A marosvásárhelyi Cuvintul Liber okt. 2-i száma közölte Ion Scrieciu tartalékos tábornok, néhány hónappal ezelőttig megyei tanácselnök legfőbb ügyészhez írt feljelentő levelét, melyben Sütő András, Tőkés László, Kincses Előd, Király Károly és más magyar vezetők, továbbá a helyi RMDSZ vezetősége ellen bírósági eljárás megindítását követelte. Scrieciu szerint ugyanis ők a felelősek a marosvásárhelyi eseményekért. Scrieciu vádaskodása ellen írásban tiltakozott Király Károly és Sütő András a Romániai Magyar Szó nov. 2-i számában. Itt közölték Scrieciu feljelentésének magyar fordítását is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
1990. november 10.
Sütő András Domokos Gézához, az RMDSZ elnökéhez írt levelében kérte, hozzon létre az RMDSZ egy bizottságot, amelyik kivizsgálja a marosvásárhelyi márciusi eseményekkel kapcsolatban Ion Scrieciu tartalékos tábornok alaptalan vádaskodását, aki a történtekért Tőkés Lászlót, Király Károlyt és Sütő Andrást tette felelőssé. Ion Scrieciu a Marosvásárhelyen megjelenő Cuvintul Liber napilap ok. 2-i számában közölte úgynevezett memorandumát, melyet megküldött Robu legfőbb ügyésznek. Ennek a memorandumnak minden szava hazugság, az a célja, hogy az igazi bűnösök homályban maradjanak, köztük Ion Scrieciu is. /Sütő András: Domokos Gézának, az RMDSZ elnökének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10-11./
1990. december 27.
A Képviselőház dec. 27-i ülésén Dumitru-Petru Pop, a Románok Nemzeti Egységpártja képviselője azt állította, hogy ellenséges érzelmű magyar nemzetiségűek puccsot készítettek elő Marosvásárhelyen, azonban az állami szervek ezt megakadályozták. Elismételte pártja régi kérését, hogy a "román- és államellenes akciókért vonják felelősségre a bujtogató Tőkés Lászlót, Domokos Gézát, Király Károlyt, Szőcs Gézát, Mag Pétert, Pálfalvit, Deményt". Amennyiben nem vonják felelősségre a vétkeseket, akkor "ezen ősi román tájak lakosai " "kénytelenek nemzeti alakulatokba szerveződni." Pop képviselő ezzel a diverzióval akarta elterelni a figyelmet a napirenden szereplő politikai vitáról, amely Mihály, a volt király látogatásával kapcsolatban alakult ki. A Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ képviselője tiltakozott a királlyal szembeni bánásmód, a kiutasítás ellen. Borbély László képviselő rámutatott: ez a bánásmód sértő az emberi jogokra nézve. Furcsa, hogy a látogatásról kiadott kormányközlemény szerint a király megvetést tanúsított a román néppel szemben. A december elsejei parlamenti közleményben még az állott, hogy az egyesülésben jelentős szerepe volt az uralkodónak. /D. Bartha Margit: Egy kis (hasznos) diverzió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29-30./
1990. december 27.
A Romániai Magyar Kisgazdapártot aggodalommal töltötte el a társadalmi feszültség fokozódása, a Vatra Romanesasca és a Front egyes képviselőinek és szenátorainak soviniszta, kisebbségellenes felszólalásai erősítik az uszító hangulatot. Egyes román lapok, így a Romania Mare, a Zig-zag, a Cuvintul Liber féktelen rágalomhadjáratot indítottak az erdélyi magyarság kiemelkedő személyiségei /Tőkés László, Sütő András, Kincses Előd, Domokos Géza, Király Károly, Szőcs Géza és mások/ ellen. A marosvásárhelyi Cuvintul Liberben Ion Scrieciu tartalékos vezérőrnagy és Ioan Judea ezredes Sütő Andrásra és Kincses Elődre akarják hárítani a felelősséget a marosvásárhelyi eseményekért. A Vatra Romanesasca által szervezett magyarellenes diverziókeltés a kormány tudtával történik, sőt Petre Roman miniszterelnök ösztönzésével, ezt mutatta Gyulafehérváron, ahol vezényelte a magyarellenes tömeg ütemes kiabálását. Felháborító, hogy a parlamentben Vacaru szenátor, a Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetője bűnvádi eljárást követelt Tőkés László püspök és Sütő András író ellen. Ez azt mutatja, hogy a magyarellenes diverziókeltést állampolitikai rangra akarják emelni, a Romániai Magyar Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen. A párt követeli, hozzák nyilvánosságra a teljes igazságot a tragikus marosvásárhelyi eseményekről és a bukaresti jún. 13-15-i eseményekről, s vonják felelősségre az igazi bűnösöket. /A Romániai Magyar Kisgazdapárt Maros megyei vezetőségének tiltakozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
1991. február 6.
Király Károly febr. 6-án kelt nyílt levélben fordult Petre Roman miniszterelnökhöz, számon kérve a kisebbséggel kapcsolatos régebbi ígéreteit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9-10./
1991. február 7.
Az erdélyi magyar egyházak, az irodalmi, művészeti és politikai személyiségek támogatásával, köztük van Tőkés László püspök, Sütő András író, Kányádi Sándor költő, valamint Király Károly, Szőcs Géza, Kozsokár Gábor, Markó Béla és Kolumbán Gábor képviselők, egy szervezőcsoport létrehozta a Páter Hitelbankot, amely szerteágazó hálózattal fog rendelkezni Erdély területén. Ez a bank segít majd az erdélyi mezőgazdaság, kisipar, kereskedelem és más tevékenység fellendítésében. /Czikó Árpád közgazdász: Végre lesz saját bankunk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec.7./
1991. február 12.
A háromszéki RMDSZ tiltakozott az ellen, hogy Király Károlyt megfosztották szenátori mandátumától. /Állásfoglalás. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
1991. február 13.
Az Agache-ügyben történt letartóztatásokról többen nyilatkoztak a lapban. Király Károly leszögezte: "a népítéleteket nem szabad semmiféle joggyakorlatban közönséges bűncselekménynek tekinteni, s törvény elé állítani a tetteseket. Ezen a vidéken, ahol mi élünk, az eseményeket visszamenőleg ellenforradalomként kezelik, tehát a mostani letartóztatásokból arra következtethetünk, hogy nekünk a kommunista diktatúrát nem lett volna szabad megdöntenünk." Bajcsi Ákos képviselő: "Meg kell találnunk a módot arra, hogy leleplezzük az ellenünk irányuló aljas támadásokat." Bokor Zoltán, Kézdivásárhely polgármestere: "Nekünk, kézdivásárhelyi polgároknak, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy kimozdítsuk a holtpontról az Agache-ügyet! Tiltakoznunk kell, minden formában. " /Iochom István: Közeledünk vagy távolodunk a demokráciától? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./
1991. február 14.
Petre Roman Király Károlynak írt válaszlevelében mindent visszautasított, sőt azt állította, hogy "a nemzeti kisebbségek iránt, más területekkel ellentétben még jobban is bizonyítottuk, hogy betartjuk ígéreteinket." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ Király Károly nyílt levele: febr. 6-i jegyzet.
1991. február 15.
Király Károly reagált Petre Roman miniszterelnök válaszlevelére: csak általánosságokat tartalmaz, "és valós tényeket utasít el sértő szavakkal és vádlón", ezért a választ elhamarkodottnak ítéli. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Előzmény: 94. és 111. jegyzet.
1991. február 16.
A szenátus múlt heti ülésén Alexandru Birladeanu elnök hivatalosan is közölte a szenátussal, hogy Király Károly szenátor az alkotmányozó gyűlés nov. 11-i határozata értelmében - elvesztette mandátumát, mert nem vett részt az új román alkotmány megszavazásában. Király Károly az újságírónak leszögezte: ez nem jogvesztés, hanem jogfosztás volt. A Ceausescu-diktatúra alatt megélt tizennyolc esztendei politikai üldözés, zaklatások és fenyegetések, valamint az 1989-es fordulat óta eltelt két év sok feszültséggel teli politikai tevékenység után kipihenheti magát. Aggasztónak tartja szenátori jogaitól való megfosztását, hiszen ezzel a bolsevik logikával a szavazástól távol maradó ötmillió állampolgárt is meg kellene fosztani állampolgárságától. Király Károlyt a döntésről hivatalosan nem értesítették. Megvárja a hivatalos értesítést, azután az Európa Parlament jogi bizottságához fordul. /Mag Péter: Király: Hiába figyelmeztettem Iliescut. = Népszabadság, dec. 16./
1991. február 19.
Romulus Vulpescu szenátor a felsőházban heves magyarellenes kirohanásában követelte az ötven évvel ezelőtti, Észak-Erdélyben, 1940-ben elkövetett magyar kegyetlenkedések, "barbár gyilkosságok" miatt eljárás megindítását a bűnösök ellen, akár haláluk után is. Király Károly szenátor, a szenátus alelnöke kifejtette, hogy a magyar kisebbséget érő támadások sorozata nem szolgálja a két nép közeledését. Szárazajtán és Csíkszentdomokoson, Felvincen és még jónéhány helyen ártatlan magyarokat mészároltak le románok. Király Károly kérte, hogy a kisebbségeket rágalmazókat, így Vulpescut is, állítsák a parlament fegyelmi bizottsága elé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
1991. április 22.
Ápr. 22-én Szabad György, az Országgyűlés elnöke fogadta a parlamentben Király Károlyt, az RMDSZ szenátorát, a szenátus alelnökét. /MTI/
1991. április 23.
Király Károly szenátor, a parlament alelnöke vezetésével ápr. 22-én háromtagú RMDSZ-delegáció érkezett Budapestre. Király Károly ápr. 23-án részt vett az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága ülésén. Király Károly leszögezte, hogy a romániai magyar kisebbségre nehezedő nacionalista, sovén nyomás enyhült az utóbbi hónapokban. Király Károly beszélt az alkotmány kisebbségellenes paragrafusairól, így például az oktatásban a román nyelvet kizárólagossá tevő rendelkezésről és arról, amely megtiltja az etnikai alapon történő pártalapítást. Segítséget kért a magyar televízióadás vételi lehetőségeinek kiterjesztésében, valamint az anyanyelvi oktatás terén. Király Károlyt fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök. / Király Károly nyilatkozata a magyar kisebbség helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
1991. április 25.
Az RMDSZ közleményében elhatárolta magát Király Károly szenátor budapesti nyilatkozataitól. /Rompres, Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./
1991. május 20.
P. M. Bacanu, a Romania Libera szerkesztője sajtóértekezleten számolt be a nagymennyiségű, földbetemetett Securitate-ügyirat sorsáról. 1990. június 22-én harminc tonnányi iratot szállított az SRI Berevoiesti falu határába, ahol agyaggal földelték el az iratokat. Bemutatott néhány megtalált ügyiratot, köztük több magyar nemzetiségű személlyel kapcsolatos anyagot. Az utóbbiról a Valóság hetilap közölt több folytatásban ismertetőt. Szerepel többek között Tőkés László, Cseke Éva (Cs. Gyimesi Éva), Domokos Géza, Király Károly, Pusztai János, Tőrös Gábor, Jakab Gábor katolikus pap, Zsuffa Kálmán /akit többször gumibottal vertek/, Kuthy Lajos brassói tanár, aki aláírásokat gyűjtött több magyar osztály létesítéséért, ezért a Securitate emberei 1976-ban őrizetbe vették, bántalmazták, ezt követően agyonlőve találták meg Brassó mellett, az erdőben, Szikszay Jenő brassói tanár, akit 1977-ben tiltakozott a magyar iskolák megszüntetése ellen. Letartóztatták és kegyetlenül ütlegelték, egyik kihallgatása után öngyilkos lett. - Az iratokból az is kiderül, hogy a politikai foglyoknak tilos volt magyarul beszélni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23. , Valóság (Bukarest), 21, 22 23. sz./
1991. június 6.
Újabb hosszú vitát eredményezett az Alkotmányozó Bizottság ülésén az anyanyelv használatának engedélyezése az igazságszolgáltatásban, adott tájékoztatást Király Károly, a szenátus alelnöke. Több román képviselő, köztük Dan Martian képviselőházi elnök is az anyanyelv használatának engedélyezése mellett volt, Alexandrescu Barladeanu, a szenátus elnöke viszont határozottan ellenezte, aki nyíltan a Vatra Romaneasca álláspontjára helyezkedett. Minősíthetetlenül viselkedett és cinikus volt Ion Gavra. A vitában végleges megoldás nem született. /Béres Katalin: Beszélgetés Király Károllyal, a szenátus alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
1991. június 28.
Király Károly, a Szenátus alelnöke és Demény Lajos történész, szenátor jún. 28-án levelet küldött a július elsejével kezdődő, kisebbségi kérdéssel foglalkozó genfi szakértői tanácskozás résztvevőinek. Három javaslatot tettek a nemzeti kisebbségi jogok védelmére /hozzanak létre: minden kisebbséggel rendelkező országban a kisebbségek védelmével megbízott szerveket, a kisebbségi jogok felügyeletével foglalkozó európai tanácsot, továbbá egy ENSZ különbizottságot/. /Három javaslat a nemzeti kisebbségi jogok védelmére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
1991. július 9.
Kincses Előd Iliescu elnöknek és Petre Roman miniszterelnöknek június 8-án írt memorandumában emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt is írt levelet, de arra nem kapott választ, közben népirtásra való felbujtásért indítottak ellene vizsgálatot. - Az 1990 márciusi események négy magyar halálos áldozatának /Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán és Sípos Antal/ azonosított gyilkosait nem állították bíróság elé, ugyanúgy nem vonták felelősségre azokat, akik kioltották Sütő András bal szeme világát és több mint 150 magyart súlyosan bántalmaztak. Kincses Előd emlékeztette Iliescut, hogy akkor felkérte, személyesen jöjjön Marosvásárhelyre, de az elnök azt válaszolta, hogy ilyen feszült helyzetben nem jön a városba. Az RMDSZ II. kongresszusát megelőzően szóbeli üzentet küldtek Kincsesnek, hogy népirtásra való felbujtással vádolják. Ez azért meglepő, mert Petre Roman 1991. jan. 29-i strasbourgi sajtóértekezletén azt nyilatkozta, hogy egyetlen olyan személy ellen sem indítanak büntetőeljárást, akiket Srieciu tartalékos tábornok bepanaszolt, vagyis Sütő András, Király Károly, Tőkés László, Kincses Előd és mások ellen. Kincses mellékelt egy bizonyítékot az igazi bűnösök azonosításához, egy megrendelést, amelyet a Vatra Romaneasca állított ki márc. 15-én, hogy idejében biztosítsa híveinek Marosvásárhelyre szállítását, a márc. 19-20-i támadásokhoz. /Kincses Előd: Levél az államelnöknek és a miniszterelnöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1991. augusztus 9.
Augusztus 2-án Kézdivásárhelyen megbeszélést tartottak az RMDSZ székelyföldi és a SZIF /Székely Ifjak Fóruma/ képviselői. Jelen voltak a Romániai Magyar Kisgazda Párt képviselői, valamint Király Károly és Fazakas Miklós szenátorok is. Közös nyilatkozatukban több javaslatot tettek. Ezek között szerepelt, hogy az RMDSZ elnöke és alelnökei ne legyenek ezen tisztségük mellett parlamenti frakció élén. Az RMDSZ határolja el magát a Front politikájától. Az RMDSZ elnöksége közölje a területi szervek minden nyilatkozatát, interpellációját és javaslatát. A megjelentek nemzeti sérelemnek tartják az alkotmánytervezet azon pontját, hogy Románia egységes nemzetállam. Az RMDSZ parlamenti csoportjának egységesen ki kell állnia amellett, hogy Románia több nemzetiségű állam. A megjelentek szorgalmazták a földtörvény módosítását. A SZIF egyetért az elhangzottakkal, együtt akar dolgozni az RMDSZ székelyföldi szervezeteivel. A jelenlévők támogatják az udvarhelyi RMDSZ-szervezet által kezdeményezett aláírásgyűjtést az oroszhegyi és zetelaki ártatlanul elítéltek ügyében. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1991. augusztus 10.
1987-ben Király Károly és Sütő András az Erdélyi Magyar Önvédelmi Szövetség megszervezésére gondolt. A tervezett szövetség azután nem jött létre, de kiáltványuk, az Erdélyi segélykiáltás megszületett, Sütő András tollából. A kiáltvány eljutott Budapestre, ahol Csoóri Sándor lapja, a Hitel 1988/2-es száma közölte. Szövegét a Romániai Magyar Szó hozta azzal, hogy a fölvetett gondok sok tekintetben ma is időszerűek. Látható, hogy "etnikai létünk a kisebbségi elnyomatásban végveszélybe került." "Megfosztottak magyar iskolai hálózatunktól..." Fölszámolták "múzeumainkat, ősi levéltárainkat, index alá helyezték könyvtárainkat." Eltávolították a magyar tiszteket a hadseregből, a gyárakban leváltották a magyar igazgatókat. A magyar városokat elrománosítják a betelepítéssel., a főiskolát végzett magyar fiatalokat Moldvába helyezik. Meg akarják semmisíteni a színmagyar székely falvakat. Érthető az elkeseredés, de "ne hagyjátok el Erdélyt", kéri a kiáltvány. Követeljék a magyar iskolákat. Felkérik Magyarországot és a világban bárhol élő magyarokat, hogy emeljék fel szavukat a romániai magyarság érdekében. /Az Erdélyi Magyar Önvédelmi Szövetség kiáltványa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11./
1991. augusztus 15.
Az Ellenpontok magyarországi értékelésének erdélyi visszhangjával foglalkozott a Szabadság, több rádióadást és cikket felidézve. A Kossuth Rádió Gondolat-jel című, júl. 14-i adásában Lantos Gabriella beszélgetett Molnár Jánossal. Molnár János szerint azok kezdték az ellenzéki tevékenységet, akiket kisemmiztek a hatalomból. Így történt ez Erdélyben is. A filozófiát végzett Ara-Kovács Attila munkanélküli volt, Tóth Károly tanár másként gondolkodása miatt nem tudott bejutni a köztudatba. Maga Molnár a kulturális élet peremén élt. Szőcs Géza akkor kapcsolódott be, amikor elvesztette állását. Molnár hangsúlyozta másságukat. Szerinte Király Károly és Sütő András is nagyon sokáig talán csak a reformkommunizmusig mentek el. Sütő végül elvileg támogatta a lapot, de tevőlegesen nem akart benne részt venni. Molnár János még azt is megállapította, hogy az RMDSZ-t mindinkább ugyanazok az emberek vezetik, akik korábban. Marosi Barna cikkében visszautasította azt, hogy az Ellenpontok egykori munkatársa, Molnár János elítélte Sütő András szemléletét. Sütő András maga is elutasította Molnár János értékelését, a Népújság hasábjain. Kozma Szilárd a sepsiszentgyörgyi Európai Időben készített interjút Molnár Jánossal, aki családjával együtt Szegeden él és a Soros Alapítvány támogatásával dolgozik az Ellenpontok történetét feldolgozó könyven. /Az Ellenpontok ürügyén? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15. - Marosi Barna írása: 652. sz. jegyzet.
1991. szeptember 12.
Király Károly szenátor többé nem vesz részt az Alkotmányozó Gyűlésen. Nyolc módosító indítványa lett volna, de az első napon egyszerűen lehurrogták, a következő napon pedig nem kapott szót. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
1991. szeptember 14.
Király Károly szenátor elmondta, hogy azért vonult ki az Alkotmányozó Gyűlésről, mert nem hallgatták meg, illetve nem tárgyalták meg az ő, általában az RMDSZ, módosító indítványait. A szélsőséges nacionalista kijelentések gyakoriak. Barladeanu, a szenátus elnöke azt állította, hogy külső erők voltak az 1989 decemberi forradalom szervezésében: ha Tőkés László ott volt a forradalom élén, akkor a történtekben a magyarok keze is benne volt. Az alkotmánnyal kapcsolatban nem egységes az RMDSZ, többen a 6-os pont ellen voltak /ebből hiányoznak a kollektív nemzetiségi jogokra való utalások/, Domokos Géza, Verestóy Attila és Frunda György pedig mellette. Nemcsak Szőcs Gézánál volt lehallgató, hanem mindenütt. "Tudják, hogy nem vagyunk egységesek." Király Károly hozzátette, kivonulásával távozása nem végleges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14-15./
1991. szeptember 21.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a vitát kiváltó kérdésekről fejtette ki véleményét. A szövegező bizottság kiegészítette az elfogadott szabályzatot hat ponttal, ebből az utolsó, a hatodik váltott ki vitát. Az RMDSZ frakciója előzetesen úgy döntött, hogy a hatos pont ellen szavaz, azonban ennél a döntésnél sokan távol voltak, nem volt meg az RMDSZ-szenátorok és képviselők kétharmados többsége. A szavazásnál ezért mondta ki Domokos Géza, hogy mindenki saját meggyőződése szerint szavazzon. Ellene van az örökös sértődöttségnek /célzott Király Károlyra/, károsnak tartja a mindent vagy semmit álláspontot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21-22./
1991. október 11.
Székelyudvarhelyen okt. 11-én a helyi RMDSZ gyűlést tartott a sportcsarnokban, tájékoztatott Sófalvi László, a városi RMDSZ elnöke. Az összejövetelen megjelent Király Károly és Verestóy Attila szenátor és Incze Béla képviselő is. Az utóbbi kiállt amellett, hogy hallgassák meg Katona Ádámot, az agyagfalvi népgyűlés kezdeményezőjét, akit a közönség nem engedett szóhoz jutni. Katona Ádám okt. 19-re tervezte az autonómiát kimondó agyagfalvi népgyűlést. Verestóy Attila felszólalásában Katona Ádám, az Udvarhelyszéki RMDSZ politikai és kulturális alelnöke ellen beszélt. A gyűlésen jelen levők elutasították Katona Ádám tervét, aki ennek ellenére nem halasztja el a népgyűlést. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1991. október 13.
Az RMDSZ Udvarhelyszéki Választmánya találkozott Király Károly és Verestóy Attila szenátorokat. Király Károly a széthúzásról beszélt, Verestóy szerint viszont nincs válságban az RMDSZ, csak nehéz helyzetben. A megbeszélésen kiderült, hogy Katona Ádámnak kemény ellenzéke van, a választmány nem állt mellé. Király Károly kifejtette, hogy az autonómia nem sérti az országhatárokat, sem az illető állam területi épségét. A választmány úgy határozott, hogy Agyagfalván csak megemlékezés lesz, semmi egyéb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
1991. október 18.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa kiadott állásfoglalásában elítélte az utóbbi napokban a képviselőházban és a szenátusban a magyarságot, az RMDSZ-t, Szőcs Géza és Király Károly szenátorokat, valamint Tőkés László püspököt ért minősíthetetlen gyalázkodásokat, az uszítást és rágalmazást. Többen követelték az RMDSZ betiltását, vezetőinek vád alá helyezését. Romániában a magyarellenes propaganda az antiszemita uszításhoz hasonlítható. Az uszításban élen jár a kormányzó Nemzeti Megmentési Front. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
1991. október 25.
Király Károly, a szenátus alelnöke elmondta, hogy a román szenátorok követelték, álljon ki nyilatkozattal az RMDSZ az agyagfalvi autonómia-kikiáltás ügyében. Király Károly hangsúlyozta, hogy az RMDSZ önálló politikai csoport, nem hajlandók naponta hűségesküt tenni valaki előtt, ez a követelés a párt belügyeibe való beavatkozás. A székelyföldi csoport, ezt Király Károly Katona Ádámmal is tisztázta, sehol nem utalt elszakadási kísérletre. Egy fogalom, az autonómia fogalma ellen nem lehet ilyen ellenségesen fellépni. Alexandru Birladeanu szenátor bevallotta Király Károlynak: "nem vagyunk urai a helyzetnek". Helyeselte, amikor Király Károly közölte vele, hogy Verestóy Attilával elmennek a két székely megyébe, mert katonai alakulatokat mozgósítanak. Ezalatt Iliescu elnök hallgatott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
1991. november 13.
A parlament leszavazta, hogy az ország alkotmányában rögzítsék a kisebbségek jogát anyanyelvük használatára a helyi közigazgatásban. Király Károly szenátor benyújtott indítványát elvetették. Hiába érveltek a magyar szenátorok és képviselők az együttes ülésen, dühödt hangzavar akadályozta megszólalásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
