Ugyanazok kerülnek vissza a hatalomba, akik az elmúlt négy év ámokfutásával vészesen eladósították az országot, megtagadták a határon túli magyarságot, és a magyar gazdaságot teljesen kiszolgáltatták a nemzetközi tőke kényének-kedvének. A Fidesz liberálisabb része által (is) leszélsőségezett párt elnöke, Csurka István lapjában és országjáró körútján kampányolt a Fidesz ellen. Magyarország a környező országokhoz képest is hátrányosabb helyzetben van a sajtószabadság terén. A balliberális magyar sajtó uralja a tömegkommunikációt. Ilyen ellenszéllel kétszeresen nehéz nemzeti elkötelezettségű pártoknak választásokat nyerniük, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszereplője. A kormányzó pártok elzárkóztak a legdurvább választási csalásnak tekinthető láncszavazás elleni intézkedésektől, ezzel szemben a választási bizottság megrótta Orbán Viktort a kampánycsend megsértése miatt a Fideszbe beépült szocialista ügynökök feljelentése alapján. A nemzeti oldal újabb veresége a határon túli magyarok számára a legtragikusabb. Fidesz-győzelem esetén újraindulhatott volna több olyan kárpát-medencei magyar–magyar terv, amely nélkülözhetetlen az egészséges nemzettudat fejlődéséhez. Minden marad a régiben: Gyurcsány Ferenc kevéssé fog törődni azzal, hogy Erdélyben kifütyülik, a szocialistáknak és szabaddemokratáknak elkötelezett RMDSZ-es elit zavartalanul élheti tovább nyugodalmas hétköznapjait. /Makkay József: A vereség tanulságai. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 24./
2006. április 26.
Magyarországon a baloldalnak álcázott bankár-burzsoá politikai elit győzelme nem meglepő. A nyolcmillió választásra jogosult azt sem érzékelte, hogy a jobboldal vezére, Orbán Viktor nagyságrendekkel műveltebb, felkészültebb, rátermettebb, tapasztaltabb, mint a hol mézes-mázas, hol meg arrogánsan rángatózó, értelmetlen mondatokat hablatyoló pálcikaember, Gyurcsány Ferenc. Ehhez kellett a nyolcvan százalékban uralkodó balliberális média mankója, írta Pataki István, a lap főmunkatársa. A jobboldal sikertelenségének legfájdalmasabb oka: a nemzettudat hiánya. A kádárizmus elnemzetlenítő ideológiájának vetése most érik be. /Pataki István: Beérett a vetés. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 26./
2006. május 3.
Funkcióját tekintve kiürült a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), jelenlegi formájában akár halálra ítéltnek is tekinthető – jelentette ki Tamás Pál magyarországi szociológus Kolozsváron tartott előadásában. Gyurcsány Ferencnek a választások után tett ama kijelentése, miszerint tízmillió magyar nevében és tizenötmillió magyar érdekében kell szolgálnia az új magyar kormánynak, az előadó szerint ,,a diétás, lightos nemzet” fogalmának a kitalálása. A határon túli magyarok és az anyaország kapcsolatának alakulása tekintetében azt jósolta, hogy ezt meghatározza majd a határon túli magyaroknak folyósított támogatásrendszer gyökeres megváltoztatása, amelyre a kormány a rossz gazdasági helyzet miatt van ráutalva. Szerinte ez nem a támogatások csökkentésével, hanem azok ésszerűsítésével jár majd. (Erdély Ma). /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./
2006. május 3.
Május elsején a baloldal a budapesti Városligetben tartott győzelmi pikniket, Gyurcsány Ferenc és Hiller István újra győzelemittasan szónokolt, de semmi tényszerűt nem mondtak jövendő kormányprogramjukról. Hallgattak, sunyítottak a mostani kormánykoalíciót támogató fantomszervezetek. A harciasabb szakszervezetiek – nagyon kis számban – a munkaügyi tárca épülete előtt tüntettek a minisztérium megőrzéséért és a munkavállalók érdekeinek védelmében. Független gazdasági elemzők szerint az anyaországi társadalom számára Gyurcsányék csak az őszi önkormányzati választások után fogják majd tálalni az igazi ,,feketelevest”. A Fidesz tábora a budai Várban gyűlt össze újra, sereglésük megint imponáló volt, tízezrek várták újra Orbán Viktort. Orbán saját felelősségéről is szólt.Kifejtette, hogy a magyar jobboldalnak az elkövetkezőkben sokszínűbbnek és tagoltabbnak kell lennie. Ebből az összefogásból kizárta az MDF budapesti vezetésének holdudvarát, melyet ,,trójai lónak” nevezett, mit megépítői arra szántak, hogy ,,ellenzékváltást” vigyenek végbe. Kérdés, hogy a Dávid Ibolya és Herényi Károly által dirigált maradék MDF nélkül megőrizheti-e parlamenti és társadalmi súlyát a jobboldal, nem hull-e szét darabjaira? Nem lenne jó! – írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Széthullhat-e a magyar jobboldal? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./
2006. május 3.
Az Új Magyar Szó átvette a baloldali Népszavából az MSZP-nek elkötelezett Bolgár György cikkét, aki szerint a választási küzdelemben Gyurcsány Ferenc állt az erkölcs oldalán, és nem ellenfele. A cikk szerint a keresztény egyházak vezetői is ellene voltak, az ellenzék képviselői pedig a miniszterelnök üzleti múltját igyekeztek kriminalizálni, az újságíró szerint az egyház ebbe besegített. Bolgár szerint az ellenzék iparszerűen használta a törvénytelen félrevezetés, rágalmazás, hazudozás módszerét, a szocialista és szabad demokrata oldalról ennek „gyakorlatilag a nyomát sem lehetett látni”. A Fidesz tudatosan azt hazudta, „hogy rosszabbul élünk, mint négy éve” és gazdasági katasztrófát sugallt. /(Bolgár György, Népszava): Magyarázat az üzenetek oldaláról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2006. május 9.
Május 8-án kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia kétnapos közgyűlése. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az akadémikusoknak írt levelében hangsúlyozta, hogy új Magyarország felépítése előtt állunk ma, és ez most nemcsak történelmi kényszer, de végre történelmi lehetőség is. /Történelmi lehetőség az új Magyarország felépítése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./
2006. május 10.
A Fővárosi Bíróság első fokon elmarasztalta Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárt abban a személyiségi jogi perben, amelyet három fideszes országgyűlési képviselő – Németh Zsolt, Révész Máriusz és Rogán Antal – indított a szocialista politikus ellen, amiért Tóth azt állította Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek címzett tájékoztatójában, hogy a Mucuska-ügyben szereplő Szatmári-házaspárral közvetlen és bizalmi kapcsolatban voltak. Az ügy előzménye, hogy a Magyar Nemzet tavaly augusztusban azt állította: a magyar titkosszolgálat gyanúja szerint a kormányzati körökben tevékenykedő romániai magyar Szatmári házaspár a román hírszerzésnek dolgozott. Az ítélet megállapítása szerint Tóth András megsértette az említett fideszes politikusok jó hírnévhez fűződő jogát. „Köztudott, hogy Tóth András meghamisította a nemzetbiztonsági szolgálat által készített dokumentumokat – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Révész Máriusz képviselő -, hiszen az illetékes bizottság ülésen a szakszolgálatok vezetője is elhatárolódott a Tóth készítette jelentéstől.” Hozzátette, Tóth az újságoknak sem cáfolta, hogy „egyszerűen átírta” a szakszolgálatok jelentését. /Guther M. Ilona, Budapest: Tóth vesztett a Mucuska-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2006. május 11.
Valamit jól csinálhatott Gyurcsány Ferenc, „ez a sokat és sokak által szidott pasi, hogy úgy elvitte a győzelmet, hogy porzott.” – írta lelkesen a lap főmunkatársa, Simon Judit. Most a terep az ellenzéké, „amely riogatja az országot”. Jön az olcsóbb állam. Most készítik elő. Nem szivárog ki semmi. Az olcsóbb állam elbocsátásokat jelent, az újságíró szerint: „Sokan félthetik a jó kis állásukat, számos papírtologatónak kell majd munka után néznie.” /Simon Judit: A győzelem bajjal jár. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2006. május 12.
Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője meglepetésszerű látogatást tett Kolozsváron, majd nyilatkozataival a kolozsvári multikulturális egyetemet a magyar felsőoktatást illetően megfelelőnek vélte, csak némi magyar feliratok hiányára utalt. A romániai magyar lapok némelyikében különféle állásfoglalások látnak napvilágot. ,,Találkozott az egyetem vezetésével – írja az egyik lap –, és a magyar nyelvű oktatásról tájékozódott, szóvá téve a kétnyelvű feliratok problémáját is.” Valójában a kolozsvári multikulturális egyetem ,,magyar vonalának” nincs semmiféle önállósága, a többség minden magyar kezdeményezést megkontráznak, a költségvetésből az arányos részesedés nem ismert, Dobolyi Alexandrától csak annyit kérnének az érintettek, hogy ha már nemzeti ügyeket nem támogatják, legalább ne ártsanak azoknak, szögezte le Sylvester Lajos. Dobolyi vagy teljesen tájékozatlan, s ebben az esetben ezekre a ,,meglepetésszerű” látogatásokra alkalmatlan, vagy rosszhiszemű, és a magyar megfelelési kormányzati politika híve. Tájékozatlanságára utal, hogy a Sapientia Egyetemet román állami támogatással fenntartott intézményként képzeli el, holott ezt a saját kormánya tartja el, s azt javasolja, hogy a mérnöki karokat vagy az agrártudományi képzést ennek a nyakába varrják. Majd ad neki Gyurcsány Ferenc, mert a régi/új kormány azt sem tudja, hogyan faragja le az eddigi támogatásokat. A képviselő asszony szembeszegül a világ sokféle táján élő és munkálkodó, nem magyar egyetemi oktatókkal, tudományos kutatókkal, Nobel-díjasokkal, akik felszólították a román államot a kérdés rendezésére. /Sylvester Lajos: Az Alexandra-effektus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
2006. május 16.
Súlyos következményei lesznek a határon túli magyarság számára a magyar kormány megszorító intézkedéseinek, mondta Kolozsváron könyvének bemutatóján Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke. Most tudta meg, hogy az Illyés Közalapítvány költségvetése idén további 270 millióval fog csökkenni. Pomogáts Béla Magyarországról szólva rávilágított, hogy az ország gazdasági válságban van, és gyakorlatilag két táborra szakadt. Mostani állapotában nem képes pozitív végkifejletre, ez megbénítja külpolitikai cselekvését, és negatívan hat ki a határon túli magyarság boldogulási esélyeire. A magyarországi gazdasági és szellemi válságról szólva, Pomogáts kitért több jeles intézmény megfeneklésére is. Az 56-os forradalom idején oly jelentős szerepet játszó Magyar Írószövetség mára elveszítette súlyát. Igaz ugyan, hogy 800 tagja van, de a legjelentősebb 200 magyar íróból legalább 120 már nem tagja a szövetségnek. Az írótársadalom, akárcsak a különböző szekértáborokhoz tartozó magyar értelmiség, atomizálódik. Hasonló válságról számolt be az Anyanyelvápolók Szövetségének háza tájáról is, amelynek elnökeként meg kellett tapasztalnia, hogy ha egy testület nem felel meg a politika elvárásainak, egyszerűen elzárják előle a pénzcsapot. Pomogáts Nyugat-Európával összevetve példátlannak tartja a politikának teljesen kiszolgáltatott magyar támogatási rendszert, amely immár az egész Kárpát-medencei magyar nyelvterületre jellemző. Pomogáts a legnehezebbnek az Illyés Közalapítvány helyzetét mondta. Gazdasági tanácsadók az összes közalapítvány megszüntetését javasolták Gyurcsány Ferenc kormányfőnek. Noha ez nem történt meg, az IKA elnöke tragikusnak nevezte a tavaly még egymilliárd forint fölött rendelkező Illyés Alapítvány költségvetésének immár másodszori megnyirbálását: először 800 millióra csökkentették, most pedig, további 270 millió forintot vesznek el. Ez súlyos válságba sodorhat több határon túli magyar intézményt. Az Illyés Közalapítvány pénzügyi megbénítása mögött Pomogáts a kormány azon szándékát sejti, hogy a határon túli magyarság támogatásában a kormánynak teljesen alárendelt Szülőföld Alap vegye át az irányítást. Pomogáts Béla szerint az Illyés Alapítvány jövője alighanem megpecsételődött. /Makkay József: A határon túli magyarok támogatásának megszüntetését javasolták Gyurcsánynak. Felére csökkent az Illyés alapítvány idei költségvetése. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 16./
2006. május 17.
Május 16-án megalakult az új Országgyűlés, miután a törvényhozás tagjai, a történelmi zászlók előtt letették az esküt. A honatyák ismét Szili Katalint, az Országgyűlés korábbi elnökét választották meg a parlament élére. Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltjét bízta meg kormányalakítással. – A reformok kormányát szeretném vezetni – jelentette ki a miniszterelnök-jelölt. Orbán Viktor, a Fidesz és a KDNP frakciószövetségének elnöke a Batthyány örökmécsesnél kifejtette: Magyarország jelenlegi nehéz helyzete arra kötelezi a Fideszt, hogy alkotó ellenzékként végezze munkáját a következő négy évben. – A magyar demokrácia bajban van, hiszen az ország polgárai tudta nélkül került pénzügyi válságba, ezért ránk alkotó szerep is vár, nemcsak a kormány ellenőrzése, hanem a demokrácia megerősítése érdekében végzett alkotó munka. Úgy fogalmazott: „Magyarország és a magyar nemzet, a mi népünk, Magyarország polgárai nagyon nehéz helyzetben vannak. Egy kifosztott, kivéreztetett, eladósított demográfiai katasztrófa szélén egyensúlyozó országot kell szolgálnunk a következő négy esztendőben”. – Hozzátette: ha nem sikerül megoldást találni, akkor nemcsak demográfiai katasztrófával, hanem az ennek nyomán fellépő „betelepülési nyomással” is szembe kell néznie a magyar nemzetnek. /Megalakult a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ „Új alapon, és közösen kell újra felépíteni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát” – szögezte le Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nem kívánta kommentálni az államelnök nemzetpolitikára vonatkozó kijelentését. „Nemcsak üdvözölni, hanem megköszönni is tartozunk a köztársasági elnök úrnak, hogy amikor a kormányoldal szemmel láthatóan forró krumpliként kezeli a határon túli magyar ügyet, ő vállalja, hogy a maga független pozíciójából kezdeményezésekkel és javaslatokkal álljon elő” – nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz-MPSZ képviselője. Hozzátette, fontosnak tartja azt is, hogy a Magyar Állandó Értekezlet „ne legyen semmiféleképpen áldozata az új kezdetnek”. „Az államfő beszéde tiszta, világos és követhető volt” – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a szövetséget képviselte az alakuló ülésen. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint „figyelembe véve sanyarú állapotunkat, teljesen indokolt, hogy az államelnöki beszédben a nemzetpolitika és a határon túli magyarok problematikája ilyen előkelő helyen szerepeljen”. Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Közösség Tanácsának elnöke egyetért az államfővel abban, hogy meg kell próbálni új úton elindulni, „ha mindaz, ami idáig történt, nem hozott megnyugtató eredményt”. „A nemzet javát szolgálná az is, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyűlés” – hangsúlyozta az államfő. /Guther M. Ilona: Új országgyűlés, új nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2006. május 17.
Eltelt két bő hét a magyarországi parlamenti választások óta, nincs sem kormányprogram, sem új kormány, de a pánik jelei már mutatkoznak a győztes baloldalon. Elkezdték az igazság kis töredékét bevallani. Már nem beszélnek ,,dübörgő gazdaságról”, az össznépi nagy jólétről, s ha vezéreik, Gyurcsány, Hiller, Kuncze, Lendvai még nem is mondják ki a lesújtó igazságot, hogy soha a rendszerváltás óta nem volt ily sanyarú helyzetben az ország, kimondatják a hozzájuk közel álló közgazdászokkal, szakértőkkel, újságíróikkal, eme frissiben támadt ,,vészmadarakkal”, akik nem mertek huhogni a választások előtt, mert nem kaptak rá parancsot. Most kaptak. A politikusok és a beavatottak következetesen eltagadták választóik elől az igazságot, az ország valós helyzetét, írta Magyari Lajos, közben ellenfeleiket pánikkeltő kampánnyal vádolták. A bajokat Gyurcsány Ferencéknek közölniük kell azokkal, akik vörös lufikat röptettek az Andrássy úton, s táncra biztatták az ő Ferencüket. Gyurcsányéknak erre is van már forgatókönyvük, újabban már az egész tizenhat esztendős demokráciát ,,bevádolják” a felgyülemlett gondokért. Most még eladnak mindent, ami csak eladható, az önkormányzati választásokig. Várható, hogy a jobboldalt megpróbálják szétverni, megosztani, mert ha nincs erős ellenzék, akkor számonkérés sincs. /Magyari Lajos: Pánik és szalámitaktika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./
2006. május 19.
Magyarországon az elmúlt tizenhat évben először az ellenzéki szövetség leszavazta az Országos Választási Bizottság elnökének és a belügyi tárca vezetőjének jelentését. Gyurcsány Ferenc tudatta, hogy még ősz előtt elkezdődnek a reformok. Simon Judit, a lap főmunkatársa szerint ez bátorságra vall. A miniszterelnök-jelölt megismételte azt a kampányzárón elhangzott kijelentést, hogy a kormány tízmillió magyar nevében és tizenötmillió magyar ember érdekében fog cselekedni, hozzáfűzve: „lehetőséget kell adni határon innen és határon túl”. Az újságíró szerint ez azt jelenti, hogy a Gyurcsány-kabinet számára fontos az ország határain kívül élő magyarság, a sokat emlegetett nemzetben gondolkodás. Erre az ellenzék nem reagált, írta megrovóan Simon Judit, hozzátette, az ellenzék valószínűleg úgy képzeli, hogy konszenzusra jutni csak olyasmiben lehet, amit ő vet fel. A Fidesz és KDNP költségvetési tanácsot hozna létre, hogy a kormány ne dönthessen egyedül a büdzséről. Az Orbán Viktor vezette alakulat létrehozta a társadalmi önvédelmi szervezetet, amely azokat hivatott oltalmazni, akik politikai meggyőződésük miatt vesztik el az állásukat, kerülnek hátrányos helyzetbe. A lap főmunkatársa szerint így majd politikai ügyet lehet kreálni egy-egy elbocsátásból, még akkor is, ha olyan személyről van szó, aki tökéletesen alkalmatlan volt adott feladat betöltésére. Szili Katalin /MSZP/ maradt az Országgyűlés elnöke, Simon Judit értékelt: ez azt jelenti, hogy az elkövetkező négy évben nem pártoskodással telik majd az idő, hanem kormányzással. /Simon Judit: A figyelem felelőssége. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2006. május 22.
„A rendszerváltozás kora befejeződött Magyarországon” – szögezte le a Magyar Szocialista Párt (MSZP) hétvégi kongresszusán Hiller István pártelnök. Orbán Viktor szerint az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban tanácsadói félrevezették Gyurcsány Ferencet, elhitették vele, hogy „dübörög” a gazdaság. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kongresszusi beszédében kijelentette, „az ellenzék önmagában nem érdekes, az ellenzék politikája viszont igen”. Szerinte nincs annál nagyobb csapás az ellenzékre, mint ha az ember folyamatosan a saját politikájába építi be az ellenzék legjobb, leghasználhatóbb, legigazabb javaslatait. „Országreformot csinálunk, bátor reformkormányzással” – szögezte le Gyurcsány. Kifejtette, ennek egyik pillére az államreform, a másik egy újragondolt felelősségrendszer, egy új társadalmi kultúra, mert „nem beszélni kell a nemzetről meg a hazáról, hanem cselekedni”, részt vállalni a közteherviselésben, a közügyek intézésében. Gyurcsány szerint a „lendület, a tempó és annak feszültsége” a következő másfél évben lesz a legnagyobb. /Guther M. Ilona, Budapest: Továbbra is Orbán-Gyurcsány meccsek várhatók a magyarországi politikában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2006. május 22.
Május 20-án egy sugárzóan tehetséges húszéves lány a nézők szavazatainak köszönhetően megnyert egy televíziós vetélkedőt. Lesz berendezett lakása, új autója, elkészül egy lemez a dalaival. A győztes, Rúzsa Magdolna vízummal jött Magyarországra. Ha a TV2 egy esztendővel ezelőtt nem dönt úgy, hogy a Megasztár elnevezésű zenei tehetségkutató műsorába engedi jelentkezni a határon túl élő magyarokat is, a mostani győztes csak egy tévénéző lett volna a sok közül. Egy munkanélküli szülésznő, aki a reklámszünetben talán elábrándozik azon, hogy milyen is lehet tizenkétezer ember előtt énekelni. A vajdasági, kishegyesi lány nagy fölénnyel győzött. Végre normálisan működtek a dolgok, mert most Gyurcsány Ferenc nem mondta, hogy határon túli magyarként Magdi elveszi az anyaországi énekesek elől a (nyeremény) lakást-autót, és azt sem hirdették óriásplakáton, hogy ha rá szavaznak, húszezer szerb dalnok özönlik majd Magyarországra. Most nincs kampányidőszak, ezért Gyurcsány Ferenc most megtapsolta a határon túli magyart. Rúzsa Magdolna (média)történelmet írt Magyarországon. És vajon hány hozzá hasonló zenei talentum ült szombat este sóvárogva a képernyők előtt szerte a Kárpát-medencében csak azért, mert ők nem hallottak idejében a lehetőségről, vagy éppen nem volt pénzük útlevélre-vonatjegyre, amivel felutazhattak volna Budapestre? És hány jobb sorsra érdemes tehetség kallódik el más művészeti ágakban, a sportban, a tudományban csak azért, mert a történelem és a körülmények így alakultak a világnak ezen a szegletén? Ősztől egy másik területen is változik a világ: a magyar jégkorongbajnokságban elindul a Csíkszeredai Sportklub együttese. /Lukács Csaba: Rúzsa Magdi büszkesége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 22./
2006. május 26.
Zárt ajtók mögött zajlott Gyurcsány Ferenc kormányfő és az ellenzéki pártok vezetőinek mintegy kétórás egyeztetése május 25-én Budapesten, az MDF székházában. Gyurcsány a múlt héten kezdeményezett külön-külön egyeztetést az ellenzéki pártok elnökeivel, de ezt csak Dávid Ibolya, az MDF elnöke fogadta el, ő is azzal a feltétellel, hogy erre az MDF székházában kerüljön sor. Miután a Fidesz és a KDNP ötpárti egyeztetést javasolt, Dávid Ibolya meghívta valamennyi párt képviselőjét az egyeztetésre. Hiller István, az MSZP és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke nem volt jelen. „Sok-sok év után sikerült kimozdítani a magyar pártpolitikát a tárgyalásképtelenség állapotából” – nyugtázta Gyurcsány. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelezte, több témában van kidolgozott javaslatuk, amit rövidesen megküldenek a kormány számára. /Guther M. Ilona: Egyezkedik a kormány az ellenzékkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
2006. május 29.
Gyurcsány Ferenc hallgat a kormánylistáról és a várt kormányprogramról. A hét végén a magyar sajtóban megjelent kormánynévsor közel áll a valósághoz. A sajtóhírek szerint Szilvásy György lesz a kancelláriaminiszter, Hiller István az oktatási és kulturális miniszter, Kiss Péter a szociális és munkaügyi miniszter, Petrétei József az igazságügyi és rendészeti tárca vezetője, Lampert Mónika az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Veres János marad a pénzügyminiszter, Gráf József a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Az SZDSZ bejelentette, hogy Molnár Lajos lesz az egészségügyi miniszter, Kóka János marad a gazdasági tárca élén, és továbbra is környezetvédelmi miniszter lesz Persányi Miklós. Az új kormány várhatóan június 2-án mutatkozik be és 9-én teszi le az esküt. /A magyar sajtó kitalálta a miniszterlistát. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2006. május 30.
A határon túli magyarokat több pontban is érinti a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénytervezet, amelyet Gyurcsány Ferenc (MSZP), Lendvai Ildikó (MSZP) és Kuncze Gábor (SZDSZ) képviselők nyújtottak be az Országgyűlésnek. A tervezetről, amely a minisztériumok számát csökkenti – megszüntetéssel, összevonással, illetve hatáskörök átcsoportosításával -, május 30-án szavaznak a parlamentben. Ezek szerint a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátását, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala felügyeletét a továbbiakban a Külügyminisztérium helyett a Miniszterelnöki Hivatal fogja végezni. Alapítása óta a Határon Túli Magyarok Hivatala többször is gazdát cserélt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Külügyminisztérium (KM) között. A HTMH-t 1992-ben alapították, a 90/1992. (V. 29.) kormányrendelettel, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkársága egyidejű megszüntetésével. Az Orbán-kormány idején felügyeletét áttették MeH-től a Külügyminisztériumhoz. A következő ciklusban, a Medgyessy-kormány idején újra MeH keretében működött, a Gyurcsány-kormány felállása után visszakerült a külügyhöz. Most ismét közvetlenül a MeH-nek lesz alárendelve. Az önálló Informatikai és Hírközlési Minisztérium megszűnése is kérdéseket vet fel a határon túli magyarok ügyével kapcsolatban, hisz az IHM évek óta több nagyszabású és sikeres programot futtat határon túl. Az IHM feladatköréből a közigazgatási informatikai feladatok ellátása a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül, minden más a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz. Határon túli szempontból fontos változtatás a magyar állampolgársággal, a külföldiek beutazásával és tartózkodásával, a menedékjoggal kapcsolatos feladatok áthelyezése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz a megszűnő Belügyminisztériumtól. /Guther M. Ilona, Budapest: Tegnap aláírták a koalíciós szerződést, ma szavaznak a kormányátalakításról. HTMH – újra elveszik a külügytől. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
2006. május 30.
Simon Judit, a lap főmunkatársa rosszallóan írta az ellenzékről: kétséges, hogy Orbán Viktor és Semjén Zsolt erősen azon munkálkodna, sikeres legyen a kormányzás. A MAGOSZ elnöke máris kilátásba helyezett néhány demonstrációt. Gyurcsány Ferenc nemzeti kormányzást hirdetett, maga mellé állította a nemzeti szárnyat is, és a vállalkozók érdekeit képviselőkkel, valamint a szakszervezetekkel is képes megállapodni, vélekedett az újságíró. Sikerülni fog „leépíteni pár tízezer aktatologatót”, olvasható a tervezett elbocsátásokról. /Simon Judit: És a határon túliak? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
2006. május 31.
Új reformkor kezdetéről, fejlesztő államról beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt a kormányprogram beterjesztésekor, május 30-án az Országgyűlésben. A kormányprogramot, amely az Új Magyarország, szabadság és szolidaritás címet viseli, jövő héten vitatja meg a parlament. Navrasics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette, hogy „a kormányoldalnak szüksége van a Fidesz segítségére, mert nagyon nagy bajban van”, és felszólította a miniszterelnököt, hogy számoljon el az elmúlt négy évvel, mielőtt megkezdi az újabb négyet. Gyurcsány Ferenc azzal replikázott, hogy a négy év mérlegét világosan megvonták a választók. /Guther M. Ilona, Budapest: Gyurcsány új kormányprogramja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2006. június 3.
Gyurcsány Ferenc Molnár Lajost egészségügyi miniszternek, Gráf Józsefet földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, Kóka Jánost a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élére, Szekeres Imrét a Honvédelmi Minisztérium, Petrétei Józsefet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Persányi Miklóst a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Göncz Kingát a Külügyminisztérium, Hiller Istvánt az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Lamperth Mónikát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Veres Jánost a Pénzügyminisztérium és Kiss Pétert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének jelöli. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterjelölt Szilvásy György – jelentette be a kijelölt miniszterelnök június 1-jén. Kiss Péter lesz a miniszterelnök politikai helyettese, és a Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal egyben ellátja a miniszterelnök kabinetjének feladatait is. /Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./ Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója úgy fogalmazott: ,,Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferencre nagyon mély benyomást tett Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása, mert (...) az a kormánystruktúra, ami kezd kialakulni, elnöki vagy inkább félelnöki rendszerre hasonlít”. Formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényleges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. A kormánynévsorra utalva Répássy Róbert úgy fogalmazott: ,,az MSZP nem képes megújulni. Reformkormányt ígértek, ehhez képest ugyanazok kormányoznak tovább, akik miatt most nagy a baj, akik miatt megszorításokra készül Gyurcsány Ferenc.” /Ugyanazok kormányoznak, akik miatt nagy a baj (Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./
2006. június 5.
Átszervezik a magyar-magyar kapcsolatokért felelős kormánystruktúrákat is Magyarországon. Gyurcsány Ferenc hétvégén bemutatott „reformkormányában” a határon túli magyarok ügyével is foglalkozó Miniszterelnöki Hivatal vezetésére Szilvásy Györgyöt jelölte. Szilvásy már több kormányban és több tárcánál is államtitkári hivatalt töltött be. Átszervezések várhatóak a Határon Túli Magyarok Hivatalánál is, sajtóinformációk szerint személyzeti leépítések lesznek. Az önálló Informatikai és Hírközlési Minisztérium megszűnésével a határon túl futó nagyszabású informatikai programokat is a Szülőföld Alap támogatja majd. Kérdéses azonban, hogy megkapja-e a pénzeket is, amelyek a minisztérium rendelkezésére álltak. A Magyar Nemzet szerint a HTMH-ban a hivatal több munkatársát elbocsátják. A Fidesz szerint formalitássá üresedett a miniszteri poszt, viszont azok az új testületek, amelyekben a tényleges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. A Fidelitas szerint az „új kormány tagjai közül legalább nyolcan voltak aktív irányítói annak a KISZ-nek, melynek egyik legfőbb feladata a rendszerváltást szorgalmazó, a demokráciát, a szabadságot szerető és követelő ifjúság önszerveződésének elfojtása volt”. Politológusok szerint a miniszterjelölti listából és a tervezett kormányzati struktúrából az derül ki, hogy Gyurcsány nemcsak a kormányfői hatalmat, hanem MSZP-n belüli szerepét is erősíteni kívánja. /Guther M. Ilona, Budapest: Elbocsátások várhatók a Határon Túli Magyarok Hivatalánál? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2006. június 6.
Másfél hónapos nagy titkolózás után Magyarországon megszületett a kormánytagok „vadonatúj” névsora: Gyurcsány Ferenc végeredményben újramásolta a listát. Nincs válasz arra, minek kellett másfél hónapos izgalomban tartani a választópolgárokat, ha a döntéshozatali kör alig változott valamit. Arra figyel mindenki, hogyan hozza helyre a költségvetési egyensúlyhiányt az új kormány. Az SZDSZ a jelentősebb embereit nem vitte be az új kormányba. Lehetséges, hogy a liberális párt a várható népszerűtlen intézkedésektől kívánja pártja népszerűségét megóvni. Kóka János egyértelműen Gyurcsány választottja, Persányi aligha „tősgyökeres” szabadelvű, Molnár Lajos sem markáns liberalizmusáról híres. A rizikós magyar egészségügyi reformok miatt, szinte borítékolható, ő lesz az első beáldozott liberális politikus. Gyurcsány Ferenc ravasz politikusi húzásokat eszközölt, az MSZP-ben tekintélyes befolyással rendelkező embereket vitt be a kormányába, s a hozzá közel álló csapattal megkísérelheti végrehajtani a sokat hangoztatott reformokat. /Lokodi Imre: Az a rongyos régi. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
2006. június 8.
Gyurcsány Ferenc ügyvezető és kijelölt miniszterelnök szerint a jelenkorban is érvényes, ami 1956-ban, mindenki egyetértett a forradalom ügyének három legfontosabb célkitűzésével, de csak addig a kérdésig, hogy demokrácia vagy diktatúra, szabadság vagy alávetettség, nemzeti öntudat, függetlenség vagy önfeladás, ezen túlmenően mindenki másképpen akarta berendezni a szabad, független Magyarországot. A kormányfő ezzel nyitotta meg a Nagy Imre Alapítvány, a Nagy Imre Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia június 7-i emlékülését Nagy Imre mártír miniszterelnök születésének 110. évfordulója alkalmából. A pluralizmus kapcsán Gyurcsány Ferenc kiemelte, hogy a mai politikában Mécs Imre és Wittner Mária is az 1956-os forradalom ügyének hordozója, amit el kell fogadni és fel kell dolgozni, akkor is, ha nagy távolságok választják el őket. Az emlékülésen mutatták be Nagy Imre snagovi naplójegyzeteit, gondolatait, illetve az ő és társai levelezését illusztráló, könyv alakban megjelent műveket. /Nagy Imre-emlékülés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./
2006. június 9.
Június 9-én teszi le Budapesten az esküt az új kormány. Ezt követően derül ki, milyen konkrét változások következnek be a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátásában. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala ismét a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe kerül. Az anyaország és a határon kívülre szakadt magyarok kapcsolatát a rendszerváltás óta eltelt tizenhét évben folyamatos, zökkenőkkel teli metamorfózis jellemzi. A Kárpát-medencei magyarság vezető politikusai képtelenek voltak közös nemzetstratégiát kialakítani. Ennek egyik negatív hozadéka a 2004. december 5-i népszavazás, illetve hogy a magyar kormány azóta sem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határozottan kijelentette többször is, hogy amíg nincs egyetértés, addig nincs MÁÉRT. A magyar-magyar kapcsolatok intézményesülésének első állomása az 1989. április 24-én minisztertanácsi határozattal létrehozott tanácsadói testület, a Nemzetiségi Kollégium volt, amely Pozsgay Imre államminiszter irányításával a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyar közösségek ügyének felügyeletét látta el. A hatvan, mások szerint ennél sokkal több tagot számláló Kollégium tagjai között volt Antall József, Csepeli György, Csoóri Sándor, Hanák Péter, Hankiss Elemér, Herczegh Géza, Jeszenszky Géza, Konrád György, Pomogáts Béla, Pungor Ernő, Vásárhelyi Miklós és Vígh Károly. Ez a testület nem rendelkezett döntéshozói jogokkal, a Minisztertanács 1989 őszén létrehozta az elsősorban adminisztratív feladatokat ellátó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságot, amelynek vezetésével miniszterhelyettesi rangban Tabajdi Csabát bízták meg. Ezzel Magyarország nyíltan és intézményesítetten felvállalta az anyaország szerepét. Külön intézményként létrehozták 1990 tavaszán a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Határon Túli Magyarok Titkárságát, címzetes államtitkári minőségben Entz Géza vezetésével, majd ősszel a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalát. Közben rendre alakultak meg a kisebbségi magyar érdekképviseleti szervezetek, pártok szerte a Kárpát-medencében. Az Antall-kormány az 1992. június 1-jén érvénybe lépett 90/1992. (V. 29.) számú rendelettel a Titkárságot megszüntette és önálló szervként létrehozta a Határon Túli Magyarok Hivatalát Entz Géza vezetésével, a Külügyminisztérium felügyelete alatt. Ezzel a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek ügyeinek intézésére nemzetközi diplomáciai tevékenységre is alkalmas intézmény jött létre. A kormányváltásokkal a Határon Túli Magyarok Hivatalát is változott: csúcsvezetésében, szerkezetében és tevékenységében is. A Horn kormány idején (1994-1998) a HTMH élére elnökként Lábody László került, elnökhelyettesnek Törzsök Erika, felügyeletét Tabajdi Csaba látta el a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként. Az Orbán kormány idején (1998-2002) Szabó Tibor lett a HTMH elnöke, felügyeletét Németh Zsolt látta el a Külügyminisztérium politikai államtitkáraként. Ebben a ciklusban erősítették meg a különféle minisztériumokban az addig csak nyomokban jelen lévő határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatokat, valamennyi miniszter feladat- és hatáskörében megjelenítve a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányprogram végrehajtásának kötelezettségét. A tárcáknál létrehozták ehhez a megfelelő szervezeti kereteket, a munka koordinálása pedig a HTMH-ra hárult. Ugyancsak az Orbán-kormány idején jött létre a magyar-magyar kapcsolatok újabb intézményi kerete, a nemzeti egyeztető tanácsként működő Magyar Állandó Értekezlet. És ebben a ciklusban alkották meg a kedvezménytörvényt, melynek nyomán közel egymillió határon túli magyar igényelt eddig magyarigazolványt. A Medgyessy-kormány (2002-2004) idején a HTMH ismét visszakerült a Miniszterelnöki Hivatalhoz, Szabó Vilmos politikai államtitkár irányítása alá. Elnöknek Bálint-Pataki Józsefet nevezték ki, aki addig a HTMH keretében a román területi főosztályt irányította. A Gyurcsány-kormány (2004-2006) idején a HTMH-t megint áttették ugyan a Külügyminisztérium hatáskörébe, de felügyeletét továbbra is Szabó Vilmos látta el. Bálint-Pataki lemondása után az elnöki teendőket ideiglenesen Szabó Béla, a jelenlegi csíkszeredai főkonzul végezte, 2006. január elsejétől pedig Komlós Attilát nevezték ki a HTMH élére. Az új Gyurcsány-kormány ismét a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe vonja a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátását, illetve a HTMH felügyeletét. Külügyi bizottsági meghallgatásán Szilvásy György kancelláriaminiszter-jelölt kitérő választ adott Németh Zsolt fideszes politikus azon kérdésére: igaz-e, hogy a kormány megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát? Szilvásy annyit közölt: nem le, hanem felértékelése az ügynek, hogy a HTMH szakállamtitkársággá válik. A létszámcsökkentésről szóló híreket megerősítette, de azt nem közölte, hogy ez milyen mértékű lesz. A MÁÉRT-ről pedig Szilvásy úgy vélekedett, hogy nem az intézményrendszer, hanem a párbeszéd a fontos. Azt is kijelentette: nem szándékoznak állampolgárságot adni a határon túliaknak. Göncz Kinga külügyminiszter-jelölt elmondta, hogy a határon túli magyarság esetében a kishatárforgalom fejlesztésében, a vízumügyekben és stratégiai kérdésekben a külügynek is kiemelt feladatai lesznek. Sólyom László köztársasági elnök a határon túli magyarok ügyéről úgy nyilatkozott: a pártok politikája vakvágányra vitte ezt a kérdést, az eddigi nemzetpolitika pedig nem volt eredményes, inkább bajt okozott. /Guther M. Ilona, Budapest: Magyar-magyar metamorfózis. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2006. június 12.
Az Új Magyar Szó értesülései szerint a második Gyurcsány-kormány megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát; az intézmény várhatóan nevet is változtat, és a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatóságává alakul Komlós Attila vezetésével. Meg nem erősített hírek szerint a MeH határon túli magyarok ügyével megbízott politikai államtitkára Gémesi Ferenc lesz. „Menni vagy maradni? Haladás vagy maradás? Ez a nagy dilemma” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a kormányprogram vitáját lezáró beszédében, melyet követően az Országgyűlés elfogadta – 206 igen és 159 nem vokssal – a szociálliberális koalíció Új Magyarország programját, és másodszor is megválasztotta Gyurcsány Ferencet az ország miniszterelnökének. Az új kormány megalakult, a kinevezett miniszterek letették az esküt. A régi-új kormányfő beszédében többször is hangsúlyozta az együttműködés szükségességét. A kormány megalakulását követően együtt tartott sajtótájékoztatót a leköszönő és az új külügyminiszter. Somogyi Ferenc szerint sikerült az elmúlt másfél évben kiegyensúlyozottá tenni a magyar külpolitikát. „Ily módon tudtunk segíteni abban is – hangsúlyozta Somogyi -, hogy egy korábbi, elsősorban feszültségeket gerjesztő légkör és politika helyett együttműködésen alapuló és mindenki számára előnyöket kínáló kapcsolatrendszer alakuljon ki a szomszédainkkal, hogy segítsük azokat a törekvéseket, amelyek a mi szempontunkból már realizálódtak.” Új külügyminiszteri minőségében Göncz Kinga kijelentette, nincs nehéz dolga, mert nagyon jó az az alap, amiről el tud indulni. „Jók a kapcsolatok a szomszédos országokkal, aminek kiemelt jelentősége van a határon túli magyar kisebbségek szempontjából” – tette hozzá. Göncz Kinga megerősítette, hogy a Külügyminisztériumnak továbbra is lesznek teendői a határon túli magyarok vonatkozásában: kishatár-átlépési ügyek, vízumkérdések – különösen a schengeni csatlakozás után. „Valóban újra kell gondolni a kapcsolatok struktúráját, de ez nem a MÁÉRT felszámolását jelenti – szögezte le -, hanem sokkal inkább azt, hogy a kapcsolatok itt is sokszálúak lettek.” Hangsúlyozta: nagy lehetőségek nyílnak azzal, hogy a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetés nagyon sok forrást hoz be Magyarországra, és ebből viszonylag sokat lehet fordítani határon átnyúló projektek támogatására. /Guther M. Ilona: Megszűnik a HTMH? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2006. június 12.
Miután a választási kampányban Gyurcsány Ferenc és az MSZP, a szocialista párt emberei nagyon pozitív képet festettek Magyarország gazdasági állapotáról, a múlt hét végén ütött az igazság órája: a kormányfő egy megszorító, pénzelvonó elképzelésekből álló csomagot mutatott be. Emelkednek az adók, emelkednek a járulékok, drágul az áram és a gáz, kevesebb állami támogatásra számíthatnak azok, akik lakásvásárlásra adják a fejüket. Az államháztartást rendbe kell tenni, mert túlköltekezett, de hogy ennek a költségeit miért a kisember kell hogy viselje csak, az már érthetetlen. /Veres István: Megvan a Gyurcsány–csomag is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 12./
2006. június 12.
Gyurcsány Ferenc Budapesten összehozott egy kormányt, úgy tűnik, hogy a fő kritérium a miniszterelnök melletti statisztaszerepre való alkalmasság volt, írta Sylvester Lajos. Az új magyar honvédelmi miniszter nem volt katona. A külügyminiszter a pszichológus Göncz Kinga. Megmondta, hogy továbbra sem folytatnak ,,sérelmi politikát. Néhány hónappal ezelőtt még választást lehetett nyerni a ,,dübörög a gazdaság”, ,,a nagy a jólét”, ,,az irigyelnek bennünket a spanyolok, franciák” táncos-komikus jelenetekkel, emlékeztetett Sylvester Lajos. Ahol a hazugság kultusza dívik, ahol az adott és írott szó becsülete elillan, s ahol a ,,nem lesz gázáremelés”, ,,van gázáremelés”, ,,lesz gázáremelés” örvényében hánykolódva megfeledkeznek arról, hogy az erősen nacionalista nemzetállami gyűrűbe fogott, biológiailag is aláhulló népesség sorsáért kik a felelősök. /Sylvester Lajos: Kormány és annak programja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./
2006. június 14.
Megállapodásokat felmutatni képtelen Magyar Állandó Értekezletet (Máért) nem hív össze Gyurcsány Ferenc – jelentette be a kormányszóvivő a miniszterelnöknek a határon túli vezetőkkel rendezett június 13-i munkavacsorája után. A Fidesz szerint nem a Máért, hanem a két kormányzó párt kompromisszumképtelen. László Boglár, a magyar kormányfő szóvivője megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint szó volt a Máért sorsáról is, amelyet egyes információk szerint Gyurcsány Ferenc legszívesebben megszüntetne. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy semmiképpen nem lesz Máért. A bejelentésre a Fidesz reagált. – Értetlenül állunk a Máért megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat előtt, a testület összehívására politikai megállapodás kötelez, amit a kormánynak, a szocialista pártnak is be kell tartania – mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke. A politikus szerint, ha valakire érvényes a kompromisszumképtelenség vádja, akkor az a két kormányzó pártra – az MSZP-re és az SZDSZ-re – alkalmazható, hiszen miattuk zárult közös nyilatkozat nélkül a Máért utolsó, 2004. novemberi ülése. Az RMDSZ továbbra is hasznosnak tartaná a Máért által biztosított együttműködési keretet, de csak akkor, ha ez a fórum nem válik a magyarországi pártok egymás elleni politikai küzdelmének a terepévé. Akkor ugyanis valóban ellehetetlenül ez a fórum, az elmúlt időszakban ezt lehetett is tapasztalni – nyilatkozott Markó Béla. A budapesti találkozó résztvevői abban is megegyeztek: a jövőben több konzultációra is sor kerül különböző formákban, hogy megállapíthassák az együttműködés különböző prioritásait – mondta Markó. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióvezetője, Bárdos Gyula elmondta: az eddigi hűvös viszony feloldását előrevetítő, barátságos beszélgetésen vettek részt. – Egyetértettünk abban, hogy minden számításba vehető változásról velünk, az érintettekkel minden esetben konzultáljon a magyar kormány – mondotta. A frakcióvezető szerint a határon túli magyaroknak juttatandó támogatások összegéről, „bőkezűbb, vagy szűkmarkúbb juttatásokról” annak ellenére sem esett szó, hogy ezzel kapcsolatosan azonnal különféle híresztelések keltek szárnyra. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke azt reméli, hogy a Gyurcsány Ferenc által javasolt változások révén átláthatóbb lesz a határon túli magyarok támogatási rendszere. Véleménye szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) várható átalakítása, létszámcsökkentése is ennek a célnak lesz alárendelve. Megjegyezte, hogy „az elmúlt időben annyira elburjánzott a határon túli magyarokkal foglalkozó magyarországi adminisztráció, hogy a bábák között elveszett a gyerek, az intézményvezetők kiskirályoknak érezték magukat, és úgy is viselkedtek”. /Függőben a Máért sorsa. Budapesti munkavacsorán a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Vacsorán fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli szervezetek képviselőit. A találkozón tárgyaltak a magyar-magyar kapcsolatokról, de konkrétumokról nem lehet beszélni. Gyurcsány Ferenc annyit azonban leszögezett, hogy „kompromisszumképtelen Máértot nem fog összehívni. Markó Béla ezzel szemben úgy gondolja, hogy a Máértra szükség van, és ha lemondanak a Máért végén megszokott közös állásfoglalások kiadásáról, akkor ezek a találkozók „még hasznosak is lehetnek.” A miniszterelnöki javaslatokra reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „a kormányfő egyes javaslataival egyetértek, másokkal nem; ami biztos, az az, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magyar kormány és a határon túli kisebbségi érdekvédelmi szervezetek közötti kapcsolat javítására.” Ezt a kapcsolattartást a miniszterelnök a Máérttól különböző egyeztetési fórumokon képzeli el. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a találkozón „nagyjából mindannyian pozitívan értékelték és fogadták” a Gyurcsány által ismertetett változásokat. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) részéről Bugár Béla MKP-elnök és Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes vettek részt a tanácskozáson. Bugár Béla szerint arról, hogy Gyurcsány elképzeléseiről mikor fognak konkrétan tárgyalni, nem lehet semmit sem tudni. Kasza szerint a HTMH „elbürokratizálódott”, ezért megérett már az átszervezésre. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Vacsoraasztaltól a tárgyalóasztalig. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel „csevegtek” a határon túli vezetők. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A találkozón mások mellett Szlovákiából Bugár Béla, Romániából Markó Béla, Szerbiából Kasza József és Ágoston András, Ukrajnából Kovács Miklós és Gajdos István, Horvátországból Pasza Árpád vett részt. „Sokunknak van abban felelőssége, hogy a magyar-magyar kapcsolatok sok esetben inkább hűvösek, és hogy érdemes ezért önvizsgálatot tartani” – olvasható Gyurcsány Ferenc internetes naplójában. A miniszterelnök kiemelte, hogy újra és újra előjön 2004. december 5-e kérdése. „Azt mondtam tegnap (...), hogy másfél év távlatából is azt gondolom, nekünk elvi okok miatt kellett nemet mondanunk a népszavazási kezdeményezésre”. Hozzátette: „ugyanakkor azt is gondolom, az akkor használt érvelés nem volt elegáns, és okkal sérthette a határon túli magyarság önérzetét. És talán azzal együtt is kerülni kellett volna a szociális érvelés rendszerét, hogy egyébként azok az elvi okok és indokok, amik miatt nekünk komoly ellenvetésünk van a második állampolgárság automatikus és tömeges megadásával szemben, nehezen elmagyarázható államjogi, történelem- filozófiai összefüggésekből és megfontolásokból erednek.” Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: tisztáztak, illetve megerősítettek bizonyos, eddig is érvényes alapelveket, például azt, hogy a határon túli magyar közösségeket a szülőföldjükön kell megerősíteni, önállóságukat kell támogatni. A találkozó a sajtó mellőzésével zajlott, Ágoston András nem kívánt részleteket elárulni róla. /Keresztúton a magyar–magyar kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./
2006. június 14.
Nem hivatalos egyezetésre hívta össze Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A megbeszélés részleteiről hivatalosan nem adtak információt. A találkozó részleteiről azt ott elhangzottakról a valós, de nem hivatalos tényeket Duray Miklós közölte. Az MKP ügyvezető alelnöke elmondta: a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) mint önálló intézmény megszűnik, a jövőben a Miniszterelnöki Hivatal alá lesz besorolva, korlátozott jogkörrel. A hivatal a kancelláriaminiszter mellett működő szakállamtitkárság alá lesz rendelve, Gémesi Ferenc lesz a szakállamtitkár, Komlós Attila pedig a hivatal igazgatója. Valószínű, hogy az alkalmazottak kétharmadát elbocsátják. Duray Miklós szerint most ad hoc egyezetések kezdődnek majd arról, hogy a miniszterelnök mit szándékozik tenni. Ez egyébként már az elmúlt két évben is így zajlott, szakmai tanácskozások köpenyébe bújtatva, ahol párbeszédre soha sem került sor, pusztán információközlésre szorítkoztak, és nem közös gondolkozásra. Azt a konszenzusos politikát, amely 1996-2002 között kialakult, biztosan nem kívánja a kormányfő folytatni, a megbeszélés célja azt volt, hogy a kormányfő visszaférkőzzön a határon túli magyarok bizalmába – vélte Duray Miklós. Simon János politológus szerint a szocialista kormányok külpolitikája eddig sem állt a helyzet magaslatán, a mostani intézkedések pedig egyértelműen a külügy leértékeléséről szólnak, hiszen harmadrendű minisztériumot csináltak a külügyi tárcából. „Ennek hátterében az állhat, hogy a miniszterelnök a külpolitikát is a saját kezébe akarja vonni, erre utalhat Göncz Kinga személye is, aki eddig is jellegtelen volt előző tárcája élén” – mondta a politológus. A MÁÉRT megszűnését így kommentálta: kérdéses, hogy lesz-e helyette bármi, bár nem valószínű, „az elkövetkező időkben a határon túli magyarok is háttérbe fognak szorulni, az egész szocialista-liberális kormányzás úgy néz ki, mintha a piacgazdasági tényezők kerülnének előtérbe a politika helyett” – tette hozzá Simon. /Duray Miklós a HTMH jövőjéről – Végleg megszűnhet a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Felvidék.ma 2006-06-14./
