Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3976 találat lapozás: 1-30 ... 2971-3000 | 3001-3030 | 3031-3060 ... 3961-3976
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kelemen Hunor

2015. április 27.

Kisebbségvédelem: lesz-e folytatás az EP-ben?
Az európai kisebbségvédelem témájában tartott közmeghallgatás megszervezése már egy olyan esemény, amelyhez az Európai Néppárt politikai támogatása kellett. Lesz-e folytatás? – kérdezte Brüsszelben munkatársunk Vincze Lorántot, az RMDSZ külügyi titkárát. A héten az EP-ben megtartott kisebbségvédelmi tematikájú közmeghallgatás megszervezéséhez az Európai Néppárt frakciójának engedélyére is szükség volt. Az EPP-frakciónak 270 tagja van, akik közül sokan idegenkednek a kisebbségi kérdéstől. Hogyan tudta mindössze három magyar képviselő meggyőzni a nagy többséget arról, hogy indokolt egy ilyen közmeghallgatás az Európai Parlamentben? Ez egy folyamat része: a 2009-es bonni EPP-kongresszuson politikai határozatot fogadta el, 2012-ben, Bukarestben az EPP politikai programjába is bekerült a kisebbségvédelem, tavaly a választási programba. A néppárti képviselőcsoport újraalakulása után pedig a frakció prioritásai közé került a kisebbségvédelem. Erre hivatkozva lehetett kérni a frakció hozzájárulását a közmeghallgatás megtartásához. A következő lépés az volna, hogy jelentéstervezet készüljön az EP-ben az EPP támogatásával az uniós szintű kisebbségvédelemről. Ilyen tervezetek korábban többször is voltak a kisebbségi frakcióközi munkacsoport (Intergroup) kezdeményezésében, de nem nyerte el a politikai alakulatok többségi támogatását ahhoz, hogy a javaslat a plénum elé kerüljön. Ha a legnagyobb frakció támogat egy ilyen javaslatot, jelentősen megnövekedne az elfogadás esélyei.
Mit tartalmazna egy ilyen jelentéstervezet? A korábbi kezdeményezések is azt célozták, és most a közmeghallgatáson is az a vélemény körvonalazódott, hogy uniós szintű kisebbségi keretszabályozást kell kidolgozni. Ez a jogbiztonságról és az az európai jó gyakorlatok hasznosításáról szólna. Legfontosabb értéke az lenne, hogy a tagállamokban élő kisebbségek megszerzett jogainak az Európai Unió legyen őre és szavatolója. Meghívták-e a közmeghallgatásra a kisebbségi kérdésektől "hagyományos" módon idegenkedő román, francia vagy akár görög néppárti delegáció valamely tagját? Az EPP közmeghallgatása nyitott, ezért is vett részt kisebbségi szervezet, egyetemi tanárok, kutató, emberjogi aktivisták. Hasonló a nyitottság házon belül, vagyis az Európai Parlamentben. Minden képviselő és képviselői munkatárs e-mailen kapott meghívót, programtervezetet az eseményre, tehát biztosan tudtak róla. Ennek ellenére látni kellett, hogy Magyarország kivételével többségi képviselők nem jöttek el. Szokatlan, mert korábbi hasonló üléseken jelen voltak, felszólaltak. Ezúttal is meg fogják kapni minden bizonnyal az ülésen elhangzottakat és következtetéseket.
Milyen esélyét látja annak, hogy a közmeghallgatáson megfogalmazott levélre pozitív válasz érkezik, és az EPP-frakció jelentéskezdeményezést tesz az EP-ben a kisebbségvédelem témájában? A kisebbségi közmeghallgatás megszervezése már egy olyan esemény, amelyhez politikai támogatás, többség kellett. Bízom abban, hogy ez egy első lépés, amelyet hasonló szellemben tettek. Rendszerint a közmeghallgatásokat határozattervezet előkészítése követi, ebben a jelenlévők szándéka egyértelmű, ehhez kell többségi politikai akaratot kialakítani az EPP-ben és a többi frakcióban. Az EPP kisebbségvédelem iránti nyitottsága a magyarázható-e azzal, hogy az Európai Unióban egyre hangsúlyosabb téma a bevándorlók kérdése? Szerintem nincsen konkrét összefüggés. A bevándorlás kérdése elsősorban a radikalizálódás, a terrorfenyegetettség miatt foglalkoztatja az EU-t. Nem vagyok abban biztos, hogy az őshonos kisebbségeknek jó, hogy ilyen felvetésben beszélnek általában a kisebbségekről. Mi most annyit tehetünk: vigyázunk arra, hogy ha bármilyen felvetésben elkezdenek a bevándorló kisebbségekkel foglalkozni, akkor ezzel párhuzamosan, és teljesen külön témaként az őshonos kisebbségek helyzetét is szabályozzák, rendezzék, ne maradjon szőnyeg alá söpört téma. Különben még arra ébredhetünk, hogy a gazdasági bevándorlók problémáinak megoldásával sokan úgy értékelik majd, hogy a kisebbségi kérdést általában rendezték. Pedig tudjuk, hogy a nem kezelt etnikai problémák veszélyt jelenthetnek az EU stabilitására.  „Az elmúlt években cselekvő volt az RMDSZ külügyi tevékenysége, sikeresen egészítette ki az otthoni kisebbségvédelmi törekvéseket. Eredményes volt, ha a Néppártban bekövetkezett szemléletváltást tekintem, a Minority SafePacket és a köréje szerveződött kisebbségi szolidaritást tekintem, amely alapja marad az európai kisebbségi tevékenységnek, illetve kezdeményező szerepünket a FUEN-ben” – jelentette ki Vincze Loránt arra a kérdésünkre, hogy az RMDSZ külpolitikájában van-e szükség újratervezésre. Válaszában emlékeztetett arra, hogy a külpolitika egyik témája volt az újratervezés kongresszusának, a hét elfogadott határozat egyike ezt a területet célozza. „Ebben az értelemben tehát fontos szakpolitikája a szövetségnek, amelyet hangsúlyozott a szövetségi elnök beszámolója, több felszólaló és magam is, amikor a határozatot bemutattam. Nem is klasszikus külügyi tevékenységről vagy külkapcsolatokról beszélek, hanem olyan külföldön megszerzett eszközökről és kapcsolati hálóról, amelyet teljes egészében az otthoni jogérvényesítés érdekében hasznosítunk. Ez az RMDSZ külpolitikai doktrínája” – fogalmazott a külügyi titkár. A kisebbségvédelmi erőfeszítéseknek része az Európai Bizottságnak benyújtott európai polgári kezdeményezés is, amelyet Brüsszel elutasított, az ügy pedig az Európai Bíróságra került. Járható még ez az út a kisebbségvédelmi keretszabályozás megteremtéséhez? Mi az út végére szeretnénk jutni, ezt pedig az Európai Bíróság ítélete jelenti majd. Közben az Európai Parlament és az Európai Bizottság az európai polgári kezdeményezés eszközét újraértékeli. Ebben a témában is volt már egy közmeghallgatás az EP szervezésében. Az egyik esettanulmány éppen az RMDSZ által javasolt és a FUEN ernyője alatt közösen kidolgozott Minority SafePack volt. Nem csupán a mi kezdeményezésünk, hanem mások polgári kezdeményezése kapcsán is bebizonyosodott ugyanis, hogy ez az eszköz nem működik a céljainak megfelelően, az új szabályozást át kell alakítani, egyszerűsíteni és a kezdeményező polgárokat segítő elemekkel kellene ellátni. Kelemen Hunor jövő héten felszólal Strasbourgban az Intergroup ülésén. Miről fog beszélni a képviselőknek az RMDSZ-elnök? Általában a romániai magyar közösség helyzetéről, a visszaszolgáltatások kapcsán elkezdődött ügyészségi kivizsgálásokról, a Mikó-ügyről és általában a romániai magyarság jogbiztonságára irányuló fenyegetésekről: a szimbólumhasználat tiltásáról, az etnikai autonómia kérésének nemzetbiztonsági ügyként történő kezeléséről. Mivel az frakcióközi kisebbségcsoportnak egyre több tagja van és rendkívül aktívabbak, az RMDSZ ismét egy széles körben ismertetheti az erdélyi magyar közösség problémáit.  
Cseke Péter Tamás, Brüsszel 
maszol.ro

2015. április 28.

Átadták a felújított Reményik Sándor Galériát
Sok esemény helyszíne volt az évek során a tíz esztendővel ezelőtt felszentelt galéria, de szükségesnek látszott, hogy az Evangélikus-Lutheránus Egyház Püspöksége által működtetett belvárosi helyiség megújuljon.
Az erről szóló döntést tavaly hozták meg, a felújító munkálatokat pedig Guttmann Szabolcs építészre bízták. A tegnapi átadási ceremónián ezt a megújulást ünnepelhettük, a hálaadó ünnepségen Fehér Attila főtanácsos és Adorjáni Dezső Zoltán püspök köszöntötte az egybegyűlteket, illetve mondott hálaadó imádságot. – Legyen ez a helyiség közös otthonunk ismét, és segítsenek belakni a teret – hangsúlyozta a püspök. Az ünnepségen beszédet mondott Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Wetzel Tamás, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Ez alkalommal megnyitották Tiry Péter festőművész (képünkön balról) Színdaráló című kiállítását, a rendezvényen közreműködött Hatházi András színművész, valamint Oláh Orsolya és Horváth Zoltán előadóművészek.
Köllő Katalin
Szabadság (Kolozsvár)

2015. április 29.

„Diákelszívó” belvárosi iskolák
A bezárás veszélye fenyegeti a vidéki, valamint a városi lakónegyedekben található általános iskolákat több erdélyi megyében is, ugyanis egyre több szülő íratja gyermekét a belvárosi, népszerű tanintézetekbe. Az illetékesek úgy vélik: a körzeti iskolákat addig kell működtetni, amíg csak lehet, a cél pedig minden esetben a minőségi oktatás biztosítása minden gyermek számára.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott: a beiskolázási tervet nagyban meghatározza a szülők magatartása, hozzáállása is, hiszen ha többségük a belvárosi iskolákat részesíti előnyben, a lakónegyedi és vidéki tanintézetek elnéptelenednek, gyermekek és megfelelő számú osztály hiányában nem lesznek fenntarthatók.
Háromszéken Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen működnek körzeti iskolák, a két városban pedig a 2015/2016-os tanévre vonatkozóan összesen 162 gyermeket írattak be ideiglenes lakcím alapján a nem lakóhelye szerinti iskolába. A kisdiákok többsége belvárosi, nagynevű tanintézetben kezdi az új tanévet, emiatt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a Mihai Viteazul Főgimnáziumban is egy-egy előkészítő osztállyal többet kell indítani a tervezettnél.
A lakónegyedi iskolák sem maradnak üresen, de például a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskolába csak 15, az Ady Endre Általános Iskolába pedig 18 gyermeket írattak be, így létszám alatti osztályokat tudnak csak indítani.
Sok helyen összevont osztályok működnek
Kiss Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy a vidéki tanintézetek is veszélyben vannak: a gyermekhiány miatt sok helyen már régóta összevont osztályokat működtetnek, ez pedig még inkább elriasztja a szülőket. Megyeszerte hatvanöt településen összesen 324 nulladik osztályos kisdiák kénytelen ebben a tanévben nagyobbakkal együtt tanulni.
A főtanfelügyelő szerint egyetlen falusi iskolát sem kellene bezárni, hanem épphogy segíteni kellene ezeket a minőségi oktatás megvalósításában. Kifejtette: képzéseket kellene indítani az összevont osztályokban tanító pedagógusoknak, hogy a többletmunka ellenére egyenlő esélyt tudjanak biztosítani a közösen tanuló diákoknak. „A szülőket csak úgy lehet meggyőzni, hogy ne vigyék el a diákokat a falusi iskolából, ha a gyermekek annak ellenére tudnak eredményeket felmutatni, hogy felsőbb osztályos társaikkal kell osztozniuk a tanító figyelmén” – magyarázta Kiss Imre.
„Nem kell feltalálni a spanyolviaszt”
Hasonlóan vélekedik Horváth Anna, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, aki a Krónikának elmondta: amíg csak lehet, működtetni kell minden iskolát a szórványközösségekben, és biztosítani kell ezekben a minőségi oktatást.
Az alpolgármester ugyanakkor Facebook-oldalán rámutatott: „nem kell sem nekünk, sem másnak »feltalálnia a spanyolviaszt«: mindannyiunk számára kézenfekvő, hogy a Monostor negyedben élő fiatal magyar család számára – magyar identitása és kötődésének megőrzése céljából – a legfontosabb, hogy legyen a lakóhelyéhez minél közelebbi magyar bölcsőde, óvoda, iskola, ahol gyermeke jó minőségű, magyar identitását és kötődését megerősítő oktatásban részesül, s hasonló a megoldás az erdélyi szórványközösségek esetében is”.
Horváth Anna az elmúlt napokban Kolozsváron megrendezett Média-tér konferencián arról is beszámolt, hogy ha a kincses városban megszűnnek a lakótelepi tanintézetek magyar tagozatai, az oda járó gyermekek fele román iskolában fogja folytatni tanulmányait.
Az RMDSZ-es politikus hangsúlyozta, egyetlen olyan megoldást sem talált elfogadhatónak, amely a szórványban születő magyar gyermekeknek a tömbben való iskoláztatását célozza. Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt idézve kijelentette: „nekünk itt, a szórványban kell megvetnünk a lábunkat, hogy a tömb ne szórványosodjon el”.
Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes korábban a Krónikának elmondta: a 2015/2016-os tanévben nem változik a külvárosi beiskolázási arány, mindenhol ugyanannyi magyar osztály indul, mint a megelőző években.
Kevesebb magyar osztályt indítanak
Szatmárnémetiben is veszélyben vannak a lakótelepi iskolák magyar tagozatai: egyrészt évente megyei szinten mintegy ezer fővel csökken a gyermeklétszám, ugyanakkor a belvárosi magyar tanintézetek is óriási konkurenciát jelentenek a kevésbé neves körzeti általános iskoláknak.
Szász Piroska Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes lapunknak kifejtette: ugyan még nem volt példa arra, hogy egy egész magyar tagozat megszűnjön, de a korábbi két-három párhuzamos csoporthoz képest sok lakónegyedi iskolában csak egy magyar tannyelvű osztály fog indulni ősszel.
Megtudtuk: az Avram Iancu, a Bălcescu–Petőfi és a Mircea Eliade Általános Iskolában diákhiány miatt kénytelenek kevesebb magyar előkészítőt indítani, míg a kispiac közelében lévő Vasile Lucaciu (volt 21-es) iskolában elképzelhető, hogy ősztől egyáltalán nem indul magyar tannyelvű osztály. A beiratkozási időszak ugyanakkor még nem zárult le, így a helyzet változhat.
Ezzel szemben a belvárosi neves tanintézetekben – a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban és a Református Gimnáziumban – túljelentkezés van. Szász Piroska rámutatott: csak az ide beíratott gyermekek harmadának van a városközpontban állandó lakhelye, így feltételezhető, hogy sokan ideiglenes lakhellyel érik el, hogy gyermekük az áhított tanintézetbe kerüljön.
Bihar megyében nincs gond
Bihar megyében ezzel ellentétben még nem fenyegeti a megszűnés veszélye a lakótelepi magyar tagozatokat: ugyan egyes iskolákban meglehetősen alacsony a diáklétszám, de mindegyik tervezett előkészítő osztályt el tudják indítani – tudtuk meg Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettestől.
A szakember azt is elmondta: Nagyváradon nem jellemző, hogy a belvárosi iskolák „elszívják” a gyermekeket a körzeti tanintézetektől, beiratkozásnál ugyanis elsődleges szempont, hogy ki lesz a gyermek tanítója, ugyanakkor az óvoda is fontos, sok szülő ugyanis nem akarja elválasztani csemetéjét a megszokott közösségtől, így a közeli iskolába íratja őt.
Kéry Hajnal szerint a kérdés összetett, nehéz általánosítani, mert minden eset egyedi és helyzetfüggő. Tapasztalatai szerint a kistelepülésekről legtöbbször azért viszik be a városba a kicsiket, mert a szülők munkahelye ezt indokolja, de olyan esetről is tud, amikor egy tanintézet hírnevétől függetlenül, pusztán az ismerősök véleménye alapján született meg a döntés.
„Ötödik osztálytól ugyan a belvárosi iskolák elszívnak bizonyos számú diákot, de egyik körzetben sem tapasztaltunk tömeges elvándorlást. Az elmúlt három évben biztosan nem fordult elő, hogy emiatt Nagyvárad lakótelepi tanintézeteiben osztályt, tagozatokat kellett volna megszüntetni” – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes.
Hozzátette: vidéki iskolákban előfordul, hogy nem tudnak ötödik osztályt indítani, mert a gyermekek többsége a városban folytatja tanulmányait, de nem gyakori, hogy a diákok román iskolába iratkoznak. „Elenyésző, két-három százalék azon magyar tanulók aránya, akik román tagozaton tanulnak ötödik osztálytól” – tudtuk meg.
Krónika (Kolozsvár)

2015. április 30.

Jogsértésekről tájékoztat Kelemen Hunor Strasbourgban
Kelemen Hunor Strasbourgban nyújt tájékoztatást a romániai magyarokat érintő jogsértésekről. Az RMDSZ szövetségi elnöke holnap délelőtt részt vesz az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának ülésén, amelyen a romániai magyar közösség helyzetét mutatja be. Kelemen Hunor látogatása a legutóbbi romániai fejleményekhez kapcsolódik: a közösségi szimbólumok használatát megkérdőjelezték és ügyészségi vizsgálat tárgya lett a történelmi egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatási folyamata. Nemrégiben pedig a belügyminisztérium nemzeti közbiztonsági stratégiája biztonsági fenyegetésnek minősít minden etnikai autonómiára vonatkozó követelést.  Mindezek mellett a román állam nem biztosít elegendő jogi- és intézményi garanciát, a meglévő jogszabályok alkalmazása pedig részleges maradt a kisebbségi jogok terén. Látogatása során Kelemen Hunor megbeszélést folytat Antonio Lopez Isturizzal, az Európai Néppárt főtitkárával is. marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

2015. május 1.

Kelemen Hunor a romániai jogsértésekről számolt be Strasbourgban
„A Mikó-ügy precedenst teremt arra, hogy az eddig rendezett tulajdonjogi helyzeteket visszafordítsák, hogy intézményi és igazságszolgáltatási eszközökkel megkérdőjelezzék azt, hogy az egyházak jogot formálhatnak elkobzott és visszaszolgáltatott ingatlanjaikra.
Félő, hogy ez az eljárás a jogállamiságra vonatkozó aggályokat is ébreszt” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök csütörtökön Strasbourgban, az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának ülésén, amelyen a Mikó-ügy történetét, a tulajdonjog romániai helyzetét, az ingatlan-visszaszolgáltatási és kárpótlási folyamat jelenlegi állását ismertette.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. május 3.

Levélben fordult Kelemen Hunor a Velencei Bizottság elnökéhez
Kelemen Hunor szövetségi elnök levélben fordult Gianni Buquicchióhoz, a Velencei Bizottság elnökéhez, amelyben ismertette a romániai nemzeti kisebbségi jogok terén észlelt visszásságokat. Mint ismeretes, három nappal ezelőtt, április 30-án konferenciát szervezett Kolozsvárott a román külügyminisztérium és a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem abból az alkalomból, hogy húsz évvel ezelőtt Románia elsőként ratifikálta az Európa Tanács (ET) által kidolgozott Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. A Velencei Bizottság elnökének írt levelében Kelemen Hunor elsősorban leszögezi: a romániai magyarok jelentik a legnagyobb nemzeti közösséget az országban, sőt az Európai Unióban is, ennek ellenére képviseletük nem kapott meghívást erre a fórumra. További fontos intézményeket elfelejtettek meghívni a szervezők, mint például a Romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet.
„Úgy véljük, ez a hozzáállás teljes mértékben sértő és antidemokratikus, és nagyon komolyan megkérdőjelezi a romániai kormányzat elkötelezettségét a nemzeti közösségekkel folytatott párbeszéd és együttműködés terén. Határozott álláspontunk, hogy nem az államnak kell eldöntenie, és elmondania azt, hogy Románia modellértékű kisebbségpolitikát folytat, hanem a kisebbségi szervezeteknek kell meghatározniuk a saját sorsukat érintő intézkedések milyenségét” – fogalmaz az RMDSZ elnöke levelében.
Kelemen Hunor kihangsúlyozza: fontosnak tartja azt, hogy az Európai Unió egyik legfontosabb intézménye ne csak kirakat-konferenciákon értesüljön a nemzeti kisebbségek helyzetéről, hanem a kisebbségi szervezetektől is kapjon tájékoztatást. Éppen ezért levelében 14 pontban foglalja össze a nemzeti kisebbségeket ért jogsértéseket, illetve a vonatkozó jogszabályok betartását mutató jelenlegi helyzetet.
MOGYE, kétnyelvűség, utcanévtáblák
Elsőként a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetére hívja fel a figyelmet, ahol évek óta nem sikerül beindítani az önálló magyar nyelvű kart, bár egyértelműen fogalmaz az oktatási törvény vonatkozó paragrafusa, és ugyanezt a törvényt sikeresen alkalmazták a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen.
Bár a kommunizmus bukása után Romániában az egyik legjelentősebb kisebbségi jognak számított a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó törvény, a közelmúltban visszarendeződés történt: a Kovászna megyei prefektus magyar embereket büntetett a magyar himnusz nyilvános énekléséért, a Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektusok pedig folyamatosan büntetik a polgármestereket a nemzeti szimbólumok használata miatt.
A törvényszéken és bíróságon a anyanyelvhasználat csupán a vonatkozó jogszabály szövegében létezik: gyakorlatilag az igazságszolgáltatás intézményei nem alkalmaznak fordítókat a peres ügyek lebonyolítására.
A helyi közigazgatásban is csak hozzávetőlegesen alkalmazzák a törvényt: az önkormányzatok egy része egyszerűen nem hajlandó kétnyelvű feliratokat, utcatáblákat kihelyezni. És bár a törvény kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségiek aránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező biztosítani a kétnyelvűséget, az önkormányzatok nem biztosítják a törvény alkalmazásához szükséges erőforrásokat: nincsenek kétnyelvű űrlapok, vagy kellő számú, nyelvismerettel rendelkező alkalmazott.
A román állam folyamatosan figyelmen kívül hagyja az Európai Unió azon javaslatát, hogy a tagállamok tartsák szem előtt egy-egy régió történelmi és nyelvi sajátosságait, hagyományait. Minden alkalommal, amikor a régiók átszervezéséről zajlik a közvita, a kulturális, nyelvi és történelmi sajátosságokat nem veszik figyelembe.
Az autonómiatörekvés mint veszélyforrás?
A nemzeti közösségek autonómiatörekvéseit biztonságpolitikai veszélyforrásnak minősíti a belügyminisztérium legújabb biztonságpolitikai stratégiatervezetében. Ez egyszerűen elfogadhatatlan, és ellentmond számos Európa Tanácsi javaslatnak, így például a 2014-ben elfogadott, a nemzeti kisebbségek jogvédelmére vonatkozó Kalmár-jelentésnek.
A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája alkalmazására vonatkozó jelentést a román külügyminisztérium 2012 óta nem hajlandó elkészíteni, bár a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ezt folyamatosan kéri, és elkészítette a saját árnyékjelentését. Az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása szinte teljesen leállt, annak ellenére, hogy jogszabály biztosítja a visszaszolgáltatás kereteit. 2014-ben egy bírósági döntés során megtörtént az első visszaállamosítás: a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét elvették a Református Egyháztól, miután az törvényesen visszakapta. "Úgy véljük, a magyar nemzeti közösség és a román állam között az együttműködés keretei sérültek, ezért kérjük az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi intézményeit, kiemelt figyelemmel kövessék a kisebbségi jogok alkalmazását Romániában. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 1990 óta a demokrácia eszközeit használva számos kisebbségi jogot vívott ki, jelentős eredményeink vannak, viszont úgy véljük, ez egy olyan folyamat, amelynek nem értünk a végére" - olvasható a levélben. "A nemzeti kisebbségek gazdagítják az ország kulturális sokszínűségét, a kisebbségi jogok pedig nem fosztják meg a többségi állampolgárokat semmitől. Úgy véljük, a román állam és a nemzeti kisebbségek közti kapcsolatot új alapokra kell helyeznünk. Az RMDSZ olyan kisebbségi jogszabályozást kér, amelyeket más, Európai Uniós államokban sikeresen alkalmaznak" - magyarázta a szövetségi elnök. Hozzáteszi: "A kiszélesített közösségi jogok nem veszélyeztetik a román állam egységét, az autonómia és a régiósítás nem bontja meg ezt. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az európai kisebbségeket összefogó Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen kéri az Uniót, hogy alkosson egy, a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó, kötelező érvényű jogszabályt a tagállamok számára, amelynek alkalmazását egy aktív monitoring-rendszerrel tudná hatékonyan követni". Kelemen Hunor levele végén leszögezi, az állam és a nemzeti kisebbségek közti kapcsolatban a párbeszédnek, a jóhiszeműségnek és a bizalomnak kell érvényesülnie, nem úgy, mint a kolozsvári konferencián, ahol a román állam egyszerűen nemlétezőnek tüntette fel a romániai magyar kisebbséget.
maszo.ro

2015. május 3.

Kelemen levélben világosítja fel Buquicchiót
Nem az államnak, hanem a nemzeti közösségeknek kell elismerően nyilatkozniuk a kisebbségi jogokról – hívja fel a figyelmet Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Gianni Buquicchióhoz, a Velencei Bizottság elnökéhez írt levelében.
A szövetségi elnök ebben a romániai nemzeti kisebbségi jogok terén észlelt visszásságokat ismertette, a csütörtökön a román külügyminisztérium és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem által szervezett konferencián elhangzottakra reagálva.
A kolozsvári rendezvényt abból az alkalomból szervezték, hogy húsz évvel ezelőtt Románia elsőként ratifikálta az Európa Tanács (ET) által kidolgozott Kisebbségvédelmi Keretegyezményt.
A Velencei Bizottság elnökének írt levelében Kelemen Hunor leszögezi: a romániai magyarok jelentik a legnagyobb nemzeti közösséget az országban, sőt az Európai Unióban is, ennek ellenére képviseletük nem kapott meghívást a fórumra, ahogy a Romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet is elfelejtették meginvitálni.
„Úgy véljük, ez a hozzáállás teljes mértékben sértő és antidemokratikus, és nagyon komolyan megkérdőjelezi a romániai kormányzat elkötelezettségét a nemzeti közösségekkel folytatott párbeszéd és együttműködés terén. Határozott álláspontunk az, hogy nem az államnak kell eldöntenie, és elmondania azt, hogy Románia modellértékű kisebbségpolitikát folytat, hanem a kisebbségi szervezeteknek kell meghatározniuk a saját sorsukat érintő intézkedések milyenségét" – fogalmaz levelében az RMDSZ elnöke.
Hangsúlyozza: fontosnak tartja, hogy az Európai Unió egyik legfontosabb intézménye ne csak kirakatkonferenciákon értesüljön a nemzeti kisebbségek helyzetéről, hanem a kisebbségi szervezetektől is tájékoztatást kapjon. Éppen ezért levelében 14 pontban foglalja össze a nemzeti kisebbségeket ért jogsértéseket, és az illető jogszabályok betartására vonatkozó jelenlegi helyzetet.
Többek között megemlíti a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyét, ahol évek óta nem sikerül beindítani az önálló magyar kart, a nemzeti szimbólumok használata miatti bírságokat, a kétnyelvűség hiányát, az autonómiatörekvések ellehetetlenítését, az egyházi és közösségi ingatlanok restitúciójának akadályoztatását, a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását.
„Úgy véljük, a magyar nemzeti közösség és a román állam között az együttműködés keretei sérültek, ezért kérjük az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi intézményeit, kiemelt figyelemmel kövessék a kisebbségi jogok alkalmazását Romániában” – fogalmaz Kelemen Hunor.
Rámutat, az RMDSZ olyan kisebbségi jogszabályozást kér, amelyet más, uniós államokban sikeresen alkalmaznak. Kifejti, a szövetség az európai kisebbségeket összefogó Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen kéri az Uniót, alkosson egy, a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó, kötelező érvényű jogszabályt a tagállamok számára, amelynek alkalmazását egy aktív monitoringrendszerrel követi.
Az állam és a kisebbségek közötti kapcsolatban a párbeszédnek, a jóhiszeműségnek és a bizalomnak kell érvényesülnie, nem úgy, mint a kolozsvári konferencián, ahol a román állam egyszerűen nem létezőnek tüntette fel a magyar kisebbséget, zárja levelét az RMDSZ elnöke.
A kolozsvári konferencián Gianni Buquicchio egyébként arról beszélt, hogy a Velencei Bizottság pozitív és építő jellegű megközelítést tapasztal Románia részéről a kisebbségvédelemben. Az ET konzultatív szervét vezető jogász, akit az egyetem díszdoktorává avattak, előadásában kijelentette: a Velencei Bizottságnak nem feladata, hogy monitorozza az országok kisebbségvédelmét, de azt tapasztalja, hogy a román hatóságok kiemelten figyelnek a kisebbségvédelmi keretegyezmény és más normák betartására.
Azt is megemlítette, hogy Románia kezdeményezően járult hozzá a Velencei Bizottság általános kisebbségvédelmi jelentéseinek az elkészítéséhez, és 2005-ben véleményeztette kisebbségi törvénytervezetét a bizottsággal, amely kiegészítéseket javasolt. A Tăriceanu-kormány által beterjesztett tervezet nyolc éve várja elfogadását a parlamentben.
Kiss Előd-Gergely, Pap Melinda |
Székelyhon.ro

2015. május 4.

Románia esete a kisebbségvédelemmel: „a jó kezdetet nem követte állhatatos alkalmazás”
Interjú Vincze Loránttal, az RMDSZ külügyi titkárával, a FUEN alelnökével
– Kissé groteszkre sikeredett a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Románia általi ratifikálásának húszéves ünnepsége: a román külügy és a szervezésben partner kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem is felülmúlta önmagát, ami a magyar közösség semmibevételét illeti. Túl a sértő gesztusokon: mennyire adós Románia a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény aláírásakor vállalt kötelezettségek tiszteletben tartását illetően?
– Románia kormánya diadalmenetként állította be az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének alkalmazását. Amíg a kormány számára a kisebbségi jogok európai kerete csupán ünnepi alkalmakra kerül elő, mi a mindennapokból tudjuk, hány sebből vérzik például a közigazgatási törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó részeinek alkalmazása, a valós kétnyelvűség érvényesülése, és miért mulasztás a kisebbségi törvény elfogadásának parlamenti elodázása. A kolozsvári konferencia esetében a leginkább felháborító, hogy az érintettek részvétele nélkül tartották meg. Ezt olyan színházi darabhoz hasonlítanám, amelyben a direktor egy Shakespeare-drámát monológra írt át, az eredmény nem a valóságot tükrözi és nem is hiteles. Erre a helyzetre mutatott rá Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Velencei Bizottság elnökének, Gianni Buquicchiónak írt tiltakozó levelében, tájékoztatva őt a szövetség álláspontjáról, amely szerint a kisebbségi jogok helyzetéről nem a kormányt, hanem az érintett kisebbségi közösségeket kell megkérdezni.
Sz. K.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. május 4.

Közösségformáló örökség Kolozsváron
Hétfő este hálaadó ünnepség keretében adták át a felújított Reményik Sándor Galériát Kolozsváron. Az evangélikus-lutheránus püspökség galériája immár tíz éve fogad be művészeti, kulturális eseményeket. Az ünnepségen megnyitották Tiry Péter festőművész Színdaráló című kiállítását is.
Hálaadó ünnepség keretében avatták fel a kolozsvári evangélikus-lutheránus püspökség felújított Reményik Sándor Galériáját hétfőn este. Fehér Attila, az egyházkerület főtanácsosa beszédében emlékeztetett, a belvárosi pincehelyiséget Adorjáni Dezső Zoltán püspök javaslatára és megbízásából első ízben tíz évvel ezelőtt újították fel, ezt követően működött galériaként.
Az elmúlt évtizedben a galéria számtalan kiállításnak, könyvbemutatónak, és egyéb kulturális rendezvénynek adott otthont. Tavaly Guttmann Szabolcs építész javasolta az újbóli felújítást, amire megbízást is kapott a püspökségtől, többek között megerősítették a falakat, rendbe hozták a padlót és az egyéb szükséges munkálat végén korszerű hangosítást szereltek be. Az ünnepségen Adorjáni Dezső Zoltán püspök mondott áldást az épületre.
A rendezvényre Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is ellátogatott, aki beszédében az épület múltját és remélt jövőjét állította párhuzamba. „A felújítással arra is gondolunk, hogy az újabb nemzedékek is megőrzik a falakat, azt a múltat, amelyet mi is örökségül kaptunk, és örökségül hagyunk” – fogalmazott.
A politikus szerint az evangélikus egyház egy olyan közösségi teret hozott létre, amely az elmúlt évek eseményei által egy meghatározó helyszín lett a kolozsvári magyarság életében. „Fontos, hogy az itt élő emberek érezzék, hogy a néhány évtizede még elrejtett terek, most ismét idevonzzák a közösséget” – jelentette ki Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy az emberek nemcsak a családi fészket, de tágabb környezetüket is szeretnék otthonossá tenni, ami a Reményik Galéria esetében sikerült.
Wetzel Tamás, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a galéria egy olyan szál, amely összetartja a közösséget. A politikus kiemelte, hogy Kolozsvár az erdélyi kultúra és művészet fővárosa, másként nem is jöhetnének létre ilyen galériák. A beszédeket követően a megújult pincegalériában Tiry Péter festőművész Színdaráló című kiállítását nyitották meg. Az eseményen Hatházi András színművész szavalt, Horváth Zoltán és Oláh Orsolya pedig zenei betétekkel színesítette az eseményt.
Krónika (Kolozsvár)

2015. május 7.

Filmkockák az RMDSZ huszonöt éves megdicsőüléséről
Aki gondolkodásra, önálló ítélethozatalra képes felnőttként megélte a Ceauşescu-korszakot, az valószínűleg egy életre immunitást biztosító eszmei oltást kapott a kommunizmus ellen. A propaganda és a valóság közötti éles szakadék, a privát életbe belevilágító állam, az értelmiség fájó dilemmája a kényszerű megalkuvás és az egzisztenciális bizonytalanság között, az előírt világnézettől való eltérés brutális megtorlása, az egyéni kezdeményezések visszametszése, a közösségi önszerveződés megakadályozása, az ízléstelen személyi kultusz mind olyan mozzanatok, melyek tragikus emlékként egy életen át végigkísérik azokat, akik mindezeket megélték.
Beépített vagy hithű kommunisták
Amikor a nemzeti autonomista tábor az RMDSZ utódkommunista mivoltáról értekezik, nem árt a distinkció. A minősítés csak egyes elemeiben áll meg. A beszervezés az egyik meghatározó mozzanat. Aligha tagadható, hogy megalakuláskor az RMDSZ soraiban felülreprezentáltak voltak a korábbi „hivatalos” magyarok, akik csak úgy kerülhettek jó pozíciókba, ha megkötötték a maguk kompromisszumát a kommunista rendszerrel vagy egyenesen kollaboránsai, netán őszinte hívei voltak annak. S mint tudjuk Kövér Lászlótól, a kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna. Az exkommunisták nem tudták levetkőzni bolsevik reflexeiket. Elég, ha arra utalunk, miként került szervezeten kívülre minden olyan RMDSZ-es politikus, aki a kommunista rendszerrel való nyílt szembeszegülést választotta, Király Károlytól Szőcs Gézán, Borbély Ernőn, Búzás Lászlón át Tőkés Lászlóig. De nemcsak a kiszorítás ilyen ősbolsevik reflex, hanem a történelemhamisításra való hajlam is. Az RMDSZ tízéves fennállása alkalmából kiadott 1999-es CD kronológiája megannyi példáját hozta a történelemhamisító igyekezetnek: az RMDSZ minden addigi válságát a Hargita megyei listahamisítástól a Neptun-ügyön át a Nagy Benedek-ügyig. Mi más juthat az ember eszébe, miután végignézi azt az egyórás hőseposzt, amelyet a 25 éves jubileumát ünneplő RMDSZ készíttetett a szövetségnek nevezett párt első negyed évszázadáról?
Az szinte természetes, hogy a megszólalók majdnem egytől egyig az RMDSZ Markó–Takács-féle fősodrából kerülnek ki, mely tandem közel két évtizeden keresztül meghatározta az RMDSZ politika tartalmát és formáját. Készítettem egy pontosnak szánt statisztikát is a filmben megkérdezettek megszólalásairól. A listát Markó vezeti húsz megszólalással, őt követi Takács Csaba tizeneggyel, majd Kelemen Hunor következik hattal, Varga Attila öttel, Tokay György, Varga Gábor és Csiha Tamás hárommal, Márton Árpád, Hajdú Gábor és Kántor Lajos kettővel, végül Béres András, Nagy Benedek, Borbély László és Bíró Rozália eggyel. Érdekes módon kimaradt Verestóy Attila, Frunda György, a főtitkár Kovács Péter. A „másik oldalon” inkább érthető Tamás Sándor, Antal Árpád és Ráduly Róbert mellőzése. Kincses Elődnek, aki közel negyven százalékot ért el 1999-ben Markóval szemben az elnökválasztás alkalmával, a neve sem hangzik el.
Vitatható hitelesség
A korabeli bejátszásokon feltűnik Domokos Géza, Sütő András, Verestóy Attila és Toró T. Tibor, valamint többen a felsorolt megszólaltatottak közül. Az RMDSZ egykori főtitkára majd alelnöke, Szőcs Géza, volt szenátora, Király Károly csak említés szinten van jelen, a tiszteletbeli elnök Tőkés Lászlót idézik többször, de vitatható hitelességgel. Csiha Tamás úgy emlékszik, hogy Tőkés László mondta volna, hogy „a brassói kongresszust elvesztettük”, ami nem kizárt, de a volt tiszteletbeli elnök harcostársainak emlékezetében ez a mozzanat nem maradt meg. Egyébként furcsa is lett volna, hogy ilyet mondjon Tőkés László, hiszen ő maga lépett vissza az elnökjelöltségtől, miután a másik tábor – legalábbis a kongresszuson – betartotta a belső egyezséget és megszavazta az autonómiaelvű alapszabályzat- és programmódosításokat. Később, pozícióba kerülve azonban sorra rúgták fel a korábbi egyezségeket. Ide kívánkozik az a megjegyzés is, hogy az autonómiaelvű, magyar érdekekre alapozott magyar egység a szentség, amit bizonyára Tőkés László is így gondolt, a román nemzetstratégia szándékainak elvtelen egységes kiszolgálását azonban aligha tekinthetjük szentségnek.
A film lényegében az utóbbi két évtized RMDSZ-propagandájának foglalata. Ismét elhangzik, hogy az egyik út a marosvásárhelyi véres események konfliktusos útja, a másik a parlamenti tárgyalásos, a kormányzati szerepvállalást is megcélzó út. Tokay érvelése –miszerint aki nem látja, hogy a politika a kormányzati szerepvállalásról szól, az ne politizáljon – még a többségi társadalomra sem igaz, hát még egy kisebbségi érdekképviseletre. Ezzel a megközelítéssel ismét horizonton kívülre kerül a törvényes és békés eszközöket igénybe vevő, de politikai konfliktusokat is vállaló stratégia, amely a nyomáskifejtés útján kíván eredményeket elérni. Többen is azt állítják, hogy a magát radikálisnak, kurucnak, autonomistának, nemzetinek nevező tábor nem jelöli meg az utat, amivel az autonómiához kíván elérni. Az sem zavarja a megnyilatkozókat, hogy erről az útról több kötetnyi irodalmat lehetne összeállítani az autonomista szerzők tollából.
Hol van a Frunda-féle autonómia?
A film demagóg összevetésekben bővelkedik: míg 1990-ben egy kétnyelvű feliratból véres összecsapás robbant ki Marosvásárhelyen, addig 2005-ben maga a román kormány nyújtotta be a kulturális autonómiatervezetet. Többszörös csúsztatás ez, hiszen nem a kétnyelvű gyógyszertárfeliratból lett a halálos áldozatokkal is járó konfliktus, hanem román titkosszolgálati manipulációból, amihez az emlékezetes felirat csak ürügy volt. 2005-ben a kisebbségi törvénytervezet a kulturális autonómiának csak a címszavát tartalmazta, hiszen a Kulturális Autonómiatanács közjogi jogosítványokkal való felruházását kitolta beláthatatlan távolba.
A film vége az egységről és az autonómiáról szól. Markó Béla ugyanazt mondja, mint Frunda György sztárszenátor kollegája 2001-ben: az erdélyi magyarság kulturális autonómiáját sikerült megvalósítani. Markó egy tetszetős felvezetéssel próbálja eladni a politikai sikerpropagandát. Az önálló közösség gondolatával egyetérthetünk, és azzal is, hogy ehhez önálló iskolarendszerre, önálló kulturális életre, a nyelvi és identitásmegőrzési jogok teljes körére van szükség. Azzal viszont már nem, hogy mindezeket az RMDSZ „nagyjából kialakította”. Az önálló iskolarendszer megteremtésétől igen távol vagyunk: még azt is Bukarestben döntik el, hogy kiről lehet magyar iskolát elnevezni... Gyermekeink az átideologizált, meghamisított román történelmet kénytelenek tanulni, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kálváriáját ne is említsük.
Szép teória az, amit Varga Attila és Varga Gábor kifejtenek a film végén, miszerint az autonómiát csinálni kell. A székely termék védjegye kétségkívül fontos, a létező jogi keretek autonóm cselekvéssel való kitöltése szintén, de az autonómia nem ebből áll, hanem elsősorban önrendelkezés-elvű intézményrendszer, a saját magyar sors alakításának a román állam által elismert jogi kerete, melynek megvalósításához nemhogy közelebb lennénk ma, hanem Románia európai uniós csatlakozása után inkább távolabb kerültünk.
De bármennyire is rosszabb a starthelyzet ma, mint volt negyed évszázada, nincs más utunk, mint amit egykoron, huszonkét esztendeje Brassóban megrajzoltunk: államon belüli állam, saját közösségi akaratunkat becsatornázó intézményrendszer és nyomásgyakorló autonómiaelvű politika. Minden más út közösségünk megsemmisüléséhez vezet.
Borbély Zsolt Attila |
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2015. május 9.

Tőkés László: már én sem értem Orbánt
Már én magam sem értem Orbán Viktor miniszterelnök nemzetpolitikáját – jelentette ki csütörtök este nagyszámú hallgatóság előtt Tőkés László.
A Fidesz európai parlamenti képviselője Borbély Zsolt Attila Negyed évszázad erdélyi magyar politikatörténete: 1989–2014 című könyvének bemutatóján vett részt. A beszélgetésen nagy hangsúlyt kapott a Kárpát-medencei nemzetpolitika helyzete, különös tekintettel a magyarországi intézkedésekre. Tőkés László meglehetősen szkeptikusan beszélt a kérdésről. Szerinte a Trianon óta eltelt időszak felőrölte a magyarság erejét, „olyanok vagyunk, mint egy horogra akadt nagy hal, amit kifogás előtt kifárasztanak”. A jelenlegi kormány nemzetpolitikai lépéseit követhetetlennek, átláthatatlannak tartja Tőkés László. A politikus szerint az egyéb teendők és küzdelmek miatt a miniszterelnöknek nincs kellő ideje arra, hogy a nemzetpolitikával foglalkozzon. Az európai parlamenti képviselő „az erdélyi MSZP”-nek nevezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ). Szerinte „több mint különös, hogy a Fidesz is ezt a pártot támogatja”. Tőkés László bírálatot fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ jelöltjével, Kelemen Hunorral fotózkodott, és őt támogatta a múlt évi választási kampányban, szemben Szilágyi Zsolttal, a Magyar Polgári Párt jelöltjével. A beszélgetésen kiemelt szerepet kapott az a kérdés, hogy a szomszédos országok titkosszolgálatai mennyire épültek be a határon túli magyar pártokba, és mennyire befolyásolják azoknak a politikáját. Borbély Zsolt Attila – aki nagymonográfiát írt az RMDSZ történetéről – példákkal igazolta, hogy szerinte román titkosszolgálati beavatkozás következménye az erdélyi magyar autonómia elodázása. Hozzátette: számtalan eset bizonyítja, hogy az RMDSZ egyes vezetői tudatosan és szándékosan akadályozzák az önrendelkezési törekvéseket, a hangadókat igyekeznek lejáratni, hitelteleníteni.
Raffay Ernő történész – aki az Antall-kormány államtitkáraként a katonai titkosszolgálatokat is felügyelte – elmondta: a mindenkori titkosszolgálatok feladata végrehajtani azt, amit a politikai vezetés elvár tőlük. Az autonómiatörekvések nyilván szemben állnak a román érdekekkel, nem véletlen, hogy az alaptörvény is nemzetállamként definiálja Romániát, így a titkosszolgálatok aktívak a kérdésben. Hozzátette: az ilyen akciók nem új keletűek, az I. világháború előtt gróf Tisza István miniszterelnök is aktívan figyeltette azokat a román politikusokat, akiktől tartott az akkori országvezetés. Gyakori eset volt, hogy a külföldi üdüléseiket is figyelték a magyar titkosszolgálat emberei. Tőkés László arról is beszélt, hogy a román titkosszolgálat az egyházi bomlasztásban is aktívan tevékenykedik. Mint fogalmazott, egykoron a szekus papok népes tábora települt át Magyarországra is, akik továbbra is aktívan szolgálták a megbízóikat. Hozzátette: „az egyházi vonal terén sok mindent már sikerült tisztázni, ismerjük az ügynökök nagy részét, listát is küldtem róluk Bölcskei Gusztáv volt református püspöknek, de nem történt semmi. Egyéb területeken mindössze pár esetben tudtam megakadályozni, hogy zsíros álláshoz jussanak a román titkosszolgálathoz beépített ügynökök a magyar közéletben” – mondta csalódottan Tőkés. Próbáltuk elérni Bölcskei Gusztávot, kérdéseinkre azonban lapzártánkig nem érkezett válasz.
mno.hu / Magyar Nemzet
Erdély.ma

2015. május 11.


A Nemzeti Liberális Párt társelnöke szerint az autonómia nem képezheti alku tárgyát
Kolozsvár, , hétfő - A román Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke, Alina Gorghiu szerint a székelyföldi autonómia nem képezheti alku tárgyát a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) folytatandó tárgyalások során.
A politikust a Székely Hírmondó napilap kérdezte meg azzal kapcsolatban, hogy a Klaus Iohannist elnöki tisztségbe juttató ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt készít elő a parlamentben, és ennek támogatásáról az RMDSZ-szel is tárgyalni kíván.
Alina Gorghiu kijelentette, fel sem vetődik az a kérdés, hogy engedményeket tegyenek a székelyföldi autonómia ügyében; ha az RMDSZ beterjeszti a parlamentben az erre vonatkozó tervezetét, ellene fognak szavazni.
"Egy egységes nemzetállamról beszélünk, egy alkotmányról, amelyet tiszteletben kell tartani, és fel sem vetődik a székelyföldi területi autonómia kérdése. (…) Az RMDSZ-nek annyi prioritása van helyi szinten – az infrastruktúra, az adminisztráció, az egészségügy, az oktatás terén és sok más területen –, hogy szerintem fel sem vetődik, hogy a területi autonómia gondolata miatt blokkoljuk a párbeszédet" - jelentette ki a politikus. Hozzátette, hogy a PNL vezető testülete május 23-án dönt a bizalmatlansági indítvány részleteiről, ezt követően tárgyalnak az RMDSZ-szel.
Arra a kérdésre, hogy miért nem szerepel a PNL kormányprogramjában a romániai kisebbségekkel foglalkozó fejezet, Alina Gorghiu elmondta: Romániában a törvények kedveznek a kisebbségeknek, és megfelelnek az európai normáknak. Hozzátette, ha európai partnerek számára kell ezt elmagyaráznia, elég csupán azt megemlítenie, hogy a magyar kisebbség mellett 18 romániai kisebbség képviselője van jelen a román parlamentben, és azt, hogy Romániát vallási és etnikai szempontból is kisebbségi államelnök vezeti.
A PNL társelnöke szerint a kisebbségi kérdés törvényi szinten rendezve van, csupán azt kell vizsgálni, hogy vannak-e helyzetek, amikor nem tartják tiszteletben a törvényeket. A politikus megjegyezte, a PNL jó kapcsolatokat ápol az RMDSZ-szel, "a horizont nyitott a kommunikálásra, elsősorban egy parlamenti többség létrehozására, de közép- és hosszú távon akár egy kormányzati formáról is beszélhetünk". Nyomatékosította azonban, hogy egyelőre semmilyen döntés nem született erre vonatkozóan.
Az RMDSZ 2013 májusában tartott csíkszeredai kongresszusán döntött arról, hogy törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök 2013 végére ígérte a tervezet nyilvánosságra hozását, hogy egy hónapos közvita után benyújthassák azt a parlamentben. A szövetség végül 2014 szeptemberében bocsátotta közvitára a dokumentumot, melyet azóta sem terjesztett be a parlamentben. (MTI)

2015. május 14.

„Európai fellépés szükséges a kisebbségi jogokért”
A romániai kisebbségpolitika változó eredményességű időszakait ismertette, ugyanakkor negyedszázad kisebbségi érdekvédelmének akadályairól, és jövőbe mutató kihívásairól is beszélt Kelemen Hunor szövetségi elnök csütörtökön az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) a görögországi Komotiniben megszervezett kongresszusán – számolt be az RMDSZ hírlevele. Az RMDSZ elnöke az eseményen való felszólalásában azt hangsúlyozta: az általa vezetett politikai szervezet aggodalommal tapasztalja, hogy egy európai uniós tagországban, a kommunizmus bukása után 25 évvel sem jelentenek biztosítékot a megszerzett, törvénybe foglalt közösségi jogok, együttes európai fellépés szükséges ahhoz, hogy a kisebbségek ügyeiben előrelépés történjen. –
A romániai magyar közösség a rendszerváltozás első pillanatától eldöntötte azt, hogy jogait a parlamentáris demokrácia eszközeivel, érvekkel és párbeszéddel próbálja megszerezni, partnereket keres a román társadalomban, Európában és nemzetközi szinten is ügyei támogatására – hangsúlyozta kongresszusi ismertetőjében Kelemen Hunor, aki azt is hozzátette: az általa képviselt közösség már akkor az euro-atlanti integráció és a demokratikus értékek híve volt, amikor az ország még nem tudta, hogy milyen irányba szeretne haladni.
„Homogén nemzetállam létrehozása volt a célja a romániai államhatalomnak akkor, amikor az országban bekövetkezett a rendszerváltás. Addigra már nagy számban kivándorolt a német és a zsidó kisebbség, a magyarságnak kulturális és oktatási intézmények nélkül, anyanyelvét kizárólag családi környezetben használva, identitásában halálraítélt közösségként kellett túlélnie, majd talpra állnia 1989 decemberében” – utalt Kelemen Hunor arra a történelmi fordulópontra, amelyre a romániai magyar érdekvédelem és érdekképviselet kezdete tehető.
A fekete márciustól a kisebbségi törvényig
Az RMDSZ elnöke felidézte azt is, hogy 1990 márciusában Marosvásárhelyen véres etnikai konfliktus tört ki egy kétnyelvű felirat miatt, és azért, mert százezer ember követelte a magyar nyelvű oktatást az óvodától az egyetemig, hogy identitását közösségként tudja megőrizni.
„Ez a mesterségesen kirobbantott etnikai feszültség, amelynek halálos áldozatai is voltak, sok mindenre rávilágított, sok mindent megmutatott, és sok mindenre megtanított bennünket. De ennek a konfliktusnak a legfontosabb tanulsága az volt, hogy a demokratikus eszközöket kell keresnünk ahhoz, hogy jogainkat érvényesíteni tudjuk. Ezzel együtt a magyarság 25 éve értéknek tekinti azt, hogy képviselői vannak a különböző intézményekben: a megyei és helyi önkormányzatokban, a parlamentben és az Európai Parlamentben, időszakonként pedig a kormányzatban is” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki szerint a kisebbségi jogérvényesítés jelenleg leszállóágon van Romániában.
„A 2005-ben kidolgozott, a nemzeti kisebbségi közösségek jogállásáról szóló törvénytervezetnek, amely a kulturális autonómia intézményrendszerét is szabályozza, 2007 után, Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozását követően már nem tudtunk parlamenti támogatást szerezni. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy amint megszűnik az európai nyomás a kisebbségi jogérvényesítésére vonatkozóan, teljesen leáll ez a folyamat” – mutatott rá Kelemen Hunor, aki hatályos törvények alkalmazásának elmulasztását is említette példaként: így a közigazgatási nyelvhasználatra vonatkozó jogszabályt, illetve a 2011-ben elfogadott tanügyi törvényt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű oktatása esetében.
Kisebbségi konferencia kisebbségek nélkül
Kelemen Hunor tájékoztatta a FUEN-kongresszus résztvevőit arról az autonómia-statútumtervezetről is, amelyet az RMDSZ politikai partnerével, a Magyar Polgári Párttal közösen dolgozott ki, bocsátott közvitára, és amely az identitáserősítés mellett a társadalmi béke megteremtését is szolgálná. Ugyanakkor nehezményezte azt, hogy a hazai külügyminisztérium, a Velencei Bizottság részvételével, úgy szervezte meg nemrég a kisebbségi joggyakorlatra vonatkozó konferenciáját, hogy arra nem hívta meg a közvetlenül érintetteket, a romániai kisebbségeket képviselő politikai szervezeteket.
„Nem voltak kíváncsiak egyetlen hazai kisebbség véleményére sem, hanem maguk között eldöntötték, hogy megoldották ezt a kérdést az országban” – tette hozzá a szövetségi elnök, aki a jövőt illetően egy, a többség és kisebbség között létrejövő egyezményt tekint szükségesnek. Erre az államfőnek is javaslatot tett az RMDSZ, a dokumentum garanciákat tartalmazna arra vonatkozóan, hogy a már megszerzett jogokat nem csorbítják, nem vonják vissza, hogy a hatályos törvényeket minden esetben alkalmazzák, a kisebbségek ügyeiben történő továbblépéshez pedig a konszenzust keresi a hazai társadalom.
Sógor: a Bizottságot is meg kell győzni
Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője arra reagálva, hogy változott-e az Európai Bizottság és az Európai Parlament hozzáállása az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéhez, úgy vélekedett: az európai uniós intézmények közül az EP továbbra is zászlóvivő ebben a kérdésben, korábban már a Bizottsághoz fordult egy felhívással, melyben egy átfogó EU-s kisebbségvédelmi rendszer felállítását szorgalmazza.
„Az Európai Bizottság részéről azonban nem tapasztalunk eddig jelentős változásokat, ennek ellenére bizakodásra ad okot, hogy Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke évek óta foglalkozik kisebbségi jogokkal, míg Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke arra tett ígéretet, hogy határozottabban kiáll majd a saját kezdeményezésű jelentések megfelelő gyakorlati alkalmazásáért” – mondta a képviselő.
A kisebbségvédelem három útja
Sógor Csaba szerint a kisebbségvédelmi munkában három úton haladhatunk egyszerre: a vitával és/vagy határozatokkal járó szóbeli kérdések mellett, Juncker ígéretébe kapaszkodva az egyéni jelentések terén is rá kell erősíteni a kisebbségi jogok védelmének hangsúlyozására, de fő cél az is, hogy a Tanács ajánlásai bekerüljenek az Európai Unió jogrendjébe. „Erre a munkára a civil társadalom is ráerősíthet” – vélekedett Sógor Csaba az európai polgári kezdeményezés fontosságára utalva.
Az EP-képviselő arra is kitért, hogy az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportja, az Európai Néppárt is egyre határozottabban fellép az őshonos kisebbségek védelmében. „Áprilisban néppárti kollégáimmal közösen egy olyan szakmai meghallgatást szerveztünk sikerrel, ahol szakemberek ismertették az európai kisebbségvédelmi problémákat és jó gyakorlatokat” – fogalmazott Sógor Csaba.
Véleménye szerint ez a közmeghallgatás mindenképpen előmozdíthatja az európai kisebbségvédelmet: az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság néppárti tagjaival közösen egy, az őshonos kisebbségek védelmét biztosító irányelv kidolgozását sürgetik, de egyéni jelentések alapját is képezhetik a szakmai meghallgatás következtetései. Sógor Csaba azt is hangsúlyozta: a kisebbségi közösségek egymás közötti szolidaritása mellett fontos, hogy a többséggel is kialakuljon a lojalitás és bizalom helyes egyensúlya, a többségnek meg kell értenie azt, hogy csupán nyerhet abból, ha a kisebbségi jogok a gyakorlatban is érvényesülnek.
A FUEN görögországi kongresszusán a Kelemen Hunor vezette RMDSZ-küldöttséget Korodi Attila és Molnár Zsolt parlamenti képviselő, Sógor Csaba európai parlamenti képviselő és Vincze Loránt külügyi titkár, a FUEN alelnöke alkotta.
maszol.ro

2015. május 15.

FUEN kongresszus Görögországban – Kisebbségpolitika a kirakatban –
A romániai kisebbségpolitika eredményeiről, kihívásairól beszélt az RMDSZ szövetségi elnöke az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának görögországi kongresszusán.
Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ aggodalommal tapasztalja, hogy egy európai uniós tagországban, a kommunizmus bukása után 25 évvel sem jelentenek biztosítékot a megszerzett, törvénybe foglalt közösségi jogok, együttes európai fellépés szükséges ahhoz, hogy a kisebbségek ügyeiben előrelépés történjék.
Kelemen Hunor tájékoztatta a FUEN-kongresszus résztvevőit arról az autonómia-statútumtervezetről is, amelyet az RMDSZ politikai partnerével, a Magyar Polgári Párttal közösen dolgozott ki és szólt arról a kisebbségjogi konferenciáról, amelyet a román illetékesek ugyan a Velencei Bizottság részvételével, de a romániai kisebbségek képviselői nélkül szerveztek meg.
kolozsvariradio.ro / maszol.ro
Erdély.ma

2015. május 15.

Egységes fellépést a kisebbségekért – FUEN-kongresszus Görögországban
Egy európai uniós tagországban a kommunizmus bukása után 25 évvel sem jelentenek biztosítékot a megszerzett, törvénybe foglalt közösségi jogok, együttes európai fellépés szükséges ahhoz, hogy a kisebbségek ügyeiben előrelépés történjen – mutatott rá Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) a görögországi Komotiniben megszervezett kongresszusán. Az RMDSZ sajtóirodájának közleménye szerint Kelemen Hunor úgy vélekedett: a kisebbségi jogérvényesítés jelenleg leszállóágon Romániában. „A 2005-ben kidolgozott, a nemzeti kisebbségi közösségek jogállásáról szóló törvénytervezetnek, amely a kulturális autonómia intézményrendszerét is szabályozza, 2007 után, Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozását követően már nem tudtunk parlamenti támogatást szerezni.
Ez egyértelműen azt mutatja, hogy amint megszűnik az európai nyomás a kisebbségi jogérvényesítésre vonatkozóan, teljesen leáll ez a folyamat” – mutatott rá. Hatályos törvények alkalmazásának elmulasztására példaként említette a közigazgatási nyelvhasználatra vonatkozó jogszabályt, illetve a 2011-ben elfogadott tanügyi törvényt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű oktatása esetében.
Kelemen Hunor tájékoztatta a FUEN-kongresszus résztvevőit arról az autonómia-statútumtervezetről is, amelyet az RMDSZ politikai partnerével, a Magyar Polgári Párttal közösen dolgozott ki. Nehezményezte, hogy a bukaresti külügyminisztérium a Velencei Bizottság részvételével úgy szervezte meg nemrég a kisebbségi joggyakorlatra vonatkozó konferenciáját, hogy arra nem hívta meg a közvetlenül érintetteket, a romániai kisebbségeket képviselő politikai szervezeteket.
A jövőt illetően egy, a többség és kisebbség között létrejövő egyezményt tekint szükségesnek, erre az államfőnek is javaslatot tett az RMDSZ. A dokumentum garanciákat tartalmazna arra vonatkozóan, hogy a már megszerzett jogokat nem csorbítják, nem vonják vissza, a hatályos törvényeket minden esetben alkalmazzák, a kisebbségek ügyeiben történő továbblépéshez pedig a konszenzust keresi a hazai társadalom.

Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. május 16.

Huszonöt éves a MÚRE (GALÉRIA)
Megalakulásának helyszínén, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának nagy aulájában ünnepli fennállásának 25-ik évfordulóját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Üvegcsillár, posztmodern, szoc-reál stílusú épületbelső, sok kis asztal körül cigarettázó emberek, lelkes hozzászólások, elképzelések, tervek ismertetése, egyeztetések, viták – valahogy így kell elképzelni azt a miliőt, amelyben 25 évvel ezelőtt a MÚRE megalakult.
A Bukaresti Román Televízió Magyar Adásának két munkatársa, Kacsó Sándor és Bartha Ágnes egy 25 perces filmet készített az elmúlt két és fél évtized felvételeiből. A filmkockák a kezdetektől a tavalyi riporttáborig felelevenítették a legfontosabb eseményeket az újságíró-egyesület életéből. Sok ismerős arc tűnt fel, olyanok, akik ma is aktív tagjai az egyesületnek, olyanok, akik valamiért elmaradtak, vagy eltávoztak már az élők soraiból.
A Sapientia nagy aulájában Sarány István csíkszeredai újságíró, a MÚRE Hargita megyei területi képviselője házigazdaként szólította mikrofon elé a meghívottakat, társszervezetek képviselőit, egykori elnököket, munkatársakat, vendégeket.
A felszólalók között elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntötte az újságírókat, aki a MÚRE és az RMDSZ 25 éves fennállása között vont párhuzamot. Györffy Gábor, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa beszélt az újságírói szak megalakulásáról, majd Kövér Tamás, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének delegáltja, Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke, Léphaft József, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének képviselője, Havasi János, az MTVA- és Tripolszky János, a sajtószakszervezet részéről, Kassai Péter, az egykori szárhegyi MÚRE-rendezvények házigazdája, valamint Jakab István, a magyar országgyűlés alelnöke mondott köszöntő beszédet.
„25 év, 133 díjazott” - mondta Rácz Éva, a MÚRE elnöke, majd a volt elnököket, alelnököket szólította mikrofon elé: Hecser Zoltánt, Gáspár Sándort, Karácsonyi Zsigmondot, Boros Zoltánt, Simonffy Katalint, Ambrus Attilát.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnökének üdvözletét Bartha Réka olvasta fel. Üzenetben köszöntötte az ünneplőket Vincze Loránt és Ágoston Hugó, majd a legvégén a MÚRE Press-ing focicsapata vonult a pódiumra és jelentette be, hogy öt háromra győzte le a Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának csapatát.
A rendezvény szombaton szakmai tanácskozással folytatódik: Bodonovich Jenő Médiabiztosi ajánlások a köz érdekében címmel tart előadást, Turos Lóránd a romániai médiaszabályozásról, Kövér Tamás a Média Önszabályozó Testület tapasztalatairól, Szucher Ervin Kihívások előtt a MÚRE Becsületbírósága témát járja körül.
Antal Erika
maszol.ro

2015. május 20.

Normális és különös kéréseink
Megtanultuk már: ha Klaus Johannis államfő nyilatkozik a nemzeti kisebbségekről, a romániai magyarságról, nem árt óvatosan értelmezni szavait.
Nem olyan régen Németországban még azt mondta, Romániában nincs magyarkérdés. Aztán a többféleképpen értelmezhető kijelentés után már-már ünnepelni készültünk, amikor az RMDSZ kongresszusának szánt üzenetében ott olvastuk a felismerést, hogy a romániai magyarság számos gondja megoldatlan – az elnöki hivatal honlapján közzétett nyilatkozatot azonban két nap után rejtélyes módon kicserélték, s eme igen jelentős beismerés kimaradt. Most a német közszolgálati televíziónak adott interjúban ejtett – szokásától eltérően nem is oly kevés – szót a magyarságról, valamint Románia és Magyarország viszonyáról.
Áttörésnek nem nevezhetőek az elnök szavai, de higgadt, józan kijelentések, melyek – ha komolyan gondolja, és nem változtat véleményén – az őszinte párbeszéd alapját jelenthetik. Johannis utal arra, hogy szász nemzetiségűként ismeri az etnikai kisebbségek helyzetét, és leszögezi: ő maga nem problémaként tekint a magyar kisebbségre, hanem úgy gondolja, gazdagítják az országot. Milyen kár, hogy ez a szemlélet a gyakorlatban nem érvényesül, és minduntalan azzal szembesülünk, hogy a román államhatalom nemzetbiztonsági kockázatként viszonyul a magyarsághoz!
Alaposabb helyzetismeretről árulkodik az államfő azon kijelentése is, melyben azt taglalja: a magyarság nagy kisebbség, több pártja és szervezete működik, s bár eltérő módon, de mindenik arra törekszik, hogy a magyaroknak jobb legyen. E mondat már csak azért is érdekes, mert szakítani látszik azzal a bukaresti politikai elitben hosszú évek óta rögzült – az RMDSZ segítségével is fenntartott! – képpel, mely szerint a magyarság egyedüli igaz képviselete a Kelemen Hunor vezette szövetség, a többiek legalább radikálisok, de inkább szélsőségesek, akik az ország területi épségét, az egységes nemzetállamot is veszélyeztetik.
Eddig tart az államfői nyilatkozat pozitívumainak sora, s bár ezúttal is elhangzik egyfajta beismerés – miszerint vannak még megbeszélésre váró problémák, teljesen normális követelések –, ezt elfödi a jól ismert bukaresti álláspont ismétlése, hogy a román állam a legtöbb kérést teljesítette, és a magyarságnak vannak nem helyénvaló, különös követelései is.
Jó volna ezért azt megértetni Klaus Johannisszal és a bukaresti politikai osztállyal, hogy ami Romániában különös, avagy nem helyénvaló – vélhetően az autonómia tartozna ide –, az Európa jobbik részén természetes, és igen jól működik, elég csak Dél-Tirol példáját nézni vagy a napokban zajló, a skót önrendelkezés bővítéséről szóló tárgyalásokra figyelni.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. május 21.

Elfogadták a pártok az RMDSZ által javasolt alternatív parlamenti küszöböt
Megegyeztek a romániai pártok vezetői az új parlamenti választási törvény alapelveiről, egyebek mellett arról, hogy minden megyének lesz legalább két szenátora és négy képviselője, illetve az RMDSZ által javasolt alternatív parlamenti küszöb bevezetésében is egyetértettek – tájékoztatta az MTI-t szerdán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A képviselőház elnökének irodájában tartott szerdai egyeztetésen a kormánykoalíció részéről többek között Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, a jobbközép ellenzék részéről pedig Alina Gorghiu és Vasile Blaga, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két társelnöke volt jelen.
Az RMDSZ képviseletében részt vevő Kelemen Hunor szerint a tanácskozáson megállapodtak a – megyei pártlistás választással kialakítandó – kétkamarás parlament létszámáról. Elmondta: a képviselőház létszáma 336-ra csökken (beleértve a 4 külföldön megválasztandó, illetve a 18 kedvezményes módon mandátumot szerző kisebbségi képviselőt), a szenátusé pedig 136-ra (beleértve a két külföldön megválasztandó szenátort).
Kelemen Hunor rámutatott: az, hogy minden megyének lesz legalább két szenátora és négy képviselője, pozitív diszkriminációt jelent az olyan – átlagosnál kisebb lakosságú – megyék esetében, mint Kovászna, Szilágy vagy Tulcea megye.
A politikus elmondta: az RMDSZ által javasolt alternatív parlamenti küszöb bevezetésében is egyetértettek, így a legalább négy megyében húszszázalékos támogatottságot elérő politikai alakulatok akkor is bejutnak a törvényhozásba, ha egyébként országos szinten nem lépik át az ötszázalékos küszöböt. Hozzátette: az előírást korábban a választási reformot előkészítő parlamenti különbizottság is elfogadta.
Az RMDSZ elnöke elmondta, a külföldön élő választópolgárok a számukra – előzetes regisztráció alapján – megszervezett szavazókörzetekben személyesen adhatják majd le voksukat négy képviselőre és két szenátorra. Az MTI érdeklődésére megerősítette: 2016-ban nem levélben szavaznak majd a külföldön élő román állampolgárok. A voksolás előtt fél évvel kezdődő és a szavazás előtt 75 nappal véget érő regisztráció arra szolgál, hogy a választási hatóság fel tudja mérni: hány választókörzetet kell kialakítania külföldön.
Aki nem regisztrált, az külföldön már csak a külképviseleteken adhatja le voksát. Attól függetlenül, hogy hányan járulnak az urnákhoz, a külföldön voksolók négy képviselőt és két szenátort küldenek a törvényhozásba a 43., számukra létrehozandó választókerületből – pontosította Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
MTI
Székelyhon.ro

2015. május 21.

A magyar nyelvű felirat soha nem jóindulat kérdése
Beszélgetés Kelemen Hunor szövetségi elnökkel az épített örökségről, ingatlan-visszaszolgáltatásról
Tizenhat magyarlakta megyében közel 3000 magyar műemlék feliratozását kéri az RMDSZ a helyi önkormányzatoktól megyei és területi szervezetei révén. A Kelemen Hunor minisztersége idején kidolgozott, hatályos rendelet szerint több nyelven – így magyarul is – fel kell tüntetni a megnevezésüket. A rendelet előírásait országszerte gyakorlatba kell ültetniük a polgármestereknek. Erre hívja fel a figyelmük az RMDSZ azzal a román és magyar nyelvű listával, amely megyénként tartalmaz valamennyi országos jelentőségű (A kategóriás) magyar műemléket, illetve a helyi jelentőségű (B kategóriás) magyar műemlékek egy részét. A miniszteri rendelet atyját kérdeztük a feliratozás jelentőségéről, és ezzel összefüggésben, az ingatlan-visszaszolgáltatás jelenlegi állásáról.
– Milyen jelentősége van a közösség számára ennek az újabb felirat-elhelyezésnek? Gondolok itt arra, hogy a nagy áttörést tulajdonképpen a kétnyelvű helységnévtáblák jelentették 2001-ben. Miért fontos ez az RMDSZ-nek?
– Az anyanyelvhasználat tekintetében egyformán fontos lépés mindkettő. És fontos párhuzam is: a 2001-es kormányrendelet hatályba lépése után is bőven akadt település, ahol az RMDSZ-nek külön kellett kérnie alkalmazását. Most nem csak kérünk, de segítünk is: a jelenleg érvényes országos műemléklista alapján előkészítettük a magyar műemlékek megnevezésének magyar és román nyelvű listáját.
A helységnévtábla magyar felirata azt jelzi, hogy ott magyar közösség is lakik. A műemlékek magyar felirata viszont kettős jelentéssel bír. Jelzi azokat az értékeket, amelyek létrehozásához köze volt a magyarságnak, másfelől azt mutatja, hogy ezek jelenleg is a magyar kulturális örökség részét képezik. Olyan tények ezek, amelyeket sem megkerülni, sem véka alá rejteni nem lehet. Bár a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása akadozik, ez nem bátortalanít el minket. Azt is tapasztaltuk már számtalanszor, hogy kétnyelvű helységnévtáblát arra való hivatkozással nem függesztettek ki, miszerint a törvény csak 20 százalék fölötti számarányú kisebbségi közösség esetében teszi azt kötelezővé. Kisebb létszám esetén sem tiltja, csak akarat kell hozzá – egészíteném ki. De nálunk így szokás olvasni a törvényeket… A műemlék-feliratozás nincs ilyen meghatározott százalékhoz kötve, ugyanakkor a megyei, illetve helyi tanács is kérheti a kisebbségek nyelvén való feliratozást.
– Hol tartanak jelenleg ezzel a munkával? Kinek mi a dolga, és milyen eredményre számítanak?
– Az RMDSZ kulturális főosztályát bíztam meg a munka koordinálásával. Arad, Beszterce, Bihar, Fehér, Szatmár és Szeben megyében már el is készült az összesen 715 műemléket tartalmazó magyar és román nyelvű lista végleges változata. A többi megyébe is első lépésként mi küldjük ki a feliratozásra javasolt műemléklistát, amelyet átnéznek és ellenőriznek az RMDSZ megyei szervezetei által javasolt helyi szakértők, a véglegesítés után pedig, levél kíséretében, kérik a települések polgármesteritől azt, hogy magyarul is feliratozzák az illető magyar műemlékeket. Nagy munka ez, amelyet önkéntesen vállaltak a helyi szakértők, ugyanakkor fontos szerep hárul a megyei és területi szervezeteinkre a kapcsolatfelvételt, illetve az eredmény nyomon követését illetően. Az eredmény döntően a helyieken múlik. Az országos szervezet elvégzi a munka rá eső részét, de ez nem helyettesíti a helyismeretet, a helyiek kapcsolati hálóját. Ráadásul, itt a legfontosabb az, hogy ténylegesen meg is valósuljon a feliratozás, illetve tudjunk azokról az esetekről, amelyekben ezt megpróbálják elodázni valamilyen ürüggyel.
Hozzátenném, hogy valamennyi megye esetében ez a lista bővül majd további helyi jelentőségű műemlékekkel, terveink szerint pedig május végére, június elejére valamennyi magyarlakta megyében sikerül véglegesítenünk azt az első lajstromot, amelyet a későbbiekben bővíteni is tudunk.
Bartha Réka
Szabadság (Kolozsvár)

2015. május 26.

A román bírói tanács újabb állásfoglalásban marasztalta el az RMDSZ elnökét
Szerintük nem jól tette Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, hogy széles nyilvánosság előtt ismét ártatlannak minősített két jogerősen elítélt RMDSZ-politikust. A romániai bírák és ügyészek szakmai testülete szerint az RMDSZ elnöke megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amikor az RMDSZ kongresszusán azt állította, hogy Nagy Zsolt volt távközlési miniszter ártatlanul ül börtönben, Markó Attila volt parlamenti képviselőt pedig azért ítélték el, mert – a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó református kollégium visszaszolgáltatásakor – jóhiszeműen alkalmazta a törvényt.
A CSM szerint Kelemen Hunor kijelentéseivel azt sugallja, hogy a két politikus esetében ítélkező bírák önkényesen, politikai megrendelésre jártak el, döntésük megalapozatlan, és törvénytelen volt. A testület azt állította: az RMDSZ elnöke bizalmatlanságot ébreszt az ügyben eljáró bírákkal és az igazságszolgáltatás egészével szemben, megkérdőjelezve annak függetlenségét.
A CSM februárban is elmarasztalta Kelemen Hunort egy hasonló kijelentés miatt. Akkor a szövetség megalakulásának a 25. évfordulója alkalmából tartott kolozsvári gálán azt állította, hogy Nagy Zsoltot ártatlanul ítélték el, ügye nem korrupciós ügy, az ellene felhozott vádakra nincsenek bizonyítékok mások lehallgatott beszélgetéseiből következtettek az ő állítólagos bűnösségére.
A CSM a romániai bírák és ügyészek szakmai testülete, amely arra hivatott, hogy felügyelje az igazságszolgáltatás működését. Állásfoglalásának nincs jogi következménye.
A CSM egyebek mellett azon is őrködik, hogy más hatalmi ágak ne avatkozzanak be az igazságszolgáltatás munkájába. A testület az ilyen esetekben kiadott állásfoglalásokkal a bírákat és ügyészeket védi: egyfajta szakmai szolidaritásról biztosítja a vitatott ítéletet meghozó vagy az ítélethozatal előtt „nyomás alá" került ügyészeket vagy bírákat.
MTI
Erdély.ma

2015. május 26.

A szétmetszett magyarság
Talán már nem is Trianon szörnyű csonkolásait érzem és látom a legnagyobb traumaként, hiszen azt ránk erőltették, inkább az fáj jobban, amit mi mostanában öncsonkolásban végzünk el önmagunkon. Mintha már nem is fájna a romlás, az önrontás, a tagadás, a meghasonlottság. Amikor azt mondom, hogy a magyarság lemetszi magáról a magyarságát, már nem feltétlenül az ország- és nemzetárulókra gondolok, hanem az általam nemrég még tisztelt magyar értelmiség egy részére, aki már önmagába mardos, de a nemzetét rontogatja.
Olyan nagy költőre, mint Parti Nagy Lajos például, akit költői, esztétikai mércének is tekinthettünk nemrég, mára a szavai, mondandói értelmezhetetlenné váltak. S éppen nemzeti ünnepünket, március idusát találja alkalmas alkalomnak, hogy a mai nemzeti jobboldalt megfejthetetlen fogalomsorral fasisztoidnak, mélyrepülő paródiának kiáltsa ki, egy kalap alá véve a Fideszt, a Jobbikot, a KDNP-t, s a nagy gyurmára kimondja, hogy arrogáns társaság. S teszi olyan nyelven, mely már nem is liberális, nem is neoliberális, balliberális, hanem mindez még posztliberalizmussal is becsokimázolva.
Mintha teljesen mindegy lenne, hogy ki viszi végromlásba nemzetünket, a felelőtlen bankármilliárdos Gyurcsány, netán Szigetvári, Harangozóék, az áruló Simicska, Tamás Gáspár Miklós, mások. Egyetlen közös ellenséget kerestek, s Orbán Viktor személyében meg is találták azt, s úgy szólják le, pocskondiázzák, mintha reggelire Dunántúlt fogyasztana, aztán Kisalföldet früstökre, mert feltette magában, hogy teljes romlásba taszítja országát és népét, ő, az egyetlen államférfi, kisebb kaliberű politikusok között.
Tőkés László szerencsétlen kijelentésén is elcsodálkoztam, aki úgy ugrasztaná össze a mai kormánypártot és Kelemen Hunort, hogy közben Szilágyi Zsoltban látja az igazi nemzetpolitika letéteményesét. De Tőkés László korrigál (van ereje hozzá!), Parti Nagy Lajosék nem. A magyar értelmiség mindig politizált, de a népe mellett, nem ellene. Most egyértelműen ellene, akárha ez lenne a kordivat. Czegő Zoltán barátom megcsúfolt nyelvünket félti teljes joggal, én többet: a meggyalázott nemzeti gondolatot.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2015. május 27.

A magyar nyelvű felirat soha nem jóindulat kérdése
– Beszélgetés Kelemen Hunor szövetségi elnökkel –
Tizenhat magyarlakta megyében közel 3000 magyar műemlék feliratozását kéri az RMDSZ a helyi önkormányzatoktól megyei és területi szervezetei révén. A Kelemen Hunor minisztersége idején kidolgozott hatályos rendelet szerint több nyelven – így magyarul is – fel kell tüntetni a megnevezést. A rendelet előírásait országszerte gyakorlatba kell ültetniük a polgármestereknek. Erre hívja fel a figyelmüket az RMDSZ azzal a román és magyar nyelvű listával, amely megyénként tartalmaz valamennyi országos jelentőségű (A kategóriás) magyar műemléket, illetve a helyi jelentőségű (B kategóriás) magyar műemlékek egy részét. A miniszteri rendelet "atyját" kérdeztük a feliratozás jelentőségéről és ezzel összefüggésben az ingatlan- visszaszolgáltatás jelenlegi állásáról.
– Milyen jelentősége van a közösség számára ennek az újabb felirat-elhelyezésnek? Gondolok itt arra, hogy a nagy áttörést tulajdonképpen a kétnyelvű helységnévtáblák jelentették 2001-ben. Miért fontos ez az RMDSZ-nek?
– Az anyanyelvhasználat tekintetében egyformán fontos lépés mindkettő. És fontos párhuzam is: a 2001-es kormányrendelet hatályba lépése után is bőven akadt település, ahol az RMDSZ-nek külön kellett kérnie az alkalmazását. Most nemcsak kérünk, de segítünk is: a jelenleg érvényes országos műemléklista alapján előkészítettük a magyar műemlékek megnevezésének magyar és román nyelvű jegyzékét.
A helységnévtábla magyar felirata azt jelzi, hogy ott magyar közösség is lakik. A műemlékek magyar felirata viszont kettős jelentéssel bír: jelzi azokat az értékeket, amelyek létrehozásához köze volt a magyarságnak, másfelől azt mutatja, hogy ezek jelenleg is a magyar kulturális örökség részét képezik. Olyan tények ezek, amelyeket sem megkerülni, sem véka alá rejteni nem lehet. Bár a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása akadozik, ez nem bátortalanít el minket. Azt is tapasztaltuk már számtalanszor, hogy kétnyelvű helységnévtáblát arra való hivatkozással nem függesztettek ki, miszerint a törvény csak 20 százalék fölötti számarányú kisebbségi közösség esetében teszi azt kötelezővé. Kisebb létszám esetén sem tiltja, csak akarat kell hozzá – egészíteném ki. De nálunk így szokás olvasni a törvényeket… A műemlék-feliratozás nincs ilyen meghatározott százalékhoz kötve, ugyanakkor a megyei, illetve helyi tanács is kérheti a kisebbségek nyelvén való feliratozást.
– Hol tartanak jelenleg ezzel a munkával? Kinek mi a dolga, és milyen eredményre számítanak?
– Az RMDSZ kulturális főosztályát bíztam meg a munka koordinálásával. Arad, Beszterce, Bihar, Fehér, Szatmár és Szeben megyében már el is készült az összesen 715 műemléket tartalmazó magyar és román nyelvű lista végleges változata. A többi megyébe is első lépésként mi küldjük ki a feliratozásra javasolt műemlékek listáját, amelyet átnéznek és ellenőriznek az RMDSZ megyei szervezetei által javasolt helyi szakértők, a véglegesítés után pedig, levél kíséretében, kérik a települések polgármestereitől, hogy magyarul is feliratozzák az illető magyar műemlékeket. Nagy munka ez, amelyet önkéntesen vállaltak a helyi szakértők, ugyanakkor fontos szerep hárul a megyei és területi szervezeteinkre a kapcsolatfelvételt, illetve az eredmény nyomon követését illetően. Az eredmény döntően a helyieken múlik. Az országos szervezet elvégzi a munka rá eső részét, de ez nem helyettesíti a helyismeretet, a helyiek kapcsolati hálóját. Ráadásul itt a legfontosabb az, hogy ténylegesen meg is valósuljon a feliratozás, illetve tudjunk azokról az esetekről, amelyekben ezt megpróbálják elodázni valamilyen ürüggyel.
Hozzátenném, hogy valamennyi megye esetében ez a lista bővül majd további helyi jelentőségű műemlékekkel, terveink szerint pedig május végére, június elejére valamennyi magyarlakta megyében sikerül véglegesítenünk azt az első lajstromot, amelyet a későbbiekben bővíteni is tudunk.
– Hogy áll jelenleg az ország a műemlékek feliratozása tekintetében? Kevésbé érthető, hogy a helyi önkormányza-tok miért nem látják hasznát annak, hogy a várost vagy községet látogató turisták több nyelven ismerkedjenek meg a helyi látványosságokkal… Ez nem éppen szokatlan gyakorlat Európában. Kell erre külön törvény, miniszteri rendelet?
– Valóban fontos szempont az idegenforgalom, de nem ez volt számunkra a kiindulópont. Ha jól belegondolunk, a többnyelvűségnek természetesnek kellene lennie nálunk is. Bizonyos mértékben ez működik is Temesváron, Nagyszebenben vagy Brassóban. De ez még mindig csak a helyi önkormányzat jóindulatának a szintje, és nem érvényesül minden tekintetben. Székelyföldön teljesen természetes, hogy mindenütt látunk magyar feliratot, de Marosvásárhelyen például a polgármestert a rosszullét környékezi a kétnyelvű utcanévtáblák láttán. Ráadásul egy olyan ember részéről, aki azt mondja, hogy a Vár sétány fáit mindenki vigye haza és tegye vázába, további, hasonlóan felháborító intézkedéseket is feltételezni lehet.
A műemlék-feliratozást szabályozó miniszteri rendelet tulajdonképpen szavatolja, illetve bizonyos körülmények között kötelezővé teszi ezt az európai gyakorlatot az épített örökségre vonatkozóan. De vannak korábbi jó példák, amelyek bizonyítják, hogy megfelelő értelmezés esetén a jogszabályi keretek eddig sem gátolták az ilyen jellegű intézkedéseket. Kolozsváron és Szatmárnémetiben is van ötnyelvű felirat – köztük magyar – a város számos magyar vonatkozású műemlékén. Az RMDSZ alpolgármestere, Horváth Anna, a másik esetben pedig egykori polgármestere, Illyés Gyula kezdeményezésére helyezték el ezeket a feliratokat még a rendelet megszületése előtt. Kolozsváron az ötnyelvű felirat mellett ugyanennyi nyelven rövid leírás is olvasható az illető műemlékről, ha a látogatók telefonjuk használatával többet szeretnének megtudni a műemlékről. Szatmárnémetiben pedig a törvény által akkoriban előírt román, angol és francia mellé felkerült – az egykori polgármester kezdeményezésére – a magyar és a német felirat és műemlékleírás. Most már konkrét törvényi keret is van erre, mi pedig azon leszünk, hogy ezt tiszteletben tartsák.
– A turisztikai látványosságoknak csak egy része van állami tulajdonban. A másik részét visszaszolgáltatták azoknak, akiktől a kommunizmus idején elkobozták. Hányadán állunk ma ezzel? Ehhez tegyük még hozzá azt is, hogy a korrupcióellenes intézkedések ezt a folyamatot is górcső alá vették, és vannak a társadalomban olyan hangok is, amelyek kifogásolják, hogy országos jelentőségű muzeális értékek, műtárgyak is visszakerültek tulajdonosaikhoz.
– Nézze, a tulajdonjog szent. Akkor sem lehet kétségbe vonni, amikor jelentős értékek kerülnek vissza magántulajdonba. A kommunizmus idején nem nagyon foglalkoztak azzal, hogy az elkobozott javaknak mi az értékük, jelentőségük. Egyszerűen csak elvették, és kész. Ezeket vissza kell szolgáltatni azoknak, akiket megfosztottak tőlük. Ez társadalmi kötelesség, a jogállamiság alaptétele. Azon túl meg vannak a mindenféle, nem éppen szalonképes vélemények arról, hogy a római katolikus egyház "impériumot" épít a saját jogos tulajdonából, illetve az államnak vissza kell-e szolgáltatnia olyan muzeális értékeket vagy műtárgyakat, amelyek soha nem voltak az övéi. Ilyen körülmények között, persze, a populizmus lelassíthatja a visszaszolgáltatást. De a tények akkor is tények. Ahogy az is tény, hogy 2014-ig a visszaszolgáltatással foglalkozó bizottság 1100 ingatlant adott vissza a kisebbségi közösségek egyházainak. Ez a szám az összes elkobozott ingatlan 60 százalékát jelenti. A folyamat leállt azóta, hogy meghurcolták az illetékes köztisztviselőket, akiknek egyetlen feladatuk a törvény alkalmazása volt. A tulajdonjog kétségbevonásával a jogállamiság alapvető értékei is veszélybe kerülnek. Ezt nem felejthetjük el akkor, amikor a témában bármilyen álláspontot kialakítunk. Az RMDSZ a továbbiakban is kiáll – itthon és az európai, illetve nemzetközi fórumokon is – e történelmi jóvátétel mellett, továbbra is maradéktalanul támogatja a restitúció folyamatát, ellenzi a tulajdonjog korlátozását és minden olyan intézkedést, amely javaiktól megfosztja az illető értékek jogos tulajdonosait.
Bartha Réka

Népújság (Marosvásárhely)

2015. május 28.

Együttműködik az RMDSZ és az MPP Kovászna megyében
Önkormányzati és politikai együttműködési megállapodást kötött az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) frakciója a Kovászna megyei közgyűlésben csütörtökön – közölte a székelyföldi önkormányzati testület sajtóirodája.
„A mai naptól stratégiai együttműködés veszi kezdetét az RMDSZ és MPP között Háromszéken (...) Célunk, hogy jó politikai hangulatot teremtsünk Székelyföldön, fejlesszük a térséget és jogainkat megvédjük” – mondta a megállapodás aláírásakor Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács, illetve az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke.
Kulcsár-Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke kiemelte, hogy az aláírt egyezmény garantálja a párt identitásának és önállóságának megőrzését.
„Vannak ügyek, ahol össze kell fogni, erőt kell felmutatni. Továbbra is ezt kell üzenjük Bukarestnek, hogy egységben tudjuk képviselni a magyar ügyet” – hangoztatta az MPP Kovászna megyei vezetője.
A megállapodás szerint az RMDSZ- és az MPP-frakció együttműködik minden olyan nemzetpolitikai kérdésben, amely Székelyföld ügyét érinti, politikai és önkormányzati szinten együttműködnek a közösségi szimbólumok védelme, elismertetése, tiszteletben tartása és használata érdekében. A két frakció közös munkacsoportot hoz létre, amely nyomon követi Kovászna megye fejlesztési stratégiájának megvalósítását.
Tamás Sándor elmondta: nem titkolt céljuk, hogy a megállapodás politikai hatályát kiterjesszék a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokra is, erre vonatkozó döntéseket két szervezet országos testületei kell meghozzák az év második felében.
Tavaly márciusban a két erdélyi magyar politikai alakulat országos szinten is politikai együttműködési megállapodást kötött. A Kelemen Hunor (RMDSZ) és Biró Zsolt (MPP) által aláírt dokumentumban a felek vállalták, hogy együttműködnek az európai parlamenti választásokon, valamint az autonómiatörekvéseknek a román parlamentben, a nemzetközi közvélemény előtt és a székelyföldi magyar többségű önkormányzatokban való képviseletében.
A 28 tagú Kovászna megyei tanácsban az RMDSZ-nek tizenhat, az MPP-nek három tagja van, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) négy, a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) három, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig két képviselővel rendelkezik.
Székelyhon.ro

2015. május 30.

Washingtoni tárgyalás-sorozatot szervez az RMDSZ elnökének a HHRF
Amerikai kongresszusi képviselőket, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőket, emberi jogi és vallásügyi szakértőket, valamint az amerikai magyar közösség tagjait tájékoztatja június 2-5. között a másfél milliós erdélyi magyar közösséget ért jogsértésekről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kelemen Hunor által vezetett delegációja,amely a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) meghívására látogat Washingtonba.
A HHRF, amely május 8-án ünnepelte fennállása 39. évfordulóját, hónapok óta dolgozik azon, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásáért 3 éves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, majd további két restitúciós ügyben alaptalanul meghurcolt Markó Attila számára lehetőséget biztosítson az Egyesült Államokban arra, hogy ismertesse a romániai restitúciós folyamat útjába gördített akadályokat. Az előkészített látogatást azért kellett elhalasztani, mert időközben a román hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Markó Attila ellen. Ezt követően született az a döntés, hogy az RMDSZ elnöke személyesen mutassa be a romániai magyar közösség égető problémáit. A tárgyalások során tájékoztatják az amerikai partnereket a romániai visszaszolgáltatási folyamat fonákságairól, a jogállamiságot ért támadásokról, a korrupcióellenes harc égisze alatt elkövetett visszaélésekről, a román kormány gazdasági és politikai döntéseiről, a regionális biztonságpolitika kihívásairól, valamint az amerikai-román biztonságpolitikai, energetikai és befektetési együttműködés jövőjéről.
A washingtoni Kongresszus amerikai-magyar érdekcsoportjának (Hungarian-American Caucus) két társelnöke – Andy Harris és Marcy Kaptur kongresszusi képviselők – személyesen hívták meg Kelemen Hunor RMDSZ- elnököt és munkatársait. Az amerikai törvényhozók számára több tájékoztatót is tartanak, az erdélyi delegációt meghívták a Tom Lantos Emberjogi Bizottsághoz és a külügyi bizottság európai és eurázsiai albizottságához is; mindkét alkalommal videóközvetítéssel bekapcsolják Markó Attilát is.
Magyarország washingtoni nagykövetsége fogadja be azt a nyilvános eseményt, amelyen az amerikai fővárosban és környékén élő magyarok első kézből kaphatnak tájékoztatást az erdélyi magyar közösség helyzetéről.
Mint ismeretes, pontosan 10 éve, 2005-ben a washingtoni Kongresszus egyhangúlag elfogadott határozatban (H.Res. 191) sürgette a román hatóságokat, hogy mihamarabb véglegesítsék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. A Mikó-ügy kirobbanása óta pedig kongresszusi képviselők tucatjai kérték John Kerry amerikai külügyminisztertől, hogy lépjen fel az igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Válaszában az amerikai diplomácia "kulcsfontosságúnak" nevezte a restitúció kérdését, és jelezte, hogy a State Department "rajta tartja a szemét a fejleményeken".
Népújság (Marosvásárhely)

2015. május 30.

Az RMDSZ nem támogatja a bizalmatlansági indítványt, ha az csak a levélben való voksolásról szól
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem tudja támogatni a liberális ellenzék bizalmatlansági indítványát, ha az csak a levélben való voksolás ügyét kéri számon a szociáldemokrata Ponta-kormányon – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi ülésén Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ ellenzéki erőként azt sem teheti meg, hogy a bizalmatlansági indítvány ellen voksol. A szövetség elnöke kimondatlanul azt vetítette előre, hogy a magyar frakció tartózkodni fog, amennyiben a kormánybuktató indítvány nem egészül ki olyan témákkal, amelyeket az RMDSZ szerint is számon kell kérni a kormányon.
Kifejtette: sok mindenért lehet bírálni a bukaresti kormányt, de nem a választási reformért, amely a parlamentre tartozik. Mint mondta: a körvonalazódó tervezet – jobb szervezéssel – lehetővé teszi, hogy minden, külföldön élő voksolni óhajtó román állampolgár személyesen leadhassa szavazatát.
Hozzátette: az RMDSZ ellenzéki erőként azt sem teheti meg, hogy a bizalmatlansági indítvány ellen voksol. Kelemen Hunor kimondatlanul ugyan, de azt vetítette előre, hogy a magyar frakció tartózkodni fog, amennyiben a kormánybuktató indítvány nem egészül ki olyan témákkal, amelyeket az RMDSZ szerint is számon kell kérni a kormányon.
Kelemen Hunor szerint a készülő választási reform lehetővé teszi a magyarság arányos képviseletét az önkormányzatokban és a parlamentben, ugyanakkor Románia kisebbségpolitikája távolról sem modellértékű. Úgy vélte: a kisebbségpolitikáról az érintettek – köztük a legnagyobb közösség, a magyarság – képviselőinek véleményét kellene kikérni, de Bukarest erre nem kíváncsi. Kelemen Hunor nehezményezte, hogy a román külügyminisztérium a kisebbségek nélkül rendezett konferenciát a kisebbségi keretegyezményről Kolozsváron.
„Miközben díszdoktori címmel meghajítják a Velencei Bizottság elnökét, egymás között lakkozzák az elmúlt 20 esztendőt, és azt mondják, hogy Románia modellértékű megoldás mára a kisebbségek ügyében. Ez nem igaz!” – jelentette ki Kelemen Hunor. Közölte: jövő héten Washingtonba utazik, ahol azt akarja megértetni tárgyalópartnereivel, hogy az 1,3 milliós erdélyi magyar közösség céljai elfogadhatóak, nem jelentenek stabilitási kockázatot, fenyegetést a térség biztonságára.
Az RMDSZ belső parlamentjeként működő SZKT több tagja élesen bírálta a Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke által kezdeményezett „gyöngyhalász” programot, amely anyagi támogatással a Székelyföldre csábítja azokat a szórványban élő, magyarságukhoz ragaszkodó iskolásokat, akik szülőföldjükön nem tudnának továbbtanulni magyarul. A felszólalók úgy vélték: a program a szórványról való tudatos lemondást jelenti. Molnár Zsolt, Temes megyei parlamenti képviselő szerint inkább a szórványoktatást kellene erősíteni, és azt a támogatási elvet érvényesíteni, hogy „nem a gyereknek kell követnie a pénzt, hanem a pénznek kell követnie a gyereket”.
Markó Béla szenátusi frakcióvezető, az RMDSZ volt elnöke azt mondta: nem kérdőjelezi meg a kezdeményezés jóhiszeműségét, de veszélyesnek tartja azt. Az RMDSZ azt szeretné, ha Budapesten és Bukarestben is elfogadnák, hogy az erdélyi magyarsággal való konzultáció nélkül ne szülessenek döntések a közösségről – magyarázta.
Az SZKT - Kelemen Hunor javaslatára - kinevezte az RMDSZ ügyvezető elnökévé Kovács Péter eddigi főtitkárt. Az SZKT a társadalomszervezés erősítése reményében újjáalakuló ügyvezető elnökség tagjait is megválasztotta.
MTI
Székelyhon.ro

2015. május 30.

SZKT: megnevezte csapatát Kelemen Hunor
A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén Kelemen Hunor javaslatot tett az RMDSZ miniparlamentjének az ügyvezető elnök és a hét alelnök személyére. A nyolctagú testület a főtitkárság „utódintézményét”, az ügyvezető elnökséget irányítja majd. A szövetségi elnök jelöltje az ügyvezető elnöki tisztségre Kovács Péter jelenlegi főtitkár. Az alelnökök: Magyari Tivadar (oktatás), Hegedűs Csilla (kultúra), Bodor László (országos programok), Székely István (társadalomszervezés), Ilyés Gyula (önkormányzatok), Nagy Zoltán (területi szervezetek) és Geréd Imre (ifjúság). –
„Ezzel a csapattal szeretnék együtt dolgozni a következő négy évben. Az együtt szó mindig fontos volt a szervezetünkben, azt gondolom, hogy az emberek, akit felkértem, el tudják látni a feladatukat” – mondta Kelemen Hunor. Az SZKT szombaton titkos szavazással dönt a jelöltekről.
Politikai beszámolójában az RMDSZ elnöke ismertette a választási törvények módosulásait. Mint ismert, az egyik újdonság, hogy a megyei önkormányzatok vezetőjét a megyei önkormányzat választja meg. „Bár a mi szempontunkból az lett volna jó, ha közvetlenül választják az elnököt, ez is jó nekünk. Ha erős frakciókat tudunk megválasztani Maros, Szatmár és Bihar megyében, nem kizárt, hogy mi vezessük e megyéket. Olyan esélyt kaptunk, adtunk magunknak, amellyel élnünk kell” – jelentette ki a politikus.
A parlamenti választási törvénnyel kapcsolatban elmondta: bevezetik az RMDSZ által javasolt alternatív küszöböt, amely szerint egy párt akkor is bejut a törvényhozói testületbe, ha legalább négy megyében megszerzi a szavazatok 20 százalékát.„Nekünk azonban az öt százalék meghaladására kell készülnünk és nem az alternatív küszöb elérésére, mert az erdélyi magyarság megérdemli, hogy ott legyen a román parlamentben” – szögezte le.
Kelemen közölte: bár nonszensznek tartja a liberálisok bizalmatlansági indítványát, mivel ellenzékben van, az RMDSZ nem fog ellene szavazni. A politikus ugyanakkor bírálta a külügyminisztériumot, mert a kisebbségek meghívása nélkül szervezett kisebbségi konferenciát Kolozsváron. Bejelentette azt is, hogy jövő héten az Egyesült Államokba látogat, ahol alkalma lesz több amerikai politikussal beszélni és tájékoztatni őket romániai magyarság és a kisebbségek helyzetéről. Külön kitért Csíkszereda házi őrizetben lévő polgármesterének és alpolgármesterének helyzetére, akikkel szolidaritást vállalt.
Az SZKT ülése a hozzászólásokkal folytatódott.
Antal Erika
maszol.ro

2015. május 31.

Ügyvezető elnököt és alelnököket választott az RMDSZ vezetősége
Kovács Péter korábbi főtitkárt választották ma Marosvásárhelyen az RMDSZ ügyvezető elnökévé. A Kelemen Hunor szövetségi elnök által javasolt egyedüli jelölt 53 támogató és 21 ellenszavazatot kapott a Szövetségi Képviselők Tanácsától, melynek ülését a Kultúrpalotában tartották.
Kovács Péter így nyilatkozott a célokról, megválasztása után: az SZKT ülésén ma hét ügyvezető alelnököt is választottak. Bodor Lászlót az RMDSZ országos programjaiért felelős alelnöknek, Hegedüs Csillát kulturális-, Ilyés Gyulát önkormányzatokért felelős-, Magyari Tivadart oktatási-, Székely Istvánt társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöknek választotta a testület.
Két új főosztályt is létrehoztak: az ifjúságit, melyért Geréd Imre felel, illetve a területi szervezetekért felelős főosztályt, melynek ügyvezető alelnökévé Nagy Zoltánt választották.
marosvasarheyiradio.ro
Erdély.ma

2015. június 1.

Seregszemle
Egy év múlva önkormányzati, másfél év múlva parlamenti választásokat rendeznek, érthető hát, ha érezni már a kampány előszelét, mozgolódni kezdtek a pártok Bukarestben, de mifelénk is.
Ami a román alakulatokat illeti, eléggé egyértelmű a stratégia: a kormányzó szociáldemokraták kihasználják a kedvező konjunktúrát, és az állami beruházások leállítása nyomán az államkasszában maradó pénzből különféle jóléti intézkedésekkel – áfacsökkentés, gyermekpénznövelés stb. – próbálják majd elnyerni a választók bizalmát.
Az elnökválasztáson győztes jobboldali ellenzék köreiben egyelőre jobbára a tanácstalanság uralkodik, ha gyökeres változás nem következik be politikai magatartásukban, aligha terem majd babér számukra.
Az RMDSZ sajátos módon oldotta meg a már-már teljesíthetetlennek látszó ötszázalékos parlamenti küszöb kérdését: az újratervezés jegyében nem a választókhoz vezető utat keresik, hanem a román pártokhoz kanyargót, s kihasználva, hogy mind a bal-, mind a jobboldalnak szüksége lehet a magyar szervezet voksaira, hát a játékszabályokat módosították, könnyítendő a bejutást. Az újratervezésből egyébként innen egyelőre annyi látszik: Székelyföld, de még inkább Háromszék meglehetősen háttérbe szorult. Erre utal legalábbis, hogy Kelemen Hunor új, a Kovács Péter ügyvezető elnök irányítása alatt működő csapatába – amelyet a Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi ülésén választottak meg – egyetlen háromszéki politikus sem került be. Igencsak megviselhette a március 15-i sepsiszentgyörgyi füttykoncert Kelemen Hunort, aki a jelek szerint megtalálta a felelős vezetőhöz leginkább méltó választ, és megsértődött a háromszékiekre.
A kissé magára hagyott háromszéki RMDSZ-vezetés pedig a saját eszközeivel próbálja bebiztosítani magát, Tamás Sándor elnök partnerre is talált a szövetségbe való beolvadás útján egyre magabiztosabban lépkedő MPP-ben. Így aztán stratégiai partnerséget kötöttek, s vélhetően a nemzeti ügyekben amúgy valóban elengedhetetlen összefogás jelszavával kampányolnak majd az egyik olyan vidéken, ahol talán még kockázatmentesen lehetne versenyezni az önkormányzati voksoláson. A megmérettetésre nyitott Erdélyi Magyar Néppárt berkein belül egyelőre még nagy a zavar, az igen hosszúra nyúlt tisztújítás, a belső konfliktusok igencsak meggyengítették az alakulatot.
E nagy mozgolódásban már csak az nem világos, hogy valaki egyáltalán meg akarja-e szólítani a pártoktól elfordulók évről évre, választásról választásra növekvő táborát. S ha igen, miként?
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. június 1.

SZKT: Kovács Péter az ügyvezető elnök
A Kelemen Hunor szövetségi elnök által javasolt Kovács Pétert választották az RMDSZ ügyvezető elnökévé szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi ülésén.
Az RMDSZ áprilisi kongresszusán döntött úgy, hogy a főtitkárság helyett újraalakítja a négy éve felszámolt ügyvezető elnökséget, Kovács Péter szerint „a pártosodás megelőzése érdekében”. Az SZKT ugyanakkor Bodor Lászlót az RMDSZ országos programjaiért felelős, Geréd Imrét ifjúsági, Hegedüs Csillát kulturális, Ilyés Gyulát önkormányzatokért felelős, Magyari Tivadart oktatási, Nagy Zoltánt területi szervezetekért felelős és Székely Istvánt társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöknek választotta.
Több szakmaiság, mozgalmi jelleg
Kovács Péter beszédében azt mondta, az ügyvezető elnökség megerősítené a szövetség mozgalmi jellegét, nagyobb nyomatékot adna a szakpolitikai munkának, civil és szakmai szervezetek, külső szakértők bevonásával javítana a közpolitika minőségén. Kovács szerint az új strukturális visszarendeződés elsősorban a hatékonyabb közösségépítési munkához járulna hozzá.
„Romániában az elmúlt 25 évben voltak előrelépések a kisebbségi közösségek jogai terén. De a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek alkalmazása akadozik, nehézségekbe ütközik vagy elmarad. Az ügyvezető elnökség erre vonatkozóan négy területen indít folyamatos monitorizálást: a kulturális intézménybeli arányosság, a költségvetés, a lebonyolított programok, a humánerőforrás, valamint a nyelvhasználat és a magyar nyelvű műemlékeink feliratozása, illetve a törvények alkalmazásának tekintetében” – sorolta az új ügyvezető elnök.
Terítéken a választójogi törvény
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök politikai beszámolójában kijelentette, a szövetség nem tudja támogatni a liberális ellenzék bizalmatlansági indítványát, ha az csak a levélben való voksolás ügyét kéri számon a szociáldemokrata Ponta-kormányon. Kifejtette: sok mindenért lehet bírálni a bukaresti kormányt, de nem a választási reformért, amely a parlamentre tartozik.
Mint mondta: a körvonalazódó tervezet – jobb szervezéssel – lehetővé teszi, hogy minden, külföldön élő voksolni óhajtó román állampolgár személyesen leadhassa szavazatát. Hozzátette: az RMDSZ ellenzéki erőként azt sem teheti meg, hogy a bizalmatlansági indítvány ellen voksol.
Kelemen Hunor kimondatlanul ugyan, de azt vetítette előre, hogy a magyar frakció tartózkodni fog, amenynyiben a kormánybuktató indítvány nem egészül ki olyan témákkal, amelyeket az RMDSZ szerint is számon kell kérni a kormányon. Kelemen Hunor szerint a készülő választási reform lehetővé teszi a magyarság arányos képviseletét az önkormányzatokban és a parlamentben.
A szövetségi elnök úgy véli, hiteles választási programmal és jelöltekkel az RMDSZ meg tudja őrizni erős képviseletét az önkormányzatokban. Ugyanakkor megyei tanácselnöki tisztséget is szerezhet Bihar, Szatmár, Szilágy és Maros megyében, hiszen az új jogszabály szerint az elnököt a megyei tanácsosok választják meg az intézmény élére, és „ezzel az eséllyel a szövetségnek élnie kell”. Beszédében kitért arra is, hogy Románia kisebbségpolitikája távolról sem modellértékű.
Úgy vélte: a kisebbségpolitikáról az érintettek – köztük a legnagyobb közösség, a magyarság – képviselőinek véleményét kellene kikérni, de Bukarest erre nem kíváncsi. Kelemen nehezményezte, hogy a külügyminisztérium a kisebbségek nélkül rendezett konferenciát a kisebbségi keretegyezményről Kolozsváron. „Miközben díszdoktori címmel meghajítják a Velencei Bizottság elnökét, egymás között lakkozzák az elmúlt 20 esztendőt, és azt mondják, hogy Románia modellértékű megoldás mára a kisebbségek ügyében. Ez nem igaz!” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Washingtonban tárgyal az RMDSZ-elnök
Amerikai kongresszusi képviselőkkel, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőkkel, emberjogi és vallásügyi szakértőkkel, valamint az amerikai magyar közösség képviselőivel találkozik június 2–5. között a Kelemen Hunor elnök vezette RMDSZ-delegáció Washingtonban, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) meghívására.
A fennállása 39. évfordulóját ünneplő alapítvány közleménye szerint a tárgyalások során tájékoztatják az amerikai partnereket „a romániai visszaszolgáltatási folyamat fonákságairól, a jogállamiságot ért támadásokról, a korrupcióellenes harc égisze alatt elkövetett visszaélésekről, a román kormány gazdasági és politikai döntéseiről, a regionális biztonságpolitika kihívásairól, valamint az amerikai–román biztonságpolitikai, energetikai és befektetési együttműködés jövőjéről”.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

2015. június 3.

Tinópolitika
Hiába köztudott, hogy ezer sebből vérzik a romániai oktatás, a rendszer átalakítását bejelentő kormányok, miniszterek csak a frászt hozzák a tanügyben dolgozókra, az iskolák vezetőire, tanárokra, diákokra és szülőkre. Most azonban az RMDSZ is foghatja a fejét.
A jelenlegi törvény négy éve van érvényben, ám ez idő alatt rengetegszer módosítottak rajta, miközben egyes rendelkezéseit azóta sem tartják be. Ettől függetlenül a Ponta-kormány nem bírt ellenállni a késztetésnek, hogy újabb, saját törvénytervezettel rukkoljon elő. Az új rendelkezéshalmaz természetesen hátrányosan érinti a kisebbségeket: az ország történelmét és földrajzát ismét az állam nyelvén tanítanák 8. osztálytól, és a románt csak elemiben oktatnák idegen nyelvként.
Az RMDSZ szakpolitikusai szerint a tervezet elfogadhatatlan, anyanyelvi jogok szempontjából nagy visszalépést jelent a hatályban lévő – a szövetség támogatásával elfogadott – törvényhez képest, de általános, mindenkit érintő problémákat sem old meg.
Az ellenkezés természetes, ám kérdés, hogy a jogfosztást eredményező tanügyi törvény réme újabb kényszerpályára taszítja-e az RMDSZ-t, amely nemrég ígéretet kapott a kormánytól, hogy – személyre szabott ajándékként – bevezetik az alternatív választási küszöböt, bebetonozva a szövetség jelenlétét a parlamentben. Az új oktatási törvénytervezet azonban belerondít a levesbe, és gyakorlatilag megnyitja az eddig lezártként kezelt utat az ellenzéki liberálisok szakácsai felé, akiknek bizalmatlansági indítványa múlt héten még nem volt Kelemen Hunorék ínyére.
Az anyanyelvi oktatás az RMDSZ egyik érzékeny pontja, ezzel a szövetség bukaresti szálhúzogatói, az adok-kapok játék mesterei sem mernek játszani. Módosító javaslatok, háttéralkudozások révén az RMDSZ biztosan megpróbál finomítani az oktatási tervezeten – ideje lesz rá, hiszen sok van még a törvény elfogadásáig.
Ha azonban Victor Pontáék képesek még a jövő évi választások előtt életbe léptetni a kisebbségek jogait csorbító tanügyi törvényt, ismét alaposan feladják a leckét az eddig ellenzékben is barátságos, tinóarcát mutató RMDSZ-nek.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 ... 2971-3000 | 3001-3030 | 3031-3060 ... 3961-3976




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998