|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3976 találat | lapozás: 1-30 ... 2911-2940 | 2941-2970 | 2971-3000 ... 3961-3976 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kelemen Hunor 2015. március 23.Kelemen Hunor: A kormány napjai meg vannak számlálvaAz országban zajló nagyarányú korrupcióellenes harcra utalva Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette, a reggeltől estig tartó bilincscsörgésen túl nem lehet látni, hogy merre halad Románia, teljes a bénultság a politikai elitben. A Kulturális Autonómia Tanács szombati kolozsvári ülésén mondott beszédében úgy értékelte, Romániában ma senki nem akar felelősséget vállalni semmiért, ami a társadalom hosszú távú felzárkóztatását segítené. A politikus megítélése szerint a Ponta-kormány napjai meg vannak számlálva, a kabinet már csak tehetetlenségből kormányoz. Az RMDSZ elnöke azt is bajnak tartja, hogy a román társadalom úgy tekinti: a német nemzetiségű Klaus Johannis államfővé választásával a kisebbségi kérdést megoldották Romániában. Hozzátette, egyelőre nem érzékelhető, hogy az elnök pontosan mit akar, és semmilyen nemzetközi kényszer nem nehezedik Romániára a kisebbségek helyzetének javítása tekintetében. Kelemen Hunor beszámolt arról, hogy az év elején többször is tárgyalt Klaus Johannissal, akit arról próbált meggyőzni, hogy szükség lenne egy, az elnök által garantált többség–kisebbség paktum megkötésére. Ez a paktum biztosíthatná a kisebbségek számára, hogy szerzett jogaikat nem vonják vissza tőlük, a jogokat rögzítő törvényeket alkalmazzák, és ez tudná elősegíteni a román társadalommal folytatandó párbeszédet is, amely a továbblépéshez szükséges. Az RMDSZ-elnök szerint huszonöt évvel a rendszerváltozás után olyan helyzetbe került a romániai magyar közösség, amikor meglévő jogait is megpróbálják közigazgatási eszközökkel visszaszorítani. Példaként hozta fel, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen évek óta nem sikerül betartatni a magyar közösség számára kedvező törvényt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. március 23.Pedagógusi levelezőlisták indítását támogatja a Kulturális AutonómiatanácsPedagógusi levelezőlisták indításának támogatásáról döntött az erdélyi magyar Kulturális Autonómiatanács (KAT). Az RMDSZ kezdeményezésére 2012 áprilisában létrejött romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek döntéshozó fóruma szombaton határozott erről a kolozsvári Bánffy-palotában tartott ülésén. A tanács úgy vélte, 15-18 középiskolai tantárgynak megfelelő levelezőlistára lenne szükség, amely mintegy tízezer magyar oktatónak biztosítana fórumot a szakmai párbeszédre. A tanács a listák moderátorai számára havi juttatást kíván biztosítani. Az ülésen Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese számolt be arról, hogy hamarosan lezárul annak az erdélyi magyar oktatási stratégiának a kialakítása, amelyik települési szintre lebontott választ ad arra a kérdésre, hogy milyen lehetőségeik nyílnak a magyar gyermekeknek magyarul tanulni. Mint elhangzott, az a cél, hogy ne legyen olyan magyar család, aki a gyermekét magyar iskolába szeretné íratni, és nincs erre lehetősége. A KAT arról is határozott, hogy oktatási programot indít az erdélyi magyar művelődési intézmények munkatársai számára. Székely István, a KAT elnöke beszámolójában elmondta, az elmúlt évben 12 szakterületen indítottak közvitát, hogy felvázolják például az erdélyi magyar oktatás, könyvkiadás, képzőművészet jövőképét, vagy akár a művelődési házak, a szórványban működő magyar házak kihasználásának kérdéseit. Felidézte, a testületet azért hozták annak idején létre, hogy együttműködési keretet képezzen a politika és a civil társadalom között, és megelőlegezték számára azokat a hatásköröket, amelyeket a parlamentben immár hét éve elakadt kisebbségi törvény kulturális autonómiájára vonatkozó fejezete biztosít a romániai magyarság reprezentatív testülete számára. Kelemen: nem lehet látni, hogy merre halad Románia Kelemen Hunor szerint "a reggeltől estig tartó bilincscsörgésen" túl nem lehet látni, hogy merre halad Románia, teljes a bénultság a román politikai elitben. Az RMDSZ elnöke a bilincscsörgés kifejezéssel a példátlan korrupcióellenes harcra utalt abban a politikai helyzetértékelésben, amelyet az erdélyi magyar Kulturális Autonómiatanács kolozsvári ülésén mondott el szombaton. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy Romániában ma senki nem akar felelősséget vállalni semmiért, amely a társadalom hosszú távú felzárkóztatását segítené. Megítélése szerint a Ponta-kormány napjai meg vannak számlálva, a kabinet már csak tehetetlenségből kormányoz. Hozzátette, a választási törvényeket leszámítva semmilyen fontos kérdés nincs, amelyről politikai párbeszéd folyna Bukarestben. Az RMDSZ elnöke azt is bajnak tartja, hogy a román társadalom úgy tekinti: a német nemzetiségű Klaus Johannis államfővé választásával a kisebbségi kérdést megoldották Romániában. Hozzátette, egyelőre nem érzékelhető, hogy az elnök pontosan mit akar, és semmilyen nemzetközi kényszer nem nehezedik Romániára a kisebbségek helyzetének javítása tekintetében. Kelemen Hunor beszámolt arról, hogy az év elején többször is tárgyalt Klaus Johannisszal, akit arról próbált meggyőzni, hogy szükség lenne egy, az elnök által garantált többség–kisebbség paktum megkötésére. Ez a paktum biztosíthatná a kisebbségek számára, hogy szerzett jogaikat nem vonják vissza tőlük, a jogokat rögzítő törvényeket alkalmazzák, és ez tudná elősegíteni a román társadalommal folytatandó párbeszédet is, amely a továbblépéshez szükséges. Az RMDSZ-elnök szerint 25 évvel a rendszerváltozás után olyan helyzetbe került a romániai magyar közösség, amikor a meglévő jogait is megpróbálják közigazgatási eszközökkel visszaszorítani. Példaként hozta fel, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) évek óta nem sikerül betartatni a magyar közösség számára kedvező törvényt. Ha nem indul valami új konszenzuskeresés a romániai társadalomban, akkor Románia teljesen el fogja veszíteni a következő éveket – vélekedett a kolozsvári Bánffy-palotában tartott politikai helyzetértékelésében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Népújság (Marosvásárhely) 2015. március 23.Oktatási kérdések a KAT célkeresztjébenAlkalomhoz illő helyszínen, a Bánffy-palotában tartotta ülését szombaton az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsa (KAT). Jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök is, aki politikai tájékoztatójában úgy fogalmazott: ebben „a reggeltől estig tartó bilincscsörgésben” nem lehet látni, merre is halad az ország. Megítélése szerint teljes a bénultság a román politikai elitben, a Ponta-kormány napjai meg vannak számlálva. Úgy értékelte: újra kell kezdeni a párbeszédet a román társadalommal egy nemzetiségi kérdéseket rendező paktum megkötése érdekében. Hangsúlyozta: az RMDSZ fő tevékenységét a jövőben is az oktatás jelenti. A minőségi oktatás mellett a legfőbb feladat, hogy ne legyen olyan magyar család, amely a gyermekét magyar iskolába akarja járatni, és nincsen erre lehetősége – különösen a szórványban és a vegyes vidékeken van ennek akadálya, hangsúlyozta. Kelemen Hunor: új paktumot kell kötni a román társadalommal a nemzetiségi kérdés rendezése érdekében. Szabadság (Kolozsvár) 2015. március 24.Nem találta illetékesnek magát az autonómiapárti határozatok ügyében az ET bizottságaAz Európa Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának monitoring bizottsága nem találta illetékesnek magát abban, hogy a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatairól döntsön, ezért az ügyet visszautalta a kongresszus állandó bizottságának. A bizottság keddi strasbourgi ülésről az eseményen jelen levő Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere tájékoztatta az MTI-t. Antal Árpád elmondta, a székelyföldiek nevében megszólaló Klárik Attila Kovászna megyei önkormányzati képviselő azt kérte, hogy az Európa Tanács monitorozza a romániai régiósítási folyamatot, mert a román kormány úgy akarja a régiókat kialakítani, hogy a magyar közösség mindenütt kisebbségbe kerüljön. Pár nappal az ülés előtt Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke írt levelet a kongresszus elnökének, főtitkárának és a monitoring bizottság elnökének. Ebben a romániai régiósítási tervekre és az ukrajnai konfliktusra utalva kijelentették: nem szeretnék, ha a romániai magyar közösség megoldatlan problémái ürügyet szolgáltatnának az Európai Unión kívüli erőknek arra, hogy etnikai feszültséget és instabilitást szíthassanak a térségben. Egyben azt kezdeményezték, hogy a monitoring bizottság tartsa a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön a 2016 eleji kihelyezett ülését. Antal Árpád elmondta, a román delegációt vezető Ludmila Sfirloaga Prahova megyei önkormányzati képviselő tízperces válaszában arra hivatkozott, hogy amit a székelyföldi önkormányzatok kérnek, az a román törvények értelmében nem az önkormányzatok, hanem a román kormány kompetenciája. A Szociáldemokrata Párti (PSD) politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a székelyföldi magyarok etnikai alapon akarnak területi autonómiát, ami megítélése szerint ellentmond az ET elveinek. Az egyórás vitában felszólaló képviselők többnyire amellett érveltek, hogy a régiósítás vitáját Románián belül, párbeszéd útján kell megoldani. „Többen is tanácsolták, hogy amikor megfogalmazzuk a törekvéseinket, ne területi autonómiáról, hanem a különleges státusú régiókról beszéljünk, mert az autonómia máshol is érzékeny téma" – magyarázta Antal Árpád. A bizottság svájci elnöke, Philippe Receveur – a sepsiszentgyörgyi polgármester beszámolója szerint – úgy ítélte meg, hogy kényes kérdésben fordultak a székelyföldi önkormányzatok a bizottsághoz. Az elnök – úgy ítélvén meg, hogy a monitoring bizottság nem illetékes a döntésben – visszautalta az ügyet a kongresszus állandó bizottságának. Közölte azonban, hogy 2016-ban az Európa Tanács mindenképpen megvizsgálja: milyen mértékben teljesítette Románia az ET-dokumentumok ratifikálásával vállalt kötelezettségeit. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére eddig 50 székelyföldi önkormányzat fogadta el azt a határozatot, amelyben kinyilvánítják, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, mely számára sarkalatos törvény szavatolná az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv lenne a magyar is. A dokumentumokat a román kormány mellett több nemzetközi szervezetnek, így a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának is elküldték. A kormányt képviselő prefektusok valamennyi autonómiapárti önkormányzati határozatot megtámadtak a közigazgatási bíróságon. A határozatok egy részét már érvénytelenítette a bíróság. A román kormány 2013-ban olyan régiósítási elképzelést mutatott be, amely Székelyföldet egy nagy román többségű régióba olvasztaná be. MTI Erdély.ma 2015. március 24.Strasbourgban az autonómiaügyKét sikertelen nekifutás után kedden napirendre kerülhet a székelyföldi önkormányzatok autonómia-határozatainak ügye az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa strasbourgi ülésén. A dokumentum szerint több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, hogy a Székelyföld nevű, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. Munkatársunk a helyszínen követi a fejleményeket. Mint ismeretes, a testület monitoring bizottsága már többször elhalasztotta annak a dokumentumnak a vizsgálatát, amelyben több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. Tavaly júliusban, Chişinăuban a román delegáció vezetőjének, Ludmila Sfârloagănak sikerült megakadályoznia az ügy napirendre tűzését; az idei, februári lisszaboni ülésen viszont azért kellett elnapolni a vitát, mert a romániai delegációban nem volt magyar képviselő. Klárik Attila, a testület RMDSZ-es képviselője tagja ugyan a kongresszusnak, ám a monitoring bizottságnak nem, és mivel nem szavazhatott volna, nem utazott el a portugál fővárosba. Nem lehetett ott a Magyar Polgári Párt két polgármestere sem, akik 2014-ben, Chişinăuban lobbiztak az ügy érdekében. Makfalva polgármestere, Márton Zoltán az esemény előtt néhány nappal szenvedett halálos balesetet, Mezei János, Gyergyószentmiklós elöljárója az Országos Korrupciós Ügyészség vizsgálata miatt nem hagyhatta el a várost. A negyvenhét tagállam helyi és regionális önkormányzatainak választott képviselői előtt a romániai magyarságot ma a testület tagja, Klárik Attila háromszéki önkormányzati testületi tag képviseli, de a plenáris ülésen jelen lesz póttagként Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. Ugyanakkor a Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke által vezetett magyarországi delegáció támogatására is lehet számítani. Szintén itt van Strasbourgban és hatékony lobbimunkát igyekszik kifejteni a Magyar Polgári Párt három elöljárója is, élen Biró Zsolt pártelnökkel. Az eseményt megelőzően az RMDSZ és az MPP vezetői közös levélben fordultak Jean-Claude Frécon kongresszuselnökhöz, Andreas Kiefer főtitkárhoz, valamint Philippe Receveurhez, a monitoring bizottság elnökéhez. Kelemen Hunor és Biró Zsolt két okból is az Európa Tanács segítségét igényli a romániai magyar közösség érdekében. „Az egyik, hogy Románia egy nagyszabású közjogi átalakulás előtt áll, amelyben változni fog többek között az ország alkotmánya és közigazgatási rendszere, ez erőteljes hatást gyakorol az önkormányzatiság érvényesülésére általában is, és ezen változások alapvetően érintik közösségünk jogait. A másik ok, hogy Románia közvetlen szomszédságában, Ukrajnában olyan fegyveres konfliktus dúl, amelyben idegen erők beavatkozási ürügyként visszaélnek a nemzeti kisebbségek jogaira való hivatkozással. Mi nem szeretnénk, ha a romániai magyar közösség még megoldatlan problémái ürügyet szolgálnának Európai Unión kívüli erőknek arra, hogy etnikai feszültséget és instabilitást szíthassanak térségünkben. Mi azt szeretnénk, ha az Európa Tanács és az Európai Unió aktív támogatásával és a román politikai osztállyal való demokratikus és érdemi párbeszéd útján találnánk megoldást a romániai magyarság megoldásra váró ügyeiben” – olvasható a két erdélyi politikus által elküldött levélben. Kelemen és Biró ugyanakkor arra kéri a monitoring bizottságot, hogy a testület a 2016 elején esedékes kihelyezett ülését tartsa Romániában, és legyenek Háromszék, illetve Sepsiszentgyörgy városának vendégei. A levélírók azt javasolják továbbá, hogy a romániai helyszíni ülést előkészítendő, 2015. november elsejéig az Európa Tanácsnak egy tényfeltáró bizottsága vizsgálja meg a közigazgatási szubszidiaritás elvének, valamint az önkormányzati jogoknak az érvényesülését a romániai magyar közösség körében – ide értve a települési és a megyei szintű önkormányzatokat is –, különös tekintettel a székelyföldi állapotokra. A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa a helyi demokrácia védelmezőjeként fogalmazza meg hivatását. Figyelemmel kíséri a helyi és regionális demokrácia fejlődését, szorgalmazza a nemzeti kormányok és helyi közösségek párbeszédét, valamint segíti a határokon átnyúló együttműködés helyi és regionális megvalósítását. Szucher Ervin Székelyhon.ro 2015. március 24.Kelemen Kálmán az RMKDM régi-új elnökeA kereszténydemokrata értékek vállalása történelmi szükséglet, mert ezekről bebizonyosodott, hogy érdemes a politika alapjává tenni. Az RMKDM programjának középpontjában az ember egyedisége és megismételhetetlensége, becsületének megőrzése áll, amely jelentős kihívás egy olyan társadalomban, amelynek értékei felhígultak – jelentette ki a mozgalom múlt heti brassói tisztújító kongresszusán Kelemen Kálmán, akit újabb mandátummal bízott meg a testület. 25 év méltóság, becsület és hűség a közjó szolgálatában A Redut Kulturális Központban magtartott kongresszuson, amely a román, magyar és székely himnusszal, illetve dr. Darvas-Kozma József pápai káplán és Incze Sándor nyugalmazott református lelkész közös imájával kezdődött, jelen volt és beszédet mondott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Bíró Zsolt, az MPP elnöke, George Scripcaru, Brassó polgármestere, Claudiu Coman, a Brassó Megyei Tanács megbízott elnöke, Römer-Ambrus Sándor-Mihály alprefektus. A kongresszust házigazdaként Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke köszöntötte, Marius Obreja szenátor Alina Ghiorghiu és Vasile Blaga üdvözletét tolmácsolta. A tanácskozáson felolvasták Joseph Daul, az Európai Néppárt elnökének üzenetét, amelyben üdvözölte a kongresszus munkálatait, és a mozgalom eddigi eredményeit méltatta. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese levelében támogatásáról biztosította a kereszténydemokrata elvek híveit, és az európai demokrácia jövőjének zálogaként emlegette a keresztény értékeket. Jelen volt még Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke, Fejér László, Moldován József, Erdélyi-Dolóczki István parlamenti képviselők, Szente László, az RMDSZ Brassó városi elnöke, az RMDSZ önkormányzati képviselői és polgármesterei. A kongresszuson Wilfried Martens-emlékplakettet nyújtottak át olyan személyiségeknek, akik a mozgalom partnerei voltak az elmúlt időszakban. A legbiztosabb, amire támaszkodni lehet, a keresztény értékek Kérdésünkre Kelemen Hunor hangsúlyozta: – Az RMKDM egyidős az RMDSZ-szel, a partnerség is 25 éves. A hazai magyar közéletben már a kezdetektől azokat az értékeket vállalta fel, amelyek Európát évszázadok alatt azzá tették, ami ma. Mert az európai kultúrát, civilizációt keresztény hagyományok nélkül el sem tudnánk képzelni. Ezek azok az értékek, amelyek világítótoronyként szolgáltak a morális és gazdasági válságok idején is, és amelyekhez együtt tettük hozzá idehaza a magyar közösség szolgálatát. Az, hogy a szövetség 25 évet megért, azoknak a hűséges embereknek köszönhető, akik kitartottak a szövetség és a kereszténydemokrata értékrend mellett. A választás már a ’90-es évek elején egyszerű volt: az RMDSZ jobbközép alakulat, amelynek vannak különböző platformjai, és amikor az európai politikai pártcsaládok között kellett választani, akkor is nagyon egyszerű volt a választás: a Kereszténydemokrata Unióban, majd az Európai Néppártban képviseljük az erdélyi magyar érdekeket. Azt hiszem, hogy most, amikor a térségben, de általában Európában sok helyen a különböző típusú válságokat élik meg a társadalmak, akkor a legbiztosabb, amire támaszkodni lehet: a keresztény értékek. Ilyen szempontból nagyon fontos az is, hogy erős kereszténydemokrata mozgalom legyen az erdélyi magyar társadalomban, meghatározó legyen akkor is, amikor közpolitikákról, akkor is, amikor társadalmi vagy akár morális értékekről beszélünk. Az RMDSZ ezt a partnerséget akarja erősíteni. Közös cselekvés csak párbeszéddel lehetséges Bíró Zsolt a Népújság kérdésére kijelentette: – Nagy örömömre szolgál, hogy meghívást kaptunk erre a kongresszusra. Azt gondolom, ez a normalitás, nemcsak azért, mert a Kereszténydemokrata Mozgalom, korábban Kereszténydemokrata Párt akár testvérpártjának is tekintheti a Magyar Polgári Pártot. Ha csak a teremben kifüggesztett jelszavakat nézzük – nemzet, haza, család –, mind olyanok, amelyek az MPP programjából is visszaköszönnek. De az is normalitás Erdélyben a magyar politikai szervezetek között, hogy egymás rendezvényeit megtiszteljük, egymást meghívjuk, és próbálunk közös ügyekben közös hangot találni. És hogyan találjuk meg a közös cselekvés lehetőségét, ha nem tartunk fenn párbeszédet egymással? Végig kell gondolni bizonyos dolgokat, mérleget kell készíteni, és vannak dolgok, amiket újra kell gondolni, újra kell tervezni a következő 25 évre, a felelős politika jegyében meg kell találni azokat a válaszokat, amelyekre a közösségnek szüksége van. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2015. március 24.Kimondott Székelyföld – Felemás eredmény StrasbourgbanHELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS – Nem kompetens annak a dokumentumnak a vizsgálatára a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa monitoringbizottsága, amelyben több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, hogy a Székelyföld nevű, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni – állapította meg a keddi, közel egyórás strasbourgi vita után a testület elnöke, Philippe Receveur. A monitoringbizottság ezennel visszautalta az ügyet a kongresszus vezetőtestületéhez. Bár a székelyföldi küldöttség jobb eredményre számított, az ügy nem tekinthető elveszettnek, ugyanis az Európa Tanács (ET) 2016-ban egy éven keresztül monitorizálja Romániát. A székelység számára akár félsikernek is felfogható, felemás eredménnyel végződött az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa monitoringbizottságának keddi strasbourgi ülése. A székelyföldi küldöttség azt szerette volna elérni, hogy a bizottság kezdje el annak a dokumentumnak a megvizsgálását, amelyben negyvennyolc Maros, Hargita és Kovászna megyei önkormányzat kinyilvánítja azt a szándékát, hogy a Székelyföld nevű, különálló közigazgatási egységbe tartozzon. Ezért lobbizott a testület elnökénél a strasbourgi üvegpalotában Tamás Sándor háromszéki megyeelnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is, akik az ülés előtt arról győzködték Philippe Receveur bizottsági elnököt, hogy a testület szervezze első jövő évi kihelyezett ülését Kovászna megyében. Az RMDSZ-es elöljárók a testület bő száz tagját élő szóban is meghívták volna, csakhogy a svájci elnök – azon túl, hogy lehetővé tette a gyűlés végigkövetését – a belső szabályzatra hivatkozva, ezt nem tette lehetővé. Öt percre viszont szót kapott Klárik Attila kongresszusi tag, aki viszont egy másik bizottságban tevékenykedik. Román idézetek a nemzetállamról A háromszéki tanácsos hangsúlyozta, hogy három megye negyvennyolc önkormányzatának, és ezzel csaknem 335 ezer lakónak az üzenetét tolmácsolja. „Hiba lenne félresörpörni az önkormányzatok autonómiakiáltványait csak azért, mert a prefektusok vagy a romániai bíróságok szerint netán jogilag valami sántít" – hívta fel a kongresszustagok figyelmét a háromszéki képviselő. Kisebbség és decentralizáció a plenáris ülésen is A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa plenáris ülésének napirendjén is több, a kisebbségekhez kötődő kérdés szerepelt. A küldöttek előbb a skóciai népszavazás eredményeit értékelték, majd az ukrán decentralizációs folyamat felgyorsítását sürgették. Elhangzott, hogy a központosítás lebontása mellett Kijevnek autonómiát kell biztosítania a régióknak. Klárik Attila kongresszusi tag a Krónikának nyilatkozva úgy vélekedett, a két kérdés napirendre tűzése „még inkább kiemeli" a Székelyföld ügyét. Emlékeztetett, hogy az évek során a román hatalom mindenféle önállósodási kísérletet már csírájában elfojtott. Klárik kifejtette, hogy eddigi tapasztalataik alapján Székelyföld lakói attól tartanak, hogy a Bukarest által tervezett régiófelosztásban még inkább sérülnek a magyarság nyelvi és kulturális jogai. Hozzátette, a kormány elképzelése egyáltalán nincs tekintettel a helyi sajátosságokra. Felszólalása végén Klárik Attila is arra kérte a monitoringbizottságot, hogy a helyszínen vizsgálja meg a székelyföldi helyzetet, és vállalja fel a felek közti közvetítést. Amint várható volt, a replika nem váratott magára. A román delegáció vezetője, Ludmila Sfârloagă az alkotmány első, Románia nemezetállami, egységes és feloszthatatlan mivoltát leszögező pontját idézte. A Prahova megyei tanács szociáldemokrata alelnöke pártbeli felettese, Liviu Dragnea tavaly küldött leveléből is idézett, miszerint a régiókialakítás nem tartozik az önkormányzatok kompetenciájába. Sfârloagă már tavaly júliusban, Chişinăuban is keresztbetett a székely ügynek, amikor sikerült elnapoltatnia a kérdés megvitatását. Átpasszolt „kényes ügy" Nem volt túlságosan biztató a francia, olasz, portugál és moldáviai álláspont sem. Szinte valamennyi felszólaló azzal hárította el az etnikai színezetet kapott székelyföldi kérdést, hogy az nem tartozik a kongresszus hatáskörébe. Nem jogi, hanem politikai ügy, amit ráadásul nem Strasbourgban, hanem otthon kell megoldani – vélekedtek a hozzászólók. Magyar Anna Csongrád megyei fideszes politikus volt az egyetlen, aki megkérdezte: Romániában alkotmányellenes kérni valamit? „A régiót nem körbehatárolni, hanem meghatározni kell. Vagy az lenne a legjobb megoldás, ha erről a kérdésről nem tárgyalnak, inkább fentről határozzák meg?" – tette fel a kérdést a magyarországi politikus, aki raportőrök kijelölését és egy jelentéstevő bizottság létrehozását szorgalmazta. Összegzésében Philippe Receveur bizottsági elnök azzal zárta le a több mint ötvenperces vitát, hogy Székelyföld ügye valóban kényes ügy, amivel nem a monitoringbizottságnak, hanem a kongresszus vezetőtestületének kell foglalkoznia. A meghívás marad, a látogatás elmarad Amint beszámoltunk róla, a kongresszust megelőzően az RMDSZ és az MPP vezetői közösen fordultak Jean-Claude Frécon kongresszuselnökhöz, Andreas Kiefer főtitkárhoz, valamint Philippe Receveurhöz, a monitoringbizottság elnökéhez. Levelükben Kelemen Hunor és Biró Zsolt leírták, azt szeretnék, ha az Európa Tanács és az Európai Unió aktív támogatásával és a román politikai osztállyal való demokratikus és érdemi párbeszéd útján sikerülne megoldást találni a romániai magyarság kérdéses ügyeire. A két romániai magyar politikus ugyanakkor azt javasolta, hogy a romániai helyszíni ülést előkészítendő, 2015. november elsejéig az Európa Tanácsnak egy tényfeltáró bizottsága vizsgálja meg a közigazgatási szubszidiaritás elvének, valamint az önkormányzati jogok érvényesülését a romániai magyar közösség körében – ide értve a települési és a megyei szintű önkormányzatokat is –, különös tekintettel a székelyföldi állapotokra. A felkérésre írásos válasz nem érkezett, de a keddi döntés felért egy udvarias, de határozott elutasítással. Nem épp olyan fekete az ördög A Strasbourgba elutazó székelyföldi küldöttség RMDSZ-es és polgári párti tagjai úgy értékelték, csupán egy csata veszett el, nem a háború. Klárik Attila arról beszélt lapunknak az ülésteremből kijövet, hogy a továbbiakban, a román félhez hasonlóan, a magyar küldöttségnek is jobban elő kell készítenie a lobbit. „Nagyobb összhangra, átgondolt diszkurzusra van szükségünk" – sommázta a feladatokat a háromszéki tanácsos. Ezzel a bizottság póttagja, Antal Árpád is egyetértett, mondván, hogy komoly munka vár az RMDSZ-re. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nincs ok a búslakodásra, hisz tudvalévő, hogy 2016-ban Románia ET-monitorizálásra számíthat. Ennek kapcsán a tanács számon kérheti a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának alkalmazását. Antal az utóbbi két évtized Fehér Könyvének az elkészítését javasolta. A két erdélyi magyar politikai alakulat képviselői úgy vélték, azzal, hogy egy két és félórás bizottsági ülésen, melynek napirendjén csaknem tizenkét pont szerepelt, közel egy órát beszéltek a Székelyföldről úgy, hogy annak nevét a román delegációvezetőtől kezdve az ülésvezető svájci elnökig ki is mondták, egyáltalán nem számít rossz eredménynek. Mint ahogy az sem, hogy a délutáni órákban több befolyásos ET-taggal tudtak szót váltani a térség és lakói kéréséről. Szucher Ervin, Strasbourg Krónika (Kolozsvár) 2015. március 25.Félresöpört autonómia (Strasbourgi napirenden Székelyföld)Nem döntött az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának monitoringbizottsága a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak ügyében, visszautalták az állandó bizottságnak. Így sikernek nehezen nevezhető a háromszéki önkormányzati vezetők strasbourgi útja, ám a monitoringbizottság elutasítását mégsem tekintik kudarcnak, bő egy órán keresztül Székelyföld volt a téma, és a jövőben lehet hozadéka, hogy a jelenlevők ízelítőt kaptak az erdélyi magyarság gondjaiból – véli Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki póttagként volt jelen a tegnapi ülésen. A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusába minden Európa tanácsi tagállam delegál képviselőket, Románia tíz taggal van jelen a testületben, az erdélyi magyarságot egyedül Klárik Attila háromszéki megyei tanácstag képviseli, az ő feladata volt megindokolni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezését. Az SZNT más nemzetközi fórumok mellett ezt a testületet is megkereste, tudomásukra hozta, hogy eddig ötven székelyföldi önkormányzat fogadta el azt a határozatot, amelyben kinyilvánítják, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, mely számára sarkalatos törvény szavatolná az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv lenne a magyar is, de azt is, hogy a román kormányt képviselő prefektúrák megtámadták ezeket a határozatokat, és jelentős részüket a bíróságok már érvénytelenítették. Az SZNT beadványában szerepel az erdélyi magyarság aggodalma Románia tervezett közigazgatási átszervezése miatt. A kongresszus több halasztás után tegnap strasbourgi ülésén tűzte napirendre a kérdést. Antal Árpád a Háromszéknek elmondta, a bizottság elnöke előbb ódzkodott, de végül belement, hogy póttagként ő is részt vegyen az ülésen felszólalási jog nélkül, és hosszas meggyőző munkára volt szükség, hogy beengedjék a terembe Tamás Sándor tanácselnököt, aki így az asszisztensek közül követhette a vitát. Biró Zsoltnak, az MPP elnökének már nem volt ilyen szerencséje. A két és egynegyed órás ülésnek tizenkét napirendi pontja volt, és végül jó órát foglalkoztak az erdélyi magyarság ügyével, melyet „kényes kérdésként” minősített a bizottság svájci elnöke, Philippe Receveur. Klárik Attilának tíz perc állt rendelkezésére, és elmondta, három megye negyvennyolc önkormányzatának és ezzel csaknem 335 ezer lakónak az üzenetét tolmácsolja. „Hiba lenne félresöpörni az önkormányzatok autonómiakiáltványait csak azért, mert a prefektusok vagy a romániai bíróságok szerint netán jogilag valami sántít” – hívta fel a kongresszustagok figyelmét. Kitért arra is, politikai konszenzus van a magyarság politikai szervezetei között, hogy a román kormány által tervezett régiósítás jelentős veszélyeket hordoz a magyarság számára, meggyőződésük, Bukarest célja olyan régiókat kialakítani, melyek egyikében sincs magyar többség. Arra kérte a monitoringbizottságot, kísérje figyelemmel a folyamatot, és emeljen szót, ha beigazolódnak ezek a félelmek. Ugyanakkor meghívta a testületet, 2016-os első negyedévi ülését tartsa Sepsiszentgyörgyön. A román delegációt vezető Ludmila Sfirloaga Prahova megyei önkormányzati képviselő szintén tízperces válaszában elsősorban azt emelte ki, hogy a székelyföldi önkormányzatok határozatai egy etnikai alapú területi autonómia létrehozatalát kérik, ez pedig ellentmond Románia alkotmányának. Ugyanakkor kitért arra is, a régiósítás nem az önkormányzatok, hanem a kormány hatáskörébe tartozik. Hosszan és részletesen idézte Liviu Dragnea miniszter tavaly e kérdésben írt válaszlevelét. A két felszólalás után jó páran hozzászóltak a vitához, többségük úgy ítélte meg, a kérdés nem tartozik a bizottság hatáskörébe, Románia belügyéről van szó, melyet itteni párbeszéddel kell megoldani. „Többen is tanácsolták, hogy amikor megfogalmazzuk törekvéseinket, ne területi autonómiáról, hanem a különleges státusú régiókról beszéljünk, mert az autonómia máshol is érzékeny téma” – magyarázta Antal Árpád. Néhány hozzászólás mögött egyértelműen tetten érhető volt a román lobbi, az SZNT kérése mellett csak a magyarországi Magyar Anna Fideszes képviselő érvelt. A vitát végül az ülésvezető zárta le, egyértelműen kimondta, nem tartozik hatáskörükbe a kérdés, jövőben az ET úgyis monitorozza, hogy Románia miképpen teljesítette vállalásait, és akkor majd odafigyelnek erre a vetületre is – mondta el Antal Árpád. Kifejtette, egyértelmű siker az lett volna, ha a bizottság kijelöl egy raportőrt, és elindítják Románia monitorozását ez ügyben, ám elégedettek lettek volna akkor is, ha most ugyan nem születik döntés, de tartanak egy kihelyezett ülést Sepsiszentgyörgyön. „Kudarcnak így sem nevezném azt, ami történt, ott voltunk, beszéltünk Székelyföldről, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy elkészítünk egy árnyékjelentést és egy fehér könyvet az erdélyi magyarság helyzetéről, ezeket bemutatjuk jövőben a Romániát monitorizáló bizottságnak. Rendkívül nagy munka az alapos dokumentáció összeállítása, de talán meglehet a hozadéka, előrelépést érhetünk el” – fejtette ki Antal Árpád. Pár nappal az ülés előtt Kelemen Hunor, az RMDSZ és Biró Zsolt, az MPP vezetője írt levelet a kongresszus elnökének, főtitkárának és a monitoringbizottság elnökének. Ebben a romániai régiósítási tervekre és az ukrajnai konfliktusra utalva kijelentették: nem szeretnék, ha a romániai magyar közösség megoldatlan problémái ürügyet szolgáltatnának az Európai Unión kívüli erőknek arra, hogy etnikai feszültséget és instabilitást szíthassanak a térségben. Egyben azt kezdeményezték, hogy a monitoringbizottság tartsa Sepsiszentgyörgyön a 2016. eleji kihelyezett ülését. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. március 25.Közveszélyes autonómiakövetelés?Az európai értékrenddel összeegyeztethetetlennek, jogsértőnek nevezték az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői a román belügyminisztérium által frissen közzétett, a 2015/2020-as közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia tervezetét, amely a közbiztonsági veszélyforrások közé sorolná az etnikai autonómia követelését. A tárca honlapján közzétett dokumentum a polgárok biztonságát fenyegető veszélyek között első helyen említi „a rasszizmust, idegengyűlöletet, szélsőségességet és az intolerancia minden más formáját, amely etnikai autonómia elérését célozza egyes térségek vagy régiók számára". A belügyminisztériumi tervezet szerint a bűnözés növekedése, a földrajzi térségek közti élet-színvonalbeli különbségek, az esetleges európai vagy regionális gazdasági válságok és a tüntetések elfajulása is veszélyt jelenthet a közbiztonságra. Katalán politikus üzenete Bukarestnek: „ez nem Franco” „Ilyen helyzet Spanyolországban csakis egy antidemokratikus kormányzat alatt – például Franco tábornok autoriter diktatúrája idején – következhetett volna be" – kommentálta szerdán a Krónikának Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője a bukaresti belügyminisztérium tervezetét. A dokumentumhoz csatolt indoklás szerint a hosszú távú közbiztonsági stratégia a közrendvédelem hatékonyságának növelését célozza olyan körülmények között, amikor az Európai Unión belüli utazási szabadság új lehetőségeket nyitott a bűnözők számára, és Románia közelében megsokszorozódtak az instabil térségek. A közbiztonsági stratégiát – a közvitát követően – a kormány elé terjesztik elfogadásra. Egyébként a román titkosszolgálat is feladatának tekinti, hogy megakadályozza a területi autonómia megvalósulását Románia területén. Ez a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) akkori igazgatójának, George Maiornak egy tavalyi sajtónyilatkozatából derült ki. „Azon vagyunk, hogy ne lehessen kierőszakolni a területi autonómiát és más olyan dolgokat, amelyekre a szomszédainknak ez az új, nemzetinek nevezett politikája irányul" – jelentette ki Maior, a magyarságra és Magyarországra utalva. Kelemen Hunor: azt hittem, hogy ez egy vicc Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Krónika megkeresésére szerdán elfogadhatatlannak nevezte a törvénytervezetet, s mint mondta, először azt hitte, csak viccről van szó. A szövetségi elnök szerint „a szabadsághoz való jog megsértésének tekinthető, hogy közveszélyesnek minősítik egy közösség azon célkitűzéseit, melyek eléréséért békés módon, parlamenti eszközökkel küzd". „Kockázatosnak, veszélyesnek tartom, hogy a dokumentum ugyanabban a mondatban említi az autonómiát, a közösségi jogokat és a közbiztonságot. Ily módon lassan leépíthető a demokratikus berendezkedés, visszaszoríthatóak a szabadságjogok" – vélekedett a szövetség elnöke. Mint elmondta, a dokumentum még friss, a teljes szöveget nem állt módjában áttanulmányozni, azt azonban már szerdán biztosra vette, hogy írásos formában is elküldik kifogásaikat a stratégiatervezet megalkotóinak. Biró Zsolt: a szaktárca önmagát minősíti Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke sajnálatosnak tartja, hogy a 21. század Romániájában, egy európai uniós országban így kezelik az önrendelkezés kérdését. Szerinte ezzel önmagát minősíti a román belügyminisztérium és a kormány. Biró Zsolt emlékeztetett, kedden részt vett Strasbourgban az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának plenáris ülésén, melynek napirendjén a skót népszavazás kérdése, valamint az ukrán helyzet is szerepelt. „Több felszólaló részéről elhangzott, hogy Ukrajnában, a többségében oroszok lakta területeken a széles körű autonómia jelentené a megoldást. Ha az európai értékrendet tartjuk mérvadónak, az autonómia kérdését is európai módon kell megoldani" – szögezte le lapunknak a politikus. Biró Zsolt ugyanakkor kifejtette, világosan szét kell választani a területi és a kulturális autonómiát, hiszen a Székelyföld esetében vagy a régióátszervezés kapcsán területi autonómiáról van szó, míg a kulturális autonómiának, ami az etnikai hovatartozáshoz köthető, nem alapkövetelménye a területiség. „Sajnálom, hogy a belügyminisztérium szakemberei nem látják a különbséget. Strasbourg és az európai értékrend is azt üzeni, hogy jobb lenne, ha Romániában odafigyelnének a követeléseinkre" – mondta a pártelnök. Szilágyi Zsolt: nem ártana szétnézni Európában A törvénytervezet annak a szomorú ténynek a bizonyítéka, hogy néhányan még mindig nem tudják a véleménynyilvánítás szabadságát demokratikus módon kezelni – fogalmazott a Krónikának Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke. Leszögezte, a területi autonómia követelése semmi mást nem jelent, mint Románia európai megközelítését. „Semmi mást nem akar a Székelyföld, illetve az erdélyi magyarok, mint a pozitív, haladó európai gyakorlat romániai meghonosítását, az autonómiák gyakorlati megvalósítását, amely hosszú távú stabilitást és jólétet eredményez" – szögezte le a néppárti politikus. Hozzátette, mielőtt a belügyminisztérium egy ilyen rendelkezést hoz, nem ártana elküldeni a vezetőit Európa azon országaiba, ahol a működő területi autonómiák bebizonyították hasznosságukat és életképességüket. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese, a szövetség autonómiatervezetének egyik kidolgozója lapunknak elmondta, nem látta a belügyminisztérium honlapján közvitára bocsátott dokumentumot, de nem lepi meg, hogy közbiztonsági veszélynek minősítik az autonómia követelését, mert ez „minduntalan megjelenik az ilyen-olyan román anyagokban: ha valaki nagyot akar mondani, ezt mondja". A képviselő szerint ez még nem jelenti azt, hogy büntethető lesz az autonómia követelése, hiszen ahhoz le kellene írni, hogy mi a bűncselekmény vagy kihágás, és milyen büntetés róható ki érte. „Ez mindössze annyit jelent, hogy szemben azzal, amit egyes nagyot mondó politikusok, vagy a sajtó gondol a pillanatnyi romániai helyzetről, valójában bennünket Romániában nem szeretnek. Mindegy, hogy melyik román pártról van szó, mindegyik a nacionalista szeleket próbálja a saját vitorlájába befogni. Ha ezek a politikusok tisztségbe kerülnek, akkor megjelennek az ehhez hasonló tervezetek" – fogalmazott. Márton Árpád úgy értékeli, rendszerint súlyosbodik a helyzet, ha az RMDSZ nincs kormányon, hogy ezeket megakadályozza. „Ez is cáfolja azt a koncepciót, hogy minél rosszabb, annál jobb, és nem kell kormányon lenni, mert úgyis minden megoldódik" – tette hozzá. Az RMDSZ képviselőházi frakciója szerdai állásfoglalásában a romániai magyar közösségre nézve sértőnek, megbélyegzőnek nevezte a belügyi tárca tervezetét. A szövetségi frakció elutasítja „ezt az inkrimináló besorolást, amely közbiztonsági veszélyforrásnak nevezi közösségünk jogos, demokratikus törekvését". „Romániában nem létezhet olyan társadalmi téma, közösségi törekvés – sem kisebbségi, sem többségi – amelynek demokratikus megvitatásában, kinyilvánításában bármiféle veszélyt kellene elhárítaniuk a közbiztonsági szerveknek" – fogalmaz a közlemény. Babos Krisztina, Bíró Blanka, Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár) 2015. március 25.Valóban vizsgálja a DNA az egyházi restitúciótValóban vizsgálódik az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) az egyházaknak visszaszolgáltatott ingatlanok ügyében – válaszolta a vádhatóság a Krónikának azt követően, hogy írásban tettük fel ezzel kapcsolatos kérdéseinket. Amint arról beszámoltunk, a Voceatransilvaniei.ro hírportál hozakodott elő kedden azzal az állítással, miszerint a DNA Fehér megyei ügyosztálya több erdélyi megyében is gyűjt adatokat a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanokról. A Krónika érdeklődésére az ügyészség sajtószolgálata annyit közölt, hogy a Fehér megyei ügyosztály valóban vizsgálja egyházi visszaszolgáltatási ügyek törvényességét. Hozzátették: a bűnügyi nyomozás „in rem” történik, azaz mindössze a restitúció törvényességét vizsgálják általánosságban, gyanúsítottjuk nincsen. Bár arra is rákérdezett a lap, hogy mely ingatlanok esetén merült fel az illegalitás gyanúja, konkrét esetekre nem tettek utalást válaszukban. Érdeklődtek ugyanakkor aziránt is, hogy a római katolikus egyház mellett érintettek-e a nyomozásban más magyar történelmi egyházak is, azonban válasz erre sem érkezett, sőt magát a katolikus egyházat sem nevesítették, mindössze általánosságban beszéltek „erdélyi megyékben jelen lévő” egyházakról. Valószínűleg amiatt, hogy a Vocea Transilvaniei székhelye Szatmáron van, keddi cikkükben azt vették biztosra, hogy az ügyészek három Szatmár megyei településről kértek az egyházi vagyonnal kapcsolatos iratokat – Hadad és Aranyosmeggyes község önkormányzata pedig megerősítette az értesülést, azonban azt is közölték, hogy nem a DNA, hanem a kormányhivatal kért tőlük dokumentumokat. A prefektúra jogásza viszont mindössze annyit árult el, hogy megyei szintű statisztikát készítenek, ehhez kellettek az iratok, azt már nem volt hajlandó elárulni, ki volt az adatgyűjtés megrendelője, illetve hogy pontosan mi célt szolgál az adatbázis-készítés. „Veszélyes terepre mennek, akik az egyházi javak visszaszolgáltatását bolygatják. Az egyházakról el sem tudom képzelni, hogy ilyen ügyekben érintettek” – szögezte le szerdán a Krónika kérdésére Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint elfogadhatatlan az eljárás. Mint emlékeztetett, a történelmi magyar egyházak vissza sem kapták teljes ingatlanvagyonukat, miközben az ortodox egyházat különféle ajándékokban részesítette az állam. Kelemen Hunor inkább utóbbi esetben látna indokoltnak egy vizsgálatot. Babos Krisztina Székelyhon.ro 2015. március 26.Erdélyi magyar pártelnökök véleménye a belügy tervezetérőlÖsszeegyeztethetetlennek tarják, hogy a közbiztonsági veszélyforrások közé sorolnák az etnikai autonómia követelését. Az erdélyi magyar pártok vezetői egyöntetűen jogsértőnek és az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek tarják, hogy a román belügyminisztérium által közzétett közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia tervezete a közbiztonsági veszélyforrások közé sorolná az etnikai autonómia követelését. A Krónika című napilap csütörtöki számában megszólalva Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elmondta, első hallásra viccnek gondolta a belügyminisztériumi stratégiatervezet autonómiára vonatkozó megállapításait. Kelemen Hunor szerint „a szabadsághoz való jog megsértésének tekinthető, hogy közveszélyesnek minősítik egy közösség azon célkitűzéseit, melyek eléréséért békés módon, parlamenti eszközökkel küzd". Az RMDSZ elnöke kijelentette: kockázatosnak, veszélyesnek tartja, hogy a belügyi dokumentum ugyanabban a mondatban említi az autonómiát, a közösségi jogokat és a közbiztonságot. „Ily módon lassan leépíthető a demokratikus berendezkedés, visszaszoríthatóak a szabadságjogok" – vélekedett Kelemen Hunor. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint a stratégiatervezet annak a szomorú ténynek a bizonyítéka, hogy néhányan még mindig nem tudják a véleménynyilvánítás szabadságát demokratikus módon kezelni. A pártelnök szerint az erdélyi magyarok autonómiakövetelése voltaképpen a pozitív, haladó európai gyakorlat romániai meghonosítására irányul, amely hosszú távú stabilitást és jólétet eredményezhetne Romániában is. Hozzátette, hogy nem ártana a román belügyminisztérium illetékeseit elküldeni Európa azon országaiba, ahol a működő területi autonómiák bebizonyították hasznosságukat és életképességüket. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a közbiztonsági stratégiával önmagát minősíti a román belügyminisztérium és a kormány. A pártelnök emlékeztetett arra, hogy kedden az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának plenáris ülésén a skót népszavazás kérdése, és az ukrán helyzet is szerepelt. „Több felszólaló részéről elhangzott, hogy Ukrajnában, a többségében oroszok lakta területeken a széles körű autonómia jelentené a megoldást. Ha az európai értékrendet tartjuk mérvadónak, az autonómia kérdését is európai módon kell megoldani" – szögezte le Biró a lapnak. A Krónika Marc Gafarot i Monjót, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetőjét is megkérdezte a belügyminisztériumi stratégiáról. Ő azt mondta, hogy a bukaresti dokumentum Franco tábornok autoriter spanyolországi diktatúrájára emlékezteti. A román belügyminisztérium honlapján kedden közvitára bocsátott, a 2015-2020-as időszakra vonatkozó közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia a polgárok biztonságát fenyegető veszélyek között első helyen említi „a rasszizmust, idegengyűlöletet, szélsőségességet és az intolerancia minden más formáját, amely etnikai autonómia elérését célozza egyes térségek vagy régiók számára". MTI Erdély.ma 2015. március 26.Márciusi füttyháttérVegyes érzésekkel fogadta az erdélyi magyar közvélemény Kelemen Hunor RMDSZ-elnök március 15-i kifütyülését. Ami végső soron érthető. Március 15-e nemcsak a kollégájukat védő RMDSZ-es politikusok retorikájában a nemzeti egység ünnepe, az egész magyarság ekként éli meg, leszámítva egy maroknyi Habsburg-párti legitimistát. Olyan nap, amikor a nemzet egységesen lépett fel az idegen uralom ellen, amikor valamennyi magyart áthatotta a Petőfi Sándor által versbe öntött szabadságérzése: „Rabok tovább nem leszünk!”. Épp ezért egyeztethető össze ez az ünnep a magyar nemzeti érdekek rovására politizáló élenjárók elleni tiltakozással, hiszen maga az emlékezetes esemény is egyszerre irányult a bécsi udvar és annak magyar szövetségesei, az elnyomó idegen hatalom akaratának helyi végrehajtói ellen. Veled vagyunk, Vietnam! Kelemen Hunor és a Markó-Neptun egységfront emberei között az a különbség, hogy Kelemenről az ember néha hajlamos elhinni, hogy folytatna karakteresebb, magyarabb politikát, de gúzsba kötve kénytelen táncolni. Mesterével, Markó Bélával ellentétben, aki elnököt csinált belőle, s akinek politikai vonala a kilencvenes évek második felétől egyre kevésbé különböztethető meg az önfeladó neptuni irányzat politikájától. Az 1996-os kormányzati szerepvállalással kezdődően Markó képviselte hivatalosan azt, amit három évvel korábban a neptuni tárgyalás idején még maga sem vállalt fel: a román nemzetstratégiai érdekeknek való alájátszást, az ország imázsának ápolását, miközben a magyarellenes asszimilációs politika továbbra sem szűnt meg. Sőt, RMDSZ-es legitimációval folytatódott, ennek eredményeként szállóigévé vált a korábban Ion Iliescu által hangoztatott hazugság, miszerint Romániában példaértékűen oldották meg a kisebbségi kérdést, amit 1999 óta egymás után szajkóztak a világ meghatározó politikusai Bill Clintontól Nyugat-Európa jeleseiig. Ez csak és kizárólag az RMDSZ bűne, ami a Neptun-logikára épített kormányzati szerepvállalásnak tudható be. Kelemen Hunor elnökké választása óta akkor sem tudott volna szakítani ezzel a politikával, ha netán erre meglett volna benne a belső elhatározás. S hiába szállt szembe elődjével és mentorával a Székelyek Nagy Menetelése ügyében, arcává vált egy tétova, távlattalan, koncepciótlan, eseménykövető politikának, s így került a nemzetben gondolkodó emberek jogos felháborodásának célkeresztjébe. Persze az is megérne egy misét, hogy 2013 októberében két markáns, magát magyarnak mondó politikus akadt – a ziháló nemzetellenes SZDSZ-es közírókon túl –, aki a Székelyek Nagy Menetelése ellen nyilatkozott: Gyurcsány Ferenc és Markó Béla. Utóbbi az ötvenes évek hatalmi erődemonstrációit, a „Veled vagyunk, Vietnam” zsánerű, központi vezénylésű tüntetéseket emlegette a székely emberek önkéntes, sőt, a fennálló hatalom nemtetszése mellett kinyilvánított közösségi akarata kapcsán. Tartózkodó cinkosság De mielőtt felmentenénk Kelemen Hunort, azt se feledjük, hogy vezetése mellett az RMDSZ az utóbbi időben is súlyos hibákat követett el, magyar szívvel és ésszel felvállalhatatlan lépéseket tett. Szorítkozzunk most csak a legfrissebbekre. A Victor Ponta melletti kampányolás egyszerűen védhetetlen, akár szűk értelemben vett magyar szemszögből, akár a román demokrácia szemszögéből értékelve. Tagadhatatlan, hogy ez utóbbi Klaus Johannis elnöksége mellett is diszfunkcionális. A Mikó-ügyben hozott ítélet, amely egyértelműen justizmord, vagy legutóbb a Mezei János gyergyószentmiklósi MPP-s polgármester elleni, jogi köntösbe öltöztetett állami atrocitás azt jelzi: a román hatalom arra is használja fel a korrupció ügyében indított szőnyegbombázást, hogy annak oldalvizén megrekcumolja a magyarokat. Tamás Sándor háromszéki tanácselnök azzal védi többek között Kelemen Hunort, hogy „ő az, aki végre megfogalmazta, leírta és közvitára bocsátotta Székelyföld autonómiastatútumát.” Miközben olyan statútumot sikerült összetákolni, amely nem Székelyföldre vonatkozik, hanem egy olyan területre, három megye olyan együttesére, amelyben nincs meggyőző magyar többség, amely dokumentum előírásainak értelmében a román prefektus bevethetné a fegyveres erőket a civil lakosság ellen, s amely értelmében a székely gyermekeknek cigányul kellene tanulniuk minden olyan faluban, ahol a cigányság részaránya 20 százalék feletti. Arra most ne vesztegessünk szót, hogy Kelemen Hunor nem írta ezt a dokumentumot, hanem a nevét adta hozzá. Új stratégiai partnerével Biró Zsolt MPP-elnökkel egyetemben. De ennél is fájdalmasabb, hogy az RMDSZ ismételten tartózkodik olyan szavazásoknál, amelyek a román–magyar közös történelem fájdalmas pontjai, s amely esetekben magyar ember csak egyféleképpen gondolkozhat. Amikor arról határozott a tisztelt ház, hogy minden településen meg kell ünnepelni az Erdély elszakításáról hozott román határozat évfordulóját, és e dátumról utcát kell elnevezni minden helységben, az RMDSZ tartózkodott. Nem nyilvánított véleményt arról sem, hogy amikor a szovjet megszállást felszabadulásnak kellett nevezni és azt megünnepelni, arra kényszerítve a magyar embereket, hogy gyásznapon ünnepeljenek és utcát nevezzenek el egy olyan napról, amely kálváriájuk kezdetének tekinthető. De van itt egy frissebb ügy, a Klaus Johannis által a parlamentnek visszaküldött törvény, amelyben Avram Iancut nemzeti hőssé akarta avatni a képviselőház, mindössze 4 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett. Az RMDSZ jelen levő képviselői közül a többség tartózkodott. Írjuk le a nevüket is, megérdemlik. Nemmel szavazott Bónis István, Kerekes Károly, Kereskényi Gábor és Korodi Attila, tartózkodott Antal István, Borbély László, Erdei-Dolóczki István, Fejér László Ödön, Kelemen Atilla, Márton Árpád, Máté András Levente és Seres Dénes. Elképzelhetőnek tartják, hogy a zsidó közösség képviselői bárhol a világon tartózkodjanak egy olyan szavazásnál, amely történelmi hőssé avatja Adolf Eichmannt? Miként létezhet, hogy magyar embereket, gyermekeket, nőket, öregeket bestiális kegyetlenséggel kiirtó terrorakció élén álló Avram Iancu történelmi hőssé avatásának idején akad akár egyetlen RMDSZ-képviselő is, aki tartózkodik? A szomorú valóság, hogy a jelenlevők kétharmada tartózkodott. Legitimált önfeladás Az RMDSZ kapcsán nem Kossuth, Deák vagy Széchenyi jut az ember eszébe, hanem az aulikus Zichy Ödön gróf, akinél 1848 szeptemberében a délszlávokat és a magyar csapatokat egyaránt a törvényes magyar kormány ellen lázító röpiratokat találtak. Nem kívánjuk Zichy kegyetlen sorsát az RMDSZ vezetőinek, azt viszont igen, hogy magyar érdekeket és értékeket képviseljenek, ha már egyszer magyarnak mondják magukat, és magyar szavazatokkal jutottak a képviselői és szenátori székekhez. Félrenézni, tartózkodni egy magyargyilkoló martalóc hőssé avatásakor nemcsak gyávaság, de cinkosság is. Csoda-e hogy ezek után egyesekben elszakad a cérna, s nemzeti egység, nemzeti ünnep ide vagy oda, nem hallgatják csendben azt a politikust, akinek vezetése mellett történnek ezek az önfeladó lépések. Borbély Zsolt Attila Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2015. március 27.Kelemen Hunor: intézményi eszközökkel akadályozzák az egyházi restitúciótAz RMDSZ elnöke nehezményezi, hogy a román állami intézmények annak a látszatát keltik, hogy a magyar történelmi egyházak olyan ingatlanokat is visszakaptak, amelyek nem képezték tulajdonukat. Kelemen Hunor egy csütörtök esti brassói közéleti fórumon beszélt erről – tájékoztatott pénteki hírlevelében az RMDSZ. A szövetség elnöke azzal kapcsolatban érintette a témát, hogy 2014 november végén jogerős bírósági ítélet érvénytelenítette a kommunizmus idején államosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását, és felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a restitúciót 2002-ben elrendelő tisztségviselőkre, továbbá a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nemrég vizsgálatot indította római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott vagyon ügyében. „A kommunista rezsim igenis az egyháztól kobozta el a Székely Mikó Kollégiumot, és sok más történelmi jelentőségű ingatlant is az egyházaktól vett el. A visszaszolgáltatási folyamat nemcsak hogy nem fejeződött be, hanem intézményi eszközökkel próbálják megakadályozni a további szükséges és természetes lépéseket, ami elfogadhatatlan és kockázatos is” – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ hírlevele. Az elnök elmondta, szükség van a jól működő igazságszolgáltatásra, de úgy vélte, hogy az adófizető állampolgároknak erről nem valóságshow jellegű tévéműsorokban kellene értesülniük. Arra utalt, hogy a romániai hírtelevíziók napi rendszerességgel jelentkeznek élő tudósításokkal a korrupcióellenes ügyészség székháza elől, ahol az újságírók a rendőrök által elvezetett, megbilincselt politikusoktól és üzletemberektől próbálnak pármondatos nyilatkozatot kérni. MTI | Székelyhon.ro 2015. március 27.Kelemen: a szórvány és Székelyföld szolidaritása jelenti a jövőtEgymásrautaltságának felismerése és a szolidaritás fenntartása, megerősítése az a két közös érték, amely összekötheti a szórványban és tömbben élő magyarokat egy egységes érdekvédelmi szervezetben – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök Brassóban, az Egyenes beszéd című közéleti beszélgetésen Ambrus Attila újságíró arra vonatkozó kérdésére, hogy melyik az az irányvonal, amely összefoghatja az RMDSZ-t, jövőt biztosíthat a hazai magyar érdekvédelemnek. „A szolidaritás mellett a kultúrában, oktatásban és vallásban rejlő értékek azok, amelyek egyértelmű közös alapot jelentenek a tömbben, vegyes vidéken és szórványban élőknek. Nekünk ezeket kell hangsúlyoznunk, megerősítenünk, ezekre építhetjük közösségként való összetartozásunk” – jelentette ki az RMDSZ elnöke azon az eseményen, amelynek a brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházközség adott otthont, és amelynek házigazdája Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnöke és Koszta István evangélikus-lutheránus lelkész volt. Kelemen Hunor arra is kitért, hogy a különböző régiókban, különböző élethelyzetekben élő magyarok problémáira az eddigiekben sem lehetett, és ezután sem lehet egyforma válaszokat adni, de vannak olyan közös alapok, amelyek az összetartozást megerősíthetik, és ezek között ott van az érdekvédelem is, mint negyedszázados érték. „Ha elhitetjük magunkkal azt, hogy a közösség megoszolhat az ideológiák mentén, hogy a regionális hovatartozásban felaprózhatjuk erőnket, akkor nem lehetünk sikeresek, jövőnk bizonytalanná válik” – tette hozzá a szövetségi elnök, és arra is utalt, hogy az új választójogi törvény esetében az országos listára való visszatéréssel a szórványban élők beleszólása is megfelelőképpen érvényesülne a parlamenti választásokon, arányos képviseletüket biztosítva a törvényhozásban. "Kompromittálják a restitúciót" Az egyházi visszaszolgáltatás kompromittálása az a folyamat, amelyet leginkább nehezményez jelenleg a közéletben, hiszen az illetékes állami intézmények azt a veszélyes látszatott keltik, hogy a történelmi egyházak olyan ingatlanokat kaptak vissza, amelyek nem képezték tulajdonukat. „A kommunista rezsim igenis az egyháztól kobozta el a Székely Mikó Kollégiumot, és sok más történelmi jelentőségű ingatlant is az egyházaktól vett el. A visszaszolgáltatási folyamat nemcsak hogy nem fejeződött be, hanem intézményi eszközökkel próbálják megakadályozni a további szükséges és természetes lépéseket, ami elfogadhatatlan és kockázatos is” – mondta Kelemen Hunor, és leszögezte: az igazságszolgáltatásnak, az állam elengedhetetlenül fontos, a demokrácia egészségére nézve is jelentős hatalmi ágaként jól kell működnie. Azonban a jelenlegi közéleti folyamatokat szemlélve felmerül a kérdés: bizonyos vitás ügyekben, büntetőjogi helyzetekben miért kellett egy évtizedet várni, hogy a felszínre kerüljenek? „Szükség van arra, hogy ez a hatalmi ág igazságot osszon, igazságot szolgáltasson mindenkinek, ez nem kétséges. Ezekről az adófizető polgároknak hiteles tájékoztatás révén, és nem valóság-show jellegű műsorokban kellene értesülniük. Az európai társadalmakban a törvényszegők büntetése általában nem a nagy nyilvánosság előtt történik, úgy szolgáltatnak igazságot, hogy a polgárok azt látják, működőképes társadalomban élnek” – tette hozzá a szövetségi elnök. A beszélgetés moderátorának kérdésére azt is elmondta: jelenleg sem a parlamenti, sem a kormányzati munkában nem érhetők tetten a hosszú távú elképzelések, lelassult a munka, az országnak pedig mielőbb meg kell találnia azt az utat, amelynek alapja egy koherens jövőkép, különben a jelenlegi intézményi bénultság miatt a fejlődés minden szinten stagnálni fog, a hazai társadalom elveszettnek tekintheti a következő éveket. maszol.ro 2015. március 28.Jövedelempótlás közpénzből (Botrány Kelemen Hunor sajtófőnöke körül)Évi 44 ezer lej fizetést vesz fel a Kolozsvári Rádiótól Debreczeni Hajnalka, az RMDSZ elnökének sajtótanácsosa, bár a szerkesztőségben eddig senki nem látta, érdemi rádiós, szerkesztői munkát nem végez – ismertette tegnap az Átlátszó Erdély. A portál szerint ez a munkahely egyébként Kelemen Hunor sajtósának az RMDSZ oldalára feltöltött önéletrajzában nem szerepel. Debreczeni tegnap a Transindexnek azt nyilatkozta: „feladata a területi stúdiókkal való kapcsolattartás, stratégiák elkészítése, sajtómonitoring, illetve az egyéb kisebbségi csoportokkal való kapcsolattartás” volt. Az ügyet egy szintén a Kolozsvári Rádiónál dolgozó újságíró, Vasile Luca fedte fel, akinek birtokába jutott az a dokumentum, melyben az Országos Rádiótársaság igazgatója jóváhagyja Debreczeni Hajnalka közszolgálati televíziótól való kihelyezésének meghosszabbítását három hónappal. Luca panaszt tett a korrupcióellenes ügyészségnél, a dokumentumok a Ziarul de Clujhoz szivárogtak ki. Debreczeni Hajnalka tavalyi vagyonnyilatkozata alapján teljes munkaidős alkalmazott az Országos Rádiótársaságnál, évente közel 44 ezer lejnyi jövedelemben részesül. Az RMDSZ tanácsosaként évente valamivel több, mint 12 ezer lejt keres. Az oknyomozó portál közölte: az adatok 2013-ra vonatkoznak. Rámutatnak arra is, hogy a Debreczeni esetében fennálló funkcióhalmozás a közszolgálati rádiót és televíziót szabályozó 1994/41-es törvény két paragrafusába is ütközik. A közszolgálati médiában dolgozó személyek nem lehetnek párttagok, és tilos részt venniük más rádió- vagy televíziótársaságok vezetőségében, sőt, végrehajtó tisztségük sem lehet. Az Átlátszó Erdély a Kolozsvári Rádiónál dolgozó forrásaira hivatkozva azt írta, Debreczeni soha nem jelent meg a szerkesztőségben, aláírása nem szerepel a jelenléti íveken, és anyagot soha nem adott le. És bár egy ideje a szerkesztőségben megindult a suttogás arról, hogy alkalmazotti státusban van, azt nem tudták, hogy fizetést is kap. A portál szerint Debreczeni fizetése jelentősebb, mint a rádiónál dolgozó, sokszorosan túlterhelt szerkesztőknek. Egy átlagos szerkesztő havi fizetése 2000 lej körüli, amit a régiségi pótlék egészít ki. Bár a rádiónál a fizetés rendszerint nincsen összefüggésben az elvégzett munkával és ezen belül a szakmai teljesítménnyel, az RMDSZ sajtótanácsosa által felvett, havonta 3600 lejes fizetés akkor is magas – írják. A Transindexnek nyilatkozva Debreczeni Hajnalka felidézi, a kolozsvári televíziótól került 2008-ban előbb a parlamenthez, majd a művelődési minisztériumhoz, és ezzel párhuzamosan alkalmazták a bukaresti székhelyű Román Rádiótársaságnál is, ahol a területi stúdiókért felelős főosztályra került. 2012-ben, amikor az RMDSZ nem volt kormányon, Bukarestből Kolozsvárra költözött, és kérte áthelyezését az ottani stúdióhoz. Az Átlátszó Erdély szerint „azt beszélik, Debreczeni Hajnalka nem az egyedüli párthivatalnok, aki a közszolgálati médiában »parkol«”. Az RMDSZ védelméért és támogatásáért cserébe szemet hunynak efölött szerkesztők és vezetők egyaránt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. március 28.Tanácskozás Szilágy megyei pedagógusokkalZilahon, a Szilágy megyei pedagógusokkal folyatott tegnapi tanácskozáson Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a szövetség minden megyében szeretne hasonló beszélgetéseket szervezni, hiszen az elmúlt 25 évben, és a következő időszakban is az érdekvédelem kiemelt szakterülete lesz az oktatás. Szerinte a megyei tanfelügyelői tisztségekben a magyarságnak meg kell őriznie súlyát, ugyanakkor fontos előrelépésnek tekintette azt, hogy folyamatban van a tanügyminisztérium magyar egyházakkal szembeni nagy adósságának törlesztése: a vallásos oktatásról szóló megállapodások aláírása. Szabadság (Kolozsvár) 2015. március 28.Kongresszus előtt ülésezett az SZKT ZilahonAz SZKT támogatta azt a javaslatot, hogy szűnjön meg a politikai alelnöki tisztség, és a főtitkárságot alakítsák vissza ügyvezető elnökséggé. Megvitatta szombaton az SZKT az RMDSZ alapszabályához beérkezett módosító javaslatokat. Támogatta azt a javaslatot, hogy szűnjön meg a politikai alelnöki tisztség, és a főtitkárságot alakítsák vissza ügyvezető elnökséggé. A szövetség áprilisi kongresszusán az SZKT véleményezésével bocsátják majd szavazásra a módosító javaslatokat, és a korábbi kongresszusok tapasztalatai alapján általában azokat fogadják el, amelyeket az SZKT is támogatott. Kelemen Hunor szövetségi elnök beszédében azt mondta, az áprilisi kongresszus előtt az RMDSZ számára a legnagyobb kihívás, hogy megtalálja azt az irányvonalat, amely a közösség számára azt bizonyítja, hogy megbízhat benne. "Nekünk magunknak is meg kell változnunk ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni a támogatottságunk, hogy akkor, amikor – választások előtt – az emberek bizalmát kérjük, ne a társadalomnak azt a jelenlegi kilátástalanságát erősítsük, ami a képviseletet veszélybe sodorhatja. A kongresszus a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy ezeket a jó megoldásokat megtaláljuk" - mondta. A választási rendszer tervezett módosításával kapcsolatban elmondta, az RMDSZ olyan alternatív küszöböt iktatna be a készülő törvénybe, amely akkor is biztosítaná a regionális pártok parlamenti jelenlétét, ha azok nem lépik át a jelenlegi ötszázalékos küszöböt. Kelemen a belügyminiszérium tervezett közbiztonsági stratégiájáról is beszélt. Ennek "mögöttes gondolkodását, logikáját aggasztónak és elfogadhatatlannak tartjuk, hiszen az autonómiáért való békés utcai megmozdulásokat veszélyforrásként állítja be. Ez visszafelé mutat az időben, az asszimilációt és a félelmet próbálja erősíteni, száz évvel a gyulafehérvári kiáltvány után közveszélyesnek tekinti azokat a törekvéseket, amelyeket akkor helyénvalónak és természetesnek tekintettek” – mondta. Kelemen hozzátette: az RMDSZ azt kéri a kormánytól, hogy a jelenlegi formájába ne fogadja el ezt a stratégiát, álljon el attól is, hogy ezeket a diszkriminatív és korlátozó rendelkezéseket törvénybe foglalja. Az RMDSZ hasonlóan aggasztónak minősítette az egyházi visszaszolgáltatások terén történő intézményi vizsgálódást is. „Ez a folyamat a törvényszegés árnyékába helyezi az egyháziakat, akadályozza a visszaszolgáltatást, ezen túl pedig elindíthatja a visszaállamosítást is huszonöt évvel a kommunista rezsim bukása után” – jelentette ki a szövetségi elnök. Borbély László politikai alelnök az alapszabályzat módosításairól és a teendőkről beszélt. „Az RMDSZ alapszabályzatába 1993 óta nem vittünk be radikális változásokat. Voltak ugyan finomítások, de mindvégig a folytonosság, a következetesség jellemezte elképzeléseinket. És sokáig azt hittük, hogy nincs visszaút, a romániai intézmények megerősödtek, és a jogok, amelyeket a romániai magyarság kivívott magának, nem vonhatók vissza. Most viszont arra ébredünk, hogy vissza akarják venni azokat a területeket, épületeket, amelyeket a romániai magyar közösség jogosan visszakapott. Ha ma kellene a földtörvényről tárgyalni, nem tudom sikerülne-e meggyőzni a többséget arról, hogy a közbirtokosságaink megkapják, ami nekik jár. Tehát nem, hogy nem szabad hátradőlnünk, de meg kell találnunk a módját annak, hogy az Európai Tanács, az Európai Parlament ismét kiemelt figyelmet szenteljen a romániai magyar közösségnek, hiszen látjuk a televíziós műsorokban, egyes pártok politikai programjaiban, hogy ismét összefogni készülnek ellenünk" - mondta el. Az elkövetkező évekre való felkészülésről Kovács Péter főtitkár elmondta, a szövetségen belüli struktúrák újratervezésről az elmúlt időszakban számos beszélgetést, konzultációt, műhelymunkát szerveztek, amely alapján körbevonalazódik az az irány, amelyen a jövőben haladni szeretne az RMDSZ, a megerősödésért. "Az az alapszabályzat-módosító javaslat, hogy a Főtitkárságot Ügyvezető Elnökségnek kereszteljük vissza, nem elég, nem ér semmit, ha e mögé nem tudunk tartalmat állítani. Az egyik ilyen új tartalom pedig, a belső kommunikáció megerősítése kell legyen, a szervezetépítés – különös tekintettel a városi szervezetinkre” – sorolta a szövetség prioritásait Kovács Péter, hozzáfűzve, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a politikai tervezésre, és koordinációra, a közpolitikai munkába hangsúlyosabban be kell vonni a szakmai szervezeteket, ugyanakkor kommunikációs szinten is erősítésre van szükség, legyen az média-, közösségi- vagy román nyelvű kommunikáció. "A társadalomszervezés továbbra is kulcsfontosságú kell maradjon, ugyanakkor a humánerőforrás-managmentet újra kell gondolnunk, valamint a monitoring, a számonkérés, és a tudásátadás folyamatait" – nyomatékosított beszédében a Főtitkárság vezetője. A további felszólalók között volt Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő, aki az előző napi sikeres négy rétegtalálkozóra utalva elmondta: a szövetség fontosnak tartotta az oktatással, a mezőgazdasággal, az örökségvédelemmel és a vállalkozásokkal kapcsolatos tanácskozások megszervezését, mert munkája során nem csak a máról, hanem a jövőről is gondoskodnia kell, ezáltal megteremtve a megmaradás feltételeit a jövő nemzedék számára. Cseke Attila parlamenti képviselő a Partium frakció álláspontját ismertette a Kelemen Hunor szövetségi elnök által bemutatott újratervezésről. Rámutatott: az RMDSZ és a választópolgárok közötti kapcsolatot meg kell erősíteni, a problémákra csak a személyes kapcsolattartás lehet válasz. „Az elmúlt heti, a romániai magyar közösségre nézve sértő, megbélyegző és mondvacsinált veszélyt tartalmazó belügyminisztériumi közvitára bocsátott stratégiát nagyon sok mindennel meg lehet kontrázni, de egy biztos, ez nem felel meg az uniós követelményeknek” – zárta beszédét Cseke. A választási törvényekről szóló vita eredménye minden bizonnyal meghatározza a 2016-os évet – vezette fel hozzászólását Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, aki a kérdéskört a szórványközösségek szempontjából elemezte. „Amikor a parlamenti választási törvényről beszélünk, ne feledjük hozzátenni, hogy az RMDSZ három és hét évvel ezelőtt is elmondta, hogy orosz rulettként fog működni. Mindenkinek rossz volt ez a törvény, de mindenekelőtt a szórványközösségeknek volt a leghátrányosabb, ugyanis elvette az esélyt, hogy parlamenti képviselet elérésében reménykedhessenek. Az arányosság elvét, amelyet parlamenti frakcióink is fenntartanak, és a visszaosztási módszert, bár még nem lehet pontosan tudni, hogy fog működni, mi a szórványban nagy bizalommal fogadjuk. Ugyanígy érzünk az önkormányzati választások esetében is, ahol három százalékos választási küszöböt javasoltak képviselőink, örültünk volna, ha ez nemcsak a megyei tanácsokra, hanem a helyi önkormányzatokra is vonatkozna" – fogalmazott. Utalva Kelemen Hunor brassói nyilatkozatára, mely a szórvány és a tömbmagyarság egységét szorgalmazta, Winkler Gyula, a Szórvány frakció vezetőjeként csatlakozott a korábban felszólaló Cseke Attilához, aki a Partium frakció nevében az erdélyi magyar közösség belső szolidaritásának szükségességéről beszélt. Az EP-képviselő megköszönte a Gazdasági Tanács konzultációját az RMDSZ gazdasági programja kapcsán, mint mondta, jó a program, de két év eltelte után árnyalataiban, prioritásaiban szükség lesz frissítésre. "Infrastruktúra, mezőgazdaság, energia, turizmus területein nem változnak a program hangsúlyai, de plusz árnyalatokat adnak a javaslatok, amelyeket a kongresszusi küldöttek elé terjesztenek" – mondta Winkler Gyula, aki utalt arra is, hogy az új Adótörvénykönyv kapcsán is szükség lesz további konzultációra. Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke a Tulipán frakció képviseletében szólalt fel. „Amikor a kongresszusra készülünk, arról is beszélnünk kell, hogy a visszatekintésen túl a tervezésre is időt kell szánni. Talán a legfontosabb dolog, amelyet célként kell megfogalmaznunk: a következő helyhatósági választás alkalmával a Szövetségnek meg kell őriznie azokat a döntéshozatali tisztségeket, ahol jelenleg is tevékenykedik, ugyanakkor újakat kell szereznie ott, ahol az elmúlt időszakban kiszorult” – fogalmazott Szabó Ödön, aki arra is rámutatott: az elmúlt huszonöt évben az önkormányzati választásokon való sikeres szereplés az ezt követő parlamenti helyek megszerzésének biztos alapját jelentette. Antal Lóránt, a MIÉRT új elnöke az egy héttel ezelőtt zajló országos küldöttgyűlésre reflektált felszólalásában: „a Magyar Ifjúsági Értekezlet küldöttei szinte kétharmados többséggel arra tették le a voksukat, hogy csak együtt tudunk erősek lenni. Igazolódni látszik, hogy nincsenek háborúk a régiók között, csak egy egészséges verseny van, ami fejlődést eredményez.” Hangsúlyozta: Kolozsvár-központú MIÉRT-re van szükség, hiszen a szövetség megyei, területi szervezetei gyakran panaszkodnak arra, hogy sok fiatal kerül úgy egyetemistaként Kolozsvárra, hogy a tanulmányai befejeztével már nem költözik haza, így pedig nehezebben tudják őket az otthoni programokba bevonni. „2014 Romániájában nem csak egy felvetés, hogy a bűnözésellenes szervek bármikor meghurcolhatnak valakit azért, mert kisebbségi jogokról beszél. Baj van a rendszerrel akkor, amikor a szenátusban olyan törvényjavaslattal állnak elő, miszerint büntetni kellene azokat, akik akár az autonómiát mint fogalmat a szájukra veszik” – ismertette Klárik László-Attila szenátor, aki a Székelyföld frakciót képviselte felszólalásában. A szenátor példájával a demokrácia veszélyeztetettségére hívta fel az ülésen jelenlévők figyelmét, ugyanakkor az érdekérvényesítés terén a még hangsúlyosabb fellépésre szólította fel a szövetség politikusait. (rmdsz-tájékoztató, mti) Tranisndex.ro 2015. március 30.Az elmaradó önvizsgálatMegszűnik a politikai alelnöki tisztség, a főtitkárság visszaalakul ügyvezető elnökséggé. Nem szabad hátradőlnünk, mondja ismét, ki tudja, hányadszor Borbély László. Meg kell találni azt az irányvonalat, amely a közösség számára azt bizonyítja, megbízhat az RMDSZ-ben – sorolja a tennivalókat Kelemen Hunor. A Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi történéseiből viszont éppen az hiányzik, ami a bizalom helyreállításához vezető út első állomása: az őszinte szembenézés az elmúlt időszakban elkövetett hibákkal, az önvizsgálat. Mert az teljesen világos: úgy nem lehet visszanyerni a közösség bizalmát, ha a szövetség egyik emblematikus arca menekül az ügyészségi vizsgálat elől, és valósággal könyörög a román parlamentben mentelmi jogának megőrzéséért. Az sem szolgálja az ügyet, ha az RMDSZ szenátorai – mint azt román sajtóbeszámolók írták – valóban Dan Şova kiadatása ellen szavaztak. Azt jelzi ez a két eset, semmit sem értett meg az RMDSZ abból, ami tavaly történt az államfőválasztás második fordulójában, továbbra is látszatintézkedésekkel válaszol a valós megújulás, a felelősségre vonás iránti közösségi igényre, a politikai elit feddhetetlenségére irányuló, egyre határozottabb lakossági elvárásra. Ráadásul mind újabb botrányok robbannak az RMDSZ háza táján is: legutóbbi főszereplője a szövetségi elnök sajtóirodájának vezetője – normálisan működő demokráciában, megfelelő számonkérési mechanizmusok esetén ez igen kínosan érintené főnökét, Kelemen Hunort is. Igencsak vitatható tehát a magyar honatyák magatartása a közösség által figyelemmel kísért, erkölcsi szempontból üzenetet hordozó ügyekben, miközben igen gyorsan és egységesen léptek fel például főnökük védelmében, miután Sepsiszentgyörgyön a március 15-i nemzeti ünnepen részt vevő tömeg egy része kifütyülte Kelemen Hunort. Alighanem az RMDSZ-en belül is érzékelik a bajt, nem véletlenül beszél a szövetségi elnök a bizalom el- vagy visszanyeréséről, a regionális alternatív küszöb bevezetéséről szóló javaslat pedig arról tanúskodik: számolnak azzal a lehetőséggel, hogy jövőre nem érik el az 5 százalékot. Csakhogy e javaslat egyúttal azt is jelzi, nem a megújulást választja az RMDSZ, politikai alkuk révén inkább a játékszabályokat igazítaná megtépett nimbuszához. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. március 30.Zilahon szervezték meg a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülését"Huszonöt éves értéket kell megőriznünk a következő huszonöt évre. Az áprilisi kongresszus előtt az RMDSZ számára a legnagyobb kihívás, hogy megtalálja azt az irányvonalat, amely a közösség számára azt bizonyítja, hogy megbízhat bennünk, hiszen mi vagyunk az egyetlen szövetségese. Nekünk magunknak is meg kell változnunk ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni a támogatottságunkat, hogy akkor, amikor – választások előtt – az emberek bizalmát kérjük, ne a társadalomnak azt a jelenlegi kilátástalanságát erősítsük, ami a képviseletet veszélybe sodorhatja. A kongresszus a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy ezeket a jó megoldásokat megtaláljuk" – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának zilahi ülésén, amelyen azokról az aktuálpolitikai kérdésekről is beszélt, amelyek a következő időszak érdekvédelmi munkájának körülményeit és eszközeit meghatározzák. Az RMDSZ a kongresszus előtt zajló alapszabályzat- módosító vitán a szervezet mozgalmi jellegét is meg szeretné erősíteni, az áprilisi tisztújító eseményre ugyanakkor az alapos vitákat lehetővé tévő programdokumentumok kidolgozásával is készül a szövetség. Ezekben a különböző közpolitikák, az oktatás és a nemzetpolitika terén határozzák meg a teendőket, azt az irányt, amelyben a következő években haladnia kell a romániai magyar érdekvédelemnek – foglalta össze Kelemen Hunor a kongresszus előtti történéseket. "Az egyéni választókerületes választási rendszerről mi már akkor elmondtuk, hogy nem lesz működőképes, amikor a törvény kidolgozása zajlott. Két választás után bebizonyosodott, hogy a változást hirdető demagógia kudarcos, nem működik ez a rendszer, nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, aki arról is tájékoztatta a szövetségi képviselőket, hogy a kétfordulós önkormányzati választásokat azért nem támogatta a szövetség a törvényhozásban, mert olyan politikai alkuk megkötésére ad lehetőséget, amelyek teljes bizonyossággal nem a választó érdekeit szolgálják, hátrányosak az etnikai érdekérvényesítés szempontjából is, ezért is kedvező, hogy a következő választásokon is egyfordulós a polgármesteri megmérettetés. "A megyei tanácselnökök testületen belül történő megválasztásának felvetésekor tartózkodott az RMDSZ, mert úgy látjuk, hogy nem hoz negatívumokat, és kedvező lehet bizonyos magyarlakta megyékben. Ugyanakkor ragaszkodunk az önkormányzati választási küszöb 3 százalékra való csökkentéséhez, mert ez különösen szórványban – Brassótól Besztercéig, Temestől Hunyadig – lehet számunkra nagyon előnyös" – tette hozzá Kelemen Hunor, és azt is hangsúlyozta: a parlamenti választások kapcsán az RMDSZ az arányos képviselet biztosítására az alternatív küszöb mellett foglalt állást, és azt is kulcsfontosságúnak tartja, hogy a szórvány töredékszavazatait egy országos lista révén tegyék hasznos szavazatokká, mert ez nemcsak a magyarság képviseletét biztosítja, hanem a véletlenszerűséget is kizárja a mandátumszerzéskor. "Nekünk a jelenlegi kilátástalan társadalmi közhangulatban is oda kell figyelnünk ezekre a távlati szempontokra, amelyeken az érdekképviselet jövője múlhat" – fogalmazott az RMDSZ elnöke, aki politikai tájékozatójában az új párttörvényről és pártfinanszírozási törvényről azt mondta: annak tanúbizonyságai, hogy a hazai társadalom egyik szélsőségből a másikba esik, nem találja az arányokat, a középutat. Kelemen Hunor arra a többség–kisebbség viszonyát szabályozó megállapodás-javaslatra is kitért, amely az intézményi garanciákat, a megszerzett jogok visszavonhatatlanságát biztosíthatja a magyarság számára egy bizonytalan és változó világban. "Nem hagyhattuk szó nélkül a belügyminisztérium közbiztonsági stratégiáját sem, amelynek mögöttes gondolkodását, logikáját aggasztónak és elfogadhatatlannak tartjuk, hiszen az autonómiáért való békés utcai megmozdulásokat veszélyforrásként állítja be. Ez visszafelé mutat az időben, az asszimilációt és a félelmet próbálja erősíteni, száz évvel a gyulafehérvári kiáltvány után közveszélyesnek tekinti azokat a törekvéseket, amelyeket akkor helyénvalónak és természetesnek tekintettek" – hangsúlyozta Kelemen Hunor, és azt is hozzátette: az RMDSZ azt kéri a kormánytól, hogy a jelenlegi formájában ne fogadja el ezt a stratégiát, álljon el attól is, hogy ezeket a diszkriminatív és korlátozó rendelkezéseket törvénybe foglalja. Az RMDSZ hasonlóan aggasztónak minősítette az egyházi visszaszolgáltatások terén történő intézményi vizsgálódást is. "Ez a folyamat a törvényszegés árnyékába helyezi az egyháziakat, akadályozza a visszaszolgáltatást, ezen túl pedig elindíthatja a visszaállamosítást is huszonöt évvel a kommunista rezsim bukása után" – jelentette ki a szövetségi elnök. Ismét összefogni készülnek ellenünk Szombati, SZKT-ülésen elhangzott felszólalásában Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kiemelte: a szövetség jövőjét illetően fontos, hogy az áprilisi kongresszuson milyen üzeneteket kíván megfogalmazni mind a következő évekre vonatkozó programja, mind pedig az alapszabályzata kapcsán. "Az RMDSZ alapszabályzatába 1993 óta nem vittünk be radikális változásokat. Voltak ugyan finomítások, de mindvégig a folytonosság, a következetesség jellemezte elképzeléseinket. És sokáig azt hittük, hogy nincs visszaút, a romániai intézmények megerősödtek, és a jogok, amelyeket a romániai magyarság kivívott magának, nem vonhatók vissza. Most viszont arra ébredünk, hogy vissza akarják venni azokat a területeket, épületeket, amelyeket a romániai magyar közösség jogosan visszakapott. Ha ma kellene a földtörvényről tárgyalni, nem tudom, sikerülne-e meggyőzni a többséget arról, hogy a közbirtokosságaink megkapják, ami nekik jár. Tehát nemhogy nem szabad hátradőlnünk, de meg kell találnunk a módját annak, hogy az Európai Tanács, az Európai Parlament ismét kiemelt figyelmet szenteljen a romániai magyar közösségnek, hiszen látjuk a televíziós műsorokban, egyes pártok politikai programjaiban, hogy ismét összefogni készülnek ellenünk" – fogalmazott Borbély László, aki beszédében szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ vezető politikusai között. "Én már több mint egy éve eldöntöttem, hogy áprilistól nem vállalok újabb mandátumot politikai alelnökként, de számomra nagy megtiszteltetés volt ez a tisztség, ez a csapat, és továbbra is drukkolok az RMDSZ-nek, a romániai magyarságnak. Ez a mi csapatunk, ezzel a csapattal fogok én továbbmenni, ez a csapat képes arra, hogy 2016-ban felmutassa azokat az értékeket, amelyek egy erős képviseletet jelentenek a romániai magyarság számára. Bízom abban, hogy amit 25 évvel ezelőtt néhányan elképzeltünk, az új generációk tovább tudják vinni" – tette hozzá Borbély. A szervezetépítés és társadalomszervezés továbbra is prioritás ,,Harmonikus környezetben élünk, egy olyan környezetben, ahol magyarokként veszélyforrásként tekintenek ránk, olyan környezetben dolgozunk, ahol mások messziről megüzenik nekünk, hogy nincs magyarkérdés Romániában, hogy ez a kérdés megoldódott. Olyan harmonikus környezetben élünk, ahol az igazságszolgáltatás az utcán, a médiában történik, ahol, ha lebénul a közigazgatás, legyen az helyi vagy központi szinten, senki nem meri vállalni a felelősséget döntéséért, ahol az egyházi restitúciót hitelteleníteni, ellehetetleníteni, leállítani próbálják. Ebben a környezetben kell nekünk újratervezni, a céljainkat soha el nem felejtve új utakat bejárva a hatékonyabb szövetségért" – hangzott el Kovács Péter főtitkár felszólalásában a szombati SZKT-n. Az elkövetkező évekre való felkészülésről a főtitkár elmondta, a szövetségen belüli struktúrák újratervezéséről az elmúlt időszakban számos beszélgetést, konzultációt, műhelymunkát szerveztek, amely alapján körbevonalazódik az az irány, amerre a megerősödésért a jövőben haladni szeretne az RMDSZ. ,,Az az alapszabályzat-módosító javaslat, hogy a Főtitkárságot Ügyvezető Elnökségnek kereszteljük vissza, nem elég, nem ér semmit, ha emögé nem tudunk tartalmat állítani. Az egyik ilyen új tartalom pedig a belső kommunikáció megerősítése kell legyen, a szervezetépítés – különös tekintettel a városi szervezeteinkre" – sorolta a szövetség prioritásait Kovács Péter, hozzáfűzve: nagyobb hangsúlyt kell fektetni a politikai tervezésre és koordinációra, a közpolitikai munkába hangsúlyosabban be kell vonni a szakmai szervezeteket, ugyanakkor kommunikációs szinten is erősítésre van szükség, legyen az média-, közösségi vagy román nyelvű kommunikáció. ,,A társadalomszervezés továbbra is kulcsfontosságú kell maradjon, ugyanakkor a humánerőforrás-menedzsmentet újra kell gondolnunk, valamint a monitoring, a számonkérés és a tudásátadás folyamatait is" – nyomatékosított beszédében a Főtitkárság vezetője. A magyar közösség belső szolidaritása szükséges A választási törvényekről szóló vita eredménye minden bizonnyal meghatározza a 2016-os évet – vezette fel hozzászólását Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, aki a kérdéskört a szórványközösségek szempontjából elemezte. "Amikor a parlamenti választási törvényről beszélünk, ne feledjük hozzátenni, hogy az RMDSZ három és hét évvel ezelőtt is elmondta, hogy az orosz rulettként fog működni. Mindenkinek rossz volt ez a törvény, de a leghátrányosabb a szórványközösségek számára volt, ugyanis elvette az esélyt, hogy parlamenti képviselet elérésében reménykedhessenek. Az arányosság elvét, amelyet parlamenti frakcióink is fenntartanak, és a visszaosztási módszert, bár még nem lehet pontosan tudni, hogy fog működni, mi a szórványban nagy bizalommal fogadjuk. Ugyanígy érzünk az önkormányzati választások esetében is, ahol háromszázalékos választási küszöböt javasoltak képviselőink, örültünk volna, ha ez nemcsak a megyei tanácsokra, hanem a helyi önkormányzatokra is vonatkozna" – fogalmazott. Utalva Kelemen Hunor brassói nyilatkozatára, mely a szórvány és a tömbmagyarság egységét szorgalmazta, Winkler Gyula, a Szórvány frakció vezetőjeként csatlakozott a korábban felszólaló Cseke Attilához, aki a Partium frakció nevében az erdélyi magyar közösség belső szolidaritásának szükségességéről beszélt. Az EP-képviselő megköszönte a Gazdasági Tanács konzultációját az RMDSZ gazdasági programja kapcsán, mint mondta, jó a program, de két év eltelte után árnyalataiban, prioritásaiban szükség lesz frissítésre. "Infrastruktúra, mezőgazdaság, energia, turizmus területein nem változnak a program hangsúlyai, de pluszárnyalatokat adnak a javaslatok, amelyeket a kongresszusi küldöttek elé terjesztenek" – mondta Winkler Gyula, aki utalt arra is, hogy az új adótörvénykönyv kapcsán is szükség lesz további konzultációra. (Forrás: RMDSZ-tájékoztató) Népújság (Marosvásárhely) 2015. március 30.Regionális alternatív választási küszöböt akar az RMDSZAz RMDSZ olyan alternatív küszöböt iktatna be a készülő román választójogi törvénybe, amely akkor is biztosítaná a regionális pártok parlamenti jelenlétét, ha nem lépik át a jelenlegi ötszázalékos küszöböt. Erről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélt a szövetség kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati zilahi ülésén, amelyen megvitatták a szövetség programjához és alapszabályához érkezett módosító javaslatokat is – tájékoztat az MTI. A politikus elmondta, hogy azoknak a regionális pártoknak és politikai szervezeteknek is biztosítanák a parlamentbe jutást, amelyek legalább négy megyében húsz százalék fölötti eredményt érnek el. Hangsúlyozta: az alternatív küszöbre azért van szükség, hogy az erdélyi magyarság semmilyen körülmények között se maradjon parlamenti képviselet nélkül. Amint arról beszámoltunk, csütörtökön Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt stratégiai bizottságának elnöke is hasonló tervezetről számolt be. Az EMNP úgynevezett „természetes választási küszöb” bevezetését javasolja: ez a küszöb azoknak a pártoknak a bejutását is biztosítaná a parlamentbe, amelyek országosan nem érik ugyan el az ötszázalékos támogatottságot, de valamely megyében egy mandátumhoz elégséges szavazatot kapnak. Az RMDSZ-elnök fontosnak tartotta, hogy elvi egyetértés mutatkozik Bukarestben az arányos képviselet megőrzésének tekintetében, és az RMDSZ-nek azt a felvetését is sikerült elfogadtatni a szakbizottságban, hogy a legkisebb megyéknek se legyen kettőnél kevesebb szenátora, és négynél kevesebb képviselője. A szövetség azt is javasolta, hogy a töredékszavazatok összesítésével elnyert mandátumokat ne a megyei, hanem egy országos jelöltlistáról osszák ki a pártoknak. Hozzátette, ezzel el lehetne kerülni, hogy a szórványmegyék helyett a Kárpátokon kívüli megyékben nyerjen egy-egy mandátumot az RMDSZ. Kelemen Hunor azt is elmondta, az önkormányzati választásokat szabályozó törvényben az RMDSZ háromszázalékosra szeretné csökkenteni a megyei önkormányzati testületekbe való bejutás küszöbét. Ez újra önkormányzati pozíciókat biztosíthatna a szövetségnek azokban az erdélyi megyékben, ahol szórványban él a magyarság. Az SZKT megvitatta az RMDSZ alapszabályához beérkezett módosító javaslatokat. Támogatta azt a javaslatot, hogy szűnjön meg a politikai alelnöki tisztség, és a főtitkárságot alakítsák vissza ügyvezető elnökséggé. A politikai alelnöki tisztséget jelenleg betöltő Borbély László felszólalásában emlékeztetett arra, hogy már egy évvel ezelőtt bejelentette, 2016-tól nem kíván újabb parlamenti képviselői mandátumért versenybe szállni. A szövetség áprilisi kongresszusán az SZKT véleményezésével bocsátják majd szavazásra a módosító javaslatokat, és a korábbi kongresszusok tapasztalatai alapján általában azokat fogadják el, amelyeket az SZKT is támogatott. Krónika (Kolozsvár) 2015. április 2.Kelemen Hunor: Markó Attila döntése bátor és korrekt„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bízik Markó Attila ártatlanságában és szolidáris vele. Úgy, ahogy eddig is, ezután is támogatni fogja őt, lehetőségei és eszközei függvényében. Bízom abban, hogy ami ezekben a napokban történik, nemcsak Markó Attilával, hanem a visszaszolgáltatási folyamatok helyzetével, nem azért történik, és nem azt hivatott elérni, hogy leállítsák azt a restitúciót, ami még nem fejeződött be. Ugyanakkor abban is bízom, hogy nem próbálnak újabb államosítási kísérleteket tenni a már visszakapott ingatlanok esetében” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök Bukarestben azt követően, hogy Markó Attila eljuttatta parlamenti képviselői mandátumról való lemondását az alsóháznak. Szabadság (Kolozsvár) 2015. április 3.Markó Attila: Románia nem jogállam„Számomra Románia jogállamisága már a Mikó-döntéssel együtt megszűnt, nem beszélve arról, hogy ezzel egyidőben úgy kérték az előzetes letartóztatásomat, hogy az ügyészek eleve tudták, hogy nem vettem részt az inkriminált ülésen” – szögezi le egy nyílt levélben Markó Attila, az RMDSZ tisztségéről szerdán lemondott képviselője, az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Testület (ANRP) restitúciós bizottságának korábbi tagja, akit illegális kárpótlási ügyek miatt három rendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsít az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). „Túl erős az igazságérzetem és túl erős az igazságtalansággal szembeni ösztönös ellenkezésem, mintsem elfogadjam, hogy egy ügyészségnek az igazságszolgáltatás szent nevében joga van visszaélni, meghurcolni, tévéshow-t kreálni, nyilvánosan felakaszttatni. Én azt választottam, hogy nem fogok a visszaélések sorozatát elművelő ügyészség karjaiba rohanni, hogy elnémítsanak, hogy elvegyék tőlem azt a lehetőséget, hogy ország-világ előtt kimondjam az igazságot. Ha másképp tettem volna, akkor nem látta volna senki a Bica-ügy jegyzőkönyveit, nem írhattam volna le több ízben is a véleményemet blogbejegyzésekben, és nem létezne ez a levél sem. Viszont ebben a vívódásomban, harcomban azt tapasztaltam, hogy ez az állapot nem tesz jót senkinek. Ezért vállaltam azt, hogy ezzel a lépéssel feloldom az általam másokra is nehezedő nyomást” – indokolja a politikus a lemondását. Markó ugyanakkor hangsúlyozza: lemondása nem változtat az ártatlanságán. „Azt változatlanul fenntartom, és a magam eszközeivel harcolni is fogok érte, és lennie kell az Európai Unióban olyan igazságszolgáltatásnak, mely ezt el is fogja ismerni. Ezzel azoknak válaszolok, akik azzal vádolnak, hogy kivonom magam az eljárás alól. És ehhez hozzáteszem rögtön azt is, hogy megkeresem a módját annak, hogy felelősségre vonják mindazokat, akik egy beteg igazságszolgáltatást működtetnek, bűncselekmények hiányában elítélnek, vagy megalapozatlanul akarnak letartóztatni. De ide egy olyan parlamentre is szükség lesz, amely meghozza azokat a törvényeket, amelyek az igazságszolgáltatás függetlensége és hatékonysága csorbítása nélkül gátat vethetnek a visszaéléseknek” – fogalmazott Markó. A politikus szerint az RMDSZ válláról „nagy terhet vett le” a lemondása. „Számomra egyértelmű, hogy ebben a közhangulatban képtelenség naponta elmondani, hogy Markó Attila ártatlan. Mert sajnos egy olyan manipulált közhangulat alakult ki, melyben már senkit sem érdekel valakinek az ártatlansága, amíg olyan szépen mutat a bilincs a tévében. A vádiratok megírása előtt bekövetkező nyilvános akasztások korában nem az az első gondolatunk, hogy »állj meg vándor, ez egyelőre még csak egy puszta vád, a bíróság fogja majd eldönteni«, hanem sokkal inkább az, hogy »helyes, vesszen a férgese, valamit biztos csinált, ha piszkálják«. Egyszer tehát lövünk, utána kérdezünk. Még akkor is, ha valóban vesznie kell a férgesének, félre kell állítani azokat, akik közpénzt lopnak, akik csalnak és gúnyt űznek azokból, akiknek szavazataiért időszakonként könyörögnek. Igen, így van: nem ilyen képviselőkre, politikusokra van szükség. De meg kell találjuk a módját annak, ne kollektív megbélyegzés útján érjük el a megtisztulást, főleg ne olyan megbélyegzéssel, amely képtelen meglátni az ártatlanságot” – mutat rá Markó Attila. Eközben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke leszögezte: a szövetség bízik Markó Attila ártatlanságában és bátor, korrekt döntésnek tartja a képviselő mandátumáról való lemondását. Mint megírtuk, a december óta Magyarországon tartózkodó Markó Attila szerdán küldte el lemondó levelét a parlament alsóházának. A parlament szerdán délután szavazott volna arról, hogy hozzájárul-e a képviselő őrizetbe vételéhez és előzetes letartóztatásához. A korrupcióellenes ügyészség a politikust három rendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsítja amiatt, hogy a román restitúciós hatóság kártérítési bizottságának tagjaként a többi taggal együtt a piaci árhoz képest túlértékelt telkek alapján ítélt meg kártérítéseket. Múlt heti blogbejegyzésében Markó Attila azt hangsúlyozta, hogy soha senkitől nem kért és nem kapott csúszópénzt, sem az egyházi javak visszaszolgáltatása, sem a kártérítések ügyében. Azt is leírta, hogy nem volt oka kételkedni a szakértők által megállapított kártérítési összegek helyességében. A dossziékat ugyanis hivatalnokok egész sora ellenőrizte és látta el a kézjegyével, mielőtt a végső döntést meghozó bizottság elé kerültek volna. Markó Attilát tavaly novemberben már három évi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumnak a református egyház részére történt visszaszolgáltatása miatt. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2015. április 9.Kelemen az egyetlenMegy, mint a karikacsapás Az elmúlt hetekben zajló küldöttállítási folyamat lezárult, ennek eredményeként az RMDSZ 12. kongresszusán 778 szavazati joggal rendelkező küldött vesz részt, a szövetségi elnöki tisztségért egyedül Kelemen Hunor indul – számolt be Kovács Péter kongresszusi biztos. Az Újratervezés szlogennel fémjelzett eseménynek a kolozsvári Diákművelődési Ház ad otthont április 17–18-án, itt fogják eszerint Kelemen Hunort egyöntetűen vagy elsöprő többséggel újraválasztani. „A Kongresszuson 383 küldött korporatív mandátummal rendelkezik, vagyis olyan tisztséget tölt be, amely által hivatalból vehet részt az eseményen. Ezek a személyek a Szövetségi Képviselők Tanácsának és a Főtitkárság tagjai, illetve RMDSZ-es megyei tanácsalelnökök, polgármesterek és városi alpolgármesterek. A választott mandátumok száma 395, a nevesítést a megyei/területi szervezetek, a platformok, illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Nőszervezet tették meg”– tájékoztatott az RMDSZ főtitkára. Kovács Péter kongresszusi biztos elmondta, a jelöltállítási folyamat során nem iktattak óvásokat, Kelemen Hunor szövetségi elnök jelöltségét pedig a Szövetségi Szabályzat Felügyelő Bizottság (SZSZFB) elfogadta, a procedúra a szabályoknak megfelelően zajlott. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. április 9.Nagy Debreczeni Hajnalka-ügy: pártkatonák parkolópályája a közmédia?Már a DNA is vizsgálódik a Nagy Debreczeni Hajnalka RMDSZ-elnöki sajtótanácsosnak a közszolgálati médiában betöltött tisztségei körül. Debreczeni ugyanis rádiós munkavégzés nélkül jutott évi közel 10 ezer eurónyi jövedelemhez a Kolozsvári Rádiótól. vi 44 ezer lejt keresett a Kolozsvári Rádió alkalmazottjaként Nagy Debreczeni Hajnalka, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sajtótanácsosa, a Román Televíziótársaság (SRTV) vezetőtanácsi tagja úgy, hogy soha sem jelentkezett munkavégzésre a kolozsvári rádiós szerkesztőségben. Az alaphírt a Ziarul de Cluj kolozsvári napilap közölte az ügyben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynál (DNA) feljelentést tevő Vasile Luca kolozsvári rádiós által szolgáltatott adatokra hivatkozva. A lap közli azt a dokumentumot is, amely alapján az Országos Rádiótársaság három hónappal meghosszabbította Nagy Debreczeni Hajnalka áthelyezését a közszolgálati televíziótól a rádió magyar szerkesztőségébe. A román szerkesztőség munkatársa, Vasile Luca kollégái körében érdeklődött, ismeri-e valaki Debreczenit? Ekkor derült ki: úgy szerepelt az intézmény bérlistáján, hogy az elmúlt évben senki nem látta a kolozsvári szerkesztőségben, semmilyen hangzó anyaggal nem járult hozzá a rádió műsorkínálatához. Az ügyben egyelőre senkit sem sikerült megszólaltatni a Kolozsvári Rádióvezetői közül. Az egyértelműen jogsértő helyzet feloldására április 3-án Nagy Derbreczeni Hajnalka a Facebookközösségi portálon bejelentette: lemond a román közmédiában betöltött állásáról. Úgy fogalmazott, döntésének nincsenek jogi vagy adminisztratív okai, munkájával kapcsolatban semmiféle összeférhetetlenség nem merül fel. „Ennek ellenére azt gondolom, szükséges feloldanom azt a helyzetet, amely fölösleges támadási felületet nyitott az RMDSZ és a szövetségi elnök irányába” – áll a közleményben. A Transindex portálnak Nagy Debreczeni Hajnalka úgy nyilatkozott, a rádiónál a feladata a területi stúdiókkal való kapcsolattartás, stratégiák elkészítése, sajtómonitoring, illetve egyéb kisebbségi csoportokkal való kapcsolattartás volt, aminek folyamatosan eleget is tett. Szerinte esetében semmiféle összeférhetetlenség nem áll fenn, mivel nem RMDSZ-tag, és „egyébként az RMDSZ nem párt”, az 1994/41-es törvényben megfogalmazott korlátozások pedig a tartalomgyártásban részt vevőkre vonatkozik. Az üggyel foglalkozó Átlátszó Erdély oknyomozó portál szerint viszont az említett jogszabály két paragrafusa alapján Debreczeni törvénytelenséget követett el, másrészt a közszolgálati médiában do lgozó személyek nem lehetnek párttagok. Debreczeni azon érvelése, miszerint ő nem RMDSZ-tag – miközben az RMDSZ első emberének sajtós arca – minimum meglepő. A törvény amúgy kimondja: az alkalmazottaknak tilos részt venni más rádió- vagy televíziótársaságok vezetőségében, sőt, végrehajtó tisztségük sem lehet. Az oknyomozó blog állítása szerint Nagy Debreczeni Hajnalka munkaviszonya nem egyedülálló: a közszolgálati médiában a politikai pártok „parkoltatják” az embereiket, ellenzékben így biztosítanak jól fizető, biztos állást azoknak, akiknek a munkájára igényt tartanak. Az RMDSZ-elnök tanácsosa azonban nem csak rádiósként jutott átlagbér fölötti jövedelemhez a közszolgálati médiából. A 44 ezer lejes évi rádiós fizetség mellett tavaly 27 ezer lejt keresett a Román Televíziótársaság igazgatótanácsi tagjaként. Ezt a tisztséget férje, Nagy Zoltán Levente államtitkári kinevezése óta látja el, akinek le kellett mondania erről. A Kolozsvári Rádiónál dolgozó, és a közszolgálati média működését jól ismerő kolozsvári újságíró az Erdélyi Naplónak névtelenül nyilatkozva, úgy fogalmazott: mind a tévé, mind a rádió magyar szerkesztőségei mindig is ki voltak szolgáltatva az RMDSZ-nek. Kelemen Hunor jelenlegi RMDSZ-elnök is a Kolozsvári Rádióban kezdte pályafutását, állását kilencvenes évekbeli távozása után is hosszú évekig fenntartották. Helyébe mindig csak meghatározott időtartamra lehetett új munkatársat alkalmazni. A szerkesztőség magyar vezetői kénytelenek voltak belemenni a párt játékaiba, amiért cserében az RMDSZ kiállt mellettük, és biztosította fenntartásukat. Egyelőre a kolozsvári magyar szerkesztőség vezetői is elzárkóznak a kommunikációtól a magyar sajtóval, az általános vélekedés szerint hozzáállásukkal a közszolgálati média szerepét kérdőjelezik meg. Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2015. április 10.Csőlátás. Politikum és közszolgálatEgy fiktív funkcióért fizetését évekig felvevő televíziós szerkesztő körül nemrég kirobbant botrány (Debreczeni Hajnal, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sajtóirodájának vezetőjéről van szó – szerk. megj.) egy sokkal mélyebb problémára hívja fel a figyelmet. A közszolgálati rádió és televízió igazgatótanácsának tagjait többek között a parlamenti pártok jelölik. A pártok leggyakrabban egy-egy velük szimpatizáló médiaszakembert választanak, akinek a hivatali eskü letétele után már a törvény szerint nem a pártot, hanem az intézményt kell szolgálnia. Az igazgatótanács tagjai nem szólhatnak bele a műsorokba, személyzeti kérdésekbe, a két médiaintézmény általános, strukturális folyamatait, a szerkezetet, a rendszer egészét illető döntéseket hoznak. Ugyanakkor a pénzügyi folyamatokat, az évenkénti beszámolókat is felülvizsgálják, majd a parlament illető bizottsága elé terjesztik. És mégis. A politikai pártok reflexei és a tévé, rádió működését irányító vezetők kiválasztásában játszott strukturális szerepük miatt az igazgatótanácsi tagok személyes befolyása nem elhanyagolható. Nem mindegy az, ha valamelyik részleg igazgatójának van támogatója az igazgatótanácsban. Így aztán működik a hoci-nesze. És a magyarok? A kilencvenes években, a médiatörvények első időszakában (addig ilyen nem létezett) az RMDSZ is ismert médiaszakembereket, sajtósokat bízott meg ezzel a feladattal, akiktől remélni lehetett, hogy a köztévé, közrádió magyar szerkesztőségeinek sorsát a szívükön viselik, az anyagi gondokat, ha kell, akár a tanács elé viszik, a magyar nyelvű műsorok adásidejét érintő intézkedéseket próbálják pozitív irányba terelni stb. No, és az egyéb műsorokban nem- egyszer előbukkanó magyarellenes hangokra van, ki felhívja a figyelmet, ha kell, tiltakozás és beadványok formájában. Aztán változtak az idők. Ahogy az erdélyi magyar politikai közélet rétegződött, a szövetségen kívül más opciók, vélemények, civil szervezetek és pártok jelentek meg, e folyamattal egy időben a közszolgálati elektronikus sajtóba küldött személyek esetében egyre fontosabb lett a szakmai kiválóság helyett a politikai megbízhatóság. Ez odáig fajult, hogy az RMDSZ olyan igazgatótanácsi tagokat is jelölt ezekre a felelős, nagy fizetéssel és aránylag kevés munkával járó feladatokra, akiknek a világon semmi közük nem volt a média világához. Nem célom a személyeskedés, de ilyen eset volt az épp most címlapsztori hősévé vált Debreczeni Hajnal jelenlegi férje, a biológus Nagy Zoltán jelölése a közszolgálati televízió igazgatótanácsába. A kinevezett magyar tanácstag elismert szakembere a denevérek életvitelének, és a verebekből írta a doktori dolgozatát, bizonyára kiváló biológus, de mi köze a denevéreknek a televízióhoz? Aztán kinevezték egy inkább hozzáillő helyre, a környezet-minisztériumba államtitkárnak. Az eltávozott tag helyét az igazgatótanácsban ilyenkor az eredeti jelöléskor is megnevezett helyettes veszi át, aki ki más lehetett, mint a feleség, aki egyben az RMDSZ elnökségi sajtótanácsosaként működött és ugyanakkor papíron a kolozsvári rádió szerkesztője volt. Nota bene: amúgy a közmédia szerkesztő státusa nem fér össze azzal, hogy valaki részt vesz egy politikai alakulat tevékenységében. Tetszik? A nagy felelősséget és szakértelmet feltételező állások osztogatásából elképesztő kiscsoportos családi játékszer lett. Az igazgatótanács egyik tagja mesélte, hogy az új, számára rokonszenves magyar hölgytag eddigi leglelkesebb tevékenysége egy erdélyi kereskedelmi televízióval kötendő, annak előnyös szerződés nyélbeütése volt. Eszembe jutott, hogy közben milyen kevés pénzből készítenek igényes műsorokat köztévés kollégáim, és közülük sokan milyen megalázóan kis fizetést kapnak. Kedves Kelemen Hunor, rádióriporter múltadra, tehetséges irodalmi kísérleteidre, a jól hangzó, de általad is elismerten blöff „transzközép” elvi alapú csoportosulás rokonszenves filozofálgatására emlékezve azt reméltem, hogy előrelépésed a szövetség élére valamilyen változást hoz az egyre inkább egypárti reflexeket felvevő parlamenti képviseletünk korábbi szűk látókörű kapcsolatrendszerén, jelölési, pályáztatási, díjosztogatási alapelvein, amelyekben a „mi emberünk”, „megbízható”, „engedelmes” stb. tulajdonságok legtöbbször felülírták a „jó, elismert szakember”, „ért a mesterséghez” stb. elvárásokat. A közmédia vonatkozásában nagyon súlyos, az erdélyi magyarság összetételét semmibe vevő magatartás az, ha egyoldalú pártérdekek érvényesülnek, hisz a közszolgálati rádió, televízió mindenkihez szól, nem lehet valamelyik párt egyoldalú szócsöve, zsebtévéje, zsebrádiója! Kedves Kelemen Hunor, volt rádiós, volt szabadgondolkodó, hová lett a nyitottság, a más vélemény, másként látás igénye, ami azt a fiatal író- és irodalmár-nemzedéket jellemezte a kilencvenes évek elején, amelynek Te is tagja voltál? Miért klónozol a pártban néhány korábbi vezetőtől örökölt, megjegecesedett kapcsolatmodelleket, miért zárkózol el az erdélyi értelmiség egy részétől csak azért, mert fontosnak tartják a véleményszabadságot, és nem pártérdekek, hanem a még itthon maradt magyarok érdekeinek a szemszögéből nézik a „központi”, bukaresti politikai mozgásokat? Egy beszélgetésben elmondtam: a politikum és a média viszonyának változását a fiatal politikus nemzedéktől remélhetjük. A Te eddigi működésedre gondolva már nem vagyok ebben elég biztos. Bár ki tudja? Hátha kerülnek olyan magyarok is a politika élvonalába, akik szeretnek vitatkozni, avagy ha Téged újraválasztanak, esetleg elgondolkozol azon, hogy ideje volna lazítanod a korábbi vezető réteg stílusának rád csavarodott köldökzsinórján. Csak az zárkózik el a más vélemények meghallgatásától, aki nem bízik saját igazában. A közszolgálati média lényegénél fogva és a törvények szerint is a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a sokoldalúság és az értékorientált műsorsugárzás letéteményese. Ennek a szellemnek az ismerete és tiszteletben tartása kellene érvényesüljön magyar politikusaink közmédiával kapcsolatos mozgásterében is. Az utóbbi időben ennek alig volt nyoma, és emiatt jöhetett létre a kiscsoportos családi homokozóra szorítkozó kinevezési játékok és az adófizetők pénzével való játszadozások sorozata. BOROS ZOLTÁN 2015. április 14.„A románok számára kézenfekvő, hogy a magyar az ellenség”Újratervezi prioritásait a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely április 17–18-án, Kolozsvárott tartja tisztújító kongresszusát. A jövőben nagyobb hangsúlyt kapnak a gazdasági-szociális problémák – mondta a Népszabadságnak adott interjúban Kelemen Hunor, az egyetlen jelölt a szövetségi elnöki posztra. A 2011-ben elnökké választott Kelemen irányításával a szövetség bonyolult időszakot hagy maga mögött. Kétszer is volt kormányon: 2012 közepén bizalmatlansági indítvánnyal távolították el a hatalomból, 2014 végén pedig – alig több mint félévi kormányzás után – önként távozott. Ekkor a szövetség vezetői úgy látták, az RMDSZ nem maradhat tagja a kabinetnek, miután az erdélyi magyarság tömegesen Klaus Johannisra, Victor Ponta miniszterelnök ellenlábasára voksolt az elnökválasztáson. – Az RMDSZ bebizonyította, hogy képes felállni, ha nem látja biztosítottnak a programja megvalósítását – mondja Kelemen Hunor a választásokat megelőző időszakra utalva. Az ellenzékbe vonulást ugyanis az is indokolta, hogy a kormány nem oldotta meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának ügyét, és nem rendezte a kisebbségi szimbólumok használatát. Ráadásul az elmúlt két évben rengeteg támadás érte a magyar nyelv- és jelképhasználatot, újabban pedig ügyészségi eljárások indultak a magyar egyházaknak visszaszolgáltatott ingatlanok ügyében. – Veszélybe kerültek az elmúlt két és fél évtizedben elért eredmények – mondja erről Kelemen Hunor, aki szerint „egyesek nemcsak megállítanák, hanem egyenesen visszafordítanák a kommunisták által elkobzott ingatlanok restitúcióját”. – Románia nem igazán rendelkezik demokratikus hagyományokkal, azonban az utóbbi években az egész régióban megfigyelhető volt a demokratikus értékek hanyatlása, a keménykezű politizálás iránti hajlam és az ellenségkép-keresés fokozódása. A románok számára pedig kézenfekvő, hogy a magyar az ellenség – magyarázza Kelemen a jelenséget, amelynek mélyebb okát a gazdasági-társadalmi problémákban és az ebből adódó csalódottságban látja. – Nagyon sok embernek nincs munkahelye. Gyakran halljuk fiataloktól, hogy nem tudnak mit kezdeni a diplomájukkal, mert nem kaptak hasznosítható képzést. Foglalkoznunk kell tehát a munkahelyekkel és a minőségi oktatással. Ezt is értem újratervezés alatt – tette hozzá. Az RMDSZ-t gyakran érte a vád, hogy kizárólag a nemzeti identitáshoz kapcsolódó kérdésekkel törődik. Arra a kérdésre, hogy a szociális-gazdasági problémák előtérbe kerülése nem jár-e a hagyományos kisebbségi kérdések hátterébe szorulásával, Kelemen Hunor nemleges választ adott, az úgynevezett magyar témák ugyanis nem kerülnek le a napirendről. Még akkor sem, ha egyes elemzők szerint nem időszerű például az autonómiáról beszélni. – Ha csak a gazdasági-szociális problémákkal törődnénk, joggal kérdezhetné bárki, hogy miben különbözik az RDMSZ egy román párttól – fejtegette. Az RMDSZ újbóli hatalomra kerülésével kapcsolatban megerősítette: voltak tárgyalások a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a szövetség vezetői között egy esetleges liberális kabinet támogatásáról, azonban a jelenlegi, szociáldemokrata (PSD) vezetésű kormány küszöbönálló bukását „kincstári optimizmusnak” minősítette. Kitérő választ adott a kérdésre, hogy miként szavazna az RMDSZ a liberálisok által beígért bizalmatlansági indítvány kapcsán. Ami az új államfővel való együttműködést illeti, Kelemen Hunor elmondta: nem lepte meg, hogy Klaus Johannis március 15-én „megfeledkezett” a magyarok köszöntéséről. – Hasznosnak tartottam volna, ha üzen a magyaroknak, de nem számítottam másra – mondta a szövetségi elnök. Népszabadság 2015. április 16.Az MPP szerint leépül UdvarhelyAzt nehezményezi a Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi szervezete, hogy a helybéliek számára nehézkes az ügyintézés a helyi polgármesteri hivatalnál, illetve hosszas az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátási ideje, valamint kifogásolják, hogy az Általános Városrendezési Terv (PUG) még mindig nem készült el. Mint mondják, mindezért a városvezetőség a felelős. „Csoda történt!” – jelentette ki Mike Levente, az MPP helyi szervezetének alelnöke, önkormányzati képviselő a szerdai sajtótájékoztatón, arra utalva, hogy többszöri kérés és felszólítás után a polgármesteri hivatal illetékesei az önkormányzati testület rendelkezésére bocsátották az engedélyeztetés alatt álló PUG-ot. Az Általános Városrendezési Terv elkészítéséből azonban – mely már több mint négy éve zajlik – egy évekkel ezelőtti fórumot leszámítva teljesen kizárták az önkormányzatot, tette hozzá Mike. „Aktívan kívántunk volna részt venni a munkában, hogy elmondjuk ötleteinket és kifogásainkat, illetve válaszokat kapjunk a tervezőtől” – magyarázta. Egyebek mellett a polgáriak arra kíváncsiak, hogy miért növelik meg aránytalanul a város belterületét, hová és mikor terveznek utakat, terelőutat építeni. „A probléma most az, hogy utólag nehéz lesz módosítani a már elkészült terven, újracsinálni meg ki tudja, ismét mennyi időbe telne” – jegyezte meg Mike. Egyébként úgy véli, a PUG elkészítése nem a mostani, hanem a városvezetőség korábbi mandátumának lett volna kiemelt feladata, hisz egy fejlődésben lévő városban ez elengedhetetlen. Ezzel szemben Udvarhely urbanisztikai képe évről évre romlik, tette hozzá. Ugyanakkor – részben a késleltetett PUG miatt is – a törvényesen megengedettnél jóval hosszabb az urbanisztikai bizonylatok, engedélyek kibocsátásának ideje: az MPP ebben kíván segíteni a lakosságnak. „Kérjük az udvarhelyieket, hogy keressék fel irodánkat, ha több mint 30 napja beadvánnyal fordultak a polgármesteri hivatalhoz, de nem kaptak választ, évek vagy hónapok óta várnak egy-egy engedélyre, aláírásra, vagy bejelentkeztek a polgármester fogadóóráira, de nem sikerült találkozniuk vele” – sorolta Gálfi Árpád, az MPP helyi elnöke. A párt hétköznapokon 10 és 14 óra között tart ez ügyben ügyfélfogadást a Kossuth Lajos utca 20. szám alatti székhelyén, de [email protected] címre is lehet írni, illetve Facebookon is elérhetők. Gálfi szerint a késésekért nem a polgármesteri hivatal urbanisztikai osztályának munkatársai, hanem Bunta Levente polgármester okolható: az MPP-sek frakcióvezetője szerint ugyanis a városvezető hónapokig nem látja el kézjegyével az asztalán halmokban álló iratcsomókat. „Főnökének, Kelemen Hunor szövetségi elnöknek marosvásárhelyi megjegyzését osztja az MPP is, miszerint dolgozni kell, polgármester úr. Dolgozni kell Udvarhelyért” – fejtette ki. A tájékoztatón Gálfi említést tett arról is, hogy az uh.ro hírportálon megjelent cikk apropóján – miszerint Benedek Árpád Csaba építkezési engedély nélkül építene házat a Mikes Kelemen utcában – felkérik az alpolgármestert, tisztázza magát. „Számunkra meglepő, hogy a város egyik elöljárója engedély nélkül építene házat, amennyiben azonban igaznak bizonyul, akkor felszólítjuk Benedek Árpád Csabát, hogy mondjon le tisztségéről és önkormányzati mandátumáról” – hangsúlyozta Gálfi. Mint ismeretes, az elmúlt években kibocsátott építkezési engedélyek lajstromán nem szerepel az alpolgármester háza, viszont szerepel egy, szintén a Mikes Kelemen utcai telkére azóta felépített kisebb lefödés engedélye. „Nem értjük, mi az akadálya annak, hogy az alpolgármester bemutassa az engedélyét a helyi sajtónak. Továbbá ha létezik az engedély, arról a polgármesternek is tudnia kellene” – vetette fel a párt helyi elnöke. Kovács Eszter Székelyhon.ro 2015. április 16.Nemzetiség, politikaAz online közvetítésnek köszönhetően idén már nemcsak a küldöttek, meghívottak, illetve akkreditált szereplők követhetik nyomon az RMDSZ kongresszusának munkálatait. Persze erősen kérdéses, hogy a premierszámba menő korlátlan hozzáférés varázsa milyen mértékben szögezi a számítógépek elé a közélet iránt érdeklődők egyre csökkenő létszámú csapatát. A kezdeményezést azonban akár szimbólumértékűnek is tekinthetjük, például abban az értelemben, ahogy a szövetség igyekszik minél átláthatóbb, hihetőbb, netán szerethetőbb képet sugározni magáról. Persze ne legyünk megmosolyogni valóan hamvasak, és percig se higgyük: minden a szemünk láttára, fülünk hallatára történik. Egy kongresszus szervezettségének egyik legfőbb jellemzője, hogy előzetesen alaposan átrágott témák, jól előkészített dokumentumok kerülnek a nyilvánosság elé, amelyek tömeges megszavazása egységet és erőt sugároz. Személyi kérdések sem valószínűsíthetők, miután Kelemen Hunor önmaga kihívója a tisztújítás programpontban. A kolozsvári rendezvény azonban minden valószínűsíthető jólfésültsége ellenére sem ígérkezik tét nélkülinek. A legutóbbi elnökválasztáson tanúsított magyar választói magatartás ugyanis a jelek szerint alaposan és tartósan ráijesztett az RMDSZ vezetőire, akik a közéleti GPS tavaly decemberi beüzemelése óta igencsak keresgélik az új, de még járható útvonalakat. Miután a kormányzati részvétel most már szervezeten belül is vitákat generáló témája pillanatnyilag nem aktuális, szokatlan, korábban „periferikusnak”számító kérdések kerülhetnek terítékre. Olyanok, amelyek sokkal közelebbiek, rólunk, mindennapjainkról szólnak, ezért aztán korábban nem is nagyon látszottak a repülőből. Most, hogy a szárazföldi közlekedési eszközök kerültek az előtérbe, már sokkal inkább szembetűnnek. Úgy tűnik, a sok megemésztésre váró gombóc közül néhányat sikerült lenyelhetőbb állapotba hozni. Így például nem látszik akkutnak a székelyföldi erőcentrum kontra központi irányítás korábban még égető kérdése, és a politikai alelnöki tisztség felszámolása is azt üzeni, sikerült újabb részgyőzelmet aratni a régi sólymokkal vívott csatában. A megtisztulás, s azzal párhuzamosan a bizalom visszaszerzésének egyik kulcskérdése ugyanis, hogy milyen mértékben sikerül arculatot váltani – és nem csak látványelemekben. A nemzetpolitika tekintetében viszont nem sikerült túllépni a helyben járás fázisán: a jelek szerint továbbra sincs a tömbmagyarságra, Partiumra, illetve szórványra szabott program. A válaszokat online, de még inkább a saját életünkbe várjuk. Postafordultával. Csinta Samu Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2015. április 16.„Szemüveget sem azért cserélünk, mert szemléletet akarunk váltani”Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével beszélgettünk a hétvégi kongresszusról és az ennek kapcsán sűrűn tematizált "újratervezésről". Közel fél éve annak, hogy az RMDSZ-ben az „újratervezésről” kezdtek beszélni. Számoltak-e azzal, hogy úgy fognak újratervezni, hogy önnek nem akad kihívója az elnöki tisztségért folyó versenyben? Van-e tétje így a kongresszusnak? - Nézze, nálunk mindig a személyek körül szokott forogni minden, ehhez szoktunk hozzá, ez folyik ki a tévéből. Ha nincs látványos iszapbirkózás, akkor már nem érdekes a politika. Vajon az, hogy az RMDSZ – huszonöt év után – megkíséreli újragondolni önmagát, nem fontosabb-e annál, hogy Kelemen Hunor kit győz le, vagy felülkerekedik-e a közéleti iszapbirkózásban? Én a tartalmi tétet mindig is fontosabbnak tartottam a személyi párharcoknál, és – igen – a hétvégén megszervezett kongresszusunkon is tartalmi jellegű a tét: az RMDSZ politizálásának megújulása. Azt szeretnénk, hogy annak, ami a kongresszuson történik, a közösség legyen az első számú haszonélvezője. És akkor, ilyen feltételek mellett, mit jelent az újratervezés? Mit kell újragondolni az eddigi politizálásból? - Elsősorban a politizálás módján kell változtatnunk: több alázat és őszinteség, nagyobb odafigyelés szükséges, a közösség szolgálata kell hogy legyen a fő feladatunk. De a prioritásainkat is újra fel kell állítanunk. Ennek szükségessége az elmúlt néhány hónap politikai történéseiből eléggé világosan kiderült. Semmiképp nem a célokat kell újra kitalálnunk, nem az eddigi elveinket fogjuk feladni, mert ezekkel kapcsolatban negyedszázada elég pontos és határozott döntést hozott a magyarság. De ez nem jelenti azt, hogy időnként az érdekképviselet és érdekvédelem teendőinek listáját nem kell áttekintenünk, nem kell áthelyeznünk a hangsúlyokat. Az egyik ilyen prioritás a közösségépítés. Azt gondolom, hogy most nem a kormányzásra, vagy annak esélyeire, hanem a közösségünkkel való kapcsolatunk erősítésére kell összpontosítanunk, mert a mi igazi szövetségeseink mindig is a magyar emberek voltak. Ez az egyik oka annak, hogy visszatérünk az ügyvezető elnökség struktúrájához, így tudjuk hatékonyan a közösségépítéshez kapcsolódó feladatokat ellátni. Azt is tudom, hogy nem elég, ha mi megváltozunk, az sem elég, ha az erdélyi magyarság politikai szervezetei együttműködnek. Országszerte a magyar közösségeknek is erősíteniük kell a köztük lévő szolidaritást. Kell ismernünk a regionális célokat, és el kell fogadnunk azt is, hogy más-más élethelyzetek más-más igényeket szülnek. A tömbmagyarság, a vegyes vidékek és a szórvány szükségletei pedig egyformán jogosak, ezért az RMDSZ-nek egyformán kell figyelnie valamennyi magyarlakta térségre. Ez nem kis feladat, de ez jelenti azt a sokat hangoztatott összefogást – számomra elsősorban ez jelenti az igazi összefogást. Az RMDSZ választásról választásra átlépi a bejutási küszöböt, de egyre kevesebben szavaznak a szövetségre. Létezik arra stratégia, hogy miként lehet megtartani a közösség képviseletét? - Meg szeretnénk tartani azok bizalmát, akik eddig választásról választásra kitartottak mellettünk, de vissza szeretnénk nyerni azokat is, akik az elmúlt időkben – jogosan – elfordultak a politikától, és ami ennél is fontosabb – meg szeretnénk nyerni a fiatalokat, hiszen semmit nem ér az, amit eddig létrehoztunk, ha ők mindazzal nem tudnak azonosulni. Meg kell erősítenünk azok hitét, akik évek, évtizedek óta mellettünk állnak, akik önzetlenül dolgoznak a közösségért, de meg kell győznünk azokat a fiatalokat is, akikkel a kommunista diktatúra időszaka nem jelent közös múltat, és akiknek a nehezen elért célok már természetes, hétköznapi dolgok. Nekik vonzó jövőképre van szükségük, ezt kell biztosítanunk, de nem csak nekik: a teljes magyar közösségnek is irányt kell mutatnunk. És ennek egyetlen módja az őszinte, nyílt párbeszéd, közvetlen találkozás, amelyen mindent kibeszélhetünk. Természetesen, mindemellett konkrét tervek is szükségesek az élet számos területén. Ezekkel is készültünk a kongresszusra. Ezek a konkrétumok hol találhatók meg? Melyek azok a kulcsterületek, amelyekkel az RMDSZ foglalkozni fog a következő időszakban? - Az oktatás, a családpolitika, az ifjúságpolitika, a nemzetpolitika, a gazdaságpolitika, a külpolitika, és a nők közéleti szerepvállalása kapcsán fogalmaztunk meg olyan program-dokumentumokat, amelyeket a kongresszus elé fogunk terjeszteni megvitatásra, elfogadásra. Ezekben konkrét intézkedéseket javasolunk a következő időszakra, egyben jelezzük, melyek azok a szakterületek, amelyekkel kiemelten szeretnénk foglalkozni az elkövetkezendőkben. Kétségkívül, az oktatási dokumentum a legfontosabb ezek közül. Meggyőződésem, hogy közösségünk jövője a magyar nyelvű oktatás minőségétől függ. Azért kell dolgoznunk, hogy fiataljaink versenyképes tudást sajátítsanak el. Mert ha ennek a feltételét meg tudjuk teremteni, akkor a szülők bátran íratják magyar iskolába gyerekeiket. Az is fontos, hogy a pedagógusok a szakmai lehetőségek révén megfeleljenek az új kihívásoknak és a sokasodó elvárásoknak. A kongresszust követően miben fog változni az RMDSZ struktúrája, működése? - Az újratervezés egyik fontos eszköze épp a szervezet hatékony működése. Meggyőződésem, hogy a civilek és a szervezeten kívüli szakértők bevonásával tudunk javítani a közpolitikáink minőségén. Házon belül pedig arra kell összpontosítanunk, hogy megerősítsük az együttműködést a különböző testületek között, a megyei szervezetek és az országos központ, valamint az önkormányzataink és helyi szervezeteink között is. Ez azt is jelenti, hogy több közös tervezésre, de hatékonyabb számonkérésre is szükség lesz. A kommunikációink is részben újragondolásra szorul: javítanunk kell a belső tájékoztatást, de tartalmasabb és erőteljesebb kommunikációra van szükség a román többség tájékoztatása és meggyőzése érdekében is. Ezért kétségkívül több aktuális témához kell hozzászólnunk, és több hangon kell megszólalnunk, mint eddig. Miért szükséges a főtitkárság visszaalakítása ügyvezető elnökséggé, és ez a visszaalakítás azt jelenti-e, hogy hiba volt a 2011-es átalakítás? A politikai alelnöki tisztség megszűnése egy időben Borbély László visszavonulásával azt jelenti, hogy ezt a tisztséget kifejezetten rá szabva, neki hozták létre négy éve? - Egyik változás sem a személyekről szól. Ennél sokkal egyszerűbb az indok: nem szeretnénk a párttá válás, a „pártosodás” útjára lépni. Szervezeten belül többen is úgy vélekedtek, hogy a főtitkárság ezt a jelleget emeli ki. Az ügyvezető elnökség eközben a szövetség-jelleget hozza előtérbe, magyarán azt, amit mi leginkább hangsúlyozni akarunk a közösségünk irányában is: az RMDSZ elsősorban szolgálatot teljesít. Mindezzel összefügg a politikai alelnöki tisztség megszüntetése, hiszen az ügyvezető elnökség visszaállításával ez a funkció értelmét veszti. Nem tévedtünk, hanem időközben bebizonyosodott, hogy ez a jelenlegi struktúra nem szolgálja megfelelőképpen azt, amit a munkánkban hangsúlyozni akarunk. „Újratervezik”, tehát, a prioritásaikat. Nevezhetjük ezt szemléletváltásnak is vagy csak az új teendők listájához kellett egy jó szlogen? - Leegyszerűsítve, prózaian szólva, én ezt a szemüvegcseréhez hasonlítom leginkább. Nem tudom, mások hogy vannak ezzel, de szemüveget én rendszerint azért szoktam cserélni, mert megkarcolódott a lencse, mert jobban, tisztábban szeretnék látni, és nem azért, mert azzal együtt személetet is váltok. Nem hinném, hogy ehhez az egyszerű döntéshez bármiféle különlegesebb szlogen szükséges. Az új szemüvegnek új a lencséje, jobban lehet látni. Szerk. transindex.ro 2015. április 17.RMDSZ-kongresszus – Újraválasztották Kelemen Hunort a szövetség éléreÚjabb négy évre Kelemen Hunort választotta elnökévé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pénteken, a szövetség Kolozsváron tartott 12. kongresszusán. Kelemen Hunornak nem volt kihívója. A kongresszusi küldöttek közül – akik 585 érvényes voksot adtak le – 575-en szavaztak bizalmat neki. Az RMDSZ „újratervezés" jelszóval rendezett kongresszusán Kelemen Hunor programbeszédében a társadalomszervezés erősítésére helyezte a hangsúlyt. „Az etnikai képviselet terén nincs alternatívája az RMDSZ-nek. Nem újabb és újabb pártokra van szüksége a közösségnek, hanem nyitott, befogadó és mindig megújulni képes szövetségre" – mondta az RMDSZ újraválasztott elnöke. Úgy vélte, az RMDSZ-nek is változnia kell, hogy megfeleljen a közösség elvárásainak. Mint mondta, az RMDSZ-nek nem arra kell összpontosítania, kinek az oldalán, és mikor kerül a bukaresti kormányba, hanem az erdélyi magyarsággal kell megerősítenie a kapcsolatát. A kongresszusi küldöttek új alapszabályt is elfogadtak, amely megszünteti a politikai alelnöki tisztséget és a főtitkárság helyett újraalakítja a négy éve felszámolt ügyvezető elnökséget. A kongresszusi vita során felszólalók közül sokan elismerték, hogy bizalomvesztést szenvedett el a szövetség, és változtatnia kell politikáján azért, hogy újraépítse a bizalmi viszonyt az erdélyi magyar közösséggel. Az újratervezés mottót azonban többen is vitatták, megjegyezvén, hogy a gépkocsik műholdas navigációját ellátó GPS-készülékek akkor adják ki ezt a jelszót, amikor a gépkocsi letért a megfelelő útról. Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, szenátusi frakcióvezetője úgy vélte, nem az RMDSZ, hanem a romániai demokrácia tévesztett utat. Borbély László, a szövetség politikai alelnöke azt hangsúlyozta, az újratervezésnek az eszközöket kell megcéloznia, mert a szövetségnek nem sikerült megfelelően „eladnia a piacon" az eredményeit. Verestóy Attila szenátor úgy vélte, az RMDSZ-nek az újratervezés által az 1989 óta épített alaphoz kell visszatérnie, és azt kell célul kitűznie, hogy a 2016-os választások után kormányra kerüljön. A kongresszus előtt Victor Ponta román miniszterelnök és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, valamint szinte valamennyi magyarországi és romániai parlamenti párt elnöke beszédet mondott. Victor Ponta azt kérte szövetségtől, hogy őrizze meg párbeszédkészségét, mert párbeszéddel a magyar közösség valamennyi legitim célkitűzését megvalósíthatja. A miniszterelnök azt állította, hogy maga is nyitott a párbeszédre, ugyanakkor megjegyezte: aligha állítható, hogy Romániában diszkriminálják a kisebbségeket Klaus Iohannis államfővé választása után. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tapsot aratott azzal a kijelentésével, hogy „nem fogadható el semmi, ami az RMDSZ-t gyengíti, mert az erős erdélyi magyar képviselet letéteményese a Romániai Magyar Demokrata Szövetség”. Hozzátette, az RMDSZ-ben megvan az a képesség, hogy integráljon mindenkit, akit csak lehet. Semjén Zsolt aggodalmát is megfogalmazta amiatt, hogy még mindig probléma Romániában a kétnyelvű táblák ügye, a magyar himnusz éneklése, a nemzeti szimbólumok szabad használata, hogy immár nemcsak a bürokratikus akadályozása látszik a kommunista rendszer által elrabolt egyházi ingatlanok visszaadásának, hanem visszamenőleg is megkérdőjelezik ennek a jogszerűségét. A miniszterelnök-helyettes olvasta fel Orbán Viktor kormányfő üdvözletét is, aki azért kívánt eredményes tanácskozást, hogy a mottóul választott „újratervezés" sikeres legyen. Klaus Iohannis államfő üzenetében – amelyet egyik tanácsadója olvasott fel – a 25 éves RMDSZ-nek a romániai demokrácia megerősítésében játszott szerepét méltatta, amit a szövetség együttműködésre való nyitottságának és a párbeszédkészségének tulajdonított. Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke kijelentette, hogy a határon túli magyarságnak is az erős, befolyással bíró, nemzeti érdeket képviselni tudó Magyarország tud jó partnere lenni. Ehhez pedig be kell fejezni „a politikai hidegháborút” Magyarországon és a határokon túl egyaránt. Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke úgy vélte, hogy az RMDSZ által meghirdetett „újratervezésről" Magyarországon is példát vehetnének. A pártelnök támogatásáról biztosította az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket, és a környezettudatosságot is a kongresszus figyelmébe ajánlotta. Biró Zsolt személyében először köszöntötte az RMDSZ kongresszusát egy másik erdélyi magyar ellenzéki párt elnöke is. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kijelentette: a testvérharcnak vége. A román jobbközép ellenzéket tömörítő új Nemzeti Liberális Párt (PNL) két társelnöke, Alina Gorghiu és Vasile Blaga hosszú távú, tíz évre szóló együttműködést ajánlottak az RMDSZ-nek. Kifejtették, hogy Romániában is fennáll a szélsőséges pártok előretörésének veszélye, ha a demokratikus erőknek nem sikerül megújulniuk úgy, ahogyan azt a választók elvárják tőlük. Mario David, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke üdvözlő beszédében kifejtette: az autonómia az etnikai identitás megőrzését szolgálja, és az RMDSZ autonómiatervezete az európai modellen alapul. Úgy vélte, fontos, hogy erről társadalmi párbeszéd alakuljon ki. „Az autonómia nem jelent fenyegetést az állami stabilitásra" – jelentette ki a teremben ülő román miniszterelnök és pártvezetők felé fordulva. Az RMDSZ tanácskozása szombaton a program módosításával és a kongresszusi dokumentumok elfogadásával folytatódik. MTI Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
