Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 73 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Maior, Claudiu

2014. szeptember 17.

Összevonták az építészeti és a faipari líceumot
A Római Katolikus Elméleti Líceum bekerült a marosvásárhelyi állami iskolahálózatba
A marosvásárhelyi közgyűlés tegnapi soros ülésén megszavazták a marosvásárhelyi állami iskolahálózat átszervezésére tett módosító javaslatokat, elvetve egyik képviselőnek a tervezet halasztására tett javaslatát. A testület döntése révén az állami iskolahálózatba bekerült a Római Katolikus Elméleti Líceum, és a Református Kollégiumhoz tartozó, a város más részein található tanintézetek is, ugyanakkor összevonták a Constantin Brâncusi építészeti líceumot a Ion Vlasiu faipari líceummal.
Bár az USL képviseletében tanácsosi mandátumhoz jutott Sabau Olimpiu kijelentette, hogy "az állami iskolahálózat módosításáról ma nem lehet szavazni", és kérte, hogy halasszák el a döntést a következő tanévre, a testület elutasította a javaslatát. Elsőként a Constantin Brâncusi építészeti líceum ügye került terítékre. A közgyűlés előtt felszólaló Nemes Andrea, a líceum aligazgatója hangsúlyozta, hogy nagy hiba lenne a tanintézet összevonása a faipari líceummal, az intézkedéssel gyakorlatilag egy igazgatói, egy fél könyvelői és egy fél titkárnői állás szűnne meg, ami nem jelent nagy megtakarítást, tehát jelentős gazdasági vetülete nincs a dolognak.
"Nem értjük, hogy e nagy múltú tanintézetet miért kell megszüntetni. Ezzel az intézkedéssel minden vagyonát, minden pályázatát elveszíti iskolánk. A tanfelügyelőség jóváhagyta az összevonást, de csak a városi tanács beleegyezésével terjeszthetik fel a javaslatot a szaktárcához. A tanács elutasíthatta volna a tervezetet! Igazságtalan döntésnek tartjuk a tanintézetünk alárendelését a faipari líceumnak" – jelentette ki az aligazgató, hozzátéve, jelenleg 182 diák tanul a Brâncusi líceumban. Somesan Cristina felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az iskolahálózat az igényeknek, a gyermeklétszám alakulásának megfelelően módosul, és egy szaklíceum létrehozásához legkevesebb 300 tanulót ír elő a vonatkozó törvény. Az önkormányzat számára gazdasági vetülete is van az ügynek, hiszen a gyermeklétszám csökkenése oda vezet, hogy iskolaépületek válnak üressé, amelyek karbantartása, kifűtése komoly anyagi terhet ró a polgármesteri hivatalra. Claudiu Maior alpolgármester szerint is rugalmasan kell kezelni a helyzetet, ha a gyermeklétszám jövőre például megkétszereződik, felülvizsgálják a döntésüket. Peti András alpolgármester szerint is az iskolahálózat dinamikus rendszer, amely év közben sokat módosul a beiratkozó gyermekek számának függvényében. "A törvény valóban előírja, hogy januárig kell véglegesíteni a következő tanévre vonatkozó iskolahálózatot, de ez nem mindig lehetséges, sem az önkormányzat, sem a tanfelügyelőség, de még az oktatási minisztérium sem tudta tiszteletben tartani, mert év közben mindig változások történnek. Tavaly például tanévkezdés előtt két nappal a tanfelügyelőség felosztatta, illetve egy másik tanintézet alárendeltségébe vonta a kémiai líceumot, idén pedig ugyanez történt az építészeti líceummal, amit a Ion Vlasiu faipari líceum alárendeltségébe utalt. Az aligazgatónő tiltakozott, ami természetes, hiszen senkinek nem felel meg, hogy önállóságát, vagyontárgyait, saját pályázatok révén szerzett javait elveszítse egy másik tanintézet javára. Vita keletkezett a városi tanács ülésén az építészeti líceum diákjai számának kapcsán. Természetesen a nagyobb iskola kebelezi be a kisebbet, a tanfelügyelőségi adatok szerint jelenleg az építészeti líceumban nincsen 100 diák, a faipariban viszont teljesül a törvény által előírt minimális létszám, ami szaklíceum esetében 300" – jelentette ki Peti András.
A marosvásárhelyi állami iskolahálózat másik módosítása a Református Kollégium tanintézeteire vonatkozott. "Mindig vita tárgyát képezte, hogy a Református Kollégium miért nem fér meg a saját épületében, azaz ott, ahol a Bolyai is működik, illetve az, hogy a városnak számos olyan tanintézete van, amelyet kifűt, közköltséget fizet, de nincs az összes osztályterem elfoglalva – például ott van a kémiai líceum, amely üresen áll – tehát van, aki azt mondja, hogy nem szükséges újabb épületekkel bővíteni az iskolahálózatot. Ennek ellenére sikerült egy 3 éves bérleti szerződést kötni két, a Református Kollégiumhoz tartozó iskolarészre – az óvoda a cserealji református egyháznál működik, az elemi iskola a Forradalom utca 8. szám alatt működik, illetve a 11-es óvoda esetében, amit befogadott a Szabadi úti református gyülekezet. Ezek az új helyszínek bekerülnek és három évig megjelennek az iskolahálózatban" – nyilatkozta lapunknak Peti András.
A római katolikus gimnázium esetében pénteken, gyakorlatilag egy nappal az iskolakezdés előtt adta ki a megyei tanfelügyelőség a jóváhagyást és az alapító okiratot az új tanintézménynek Római Katolikus Elméleti Líceum néven, és Tamási Zsolt személyében kinevezte az igazgatót. "Ezen iratok alapján, amit csupán a tanácsülés megkezdése után kaptunk kézhez, ez az új tanintézet is bekerült az iskolahálózatba, innentől kezdve minden akadály elhárult a működése elől. A tanfelügyelőség döntése és a tanács határozata el kell jusson a szakminisztériumhoz, de már csak tudomásulvételre" – jelentette ki Peti András.
Az új tanintézet működése esetében a következő lépést a bérleti szerződés megkötése jelenti. E célból holnap délelőtt találkoznak a katolikus egyház és a polgármesteri hivatal képviselői. Peti András alpolgármester szerint várhatóan 20 évre kötnek bérleti szerződést, az önkormányzat mihamarabb egy 1,5 millió lejes restaurálási munkálatba szeretne fogni az Unirea líceum épületeinél. "Azt szeretnénk, ha 15-20 év múlva egy korszerű, a régi építészeti stílusnak megfelelő, de belül modern épület maradjon utánunk" – tette hozzá Peti András.
Antalfi Imola, Népújság (Marosvásárhely)

2014. szeptember 19.

Majdnem ötezren a kétnyelvű utcanévtáblák mellett
A Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen civil érdekérvényesítő csoport tagjai péntek délelőtt átnyújtották a Deus Providebit Tanulmányi Házban azt a petíciót – és az azt kísérő, az ügyet támogató mintegy 4500 aláírást –, melynek címzettje Peti András alpolgármester és Borbély László képviselő, az RMDSZ politikai alelnöke, és amelyben a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó kérésüket nyomatékosítják.
Bár a találkozón többször is elhangzott: a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében a barikád ugyanazon oldalán állnak, talán ennél is többször kitüremkedett a civil szféra és a politikum közötti ellentét: előbbiek az ügy mihamarabbi megoldását sürgetik, míg utóbbiak a kisebbségi helyzetükből fakadó kötöttségek és a többségi nemzet képviselőinek meggyőzésének nehézségeiről számoltak be.
Idénre csak 5 százalék
A sajtónyilvános petíció-átadás a civil csoport szóvivőjének, Barabás Miklósnak a felszólalásával kezdődött, aki felvázolta az idén május 9-én alakult csoport eddigi tevékenységét, majd kifejtette és példákkal illusztrálta a csoport azon véleményét, mely szerint az ügyben a politikum bombasztikus ígérgetéseit nem követik tettek és megvalósulások. Barabás Miklós többek között az utóbbi napok azon hírét is cáfolta, mely szerint a helyi önkormányzati ülésen 1,1 millió lejt különítettek volna el a város költségvetéséből a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére. A tanácsi határozat ennek az összegnek valójában csupán mintegy 5 százalékát (50 ezer lejt) kíván idén erre a célra költeni, a fennmaradó összeget 2015-re ütemezték.
Közös célok
Benedek Lehel a civil csoport kéréseit, javaslatait közvetítette a jelen lévő három politikusnak, majd átnyújtotta a petíciót és az azt támogató aláírásokat Peti András alpolgármesternek, aki ezután a szót is átvette, és azt hangsúlyozta, hogy nem szemben-, hanem a barikád ugyanazon oldalán álló felek találkoztak. Hozzáfűzte: a civil érdekérvényesítés része a politikummal való partnerség keresése is,és ezúttal mintha elbeszéltek volna egymás mellett, mert például az utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó ütemterv már létezik, vagy a civilek felkérésére, a Bartos-Elekes Zsombor térképész által átnézetett és kijavított utcanévlajstromot az RMDSZ is, egy tapasztalt történésszel ellenőrizteti, majd közvitára bocsátja.
Erőteljesebb érdekérvényesítést
Borbély László arra a tényre hívta fel a figyelmet, hogy a 2007-ben megszavazott kétnyelvű utcanévlista azért nem került kihelyezésre, mert a polgármester nem engedte meg, hogy kitegyék a táblákat. A képviselő szerint a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére későn ugyan, de végre sor kerül – reményei szerint minél hamarabb. Barabás Miklós nem tudott teljesen egyetérteni Borbély László azon kijelentésével, hogy Marosvásárhelyen nehezebb magyarnak lenni, majd azt a kérdést tette fel, hogy miért a Civil Elkötelezettség Mozgalomnak kellett feljelentenie a Diszkriminációellenes Tanácsnál a polgármestert, amikor törvénytelennek nevezte a kétnyelvű utcanévtáblákat, és miért nem volt erre hajlandó a politikum?
A politikum politizáljon
Dorin Florea tanácsadója, Csegzi Sándor elmondta: alpolgármestersége idején sokat küzdött a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséért, ám véleménye szerint a román lakosság, a román civil szféra támogatása nélkül nem lehet megoldani bizonyos kérdéseket, és a román többség részéről jelentkező elutasítás egy komoly akadálya annak, hogy a polgármester megtegye ezt a lépést. Szigeti Enikő, a CEMO ügyvezető elnöke felszólalásában kifejtette: a politikai pártokkal politikai tárgyalást kell folytatni, ez a feladat pedig nem a civilekre tartozik, és a tény, hogy a helyi önkormányzatban jelen pillanatban is az RMDSZ a legerősebb frakció, óriási potenciált jelent. Borbély László reagálásában a kormányban való kisebbségi politizálás nehézségeire mutatott rá, mire Barabás Miklós hangsúlyozta: a politikum dolga a politizálás, és azért a számonkérő hangnem, mert elvárják, hogy a politikusok a politikai érdekérvényesítés eszközeivel éljenek is.
Egyeztetésekre van szükség
A találkozón többek között megfogalmazódott az is, hogy a közös ügy érdekében közelíteni kell az álláspontokat, és úgy a civilek, mint a politikum részéről szükség van a kommunikációs és érzelmi falak lebontására. Szigeti Enikő a harmadik félre, a román közösségre is felhívta a figyelmet, kifejtvén: Claudiu Maior alpolgármesterrel és a városháza további illetékeseivel való találkozásaik során kiderült, ők úgy vélik, nem szabad elsietni az utcanévtáblák kihelyezését, mert ezek gyors kikerülése rémisztő lenne a román közösség számára. Bár kérésük nem törvénytelen, ez a legkevésbé nem érdekli a megkeresetteket, mert az érzelmi szempontok még mindig nagyon erősek Marosvásárhelyen, és azért is sürgetik ezt a témát, mert minél előbb megjelenik a köztereken a kétnyelvűség, annál hamarabb elindulhat ezeknek az erős érzelmeknek és sztereotípiáknak a lebontása.
Vass Gyopár, Székelyhon.ro

2014. október 9.

Megnyílt az őszi sokadalom
A tolerancia és a haladás szellemében
Több mint 60 kézművest, 15 őstermelőt és nyolc borászt felvonultató vásár nyílt tegnap kora délután Marosvásárhely főterén az Őszi harmóniák rendezvénysorozat keretében. Az ünnepélyes megnyitóra a virágóránál felállított szimbolikus kapuk előtt került sor.
Miután a hivatalosságokat a vendéglátók kenyérrel, pálinkával és borral kínálták, elhangzottak az ünnepi beszédek. Dorin Florea polgármester hangsúlyozta: lehet közös – román és magyar – rendezvényt szervezni a főtéren. Ez kell hogy legyen a példa az összefogásra, hiszen Marosvásárhely nem a konfliktusok, hanem a harmónia városa. Peti András alpolgármester elmondta, az önkormányzat nagyon rég készült arra, hogy minden évszakban annak megfelelő ünnepséget szervezzen. Az ősszel kezdték, s ez a rendezvény igazolja, hogy a kultúra összeköt bennünket, románokat és magyarokat. Két célt tűzött ki a helyi önkormányzat: az egyik az, hogy nyerjük el az Európa kulturális fővárosa címet, a másik pedig az, hogy a város legyen logisztikai és kiállítóközpont. Mindkét elképzelésbe beleillik a mostani rendezvény, hiszen a többnapos ünnepség is azt igazolja, a város készen áll arra, hogy az említett tervek megvalósítása érdekében lépjen. Majd meghívta a téren jelen levőket a szombaton 10 órakor nyíló székely hagyományok ünnepére.
Ciprian Dobre, a megyei tanács elnöke a polgármesteri hivatal és a megyei tanács együttműködésére, összefogására hívta fel a figyelmet. Közösen kell tervezni, gondolkodni, mondta, ma a város a peremtelepülésekkel együtt több négyzetkilométert foglal magába – ezen a téren is együtt kell működnie a két intézménynek. Ő is a románok és a magyarok összefogását ösztönözte, hiszen tágabb értelemben véve olyan nagy terveket kell megvalósítani, mint a várost kikerülő út, vagy az autópálya továbbépítése, illetve a peremtelepülések infrastruktúrájának fejlesztése. Nem szabad elfelejteni a gyökereinket, és erre egyformán büszkék kell legyenek románok és magyarok, de a jövőt csak közösen képzelhetjük el – mondta a megyei tanács elnöke.
Claudiu Maior alpolgármester is üdvözölte a jelenlevőket, majd a további programokra hívta fel a figyelmet. A hivatalos megnyitót követően az intézményvezetők kíséretükkel együtt meglátogatták a standokat és elfogyasztották gulyás ebédjüket.
(vajda)
Népújság (Marosvásárhely)

2014. november 14.

Elutasított magyar utcanevek Váradon és Vásárhelyen
Ismét elutasította a nagyváradi önkormányzat az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének magyar nyelvű utcanevek feltüntetését kér beadványát, ezért korábbi bejelentésüknek megfelelően a közigazgatási bíróságon keresnek majd jogorvoslatot az ügyre.
„Már több mint egy hónapja nyújtottuk be az aktualizált névjegyzéket, valamint a vonatkozó jogi hátteret, és arra nemrég elutasító választ kaptunk a polgármesteri hivataltól – tájékoztatta a Krónikát Csomortányi István, a párt megyei szervezetének elnöke. – Még nem jelentettük be, mert nem akartunk kampánytémát kreálni belőle. Ez méltatlan lett volna a törekvésünkhöz.” Ennek szellemében az EMNP politikusa csak az államelnök-választás második fordulóját követen hozza nyilvánosságra a további részleteket.
Kiharcolnák a kétnyelvűsítést
A váradi néppártosok, mint ismeretes, még nyáron szálltak harcba a magyar történelmi utcanevek feltüntetéséért. „Ez olyan jogunk, amelyből egy centit sem lehet engedni, és következetességre van szükség a cél eléréséhez” – magyarázta Csomortányi. A néppárt korábban is megpróbálta kiharcolni a kétnyelvűsítést, ám azt – többnyire a helységnévtáblákra vonatkozó jogszabályra hivatkozva – minden alkalommal hárította a városvezetés.
Az EMNP-vezető szerint azonban a törvények elviekben támogatják a többnyelvű feliratokat, a kisebbségvédelmi keretegyezmény, a Románia által is rektifikált nyelvi charta, valamint a román–magyar alapszerződés egyaránt lehetővé teszi a magyar utcanevek hivatalos feltüntetését. A néppárt Bihar megyei elnöke elmondta: a 793 közterületnévből 600-nak létezik magyar megfelelje, a fennmaradó esetekben tükörfordítást alkalmaztak – így állt össze a névjegyzék.
Vásárhelyen magyarázkodik a városháza
Csütörtökön egyébként a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal gazdasági igazgatójától, Kiss Imolától megtudtuk, nem igaz, hogy az intézmény idei költségvetése nem teszi lehetővé a nyár végén elkezdett utcanévtáblák cseréjének folytatását. Kiss Imola cáfolta kollégája, a táblacserével megbízott Florian Moldovan kijelentését, miszerint a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését idén azért nem lehet folytatni, mert nincs erre elirányzott pénzkeret.
Moldovan egyébként lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy a célirányos közbeszerzési pályázatot csak 2015-ben hirdetik meg, és azt ígérte, jövőben városszerte kicserélik az utcanévtáblákat. Kiss Imola azonban rámutatott: az önkormányzat szeptemberben megszavazta azt a határozatot, mely szerint a testület 2015-re 1,1 millió lejt szavazott meg erre a célra, amiből 50 ezret még idén el lehet költeni.
A városháza gazdasági vezetője időközben Claudiu Maior alpolgármesterrel és Florian Moldovan igazgatóval is egyeztetett, akikkel a táblák elkészítésére vonatkozó versenytárgyalás mielőbbi kiírásáról döntöttek. „Ha nem is a napokban, de jövő héten elindítjuk a közbeszerzési eljárást. Mivel nagyobb összegről van szó, kötelesek vagyunk megpályáztatni a munkálatot, ami ugyan időigényes eljárás, de amint kikerült a nyertes cég, kezdhetjük a táblák megrendelését” – mondta el Kiss Imola.
Szerinte a későn beindult folyamat miatt könnyen megeshet, hogy idén nem sikerül több táblát kicserélni. A nyáron megszületett, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ közötti paktum aláírása óta városszerte mindössze négy utcának magyarosították vissza a nevét. Időközben a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen nevű csoport tagjai nyelvészek és helytörténészek bevonásával átdolgozták a 2007-ben elfogadott utcanévlajstromot, mely számos hibát tartalmazott.
Az önkéntesek a nagyváradi helyzetet szerették volna elkerülni, ahol az RMDSZ által megbízott fordítóiroda számos nevetséges utcanevet „faragott”. Így lett többek között a Strada Banatului magyar megfelelje a Bánat utca, a Sălajuluiból Szalázs, a Sanatoriuluiból Szenátus vagy a Gala Galaction román író nevét visel városrészből Galacticon Gála utca. „Marosvásárhelyen is a fordítások mintegy harmadát korrigálni kellett” – ismerte be lapunknak Horváth-Kovács Ádám, az utcanévtáblák kétnyelvűsítéséért küzd csoport tagja.
Az önkormányzati testület által hét évvel korábban elfogadott fordítások között a Strada Zidarilor például Kőműves utcaként jelent míg, míg az RMDSZ valamikori elnöki hivatalának helyet adó Köcsög utca Kancsóként szerepelt a listán.
Az akciócsoport tagjai – akik a magyar városlakók igényét több ezer aláírással támasztották alá – a közeljövőben ismét megpróbálnak találkozni az önkormányzat tíz RMDSZ-es tagjával. A szeptember 19-én szervezett tárgyaláson mindössze Borbély László, a szövetség országos alelnöke, Peti András alpolgármester és Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos jelent meg.
Szucher Ervin, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

2015. április 20.

Pánikot keltett a kétnyelvű utcanévtáblák miatt beígért bírság
Talán az elindítója által sem remélt felháborodást okozott Valentin Bretfelean sajtónyilatkozata, miszerint tetemes pénzbírság vár azokra a marosvásárhelyi lakókra, akik az írásbeli felszólítás után nem távolítják el házukról a civilek által kihelyezett kétnyelvű utcanévtáblákat. 
A helyi rendőrség vezetője csütörtökön még 30 ezer lejes büntetésről beszélt, de a Marosvásárhelyi Rádió román nyelvű híradójának nyilatkozva már akár 50 ezer lejig terjedő pénzbírságra srófolta az összeget.
Mint arról beszámoltunk, az általa vezetett intézmény néhány héttel ezelőtt öt-ötezer lejjel bírságolta meg a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! nevű civil akciócsoport tagjait, Barabás Miklóst és Benedek Lehelt, akiket március 20-án a szülészeti parkban, a Piaţa Unirii – Egyesülés tér feliratú tábla felszerelése közben „értek tetten”.
A helyi rendőrségnek ez a sokadik akciója, melynek keretében megbírságolja a kétnyelvűséget, illetve a jelképhasználatot szorgalmazó személyeket vagy szervezeteket „törvénytelen reklámanyagok osztogatása vagy kifüggesztése” cím alatt. A marosvásárhelyi bíróság román nemzetiségű bírái eddig az összes esetben eltörölték a pénzbüntetést.
Román támogatásra is lehet számítani
Az egyik érintett, akinek el kellene távolítania háza faláról a kétnyelvű feliratot, épp Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos. Kérdésünkre, hogy megteszi-e, nemmel válaszolt. Emlékeztetni kívánt, hogy alpolgármesterként ő is dolgozott azon a tanácsi határozattervezeten, amely a kétnyelvű táblák kifüggesztését írja elő.
„Sem a prefektúra, sem más nem támadta meg, a határozat jogilag ma is érvényes, a gond az, hogy jóformán nem történt semmiféle előrelépés. Jó volna, ha román oldalról is érkeznének támogató jelzések, határozott lépések” – mondta Dorin Florea városvezető tanácsosa.
Az emberjogvédő civil szervezetek román vezetői részéről maximális a nyitottság. Cătălin Hegheş, az Asociaţia pentru Minţi Pertinente (AMPER) ügyvezetője portálunk megkeresésére kijelentette: a rendőrség hozzáállása egyértelműen túlkapásnak minősül, és a vásárhelyi magyarság megfélemlítésére irányul.
„Ha az illetékesek ragaszkodnának a törvény szigorú betartásához, már számos táblát leszereltettek volna, beleértve azokat is, amelyek az udvarban lévő harapós kutyára figyelmeztetnek. Ráadásul azok, akik magánúton szerelték fel, nem hinném, hogy törvénytelenül jártak volna el, elvégre a városháza mulasztását pótolták” – vélekedett Hegheş.
A civil aktivista szerint a táblaszerelők mellett szól az is, hogy az általuk rendelt feliratok sem színben, sem formában nem különböznek a hivatalosaktól. Amennyiben a dolgok odáig fajulnak, hogy valakinek pereskednie kell majd a házára felszerelt kétnyelvű utcanévtábla miatt, az AMPER jogi támogatást nyújt, biztosította az érintetteket a 2011-ben négy román személy által létrehozott szervezet vezetője.
A PEL Bretfelean lemondását kéri
Szót emelt a jogtiprás ellen a Pro Europa Liga társelnöke, Smaranda Enache is, aki emlékeztetni kívánta a városvezetőket és a fennhatóságuk alá tartozó rendőrfőnököt, hogy Románia elfogadta a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amelynek értelmében a kétnyelvűség alkalmazása már nem csupán fakultatív feladat.
Szerkesztőségünknek nyilatkozva az emberjogvédelmi aktivista azt javasolta Valentin Bretfeleannak, hogy olvassa el a chartát, és ne tegye ki magát és ez által az önkormányzatot is annak a veszélynek, hogy elveszíti az ügyben indítandó strasbourgi pereket.
„Persze a táblák kifüggesztése a polgármesteri hivatal kötelessége lenne, de úgy látszik, hogy a városháza és saját rendőrsége inkább annak meggátolásán fáradozik. A Pro Europa Liga ezennel Bretfelean lemondását kéri, mivel kijelentéseivel, kisebbségellenes gesztusaival már sokadjára mond ellent az európai uniós normáknak és törvényeknek, tettei pedig egyáltalán nem használnak Marosvásárhely megítélésének” – szögezte le Smaranda Enache.
A román alpolgármestert is meglepték?
Megrökönyödéssel fogadta a kilátásba helyezett 30 és 50 ezer lej közötti pénzbírságról szóló rendőrfőnöki nyilatkozatot Zsigmond Barna, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is. A diplomata telefonon kért tájékoztatást Claudiu Maior alpolgármestertől, aki pénteken délelőtt fogadkozott, hogy nem tud az ügyről.
„Megdöbbentő és nagyon rosszul esik, hogy miközben a vásárhelyi önkormányzat a Harmónia Kupára hívja focizni a főkonzulátus csapatát, a rendőrfőnök a magyarságot megalázó és megfélemlítő akciókba kezd. Az uniós joggyakorlat a többnyelvűségről, egymás tiszteletéről szól, semmiként a multikulturalitás büntetéséről” – nyilatkozta Zsigmond Barna. A diplomata hozzátette, a párbeszéd híve, ezért reméli, mielőbb sikerül tisztáznia a vásárhelyi városvezetőkkel a rendkívül kellemetlen helyzetet.
Claudiu Maior alpolgármester megismételte azt, amit a főkonzulnak mondott: pénteken délelőtt még nem tudott a helyi rendőrség buzgólkodásáról, de a későbbiekben magyarázatot kért Bretfeleantól. A parancsnok akcióját értelmetlen túlkapásnak nevezte.
„Utasítottam Valentin Bretfeleant, hogy többé ne avatkozzon bele, és főleg ne nyilatkozzon a magyarság és a kétnyelvűség ügyéről. Tudtára adtam, szó se lehet arról, hogy a helyi rendőrség pénzbírságot szabjon ki azokra, akiknek a házfalán megjelent a kétnyelvű utcanévtábla. A tanács idénre jelentős összeget különített el a kétnyelvű táblák elkészítésére és kihelyezésére. E mellett a civileknek sem tiltjuk meg, hogy tovább szereljék a tábláikat” – fejtette ki Maior.
Az alpolgármester arról is említést tett: megbeszélte a rendőrség igazgatójával, hogy az intézmény ne képviseltesse magát a két táblaszerelő aktivista perén. Amint arról beszámoltunk, Barabás és Benedek Kincses Előd ügyvéd révén a bíróságon támadták meg az állítólagos reklámtábla felszereléséről szóló jegyzőkönyvet, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) pedig bűnügyi feljelentést tett Bretfelean ellen a magyarság megfélemlítése miatt.
A civilek nem bíznak Maiorban
Sem a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! csoport tagjai, sem a mögötte álló Cemo vezetője, Szigeti Enikő nem bízik a Claudiu Maior által vázolt forgatókönyvben, annál is inkább, mivel Valentin Bretfelean fenyegetése már az első huszonnégy órában megtette a hatását.
Barabás Miklós, a csoport vezetője elmondta, a hétvégén számos idős személy, aki korábban táblát rendelt tőlük, most azzal a kéréssel fordult hozzájuk, hogy szereljék le azokat. A pánikkeltés eredményével mi is találkoztunk, a szerkesztőségünkbe a Szebeni-havasok utcából betelefonáló Szlovácsek Félix azt kérdezte, mitévő legyen ebben a helyzetben: vegye, vagy ne vegye le a feliratot? „Nekem nincs annyi pénzem, hogy kifizessem a beharangozott büntetést” – adott hangot aggodalmának a nyugdíjas férfi.
„A megrendelők többsége kisnyugdíjas, idős személy, aki érthető módon megijedt a rendőrfőnök fenyegető szavaitól. Kérésre pedig kénytelenek vagyunk eltávolítani a táblákat” – mondta el Barabás. Úgy vélte, az alpolgármester nyugtatónak szánt szavainak akkor lenne súlya, ha azt írásba foglalná.
„Nem emlékszem, hogy az alpolgármester úr valaha is nyilvánosan felkarolta volna a kétnyelvű utcanévtáblák kérdését, sőt amikor minket fogadott, kimondottan ellenségesen viszonyult az ügyhöz. Ahogy arra sem emlékszem, hogy nekünk megígérte volna, szemet huny a táblázási akciónk fölött. Ellenben azt látom, a helyi rendőrparancsnok fenyegetése megtette a hatását, az emberek rettegnek a tetemes összegű büntetéstől, de a pereskedést sem vállalják. Claudiu Maior nyár óta mindössze négy utcát kétnyelvűsített, mi meg itt állunk továbbra is a fejenkénti öt-ötezer lejes bírsággal” – sorolta aggályait a civil mozgalom vezetője.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

2015. április 20.

Beindult a „táblaleszerelési akció” Vásárhelyen
Claudiu Maior alpolgármester ígérete ellenére tovább folytatódik azon marosvásárhelyi személyek hatósági üldözése, akik ki merészelték tenni saját házuk falára a kétnyelvű utcanévtáblát. A múlt heti szóbeli fenyegetés után a helyi rendőrség bekeményített: írásbeli figyelmeztetést kézbesített ki azoknak, akik eddig nem vették le a táblát. Valentin Bretfelean rendőrfőnök 48 órás haladékot adott, ha el szeretnék kerülni a 30 és 50 ezer lej közötti, horribilis összegű bírságot.
Helyi rendőrök járták hétfő délelőtt Marosvásárhely utcáit, és szóban, majd írásban figyelmeztették azokat a lakókat, akik az elmúlt időszakban kétnyelvű utcanévtáblát helyeztek ki házaikra, kerítéseikre.
Az április elsejei dátummal ellátott felszólításban 48 órás haladékot adtak a törvénytelennek ítélt „reklámtábla” eltávolítására. Noha Marosvásárhelyen számos, házilag készült egynyelvű utcanévtábla is kikerült az épületek homlokzatára, lapértesüléseink szerint a rend őrei kizárólag a kétnyelvű utcanévtáblás házakat keresték fel.
A tetemes, 30 és 50 ezer lej közötti pénzbírság számos idős személyben pánikot keltett. A Szabadság, illetve a Szebeni-havasok utcában akadt olyan is, aki maga szerelte le a táblát, más segítséget hívott. A legtöbben viszont remélik, hogy a városvezetés jobb belátásra tér, vagy ha nem, per esetén a bíróság nekik ad majd igazat.
Ennyit ért Claudiu Maior szava?
Amint beszámoltunk róla, Claudiu Maior alpolgármester a hétvégén még értelmetlen túlkapásnak minősítette Valentin Bretfelean helyi rendőrfőnök akcióját.
„Utasítottam, hogy többé ne avatkozzon bele, és főleg ne nyilatkozzon a magyarság és a kétnyelvűség ügyéről. Tudtára adtam, szó se lehet arról, hogy a helyi rendőrség pénzbírságot szabjon ki azokra, akiknek a házfalán megjelent a kétnyelvű utcanévtábla. A tanács idénre jelentős összeget különített el a kétnyelvű táblák elkészítésére és kihelyezésére. Emellett a civileknek sem tiltjuk meg, hogy tovább szereljék a tábláikat” – mondta el Maior.
Az alpolgármester arról is említést tett, megbeszélte a helyi rendőrség igazgatójával, hogy az intézménye ne képviseltesse magát a megbírságolt két táblaszerelő önkéntes aktivista perén.
Barabás Miklós, a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! nevű civil akciócsoport – táblaszerelés miatt ötezer lejre büntetett – tagja, illetve Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) elnöke már hétvégén kifejtették, hogy nem hisznek Claudiu Maior ígéretében.
A megbírságolt civileket képviselő Kincses Előd is szkeptikusnak mutatkozott. „Olvasva Maiornak a nyilatkozatát, és látva, mi a helyzet, az a magyar közmondás jutott eszembe, hogy a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Vagy netán Valentin Bretfelean az, aki megengedi magának, hogy semmibe vegye felettese utasítását, az alkotmányt, a helyi tanácsi határozatot, a közigazgatási törvényt és a Románia által aláírt nemzetközi egyezményeket?!” – tette fel a költői kérdést Kincses.
Az ügyvéd fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a felszólításokat átadó személyek azt mondták, a polgármesteri hivatal képviseletében járnak el.
A Krónika által megkeresett Valentin Bretfelean tagadta, hogy bármiféle „visszavonulási parancsot” kapott volna Maiortól vagy mástól. „Egyetlen felettesemtől sem kaptam efféle utasítást – nyomatékosította az önkormányzathoz tartozó helyi rendőrség igazgatója. – Alkalmazottaink senkit nem bírságoltak, pedig megtehették volna. Úgy láttuk helyesnek, hogy felszólítjuk az érintetteket: a büntetés elkerülése véget 48 órán belül távolítsák el a törvénytelenül kihelyezett táblákat”.
Kérdésünkre, hogy miért tartja a kétnyelvű utcanévtáblákat törvénytelen reklámtábláknak, Bretfelean megismételte azt, amit korábban is elmondott. „Ezek a táblák törvénytelenek, hisz maga az utcanevek lefordítása is törvénybe ütköző cselekedet. Az építkezési szabályok sehol a világon nem teszik lehetővé a táblák engedély nélküli kifüggesztését” – jelentette ki.
A rendőrfőnök a múlt héten még arról is beszélt, hogy amennyiben nem fékezik meg a táblázási akciót, „Marosvásárhely olyan lesz, mint egy kínai falu”.
Nem mindenki „rezelt be”
Egy rendőr a Cukorgyár utca 6. szám alatt lakó Simén Évához is bekopogott, de miután a 84 éves asszony tudtára adta, hogy esze ágában sincs leszereltetni a táblát, távozott. „Tavaly óta ott van a felirat, eddig nem zavart senkit. Már csak a kilenc évvel ezelőtt elhunyt férjemre való tekintettel sem távolítom el. Talán most is élne, ha a mentőautó ebbe az utcába érkezik, és nem a másik Cukorgyár utcába” – mondta el lapunknak az idős hölgy.
Marosvásárhelyen elméletileg ugyan nincs két Cukorgyár utca, gyakorlatilag viszont igen: hat vasúti sínpár, és egy-egy kőkerítés választja el az azonos nevet viselő, teljesen különálló városrészt. Egyik zsákutcából a másikba csak több mint kétkilométeres kerülővel lehet eljutni. „Nem ijedek meg a helyi rendőrség fenyegetőzésétől, hisz megéltem már ennél különbet is. Apámat a kommunisták kuláknak nyilvánították, négy évig börtönbe vetették, mi pedig viseltük a következményeket” – mondta Simén Éva.
Nem áll szándékában meghátrálni Hajdu Emmának sem, akinél a Bőség utca 27. szám alatt hiába csengetett hétfő délelőtt egy rendőr és két civil, az asszony nem nyitott ajtót. „A táblát két hónappal ezelőtt a fiam rendelte, én meg örömmel szereltettem fel. Nagyon szomorú, ha a helyi rendőrségnek az a legfontosabb dolga, hogy leszereltesse a kétnyelvű feliratokat” – háborgott a nagypiac mögött lakó hölgy. Egyébként a megfélemlítési akció dacára, az „ellenállók” mellé újabb táblarendelők csatlakoztak.
Ingyenes jogi támasz
A hétfői akció nyomán mind Kincses Előd ügyvéd, mind az RMDSZ megyei szervezete ingyenes jogi segítséget ajánlott mindazok számára, akik nem hátráltak meg a helyi rendőrség megfélemlítési akciója miatt, és vállalják a pereskedést.
Kincses mindenkinek azt tanácsolta, ne szereltesse le a kétnyelvű tábláját. „Ahogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szintén harmincezer lejes zászlóperét megnyertük, a táblapereket is meg tudjuk nyerni” – biztatta az érintetteket a jogász. Hozzáfűzte, reméli, hogy az ügyészség is végzi majd a dolgát, és a magyarság megfélemlítése miatt vád alá helyezi a rendőrfőnököt.
Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke is arra buzdítja a vásárhelyi magyarokat, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni. „Ha a városháza és rendőrsége elkezdi a boszorkányüldözést, az RMDSZ felvállalja a jogi képviseletet” – mondta lapunknak.
A szövetség megyei elnöke úgy véli, a kétnyelvű utcanévtáblák ügye annyira akut probléma Marosvásárhelyen, hogy a kérdés orvoslására többé nem szabad várni. Hozzátette: a helyi tanács másodjára foglalta bele a táblák elkészítését a költségvetésbe, így éppen ideje lenne érvényt szerezni a döntésnek.
Szucher Ervin 
Krónika (Kolozsvár)

2015. április 20.

Tetemes bírsággal fenyegeti a marosvásárhelyi rendőrség a kétnyelvű utcanévtáblás házak tulajdonosait
 A marosvásárhelyi önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrség tagjai hétfőn becsengettek azokba a házakba, amelyekre korábban önkéntesek kétnyelvű utcanévtáblát tettek ki, és tetemes bírságot helyeztek kilátásba, ha a háztulajdonosok nem távolítják el az utcanévtáblákat.
Simény Éva, az egyik felkeresett háztulajdonos az MTI-nek elmondta, a rendőr szóban szólította fel a tábla eltávolítására. Amikor közölte, hogy ragaszkodik a házára kitett táblához, a rendőr távozott, és felszólítást hagyott a postaládájában.
A felszólításban arra figyelmeztetik a háztulajdonost, hogy a háztulajdonosok kihágást követnek el, ha hozzájárulnak ahhoz, hogy építési engedély nélkül reklámokat helyezzenek el az ingatlanaikon, és 30 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírsággal büntethetők. A felszólítás 48 órás haladékot ad a kétnyelvű utcanévtáblák eltávolítására. A 84 éves nyugdíjas asszony az MTI-nek elmondta, lehet, hogy férje ma is élne, ha évekkel ezelőtt kint lett volna a házukon az utcanévtábla. Akkor ugyanis a mentő – a címet keresve – késve érkezett ki hozzájuk. Hozzátette, ügyvéddel tanácskozik arról, hogy miként járjon el a felszólítás után, hiszen a bírság a 2-3 évi főkönyvelői nyugdíjával egyenértékű.
A Krónika napilap hétfői számában több marosvásárhelyi civil szervezet képviselői is felháborítónak tartották a kétnyelvű utcanévtáblák elleni hatósági fellépést. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke Valentin Bretfelean rendőrparancsnok felmentését követelte.
Claudiu Maior, Marosvásárhely alpolgármestere a lapnak elmondta, utasította a rendőrparancsnokot, hogy többé ne avatkozzon bele, és főleg ne nyilatkozzon a magyarság és a kétnyelvűség ügyéről. „Tudtára adtam, szó se lehet arról, hogy a helyi rendőrség pénzbírságot szabjon ki azokra, akiknek a házfalán megjelent a kétnyelvű utcanévtábla. A tanács idénre jelentős összeget különített el a kétnyelvű táblák elkészítésére és kihelyezésére. Emellett a civileknek sem tiltjuk meg, hogy tovább szereljék a tábláikat” – fejtette ki a Krónikának Claudiu Maior.
Romániában az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. A városban az 1990-es – kivándorlási hullámot eredményező – etnikai konfliktusok után került kisebbségbe a magyarság, mely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki. A város élére 2000-ben került először szabadon választott román polgármester az azóta háromszor újraválasztott Dorin Florea személyében.
erdon.ro

2015. április 21.

Éleződik a kétnyelvű utcanévtáblák miatti konfliktus
Valentin Bretfelean nem tágít!
Miután március 20-án a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) két önkéntesét, Barabás Miklóst és Benedek Lehelt az Egyesülés téren kétnyelvű utcanévtábla kihelyezéséért a helyi rendőrség fejenként ötezer lejre bírságolta meg, több olyan ház tulajdonosát is felszólították, ahova korábban kitették a táblákat, hogy távolítsák el azokat.
A felszólításban arra figyelmeztetik a háztulajdonosokat, hogy kihágást követnek el, ha hozzájárulnak ahhoz, hogy engedély nélkül reklámokat helyezzenek el az ingatlanaikon, és 30 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírsággal büntethetők. A felszólítás 48 órai haladékot ad az utcanévtáblák eltávolítására. Tegnap több ilyen házba is becsengettek a helyi rendőrök, ahol az érintetteknek átadták a felszólítást. Amint korábban említettük, Kincses Előd ügyvéd felvállalta a civil szervezet képviselőinek a védelmét, megóvták a kiállított kihágási jegyzőkönyveket és feljelentették a helyi rendőrség vezetőjét hivatali hatalommal való visszaélés miatt, ugyanakkor panaszt nyújtottak be a Diszkriminációellenes Tanácsnál is, mivel a magyar nyelv használata elleni intézkedés történt.
A magyar utcanévtáblák kihelyezése érdekében több civil szervezet is szót emelt, Claudiu Maior alpolgármester is azt nyilatkozta a Krónikának, hogy arra utasította a rendőrparancsnokot, többé ne avatkozzon bele és ne nyilatkozzon a magyarság és a kétnyelvűség ügyéről. "Tudtára adtam, szó sem lehet arról, hogy a helyi rendőrség pénzbírságot szabjon ki azokra, akiknek a házán ott a kétnyelvű utcanévtábla. A tanács idénre jelentős összeget különített el a kétnyelvű táblák elkészítésére és kihelyezésére. Emellett a »civileknek« sem tiltjuk meg, hogy tovább szereljék a tábláikat" – mondta Claudiu Maior, aki hétfőn lapunknak is megerősítette, hogy kitart álláspontja mellett.
Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője megkereste lapunkat, és kifejtette, senkit nem bírságoltak meg, csupán felszólításokat kézbesítettek, amelyekben arra kérik a háztulajdonosokat, hogy a törvénynek nem megfelelő táblákat távolítsák el. Bretfelean szerint a 185/2012-es, utcai hirdetésekre, reklámozásra vonatkozó törvény alapján az utcanévtáblákat kizárólag a polgármesteri hivatal helyezheti ki, nem "civil szervezet, vagy magánszemélyek". Valentin Bretfelean szerint nem a kétnyelvűség a jogsértő, hanem az, hogy a civil szervezet által kihelyezett táblák nem felelnek meg a szabványnak. A helyi rendőrség vezetője hangsúlyozta, hogy "a pert megnyerték és ennek alapján intézkednek". (Sz.m.: Kincses Előd korábban kijelentette, hogy "semmilyen jogalapja nincs a kihágási jegyzőkönyvnek, hiszen az utcanévjelölő tábla nem reklám-pannóra kifüggeszthető reklámanyag, ahogyan a marosvásárhelyi helyi rendőrség minősíti, ahogyan a székely zászló esetében is tette".) Akinek nincs lehetősége arra, hogy "saját kezűleg" eltávolítsa, a polgármesteri hivatal fizetség ellenében megteszi. Kincses Előd hétfőn kijelentette, hogy ha a helyi rendőrség kiállítja a büntető jegyzőkönyveket, ezeket feltétlenül meg kell támadni a marosvásárhelyi bíróságon, az érintetteknek pedig ingyen elvállalja a jogi képviseletét.
(vajda)
Népújság (Marosvásárhely)

2015. április 22.

Bretfelean: Nem a kétnyelvű utcanévtáblákkal, a törvényességgel van problémám!
A helyi rendőrség volt az első, amely két nyelven függesztette ki az intézmény nevét. Egyetért azzal, hogy jogosak a étnyelvű utcanévtáblák, de csak törvényes keretek között – jelentette ki a tegnapi sajtótájékoztatón BretfeleanValentin, a helyi rendőrség igazgatója arra az újságírói felvetésre, hogy nevetséges 25 évvel a rendszerváltás után a kétnyelvű feliratokkal hadakozni.
A helyi rendőrség vezetője azért tartott sajtótájékoztatót, mert szerinte a sajtó, főleg a magyar sajtó félretájékoztatja a vásárhelyieket a (nem megfelelő) kétnyelvű utcanévtáblák ügyében, sőt még az alpolgármester ebben az ügyben tett nyilatkozatát is megpróbálták elferdíteni. Azt mondta, nem a kétnyelvű feliratokkal van problémája, hanem azzal, hogy nem a törvényes előírásoknak megfelelően kerültek az épületekre. Mert közterületeken csak olyan utca-névtáblákat lehet kifüggeszteni, amelyeket a helyi önkormányzat készíttetett, a CEMO nem a helyhatóság, nincs joga utcanévtáblákat kihelyezni.
Elmondta, hogy a polgármesteri hivatal a tavaly év végén elkezdte a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztését, már négy helyre ki is tették – Cuza Voda, Dózsa György, Kinizsi Pál és Corvin Mátyás –, de saját kezdeményezésre egyetlen természetes vagy jogi személy sem teheti meg, a törvényes előírások, illetve a helyi tanács határozatainak betartását mellőzve.
Claudiu Maior alpolgármester nyilatkozatára, hogy senkit sem fognak megbüntetni, kijelentette: a helyi rendőrség nem büntetni akar, ezt bizonyítja, hogy nem büntették meg – bár megtehették volna – azokat, akiknek a házára kitették a kétnyelvű utcanévtáblát, hanem felszólították: 48 órán belül vegyék le. Ennél megértőbbek nem is lehettek volna, tette hozzá. Anakronikus helyzetnek nevezte, hogy olyan esettel is találkoztak, amikor egy olyan épületben, ahol több tulajdonos él, csupán egyetlen lakótól kértek engedélyt az utcanévtábla kihelyezésére.
Állítása szerint a szabálytalan utcanévtáblákat kihelyező személyek a polgármesteri hivatal alkalmazottainak adták ki magukat, ami bűncselekménynek számít. Ezeket tisztázandó tartott sajtótájékoztatót.
Provokációnak nevezte a március 20-i esetet, hogy egyesek éppen akkor tették ki a kétnyelvű utcanévtáblákat, amikor a Bernády Házban a volt államfő, Emil Constantinescu jelenlétében emlékeztek Marosvásárhely fekete márciusára, a Kultúrpalotában pedig éppen a megbékélésről tartottak szimpóziumot.
Végül kijelentette: bár a sajtó egy része és bizonyos közszereplők is megpróbálnak nyomást gyakorolni rá, hogy nem tartja be a törvényeket, nem hagyja magát megfélemlíteni.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

2015. április 22.

Cemo: indulhat a gerillaakció!
Gerilla aktivista csoportként folytatja működését a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) keretében működő Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! nevű akciócsoport – jelentette be Barabás Miklós, a csapat szóvivője.
Nem tántorítják el a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtábla-szerelőket Valentin Bretfelean rendőrfőnök fenyegetőzései; a csoport tagjai úgy döntöttek, hogy új formában, gerillaakciókkal folytatják tevékenységüket. Barabás Miklós szerint az anonim mód lehetővé teszi majd a keményebb, konfrontatívabb, a hatóságok visszaéléseit leleplező, érdekérvényesítő eszközök használatát.
„Eszközeink jellege nem zárja ki majd akcióink etikusságát, hiszen a célunk nemes és jogos: kétnyelvű utcanévtáblákat szeretnénk Marosvásárhelyen, abban a városban, ahol a legnagyobb romániai magyar közösség él” – olvasható a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben. Kérdésünkre, hogy ezek mennyire fognak hasonlítani a felvidéki akciókra, ahol bátor civilek dacolnak a kisebbségi jogokat semmibe vevő nacionalista szlovák hatóságokkal, Barabás nem óhajtott részleteket elárulni. Mint mondta, ahogy nem árulják el a csapat tagjainak a nevét, úgy arról sem tájékoztathatnak, miként tevékenykednek. „Egy biztos: nem hátrálunk meg. Akcióink törvényes eszközökre épülnek majd. Az anonimitásra, a hatósági megtorlások miatt, az erőteljesebb nyomásgyakorlás elérése végett van szükség. Nem szeretnénk, ha csoportunk kapacitását, a folyamatos rendőrségi zaklatás és a tetemes büntetések bírósági úton való megfellebbezése emésztené fel” – nyilatkozta Barabás Miklós.
Szerinte az ügy megoldásában a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! nevű akciócsoport sem a városvezetésre, sem az RMDSZ-re nem számíthat. „A polgármestertől ötször kértünk kihallgatást, egyszer sem volt hajlandó szóba állni velünk. Helyettese, Claudiu Maior elmondta, hogy örüljünk annak a négy táblának, ami a tavaly ősszel kikerült a városba. Amúgy tudtunkra adta, nem támogatja a feliratok kétnyelvűsítését. Amikor meg az egyik RMDSZ-es tanácsost arról kérdeztük, miért nem dolgozik az ügyön, azt válaszolta, hogy ez nem az ő feladata” – jelentette ki a Cemo-aktivista.
Barabás Miklós ugyanakkor elhárította Valentin Bretfelean egy nappal korábban elhangzott vádjait, miszerint a kétnyelvű táblák szerelésével a civilek etnikai konfliktust próbálnak gerjeszteni. Hangsúlyozta: ezt éppen Bretfelean szeretné kirobbantani a vásárhelyi magyarság folyamatos sértegetésével és megalázásával.
Szucher Ervin 
Székelyhon.ro

2015. április 23.

„Csalódott” Maior Barabás kijelentései miatt
Megalapozatlannak és valótlannak nevezi Claudiu Maior, Marosvásárhely alpolgármestere Barabás Miklósnak, a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! akciócsoport szóvivőjének a Vásárhelyi Hírlap csütörtöki számában és a Székelyhonon megjelent állításait.
Az elöljáró a replika jogán szerkesztőségünkbe küldött állásfoglalásában kifejti: „meglepetéssel” szerzett tudomást Barabás állításairól, „s mélységesen csalódott” amiatt, hogy a szóvivő „ ilyen tisztességtelen módon számolt be a párbeszédünkről, amelyet én építő jellegűként értékeltem”.
Maior beszámolója szerint Barabás Miklóssal való beszélgetés során ő alpolgármesterként és önkormányzati képviselőként garantálta, hogy a helyi költségvetésben lesz pénz elkülönítve a kétnyelvű utcanévtáblákra. „S ez így is történt” – teszi hozzá állásfoglalásában az alpolgármester. „Barabás Miklóssal együtt dolgoztuk ki azt a helyi határozattervezetet, amelyik a kétnyelvű utcanévtáblák beszerzéséről szólt. Beszélgetéseink során Barabás Miklós soha nem rótta fel, hogy a beszélgetés témája iránt tanúsított hozzáállásom nem tisztességes. Szeretném emlékeztetni a marosvásárhelyieket, hogy én voltam a kettő közül az egyik román önkormányzati képviselő, aki évekkel ezelőtt megszavaztam, hogy a Călărașilor utcát újra Kossuth Lajos utcának hívják, mert ezt természetesnek tartottam. A város lakói jól tudják, hogy amikor a lakónegyedekben terepszemlét tartok, akkor mindenkihez igyekszem a saját anyanyelvén szólni. Nem tudom, hogy miért állítja, hogy ilyen provokáló mondatokat mondtam volna. A város lakóira bízom, hogy eldöntsék, hogy mindaz, amit Barabás úr állított rólam, igaz vagy sem” – fogalmazott Maior.
A Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! akciócsoport szóvivője szerdán jelentette be, hogygerillaakciókkal folytatják az utcanévtáblák kétnyelvűsítési folyamatát. A sajtótájékoztatón Barabás a Maiorral való találkozóról úgy fogalmazott, hogy az alpolgármester „elmondta, hogy örüljünk annak a négy táblának, ami a tavaly ősszel kikerült a városba. Amúgy tudtunkra adta, nem támogatja a feliratok kétnyelvűsítését.”
Simon Virág 
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2015. április 28.

Hamis játék Marosvásárhelyen?
Elindította a marosvásárhelyi városháza a kétnyelvű táblák elkészítésére és felszerelésére vonatkozó közbeszerzési folyamatot – közölte hétfőn Claudiu Maior alpolgármester. Eközben Valentin Bretfelean rendőrfőnök lapunknak elmondta: a magyar pártok felszólítása és a civil tiltakozás ellenére sem mond le tisztségéről. A városvezetés egyébként vasárnap este Havasi Balázs koncertjén bejelentette, hogy várbeli sétányt nevez el a zongoraművészről. Többen kampányfogásként és figyelemelterelésként értékelik a gesztust.
Elindította a marosvásárhelyi városháza a kétnyelvű táblák elkészítésére és felszerelésére vonatkozó közbeszerzési folyamatot – közölte hétfőn lapunkkal Claudiu Maior alpolgármester. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy szerencsés esetben a nyertes cég 45 nap elteltével elkezdheti a munkálatokat. A civilek által kifüggesztett kétnyelvű táblákról szólva kifejtette: ezeket ezentúl is fel lehet szerelni, de csak az építkezési engedély kiváltása után.
Nem távozik Bretfelean
A magyar politikai pártok felszólítása és a civil tiltakozás ellenére Valentin Bretfelean nem mond le tisztségéről – ezt maga a rendőrfőnök jelentette ki hétfőn lapunknak. A helyi rendőrség vezetője hangsúlyozni kívánta, hogy nem érzi hibásnak magát, és úgy vélte, ha az önkormányzat menesztené is igazgatói székéből, meggyőződése, hogy a bíróság visszahelyezné tisztségébe.
„Miért vagyok hibás? Mert a rendőrség tette a kötelességét? A dolgok kezdenek elfajulni; a magyarság belharca oda vezetett, hogy engem démonizálnak, és a lakosság egy részét ellenem hangolják. Azt hazudják, hogy közöm lett volna a Szekuritátéhoz vagy menesztettek a SRI-ből, miközben 2008-ban én kértem az előrehozott nyugdíjazásomat.
Azt mondják, hogy miattam nem tüntethetnek a városháza előtt, miközben visszaléptem az engedélyeztetési bizottságból. Azzal vádolnak, hogy harminctól ötvenezer lejig terjedő büntetéseket szabtam ki, holott csak arra szólítottam fel az érintetteket, hogy járjanak el törvényesen. Azt állítják, hogy megbírságoltam azokat, akik Skócia függetlensége mellett tüntettek. Ebből semmi nem igaz” – jelentette ki a Krónikának Valentin Bretfelean, aki elmondása szerint rágalmazás miatt bűnügyi feljelentést készül tenni Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei elnöke ellen, aki egyben az alakulat jelöltje is a májusi előválasztásokon.
RMDSZ-es bojkott
Az EMNP egyébként, mely a polgármesteri hivatal helyszínmódosítása miatt elhalasztotta a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében mára meghirdetett utcai tüntetését, nem mond le a tiltakozó akcióról. Az RMDSZ ugyan nem csatlakozik az MPP által is támogatott tiltakozáshoz, de a polgármester tudtára kívánja adni a kétnyelvű táblákkal kapcsolatos nemtetszését.
„Mindaddig, amíg nem oldódik meg a kétnyelvű utcanévtáblák ügye, mi, az RMDSZ tanácsosai bojkottáljuk a testület üléseit. Ott leszünk, de nem szavazunk” – szögezte le Peti András alpolgármester. Mivel az önkormányzatban a magyar tanácsosok kisebbségben vannak, szavazatuk csak a kétharmados többséget igénylő sarkalatos döntések esetében nélkülözhetetlen.
Zenés kampányfogás?
A marosvásárhelyi magyarság körében egyébként vegyes érzelmeket váltott ki Claudiu Maior alpolgármesternek Havasi Balázs vasárnap esti zongorahangversenye közben tett bejelentése, miszerint a megújuló várudvarban sétányt neveznek el a világhírű fiatal művészről. Az elöljáró a táblát is bemutatta, amelyen már nem is sétány, hanem egyenesen utca szerepelt.
A szervezők hétfő délben meg is mutatták Havasinak – akinek amúgy semmi köze Vásárhelyhez –, hogy mit keresztelnének el róla. Egyesek méltányolták az ingyenes koncert házigazdájaként színpadra lépő alpolgármester nem mindennapi bejelentését, mások egyszerű kampányfogásnak minősítették azt. Volt, aki viccnek vélte Maior gesztusát, mások a magyarság kigúnyolásaként értékelték.
Egy biztos: a tapsvihart kiváltó bejelentés és a tábla átadása a zsúfolásig megtelt Kultúrpalotában játszó negyvenéves zongoraművészt és zeneszerzőt is meglepte. Mint mondta, ilyen még nem fordult elő vele pályafutása alatt. Havasi Balázs hétfő délben Ioan Chiorean szervező és konferanszié társaságában a vár megújuló udvarán sétált, ahol vendéglátója megmutatta, melyik sétány fogja majd a nevét viselni.
Claudiu Maior érdeklődésünkre a koncert után tisztázni kívánta, hogy a színpadon nem tréfált, a zongoraművészről a megszépült várudvar egyik sétányát kívánják elnevezni. „Félreértés történt, szó sem lehet arról, hogy élő személyről utcát nevezzünk el, ezt tiltja a jóérzés. Gyalogos sétány viszont viselheti Havasi Balázs nevét. És nemcsak róla, hanem más személyiségekről is el fogunk keresztelni várbeli sétányokat. Fele-fele arányban, ha lesz tíz román, akkor lesz tíz magyar is” – nyilatkozta lapunknak Maior.
Az elöljáró szerint tévedett az, aki a közönségnek is bemutatott táblára a sétány helyett az utca szót írta. Felvetésünkre, hogy a közönség egy része kampányrendezvényként fogta fel Havasi Balázs ingyenkoncertjét, az alpolgármester elmosolyodott. Mint mondta, amíg a városnak van egy ismert polgármestere, esze ágában sincs megpályázni a székét. „Ha Dorin Florea azt mondja, hogy nekem kell indulnom, akkor indulok” – látta be.
Peti ismét kimaradt
Bár a nevét a színpadon kiejtették, a szervezők ezúttal is mellőzték a forgatókönyvből Peti Andrást magyar alpolgármestert. Az RMDSZ-es politikus a páholyból nézhette végig, amint demokrata-liberális kollégája kitünteti a vendégművészt és átadja az utcanévtáblát.
„Nincs mit tennem, nem vettek be a szervezőcsapatba. Sajnos, a polgármester csak az egyik helyettesét szokta felruházni feladatkörökkel, és az nem én vagyok” – mondta el lapunknak Peti. Arra, hogy akár ki is kérhette volna magának, úgy vélekedett, egy ilyen rangos eseményt, melyen egy világhírű művész lépett fel, emellett pedig egy beteg gyermeken is segítettek és egy fiatal tehetség is bemutatkozott, nem szabad politikai botránnyal beárnyékolni. „Inkább méltóságteljesen vettünk részt az eseményen” – szögezte le.
Kollégája, az RMDSZ részéről a polgármesteri székre pályázó Soós Zoltán kritikusabban tekint a történtekre. Szerinte felháborító, hogy Peti nem köszöntötte a színpadon Havasit. „Én például azért nem vettem részt a koncerten, bár kaptam meghívót, mert kirakatrendezvény volt, amellyel a szervezők el szeretnék terelni a figyelmet a város valós problémáiról” – mondta Soós a kétnyelvű utcanévtáblák körüli botrányra utalva.
Az RMDSZ ellenzéke is „fogott” az ügyön. Jakab István, a néppárt helyi elnöke Facebook-oldalán azt veti Peti András szemére, hogy miközben Maior a színpadon volt, ő a díszpáholyban elbújva tapsolt és mosolygott. Szerinte mindkettőjüknek Havasi mellett lett volna a helye, főleg Petinek. „Nem gondolod, hogy csúfot űztek belőlünk? Maga a koncert óriási siker, de ez a művész érdeme, aki tette a dolgát. Nem éreztem volna magam ennyire megalázva, ha te is teszed a dolgod” – írja közösségi oldalán Jakab.
A sétánykeresztelőt egyébként Peti András nem tartja szerencsés ötletnek. Úgy vélte, ha már Munkácsy Mihály festményei ihlették meg a zongoraművészt, és előadásának címe az Ecset és zongora lett, inkább a híres festő nevét kellene visszaadni a jelenlegi Fenyő (Bradului) utcának
Szucher Ervin 
Krónika (Kolozsvár)

2015. április 29.

Kérdőre vonták a civilek Soós Zoltánt
Durvulni kezd a marosvásárhelyi előválasztási kampány. A független Barabás Miklós mögött álló civilek egy kérdőre vonó nyílt levelet fogalmaztak meg Soós Zoltán, RMDSZ-es jelöltnek, amelyben az utcanévtáblák ügyében többek között hazugsággal vádolják a városi tanácsost.
A marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák közbeszerzése nem most, mint ahogy az RMDSZ-frakció tagjai mondták, hanem fél évvel ezelőtt indult; az RMDSZ-es tanácsosok érdeklődésének hiánya és a politikai háttértárgyalások elmaradása miatt, a városháza munkatársai viszont leállították – mindezt a Barabás Miklós kampányát támogató Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! nevű csoport tagjai állítják. Szerintük a kétnyelvű utcanévtáblák ügye el sem indult volna és nem is tartana jelenleg ott, ahol tart, ha az RMDSZ városi tanácsosai – akik között található Soós Zoltán is – számára fontosak lennének a magyar közösség anyanyelvhasználati jogai.
 „Folyamatosan azt nyilatkozza a médiában, hogy a kétnyelvű utcanévtábla ügy megoldódott és elindult a közbeszerzés. Ezt a hamis félinformációt már a tavaly óta ismerjük, ezzel ámította a város magyar közösségét kollégája, Peti András, Claudiu Maior, most pedig ön, aki úgy döntött, hogy a város polgármesteri székét szeretné megszerezni, és tovább hazudik a város magyar lakosságának” – olvasható a Soóst vádoló nyílt levélben.
A magát gerillacsoportnak nevező civil társulás az RMDSZ-es képviselők által meghirdetett tanácsi bojkottot is elfogadhatatlan tartja. „Egy magát erősnek tartó, politikai színtéren is jelen levő érdekvédelmi szervezetnek nincs más eszköze a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében, csak a bojkott? Nem az RMDSZ-frakció a legnagyobb politikai csoport a városi tanácsban? Nincs magyar alpolgármester? Önök még nem is ültek le eddig tárgyalni a román féllel, ezt Claudiu Maior alpolgármester jelezte nekünk a megbeszéléseinken” – vetik a szövetség önkormányzati képviselőjének és egyben polgármesterjelöltjének a szemére. „Miért állítja azt, hogy minden jogi akadály elhárult a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében, és létezik törvényes keret. Mégis amikor kollégája, Peti András 2012 októberében a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében benyújtott egy tanácsi határozat-tervezetetet, azt elég határozottan elutasította a városi tanács. Ön is ott volt, nem emlékszik?” – vonják kérdőre a civilek Soós Zoltánt.
A Barabás mögött álló csoport tagjai szerint Soósnak 2014 novembere óta számtalan esetben esélye lett volna foglalkozni a táblák ügyével, azonban egyetlen egyszer sem tette. „Hol volt ön eddig, hiszen karrierpolitikusként már hosszú évek óta az RMDSZ támogatását élvezi, a Megyei Múzeum vezetőjeként,  RMDSZ-es tanácsosként miért nem tette soha szóvá a kétnyelvű utcanévtáblák hiányát? Most miért vált ennyire sürgetővé?” – szögezik neki a kérdést. A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) keretében működő csoport ugyanakkor felkéri Soóst és kollégáit, hogy „hagyják végre abba a hamis politikai nyilatkozattételeket és a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése érdekében tegyenek konkrét lépéseket – amelyeket az elmúlt tizenhárom évben nem voltak hajlandók meglépni”. 
A nyílt levél címzettje sajnálatosnak tartja, hogy egy csoportosulás – mellyel az utcanévtáblák ügyében az RMDSZ együttműködött – ilyen szintre képes süllyeszteni az előválasztási kampányt. Soós Zoltán szerint éppen a levélírók azok, akik félretájékoztatnak, amikor azt állítják, hogy a közbeszerzési folyamat nem a héten, hanem már a tavaly ősszel indult be. Fél évvel ezelőtt csak a feladatfüzet összeállítása szerepelt a városháza napirendjén, emlékeztetett az RMDSZ helyi tanácsosa. Soós azt is tisztázni kívánta, hogy a frakcióban mindenkinek megvan a maga területe, amivel foglalkozik. „Az enyém az épített örökség védelme. És különben is, nem egy tanácsos és még kevésbé egy magát jelöltetni szándékozó politikus feladata az önkormányzati határozatok végrehajtása” – fejtette ki Soós Zoltán. A múzeumigazgató emlékeztetett, hogy az általa vezetett intézményben minden felirat többnyelvű. Az RMDSZ politikusa nem kíván hasonlóképpen válaszolni a levélíróknak, de reméli, hogy a függetlenként induló Barabás Miklós elhatárolódik az őt támogató gerillacsoport övön aluli ütéses lejárató akciójától.
A Soós Zoltánra mért civil csapás a harmadik jelöltnek, Portik Vilmosnak is fájt. „Én abban bíztam, hogy programokat fogunk versenyeztetni, és nem ilyen hangnemű támadásokat indítani” – nyilatkozta szerkesztőségünknek a néppárti vezető. A történtek ellenére Portik továbbra is bízik abban, hogy nem ez a típusú hangvétel lesz a történelemtanár Barabás Miklós kampányára jellemző.
Megkeresésünkre a bolyais pedagógus kifejtette: ez nem volt övön aluli ütés, a mögötte álló civilek mindössze néven nevezték a dolgokat. „Folyamatosan az van, hogy az RMDSZ politikusai, akik nem tettek szinte semmit a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében, próbálják tisztára mosni magukat” – jelentette ki Barabás, akit két héttel ezelőtt, egy társával együtt, a helyi rendőrség éppen táblaszerelés miatt bírságolt öt-ötezer lejjel.
Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke szerdán ugyanakkor már annak a lehetőségéről beszélt, hogy a május végére tervezett előválasztást elhalasztják.
Szucher Ervin 
Székelyhon.ro

2015. május 22.

Csillagok, csillagok, tovább ragyogjatok!
Hálásak lehetünk mi, marosvásárhelyiek, hogy bővelkedünk magyar vonatkozású rendezvényekben, kiváltképpen ilyenkor, a városnapok alkalmával. Azért is hálásak lehetünk, hogy vannak lelkes emberek, civil szervezetek, akik/amelyek felvállalják kulturális események szervezését és lebonyolítását, hiszen be kell vallanunk, nem kis munkát, szervezőkészséget, türelmet és hozzáértést igényel egy délutánt vagy estét betöltő színvonalas műsor összeállítása.
Nem mintha a nyilvánosságra tartozna, de kedden este fárasztó munkanap, majd szülői értekezlet után rohantam be a Kultúrpalotába. Nótaestre. A Marosvásárhelyi Napok kiemelkedő és várt eseménye ez minden évben.
A főpáholy oldalsó zugában kaptam helyet, s mielőtt kifújtam volna magam, a műsor el is kezdődött. Kilyén Ilka Magyar Örökség díjas színművésznő mint főszervező a tőle megszokott tartással és eleganciával állt színpadra. Köszöntője után a város két alpolgármesterét, Peti Andrást és Claudiu Maiort szólította pódiumra. Nem nótázni, hanem azért, hogy a hivatal üdvözletét tolmácsolják a város magyar ajkú, fiatalos, de többnyire tisztes kort megélt nótakedvelő hallgatóságának. Értelmezés kérdése, de mindenképpen méltányolandó, hogy Claudiu Maior magyarul szólt a közönséghez.
Ifj. Jánoska Béla és népi zenekara kíséretében csendültek fel az ismert nóták Ritziu Ilka Krisztina, Ördög Miklós Levente, Vígh Ágnes, Szabadi Nóra, Kilyén Ilka, Ábrám Tibor, Tollas Gábor, Buta Árpád Attila tolmácsolásában. A közönség előbb csak dúdolt, de ahogy egyre jobban ráhangolódott az éneklésre, fellángolt a nótázási kedv, s Buta Árpád nótáit már együtt fújták. Végül nem is lehetett tudni, Buta Árpádot szereti-e a közönség annyira, vagy a közös nótázást. Annyiban maradtunk, hogy mindkettőt. Bevallom, én is szívesen énekeltem a kis kút, kerekes kútról, a zavaros Nyárádról, a százados úrról, aki felül a lovára, s végül a szépen ragyogó, utat mutató csillagokról.
De nem ragadtatom el magam, inkább arról is szólok, hogy a muzsika és nóták közé vidám jeleneteket iktattak: Szőlősi Pénzes Szilárd és Cseke Péter, a Hahota színtársulat tagjai, majd Kilyén Ilka és Ritziu Krisztina nevettették meg a közönséget. S tették mindezt Kovács Levente művészeti tanácsai alapján. S ha nóta volt, vidámság volt, nem hiányozhatott a tánc sem, Eötvös Mária koreográfiájára perdült táncra Mészáros Zoltán és táncospárja.
S akkor még nem szóltunk a szervezőkről, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesületről, az EMKE Maros megyei szervezetéről és a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalról, amelyek idén is kiváltották a közönség elismerését. Azét, amely hűséges még a magyar nótához, a magyar hagyományokhoz, s amelyet értékelni kell, mert nem biztos, hogy húsz év múlva lesznek még annyian, hogy benépesítsék a Kultúrpalotát.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

2015. augusztus 26.

Rábólintott a vásárhelyi tanács a Bethlen-emlékműre
Bár Olimpiu Sabău-Pop szociáldemokrata (PSD) önkormányzati képviselő megpróbálta megakadályozni, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek szobrot állítsanak, végül négy tartózkodással megszavazták a magyar tanácsosok kezdeményezését a marosvásárhelyi tanács keddi ülésén – adja hírül összeállításában Simon Virág a kronika.ro-n.
Sabău a határozattervezet halasztását kérte, arra, hivatkozva, hogy ő nem tudja, ki volt Gábor úr („domnul Gabor"), és valószínűnek tartja, hogy társai között is akad olyan, aki nem ismeri, így nem tud érdemben szavazni a szoborállításról. A tervezet elhalasztását szavazásra bocsátották, de nem fogadták el.
Józsa Tibor azt javasolta, hogy nevezzenek meg egy határidőt, amíg a már megszavazott szobrok a helyükre kerülnek, míg az ötletadó Soós Zoltán azt tartotta fontosnak, hogy jövő októberig mindenképp legyen kész, és kapjon méltó helyet a fejedelem szobra.
Claudiu Maior alpolgármester felvetette, hogy a szeptemberi soros tanácsülésig Peti Andrással együtt összeírják azokat a szobrokat, amelyek felállításáról már szavazott a tanács, de eddig nem valósult meg. Elmondta, hogy egyszerre nem tudják a szobrokat kihelyezni, mert annak nagy anyagi vonzata lenne, s jelenleg erre nincs pénz a költségvetésben.
Kiderült, hogy a sokat vitatott Vivu-szobor a Sütő András-szobor társa lesz, mert állítólag akkor a román közösség nem jelölt meg senkit, akinek emléket kívánna állítani.
Így most a Bethlen Gábor-szoborért cserébe a felvilágosodás kori román kulturális mozgalom, az erdélyi iskola egyik képviselőjének állítanak majd emlékművet. Azt, hogy név szerint kinek, egy következő alkalommal döntik majd el.
A Bethlen-szoborról szóló tervezetet végül négy tartózkodással elfogadták. Soós Zoltán örvendetesnek tartotta, hogy pozitív döntés született, és reményét fejezte ki, hogy sikerül egy színvonalas alkotói pályázatot meghirdetni, és a Marosvásárhelynek szabad királyi városi rangot kivívó fejedelemhez méltó szobrot állítani a központban – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

2015. október 1.

Egyarcú marosvásárhelyi multikulturalitás
Elégedetlenséget és felháborodást váltott ki, de semmiképp sem nevezhető meglepőnek, hogy a helyi és a megyei önkormányzat összefogásaként született Marosvásárhely – Európa Kulturális Fővárosa 2021 projekt bemutatójából a szervezők „kifelejtették” a magyar, szász, zsidó vagy cigány elemeket, miközben minduntalan a város multikulturalitását tartják a pályázat ütőkártyájának.
Az is borítékolható volt, hogy mulasztásuk miatt a kezdeményezők a magyar közösség nemtetszésével fognak szembesülni.
Portik egyből lecsapott
A bakira elsőként és a leghangosabban Soós előválasztásokbeli egyik ellenfele, Portik Vilmos csapott le. A néppárt elnöke elfogadhatatlannak tartja egy olyan kulturális eseménysorozat meghirdetését, mely nem vesz tudomást létezésünkről, miközben a város épített örökségének és felhalmozott kulturális értékeinek túlnyomó része még mindig magyar vonatkozású.
„Egy magát európainak hirdető város vezetése – mely éppen egy európai szintű kulturális vérkeringésbe igyekszik becsatlakoztatni Marosvásárhelyt – kizárólag egynyelvű (román) tájékoztatást ad elérhető honlapján, s a teljes magyar lakosságot megkerülve próbálja hamis látszatát kelteni annak, hogy a Székelyföld fővárosaként is ismert település nélkülözi a magyar történelmi és kulturális vonatkozásokat" – írta blogján az EMNP megyei vezetője a projekt csütörtöki bemutatóját követően.
Portik szerint sokak meggyőződése, hogy a számos alkalommal hirdetett tolerancia és a nemzetiségek európai szintű, békés egymás mellett élése csak akkor valósulhat meg, ha a városvezetés – hirdetett elveit komolyan véve – tekintettel lesz az itt élő magyar közösségre, annak kulturális értékeire, valamint nyelvi, illetve egyéb kisebbségi jogaira.
„Amíg a meghirdetett projekt kizárólag egynyelvű, kirekesztve ezzel több tízezer helybélit, nem tudunk örülni, sem drukkolni a kezdeményezésnek, hiszen mindez azt bizonyítja, hogy a döntéshozók nem európai módon gondolkodnak, és nem méltók a város európai szintű képviseletére" – állítja.
Portik Vilmos úgy véli, a vásárhelyi magyarság jogosan várja el minden felelős magyar politikai vezetőtől, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel érvényesítse a közösség jogait, munkájával, bármilyen jellegű hozzájárulásával pedig csak akkor segítse a meghirdetett projektet, ha a fent említett problémák rendeződnek, és a teljes körű két- vagy többnyelvűség érvényesül. „Ezek nélkül érdemtelenül hitelesítjük a regnáló megye- és városvezetés magamutogatását" – vélekedik.
Peti: én nem vagyok hibás
Peti András marosvásárhelyi alpolgármester nem érzi hibásnak magát a kialakult helyzetért. Mint mondotta, dacára, hogy annak idején az ő ötlete volt a kulturális fővárosi cím megpályázása, és meg is jelent a terv bemutatásán, nem vonták be a projektbe. Az RMDSZ részéről a megyei tanács tagját, Csép Andreát tartja a legilletékesebbnek, hisz a fiatal politikus két hónapja foglalkozik a pályázat összeállításával, és egyben ő az, aki a múlt heti tanácsülésen felszólalt a többnyelvűség és a valós multikulturalitás biztosításáért.
Az önkormányzati képviselő azt kifogásolta, hogy annak ellenére, hogy a pályázatot a multikulturalitás jegyében képzelték el, a projekt bemutatásán kiderült, hogy a magyar nyelv és program lemaradt a plakátokról. Szintén ő igyekezett megnyugtatni olvasóinkat, mondván, hogy készül a fordítás, és már csak napok kérdése, hogy a Marosvásárhely – Európa Kulturális Fővárosa 2021 honlapra felkerüljön a magyar nyelvű tájékoztató is.
„Az igazság az, hogy rövid idő alatt ütőképes anyagot kellett összeraknunk. Nem engedhettük meg magunknak, hogy a magyar és angol nyelvű fordítások miatt késlekedjünk, hisz amúgy is le vagyunk maradva a vetélytársainkkal szemben" – magyarázta Csép Andrea. Szerda délután egyébként már magyar nyelvű tartalom is megjelent a honlapon.
Soós Zoltán városi tanácsos arra hívta fel a figyelmet, hogy a román nyelvű anyagok összeállítására is alig jutott idő a projekt előkészítése alkalmával. „Ezt sikerült megoldani, és már csak napok kérdése, hogy elkészüljön a teljes a magyar változat. Könynyű ilyenkor egyeseknek hibát találni ahelyett, hogy megkérdeznénk: miben segíthetünk?" – véli Soós.
Az RMDSZ városi tisztségviselője megerősítette azt, amit a megyei önkormányzatban tevékenykedő kolléganője, Csép Andrea is hangsúlyozott: a csapatban dolgozó román és magyar nemzetiségű tagok között semmiféle nézeteltérés nem volt, mindenki ugyanazért a célért vállalta a munkát. A város nagykövetei kiválasztását illetően Soós Zoltán elmondta, hogy magyar személyiségeket is megkerestek, de azok közül néhányan elutasították a felkérést.
Ez viszont még nem jelenti azt, hogy nem találnak olyanokat, akik a nevüket és az arcukat adják a projekt sikeréhez. Értesüléseink szerint azok között, akik szívesen részt vesznek a kampányban Csíky Boldizsár zeneszerző, a filharmónia nyugalmazott igazgatója, Gáspárik Attila színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója, Dávid László, a Sapientia rektora és Spielmann Mihály nyugalmazott könyvtáros, történész neve is fellelhető. „Senki nem taszított el minket a projekttől, de nem is végezte el a munkát helyettünk. Lehet minket bírálni, azonban tudatában kell lennünk annak, hogy ebből a városból annyi a miénk, amennyiért megdolgozunk" – szögezte le Soós Zoltán.
A projekt csütörtöki bemutatója alkalmával egyébként Ciprian Dobre megyeelnök és Claudiu Maior alpolgármester többször is kiemelte, a kulturális főváros cím esetleges elnyerése az idegenforgalom és a gazdaság fellendülését, a helyi sajátosságok ismertté válását eredményezheti. Az illetékesek szerint a Készült Marosvásárhelyen szlogent viselő projektet öt nyelven állítják össze: románul, magyarul, németül, cigányul és angolul.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2015. október 27.

A kétnyelvűsítés gátolásával dicsekszik Bretfelean
Büszkén jelentette ki Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője a székelyföldi románok hétvégén Marosvásárhelyen megtartott találkozóján, hogy sikerült megakadályoznia a kétnyelvű táblák kihelyezését a megyeszékhelyen, s már hét pert nyert ebben az ügyben.
A Maros, Hargita és Kovászna megyében élő románokat tömörítő egyesület találkozóját Marosvásárhelyen a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban tartották, amelyen felszólalt többek között a prefektus és Claudiu Maior alpolgármester is.
Bár a magyar sajtó nem volt hivatalos a rendezvényre, a Facebookon és a Youtube-on is elérhető a Bretfelean meglehetősen hazafias hangvételű beszédéről készült videofelvétel. A helyi rendőrség vezetője kijelentette, sikerült a törvényt alkalmaznia Marosvásárhelyen, és erre biztatja a többi székelyföldi megyében élőket is.
„Hét pert nyertem meg a híres Kincses Előd ügyvéd ellen a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében. Nem engedem meg soha, hogy Paul Chinezut elmagyarosítsák, s azt írják fel az utcanévtáblára, hogy Kinizsi Pál. Ezután már csak az következik, hogy Ştefan cel Marét is lefordítsák, s kiírják, hogy Nagy István. Ezt nem hagyhatjuk. Álljunk ellen a nyomásnak és az elnemzetietlenítésnek. Ne feledjük, mit mondott Tudor Vladimirescu: a haza a népé, és nem a kizsákmányolóké" – hangoztatta Bretfelean, akit vastapssal köszöntöttek a teremben ülők.
A 2010. évi 155-ös számú, a helyi rendőrség megalakulásáról és működéséről szóló törvény egyébként kimondja, hogy a helyi rendőrök nem nyilatkozhatnak munkahelyükön vagy nyilvánosan politikai meggyőződésükről, és nem is vehetnek részt politikai rendezvényeken.
Lapunk kérdésére Kincses Előd elmondta, nem igaz, hogy Bretfelean már hét pert nyert volna meg, sőt, a legfontosabbat elveszítette. „Szeretném emlékeztetni Bretfelean urat, hogy elveszítette azt a pert, amelyben kértük a Benedek Lehelnek a kétnyelvű táblák kiszegezéséért kirótt 5000 lejes pénzbírság eltörlését. A döntésében a bíróság kimondta, hogy a kétnyelvű táblák nem minősülnek reklámtábláknak. Az 50 ezer lejes pénzbírságot kilátásba helyező, ezzel fenyegetőző felszólítások miatt indított büntetőpert igaz, hogy elveszítettük, de a bíróság indokai mondvacsináltak" – fogalmazott Kincses.
Peti: Bretfelean egy mintaintézményt vezet
Peti Andrástól megkérdeztük, mi a véleménye a marosvásárhelyi rendőrség vezetőjének nyilatkozatáról. Az alpolgármester azt mondta, nem ismeri a szóban forgó felvételt, de elképzelhetőnek tartja, hogy Bretfelean nem intézményvezetőként, hanem magánemberként vett részt, és szólalt fel a románok fórumán. „Hajlamosak vagyunk sok mindent érzelmi szinten értékelni. Szerintem a tetteket kell mérlegelni és nem a beszédeket. Tény, hogy a Bretfelean által vezetett helyi rendőrség mintaintézmény, ahova magyarországi és székelyföldi szakemberek is jönnek tapasztalatcserére" – tette hozzá Peti.
A marosvásárhelyi magyarság polgármesterjelöltje, Soós Zoltán munkatársunk kérdésére leszögezte: Bretfelean kijelentése nem szolgálja a marosvásárhelyi közösség javát, és helyi közalkalmazottként a törvény betartását kell felügyelnie. „A közigazgatási törvény előírja, hogy ahol a kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot, ott kétnyelvű feliratokat kell kihelyezni. Nem lehet és nem szabad ma politikai kérdést kovácsolni a kétnyelvű táblák ügyéből. Nem a helyi rendőrség vezetőjének kell erről nyilatkoznia. Nem helyes ez, különösen nem olyan kontextusban, hogy kizsákmányolást is emleget" – mondta Soós Zoltán önkormányzati képviselő.
Paul Chinezu mint Kínai Pál?
A Maros Megyei Múzeum igazgatója arra is reagált, hogy Bretfelean Kinizsi Pált Paul Chinezuként emlegette. A szakember kifejtette, hogy Paul Chinezu nem létezett, Kinizsi Pál nevét a hetvenes években fordították le, mivel a törökellenes harc ismert személyisége volt, s csak így, románra fordítva kerülhetett be a román történelemkönyvekbe.
„Nem ez az egyetlen lefordított, és helytelenül használt név, de egyelőre sem a román történészek, sem a Román Akadémia, sem a politikusok nem merik felvállalni az igazságot, nem merik kimondani, hogy vannak olyan román nevű történelmi személyiségek, akik magyarok voltak. Egyébként is neveket nem szabad fordítani, hisz nevetséges, hogy Kinizsi Pálból Paul Chinezu lett, s ha visszafordítanánk, Kínai Pál lenne belőle" – mondta Soós.
Amint arról beszámoltunk, a kétnyelvű utcanévtáblák miatt kirobbant botrány kapcsán az Erdélyi Magyar Néppárt vásárhelyi szervezete áprilisban Valentin Bretfelean leváltását követelte a városházától. Követelésük nyomatékosítására tüntetést is kezdeményezett a néppárt, amelyet azonban végül nem sikerült megszervezni, mivel a városházi bizottság, amelynek a helyi rendőrfőnök is tagja, kétszer is elutasította a főtéri tüntetés jóváhagyását, helyette a félreesőbb Ligetet jelölte helyszínül. Bár a Bretfelean leváltását követelő petíciót csak az interneten több mint 2500-an írták alá, a néppárt képviselői végül elálltak a tüntetés megszervezésétől.
A helyi rendőrfőnök leváltásának szükségességét többek között azzal indokolták a kezdeményezők, hogy tisztázatlan múltbéli viszonya a volt kommunista titkosszolgálattal, hogy munkakapcsolata volt a Román Hírszerző Szolgálattal, helyi rendőrfőnökként durván megsértette a gyülekezési jogot, akadályozta a magyar rendezvények megszervezését, reklámanyaggá minősített magyar nemzeti jelképeket, s üldözte a kétnyelvűséget.
Simon Virág
Szabadság (Kolozsvár)

2015. október 30.

Florea megrótta, de nem meneszti a városi rendőrfőnököt
RMDSZ-bojkott a városi tanácsülésen
A tegnapi marosvásárhelyi közgyűlést nem tartották meg, mivel az RMDSZ-frakció testületileg kivonult a teremből a napirend megszavazása előtt. A bojkott mindaddig tart, amíg a kétnyelvű utcanévtáblákra kiírt közbeszerzés kapcsán tisztázzák a nézőpontokat, amíg a kombinátügyben szorgalmazott referendum esetében a jegyző alá nem írja az RMDSZ javaslatát, illetve amíg a frakció nem látja a "jövőképet" az évekkel ezelőtt jóváhagyott, de gyakorlatba nem ültetett tanácsi határozatok alkalmazásáról. Marosvásárhely polgármestere tegnap a közgyűlést megelőző vita során kijelentette: Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője túllépte hatáskörét, emiatt felelősségre vonta.
Majdnem kétórás veszekedés előzte meg tegnap a marosvásárhelyi tanács soros ülését, amire végül is nem került sor, mert az RMDSZ-frakció kivonult a teremből. Ezt megelőzően Peti András alpolgármester azzal vádolta meg Valentin Bretfeleant, a helyi rendőrség igazgatóját, hogy megszegte közalkalmazotti esküjét, a helyi rendőrség működésére vonatkozó törvény, illetve a helyhatósági törvény egyes előírásait, és kérte a rendőrfőnök becsületbeli lemondását, kilátásba helyezve, hogy amennyiben ez nem történik meg, az RMDSZ-frakció kérni fogja Dorin Florea polgármestert, hogy vonja vissza Bretfelean megbízatását. Ugyanakkor Peti András közölte, a gazdasági és közterületkezelési igazgatóságoktól kérik, hogy indokolják meg, milyen jogszabályok alapján indították el a közbeszerzést a kétnyelvű utcanév-táblák elkészítésére. Soós Zoltán azt kifogásolta, hogy az RMDSZ-nek az Azomures-ügyben kért népszavazási javaslata még mindig nem került a tanács elé, és kijelentette: a frakció addig nem vesz részt a tanácsüléseken, amíg nem rendeződik ez az ügy. Soós Zoltán felvetésével kapcsolatban Andrei Muresan, a polgármesteri hivatal jegyzője hangsúlyozta: pontosításokra van szüksége, de szerinte nem a helyi tanácsnak kell ebben a kérdésben állást foglalnia, hanem a környezetvédelmi minisztériumnál kell elérni a kombinát integrált környezetvédelmi engedélyének visszavonását. Bretfelean Valentin röviden felszólalt, mondanivalójának lényege az volt, hogy a törvényeket eddig is betartotta és ezután is be fogja tartani. Beszéde alatt érkezett a terembe Dorin Florea polgármester, aki rövidre zárta a Bretfelean-ügyet: "A helyi rendőrség igazgatóját már Önök előtt leszidtam, és elfogadtam bocsánatkérését. Brassai Zsombor aggodalma jogos volt, Bretfelean túllépte hatáskörét, én pedig polgármesterként felelősségre vontam". A rendőrfőnökről áttért a kétnyelvű táblákra és a referendumra, ingerülten tiltakozva az ellen, hogy az RMDSZ-képviselők "tör-vénytelenségre akarják rávenni", majd hosszasan méltatlankodott a szerinte az RMDSZ által elgáncsolt nagy projektek miatt, úgymint a Kultúrpalota mögötti parkoló, a digitális város stb., felróva, hogy ezek helyett a képviselők inkább a kutyákkal és a fákkal foglalkoztak. Claudiu Maior békítő hangvételű beszólása elsikkadt a feszült hangulatban, dr. Benedek István pedig közölte: jó lenne, ha mindenki ismerné a tanács szervezési-működési szabályzatát, a szakbizottságok munkáját és ezek után döntene.
A felszólalásokat követően az RMDSZ-frakció elhagyta a tanácstermet, a bent maradt 12 képviselő közül pedig csupán 8-an szavaztak az ülés megtartására, illetve a napirendi pontok elfogadására, így a szükséges tanácsosi létszám híján nem tartották meg a tanácsülést. Várhatóan jövő keddre ismét összehívják a testületet, az RMDSZ-bojkott viszont valószínűleg folytatódni fog.
Dorin Florea ezután a Népújságnak nyilatkozva elmondta: polgármesteri minőségében megtiltotta Valentin Bretfeleannak, hogy a jövőben részt vegyen olyan rendezvényen, aminek esetleg nemzetiségi jelleget lehet tulajdonítani, felszólította, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot a tanácsülés keretében a testület előtt (amire a közgyűlés bojkottja miatt nem került sor tegnap – szerk. megj.), és kezdeményezzen személyes beszélgetést azokkal, akik a sajtóban megtámadták a történtek miatt. További adminisztratív jellegű szankciókat is foganatosított ellene a munkatörvénykönyv értelmében, nyilvánosan megrótta a tanács előtt, de nem mentette fel funkciójából.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

2015. november 13.

Verskapun át a 21. marosvásárhelyi könyvszigetre
Négynaposra bővült a szemle
Ady-, József Attila-, Lászlóffy Aladár-, Zelk Zoltán-sorok, Cicero-, Paulo Coelho-, Cassandra Cler-idézetek, a Színház teret betöltő klasszikus zene és megannyi, tömött sorokban gyülekező és egyre újabb csoportokban érkező diák – így lehetne villanásokban rögzíteni a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár megnyitója előtti fél órát.
Az idén négynaposra nőtt könyvünnep szervezői jelképes verskapu állítására hívták a fiatalokat, és szavuk meghallgatásra talált, több iskolából, többek között a Bolyai líceumból és a Pedagógiai Líceumból is jó pár osztály részt kívánt venni a rangos eseményen. A Nemzeti Színház előtt várakozó nagyobb diákok óriásköre mellett a megnyitó előtti percekben feltűntek a Művészeti Líceumból érkező legkisebbek is. – Könyvek, hol vagytok? – kiáltotta izgatottan egy előkészítő osztályos fiúcska, és aki hallotta a kérdést, az bizonyára újra hinni kezdett az írott szó, az olvasás jövőjében.
A megnyitó elején Barabási Tivadar színművész tolmácsolásában Kosztolányi, Márai, Babits, Petőfi, Szilágyi Domokos üzent az egybegyűlteknek. Ezt követően a rendezvénysorozat főtámogatói közé tartozó Maros Megyei Tanács alelnöke, Szabó Árpád tartott ünnepi beszédet. Szabó Árpád elmondta, hogy a megyei tanács idén több mint 230 kulturális rendezvényt támogatott pályázatok révén, a nagyobb kaliberű fesztiválokon pedig partnerként vett részt. A továbbiakban az alelnök a kultúra jelképévé és megőrzőjévé vált könyv jelentőségéről szólt.
Peti András, a 21. könyvvásár létrejöttét szintén főtámogatóként segítő Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal alpolgármestere Markó Béla Kő és könyv című verséből idézett – "a követ, mint a papírt, éppen/ úgy hajtja félre most az Úr,/ divatjamúlt, mert könyvet olvas,/ és ráadásul magyarul,…" –, majd örömét fejezte ki, hogy az idei könyvünnep egybeesik azzal, hogy november 13-át a magyar nyelv ünnepnapjává nyilvánították.
– Mindenki anyanyelvén tudja a leggazdagabban kifejezni magát, anyanyelvünkön álmodunk, udvarolunk és sajátítunk el idegen nyelveket – hangsúlyozta az alpolgármester, aztán jó felfedezéseket kívánt a könyves világban elmerülni készülőknek.
A továbbiakban Gulyás Gabriella, az idei könyvvásár szellemi védnökségére felkért budapesti Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum operatív igazgatója szólt a jelenlevőkhöz.
– Nagy megtiszteltetésnek éreztük a felkérést, hogy szellemi védnökei legyünk Erdély legnagyobb könyves szemléjének. Marosvásárhelyen, egy olyan helyen, ahol a napi kapcsolattartás lehetetlen, kivételes öröm számunkra, hogy munkánkat megismerhetik és a távolból figyelemmel kísérhetik – mondta Gulyás Gabriella, majd az 1954-ben alapított múzeum történetét, céljait és megvalósításait ismertette.
Jövőre kibővítenék a helyszínt
A rendezvényt köszöntők között szólalt fel Claudiu Maior alpolgármester is, majd Gáspárik Attila, a könyvvásárnak évről évre otthont adó Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója osztotta meg gondolatait a jelenlevőkkel. Gáspárik kissé borúlátó beszédében azt üzente, hogy a könyvvásár tulajdonképpen csak a találkozásokról és beszélgetésekről szól, a megnézett, megvásárolt könyvek ugyanis polcokra kerülnek, és ott is maradnak, mert aki olvasni, tájékozódni kíván, többnyire internetes forrásokhoz fordul.
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója ezzel ellentétben arra hívta fel a figyelmet, hogy a könyv érintését, a nyomdából frissen kikerült termék illatát semmi nem pótolja. Aki nem hiszi, nézze meg a nagy európai, frankfurti, göteborgi vásárokat – tette hozzá a múzeumigazgató, majd azt is elárulta, hogy jövőre a színház épülete előtt felállítandó nagy, fűtött sátorral szeretnék kibővíteni a szemle helyszínét.
Több tízezer könyv, száznál több program…
A Romániai Magyar Könyves Céh negyedik alkalommal szervezte a könyvünnepet a Marosvásárhelyi Kulturális Központtal közösen. A Kulturális Központ nevében Szepessy Előd elnök üdvözölte a megnyitó publikumát.
– Úgy gondolom, az idei vásárra is sikerült kellőképpen felkészülni. Több mint 80 kiadó, 40-nél több stand, több tízezer könyv és száznál több program várja ezekben a napokban a közönséget. A célunk változatlanul az, hogy a könyvek révén erre a négy napra a város Erdély kulturális fővárosává váljon – mondta Szepessy Előd, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy az évek múlásával egyre fiatalodik a könyvvásár, ezt bizonyítja az is, hogy az olvasást népszerűsítő vetélkedőre 98 csapat, több mint 300 diák jelentkezett. A Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnöke a vásár partnereivé vált pedagógusoknak is köszönetet mondott, végül, az előtte felszólalókhoz hasonlóan egy idézettel, Esterházy Péter gondolataival zárta beszédét: "Változik az idő, változunk benne mi, a mű pedig végtelen. Akár egy élőlény: kimeríthetetlen".
A beszédek sorát Káli Király István, a könyvünnep főszervezője, a Romániai Magyar Könyves Céh igazgatója zárta. Káli Király István Claudiu Maior üzenetét tolmácsolta, miszerint a városi tanácsnak szándékában áll az elkövetkezőkben egy napot a magyar és a román könyv napjává nyilvánítani, majd egy Babits-üzenettel – "Óh, ne mondjátok, hogy a Könyv ma nem kell, / hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember; / mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember – / így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember" (Ritmus a könyvről) – nyitotta meg a kaput az írott szó szépségét szomjazó embertömeg előtt.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

2015. november 25.

Ismét halasztódik az utcanévtáblák ügye Marosvásárhelyen
Januárban újra meghirdeti a marosvásárhelyi utcanévtáblák elkészítésére kiírt versenytárgyalást a helyi önkormányzat. A városháza azért kénytelen megismételni a licitet, mivel egyetlen cég sem jelentkezett a csaknem egymillió lej értékű munkálatra – adja hírül Szucher Ervin a kronika.ro-n.
Így idén már biztos nem kerülnek ki az év elején beígért kétnyelvű utcanévtáblák Marosvásárhely utcáira, ahogy azok sem, amelyekért Dorin Florea polgármester kardoskodott, és melyeken magyar nyelven mindössze az utca vagy a tér szócska jelenne meg.
Mivel a licitre egyetlen cég sem jelentkezett, a városháza kénytelen megismételni a tendert. Ennek meghirdetéséig azonban legalább 45 napnak kell eltelnie, írja elő a törvény. Kérdésünkre, hogy ki tudják-e írni az újabb tendert, miután Lucian Goga prefektus a közigazgatási bíróságon megtámadta az egyik erre vonatkozó tanácsi határozatot, Claudiu Maior alpolgármester igennel válaszolt.
„A prefektus a hagyományos utcanevek kifüggesztésére vonatkozó határozatot támadta meg, és nem a licit meghirdetését szabályozó döntést. Ő azt tesz, amit óhajt, mi megyünk tovább. Megígértük, megcsináljuk!” – jelentette ki a kronika.ro-nak Maior. Amikor a táblák valós kétnyelvűségét kezdtük firtatni, az alpolgármester is azt mondta, mint korábban a felettese, illetve beosztottjai: a táblákat a tanács által megszavazott formában rendelték meg.
Ezt a frissen alakult Szabad Emberek Pártja (POL) úgy értelmezi, hogy a megnevezések egynyelvűek lesznek, és csak az utca vagy tér szó jelenik meg magyarul. Dan Maşca, az alakulat elnöke a magyar közösség arculcsapásának tart egy ilyen döntést, ezért egy Floreának címzett nyílt levélben a licit kiírásának visszavonását kéri. „Sajnálattal állapítjuk meg, hogy ez a gesztus továbbra is tiszteletlenség a marosvásárhelyi magyarok, a vegyes családok, magyar szomszédaink és barátaink iránt, akik ugyanolyan adófizetők, mint mi, a román nemzetiségű román állampolgárok” – olvasható a POL-os vezető levelében.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Benedek István városi tanácsos jóval derűlátóbb, hisz úgy értesültek, hogy a polgármester lemondott a magyarokat megalázó tervről, és hajlik a valós kétnyelvűség megvalósítására. „Tárgyaltam Floreával, aki megígérte, mielőbb kihelyezi a ténylegesen kétnyelvű utcanévtáblákat” – mondta Brassai.
Mint ismeretes, a 2001/215-ös számú helyi közigazgatási törvényben nem szerepel tételesen a többnyelvű utcanévtábla, azonban a Románia által is ratifikált nemzetközi egyezmények leszögezik, hogy a kétnyelvűség az utcanevekre is vonatkozik. Nemrég a Civil Elkötelezettség Mozgalom két önkéntese alapfokon pert nyert a helyi rendőrséggel szemben, miután a hatóság bírságot szabott ki a reklámfeliratnak tekintett kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztése miatt – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

2015. december 16.

Vádat emeltek Dorin Floreáék ellen
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) közleményben jelezte, vádat emelt Marosvásárhely polgármestere és más személyek ellen a Marosvásárhelyi FCM labdarúgóklubnak nyújtott támogatások ügyében. A dossziét átküldték a Hargita Megyei Törvényszéknek, az ügyet ott fogják tárgyalni.
Dorin Florea polgármestert (képünkön) és Kiss Imola gazdasági igazgatót hivatali visszaéléssel vádolják, akárcsak Maria Ciobant, a városháza volt jegyzőjét, Claudiu Maior alpolgármestert, Benedek István és Fărcaș Ioan tanácsosokat, Bakó László Attila és Măceșanu Virgil osztályvezetőket. Nucu Ioan Mant, a klub elnökét pénzmosás és sikkasztás miatt állítják bíró elé.
A DNA közleménye szerint 2013 júliusában Dorin Florea polgármesterként és főhitel-utalványozóként megszegte azokat a jogszabályokat, amelyek megtiltják, hogy közpénzből kapjon kiutalást olyan egyesület, amely nem fizette be a helyi adókat és illetékeket, valamint a társadalombiztosítási kötelezettségeinek sem tett eleget.
A polgármester, Bakó László és Măceșanu Virgil osztályvezetőkkel közösen terjesztette a helyi tanács elé azt a határozattervezetet, amely alapján a Marosvásárhelyi FCM labdarúgóklub 7,5 millió lejt kapott. A határozatot megszavazó ülésen részt vett Kiss Imola gazdasági igazgató, Claudiu Maior, Benedek István és Fărcaș Ioan tanácsosok, akik a sportklub igazgatótanácsának is tagjai voltak, és akik tisztában voltak a klub anyagi helyzetével, tudomásuk volt a tartozásokról.
A vádirat szerint Dorin Florea és Kiss Imola törvénytelenül írta alá az városháza és a sportklub közötti együttműködési szerződést, amit Măceșanu Virgil jogász ellenjegyezett. A Marosvásárhelyi FCM labdarúgóklub vezetője a vádirat szerint szintén törvénytelenül járt el, amikor elhallgatta, hogy a sportklub 3 578 387 lejjel tartozik a városnak. Ugyanakkor hiányos volt az az iratcsomó is, amely alapján ő támogatást kért.
A DNA közleményből kiderül, hogy a városháza átutalt a sportklubnak a 7 053 000 lejt, amiből a klub elnöke 551 831 lejt fordított az állammal szemben fennálló adósságok törlesztésre, illetve 600 ezer lejből pedig bankhitelt törlesztett.
A korrupcióellenes ügyészek lefoglaltak több ingatlant, amelyek Nucu Ioan Man nevén szerepeltek és zárolták a sportklub számláit is.
A közlemény szerint a vádiratot tárgyalásra átküldték a Hargita Megyei Törvényszéknek, a vádlottak szabadlábon védekezhetnek.
Simon Virág
Székelyhon.ro

2016. január 21.

Peti András szerint külön listákon kell visszanyerni Vásárhelyt
A kisebbségbe szorulás velejárójaként értékeli azt az évek óta tartó huzavonát, amely a Sütő András szobra felállítása és a Bodor-kút újjáépítése körül tapasztalható. Ahhoz, hogy a helyzet megoldódjon, 2016-ban a magyarságnak vissza kell nyernie Marosvásárhelyt – véli Peti András, de nem közös, hanem külön listákon.
Felemásnak ítéli meg a 2015-ös esztendőt Peti András marosvásárhelyi alpolgármester. A politikus, aki egyben a helyi RMDSZ vezetője is, elismeri, hogy a tavaly teljesen megtorpant a kétnyelvűség alkalmazása.
– Alpolgármesterként és helyi RMDSZ-elnökként mennyire tartja eredményesnek, sikeresnek a 2015-ös esztendőt?
– Felemás év volt, hisz az eredeti terveket csak részben sikerült megvalósítani. Sokkal nagyobb áttörésre lett volna szükség a kisebbségi jogok érvényesítésében és az anyanyelvhasználatban, ehhez képest rendkívül lehangoló a helyzet. Az utcanévtáblák ügyében már az óév elején született két olyan, számunkra érthetetlen és kedvezőtlen döntés, mely végérvényesen kimondja, hogy Marosvásárhelyen nem diszkriminatív a kétnyelvűség hiánya. Mi több, az ítélet indoklásában a bíróság egészen eredeti módon még értelmezni is kezdte a jogrendszert, kimondva, hogy a Románia által elfogadott nemzetközi egyezmények csak abban az esetben érvényesek az országra, ha összhangban vannak az itteni törvényekkel. Mindennek dacára, politikai vonalon mégis sikerült elérnünk, hogy az önkormányzat célirányosan elkülönítsen egy bizonyos összeget a kétnyelvű táblák elkészítésére, háromszoros próbálkozás után végre sikerült meghirdetni a közbeszerzési eljárást. Az más kérdés, hogy jelentkezők hiánya miatt a versenytárgyalást háromszor kellett elnapoljuk.
– Az RMDSZ holdudvarában egész Erdélyben nincs egy olyan cég, amelyet a versenytárgyalásra lehetett volna „irányítani”?
– Egyrészt én nem tudok ilyen cégről, másrészt törvénytelen volna részünkről bárkit is megkeresni. Ez egy nemzetközi közbeszerzési eljárás volt, amelyre bárki jelentkezhetett volna itthonról vagy külföldről.
– Hogyan tovább? Mert az mégsem vethet gátat a kétnyelvűség érvényesítésének, hogy a kiírást a városháza nem tudta vonzóvá tenni egyetlen vállalkozó számára sem.
– Két lehetőség áll előttünk: egy átfogó piackutatással felmérni, miért nem jelentkezik hónapok óta egyetlen gyártó sem, és ennek tükrében újraelemezni a kiírást, vagy a jelenlegi formában addig hirdetni a tendert, amíg valaki a negyedik, ötödik vagy tizedik próbálkozás után elnyeri. Úgy néz ki, a költségvetés elfogadása után újabb versenytárgyalást szervezünk.
– Még az sem tiszta a közvélemény számára, hogy valós kétnyelvűségről van szó, vagy amolyan Dorin Florea-féle másfélnyelvűségről.
– Itt semmi nem tiszta, semmi nem biztos. Viszont, ha jogállamban élünk, és a 2001 után elfogadott tanácsi határozatoknak van súlya, akkor egyértelmű, hogy a hivatal köteles valós kétnyelvűséget tükröző táblákat rendelni. Legutóbb a költségvetési forrás megjelölésénél is egyértelművé tettük, hogy a pénzt a valós kétnyelvű táblákra különítettük el.
– Korábban említette a magyarság számára kedvezőtlen bírósági döntést. Ennek és egyáltalán az utóbbi időben érzékelhető magyarellenes hangulatnak tudható be az, hogy 2015-ben rendőrségi „segítséggel” több kétnyelvű tábla került le Marosvásárhely épületeiről, mint amennyi felkerült?
– Nem tudom, hogy a kettő között van-e valami összefüggés, én csak azt láttam, hogy volt néhány elkeseredett, reményvesztett marosvásárhelyi lakó, aki rendelt magának kétnyelvű utcanévtáblát, amelyet aztán rendőrségi felszólításra eltávolított. Arról nincs nyilvántartásom, hogy hány tábla került fel és hány le. Tény, hogy nem vetett jó fényt sem a városra, sem az itt élő multikulturális közösségre az, hogy egy ilyen apróságon, mint a kétnyelvű feliratok – melyek senkinek nem okoznak semmiféle kárt – évek óta vitázunk. Mint ahogy nem vetett jó fényt az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért folytatott küzdelmünkre sem. Megengedhetetlen, hogy a szép, hangzatos kinyilatkozások köszönő viszonyban se legyenek a konkrét cselekedetekkel. És itt nem csak arról van szó, hogy mit biztosít a törvény. Az csak a kölcsönös elfogadás és tisztelet minimuma; ennél jóval többre lenne szükség. Ahhoz, hogy ennek a városnak jövője legyen, hogy az itt élő nemzetek egyaránt jól érezzék magukat, sokkal több olyan gesztusra és tettre lenne szükség, ami túlmutat a törvényes lehetőségeken. Ide kellene eljutnunk, még akkor is, ha jelen pillanatban ez csupán rózsaszínű álom.   
– Ugyanebbe az álomkategóriába sorolható a rég megszavazott Bodor-kút visszaépítése, a Sütő-szobor felállítása vagy a Turbina árok menti műemlék épületek megmentése?
– Köthetünk politikai egyezségeket, de akkor is a helyi önkormányzatban kisebbségben vagyunk. Tizennyolc éven keresztül, 2008-ig a döntések nagyrésze az RMDSZ kezében volt; azóta bármilyen kis célkitűzésünk van, annak támogatásáért meg kell győzzük egyik vagy másik román politikai alakulatot. Az Aranykakas megmentéséért könnyebb volt érvelni, mint a Sütő András-szoborért, amelyet a Színház téren szeretnénk felállítani. Egyelőre a térfelújítást végző tervező válaszára várunk. A román politikusok nem mondanak nemet, de folytonos időhúzás történik, ugyanez a helyzet a Bodor-kúttal is. Az eredeti helyére, ahova Trianon után ortodox templom épült, nem kerülhet vissza, a virágóra környékére fel lehet építeni, de egyesek szerint túlságosan zsúfolttá tenné azt a részt, újabban pedig szóba került a vár előtti zöldövezet meg a Petőfi tér.
– Az, hogy a jogos kérésekért is politikai alkura van szüksége egy kisebbségben lévő frakciónak, akár érthető. De szintén politikai alku következtében került vissza alpolgármesteri székébe Claudiu Maior is, azt viszont nemigen látni, hogy cserébe mit kapott az RMDSZ és a vásárhelyi magyarság.
– Már akkor, amikor megtörtént az alpolgármester váltás, hangsúlyoztam, hogy az RMDSZ nem kíván beleszólni a román politikai alakulatok közötti vitákba, hercehurcákba. Akkor is azt mondtam, most is azt vallom, hogy az efféle kérdéseket rá kell bízni a román pártokra, hogy egymás közt tisztázzák. Azt viszont nem mondanám, hogy a változás után nem történtek a magyar közösség számára meghatározó megvalósítások. Terveink, elképzeléseink közül megvalósult a Római Katolikus Gimnázium beindítása és Klastrom utcai épületének birtokbavétele. Sikerült tisztáznunk a történelmi magyar egyházaknak visszaszolgáltatott ingatlanok hosszú távú bérleti szerződéseinek feltételeit, mégpedig úgy, hogy ezen iskolaépületek felújítására uniós pénzekre pályázhassunk. Ugyanakkor a háromból két ingatlan felújításának a terve is elkészült. Szintén fontos megvalósításnak tartom, hogy a Vásárhelyi Forgatag bekerült a városba. Hogy ennél sokkal többet szerettünk volna, tény, de ismétlem: kisebbségben, a jelenlegi tíz tanácsossal a huszonhárom fős önkormányzati testületben, ennyit lehetett elérni.
– Miként nyerheti vissza a közösség a súlyát olyan körülmények között, hogy az ön által vezetett városi RMDSZ most kezd ébredezni, a marosvásárhelyi magyarság 2012 óta tovább fogyatkozott, és a hárompárti összefogás sem tűnik kőbe vésettnek?
– A városi RMDSZ csak most kezd ébredezni? Ez az ön véleménye. Marosvásárhelyen újraalakultak a kerületek, túl vagyunk egy sikeresnek nevezhető előválasztáson, javában folyik a városi konzultáció, melynek során felmérjük közösségünk mindennapi gondjait, céljait és igényeit. Önkénteseink nap mint nap kopogtattak a város legkülönbözőbb pontjain. Eddig több mint hétezer magyar családhoz jutottunk el.
– A sajtó munkatársaihoz visszajutó vélemények szerint a vásárhelyi magyarság többsége összefogáspárti. Ön miként látja ezt?
– Az összefogás megvolt az RMDSZ által kezdeményezett előválasztáson is, melynek győztesét, Soós Zoltánt, az egyezség értelmében mind a három magyar pártnak kötelessége támogatni. Ami a tanácsosi listát illeti, ha a három magyar párt külön-külön indul a választásokon, a matematikai számítások szerint nagyobb az esély, mintha egy közös listát indítanánk.
Szucher Ervin. Székelyhon.ro

2016. február 26.

Puskaporos hangulat a tanácsülésen
A helyhatósági választások közeledte jól érződött a marosvásárhelyi tanács februári ülésének hangulatán. Az adok-kapok vita tárgyát Bethlen Gábor szobra és ennek áraként a román nacionalizmust meghonosító Erdélyi Iskola "korifeusai" műemlékének felállítása váltotta ki, de hasonló éles szóváltás volt a városmenedzseri funkció létrehozása körül is.
Napirend előtti felszólalásában Peti András alpolgármester igen finomkodva jelezte, hogy azért alaposabban kellene mérlegelni a szoborállítást Marosvásárhelyen. Mert, az mind szép és jó, hogy tele van a város szoborral, mi több, azzal büszkélkedhet Marosvásárhely, hogy Erdélyben itt van a legtöbb ilyen műemlék. De lassan már nincs ahova újakat kihelyezni. Ezért javasolta a polgármesteri hivatalnak, hogy készítsenek egy felmérést a köztéri alkotásokról, s arra is kérte a főépítészt, szakmai szemmel jelöljék ki, hova lehetne még szobrot állítani Vásárhelyen. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a "szoborállítgatás hevében" megfeledkezünk az olyan emlékművekről, mint amit az 1989-es forradalom – román és magyar – áldozatainak állítottak, ideiglenesen, s amely enyhén szólva elhanyagolt állapotba került. (Sz.m.: van még ilyen emlékmű a városban.)
A marosvásárhelyi tanács ülésén jól bevett szokás szerint a várhatóan vitát kiváltó határozattervezeteket hátrább fűzik a dossziéba, hogy a szavazásban elfáradt tanácsosok "rutinból" fogadják majd el a javaslatot. Így történt most, az Erdélyi Iskola megalapítóinak szobra esetén is.
Nem véletlenül vetette fel a szobrok helyének kérdését Peti András, hiszen az indoklásból kiderül, hogy ezt "a vár környékére" tervezik. (Sz.m.: itt már van öt: II. Rákóczi Ferenc, Kőrösi Csoma Sándor, Petru Maior, Mihai Viteazul, Vályi Gyula, Borsos Tamás). Mindezek mellett az Erdélyi Iskola három személyiségét megörökítő alkotás és szimbolikus kapu is erre a helyszínre kerülne, de a pályáztatók elképzelése szerint Bethlen Gábornak is valahol itt kell majd helyet szorítani.
A határozattervezet megszavazása előtt Karácsony Erdei Etelnek volt egy sikertelen próbálkozása arra, hogy halassza el a napirendre tűzött kérdést. Azzal érvelt, hogy támogatja Peti András javaslatát, és várjuk meg a felmérés eredményét, ugyanakkor hozzátette, mivel "ekkora horderejű" javaslatról van szó, kikérné a lakosság véleményét is. Szavai elvesztődtek a gyűlésterem zsivajában.
Végül a tanács elfogadta az Erdélyi Iskola képviselői szobrának felállításáról szóló határozattervezetet. A tanácsülés napirendjén nem szerepelt a Bethlen Gábor szobrára vonatkozó határozattervezet...
A második kényes kérdés a "citymenedzseri közigazgatási funkció" jóváhagyása volt. A helyi tanácsi határozattervezet indoklásában többek között az áll: az utólag módosított és kiegészített 215/2001-es helyi közigazgatási törvény 112. cikkelye lehetővé teszi, hogy a helyhatóság létesítsen egy városgazda beosztást valamely megüresedett szerződéses állás helyett. A határozattervezet többek között egy álláshirdetésnek megfelelő alapossággal tartalmazza azokat az általános és sajátos elvárásokat, amelyeknek a beosztásra jelentkező meg kell feleljen, a személy kiválasztására vonatkozó eljárást, a pályázati dosszié tartalmát, az elbírálási kritériumokat, az írásbeli vizsga, valamint az állásinterjú részletes feltételeit, az állás odaítélésének módját, mi több, a szerződés formanyomtatványát is mellékelték. Mintha a tanács kész tények elé lett volna állítva.
A határozattervezet elfogadása előtt Bakos Levente kifejtette, ez a javaslat a közelgő helyhatósági választások miatt nem időszerű, elhamarkodott. Jó a szándék, csak szerinte meg kell várni, ki lesz a polgármester az idei helyhatósági választásokat követően, majd ennek megfelelően az új elöljáró hirdesse meg az állást. Nem maradt el Dorin Florea replikája sem, aki azzal vádolta az RMDSZ-frakciót, hogy több mint hét évvel ezelőtt a polgármesteri hivatal napirendre tűzte a városmenedzseri állás létesítésére vonatkozó határozattervezetet, és az RMDSZ-tanácsosok voltak, akik folyton elhalasztották a kérdést. Aztán dr. Benedek István pontosított: nem hét, hanem tíz évvel ezelőtt merült fel egy ilyen állás létesítése, akkor "sok minden elintéződött volna a városban", egyetlen jó dolog, ami történt, az a sportélet fellendítése – fordult elismerően a több mandátumot megért tanácsos a polgármester felé.
Aztán a szavazáskor is érdekes epizód történt. Peti András habozott megnyomni a gombot. Erre az ülésvezető Claudiu Maior alpolgármester felszólította, hogy gondolkodjon "a végrehajtó hivatal tagjaként". Az RMDSZ alpolgármestere ránézett mellette ülő frakcióbeli kollégáira, majd szavazott. Az eredmény: 15-en elfogadták, hárman ellenezték és négyen tartózkodtak, így a helyi tanács elfogadta a citymenedzseri funkció létrehozására vonatkozó határozattervezetet.
A tanácsülés végén a folyosón az a szóbeszéd járta, hogy Peti András megszavazta az új állását.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)

2016. február 26.

Peti András megtörte a frakciófegyelmet
Rácáfolva az egy nappal korábban tett kijelentésére megszavazta a városmenedzseri állás létrehozására vonatkozó határozattervezetet Peti András marosvásárhelyi alpolgármester.
Az elöljáró ezzel megtörte a frakciófegyelmet, hiszen az RMDSZ a városmenedzseri állásról és a szoborállításról szóló határozatok halasztását kérte a csütörtöki soros tanácsülésen. Azonban sikertelenül, hiszen kollégája, Claudiu Maior alpolgármester tanácsára Peti igennel szavazott a polgármester jobbkezének szánt menedzserre.
Az ülésen elsőként a városmenedzseri állás létrehozásáról szóló tervezet került napirendre. Bakos Levente szóvá tette, hogy bár fontosnak tartja az állást, a választások előtt pár hónappal nem időszerű a Dorin Florea polgármester jobbkezének is tartott személy kiválasztása.
A teremben lévő Dorin Florea azt mondta, hogy hét éve kéri már a „citymenedzser” kinevezését, és semmiképp nem arról van szó, hogy neki kell egy ember, hanem arról, hogy a városnak van szüksége egy hozzáértő személyre. A menedzsernek fő feladata, hogy kövesse, és életbe ültesse a városi tanács döntéseit, mutatott rá. Józsa Tibor a határozatban szereplő kritériumokkal volt elégedetlen, és kérte a tervezet elhalasztását. Benedek István szerint fontos lett volna már nyolc éve egy ilyen állást létrehozni és betölteni, de úgy vélte, most már késő.
Claudiu Maior ülésvezető először a tervezet elhalasztását bocsátotta szavazásra, de az RMDSZ-nek nem volt elegendő szavazata ahhoz, hogy ez átmenjen. A második szavazás előtt Claudiu Maior rászólt a bizonytalankodó Peti Andrásra, kijelentve: „Peti, te a végrehajtók tagja vagy alpolgármesterként, s nem a párt utasítására kell hallgass”. Ennek hatására, vagy sem, de Peti szerdai nyilatkozataival és a frakció döntésével ellentétben megszavazta a tervezetet, és Benedek István is igennel szavazott.
A szerdai sajtótájékoztatón, amelyet Peti András Soós Zoltán frakcióvezetővel közösen tartott, az alpolgármester azt furcsállta, hogy Florea miért nem hirdette meg a tisztséget rögtön a 2012-es választások után. „Szükség van egy városmenedzser szaktudására, de ahogy eddig vártunk, még várhatunk pár hónapot, hogy majd az új városvezetés nevesítse azt, akit erre érdemesnek talál, és akiben megbízik” – szögezte le az RMDSZ-es alpolgármester.
A csütörtöki tanácsülésen fontos kérdés volt az Erdélyi Iskola Mozgalom képviselőinek állítandó szoborcsoport kérdése is. Az RMDSZ javaslatára a határozathoz hozzácsatolták, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek is emlékművet állítanak. Peti András még az ülés előtt kérte a város főépítészétől, hogy készítsen egy jegyzéket azokról a határozatokról, amelyek az elmúlt években szoborállításról születtek és nem valósultak meg.
Karácsony Erdei Etel azt kérte, hogy a szoborállításról szóló határozatot halasszák el, s kérjék ki a lakosság véleményét arról, milyen szobrokat szeretnének látni a városban. Soós Zoltán elmondta: azért kérték a halasztást, hogy a következő ülésig határozzák meg a szoborcsoport és az erdélyi fejdelem szobrának pontos helyszínét. Míg az Erdélyi Iskola Mozgalomnak emléket állító alkotást a vár mellé szeretnék elhelyezni, és ezt senki nem ellenzi, az RMDSZ-frakció azt szeretné, hogy Bethlen Gábor szobra a főtéren álljon.
Soós Zoltán szerint azonban ebbe Dorin Florea polgármester nem fog beleegyezni. A szoborállításról szóló határozattervezetet végül nem halasztották el, mert nem volt meg az ehhez szükséges szavazatszám. Így elvi döntés született a szoborcsoport és a Bethlen Gábor-szobor állításáról, de egyikhez sincs konkrét helyszín rendelve. Várhatóan a következő ülésen fognak erről vitázni a vásárhelyi önkormányzati képviselők.
Simon Virág. Krónika (Kolozsvár)

2016. március 2.

Számonkérés helyett „kibeszélés” Petiék ügyében
Nem történt fegyelmi kihágás, így fenyítésre sem került sor, hanem inkább jól kibeszélték magukat, és erőt gyűjtöttek az elkövetkező nehéznek ígérkező három hónapra – jellemezte a marosvásárhelyi RMDSZ-frakció kedd esti ülését Soós Zoltán frakcióvezető. 
A találkozón többek között a múlt csütörtöki tanácsülésen történtekről tárgyaltak. Mint arról beszámoltunk, az ülésen az RMDSZ az előzetes egyeztetés és bejelentés alapján a városmenedzseri tisztségre vonatkozó határozattervezet halasztását kérte. Ez azonban nem kapta meg a szükséges szavazatot, s a tervezet eredeti formájában történő szavazásra bocsátásakor két RMDSZ-es tanácsos, Benedek István és Peti András alpolgármester igennel szavazott.
A múlt heti esetről szólva Soós Zoltán frakcióvezető kifejtette: az előzetes frakciódöntés a halasztásról szólt. A második szavazásról nem volt egyeztetés, de magától értetődő, hogy ha halasztást kértek, az nem jelent igennel való szavazást. Hangsúlyozta: a két RMDSZ-es igen nem osztott és nem szorzott a citymenedzseri állás elfogadásának kérdésében, hiszen csak egyszerű többségre volt szükség.
„Beszélgettünk arról, hogy ilyen és hasonló esetben, ha valaki a frakcióból azt érzi, túl nagy nyomás nehezedik rá – mint Peti Andrásra, aki kissé később szavazott, miközben Claudiu Maior is rászólt –, akkor időt kell kérni arra, hogy átgondolja döntését, vagy egyeztessen a frakcióval. Biztos lesznek még hasonló nehéz pillanatok, döntések az elkövetkező három hónapban, a választások előtt” – mondta Soós, aki szerint egy ilyen kibeszélő beszélgetésre már rég szükség volt a frakcióban.
Hangsúlyozta, építő jellegű egyeztetés volt, amelyben arra fektették a hangsúlyt, hogyan tudják támogatni, erősíteni egymást. Múlt pénteken, a tanácsülést követően Soós Zoltán kifogásolta, hogy Peti András és Benedek István a városmenedzseri tisztség létrehozása mellett szavazott annak ellenére, hogy előzőleg az RMDSZ-frakció a halasztásról döntött. Úgy vélte, aki az RMDSZ frakciója ellen szavaz, az a magyar politikai közösség képviselete ellen jár el, ami nem elfogadható.
A keddi frakcióülést követően a Transindex hírportálnak már úgy nyilatkozott, érzékelik a problémát, de nem szeretnék az ügyet a nyilvánosság előtt megbeszélni. Kifejtette, nem Peti megregulázása a cél, hanem hogy a következő három hónapban ténylegesen együtt tudjanak dolgozni. Úgy vélte, bár Peti András alpolgármesterként bevált, a városi RMDSZ-szervezet vezetésére nem alkalmas.
„A pártvezetésben komoly problémák és hiányosságok vannak, és azt nem szabad tolerálni” – jelentette ki a hírportálnak Soós, többek között azt kifogásolva, hogy a városi szervezet nem fogadott el cselekvési tervet a magyar polgármesterjelölt és tanácsosjelöltek támogatásáról.
Pap Melinda, Simon Virág. Krónika (Kolozsvár)

2016. március 7.

Először az ortodox gyülekezetek támogatásáról döntöttek
Meglehetősen kiegyensúlyozatlannak és preferenciálisnak tűnik az a helyi tanácsi határozat, amely a marosvásárhelyi egyházaknak szóló városi költségvetési támogatásokról szól.
A marosvásárhelyi ortodox papok a legutóbbi önkormányzati ülésen testületileg megjelentek, s az általuk benyújtott kérelmeket – Claudiu Maior javaslatára – elsőként tárgyalták a tanácsosok. Összesen 2 243 989,88 lejt igényeltek, amely az egyházak számára biztosított éves támogatás majdnem teljes egésze. Végül az összeg felét szavazták meg nekik. A többi felekezet kérelmet nyújthat be a fennmaradó összegre.
A marosvásárhelyi önkormányzat évente egyszer nyújt ilyen jellegű anyagi támogatást az egyházaknak. Előző években általában az év második felében szavaztak erről, és valamivel  kiegyensúlyozottabb volt a támogatott felekezetek jegyzéke.
A Claudiu Maior által benyújtott határozattervezetben kilenc ortodox gyülekezet és egy pünkösdista gyülekezet szerepelt. A legnagyobb összeget az Arató utca és a Pandúrok útja sarkán levő, 1988-ban alakult VI. ortodox parókia kérte, 598.258,63 lejt a templom tetőzetének javítására. 500 ezer lejt igényelt szentképek festésére a szintén a Pandúrok útján levő VII. számú ortodox gyülekezet. Ikonfestés esedékes a remeteszegi ortodox templomban is, erre 250 ezer lejt kértek. A fenntartási költségek törlesztésére kért és kapott támogatást a főtéri kis ortodox templom lelkésze, két tételnél is szerepel az igénylésük: az ortodox temető melletti kőtemplom és a kövesdombi ortodox gyülekezet esetében. Javítani szeretnék a Klastrom utcai templomot és a Hunyadi utcában levő ortodox katedrálist is. Az összegek 60-160 ezer lej közöttiek. Fenntartási költségekre kért pénzt a 6-os számú, a Hidegvölgyben működő pünkösdista gyülekezet, összesen 22 ezer lejt.
A tanácsosok az igénylésben szereplő összegek felét hagyták jóvá. A Peti András által vezetett költségvetési bizottság javaslatára bekerült a jegyzékbe még a főtéri görög katolikus gyülekezet (lelkész: Flavius Iosif Miheţ) és kövesdombi római katolikus plébánia is, összesen 134 ezer lejes éves támogatással. A határozatban az is szerepel, hogy a többi felekezet is benyújthat igénylést, részt kérve a marosvásárhelyi költségvetésben az elismert felekezetek támogatására megszavazott összegből.
2015-ben egyetlen magyar felekezet temploma részesült támogatásban, a marosvásárhelyi Vártemplom, amelynek 31 ezer lejt szavazott meg az önkormányzat. Akkor Henter György református lelkész elmondta, a hangosítóberendezés korszerűsítésére kértek és kaptak pénzt. A Vártemplom mellett anyagi támogatást kapott a városi költségvetésből a IV-es számú marosvásárhelyi görög katolikus gyülekezet, összesen 100 ezer lejt javításokra és a templom fenntartási költségeinek törlesztésére, 150 ezer lejt kapott a IX. ortodox parókia templomi szentképek festésére, ugyanennyi összeget fordíthatott a VII. ortodox gyülekezet ikonfestésre. A két pünkösdista gyülekezetnek összesen 30 ezer lej jutott.
2013-ban  a Pandúrok útján levő két ortodox gyülekezet egyike 150, a másik 100 ezer lejt kapott templomi freskófestésre. A Szabadi úton is két ortodox templom és gyülekezet van, az egyik freskófestésre 300 ezer lejt igényelt, a másik javítási munkálatokra 100 ezret. A VIII-as számú ortodox egyházközség karbantartási és fenntartási költségekre 120 ezer lejt kapott. A magyar egyházak közül a főtéri Keresztelő Szent János plébániatemplom, a Bolyai téri unitárius egyház és a Szabadi úti református gyülekezet részesült költségvetési támogatásban.
Simon Virág. Székelyhon.ro

2016. április 17.

Többször módosított tanácsosi lista: Brassai lemondását követelik
A napokban többször is átgyúrták a marosvásárhelyi tanácsosi listáját az RMDSZ illetékesei. A legérdekesebb mozgást Portik Vilmos lemondott néppárti vezér megjelenésével okozták, akit egyenesen a második helyre rangsoroltak. A tagság meglepetésénél már csak az érintetté lehetett nagyobb, hisz ő nem egyezett ebbe bele. Néhány óráig eltűnt, majd visszakerült a befutók közé Magyary Előd. A bonyodalom miatt a nemrég még kibékíthetetlennek tűnő ellenfelek, Peti András és Vass Levente most közösen Brassai Zsombor megyei elnök lemondását követelik.
Általános kapkodás, bizonytalanság és kézi vezérlés jellemzi az RMDSZ marosvásárhelyi tanácsosi listájának összeállítását, és folyamatos alakítását. Ami a helyi vezetők szerint jónak tűnt ezelőtt egy héttel, péntek reggelre teljesen „megromlott”. Biztos befutó személyek tűntek el a lista első feléből, és olyanok jelentek meg, akik néhány nappal ezelőtt még azt állították, hogy nem vállalnak közszereplést.
Jelölt – tudta és beleegyezése nélkül
Egyikük közülük az a Portik Vilmos, aki egy héttel korábban még az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi szervezete élén állt és, Facebook-bejegyzése szerint éppen a közös lista meghiúsulása miatt mondott le a jobboldali alakulatban betöltött valamennyi tisztségéről. Portik akkor azt is érthetővé tette, hogy nem kíván szerepet vállalni a leendő önkormányzatban. „Az RMDSZ-ben tevékenykedő személyek egyetlen megkeresésére sem adtam sosem igenlő vagy beleegyező választ, ami az RMDSZ listán jelöltként való megjelenésemet illeti. A péntek reggeli sajtómegjelenések azonban kész tényként tálalják, hogy második helyet biztosítanak számomra az RMDSZ marosvásárhelyi tanácsosjelöltjeinek listáján” – írja az újabban a közösségi oldalon kommunikáló politikus. Portik úgy véli, amennyiben az RMDSZ gesztusa egy lépést jelentene abba az irányba, ami egyetlen és közös magyar jelöltlista indulását eredményezné, akkor megmutatkozhatna a közösségünk valós ereje. „Ebben a pillanatban azonban úgy vélem, hogy olyan magyar-magyar politikai versenynek nézünk elébe, amely az én meggyőződésemmel nem egyeztethető össze, továbbá ennek a javaslatnak az elfogadása erkölcsileg is vállalhatatlan volna számomra, még akkor is, ha annak a politikai pártnak, amelyhez tartozom, egyes tagjai az összefogásról alkotott nézetkülönbözőségeinket az ügy és a cél előli megfutamodásként értelmezik” – teszi hozzá.
A lemondott néppárti elnök egyébként értékeli és köszöni a személye iránti gesztust, de önmagában kevésnek tartja ahhoz, hogy a marosvásárhelyi összefogás ténylegesen kiteljesedjen. „Ehhez a marosvásárhelyi politikai szervezettségünket alapjaitól kell újjáépíteni. A következő négy évben ez a legnagyobb feladat mindannyiunk számára Marosvásárhelyen, és ebben számíthatnak rám azok, akik az összefogásért való munkát nem »árulásnak« hanem jövőképnek tekintik” – vallja, majd ismételten leszögezi, hogy amennyiben nem jön létre az egységes magyar tanácsoslista, az idei választásokon nem kíván részt venni.
Volt Magyary, nincs Magyary. Lesz Magyary?
Nemcsak Portik megjelenése a második helyen hatott meglepetésként, hanem az addigi második Magyary Előd kiejtése is. Sajtóinformációk szerint egyeseknek az nem tetszett, hogy a jelenlegi városvezetők egy részének, Dorin Florea polgármesternek és volt helyettesének, Claudiu Maiornak a fogorvosa. „Ha tényleg ez a gond, mit tehetnék: írjam ki a rendelőm ajtajára, hogy románoknak és kutyáknak belépni tilos?” – adott hangot csodálkozásának pénteken délelőtt Magyary, hangsúlyozván, hogy Maiort jóval azelőtt ismerte meg, mielőtt alpolgármesteri székbe került volna. A délutáni órákban Magyary Előd már arról tájékoztatott, hogy ismét „képbe került”, és a legújabb ígéretek szerint ott lesz a lista első felében.
Az eredetileg hatodik helyre rangsorolt Mózes Leventét is meglepte a döntés, és főleg az, hogy vele senki nem közölte, hogy „kiesett” a befutó keretből. A jelenleg megyei tanácsosi tisztséget elfoglaló jogász elmondta, tudomásul vette, és nem fog senkivel se harcba szállni igazáért. „Ha az illetékesek úgy látják majd jónak, hogy visszaállítsák az eredeti listát, jó, ha nem, hát nem. Partizánakcióba nem kezdek” – szögezte le Mózes, aki 2008 és 2012 között már dolgozott a városi tanácsban.
A TKT harmadjára is átírta
Pénteken délután immár egy harmadik lista került napvilágra. Ezen már nem szerepel Portik, visszakerült Magyary, eltűnt viszont Tamási Zsolt, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója.
A kialakult helyzetért a marosvásárhelyi szervezetet irányító Peti András és Vass Levente Brassai Zsombor megyei elnök lemondását kérték. A városi szervezet elnöke, illetve a városi választmány elnöke azért követeli Brassai távozását, mert szerintük az „nagyvonalúan megfeledkezik az egyeztetési körökről, tájékoztatási kötelezettségéről, és mindenekelőtt arról, hogy elnökként a feladata nem egy szervezet szétverése, hanem összetartása”. Peti András és Vass Levente felszólította a megyei elnököt, hogy „végre vállaljon felelősséget az általa kreált helyzetért, és lépjen vissza megyei vezetői tisztségéből, amelyben folyamatosan tanújelét teszi mélységes inkompetenciájának”. A nemrég egymással még szemben álló Peti és Vass szerint Brassai Zsombor politikusi tevékenysége rendkívül destruktív. Példaként a második tanácsosi lista nyilvánosságra hozását is felhozzák, mondván, hogy a Területi Állandó Tanács azt úgy gyúrta át, hogy előzőleg nem egyeztetett a választmánnyal.
Cikkünk publikálásakor még a következőképpen nézett ki a sorrend: 1. Peti András, 2. Novák Zoltán, 3. Magyary Előd, 4. Szászgáspár Barnabás, 5. Csíki Zsolt, 6. Bakos Levente, 7. Furó Judit, 8. Bakó Szabolcs, 9. Mózes Levente, 10. Kovács Lajos, 11. Makkay Gergely.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

2016. április 18.

Fejetlenség, kapkodás a marosvásárhelyi RMDSZ-ben
Bizonytalanság és kapkodás jellemzi az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetét, melynek helyi vezetői pénteken kétszer is újraírták a már napokkal korábban közzétett tanácsosjelölt-listát – számol be Szucher Ervin a kronika.ro-n. Biztos befutó személyek tűntek el a lista első feléből, és olyanok jelentek meg, akik néhány nappal ezelőtt még azt állították, hogy nem vállalnak közszereplést.
Portiknak nem szóltak, hogy jelölt lett
Egyikük közülük az a Portik Vilmos, aki egy héttel korábban facebookos bejegyzése szerint éppen a közös lista meghiúsulása miatt mondott le az Erdélyi Magyar Néppártban (EMNP) betöltött tisztségéről. Portik akkor azt is érthetővé tette, hogy nem kíván szerepet vállalni a leendő önkormányzatban. „Az RMDSZ-ben tevékenykedő személyek egyetlen megkeresésére sem adtam sosem igenlő vagy beleegyező választ, ami az RMDSZ-listán jelöltként való megjelenésemet illeti. A ma reggeli (április 15-ei – szerk. megj.) sajtómegjelenések azonban kész tényként tálalják, hogy második helyet biztosítanak számomra az RMDSZ marosvásárhelyi tanácsosjelöltjeinek listáján" – írja az újabban közösségi oldalon kommunikáló politikus.
Portik úgy véli, amenynyiben az RMDSZ gesztusa egy lépést jelentene abba az irányba, ami egyetlen és közös magyar jelöltlista indulását eredményezné, akkor megmutatkozhatna a közösségünk valós ereje. „Ebben a pillanatban azonban úgy vélem, hogy olyan magyar–magyar politikai versenynek nézünk elébe, amely az én meggyőződésemmel nem egyeztethető össze, továbbá ennek a javaslatnak az elfogadása erkölcsileg is vállalhatatlan volna számomra még akkor is, ha annak a politikai pártnak, amelyhez tartozom, egyes tagjai az összefogásról alkotott nézetkülönbségeinket az ügy és a cél előli megfutamodásként értelmezik" – teszi hozzá.
A lemondott néppárti vezető egyébként értékeli és köszöni a személye iránti gesztust, de önmagában kevésnek tartja ahhoz, hogy a marosvásárhelyi összefogás ténylegesen kiteljesedjen. „Ehhez a marosvásárhelyi politikai szervezettségünket alapjaitól kell újjáépíteni. A következő négy évben ez a legnagyobb feladat mindannyiunk számára Marosvásárhelyen, és ebben számíthatnak rám azok, akik az összefogásért való munkát nem »árulásnak«, hanem jövőképnek tekintik" – vallja, majd ismételten leszögezi, hogy amennyiben nem jön létre az egységes magyar jelöltlista, az idei választásokon nem kíván részt venni.
Florea és Maior fogorvosa is izgulhatott
Egyébként nemcsak Portik megjelenése okozott meglepetést az átírt RMDSZ-es jelöltlistán: a korábban a második pozíciót elfoglaló Magyary Elődöt „kifelejtették" a jelöltek névsorából. Sajtóinformációk szerint egyeseknek az nem tetszett, hogy a jelenlegi városvezetők egy részének, Dorin Florea polgármesternek és volt helyettesének, Claudiu Maiornak a fogorvosáról van szó. „Ha tényleg ez a gond, mit tehetnék: írjam ki a rendelőm ajtójára, hogy románoknak és kutyáknak belépni tilos?" – fogalmazott pénteken délelőtt Magyary, hangsúlyozván, hogy Maiort jóval azelőtt ismerte meg, mielőtt alpolgármesteri székbe került volna. A délutáni órákban Magyary Előd már arról tájékoztatott, hogy ismét „képbe került", és a legújabb ígéretek szerint ott lesz a lista első felében.
Pénteken egyébként az is kiderült, hogy az eredetileg hatodik helyre rangsorolt Mózes Levente is kiesett a „befutók keretéből", legalábbis a jelöltlista második verziója alapján.
A jelenleg megyei tanácsosi tisztséget betöltő jogász elmondta, tudomásul vette, és nem fog senkivel se harcba szállni igazáért. „Ha az illetékesek úgy látják majd jónak, hogy viszszaállítsák az eredeti listát, jó, ha nem, hát nem. Partizánakcióba nem kezdek" – szögezte le Mózes, aki 2008 és 2012 között már dolgozott a városi tanácsban.
Pénteken délután immár egy harmadik lista került napvilágra. Ezen már nem szerepel Portik, visszakerült Magyary, eltűnt viszont Tamási Zsolt, a Római Katolikus Gimnázium igazgatója. Lapzártakor még a következőképpen nézett ki a sorrend: Peti András, Novák Zoltán, Magyary Előd, Szászgáspár Barnabás, Csíki Zsolt, Bakos Levente, Furó Judit, Bakó Szabolcs, Mózes Levente, Kovács Lajos, Makkay Gergely.
Brassai lemondását sürgeti Peti és Vass
A kialakult helyzet miatt a marosvásárhelyi szervezetet irányító Peti András és Vass Levente most Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök lemondását követeli. A városi szervezet elnöke, illetve a városi választmány elnöke szerint Brassai „nagyvonalúan megfeledkezik az egyeztetési körökről, tájékoztatási kötelezettségéről és mindenekelőtt arról, hogy elnökként nem egy szervezet szétverése, hanem annak az összetartása lenne a feladata".
Peti András és Vass Levente felszólította a megyei elnököt, hogy „végre vállaljon felelősséget az általa kreált helyzetért, és lépjen vissza megyei vezetői tisztségéből, amelyben folyamatosan tanújelét teszi mélységes inkompetenciájának". A nemrég egymással még szemben álló Peti és Vass szerint Brassai politikusi tevékenysége rendkívül destruktív. Példaként a második tanácsosi lista nyilvánosságra hozását is felhozzák, mondván, hogy a Területi Állandó Tanács azt úgy gyúrta át, hogy előzőleg nem egyeztetett a választmánnyal – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

2016. szeptember 1.

Fordítógép már van, tolmács még nincs
A jegyző még nem döntött
A Marosvásárhelyi tanács keddi ülésén sem sikerült érvényesíteni az anyanyelvi jogokat: a képviselőknek ez- úttal sem állt rendelkezésükre tolmács, aki fordította volna a hozzászólásokat.
Az erre vonatkozó határozattervezetről a tanács jegyzője, Muresan Andrei még nem döntött, de "dolgozik rajta" – jelentette ki, Peti András felvetésére válaszolva, aki azt nehezményezte, hogy több, RMDSZ-képviselők által kezdeményezett tervezet "lemAradt" a napirendről.
A közgyűlési felszólalásokat egyébként Hermann Mark Christian (POL) képviselő kezdte el, aki kijelentette: magyarul szeretett volna hozzászólni a vitákhoz, de mivel nincs jelen szinkrontolmács, a költségvetés-kiigazítás fontosságára való tekintettel, a félreértések elkerülése végett románul kénytelen beszélni. Hangsúlyozta, a POL beadványát, amelyet a júliusi tanács- ülésen olvastak fel a plénum előtt, és amelyben a helyhatósági törvény, valamint egyéb jogszabályok anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásainak ad literam alkalmazását kérték, 11 képviselő írta alá (Hermann Mark Christian, Balas Radu és Györfi Júlia, a POL képviselői, valamint az RMDSZ részéről Magyary Előd, Mózes Levente, Novák Zoltán, Furó Judit, Csiki Zsolt, Kovács Lajos, Bakó Szabolcs, Szászgáspár Barnabás), azaz a tanácsosok 20 százaléka. Kikérte magának Claudiu Maior, a polgármester személyi tanácsadójának támadó nyilatkozatait, melyek szerint egyes tanácsosok nem értenek a közigazgatáshoz, és furcsának nevezte, hogy összeférhetetlenség miatt köztisztviselői, illetve választotti tisztség betöltésétől három évre eltiltott Maior jelen van a végrehajtó apparátusban és a közpénzből finanszírozott fizetett hirdetés formájában publikált folyamatos sajtómegjelenéseivel saját személyi kultuszát építi. Bakos Levente üléselnök mindegyre megpróbálta "rövidre zárni" a felszólalást, majd Peti András kérte számon a jegyzőtől több tervezet lemAradását a napirendről (a Nagydisznód utcai robbanás áldozatainak támogatására, a Vár sétány védetté nyilvánítására, az állatkerttel kapcsolatos, valamint a szinkrontolmácsra vonatkozókat), Mózes Levente pedig a Testvériség és a Harmónia utcai lakosok kéréseit ismertette a plénummal, ezek az utcák aszfaltozására, kövezésére vonatkoztak. A jegyző szerint mindenik felsorolt tervezeten "dolgoznak", várhatóan a következő közgyűlésen némelyik vitára kerül, fordítógéppel már rendelkeznek, az anyanyelvhasználathoz szükséges műszaki feltételek biztosítását előíró tanácsi határozatra pedig nincs szükség, hiszen ezt törvény szabályozza – mondta.
A tanácsülés elején jelen levő Dorin Florea polgármester a napirenden levő tervezetek vitája előtt éppen akkor hagyta el sebbel-lobbal a termet, amikor Budai István a Marosvásárhelyi Tulajdonosi Társulások Szövetségének képviseletében kezdett beszélni. Florea távozása előtt felszólította azokat a képviselőket, "akik összetévesztik a demokráciát a cirkusszal, hogy ha mégis komoly dolgokról szeretnének tárgyalni, iratkozzanak fel, felajánlja számukra a 45-ös termet". A polgármesteri hivatalhoz tartozó közszolgáltatók közgyűlései után a testület megszavazta a napirendi pontokat, a költségvetés-kiigazítás heves és meglehetősen hosszú vitája során nagyrészt sikerült átvinni a szakbizottságok javaslatait, az egyéni módosító indítványok nyílt vitája során több RMDSZ-javaslatot elfogadtak, míg a POL számos, a tanintézetek korszerűsítését, a diákok tanulási körülményeinek javítását célzó javaslatát elvetették. Mint például azt, hogy az ASA fociklubbnak szánt 8,3 millió lejt a fent említett célokra fordítsák. A költségvetés- kiigazítás tervezetének végső szavazása előtt, amikor Györfi Júlia "megköszönte", hogy a képviselő-testület teljes közömbösséget mutatott a szociális problémák iránt, "derült ki", hogy van lehetőség bizonyos összegeknek a "külön tételként való beiktatására" a tervezetbe, bár erre a szóban forgó fejezet vitája során nem hívták fel a javaslattevők figyelmét. E lehetőséggel élve az utolsó száz méteren a POL-képviselők két javaslatát is megszavazta a testület (1 millió lejt fordítsanak iskolai bútorzatra, 218 ezer lejt a szociális osztály részére).
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

2017. január 13.

Az RMDSZ nem fogja megszavazni az iskolahálózatot, ha nincs benne a katolikus iskola
A katolikus iskolába járó diákok szüleinek jelenlétében tartottak pénteken délután rendkívüli tanácsülést Marosvásárhelyen. Noha a napirenden nem szerepelt egyetlen, az iskolát érintő pont sem, a szülők jelenlétükkel akarták figyelmeztetni az önkormányzati képviselőket, hogy gyermekeik és az iskola sorsa még mindig nincs megnyugtatóan rendezve.
Az RMDSZ frakcióvezetője, Csiki Zsolt magyar nyelvű felszólalásában többször hangsúlyozta, hogy a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium működését, a beiskolázási tervet és a szóban forgó tanintézetet is tartalmazó iskolahálózat elfogadását prioritásként kezelik. „Az RMDSZ nem fog meghátrálni, s nem fogunk megszavazni egy olyan iskolahálózatot, amelyben nem szerepel a katolikus iskola. A város polgármestere támogatásáról biztosította a szülőket novemberben, s azt mondta, hogy nem kell aggódniuk, mert az iskola sorsa rendeződik. Egyelőre semmi jelét nem láttuk annak, hogy a városháza támogatná az iskola ügyét” – mondta Csiki Zsolt.
A polgármester hiányában Claudiu Maior, a városvezető személyes tanácsadója nyilatkozott az ügyben, tudatva, hétfőn délelőtt tizenegy órára a városházára hívták a jelenlegi főtanfelügyelőt, hogy az önkormányzat szakembereivel és a tanácsosokkal tárgyaljanak a beiskolázási tervről, illetve az iskolahálózatról. Maior azt mondta, ha minden törvényes és minden úgy van, ahogy ők jelenleg tudják, akkor a polgármester csütörtökre vagy péntekre rendkívüli ülést hív össze, ahol megszavazhatják a római katolikus iskolát is tartalmazó 2017–2018-as iskolahálózatot.
Simon Virág
Székelyhon.ro



lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998