Nov. 4-én Bukarestben első ízben ülésezett az RMDSZ alapszabályzatának módosítását előkészítő bizottság. A testület Borbély László képviselőt, ügyvezető elnökhelyettest és Márton Árpád képviselőt társelnökké választotta. Az RMDSZ területi szervezeteit, platformjait és társszervezeteit is be kívánják vonni az alapszabályzat módosítását előkészítő tevékenységébe. A bizottság várja a módosító javaslatokat. Ugyancsak nov. 4-én ülésezett az RMDSZ programjának módosítását előkészítő bizottság, amelynek tagjai: az SZKT megbízottaiként Szatmári Tibor, Pataki Júlia, Tokay György; a SZET részéről dr. Kötő József és Sebestyén Csaba; az ügyvezető elnökség képviseletében pedig Kerekes Gábor. A Kerekes Gábor és Tokay György által vezetett bizottság feltett szándéka, hogy a módosított program tükrözze egész közösségünk jövőképét. A bizottság felkérte az RMDSZ minden tagját, hogy tegye meg észrevételeit. /Ülésezett az alapszabályzat- és programmódosító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2003. január 14.
Beérkeztek az alapszabály- és a programmódosítási javaslatok az RMDSZ szakbizottságaihozA két bizottság állásfoglalásával kapcsolatos javaslatokat az RMDSZ VII., Szatmárnémetiben tartandó kongresszusa elé terjesztik. Az alapszabály- és programmódosítással megbízott testületek által készített tervezeteket a Szövetségi Képviselők Tanácsa jan. 18-i ülésén vitatja meg. Igen színvonalas és tartalmas módosító javaslatok érkeztek be a programmódosító bizottsághoz - jelezte Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, a programmódosító bizottság társelnöke. Az alapszabály-módosító bizottság a beérkezett javaslatok mintegy felét felterjeszti majd elfogadásra a kongresszusnak , tájékozatott Márton Árpád, a bizottság társelnöke. A bizottság magáévá tette azt a javaslatot, hogy az Operatív Tanács tagjainak száma 9-ről 11-re nő, a Reform Tömörülésnek azon javaslatával szemben, mely szerint a testület teljesen megszűnne. - Az autonómia kérdése fontos helyet foglal el az RMDSZ programjában, annak ellenére, hogy a Reform Tömörülés úgy véli: a jelenlegi vezetőség lemondott az autonómia kivívásáról - fejtette ki Varga Attila. /Erdei Róbert, Salamon Márton László: Több száz módosítójavaslatot iktattak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./
2003. február 6.
Az RMDSZ vezetőtestületének összetétele nem változott. A legfelsőbb döntéshozó testület a kongresszus. Két kongresszusi ülés között az RMDSZ vezető testületei: a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). Politikai döntéshozó tevékenysége mellett az SZKT a szövetség működésére vonatkozó határozatokat fogad el; elnöke: Frunda György szenátor. A SZET a civil társadalmi szerveződések és az egyházak érdekegyeztető és döntéshozó fóruma; elnöke: Kelemen Hunor parlamenti képviselő. A legfelsőbb képviseletet és politikai koordinációt a szövetségi elnök, Markó Béla látja el. A végrehajtó testület az Ügyvezető Elnökség (ÜE), mely teljesíti a Kongresszus és az SZKT határozatait, és ezeknek megfelelően döntéseket hoz. Vezetője Takács Csaba ügyvezető elnök, további tagjai: Borbély László kormányzati kapcsolatokért felelős alelnök, az ügyvezető elnök helyettese, Kerekes Gábor gazdasági, szociális és önkormányzati kérdésekért felelős alelnök, Szép Gyula, művelődési és egyházi ügyekért felelős alelnök, Nagy F. Zsolt, oktatásért és ifjúságért felelős alelnök, Nagy Zsolt, területi szervezetekért felelős alelnök. Az RMDSZ listáin megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők legfőbb képviseleti, érdekegyeztető és tanácsadó testülete az Országos Önkormányzati Tanács, elnöke Demeter János. Rajtuk kívül a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) tagja még Verestóy Attila szenátusi, illetve Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető. (Egyébként a SZOT - melynek elnöke Markó Béla - kibővült a Területi Képviselők Tanácsának elnökségével.). A szatmárnémeti kongresszuson vitatható döntés született arról, hogy a Szabályzat-felügyelő Bizottság (elnöke: Markó Attila) munkáját a jövőben az SZKT felügyeli. Ez olyan, mintha az Alkotmánybíróságot, mely az ország alaptörvényének betartása felett hivatott őrködni, a parlamentnek rendelnék alá. /P. L. Zs.: RMDSZ-struktúra. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2003. március 3.
Ismét Kuncze Gábort választotta elnökké a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) tisztújító küldöttgyűlése márc. 1-jén, Az SZDSZ küldöttgyűlésén az RMDSZ részéről részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke és Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, a Szabadelvű Kör alelnöke. Az RMDSZ vezetői rövid megbeszélést folytattak az SZDSZ elnökével és ügyvivőivel, valamint a kongresszuson jelen lévő Medgyessy Péter miniszterelnökkel és Göncz Árpád volt köztársasági elnökkel. Üdvözlő beszédében Markó Béla értékelte, hogy az SZDSZ kezdettől fogva megértette: az RMDSZ-nek alapvető érdeke minél közelebbi viszonyban lenni minden, az erdélyi magyarságot segíteni akaró magyarországi párttal. /RMDSZ-delegáció az SZDSZ küldöttgyűlésén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2003. március 21.
Magyar és román miniszteri részvétellel rendez az RMDSZ önkormányzati konferenciát márc. 22-én Marosvásárhelyen. A mintegy hatszáz résztvevő - parlamenti képviselők és szenátorok, megyei tanácselnökök és alelnökök, alprefektusok, polgármesterek, alpolgármesterek, helyi és megyei tanácsosok - olyan kérdések megvitatására készül, mint például a térségfejlesztés, a határon átnyúló kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázása A tanácskozás előtt az önkormányzatok feladatairól és lehetőségeiről nyilatkozott Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Szabályozni kellene, hogy például ha a polgármester nem hívja össze a tanácsot, ki hívhatja még össze rajta kívül a tanács ülését. Az elmúlt években a kormány azt, aminek a kezelése politikailag nagy rizikóval jár, amivel látványos sikert elérni nem lehet, azt átadta önkormányzati szintre. Ezekhez a feladatokhoz azonban sokszor nem adott forrást. Ez a helyzet az iskolák és legújabban a kórházak kapcsán. A régiósítás lesz az egyik központi téma. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége az önkormányzatokban dolgozók számára, pályázati úton, négyfordulós programmenedzsment tanfolyamot szervezett. Jó internetes pályázatkövető rendszerük van, a PONT, s kéthetente kiadványuk is megjelenik. /Tibori Szabó Zoltán: A régiósítás nem lehet felülről irányított folyamat - nyilatkozta lapunknak Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2003. március 25.
A Marosvásárhelyen tartott önkormányzati konferenciáról nyilatkozott Kerekes Gábor, az RMDSZ alelnöke. A konferencia a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásáért is síkraszállt. Ugyancsak fontos a Partium kérdése. Az, hogy a Nagybányától Aradig vagy legalábbis Nagyváradig tartó fejlesztési régióban ki hogyan érvényesítheti a saját érdekeit. A prefektusnak szakembernek, jogásznak kell lennie, a státusa sokkalta inkább közalkalmazotti, mint politikusi státus. /Salamon Márton László: Kell a szakmai vita. Interjú Kerekes Gábor RMDSZ-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./
2003. május 24.
Kolozsvár gazdasága a nacionalista városvezetésnek köszönhetően lemaradt, a külföldi tőke a város kapuinál megállt, s ez az egész megye teljesítményét visszahúzta - állapította meg Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzatokért felelős alelnöke. Funar rájött arra, hogy Kolozsvár csaknem hermetikus lezárásával nevetségessé vált, ezért próbál mostanában lazítani. Az első Mol-kút megnyitásakor nagy cirkusz volt. A múlt héten nyílt meg a második kolozsvári Mol-kút, tökéletes csendben. Komoly magyar vállalkozói kör alakult ki Kolozsváron. /Tibori Szabó Zoltán: Össze kell fognunk a városért. Kerekes Gábor Kolozsvár jövőjéről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2003. június 13.
Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az Önkormányzatokért Felelős Főosztály vezetője hivatalos látogatáson vesz részt Magyarországon. Réthy Imre közigazgatási államtitkárral folytatott megbeszélést a Gazdasági és Közigazgatási Minisztériumban /GKM/ , ezt követően találkozott Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével, valamint Ádám Évával, a HTMH elnökhelyettesével. A GKM-ben arról volt szó, hogy milyen közös programokat tudnának megfogalmazni. Kerekes Gábor szerint olyan projekteket kellene kidolgozni, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek a kistérségi társulásokra. A magyar fél ez ügyben támogatásáról biztosította az RMDSZ vezetőjét. Kerekes a Magyar Turizmus Részvénytársaság elnökével, Galla Gáborral egyeztetett, a Pál Béla turisztikai államtitkár Romániai látogatása során aláírt közös nyilatkozattal kapcsolatosan, amelynek értelmében az RMDSZ besegít egy erdélyi turisztikai útvonal kidolgozásába, amelyet Magyarországon bocsátanak az érdeklődők rendelkezésére, valamint a Magyar Turizmus RT-vel közösen ifjúsági táborokat, csoportos kirándulásokat szerveznek majd Erdélybe. /Gazdasági kérdésekben egyeztettek. Integrációt elősegítő közös programok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2003. július 4.
Megtartotta első ülését Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsa által megválasztott új összetételű ügyvezető elnökség. Nagy Zsolt alelnök tájékoztatása szerint a júl. 3-i ülésen a főosztályok vezetői bemutatták elképzeléseiket arról, hogy hány munkatárssal dolgoznak majd, és milyen feladatokkal bízzák meg őket. Különösen fontos az új - európai integrációs, szórványügyi és szociális, valamint az ifjúsági - főosztályok tevékenysége. A Nagy Zsolt által vezetett területi szervezeti és önkormányzati főosztálynak szoros együttműködésben kell dolgoznia vidékszervezési, a gazdasági, régiófejlesztési kérdésekben az integrációs főosztállyal. Az európai integrációs és régiófejlesztési főosztály, az ifjúsági, illetve a szórványért és a szociális kérdésekért felelős főosztály vezetői: Niculescu Tóni, Kovács Péter, illetve Porcsalmi Bálint. Az egyházi kapcsolatok is az oktatási főosztályhoz kerültek, amelyet Kötő József vezet. Továbbra is Borbély László felel a kormánykapcsolatokért, Szép Gyula a művelődésért és Kerekes Gábor a gazdaságért. Takács hangsúlyozta, megfiatalította a csapatot. /Cseke Péter Tamás: Összehangolják a tevékenységüket. Ülésezett az RMDSZ új ügyvezető elnöksége. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./
2003. július 31.
Júl. 30-án Marosvásárhelyen az RMDSZ országos és területi vezetői, valamint gazdasági szakemberei szakmai tanácskozást tartottak. Az elmúlt években sikerült növelni az erdélyi magyarok lakta megyék infrastrukturális beruházásaira és az önkormányzatok működésére szánt költségvetési támogatás összegét, az RMDSZ alapvető célja pedig, hogy a jövőben is tovább erősítse ezt a folyamatot - hangsúlyozták a tanácskozáson. A jövő évi állami költségvetéssel kapcsolatos RMDSZ-stratégia kidolgozását célul tűző megbeszélésen jelen voltak Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László és Kerekes Gábor ügyvezető alelnökök is. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ képes lehet arra, hogy Erdélyre, de akár egész Romániára is kiható gazdaság-fejlesztő stratégiákat az erdélyi magyarok számára kedvezően megváltoztasson. A tanácskozáson megfogalmazódott, az erdélyi megyék további infrastruktrális fejlesztésekhez, út-, gáz- és vízhálózat korszerűsítéséhez, a megkezdett beruházások folytatásához kérnek hangsúlyosabb költségvetési támogatást, de komoly igény van többek között egyházi- és művelődési intézmények működetését, valamint az aszálykárok enyhítését célzó támogatásokra is. /Gazdaságfejlesztő stratégia Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2003. szeptember 19.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között májusban létrejött megegyezés keretében tervezett programok ütemét tekintette át szept. 18-án a Kolozsvárra látogató Csepeli György, a minisztérium politikai államtitkára Kerekes Gáborral, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnökével. Az államtitkár közölte, hogy november közepén Nagyváradon kerül sor az első Kárpát-medencei magyar IT-konferenciára, amelyet megelőzően gazdasági, civilfejlesztési, tartalomfejlesztési és hálózatfejlesztési szakbizottságokat hoznak létre. A Sulinet multimédiás program szolgáltatásait mintegy 300 határon túli tanintézménybe tervezik eljuttatni, emellett a Sulinet romániai megfelelőjét kapcsolni tervezik a magyarországi programhoz. Az E-Magyarország nyári táborok kiterjesztéséről is szó esett a találkozón. A román és a magyar szakminisztériumok együttműködése keretében egyebek között három - magyar-román-angol - nyelvű, kormányzati, idegenforgalmi, gazdasági, üzleti aloldalakkal rendelkező portál készül, emellett ősszel román-magyar üzletember-találkozóra kerül sor. Az államtitkár Marosvásárhelyre, Gyergyószentmiklósra, és Csíkszeredába is ellátogat. /Borbély Tamás: Román-magyar informatikai együttműködés. Sulinet programok erdélyi iskolákban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2003. szeptember 30.
Szept. 29-én ünnepélyes megnyitóval, sajtóértekezlettel és állófogadással rajtolnak a Bukaresti Magyar Napok, a rendezvény szervezői pedig az RMDSZ bukaresti területi szervezete, a Magyar Köztársaság Kulturális Központja, a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság, a helybeli Magyar Ifjúsági Egyeztető Tanács és Magyar Nőszövetség, a Calvineum Református Egyházközösség, a Szőlőskerti Református Egyházközösség, az Ady Endre Líceum, a Barátok Temploma Magyar Római Katolikus Közösség, az Evangélikus Egyházközösség. Az első napon dr. prof. Demény Lajos: A bukaresti magyarság múltja és szerepe címen tartott előadást. Szept. 30-án Egyház, civil szféra és RMDSZ szerepe a helyi közösség életében címen tart előadást Markó Béla. A harmadik napon, okt. 1-jén Adorjáni Dezső evangélikus püspök-helyettes és Borbély László képviselőházi titkár tartanak előadást. Okt. 2-án Vállalkozni Romániában címmel Kerekes Gábor, az RMDSZ Országos Gazdasági Ügyvezető alelnöke tart előadást, után táncház lesz. /Bukaresti Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2003. december 6.
A magyarországi Új Kézfogás Alapítvány Fordulóponton - szándékok, lehetőségek és korlátok a határon túli magyarság gazdasági tevékenységének erősítésében címmel szakmai tanácskozást szervezett dec. 5-6-án, Budapesten. A tanácskozáson a romániai magyarság részéről jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátor, Kerekes Gábor gazdasági ügyvezető alelnök és Erdei Dolóczki István képviselő. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök egy olyan külön pénzalap létrehozását javasolta az Új Kézfogás Közalapítványnak, amely elsősorban a fiatal határon túli magyarok vállalkozásait célozza meg támogatásával. Borbély László ügyvezető alelnök javaslatot tett egy olyan támogatási rendszer létrehozására is, amely lehetővé tenné egy földalap létrehozását, hiszen a közeljövőben megnő a föld értéke, és fontos lenne, hogy a földek a magyarok kezébe is kerüljenek. A mikrohitelek rendszerével kapcsolatban a területi jelenlét tovább való terjesztését javasolta, hogy a támogatás minél több magyarlakta megyében eljusson az érintett kisvállalkozókhoz. /RMDSZ-javaslatok az erdélyi magyar vállalkozók támogatására. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./ Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte az Új Kézfogás Közalapítvány kétnapos konferenciával, Budapesten. Lábody László elnök szerint fordulóponthoz érkezett az általa elnökölt testület. "Az alapítvány számos, határon túli magyarságot támogató intézmény és szervezet közül az egyetlen, amely közvetlenül nyújt anyagi segítséget a szomszédos országokban élő magyarok szülőföldön maradásának elősegítéséhez" - jelentette ki. Az elmúlt négy esztendőben az alapítványhoz beérkezett 1992 pályázat mintegy 4,6 milliárd forintos igényt összesített. Az 1463 pozitív elbírálás alá esett projekt több mint 2,3 milliárd forintnyi támogatási összeget jelentett. Az Új Kézfogás tízéves tevékenysége sikeres volt, de a magyar állami költségvetésből származó anyagi segítség korántsem elégíti ki az igényeket. "Tudatában vagyunk annak, hogy az Új Kézfogás által biztosított pénz nem elegendő valamennyi általunk elképzelt tevékenység finanszírozására, arra viszont elégséges, hogy terveket dolgozzunk ki annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság megtalálja a szülőföldön való boldogulás eszközeit - fejtette ki a Krónika kérdésére Markó Béla RMDSZ-elnök. - Az általunk megfogalmazott jövőbeli prioritások közül a sikeresnek mondható mikrohitel-gyakorlat folytatását emelném ki." Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elsősorban a szerbiai privatizációban való részvétel elősegítését várja az Új Kézfogás közalapítványtól, Gajdos József, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke szerint Kárpátalján szabad a pálya, az alapítvány eddigi tevékenysége ugyanis arrafelé eddig csak az ottani magyarok földhöz juttatásában érződött. /Csinta Samu, Budapest: Fordulóponton a Kézfogás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2004. február 13.
Interneten hirdette meg idei első pályázatait az erdélyi magyarság költségvetési támogatását kezelő Communitas Alapítvány. Noha a törvényben megszabott határidő lejárt, az alapítvány még nem küldte el a Krónika szerkesztőségébe a korábbi években kiosztott támogatásokról kért adatokat. Az alapítvány, mely 2001 óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott bukaresti költségvetési támogatásokat, idén 50 milliárd lejt oszthat szét a pályázók között. A Communitas Alapítvány nem válaszolt a Krónika kérdésére, hogy kikből áll az erdélyi magyarság pénzét osztó kuratórium. A támogatások elosztásáról eddig csak egyszer, 2002 októberében számolt be az RMDSZ ügyvezető elnöke. A Krónika január végi írásának hatására az RMDSZ honlapján megjelent a kuratórium összetétele. Az ott közölt adatok lényegében igazolták azt a korábbi feltételezést, hogy a testületet az RMDSZ vezető politikusai alkotják. Tagjai: Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. /Gazda Árpád: Meghirdették a 2004-es pályázatokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2004. március 2.
A Krónika kérdései nyomán első ízben tette közzé az interneten éves jelentését a Communitas Alapítvány kuratóriuma. Az adatokból kiderül, 2003-ban az alapítvány 770 millió lejjel többet költött saját működésére, pályázatai lebonyolítására, mint amennyit a szórvány és az ifjúság számára, valamint az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a felhasznált 35,440 milliárd lejből csak tíz milliárdot osztott ki pályázati úton. A legnagyobb kiadási tételt az RMDSZ ügyvezető elnökségének is otthont adó alapítványi székház felépítése jelentette. A Communitas Alapítvány 2001 júliusa óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott költségvetési támogatást, eddig csak 2001 októberében számolt be az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) előtt tevékenységéről, akkor is csak részleges, összegző adatokat mutatott be. A most közzétett 24 oldalas dokumentumot egy ritkábban használt számítógépes formátumban tették fel a világhálóra, ráadásul úgy, hogy azt ne lehessen kinyomtatni, részleteit ne lehessen lemásolni. Az alapítvány 2003-ban 38,333 milliárd lejből gazdálkodhatott volna, ebből azonban 2,893 milliárdot 2004-re íratott át. A bevételi oldal tulajdonképpen a tavalyi 37,3 milliárdos állami támogatásból áll, ehhez a 2002-ből áthozott közel egymilliárd lej, valamint a banki kamat adódik hozzá. A kiadások oldalán a beruházásoké a legnagyobb tétel: 11,473 milliárd. 7,065 milliárddal a művelődési programok, 5,395 milliárddal a sajtó, 1,8-1,8 milliárddal a könyvkiadás és az ifjúsági programok, 1,5 milliárddal a szórványprogramok, 1,475 milliárddal az alapítvány saját programjai, majd a 432 milliót kitevő alkotói ösztöndíjak következnek a sorban. Saját működésére 4,5 milliárd lejt költött az alapítvány. A beszámoló 22 oldalon keresztül sorolja fel azoknak a szervezeteknek, sajtótermékeknek, programoknak a nevét, elnevezését amelyek a közművelődési, a sajtó, a szórvány, illetve az ifjúsági keret támogatásában részesültek; nem közli azonban tételesen is az összegeket, amelyeket egy-egy pályázónak kifizettek. Farkas András, az alapítvány programfelelőse azzal az indoklással utasította el a részletes tájékoztatást, hogy semmilyen garanciát nem kaptak a Krónikától arra: a lap maradéktalanul közli a listát hasábjain. A Krónika egyébként febr. 21-én az alapítvány elnökének, Markó Bélának és alelnökének, Takács Csabának is tudomására hozta: a lap kész külön mellékletben kiadni a 2001 óta kiosztott Communitas-támogatások teljes, tételes listáját, ha az alapítvány átvállalja a kiadás költségeit. Az alapítvány pályázatainak lebonyolítására 770 millió lejjel fizetett többet, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a pályáztatásra és annak ellenőrzésére fordított összegnek alig több mint kétszeresét (10,1 milliárdot) osztotta ki az alapítvány nyilvános pályázatokon. A kuratóriumi beszámoló a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek sorában első helyen említette a meghirdetés, a népszerűsítés költségeit. Ide sorolta még a szaktestületi és kuratóriumi ülések megszervezésének, a székházak fenntartásának és működtetésének, a támogatások rendeltetésszerű felhasználása ellenőrzésének a költségeit, valamint az utazási és szállítási költségeket is. Az összeg egyébként a 2003-as évben ugrott ekkorára. 2001-ben még 1,52 milliárdot, 2002-ben pedig 1,6 milliárdot fordított önmagára az alapítvány. Takács Csaba szerint ez nem jelent pazarló magatartást. A Krónika értesülései szerint a Communitas működési költségei azért ilyen magasak, mert több RMDSZ-székház is alapítványi székházként szerepel az aktákban, az RMDSZ-alkalmazottak többsége pedig Communitas-alkalmazottként kapja a fizetését. A beruházások 11,473 milliárdos keretéből is jobbára önmagát támogatta a Communitas. 5,273 milliárdot költött a kolozsvári irodaház bővítésére. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, az ingatlan valójában a Communitas székháza. Hogy milyen alapon működik az épületben az RMDSZ ügyvezető elnöksége, erre a kérdésre nem kívánt válaszolni az elnök. Később hozzátette, az RMDSZ több irodát is bérel a Communitas Alapítványtól. 1,4 milliárdot költött az alapítvány irodatechnikai fejlesztésekre, kommunikációs eszközökre, 645 milliót infrastrukturális fejlesztésre, 55 milliót számítógépes programok vásárlására. Összeadván e tételeket a saját programok működtetésére szánt 1,475 milliárddal és a működési költségekkel, az eredmény arra utal, hogy a Communitas Alapítvány az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi költségvetési támogatás több mint egyharmadát fordította önmagára vagy saját programjaira. E programok sorában a különböző évfordulós ünnepségek megszervezése, közvélemény-kutatások, felmérések készíttetése, a Haza a magasban című portréfilm elkészítése, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos költségek, valamint az alkotói ösztöndíjak átadási ünnepségének megszervezését említik. Takács Csaba szerint az irodatechnikai és infrastrukturális fejlesztésre, valamint kommunikációs eszközökre költött kétmilliárdnak nem csupán a Communitas, hanem a hozzá pályázatokat benyújtó más szervezetek is haszonélvezői voltak. Az alapítvány sajtószaktestülete 3 milliárdos keret sorsáról dönthetett, az elszámolásban 5,395 milliárd jelent meg sajtótámogatásként. Az alapítvány első ízben tette közzé az RMDSZ honlapján kuratóriumának összetételét. A testület nagy vonalakban az RMDSZ vezérkarával azonos. Kuratóriumi tisztsége mellett Markó Béla az ösztöndíjbizottságban, Takács Csaba pedig a szórványbizottságban elnököl. Kelemen Hunor kuratóriumi tagsága mellett a könyvkiadási és a sajtószaktestületben is jelen van. Utóbbiban az elnöki tisztséget tölti be. Márton Árpád képviselő a Szép Gyula ügyvezető alelnök által vezetett közművelődési szakbizottságban erősíti az RMDSZ-es vonalat, de az ösztöndíjbizottságban is részt vesz. A Kovács Péter ügyvezető alelnök által vezetett ifjúsági szakbizottságot tulajdonképpen az RMDSZ mögé besorakozó ifjúsági szervezetek csúcsszerve, a Miért vezérkara alkotja. A szaktestületek személyi összetétele tavaly óta csak kis mértékben változott meg. A művelődési szaktestületben Kiss Annamária helyét Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-tanácsos, a könyvkiadási szaktestületben Parászka Boróka helyét Domokos Géza, a szövetség volt elnöke, a sajtó szaktestületben Magyari Tivadar szociológus és Miklósi Ildikó szövetségi sajtóreferens helyét Kereskényi Sándor szenátor vette át, az ifjúsági testületből pedig Orosz Csaba távozott. Létrehozott a kuratórium egy új szaktestületet, mely kutatók külföldi konferenciákon, tanácskozásokon való részvételéhez nyújt utazási támogatást. E testületben az RMDSZ négy jelenlegi és egy korábbi ügyvezető alelnöke vesz részt. Az RMDSZ vezetői nyilatkozataikban többször hangsúlyozták, a költségvetési támogatásban részesülő kisebbségi szervezetek közül egyedül a Communitas vállalkozott arra, hogy nyílt pályázati rendszeren keresztül, szaktestületek bevonásával ossza el a támogatásokat. Nem tettek viszont említést arról, hogy az alapítvány e rendszeren keresztül a támogatásoknak csupán egy kisebb részét osztja. A nagyobbik rész sorsáról a kuratórium, azaz az RMDSZ vezérkara dönt. – A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től a szövetségnek már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén a Takács Csaba által bemutatott jelentés szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. A jogszabály hangsúlyozza, a pénz azoknak a kisebbségi szervezeteknek jár, amelyek pártként nem kapnak költségvetési támogatást. A Transindex internetes újságban közzétett adatok szerint az RMDSZ pártként 6,7 milliárd lej költségvetési támogatást kapott a 2003-as évre. 2001 A Krónika kérte: az alapítvány közölje a 2001-ben és 2002-ben támogatottak listáját, de erre nem kaptak választ. Takács Csaba az illetékes állami hivatalokhoz irányította a lapot kérdéseivel. A Communitas ugyanis háromhavonta küld részletes tájékoztatást a román kormány Etnikumközi Hivatalának a pénzek elköltéséről. /Gazda Árpád: Elsősorban önmagát támogatta a Communitas Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./ A Communitas Alapítvány kuratóriumának tagjai: Markó Béla szövetségi elnök (kuratóriumi elnök), Takács Csaba ügyvezető elnök (kuratóriumi alelnök), Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ választási kampányfőnöke, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A Communitas Alapítvány szaktestületei Sajtó Szaktestület: Kelemen Hunor – elnök, Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Szilágyi Dezső, Kereskényi Sándor, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond Könyvkiadás Szaktestület: Kovács András Ferenc – elnök, Dávid Gyula, Káli Király István, Kelemen Hunor, Domokos Géza, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor Művelődési Szaktestület: Szép Gyula – elnök, Borboly Csaba, Dáné Tibor Kálmán, dr. Földes Béla, Karda Emese, Könczei Csilla, Márton Árpád Ifjúsági Szaktestület: Kovács Péter – elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön Szórvány Szaktestület: Takács Csaba – elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke, Jakab Elek, dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István, Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László Alkotói Ösztöndíjbizottság: Markó Béla – elnök, Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád Utazási támogatások szaktestülete: Nagy Zsolt, Kovács Péter, Kötő József, Nagy F. István, Szép Gyula Támogatási keret a romániai kisebbségeknek Ebből a romániai magyarságnak jutott Nyílt pályázaton kiosztott összeg (milliárd lej) (milliárd lej) százalék (milliárd lej) százalék 2001. év 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002. év 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003. év 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004. év 240 50 20,83 * számított adatok
2004. március 27.
A legutóbbi, Tordaszentlászlón tartott találkozó létszámánál kevesebben jöttek el márc. 26-án Kalotaszentkirályra, a Kolozs megyei magyar polgármesterek és alpolgármesterek találkozójára, ahol Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is megjelent. Kerekes Gábor RMDSZ országos ügyvezető alelnök és Lixandru Klaudia az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány képviseletében ismertette a pályázati információszerzés lehetőségeit. A jelen lévő önkormányzati képviselők immár sokadik alkalommal jelezték, hogy a jelek szerint nem azonos mércével bírálták el a pályázatokat Temesváron és Szatmárnémetiben, hiszen azonos pályázatkészítő iroda által összeállított pályázat Szatmárnémetiben nyert, Temesváron viszont elutasították. Kónya-Hamar Sándor elmondta, 1992-höz képest a 2002-es népszámlálási adatok szerint Kolozs megyében közel húsz százalékkal csökkent a magyarság aránya, ezért rendkívül fontos az egyetértés. /Kerekes Edit: Magyar polgármesterek találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2004. április 5.
Az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumánál három személy végzi a pénz elosztásával kapcsolatos adminisztratív munkát, a Communitas Alapítvány 33 alkalmazottat foglalkoztat. A Communitas Alapítvány sajtó szaktestülete elutasította a Krónika pályázatát, melyben egy tervezett Communitas-melléklet kiadásához kért anyagi támogatást. A 2001-es, 2002-es és 2003-as Communitas-támogatások teljes listáját tartalmazó 20 újságoldalas melléklet kiadása azt követően merült fel, hogy az alapítvány irodavezetője, Farkas András február végén elutasította a listák kiadását, és levelében arra hivatkozott, hogy „a Krónika nem vállalt garanciát a teljes lista közlésére, és ezáltal nem vállalta a közvélemény maradéktalan tájékoztatását”. A Communitas sajtó szaktestülete – amely négy és fél milliárd lej elosztásáról döntött – annak ellenére utasította el a 30 millió lejes pályázatot, hogy előzőleg a Krónika a szaktestület valamennyi tagjának személyes levelet küldött, amelyben nyomatékosította: vállalja a támogatási listák maradéktalan közlését, ha az alapítvány állja a melléklet megjelentetésének nyomdai költségeit. „Úgy ítéltük meg, nem a szaktestületnek, hanem a kuratóriumnak a tiszte eldönteni, hogy mikor és milyen formában teszi közzé a támogatások listáját. Ezért utasítottuk el a Krónika erre vonatkozó pályázatát” – jelentette ki Kelemen Hunor képviselő, a sajtó szaktestület elnöke, a kuratórium tagja. Hozzátette, a szaktestület a Krónika pályázatai közül a Szempont mellékletét támogatta. Először a Communitas Alapítvány illetékesei még a kuratórium összetételét sem kívánták elárulni. A Krónika nyilvánosságra hozta, a Communitas 2002-ben 13,8 milliárd lejjel, 2003-ban 37,3 milliárd lejjel gazdálkodhatott, az idén 50 milliárd lej áll rendelkezésére. A Krónika kiszámította, a tavalyi keretnek mindössze 27 százalékát osztotta ki a Communitas nyilvános pályázaton. A Communitas tavaly többet költött saját működésére, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi pénz több mint egyharmadát saját magára, saját programjaira fordította az alapítvány. A kormányhatározat szerint a Communitas pénzalapjait nem használhatja fel az RMDSZ, amely politikai pártként kap támogatást a román költségvetésből. Az alapító okiratból kiderült, a Communitas Alapítványt az RMDSZ alapította, a szövetséget az alapítvánnyal kapcsolatos ügyekben Takács Csaba képviseli. Az alapszabály szerint az alapítvánnyal kapcsolatos valamennyi döntést a kuratórium hozza meg. Ennek elnöke Markó Béla, alelnöke Takács Csaba. Tagjai az alapításkor Birtalan József, Kötő József, Varga Attila, Nagy Zsolt, Székely István, Verestóy Attila és Borbély László voltak. 2003. május 30-án azonban módosult a kuratórium: Birtalan, Kötő, Varga és Székely helyét Kelemen Atilla, Kelemen Hunor, Kerekes Gábor, Nagy F. István, Szép Gyula és Winkler Gyula foglalta el. A magyar adófizetők pénzét Erdélybe juttató Illyés Közalapítvány gazdálkodásának minden adata megtalálható a világhálón, a román adófizetők pénzét elosztó Communitas Alapítvány azonban még soha nem közölte gazdálkodásának tételes adatait. /Gazda Árpád: Munkaadó Communitas. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./
2004. május 8.
Az RMDSZ által kezdeményezett Párbeszéd a jövőért című konzultáció-sorozat keretében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Kerekes Gábor gazdasági ügyvezető alelnök a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Sebestyén Csaba elnök által vezetett küldöttségével tanácskozott máj. 7-én Kolozsváron. A megbeszélésen áttekintették az RMDSZ és a RMGE együttműködése folytatásának módozatait. Az RMDSZ támogatja az egyesület közhasznú szervezetként való elismertetését, ami lehetővé teszi, hogy költésvetési támogatásban részesüljön, és szükségesnek tartotta azt, hogy a RMGE erős szakmai, érdekképviseleti ernyőszervezetként működjék. /Párbeszéd a jövőért. Fókuszban a gazdák felkészítése az uniós csatlakozásra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2004. június 1.
Első ízben külön pavilonnal mutatkozik be a romániai magyar közösség a június elsején megnyíló bukaresti nemzetközi vásáron (TIBCO) – jelentette be Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető gazdasági alelnöke. 30 romániai céget mutatnak be, emellett sokoldalú képet nyújtanak a romániai magyar közösség értékteremtő erejéről. Lesz népművészeti és fényképkiállítás, továbbá filmvetítés. A romániai magyar könyvkiadók kiadványaikkal, a magyar vállalkozók pedig cégeik termékeivel járulnak hozzá a minél teljesebb magyarság-képhez. /Romániai magyar pavilon a TIBCO-n. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2004. június 19.
Jún. 19-én Kasza József elnök meghívásának eleget téve RMDSZ küldöttség vesz részt Szabadkán a Vajdasági Magyar Szövetség jubileumi közgyűlésen. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József és Kerekes Gábor ügyvezető alelnökök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója képviselik. /RMDSZ-küldöttség a VMSZ jubileumi közgyűlésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2004. július 3.
A helyhatósági választásokon elért kiemelkedően jó eredményeknek köszönhetően az RMDSZ ma már több mint ötszáz erdélyi településen van olyan helyzetben, hogy önállóan dönthessen a magyar közösségek sorsáról – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 2-án Marosvásárhelyen, a magyar polgármesterek országos találkozóján. Közel 300 RMDSZ-színekben mandátumot szerzett polgármester és alpolgármester tanácskozott a következő négy év önkormányzati teendőiről. Markó jelezte, a 184 polgármesteri mandátuma mellett az RMDSZ több mint 200 alpolgármesteri tisztséget is megszerzett. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a helyhatósági kampányról és az azt megelőző jelöltállításról beszélt. Borbély László az önkormányzatokat érintő kormányzati fejlesztési programokról, valamint a jövőbeni önkormányzati feladatokról, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök pedig az "Európa házhoz jön" elnevezésű vállalkozói képzés-sorozatról számolt be. /Polgármester-találkozó Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2004. november 6.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének országos vezetősége tanácskozott nov. 5-én Kolozsváron, az Erdélyi Gazda szerkesztőségében. Jelen volt Kerekes Gábor, az RMDSZ országos gazdasági alelnöke, Máté András Levente Kolozs megyei képviselőjelölt és dr. Csávossy György, az RMGE tiszteletbeli elnöke, valamint Vákár István, az Erdélyi Gazda főszerkesztője. Elhangzott: eddig 74 gazda vett részt magyarországi képzésen, év végéig további 147-en vesznek részt szakmai programokban határon túl. Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban évek óta RMGE-tájékoztató iroda működik. A tanácskozáson született fontosabb döntések: erősíteni kell az RMGE súlyát az RMDSZ-en belül; a gazdatársadalmak mozgósítása az RMGE helyi önkormányzati képviseletének növelése érdekében; a törvényhozásban vegyék figyelembe az RMGE ajánlásait. /Barazsuly Emil: RMGE tanácskozás Kolozsváront. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2005. február 3.
A magyar kormány által meghirdetett Szülőföld-programról, az útlevél-, a vízumkibocsátás kérdéseiről, az egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségéről folytattak szakértői tanácskozást január 31-én és február 1-jén Budapesten a magyar kormány képviselői a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A találkozón ugyanakkor a résztvevők megismerkedhettek azzal a törvénytervezettel, amely létrehozza a Szülőföld-alapot, tájékoztatott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az egyeztetésen RMDSZ részről jelen volt Kerekes Gábor gazdasági alelnök, valamint Székely István szakértő. „Tájékoztatást, információkat kaptunk a Szülőföld-programcsomagról, meghallgattuk a belügyi-, a munkaügyi- és a külügyminisztériumi, valamint az ITDH, a Corvinus Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, az Exim Bank és a Magyar Hitel Bank Rt. képviselőinek előadásait a fenti témákkal kapcsolatban. Mivel a tényanyaggal csupán ott ismerkedtünk meg, csak néhány javaslatot fogalmaztunk meg az elhangzottakkal kapcsolatban, a továbbiakban minden határon túli szervezet áttekinti az anyagot és megteszi kiegészítő javaslatait” – fejtette ki Takács. Az ügyvezető elnök a Szülőföld-program gazdasági csomagjának elképzeléseit messzemenően támogatja, annak ellenére, hogy még nem ismeri megvalósíthatósági lehetőségeit. „Ezek nem támogatások, hanem végre a piacgazdaság szabályai szerint működő gazdasági fejlesztési programok.” „Más koncepció szerint állnak össze ezek a támogatások, amelyek a piac szabályait veszik figyelembe ahhoz, hogy finanszírozható programok alakuljanak ki.” – mondta Takács Csaba. /Köllő Katalin: Új koncepció alapján állítják össze a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ A szülőföldprogram pénzügyi alapjait, működését szabályozó törvénytervezetet ismertették a határon túli magyarok képviselőivel Budapesten. A bemutatott tervezetben 25 milliárd forintos keret szerepelt, egyelőre lehetőségként. Döntés született arról is, hogy az alap működését egy tizenöt tagú tanács irányítja, a különböző szakágak pályázatait szakmai testületek bírálják majd el. A Szülőföldalap kezeléséért felelős tizenöt tanácstagot a magyar miniszterelnök, szakminiszterei és a határon túli magyarok képviselői nevesítik, és megállapodtak, hogy tevékenységük publikus lesz, döntéseiket az átláthatóságnak és elszámolhatóságnak kell jellemeznie. Takács Csaba nehezményezte, hogy nem vehettek részt a törvény koncepciójának kialakításában. ,,Kifejtettem, hogy a magyarországi népszavazás eredménye nem változtatta meg a határon túli magyarok igényét. Meggyőződésünk, és ezt dokumentumokkal is alá tudjuk támasztani, a legegyszerűbb, az EU államai törvénykezése szempontjából is legelfogadhatóbb megoldás a kettős állampolgárság” – fejtette ki Takács Csaba. /Farkas Réka: Egyelőre csak ígéret a huszonötmilliárd. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./
2005. március 16.
Több erdélyi magyar személyiséget is kitüntetettek március 15-e alkalmából. Mádl Ferenc államfő előterjesztésére Sütő András Kossuth-díjas írónak, drámaírónak, az egyetemes magyar kultúrához való hozzájárulásáért, valamint az erdélyi magyarság szülőföldön való boldogulása, kisebbségi jogainak védelme érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozták. Ugyancsak kitüntetették Szabó Árpádot, erdélyi unitárius püspököt /Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozat)/. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozata) kitüntetést Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a magyar–román gazdasági és önkormányzati kapcsolatok sokoldalú fejlesztése terén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként kapta. /Újabb erdélyi magyar kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2005. április 4.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa, Marosvásárhelyen új ügyvezető alelnököket választott, miután Takács Csaba ügyvezető elnök a szavazójoggal rendelkező 110 küldött előtt felsorolta a kormányzati tisztséget vállaló ügyvezető alelnökök nevét. Az Ügyvezető Elnökség személyi összetétele a következőképpen módosult: ügyvezető elnökhelyettes és kormányzati alelnök: Borbély László, gazdasági és európai integrációs alelnök: Kerekes Gábor, szórvány, szociális és ifjúsági alelnök: Kovács Péter, oktatási alelnök: Lakatos András, művelődési és egyházügyi alelnök: Szép Gyula, önkormányzati alelnök: Veress Emőd. “Nincs összeférhetetlenség aközött, hogy Borbély Lászlót kormányzati kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnökké választották, és hogy ő maga is a kormány tagja” – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Új RMDSZ-alelnökök. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./
2005. június 1.
Bukarestben tartották Az EU házhoz jön című vándorrendezvényt. A szervezők: a magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az RMDSZ, az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány valamint a Kis- és Középvállalkozók Országos Szövetsége. A két nyelven – románul és magyarul – zajló konferenciát Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági- és európai integrációs főosztályának vezetője nyitotta meg, utána Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke beszélt. Az EU házhoz jön rendezvénysorozat célja a vállalkozók felkészítése. Markó leszögezte, Románia sokkal többet tanulhat Magyarországtól, Szlovákiától, Csehországtól vagy Lengyelországtól, mint a nyugatabbra fekvő országoktól, mert ezek az országok ugyanúgy egy totalitárius rendszerből léptek ki, és hasonló problémákkal néztek szembe. /Béres Katalin: Az EU házhoz jön – Konferencia Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. július 30.
Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke elmondta: a Szülőföld-programnak tulajdonképpen két fő része van. Egyfelől létrejött az egymilliárd forinttal rendelkező Szülőföld Alap, amely pályázati rendszeren keresztül támogat elsősorban kulturális célokat. A másik része a programnak, az a mintegy 23 milliárd forintos támogatási keret, amely a magyarországi cégek határon túli terjeszkedésének az elősegítését, koordinálását és a helyi magyar vállalkozókkal, önkormányzatokkal történő összefogását szolgálná. – Legfőbb kérésünk e programmal szemben az volt, hogy általa biztosítsanak nagyobb esélyt a határon túli magyar vállalkozások fejlesztésére, fejtette ki. Rámutatott: a dolgok nehezen mozdulnak. A Corvinus Rt. például az idén meg nem helyezett ki pénzt. Az alap úgy viselkedik majd, mint egy bank és egy tőkekockázati cég együttesen. Azonkívül, hogy ingatlangaranciákat kér, társtulajdonossá is válik a szóban forgó cégben. Nagy előrelépésnek számít viszont az, hogy a foglalkoztatási alapból határon túli képzéseket is finanszírozhatnak. /Az ördög a részletekben rejlik. Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Szülőföld-programról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
2005. december 12.
December 10-én az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes felszólalásában kijelentette: többször is halálosan megfenyegették bocsánatot kér a lányától „hiszen talán először is azért ütötték őt a gazemberek, mert az én lányom”, fejtette ki Markó. Az RMDSZ elnöke politikai beszámolójában leszögezte: Románia még mindig az ellentétek országa. Példaként az októberi román–magyar együttes kormányülést említette, amely után négy nappal a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet. Markó mérleget készített az egyéves kormányzásról. A pozitívumok közé sorolta, hogy sikerült olyan jogi keretet kidolgozni a visszaszolgáltatás területén, amely példátlan a volt kommunista államokban. Eredménynek számít még több székelyföldi út megjavítása, az árvízkárosultak megsegítése és az egyházaknak juttatott több tízmilliárd lej, új iskolák létrehozása. Az észak-erdélyi autópálya kudarc, mert 2005-ben egy centimétert sem építettek az útból. Nem ment előre a kisebbségi törvénytervezet, késik a felekezeti oktatási törvény kidolgozása. Leszögezte: nem kezelhetik az RMDSZ-t a koalíció függelékeként. Kitért a Magyar Polgári Szövetség pártként való bejegyzési kezdeményezésére. A kisebbségi törvénytervezet kapcsán Szász Jenő egyre gyakrabban helyezkedik azonos álláspontra Gheorghe Funarral. Ebben a helyzetben a kérdés az, hogy folytatják-e a párbeszédre alapuló, megbékélés politikáját, vagy pedig teret engednek a szélsőséges nacionalistáknak. Toró T. Tibor, az RMDSZ-ben a maradék ellenzéket képviselő törvényhozó bírálta a szövetséget amiatt, hogy csak most terjesztették a parlament elé a kisebbségi törvénytervezetet. Szerinte a tervezet kidolgozásakor az RMDSZ sem az egyházakat, sem a civil szférát nem kezelte partnerként. Márton Árpád cáfolta, hogy ez lenne az első autonómiatörvény, emlékeztetett a kilencvenes évek elején beterjesztett tervezetre, és a Székely Nemzeti Tanács próbálkozásaira. Markó hiányolta, hogy Toró kizárólag belső okokkal próbálja magyarázni a kisebbségi törvénytervezet problémáit, és nem említi a román nacionalizmust. /B. T.: Nem a koalíció függeléke az RMDSZ Markó kategorikus üzenetet intézett Basescuhoz és a Demokrata Párthoz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ „Az elmúlt napokban kétszer ütötték-verték az én ragyogó lányomat, ezt a jóeszű, erős, szabad embert úgy, hogy visszhangzott tőle az ország. Ütötte egyszer két sötétben ólálkodó gazember, aztán rögtön utána ütni kezdte őt egy nekivadult politikus, több, a hírforrások versenyére hivatkozó senkiházi televíziós szerkesztő, és jónéhány, erkölcsöt és jóérzést nem ismerő újságíró. Magyarok is közöttük” – mondta az SZKT ülésén Markó Béla. „Én nem ilyen világért küzdöttem” – szögezte le Markó. Emlékeztetett: amikor az RMDSZ a jelenlegi koalíciót létrehozta, megegyezett az akkor már államelnök Traian Basescuval és a leendő miniszterelnök Calin Popescu Tariceanuval arról, hogy olyan kisebbségi törvényt fogadnak el, amely létrehozza a kulturális autonómia intézményeit. „Ennek az egyezségnek a felrúgása bizonyítja, hogy Románia továbbra is a nagy ellentétek és ellentmondások országa, amely a megbékélési politika, az integráció és a szélsőséges nacionalizmus éles alternatívái között vergődik – fűzte hozzá Markó. – Állóháború zajlik a tisztességes célok, a jogos közösségi követelések és a nacionalizmus, a szószegő politizálás között”. Markó megerősítette: az RMDSZ nem lép ki a koalícióból. „Lépjen ki az, aki az egyezséget megszegi” – fejtette ki. Rendkívül élesen bírálta Markó a romániai magyarság egységének megbontására törekvő csoportokat, főként a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ). Súlyos dolognak minősítette Markó azt, hogy „Szász a magyarság háta mögött Funarral fog kezet”, meg azt is, hogy a Magyar Polgári Párt felhívásban arra buzdítja a románokat, hogy írják alá minél többen az MPP-t támogató listákat, mert a párt bejegyzése esetén „az RMDSZ-nek vége”. Borbély László miniszter felhívta a figyelmet: amiatt, ami az utóbbi hónapokban a kisebbségi törvénnyel történt, megkérdőjeleződhet Románia EU-s tagsága is. A falu- és vidékfejlesztéssel kapcsolatos anyagot Kerekes Gábor gazdasági alelnök terjesztette elő. A vitában felszólalók egyetértettek abban: Románia a rendszerváltás után elmulasztotta az ország vidékfejlesztési programját kidolgozni. /Bögözi Attila: Elnöki feddések a SZKT-n – kemény hangnemben a „csörtetőkről” és a „szószegőkről”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Puskás Bálint Zoltán elmondta, megalázó volt, hogy a szenátusban a kisebbségi törvénytervezet leszavazásakor örömujjongás tört ki. Abert Álmos, az alsó-háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke kifejtette: nem működik a közintézmények vezetőinek cseréje. Konkrétan a művelődési igazgatóságot említette, ugyanis a Kovászna megyének juttatott pénzből /Szekeres Attila: Románia az ellentétek országa (Markó Béla). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
2006. március 25.
Az Európai Uniós csatlakozás hatásai régiónk nyomda- és csomagolóanyag-iparára címmel rendeztek szakmai konferenciát március 24-én Kolozsváron. Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági alelnöke megnyitója után magyarországi minisztériumi és gazdasági szakemberek is tartottak előadást. /Ö. I. B.: Nyomdászkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2006. március 27.
Az EU házhoz jön rendezvénysorozat keretében március 23-24-én Kolozsváron a romániai nyomda- és csomagolóipari szakemberek konferenciáját tartották meg, romániai és magyarországi szakemberek vitatták meg az iparág jelenlegi helyzetét.Sok a magyar tulajdonban lévő nyomda van Erdélyben, közel a fele az itt működő nyomdáknak, mondta el Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, maga is nyomdaipari vállalkozó. Romániát tekintve piacvezetők az erdélyi nyomdák, itt működik az egyetlen magán értékpapír-nyomda, egy erdélyi újságnyomda pedig a második helyen áll Romániában, első helyen Erdélyben. Romániában nem létezik semmiféle képzés a nyomdászok számára. Magyarországon létezik képzés, egyre több ember részesül ott a szakmai felkészítésben, de itt is szükség lenne képzésre, állapította meg Kerekes Gábor. /Debreczeni Hajnal: Piacvezetők az erdélyi nyomdák. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
