A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten jan. 18-án átadták a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjait. Alapítványi fődíjat kapott Csikós Nagy Béla közgazdász akadémikus gazdaságtudományi-kutatói életművéért és Szabó István filmrendező-egyetemi tanár filmalkotói és művésztanári életművéért. Az alapítvány Pázmány Péter felsőoktatási díjat adományozott Fabiny Tibor teológiai tanárnak, Izsák Lajos történész, egyetemi tanárnak. Kerekes Sándor közgazdász, egyetemi tanárnak, Deák Ferenc kutatási díját Kemény István szociológusnak, Nagyné Szegvári Katalin jogász, egyetemi tanárnak, Trefort Ágoston közoktatási díjat kapott Magyar Józsefné Wild Katalin egyetemi tanár, Z. Orbán Erzsébet tanár, Kodály Zoltán közművelődési díjat ítéltek Csepeli István fafaragó népművésznek, a Rajkó Zenekarnak, ifj. Sapszon Ferenc karnagynak és zenetanárnak, Kemény Zsigmond-díjat adományoztak Szilágyi István Kossuth-díjas, Kolozsváron élő írónak. Nemes Nagy Ágnes-esszédíjjal jutalmazta az alapítvány Bányai János újvidéki irodalomtörténészt, egyetemi tanárt és Hankiss Elemér szociológust, egyetemi tanárt. /A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjátadása. Kemény Zsigmond-díjat kapott Szilágyi István író. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2003. február 18.
Aranyosgerenden a Bánffy-kastély mellett megrendezték az első Aranyosgerendi Népfőiskolai Napokat. Görög Ilona és Görög Károly, az RMDSZ aranyosgerendi szervezetének elnöke, valamint egy csapatnyi tenni akaró munkájának eredménye az egész hetet átfogó rendezvénysorozat. A meghívottak között volt Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke és Pillich László Kolozsvár városi tanácsos, eljöttek a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpad tagjai. Közel száz érdeklődőt vonzott a majdnem 30 százalékban magyarok lakta, ám kétnyelvű helységnévtáblával még nem rendelkező faluban az előadás. Két alapítvány /mindkettőt tavaly jegyezték be/, a Bánffy Kastély Önkéntes Alapítvány és a Bánffy István Alapítvány hozta létre az otthont. A Kolozsváron élő örökös, Bánffy István árvaházakból kikerült magyar fiatalok részére kívánt otthont nyújtani. Célja 18 esztendősöket megmenteni az utcára jutástól. /Kerekes Edit: Ébredés az utolsó órán. Árvák a Bánffy-kastélyban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2003. március 17.
Márc. 15-én Kolozsváron a Magyar Opera szombat az ilyenkor már hagyományszámba menő Mária főhadnagy című operettet adta elő a társulat. Az előadás kezdete előtt Simon Gábor igazgató rövid beköszöntője után Alföldi László, a kolozsvári magyar főkonzul Medgyessy Péter miniszterelnök üzenetét tolmácsolta, Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke Adrian Nastase román miniszterelnök üzenetét adta át, aki Románia jelenlegi kormánya nevében üdvözölte az ünneplő magyarságot, és kifejezte abbéli véleményét, hogy ez az ünnep nemcsak a múlt felidézésére jó alkalom, hanem arra is, hogy bizalmat szavaznak a jelennek és a jövőnek. Nastase hangsúlyozta, hogy az Iliescu-kormány közeledése a magyar közösséghez annak is tulajdonítható, hogy az RMDSZ-ben pragmatikus és komoly szövetségesre talált, akivel a kölcsönös bizalom és megértés jegyében tudott együttdolgozni. Beszédében kitért arra is, hogy Románia kormánya tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségekkel szembeni kötelezettségvállalását. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ-elnök felszólalásában kifejtette: 2003 tavaszán méltón hisszük, hogy az 1848-as forradalomra való emlékezés a nemzet hitének, akaratának megőrzését jelenti. Huszka Jenő: Mária főhadnagy című operettjének története az 1848-as forradalom időszakát eleveníti fel. /Hintós Diana: A márciusi ifjak üzenete a Kolozsvári Magyar Opera színpadán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2003. március 22.
Márc. 21-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt, nyolcadik alkalommal rendezték meg a fiatal műszakiak tudományos ülésszakát, amelyre Erdély minden részéből érkeztek részvevők. A megnyitón, amelyen többek között jelen volt Kerekes Sándor megyei tanácselnök-helyettes és Cseh Áron konzul, előbb dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományos Szakosztályának elnöke méltatta az ülésszak célkitűzéseit: emelni az erdélyi magyar műszaki értelmiség szakmai színvonalát, ösztönözni a kutatási munkát, tudományos kapcsolatokat alakítani ki, művelni a magyar műszaki nyelvet. Dr. Egyed Ákos EME-elnök emlékeztetett arra, hogy intézményének minden szakosztálya támogatja a kutatómunka számbavételének fórumait. Tavaly első ízben rendezték meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című tudományos ülésszakot, együttműködési szerződést írtak alá a Magyar Tudományos Akadémiával. Dr. Csizmadia Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen nagy jelentősége van az anyanyelv művelésének: nem csak kommunikációs eszköz, de kultúra és gondolkodásmód hordozója is. Délután a részvevők három szekcióban összesen hetvennyolc előadást hallgathattak. /Ördög I. Béla: Fiatal műszakiak tudományos ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2003. május 19.
A Gábor Dénes Főiskola (GDF) erdélyi tagozatának tízéves évfordulójára szerveztek jubileumi emlékülést május 17-én Kolozsváron, amelyen fővédnökként jelen volt Szabó Vilmos államtitkár. A rendezvényen köszöntőt mondott Szabó Vilmos, Havass Miklós, a SZÁMALK Rendszerház Rt. elnöke, a GDF egyik létrehozója, dr. Selinger Sándor, a GDF Erdélyi Konzultációs Központjának (EKK) igazgatója, dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, Kerekes Sándor, a Megyei Tanács alelnöke és Boros János alpolgármester. Dr. Zárda Sarolta, a GDF kuratóriumának elnöke emlékérmeket és emléklapokat nyújtott át a több személyiségeknek, köztük dr. Selinger Sándornak, Végh Miklósnak, a GDF székelyudvarhelyi tagozata vezetőjének, Nagy Zoltánnak, a nagyváradi tagozat vezetőjének és Balló Árpádnak, a sepsiszentgyörgyi tagozat vezetőjének. /(köllő): Tízéves a Gábor Dénes Főiskola. Emlékérmeket és emléklapokat adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2003. június 7.
Jún. 6-án Kolozsváron ünnepélyes keretek között felavatták a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új székházát. Bocskai István erdélyi fejedelem egykori szülőházában a kuratórium és a rektori hivatal mellett helyet kaptak a kolozsvári egyetemi karok és az egyetem kutatóintézete. Dr. Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora elmondta: Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában 1600 diák tanul és mintegy 300 tanár tanít. Az elkövetkező két évben megkétszereződik a diákok létszáma, meg kell teremteni tehát azt az infrastruktúrát, amely alkalmas az egyetem működéséhez. Az egyetem Kolozsváron eddig egyetlen szakot indított, a környezettudományit, de az intézmény vezetősége reméli, hogy megkapják az ősszel indítandó médiaszakhoz is az ideiglenes működési engedélyt. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa határozatot hozott arról, hogy tanárai nem vállalhatnak oktatói állást más egyetemeken, a két intézmény között létezik azonban létezik egy együttműködési szerződés, amelynek alapján a BBTE tanárai taníthatnak az EMTE-n is. A megjelentek Orbán Viktor nevét skandálta nagy taps kíséretében, amint Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke megjelent a helyszínen. Az ünnepséget Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a Kolozsvárt ért 1944. június 2-i bombázás és az 1920. június 4-i trianoni évfordulók után 2003. június 4. örömünnepet jelent. A magyar kormányt képviselő Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Medgyessy Péter kormányfő üzenetét tolmácsolta, aki az eseménnyel egyidőben zajló Csanálos-Vállaji határállomás felavatásán vett részt Adrian Nastase román kormányfővel. Üzenetében Medgyessy Péter rámutatott: szívügyének tekint minden olyan törekvést, amely hozzásegíti a romániai magyarságot kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez és a szülőföldön való megmaradáshoz. Mint fogalmazott, az EMTE meghatározó értékteremtő pillére a romániai magyar nyelvű oktatásnak, és lehetőséget ad a fiataloknak, hogy jövőjüket e falak mögött elsajátított tudással alapozzák meg. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke szintén elküldte üzenetét az ünneplőkhöz. Beszédében az RMDSZ elnöke, Markó Béla kifejtette: a maradandóság rendkívül fontos emlékművei között állunk itt, és a jövő maradandóságát építjük közösen. Példás együttműködés és összefogás az EMTE is, hiszen ez a magyar kormány, az egyházak, a szakma és az RMDSZ együttműködése által született meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott: mindemellett nem mondhatunk le az önálló magyar állami egyetem létrehozásáról, és kifejezte reményét, hogy a BBTE-n zárós határidőn belül létre jönnek az önálló magyar karok. A BBTE rektorának, Andrei Margának az üdvözletét Kása Zoltán rektor-helyettes tolmácsolta. Hangsúlyozta: szimbolikus értéknek tartja azt, hogy az EMTE rektori hivatala éppen ebben az épületben székel, ahol ezelőtt 446 évvel Bocskai István fejedelem született. A BBTE tanárai az egyetemben nem a versenytársat látják, hanem az új lehetőségeket, s közös feladat, hogy úgy hangolják össze az oktatási tevékenységeket, hogy azok az egész magyar közösségnek a hasznára váljanak. A megyei tanács nevében Kerekes Sándor alelnök szólt a jelenlévőkhöz, aki elmondta: nagy ünnep a mai, nemcsak a kolozsvári, hanem az egész erdélyi magyarság számára. A helyi önkormányzatot képviselő Boros János, Kolozsvár alpolgármestere elmondotta. szerencsét és kitartást kíván az EMTE-nek. Végül Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök mondta el ünnepi beszédét. Mint fogalmazott, jó és biztos helye van az EMTE-nek Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is. Az új szándékot a régi alapra építették, az új reményt a régi erőbe, országépítők erejébe vetették, Kolozsváron pedig egyenesen Bocskai István örökségébe, mindennel ami korszerű és megőrizve benne mindent, ami időtlen. Nekünk magyaroknak a történelem során mindig akkor volt jó világ, amikor az építők voltak többen. Az ő alkotásaikból épül fel történelmünk, mert az óvatoskodók, az alábecsülők nem építenek semmit, kihullnak az emlékezetből - hangsúlyozta Orbán Viktor. A volt miniszterelnök szerint a nemzet felemelkedése érdekében tenni, építeni, beruházni kell. A magyar nemzeti kormány azért tartotta fontosnak, hogy a magyar adófizetők pénzéből egy más ország területén épüljön egyetem, mert ezzel nem csak Kolozsvár tért vissza a történelmi magyar egyetemi városok közé, hanem a közös, 15 milliós magyar nemzet és nemzetgazdaság jövőjébe történő beruházás valósul meg. Végül dr. Marton József pápai káplán teológiai kanonok, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Pap Géza és Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök megáldották az épületet. Ezt követően Orbán Viktor elvágta a piros-fehér-zöld avatószalagot, miközben a tömeg a Szózatot énekelte. /Köllő Katalin, Papp Annamária: Bocskai szülőházában az EMTE. Régi alapra épített új remény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2003. június 23.
Feszült hangulatban zajlott a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának jún. 21-i ülése. Ismét felszínre kerültek az RMDSZ helyi struktúrái, ezenkívül pedig az ügyvezető elnökség volt emberei és a megyei elnök közti ellentétek. A jelöltek közül végül csak ketten vállalták a megmérettetést: Máté Andás és Pálffy Károly, míg Boros János, Molnos Lajos és Somogyi Gyula nem indult. Az MKT új elnöke, Máté András csak egyetlen szavazattal kapott többet, mint vetélytársa, Pálffy Károly, ami egyértelműen a testületen belüli megosztottságot jelzi. A szavazás során a testület Deák Ferencet (26 szavazat) és Okos Károlyt (24 szavazat) választotta az MKT alelnöki tisztségébe. Ezt követően Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ megyei szervezetének elnökségét mutatta be a képviselőknek: Pálffy Zoltán megyei önkormányzati alelnök, Dániel Márton faluszervezési és vidékfejlesztési alelnök, Kerekes Sándor gazdasági és szociális alelnök, Pillich László kulturális és oktatási alelnök, illetve Bitay Levente szervezési és informatikai alelnök. Utóbbinak - szoros eredménnyel - a megyei ügyvezető elnöki tisztség betöltésére is bizalmat szavaztak. Heves vita robbant ki egyfelől Péter Pál, a kereskedelmi és iparkamara alelnöke, illetve Schwartz Róbert MKT-tag, másfelől pedig Kónya-Hamar Sándor megyei elnök között. /Kiss Olivér: Új elnöke van a Megyei Képviselők Tanácsának. Máté András határozottabb politizálást ígér. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2003. július 7.
Július 5-én Kőrösfőn folytatódott a Vasvári Pál Emléknapok Kalotaszegen elnevezésű hagyományos ünnepségsorozat. A diákok vetélkedőjén, melynek témája Vasvári Pál élete és halála, rendkívül szoros eredmény született. Este Magyarvalkón Lukács Ferenc lelkész tartott istentiszteletet, ezt követően a templomkertben felállított kopjafánál Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke Vasvári Pál életútjáról és a Rákóczi szabadcsapat sorsáról szólt, Kun Ferenc, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnöke Rákóczit méltatta, majd Mohai Sándor, a Rákóczi Szövetség másik jeles képviselője mondott emlékbeszédet. Júl. 6-án, vasárnap Kőrösfőn istentisztelet keretében adta át Pécsi L. Dániel jelképtervező a református közösségnek a háromszínű, koronás nemzeti zászlót. A templomdomb tövében álló Vasvári-kopjafánál Antal János, Kőrösfő polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Az idei Vasvári-díjakat Kun Ferencnek, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnökének, valamint a kőrösfői születésű, Zilahon élő Kuruc Lászlónak ítélték. /(ke): Ima és koszorúk Vasvári Pálért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2003. november 24.
Nov. 22-én kiosztották a Gábor Dénes Főiskola erdélyi végzőseinek oklevelét Kolozsváron A magyarországi székhelyű tanintézet hét erdélyi távoktatási helyszínének eredményeit értékelve Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta, bár a Gábor Dénes Főiskola által nyújtott informatikai képzés lehetővé teszi a végzősök számára, hogy a világon bárhol elhelyezkedjenek a szakmájukban, a fiatal erdélyi magyar informatikusoknak itthon kellene érvényesíteniük tudásukat, hiszen ez "előbb vagy utóbb megtérül". "A Gábor Dénes Főiskola nagyon nehéz körülmények között, ellenséges hangulatban kezdett működni Erdélyben. Az RMDSZ akkor csak az állami magyar egyetem ügyét támogatta, a magyar magánegyetem tabutéma volt" - fogalmazott Boros János kolozsvári alpolgármester. Zárda Sarolta, a főiskolát működtető Gábor Dénes Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében kifejtette, Selinger Sándornak, a főiskola romániai vezetőjének érdeme, hogy a román oktatási minisztérium főiskolai oklevélként és mindössze nyolc különbözeti vizsgával egyetemi oklevélként ismeri el a Gábor Dénes végzőseinek diplomáját. Az ünnepségen kiosztották a főiskola kolozsvári, nagyváradi, szatmárnémeti, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi végzőseinek oklevelét. /Salamon Márton László: Tabutémából eredményes tanintézet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./
2003. december 2.
Nov. 29-én az ITD Hungary Kereskedelem- és Beruházásfejlesztési Közkereseti Társaság és a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egész napos román-magyar üzletemberfórumot rendezett Kolozsváron. A Partnerség Európáért elnevezésű találkozón dr. Cseh Áron főkonzul kifejezte reményét, hogy konkrét üzleti kapcsolatok kialakulása és szorosabbá tétele indul be a két ország vállalkozói társadalma között. Eddig a 230 millió dolláros romániai magyar összbefektetés fele Kolozs megyében valósult meg (a leglátványosabb a MOL-é). A 190 millió USD-t kitevő külföldi össztőkéből 93 millió magyar eredetű (ami 553 céget érint), és Kolozsvár az ország második legnagyobb vásárvárosa, ahol a 70 ezret meghaladó diákság magasan képzett munkaerőforrást jelent. A kolozsvári főkonzulátus már nem a rosszízű politikai élcelődések tárgya, hanem komoly gazdaságfejlesztő munkát végez. Az ITD 32 országban fejti ki tanácsadási és közvetítői tevékenységét, de a legintenzívebben Romániában dolgozik. Délután Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök az infrastrukturális beruházási lehetőségről, Boros János kolozsvári alpolgármester a helyi befektetési kilátásokról tartott előadást. A fórum a részvevők számára jól szolgálta az informálódást és kapcsolatteremtést. Halász János, az ITD igazgatója elmondta, hogy 1992 óta magyar-román üzletember-találkozót nem rendeztek Kolozsváron. Kolozsváron készül az ipari park. /Ördög I. Béla: Román-magyar üzletember-fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2003. december 13.
Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke és Boros János alpolgármester a megyei és a városi tanács megvalósításait és hiányosságait ismertette dec. 13-i sajtótájékoztatóján a következő évi választásokra készülő RMDSZ kampánystábja nevében. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő kifejtette: Kolozsváron a legnagyobb feladat a jelenlegi polgármester menesztése, ennek érdekében azt is elképzelhetőnek tartja, hogy több politikai párt egyetlen jelöltet indítson Gheorghe Funar legyőzése érdekében. /Lázár Lehel: Kiértékelték a megyei tanács tevékenységét. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./
2004. február 16.
A Magyarok Világszövetsége február 14-én Kolozsváron tartotta elnökségi értekezletét, amelynek elsődleges célja a VI. Világkonferencia előkészületeinek megtárgyalása, valamint az MVSZ működésével kapcsolatos különféle döntések meghozatala volt. Az értekezletet az MVSZ elnöke, Patrubány Miklós vezette. Kolozsvár részéről Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke és Boros János alpolgármester köszöntötte a jelenlevőket. Az MVSZ VI. világkongresszusa máj. 31.–jún. 6-a között lesz, ebből három napra Tápiószentmártonra utaznak majd a résztvevők. A világtalálkozó keretében sor kerül őstörténeti és nemzetstratégiai konferenciákra, a magyarság és a Kelet kapcsolatának elemzése jegyében. Tápiószentmártonban tartják majd a tavaly sikeresnek bizonyult Attila napokat. Az MVSZ már megjelentette nyomtatásban azokat a magyar őstörténeti tanulmányokat, amelyek a világtalálkozón is elhangzanak majd. /F. I.: Világkongresszust előkészítő MVSZ-értekezlet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2004. február 20.
A kolozsvári RMDSZ-es tanácsosok kiértékelésének első fordulóján három tisztségviselő bukott meg. Révész Erzsébet, Pillich László és Pap István tanácsosok nem nyerték el erre a célra alakított választmány támogatását. A végleges eredményt a hónap végéig megtartandó közgyűlés állapítja meg. Mindhárman kifogásolták az eredményt. Pillich László szerint a tíz éve a tanácsban "ücsörgő veteránok" összefogtak, és megpróbálták "bebetonozni" a helyüket, emellett ő az autonómia elvét pártfogolja. Szerinte hasonlóan járhat Kerekes Sándor vagy Kónya-Hamar Sándor. /Borbély Tamás, Kiss Olivér: Kiértékelték az RMDSZ-es városi tanácsosok tevékenységét. Hárman fennakadtak a kolozsvári rostán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2004. március 1.
Mind a tíz Kolozs megyei RMDSZ-es megyei tanácsos négyéves tevékenységét pozitívan értékelte a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) febr. 28-i ülésén. A küldöttek elfogadták Papp István, Pillich László és Révész Erzsébet városi tanácsosok beszámolóit is. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete májusban nagyszabású értekezletet szervez, amelynek fő témája az autonómia kérdése – jelentette ki Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A rendezvényre meghívnák azoknak a nemzeti kisebbségeknek a képviselőit is, akik már az autonómia különböző formáival rendelkeznek Európában. A megyei elnök felkérte az RMDSZ platformjait, hogy az elkövetkezőkben a Szabadelvű Körhöz hasonló értekezleteket szervezzenek az autonómia kérdéskörének minél alaposabb megismerése érdekében. Három kolozsvári városi tanácsos – Papp István, Pillich László és Révész Erzsébet – négyéves tevékenységét a testület korábban nem fogadta el. A három tanácsos óvást emelt a döntés ellen. Az MKT mostani ülésén ismét meghallgatta az érintett tanácsosokat, akiknek a tevékenységét végül az MKT titkos szavazás útján elfogadta. Ezután következett az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosainak a meghallgatása és tevékenységüknek kiértékelése volt. A jelenlévők Kerekes Sándor, Bitay Levente, Böjte Dániel (Alsó-Aranyosvidék tájegység), Buchwald Péter, Lakatos András (Kalotaszeg), Molnár Géza, Pálfi Zoltán, Pethő Zsigmond, Székely István (Torda-Aranyos), Váncsa Pál (Szamosmente) beszámolóit hallgathatták meg. Az MKT szintén titkos szavazással elfogadta mind a tíz megyei tanácsos tevékenységét. /Papp Annamária: Sikeresen vizsgáztak a városi és megyei tanácsosok. Következik a jelöltállítás és a rangsorolás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2004. április 19.
Ápr. 17-én rangsorolták az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati képviselőjelöltjeit. A rangsort a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsából (MKT) és a Megyei Önkormányzati Tanácsból (MÖT) álló testület volt hivatott megállapítani. A jelöltek rangsora a következő: 1. Pethő Zsigmond, 2. Dániel Márton (Mezőség), 3. Kerekes Sándor, 4. Lakatos András (Kalotaszeg), 5. Pálfi Mózes Zoltán, 6. Székely István (Aranyos-mente), 7. Mátis Jenő, 8. Váncsa Pál Áron, 9. Pászkány Árpád, 10. Bitay Levente, 11. Major Melinda, 12. Takács Gyula, 13. Barazsuly Emil és 14. Farkas Zoltán. Az eddigi megyei tanácsosok közül Böjthe Dániel, Buchwald Péter és dr. Molnár B. Géza nem indult újabb mandátumért. /Papp Annamária: Rangsorolták az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosjelöltjeit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
2004. május 4.
A magyarországi Baranya és Kolozs megye testvérkapcsolatának erősítését célzó együttműködési szerződést írt alá a két önkormányzat vezetősége a hét végén Pécsen. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke elmondta: az egyezmény magába foglalja a települési önkormányzatok együttműködési támogatását, az információ- és tapasztalatcserét az ipari parkok, valamint a kis- és középvállalatok területén. Az együttműködés lehetőséget teremt a közoktatási és tudományos intézmények közötti kapcsolatok támogatására, valamint a kiállításokon való részvételre. Kerekes Sándor emlékeztetett: a két megye kapcsolata 1989-re nyúlik vissza, amikor a magyarországiak segélyt küldtek Kolozsvárra. Az 1990-ben megszületett megállapodás azonban nem mozdította előre az együttműködést, és a tanács csak 2002-ben szavazta meg a szerződést, amelyet most írt alá a két önkormányzat elnöke. Baranya megyén kívül Fejér megye is együttműködik az itteni önkormányzattal. /B. T., K. O.: Együttműködési szerződést írtak alá. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2004. június 3.
Kolozs megye tanácsa a megye 81 községét belső számítógépes hálózati rendszerben összekötötte, jelentette be Kerekes Sándor, Kolozs megye tanácsának alelnöke. Mindez lehetővé teszi a helyi önkormányzatoknak hogy számítógépes nyilvántartást vezessenek tevékenységükről, másrészt biztosítja a központtal, tehát a megyével való állandó és folyamatos kapcsolattartást elektronikus posta, videotelefon, internet hozzáférés révén. Ebbe a hálózatba most már bekapcsolódott több vállalat, közhasznú társaság, kiépítették az összekapcsolást a prefektúrával, és következik a rendőrség, a helyi intézmények – iskolák, könyvtárak, múzeumok – hálózati bekötése is. /(i): Hálózatban Kolozs megye. Számítógépes kapcsolat az önkormányzatok között. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2004. június 24.
A liberális-demokrata, az NLP–DP alkotta D. A. Szövetség jelöltjét, Marius Nicoarat választották a Kolozs megyei tanács elnöki tisztségébe, a két alelnöki posztot az RMDSZ jelöltjei, Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán szerezték meg. Kolozsváron a városi önkormányzat megválasztotta a két alpolgármestert a liberális Adrian Popa és az RMDSZ-es Boros János személyében. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezete azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy "elárulta a nagy megbékélés célkitűzését" azáltal, hogy a D. A.-val szövetkezett. Az RMDSZ képviselői viszont cáfolják, hogy árulás történt volna, ugyanis a szövetség a közvetítő szerepét felvállalva mind az SZDP-nek, mind pedig a D. A.-nak ajánlatot tett, de kezdeményezésüket mindkét fél elutasította. Ezután azzal szövetkezett, aki többet ajánlott. Kolozs megye 37 tagú tanácsában a választások eredményeként négy párt képviselteti magát: az SZDP 11, a D. A. liberális-demokrata szövetség szintén 11, az RMDSZ 8, az NRP pedig 7 tanácsosi helyet szerzett. A Kolozs megyei tanács elnöke Marius Nicoara /D. A. szövetség/ lett, a két megyei alelnöke Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán /mindketten az RMDSZ színeiben/. Kerekes Sándor a régi/új alelnök. Kolozsváron a városi tanács alakuló ülésén a nagy-romániás tanácsosok hevesen tiltakoztak, amikor Boros János anyanyelvén tette le a tanácsosi esküt, pontosabban azt mondta, hogy jur-esküszöm. Eugen Pop, a szélsőségesen nacionalista politikai alakulat tanácsosa fennhangon kérte a prefektust, intézkedjék, ugyanis törvénytelen és románellenes akcióra került sor. Valentin Cuibus, a kormány helyi képviselője azonnal eleget tett a nagy-romániások kérésének: felszólította a többi RMDSZ-es tanácsost, hogy ne keltsenek feszültséget. A többi magyar nemzetiségű önkormányzati képviselő csak román nyelven tette le az esküt. Kolozsvár két alpolgármestere: Boros János és Adrian Popa. A tanács az RMDSZ-es alpolgármester helyébe a szövetség választási listáján soron következő Irsay Miklóst szavazta meg tanácsosnak. Lemondott a városi tanácsosi mandátumról Gheorghe Funar, aki megyei tanácsos lett. /U. I., K. O.: Váratlan RMDSZ-paktum a D.A. Szövetséggel. Két alelnöki és egy alpolgármesteri tisztség jutott az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2004. július 1.
Kerekes Sándor folytatja négy évvel ezelőtt a Kolozs Megyei Tanács alelnöki tisztségében megkezdett tevékenységét. Kuriózumnak számít, hogy két RMDSZ-es alelnöke van a megyei tanácsnak. Magyar szakemberhiány van az államigazgatásban. Egyesek szerint Kerekesnek volt egy egyezsége a megyei tanács román vezetőivel, miszerint ő csak az apróbb magyar ügyekbe szól bele, míg a nagy horderejű kérdésekbe nem. Kerekes Sándor ezt cáfolta. /Borbély Tamás: Magyar szakemberhiány a Kolozs megyei közigazgatásban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
2004. július 7.
Kolozs megyének a helyhatósági választások óta két magyar alelnöke van. Kerekes Sándor már négy évig betöltötte ezt a tisztséget, Pálffy Zoltán, a másik, az új alelnök most kezdte tevékenységét. Pálffy Zoltán az elmúlt négy évben az RMDSZ Megyei Önkormányzati Tanács elnöke, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének alelnöke volt. Elmondta, hogy külföldi támogatással, pályázatok révén községenként orvosi rendelőket lehetne létesíteni, az ottani háziorvosnak lakást biztosítani. Pálffy Zoltán új feladata mellett továbbra foglalkozni fog a kárpótlás, hadifogság és háborús veterán ügyekkel. /Ú. I.: Pénzért fordulnak a megyei tanácshoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2004. szeptember 9.
Problémákkal kezdi az évadot a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata. Varga Ibolya rendező, a bábszínház szakszervezetének elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, amellett, hogy díszletgondokkal küszködnek, a Puck Bábszínház igazgatója, Traian Savinescu folyamatosan megnehezíti a magyar társulat munkáját. Az előadások díszleteit a szabad ég alatt tárolják. A meghirdetett sajtótájékoztatót Traian Savinescu kitiltotta a bábszínház épületéből, emiatt azt az udvaron kellett megtartani. Elmondta, a színház körül nincsenek problémák, „ezek csupán a Varga Ibolya személyes gondjai.” A magyar társulat szerint Traian Savinescu nem engedi meg, hogy a közönség által igényelt darabokat játsszák, sőt a hazai és a külföldi fesztiválokon szereplő darabokat is meghatározza. Az évadtervre Kovács István művészeti vezető tesz ajánlatot, amelyet Savinescu rendszerint nem fogad el. A művészeti tanácsot nem hívja össze. A Ludas Matyi, a Csipike nem kerülhet műsorra, ehelyett román népmeséket kell rendezniük. A társulat szerint sok neves rendezővel, köztük Kovács Ildikóval, Szabó Zsuzsával a kiszolgáltatott helyzet miatt romlott meg a viszony. /Áldatlan bábos állapotok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Csortán Márton és Demeter Ferenc, a tagozat két színésze is megszólalt a társulat nevében. Csortán véleménye szerint a megyei tanács meg akarja szüntetni a magyar társulatot. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke elmondta: tudomásuk van a konfliktusról. /Köllő Katalin: Bábszínház: az igazgató menesztését kéri a magyar tagozat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
2004. november 8.
A Kolozs megyei RMDSZ nov. 6-án tartotta Önkormányzati Konferenciáját, amelynek során tisztújításra is sor került. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta: ez az első alkalom, hogy a június óta elöljárói tisztséget viselő önkormányzati tagok összegyűlnek. Az új elnök Kerekes Sándor, alelnökök Molnos Lajos és Török Bálint. A konferencia megszavazta az anyaországhoz intézett felhívást, amelyben a kettős állampolgárság egyértelmű igénylése áll majd. /F. I.: Önkormányzati Konferencia Kisbácsban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2005. január 13.
Az ügyészségnek és a minisztériumnak hivatalból eljárást kellene indítania a Trianon című film vetítése miatt – olvasható Mihail Hardau, Kolozs megye frissen kinevezett prefektusa közleményében. A kormánymegbízott úgy vélte, hogy azok az RMDSZ-es tisztségviselők, akik jelen voltak a vetítésen „politikai elegancia hiányáról tettek tanúbizonyságot”. A rendőrség Székelyudvarhelyen már megbüntette a szervezőket. A prefektus tiltakozott a Trianon kolozsvári vetítése miatt, mivel szerinte a film „Nagy-Magyarország újraegyesítéséért harcol”. Kolozsváron Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke és Somogyi Gyula városi tanácsos volt jelen a rendezvényen. „Jövő csütörtökön megismételjük a filmet, hiszen, mint kiderült, nagyon sok embert érdekel” – jelentette ki Juhász Tamás, az ügyben érintett kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora. Szerinte a teológia nem vonható felelősségre, mivel ők nem vettek részt a film erdélyi körútjának megszervezésében, hanem csak a szervezők rendelkezésére bocsátották a termet. – A szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevére a székelyudvarhelyi rendőrség büntetésről szóló jegyzőkönyvet állított ki. Az EMI közleményben ítélte el a minisztérium feljelentését. A szervezet szerint a romániai politikai elit még mindig nem eléggé érett az erdélyi magyarság történelmének elfogadásához, ezért az EMI felkéri a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben a rendőrségi eljárás mielőbbi megszüntetése érdekében. Koltay Gábor filmrendező megdöbbentőnek tartja, hogy a mai világban bárki betiltson egy művészi teljesítményt, egy ártatlan filmvetítést. A román sajtó szerint a filmet Magyarországon betiltották. Valójában a filmet tavaly június 5-e óta az Uránia Nemzeti Filmszínházban levetítették, az alkotást pedig több mint negyvenezer néző látta. /B. T.: Prefektusi dorgálás a Trianon miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2005. január 20.
A tavaly júniusi helyhatósági választások óta első alkalommal került sor január 19-én Bálványosváralján a Kolozs megyei települések magyar polgármestereinek és alpolgármestereinek találkozójára, amelyet szokás szerint kéthavonta szerveznek. Az ülésvezető Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök elmondta, 100 milliárd lej áll rendelkezésre az idén útjavításra, ugyanakkor a megyei tanács 500 milliárd lejes hitelt szándékozik felvenni a megye úthálózatának javítására. /Kerekes Edit: Kolozs megye magyar polgármesterei Bálványosváralján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2005. február 5.
Első ízben rendezték meg Magyarpalatkán a vidéki presbiterek találkozóját, a Református Szabadegyetem keretében. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke Kolozs megye fejlesztési stratégiáit ismertette, Balogh Márton, a Civitas Alapítvány programigazgatója az Európai Unió pályázati lehetőségekről beszélt, Varga Zoltán, az Areopagus Alapítvány programigazgatója a közösségfejlesztés és gazdasági fellendülés témakörét járta körül. Végül Vákár István, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke aktuális mezőgazdasági kérdésekről tájékoztatta a mintegy negyven résztvevőt. Makkai János, a Kolozsvár-Külső Egyházmegye főgondnoka kifejtette: alapvető feladat az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek alapos ismerete. /F. I.: Az EU-csatlakozás kihívásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2005. június 27.
A szórvány érdekében megalakult a Kezdeményező Kedvű Képviselők Kalotaszentkirályi Köre (5K). Máté András parlamenti képviselő, az egyik szervező hangsúlyozta, nem valami ellen szervezkednek, hanem a szórvány gondjainak megoldásáért és hatékony képviseletéért fogtak össze. Az ülés kezdeményezője Máté András és Lakatos Péter Bihar megyei képviselők voltak, akik Kolozs, Bihar, Szilágy és Arad megyei törvényhozókat, valamint önkormányzati vezetőket hívtak meg az ülésre. A Kalotaszentkirály-Zentelke település iskolájában jelen volt Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei, Király András, Arad megyei, Pete István, Bihar megyei, Seres Dénes és Fekete Szabó András Szilágy megyei képviselő, Lakatos András oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnök, Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, az RMDSZ ottani megyei szervezetének az elnöke is. – Ultimátumot kell adni a csúcsvezetőségnek, hogy foglalkozzanak a Partiummal és a szórvánnyal – szögezte le Kiss Sándor. Kerekes Sándor és Pálfy Mózes Zoltán Kolozs megyei tanácsalelnökök meghívót kaptak az ülésre, de nem jelentek meg. László Attila a két magyar vezetőt marasztalta el az észak-nyugati régió megyei fejlesztési tervének az elhanyagolása miatt. Az ötletszegényes RMDSZ-es gyűlésekhez képest a résztvevők szokatlanul nyíltan beszéltek az RMDSZ hibáiról is. Kiss Sándor szerint a kormányzati munkában részt vevő RMDSZ-es miniszterek és államtitkárok már telefonhívásokra sem hajlandók válaszolni, mi több, törvényhozó kollégáikkal is csak fogadóórákon állnak szóba. Kónya-Hamar Sándor szerint az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa sóhivatal, a részt vevők 80 százaléka azt sem tudja, miért van jelen. Máté András a képviselőházi frakciógyűlést bírálta, amely „csak arra jó”, hogy esetleg néhány kollégától a bizottságában lévő újdonságokról értesüljenek. Lakatos András az ügyvezető elnökség pazarlására hívta fel a figyelmet. /Borbély Tamás: A szórványt képviselő csoportosulás alakult az RMDSZ-ben. Élesen bírálták az RMDSZ testületeinek működését és a szövetség vezetőit is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ Nem az RMDSZ ellen hozták létre ezt a csoportot, a szövetségen belül akarnak működni, és a szórványnak hangot adni, jelentette ki a Kezdeményező Kedvű Kalotaszentkirályi Képviselők Köre (5K) megalakulásáról Máté András képviselő. Ami jó Székelyföldnek, nem mindig felel meg a szórványnak is, mondta. A szórvány ugyanannyi szavazatot hozott, mint Székelyföld, ezért súlyában tekintve e két régiót egyenlőként kell kezelni. Amennyiben a kisebbségi törvény tervezete nem megy át olyan formában a törvényhozáson, ahogyan akarták, akkor az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. /Borbély Tamás: Máté: az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból, ha nem sikerül elfogadtatni a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2005. július 12.
Július 9-10-én szerveztek először falunapokat Kalotaszeg egyik legrégebbi településén, Magyarvalkón. Sportvetélkedők után felléptek a magyarvalkói általános iskolások a Kukoricahántás című darabbal, majd a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem néptánccsoportjának és a Döbögő néptáncegyüttes táncosainak előadása következett, végül a bánffyhunyadi Rákóczi Szövetség néptánc-csoportjának tapsolhatott a közönség. Megemlékeztek Vasvári Pálról, Okos Márton szólt az ünneplőkhöz a Magyarok Világszövetsége nevében, majd Körömi Attila magyarországi képviselő és Kerekes Sándor a megyei tanács alelnöke is beszélt. Az egybegyűltek megkoszorúzták a Vasvári Pál kopjafát. /Dézsi Ildikó: Vasvári Pálra emlékeztek a magyarvalkói falunapokon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2005. szeptember 10.
A kápolna ötéves fennállását ünnepelték Kolozsváron, a Szent Kamill Szeretetotthonban. Az eseményen részt vett többek között Tokay Rozália igazgatónő, Kádár István esperes, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, Ludányi-Horváth Attila, magyar konzul és Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke. Patrubány Miklós a világ magyarságának nevében köszöntötte azokat, akik létrehozták az intézményt, és a folyamatos állami zaklatások közepette végezték munkájukat. Tokay Rozáliát eddigi tevékenysége eredményeképpen felkérték a Magyar Segélyszolgálat elnöki tisztségének betöltésére. /Nagy-Hintós Diana: Ünnep a Szent Kamillnál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./
2005. szeptember 28.
Tordaszentlászló 1090 lakosából 1992-ben 1046 magyar, 31 betelepült román és 13 betelepült roma. A lakosság túlnyomó része /929 fő/ református. Községi szinten 2002-ben a 8 faluban 4446 lakos élt, közülük 2274 fő magyar, 2097 román, 72 cigány és 3 fő más nemzetiségű. Vallási megoszlás szerint: 2041 magyar református, 152 magyar római katolikus, 16 magyar unitárius, 1 magyar görög katolikus, 1082 román ortodox, 93 román görög katolikus és 283 fő más vallású vagy ateista. Tordaszentlászló község nemzetiségi megoszlása a 2002-es népszámlálás tükrében 52%-ban magyar, 48%-ban pedig román és cigány. Tordaszentlászlón immár 400 éven át magyar nyelven folytatják a gyermekek tanulmányaikat. Sőt, az 1989. előtti években, egész Kolozs megyében a román iskoláztatástól független magyar nyelvű óvodai, elemi és gimnáziumi oktatás egyedül csak Tordaszentlászlón maradt meg, magyar óvodai és elemi oktatás pedig Magyarfenesen és Magyarlétán. S mindez támadások és vádaskodások ellenére. 1989 után kétszer is megpróbálták elrománosítani az anyanyelvű iskolákat. Mindkét esetben az RMDSZ szervei léptek közbe. Személy szerint az RMDSZ helyi polgármestere Tamás Gebe András, Boldizsár Zeyk Zoltán és Enyedi János, megyei és országos szinten pedig Kónya-Hamar Sándor akkori megyei RMDSZ-elnök és parlamenti képviselők, valamint dr. Kötő József közoktatási államtitkár. A fiatalok döntő többsége érettségivel rendelkezik, 10–15 százalékuk egyetemet vagy főiskolát végez. 1888-tól dalárdák és kórusok, 1988-tól női kar vállalja zenei anyanyelv szolgálatát. 1898-tól folyamatosan színtársulat, Olvasó Egylet, három magyar iskolai könyvtár, 1948-tól községi könyvtár, 1934-től Tűzoltó Testület és Fúvószenekar volt, 1989 után furulya-együttes és fejlett táncház-mozgalom van. 1967 óta létesült közadakozásból falumúzeum, 1996-tól a Kalotaszegi Tájház és Múzeum van, a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület védnökségével. Ha összeszámolnák a ma élő, a faluból elszármazottakat, Tordaszentlászló lakossága jelenleg meghaladná az 1600 lelket. Tordaszentlászló tehát a többi nemzettesteknek is juttatott utódpótló magyar népességet. Jelen van a magyar többségű etnikai viszonyokat tudatosan megváltoztató törekvés is. A 2002-es népszámlálásnál például a Tordaszentlászlón működő 104 ágyas tüdőszanatórium betegeit állandó helyi lakosnak tüntették fel, annak ellenére, hogy ez törvénytelen. Ezt csak az RMDSZ-es polgármester és az RMDSZ-es megyei tanácsi alelnök, Kerekes Sándor közbelépésével lehetett orvosolni. Tordaszentlászló községnek mind a mai napig magyar polgármestere van, s a községi tanács tagjainak többsége is magyar nemzetiségű RMDSZ-es tanácsos. Az azóta elhunyt dr. Podhrádszky László szenátor interpellált Boldizsár Zeyk Imre, a falu református lelkésze ellen annak lakásában, illetve református templomban a marosvásárhelyi véres események évfordulóján, 1992-ben, Blaga ezredes vezetésével végrehajtott házkutatás és zaklatás ellen, és védelmükben szót emelt a nemzetközi fórumokon is. Annak ellenére, hogy 1990. március 15-től kezdődően szinte mindegyik ünnepen a fejük felett helikopterek köröznek, éppen az RMDSZ, az egyházközség és a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület együttműködésével megünnepelik a nemzeti ünnepeket, megfelelő helyet és alkalmat teremtenek a Kárpát-medencei magyar kórusok Szent László-napi találkozóira és zarándoklatára, a Szent László nevét viselő települések találkozóira, idén pedig a falunapokra. 1992-ben, Szent László király halálának 800. évfordulója alkalmából a királynak mellszobrot, az egész magyarságnak pedig újabb emlék- és kegyeleti helyet teremtettek. A millecentenárium alkalmából pedig 1996-ban az Illyés Közalapítvány támogatásával Kalotaszegi Tájházat és Múzeumot avattak, amely felvállalta egész Kalotaszeg néprajzi, népköltési, hely- és művelődéstörténeti anyagának folyamatos gyűjtését, feldolgozását és népszerűsítését. /Boldizsár Zeyk Imre, az RMDSZ helyi elnöke: Erdély színes bokrétájában. Tordaszentlászló a IV. falunap után. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
2005. október 15.
Emil Boc kolozsvári polgármester a város díszpolgári címét adományozta Maros Dezsőnek, a Műszaki Egyetem professzorának. A nemrég 85. születésnapját betöltött tanárember sok elismerő cím birtokosa, többek között a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki ma is dolgozik. Az eseményen többek között jelen volt Kerekes Sándor a Kolozs megyei tanács alelnöke, a professzor egykori diákja is. /Ördög I. Béla: Díszpolgárunkká vált egy élő legenda. Nyolcvanöt éves az ünnepelt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
