP-elnök. Április 22-én Székelyudvarhelyen rendezik meg az EMNP kongresszusát, amelyen új elnököt, elnökséget és programot választanak. Helyi szinten már megtörténtek a tisztújítások. Az elnöki tisztségre Szilágyi Zsolt eddig csak a Szilágy megyei szervezettől kapott jelölést. Ördög Béla / Szabadság (Kolozsvár) 2017. április 7.EFA: az önrendelkezés normális igény és jogÁprilis 22-én Székelyudvarhelyen tartja tisztújító kongresszusát az EMNP Március 30.-április 1-jén a lengyelországi Szilézia központjában, Katowicében tartották meg a negyvenegy európai nemzeti kisebbségi pártot tömörítő Európai Szabad Szövetség (EFA) küldöttgyűlését. Ezen, többek között, részt vett Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki ma Kolozsváron számolt be a sajtónak a rendezvényen szerzett tapasztalatairól. A legfőbb következtetés, hogy az EFA teljes mértékben kiáll az erdélyi regionalisták és autonomisták mellett, hangoztatva: az önrendelkezés normális igény, öreg kontinensünkön az összefogást szolgálja. Európa mozgásban van, olyan történelmi régiók követelik maguknak ezt a jogot, amelyekről az európai közvélemény alig hallott (Kasubia, Székelyföld stb.). Szilágyi Zsolt az ülésen bemutatta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szerkesztett Transylvanian Monitor kisebbségi- és emberi jogi figyelőszolgálati kiadványt, amelyben a 2014-2016 közötti romániai magyarellenes megnyilvánulásokat ismertették. Az EMNP elnöke átadta François Alfonsi EFA-elnöknek Erdély zászlaját, azt a jelképet, amelynek használatáért Kolozsváron idén Március 15-én hatósági büntetés járt. A romániai hatóságok visszaélnek hatalmukkal, például a tavalyi Székely Szabadság Napján olyan személyekre szabott ki bírságokat, akik azon a napon nem is tartózkodtak Marosvásárhelyen, s ennek ellenére a csendőrség nem vonta vissza azokat. Felszólalásában Szilágyi kérte a plénumot, támogassák azt a hamarosan beinduló aláírásgyűjtést, amely az erdélyi magyarság helyzetének rendezését szorgalmazza. Az uniós szabályok értelmében legkevesebb hét országból összesen egy millió aláírásra van szükség ahhoz, hogy az Európai Bizottság napirendjére kényszerüljön tűzni egy erre vonatkozó jogszabály megvitatását. Szilágyi Zsolt szerint ez történelmi esély számunkra. Ugyanakkor az EMNP elnöke elítélte a bukaresti román politika kétarcúságát, visszáságát, amelyre friss példa Liviu Dragnea legutóbbi „hőstette”: fogadta és támogatásáról biztosította a magyargyűlölő Mircea Diaconu PRU-pártvezért. Nyugaton a fasisztoid szélsőséges pártokkal szövetkezőktől a magukat valóban demokratikusnak tartó politikai alakulatok, akár bal, akár jobb oldaliak, szigorúan elzárkóznak – fejtette ki Szilágyi. „Nálunk viszont a PSD, kommunista szekus utódpártként, nyugaton szociáldemokrata pártként adta el magát, miközben itthon az országban mindig kapva kap a „magyar kártyán”. Most itt az alkalom, hogy az eset kapcsán az RMDSZ is hallassa hangját, és mutassa meg, hol húzódik a demokrácia határa” – mondta az EMNP-elnök. Április 22-én Székelyudvarhelyen rendezik meg az EMNP kongresszusát, amelyen új elnököt, elnökséget és programot választanak. Helyi szinten már megtörténtek a tisztújítások. Az elnöki tisztségre Szilágyi Zsolt eddig csak a Szilágy megyei szervezettől kapott jelölést. Ördög Béla / Szabadság (Kolozsvár) 2017. április 7.Kész a bértörvényA kormánykoalíció sinaiai tanácskozássorozata után tegnap este az egységes bértörvény ügyében sajtótájékoztatót tartott Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök, Călin Popescu Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének társelnöke, Sorin Grindeanu kormányfő és Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi és társadalmi egyenlőségért felelős miniszter. A sajtótájékoztatón többek között elmondták, a továbbiakban a legkisebb és legnagyobb bérek egy a tizenkettőhöz arányban aránylanak egymáshoz, hogy minden hivatalt és közintézményt érinteni fog az új bértörvény, hogy a fizetésekről az egyenlőség elve alapján döntöttek, mely az azonos kategóriájú munkákért azonos alapfizetéseket határoz meg. A konkrét összegek meghatározása sok esetben a megyei és városi tanácsok feladata lesz majd. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. április 18.Amit látsz, az nem igaz – a helyzet sokkal rosszabbA román politikus ugyanazzal az ostoba természetességgel teszi meg a lépést a külföldiek elárulásától a saját népe elárulásáig. Sabin Gherman írása. Ezek aztán kemények… Megjelenik a tévében Olguţa (Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter – a szerk.) és a korrepetálás megadóztatásával fenyegetőzik, a Parlamentben pedig Iordache (Florin Iordache volt igazságügy-miniszter, jelenlegi képviselőházi alelnök – a szerk.) akarja törvénybe foglalni, hogy a pártoktól ne lehessen elkobozni az illegális kampánypénzeket. Hasonlóképpen szánakozva zokognak a román szegények sorsán, miközben 130 millió régi lejre kétszerezik meg a saját fizetésüket. Üvöltöznek, hogy nem vagyunk gyarmat, de amerikai adótörvényt akarnak – ez egy 74.608 oldalas törvény és a tengeren túli közgazdászok már évek óta küzdenek a leegyszerűsítéséért. Rácuppantak az ostobák a marmaládéra, ez történik most. A totális kofák – a fodrászok rémei – vannak most hatalmon. A legostobábbak megválasztották a legostobábbakat, mert különben nem tudom megérteni, hogyan kerülhettek bukovárisok az ország élére. Ott van az a bukaresti is (Gabriela Firea főpolgármester – a szerk.), aki a legfájintosabb erkélyt akarja díjazni – miközben ő a haza újgazdagjaihoz méltó díszletben lakik, tengeralattjáró-ablakokkal a kandalló mellett. Amaz a Munkaügyi Minisztériumot uralja, miután Románia legtöbb segélyezettjével bíró megyéjének fővárosában szerezte a tapasztalatát. A Képviselőház munkaügyi bizottságának elnöke egy bizonyos Solomon (Adrian Solomon – a szerk.), aki felvilágosult kommunistának mondja magát – és igen, a híres Vaslui megyében szerzett közigazgatási tapasztalatával érkezett. A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.)egy (természetesen bolygószintűen sikeres) ruhatervezőnőt (Liliana Turoiu – a szerk.) akar a Román Kulturális Intézet (ICR) élére ültetni, csakhogy ő nem igazán fogja fel, hogy egy jól felvarrt ingujjhoz nem nagyon illik a „meghoztam az apportomat” – ez inkább a román nyelv sliccéhez való, hölgyem. De az illető teleormani (Liviu Dragnea PSD-elnök származási helye – a szerk.), tehát egy meteorit sem robbanthatja ki a helyéből. Miután látta, hogy mekkora hullámokat vet a progresszív adózás, a teleormani bég (Liviu Dragnea – a szerk.) úgy tett, mint általában: létezik egy szörnyűséges terv, mellyel el akarják érni, hogy az Európai Bizottság túlzott hiány miatt megbüntesse Romániát, összeesküvést forralnak a román szocializmus ellen, mi jót akarunk tenni, de a földönkívüliek nem hagyják. Még a pénzügyest is elküldte, hogy mindenféle zöldségeket meséljen nekünk, este pedig visszatért a képernyőkre a bég: nem vagyunk gyarmat, mi vagyunk itt örökre az urak, mânz-viezure-barză (a dákopatákat kifigurázó felsorolása a román nyelvben állítólag fennmaradt dák szavaknak – a szerk.). Mert amit látsz, az nem igaz… Ez a banda valójában megérezte, hogy a civilizáció kihívásai itt hosszú távú megtollasodást ígérnek. Ezekben nincs bátorság világosan kimondani, hogy le sem szarják az Európai Uniót, de mindent elkövetnek, hogy kikerüljenek az Unióból: egy 3 százaléknál nagyobb hiány az euró-övezettől, vagyis az EU-hoz tartozás kiteljesedésétől való eltávolodást jelenti. Ezt akarják, a falu szélén a lábát lógató lusta banda gondolatmenetét követve: munkát keresek, de add Istenem, hogy ne találjak. Nem mutatkozhatnak Putyin ideológusaival, de Dugin a Parlamentben és a Bukaresti Főpolgármesteri Hivatal termeiben mutatja be ostobaságait; üvölt bennük a román büszkeség, de szintén ők csinálnak az emberek – egyszerű – ortodoxiájából egy kremli Cárnak megfelelő ideológiát. Szintén Moszkva szállította nekik az ügyeletes ellenségeket is: Soros és a nyitott társadalom, a multik, a külföldiek – arra az esetre, ha az emberek az itteni lopkodásokról kérdezgetik őket. A román politikusnak egész történelme során nem okozott nehézséget keresztezett ujjakkal esküt tenni. Olyan természetességgel mondott egyet és csinált mást, mintha a világ népei hazugságon, ravaszkodáson, ügyeskedéseken alapulnának. A román állam így, e politikusok kénye-kedve szerint épült föl – és még csodálkozunk, ha valaki arra emlékeztet minket, hogy a mieink hazudtak az 1878-as berlini kongresszuson, hogy hazudtak az első világháborúban és hazudtak a másodikban is. Még most is hazudnak. Úgy-ahogy bekerültünk az európai klubba, bekerültünk a NATO-ba is; így, bice-bócán is, de gyümölcsöző történelmi korszakban élünk – Romániának sohasem voltak ekkora biztonsági és jóléti garanciái, még akkor is, ha idegesít minket, hogy már nem vághatjuk bele a kést a disznóba és muszáj szétválogatnunk a szemetet. Annak az eurovilágnak vagyunk a részei, ahova mindenki igyekszik, ott vagyunk, amiről a Szabad Európát, vagy az Amerika Hangját hallgatva álmodoztunk; még mindig itt vagyunk, de ezek vezetésével a világon nem lesz egyetlen normális ember sem, aki megbízna a kézfogásunkban – a román politikus pedig mindig ugyanazzal az ostoba természetességgel tette meg a lépést a külföldiek elárulásától a saját népe elárulásáig. Sabin Gherman; foter.ro/cikk 2017. április 21.Még EB-megfigyelés alatt marad RomániaA korrupcióellenes küzdelem és az igazságügyi reform romániai eredményeinek monitorozására létrehozott együttműködési és megfigyelési mechanizmus lezárása az Európai Bizottság (EB) által a Romániáról szóló országjelentésben megfogalmazott ajánlások teljesítésén múlik – jelentette ki csütörtökön Bukarestben Frans Timmermans, az EB első alelnöke, miután Sorin Grindeanu román miniszterelnökkel találkozott. Leszögezte: nem engednek a 12 ajánlás teljesítéséből, és kijelentette: a korrupcióellenes harc garanciáját a romániai polgárok jelentik. Hozzátette, az ország a „maraton" utolsó száz méteréhez érkezett, és az ajánlások gyakorlatba ültetése nyomán Románia jogállamnak tekinthető majd. Grindeanu közölte: Románia célja az, hogy az EB lezárja a megfigyelési mechanizmust, mire az ország átveszi az EU elnökségét. Leszögezte: ezt presztízskérdésnek tekinti. Az EB alelnökét a nap folyamán korábban Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke is fogadta, aki a találkozót követően azt közölte: az uniós testület valószínűleg jövőre vet véget az együttműködési és megfigyelési mechanizmusnak. Közölte: a találkozó során a legutóbbi országjelentés olyan elemeire hívta fel Timmermans figyelmét, amelyek szerinte hibásak. Többek között azt emelte ki, amelyben szükségesnek nevezik, hogy a parlament megindokolja a döntéseit, ilyen ugyanis – szerinte – a világon sehol sincs. Arról is megpróbálta meggyőzni az EB alelnökét, hogy Romániában „párhuzamos hatalmi rendszer" jött létre, amely a legitim, választott intézmények helyett hoz politikai döntéseket. Fogadta Timmermanst Liviu Dragnea képviselőházi elnök is, aki a találkozón leszögezte: a kormánynak nem áll szándékában akadályozni a korrupcióellenes küzdelmet. Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár) 2017. április 24.Elutasították Dragnea óvását, marad a felfüggesztett börtönbüntetésMegalapozatlannak minősítette, ezért elutasította a legfelsőbb bíróság a Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ügyvédei által benyújtott óvást, amelyet a tavaly áprilisban rá választási csalás miatt jogerősen kirótt, kétéves felfüggesztett börtönbüntetésről szóló ítélet megsemmisítését kérték. A hétfői döntés jogerős. Dragnea arra hivatkozott keresetében, hogy tíz hónap elteltével sem kapta meg a jogerős ítélet indoklását, amelyet a végzés kimondásától számított 30 napon belül kellett volna kiadnia az ügyében eljáró legfelsőbb bíróságnak. Keresete benyújtásakor a pártelnök úgy vélekedett: nincs is esély rá, hogy valaha szabályos indoklást kapjon, mert a dokumentumot az ítéletet kimondó öttagú bírói tanács valamennyi tagjának alá kellett volna írnia, ám a testület elnöke, Livia Stanciu, aki tavaly a legfelsőbb bíróság elnöki tisztségét is betöltötte, azóta nyugdíjba ment és Klaus Johannis államfő alkotmánybíróvá nevezte ki. Nem sokkal azt követően, hogy Dragnea végrehajtási kifogást emelt az ítéletvégrehajtás ellen, a legfelsőbb bíróság közzétette az ítélet indoklását, de abból nem derült ki, hogy kik írták alá. Dragnea kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy megbánta-e bűnét, illetve arra is, hogy a jogorvoslati kérelmét úgy kell-e érteni, hogy nem ismeri el a jogerős ítéletet. A jelenleg a képviselőház elnöki tisztségét betöltő Dragneát választási csalás megszervezésében és befolyással való üzérkedésben találták bűnösnek, miután bebizonyosodott, hogy a PSD akkori főtitkáraként és országos kampánystábja vezetőjeként 2012-ben csalásra bujtotta fel a választási bizottságok tagjait az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében, ami Traian Băsescu akkori államfő leváltását eredményezte volna. Liviu Dragneát ez a jogerős bírósági ítélet akadályozta meg abban, hogy magának követelje a miniszterelnöki tisztséget, miután pártja a voksok több mint 46 százalékát megszerezve tavaly decemberben megnyerte a parlamenti választásokat. Dragnea ellen egy másik ügyben is vádat emelt a DNA, így ha még egyszer bűnösnek találja a bíróság, az első ügyben kiszabott börtönbüntetését is le kell töltenie. Balogh Levente / kronika.ro 2017. április 25.Ügyészségi vizsgálat kezdődött RomániábaA választási dokumentumok meghamisítása és hivatali visszaélés gyanújával indított ismeretlen tettes ellen bűnvádi eljárást hétfőn a román legfőbb ügyészség, miután egy ismert publicista azt állította, hogy az illetékes hatóságokon kívül más állami intézmények is beavatkoztak a 2009-es elnökválasztásba. Dan Andronic két hete arról írt az Evenimentul Zilei hasábjain leleplezőnek szánt cikket, hogy 2009-ben az erőszakszervezetek vezetői döntő módon befolyásolták a választás kimenetelét. A publicista ennek alátámasztásául beszámolt arról, hogy a második forduló éjszakáján a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetői, Laura Codruta Kövesi akkori legfőbb ügyész Gabriel Oprea volt belügyminiszter lakásán találkoztak, ahova – az államfőhöz közeli újságíróként – őt is meghívták. Andronic nem részletezte, milyen módon avatkoztak be a különböző állami szervek vezetői a választási procedúrába, csak utalt arra a – sokat emlegetett – tényre, hogy Traian Basescu a külföldön leadott szavazatokkal nyert. A publicista felidézte a választási rivális Mircea Geoana akkori szóvivője, Victor Ponta későbbi kormányfő kommentárját is, aki választási csalással vádolta a PDL-t (Basescu akkori pártját), hozzátéve, hogy “náluk jobban működött a rendszer”, mint jelenlegi román kormány fő erejét alkotó Szociáldemokrata Pártnál (PSD). A SRI és vádhatóság közti állítólagos összefonódásokat bíráló szerző ezt a cikkét is a most már korrupcióellenes főügyészként működő Kövesi elleni támadásnak szánta. Az írás a PSD vezetőinek körében is nagy visszhangot keltett és a – Liviu Dragnea jelenlegi PSD-elnök vezette – bukaresti képviselőházban múlt héten házbizottsági döntés is született arról, hogy parlamenti vizsgálóbizottság alakul a 2009-es elnökválasztással kapcsolatos gyanú tisztázására. A most ellenzéki szenátorként ténykedő Basescu a legfőbb ügyészség hétfői bejelentését taktikai húzásnak minősítette. Basescu arra utalt, hogy a vádhatóság ezzel ellehetetleníti a parlamenti vizsgálatot, és megmenti Kövesit a parlamenti kihallgatástól, hiszen a törvényhozás szerinte nem vizsgálódhat olyan ügyben, amelyben bűnvádi eljárás is indult. A 2009-es elnökválasztás második fordulójában a hivatalban lévő Traian Basescu államfő úgy szerezte meg második ötéves mandátumát, hogy alig több mint fél százalékponttal, 70 ezer szavazattal múlta felül ellenfelét, Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnököt, miközben az érvénytelen szavazatok száma megközelítette a 140 ezret. MTI; erdon.ro 2017. április 28.Klaus Johannis államfő kihirdette április 28-án, pénteken azt a törvényt, amely kötelezővé teszi a román nemzeti himnusz bejátszását az országos sportversenyek döntője végén.A törvény a nemzeti zászlóról, a himnuszéneklésről, valamint a román nemzeti címer használatáról szóló, 1994/75-ös törvény 10. cikkelyét egészíti ki. „Románia nemzeti himnuszát kötelező bejátszani a stadionokban és sportbázisokon is az országos bajnokságok vagy döntő tornák végén” - rendelkezik a törvény. A jogszabályt még az elmúlt törvényhozási ciklusban kezdeményezte több szociáldemokrata párti (PSD) képviselő, köztük Liviu Dragnea, Florin Iordache, Marian Neacşu, Florin Pâslaru, Mihai Fifor, Gabriela Firea és Valeriu Zgonea. Klaus Johannis államfő kihirdette pénteken azt a törvényt, amely kötelezővé teszi a román nemzeti himnusz bejátszását az országos sportversenyek döntője végén. Agerpres; itthon.ma 2017. május 13.Áttörtük azt a falat, amit áttörhetetlennek tartottunk"A magyar, a román és a székely himnusz eléneklésével kezdődött el Zilahon az RMDSZ 13. kongresszusa. A küldötteket és meghívottakat házigazdaként Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte elsőként. Mint fogalmazott, nagy megtiszteltés, hogy a “hepehupás vén Szilágyban” hívták össze az RMDSZ kongresszusát. “Nem hátrálunk meg, nincs az az ár, amelyik bennünket elsodor”, hangoztatta Seres Dénes."Mi, erdélyi magyarok is hajózunk néha az árral szemben, ahogyan azt Wesselényi is tette. Az a dolgunk, hogy evezzünk, a felszínen maradjunk. Együtt, mert másképp nem lehet", fogalmazott. A város polgármestere, Ciunt Ionuţ is üdvözölte a jelenlévőket. Úgy vélte: szükség van megértésre, bölcsességre, toleranciára. Reményének adott hangot, hogy ebbe az irányba haladnak majd a kongresszus munkálatai is. Zilah önkormányzata elsődleges feladatának tekinti a helyi lakosok életszínvonalának növelését, románokét és magyarokét egyaránt, mondta. “Úgy vélem, városunkban a két közösség viszonyát nem az egymás mellett élés jellemzi, mi együtt neveljük a jövő generációit, tiszteletben tartva egymás kultúráját, hagyományait, hiszen útjaink közösek, nem szétválaszthatóak” – mondta a polgármester. Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözlő beszédében így fogalmazott: románok és magyarok a 21. században nem lehetnek egymás ellenségei. Verseny, egymásrautaltság ugyan van, de a párbeszédnek gyakoribbnak, mélyebbnek és őszintébbnek kell lennie, mondta. - Építkezni akarunk a jövőben is, az RMDSZ-nek hosszú ideig meghatározó politikai erőnek kell lennie, a nemzetközi szintéren is hallatnia hangját az őshonos nemzeti kisebbségek ügyében, tette hozzá. Fontosnak nevezte, hogy Románia és Magyarország viszonya partneri, bizalmi viszony legyen. Ez most néhány éve nem ilyen, véli a szövetségi elnök, aki viszont lát esélyt arra, hogy javuljon, hiszen mindkét fél akarja ezt. “Mi szívesen segítünk ebben” – fogalmazott Kelemen Hunor. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke közölte: a munkálatokon 800 küldött, közel 200 meghívott és 100 sajtómunkatárs vesz részt. – Számot adunk eddigi eredményeinkről, és kijelöljük az elkövetkező két év politikai és szervezési feladatait. Kiemelt céljaink a következők: az anyanyelvhasználat bővítése, a gyermekközpontú oktatás és a vállalkozó fiatalok támogatása – mondta a politikus. Liviu Dragnea: figyelünk az Önök döntéseire Kelemen Hunor örömmel állapította meg, hogy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elfogadta meghívásukat a kongresszusra. Felszólalásában a politikus fontosnak tartotta, hogy a PSD és az RMDSZ közötti együttműködést igyekezzenek tartalommal megtölteni. Megjegyezte, hogy a szövetség kongresszusa fontos a kormányzó párt számára is, ezért figyelnek a magyarság képviselőinek döntéseire. Értékelte, hogy az RMDSZ mindenkor tiszteletben tartja a vállalásait, amit megköszönt Markó Bélának is, és Kelemen Hunornak is, hogy elnöklete alatt a szövetség ugyanezt az álláspontot képviseli. Véleménye szerint tartós bizalom alakult ki a két szervezet között, parlamenti együttműködésük eredményes lehet, ezt kell továbbgondolni. Megállapította, hogy a PSD is betartotta ígéreteit és vállalásait mind politikai, mind gazdasági téren. Vázolta néhány sikerét a PSD alig fél éves kormányzásának: növelték a minimálbért, a nyugdíjakat, az ösztöndíjak is megduplázódtak, és mindezek a kedvezmények ugyanúgy érvényesek a magyar lakosságra is – hangsúlyozta Dragnea. Kitért az autópálya építés folytatásának fontosságára, reményét fejezve ki, hogy hamarosan felavathatják és átadhatják a forgalomnak az újabb útszakaszokat. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a fiataloknak jövőt tudjanak biztosítani itthon. Dragnea idézte a kongresszus jelszavát is : „Nem hátrálunk meg!”, hozzátéve: ő sem hátrál meg a kormányzási programjukat illetően. Elismerte az RMDSZ szerepét abban, hogy a parlamentnek sikerült megőriznie intézményi függetlenségét mindenféle külső nyomás ellenére – ezt a megjegyzését a hallgatóság tapssal jutalmazta. Magyarországra is utalt beszédében: szerinte megvan a képessége és lehetősége a szomszédos ország politikusainak és döntéshozóinak arra, hogy a két ország és a nemzetek közötti jó együttműködésre összpontosítsanak. Ez legyen a prioritás, ő és pártja minderre nyitott! - jegyezte meg a politikus. Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE elnöke videóüzenetben köszöntötte a kongresszus résztvevőit. - Közös célunk jövőt biztosítani a fiataloknak – mondta. Emlékeztetett a szövetséggel való korábbi együttműködésekre, ami szerinte példaértékű volt, és aminek növelnie kellene a kölcsönös bizalmat egymás iránt. Ő is kiemelte az RMDSZ-nek azt a jellemzőjét és erényét, hogy a szövetség mindég betartja ígéreteit és vállalásait. A jövőre nézve legfontosabb közös célként nevezte meg azt a törekvést, hogy a fiatalokat itthon tartsák, jövőt tudjanak biztosítani számukra munkahelyteremtéssel. Semjén: „Önök bármikor számíthatnak Magyarországra, a magyar kormányra” A magyar kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke képviselte. Az előtte szóló Liviu Dragneához képest borúlátóbban értékelte az erdélyi magyarok helyzetét, felsorolva néhány "fájó pontot". Említette a marosvásárhelyi római-katolikus iskola, a Székely Mikó Kollégium ügyét, az anyanyelv-, illetve a nemzeti szimbólumok használatának akadályozását, a MOGYE-ügy szabotálását. “A jog álarca alatt megfélemlítés zajlik Romániában. Természetesen fontos a korrupicó elleni harc, de nem az ezzel való visszaélés. Illegtimnek tartják az autonómiára való törekvésünket, jóllehet a magyarság soha nem kért olyat, amire nem lenne számos példa az Európai Unióban is. Mi, magyarok a Kárpát-medencében nem vagyunk alávalóbbak, mint mások, ami másokat megillet, az nekünk is jár. Ahol az autonómia megvalósult, mind a többség, mind a kisebbség jól járt”, hangsúlyozta. Arra kérte a románokat, hogy olvassák újra a Gyulafehérvári Nyilatkozatot, tanulmányozzák, és legyenek azon, hogy megvalósítsák annak szellemét, mondta. Nagyon fontos, hogy a kisebbségvédelem a nemzetközi porondon is megvalósuljon. A Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban biztosítta az RMDSZ-t arról, hogy Magyarország ki fogja venni a részét az 1 millió aláírás összegyűjtésében, (ennyi szükséges ahhoz, hogy az európai jogalkotási folyamat elkezdődhessen - szerk.megj.) Elmondta: idén december 5-re meglesz az 1 millió új magyar állampolgár. A magyar állam igyekszik minden támogatást megadni a határon túli magyaroknak. Egységes demográfiában gondolkodunk, hiszünk abban, hogy erre a megoldás nem a bevándorlás, hanem olyan családtámogatás, hogy itt szülessenek meg a gyermekek. Első lépésként az anyasági támogatást kiterjesztenénk minden magyar állampolgárra, bárhol is éljen a világon”, hansúlyozta. Kifejtette: Romániának és Magyarországnak sokkal szorosabban kellene együttműködni. "A mi kezünk a románság és Románia felé ki van nyújtva" - mondt, hozzáfűzve: Magyarország, ahol lehetett, megpróbált túllépni a történelmi terheken. Úgy vélte, mindebben az RMDSZ-nek ebben fontos szerepe van. "Mi készek vagyunk a mellény újragombolására". Bármi történjen, Önök bármikor számíthatnak Magyarországra, a magyar kormányra!" - zárta beszédét. Biró Zsolt: az RMDSZ számíthat az MPP-re Az új felelősségvállalás korszakáról szólt beszédében Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, arról az igyekezetükről, hogy politizálásukban a hangsúlyt a józan észre, a magyar szolidaritásra és a polgárok iránti felelősségvállalásra helyezzék. Szerinte sikerült rákanyarodniuk a felelős politizálás útjára, és annak ellenére, hogy a gyakorlat sokszor nehezebb, tudniuk kell tovább haladni a kijelölt úton. Úgy vélte, az erdélyi magyarság megtapasztalta, hogy képtelenség egyetlen szervezetben összecsatornázni az erdélyi magyarság képviseletét, de ugyanakkor a választópolgárok élhettek a választás szabadságával, amelynek során felállítottak egy vitathatatlan sorrendet: első helyen áll az RMDSZ, másodikon az MPP a harmadikon pedig az EMNP. Nyitott a kérdés, ki milyen következtetést von le ebből, állapította meg Biró Zsolt. Kiemelte, hogy számukra az együttműködés, a politikai célkitűzések összehangolása a lényeg, és tartják magukat ahhoz az ígéretükhöz, hogy kiszámítható partnerei lesznek az RMDSZ-nek, bukaresti parlamenti jelenlétükkel hozzájárulnak a magyar egység képviseletéhez, törekednek arra, hogy valósággá váljanak a magyarság követelései, és ezen az úton az RMDSZ számíthat az MPP-re – mondta Biró Zsolt. Gulyás Gergely, a Fidesz elnöke a magyar kormánypárt üzenetét tolmácsolta. - Azért vagyunk itt, mert tartalommal szeretnék megtölteni a magyar alkotmány szellemét – mondta. Külön köszöntötte Horváth Annát, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökét, reményének adott hangot, hogy mielőbb ismét Kolozsvár alpolgármesterként üdvözölheti. Az RMDSZ-vezetőkkel szembeni DNA-vádakat koncepciós eljárásoknak nevezte, amely a magyar jogállam szellemében nem értelmezhető. Ugyanakkor a politikus a magyarságnak a Kárpát-medencében való megmaradás fontosságáról beszélt. – Ez csakis úgy lehetséges, ha vonzó világot teremtünk számukra – fogalmazott az anyaországi politikus, gratulálva az RMDSZ-nek a parlamenti választásokon elért eredményért. "Számtalan megpróbáltatás éri a magyarságot Erdélyben" Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke szerint minden siker ellenére számtalan megpróbáltatás éri a magyarságot Erdélyben. Úgy fogalmazott: emeli kalapját azért a teljesítményért, amit az RMDSZ az elmúlt évtizedekben végzett. Kifejtette: nem lehet ma már klasszikusan bal-jobb skálán leírni a politikai pártokat, nagyon markáns harc alakult ki Európában a nacionalista és a szabadságpártiak között, az MSZP az utóbbi oldalán áll, mondta. Molnár Zsolt miniszterelnöki tanácsos Sorin Grindeanu kormányfő üzenetét olvasta fel. Az RMDSZ-nek fontos és meghatározó szerepe van a romániai politikai életben. Bánságiként átéli a kisebbségek gondjait és helyzetét, vallja a kormányfő. Üzenetében kifejtette: “A másság nem tesz bennünket sem ellenséggé, sem vetélytárssá. Partnerként kell egymásra tekintenünk. A közeljövőben következetesek kell lennünk a kisebbségek jogainak a gyakorlatba ültetésében, párbeszédre van szükség, és meg kell erősítenünk a kisebbségi jogok védelmét”. Ungár Péter a Lehet Más a Politika (LMP) elnökségi tagja elmondta: hisznek abban, hogy mindenkinek a szülőföldjén kell megmaradnia. Fontosnak tartja a harcot a romániai természetromboló projektek ellen. Hangsúlyozta: Európában meg kell szünnie a kettős mércének, a svédországi finneknek nagyon sok, a romániai magyarságnak kevés joga van. A Mintority Safe Pack olyan harc, amit az LMP is támogatni fog – jelentette be. “Mondják meg, miben kell segítenünk az RMDSZ-el együttműködve ahhoz, hogy a romániai magyar kisebbség megmaradjon szülőföldjén, és mi azt fogjuk tenni”, zárta beszédét a politikus. A kongresszust üdvözölte a határon túli magyarság több képviselője is, Horváth Ferenc Szlovéniából, Samu István Szlovákiából, Sin József Ukrajnából. A Romániai Német Demokrata Fórum részéről Paul-Jürgen Porr szólalt fel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Szilágy megyei szervezete nevében Lucian Bode mondott beszédet, a román parlament nemzeti kisebbségek frakcióját Petrolena Mihaela Csokanz képviselte. Köszöntötték a kongresszust a romániai magyar történelmi egyházak is: Zelenák József (evangélikus-lutheránus egyház), Forró László (református egyház) és Farkas Emőd (unitárius egyház). "Amikor rólunk van szó, gyors üzemmódba kapcsolnak"Kelemen Hunor politikai tájékoztatójával ténylegesen is elkezdődtek a kongresszus munkálatai. Az RMDSZ szövetségi elnöke az elmúlt időszak mérlegét megvonva elmondta: kiemelten foglalkoztak a közösségépítéssel, továbbá a magyar ügy és a közjog képviselet volt az alap az elmúlt esztendőkben. Politikai merényletnek nevezete a magyar iskolákat ért támadásokat, akárcsak az RMDSZ-vezetők ellen indított eljárások is a jogállamiság megcsúfolása. Megosztottság helyett összefogásra törekedtek, amit az MPP-vel együtt sikerült megvalósítani. Kiemelte: két árnyékjelentést készítettek a romániai magyarság érdekérvényésítéséről, az amerikai hatóságokat is tájékoztatták az erdélyi magyarság helyzetéről. Említést tett a Minority Safe Pack kezdeményezésről, amelyről évtizedek óta nem volt példa. A győzelemtől még messze vagyunk, de áttörtük azt a falat, amit áttörhetetlennek tartottunk - Ez nemcsak a mi ügyünk, hanem a többségé és a többi tagállamé is, közös felelősségünk. Jövő héten Kolozsváron az RMDSZ házigazdája lesz a FUEN-kongresszusnak. Romániának mintha a külpolitikában nem lenne hangja, de amikor rólunk van szó, akkor gyors üzemmódba kapcsol - mondta Kelemen Hunor. Közölte: ha külpolitikai vezető lenne, nem hazudná tele a fél világot arról, hogy mi a helyzet a romániai magyar kisebbségekkel, sőt, partner lenne, és az érték oldalára állna. - A párbeszédet választanám, és nem az áskálódást – fogalmazott. "Mi azt kérjük, hogy tartsák be az 1918-as ígéreteket" - Az utolsó kongresszus óta két fontos választást tudhatunk magunk mögött: az önkormányzati és a parlamenti választást, ami visszaigazolja az RMDSZ munkáját. A szubszidiaritás elvének erősítését kérjük, egyszerűbben szólva, autonómiát - mondta a politikus. Közölte: az RMDSZ együttműködést kötött a kormánykoalícióval, amelynek eredménye az anyanyelvhasználat biztosítása az egészségügyben. – Ez kiállta az alkotmányosság próbáját – jegyezte meg. Szerinte ma Romániában nem beszélhetünk a hatalmi ágak szétválasztásáról, olyan helyzet alakult ki, mintha különböző intézmények versengenének egymással, hogy ki lesz a hatalom birtokosa. - Érdekünk az, hogy Románia jól működő jogállam legyen, az 1918-as centenárium alkalmával ismerjenek el bennünket, mint államalkotó kisebbséget. Célunk az, hogy a nyelvhasználat terén jelentős változásokat érjünk el, ezért törvénymódosításokat kezdeményeztek. A tervezet sorsa egyben a próbatétele lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan az együttműködést – fogalmazott. Kelemen Hunor fontosnak nevezte a nemzeti szimbólumok szabad használatát. Közölte: minőségi és versenyképes oktatást szeretnének megvalósítani. Úgy véli, a jövő évi centenárium valószínűleg nagy próbára teszi majd a román-magyar viszonyt. "Mi azt kérjük, hogy tartsák be az 1918-as ígéreteket" - hangsúlyozta Kelemen Hunor. Megítélése szerint döbbenetes és elkeserítő, ahogy a Román Tudományos Akadémia azzal riogat, hogy a magyarok el akarják rabolni Erdélyt. – Felelőtlenség és kalandorság az, amit ezek az urak tesznek. Nekünk azt kell felmutatnunk, hogy a száz év alatt mit tettünk le az asztalra, mit vettek el tőlünk, és hogy nem hátrálunk. Azzal fordulok mindenkihez, hogy a centenárium üzenete a magyarok ellen irányuljon, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése legyen a cél. - Nem hátrálunk meg, megyünk előre, néha leszegett fejjel, de konokul - mondta végezetül. Vincze Lóránt: nem belügy a kisebbségvédelem Vincze Loránt, a FUEN elnöke bejelentette: az Európai Bizottság bejegyezte a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, az előterjesztőknek egy év áll rendelkezésére ahhoz, hogy egymillió támogató aláírást gyűjtsenek. Ebben kérte az RMDSZ segítségét, hiszen komoly feladatról, nagy munkáról van szó. Úgy gondolja, be kell járni Erdély vidékeit, meg kell nyerni az itteniek támogatását, el kell magyarázni az embereknek, hogy ez a kezdeményezés miért szolgálja az érdeküket. Meg kell értetni ugyanakkor a románokkal, hogy mindaz, amit kisebbségi jogok terén elérünk, nem az „övékből” vesz el. Kifejtette: a kisebbségvédelem nem lehet a tagállamok belügye. Ha a tagállamok nem teszik dolgukat, az EU feladata a kisebbségi jogsértésekkel foglalkozni. Tudtatta: jövő héten Kolozsváron tartja a FUEN a kongresszusát, a szervezet RMDSZ-es elnöke azt szeretné, ha valamennyi külföldről érkező résztvevő Erdély követeként térne vissza. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: az "iramról és az irányról" fog beszélni. - Azt kell most megvizsgálni, hogy az elmúlt választási kampányok lendületéből hogyan tudunk tovább építkezni. Ez az a lendület, amelynek ki kell tartania a következő kampányig – mondta. Megjegyezte: néha túlvállalják magunkat, de még mindig jobb, mint hátradőlni. Közölte, hogy megerősítették a belső tájékoztatást, megkezdték a közös tervezést a megyei szervezetekkel, egységesítették a kommunikációt, folytatták a beiskolázási kampányt, elindították a kommandói iskola újraépítésére irányuló közösségi akciót. A nők elleni erőszak tudatosításáról szóló kampányt szintén fontos kérdésnek tartják. Tudatta: az elkövetkező két évben meg szeretnék erősíteni a párbeszédet a helyi és a szakmai közösségekkel, újraindítják a lakossági fórumokat, alaposabban meghallgatják az embereket, megerősítik a tagságot. – Az ősz egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy az RMDSZ összegyűjtse az 1 millió aláírást a polgári kezdeményezéshez - mondta.- Csak akkor tudunk megmaradni, ha haladunk! - jelentette ki. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője kijelentette: olyan országban akarunk élni, ahol a helyi közösségek döntenek magukról, de ehhez képest csak korlátozott módon valósul meg az önkormányzatiság. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ-nek több decentralizációs javaslata volt az elmúlt időszakban. – - Az RMDSZ parlamenti jelenlétének köszönhetően 1 millió lejjel kapnak több támogatást az erdélyi megyék infrastruktúra-fejlesztésre. Nagy kihívás az egységes bérrács elfogadása, ez is segít, hogy a fiatalok itthon keressék a boldogulásukat. A parlamenti munkának két irányt kell követni: politikai eszközökkel harcolni céljainkért, és megakadályozni az ellenünk irányuló kezdeményezéseket. Eddigi tapasztalataink arra kell ösztönözzenek, hogy kormányra lépjünk, de csakis megfelelő feltételek mellett. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a tavalyi parlamenti választások óta eltelt fél év eredményeit értékelte ki, és számolt be az elért megvalósításokról. Úgy gondolja: az RMDSZ frakció bizonyságot tett arra, hogy jól felkészült, és ki tud állni az érdekeiért. Külön kiemelte az egészségügyi intézetekben való anyanyelvhasználatot biztosító törvény elfogadását. Szerinte nagy kihívás az anyanyelvhasználati jogok bővítése a jövőben. "Ne a tüzet oltsuk Bukarestben, hanem előre tervezzünk, és dolgozzunk" – mondta. szabadsag.ro 2017. május 15.Dragnea „csak” helyi szintű együttműködést ajánlott Zilahon az RMDSZ-nek„Csak” helyi szintű együttműködést ajánlott az RMDSZ-nek – pontosított Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök vasárnap a Romania TV hírtelevízióban, amikor neki szögezték azt a kérdést, hogy valóban kormányra hívta-e egy nappal korábban az RMDSZ zilahi kongresszusán mondott beszédében a magyar érdekvédelmi szövetséget. Ugyanakkor leszögezte: a központi együttműködéstől sem zárkózik el, ha a koalícióban felvetődik ennek a lehetősége. „A következő lépés a még jobb együttműködés lesz. Már most is együttműködünk a parlamentben, de ez lehetne még szorosabb. A következő lépést a helyi közigazgatásban tehetnénk meg a közösségeink érdekében” – fogalmazott Liviu Dragnea. A PSD elnöke szerint az RMDSZ múltbeli kormányzati szerepvállalásai az ország javát szolgálták, mert a szövetség felkészült embereket küldött a Victoria-palotába. Többek között ezért sem tartja rossz ötletnek a jelenlegi koalíciós együttműködés kiszélesítését. Hozzátette: mindeddig nem folytattak pontszerű tárgyalást az ALDE-val az RMDSZ kormányra hívásáról. Mint arról szombati, helyszíni tudósításunkban beszámoltunk, Liviu Dragnea felidézte az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodás előzményeit. „Lehet, hogy elérkezett az idő a következő lépés megtételéhez” – fogalmazott a politikus, akinek a szavai úgy értelmezhetők, hogy kormányra hívta az RMDSZ-t. „Nem kell erről most a kongresszuson dönteniük” – sietett hozzátenni. A zilahi RMDSZ-kongresszus végén Kelemen Hunor szövetségi elnök leszögezte, egyelőre nem foglalkoztatja a kormányra lépés kérdése. Hozzátette: az RMDSZ egyelőre azt tekinti céljának, hogy tartalommal töltse meg a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodását. maszol.ro 2017. május 15.Dragnea az RMDSZ zilahi kongresszusán„A modern román állam megalapítása után 100 évvel arra kérem fel önöket, hogy dolgozzunk együtt a következő 100 év projektjén” – mondta az RMDSZ zilahi kongresszusán, szombaton Liviu Dragnea. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke emlékeztette a kongresszus résztvevőit, hogy Románia jövőre ünnepli az egyesülés századik évfordulóját. „Túl a mélységesen antidemokratikus rendszerek okozta történelmi sebeken és visszaéléseken, közös történelmünk van, főleg itt, Erdélyben, és ez békés együttélést, barátságot és szolidaritást jelentett az emberek között. Még akkor is, ha a politika viszályt szül, márpedig viszályt szül, főleg a választási kampányok idején, én arra kérem önöket, hogy legyünk racionálisak és gyakorlatiasak, és itthon beszéljük meg, majd együtt oldjuk meg problémáinkat” – mondta Dragnea. Nyugati Jelen (Arad) 2017. május 15.Őszinte román–magyar párbeszédet (Zilahi RMDSZ-kongresszus)Alapszabályt és programot módosított szombaton az RMDSZ Zilahon ülésező kongresszusa, emellett stratégiai dokumentumot, illetve négy határozatot is elfogadtak a küldöttek. A köszöntőkben és beszédekben visszatérő motívum volt a magyar–román viszony, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök az államközi kapcsolatok „újragombolását” javasolta, Liviu Dragnea pedig burkoltan ugyan, de kormányra hívta az RMDSZ-t, amit a szövetségi elnök a kongresszus utáni sajtótájékoztatóján elhárított. Zilahon tartotta tizenharmadik kongresszusát az RMDSZ, amely tisztújítás nélkül is izgalmasnak bizonyult, alkalmat adott a szövetség politikusai számára a kibeszélésére és odamondásra. Nemcsak saját eredményeiket méltatták, de az erdélyi magyarság gondjairól is szót ejtettek sokan, szó volt a romániai visszásságokról, no meg feladatokról és tervekről is. Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójának középpontjában a román–magyar viszony állt, a Román Tudományos Akadémia magyarellenes megnyilvánulásaira utalva hangsúlyozta, meg kell óvni a romániai társadalmat attól, hogy Románia és Erdély egyesülése jövő évi centenáriumának fő üzenete a magyarok ellen irányuljon. Hozzátette: „Ne magyarellenes retorikával fedjék el azt, hogy nincs egy olyan nagy össztársadalmi projekt, amely a közös jövőnkről szólna. A jövőt képeseknek kell lennünk alakítani, úgy formálni, hogy abban mindenkinek helye legyen, és ne az asszimiláció réme lebegjen előttünk, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése.” Az RMDSZ elnöke „politikai indíttatású merényletnek” minősítette a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium elleni ügyészségi eljárást, amelynek szerinte semmi köze a korrupció elleni harchoz. „Ugyanilyen határozottan állítom, hogy a székely zászló és a magyar feliratok abszurd drámába illő üldözése és bírósági döntések tucatja messze túl van a jogállamiság határain” – fogalmazott. Kelemen Hunor a jogállamiság megcsúfolásának tekintette a magyar önkormányzati vezetők ellen indított ügyészségi eljárásokat is. Úgy vélte, ezek az ügyek „újratermelik azt az évszázados félelmünket, hogy a magyar közösség asszimilációját a kommunista diktatúra után sem adta fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia”. Kelemen Hunor hangsúlyozta: az erdélyi magyaroknak az az érdekük, hogy Románia jól működő jogállam legyen, megtörténjen a hatalmi ágak szétválasztása, hogy a kisebbségi jogok ne csak papíron létezzenek, hanem a valóságban is érvényesüljenek. Azt is célnak tekintette, hogy az 1918-as gyulafehérvári ígéretek a centenárium közeledtével valósággá váljanak, és Románia elismerje a magyar közösséget államalkotó tényezőként. Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a szövetség kidolgozta az önkormányzati törvény módosításának javaslatát. Javasolta, hogy csökkentsék azt a küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a kisebbségeket, és egy alternatív küszöb bevezetését is kezdeményezte. „Ennek a tervezetnek a sorsa egyben a próbatétele is lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan a parlamenti együttműködést a szövetséggel” – jelentette ki. Tájékoztatása szerint a közösségi szimbólumok használatának a kérdése is a kormány asztalán van. „Nem kérünk mást, csak annyit, hogy (...) se a székely zászlóért, se Erdély zászlójáért ne járjon semmilyen büntetés” – jelentette ki. Kelemen megjegyezte: nem hisz a csodákban, és nem gondolja, hogy egyik napról a másikra minden megváltoztatható Romániában, de meggyőződése, hogy szorgalommal és hozzáértéssel, valamint tisztességesen és alázattal elvégzett munkával eredményeket lehet elérni. Román méltatások A kongresszust román és magyar politikusok egész sora köszöntötte, az SZDP elnöke, Liviu Dragnea burkoltan kormányra hívta az RMDSZ-t. Dragnea többek között említést tett arról a bizalmi viszonyról, amely közte és Kelemen Hunor között kialakult az elmúlt időszakban. Úgy vélte, az RMDSZ és az SZDP parlamenti együttműködése eredményes. Megjegyezte: a politikában sokszor egy kézfogás fontosabb, mint egy sokoldalú együttműködési megállapodás. „Gondolkozhatunk azon, Hunor, hogy talán érdemes megtennünk a következő lépést is” – utalt a kormányzati együttműködésre a politikus. Hozzátette: tudatában van annak, nem érett még meg az idő arra, hogy az RMDSZ már a zilahi kongresszusán döntsön erről. Liviu Dragnea arra kérte az erdélyi magyarság politikai képviseletét, hogy Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma közeledtével legyenek partnerek a következő száz év projektjének kidolgozásában. „Ha a megosztó stratégiákat folytatjuk, olyan dolgokat is elveszíthetünk, amelyeket közösen építettünk fel, és a román–magyar bizalom is sérülhet” – jelentette ki a politikus. Az RMDSZ támogatását kérte a „hegemóniára törekvő intézményekkel szembeni” harcban is, „amelyek nem értették meg a hatalmi ágak szétválasztásának szükségességét” – utalt a politikus a korrupcióellenes harc vélt túlkapásaira. Az SZDP elnöke fontosnak tartotta az anyanyelvű oktatást, de arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy tanítsák meg románul is gyermekeiket, mert szerinte ezzel az ő lehetőségeik bővülnek. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy Székelyföldet ne kerüljék el az autópályák. A politikus úgy vélte: nincs szüksége az RMDSZ-nek ügyvédekre – utalt a szövetség nemzetközi aktivitására –, és az RMDSZ-nek az országon belül kell keresnie a megoldásokat a közösség gondjaira. Semjén nem köntörfalazott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes felszólalásában Liviu Dragneá¬hoz is szólva kifejtette: Magyarország kész „újragombolni a mellényt” a magyar–román államközi kapcsolatokban. Elmondta, hogy a magyar–szlovák és a magyar–szerb kapcsolatok sem voltak kevésbé terheltek, Szerbiával és Szlovákiával mégis gyümölcsöző viszonyt sikerült kialakítaniuk. Kijelentette: Románia és Magyarország együttműködésre van ítélve. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor arra kérte a kongresszus román meghívottjait: kérdezzék meg a nyugat-európai országokba kivándorolt románokat, ártott-e ezeknek az országoknak az, hogy autonómiát biztosítottak a területükön élő őshonos kisebbségeknek. Hozzátette: ahol megvalósult a kisebbségi közösségek autonómiája, annak mindenki haszonélvezője lett. Kijelentette: ha az erdélyi magyarok elfogadnák, hogy őket nem illeti meg az autonómia, azt fogadnák el, hogy Európa másodrangú állampolgárai. Semjén Zsolt azt kérte ugyanakkor a „román barátoktól”, hogy olvassák újra az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot, és valósítsák meg mindazt, amit az erdélyi románok abban megfogalmaztak. Sérelmezte, hogy az utóbbi években Romániában „a szerzett jogok visszavágása történt”. Megemlítette a kommunista rezsim által államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának leállását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen állandósult jogsértést és a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni hatósági eljárást, valamint a korrupcióellenes harc jegyében meghurcolt önkormányzati vezetők esetét. „Nyilvánvaló, hogy a jog álarca mögött megfélemlítés zajlik” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: fontos a korrupció elleni harc, de Romániában visszaélnek ezzel a harccal. A kongresszust köszöntötte szinte mindegyik magyarországi és romániai politikai párt képviselője, romániai kisebbségi szervezetek vezetői, a Kárpát-medence határon túli magyar szervezeteinek küldöttei, az Európai Néppárt főtitkára, valamint levélben üzenetet küldött Klaus Iohannis államelnök és Sorin Grindeanu miniszterelnök is. Porcsalmi: haladás vagy maradás? Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök beszámolója kezdetén a szervezetépítésről, „az iramról és az irányról” beszélt. Szólt mandátuma eddigi száz napjáról és terveikről is, közölte, ősztől beindítják önkormányzati képzési programjukat, az RMDSZ külpolitikájában hatékonyabbá teszik a lobbit, és részt vállalnak a Minority SafePackkel kapcsolatos aláírásgyűjtésben. Külön kitért a fiatal vállalkozók támogatásának fontosságára, bejelentve a fiatal vállalkozók tanácsának megalakítását. Az ügyvezető elnök Wesselényi Miklósnak egy gondolatát idézve megállapította: a mai napig erős az ösztön a megszokotthoz, „a balítélethez való ragaszkodáshoz”, azaz az erdélyi magyar társadalom – beleértve az RMDSZ-t – konzervatív. Ám szerinte a kisebbségi helyzetből az következik, hogy nyitottnak kell lenni a másra, más kisebbségekre. „Nehezen értelmezhető az, hogy egy kisebbségi politikus intoleráns a mássággal szemben” – jelentette ki. Porcsalmi szerint az RMDSZ egy dilemma előtt áll, a haladás vagy a maradás között kell választania. Elismerte, elveszíti támogatását az a szervezet, amely az összes sarkalatos kérdésben szembemegy a közösséggel, de – Wesselényit parafra-zálva – a hajósnak az árral szemben is eveznie kell, ha haladni akar. Porcsalmi emlékeztetett, az RMDSZ egész politikai léte arról szólt, hogy az árral szemben hajózott, amikor nyelvi jogokat, több magyar iskolát vagy autonómiát követelt a többségtől. „Ha tudunk így hajózni, akkor miért nem tudunk legalább néhanapján nem a saját közösségünk balítéleteitől rettegni? Egy politikus feladata az, hogy szolgálja a közösséget, nem pedig az, hogy mindenben kiszolgálja a közösség balítéleteit” – fogalmazott az ügyvezető elnök. Porcsalmi szerint az a közösség, amely bezárkózik, és elvet mindent, ami új, idegen, az nem marad meg, a politikusnak pedig irányt kell mutatnia. „Csak úgy tudunk megmaradni, ha haladunk” – zárta beszédét. Döntések, határozatok A politikai vita során az RMDSZ számos politikusa fogalmazott meg határozott véleményt a decentralizáció fontosságáról, a jogsérelmekről, a román–magyar viszonyról, a másság elfogadásáról, majd megkezdődött a „gyakorlati munka”, a küldöttek egyhangú szavazással fogadták el a program és az alapszabály módosítását, azt a stratégiai dokumentumot, amely a következő két év cselekvési prioritásait foglalja össze. Az alapszabály-módosítások közül a női képviseletre vonatkozó a legjelentősebb. Eszerint a szövetség helyi döntéshozó testületeiben egyharmados arányt kell biztosítani a nők számára. Ahol ez nem lehetséges, ott a felettes testület adhat felmentést az arányossági kritérium teljesítése alól, a területi és országos testületekben pedig 15 százalékos kvótát kell biztosítani az RMDSZ nőszervezete jelöltjeinek. A kongresszus a szövetség alapszabályában írta elő, hogy a Székelyföld–szórvány szolidaritás elmélyítése érdekében a székelyföldi megyék egyikének a képviselőházi jelöltlistán befutó helyet kell biztosítania a szórvány egy jelöltjének. A szövetség egyhangúlag fogadta el azt a stratégiai dokumentumot, amely a következő két év cselekvési prioritásait foglalja össze. A dokumentum az RMDSZ és az erdélyi magyarság partnerségének megerősítését, a romániai nyelvi jogok bővítését, a gyermekközpontú anyanyelvi oktatást és a vállalkozó fiatalok támogatását irányozza elő. Nem foglalkoznak a kormányra lépéssel Kelemen Hunor a kongresszus végén tartott rögtönzött sajtótájékoztatón újságírói kérdésre reagált Liviu Dragnea kormányra hívására. Elmondta, a szövetség egyelőre azt tekinti céljának, hogy tartalommal töltse meg a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodását. Kelemen Hunor nem kívánt részleteket elárulni arról a beszédében említett tényről, hogy a román külügyminisztérium akadályozni próbálja az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) jövő heti kolozsvári kongresszusát. A témával kapcsolatban csak annyit említett meg, hogy több forrás is jelezte: a román diplomácia megpróbálja lebeszélni a FUEN-kongresszusra meghívott politikusokat, hogy részt vegyenek a rendezvényen. Az MTI kérdésére, hogy a szövetség be kívánja-e terjeszteni a parlamentben a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó tervezetét, amelynek elkészítéséről a négy évvel ezelőtti kongresszuson született határozat, Kelemen Hunor kijelentette: a tervezetet akkor terjeszti be a szövetség, amikor alkalmasnak látja erre a pillanatot. „Mind a kulturális autonómia tervezete, mind a regionális autonómia tervezete készen áll, és várjuk az alkalmas pillanatot arra, hogy lépni lehessen” – fogalmazott. Hozzátette: eredményt akarnak, nem csak bűvészmutatványt. Úgy vélte: ha a szövetség most nyújtaná be a tervezetet, akkor az az alkotmánybírósághoz kerülne előzetes normakontrollra, és még a parlamenti vitáig sem jutna el. „Azt a helyzetet kell megteremtenünk, amikor érdemben lehet lépnünk. (...) A helyzetteremtéssel évek óta foglalkozunk, de ez nem csak rajtunk múlik. A román politika ma nemcsak a székelyektől, hanem általában a regionális identitások felerősödésétől fél” – fogalmazott a politikus. Kelemen Hunor arra a kérdésre is reagált, hogy a cselekvési terv miért nem tér ki a magyar nyelv székelyföldi regionális hivatalos státusának elérésére. Ez ugyanis hangsúlyos pontja volt a szövetség tavalyi választási programjának. Elmondta: a cselekvési tervben az 1918-as román ígéretek betartatása szerepel, és ez a nyelvi jog az ígéreteknek is része. MTI, Maszol, RMDSZ-tájékoztató / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 15.Romániának el kell ismernie Székelyföldet!Üdvözöljük Semjén Zsoltnak, az RMDSZ kongresszusán tett kijelentését: „Ha az erdélyi magyarok elfogadnák, hogy őket nem illeti meg az autonómia, azt fogadnák el, hogy Európa másodrangú állampolgárai.” Meggyőződésünk, hogy a következő időszak erdélyi magyar politikájának ez kell legyen az alaphangja, és az áhított román-magyar megbékélésnek is ez a kulcsa. Hasonlóan üdvözöljük a Magyarország és Románia közötti viszony javulására tett ígéretet. A Székely Nemzeti Tanács mindig is szükségesnek tartotta Székelyföld autonómiájának megteremtéséhez, a romániai magyar nemzeti közösség jogainak garantálásához a kölcsönös bizalomra épülő, jószomszédi viszonyt. Ugyanakkor nem lehet elhallgatni a Kongresszuson jelenlevő Liviu Dragnea kormányzópártjának egészen más előjelű viszonyulását Székelyföld ügyéhez. A Székely Nemzeti Tanács több tízezer ember által megerősített beadványára adott válaszában (2017.04.24) Románia kormánya határozottan elutasítja Székelyföld autonómiáját, és megkérdőjelezi a puszta létezését is. Mi több, úgy véli, a régiósítási tervek „tudományos” alapokon állnak, és az etnikai szempont nem lehet önmagában az új közigazgatási felosztás alapja. Ez ellentmond a székelyföldi valóságnak, de ellent mond a magyar közösség törekvésének is, hiszen soha nem önmagában az etnikai elv mentén követeltük Székelyföld autonómiáját. Ezeket az áltudományos érvekkel alátámasztott terveket, csúsztatásokkal, féligazságokkal teletűzdelt magyarázatokat ismerjük, és nyilvánvalónak tartjuk, hogy azzal a célzattal készültek, hogy Székelyföldet egy román többségű régióba beolvasszák. Székelyföld számára a legnagyobb kihívás, hogy az asszimilációs politika újfajta nyomását képes-e megállítani, vagy valóra válik a székelység területi-adminisztratív létezési keretének végleges felszámolása. Liviu Dragnea a közigazgatási átszervezés egyik leghangosabb szorgalmazója, és többedmagával kijelentette, hogy nem lesz magyar többségű régió Romániában. Erre egyetlen lehetséges válasz van, az áhított román-magyar megbékélésnek az ára: le kell mondani Székelyföld beolvasztásáról, amely Románia számos nemzetközi kötelezettségvállalását sérti, és ellentétes a román-magyar államközi szerződéssel is. Az a Székelyföldet fenyegető, asszimilációs távlat, hogy közigazgatási hatáskörrel ruházzák fel a Közép-romániai fejlesztési régiót régóta fenyeget. A Székely Nemzeti Tanács volt az egyetlen, amely figyelmeztetett erre a veszélyre. Alakuló ülésén, 2003. október 26-án kimondta a székelység igényét: Székelyföldnek önálló fejlesztési régióvá kell válnia. A felhívást a magyar politikai elit sem hallotta meg, de visszhang nélkül maradt az erdélyi magyar közéletben is, és 2004. június 28-án, a 315. számú törvény Székelyföldet a román többségű, Közép-romániai fejlesztési régióba sorolta. Székelyföld elismertetése a magyar-magyar összefogás révén valósulhat meg, az erdélyi magyar nemzeti közösség és a magyar kormány összefogásával. Romániának el kell ismernie Székelyföldet, természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt – amely nyelvi és kulturális határ is egyben –, területén a nyolc székely székkel és 149 önkormányzattal. Ez lényegében a történelmi Székelyföldből és vele szomszédos magyar többségű településekből áll, és nem azonos – a részben tévesen székely megyékként emlegetett – Maros, Hargita és Kovászna megyék jelenlegi közigazgatási határaival. Amikor összefogásról beszélünk, az a meggyőződés vezet, hogy a magyarság egysége értékek mentén valósulhat meg. Egy nyelvet beszélünk, egyazon kultúra alakítja gondolkolkodásunkat, sokunkat összeköt – határon innen és túl – a magyar állampolgárság. De ide tartozónak érezzük a nemzeti célokat és intézményeket, vagy a Magyarország védelmében meghozott intézkedéseket is: a Magyar Alaptörvényt, a határon túli nemzetrészek autonómiáját – benne Székelyföld területi önigazgatását, – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, Magyarország déli kettős határzárát, a rezsicsökkentést stb. Ezek, és csak ezek teremthetnek és tarthatnak meg hosszú távú nemzeti egységet. Marosvásárhely, 2017. május 15. Izsák Balázs, A Székely Nemzeti Tanács elnöke / Erdély.ma 2017. május 16.Dragnea árnyalja az RMDSZ kormányra csábításaként értelmezett kijelentésétPontosította Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az RMDSZ zilahi kongresszusán tett kijelentését, amit a szövetséggel való együttműködésről mondott, és amit többen az RMDSZ „kormányra csábításaként” értelmeztek. A politikus a két párt közti együttműködést dicsérte, és utalt arra, nem lenne ellenére, ha ezt a viszonyt szorosabbra fűznék, hátha ilyenformán a magyar szavazókat is sikerül rávenni arra, hogy 2019-ben a PSD elnökjelöltjére szavazzanak. A Romania TV vasárnap esti adásában Drganea elmondta: ha a koalícióban felmerül, hogy az RMDSZ-nek ajánlják fel a részvételt a kormányba, ő pozitívan fog ehhez hozzáállni. Ami viszont a kongresszusi beszédét illeti, helyi szintű együttműködésre gondolt, amikor a „következő lépés megtételére” utalt. „Ha valóban az lett volna a szándékom, hogy konkrét ajánlatot tegyek a szövetségnek, akkor meg is teszem, közérthetően, annak rendje és módja szerint”, nyilatkozta Dragnea. A politikus elégedett, ami az RMDSZ korábbi kormányzati szerepvállalásait illeti, a szövetség ugyanis rendszerint jól felkészült embereket küld a kormányba, mondta. Dragnea álláspontja radikálisan megváltozott az RMDSZ-szel való együttműködést illetően, tavaly novemberben még idegesen úgy nyilatkozott: egyszerűen nem hajlandó a szövetséggel kormányra lépni, és kész! Szabadság (Kolozsvár) 2017. május 16.Magyarok, románok és a bizalomEredményei mutatkoznak az RMDSZ néhány éve erőteljesebbé váló külpolitikájának, nemcsak az európai, amerikai illetékesek figyelmét sikerült az erdélyi magyarság jogsérelmeire irányítaniuk, de működésbe lendítették a román külügyminisztériumot is. No, nem a felmerülő gondokra igyekeznek megoldást találni, hanem az RMDSZ-t, a magyarság követeléseit akarják hitelteleníteni, próbálják ellehetetleníteni az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) e hét második felében Kolozsváron szervezett kongresszusát. Minderről Kelemen Hunor szövetségi elnök beszélt a zilahi kongresszuson. Mint fogalmazott, a román külügy „azt a nem titkolt célt követi, hogy törekvéseinket elakassza, bennünket szerte a világban rossz fényben tüntessen fel”. Teszi ezt az az intézmény, amelyik egyébként ugyancsak hallgatag, a nagyhatalmak előtti hajbókolásban merül ki tevékenysége, de lám, azonnal „nagyon gyors üzemmódba kapcsol, amikor rólunk, magyarokról van szó”. Most a FUEN-kongresszus kapcsán a meghívottakat akarják lebeszélni a részvételről, felszólalásról, úgy tűnik, minden követ megmozgatnak, hogy Kolozsvár három napig ne lehessen az európai nemzetiségek fővárosa. Mindeközben a kongresszuson nem győzték körüludvarolni az RMDSZ-t a román hatalom legmagasabb rangú képviselői. Iohannis államfő modernségét, eredményességét méltatta, az országprojekt kidolgozásában számít rájuk, a miniszterelnök a stabilitás tényezőjének nevezte, Liviu Dragnea, a nagyobbik kormánypárt elnöke, aki személyesen is megjelent az eseményen, az együttműködés szálait fonná még szorosabbra, akár koalíciós erősségűre. Nehéz elképzelni, hogy a külügyminisztérium akcióiról ne lenne tudomásuk, ilyen körülmények között pedig egyenesen cinikus Dragnea ama intése, miszerint, ha folytatják a megosztó stratégiákat, „sérülhet a román–magyar bizalom”. Politikai beszámolójában Kelemen Hunor megfogalmazta azt is, mit tenne, ha külpolitikai vezető lenne. „Először is nem hazudnám tele a fél világot és nem állítanék valótlanságot arról, hogy mi a helyzet a magyar kisebbséggel. Nem próbálnám elakasztani azokat a törekvéseket, amelyek európai bevett és elismert gyakorlatot ajánlanak Románia számára. Sőt, partner lennék kezdeményezéseikben...” Hát igen, valahonnan innen kezdődhetne ama bizalom felépítése. Románia vezetői nem győzik hangsúlyozni, mily példásan megoldották a kisebbségek helyzetét. Hogy valami sántít, mostani akciójukból is kitetszik. Túl nagy igyekezettel próbálják akadályozni, hogy külföldre is eljussanak sérelmeink. A megosztó stratégiát pedig mindig a hatalom, a többség gyakorolhatja, a kisebbségnek marad a védekezés. Amíg ezt nem hajlandóak belátni, a román--magyar bizalom nem sérülhet, mert egyáltalán nem is létezik. Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 17.Feloldják a volt igazságügyi hírszerzés archívumának titkosságátA lehető legrövidebb időn belül feloldjuk a Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) archívumának titkosságát – közölte szerdán Tudorel Toader igazságügyi miniszter. „A törvényes előírások betartásával, a lehető legrövidebb időn belül feloldom a SIPA-archívum titkosságát" – közölte Toader szerdán a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) székhelyén. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kedden kérte az igazságügyi minisztériumtól, hogy hozza nyivánosságra azon bizottságok összetételét, amelyek a Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) archívumával foglalkoztak. Kérte továbbá annak közlését, hogy a bizottságok milyen intézkedéseket hoztak, pontosan mikor zárták le az archívumot, hozzáfért-e valaki utólag és hogyan történt a kezelése napjainkig. Minderre két okból van szükség – írja a CSM az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közleményben. Egyrészt tisztázni kell a testület jelenlegi jogi helyzetét, másrészt fényt kell deríteni azon feltételezések megalapozottságára, melyek szerint különböző célokra használták fel a SIPA-archívumban őrzött információkat. Mint arról beszámoltunk, Dan Andronic újságíró azt állítja, az igazságügy-minisztérium alárendeltségébe tartozó egykori titkosszolgálat archívumát valakik lemásolták, és a dossziékat zsarolásra használhatják. Egyes információk szerint a börtönökben született jelentésektől a bírák és ügyészek korrupciós ügyeiig minden megtalálható a dokumentumokban. Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn a botrány kapcsán leszögezte: ha Tudorel Toader igazságügy-miniszter korrekt és jóhiszemű ember, akkor nyilvánosságra hozza az állítólagos dossziélopás ügyében készült jelentést, ellenkező esetben közel nullára csökken az iránta érzett bizalma. Krónika (Kolozsvár) 2017. május 17.Egy újságíró szerint visszaéltek az igazságügy egykori titkosszolgálatának dossziéivalAz igazságügy-minisztérium alárendeltségébe tartozó egykori titkosszolgálat archívumát valakik lemásolták, és a dossziékat zsarolásra használhatják – állítja Dan Andronic újságíró. Az igazságügyi tárca alárendeltségében működő egykori titkosszolgálat, a Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) archívumában történt állítólagos lopásokra vonatkozó minisztériumi jelentés, illetve maga az archívum titkosságának feloldását szorgalmazták igazságügyi vezetők és politikusok azt követően, hogy az Evenimentul Zilei című bukaresti napilap állítása szerint a szolgálat archívumának egy részét lemásolták, illetve ellopták, és megtörténhet, hogy zsarolásra használták őket. Cristina Tarcea, a legfelsőbb bíróság elnöke kedden leszögezte: az archívum titkosságát fel kell oldani, hogy eloszlassák a 15 éve meglévő gyanút. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) egyik tagja, Gabriela Baltag javaslatot tett arra, hogy hivatalos tájékoztatást kérjenek a SIPA archívumának helyzetéről. Dana Gârbovan, a Romániai Bírák Országos Egyesületének elnöke keményen fogalmazott: a SIPA-t az igazságügyi tárca „katonai titkosszolgálatának" nevezte, amelyben hemzsegtek a szekusok, és amelyen keresztül bírákat és ügyészeket zsaroltak. Hétfőn este Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva leszögezte: ha Tudorel Toader igazságügy-miniszter korrekt és jóhiszemű ember, akkor nyilvánosságra hozza a dossziélopás ügyében készült jelentést, ellenkező esetben közel nullára csökken az iránta érzett bizalma. A pártelnök kijelentette: tudomása van arról, hogy 2007-ben jelentés készült az incidensről, és első körben ezt a dokumentumot kellene nyilvánosságra hozni, ugyanakkor annak a lehetőségét is fölvetette, hogy idővel a teljes archívum tartalmát tárják a nyilvánosság elé. „Az, hogy valakik zsarolásra használhatták fel ezeket az információkat, arra, hogy befolyásolják az igazságszolgáltatásban születő ítéleteket, a legocsmányabb dolgok közé tartozik, amelyek az elmúlt években Romániában történtek" – mondta Dragnea, hozzátéve, ezeket a dossziékat használhatták fel az utóbbi években a jelenlegi kormánypártok politikusai és sajtója szerint törvénytelenül összefonódott ügyészségi és titkosszolgálati szervek. „Ha Romániában még ma is felhasználják ezeket az információkat az igazságszolgáltatás befolyásolására, és nem csak az igazságszolgáltatáséra, akkor sohasem gyógyulunk ki" – jelentette ki Dragnea, megoldást szorgalmazva a helyzetre. Az Evenimentul Zilei cikke szerint a SIPA archívumát – amelynek terjedelme 10 000 és 21 000 dosszié között lehet, köztük 3000 olyan, amely a bírákra vagy az ügyészekre vonatkozik – lemásolták, sőt egyes dokumentumokat elloptak, illetve megsemmisítettek. A szolgálatot még 1991-ben alapították, kezdetben az Országos Börtönparancsnokság alárendeltségében működött, ám 1997-ben Valeriu Stoica akkori igazságügy-miniszter az igazságügyi tárca alárendeltségébe helyezte, hogy a bírák és ügyészek védelmét is ellássa. 2004-ben átnevezték Védelmi és Korrupcióellenes Főosztállyá, ekkoriban olyan információk jelentek meg, amely szerint a börtönökben többször is megsértették az emberi jogokat, és megpróbálták befolyásolni az igazságszolgáltatást. 2007-ben végül felszámolták. Az archívum sorsa azóta is bizonytalan, egyes információk szerint a börtönökben született jelentésektől a bírák és ügyészek korrupciós ügyeiig minden megtalálható benne. Egyes állítások szerint a 2001 előtti dokumentumokat elégették. Dan Andronic, az Evenimetul Zilei újságírója szerint az archívumról akkor készültek másolatok, amikor Monica Macovei akkori igazságügy-miniszter megbízásából egy bizottság, amelynek Cristi Danileţ bíró és Paul Dumitru korrupcióellenes ügyész is tagja volt, leltárt készített róla. Macovei és Danileţ cáfolta az állításokat, utóbbi pedig feljelentést tett a legfőbb ügyészségen, amely átadta az ügyet a szervezett bűnözés elleni ügyészségnek (DIICOT), mivel államtitok is sérülhetett. Tudorel Toader igazságügy-miniszter hétfőn közölte, az archívumot jelenleg az Országos Börtönparancsnokság felügyeli, arról pedig nincs tudomása, hogy valakik lemásolták volna. „Ha valaki valóban lemásolta, akkor felelnie kell" – mondta a tárcavezető. Adrian Ţuţuianu, a hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság elnöke közölte: azt a tájékoztatást kapta, hogy a SRI-nek nem volt köze az archívumhoz. Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár) 2017. május 17.Fejlődik a gazdaságAz Európai Unió tagállamai közül Románia jegyezte a legnagyobb gazdasági növekedést 2017 első negyedévében: 5,6 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP). Az EU statisztikai hivatala (Eurostat) tegnap közzétett adatai szerint az euróövezetben 1,7 százalékos volt a gazdasági növekedés a tavalyi év ugyanezen időszakához képest, míg az Európai Unió egészében átlagban 2 százalékos bővülést regisztráltak. A román országos statisztikai intézet jelentése szerint az első negyedéves GDP-növekedés a második legnagyobb az elmúlt két évben, csak a tavalyi második negyedéves 6 százalékos GDP-bővülés haladta meg. A statisztikai intézet által közölt eredményt üdvözölte tegnap Sorin Grindeanu miniszterelnök és Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök, aki szerint a most közölt adat megerősíti, hogy teljesíthető a kormány programja, amely béremeléseket és adócsökkentéseket irányoz elő. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 18.Feloldják a börtön-titkosszolgálat irattárának titkosításátA lehető legrövidebb időn belül feloldják a büntetés-végrehajtó intézetek egykori titkosszolgálata, az úgynevezett Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) irattárának titkosságát - jelentette be szerdán Tudorel Toader igazságügyi miniszter. A minisztertől a bírák és ügyészek szakmai testületeként működő Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) kérte, hogy tisztázza, mi történt az igazságügyi tárca 2006-ban megszüntetett saját titkosszolgálatának archívumával, miután a sajtó a héten arról kezdett cikkezni, az onnan eltulajdonított kompromittáló információkkal egyesek mindmáig zsarolják a bírákat. A különböző elnevezések alatt másfél évtizedig működtetett szakszolgálat állományának csaknem felét a Securitatétól vette át. A SIPA-t működése idején a sajtó az emberi jogok megsértésével gyanúsította, az európai partnerek pedig értetlenségüket fejezték ki az akkor még uniós csatlakozás előtt álló Romániának: mi szüksége van egy civil ellenőrzés nélkül, átláthatatlanul működő börtön-titkosszolgálatra. A szolgálat megszüntetését Monica Macovei - jelenleg néppárti EP-képviselőként politizáló - akkori igazságügyi miniszter rendelte el, most azonban a Traian Băsescuhoz közel álló Evenimentul Zilei lap azzal gyanúsította meg a volt tárcavezetőt, hogy az általa kijelölt leltározási bizottság az archívum lezárása előtt fénymásolatokat készített számára a SIPA irattárában őrzött jelentésekről. Bár Macovei tagadta a vádat, a jelenlegi kormánytöbbség politikusai - élükön Liviu Dragneával, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével - azonnali vizsgálatot sürgettek, "szörnyűnek" nevezve azt a lehetőséget, hogy az igazságszolgáltatás által meghozott ítéleteket gyanúsan homályos erők zsarolással befolyásolhatják. A PSD-hez közel álló médiumok évek óta támadják mind - a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) megalapító - Monica Macovei volt igazságügyi minisztert, mind a rettegetté vált vádhatóság jelenlegi vezetőjét, Laura Codruţa Kövesit, akikről azt állítják, hogy a korrupcióellenes harc leple alatt "ügyészállammá" változtatták az országot, amelyet szerintük ma már a választói legitimitás nélküli erőszakszervezetek irányítanak. Nézetüket elnöki mandátuma lejárta óta Băsescu is osztja, aki szerint "új kezdetre" van szükség a közéletben, és a politikusokat fel kell szabadítani "az ügyészek nyomása" alól. Szabadság (Kolozsvár) 2017. május 19.Kongresszus, kongresszus utánAz RMDSZ zilahi kongresszusán a Szociáldemokrata Párt elnöke, Liviu Dragnea udvariasan felkérte az erdélyi magyarság politikai képviseletét, legyenek partnerek a következő száz év projektjének kidolgozásában. Mindezt egy kézszorítással pecsételné meg, mert mint mondotta: a politikában sokszor egy kézfogás fontosabb, mint egy sokoldalú együttműködési megállapodás. Sokkal jobb, mint az írásos szerződés, mert azt, lám, még száz év múltán is számon lehet kérni, mint az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot, amit a magyarok egyvégtében felhánytorgatnak, pedig a román állam azóta is, állandóan nagylelkű engedményeket tesz irányukban. Ráadásul olyanokat mondanak, mint Markó Béla az említett kong¬resszuson, hogy: a magyaroknak nincs mit ünnepelniük a centenárium kapcsán. (?!) Az ilyen kongresszusokat, ahol ilyesmiket lehet mondani, egyszerűen be kellene tiltani. Szerencsére, hogy rögtön került egy honvédő, a liberális Florin Roman, aki felszólította az RMDSZ-t, hogy tartsa tiszteletben a románok történelmét, és megmondta: …a jövő évi évforduló „az ország valamennyi polgára számára ünnepet jelent”. Punktum. Tessenek ünnepelni! A magyarság iránti gesztusként a zilahi kongresszuson egész sereg román politikus is részt vett, és üzent az elnök Iohannis és a miniszterelnök Grindeanu is. Felesleges itt idegenek jelenléte, mint a meghívott magyar miniszterelnök-helyettes Semlyén Zsolté, aki csak öltözködésben tenne engedményt a két ország viszonyának javítása céljából, mivel ő csak azt ígérte meg: Magyarország kész „újragombolni a mellényt” a román–magyar államközi kapcsolatokban, majd ő is a gyulafehérvári nyilatkozattal és más sérelmekkel hozakodott elő. Különben nálunk a törvényhozás is állandóan a kisebbségek iránti nagylelkűségét bizonyítja, és ilyen alapon például a képviselőház áprilisban ellenszavazat nélkül elfogadott egy törvénymódosítást, amely szerint az egészségügyi és szociális intézményekben is alkalmazni kell olyan dolgozókat, akik beszélik a kisebbségek nyelvét. Aztán az ellenzéknek mégiscsak feltámadt a lelkiismerete, szívükben fellobbant a hazafiasság lángja, és megtámadták ezt az alkotmánybíróságon, de az, nagy hazafiatlanságról téve tanúbizonyságot, mégis helybenhagyta. Az agyafúrt magyarok, betartva a bírósági határozatokat, álnokul törvénytisztelőnek mutatkozva leszedik ugyan a községháza feliratokat, de aztán mégis betartanak, ahol tudnak. Most például Csíkkozmáson azt eszelték ki, hogy a falu polgármesteri hivatala előtt virágokból teszik ki a községháza feliratot. (Ilyen és ehhez hasonló aljasságokra bármikor képesek.) Ezek után a jogászoknak kemény munkával olyan paragrafust kell keresniük, amivel ezt is meg lehet tiltani. Az engedmények sorában említsük még meg, hogy bírósági döntés alapján a napokban kincses városunk, Cluj-Napoca nevét magyarul is kitették a város Nagyvárad felőli bejáratához, pedig a polgármester még most is megfellebbezhette volna az erről szóló határozatot. Ilyeneket hallván a régi jó polgármester, Funar, álmatlanul foroghat az ágyában. Ő biztosan betiltotta volna a most Kolozsváron szervezett Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) kongresszusát is. A FUEN egy teljesen felesleges szervezet, amelynek Romániában nincs mit keresnie, hiszen az európai kisebbségek problémáival foglakozik. Nálunk ilyen gondok egyáltalán nincsenek, hiszen itt messzemenően, példásan, sőt, az unió átlagán felül meg vannak oldva még a nem létező gondok is. A FUEN azt szeretné, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozzék az őslakos európai kisebbségek problémáival, és ennek eléréséhez a szükséges aláírások gyűjtését is itt kezdi, de remélhetőleg nem lesz nálunk, aki ilyesmihez nevét adná. Nem csoda, ha a román diplomácia megpróbálta lebeszélni a Kolozsvárra feleslegesen összetrombitált kongresszusra meghívottakat, hogy részt vegyenek a rendezvényen. Vissza kellett volna mondani a FUEN-kongresszus itteni megtartását, és nem nálunk, hanem olyan országban szervezni, ahol a kisebbségi jogok csorbulnak. Kuti János / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 22.Tőkés méltatja és helyre teszi a FUEN-kongresszustTőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz a FUEN 62. kongresszusa kapcsán, amely tegnap ért véget Kolozsvárott. Alább olvasható. Az Európai Unió lakosságának mintegy tíz százalékát kitévő őshonos nemzeti kisebbségek, valamint a Románia népességének szintén közel tíz százalékát képező etnikai kisebbségek közösségében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács örömmel üdvözli az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) most véget ért 62. kongresszusát, nagyra értékelve annak áldásait és eredményeit. A jeles esemény kapcsán a következőket tartjuk még szükségesnek elmondani. 1. Kolozsvár volt magyar alpolgármestere köszöntőbeszédében azt állította, hogy a FUEN most először tartotta kongresszusát Erdélyben. A valóság azonban az, hogy az európai kisebbségek ernyőszervezete már 1996 májusában a Romániához került magyar területek Erdélynek nevezett részén, nevezetesen Temesváron rendezte meg – akkori – 41. kongresszusát. 2. A mostani kongresszuson méltó megemlékeznünk Szőcs Géza volt RMDSZ-főtitkár, Pillich László, az RMDSZ volt FUEN-küldötte, valamint Eva Maria Barki ausztriai jogvédő azon érdeméről, hogy kiemelkedő szerepet játszottak magyar közképviseleti és érdekvédelmi szervezetünknek a FUEN rendes tagjai közé való felvételében. 3. A FUEN mostani vezetősége iránti köszönet mellett utóbb is hálás köszönettel kell visszagondolnunk Christoph Pan dél-tiroli professzorra, a kisebbségi autonómia élharcosára, a FUEN akkori elnökére, akinek döntő szerepe volt abban, hogy az erdélyi magyar közösség hathatós támogatása céljából mi lehettünk a házigazdái a maga nemében páratlan és előzmény nélküli temesvári rendezvénynek. 4. Az RMDSZ elnöke kolozsvári beszédében a kemény hangú igazmondás hevületével állapította meg, hogy „a NATO-, majd az EU-csatlakozás idején tapasztalt kisebbségbarát román intézkedések kora lejárt, és elkezdődött egy visszarendeződési folyamat”. Sajnálattal érzékeljük, hogy az RMDSZ elöljárójának 21 évre volt szüksége ahhoz, hogy végre ráébredjen a romániai kommunista és nacionalista visszarendeződés mindennapi és folyamatos valóságára, amelyben közel három évtizede élnünk adatik. Feltehetően a neptuni paktum bukaresti optikája téveszti meg romániai politikusunkat. A jelen nyilatkozathoz mellékelem 1996. május 16-án elmondott temesvári beszédemet – egyebek mellett – a visszarendeződés tárgyában. Végezetre jó vagy rossz mementóként hívom fel a figyelmet arra, hogy 1996-ban és most, az Úrnak 2017. esztendejében is ugyanaz a Teodor Meleșcanu tölti be a román kormány külügyminiszteri tisztségét. Apropó: visszarendeződés. Az RMDSZ zilahi kongresszusán az önelégült tapsviharok közegében bizarr látvány volt a szervezet elnökének jobb és baloldalán együtt látni Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettest, valamint Liviu Dragnea román szocialista pártelnököt, a mi elnökünk „bizalmasát”. Mindettől függetlenül, a román országféltő politikusokat Christoph Pan szavaival nyugtathatjuk meg: „Az autonómia az elszakadás legjobb ellenszere.” itthon.ma/erdelyorszag 2017. május 22.Nyilatkozat a FUEN kolozsvári kongresszusa kapcsánAz Európai Unió lakosságának mintegy tíz százalékát kitévő őshonos nemzeti kisebbségek, valamint a Románia népességének szintén közel tíz százalékát képező etnikai kisebbségek közösségében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács örömmel üdvözli az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) most véget ért 62. kongresszusát, nagyra értékelve annak áldásait és eredményeit. A jeles esemény kapcsán a következőket tartjuk még szükségesnek elmondani. 1. Kolozsvár volt magyar alpolgármestere köszöntőbeszédében azt állította, hogy a FUEN most először tartotta kongresszusát Erdélyben. A valóság azonban az, hogy az európai kisebbségek ernyőszervezete már 1996 májusában a Romániához került magyar területek Erdélynek nevezett részén, nevezetesen Temesváron rendezte meg – akkori – 41. kongresszusát. 2. A mostani kongresszuson méltó megemlékeznünk Szőcs Géza volt RMDSZ-főtitkár, Pillich László, az RMDSZ volt FUEN-küldötte, valamint Eva Maria Barki ausztriai jogvédő azon érdeméről, hogy kiemelkedő szerepet játszottak magyar közképviseleti és érdekvédelmi szervezetünknek a FUEN rendes tagjai közé való felvételében. 3. A FUEN mostani vezetősége iránti köszönet mellett utóbb is hálás köszönettel kell visszagondolnunk Christoph Pan dél-tiroli professzorra, a kisebbségi autonómia élharcosára, a FUEN akkori elnökére, akinek döntő szerepe volt abban, hogy az erdélyi magyar közösség hathatós támogatása céljából mi lehettünk a házigazdái a maga nemében páratlan és előzmény nélküli temesvári rendezvénynek. 4. Az RMDSZ elnöke kolozsvári beszédében a kemény hangú igazmondás hevületével állapította meg, hogy „a NATO-, majd az EU-csatlakozás idején tapasztalt kisebbségbarát román intézkedések kora lejárt, és elkezdődött egy visszarendeződési folyamat”. Sajnálattal érzékeljük, hogy az RMDSZ elöljárójának 21 évre volt szüksége ahhoz, hogy végre ráébredjen a romániai kommunista és nacionalista visszarendeződés mindennapi és folyamatos valóságára, amelyben közel három évtizede élnünk adatik. Feltehetően a neptuni paktum bukaresti optikája téveszti meg romániai politikusunkat. Végezetre jó vagy rossz mementóként hívom fel a figyelmet arra, hogy 1996-ban és most, az Úrnak 2017. esztendejében is ugyanaz a Teodor Meleșcanu tölti be a román kormány külügyminiszteri tisztségét. Apropó: visszarendeződés. Az RMDSZ zilahi kongresszusán az önelégült tapsviharok közegében bizarr látvány volt a szervezet elnökének jobb és baloldalán együtt látni Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettest, valamint Liviu Dragnea román szocialista pártelnököt, a mi elnökünk „bizalmasát”. Mindettől függetlenül, a román országféltő politikusokat Christoph Pan szavaival nyugtathatjuk meg: „Az autonómia az elszakadás legjobb ellenszere.” Tőkés László, az EMNT elnöke, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke / Reggeli Újság (Nagyvárad) 2017. május 23.Üzenjük Bukarestnek!Több mint két évtizeden keresztül az RMDSZ egyik legfőbb hiányosságai közé tartozott, hogy nem volt külpolitikája. Az anyaország több-kevesebb sikerrel (és persze elánnal, az épp hatalmon lévők nemzeti elkötelezettségétől függően) képviselte ugyan a külhoni, ezen belül az erdélyi magyarok érdekeit nemzetközi szinten, ez azonban nem pótolhatta maguknak az érintetteknek a diplomáciai tevékenységét. Sokan amondóak: elsősorban ez az oka annak, hogy szerte Európában még mindig kevésbé ismert, miszerint Romániában számottevő lélekszámban élnek magyarok, akik történetesen kisebbségi jogaik kiterjesztésére, autonómiára törekszenek. E téren jelentős előrelépésként könyvelhető el, hogy éppen egy éve erdélyi magyar politikus tölti be az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöki tisztségét, az EU lakosságának mintegy tíz százalékát kitévő őshonos nemzeti kisebbségeket képviselő ernyőszervezet pedig – 1996 után másodszor – Erdélyben, ezúttal Kolozsváron rendezte kongresszusát a hétvégén. Az is fontos, hogy szintén Erdély, a bonchidai Bánffy-kastély nevéhez fűződik a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés keretében indult aláírásgyűjtés, amelynek célja EU-s szabályozás kidolgozása és elfogadtatása kisebbségi ügyben. Korai lenne azonban előre inni a medve bőrére, és abban a hitben ringatni magunkat, hogy most már csak idő kérdése a kisebbségi problémakör megoldása. Borítékolható például, hogy Románia – amely mindent elkövetett a kincses városi FUEN-közgyűlés diplomáciai ellehetetlenítése, jelentéktelenítése érdekében – teljes erőbedobással lobbizik majd azellen, hogy uniós jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről. Ez ugyanis leradírozná azt a hivatalos, hosszú évtizedek óta hangoztatott bukaresti alapállást, miszerint a kisebbségi kérdés minden ország belügye. A kérdés nemzetköziesítésén túlmenően viszont épp olyan lényeges az is, hogy az erdélyi magyar politikai alakulatok ugyanazt kommunikálják befelé, Bukarestnek is, mint Európának. E téren rossz példát mutatott az RMDSZ, amikor nemrég rendezett zilahi kongresszusán még csak érintőlegesen, a felszólalások szintjén sem foglalkozott az autonómia kérdésével, holott kiváló alkalom adódott volna arra, hogy Románia egyik legbefolyásosabb embere, Liviu Dragnea PSD-elnök előtt nyilvánvalóvá tegyék az erdélyi magyarok igényeit. Miközben a területi önrendelkezés témája a nagygyűlésen megszavazott stratégiai dokumentumban sem kapott helyet, a kérdést egyedül Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes forszírozta. Ami egyrészt jól fog, másrészt viszont azt üzeni Bukarestnek, hogy az autonómia ügye nem is fontos a romániai magyarok legnagyobb politikai alakulata számára, azt egyedül Budapestről próbálják erőltetni. Ez a kihagyás is arra int, hogy nem árt előbb itthon, mindenki előtt egyértelművé tenni az elvárásokat, célokat és törekvéseket, e nélkül ugyanis kétséges a nemzetközi téren folytatott küzdelem sikere. Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
