|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 331 találat | lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-331 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Brassai Zsombor 2016. március 17.Akadozó magyar–magyar tárgyalások Maros megyébenÚgy tűnik, az összefogást szorgalmazó hangzatos kijelentések ellenére magyar–magyar verseny lesz Maros megye azon településein is, ahol a politikai pluralizmus veszélybe sodorhatja a választási sikert. Néhány hónappal ezelőtt az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP), valamint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is arról igyekezett biztosítani a választópolgárokat, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság aránya nem garantálja valamelyikük biztos győzelmét, nem szállnak versenybe egymás ellen. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke a Krónikának szerdán elmondta, minden jel arra utal, hogy a megyében van néhány olyan település – Jedd, Maroskeresztúr, Szászrégen, Vajdaszentivány, Bonyha, Beresztelke vagy akár Mezőbánd –, ahol összefogással nyerhetne a magyarság. „Van, ahol tudatosult a kisebb pártokban, hogy a politikai pluralizmus az adott településen hátrányt jelent, és van, ahol a személyi ambíciók fölülírják az észszerűséget" – állapította meg a politikus, aki szerint néhány településen az MPP, de főleg az EMNP csak azzal a szándékkal készül jelöltet indítani, hogy gáncsolja el a szövetség emberét. Rámutatott: Maroskeresztúron például legutóbb szintén a megosztottság és mintegy húsz szavazat miatt úszott el a polgármesteri szék, most hasonló helyzet körvonalazódik. Hasonló a forgatókönyv Vajdaszentiványon is, ahol három magyar készül megmérkőzni egymással és a román ellenjelölttel. Jedden, ahol szintén reális esély mutatkozik a polgármesteri szék visszaszerzésére, az MPP segítene az RMDSZ-nek, de az EMNP támogatása kérdéses. „Ugyanez a helyzet Szászrégenben, ahol szintén a néppártosok döntésétől kell tartanunk" – adott hangot aggodalmainak az RMDSZ megyei vezetője. Brassai úgy tudja, az etnikailag vegyes lakosságú településeken csupán Bonyha az, ahol nem lesz „egészségtelen konkurencia". Biró: számtalan sérelem gyűlt fel Biró Zsolt, az MPP országos elnöke nem rejti véka alá, hogy saját alakulata is polgármestert állítana például Maroskeresztúron vagy Vajdaszentiványon, ahol egy-két tucatnyi szavazaton múlhat a magyar siker, mint ahogy egyébként 2012-ben is történt. „Ezek mind olyan községek, ahol kötelező érvényű lenne a magyar–magyar együttműködés és összefogás. Továbbra is folynak a tárgyalások az RMDSZ-szel, és remélem, hogy végül sikerül egyezségre jutnunk. Mint ahogy abban is bízom, hogy egyes településeken a szövetség a mi jelöltünket fogja majd támogatni" – nyilatkozta lapunknak az MPP vezetője. Kérdésünkre, hogy a sokat hangoztatott összefogás nevében az alakulat elnökeként hogyan tudja visszafogni a helyi MPP-sek ambícióit, Biró Zsolt elismerte, hogy nyolc év háborúzás után nem könnyen. „Helyi szinten számtalan sérelem gyűlt fel, ezeket nagyon nehéz kezelni. Jó volna, ha nemcsak a politikai bölcsesség, de a magyar közösség iránti felelősségtudat is felülkerekedne" – fejtette ki. Egyébként a megyei szervezet elnökválasztásán jelen lévő Biró kijelentette, hogy a Nyárád és a Küküllő menti településeken, akárcsak a Felső-Maros menti magyar szigetek esetében helye van a versenynek. Az említett térségekben az MPP önállóan indul – tette hozzá az országos elnök. Biró szerint a polgáriak célja minél több helyi tanácsosi hely megszerzése, mert csak általuk tudják képviselni a választóikat. „Ahol lehet, önállóan indulunk, másutt partnereinkkel közösen, de a cél minden esetben ugyanaz: képviselni és nem megosztani magyar közösségünket" – nyomatékosította a Makfalván szervezett pártgyűlésen Biró Zsolt. Tőkés András: elég a maszatolásból Tőkés András, az EMNP Maros megyei alelnöke szerint nincs miért meglepődni azon, hogy vidéken egyre többen jelzik, szeretnének megmérkőzni a helyhatósági választásokon. Szerinte az RMDSZ által hirdetett együttműködés „nem több virtuális összefogásnál vagy maszatolásnál". „Eddig is hajlandóak voltunk, a továbbiakban is tárgyalnánk az összefogásról, de csak akkor, ha a felek mindent írásban vállalnak, különben kár erre időt pazarolni" – szögezte le Tőkés András. Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár) 2016. március 18.Etnikai jellegű választási háború a magyarok ellen MarosvásárhelyenVeszélyes kezdeményezésnek nevezte az RMDSZ Maros megyei elnöke, hogy a megyei PSD-s vezető etnikai jellegű választási háborúra hívta a román pártokat a marosvásárhelyi polgármester-választáson. Vasile Gliga politikai felhívást tett közzé, amelyben kimondta: a román pártoknak össze kell fogniuk, mert csak közös erővel győzhetnek a magyarokkal szemben. „Nagyon óvatos kell lenni az ilyen kijelentésekkel” – fogalmazott Brassai Zsombor. Az RMDSZ megyei elnöke emlékeztetett, néhány nap választ el az 1990-es márciusi események évfordulójától. „A politikai pártoknak nem az a feladatuk, hogy etnikai alapon szálljanak szembe egymással, hanem valós változásokat kellene zászlajukra tűzniük“ – adott hangot véleményének. „Mind Marosásárhely önkormányzatában, mind a megyei tanácsban olyan politikai projektekre van szükség, amelyek valódi változást hoznak társadalmi, gazdasági szinten“ – fogalmazott. mediatica.ro / maszol.ro. Erdély.ma 2016. március 18.Százezer szavazatra számít az RMDSZ Maros megyei szervezeteSzázezer szavazatot gyűjtene a június 5-ei helyhatósági választásokon az RMDSZ Maros megyei szervezete, mintegy tízezerrel többet, mint 2012-ben, és a megyei önkormányzat élére is elnököt állítana. Brassai Zsombor megyei elnök szerint a merész célkitűzést csak abban az esetben tudja teljesíteni a szervezet, ha megtartva saját szavazóbázisát, azoknak a támogatását is megnyeri, akik négy évvel ezelőtt a Magyar Polgári Pártra voksoltak. Akkor az RMDSZ mintegy 90 ezer szavazatot szerzett, az MPP pedig 10 ezret vitt el. A közös lista állítása érdekében az RMDSZ továbbra is hajlik a párbeszédre, hangsúlyozta a megyei elnök. A jelen állás szerint úgy tűnik, a polgáriakkal nemsokára egyezség születik, az Erdélyi Magyar Néppárttal viszont elakadt a párbeszéd. „Mivel a választási törvény nem teszi lehetővé a kisebbségi szervezetek koalíciójának megkötését, felajánlottuk, hogy az RMDSZ ernyője alatt indítsunk közös listát. Az ajánlat áll és a listák lezárásáig állni fog. Csakhogy az idő is vészesen fogy. Tény, hogy a döntés a kisebb magyar pártok kezében van” – ecsetelte a helyzetet csütörtökön Brassai Zsombor. Az RMDSZ vezetője beszámolt arról is, hogy szervezete miként látja a megyei önkormányzati lista elméletileg befutónak számító első tizenhárom helyét. Elmondta, a Területi Képviselők Tanácsa döntése értelmében a megyét három részre osztották: a keletiben a történelmi Marosszék – Szováta, Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy és környéke – kapott helyet, a nyugatiba Szászrégen, Dicsőszentmárton, Segesvár, Radnót, Marosludas, Nyárádtő, Nagysármás és környékét sorolták be, míg a harmadikat Marosvásárhely alkotja. A demográfiai mutatók és a korábbi választási eredmények alapján az első kistérséget négy befutóhely illetné, a másodikat és harmadikat három-három. Ugyanakkor a szövetség országos szabályzata szerint a listán a lehetséges bejutók között helyet kapna a szervezet megyei elnöke, valamint a nőszövetség és az ifjúsági szervezet egy-egy jelöltje. Arra a kérdésre, hogy ezek után miként fér meg a 13-as listán az MPP vagy az EMNP esetleges jelöltje, Brassai elmondta: „ezen még lehet változtatni”. Egyelőre arra sincs pontos válasz, ki lenne az RMDSZ megyeelnökjelöltje, bár egyre többet hallani Péter Ferenc szovátai polgármester, illetve Brassai Zsombor nevét. A vidéki jelöléseket a kistérségi szervezetek teszik meg. Veszélyes lehet Vasile Gliga terve Veszélyesnek tartja Brassai Zsombor Vasile Gliga szociáldemokrata parlamenti képviselő minapi nyilatkozatát, amelyben a nacionalizmusáról elhíresült szászrégeni vállalkozó-politikus magyarellenes egységre szólítja fel az összes román pártot. „Megértem, hogy az etnikai kártya sokszor hasznosnak bizonyult, de úgy vélem, a kor szelleme meghaladta. Maros megyében nem a magyarok elleni szövetségre van szükség, hanem olyan politikai projektekre és együttműködésre, amely változást idéz elő” – szögezte le Brassai. Vasile Gliga március 10-e után felhívással fordult az összes román párthoz, mondván, hogy csak román–román összefogással lehet elkerülni a magyar veszélyt. A PSD megyei elnöke két évvel ezelőtt azt is kijelentette, hogy Maros megyében bárki lehet prefektus, csak magyar nemzetiségű személy nem. Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár) 2016. március 18.Etnikai háborúra hívják a román pártokat?Soós Zoltán független jelöltként az egyetlen esélyes, aki képes leváltani a jelenlegi városvezetést – fogalmazott Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke, aki a Szociál-Demokrata Párt (PSD) maros megyei elnökének, Vasile Gligának a nyilatkozatára reagált. A román politikus arra szólította fel a román pártokat, hogy fogjanak össze, mert csak közös erővel győzhetnek a magyarokkal szemben. Veszélyes politikai felhívásnak tartja ezt Brassai, aki szerint Gliga etnikai jellegű választási háborúra hívja a román pártokat. „Nagyon óvatos kell lenni az ilyen kijelentésekkel” – hangsúlyozta az RMDSZ megyei elnöke. Brassai Zsombor úgy véli, néhány nap választ el az 1990-es márciusi események évfordulójától, a politikai pártoknak nem az a feladata, hogy etnikai alapon szálljanak szembe egymással, hanem valós változásokat kellene zászlajukra tűzniük. Ezért is jelentős az üzenete annak, hogy Soós Zoltán független jelöltként indul Marosvásárhelyen a polgármesteri tisztségért. Mert az igaz ugyan, hogy a magyarok jelöltje, de az etnikai negatív sablonok, előítéletek lebontása is ott van a célkitűzései között. Éppen ezért, nem csak a magyaroknak, de a románoknak is érdekükben áll, hogy Soósra szavazzanak, hiszen jelenleg ő az egyetlen esélyes jelölt, aki megváltoztathatja a jelenlegi helyzetet, leválthatja a mostani városvezetést. Mind Marosásárhely önkormányzatában, mind a megyei tanácsban szükség van olyan politikai projektekre, amelyek valódi változást hoznak társadalmi, gazdasági szinten. Ezért is fontos tudni, hogy az RMDSZ nyitott minden olyan politikai vagy társadalmi szervezet előtt, amely elkötelezte magát a politikai változások iránt – mutatott rá Brassai. Éppen ezért Soós Zoltán mögé felsorakozhatnak mindazok, akik változást akarnak. maszol.ro 2016. március 22.Brassai Zsombor szerintPolitikai együttműködésre van szükség A múlt héten a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei elnöke nyilatkozatban kérte fel a román pártokat, közösen hozzák létre az UDMR román változatát, mert a magyar veszélyt csak úgy lehet elhárítani, ha a politikai alakulatok félreteszik hiúságukat, ambícióikat, és egy olyan szövetségben egyesülnek, amely a magyarok ellen védi meg Marosvásárhely és Maros megye érdekeit. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke sajtótájékoztatón reagált erre a felszólításra, amelyet rendkívül veszélyesnek nevezett. A sajtótájékoztatón Brassai kijelentette: "Rendkívül veszélyes nyilatkozatnak tartom, mert egy olyan választási háborúba szólítja a román politikai pártokat, amelynek egyértelmű etnikai jellege van. Ne felejtsük el, hogy most van az évfordulója a gyászos emlékezetű fekete márciusnak, amely mély, nehezen gyógyuló sebeket hagyott Marosvásárhely társadalmában. Azt gondolom, hogy rendkívül érzékeny téma, és nagyon kellene vigyázni vele. Úgy tűnik, a kolléga nem fordított erre figyelmet, pedig abból a Szászrégenből származik, ahol olyan nyitottság mutatkozik a lakosság részéről, amely lehetővé tenné, hogy szakmai és emberi érdemei folytán Nagy András ismét polgármester legyen. Értem, hogy az etnikai kártyák sokszor hasznosak voltak az elmúlt 26 évben, és ezeket gyakran használták a pártok, de azt hiszem, ezt ma már a kor és a korszellem meghaladta. Igaz, hogy Romániában változást kér a társadalom, de azt hiszem, hogy nem ebbe az irányba. Arról is meg vagyok győződve, hogy mind Marosvásárhelyen, mind a megyei tanácsban olyan politikai projektekre van szükségünk, amelyek egyértelmű változást idéznek elő, elsősorban gazdasági, közigazgatási értelemben, de társadalmi vonatkozásban is. Éppen ezért úgy gondolom, valóban szükség van a politikai együttműködésre mind Marosvásárhelyen, mind a megyében, de nem etnikai jellegűre, hanem olyanra, amely radikális változásokat idéz elő a politikai életben". Hangsúlyozta: az RMDSZ nyitott minden olyan politikai erő, társadalmi szervezet előtt, amely elkötelezné magát a változások mellett. Ennek bizonyítéka, hogy Soós Zoltánt, akit, bár magyarok választottak meg összmagyar előválasztáson polgármesterjelöltnek, független jelöltként támogatják, jelezve, nyitottak arra, hogy "elhárítsanak minden politikai sorompót a változás elől". Az, hogy Soós Zoltán független polgármesterjelöltként fog indulni, lehetővé teszi, hogy fölsorakozzanak mögé azok a politikai erők – magyarok és románok –, amelyek valóban változást akarnak Marosvásárhelyen. "Azzal is szembe kell nézzen mind a politikum, mind a társadalom, hogy az egyetlen jelölt, akinek ma valós esélye van arra, hogy leváltsa a jelenlegi vezetést, Soós Zoltán. Az, hogy független, a politikai, a nemzetiségi és etnikai küszöböket is megszünteti – jelentette ki Brassai Zsombor. Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely) 2016. április 16.Brassai Zsombor: az csak egy vélemény, hogy inkompetens vagyokCélt tévesztett a Maros megyei RMDSZ elnöke, Brassai Zsombor szerint Peti András és Vass Levente, amikor a marosvásárhelyi tanácsosjelölti lista sorrendjének megváltoztatása után a lemondását követeli. A Maros megyei RMDSZ Területi Állandó Tanácsnak (TÁT) címzett levélben Brassai Zsombor lemondását kéri Peti András és Vass Levente – számolt be a vasarhely.ro. A városi szervezet, illetve a városi választmány elnöke azért kéri a Maros megyei RMDSZ-elnök távozását, mert a választmány által összeállított városi tanácsosi jelöltlistát csütörtöki ülésén a TÁT átírta anélkül, hogy egyeztetett volna a városi szervezet vezető testületével. Levelét a tanácsosi jelöltlista harmadszori módosítása után fogalmazta meg Vass Levente és Peti András. „A választások előkészítéséről szóló szabályzat 2. cikkelyének c) pontja szerint a jelöltekről konszenzusos alapon kell döntsön a TÁT és a Városi Választmány” – emlékeztet a két politikus. A levél szerint Brassai Zsombor „nagyvonalúan megfeledkezik az egyeztetési körökről, tájékoztatási kötelezettségéről és mindenekelőtt arról, hogy elnökként a feladata nem egy szervezet szétverése, hanem összetartása”. Peti András és Vass Levente felszólítja Brassai Zsombort, hogy „végre vállaljon felelősséget az általa kreált helyzetért és lépjen vissza megyei vezetői tisztségéből, amelyben folyamatosan tanújelét teszi mélységes inkompetenciájának”. Kijelentik, nagyon destruktívnak találják Brassai politikusi tevékenységét, akinek számos mulasztása volt elnöksége alatt. A választmány és a TÁT között egyébként pénteken volt egy egyeztetés, de azon sem született olyan lista, amely Peti és Vass számára elfogadható lenne. A két politikus a levélben hangsúlyozza azt is, hogy nyitottak „az elvszerű és konstruktív kompromisszumra”. Brassai: nincs erkölcsi alapjuk Brassai Zsombor a Maszolnak elmondta, szerinte őt a Területi Állandó Tanács helyett támadja Peti András és Vass Levente. „A TÁT a városi szervezet választmánya által rangsorolt listát újra rangsorolta, és egy más sorrendet állított fel. Ez a felháborodásuknak az oka valójában” – magyarázta a megyei elnök. Beszámolója szerint a TÁT ismét összeült a városi választmány képviseletével, azaz Vass Leventével és Peti Andrással, és egyeztette a felmerülő kérdéseket. Végül kialakult egy harmadik sorrend, de ez sem nyerte el Peti Andrásék tetszését. „Felháborodásukban engem tettek felelőssé emiatt” – magyarázta Brassai. A távozására való felszólításra Brassai úgy reagált: mindenkinek joga van a véleményhez. Az elnök szerint Petinek és Vassnak nincs erkölcsi alapjuk a bírálatokra, és érvek nélkül nevezik inkompetensnek. Szerinte az lehet a oka a nézeteltérésnek, hogy Brassai az összefogás szellemében javasolta az egyházak, civil szervezetek megkérdezését a tanácsosi jelöltlistáról. "Azt szerettem volna, ha a szakmaiság figyelembe vételével alakulna ki a sorrend" – jelentette ki. A tanácsosjelöltek sorrendjének végső változatáról Brassai elmondta, ez egy egyeztetett lista. „ A TÁT semmi egyebet nem tett, segíteni próbált a vásárhelyi választmánynak, és a felmerülő jelölteket egy olyan sorrendbe rangsorolta, amely megítélésünk szerint hiteles, meggyőző. Emellett felkínáltuk a lehetőséget Portik Vilmosnak, hogy jöjjön fel a listára, amit ő sajnos elutasított. A harmadik listában ugyanazok a nevek szerepelnek, mint a másodikban, csak a sorrend változott” – hangsúlyozta az elnök. Antal Erika maszol.ro 2016. április 17.Többször módosított tanácsosi lista: Brassai lemondását követelikA napokban többször is átgyúrták a marosvásárhelyi tanácsosi listáját az RMDSZ illetékesei. A legérdekesebb mozgást Portik Vilmos lemondott néppárti vezér megjelenésével okozták, akit egyenesen a második helyre rangsoroltak. A tagság meglepetésénél már csak az érintetté lehetett nagyobb, hisz ő nem egyezett ebbe bele. Néhány óráig eltűnt, majd visszakerült a befutók közé Magyary Előd. A bonyodalom miatt a nemrég még kibékíthetetlennek tűnő ellenfelek, Peti András és Vass Levente most közösen Brassai Zsombor megyei elnök lemondását követelik. Általános kapkodás, bizonytalanság és kézi vezérlés jellemzi az RMDSZ marosvásárhelyi tanácsosi listájának összeállítását, és folyamatos alakítását. Ami a helyi vezetők szerint jónak tűnt ezelőtt egy héttel, péntek reggelre teljesen „megromlott”. Biztos befutó személyek tűntek el a lista első feléből, és olyanok jelentek meg, akik néhány nappal ezelőtt még azt állították, hogy nem vállalnak közszereplést. Jelölt – tudta és beleegyezése nélkül Egyikük közülük az a Portik Vilmos, aki egy héttel korábban még az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi szervezete élén állt és, Facebook-bejegyzése szerint éppen a közös lista meghiúsulása miatt mondott le a jobboldali alakulatban betöltött valamennyi tisztségéről. Portik akkor azt is érthetővé tette, hogy nem kíván szerepet vállalni a leendő önkormányzatban. „Az RMDSZ-ben tevékenykedő személyek egyetlen megkeresésére sem adtam sosem igenlő vagy beleegyező választ, ami az RMDSZ listán jelöltként való megjelenésemet illeti. A péntek reggeli sajtómegjelenések azonban kész tényként tálalják, hogy második helyet biztosítanak számomra az RMDSZ marosvásárhelyi tanácsosjelöltjeinek listáján” – írja az újabban a közösségi oldalon kommunikáló politikus. Portik úgy véli, amennyiben az RMDSZ gesztusa egy lépést jelentene abba az irányba, ami egyetlen és közös magyar jelöltlista indulását eredményezné, akkor megmutatkozhatna a közösségünk valós ereje. „Ebben a pillanatban azonban úgy vélem, hogy olyan magyar-magyar politikai versenynek nézünk elébe, amely az én meggyőződésemmel nem egyeztethető össze, továbbá ennek a javaslatnak az elfogadása erkölcsileg is vállalhatatlan volna számomra, még akkor is, ha annak a politikai pártnak, amelyhez tartozom, egyes tagjai az összefogásról alkotott nézetkülönbözőségeinket az ügy és a cél előli megfutamodásként értelmezik” – teszi hozzá. A lemondott néppárti elnök egyébként értékeli és köszöni a személye iránti gesztust, de önmagában kevésnek tartja ahhoz, hogy a marosvásárhelyi összefogás ténylegesen kiteljesedjen. „Ehhez a marosvásárhelyi politikai szervezettségünket alapjaitól kell újjáépíteni. A következő négy évben ez a legnagyobb feladat mindannyiunk számára Marosvásárhelyen, és ebben számíthatnak rám azok, akik az összefogásért való munkát nem »árulásnak« hanem jövőképnek tekintik” – vallja, majd ismételten leszögezi, hogy amennyiben nem jön létre az egységes magyar tanácsoslista, az idei választásokon nem kíván részt venni. Volt Magyary, nincs Magyary. Lesz Magyary? Nemcsak Portik megjelenése a második helyen hatott meglepetésként, hanem az addigi második Magyary Előd kiejtése is. Sajtóinformációk szerint egyeseknek az nem tetszett, hogy a jelenlegi városvezetők egy részének, Dorin Florea polgármesternek és volt helyettesének, Claudiu Maiornak a fogorvosa. „Ha tényleg ez a gond, mit tehetnék: írjam ki a rendelőm ajtajára, hogy románoknak és kutyáknak belépni tilos?” – adott hangot csodálkozásának pénteken délelőtt Magyary, hangsúlyozván, hogy Maiort jóval azelőtt ismerte meg, mielőtt alpolgármesteri székbe került volna. A délutáni órákban Magyary Előd már arról tájékoztatott, hogy ismét „képbe került”, és a legújabb ígéretek szerint ott lesz a lista első felében. Az eredetileg hatodik helyre rangsorolt Mózes Leventét is meglepte a döntés, és főleg az, hogy vele senki nem közölte, hogy „kiesett” a befutó keretből. A jelenleg megyei tanácsosi tisztséget elfoglaló jogász elmondta, tudomásul vette, és nem fog senkivel se harcba szállni igazáért. „Ha az illetékesek úgy látják majd jónak, hogy visszaállítsák az eredeti listát, jó, ha nem, hát nem. Partizánakcióba nem kezdek” – szögezte le Mózes, aki 2008 és 2012 között már dolgozott a városi tanácsban. A TKT harmadjára is átírta Pénteken délután immár egy harmadik lista került napvilágra. Ezen már nem szerepel Portik, visszakerült Magyary, eltűnt viszont Tamási Zsolt, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója. A kialakult helyzetért a marosvásárhelyi szervezetet irányító Peti András és Vass Levente Brassai Zsombor megyei elnök lemondását kérték. A városi szervezet elnöke, illetve a városi választmány elnöke azért követeli Brassai távozását, mert szerintük az „nagyvonalúan megfeledkezik az egyeztetési körökről, tájékoztatási kötelezettségéről, és mindenekelőtt arról, hogy elnökként a feladata nem egy szervezet szétverése, hanem összetartása”. Peti András és Vass Levente felszólította a megyei elnököt, hogy „végre vállaljon felelősséget az általa kreált helyzetért, és lépjen vissza megyei vezetői tisztségéből, amelyben folyamatosan tanújelét teszi mélységes inkompetenciájának”. A nemrég egymással még szemben álló Peti és Vass szerint Brassai Zsombor politikusi tevékenysége rendkívül destruktív. Példaként a második tanácsosi lista nyilvánosságra hozását is felhozzák, mondván, hogy a Területi Állandó Tanács azt úgy gyúrta át, hogy előzőleg nem egyeztetett a választmánnyal. Cikkünk publikálásakor még a következőképpen nézett ki a sorrend: 1. Peti András, 2. Novák Zoltán, 3. Magyary Előd, 4. Szászgáspár Barnabás, 5. Csíki Zsolt, 6. Bakos Levente, 7. Furó Judit, 8. Bakó Szabolcs, 9. Mózes Levente, 10. Kovács Lajos, 11. Makkay Gergely. Szucher Ervin Székelyhon.ro 2016. április 18.Fejetlenség, kapkodás a marosvásárhelyi RMDSZ-benBizonytalanság és kapkodás jellemzi az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetét, melynek helyi vezetői pénteken kétszer is újraírták a már napokkal korábban közzétett tanácsosjelölt-listát – számol be Szucher Ervin a kronika.ro-n. Biztos befutó személyek tűntek el a lista első feléből, és olyanok jelentek meg, akik néhány nappal ezelőtt még azt állították, hogy nem vállalnak közszereplést. Portiknak nem szóltak, hogy jelölt lett Egyikük közülük az a Portik Vilmos, aki egy héttel korábban facebookos bejegyzése szerint éppen a közös lista meghiúsulása miatt mondott le az Erdélyi Magyar Néppártban (EMNP) betöltött tisztségéről. Portik akkor azt is érthetővé tette, hogy nem kíván szerepet vállalni a leendő önkormányzatban. „Az RMDSZ-ben tevékenykedő személyek egyetlen megkeresésére sem adtam sosem igenlő vagy beleegyező választ, ami az RMDSZ-listán jelöltként való megjelenésemet illeti. A ma reggeli (április 15-ei – szerk. megj.) sajtómegjelenések azonban kész tényként tálalják, hogy második helyet biztosítanak számomra az RMDSZ marosvásárhelyi tanácsosjelöltjeinek listáján" – írja az újabban közösségi oldalon kommunikáló politikus. Portik úgy véli, amenynyiben az RMDSZ gesztusa egy lépést jelentene abba az irányba, ami egyetlen és közös magyar jelöltlista indulását eredményezné, akkor megmutatkozhatna a közösségünk valós ereje. „Ebben a pillanatban azonban úgy vélem, hogy olyan magyar–magyar politikai versenynek nézünk elébe, amely az én meggyőződésemmel nem egyeztethető össze, továbbá ennek a javaslatnak az elfogadása erkölcsileg is vállalhatatlan volna számomra még akkor is, ha annak a politikai pártnak, amelyhez tartozom, egyes tagjai az összefogásról alkotott nézetkülönbségeinket az ügy és a cél előli megfutamodásként értelmezik" – teszi hozzá. A lemondott néppárti vezető egyébként értékeli és köszöni a személye iránti gesztust, de önmagában kevésnek tartja ahhoz, hogy a marosvásárhelyi összefogás ténylegesen kiteljesedjen. „Ehhez a marosvásárhelyi politikai szervezettségünket alapjaitól kell újjáépíteni. A következő négy évben ez a legnagyobb feladat mindannyiunk számára Marosvásárhelyen, és ebben számíthatnak rám azok, akik az összefogásért való munkát nem »árulásnak«, hanem jövőképnek tekintik" – vallja, majd ismételten leszögezi, hogy amennyiben nem jön létre az egységes magyar jelöltlista, az idei választásokon nem kíván részt venni. Florea és Maior fogorvosa is izgulhatott Egyébként nemcsak Portik megjelenése okozott meglepetést az átírt RMDSZ-es jelöltlistán: a korábban a második pozíciót elfoglaló Magyary Elődöt „kifelejtették" a jelöltek névsorából. Sajtóinformációk szerint egyeseknek az nem tetszett, hogy a jelenlegi városvezetők egy részének, Dorin Florea polgármesternek és volt helyettesének, Claudiu Maiornak a fogorvosáról van szó. „Ha tényleg ez a gond, mit tehetnék: írjam ki a rendelőm ajtójára, hogy románoknak és kutyáknak belépni tilos?" – fogalmazott pénteken délelőtt Magyary, hangsúlyozván, hogy Maiort jóval azelőtt ismerte meg, mielőtt alpolgármesteri székbe került volna. A délutáni órákban Magyary Előd már arról tájékoztatott, hogy ismét „képbe került", és a legújabb ígéretek szerint ott lesz a lista első felében. Pénteken egyébként az is kiderült, hogy az eredetileg hatodik helyre rangsorolt Mózes Levente is kiesett a „befutók keretéből", legalábbis a jelöltlista második verziója alapján. A jelenleg megyei tanácsosi tisztséget betöltő jogász elmondta, tudomásul vette, és nem fog senkivel se harcba szállni igazáért. „Ha az illetékesek úgy látják majd jónak, hogy viszszaállítsák az eredeti listát, jó, ha nem, hát nem. Partizánakcióba nem kezdek" – szögezte le Mózes, aki 2008 és 2012 között már dolgozott a városi tanácsban. Pénteken délután immár egy harmadik lista került napvilágra. Ezen már nem szerepel Portik, visszakerült Magyary, eltűnt viszont Tamási Zsolt, a Római Katolikus Gimnázium igazgatója. Lapzártakor még a következőképpen nézett ki a sorrend: Peti András, Novák Zoltán, Magyary Előd, Szászgáspár Barnabás, Csíki Zsolt, Bakos Levente, Furó Judit, Bakó Szabolcs, Mózes Levente, Kovács Lajos, Makkay Gergely. Brassai lemondását sürgeti Peti és Vass A kialakult helyzet miatt a marosvásárhelyi szervezetet irányító Peti András és Vass Levente most Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök lemondását követeli. A városi szervezet elnöke, illetve a városi választmány elnöke szerint Brassai „nagyvonalúan megfeledkezik az egyeztetési körökről, tájékoztatási kötelezettségéről és mindenekelőtt arról, hogy elnökként nem egy szervezet szétverése, hanem annak az összetartása lenne a feladata". Peti András és Vass Levente felszólította a megyei elnököt, hogy „végre vállaljon felelősséget az általa kreált helyzetért, és lépjen vissza megyei vezetői tisztségéből, amelyben folyamatosan tanújelét teszi mélységes inkompetenciájának". A nemrég egymással még szemben álló Peti és Vass szerint Brassai politikusi tevékenysége rendkívül destruktív. Példaként a második tanácsosi lista nyilvánosságra hozását is felhozzák, mondván, hogy a Területi Állandó Tanács azt úgy gyúrta át, hogy előzőleg nem egyeztetett a választmánnyal – írja a kronika.ro. Erdély.ma 2016. április 26.Soós Zoltán iktatta jelölési iratcsomójátValós és erős összefogás Marosvásárhely független polgármesterjelöltje, Soós Zoltán tegnap benyújtotta a kerületi választási irodához az indulásához szükséges iratcsomót, amely tartalmazta a mintegy 6000 támogató aláírást is. A helyszínen nyilatkozva a Népújság kérdésére Soós Zoltán kijelentette: kampányának legfőbb üzenete, hogy Marosvásárhelyen változásra van szükség, új polgármesterre és a korrupció felszámolására. Az iratcsomó benyújtását követően Soós Zoltán összmagyar független polgármesterjelölt a sajtónak nyilatkozva köszönetet mondott mindazoknak, akik aláírásukkal támogatták jelölését, valamint a civil szervezeteknek, egyházaknak, a csapatának. Kijelentette, azoknak a marosvásárhelyieknek, akik etnikumtól függetlenül változást szeretnének, üzeni, szándéka az, hogy Marosvásárhely jobb irányba fejlődjön, haladjon, és ehhez kéri a támogatásukat június 5-én is. Kérdésünkre elmondta, kampányának üzenete, hogy Marosvásárhelyen változásra van szükség, a városnak meg kell szabadulnia a jelenlegi városvezetéstől és az azt átszövő korrupciót meg kell szüntetni. Az iratcsomó benyújtásánál jelen volt Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői, valamint Portik Vilmos, az előválasztás második helyezettje. Soós Zoltán szerint ez annak a bizonyítéka, hogy Marosvásárhelyen megvan a politikai bölcsesség az összefogásra. "Az elmúlt 16 évben a széthúzás volt az oka annak, hogy nem sikerült a város vezetését átvenni. Ezúttal mindenki megértette az idők szavát" – tette hozzá. Brassai Zsombor is megelégedetten vette tudomásul, hogy az aláírások, illetve a jelölési iratcsomó leadásánál részt vett az EMNP helyi vezetője, valamint Portik Vilmos, akit a marosvásárhelyi összefogás "egyik fontos protagonistájának" nevezett. "Meggyőződésem, hogy ez az összefogás a független Soós Zoltán támogatását illetően teljes összhangban fog megvalósulni, és Soós Zoltán megnyeri a marosvásárhelyi polgármester-választást. Biztatónak tartom, hogy 6000-en írták alá a támogató listákat, ez egy jó premissza. Bízom benne, hogy a kampányban Soós Zoltánnak és a politikai pártoknak sikerül meggyőzniük a marosvásárhelyieket, hogy az összefogás valós és erős" – jelentet-te ki. Kérdésünkre Pálosi Csaba, az EMNP marosvásárhelyi szervezetének elnöke elmondta, az Erdélyi Magyar Néppárt továbbra is Soós Zoltán független polgármesterjelöltet támogatja Marosvásárhely polgármesteri székének elnyeréséért. Hozzátette, elvárja, hogy a jelölt, ígéretéhez híven, részt vegyen az EMNP kampányrendezvényein, és ugyanúgy támogassa a néppárt listáját, mint az RMDSZ- ét. Az előválasztások második helyezettje, Portik Vilmos pedig hangsúlyozta: "Soós Zoltán az előválasztások nyertese, és az embernek a becsületszava van olyan fontos, hogy kitartson mellette minden körülmények között. A sértődésnek a politikában nincs helye, a közösségi érdeket kell nézni. A közösségi érdek ma az, hogy az összefogás jelöltje megnyerje a választásokat". Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely) 2016. április 27.Az RMDSZ benyújtotta megyei tanácsosi listájátPéter Ferenc a tanácselnökjelölt A kerületi választási iroda 27 ezer támogató aláírás kíséretében iktatta az RMDSZ megyei tanácsosjelöltjeinek listáját, amely teljes, 44 nevet tartalmaz. Első helyen Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, második helyen Péter Ferenc szerepel, akit az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltként nevesített. A tanácselnöki tisztség megszerzése a tét A tanácsosi lista iktatása után Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ szervezet elnöke a sajtónak nyilatkozva elmondta, köszöni a támogatók aláírását, a munkatársak hozzájárulását az aláírásgyűjtési akció sikeréhez. A 27 ezer támogató aláírást megelőlegezett bizalomként és pozitívumként kell elkönyvelni. Az elnök meggyőződése, hogy az aláírások köteleznek, olyan kampányt kell folytatni, amellyel megszólítják Maros megye magyar választóinak jelentős részét. Arra számítanak, hogy legalább 13 tanácsosi mandátumot megőriznek a megyei tanácsban. A tanácsosi tisztségre jelöltek mintegy kétharmada kicserélődött, egyharmadát a régi tanácsosok teszik ki. A kétharmadban új és fiatal jelöltek szerepelnek. Ami a jelöltek kiválasztásával kapcsolatosan fontos volt: igyekeztek ezúttal is arra törekedni, hogy Maros megyének minden régiója képviselettel rendelkezzen a tanácsban. A kampány rendkívül fontos üzenete, hogy az RMDSZ a megyei tanácselnöki tisztség megszerzésére törekszik. A sajtó kérdésére válaszolva Brassai Zsombor elmondta azt is, hogy a megyei tanácsosi listán szereplő jelöltek kiválasztásakor a területi képviseletre figyeltek. Tekintettel arra, hogy Maros megye nagy közigazgatási egység, a megyei tanácsnak nagyon sokrétű problémával kell foglalkoznia. Ezért vélik fontosnak, hogy a mikrorégiók is képviseletet kapjanak. Másrészt a jelöltek szakmai tapasztalatát vették figyelembe. Bejutó helyet biztosítottak a nőszervezetnek, illetve a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanácsnak. Az első 15 jelölt között van a Magyar Polgári Párté is, ily módon a megyei tanácsosjelöltek listáján is megvalósult a politikai összefogás. – Bízom abban, hogy ez a szavazatszámban is kamatozni fog. A 2012. évi tapasztalatból indultunk ki, amikor külön listákon indultunk a szavazatokért. Ha együtt indulunk, ma akár 15 tanácsosunk is lehetne. Bízunk a választókban, hogy erősíteni tudjunk az RMDSZ- frakció képviseletén – fogalmazott Brassai. Szükség van a váltásra A tanácselnöki tisztségre jelölt Péter Ferenc nyilatkozatában elhangzott, hogy azzal a 16 évi önkormányzati tapasztalattal, amellyel rendelkezik, képviselni tudja a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és Maros megye lakosságát. – Úgy gondolom, hogy a Szovátán kivitelezett sikeres projekt Maros megyére is kiterjeszthető. Ha a megyénkbeliek úgy gondolják, hogy a szovátai példa lehet Maros megyére nézve, kérjük, szavazzanak az RMDSZ listájára. Úgy érzem, a megyének szüksége van a váltásra, hiszen gazdasági szempontból a közép-romániai régión belül a harmadikról a negyedik helyre csúszott vissza. Meg kell tennünk mindent, hogy a megye gazdaságilag megerősödjön, s visszanyerje méltó helyét ebben a régióban – fogalmazott a tanácselnökjelölt, aki arról is beszélt, hogy a kampány során a személyes kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, megpróbálnak minél több településre elmenni, és minél több emberrel találkozni. Péter Ferenc elmondta, nem volt könnyű döntés felvállalni a jelölést, de a szövetség megyei vezetőségével úgy gondolták, hogy fontosabb a megye egésze, ennek száz települése, mint egy a megyéből. Ezért választotta a szovátai polgár-mesterjelöltség helyett ezt az utat. Szovátán Fülöp László mérnök személyében sikerült olyan polgármesterjelöltet találni, aki méltóképpen vezetheti tovább a várost. A Népújság arra volt kíváncsi, milyen konkrét tervek szerepelnének Péter Ferenc programjában. – Konkrét tervekről nehéz beszélni. Elsősorban jól kell működtetni azt az intézményrendszert, ami pillanatnyilag a megyei tanács alárendeltségében van. Folytatni kell azokat a projekteket, amelyeket elkezdtek. Ha konkrét tervekről van szó, akkor elsősorban a megye infrastruktúrájára, a repülőtérre kell gondolnunk, mert ezekkel van gond. Ahhoz, hogy sikeres legyen ez a megye, kötelező módon csatlakoznia kell az ország nemzetközi infrastruktúrájához, ami hiányzik. Kiépült infrastruktúrával másképp jelentkeznek a beruházók. A legnagyobb probléma, hogy Maros megye gazdasági szempontból pozíciót veszített, a régióban a harmadik helyről a negyedikre került. Ezen kell változtatni. Fontos feladata tehát a megyei testületnek, hogy Bukarestben és a nemzetközi fórumokon képviselni tudja a megye érdekeit, hogy visszanyerje azt a gazdasági potenciált, amit elveszített ebben a régióban – fogalmazott Péter Ferenc. A megyei tanácsosi listán szereplő első 15 jelölt: Brassai Zsombor, Péter Ferenc, Pokorny László, Kolcsár Anquetil-Károly, Szabó Árpád, Csép Éva-Andrea, Aszalos Gábor, Kupás János, Tatár Béla, Kovács Mihály-Levente, Bartha Mihály, Fülöp József, Szabó Albert, Szigyártó Zsombor-István, Biró József-Attila. Mezey Sarolta Népújság (Marosvásárhely) 2016. április 27.Nincs összmagyar lista Bihar és Maros megyébenAz elmúlt időszakban többször felmerült összmagyar megyei tanácsosjelölt-lista helyett csak a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje „fért fel” az RMDSZ listájára Bihar megyében. A szövetség jelöltlistáját vezető Pásztor Sándor korábban a „billegőnek” számító nyolcadik helyet az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) ajánlotta fel, a végleges verzióban azonban ezt végül a polgári párti Helmeczi József foglalta el. Az MPP-nek jutott hely az RMDSZ Maros megyei szervezetének negyvennégy fős megyei tanácsosjelölt-listáján is. Az elmúlt időszakban többször felmerült összmagyar megyei tanácsosjelölt-lista helyett csak a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje „fért fel” az RMDSZ listájára Bihar megyében. A szövetség jelöltlistáját vezető Pásztor Sándor korábban a nyolcadik, „billegőnek” számító helyet az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) ajánlotta fel, a végleges verzióban azonban ezt végül a polgári párti Helmeczi József foglalta el. Az RMDSZ egyébként kedden megyei szintű együttműködési szerződést kötött az MPP-vel az elkövetkező kormányzati ciklus idejére. Pásztor szerint az általuk felajánlott tanácsosi hely ily módon „hozható” lesz a választásokkor, a néppárt Bihar megyei vezetője, Csomortányi István azonban nem osztja véleményét. Mint megtudtuk, velük végül nem is tárgyalt az RMDSZ. „Teljesen komolytalan felajánlás volt” – fogalmazott Csomortányi, aki továbbra is azon a véleményen van, hogy a szövetség népszerűségét a korrupciós ügyek csökkentették, ami szavazatvesztéshez vezet majd. Szerinte amúgy is csak akkor lehetne maximalizálni a magyar képviseletet, ha az EMNP is bejut a megyei és a helyi tanácsba. Meglátása szerint erre van esély, ezért legkevesebb kettő, de az sem kizárt, hogy a következő ciklusban három képviselővel lesznek majd jelen a megyei tanácsban. A néppárt hétfőn iktatott Bihar megyei listájának élén egyébként Csomortányi áll, mögötte Nagy József Barna és Szilágyi Ferenc szerepel. Nagyvárad RMDSZ-es polgármesterjelöltjének, Huszár Istvánnak magyar kihívója Zatykó Gyula, a városi tanácsosi listán mögötte Moldován Lajos és Nagy Zoltán kapott helyet. Megyei tanácselnök lenne a szovátai polgármester Az MPP-nek jutott hely az RMDSZ Maros megyei szervezetének negyvennégy fős megyei tanácsosjelölt-listáján is, melyet mintegy 27 ezer támogató aláírás „kíséretében” iktattak kedden a választási irodában. A lista élén Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke áll, második Péter Ferenc jelenlegi szovátai polgármester – a szövetség megyei tanácselnökjelöltje –, a harmadik pedig a szövetség legrégebbi megyei tanácsosa, Pokorny László. A lista tizenötödik helyét a Magyar Polgári Pártot (MPP) képviselő Biró József Attila foglalja el. A jelöltlajstrom második részében számos olyan személy is helyet kapott, aki egyébként a helyi választásokon érdekelt polgármester- vagy tanácsosjelöltként. A szövetség arra törekedett, hogy a megye egyetlen térsége se maradjon képviselet nélkül, ugyanakkor az ifjúsági, valamint a női szervezet is jusson egy-egy befutó helyhez. Péter Ferenc kedden közölte, a párt célja, hogy ezúttal is legalább 13 tanácsosi mandátumot szerezzenek, az MPP támogatásával azonban akár 15-re is bővíthetik a képviselők számát. „Azt a sikeres projektet ajánlanám a megyének, amit kisebb léptékben megvalósítottunk Szovátán – fogalmazott Péter Ferenc, aki 2000 óta vezeti a város önkormányzatát. – Úgy érzem, Maros megyének szüksége van a váltásra, hiszen elveszítette azt a harmadik helyet, amit a Központi Fejlesztési Régióban foglalt el. A térség gazdaságán és infrastruktúráján kell javítanunk, a repülőteret kell továbbfejlesztenünk.” Péter Ferencet egyébként az RMDSZ-es Fülöp László 36 éves mérnök készül váltani Szováta polgármesteri székében. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete is kedden délután iktatta az elmúlt időszakban többször is módosított tanácsosjelölt-listáját. Ennek élén Peti András jelenlegi alpolgármester áll, őt Novák Zoltán és Magyari Előd követi. Hivatalosított magyar verseny Kolozsváron Kedden délelőtt iktatta a választási irodánál polgármesterjelöltjének, valamint városi tanácsosjelöltjeinek okmányait a kolozsvári RMDSZ is. Horváth Anna jelölését és a városi tanácsosjelölteket több mint 3500 személy támogatta aláírásával. „Megkerülhetetlen, erős, képviseletre törekszünk, a közösség iránti elkötelezettségét már többször bizonyított csapattal szeretnénk megerősíteni a kolozsvári magyarok hitét abban, hogy az önkormányzatnak őket is ugyanúgy kell szolgálnia, mint a román embereket” – nyilatkozta a választási iroda előtt Horváth Anna polgármesterjelölt. A városi tanácsosi listát, mint ismeretes, Horváth Anna vezeti, a második helyet a történelmi magyar egyházak javaslatára az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) képviselő Gergely Balázs tölti be. A lista harmadik helyén Csoma Botond jogász, városi tanácsos, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke, a negyedik helyen Rácz Levente-Zsolt vállalkozó, az ifjúsági szervezetek jelöltje, ötödik helyen pedig Oláh Emese jogász, városi tanácsos szerepel. Saját listával és polgármesterjelölttel jelentkezett be a kolozsvári megmérettetésre az EMNP kincses városi szervezete is. Fancsali Ernő polgármesterjelölt, a tanácsosi jelöltlista vezetője és a második pozíciót elfoglaló Bicskei Hedwig közösen iktatták az induláshoz szükséges, több mint 3000 aláírást tartalmazó íveket. Szucher Ervin, Vásárhelyi-Nyemec Réka Krónika (Kolozsvár) 2016. június 6.Helyhatósági választások 2016Szervezési hibák Még szombaton délután több politikai alakulat adott ki közleményt arról, hogy szervezési hiba miatt választási csalás körvonalazódik a megyében. Ugyanis a helyhatósági választások szervezéséért felelős prefektúrától jóval kevesebb szavazólap jutott el megyei önkormányzatok szavazókörzeteibe, mint ahányra szükség van. A hiányzó szavazólapok száma több ezerre tehető. A törvény értelmében a szavazóirodák a szavazást megelőző napon kell átvegyék a szavazócédulákat, a törvény által előírt számban. Amennyiben a főispánságnak éjfélig nem sikerül mindenhol a hiányosságokat pótolni, választási törvénysértést is elkövet a prefektus. A Maros Megyei Választási Iroda átiratban jelezte a Központi Választási Irodának a rendellenességet, továbbá tájékoztatást kértek a KVI-től arról is, hogy mi történik abban az esetben, ha a szavazólapok nem érkeznek meg időben. A hiányzó szavazólapok jelentős része a marosvásárhelyi körzetekbe sem érkezett meg. Fennáll a gyanú, hogy a hiányzó szavazólapokat csalásra akarják felhasználni, olvashattuk a Soós Zoltán sajtóirodája által kiadott közleményben. Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke szerint az elkövetett hibákért a prefektusnak azonnali hatállyal le kellene mondania. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kommünikéje szerint 37 település 134 szavazókörzete nem kapta meg a szükséges számú szavazólapokat, közöttük Marosvásárhely, Szászrégen, Segesvár, Dicsőszent-márton, Nyárádszereda, Nagysár-más, Nyárádtő. Ugyanakkor jelezték, hogy a marosvásárhelyi 33. számú szavazókörzetben a reggeli nyitáskor 50, a Fehér megyei Horea községben érvényes szavazólapot találtak. Ugyancsak a szavazólapok elégtelen száma miatt reklamált a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a rendellenességek azonnali kiigazítását, egyben a prefektus lemondását követelve. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége is szavazólapügyben tett le panaszt a megyei választási irodánál, azonban azt is jelezte, hogy olyan személyeket szállítottak Nyárádtőre szavazni, akik "hirtelen", utolsó pillanatban kaptak ide szóló tartózkodási engedélyt. A Maros megyei 28-as számú választókerületi iroda (BEJ) magyarázatot kért a prefektúrától a szavazólapokat illetően, a prefektus azonban cáfolta az információt. (mózes) Népújság (Marosvásárhely) 2016. június 6.Kevesebb szavazólap érkezett Maros megyébeBotrány körvonalazódik Maros megyében a választások kapcsán, ugyanis a szükségesnél kevesebb szavazólapot juttatott el a választókörzetekbe a Maros megyei prefektúra – tájékoztatnak a hírügynökségek. Mint írják, 1 407 945 szavazólap érkezett Maros megyébe, az 586 szavazókörzetben pedig 426 650 személyt várnak az urnákhoz, így mintegy hatvanezerrel kevesebb szavazólap van a szükségesnél. A szavazólapok szétosztásában illetékes Maros megyei prefektúra nem foglalt állást az ügyben. A Maros Megyei Választási Iroda átiratban jelezte a Központi Választási Irodának a rendellenességet, továbbá tájékoztatást kérnek a Központi Választási Irodától, arról is, hogy mi történik abban az esetben, ha az űrlapok nem érkeznek meg időben. A Maros megyébe szánt szavazólapokat egyébként Gyulafehérváron nyomtatták. A Maros Megyei RMDSZ szerint fennáll a gyanú, hogy a hiányzó szavazólapokat csalásra akarják felhasználni. Mint a szerkesztőségünknek küldött közleményükben írják, Brassai Zsombor Maros megyei RMDSZ-elnök lemondásra szólítja fel az elkövetett hibákért Maros megye prefektusát. Krónika (Kolozsvár) 2016. június 8.Ott veszített sok szavazatot az RMDSZ, ahol nem is volt magyar–magyar versenyMíg az RMDSZ országos vezetői közül néhányan egyértelmű sikertörténetként próbálják tálalni a vasárnapi eredményeket, kiértékelőjében Brassai Zsombor, a szervezet Maros megyei elnöke az árnyoldalakra is rávilágított. Azon túl, hogy az összefogásnak és a jó mozgósításnak köszönhetően a megyei önkormányzatban az eddigi 13 fős képviselet 15-ösre duzzadt, hosszú évek után ismét sikerült választást nyerni Marosvásárhely két peremközségében, Jedden és Maroskeresztúron, a városban pedig Soós Zoltán oly közel állt a meglepetésszerzéshez, Brassai szerint komoly gondok is mutatkoztak. A legutóbbi helyhatósági választásokhoz képest megyei szinten az RMDSZ 11 709 szavazattal kapott kevesebbet. A legtöbb voks a Nyárádszereda– Szováta– Erdőszentgyörgy háromszögben vesztődött el, ahol szinte nem volt semmiféle magyar–magyar verseny. Ugyanakkor Marosvásárhely sem dicsekedhet, itt is egy jó pár ezer támogatóval szegényedett az RMDSZ. A megyeszékhelyen nem jött össze a bravúr és Szászrégent sem sikerült visszanyerni, ugyanakkor elveszett Marosszentanna. „Tagságunk hozzáállása világos: újra kell gondolnunk üzeneteinket, más politikai megközelítést kell bevezetnünk ahhoz, hogy akkor is tudjunk mozgósítani, ha az adott településen nincs verseny, hiányzik a motiváció. Az emberek továbbra is főként az RMDSZ-ben látják a jövőt, de egy újratervezett, újragondolt RMDSZ-t kívánnak. Egy olyant, amely odafigyel a közvéleményre, reflektál az üzenetekre és meg tud szólítani minden generációt” – vélekedett Brassai. Az elnök azt is beismerte, hogy helyenként szervezeti gondok vannak, illetve sérült a belső demokrácia. Szintén hiányérzetként jegyezte meg, hogy nem sokkal a választások előtt dugába dőlt az Erdélyi Magyar Néppárttal folytatott egyeztetés. Az, hogy az RMDSZ megőrizte a megyében polgármestereinek számát, a tanácsosokét pedig 421-ről 440-re növelte, az összefogás számlájára írható – véli Brassai. Példaként a megyei önkormányzatban elért 15-ös létszámot hozta fel. „Nem csak arról szól a történet, hogy kettővel többen leszünk, mint az elmúlt négy esztendőben, hanem annál sokkal többről, az RMDSZ és az MPP közötti összefogás kiteljesedéséről, hisz a 15. helyet éppen a polgári párti Biró József Attila foglalja el” – érvelt Brassai Zsombor. Szucher Ervin Székelyhon.ro 2016. június 9.Választási mérleg az RMDSZ-nélA szavazatok újraszámolását kérik Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke, Kovács Mihály Levente ügyvezető elnök és Soós Zoltán független polgármesterjelölt tegnap sajtótájékoztatón vonták meg a június 5-i önkormányzati választások mérlegét, értékelték az eredményeket, és felvázolták, hogy mire lehet számítani a következő időszakban. Brassai Zsombor politikai sikernek nevezte a választást, ugyanakkor hangsúlyozta, komolyan kell venni a választók részéről érkezett figyelmeztető jelzéseket. Szerinte Maros megyében a politikai összefogásnak továbbra sincs alternatívája. "Politikailag nagy sikert, győzelmet arattunk, de ugyanakkor világos jelzést is kaptunk a választóktól. Mindkét tényezőt alaposan végig kell gondolni" – jelentette ki az újságíróknak Brassai Zsombor. A megyei RMDSZ elnöke sikernek könyvelte el, hogy az 5 százalékos választási küszöböt három politikai szervezet lépte át, az RMDSZ, a PNL és a PSD, ennek megfelelően a 35 mandátumból az RMDSZ-nek 15 jutott, a PNL-nek és a PSD-nek pedig 10-10. Hangsúlyozta, az RMDSZ képviselete két megyei tanácsossal erősödött, az elmúlt 16 év során először fordul elő, hogy sikerül jelentősen javítani a megyei képviseleten. Úgy vélte, a 15-ös létszám kiteljesítette az RMDSZ–MPP-összefogást, lévén, hogy a 15. helyet az MPP képviselője foglalja el, és sajnálatát fejezte ki, hogy az EMNP-vel elakadtak az összefogással kapcsolatos egyeztetések, hiszen ha az EMNP szavazótábora is az összefogás listáját támogatta volna, akkor további mandátummal tudták volna erősíteni képviseletüket a megyei önkormányzatban. "Remélem, hogy a választási eredményeket az EMNP is elemzi, és arra a következtetésre jut, hogy Maros megyében a politikai összefogásnak nincs alternatívája, ezt a választások eredményei egyértelműen bebizonyították" – tette hozzá. Az elnök a marosvásárhelyi helyzetre is kitért, ahol a 23 tagú képviselő-testületben ismét tíz RMDSZ-es képviseli a magyarságot, ellenben véleménye szerint a tanács összetétele olyan politikai helyzetet teremtett, hogy az RMDSZ megkerülhetetlenné vált. Kijelentette, nem a Szabad Emberek Pártja (POL) a mérleg nyelve, a politikai erőtényező a tíz tanácsossal rendelkező RMDSZ. Azok, akik Soós Zoltánra, Dan Mascára és Ionela Ciotlausra szavaztak, egyértelműen a változásra adták a voksukat – hangsúlyozta Brassai Zsombor, elismerve, hogy a választásokon való részvételt tekintve arra az aggasztó következtetésre jutott, hogy "érdektelenség övezi azt a politikát, ami ebben a városban dominál", ennek pedig üzenetértéke van, amit komolyan kell venni. Nyárádszereda, Szováta, Ákosfalva térségében illetve Marosvásárhelyen sok szavazat "tűnt el", ami az RMDSZ számára azt üzeni, hogy a szervezet ezekben a térségekben a politikai válság szakadékának szélére került, mozgósító üzenete nem érte el a választók ingerküszöbét, az RMDSZ-nek itt újra kell gondolnia a képviseleti filozófiáját, egy más politikai megközelítést kell bevezetnie, hogy szorosabb kapcsolatba kerüljön a választókkal. Beszélt arról, hogy helyenként szervezeti problémák is vannak, ezért a szervezetépítésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni a közeljövőben, hiszen közelegnek a parlamenti választások. "A választópolgárok nem akarnak mást az RMDSZ-en kívül, de kicsit másabb RMDSZ-t, egy valóban újratervezett, újrahangolt RMDSZ-t akarnak, amelyik nyitottan politizál, odafigyel a közvéleményre, és olyan belső demokráciával rendelkező szervezet, amely helyet ad mindenkinek, aki tenni szeretne a közösség érdekében, aki képes megszólítani a fiatalokat" – tette hozzá Brassai Zsombor. A felsorolt adatokból kiderült, hogy megyeszinten a korábbi 421 helyett az elkövetkező négy évben 440 tanácsos képviseli az RMDSZ-t, a szervezet megtartotta a polgármestereinek számát, növelte a megyei képviselők számát. A választás hitelessége megkérdőjelezhető Kovács Mihály Levente, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Soós Zoltán kampányigazgatója szerint voltak hiányosságok a kampány során, sok mindent lehetett volna másképp csinálni, de úgy vélte, a kemény munka meghozta gyümölcsét, hiszen, ha nem is sikerült a várost felszabadítani a korrupció alól, sikerült Maros- vásárhelyt és a marosvásárhelyi közösséget kimozdítani a holt-pontról. "Arra kérem a marosvásárhelyieket, hogy ne veszítsék el a hitüket, mert ez a fiatal csapat csak akkor tud lelkesen dolgozni, ha érzi azt az elvárást, hogy van akiért és amiért dolgozni. Vasárnap közel jártunk ahhoz, hogy történelmet írjunk, 16 éve soha nem voltunk ennyire közel ahhoz, hogy leváltsuk a jelenlegi polgármestert, a jelenlegi városvezetést. A marosvásárhelyiek világosan kifejezték a változás iránti óhajukat. A fiatalokat igenis, érdekli a politika, de szemléletváltásra van szükség a politikában, az RMDSZ-en belül, még jobban nyitnunk kell a fiatal generáció irányába" – jelentette ki, megköszönve a támogatást a marosvásárhelyi szervezet körzeteinek, a tanácsosjelölt-csapatnak azt, hogy támogatták Soós Zoltánt, ugyanakkor a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanácsnak a bizalmat, hogy támogatta jelölését, aminek eredménye, hogy a megyei testületben ő a legfiatalabb képviselő. Fontolgatja, induljon-e az őszi választásokon Soós Zoltán szintén megköszönte a választóknak, hogy bizalmat szavaztak neki. "Érezhető volt a városban az igény a változásra, a váltásra. A szoros versenyben ugyan nem sikerült legyőzni Dorin Floreát, de a választások után begyűjtött adatok arra utalnak, hogy nem véletlenül. Vádlotti minőségéhez jellemzően számos olyan módszerhez folyamodott, ami befolyásolta a választás eredményét. Részünkről a munka nem áll meg, tovább fogjuk építeni a közösséget, amit nem most, nem a kampányban kezdtünk el, hanem már 3 évvel ezelőtt a Forgataggal elindult a közösségépítés. Következik a 4. Forgatag, ami a jelenlegi polgármesterrel valószínűleg újabb súrlódásokhoz fog vezetni" – tette hozzá. Soós Zoltán kijelentette, összegyűjtötték a bizonyítékokat, és konkrét eset van a csalásra, amikor egy választási körzet elnöke állítólag érvénytelen szavazólapokat pecsételéssel érvénytelenített, és bevallása szerint erre a polgármesteri hivatal egy alkalmazottja utasította, de olyan esetet is jeleztek, hogy elhunyt személyek helyett szavaztak. "Kérni fogjuk a szavazatok újraszámolását. Remélem, a DNA is teszi a dolgát" – jelentette ki Soós Zoltán. Hozzátette: felkérést kapott az RMDSZ- vezetéstől, hogy képviselőként induljon ősszel a parlamenti választásokon, és megfontolja ezt a felkérést. A Népújságnak a választások eredményeinek megóvásával kapcsolatos kérdésére Kovács Mihály Levente közölte, kérték valamennyi szavazat újraszámolását, hiszen a választás hitelessége több okból is megkérdőjelezhető. "Nemcsak a szavazás során volt több rendellenesség, a szavazás előkészítése sem zajlott a törvénynek megfelelően. Újra kellene szervezni a választást, de erre elég kevés esélyt látok az elmúlt évek tapasztalatából ítélve. Azonban bízom az igazságszolgáltatásban, várjuk a Központi Választási Iroda döntését" – jelentette ki a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely) 2016. június 9.Ismét napirenden az újratervezés MarosvásárhelyenMíg az RMDSZ országos vezetői közül többen egyértelmű sikertörténetként próbálják tálalni a szövetség választási eredményeit, Brassai Zsombor, a szervezet Maros megyei elnöke szerdai kiértékelőjén azt mondta, a fényes politikai siker mellett a szervezet világos üzenetet kapott választóitól. Azon túl, hogy az összefogásnak és a jó mozgósításnak köszönhetően a megyei önkormányzatban az eddigi 13 fős képviselet 15-ösre duzzadt, hosszú évek után ismét sikerült választást nyerni Marosvásárhely két peremközségében, Jedden és Maroskeresztúron, a városban pedig Soós Zoltán oly közel állt a meglepetésszerzéshez, Brassai szerint komoly gondok is mutatkoztak. Közel 12 ezer elveszett szavazat A legutóbbi helyhatósági választásokhoz képest megyei szinten az RMDSZ 11 709 szavazattal kapott kevesebbet. A legtöbb voks a Nyárádszereda– Szováta– Erdőszentgyörgy háromszögben veszett el, ahol szinte nem volt semmiféle magyar–magyar verseny. Ugyanakkor Marosvásárhely sem dicsekedhet, itt jó pár ezer támogatóval szegényedett az RMDSZ. A megyeszékhelyen nem jött össze a bravúr, és Szászrégent sem sikerült visszanyerni, ugyanakkor elveszett Marosszentanna. „Tagságunk hozzáállása világos: újra kell gondolnunk üzeneteinket, más politikai megközelítést kell bevezetnünk ahhoz, hogy akkor is tudjunk mozgósítani, ha az adott településen nincs verseny, hiányzik a motiváció. Az emberek továbbra is főként az RMDSZ-ben látják a jövőt, de egy újratervezett, újragondolt RMDSZ-t kívánnak. Olyat, amely odafigyel a közvéleményre, reflektál az üzenetekre, és meg tud szólítani minden generációt" – vélekedett Brassai. Az elnök azt is beismerte, hogy helyenként szervezeti gondokkal küszködnek, illetve sérült a belső demokrácia is. Szintén problémaként említette, hogy nem sokkal a választások előtt dugába dőlt az Erdélyi Magyar Néppárttal folytatott egyeztetés. „Az összefogásnak nincs alternatívája!" Az, hogy az RMDSZ megőrizte a megyében polgármestereinek számát, a tanácsosai számát pedig 421-ről 440-re növelte, az összefogás számlájára írható – véli Brassai. Példaként a megyei önkormányzatban elért 15-ös létszámot hozta fel. „Nemcsak arról szól a történet, hogy kettővel többen leszünk, mint az elmúlt négy esztendőben, hanem annál sokkal többről, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közötti összefogás kiteljesedéséről, hisz a 15. helyet éppen a polgári párti Biró József Attila foglalja el" – érvelt Brassai Zsombor. Kovács Levente, a megyei szervezet ügyvezető elnöke szerint a pozitívumok közé tartozik az is, hogy ha Marosvásárhelyt nem is sikerült „felszabadítani a korrupció alól", mégiscsak sikerült kimozdítani a magyar közösséget a holtpontról. Míg az utóbbi három választáson a magyar jelöltek egyre nagyobb arányú vereséget szenvedtek Dorin Floreától, Soós Zoltánnak majdnem sikerült történelmet írnia. Vass Levente, az RMDSZ vásárhelyi választmányának elnöke egyébként a Transindex portálnak adott interjúban azt mondta, az EMNP külön listája miatt úszott el a helyi tanácsban az RMDSZ-többség, és a Szabad Emberek Pártjának (POL) jelöltje, Dan Maşca miatt nem lett Soósból polgármester. Vass emlékeztetett, a néppártnak el kellett volna fogadnia az RMDSZ-listán felajánlott 8., biztos bejutó és a 12., „lebegő" helyet. „A mostani választás sajnos bebizonyította azt, hogy nekünk volt igazunk. Sajnálatos az, hogy az EMNP által elvitt 2400 szavazattal, ha közösen indultunk volna, megkaphattuk volna a 11. mandátumot, és a visszaosztásokból a 12. helyet is, és így a városi tanács 23 tagú testületében többséget szerezve vezethettük volna a várost" – mondta Vass Levente. A választási irodában és a DNA-ban bíznak Soós Zoltánék Soós Zoltán és csapata továbbra sem tett le arról, hogy Marosvásárhelyt még 2020 előtt visszahódítsa. Bár kevés reményt fűznek a választások megismétlésébe, a rendellenességek és csalások miatt eljuttatták a bukaresti központi irodához a már vasárnap éjjel kilátásba helyezett óvást. „Az eddigi tapasztalat szerint nem hinném, hogy elrendelnék a választások megismétlését, azonban a fiatal gárdánkkal mi a továbbiakban is folytatjuk a munkánkat" – jelentette ki Kovács Levente, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. Mint mondta, maga a városi választási iroda vezetője is látta, amint az egyik körzet vezetője, a városháza egyik alkalmazottja, Lăcrămioara Stanciu érvénytelenítette a szavazólapokat. A hölgy elmondta, hogy felettese, Angela Roşca utasítására kezdett el pecsételgetni többedmagával. A polgármesterjelöltekre leadott érvénytelen szavazatok száma csaknem 1727 volt, ami meglepően nagy egy olyan városban, amely lakóinak több mint 95 százaléka írástudó. Soós Zoltán szerint, ha nem a választási iroda, de a Korrupcióellenes Ügyészség előbb-utóbb csak véget vet Florea visszaélési sorozatának. Azon túl, hogy az összefogásnak és a jó mozgósításnak köszönhetően a megyei önkormányzatban az eddigi 13 fős képviselet 15-ösre duzzadt, hosszú évek után ismét sikerült választást nyerni Marosvásárhely két peremközségében, Jedden és Maroskeresztúron, a városban pedig Soós Zoltán oly közel állt a meglepetésszerzéshez, Brassai szerint komoly gondok is mutatkoztak. Közel 12 ezer elveszett szavazatA legutóbbi helyhatósági választásokhoz képest megyei szinten az RMDSZ 11 709 szavazattal kapott kevesebbet. A legtöbb voks a Nyárádszereda–Szováta–Erdőszentgyörgy háromszögben veszett el, ahol szinte nem volt semmiféle magyar–magyar verseny. Ugyanakkor Marosvásárhely sem dicsekedhet, itt jó pár ezer támogatóval szegényedett az RMDSZ. A megyeszékhelyen nem jött össze a bravúr, és Szászrégent sem sikerült visszanyerni, ugyanakkor elveszett Marosszentanna. „Tagságunk hozzáállása világos: újra kell gondolnunk üzeneteinket, más politikai megközelítést kell bevezetnünk ahhoz, hogy akkor is tudjunk mozgósítani, ha az adott településen nincs verseny, hiányzik a motiváció. Az emberek továbbra is főként az RMDSZ-ben látják a jövőt, de egy újratervezett, újragondolt RMDSZ-t kívánnak. Olyat, amely odafigyel a közvéleményre, reflektál az üzenetekre, és meg tud szólítani minden generációt” – vélekedett Brassai. Az elnök azt is beismerte, hogy helyenként szervezeti gondokkal küszködnek, illetve sérült a belső demokrácia is. Szintén problémaként említette, hogy nem sokkal a választások előtt dugába dőlt az Erdélyi Magyar Néppárttal folytatott egyeztetés. „Az összefogásnak nincs alternatívája!” Az, hogy az RMDSZ megőrizte a megyében polgármestereinek számát, a tanácsosai számát pedig 421-ről 440-re növelte, az összefogás számlájára írható – véli Brassai. Példaként a megyei önkormányzatban elért 15-ös létszámot hozta fel. „Nemcsak arról szól a történet, hogy kettővel többen leszünk, mint az elmúlt négy esztendőben, hanem annál sokkal többről, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közötti összefogás kiteljesedéséről, hisz a 15. helyet éppen a polgári párti Biró József Attila foglalja el” – érvelt Brassai Zsombor. Kovács Levente, a megyei szervezet ügyvezető elnöke szerint a pozitívumok közé tartozik az is, hogy ha Marosvásárhelyt nem is sikerült „felszabadítani a korrupció alól”, mégiscsak sikerült kimozdítani a magyar közösséget a holtpontról. Míg az utóbbi három választáson a magyar jelöltek egyre nagyobb arányú vereséget szenvedtek Dorin Floreától, Soós Zoltánnak majdnem sikerült történelmet írnia.Vass Levente, az RMDSZ vásárhelyi választmányának elnöke egyébként a Transindex portálnak adott interjúban azt mondta, az EMNP külön listája miatt úszott el a helyi tanácsban az RMDSZ-többség, és a Szabad Emberek Pártjának (POL) jelöltje, Dan Maşca miatt nem lett Soósból polgármester. Vass emlékeztetett, a néppártnak el kellett volna fogadnia az RMDSZ-listán felajánlott 8., biztos bejutó és a 12., „lebegő” helyet. „A mostani választás sajnos bebizonyította azt, hogy nekünk volt igazunk. Sajnálatos az, hogy az EMNP által elvitt 2400 szavazattal, ha közösen indultunk volna, megkaphattuk volna a 11. mandátumot, és a visszaosztásokból a 12. helyet is, és így a városi tanács 23 tagú testületében többséget szerezve vezethettük volna a várost” – mondta Vass Levente. n Szucher Ervin A választási irodában és a DNA-ban bíznak Soós ZoltánékSoós Zoltán és csapata továbbra sem tett le arról, hogy Marosvásárhelyt még 2020 előtt visszahódítsa. Bár kevés reményt fűznek a választások megismétlésébe, a rendellenességek és csalások miatt eljuttatták a bukaresti központi irodához a már vasárnap éjjel kilátásba helyezett óvást. „Az eddigi tapasztalat szerint nem hinném, hogy elrendelnék a választások megismétlését, azonban a fiatal gárdánkkal mi a továbbiakban is folytatjuk a munkánkat” – jelentette ki Kovács Levente, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. Mint mondotta, maga a városi választási iroda vezetője is látta, amint az egyik körzet vezetője, a városháza egyik alkalmazottja, Lăcrămioara Stanciu érvénytelenítette a szavazólapokat. A hölgy elmondta, hogy felettese, Angela Roşca utasítására kezdett el pecsételgetni többedmagával. A polgármesterjelöltekre leadott érvénytelen szavazatok száma csaknem 1727 volt, ami meglepően nagy egy olyan városban, amely lakóinak több mint 95 százaléka írástudó. Soós Zoltán szerint, ha nem a választási iroda, de a Korrupcióellenes Ügyészség előbb-utóbb csak véget vet Florea visszaélési sorozatának. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2016. június 16.Dobre „taccsra tenné” a Maros megyei RMDSZ-tEllenzékbe szorítaná az RMDSZ-t Maros megyében Ciprian Dobre, aki a megyei tanácsban az „ősellenség” PSD-vel szövetkezne a magyarok ellenében. Mindenkit sikerült meglepnie a közösségi oldalán is közzétett politikai nyilatkozatával Ciprian Dobrénak, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei társelnökének (képünkön), aki az alakulat nevében a megyei tanácselnöki széket ajánlotta fel a Szociáldemokrata Pártnak (PSD), hogy az a PNL-lel, és ne az RMDSZ-szel kössön egyezséget. A Maros Megyei Tanácsba mindössze három pártnak sikerült bejutnia: az RMDSZ 15, a PNL és a PSD 10–10 mandátumot szerzett. Mivel a sokak által már megszületésekor természetellenesnek tartott Szociál-Liberális Szövetség (USL) évekkel ezelőtt szétesett és a két alakulat között visszaállt a hagyományos kutya-macska barátság, senki nem feltételezte, hogy a két párt újra egymás karjaiba kívánkozik. Dobre tárgyalóasztalhoz várja Vasile Gliga megyei PSD-elnököt, hogy megvitassák a liberális társelnök által becsületesnek nevezett ajánlatot. Eszerint a PNL „felajánlja" a PSD-nek az elnöki széket, de igényt tart az egyik alelnöki tisztségre, míg a másikat nagylelkűen átengedné az RMDSZ-nek. Így a két román párt a maga tíz-tíz képviselőjével abszolút többséget szerezhet a testületben, érvel Ciprian Dobre. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke szokatlannak és kampányízűnek tartja Dobre gesztusát, főként, hogy a pártok között alig kezdődtek el az egyeztetések. Brassai nem tartja működőképesnek az újjáélesztett USL-t, bár, mint mondja, a román politikában bármi lehetséges. „Az utóbbi négy évben megpróbálták a megyét is, annak székhelyét is az RMDSZ kiiktatásával vezetni. Meg is látszott az eredmény!" – nyilatkozta lapunknak. Felvetésünkre, hogy Szabó Árpád alelnök, illetve Peti András alpolgármester révén mind a megyei, mind a marosvásárhelyi tanácsban az RMDSZ-nek volt egy-egy kulcsembere, Brassai csak annyit mondott: „Igen, ott voltak". Amennyiben a két román párt magyarellenes elnöke kiegyezik a megyei szintű RMDSZ-ellenes koalícióban, magától megoldódik a szövetség dilemmája, hogy állítson vagy sem alpolgármestert Marosvásárhelyen. Kelemen Hunor elnök ugyanis korábban úgy nyilatkozott, károsnak tartja, ha az RMDSZ elkötelezi magát a város vezetésében. Szerinte az újraválasztott Dorin Florea polgármester ugyanazt próbálná folytatni, amit eddig tett: az alpolgármesteren keresztül „darálná be" az RMDSZ-t. Marosvásárhelyen még nincs egyértelmű válasz arra, hogy ártana vagy használna az alpolgármesterség. Peti András alpolgármester, a szövetség helyi elnöke lapunk kérdésére nem tartotta szerencsésnek, hogy érintettként állást foglaljon a kérdésben. Brassai Zsombor annyit mondott, hogy a megyei szervezet szem előtt tartja Kelemen Hunor érveit. A városi önkormányzatban az RMDSZ-nek 10, a PNL-nek 6, a PSD-nek 4 és a Szabad Emberek Pártjának (POL) pedig 3 képviselője lesz. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2016. június 21.Magyar lesz a megyei tanács elnöke (RMDSZ–SZDP szövetség Maros megyében)Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Maros megyei szervezetei tegnap megállapodtak arról, hogy együttműködnek a Maros megyei önkormányzatban. A megállapodás szerint a testület elnöki tisztségét az RMDSZ, két alelnöki tisztségét pedig az SZDP adja. Az RMDSZ korábban Péter Ferencet, Szováta polgármesterét nevesítette a megyei elnöki tisztségre. Péter Ferenc már nem indult a szovátai polgármester-választáson, és a megyei önkormányzatban szerzett képviselői mandátumot. Az RMDSZ és az SZDP arról is megállapodott: közös erővel lépnek fel azért, hogy Maros megye minél több kormányzati és európai pénzforrást hívhasson le, és behozza lemaradását, amely „az elmúlt négy évben meg nem valósított projektek révén alakult ki”. A Maros megyei önkormányzatba csupán három párt jutott be. A testületben az RMDSZ-nek 15, a Nemzeti Liberális Pártnak (NLP) és az SZDP-nek tíz-tíz képviselője lesz. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke elmondta: a megállapodás kizárólag a megyei önkormányzatra vonatkozik, a marosvásárhelyi önkormányzati többség kialakításáról még folynak a tárgyalások. A városi tanácsban az RMDSZ-nek tíz, a Dorin Florea polgármestert támogató NLP-nek hat, az SZDP-nek négy és az újonnan alakult Szabad Emberek Pártjának (SZEP) három képviselője lesz. A tanács várhatóan magyar többségű lesz, hiszen az SZEP listája befutónak számító helyein két magyar képviselő szerepel. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a szövetségnek ellenzéki szerepre kell készülnie Marosvásárhelyen, és nem kell alpolgármesteri tisztséget vállalnia a városban. „Dorin Floreával szemben kell többséget alkotni a városi tanácsban. Ez a többség hozzon majd határozatokat, és a polgármester azokat hajtsa végre” – jelentette ki az elnök, hozzátéve, hogy azért is ez tűnik jó megoldásnak, mert a marosvásárhelyi tapasztalat szerint Dorin Florea az RMDSZ-es alpolgármesteren keresztül a szövetség önkormányzati frakcióját is „bedarálja”. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. június 30.Átvette hivatalát Péter Ferenc megyei tanácselnök"Kisebb járomból nagyobb járomba" A Maros Megyei Tanács június 24-i alakuló ülésén Péter Ferencet választották tanácselnökké, aki 16 éven át Szováta polgármestere volt. Annak ellenére, hogy a PSD-vel való koalíciós egyeztetések előrevetítették a szavazatok alakulását, mégis nagy érdeklődés övezte a számlálóbizottság bejelentését: a teremben jelen levő 24 RMDSZ-es és PSD-s tanácsos egyöntetűen Péter Ferencre szavazott. Az ülésen őszinte örömet és tapsot váltott ki ez a bejelentés azok részéről, akik azért szurkoltak, hogy az RMDSZ jelöltje négy év után ismét elnyerje a megye sorsát nagymértékben meghatározó tisztséget. Elnökké választását követően Péter Ferenc nyilatkozott a sajtónak. – Négyéves időszakra szavaztak bizalmat önnek, milyen prioritásokkal kezdi a mandátumát? – Kisebb járomból nagyobb járomba hajtottam a fejem. Négyéves mandátumról van szó, de négy évről beszélni túl sok. Először is a legfontosabb, hogy minden elkezdett munkálatot befejezzünk. Utána fel kell leltározni azokat a gondokat, amelyekkel a megye szembesül. Ezeket próbáljuk megoldani. Mindig az infrastruktúra volt a legfontosabb, számomra is ez a prioritás. Tudjuk, milyen állapotban van a repülőtér. Nagyon fontos, hogy a fellendülés érdekében lépéseket tegyünk, mert fennáll az a veszély, hogy kivonulnak a repülőtársaságok. Természetesen az országutak, megyei utak, az autópálya kérdése is nagyon fontos számomra, mint ahogy az is, hogy a nagyvárosi övezettel kiemelten foglalkozzunk. Lényegesnek tartom a helyi önkormányzatokkal, a polgármesterekkel való kapcsolattartást, tevékenységüket össze kell fogja a megyei testület. Velük együttműködve számos pályázatot "megfoghatunk" és nagyon sok regionális kérdés megoldható. Minden egyes kérdést kezelni kell. – A szociáldemokrata párttal alkot koalíciót az RMDSZ, milyen lesz az együttműködés a liberális párti frakcióval? – Úgy gondolom, hogy mindannyiunk számára fontos a megye s az ügyek megoldása. Nem hiszem, hogy valamely fontos megyei projekt bemutatásakor a liberálisok elleneznék a kivitelezést, mert akkor ez azt jelentené, hogy a megye lakossága ellen vannak. Ha olyan pályázatokat teszünk az asztalra, amelyek a megyét szolgálják, ők sem lehetnek ellene. – Új elnökként hétfőn vette át a hivatalát, mivel kezdte a munkát? – Bármilyen hivatalban, nem csak a megyei tanácsban, azokkal a hivatali vezetőkkel kell leülni, akiknek a munkáját meg kell ismerni. Meg kell állapítani a prioritásokat, sürgősen meg kell oldani azokat a gondokat, amelyek felmerülnek. Ezt követően lépésről lépésre megyünk tovább, a megyei tanács jegyzőjével, az alelnökökkel és irodavezetőkkel karöltve. Az elkövetkező egy-két hónapban lesz bőven munka. – Egy korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Lokodi Edit volt tanácselnök szakmai tanácsaira is számít. – Természetesen. Nagyon jó kapcsolatban voltunk az elnöksége alatt és után is. Ha olyan kérdésbe ütközöm, amelyre nem találom a választ, véleményt kérek tőle is, hiszen nyolc éven át vezette ezt a megyét. És nem rosszul! Mindenkit tisztelek, aki tett ezért a megyéért, de úgy érzem, hogy az utóbbi négy évben sok minden elmaradt. Ha csak a vidékfejlesztési programot nézzük, a megyei testület egyetlen pályázatot sem nyújtott be. Ez a továbbiakban megengedhetetlen. Nem kell elfelejteni, hogy 100 km utunk továbbra sincs leaszfaltozva, sok a földút, és sok megyei út nagyon rossz állapotban van. Meg kell tennünk mindent, hogy a kormány nyújtotta támogatási lehetőségekkel éljünk. Az uniós pályázatoknál megjelentek az első kiírások különböző tengelyekre, s ezekre minél több pályázatot kell benyújtanunk – mondta Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, aki azt is kihangsúlyozta, hogy az anyanyelv- használati jogok érvényesítéséért is mindent megtesz, amit a törvény megenged. Megalakultak a szakbizottságok A Maros Megyei Tanács alakuló ülésén megalakultak a szakbizottságok is. Az RMDSZ-es tanácsosok a következő szakbizottságokban vesznek részt: A műszaki-gazdasági bizottságban: Kupás János, Pokorny László és Kolcsár Anquetil- Károly, a terület- és településrendezési bizottságban: Szabó Árpád, Brassai Zsombor és Tatár Béla, a közszolgáltatási bizottságban: Aszalos Gábor, Kovács Mihály-Levente, a szociális és művelődési bizottságban: Csép Éva-Andrea és Fülöp József, a jogi bizottságban: Szabó Albert és Bíró József-Attila, a mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságban: Bartha Mihály és Szigyártó Zsombor-István. Mezey Sarolta Népújság (Marosvásárhely) 2016. július 7.Történelmi fordulatElőször van magyar alpolgármestere Segesvárnak, ahol a magyar lakosság számaránya alig 16 százalék. Az RMDSZ-es Tóth Tivadart a helyi önkormányzati testület választotta alpolgármesterré, miután a szövetség Maros megyeben a Szociáldemokrata Párttal kötött megállapodást, és ennek köszönhetően vált a megyei önkormányzat elnökévé Péter Ferenc. A megyei megállapodásnak volt része a Segesvári alpolgármesteri tisztség is. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke történelmi fordulatként jellemezte az alpolgármester-választást, hiszen a helyi magyarság a rendszerváltozás után először szerzett tisztséget Segesvár vezetésében. Az RMDSZ-nek az eddigi két önkormányzati képviselő helyett hármat sikerült bejuttatnia az önkormányzatba, a hét szociáldemokrata képviselővel együtt pedig éppen hogy többséget alkotnak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. augusztus 22.Racionális vagy irracionális?Avagy szükség van-e összefogásra Maros megyeben A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt megerősítette együttműködési szándékát, ennek megfelelően zajlik a felkészülés az idei parlamenti választásra, nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Bíró Zsolt elnökkel folytatott Csíkszeredai egyeztetést követően. Az RMDSZ két biztos befutó helyet ajánlott fel a Magyar Polgári Pártnak. Az együttműködés végleges pontjait augusztus végén rögzíti a Szövetségi Állandó Tanács. Azt máris tudni, hogy a Háromszéki RMDSZ egy helyet felajánlott az MPP-nek, a másodikról egyelőre nem született döntés. Az RMDSZ Maros megyei elnöke minap egy rádióinterjúban azt mondta, hogy a Maros megyei Területi Állandó Tanács egyöntetűen ellenzi, hogy a Polgári Párt itt indítson jelöltet. Az ügyben mindkét pártvezetőt megkerestük. Bíró Zsolt: az összefogás nem korlátozható földrajzilag – A Magyar Polgári Párt elfogadja a felajánlott két helyet, vagy ragaszkodik a három befutó helyhez? – Az egyeztetések folytatódnak, úgyhogy ezzel kapcsolatosan most nem kívánok nyilatkozni. Mi mindenképpen három befutó helyet kértünk, ezzel indultunk a tárgyalások kezdetén. – Mi a véleménye az RMDSZ megyei elnökének kijelentéséről, amely szerint az összefogást ott kell támogatni, ahol ennek racionalitása van, ez pedig az MPP esetében sokkal fontosabb Hargita megyében, mint Maros megyeben. Illetve, Hargita és Kovászna megyében indokolt olyan összefogást összekovácsolni, amelynek eredményeként magasabb lesz a parlamenti választásokon a részvételi arány. – Az összefogás, azt gondolom, indokolt minden esetben. Nem lehet megyéhez kötni ezt a kérdést. Ha összefogásról beszélünk, akkor a mi megítélésünk szerint teljes körű összefogásra van szükség, hiszen országos választásokra készülünk, és minden egyes szavazat számít mind a tömbmagyar vidéken, mind a szórványban. Ezért nem feltétlenül szerencsés arról beszélni, hogy vannak helyek, ahol indokolt, és vannak helyek, ahol indokolatlan az összefogás. Az összefogás mozgósító erővel bír, az összefogást várja el tőlünk az erdélyi magyar közösség mind Maros, mind pedig Hargita és Kovászna megyében, a Partiumban vagy éppen Belső-Erdélyben. Ugyanakkor tulajdonképpen Brassai Zsombor saját magának is ellentmond, hiszen korábban Maros megye tekintetében is teljes körű összefogást szorgalmazott mind a megyei, mind a Marosvásárhelyi választás tekintetében, és a Magyar Polgári Párt Maros megyeben részese volt ennek az összefogásnak. Maros megyeben egyértelmű mozgósító ereje volt, elég, ha a megyei listára gondolunk, ahol a korábbi 13 helyett 15 fős lett a megyei önkormányzat magyar frakciója, ahol Soós Zoltán az összefogásnak köszönhetően tudta mozgósítani a magyar választókat, és a Magyar Polgári Párt teljes mértékben kivette a részét mind Marosvásárhely, mind Maros megye tekintetében ebből az összefogásból. De beszélhetnénk Maroskeresztúrról, ahol szintén az összefogásnak köszönhetően sikerült leváltani hosszú idő után a román polgármestert. Úgyhogy az RMDSZ megyei elnökének ezeket a kérdéseket is a figyelmébe ajánlanám. Még egyszer mondom, nem korlátozható az összefogás földrajzilag egy-egy megyére. Brassai Zsombor: az ésszerű összefogást támogatom minden esetben – Ön azt nyilatkozta, hogy Maros megye szintjén eddig nem egyeztettek arról, hogy esetleg itt kapna befutó helyet a Magyar Polgári Párt, illetve, hogy a Maros megyei Területi Állandó Tanács egyértelmű álláspontja az, hogy az összefogást ott kell támogatni, ahol ennek racionalitása van, azaz Hargita és Kovászna megyében. – A Polgári Párttal nem egyeztettünk, mert nem a megyei szintre tartozik az egyeztetés. Országos szinten, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) fog erről dönteni. Viszont a megyei szervezet állandó tanácsa tárgyalt erről a kérdésről, és egyöntetűen azt kérjük a SZÁT- tól, hogy támogatva az ésszerű összefogást, egy olyan megyében indítsa az MPP jelöltjét, ahol a pártnak van támogatója, tehát ésszerű összefogni és közös listán indulni. Maros megyehez képest Hargita vagy Kovászna megyében sokkal nagyobb a támogatottsága a Magyar Polgári Pártnak, ez az önkormányzati választások eredményéből is világosan látszik. – Itt egy kicsit önmagával kerül ellentmondásba, elnök úr, mert a helyhatósági választások alkalmával éppen önszorgalmazta az összefogást, és ennek az összefogásnak az eredményeként jutott be az MPP jelöltje a megyei önkormányzatba... – Pontosan. Én összefogáspárti vagyok, az ésszerű összefogást támogatom minden esetben. Az önkormányzati választások alkalmával egyértelmű, hogy fontos volt az összefogás, és fontos volt az, hogy közös listákon induljunk. Viszont amikor két bejutó parlamenti helyről beszélünk, akkor meg kell keresni azt a megyét, ahol valóban van hatása az összefogásnak. Maros megyeben éppen az önkormányzati választások eredményei mutatják azt, hogy lényegesen kisebb hatása van, mint Hargita vagy Kovászna megyében. Ebben semmi ellentmondás nincsen. – A legutóbbi kijelentésére, miszerint Maros megyeben nem lenne racionális egy MPP-s jelölt bejuttatása a parlamentbe, azt is kérdezhetnénk, hogy túl sok talán a jelölt és kevés "a fóka" azaz a befutó hely? – Ez spekuláció. Az a jó, ha sok jelölt van, az a jó, hogy a jelöltek megméretkezhetnek. Még egyszer hangsúlyozni kívánom, hogy a Területi Állandó Tanács tárgyalta a kérdést, és egyöntetűen ellenzi azt, hogy a Polgári Párt itt indítson jelöltet. Nem az én véleményemről van szó, persze vállalom a véleményemet azzal együtt, amit elmondtam, de a lényeg az, hogy a megyei állandó tanács egyöntetűen elutasítja. * Szeptember 12-ig lehet jelentkezni a parlamenti választásokra. A jelöltség feltétele, hogy a jelentkező legyen RMDSZ- tag, illetve rendelkezzék valamelyik helyi vagy területi szervezet ajánlásával. Ha nem rendelkezik ezzel, akkor 1.500 támogató aláírást kell összegyűjtenie. Szeptember 19-én az úgynevezett bővített Területi Képviselők Tanácsa rangsorolja majd a jelölteket. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2016. szeptember 12.Búcsút intenek a parlamentnek MarkóékTizenketten jelentkeztek Maros megyeből az RMDSZ listájára a vasárnapi határidőig: négyen a felsőházban, nyolcan az alsóházban szeretnék képviselni Marosszék magyarságát. A régiek közül senki nem újrázna. A jelölteket szeptember 19-én rangsorolják. A székben lévő Maros megyei politikusok közül senki nem nyújtotta be pályázatát, így 1990 után először fordulhat elő, hogy az RMDSZ teljesen megújult csapattal vág neki a parlamenti választásoknak. Markó Béla és Kerekes Károly hét, Borbély László hat, Kelemen Atilla öt mandátum után int búcsút az országgyűlésnek. Helyükbe Brassai Zsombor, Jakab István, Novák Zoltán, Kozma Mónika (a szenátusba), Tubák Nimród, Hamar Alpár Benjámin, Balogh József, Vass Levente, Császár Károly, Csép Andrea Soós Zoltán és Fodor Sándor József (a képviselőházba) próbál bejutni a decemberi listás választások alkalmából a Bukaresti törvényhozásba. Közülük többen eddig is aktívan politizáltak, Brassai például az RMDSZ Maros megyei szervezetét vezeti, azelőtt sokáig Kelemen Atilla ügyvezetője volt, Csép és Balogh a megyei önkormányzatban tevékenykedik vagy tevékenykedett, Jakab államtitkári rangig jutott, míg Novák nemrég került be a Marosvásárhelyi tanácsba, Vass pedig a városi szervezet vezetésében kapott helyet. „Abszolút civilnek” mindössze Tubák Nimród, az orvosi egyetem idei végzettje és Hamar Alpár Benjámin számít, aki az egyik forradalmár egyesület elnökeként és a vegyipari kombinát légszennyezése ellen szervezett tüntetéssorozat által került a figyelem központjába. Amennyiben a Területi Állandó Tanács (TÁT) valakinek érvényteleníti a pályázatát, az érintettnek 48 óra áll rendelkezésére óvást emelni a döntés ellen. A rangsorolást a bővített választmány, azaz több mint százhetven fő végzi – titkos szavazással. Elviekben a Maros megyei magyarság egy szenátor- és három képviselőjelöltet képes bejuttatni a parlamentbe. Szerencsésebb esetben két felső- és négy alsóházi képviselőt is küldhet Bukarestbe. Az alsóházi listán – nem befutóként – a Magyar Polgári Párt egyik jelöltje is helyet kap. Az alakulat még nem nevezte meg a december 11-i általános választásokon megméretkező tagját. Szucher Ervin Székelyhon.ro 2016. szeptember 20.Kialakult a Maros megyei RMDSZ új parlamenti csapataVass Levente vezeti a képviselőjelölti és Novák Csaba Zoltán a szenátorjelölti listát a parlamenti választásokon – döntötte el hétfő esti rangsoroló küldöttgyűlésén a Maros megyei RMDSZ. Az eredményekről megkérdeztük a két listavezető jelöltet. A 173 megyei küldött titkos szavazással döntött a listákról. Az eredmény szerint a képviselői lista sorrendje: Vass Levente, Csép Andrea, Császár Károly, Soós Zoltán. A szenátori lista sorrendje: Novák Csaba Zoltán, Jakab István, Kozma Mónika, Brassai Zsombor. A képviselőjelölti lista első három helye parlamenti mandátumot jelent. A szenátori lista első helyén lévő jelölt biztos befutó, de a magyar választók jó mozgósítása esetén a második hely is mandátumra váltható. Mint korábban írtuk, a befutó képviselői helyekre nyolc, a szenátori helyekre négy jelentkező volt. A már felsoroltakon kívül képviselőnek jelentkezett Balogh József, Császár Károly, Fodor Sándor József és Hamar Alpár-Benjámin. Az korábban megírtuk, hogy a Maros megyei RMDSZ-es képviselők és szenátorok egyike sem vállalt újabb mandátumot. Szavazás előtt a jelöltaspiránsok kortesbeszédeket tartottak. Avasarhely.ro beszámolója szerint ezután a küldöttek két cédulát kaptak, külön a szenátorjelöltekre és külön a képviselőjelöltekre. Előbbi esetében két, utóbbi esetében három név mellé kellett x-et tenni. Azokat a szavazólapokat, amelyeken a meghatározottnál több név mellé került x, érvénytelennek nyilvánították. Szoros eredmények születtek: a képviselőjelötli listán Vass Levente egyetlen szavazattal kapott többet (117-116) Csép Andreánál, a szenátorjelölti listán pedig Jakab Istvánt mindössze négy szavazat választotta el az első helytől (84 voksot kapott, míg Novák Csaba Zoltán 88-at). Novák Csaba Zoltán: ez óriási felelősség A Maszolnak kedden nyilatkozó Novák Csaba Zoltán történész is kiemelte, hogy nagyon szoros verseny volt a rangsoroláson, kemény vetélytársakkal. „A szavazás előtt bármilyen sorrendet el tudtam képzelni a négy jelölt között” – mondta a szenátori lista első helyezettje. Novák elmondta, számára óriási felelősséggel bír, hogy parlamenti mandátumra számíthat. „Nem csak azért, mert Markó Béla helyét foglalom majd el a törvényhozásban, hanem azért is, mert rengeteg új feladat vár rám. Nehéz időszak előtt állunk” – magyarázta. A jelölt kortesbeszédében elmondta, az RMDSZ egyik erőssége mindig is az volt, hogy jól felkészült szakpolitikusokat delegált a parlamentbe és az önkormányzatokba. Arra hívta fel a küldöttek figyelmét, hogy az oktatás és a kultúra területén szerzett tapasztalataival segíteni tudja a parlamenti munkát. „Elmondtam azt is, hogy szakmai felkészültségem és profilom révén elég komplex rálátásom van arra, amit mi az erdélyi magyarság 1918 utáni történetének nevezünk. Úgy gondolom, hogy ez a fajta tudás segíthet jó döntéseket hozni különböző magyarságpolitikai kérdésekben” – nyilatkozta Novák Csaba Zoltán. maszol.ro 2016. szeptember 21.[Két beszámoló az RMDSZ-rangsorolásról]RMDSZ-rangsorolás Marosvásárhelyen: fotó kellett arról, hogy kire ikszeltek Központi utasítások végrehajtása, fenyegetőzés és vádaskodás, voksújraszámlálás különböző módszerekkel, röviden erről szólt az RMDSZ Maros megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsoroló ülése hétfőn este és az azt megelőző időszak – számol be Szucher Ervin a kronika.ro-n. Minderről egyes jelöltek, de főként a szavazni összehívott küldöttek egy része számolt be. Volt, aki dicsekvésként, volt, aki felháborodva mutatta meg a telefonján lévő felvételt, melyet a szavazócéduláról készített a fülkében. „Nem emlékkép, meg kell mutatnunk a főnöknek” – mondta el halkan az egyik küldött, aki beismerte, nem dönthetett önállóan a saját opciójáról. A vidéki polgármester azzal magyarázta gesztusát, hogy nem akarta az amúgy sem túlságosan gazdag községe jövőjét kockára tenni. A Krónika érdeklődésére kedden többen is megerősítették, bizonyítékkal kellett szolgálniuk arról, hogy azokat a személyeket ikszelték be, akiket felsőbb vezetőik diktáltak. A rangsorolón egyébként két óra alatt legalább négyszer számolták újra a szavazatokat. „Négyszer és négy módszerrel” – indokolta a késői órába nyúló eredményhirdetést a szavazóbizottság elnöke. Még így is borult egyesek számítása, hisz a szenátori lista második helyére az a Jakab István került, akit mindenki a negyedik, jobb esetben a harmadik helyre várt. A Környezetvédelmi Alap elnökének viszont csak akkor van esélye bekerülni a felsőházba, ha az RMDSZ rendkívüli mozgósító munkát végez. Egyébként a visszavonulását bejelentő Markó Béla pártoltja, Novák Zoltán történész az egyetlen, aki papírforma szerint a szenátusban képviselheti a marosszéki magyarságot. Utóbbi 89 voksot szerzett a 169 leadott szavazatból, míg Jakab 84-et. Eggyel többet, mint Kelemen Hunor szövetségi elnök favoritja, a nagy esélyesnek tartott Kozma Mónika, aki így végképp lemondhat az elkövetkezendő négy esztendőre szóló esetleges szenátori mandátumról. Bár optimistán vágott neki a küzdelemnek, Brassai Zsombornak, az RMDSZ megyei elnökének is csalódnia kellett: négy versenyzőből a negyedik helyen végzett, igaz, ő is szoros eredménnyel követve a többieket. A megyei elnöknek 78-an szavaztak bizalmat. Soósnak is „odasóztak” A rangsorolás másik nagy vesztese Soós Zoltán, a magyar összefogás polgármesterjelöltje. A múzeumigazgató képviselői helyre pályázott, de csak a negyedik helyet csípte el. Míg Vass Levente (117 szavazat) és Csép Andrea (116) toronymagasan nyerte a versenyt, Soósnak be kellett érnie a mindössze negyedik helyet biztosító 71 szavazattal. A dobogó harmadik fokán a teljesen ismeretlen Császár Károly végzett, ő 88 voksot szedett össze, így biztos befutónak tekintheti magát. A gyulakutai jegyzőt – aki a közigazgatási törvény értelmében nem lehet párttag – a teremben tartózkodók zöme még csak névről sem ismerte. Akárcsak Novák, ő is a Markó-csapat támogatását élvezte. „Győzött Markó elvtárs és a gittegylet!” RMDSZ-körökben már hetekkel ezelőtt lehetett tudni, csak statisztaszerep juthat azoknak, akik a helyi „nagy öregek”, Markó Béla szenátor, Borbély László és Kelemen Atilla képviselő, illetve a Kelemen Hunor szövetségi elnök támogatását nem élvezhetik. Így kaphatott csak 51 szavazatot a dicsőszentmártoni Fodor József, 38-at a szervezet megyei ügyvezető alelnöke, Balogh József és alig 20-at Hamar Alpár Benjámin civil aktivista. Utóbbi, aki az esélytelenek nyugalmával vett részt a megmérettetésen – az eredményhirdetés után már a Román Kommunista Párttal hasonlította össze az RMDSZ-t. „Győzött Markó elvtárs és a gittegylet! Hurrá! Megvalósult a generációváltás, az utécsések színre léptek! Győzött a diktatúra! Győztek a puccsisták!” – fogalmazott közösségi oldalán. A sajtónak nyilatkozva Hamar a szövetség kettészakadását vetítette elő. Utalt arra, hogy míg a leköszönő parlamenti képviselők, Kelemen Atilla és Borbély László a keleti térségben bírnak jelentős befolyással, Brassai és csapata a nyugatiban erősebb. Hamar Alpár Benjámint nem az általa kapott minimális szavazatszám zavarta, hanem az, hogy az RMDSZ „nagy öregjei” húzogatták a háttérből a szálakat. Ez váltott ki elégedetlenséget több községi RMDSZ-elnökben is, akik legfőképpen azt sérelmezik, hogy őket nem vonták be döntéshozásba. „Nekünk nem biztosítottak szavazati jogot, de néhány nap múlva már zaklatnak a támogató aláírások ügyében” – jegyezte meg egy lapunknak név nélkül nyilatkozó vidéki RMDSZ-vezér. A hétfő esti ülésen 169 személy adta le a voksát. Azt a javaslatot, hogy az összes, mintegy ötszáz RMDSZ-es tisztségviselő döntsön a listákról, a Területi Állandó Tanács elvetette. Arra a kérdésre, hogy az eredmény ismeretében miként fog implikálódni a választási kampányba, a vesztesként induló Brassai Zsombor lapunknak úgy fogalmazott, RMDSZ-elnökként továbbra is fontosnak tartja a választópolgárok megszólítását és a szövetség jó szereplését. „Felelek a kampányért, és vállalom a felelősséget az RMDSZ eredményeiért” – jelentette ki. A rangsoroló szavazatszámlálás végeredménye Szenátorjelöltek: Novák Zoltán Csaba 89 szavazat Jakab István 84 Kozma Mónika 83 Brassai Zsombor 78 Képviselőjelöltek: Vass Levente 117 Csép Andrea 116 Császár Károly 88 Soós Zoltán 71 Fodor József 51 Balogh József 38 Hamar Alpár Benjámin 20 kronika.ro Erdély.ma 2016. szeptember 21.Nem mond le a Maros megyei RMDSZ megtépázott tekintélyű elnökeAlaposan megtépázta Brassai Zsombor tekintélyét, hogy megyei elnökként az utolsó helyen végzett a Maros megyei RMDSZ jelöltjeit rangsoroló küldöttgyűlésen, ezért a szervezetben sokan megkérdőjelezik alkalmasságát a tisztségre – nyilatkozta egybehangzóan több forrás is a Maszolnak. Az érintett nem gondolkozik a lemondáson. Mint korábban megírtuk, a Maros megyei RMDSZ elnöke negyedmagával jelentkezett a szenátori jelöltlistára, amelynek az első helye jelent biztos parlamenti mandátumot. A küldötteknek szavazáskor a négy névből hármat kellett beikszelniük, és a végső sorrendet a külön-külön begyűjtött voksok száma határozta meg. Végül Novák Csaba Zoltán végzett az élen 89 szavazattal, Jakab István 84, Kozma Mónika 83, Brassai Zsombor pedig 78 szavazatot kapott. „Így nem lehet megyei szervezet vezetni” A küldöttek közül sokan bizalmi szavazásként értelmezik a megyei elnök alacsony támogatottságát a rangsoroláson. „Nem normális, hogy egy ilyen megyében, mint Maros, a megyei RMDSZ-elnöknek ne legyen parlamenti mandátuma. Ha pedig Brassai Zsombornak ekkora a támogatottsága, mint amekkorát ez a rangsorolás megmutatott, akkor magától értetődőnek tartom, hogy mondjon le, vagy legalább kérjen egy bizalmi szavazást a személyével kapcsolatban a szervezettől. A szavazás azt mutatta, hogy nincsen elég autoritása, így nem lehet egy megyei szervezetet vezetni” – nyilatkozta a Maros megyei RMDSZ belső viszonyait jól ismerő forrásunk. A Transindex kedden szintén arról írt, hogy feszült a hangulat a Maros megyei szervezetben a hétfői rangsoroló küldöttgyűlés után. Ennek oka a portál információi szerint az, hogy Brassai Zsombor annak tudatában vesz részt a kampányban, hogy nem jut be a parlamentbe, és a jelöltek nem szívesen vágnak bele a megmérettetésbe a vesztes megyei elnökkel, akit nem tartanak eléggé motiváltnak. Kelemen Márton: az aggodalmak reálisak A Maros megye RMDSZ Területi Küldöttek Tanácsának (TKT) elnöke, Kelemen Márton szerdán a Maszolnak megerősítette: van alapja a Brassai alkalmasságának megkérdőjelezéséről szóló sajtóértesüléseknek. „Az aggodalmak reálisak. A rangsorolás de facto nem bizalmi szavazás volt, de hogy ilyen vonatkozásai is vannak, az kétségtelen. Aki azt mondja, hogy ennek semmi jelentősége nincs ilyen szempontból, az ferdít” – jelentette ki a politikus. Kelemen Márton leszögezte: Brassai Zsombor tekintélye „kétségtelenül már nem a régi” a rangsorolás óta. Hozzátette: azt nem gondolja ugyan, hogy ebben a felállásban a Maros megyei RMDSZ nem vághat neki a kampánynak, de a megyei elnök kényes helyzete megnehezíti a szervezet feladatát. Kérdésünkre elmondta, ha ezt megfelelő számú küldött kezdeményezi, és a testület jóváhagyja, a Területi Küldöttek Tanácsa rendkívüli tisztújítást írhat ki. „Ám ilyen jellegű kezdeményezés még nem történt, és nem is számítok rá, hogy történni fog” – jegyezte meg. Brassai: nem mondok le Brassai Zsombor úgy véli: ha rangsorolás eredményét bizalmi szavazásnak tekintjük, akkor a küldöttek bizalmat szavaztak neki. „Rendkívül megnyugtatónak tartom, hogy a négy szenátori mandátumra jelentkező potenciális jelölt nagyjából egyforma szavazatot kapott, vagyis majdhogynem mindannyian megkaptuk a szavazatok 50 százalékát” – magyarázta a Maszolnak. A megyei elnök szerint a szervezetben a váltás utáni harc dúl, de a szavazás eredménye is bebizonyította: a mérleg még nem billent el egyik vagy másik oldalra. „Ugyanakkor az eredmény arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyon kell dolgozni itt mindenkinek a Maros megyei RMDSZ-ben az egyensúly helyreállításáért” – vélekedett. Brassai Zsombor kérdésünkre leszögezte, nem érzi úgy, hogy a tekintélyét megtépázta a gyenge szereplése a rangoroláson, és egyáltalán nem gondolkodik lemondáson. „Akkor hátat kellene fordítanom a szervezet annak a felének, aki a bizalmával megerősített, másrészt nagyon sokan kértek arra, hogy a rangsorolás eredményét ne bizalmi szavazásként fogjam fel, hanem folytassam az elnöki munkámat” – érvelt a politikus. A megyei elnök szerint a szervezetnek most a december 11-i választásokra kell összpontosítani. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ az önkormányzati választásokon 12 ezer szavazatot veszített Maros megyeben. „Nem hinném, hogy jót tenne, ha belső harcainkat fokozzuk és kigyűrűztetjük a választópolgárok előtt. A kihívás nagy Maros megyeben” – jelentette ki. Arra a felvetésünkre, hogy a jelölteket nyugtalanítja az esetleges demotiváltsága, Brassai úgy reagált: a jelöltek neki nem jelezték a nyugtalanságukat, ha pedig jelzik, akkor majd ezt megbeszélik. „Nem vagyok demotivált. Lehet, hogy a jelöltek nem tudják, mit jelent a szövetség egy olyan embernek, aki 22 éve dolgozik az RMDSZ-nek. Pusztán csak amiatt, hogy egy jelöltségért folytatott küzdelemben alulmAradok néhány szavazattal, nem fogok hátat fordítani a szervezetnek éppen a parlamenti választások előtt” – fogalmazott a politikus. Cseke Péter Tamás maszol.ro 2016. szeptember 23.Megkezdődött az RMDSZ szétzüllése?A legutóbbi RMDSZ-kongresszuson meghirdetett, a romániai magyarság zöme által elvárt „újratervezés” eleve dugába dőlt, a Bukaresti parlament „magyar pártjától” csak kozmetikázásra, harsány propagandára és fiatalabb arcú politikai bábok előtérbe tolására tellett. Erről (is) szól Szentgyörgyi László Most kezdődik el című, a Marosvásárhelyi Központban megjelent írása, lásd alább. A decemberi parlamenti választásokra készülő RMDSZ szenátusi és képviselőházi jelöltlistáinak véglegesítésével egy korszak zárult le, illetve kezdődött a szervezet életében. Amint arról a sajtó már beszámolt, a teljes Maros megyei törvényhozói képviselet kicserélődik, a „nagyöregek” visszavonulnak – azért nem teljesen, erről egyikük hétfőn esete is nyilatkozott –, helyüket teljesen új arcok veszik át. Kérdés: nyer vagy veszít ezáltal a város, Marosvásárhely, illetve a megye magyarsága? Az tagadhatatlan, a visszavonulók – Markó Béla, Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla, no és a mandátumát korábban elveszítő Frunda György – az utóbbi negyedszázadban kulcsszerepet játszottak a vásárhelyi magyarság sorsának alakulásában. Hogy miként alakult e sors, azt ki-ki a saját bőrén tapasztalhatta… Abban egyezzünk meg: nem úgy, ahogyan azt elvártuk volna. Hogy ebben kit, mennyire terhel a felelősség, azt – effelől ne legyenek kétségeink – az idő, s a szakemberek előbb-utóbb eldöntik. „Azt kell feladatként rónunk azoknak, akik utánunk következnek, hogy folytassák a mi munkánkat” – jelentette ki a búcsúzó Markó. „Egy kicsit hátrébb lépünk, de nem állunk félre, mert nem olyanok vagyunk” – egészítette ki a szenátort Borbély László. Márpedig éppen az lenne a legnagyobb baj, ha az újak ott folytatnák, ahol a régiek abbahagyták. Ezen a téren még komoly küzdelmek, összetűzések várhatók az újak és a régiek között, akik, sajnos, „nem olyanok, hogy félre álljanak”. Nagy kár. A végleges sorrendről megállapítható, hogy minden az előzetes várakozások szerint alakult: az előző és a jelenlegi pártelnök – Markó és Kelemen Hunor – által támogatott jelöltek – Novák Zoltán és Vass Levente – a listák élére kerültek. Az, hogy Soós Zoltán nem került befutó helyre, várható volt, sokan – és joggal – nem bocsátották meg az egykori vásárhelyi polgármesterjelölt „hajlékonyságát”, hogy esélyeinek maximalizálása érdekében a választások előtt kilépett az RMDSZ-ből… Egyáltalán mikor lépett vissza, és kinek a jóváhagyásával? A legnagyobb csapás hétfőn az RMDSZ megyei szervezetének elnökét, Brassai Zsombort érte, aki az utolsó helyre került a szenátorjelöltek között. Ekkorát hivatalban levő megyei elnök még nem bukott az RMDSZ-ben… Ennyit a jelöltek rangsorolásáról. Hogy ezzel a lépéssel az RMDSZ a kezdet végéhez vagy a vég kezdetéhez ért, az leghamarabb december 11-én, a választás napján kiderül… Az irány azonban – ez messziről látszik! – elhibázott. itthon.ma//szerintunk 2016. szeptember 30.Maros megyei RMDSZ-jelöltlista: színjáték volt az egész?A Maros megyei RMDSZ rangsoroló küldöttgyűlésén alulmAradt jelöltek és a küldöttek egy része szerint színjáték volt a befutó képviselői és szenátori helyekről megtartott szavazás. Egyikük, Balogh József volt jelölaspiráns szerint a jelöltlisták nem a tagság, hanem egy szűk csoport akarata szerint alakultak. Mint ismert, a 173 megyei küldött titkos szavazással döntött a befutó helyekről. A képviselőjelölti listán Vass Levente, Csép Andrea és Császár Károly került befutó helyre, Soós Zoltán a negyedik lett. A szenátori lista élére Novák Csaba Zoltán jutott, a második helyezett Jakab István csak nagy mozgósítás esetén számíthat mandátumra, Kozma Mónikáé a harmadik, Brassai Zsomboré a negyedik hely. „Mindenki sunnyog” „Sokan rossz szájízzel távoztak a szavazásról. Úgy érezték, színjáték volt, ami történt. De mindenki sunnyog, senki nem akar, vagy nem mer erről beszélni” – nyilatkozta a Maszolnak Balogh József, a Maros megyei szervezet volt ügyvezető alelnöke, aki képviselőnek jelentkezett, és 38 szavazattal a hatodik lett a listán. A volt gernyeszegi jelöltaspiráns szerint ezekre a panaszokra utalhatott Kelemen Hunor szövetségi elnök is, amikor múlt pénteken a Maszolnak azt nyilatkozta: olyan jelzéseket kapott, hogy Maros megyeben nincs nyugalom a rangsoroló küldöttgyűlés után, sok a panasz a szavazás végeredményére. „Megpróbáljuk értelmezni, hogy ott mi történt, mert ami történt, magyarázatra szorul, és ezeknek valamiféle következménye kellene hogy legyen” – mondta akkor a szövetségi elnök. Balogh József szerint a problémák ott kezdődtek, hogy a Területi Állandó Tanács nem egyezett bele a bővített küldöttgyűlés összehívásába. Ezt Brassai Zsombor megyei elnök javasolta a testület ülésén. „Az volt a javaslat, hogy 540 fős legyen a rangsoroló küldöttgyűlés. De ezt csak én támogattam, mindenki más, még az ügyvezető elnök és a Nőszervezet elnöke is leszavazta” – idézte fel a történteket a megyei szervezet volt ügyvezető alelnöke. 540 helyett 173 küldött Elmondta: Brassaival együtt úgy tartották volna helyesnek, hogy a szenátor- és képviselőjelöltekről a kisebb települések képviselői is szavazhassanak. „Kistelepüléseknek is van falufelelősük, ha a helyi tanácsban nincs képviselőjük. Azt akartuk, hogy akár a fickópataki emberek is szólhassanak bele abba, hogy kiket küldünk a parlamentbe” – magyarázta. Végül az a döntés született, a küldöttgyűlést 173 személy részvételével tartják meg: a Maros megyei RMDSZ-es polgármesterek, alpolgármesterek, városi és megyei tanácsosok, a MIÉRT, a Nőszervezet és egy-két platform képviselője szavazhatott a jelöltekről. Balogh József szerint a döntés hátterében az állt, hogy kis számú küldöttet könnyebb manipulálni. A küldöttgyűlésen pedig szerinte ez történt. „Nem véletlen, hogy azok a jelöltek kerültek befutó helyekre, akiket Markó Béla volt szövetségi elnök, Borbély László képviselő és Péter Ferenc megyei tanácselnök támogatott” – jelentette ki. Balogh József elmondta, a küldöttgyűlés gyakorlatilag két táborra szakadt a szavazás előtt. Az egyik volt Markó-Borbély-Péter fémjelezte csoport, a másikba jómaga, Brassai Zsombor megyei elnök és Jakab István, illetve támogatóik tartoztak. Egyikük sem került befutó helyre a rangsoroláson. „Soha nem hittem volna, hogy a megyei elnök nem fog első helyre kerülni, hiszen megnyert egy választást. De mögöttünk nem állt senki” – jegyezte meg a volt gernyeszegi jelöltaspiráns. „Nincs bizonyítékom” Balogh József kitérő választ adott arra a kérdésünkre, hogy miként tudták a másik tábor mögött álló politikusok irányítani a küldöttek szavazását a rangsoroláskor. „Erre magam is kíváncsi lennék” – jelentette ki. Hangsúlyozta, jómaga tisztességesen járt el, egyetlen küldöttet sem hívott fel a szavazás előtt, pedig nagyon sok polgármesterrel dolgozott az évek során. Hozzátette, meri állítani, hogy a megyei elnök sem gyakorolt nyomást egyetlen küldöttre sem. Majd utalt arra, hogy Péter Ferenc megyei tanácselnök – tisztsége révén – "szoros kapcsolatban" van a küldöttgyűlésen is résztvevő polgármesterekkel. Elismerte, arra sincs bizonyítéka, hogy a másik tábor mögött álló politikusok nyomást gyakoroltak a küldöttekre, és irányították a szavazásukat. Ugyanakkor megerősítette azt, amiről a Krónika számolt be korábban: a küldöttek egy részének le kellett fotózniuk a telefonjukkal a szavazatukat, hogy bizonyíthassák, azokat a személyeket ikszelték be, akiket felsőbb vezetőik diktáltak. „Erre sincs bizonyítékom, de ez megtörtént” – jelentette ki. Portálunk csütörtökön megkereste Péter Ferencet is, ám a Maros megyei Tanács elnöke – ígérete ellenére – nem nyilatkozott Maszolnak. Brassai megtépázott tekintélye Arról már korábban írtunk, hogy a Maros megyei küldöttgyűlés után Brassai Zsombor tekintélyét megtépázta, hogy utolsó helyen végzett a szenátorjelöltek rangsorolásakor. Sokan megkérdőjelezték az alkalmasságát a megyei elnöki tisztségre – erősítette meg a Maszolnak a Területi Küldöttek Tanácsának (TKT) elnöke. Kelemen Márton megerősítette azt is: aggodalmat keltett, hogy Brassai nem eléggé motivált már ahhoz, hogy teljes erőbedobással végigvigye a választási kampányt. Brassai Zsombor akkor a Maszolnak azt nyilatkozta: nem érzi úgy, hogy a tekintélyét megtépázta a gyenge szereplése a rangsoroláson, és egyáltalán nem gondolkodik lemondáson. „Akkor hátat kellene fordítanom a szervezet annak a felének, aki a bizalmával megerősített, másrészt nagyon sokan kértek arra, hogy a rangsorolás eredményét ne bizalmi szavazásként fogjam fel, hanem folytassam az elnöki munkámat” – érvelt a politikus. Cs. P. T. maszol.ro 2016. október 6.Nem folytatja a politizálást a „kigolyózott” Jakab IstvánNégy nappal a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) döntése után sem értesítette senki Jakab Istvánt arról, hogy az RMDSZ miért törölte a Maros megyei szenátusi jelöltlista második helyéről – számol be Szucher Ervin a kronika.ro. A Bukarestben élő szakpolitikus még csak nem is gyanítja, miért kapta az övön aluli ütést. Kovács Péter, a szövetség főtitkára szerint a SZÁT-nak sok dolga volt, de hamarosan Jakab is megtudhatja, mit tartalmaz a testület – egyébként megfellebbezhetetlen – döntése. Előre leosztott kártyák? Jakab István a leginkább azt nehezményezi, hogy a pénteki döntés óta senki nem kereste meg, és nem magyarázta meg neki, miért ejtették a listáról. A megrökönyödése annál is nagyobb, mivel ennek semmiféle előjele nem volt. „Idén többször is elbeszélgettem Kelemen Hunorral, előbb februárban, majd márciusban, aztán a helyhatósági választások után, legvégül pedig a nyáron. Soha nem mondta, hogy ne jöjjek haza Brüsszelből, és ne gondolkodjak a parlamenti politizálásban. A szeptember 19-ei megmérettetés előtt viszont már több befolyásos Maros megyei politikus is üzent, hogy nem szívesen látnának a törvényhozásban. De ezek az üzenetek is másod-harmadkézből jutottak el hozzám” – mondta el lapunknak Jakab. Kérdésünkre, hogy kinek állhatott útjában, neveket nem említett, csupán annyit mondott, hogy már augusztusban észlelte, hogy a kártyák előre le vannak osztva Novák Zoltánnak és Kozma Mónikának. Ilyen kontextusban rá és a megyei szervezet elnökére, Brassai Zsomborra a másik két jelölt magas rangú pártfogói valósággal ellenségként tekintettek, fogalmazott Jakab. Brassainak nem sikerült felrúgnia a papírformát, a négyük versenyében az utolsó lett, Jakab azonban sokak meglepetésére egy szavazattal megelőzte a favoritként induló Kozma Mónikát, és Novák után a második helyen végzett. „Nem az a bajom, hogy nem voltam bizonyos körök kegyeltjei között, az a gond, hogy nem így kellett volna eljárniuk. Ha már vállalhatatlan vagyok, ahogy a sajtóban is megjelent, előre is szólhattak volna. Mert a mondvacsinált magyarázatok viccesek” – nehezményezte a szakpolitikus. A történtek ellenére Jakab István nem kívánja megfellebbezni a SZÁT döntését, hiszen már rég kifutott a 48 órás határidőből. „És egyáltalán kinek címezzem a fellebbezésemet? A kocka el van vetve, és nem péntek óta” – jelentette ki. Az elmúlt napokban felhívta az RMDSZ-t, és több személynél is próbált érdeklődni kiiktatása valós okairól; azonban minden illetékes visszakozott, és nem volt hajlandó elárulni semmit. Kelemen Hunort is megpróbálta elérni, de a szövetségi elnöknek nem volt ideje magyarázattal szolgálni. Jakab megítélésében a szeptember 19-ei szavazást követően Kelemen meg akarta mutatni, hogy a mendemondák ellenére a hatalma Maros megyére is kiterjed. Nem szeretne Brüsszelben élni Az állítólagos vállalhatatlanságáról a Környezetvédelmi Alap államtitkári rangú vezetője kifejtette: valóban van befagyasztott állása Brüsszelben az Európai Bizottságnál, amit versenyvizsgával foglalt el négyéves próbaidővel. A posztját tíz évre fagyasztották be, így bármikor visszatérhetne a belga fővárosba, de a következő éveit nem Nyugat-Európában képzelte el. „Talán az a baj, hogy szakpolitikus vagyok és nem megélhetési politikus, aki ha kiesik a parlamentből, nincs hova visszamennie?” – tette fel a költői kérdést. A történtek dacára Jakab István nem fontolgatja kilépését az RMDSZ-ből, de tisztában van azzal, hogy a szövetség vezetése többé nem számít a munkájára. Egyébként az övön alulinak ítélt ütés után maga sem kíván az erdélyi magyar politika részese lenni. Mint mondta, miután a Cioloş-kormány leköszönése után lejár a Környezetvédelmi Alap élén betöltött igazgatói mandátuma, visszaköltözik Kolozsvárra vagy szülővárosába, Marosvásárhelyre. Lapunk érdeklődésére, hogy a SZÁT miért nem közölte Jakab Istvánnal a személyével kapcsolatos döntést, Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt mondta, hogy a testület nagyon sok döntést hozott, és még nem volt ideje kiközölni azokat. „Jakab István is hamarosan meg fogja kapni” – szögezte le Kovács. A pénteki határozat kötelező érvényű és megfellebbezhetetlen, tette hozzá. Jakab helyét egyébként mégsem a rangsor harmadik helyezettje, Kozma Mónika kapta, hanem a képviselői lista harmadik helyezettjének, Császár Károlynak ajánlották fel – írja a kronika.ro. Erdély.ma 2016. október 8.Hiányoztak az október 6-i megemlékezésről az RMDSZ nagyjaiAki részt vett az október 6-i marosvásárhelyi megemlékezésen, könnyen észrevehette, hogy a Székely Vértanúk emlékoszlopánál felsorakozó politikusok közül hiányoztak az RMDSZ vezetői és régi nagyjai. Noha az aradi vértanúkra való megemlékező eseményt az RMDSZ Maros megyei szervezete hirdette meg, az obeliszk mellől éppen az elnök és a politikai alelnök hiányzott. De nem volt ott egyetlen parlamenti képviselő sem, mint ahogy a Területi Képviselők Tanácsából is sokan hiányoztak. Az általános érdektelenség nem csak a politikai osztályt jellemezte, a hallgatóság is elmaradt. A szép, napsütéses idő ellenére mintegy háromszázan látogattak ki a Postarétre. Lapunk érdeklődésére Brassai Zsombor, a főszervező megyei RMDSZ elnöke sajnálatának adott hangot, mondván, hogy személyes ügyben aznap reggel Sepsiszentgyörgyre kellett utaznia, és bármennyire is szeretett volna délután 5 óráig hazaérni, nem sikerült. Mint megjegyezte, a megyei vezetést az ügyvezető elnök, Kovács Levente képviselte. Hiányzott Balogh József politikai alelnök is, aki viszont szándékosan maradt távol. „Nem mentem el, mert azt tapasztalom, hogy az RMDSZ megyei vezetőségének nincs helye az efféle eseményeken. Ott volt viszont a fiatal gárda, amely félig-meddig már átvette a helyünket. Nekik jól is jött a rendezvény, mert megmutathatták és hallathatták magukat, elvégre választási kampányban vannak” – nyilatkozta Balogh. Kérdésünkre, hogy a távolmaradásával és álláspontjával nagyjából a visszavonulását vetíti előre, az alelnök kifejtette, hogy ő csak akkor vonul vissza, amikor Brassai Zsombor. „Együtt jöttünk, együtt megyünk. Két és fél évvel ezelőtt, amikor minket megválasztottak, volt egy közös projektünk, amelyet, úgy érzem, nagyrészt sikerült megvalósítanunk. Az idei helyhatósági választásokat megnyertük, több megyei tanácsosunk, több polgármesterünk van, mint négy évvel korábban. Egyeseknek így sem vagyunk elég jók” – tette hozzá. Utóbbi állításával a szeptember 19-i rangsoroló gyűlés eredményeireutalt. Az aradi tizenháromra való megemlékezésen az RMDSZ részéről két jelölt, a szenátusi széket megpályázó Novák Zoltán és az alsóházba készülő Csép Andrea mondott ünnepi beszédet. Szucher Ervin Székelyhon.ro 2016. október 9.Kelemen Hunor nem tudja, hogy tilos lefotózni a szavazócédulátAz RMDSZ Maros megyei szervezetének rangsoroló küldöttgyűlésén történteket kommentálva Kelemen Hunor úgy nyilatkozott, nem ütközik törvénybe, ha valaki lefényképezi a szavazócéduláját. Holott ez kihágásnak számít, és pénzbüntetés jár érte. Az RMDSZ elnöke a Maszolnak adott interjúban kommentálta a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) parlamenti jelöltlistákról hozott döntését, valamint az ezzel kapcsolatban megfogalmazott belső bírálatokat. A politikus kitért arra is, hogy – amint azt a Krónika feltárta – az alakulat Maros megyei rangsoroló küldöttgyűlésén a jelöltek, de főként a szavazni összehívott küldöttek egy részének fényképfelvételt kellett készítenie a szavazócédulájáról. A Krónika érdeklődésére többen is megerősítették: bizonyítékkal kellett szolgálniuk arról, hogy azokat a képviselő- és szenátorjelölteket ikszelték be, akiket felsőbb vezetőik diktáltak. „Olvastam magam is arról, hogy a küldöttgyűlésen fényképezték a szavazócédulákat. Elvártam volna, hogy erre vagy Brassai Zsombor (megyei RMDSZ-elnök – szerk. megj.) vagy Péter Ferenc (A Maros Megyei Tanács elnöke – szerk. megj.) reagáljon. Egyébként a szavazatok fényképezését egyetlen törvény sem tiltja. A parlamentben a titkos szavazást filmezi az összes televízió” – jelentette ki a portálnak Kelemen Hunor, hozzátéve: alapvetően nem látja súlyos problémának a küldöttgyűlésen történteket, de elvárt volna egy gyors reakciót. Bár nem egyértelmű, hogy az RMDSZ-elnök pontosan milyen voksolásról beszél (például helyhatósági vagy államfőválasztásról, esetleg egy politikai alakulat belső megmérettetéséről), a hatályos jogszabályok igenis tiltják, hogy valaki lefényképezze a szavazócéduláját. A belügyminisztérium az idei, június 5-én rendezett önkormányzati választás előtt a hasonló esetek elkerülése érdekében felhívást intézett a lakossághoz, miszerint 600-tól ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel sújtható, akit tetten érnek, miközben fotót vagy videofelvételt készít a dokumentumról szavazás közben. Ilyen szankcióra egyébként idén is volt példa: a rendőrség 600 lejes bírsággal sújtotta Șerban Huidu televíziós műsorvezetőt amiatt, hogy a nyári megmérettetésen feltöltötte a Facebook-oldalára a saját maga által lefotózott (amúgy szándékosan érvénytelenített) szavazólapot. Ugyanakkor a román Büntetőtörvénykönyv szerint hat hónaptól három évig terjedő letöltendő szabadságvesztéssel sújtható, aki bármilyen eszközzel megakadályozza a szavazati jog szabad gyakorlását. Mivel elvileg az RMDSZ belső rangsoroló küldöttgyűlése is ugyanolyan demokratikus aktusnak tekinthető, mint a helyhatósági vagy parlamenti választás, egyértelmű, hogy a Maros megyei küldöttek egy részét akadályozták szavazati joguk szabad gyakorlásában, amikor pártbeli feletteseik megszabták számukra, kire voksoljanak. kronika.ro Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
